155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelete a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági kö

155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelete a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről. A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény az  atomenergiával, valamint az  energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a  fegyveres biztonsági őrségről, a  természetvédelmi és a  mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CI. törvény 22. § (4) bekezdésével beiktatott 67. § v) pontjában, a 12. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXVII. törvény 8. §-ával beiktatott 67. § v) pont va) alpontjában, a 121. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁltalÁnos rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § E  rendelet hatálya a  radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító radioaktívhulladék-tárolóra (a  továbbiakban együtt: tároló létesítmény), azok biztonság szempontjából fontos rendszereire és rendszerelemeire, a  tároló létesítménnyel kapcsolatos tevékenységekre és az  e  tevékenységet végzőkre terjed ki az alábbiak szerint: a) tároló létesítmény aa) telephely vizsgálatára és értékelésére, ab) telepítésére, ac) létesítésére, ad) üzemeltetésére, ae) lezárására, és af ) intézményes ellenőrzésére történő áttérésre; b) a tároló létesítmény rendszereinek, rendszerelemeinek ba) átalakítására, bb) leszerelésére, és bc) lezárására; c) a tároló létesítmény létesítési életciklus szakaszától kezdődően az építmény ca) építészeti-műszaki tervezésére, cb) építésére, cc) építési anyagai, épületszerkezetei tekintetében azok gyártására, beszerzésére, cd) használatba vételére, ce) felújítására és átalakítására, cf ) helyreállítására, bővítésére, és cg) lebontására; d) a  tároló létesítményben a  munkavállalóknak a  biztonsággal kapcsolatos különleges foglalkoztatási előírásaira; e) a tároló létesítmény irányítási rendszerére; f ) a tároló létesítmény sugárvédelmi műszaki követelményeire; g) a tároló létesítmény üzemvitelét biztosító szervezetre; valamint h) a tároló létesítmény baleset-elhárítási tevékenységére. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. „0” állapot: a biztonsági osztályba sorolt rendszerelemek üzemeltetés előtti állapotát jellemző, dokumentált üzemvitel során végrehajtott időszakos ellenőrzések eredményeivel összevethető állapotjellemzők összessége; 2. alara-elv: a  sugárvédelem egyik alapelve, amely szerint bármely sugárforrást alkalmazó tevékenység esetében – kivéve az  orvosi terápiás besugárzást – a  védelmet és biztonságot optimalizálni kell annak érdekében, hogy az  egyéni dózisok nagysága, a  sugárzásnak kitett személyek száma és a  sugárterhelés valószínűsége az  ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten maradhasson – tekintettel a  gazdasági és társadalmi tényezőkre – az  egyéni dóziskorlátokon belül, figyelembe véve a  forrásra vonatkozó dózismegszorításokat; 3. Átalakítás: a tároló létesítmény üzemeltetési életciklus szakasza során a) a tároló létesítménynek, rendszereinek, rendszerelemeinek, építményeinek és épületszerkezeteinek a javítás fogalmán kívül eső, b) az engedélyes szervezeti felépítésének, c) az engedélyes irányítási rendszerének, valamint d) a tároló létesítmény üzemeltetetési engedély iránti kérelme mellékleteként benyújtott dokumentumoknak az a)–c) alponttól független megváltoztatása; 4. azonos rendszerelem: Az  eredetivel anyagában, geometriájában, működési módjában, környezeti állóképességében, megbízhatóságában, gyártási technológiájában, típusában megegyező alkatrész, szerkezeti elem, rendszerelem; 5. Baleset: a  tervezési alapon túli esemény, amely során a  hatályos előírásokban szereplő határértéket meghaladó sugárterhelés léphet fel; 6. Baleset-elhárítás: az  emberi egészséget és biztonságot, az  élet minőségét, a  vagyont és a  környezetet veszélyeztető radiológiai veszélyhelyzet következményeinek enyhítését szolgáló intézkedések végrehajtása; 7. Balesetkezelés: tervezési alapon túli esemény során az  üzemeltető által végrehajtott intézkedések, amelyek célja: a) az esemény, valamint az üzemzavar tervezési alapon túli üzemzavarrá, vagy az üzemzavar balesetté való fejlődésének megakadályozása, b) biztonságos és stabil állapot elérése, valamint c) a következmények csökkentése; 8. Belső szabályozás: az  adott szervezet tevékenységét szabályzó eljárásrendek, szabályzatok, vezetői rendelkezések, utasítások, stratégiák és politikák összessége; 9. Beszállító: bármely természetes vagy jogi személy, aki, vagy amely az  engedélyes részére közvetlen vagy közvetett módon a biztonságot befolyásoló terméket szállít vagy tevékenységet végez; 10. Biztonság: megfelelő üzemeltetési feltételek megvalósítása, balesetek megelőzése, a  balesetek következményeinek enyhítése a  radioaktívhulladék-tároló és a  radioaktív hulladék átmeneti tárolója valamennyi életciklus szakaszában, amelynek eredményeként megvalósul a munkavállalóknak, a lakosságnak és a környezet elemeinek ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelme; 11. Biztonság szempontjából fontos munkakör: a  tároló létesítmény biztonságát befolyásoló feladatokat, vagy arra döntéshozói jogkört tartalmazó munkakör, amelyre vonatkozó munkaköri leírásban a  biztonság szempontjából fontosnak minősített tevékenység, vagy azzal összefüggő feladat szerepel; 12. Biztonság szempontjából fontos rendszer és rendszerelem: az  a  rendszer és rendszerelem, amely helytelen működése vagy meghibásodása a tároló létesítmény területén tartózkodó személyek, vagy a  lakosság meg nem engedett sugárterhelését okozhatja, továbbá az, amely balesetmegelőző vagy következményenyhítő funkciót lát el, és e  rendszer vagy rendszerelem hibája lényeges hatással van a  biztonságra azáltal, hogy a hiba fellépése biztonságot veszélyeztető folyamatot indít el, vagy azáltal, hogy a hiba fennállása csökkenti valamely potenciális rendellenesség tervezett kezelésének végrehajtási esélyét; 13. Biztonsági elemzés: a  biztonsági értékelésnek számításokkal vagy mérnöki megfontolásokkal végzett része, amelynek során bizonyítják, hogy a  vizsgált tároló létesítmény, annak valamely rendszere vagy rendszereleme teljesíti a tervezési alap keretein belül előre rögzített biztonsági kritériumokat; 14. Biztonsági értékelés: a  tároló létesítmény telephely-kiválasztásával, telepítésével, tervezésével, létesítésével, üzemvitelével, lezárásával kapcsolatos, az engedélyes által végzett vagy végeztetett, valamennyi biztonsági vagy védelmi szempontra kiterjedő értékelés, amelynek célja annak biztosítása, hogy a  tároló létesítmény tervezett vagy meglévő kialakítása, az  átalakítások, a  végrehajtandó vagy megváltoztatott eljárások és üzemviteli gyakorlat, valamint a  rendszerek, rendszerelemek öregedése mellett is teljesítse az  összes vonatkozó biztonsági követelményt; 15. Biztonsági funkció: üzemzavar vagy baleset kialakulásának megelőzésére vagy következményeinek korlátozására előirányzott funkció, amely hozzájárul, vagy hozzájárulhat az  alapvető biztonsági funkciók teljesüléséhez; 16. Biztonsági jelentés: a  tároló létesítmény egyes életciklus szakaszaira vonatkozó, a  kapcsolódó engedélyezéshez szükséges, a biztonsággal összefüggő tények, meggondolások és információk összefoglaló és értékelő dokumentuma; 17. Biztonsági kultúra: a  szervezetekben, valamint az  egyénekben meglévő azon jellemző vonások és viselkedésmódok összessége, amely a biztonsággal