← Magyarország

155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelete a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági kö

Röviden

Ez a rendelet a radioaktív hulladékok tárolására szolgáló létesítmények biztonsági követelményeit és az ezzel kapcsolatos hatósági tevékenységet szabályozza. Célja az emberi egészség, a lakosság és a környezet védelme az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

Jogszabály szövege

155/

  1. (VI. 30.) Korm. rendelete a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről. A Kormány az atomenergiáról szóló
  2. évi CXVI. törvény az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
  3. évi CLIX. törvény módosításáról szóló
  4. évi CI. törvény
  5. §

(4)bekezdésével beiktatott 67. §
  1. v)pontjában, a 12. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXVII. törvény 8. §-ával beiktatott 67. §
  2. v)pont
  3. va)alpontjában, a 121. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. §
(1)bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁltalÁnos rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító radioaktívhulladék-tárolóra (a továbbiakban együtt: tároló létesítmény), azok biztonság szempontjából fontos rendszereire és rendszerelemeire, a tároló létesítménnyel kapcsolatos tevékenységekre és az e tevékenységet végzőkre terjed ki az alábbiak szerint:
  1. a)tároló létesítmény
  2. aa)telephely vizsgálatára és értékelésére,
  3. ab)telepítésére,
  4. ac)létesítésére,
  5. ad)üzemeltetésére,
  6. ae)lezárására, és af ) intézményes ellenőrzésére történő áttérésre;
  7. b)a tároló létesítmény rendszereinek, rendszerelemeinek
  8. ba)átalakítására,
  9. bb)leszerelésére, és
  10. bc)lezárására;
  11. c)a tároló létesítmény létesítési életciklus szakaszától kezdődően az építmény
  12. ca)építészeti-műszaki tervezésére,
  13. cb)építésére,
  14. cc)építési anyagai, épületszerkezetei tekintetében azok gyártására, beszerzésére,
  15. cd)használatba vételére,
  16. ce)felújítására és átalakítására, cf ) helyreállítására, bővítésére, és
  17. cg)lebontására;
  18. d)a tároló létesítményben a munkavállalóknak a biztonsággal kapcsolatos különleges foglalkoztatási előírásaira;
  19. e)a tároló létesítmény irányítási rendszerére; f ) a tároló létesítmény sugárvédelmi műszaki követelményeire;
  20. g)a tároló létesítmény üzemvitelét biztosító szervezetre; valamint
  21. h)a tároló létesítmény baleset-elhárítási tevékenységére. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. „0” állapot: a biztonsági osztályba sorolt rendszerelemek üzemeltetés előtti állapotát jellemző, dokumentált üzemvitel során végrehajtott időszakos ellenőrzések eredményeivel összevethető állapotjellemzők összessége; 2. alara-elv: a sugárvédelem egyik alapelve, amely szerint bármely sugárforrást alkalmazó tevékenység esetében – kivéve az orvosi terápiás besugárzást – a védelmet és biztonságot optimalizálni kell annak érdekében, hogy az egyéni dózisok nagysága, a sugárzásnak kitett személyek száma és a sugárterhelés valószínűsége az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten maradhasson – tekintettel a gazdasági és társadalmi tényezőkre – az egyéni dóziskorlátokon belül, figyelembe véve a forrásra vonatkozó dózismegszorításokat; 3. Átalakítás: a tároló létesítmény üzemeltetési életciklus szakasza során
  22. a)a tároló létesítménynek, rendszereinek, rendszerelemeinek, építményeinek és épületszerkezeteinek a javítás fogalmán kívül eső,
  23. b)az engedélyes szervezeti felépítésének,
  24. c)az engedélyes irányítási rendszerének, valamint
  25. d)a tároló létesítmény üzemeltetetési engedély iránti kérelme mellékleteként benyújtott dokumentumoknak az a)–
  26. c)alponttól független megváltoztatása; 4. azonos rendszerelem: Az eredetivel anyagában, geometriájában, működési módjában, környezeti állóképességében, megbízhatóságában, gyártási technológiájában, típusában megegyező alkatrész, szerkezeti elem, rendszerelem; 5. Baleset: a tervezési alapon túli esemény, amely során a hatályos előírásokban szereplő határértéket meghaladó sugárterhelés léphet fel; 6. Baleset-elhárítás: az emberi egészséget és biztonságot, az élet minőségét, a vagyont és a környezetet veszélyeztető radiológiai veszélyhelyzet következményeinek enyhítését szolgáló intézkedések végrehajtása; 7. Balesetkezelés: tervezési alapon túli esemény során az üzemeltető által végrehajtott intézkedések, amelyek célja:
  27. a)az esemény, valamint az üzemzavar tervezési alapon túli üzemzavarrá, vagy az üzemzavar balesetté való fejlődésének megakadályozása,
  28. b)biztonságos és stabil állapot elérése, valamint
  29. c)a következmények csökkentése; 8. Belső szabályozás: az adott szervezet tevékenységét szabályzó eljárásrendek, szabályzatok, vezetői rendelkezések, utasítások, stratégiák és politikák összessége; 9. Beszállító: bármely természetes vagy jogi személy, aki, vagy amely az engedélyes részére közvetlen vagy közvetett módon a biztonságot befolyásoló terméket szállít vagy tevékenységet végez; 10. Biztonság: megfelelő üzemeltetési feltételek megvalósítása, balesetek megelőzése, a balesetek következményeinek enyhítése a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója valamennyi életciklus szakaszában, amelynek eredményeként megvalósul a munkavállalóknak, a lakosságnak és a környezet elemeinek ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelme; 11. Biztonság szempontjából fontos munkakör: a tároló létesítmény biztonságát befolyásoló feladatokat, vagy arra döntéshozói jogkört tartalmazó munkakör, amelyre vonatkozó munkaköri leírásban a biztonság szempontjából fontosnak minősített tevékenység, vagy azzal összefüggő feladat szerepel; 12. Biztonság szempontjából fontos rendszer és rendszerelem: az a rendszer és rendszerelem, amely helytelen működése vagy meghibásodása a tároló létesítmény területén tartózkodó személyek, vagy a lakosság meg nem engedett sugárterhelését okozhatja, továbbá az, amely balesetmegelőző vagy következményenyhítő funkciót lát el, és e rendszer vagy rendszerelem hibája lényeges hatással van a biztonságra azáltal, hogy a hiba fellépése biztonságot veszélyeztető folyamatot indít el, vagy azáltal, hogy a hiba fennállása csökkenti valamely potenciális rendellenesség tervezett kezelésének végrehajtási esélyét; 13. Biztonsági elemzés: a biztonsági értékelésnek számításokkal vagy mérnöki megfontolásokkal végzett része, amelynek során bizonyítják, hogy a vizsgált tároló létesítmény, annak valamely rendszere vagy rendszereleme teljesíti a tervezési alap keretein belül előre rögzített biztonsági kritériumokat; 14. Biztonsági értékelés: a tároló létesítmény telephely-kiválasztásával, telepítésével, tervezésével, létesítésével, üzemvitelével, lezárásával kapcsolatos, az engedélyes által végzett vagy végeztetett, valamennyi biztonsági vagy védelmi szempontra kiterjedő értékelés, amelynek célja annak biztosítása, hogy a tároló létesítmény tervezett vagy meglévő kialakítása, az átalakítások, a végrehajtandó vagy megváltoztatott eljárások és üzemviteli gyakorlat, valamint a rendszerek, rendszerelemek öregedése mellett is teljesítse az összes vonatkozó biztonsági követelményt; 15. Biztonsági funkció: üzemzavar vagy baleset kialakulásának megelőzésére vagy következményeinek korlátozására előirányzott funkció, amely hozzájárul, vagy hozzájárulhat az alapvető biztonsági funkciók teljesüléséhez; 16. Biztonsági jelentés: a tároló létesítmény egyes életciklus szakaszaira vonatkozó, a kapcsolódó engedélyezéshez szükséges, a biztonsággal összefüggő tények, meggondolások és információk összefoglaló és értékelő dokumentuma; 17. Biztonsági kultúra: a szervezetekben, valamint az egyénekben meglévő azon jellemző vonások és viselkedésmódok összessége, amely a biztonsággal kapcsolatos kérdések minden más szempontot megelőző elsőbbségét és jelentőségüknek megfelelő kezelését biztosítja; 18. Biztonsági politika: az engedélyes folyamatosan felülvizsgált és továbbfejlesztett dokumentuma, amely a biztonság iránti vezetői elkötelezettséget tükrözi a magas szintű biztonsági teljesítmény elérése érdekében, amit alátámasztanak a világos, közérthetően megfogalmazott biztonsági célkitűzések, valamint az ezen célok eléréshez szükséges erőforrások biztosítása; 19. Biztonságot érintő esemény: a tároló létesítményben, berendezésben vagy radioaktív anyaggal végzett tevékenység során a sugárbiztonságot érintő esemény, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja, és az emberek nem tervezett sugárterhelését, valamint a környezetbe radioaktív anyagok nem tervezett kibocsátását eredményezheti valamely biztonsági funkció teljesülésének veszélyeztetésével; 20. Csere: azonos alkatrésszel történő javítás; 21. dekontaminálás: a radioaktív szennyeződés részleges vagy teljes eltávolítása fizikai, vegyi vagy biológiai eljárással; 22. determinisztikus biztonsági elemzés: mérnöki megfontolásokat vagy fizikai modelleken alapuló számításokat tartalmazó biztonsági elemzés, amely előre rögzített kezdeti és peremfeltételeken alapul; 23. élettartam: a rendszer vagy rendszerelem alkalmazhatóságának