kapcsolatos kérdések minden más szempontot megelőző elsőbbségét és jelentőségüknek megfelelő kezelését biztosítja; 18. Biztonsági politika: az  engedélyes folyamatosan felülvizsgált és továbbfejlesztett dokumentuma, amely a biztonság iránti vezetői elkötelezettséget tükrözi a magas szintű biztonsági teljesítmény elérése érdekében, amit alátámasztanak a világos, közérthetően megfogalmazott biztonsági célkitűzések, valamint az ezen célok eléréshez szükséges erőforrások biztosítása; 19. Biztonságot érintő esemény: a  tároló létesítményben, berendezésben vagy radioaktív anyaggal végzett tevékenység során a  sugárbiztonságot érintő esemény, amely a  biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja, és az  emberek nem tervezett sugárterhelését, valamint a  környezetbe radioaktív anyagok nem tervezett kibocsátását eredményezheti valamely biztonsági funkció teljesülésének veszélyeztetésével; 20. Csere: azonos alkatrésszel történő javítás; 21. dekontaminálás: a  radioaktív szennyeződés részleges vagy teljes eltávolítása fizikai, vegyi vagy biológiai eljárással; 22. determinisztikus biztonsági elemzés: mérnöki megfontolásokat vagy fizikai modelleken alapuló számításokat tartalmazó biztonsági elemzés, amely előre rögzített kezdeti és peremfeltételeken alapul; 23. élettartam: a rendszer vagy rendszerelem alkalmazhatóságának a gyártásától az üzemből történő kivonásáig eltelt időtartamban működési számban vagy igénybevételi ciklusszámban meghatározott értéke, amely alatt a funkció elvesztésének a kockázata még nem számottevő; 24. ellenőrzött zóna: olyan terület, amelyre besugárzás vagy radioaktív anyaggal való szennyeződés lehetősége miatt külön előírások, köztük sugárvédelmi előírások vonatkoznak, és ahová csak ellenőrzés mellett szabad belépni, vagy onnét kilépni; 25. elszigetelés: a  radioaktív hulladéknak az  emberi és természeti környezettől való elzárása oly módon, hogy a környezetbe normál körülmények között, vagy attól eltérő állapotok során esetlegesen kikerülő radioaktív anyag kiváltotta hatás az előírt határértékek alatt marad; 26. esemény: minden olyan beavatkozás, történés vagy ezek hiánya, amely következményeként eltérés mutatkozik az  elvárt, tervezett állapottól, és hatással van vagy lehet a  tároló létesítmény üzemére, biztonságára; 27. ésszerűen megvalósítható: a  tudomány és a  technika aktuális színvonalát figyelembe vevő, ugyanakkor a  különböző veszélyek és nem kívánt következmények súlyosságával összhangban lévő intézkedések mértéke, melyet az engedélyes javaslata alapján a hatóság határoz meg; 28. Független felülvizsgálat: tervezési, elemzési, kivizsgálási eredményeknek a  tervezést, elemzést, kivizsgálást elvégző személytől, csoporttól vagy szervezettől független vizsgálata, annak tanúsítása érdekében, hogy a  terv, elemzés vagy kivizsgálás megfelel a  hatósági követelményeknek, kiválasztott szabványoknak vagy egyéb, megnevezett utasításoknak; 29. Gát: a  radioaktív anyagok elszigetelését biztosító rendszerelem, amely meggátolja vagy késlelteti a radioizotópok, és más anyagok mozgását valamely rendszer komponensei között; a gát lehet mesterséges, azaz épített műszaki gát vagy természetes, azaz geológiai gát, mint a  radioaktív hulladékok elhelyezési rendszerét alkotó, gát funkciókat ellátó földtani környezet; 30. Hasonló rendszerelem: olyan alkatrész, szerkezeti elem, rendszerelem, amelyről a  hatóság által elfogadott biztonsági elemzés igazolja, hogy egyenértékű az eredetivel; 31. Hulladék átvételi követelményrendszer: a  radioaktív hulladék tárolására vagy elhelyezésére irányuló kezelési folyamat részeként a  radioaktív hulladék átvételére megfogalmazott előírások a  hulladék fizikai-kémiai formájára, izotóp-összetételére, aktivitására, csomagolására; 32. Hulladékcsomag: a  radioaktív hulladék kondicionálása eredményeként létrejövő termék, amely tartalmazza a hulladékformát, valamilyen csomagolást vagy a belső gátakat; 33. Hulladék elhelyezési rendszer: a  radioaktív hulladékok visszanyerés szándéka nélküli elhelyezését biztosító rendszer, beleértve a mesterséges és természetes gátakat alkotó környezetet; 34. Hulladékforma: a  hulladék fizikai és kémiai formája a  kezelést vagy a  kondicionálást követően, de még a csomagolást megelőzően; 35. Ines-minősítés: az  események Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által létrehozott Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála szerint végrehajtott kategorizálása, amelynek célja a  lakosság és a  szakmai szervezetek közötti tájékoztatás elősegítése, az engedélyes és a hatóság között egyeztetett formában jelezve az esemény biztonsági jelentőségét; 36. Intézményes ellenőrzés: a tároló létesítménynek erre a célra kijelölt szervezet által végzett ellenőrzése, amely lehet aktív: megfigyelés, felügyelet, helyreállítás, vagy passzív: földhasználat ellenőrzése; 37. Irányítási rendszer: az  irányítási politika és az  irányítási célok megfogalmazásához, majd az  elfogadott célok hatékony és eredményes módon történő eléréséhez kiépített rendszer, amely egymástól kölcsönösen függő vagy egymásra kölcsönösen ható elemek készlete, így az irányítási rendszer az adott szervezet összes elemét egy koherens rendszerbe integrálja annak érdekében, hogy ezáltal a szervezet céljainak mindegyike teljesülhessen, emellett ezen elemek magukba foglalják a  struktúrát, az  erőforrásokat és a  folyamatokat, ugyanakkor az irányítási rendszer részét képezi a személyzet, a berendezések és a szervezeti kultúra, valamint a dokumentált szakmapolitikák és a folyamatok is; 38. javítás: tároló létesítmény rendszereire, rendszerelemeire – a  programozható készülékek és számítógépek szoftverét kivéve –, építményeire és épületszerkezeteire a  tervezés során meghatározott és az  érvényes dokumentációnak megfelelő állapot helyreállítására irányuló tevékenység; 39. jelentésköteles esemény: jogszabályban szereplő követelmény vagy egyedi hatósági előírás alapján az atomenergia biztonságos alkalmazását felügyelő hatóság részére jelentendő esemény; 40. jogosítványhoz kötött munkakör: a  biztonság szempontjából fontos munkakörök, amelyek betöltéséhez a  biztonsági szabályzat vagy egyéb hatósági előírás, továbbá az  engedélyes oktatást szabályozó dokumentuma a jogosító vizsgát követelményként előírja; 41. kockázat: valamely potenciálisan veszélyes tevékenység, történés lehetséges kedvezőtlen következményeinek és azok bekövetkezési gyakoriságának együttes mértéke, matematikai szorzata; 42. kondicionálás: a  hulladéknak szilárd formájúvá történő átalakítása, a  hulladék konténerbe helyezése, és a  másodlagos konténerezés, amely műveletek alkalmazásával szállításra, tárolásra vagy végső elhelyezésre alkalmas hulladékcsomag állítható elő; 43. leszerelés: a  tároló létesítmény azon rendszerének, rendszerelemének a  megszüntetése, amely megvalósítására csak átmeneti jelleggel volt szükség a tároló létesítmény lezárását megelőzően; 44. lezárás: a  tároló létesítmény egészét vagy annak egyes elhelyezési rendszereit érintő valamennyi olyan tevékenység és munkálat végrehajtása, amelyek a  létesítmény biztonságos állapotának hosszú időn át történő fenntartásához szükségesek; 45. sugárvédelem műszaki követelményei: azon műszaki intézkedések összessége, amelyek arra irányulnak, hogy az  ionizáló sugárzást kibocsátó anyagokat, berendezéseket alkalmazó tároló létesítményekben, így a  tároló létesítményben munkát végzőknek, valamint a  lakosságnak a tároló létesítmény üzemeltetéséből származó sugárterhelése ne haladja meg a hatályos előírásokban meghatározott értéket, és amelyekkel a sugárterhelés mindenkor az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten tartható, továbbá a radioaktív hulladék keletkezése a gyakorlatilag lehetséges legkisebb mértékű lesz; 46. nemmegfelelőség: a  követelmények nem teljesülése esetén egy megállapítás, amely rögzíti egy vagy több minőségi jellemző, vagy irányítási rendszer, rendszerelem eltérését vagy hiányát a  meghatározott követelményekhez képest; 47. nemzetközileg elismert jó gyakorlat: a  nemzetközi szakmai szervezetek dokumentumaiban megfogalmazott, ezen szervezetek szakértő, felülvizsgáló csoportjai által jó gyakorlatként elismert, eredményes gyakorlati megoldás; 48. nyomástartó berendezés és csővezeték: azok a  nyomástartó edények, tartályok, csővezetékek, biztonsági szerelvények és nyomással igénybe vett tartozékok, amelyek valamelyik biztonsági osztályba tartoznak, továbbá a  nyomástartó berendezéshez tartoznak a  nyomással igénybe vett részekhez közvetlenül kapcsolódó elemek így különösen a  karimák, a  csonkok, a  csatlakozó elemek, az  alátámasztások, az emelőfülek; 49. optimálás: a  lakossági vagy foglalkozási sugárterhelésnek kitett személyek sugárvédelmét úgy kell optimálni, hogy a  személyi dózisok nagysága, a  sugárterhelés valószínűsége, valamint a  sugárterhelésnek kitett személyek száma az  aktuális műszaki ismereteket, valamint a  gazdasági és a  társadalmi tényezőket figyelembe véve az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintű legyen; 50. Önértékelés: a  felső vezetőség és a  vezetőség által lefolytatott rutinszerű és folyamatos eljárás, amely a  felelősségi körükbe tartozó összes terület vonatkozásában a  teljesítmény hatékonyságának értékelésére szolgál; 51. Öregedés: olyan folyamat, amely során egy rendszer, rendszerelem jellemző anyagi, fizikai tulajdonságai az  idő múlásával a  használat és a  velejáró elhasználódás, a  környezeti hatások vagy a  használattal járó ciklikus, fárasztó igénybevételek miatt megváltoznak; 52. Öregedési folyamatok: olyan fizikai és kémiai folyamatok, amelyek az  idő múlásával vagy a  használat során fokozatosan megváltoztatják egy rendszer vagy rendszerelem jellemzőit; 53. Öregedéskezelés: a  rendszerek, rendszerelemek öregedés okozta romlásának a  minimálisan szükséges biztonsági tartalékok fenntartása mellett értelmezett elfogadási korlátokon belül tartását célzó mérnöki, üzemeltetési és karbantartási tevékenységek; 54. radioaktív hulladék termelője: az  engedélyesen kívül az  a  természetes vagy jogi személy, akinek, vagy amelynek a tevékenysége során radioaktív hulladék keletkezik; 55. segédrendszer: az a tároló létesítmény működése vagy a biztonsági funkciók teljesítése szempontjából önálló funkcióval nem rendelkező rendszer, melynek rendelkezésre kell állnia más rendszerek, rendszerelemek üzemeltetéséhez, hogy ezek a feladataikat elláthassák; 56. tároló létesítmény életciklusa: a  telephely vizsgálati, telepítési, üzemeltetési, lezárási és aktív intézményes ellenőrzési időszakok együttese; 57. telephelykutatás: a  telephelyvizsgálat és az  ehhez tartozó értékelés a  tároló létesítmény biztonsága szempontjából megfelelő telephely kiválasztásának, és a tervezési alapba tartozó adatok meghatározásának céljából végzett vizsgálatok összessége, amelyek kiterjednek a  tároló létesítményre potenciális veszélyt jelentő természeti és emberi tevékenységből eredő eseményekre és körülményekre, továbbá azokra a körülményekre, amelyek a tároló létesítmény környezetre gyakorolt hatását befolyásolják; 58. tervezési alap: a tároló létesítmény tervezésekor figyelembe vett állapotok és kezdeti események összessége, amelybe beletartoznak a normálüzem és az üzemzavarok, amelyeknek a tároló létesítmény – a konstrukció megfelelő kialakításával, méretezésével, valamint a biztonsági rendszerek működése révén – meghatározott kritériumok megsértése nélkül ellenáll; 59. Üzemzavar: a  tervezési alapban feltételezett, a  normál üzem következményeitől eltérő hatásokkal járó esemény; 60. Üzemeltetési feltételek és korlátok: engedélyezett tároló létesítmény biztonságos üzemeltetése érdekében elemzésekkel és mérésekkel alátámasztott paraméterkorlátok, a  rendszerekre, rendszerelemekre, a  munkavállalókra megállapított funkcionális képességek és teljesítményszintek, valamint egyéb, a  tároló létesítmény biztonságos üzemeltetése érdekében megállapított szabályok gyűjteménye, amelyeket írott dokumentumba foglalnak; 61. Üzemeltető: az  engedélyes szervezetén belül működő, az  üzemeltetésre létrehozott, jogokkal, kötelezettségekkel, hatáskörrel és felelősséggel felruházott szervezeti egység vagy egységek; 62. Üzemvitel: a rendszerek, rendszerelemek működtetése során végzett operatív üzemeltetői tevékenység; 63. Validálás: annak ellenőrző vizsgálata, hogy a rendszer, rendszerelem, szolgáltatás, módszer, számítási eszköz, számítógép program megfelel-e a  funkcionális, a  teljesítmény- és interfész követelményeknek az  előre meghatározott és írásban rögzített feltételek mellett; 64. Verifikálás: ellenőrző folyamat, amely során megvizsgálják, hogy a  rendszer, rendszerelem, szolgáltatás, módszer, számítási eszköz, számítógép program, fejlesztési-, gyártási folyamat minden egyes fázisának terméke kielégíti-e az előző fázis által meghatározott összes követelményt; 65. Veszélyhelyzet: rendkívüli esemény következtében előálló állapot, amelyben a  lakosságot, a  környezetet érintő következmények elhárítása vagy enyhítése érdekében intézkedésekre van vagy lehet szükség; 66. Visszanyerhetőség: a  radioaktív hulladék elhelyezési rendszer lezárását megelőzően az  ott elhelyezett radioaktív hulladék kiemelése a hulladékok elhelyezési rendszerből; 67. Visszatartási pont: egy tevékenység folyamatában meghatározott olyan pont, amelyet követően a tevékenység csak egy kijelölt szervezet jóváhagyása után folytatható. 3. A tároló létesítmény Biztonsági Szabályzata 3. § (1) A  tároló létesítmény biztonságára, a  tároló létesítmény irányítási rendszerére és a  tároló létesítmény életciklus szakasza szerinti tevékenységek végrehajtására és azok felügyeletére vonatkozó részletes biztonsági követelményeket a  tároló létesítményekre vonatkozó, az  1. és 2.  mellékletben lévő biztonsági szabályzatok tartalmazzák. (2) A tároló létesítményre vonatkozó biztonsági szabályzatban rögzített, az atomenergia-felügyeleti szerv feladatkörét érintő követelmények teljesítésének módszerére vonatkozó ajánlásokat az  atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott útmutatók tartalmazzák. Az útmutatókat az atomenergia-felügyeleti szerv a honlapján közzéteszi. (3) Ha a  kérelmező az  engedély iránti kérelmét az  útmutatókban foglaltak szerint terjeszti elő, továbbá, ha az  engedélyes az  engedéllyel összefüggő tevékenységét az  útmutatókban foglaltak szerint végzi, akkor az  atomenergia-felügyeleti szerv a  választott módszert a  követelmények teljesítésének igazolására alkalmasnak tekinti, és az alkalmazott módszer megfelelőségét nem vizsgálja. (4) Az útmutatóban foglaltaktól eltérő módszerek alkalmazása esetén az atomenergia-felügyeleti szerv az alkalmazott módszer helyességét, megfelelőségét és teljes körűségét részleteiben vizsgálja. (5) Ha a  tároló létesítmény biztonságának érdekében szükséges, az  atomenergia-felügyeleti szerv a  határozatában feltételeket és kötelezettségeket határozhat meg, és ezek teljesítésének igazolását is meghatározhatja. (6) A  tároló létesítményre vonatkozó