a gyártásától az üzemből történő kivonásáig eltelt időtartamban működési számban vagy igénybevételi ciklusszámban meghatározott értéke, amely alatt a funkció elvesztésének a kockázata még nem számottevő; 24. ellenőrzött zóna: olyan terület, amelyre besugárzás vagy radioaktív anyaggal való szennyeződés lehetősége miatt külön előírások, köztük sugárvédelmi előírások vonatkoznak, és ahová csak ellenőrzés mellett szabad belépni, vagy onnét kilépni; 25. elszigetelés: a radioaktív hulladéknak az emberi és természeti környezettől való elzárása oly módon, hogy a környezetbe normál körülmények között, vagy attól eltérő állapotok során esetlegesen kikerülő radioaktív anyag kiváltotta hatás az előírt határértékek alatt marad; 26. esemény: minden olyan beavatkozás, történés vagy ezek hiánya, amely következményeként eltérés mutatkozik az elvárt, tervezett állapottól, és hatással van vagy lehet a tároló létesítmény üzemére, biztonságára; 27. ésszerűen megvalósítható: a tudomány és a technika aktuális színvonalát figyelembe vevő, ugyanakkor a különböző veszélyek és nem kívánt következmények súlyosságával összhangban lévő intézkedések mértéke, melyet az engedélyes javaslata alapján a hatóság határoz meg; 28. Független felülvizsgálat: tervezési, elemzési, kivizsgálási eredményeknek a tervezést, elemzést, kivizsgálást elvégző személytől, csoporttól vagy szervezettől független vizsgálata, annak tanúsítása érdekében, hogy a terv, elemzés vagy kivizsgálás megfelel a hatósági követelményeknek, kiválasztott szabványoknak vagy egyéb, megnevezett utasításoknak; 29. Gát: a radioaktív anyagok elszigetelését biztosító rendszerelem, amely meggátolja vagy késlelteti a radioizotópok, és más anyagok mozgását valamely rendszer komponensei között; a gát lehet mesterséges, azaz épített műszaki gát vagy természetes, azaz geológiai gát, mint a radioaktív hulladékok elhelyezési rendszerét alkotó, gát funkciókat ellátó földtani környezet; 30. Hasonló rendszerelem: olyan alkatrész, szerkezeti elem, rendszerelem, amelyről a hatóság által elfogadott biztonsági elemzés igazolja, hogy egyenértékű az eredetivel; 31. Hulladék átvételi követelményrendszer: a radioaktív hulladék tárolására vagy elhelyezésére irányuló kezelési folyamat részeként a radioaktív hulladék átvételére megfogalmazott előírások a hulladék fizikai-kémiai formájára, izotóp-összetételére, aktivitására, csomagolására; 32. Hulladékcsomag: a radioaktív hulladék kondicionálása eredményeként létrejövő termék, amely tartalmazza a hulladékformát, valamilyen csomagolást vagy a belső gátakat; 33. Hulladék elhelyezési rendszer: a radioaktív hulladékok visszanyerés szándéka nélküli elhelyezését biztosító rendszer, beleértve a mesterséges és természetes gátakat alkotó környezetet; 34. Hulladékforma: a hulladék fizikai és kémiai formája a kezelést vagy a kondicionálást követően, de még a csomagolást megelőzően; 35. Ines-minősítés: az események Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által létrehozott Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála szerint végrehajtott kategorizálása, amelynek célja a lakosság és a szakmai szervezetek közötti tájékoztatás elősegítése, az engedélyes és a hatóság között egyeztetett formában jelezve az esemény biztonsági jelentőségét; 36. Intézményes ellenőrzés: a tároló létesítménynek erre a célra kijelölt szervezet által végzett ellenőrzése, amely lehet aktív: megfigyelés, felügyelet, helyreállítás, vagy passzív: földhasználat ellenőrzése; 37. Irányítási rendszer: az irányítási politika és az irányítási célok megfogalmazásához, majd az elfogadott célok hatékony és eredményes módon történő eléréséhez kiépített rendszer, amely egymástól kölcsönösen függő vagy egymásra kölcsönösen ható elemek készlete, így az irányítási rendszer az adott szervezet összes elemét egy koherens rendszerbe integrálja annak érdekében, hogy ezáltal a szervezet céljainak mindegyike teljesülhessen, emellett ezen elemek magukba foglalják a struktúrát, az erőforrásokat és a folyamatokat, ugyanakkor az irányítási rendszer részét képezi a személyzet, a berendezések és a szervezeti kultúra, valamint a dokumentált szakmapolitikák és a folyamatok is; 38. javítás: tároló létesítmény rendszereire, rendszerelemeire – a programozható készülékek és számítógépek szoftverét kivéve –, építményeire és épületszerkezeteire a tervezés során meghatározott és az érvényes dokumentációnak megfelelő állapot helyreállítására irányuló tevékenység; 39. jelentésköteles esemény: jogszabályban szereplő követelmény vagy egyedi hatósági előírás alapján az atomenergia biztonságos alkalmazását felügyelő hatóság részére jelentendő esemény; 40. jogosítványhoz kötött munkakör: a biztonság szempontjából fontos munkakörök, amelyek betöltéséhez a biztonsági szabályzat vagy egyéb hatósági előírás, továbbá az engedélyes oktatást szabályozó dokumentuma a jogosító vizsgát követelményként előírja; 41. kockázat: valamely potenciálisan veszélyes tevékenység, történés lehetséges kedvezőtlen következményeinek és azok bekövetkezési gyakoriságának együttes mértéke, matematikai szorzata; 42. kondicionálás: a hulladéknak szilárd formájúvá történő átalakítása, a hulladék konténerbe helyezése, és a másodlagos konténerezés, amely műveletek alkalmazásával szállításra, tárolásra vagy végső elhelyezésre alkalmas hulladékcsomag állítható elő; 43. leszerelés: a tároló létesítmény azon rendszerének, rendszerelemének a megszüntetése, amely megvalósítására csak átmeneti jelleggel volt szükség a tároló létesítmény lezárását megelőzően; 44. lezárás: a tároló létesítmény egészét vagy annak egyes elhelyezési rendszereit érintő valamennyi olyan tevékenység és munkálat végrehajtása, amelyek a létesítmény biztonságos állapotának hosszú időn át történő fenntartásához szükségesek; 45. sugárvédelem műszaki követelményei: azon műszaki intézkedések összessége, amelyek arra irányulnak, hogy az ionizáló sugárzást kibocsátó anyagokat, berendezéseket alkalmazó tároló létesítményekben, így a tároló létesítményben munkát végzőknek, valamint a lakosságnak a tároló létesítmény üzemeltetéséből származó sugárterhelése ne haladja meg a hatályos előírásokban meghatározott értéket, és amelyekkel a sugárterhelés mindenkor az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten tartható, továbbá a radioaktív hulladék keletkezése a gyakorlatilag lehetséges legkisebb mértékű lesz; 46. nemmegfelelőség: a követelmények nem teljesülése esetén egy megállapítás, amely rögzíti egy vagy több minőségi jellemző, vagy irányítási rendszer, rendszerelem eltérését vagy hiányát a meghatározott követelményekhez képest; 47. nemzetközileg elismert jó gyakorlat: a nemzetközi szakmai szervezetek dokumentumaiban megfogalmazott, ezen szervezetek szakértő, felülvizsgáló csoportjai által jó gyakorlatként elismert, eredményes gyakorlati megoldás; 48. nyomástartó berendezés és csővezeték: azok a nyomástartó edények, tartályok, csővezetékek, biztonsági szerelvények és nyomással igénybe vett tartozékok, amelyek valamelyik biztonsági osztályba tartoznak, továbbá a nyomástartó berendezéshez tartoznak a nyomással igénybe vett részekhez közvetlenül kapcsolódó elemek így különösen a karimák, a csonkok, a csatlakozó elemek, az alátámasztások, az emelőfülek; 49. optimálás: a lakossági vagy foglalkozási sugárterhelésnek kitett személyek sugárvédelmét úgy kell optimálni, hogy a személyi dózisok nagysága, a sugárterhelés valószínűsége, valamint a sugárterhelésnek kitett személyek száma az aktuális műszaki ismereteket, valamint a gazdasági és a társadalmi tényezőket figyelembe véve az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintű legyen; 50. Önértékelés: a felső vezetőség és a vezetőség által lefolytatott rutinszerű és folyamatos eljárás, amely a felelősségi körükbe tartozó összes terület vonatkozásában a teljesítmény hatékonyságának értékelésére szolgál; 51. Öregedés: olyan folyamat, amely során egy rendszer, rendszerelem jellemző anyagi, fizikai tulajdonságai az idő múlásával a használat és a velejáró elhasználódás, a környezeti hatások vagy a használattal járó ciklikus, fárasztó igénybevételek miatt megváltoznak; 52. Öregedési folyamatok: olyan fizikai és kémiai folyamatok, amelyek az idő múlásával vagy a használat során fokozatosan megváltoztatják egy rendszer vagy rendszerelem jellemzőit; 53. Öregedéskezelés: a rendszerek, rendszerelemek öregedés okozta romlásának a minimálisan szükséges biztonsági tartalékok fenntartása mellett értelmezett elfogadási korlátokon belül tartását célzó mérnöki, üzemeltetési és karbantartási tevékenységek; 54. radioaktív hulladék termelője: az engedélyesen kívül az a természetes vagy jogi személy, akinek, vagy amelynek a tevékenysége során radioaktív hulladék keletkezik; 55. segédrendszer: az a tároló létesítmény működése vagy a biztonsági funkciók teljesítése szempontjából önálló funkcióval nem rendelkező rendszer, melynek rendelkezésre kell állnia más rendszerek, rendszerelemek üzemeltetéséhez, hogy ezek a feladataikat elláthassák; 56. tároló létesítmény életciklusa: a telephely vizsgálati, telepítési, üzemeltetési, lezárási