biztonsági szabályzatot a  tudomány eredményeinek, a  hazai és nemzetközi tapasztalatoknak a  figyelembevételével, legalább tízévente felül kell vizsgálni. Az  útmutatók felülvizsgálatára az  atomenergia-felügyeleti szerv által meghatározott időszakonként, vagy az  engedélyes javaslatára soron kívül kerül sor. II. Fejezet a tÁroló létesítmény BIztonsÁGÁra Vonatkozó ÁltalÁnos kÖVetelmények, és az enGedélyes FelelősséGe 4. Biztonsági célok 4. § (1) A  radioaktív hulladékok tároló létesítményben való átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének biztonsági célja a  radioaktív hulladékban lévő, az emberre és a környezetre veszélyt jelentő radioaktív izotópok elszigetelése a bioszférától és az arra hatást gyakorló környezeti elemektől, ezáltal a jelenlegi és a jövendő nemzedékek, valamint a környezet védelme. (2) Általános biztonsági célkitűzés, hogy az ember és a környezet védelme biztosított legyen az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben. (3) Sugárvédelmi célkitűzés, hogy az  érintett munkavállalók és a  lakosság sugárterhelése mindenkor az  előírt határértékek alatti, az  ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintű legyen. Ezt biztosítani kell a  tervezési alaphoz tartozó üzemzavarok és – amilyen mértékben ésszerűen lehetséges – a tervezésen túli üzemzavarok és a balesetek következtében fellépő sugárterhelések esetén is. (4) Műszaki biztonsági célkitűzés, hogy a  tároló létesítmény tervezésénél figyelembe vett valamennyi feltételezett esemény esetén a  lehetséges következmények az  elfogadható mértéken belül legyenek, valamint a  balesetek valószínűsége kellően alacsony legyen. (5) Az  általános biztonsági célkitűzést elsősorban a  tároló létesítmény biztonsági követelményeknek megfelelő kialakításával, továbbá szükséges mértékű, hatékony biztonsági intézkedésekkel és azok megfelelő színvonalú fenntartásával kell biztosítani. A  tároló létesítmény biztonság szempontjából fontos rendszereit, rendszerelemeit úgy kell megtervezni, hogy a  tároló létesítmények üzemeltetésével összefüggő általános biztonsági célkitűzés, valamint az azt megalapozó sugárvédelmi és műszaki biztonsági célkitűzés megvalósítható legyen. (6) A  (3) és (4)  bekezdés szerinti biztonsági célkitűzéseket a  passzív intézményes ellenőrzésre történő áttérésig kell érvényesíteni. 5. Biztonsági politika 5. § (1) Az  engedélyes a  biztonsági célok teljesítését szolgáló biztonsági politikát készít. A  biztonsági politika olyan követelményeket tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a  tároló létesítmény passzív intézményes ellenőrzésre való áttéréséig a  biztonság fenntartása minden más szempontot megelőzzön a  tároló létesítménnyel összefüggésben végrehajtott valamennyi tevékenység során. (2) A  biztonsági politikát a  létesítési engedélykérelemmel egyidejűleg kell az  atomenergia-felügyeleti szervhez benyújtani. A  biztonsági politikát az  atomenergia-felügyeleti szerv a  létesítési engedély kiadásával egyidejűleg hagyja jóvá. (3) A biztonsági politikát a biztonság szempontjából fontos munkakört betöltő munkavállalóval és a beszállítóval olyan módon kell ismertetni, hogy annak előírásait a tevékenységük során megfelelően alkalmazni tudják. (4) Az engedélyes figyelembe véve a működés során megszerzett tapasztalatokat és a tároló létesítmény biztonságával kapcsolatos új tudományos és technológiai ismereteket, a  tároló létesítmény biztonsági színvonalát folyamatosan fenntartja, indokolt esetben a biztonság növelése érdekében intézkedéseket hajt végre. (5) Az engedélyes a biztonsági politikát rendszeresen felülvizsgálja és annak megfelelőségét és érvényesülését értékeli. Az értékelés eredményét az éves jelentésben dokumentálja. 6. Tervezés 6. § (1) Az  engedélyesnek a  tervezés folyamatát szabályozó irányítási rendszert kell létrehoznia és működtetnie, amely biztosítja a  tervek minőségét, összhangját és a  tároló létesítményre vonatkozó biztonsági követelmények teljesítését. (2) A  tervezési folyamat menetét a  tervezésre vonatkozó valamennyi követelmény azonosításával a  tervezés kezdeti szakaszában meg kell határozni. A  követelmények alapján részletesen meg kell határozni a  teljesítésükhöz szükséges tervezői előírásokat és feladatokat. (3) A  tároló létesítmény tervezését csak olyan tervező szervezet végezheti, amely a  tervezési szakterületre vonatkozó jogszabály által és az  engedélyes által elfogadott minőségirányítási rendszerrel és megfelelő szakértelemmel rendelkezik, és a tevékenység végzésére jogosult. (4) Az engedélyesnek a tervek megfelelőségét – beleértve a tervezés eszközeit, a tervezési adatokat és eredményeket – az azokat készítőktől független ellenőrzéssel is értékeltetni kell. (5) Az  engedélyesnek biztosítania kell, hogy a  terv részletezettsége a  tároló létesítmény adott életciklus szakaszához tartozó hatósági engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges terjedelemnek megfeleljen. (6) Az engedélyesnek minden olyan tervezési információval rendelkeznie kell, amely a tároló létesítmény biztonságáért viselt felelősségének fenntartásához szükséges. (7) Az engedélyesnek képesnek kell lennie a tároló létesítmény hatósági felügyelet alá tartozó teljes élettartama alatt a  tároló létesítmény biztonságát szolgáló tevékenység végzésére vagy végeztetésére, a  biztonsággal összefüggő döntések meghozatalára. 7. § (1) A  tároló létesítményt úgy kell megtervezni, hogy a  megfogalmazott biztonsági célok a  tároló létesítmény teljes élettartama alatt megvalósuljanak, mind a normál, mind az attól eltérő állapotban. (2) A  radioaktív hulladékok elhelyezésének biztonságát a  hulladékformából és csomagolásból, a  tároló létesítmény mesterségesen kialakított gátjaiból, a  geológiai és hidrogeológiai környezetből álló elhelyezési rendszer, valamint az üzemeltetéssel, ellenőrzéssel és a szükség szerinti beavatkozással kapcsolatos céltudatos emberi tevékenységek összességével kell biztosítani. (3) A hulladék-elhelyezési rendszer elemeinek kombinációjával kell biztosítani, hogy azok élettartama alatt jelentősen ne befolyásolja a  rendszer egészének izolációs képességét akár egyetlen elem, vagy komponens meghibásodása, vagy azok fokozatos tönkremenetele. (4) A tároló létesítményt, annak rendszereit és rendszerelemeit a tervezésre vonatkozó általános követelményeknek és a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelően kell megtervezni. 7. Az engedélyes biztonságért való felelőssége 8. § (1) A  tároló létesítmény biztonságos telepítéséért, létesítéséért, üzemeltetéséért, átalakításáért, lezárásáért, a  lezárást követő biztonságos állapot eléréséért, valamint aktív intézményes ellenőrzéséért, az  e  tevékenységekkel kapcsolatos követelmények betartásáért a  felelősséget az  engedélyes viseli. Az  engedélyes, ideértve azt is, ha az  engedély bármely okból hatályát vesztette, kizárólag a  tároló létesítmény passzív intézményes ellenőrzése tárgyában kiadott engedély jogerőre emelkedésével mentesül a tároló létesítmény biztonságáért viselt felelőssége alól. (2) Az  atomenergia-felügyeleti szerv tevékenysége, vagy annak hiánya semmilyen formában és mértékben nem mentesíti az  engedélyest a  biztonságért viselt felelőssége alól. Az  engedélyes az  e  rendeletben foglaltak szerint bizonyítja a hatóság számára, hogy a felelősségéből származó valamennyi kötelezettségének eleget tesz. (3) Az  engedélyes köteles minden tevékenységet a  radioaktív hulladékok által jelentett veszélyeknek megfelelően differenciáltan végrehajtani és ellenőrizni. Az  engedélyesnek ezt a  kötelezettségét akkor is teljesítenie kell, ha a felelősségi körébe tartozó tevékenységet nem saját munkavállalója végzi. (4) Az engedélyes köteles a saját és a radioaktív hulladék termelőjének, szállítójának felelőssége közötti kapcsolatokat a radioaktív hulladék termelőjével, szállítójával egyeztetni, és dokumentálni. 