és aktív intézményes ellenőrzési időszakok együttese; 57. telephelykutatás: a telephelyvizsgálat és az ehhez tartozó értékelés a tároló létesítmény biztonsága szempontjából megfelelő telephely kiválasztásának, és a tervezési alapba tartozó adatok meghatározásának céljából végzett vizsgálatok összessége, amelyek kiterjednek a tároló létesítményre potenciális veszélyt jelentő természeti és emberi tevékenységből eredő eseményekre és körülményekre, továbbá azokra a körülményekre, amelyek a tároló létesítmény környezetre gyakorolt hatását befolyásolják; 58. tervezési alap: a tároló létesítmény tervezésekor figyelembe vett állapotok és kezdeti események összessége, amelybe beletartoznak a normálüzem és az üzemzavarok, amelyeknek a tároló létesítmény – a konstrukció megfelelő kialakításával, méretezésével, valamint a biztonsági rendszerek működése révén – meghatározott kritériumok megsértése nélkül ellenáll; 59. Üzemzavar: a tervezési alapban feltételezett, a normál üzem következményeitől eltérő hatásokkal járó esemény; 60. Üzemeltetési feltételek és korlátok: engedélyezett tároló létesítmény biztonságos üzemeltetése érdekében elemzésekkel és mérésekkel alátámasztott paraméterkorlátok, a rendszerekre, rendszerelemekre, a munkavállalókra megállapított funkcionális képességek és teljesítményszintek, valamint egyéb, a tároló létesítmény biztonságos üzemeltetése érdekében megállapított szabályok gyűjteménye, amelyeket írott dokumentumba foglalnak; 61. Üzemeltető: az engedélyes szervezetén belül működő, az üzemeltetésre létrehozott, jogokkal, kötelezettségekkel, hatáskörrel és felelősséggel felruházott szervezeti egység vagy egységek; 62. Üzemvitel: a rendszerek, rendszerelemek működtetése során végzett operatív üzemeltetői tevékenység; 63. Validálás: annak ellenőrző vizsgálata, hogy a rendszer, rendszerelem, szolgáltatás, módszer, számítási eszköz, számítógép program megfelel-e a funkcionális, a teljesítmény- és interfész követelményeknek az előre meghatározott és írásban rögzített feltételek mellett; 64. Verifikálás: ellenőrző folyamat, amely során megvizsgálják, hogy a rendszer, rendszerelem, szolgáltatás, módszer, számítási eszköz, számítógép program, fejlesztési-, gyártási folyamat minden egyes fázisának terméke kielégíti-e az előző fázis által meghatározott összes követelményt; 65. Veszélyhelyzet: rendkívüli esemény következtében előálló állapot, amelyben a lakosságot, a környezetet érintő következmények elhárítása vagy enyhítése érdekében intézkedésekre van vagy lehet szükség; 66. Visszanyerhetőség: a radioaktív hulladék elhelyezési rendszer lezárását megelőzően az ott elhelyezett radioaktív hulladék kiemelése a hulladékok elhelyezési rendszerből; 67. Visszatartási pont: egy tevékenység folyamatában meghatározott olyan pont, amelyet követően a tevékenység csak egy kijelölt szervezet jóváhagyása után folytatható. 3. A tároló létesítmény Biztonsági Szabályzata 3. §
(1)A tároló létesítmény biztonságára, a tároló létesítmény irányítási rendszerére és a tároló létesítmény életciklus szakasza szerinti tevékenységek végrehajtására és azok felügyeletére vonatkozó részletes biztonsági követelményeket a tároló létesítményekre vonatkozó, az 1. és 2. mellékletben lévő biztonsági szabályzatok tartalmazzák.
(2)A tároló létesítményre vonatkozó biztonsági szabályzatban rögzített, az atomenergia-felügyeleti szerv feladatkörét érintő követelmények teljesítésének módszerére vonatkozó ajánlásokat az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott útmutatók tartalmazzák. Az útmutatókat az atomenergia-felügyeleti szerv a honlapján közzéteszi.
(3)Ha a kérelmező az engedély iránti kérelmét az útmutatókban foglaltak szerint terjeszti elő, továbbá, ha az engedélyes az engedéllyel összefüggő tevékenységét az útmutatókban foglaltak szerint végzi, akkor az atomenergia-felügyeleti szerv a választott módszert a követelmények teljesítésének igazolására alkalmasnak tekinti, és az alkalmazott módszer megfelelőségét nem vizsgálja.
(4)Az útmutatóban foglaltaktól eltérő módszerek alkalmazása esetén az atomenergia-felügyeleti szerv az alkalmazott módszer helyességét, megfelelőségét és teljes körűségét részleteiben vizsgálja.
(5)Ha a tároló létesítmény biztonságának érdekében szükséges, az atomenergia-felügyeleti szerv a határozatában feltételeket és kötelezettségeket határozhat meg, és ezek teljesítésének igazolását is meghatározhatja.
(6)A tároló létesítményre vonatkozó biztonsági szabályzatot a tudomány eredményeinek, a hazai és nemzetközi tapasztalatoknak a figyelembevételével, legalább tízévente felül kell vizsgálni. Az útmutatók felülvizsgálatára az atomenergia-felügyeleti szerv által meghatározott időszakonként, vagy az engedélyes javaslatára soron kívül kerül sor. II. Fejezet a tÁroló létesítmény BIztonsÁGÁra Vonatkozó ÁltalÁnos kÖVetelmények, és az enGedélyes FelelősséGe 4. Biztonsági célok 4. §
(1)A radioaktív hulladékok tároló létesítményben való átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének biztonsági célja a radioaktív hulladékban lévő, az emberre és a környezetre veszélyt jelentő radioaktív izotópok elszigetelése a bioszférától és az arra hatást gyakorló környezeti elemektől, ezáltal a jelenlegi és a jövendő nemzedékek, valamint a környezet védelme.
(2)Általános biztonsági célkitűzés, hogy az ember és a környezet védelme biztosított legyen az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben.
(3)Sugárvédelmi célkitűzés, hogy az érintett munkavállalók és a lakosság sugárterhelése mindenkor az előírt határértékek alatti, az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintű legyen. Ezt biztosítani kell a tervezési alaphoz tartozó üzemzavarok és – amilyen mértékben ésszerűen lehetséges – a tervezésen túli üzemzavarok és a balesetek következtében fellépő sugárterhelések esetén is.
(4)Műszaki biztonsági célkitűzés, hogy a tároló létesítmény tervezésénél figyelembe vett valamennyi feltételezett esemény esetén a lehetséges következmények az elfogadható mértéken belül legyenek, valamint a balesetek valószínűsége kellően alacsony legyen.
(5)Az általános biztonsági célkitűzést elsősorban a tároló létesítmény biztonsági követelményeknek megfelelő kialakításával, továbbá szükséges mértékű, hatékony biztonsági intézkedésekkel és azok megfelelő színvonalú fenntartásával kell biztosítani. A tároló létesítmény biztonság szempontjából fontos rendszereit, rendszerelemeit úgy kell megtervezni, hogy a tároló létesítmények üzemeltetésével összefüggő általános biztonsági célkitűzés, valamint az azt megalapozó sugárvédelmi és műszaki biztonsági célkitűzés megvalósítható legyen.
(6)A
(3)és
(4)bekezdés szerinti biztonsági célkitűzéseket a passzív intézményes ellenőrzésre történő áttérésig kell érvényesíteni. 5. Biztonsági politika 5. §
(1)Az engedélyes a biztonsági célok teljesítését szolgáló biztonsági politikát készít. A biztonsági politika olyan követelményeket tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a tároló létesítmény passzív intézményes ellenőrzésre való áttéréséig a biztonság fenntartása minden más szempontot megelőzzön a tároló létesítménnyel összefüggésben végrehajtott valamennyi tevékenység során.
(2)A biztonsági politikát a létesítési engedélykérelemmel egyidejűleg kell az atomenergia-felügyeleti szervhez benyújtani. A biztonsági politikát az atomenergia-felügyeleti szerv a létesítési engedély kiadásával egyidejűleg hagyja jóvá.
(3)A biztonsági politikát a biztonság szempontjából fontos munkakört betöltő munkavállalóval és a beszállítóval olyan módon kell ismertetni, hogy annak előírásait a tevékenységük során megfelelően alkalmazni tudják.
(4)Az engedélyes figyelembe véve a működés során megszerzett tapasztalatokat és a tároló létesítmény biztonságával kapcsolatos új tudományos és technológiai ismereteket, a tároló létesítmény biztonsági színvonalát folyamatosan fenntartja, indokolt esetben a biztonság növelése érdekében intézkedéseket hajt végre.
(5)Az engedélyes a biztonsági politikát rendszeresen felülvizsgálja és annak megfelelőségét és érvényesülését értékeli. Az értékelés eredményét az éves jelentésben dokumentálja. 6. Tervezés 6. §
(1)Az engedélyesnek a tervezés folyamatát szabályozó irányítási rendszert kell létrehoznia és működtetnie, amely biztosítja a tervek minőségét, összhangját és a tároló létesítményre vonatkozó biztonsági követelmények teljesítését.
(2)A tervezési folyamat menetét a tervezésre vonatkozó valamennyi követelmény azonosításával a tervezés kezdeti szakaszában meg kell határozni. A követelmények alapján részletesen meg kell határozni a teljesítésükhöz szükséges tervezői előírásokat és feladatokat.
(3)A tároló létesítmény tervezését csak olyan tervező szervezet végezheti, amely a tervezési szakterületre vonatkozó jogszabály által és az engedélyes által elfogadott minőségirányítási rendszerrel és megfelelő szakértelemmel rendelkezik, és a tevékenység végzésére jogosult.
(4)Az engedélyesnek a tervek megfelelőségét – beleértve a tervezés eszközeit, a tervezési adatokat és eredményeket – az azokat készítőktől független ellenőrzéssel is értékeltetni kell.