9. § (1) Az engedélyes köteles a jogszabályi előírásokat, valamint az engedélyben előírt feltételeket folyamatosan teljesíteni. (2) Ha a  radioaktív hulladék veszélyes hulladéknak is minősül, akkor a  veszélyes hulladékokra vonatkozó követelményeket is figyelembe kell venni. Nukleáris láncreakcióra képes anyagot is tartalmazó radioaktív hulladék esetén a nukleáris anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat is be kell tartani. 10. § Az  engedélyesnek biztosítania kell, hogy a  biztonságot érintő megoldások megalapozásának felülvizsgálatához, valamint a  cserék, javítások, átalakítások végrehajtásához szükséges információ, dokumentáció és tervek folyamatosan rendelkezésre álljanak a passzív intézményes ellenőrzésre történő áttérésig. 11. § (1) Az  engedélyes a  biztonságot érintő tevékenységébe e  rendelet szerint vonhat be beszállítót. A  beszállító tevékenysége nem érinti az  engedélyes felelősségét, a  tároló létesítmény biztonságának fenntartásáért ebben az esetben is az engedélyes felel. (2) Az  engedélyes a  beszállítói tevékenység megkezdése előtt és annak végrehajtása során meggyőződik arról, hogy a beszállító képes biztosítani a tevékenységhez szükséges feltételeket. 12. § Az  engedélyesnek az  egyes folyamatok felügyelete érdekében teljes körű, az  atomenergia-felügyeleti szerv ellenőrzési tevékenységétől független, a  biztonság szempontjából differenciált ellenőrzési rendszert kell működtetnie, amely az adott életciklus szakaszra jellemző valamennyi folyamatra és résztvevőre kiterjed. 13. § Az engedélyes a biztonsági célkitűzések teljesítése érdekében az 1. melléklet szerint hatékony irányítási rendszert működtet, és gondoskodik arról, hogy a  szervezet vezetését olyan munkavállalók végezzék, akik elkötelezettek a biztonságért és az erős biztonsági kultúra fenntartásáért. 14. § Az  engedélyes köteles biztosítani, hogy a  tároló létesítménnyel kapcsolatos felelősségének fennállása alatt, a tevékenységéhez szükséges személyi és tárgyi erőforrások a kellő időben rendelkezésre álljanak. 15. § (1) Az  engedélyes köteles biztosítani, hogy a  tároló létesítménnyel kapcsolatos tevékenységéhez szükséges, az  atomenergiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott sugárvédelmi képzettséggel, illetve megfelelő iskolai végzettséggel, szakképzettséggel és a munkakör betöltéséhez szükséges engedéllyel rendelkező üzemeltető személyzet rendelkezésre álljon. (2) Az  engedélyes köteles gondoskodni az  üzemeltető személyzet képzettségi szintjének fenntartásához szükséges képzésről. Az  üzemeltető személyzet részére olyan elméleti és gyakorlati képzést kell biztosítani, amelynek során a személyzet a tevékenységének biztonsági követelményeit és következményeit megismeri és elsajátítja. (3) Az  engedélyesnek a  (2)  bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében képzési politikát, valamint a  képzési politika végrehajtása érdekében képzési programot kell készítenie a  telephely vizsgálatára kiadott engedély jogerőre emelkedéséig. (4) A  munkavállalókra vonatkozó részletes biztonsági követelményeket, valamint a  képzési politikára és programra vonatkozó követelményeket a 2. melléklet tartalmazza. III. Fejezet radIoaktíV Hulladék ÁtVételéVel és nyIlVÁntartÁsÁVal kapCsolatos kÖVetelmények 8. A radioaktív hulladék átvétele 16. § (1) A tároló létesítményben radioaktív hulladékot a biztonsági követelményeknek és az engedélyben szereplő hatósági előírásoknak megfelelően lehet átmenetileg tárolni és végleg elhelyezni. (2) Az engedélyesnek a radioaktív hulladékok tároló létesítményben történő átvételét megelőzően meg kell határoznia a radioaktív hulladékok átvételi követelményeit. (3) A tároló létesítményben csak olyan radioaktív hulladékot lehet tárolni, amelynél az átvételt megelőző kezelés során olyan hulladékformát és csomagolást alakítottak ki, amely megfelel az  engedélyes által meghatározott hulladék átvételi követelményeknek. (4) Az engedélyes a hulladék átvételi követelményeket az alábbiak szerint határozza meg: a) figyelembe kell venni a kémiai összetételre, hő- és sugárállóságra, valamint kémiai és mechanikai stabilitásra vonatkozó határértékeket, b) a hulladék kémiai és fizikai formájának és a csomagolásnak együttesen olyannak kell lennie, hogy a radioaktív izotópok kikerülésének lehetőségét a minimálisra csökkentse, c) olyan hulladékformát és csomagolást kell kialakítani, amely ellenáll a  sugárzási és hőhatásoknak, valamint a kémiai hatásoknak, d) a hulladékcsomagnak olyan mechanikai stabilitással kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi, hogy ellenálljon a mozgatás során fellépő hatásoknak, és e) a  radioaktív hulladék átvételekor annak izotóp-összetételét, tartalmát – nukleáris láncreakcióra képes anyag tartalmat is beleértve – olyan részletességgel lehessen megismerni, hogy a  biztonsági jelentésben meghatározott követelményeknek való megfelelőség igazolható legyen. (5) A hulladék átvételi követelményeket érintő bármely változtatás átalakításnak minősül. Az engedélyesnek a hulladék átvételi követelmények megváltoztatásakor igazolnia kell, hogy a  változtatás összhangban van a  biztonsági jelentésben foglaltakkal. 17. § (1) Az  engedélyesnek ellenőriznie kell, hogy az  átvett radioaktív hulladék megfelel a  hulladék átvételi követelményeknek. Az  ellenőrzés követelményeit írásban kell meghatározni és azt annak megfelelően kell végrehajtani. A  követelményeknek ki kell terjednie az  elvégzendő vizsgálatokra és elemzésekre, az  ellenőrzés dokumentálására. Az engedélyes az ellenőrzés követelményeiről köteles tájékoztatni a radioaktív hulladékot átadó szervezetet. (2) Az  engedélyesnek ellenőriznie kell a  radioaktív hulladék termelője által a  radioaktív hulladékkal kapcsolatban közölt adatokat a  hulladék átvételi követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából. Ha a  hulladék átvételi követelmények teljesítésének ellenőrzése szükségessé teszi, akkor az  engedélyes a  hulladékot termelő, átadó szervezet által alkalmazott hulladékkezelési eljárásról tájékoztatást kérhet és azt az  átvételt megelőzően a helyszínen megtekintheti. (3) A típus-hulladékforma és típuscsomagolás hulladék átvételi követelményeknek való megfelelőségét tesztsorozattal kell igazolni. 18. § Az  engedélyes köteles a  tároló létesítményben folytatott tevékenység során keletkező radioaktív hulladékot és a  hulladék átvételi követelményeknek nem megfelelő radioaktív hulladékot a  telephelyén kondicionálni, vagy az  ilyen tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező tároló létesítménybe kondicionálás céljából való elszállításáról gondoskodni. 19. § Az  engedélyes által átvett radioaktív hulladékkal, valamint az  azokkal összefüggő saját tevékenysége során keletkező radioaktív hulladékkal kapcsolatos további követelményeket a 2. melléklet tartalmazza. 9. A radioaktív hulladék nyilvántartása 20. § (1) Az engedélyes által vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a) a telephelyen lévő összes és a már elhelyezett radioaktív hulladék mennyiségét, b) a radioaktív hulladék származási helyét, c) a radioaktív hulladék átmeneti tárolásának vagy elhelyezésének helyét, idejét és módját, d) a radioaktív hulladék és a hulladékban lévő radioaktív izotópok fizikai és kémiai tulajdonságait. (2) Az  (1)  bekezdésben foglaltak nem érintik az  engedélyesnek a  radioaktív anyagokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott egyéb nyilvántartási kötelezettségét. (3) Az  engedélyesnek az  elhelyezésre szánt valamennyi hulladékcsomagot annak nyomon követhetősége érdekében egyedi azonosítóval kell ellátnia. (4) Az engedélyes biztosítja a tevékenysége során keletkező, valamint az átvett radioaktív hulladékok nyilvántartásához és az adatok tárolásához és megőrzéséhez szükséges műszaki feltételeket. IV. Fejezet HatósÁGI FelÜGyelet 10. Engedélyezés és jóváhagyás 21. § (1) A tároló létesítmény a) telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez: aa) telephely kutatási keretprogram engedély, ab) telephely kutatási engedély, b) telepítéséhez: telepítési engedély, c) létesítéséhez: létesítési engedély, d) üzemeltetéséhez: üzemeltetési engedély, e) átalakításához: átalakítási engedély, f ) lezárásához: lezárási engedély, g) aktív intézményes ellenőrzésére történő áttéréséhez: aktív intézményes ellenőrzési engedély, valamint h) passzív intézményes ellenőrzésére történő áttéréséhez: passzív intézményes ellenőrzési engedély szükséges. (2) Az atomenergia-felügyeleti szerv engedélye szükséges a tároló létesítmény a) építményeinek és épületszerkezeteinek, valamint az  építmények felvonóinak építéséhez, bontásához, használatba vételéhez, b) a biztonság szempontjából fontos rendszere, rendszereleme átalakításához, leszereléséhez, lezárásához, és c) a szervezeti felépítése, irányítási rendszere, dokumentuma átalakításához. (3) A  tároló létesítményben üzemelő, az  atomenergia-felügyeleti szerv felügyelete alá tartozó nyomástartó berendezések és csővezetékek időszakos ellenőrzési programjainak műszaki követelményrendszerét, továbbá a  biztonság szempontjából fontos rendszerek, rendszerelemek roncsolásmentes anyagvizsgálatának terjedelmét, módszerét, a  vizsgálati eredmények elfogadásának feltételeit és időbeli ütemezését rögzítő dokumentumokat az atomenergia-felügyeleti szerv a 2. melléklet szerint hagyja jóvá. (4) A  tároló létesítmény időszakos biztonsági jelentését az  atomenergia-felügyeleti szerv felülvizsgálja és a  102.  § szerint határozatot hoz. (5) Az atomenergia-felügyeleti szerv a baleset-elhárítási intézkedési tervet a 112. § szerint jóváhagyja. 11. Eljárási határidő 22. § Az  atomenergia-felügyeleti szerv kérelemre indult eljárásaiban – az  eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve – az ismert ügyfelet értesíteni kell az eljárás megindításáról a) a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül aa) a 21. § (1) bekezdés a)–d) és f )–h) pontjában meghatározott eljárásokban, ab) a  21.  § (1)  bekezdés e)  pontban meghatározott eljárásban, ha az  átalakítás miatt az  üzemeltetési engedély módosítására kerül sor, valamint b) a  21.  § (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott eljárásokban a  kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül. 23. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv ügyintézési határideje a) hatvan nap aa) a 21. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eljárásokban, ab) a 21. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott eljárásokban, b) hat hónap ba) a 21. § (1) bekezdés d), f )–h) pontjában meghatározott eljárásokban, bb) a  21.  § (1)  bekezdés e)  pontjában meghatározott ügyekben, ha a  tároló létesítmény átalakítása a tároló létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását igényli, valamint bc) a 21. § (5) bekezdése szerinti eljárásban, c) 15 hónap a 21. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárásban. (2) Az atomenergia-felügyeleti szerv vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekben legfeljebb harminc nappal, b) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ügyekben legfeljebb kilencven nappal meghosszabbíthatja. 24. § Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, őt az atomenergia-felügyeleti szerv a) a  21.  § (1)  bekezdés c)–h)  pontjában meghatározott eljárásokban a  kérelem beérkezésétől számított négy hónapon belül, b) a  21.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontjában, valamint a  21.  § (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott eljárásokban a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel. 25. § Az  atomenergia-felügyeleti szerv a  közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a  közmeghallgatást megelőzően legalább tizenöt nappal értesíti az  atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a  továbbiakban: Atv.) 11/A.  § (5) bekezdésében meghatározott személyeket és szerveket. 12. Engedélyezés 26. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv a tároló létesítmény telephelyének vizsgálata és értékelése, telepítése, létesítése, üzemeltetése, átalakítása, lezárása és az  aktív és passzív intézményes ellenőrzésére történő áttérése során a biztonságra való hatás szerint differenciált hatósági eljárásokat alkalmaz. (2) A hatósági engedélyezési eljárás során az atomenergia-felügyeleti szerv a sugárvédelem műszaki követelményeit is vizsgálja. (3) A  kérelemre indult eljárásban az  elektronikus adathordozón is mellékelt dokumentációnak az  atomenergiafelügyeleti szerv által alkalmazott fájlformátumait az atomenergia-felügyeleti szerv meghatározhatja, és a honlapján közzéteszi. 27. § (1) A kérelmet megalapozó dokumentációt olyan részletességgel kell elkészíteni, hogy annak alapján az atomenergiafelügyeleti szerv a  követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a  teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének önálló felülvizsgálatát és értékelését el tudja végezni. A kérelem és az azt megalapozó dokumentáció ügyfélkapun keresztül is benyújtható. (2) Az  engedély iránti kérelemben a  tervezett tevékenységek ütemezését és megvalósítását olyan részletességgel kell bemutatni, hogy azok alapján az  atomenergia-felügyeleti szerv meg tudja határozni az  ellenőrzési célra felhasználható visszatartási pontokat, és meg tudja tervezni az ellenőrzéseit. (3) Az  engedély iránti kérelem megalapozásaként benyújtott dokumentáció összeállításához felhasznált és a hivatkozott dokumentumokat az atomenergia-felügyeleti szerv felhívására be kell nyújtani. (4) A  kérelmet megalapozó dokumentációt magyar nyelven, a  változtatások kezelését és követhetőségét biztosító formában kell benyújtani. A kérelmet és mellékleteit úgy kell összeállítani, hogy az  részleteiben és összességében is egyértelműen és ellenőrizhető módon igazolja, hogy a  benyújtott dokumentáció minden részét arra jogosult személy vagy szervezet készítette. (5) Ha az  engedélyes a  kérelmet megalapozó dokumentációt nem az  ügyfélkapun keresztül nyújtja be, akkor a  dokumentációt az  eljárásban részt vevő szakhatóságok számánál kettővel több példányban, valamint az  atomenergia-felügyeleti szervvel egyeztetett formában, elektronikus adathordozón egy példányban kell benyújtani. 28. § (1) Az  engedélyesnek a  hatósági döntés alapjául szolgáló dokumentumok alapján kell gyakorolnia a  hatósági határozatban rögzített jogosultságokat és kell teljesítenie a kötelezettségeket. (2) Az engedély iránti kérelmet megalapozó dokumentáció egy példányát az atomenergia-felügyeleti szerv az eljárás befejezése után a  saját irattárában megőrzi. Az  engedélyt megalapozó, az  atomenergia-felügyeleti szervnél tárolt dokumentációban foglaltaktól eltérni, ha az eltérés engedélyezési kötelezettség alá tartozik, csak az atomenergiafelügyeleti szerv engedélye alapján lehet. 