(5)Az engedélyesnek biztosítania kell, hogy a terv részletezettsége a tároló létesítmény adott életciklus szakaszához tartozó hatósági engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges terjedelemnek megfeleljen.
(6)Az engedélyesnek minden olyan tervezési információval rendelkeznie kell, amely a tároló létesítmény biztonságáért viselt felelősségének fenntartásához szükséges.
(7)Az engedélyesnek képesnek kell lennie a tároló létesítmény hatósági felügyelet alá tartozó teljes élettartama alatt a tároló létesítmény biztonságát szolgáló tevékenység végzésére vagy végeztetésére, a biztonsággal összefüggő döntések meghozatalára. 7. §
(1)A tároló létesítményt úgy kell megtervezni, hogy a megfogalmazott biztonsági célok a tároló létesítmény teljes élettartama alatt megvalósuljanak, mind a normál, mind az attól eltérő állapotban.
(2)A radioaktív hulladékok elhelyezésének biztonságát a hulladékformából és csomagolásból, a tároló létesítmény mesterségesen kialakított gátjaiból, a geológiai és hidrogeológiai környezetből álló elhelyezési rendszer, valamint az üzemeltetéssel, ellenőrzéssel és a szükség szerinti beavatkozással kapcsolatos céltudatos emberi tevékenységek összességével kell biztosítani.
(3)A hulladék-elhelyezési rendszer elemeinek kombinációjával kell biztosítani, hogy azok élettartama alatt jelentősen ne befolyásolja a rendszer egészének izolációs képességét akár egyetlen elem, vagy komponens meghibásodása, vagy azok fokozatos tönkremenetele.
(4)A tároló létesítményt, annak rendszereit és rendszerelemeit a tervezésre vonatkozó általános követelményeknek és a
  1. mellékletben foglaltaknak megfelelően kell megtervezni.
  2. Az engedélyes biztonságért való felelőssége
  3. §
(1)A tároló létesítmény biztonságos telepítéséért, létesítéséért, üzemeltetéséért, átalakításáért, lezárásáért, a lezárást követő biztonságos állapot eléréséért, valamint aktív intézményes ellenőrzéséért, az e tevékenységekkel kapcsolatos követelmények betartásáért a felelősséget az engedélyes viseli. Az engedélyes, ideértve azt is, ha az engedély bármely okból hatályát vesztette, kizárólag a tároló létesítmény passzív intézményes ellenőrzése tárgyában kiadott engedély jogerőre emelkedésével mentesül a tároló létesítmény biztonságáért viselt felelőssége alól.
(2)Az atomenergia-felügyeleti szerv tevékenysége, vagy annak hiánya semmilyen formában és mértékben nem mentesíti az engedélyest a biztonságért viselt felelőssége alól. Az engedélyes az e rendeletben foglaltak szerint bizonyítja a hatóság számára, hogy a felelősségéből származó valamennyi kötelezettségének eleget tesz.
(3)Az engedélyes köteles minden tevékenységet a radioaktív hulladékok által jelentett veszélyeknek megfelelően differenciáltan végrehajtani és ellenőrizni. Az engedélyesnek ezt a kötelezettségét akkor is teljesítenie kell, ha a felelősségi körébe tartozó tevékenységet nem saját munkavállalója végzi.
(4)Az engedélyes köteles a saját és a radioaktív hulladék termelőjének, szállítójának felelőssége közötti kapcsolatokat a radioaktív hulladék termelőjével, szállítójával egyeztetni, és dokumentálni. 9. §
(1)Az engedélyes köteles a jogszabályi előírásokat, valamint az engedélyben előírt feltételeket folyamatosan teljesíteni.
(2)Ha a radioaktív hulladék veszélyes hulladéknak is minősül, akkor a veszélyes hulladékokra vonatkozó követelményeket is figyelembe kell venni. Nukleáris láncreakcióra képes anyagot is tartalmazó radioaktív hulladék esetén a nukleáris anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat is be kell tartani.
  1. § Az engedélyesnek biztosítania kell, hogy a biztonságot érintő megoldások megalapozásának felülvizsgálatához, valamint a cserék, javítások, átalakítások végrehajtásához szükséges információ, dokumentáció és tervek folyamatosan rendelkezésre álljanak a passzív intézményes ellenőrzésre történő áttérésig.
  2. §
(1)Az engedélyes a biztonságot érintő tevékenységébe e rendelet szerint vonhat be beszállítót. A beszállító tevékenysége nem érinti az engedélyes felelősségét, a tároló létesítmény biztonságának fenntartásáért ebben az esetben is az engedélyes felel.
(2)Az engedélyes a beszállítói tevékenység megkezdése előtt és annak végrehajtása során meggyőződik arról, hogy a beszállító képes biztosítani a tevékenységhez szükséges feltételeket.
  1. § Az engedélyesnek az egyes folyamatok felügyelete érdekében teljes körű, az atomenergia-felügyeleti szerv ellenőrzési tevékenységétől független, a biztonság szempontjából differenciált ellenőrzési rendszert kell működtetnie, amely az adott életciklus szakaszra jellemző valamennyi folyamatra és résztvevőre kiterjed.
  2. § Az engedélyes a biztonsági célkitűzések teljesítése érdekében az
  3. melléklet szerint hatékony irányítási rendszert működtet, és gondoskodik arról, hogy a szervezet vezetését olyan munkavállalók végezzék, akik elkötelezettek a biztonságért és az erős biztonsági kultúra fenntartásáért.
  4. § Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a tároló létesítménnyel kapcsolatos felelősségének fennállása alatt, a tevékenységéhez szükséges személyi és tárgyi erőforrások a kellő időben rendelkezésre álljanak.
  5. §
(1)Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a tároló létesítménnyel kapcsolatos tevékenységéhez szükséges, az atomenergiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott sugárvédelmi képzettséggel, illetve megfelelő iskolai végzettséggel, szakképzettséggel és a munkakör betöltéséhez szükséges engedéllyel rendelkező üzemeltető személyzet rendelkezésre álljon.
(2)Az engedélyes köteles gondoskodni az üzemeltető személyzet képzettségi szintjének fenntartásához szükséges képzésről. Az üzemeltető személyzet részére olyan elméleti és gyakorlati képzést kell biztosítani, amelynek során a személyzet a tevékenységének biztonsági követelményeit és következményeit megismeri és elsajátítja.
(3)Az engedélyesnek a
(2)bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében képzési politikát, valamint a képzési politika végrehajtása érdekében képzési programot kell készítenie a telephely vizsgálatára kiadott engedély jogerőre emelkedéséig.
(4)A munkavállalókra vonatkozó részletes biztonsági követelményeket, valamint a képzési politikára és programra vonatkozó követelményeket a
  1. melléklet tartalmazza. III. Fejezet radIoaktíV Hulladék ÁtVételéVel és nyIlVÁntartÁsÁVal kapCsolatos kÖVetelmények
  2. A radioaktív hulladék átvétele
  3. §
(1)A tároló létesítményben radioaktív hulladékot a biztonsági követelményeknek és az engedélyben szereplő hatósági előírásoknak megfelelően lehet átmenetileg tárolni és végleg elhelyezni.
(2)Az engedélyesnek a radioaktív hulladékok tároló létesítményben történő átvételét megelőzően meg kell határoznia a radioaktív hulladékok átvételi követelményeit.
(3)A tároló létesítményben csak olyan radioaktív hulladékot lehet tárolni, amelynél az átvételt megelőző kezelés során olyan hulladékformát és csomagolást alakítottak ki, amely megfelel az engedélyes által meghatározott hulladék átvételi követelményeknek.
(4)Az engedélyes a hulladék átvételi követelményeket az alábbiak szerint határozza meg:
  1. a)figyelembe kell venni a kémiai összetételre, hő- és sugárállóságra, valamint kémiai és mechanikai stabilitásra vonatkozó határértékeket,
  2. b)a hulladék kémiai és fizikai formájának és a csomagolásnak együttesen olyannak kell lennie, hogy a radioaktív izotópok kikerülésének lehetőségét a minimálisra csökkentse,
  3. c)olyan hulladékformát és csomagolást kell kialakítani, amely ellenáll a sugárzási és hőhatásoknak, valamint a kémiai hatásoknak,
  4. d)a hulladékcsomagnak olyan mechanikai stabilitással kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi, hogy ellenálljon a mozgatás során fellépő hatásoknak, és
  5. e)a radioaktív hulladék átvételekor annak izotóp-összetételét, tartalmát – nukleáris láncreakcióra képes anyag tartalmat is beleértve – olyan részletességgel lehessen megismerni, hogy a biztonsági jelentésben meghatározott követelményeknek való megfelelőség igazolható legyen.
(5)A hulladék átvételi követelményeket érintő bármely változtatás átalakításnak minősül. Az engedélyesnek a hulladék átvételi követelmények megváltoztatásakor igazolnia kell, hogy a változtatás összhangban van a biztonsági jelentésben foglaltakkal. 17. §
(1)Az engedélyesnek ellenőriznie kell, hogy az átvett radioaktív hulladék megfelel a hulladék átvételi követelményeknek. Az ellenőrzés követelményeit írásban kell meghatározni és azt annak megfelelően kell végrehajtani. A követelményeknek ki kell terjednie az elvégzendő vizsgálatokra és elemzésekre, az ellenőrzés dokumentálására. Az engedélyes az ellenőrzés követelményeiről köteles tájékoztatni a radioaktív hulladékot átadó szervezetet.
(2)Az engedélyesnek ellenőriznie kell a radioaktív hulladék termelője által a radioaktív hulladékkal kapcsolatban közölt adatokat a hulladék átvételi követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából. Ha a hulladék átvételi követelmények teljesítésének ellenőrzése szükségessé teszi, akkor az engedélyes a hulladékot termelő, átadó szervezet által alkalmazott hulladékkezelési eljárásról tájékoztatást kérhet és azt az átvételt megelőzően a helyszínen megtekintheti.