29. § Az  atomenergia-felügyeleti szerv soron kívül járhat el az  engedélyköteles tevékenységre vonatkozó hatósági ügyben, ha ez egy kedvezőtlen biztonsági állapot megszüntetéséhez szükséges. A soron kívüli eljárás nem mentesít a  megalapozó dokumentációval szemben támasztott követelmények teljesítésére vonatkozó kötelezettség betartása alól, és nem eredményezheti a  biztonságtól eltérő szempontok előtérbe kerülését, sem a  biztonság csökkenését. 13. Ellenőrzés és érvényesítés 30. § (1) Az  atomenergia-felügyeleti szerv a  biztonság fenntartásának megállapítása érdekében a  tároló létesítmények életciklusának valamennyi szakaszában rendszeresen és tervszerűen legalább a következőket ellenőrzi: a) a  tároló létesítmények, azok rendszerei, rendszerelemei, építményei megfelelnek az  engedélyben és jogszabályokban előírt követelményeknek, b) a  tároló létesítmény tervezése, telephelyének vizsgálata és értékelése, telepítése, létesítése, üzemeltetése, átalakítása, lezárása és aktív intézményes ellenőrzése megfelel a  biztonsági követelményeknek, a  hatósági engedélyek alapjául szolgáló feltételeknek és körülményeknek, valamint az  engedélyekben előírtaknak, továbbá c) az engedélyes irányítási rendszere megfelel az e rendeletben előírt követelményeknek, különösen az alábbiak tekintetében: ca) a  dokumentumok és utasítások összhangban vannak a  tervezési követelményekkel, valamint a rendszerek és rendszerelemek tényleges állapotával, érvényesek, és azokat betartják, cb) az  engedélyes a  jelentési kötelezettségét teljesíti, a  jelentéseket az  előírásoknak megfelelő tartalommal állítja össze és a  biztonságot érintő események kivizsgálásának eredményeként előirányzott javító intézkedéseket végrehajtja, cc) az engedélyes a hiányosságokat és az eltéréseket indokolatlan késlekedés nélkül azonosítja, kijavítja, vagy megengedhetőségüket igazolja, és cd) az  engedélyes az  összegyűjtött tapasztalatokat hasznosítja, és ennek eredményét továbbadja a beszállítóknak és az atomenergia-felügyeleti szervnek. (2) A sugárvédelem műszaki követelményeinek ellenőrzése kiterjed: a) azokra a  tároló létesítmény üzemeltetéséhez hozzátartozó rendszerekre, rendszerelemekre, amelyek által keltett sugárzási tér, vagy amelyekből kijutó radioaktív anyag forrástagként potenciális vagy tényleges sugárveszélyt jelent a  sugárzási térrel kapcsolatba kerülő rendszerekre, rendszerelemekre és személyekre, továbbá a  forrástag káros hatását korlátozó vagy csökkentő rendszerekre, rendszerelemekre, és a  forrástag vagy az  azt magába foglaló térrész sugárzási viszonyairól információt szolgáltató rendszerekre és készülékekre, b) a radioaktív hulladékok feldolgozásával, tárolásával és elhelyezésével kapcsolatos tevékenységekre. (3) Az  atomenergia-felügyeleti szerv a  biztonságot befolyásoló tényezők szempontjából jogosult megvizsgálni az engedélyes szervezetének működését. (4) Az  atomenergia-felügyeleti szerv jogosult az  engedélyesnél és a  beszállítóknál előzetesen bejelentett, és − ha az  ellenőrzés céljának eléréséhez szükséges − előzetesen be nem jelentett ellenőrzést végezni. Előzetesen be nem jelentett ellenőrzés esetén az  ellenőrzés tényét a  hatóság képviselője a  helyszínen közli az  engedélyes erre meghatalmazott képviselőjével, majd az  ellenőrzés végrehajtási feltételeinek kialakítása után haladéktalanul megkezdi az ellenőrzést. (5) Külföldi beszállítónál az  atomenergia-felügyeleti szerv ellenőrzésének feltételeit az  engedélyes köteles megteremteni. (6) Az  atomenergia-felügyeleti szerv ellenőrzései során az  ellenőrzés alá vont köteles az  atomenergia-felügyeleti szervvel együttműködni, az  ellenőrzés eredményességét előmozdítani, és a  saját ellenőrzése eredményeit, dokumentumait az atomenergia-felügyeleti szerv rendelkezésére bocsátani. (7) Az  atomenergia-felügyeleti szerv éves ellenőrzési tervet készít, amelyet a  honlapján közzétesz, és a  közzétételről tájékoztatja az érintett engedélyeseket és hatóságokat. 31. § Az  atomenergia-felügyeleti szerv ellenőrzése nem mentesíti az  engedélyest a  saját ellenőrzési tevékenysége végzésének a kötelezettsége alól. 32. § (1) Az  atomenergia-felügyeleti szerv az  atomenergia alkalmazásának biztonsággal összefüggő területein a  tároló létesítményt, az engedélyest és beszállítóját időkorlát nélkül ellenőrizheti. Az engedélyes köteles biztosítani bármely időpontban az atomenergia-felügyeleti szerv ellenőrzést végző képviselője számára a belépést a tároló létesítmény és a  beszállítók telephelyére, továbbá a  hatósági ellenőrzést végző személy mozgását a  tároló létesítmény vagy beszállító telephelyének épületeiben, helyiségeiben, felszín alatti építményeiben. (2) A  tároló létesítmény engedélyesének meghatalmazott képviselője köteles jelen lenni mind az  engedélyes, mind a beszállítók ellenőrzésénél. (3) A  hatósági ellenőrzés alá vont köteles a  szakmai kompetenciával és felhatalmazással rendelkező képviseletéről gondoskodni, a  képviseletet ellátó személy – beszállítóknak az  atomenergia-felügyeleti szerv által folytatott ellenőrzésénél az engedélyes képviselője is − köteles az ellenőrzés lefolytatásában és a jegyzőkönyv elkészítésében közreműködni, valamint a rendelkezésére álló információt átadni. (4) A  hatósági ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet az  atomenergia-felügyeleti szerv hatósági ellenőrzést végző képviselője és az ellenőrzés alá vont képviselője, a beszállítóknál végzett ellenőrzésnél az engedélyes képviselője is aláírja. 33. § (1) Ha az  atomenergia-felügyeleti szerv az  ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy a  hatósági ellenőrzés alá vont a  saját belső szabályozásában, vagy beszállító esetén az  engedélyes belső szabályozásában meghatározott előírásokat megsértette, a  jegyzőkönyvben erre felhívja a  hatósági ellenőrzés alá vont figyelmét, és határidő kitűzésével, valamint a  jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi − beszállítóknál történt ellenőrzés esetén is az engedélyest − az atomenergia biztonságos alkalmazásához előírt állapot és feltételek helyreállítására. (2) A hatósági ellenőrzés alá vont köteles a  jegyzőkönyvbe foglalt kötelezésnek az abban meghatározott határidőben eleget tenni. A kötelezés teljesítésére megállapított határidő elmulasztása esetén az atomenergia-felügyeleti szerv a  mulasztás okát hivatalból indított eljárásban kivizsgálja és a  feltételek fennállása esetén érvényesítési eljárást folytat le. (3) Az  atomenergia-felügyeleti szerv a  tároló létesítmény életciklus szakaszának megfelelő sajátos ellenőrzési szempontokat is magába foglaló ellenőrzéseket végez. Az  ellenőrzés területeit a  tároló létesítmény életciklus szakasza és a jogszabályok előírásai, az ellenőrzés gyakoriságát és részletességét az ellenőrzött terület atomenergia biztonságos alkalmazásához előírt biztonsági fontossága, az atomenergia-felügyeleti szerv engedélyezési, értékelési és ellenőrzési tapasztalatai határozzák meg. 34. § (1) Az  atomenergia-felügyeleti szerv átfogó ellenőrzésének a  tárgya az  engedélyes meghatározott tevékenysége. Az  átfogó ellenőrzés során az  atomenergia-felügyeleti szerv a  tároló létesítmény adott életciklusához tartozó folyamatainak megfelelőségét és összhangját, a  vezetőség irányítási, felülvizsgálati és értékelési feladatainak teljesülését vizsgálja. (2) Az ellenőrzés időpontját és tárgyát az atomenergia-felügyeleti szerv az ellenőrzési tervében előre meghatározza, és erről az engedélyest legalább 15 nappal korábban tájékoztatja. (3) Az atomenergia-felügyeleti szerv az ellenőrzés tapasztalatairól értékelést készít, és ezt megküldi az engedélyesnek. Az értékelésben foglalt észrevételek alapján az engedélyes intézkedési tervet dolgoz ki és hajt végre. Az engedélyes a feladatok végrehajtásáról a rendszeres jelentések keretében beszámol az atomenergia-felügyeleti szervnek. 