(3)A típus-hulladékforma és típuscsomagolás hulladék átvételi követelményeknek való megfelelőségét tesztsorozattal kell igazolni.
  1. § Az engedélyes köteles a tároló létesítményben folytatott tevékenység során keletkező radioaktív hulladékot és a hulladék átvételi követelményeknek nem megfelelő radioaktív hulladékot a telephelyén kondicionálni, vagy az ilyen tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező tároló létesítménybe kondicionálás céljából való elszállításáról gondoskodni.
  2. § Az engedélyes által átvett radioaktív hulladékkal, valamint az azokkal összefüggő saját tevékenysége során keletkező radioaktív hulladékkal kapcsolatos további követelményeket a
  3. melléklet tartalmazza.
  4. A radioaktív hulladék nyilvántartása
  5. §
(1)Az engedélyes által vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
  1. a)a telephelyen lévő összes és a már elhelyezett radioaktív hulladék mennyiségét,
  2. b)a radioaktív hulladék származási helyét,
  3. c)a radioaktív hulladék átmeneti tárolásának vagy elhelyezésének helyét, idejét és módját,
  4. d)a radioaktív hulladék és a hulladékban lévő radioaktív izotópok fizikai és kémiai tulajdonságait.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltak nem érintik az engedélyesnek a radioaktív anyagokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott egyéb nyilvántartási kötelezettségét.
(3)Az engedélyesnek az elhelyezésre szánt valamennyi hulladékcsomagot annak nyomon követhetősége érdekében egyedi azonosítóval kell ellátnia.
(4)Az engedélyes biztosítja a tevékenysége során keletkező, valamint az átvett radioaktív hulladékok nyilvántartásához és az adatok tárolásához és megőrzéséhez szükséges műszaki feltételeket. IV. Fejezet HatósÁGI FelÜGyelet 10. Engedélyezés és jóváhagyás 21. §
(1)A tároló létesítmény
  1. a)telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez:
  2. aa)telephely kutatási keretprogram engedély,
  3. ab)telephely kutatási engedély,
  4. b)telepítéséhez: telepítési engedély,
  5. c)létesítéséhez: létesítési engedély,
  6. d)üzemeltetéséhez: üzemeltetési engedély,
  7. e)átalakításához: átalakítási engedély, f ) lezárásához: lezárási engedély,
  8. g)aktív intézményes ellenőrzésére történő áttéréséhez: aktív intézményes ellenőrzési engedély, valamint
  9. h)passzív intézményes ellenőrzésére történő áttéréséhez: passzív intézményes ellenőrzési engedély szükséges.
(2)Az atomenergia-felügyeleti szerv engedélye szükséges a tároló létesítmény
  1. a)építményeinek és épületszerkezeteinek, valamint az építmények felvonóinak építéséhez, bontásához, használatba vételéhez,
  2. b)a biztonság szempontjából fontos rendszere, rendszereleme átalakításához, leszereléséhez, lezárásához, és
  3. c)a szervezeti felépítése, irányítási rendszere, dokumentuma átalakításához.
(3)A tároló létesítményben üzemelő, az atomenergia-felügyeleti szerv felügyelete alá tartozó nyomástartó berendezések és csővezetékek időszakos ellenőrzési programjainak műszaki követelményrendszerét, továbbá a biztonság szempontjából fontos rendszerek, rendszerelemek roncsolásmentes anyagvizsgálatának terjedelmét, módszerét, a vizsgálati eredmények elfogadásának feltételeit és időbeli ütemezését rögzítő dokumentumokat az atomenergia-felügyeleti szerv a 2. melléklet szerint hagyja jóvá.
(4)A tároló létesítmény időszakos biztonsági jelentését az atomenergia-felügyeleti szerv felülvizsgálja és a 102. § szerint határozatot hoz.
(5)Az atomenergia-felügyeleti szerv a baleset-elhárítási intézkedési tervet a
  1. § szerint jóváhagyja.
  2. Eljárási határidő
  3. § Az atomenergia-felügyeleti szerv kérelemre indult eljárásaiban – az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve – az ismert ügyfelet értesíteni kell az eljárás megindításáról a) a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül aa) a
  4. §
(1)bekezdés a)–
  1. d)és f )–
  2. h)pontjában meghatározott eljárásokban,
  3. ab)a 21. §
(1)bekezdés
  1. e)pontban meghatározott eljárásban, ha az átalakítás miatt az üzemeltetési engedély módosítására kerül sor, valamint
  2. b)a 21. §
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásokban a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül. 23. §
(1)Az atomenergia-felügyeleti szerv ügyintézési határideje a) hatvan nap aa) a 21. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott eljárásokban,
  3. ab)a 21. §
(2)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjában meghatározott eljárásokban,
  3. b)hat hónap
  4. ba)a 21. §
(1)bekezdés d), f )–
  1. h)pontjában meghatározott eljárásokban,
  2. bb)a 21. §
(1)bekezdés
  1. e)pontjában meghatározott ügyekben, ha a tároló létesítmény átalakítása a tároló létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását igényli, valamint
  2. bc)a 21. §
(5)bekezdése szerinti eljárásban, c) 15 hónap a 21. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott eljárásban.
(2)Az atomenergia-felügyeleti szerv vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal a) az
(1)bekezdés
  1. a)pontjában meghatározott ügyekben legfeljebb harminc nappal,
  2. b)az
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontjában meghatározott ügyekben legfeljebb kilencven nappal meghosszabbíthatja. 24. § Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, őt az atomenergia-felügyeleti szerv
  3. a)a 21. §
(1)bekezdés c)–
  1. h)pontjában meghatározott eljárásokban a kérelem beérkezésétől számított négy hónapon belül,
  2. b)a 21. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában, valamint a 21. §
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásokban a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.
  1. § Az atomenergia-felügyeleti szerv a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a közmeghallgatást megelőzően legalább tizenöt nappal értesíti az atomenergiáról szóló
  2. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 11/A. §
(5)bekezdésében meghatározott személyeket és szerveket. 12. Engedélyezés 26. §
(1)Az atomenergia-felügyeleti szerv a tároló létesítmény telephelyének vizsgálata és értékelése, telepítése, létesítése, üzemeltetése, átalakítása, lezárása és az aktív és passzív intézményes ellenőrzésére történő áttérése során a biztonságra való hatás szerint differenciált hatósági eljárásokat alkalmaz.
(2)A hatósági engedélyezési eljárás során az atomenergia-felügyeleti szerv a sugárvédelem műszaki követelményeit is vizsgálja.
(3)A kérelemre indult eljárásban az elektronikus adathordozón is mellékelt dokumentációnak az atomenergiafelügyeleti szerv által alkalmazott fájlformátumait az atomenergia-felügyeleti szerv meghatározhatja, és a honlapján közzéteszi. 27. §
(1)A kérelmet megalapozó dokumentációt olyan részletességgel kell elkészíteni, hogy annak alapján az atomenergiafelügyeleti szerv a követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének önálló felülvizsgálatát és értékelését el tudja végezni. A kérelem és az azt megalapozó dokumentáció ügyfélkapun keresztül is benyújtható.
(2)Az engedély iránti kérelemben a tervezett tevékenységek ütemezését és megvalósítását olyan részletességgel kell bemutatni, hogy azok alapján az atomenergia-felügyeleti szerv meg tudja határozni az ellenőrzési célra felhasználható visszatartási pontokat, és meg tudja tervezni az ellenőrzéseit.
(3)Az engedély iránti kérelem megalapozásaként benyújtott dokumentáció összeállításához felhasznált és a hivatkozott dokumentumokat az atomenergia-felügyeleti szerv felhívására be kell nyújtani.
(4)A kérelmet megalapozó dokumentációt magyar nyelven, a változtatások kezelését és követhetőségét biztosító formában kell benyújtani. A kérelmet és mellékleteit úgy kell összeállítani, hogy az részleteiben és összességében is egyértelműen és ellenőrizhető módon igazolja, hogy a benyújtott dokumentáció minden részét arra jogosult személy vagy szervezet készítette.
(5)Ha az engedélyes a kérelmet megalapozó dokumentációt nem az ügyfélkapun keresztül nyújtja be, akkor a dokumentációt az eljárásban részt vevő szakhatóságok számánál kettővel több példányban, valamint az atomenergia-felügyeleti szervvel egyeztetett formában, elektronikus adathordozón egy példányban kell benyújtani. 28. §
(1)Az engedélyesnek a hatósági döntés alapjául szolgáló dokumentumok alapján kell gyakorolnia a hatósági határozatban rögzített jogosultságokat és kell teljesítenie a kötelezettségeket.
(2)Az engedély iránti kérelmet megalapozó dokumentáció egy példányát az atomenergia-felügyeleti szerv az eljárás befejezése után a saját irattárában megőrzi. Az engedélyt megalapozó, az atomenergia-felügyeleti szervnél tárolt dokumentációban foglaltaktól eltérni, ha az eltérés engedélyezési kötelezettség alá tartozik, csak az atomenergiafelügyeleti szerv engedélye alapján lehet.
  1. § Az atomenergia-felügyeleti szerv soron kívül járhat el az engedélyköteles tevékenységre vonatkozó hatósági ügyben, ha ez egy kedvezőtlen biztonsági állapot megszüntetéséhez szükséges. A soron kívüli eljárás nem mentesít a megalapozó dokumentációval szemben támasztott követelmények teljesítésére vonatkozó kötelezettség betartása alól, és nem eredményezheti a biztonságtól eltérő szempontok előtérbe kerülését, sem a biztonság csökkenését.
  2. Ellenőrzés és érvényesítés
  3. §
(1)Az atomenergia-felügyeleti szerv a biztonság fenntartásának megállapítása érdekében a tároló létesítmények életciklusának valamennyi szakaszában rendszeresen és tervszerűen legalább a következőket ellenőrzi:
  1. a)a tároló létesítmények, azok rendszerei, rendszerelemei, építményei megfelelnek az engedélyben és jogszabályokban előírt követelményeknek,
  2. b)a tároló létesítmény tervezése, telephelyének vizsgálata és értékelése, telepítése, létesítése, üzemeltetése, átalakítása, lezárása és aktív intézményes ellenőrzése megfelel a biztonsági követelményeknek, a hatósági engedélyek alapjául szolgáló feltételeknek és körülményeknek, valamint az engedélyekben előírtaknak, továbbá
  3. c)az engedélyes irányítási rendszere megfelel az e rendeletben előírt követelményeknek, különösen az alábbiak tekintetében:
  4. ca)a dokumentumok és utasítások összhangban vannak a tervezési követelményekkel, valamint a rendszerek és rendszerelemek tényleges állapotával, érvényesek, és azokat betartják,
  5. cb)az engedélyes a jelentési kötelezettségét teljesíti, a jelentéseket az előírásoknak megfelelő tartalommal állítja össze és a biztonságot érintő események kivizsgálásának eredményeként előirányzott javító intézkedéseket végrehajtja,
  6. cc)az engedélyes a hiányosságokat és az eltéréseket indokolatlan késlekedés nélkül azonosítja, kijavítja, vagy megengedhetőségüket igazolja, és
  7. cd)az engedélyes az összegyűjtött tapasztalatokat hasznosítja, és ennek eredményét továbbadja a beszállítóknak és az atomenergia-felügyeleti szervnek.
(2)A sugárvédelem műszaki követelményeinek ellenőrzése kiterjed:
  1. a)azokra a tároló létesítmény üzemeltetéséhez hozzátartozó rendszerekre, rendszerelemekre, amelyek által keltett sugárzási tér, vagy amelyekből kijutó radioaktív anyag forrástagként potenciális vagy tényleges sugárveszélyt jelent a sugárzási térrel kapcsolatba kerülő rendszerekre, rendszerelemekre és személyekre, továbbá a forrástag káros hatását korlátozó vagy csökkentő rendszerekre, rendszerelemekre, és a forrástag vagy az azt magába foglaló térrész sugárzási viszonyairól információt szolgáltató rendszerekre és készülékekre,
  2. b)a radioaktív hulladékok feldolgozásával, tárolásával és elhelyezésével kapcsolatos tevékenységekre.
(3)Az atomenergia-felügyeleti szerv a biztonságot befolyásoló tényezők szempontjából jogosult megvizsgálni az engedélyes szervezetének működését.
(4)Az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult az engedélyesnél és a beszállítóknál előzetesen bejelentett, és − ha az ellenőrzés céljának eléréséhez szükséges − előzetesen be nem jelentett ellenőrzést végezni. Előzetesen be nem jelentett ellenőrzés esetén az ellenőrzés tényét a hatóság képviselője a helyszínen közli az engedélyes erre meghatalmazott képviselőjével, majd az ellenőrzés végrehajtási feltételeinek kialakítása után haladéktalanul megkezdi az ellenőrzést.
(5)Külföldi beszállítónál az atomenergia-felügyeleti szerv ellenőrzésének feltételeit az engedélyes köteles megteremteni.
(6)Az atomenergia-felügyeleti szerv ellenőrzései során az ellenőrzés alá vont köteles az atomenergia-felügyeleti szervvel együttműködni, az ellenőrzés eredményességét előmozdítani, és a saját ellenőrzése eredményeit, dokumentumait az atomenergia-felügyeleti szerv rendelkezésére bocsátani.
(7)Az atomenergia-felügyeleti szerv éves ellenőrzési tervet készít, amelyet a honlapján közzétesz, és a közzétételről tájékoztatja az érintett engedélyeseket és hatóságokat.
  1. § Az atomenergia-felügyeleti szerv ellenőrzése nem mentesíti az engedélyest a saját ellenőrzési tevékenysége végzésének a kötelezettsége alól.
  2. §
(1)Az atomenergia-felügyeleti szerv az atomenergia alkalmazásának biztonsággal összefüggő területein a tároló létesítményt, az engedélyest és beszállítóját időkorlát nélkül ellenőrizheti. Az engedélyes köteles biztosítani bármely időpontban az atomenergia-felügyeleti szerv ellenőrzést végző képviselője számára a belépést a tároló létesítmény és a beszállítók telephelyére, továbbá a hatósági ellenőrzést végző személy mozgását a tároló létesítmény vagy beszállító telephelyének épületeiben, helyiségeiben, felszín alatti építményeiben.
(2)A tároló létesítmény engedélyesének meghatalmazott képviselője köteles jelen lenni mind az engedélyes, mind a beszállítók ellenőrzésénél.
(3)A hatósági ellenőrzés alá vont köteles a szakmai kompetenciával és felhatalmazással rendelkező képviseletéről gondoskodni, a képviseletet ellátó személy – beszállítóknak az atomenergia-felügyeleti szerv által folytatott ellenőrzésénél az engedélyes képviselője is − köteles az ellenőrzés lefolytatásában és a jegyzőkönyv elkészítésében közreműködni, valamint a rendelkezésére álló információt átadni.
(4)A hatósági ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági ellenőrzést végző képviselője és az ellenőrzés alá vont képviselője, a beszállítóknál végzett ellenőrzésnél az engedélyes képviselője is aláírja. 33. §
(1)Ha az atomenergia-felügyeleti szerv az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy a hatósági ellenőrzés alá vont a saját belső szabályozásában, vagy beszállító esetén az engedélyes belső szabályozásában meghatározott előírásokat megsértette, a jegyzőkönyvben erre felhívja a hatósági ellenőrzés alá vont figyelmét, és határidő kitűzésével, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi − beszállítóknál történt ellenőrzés esetén is az engedélyest − az atomenergia biztonságos alkalmazásához előírt állapot és feltételek helyreállítására.
(2)A hatósági ellenőrzés alá vont köteles a jegyzőkönyvbe foglalt kötelezésnek az abban meghatározott határidőben eleget tenni. A kötelezés teljesítésére megállapított határidő elmulasztása esetén az atomenergia-felügyeleti szerv a mulasztás okát hivatalból indított eljárásban kivizsgálja és a feltételek fennállása esetén érvényesítési eljárást folytat le.
(3)Az atomenergia-felügyeleti szerv a tároló létesítmény életciklus szakaszának megfelelő sajátos ellenőrzési szempontokat is magába foglaló ellenőrzéseket végez. Az ellenőrzés területeit a tároló létesítmény életciklus szakasza és a jogszabályok előírásai, az ellenőrzés gyakoriságát és részletességét az ellenőrzött terület atomenergia biztonságos alkalmazásához előírt biztonsági fontossága, az atomenergia-felügyeleti szerv engedélyezési, értékelési és ellenőrzési tapasztalatai határozzák meg. 34. §
(1)Az atomenergia-felügyeleti szerv átfogó ellenőrzésének a tárgya az engedélyes meghatározott tevékenysége. Az átfogó ellenőrzés során az atomenergia-felügyeleti szerv a tároló létesítmény adott életciklusához tartozó folyamatainak megfelelőségét és összhangját, a vezetőség irányítási, felülvizsgálati és értékelési feladatainak teljesülését vizsgálja.
(2)Az ellenőrzés időpontját és tárgyát az atomenergia-felügyeleti szerv az ellenőrzési tervében előre meghatározza, és erről az engedélyest legalább 15 nappal korábban tájékoztatja.
(3)Az atomenergia-felügyeleti szerv az ellenőrzés tapasztalatairól értékelést készít, és ezt megküldi az engedélyesnek. Az értékelésben foglalt észrevételek alapján az engedélyes intézkedési tervet dolgoz ki és hajt végre. Az engedélyes a feladatok végrehajtásáról a rendszeres jelentések keretében beszámol az atomenergia-felügyeleti szervnek. 35. §
(1)Az atomenergia-felügyeleti szerv feltáró ellenőrzést végez, ha a hatósági tapasztalatok egy részfolyamattal, tevékenységgel vagy eseménnyel kapcsolatban eltérést mutatnak az előírásoktól, vagy a jó gyakorlattól, valamint feltáró ellenőrzést végezhet az események kivizsgálása kapcsán.
(2)A hatósági ellenőrzés alá vont az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítettek alapján intézkedési tervet dolgoz ki és hajt végre. Az engedélyes a feladatok végrehajtásáról a rendszeres jelentések keretében beszámol az atomenergiafelügyeleti szervnek. 36. §
(1)Az atomenergia-felügyeleti szerv eseti ellenőrzést végez egy adott határozatban foglalt feltétel teljesülésének, cselekmény, eltérés, információ, állapot vagy helyszín ellenőrzésére. Az eseti ellenőrzés lehet előre bejelentett és be nem jelentett.
(2)Az előre bejelentett ellenőrzés esetén az atomenergia-felügyeleti szerv valamely program vagy terv alapján megjelöli azt a tevékenységet, cselekményt, vagy helyszínt, amelyet ellenőrizni kíván. A hatósági ellenőrzés alá vont köteles az atomenergia-felügyeleti szervet legalább 24 órával előbb értesíteni az ellenőrizni kívánt tevékenység megkezdésének várható időpontjáról.
(3)A hatósági ellenőrzés alá vont a jegyzőkönyvben rögzítettek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. Az engedélyes a feladatok végrehajtásáról a rendszeres jelentések keretében beszámol az atomenergia-felügyeleti szervnek. 37. §
(1)A jogszabályi előírások és a hatósági kötelezések betartása érdekében az atomenergia-felügyeleti szerv szükség esetén érvényesítési eljárást indít.