35. § (1) Az  atomenergia-felügyeleti szerv feltáró ellenőrzést végez, ha a  hatósági tapasztalatok egy részfolyamattal, tevékenységgel vagy eseménnyel kapcsolatban eltérést mutatnak az  előírásoktól, vagy a  jó gyakorlattól, valamint feltáró ellenőrzést végezhet az események kivizsgálása kapcsán. (2) A  hatósági ellenőrzés alá vont az  ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítettek alapján intézkedési tervet dolgoz ki és hajt végre. Az engedélyes a feladatok végrehajtásáról a rendszeres jelentések keretében beszámol az atomenergiafelügyeleti szervnek. 36. § (1) Az  atomenergia-felügyeleti szerv eseti ellenőrzést végez egy adott határozatban foglalt feltétel teljesülésének, cselekmény, eltérés, információ, állapot vagy helyszín ellenőrzésére. Az eseti ellenőrzés lehet előre bejelentett és be nem jelentett. (2) Az  előre bejelentett ellenőrzés esetén az  atomenergia-felügyeleti szerv valamely program vagy terv alapján megjelöli azt a tevékenységet, cselekményt, vagy helyszínt, amelyet ellenőrizni kíván. A hatósági ellenőrzés alá vont köteles az  atomenergia-felügyeleti szervet legalább 24 órával előbb értesíteni az  ellenőrizni kívánt tevékenység megkezdésének várható időpontjáról. (3) A  hatósági ellenőrzés alá vont a  jegyzőkönyvben rögzítettek alapján megteszi a  szükséges intézkedéseket. Az engedélyes a feladatok végrehajtásáról a rendszeres jelentések keretében beszámol az atomenergia-felügyeleti szervnek. 37. § (1) A  jogszabályi előírások és a  hatósági kötelezések betartása érdekében az  atomenergia-felügyeleti szerv szükség esetén érvényesítési eljárást indít. (2) Az érvényesítés a jogszabálysértés vagy hatósági előírás megszegésének a biztonságra gyakorolt hatásától függően az alábbi lehet: a) csekély biztonsági jelentőségű jogszabálysértés vagy hatósági előírás megszegése esetén az  engedélyes írásbeli figyelmeztetése, amelyben a  hatóság megállapítja a  jogszabálysértést és annak jogi alapját, a szükséges intézkedést és a teljesítés határidejét, b) jelentősebb biztonsági jelentőséggel bíró jogszabálysértés vagy hatósági előírás megszegése esetén a tevékenység folytatásához szükséges további feltételek meghatározása, c) lényeges biztonsági jelentőséggel bíró jogsértés vagy hatósági előírás megszegése esetén az engedélyezett tevékenység korlátozása vagy felfüggesztése, az engedély visszavonása, és d) az  a)–c)  pontban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett vagy önállóan bírság szabható ki a bírság mértékét megállapító jogszabály szerint. (3) Az  atomenergia-felügyeleti szerv minden esetben kötelezi az  engedélyest az  azonosított eltérések kivizsgálására, a szükséges intézkedések megtételére az eltérés kezelésére, és ismételt bekövetkezésének megakadályozására. 14. Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásának tartalma 38. § (1) Az  atomenergia-felügyeleti szerv a  tároló létesítmény biztonságának fenntartása érdekében a  tároló létesítmény állapotát és az  engedélyes tevékenységét folyamatosan felügyeli. A  felügyelet alapvetően az  engedélyes által benyújtott kérelem, dokumentum, rendszeres és eseti jelentés, valamint a hatósági ellenőrzés során összegyűjtött információ elemzése és értékelése alapján történik. (2) Az  atomenergia-felügyeleti szerv döntését a  rendelkezésére álló tények átfogó és részletes értékelése mellett, az  ellenőrzések során feltárt körülményeket és adatokat is értékelve, a  jogszabályi követelmények teljesülésének vizsgálata alapján hozza meg. Ennek során az  atomenergia-felügyeleti szerv megvizsgálja azokat a  dokumentumokat és adatokat, amelyek a  tervezést megalapozó biztonsági elemzésekről, a  megvalósítás minőségéről, a  tároló létesítmény, rendszer, rendszerelem működési elveiről és gyakorlati működéséről, az  üzemeltetési tevékenységről szólnak. Az  atomenergia-felügyeleti szerv a  döntése meghozatalánál a  tároló létesítmény egésze biztonságának szempontjait érvényesíti. (3) Az  atomenergia-felügyeleti szerv felülvizsgálja és értékeli az  engedélyes által benyújtott elemzéseket és más műszaki dokumentumokat, továbbá figyelembe vesz minden számára hozzáférhető releváns információt, amelyekből megállapítható, hogy a) a tároló létesítményben végzett tevékenységek biztonsági következményei meghatározottak és a biztonsági követelmények teljesülése bizonyított, b) az engedélyes által benyújtott dokumentáció pontos és elégséges annak megítéléséhez, hogy teljesülnek-e a jogszabályi és hatósági követelmények, valamint c) a  tervezett műszaki megoldások bizonyítottan megfelelőek vagy minősítettek, így alkalmasak az  előírt biztonsági szint elérésére. 39. § (1) A hatósági felülvizsgálat és értékelés a tároló létesítmény életciklusának valamennyi szakaszára kiterjed. (2) A tároló létesítmények felülvizsgálata és értékelése kiterjed különösen: a) a tároló létesítmény biztonságával összefüggő jellemzők alakulására, b) a vezetési, szervezeti és adminisztratív tényezők biztonságra gyakorolt hatására, c) a változtatások, átalakítások hatásaira, d) az események és azok kivizsgálása során megszerzett tapasztalatok hasznosítására, és e) a nemzetközi tapasztalatok hasznosítására. V. Fejezet tÁroló létesítményre Vonatkozó enGedélyek 15. Telephely vizsgálata és értékelése 40. § (1) A  lehetséges telephely vizsgálatára és értékelésére telephely kutatási keretprogramot kell kidolgozni és végrehajtani. A kutatási keretprogramot úgy kell elkészíteni, hogy annak végrehajtásával a telephely alkalmassága megítélhető, a  biztonsági elemzéshez szükséges adatok mind az  üzemelés, mind a  lezárás utáni időszakra meghatározhatóak legyenek. (2) A  kérelmező a  telephely kutatási keretprogram elkészítéséhez a  kutatásra kiválasztott terület, valamint a  tágabb és szűkebb környezetének jellemzése érdekében az  alábbiakban felsorolt adatokat összegyűjti, és elemzi azokat a terület telephelynek való alkalmassága szempontjából: a) a terület és tágabb környezete „0” állapotának meghatározásához szükséges adatokat, b) az  elhelyezést biztosító környezet időbeli alakulásának megismeréséhez és megértéséhez szükséges adatokat, c) a  telephellyel és az  elhelyezést biztosító környezettel kapcsolatos, lehetséges jellemzők, események és folyamatok azonosításához szükséges adatokat, d) bármely jellemző esemény és folyamat biztonságra vonatkozó hatásának megértéséhez szükséges adatokat, valamint e) a terület és környezete archív kutatásainak adatait. (3) A kutatási keretprogram elkészítése és végrehajtása során biztosítani kell a) a fokozatos, egyenletes és szükséges mértékű megismerést, b) a  szükséges eredmények elérését biztosító, műszakilag és gazdaságilag elérhető legjobb módszer és technológia alkalmazását, c) az adatok tudományosan megalapozott jellemzését és az adatok bizonytalanságának elemzését, valamint d) az adatok megőrzését és reprodukálhatóságát. (4) A  telephely kutatási keretprogramot olyan módon és terjedelemben kell ö …