(2)Az érvényesítés a jogszabálysértés vagy hatósági előírás megszegésének a biztonságra gyakorolt hatásától függően az alábbi lehet:
  1. a)csekély biztonsági jelentőségű jogszabálysértés vagy hatósági előírás megszegése esetén az engedélyes írásbeli figyelmeztetése, amelyben a hatóság megállapítja a jogszabálysértést és annak jogi alapját, a szükséges intézkedést és a teljesítés határidejét,
  2. b)jelentősebb biztonsági jelentőséggel bíró jogszabálysértés vagy hatósági előírás megszegése esetén a tevékenység folytatásához szükséges további feltételek meghatározása,
  3. c)lényeges biztonsági jelentőséggel bíró jogsértés vagy hatósági előírás megszegése esetén az engedélyezett tevékenység korlátozása vagy felfüggesztése, az engedély visszavonása, és
  4. d)az a)–
  5. c)pontban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett vagy önállóan bírság szabható ki a bírság mértékét megállapító jogszabály szerint.
(3)Az atomenergia-felügyeleti szerv minden esetben kötelezi az engedélyest az azonosított eltérések kivizsgálására, a szükséges intézkedések megtételére az eltérés kezelésére, és ismételt bekövetkezésének megakadályozására. 14. Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásának tartalma 38. §
(1)Az atomenergia-felügyeleti szerv a tároló létesítmény biztonságának fenntartása érdekében a tároló létesítmény állapotát és az engedélyes tevékenységét folyamatosan felügyeli. A felügyelet alapvetően az engedélyes által benyújtott kérelem, dokumentum, rendszeres és eseti jelentés, valamint a hatósági ellenőrzés során összegyűjtött információ elemzése és értékelése alapján történik.
(2)Az atomenergia-felügyeleti szerv döntését a rendelkezésére álló tények átfogó és részletes értékelése mellett, az ellenőrzések során feltárt körülményeket és adatokat is értékelve, a jogszabályi követelmények teljesülésének vizsgálata alapján hozza meg. Ennek során az atomenergia-felügyeleti szerv megvizsgálja azokat a dokumentumokat és adatokat, amelyek a tervezést megalapozó biztonsági elemzésekről, a megvalósítás minőségéről, a tároló létesítmény, rendszer, rendszerelem működési elveiről és gyakorlati működéséről, az üzemeltetési tevékenységről szólnak. Az atomenergia-felügyeleti szerv a döntése meghozatalánál a tároló létesítmény egésze biztonságának szempontjait érvényesíti.
(3)Az atomenergia-felügyeleti szerv felülvizsgálja és értékeli az engedélyes által benyújtott elemzéseket és más műszaki dokumentumokat, továbbá figyelembe vesz minden számára hozzáférhető releváns információt, amelyekből megállapítható, hogy
  1. a)a tároló létesítményben végzett tevékenységek biztonsági következményei meghatározottak és a biztonsági követelmények teljesülése bizonyított,
  2. b)az engedélyes által benyújtott dokumentáció pontos és elégséges annak megítéléséhez, hogy teljesülnek-e a jogszabályi és hatósági követelmények, valamint
  3. c)a tervezett műszaki megoldások bizonyítottan megfelelőek vagy minősítettek, így alkalmasak az előírt biztonsági szint elérésére. 39. §
(1)A hatósági felülvizsgálat és értékelés a tároló létesítmény életciklusának valamennyi szakaszára kiterjed.
(2)A tároló létesítmények felülvizsgálata és értékelése kiterjed különösen:
  1. a)a tároló létesítmény biztonságával összefüggő jellemzők alakulására,
  2. b)a vezetési, szervezeti és adminisztratív tényezők biztonságra gyakorolt hatására,
  3. c)a változtatások, átalakítások hatásaira,
  4. d)az események és azok kivizsgálása során megszerzett tapasztalatok hasznosítására, és
  5. e)a nemzetközi tapasztalatok hasznosítására. V. Fejezet tÁroló létesítményre Vonatkozó enGedélyek 15. Telephely vizsgálata és értékelése 40. §
(1)A lehetséges telephely vizsgálatára és értékelésére telephely kutatási keretprogramot kell kidolgozni és végrehajtani. A kutatási keretprogramot úgy kell elkészíteni, hogy annak végrehajtásával a telephely alkalmassága megítélhető, a biztonsági elemzéshez szükséges adatok mind az üzemelés, mind a lezárás utáni időszakra meghatározhatóak legyenek.
(2)A kérelmező a telephely kutatási keretprogram elkészítéséhez a kutatásra kiválasztott terület, valamint a tágabb és szűkebb környezetének jellemzése érdekében az alábbiakban felsorolt adatokat összegyűjti, és elemzi azokat a terület telephelynek való alkalmassága szempontjából:
  1. a)a terület és tágabb környezete „0” állapotának meghatározásához szükséges adatokat,
  2. b)az elhelyezést biztosító környezet időbeli alakulásának megismeréséhez és megértéséhez szükséges adatokat,
  3. c)a telephellyel és az elhelyezést biztosító környezettel kapcsolatos, lehetséges jellemzők, események és folyamatok azonosításához szükséges adatokat,
  4. d)bármely jellemző esemény és folyamat biztonságra vonatkozó hatásának megértéséhez szükséges adatokat, valamint
  5. e)a terület és környezete archív kutatásainak adatait.
(3)A kutatási keretprogram elkészítése és végrehajtása során biztosítani kell
  1. a)a fokozatos, egyenletes és szükséges mértékű megismerést,
  2. b)a szükséges eredmények elérését biztosító, műszakilag és gazdaságilag elérhető legjobb módszer és technológia alkalmazását,
  3. c)az adatok tudományosan megalapozott jellemzését és az adatok bizonytalanságának elemzését, valamint
  4. d)az adatok megőrzését és reprodukálhatóságát.
(4)A telephely kutatási keretprogramot olyan módon és terjedelemben kell összeállítani, hogy annak végrehajtása esetén lehetséges legyen a befogadó környezet megismerése. A kutatási keretprogramban be kell mutatni a kutatási terület kiválasztásának indokait, az ismert adatokra alapozott tágabb és szűkebb környezetet és a meglévő földtani és a kiépíthető műszaki gátakat, valamint a tervezett kutatási fázisok elhatárolását és egymásra épülését. Ismertetni kell a tervezett kutatási fázisonként a kutatási célt és az adott kutatási fázisban tervezett tevékenységet, valamint a kutatás során várható eredményt. 41. § A telephely kutatási keretprogram engedélyezése iránti kérelemben:
  1. a)be kell mutatni a telephely kutatási keretprogramot, valamint annak részeként az alkalmazni kívánt módszereket és elméleti megfontolásokat,
  2. b)be kell mutatni a telephely vizsgálatára és értékelésére irányuló tevékenység kutatási fázisainak tervezett felosztását és ütemezését, és
  3. c)igazolni kell, hogy a telephelyjellemzők meghatározására, vizsgálatára és értékelésére kidolgozott módszerek a kutatási program terjedelmének megfelelően alkalmasak a telephellyel összefüggő adatok, valamint a telephely alkalmasságának megállapítására. 42. § A telephely kutatási keretprogram magába foglalja a telephely földtani alkalmasságának igazolását szolgáló földtani kutatási keretprogramot is. A földtani kutatási keretprogramot úgy kell elkészíteni, hogy az lehetővé tegye a földtani környezet eredeti, természetes egyensúlyi állapotának megismerését. 43. §
(1)A telephely kutatási keretprogram engedélyezésével az atomenergia-felügyeleti szerv a tároló létesítmény telephelye kiválasztására és alkalmasságának megállapítására irányuló kutatási keretprogram megfelelőségét fogadja el.
(2)A telephely kutatási keretprogram elfogadása az engedélyesnek kizárólagos jogot biztosít
  1. a)a kutatási keretprogram végrehajtására, valamint
  2. b)a kutatási keretprogramban meghatározott kutatási fázisokra vonatkozó kutatási engedély iránti kérelem benyújtására. 44. §
(1)A telephely kutatási tevékenység végrehajtását a kutatási keretprogramban meghatározott kutatási fázisonként önálló telephely kutatási engedélyezési eljárásban kell engedélyeztetni. Az engedély időbeli hatályát az atomenergia-felügyeleti szerv az adott kutatási feladat sajátosságai és a végrehajtás tervezett ütemtervének figyelembevételével állapítja meg.
(2)A kutatási fázis során befejezett kutatási tevékenységről zárójelentést kell készíteni, amely tartalmazza a végrehajtott kutatási fázis során végzett tevékenység eredményeinek kiértékelését és a következő kutatási fázis megalapozását.
(3)A következő kutatási fázis során elvégezni tervezett kutatási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell a
(2)bekezdés szerinti zárójelentést, valamint a már elvégzett kutatás eredményei alapján szükségesnek ítélt keretprogram módosításokat. Az atomenergia-felügyeleti szerv az elvégzett kutatási feladatok eredményeinek értékelése alapján a) fogadhatja el a kutatási keretprogram módosításait, és b) adhatja meg az engedélyt a következő kutatási fázis elvégzésére. 45. §
(1)A telephely kutatási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az adott kutatási fázis kutatási tervdokumentációját.
(2)A kutatási tervdokumentáció tartalmazza a telephely kutatási tervet és a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó előírásoknak megfelelő kutatási tervtérképet.
(3)A telephely kutatási tervnek tartalmaznia kell:
  1. a)a tervezett kutatási fázis célját és annak indokolását,
  2. b)a területre rendelkezésre álló korábbi ismeretek összefoglalását és értékelését,
  3. c)a kutatási cél elérése érdekében tervezett kutatási feladatokat, megnevezve a kutatni tervezett geológiai képződményt és szerkezetet, és a kutatási feladatok teljesítéséhez szükséges technológia és a biztonsági intézkedések leírását,
  4. d)a kutatási terület közigazgatási megjelölését és sarokpontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit,
  5. e)a tervezett kutató létesítmények felsorolását, helyének és felvonulási útvonalainak leírását, f ) az egyes kutatási tevékenységek
  6. fa)megnevezését és célját,
  7. fb)részletes leírását,
  8. fc)mennyiségét és kiterjedését,
  9. fd)során alkalmazandó technológiai leírást,
  10. fe)eredményei értékelésének módszertani ismertetését,
  11. ff)ütemezését és tervezett időtartamát, valamint az adott kutatási fázis tervezett befejezésének időpontját,
  12. fg)során várható veszélyeket és az ezek elhárítására tervezett intézkedések leírását, valamint
  13. fh)környezetre és természetre gyakorolt hatásait, továbbá a környezet veszélyeztetésének megelőzésére és csökkentésére tervezett műszaki intézkedéseket, valamint az elvégzendő tájrendezési feladatok ütemezését. 46. §
(1)A telephely kutatási engedélyben az atomenergia-felügyeleti szerv meghatározza az adott kutatási fázis engedélyezett időtartamát, a műszaki-biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket, a kutatási terület közigazgatási megjelölését, a kutatási mélység határát és sarokpontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, valamint dönt a kutatási terv tartalmának elfogadásáról.
(2)Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyes kérelmére a telephely kutatási engedélyt módosítja, ha az engedélyes a kutatást az engedélyezett kutatási időszak alatt befejezni nem tudja vagy a kutatás elvégzéséhez a kutatási feladatok bővítése szükséges.
(3)A telephely kutatási engedély módosítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a módosítandó telephely kutatási engedély iránti kérelemhez benyújtott dokumentumok módosított változatát, ha a változtatás érinti azokat.
  1. § Az engedélyes köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját a kutatás megkezdését megelőzően legalább 8 nappal korábban az atomenergia-felügyeleti szervnek és a kutatási tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosának vagy használójának írásban bejelenteni.
  2. §
(1)A telephely kutatás során szerzett vagy felhasznált, valamint a korábbi adatokból felhasznált adatokat egységes digitális és térinformatikai adatbázisba kell szervezni olyan részletességgel és formában, hogy azokból a következtetések utólagosan is reprodukálhatók legyenek.
(2)Az engedélyes a kutatás során nyert földtani adatokat évente köteles az állami földtani feladatokat ellátó szervnek megküldeni. Az engedélyes felelős a szolgáltatott adatok teljességéért és valódiságáért, amelyet az állami földtani feladatokat ellátó szerv jogosult ellenőrizni.
(3)Ha az engedélyes nem tesz eleget a
(2)bekezdésben foglaltaknak, az atomenergia-felügyeleti szerv a telephely engedélyezési eljárást – ennek teljesítéséig – felfüggeszti. 49. §
(1)A telephely kutatási keretprogram végrehajtásáról és annak eredményéről komplex zárójelentést kell készíteni, és azt a telepítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell.
(2)A komplex zárójelentés vagy az egyes kutatási fázisokat értékelő zárójelentés benyújtásának elmulasztása vagy a telepítési engedély kérelem elutasítása esetén a telephely kutatás során megismert földtani adatokat az engedélyes kizárólag az e rendeletben meghatározott tevékenységek végzéséhez szükséges engedély iránti kérelem megalapozásához használhatja fel.
(3)A komplex zárójelentés része a földtani kutatás eredményéről készített összefoglaló földtani jelentés, amely legalább a következőket tartalmazza:
  1. a)a földtani kutatásra jogosult szervezet megnevezését és a kutatási engedélyt tartalmazó határozat számát,
  2. b)a kutatás konkrét célját, valamint a kivitelezők és a közreműködők megnevezését,
  3. c)a földtani kutatási terület földtani felépítésének leírását, továbbá a terület határain túlnyúló földtani és vízföldtani egységbe való beillesztését,
  4. d)az elvégzett felszíni és felszín alatti kutatásokat, azok módszereit,
  5. e)a megkutatott geológiai képződmény és szerkezet környezetének ásvány-kőzettani, geomechanikai, geotechnikai, geokémiai, szedimentológiai, rétegtani, tektonikai, hidrogeológiai, geomikrobiológiai, geofizikai, radiometriai jellemzőit, f ) a megkutatott térrész komplex földtani fejlődéstörténetét,
  6. g)a korábbi és a tárgyi kutatás adatainak, eredményeinek ismertetését,
  7. h)a kutatási eredmények összefoglalását és értékelését,
  8. i)a jelentéshez felhasznált szakirodalom listáját, megadva a szerzőjét, kiadásának évét, címét és a megjelenés helyét.
(4)A komplex zárójelentéshez mellékelni kell:
  1. a)a kutatás alapadatait,
  2. aa)a kutató létesítmények és mintavételi helyek térben (x, y, z koordináták) és időben (a létesítés és a mintavétel kezdő és befejező dátumát) rögzített adatait,
  3. ab)a geofizikai alap- és értelmezett mérések dokumentációit, ásvány-kőzettani, geomechanikai, geotechnikai, geokémiai, szedimentológiai, rétegtani, tektonikai, hidrogeológiai, geomikrobiológiai, radiometriai és az őslénytani vizsgálatok adatait,
  4. ac)az anyagvizsgálati eredményeinek dokumentálását, egyértelműen megfeleltetve a kutatási létesítményeket és mintavételi helyeket, a mintavételezés módjával, időpontjával, valamint a különböző vizsgálatot végző laboratórium és szakintézmény megnevezését,
  5. b)a kiértékeléshez felhasznált összehasonlító adatokat, azok származási helyét,
  6. c)a kutatási terület átnézeti és topográfiai térképét a kutató létesítmények feltüntetésével, a kutatási terület földtani, tektonikai, geokémiai, hidrogeológiai és egyéb tematikus térképét, ami összhangban van a jelentés tartalmával,
  7. d)a földtani, tektonikai, geokémiai, vízföldtani és egyéb tematikus – az értelmezést elősegítő – szelvényeket, táblázatokat, fotódokumentációt,
  8. e)a földtani kutatás keretein belül készült szakanyagokat és szakértői jelentéseket.
(5)A kutatást végzőnek az alkalmazott technikai eszközöknek és eljárásoknak olyan leírását kell elkészítenie, amely alapján a vizsgálat reprodukálható.
(6)A komplex zárójelentést és az egyes kutatási fázisokat értékelő zárójelentéseket az általános földtan és a geofizika szakterületre vonatkozóan „általános földtan” és „geofizika” földtani szakértőnek kell ellenjegyeznie. 16. Telepítés 50. §
(1)A telepítési engedély kiadásával az atomenergia-felügyeleti szerv a tervezett telephelyre vonatkozóan a létesítést kizáró telephelyjellemzők hiányának igazolását, továbbá a telephelyvizsgálat lefolytatásának, a telephelyvizsgálat alapján megállapított adatok értékelésének és az értékelésből származtatott, telephellyel összefüggő tervezési adatok meghatározásának megfelelőségét, valamint a telephely alkalmasságát fogadja el.
(2)A telepítési engedély az engedélyben meghatározott feltételek mellett a tervezett tároló létesítmény műszaki és infrastrukturális feltételeit megteremtő tevékenységek végrehajtására jogosít fel.
(3)A telepítési engedély időbeli hatályát az atomenergia-felügyeleti szerv a telepítési tevékenység sajátosságait és a végrehajtás tervezett ütemtervét figyelembe véve határozza meg. 51. §
(1)A telepítési engedély iránti kérelemben:
  1. a)igazolni kell, hogy a létesítést kizáró telephelyjellemzők nem állnak fenn, valamint
  2. b)be kell mutatni:
  3. ba)a kutatási keretprogram végrehajtását,
  4. bb)a telephellyel összefüggő tervezési adatok meghatározását,
  5. bc)a telepítési tevékenység tervezett programját és
  6. bd)a környezeti háttérsugárzás, valamint az epidemiológiai alapszint felmérés eredményeit.
(2)A kérelemhez jóváhagyás céljából mellékelni kell a telephely kutatási keretprogram eredményeit bemutató komplex zárójelentést és a telepítési tevékenység programját. A komplex zárójelentés részeként, vagy attól független dokumentumban be kell mutatni a telephelyjellemzők származtatását és azok meghatározásának megalapozottságát. A telepítési tevékenység programjában ismertetni kell a létesítés műszaki és infrastrukturális feltételeit megteremtő tevékenységek programját és annak megfelelőségét.
(3)A
(2)bekezdés szerinti dokumentumokat az atomenergia-felügyeleti szerv a telepítési engedélyben hagyja jóvá. Az atomenergia-felügyeleti szerv a komplex zárójelentést elfogadja, ha a jelentés megfelel a 49. §
(3)és
(4)bekezdésében foglaltaknak és az atomenergia-felügyeleti szerv, valamint az eljárásban részt vevő szakhatóságok a 49. §
(3)bekezdés
  1. h)pontja szerinti értékeléssel egyetértenek. 17. Létesítés 52. § A létesítési engedély a tároló létesítmény létesítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges, a radioaktív hulladék átvételével nem járó tevékenységek elvégzésére jogosít fel, ha a jogszabályban előírt egyéb engedélyek a tevékenységhez rendelkezésre állnak. 53. § A létesítési engedély iránti kérelemhez a létesítést megalapozó biztonsági jelentést kell mellékelni, amelyben igazolni kell, hogy
  2. a)az e rendeletben előírt követelmények teljesülnek, vagy legkésőbb az üzemeltetési engedély benyújtásáig teljesíthetők, és
  3. b)a tervezés során alkalmazott biztonsági alapelvek és kritériumok teljesülése esetén a tároló létesítmény biztonságosan üzemeltethető és annak biztonsága a lezárást követő életciklus szakaszban is biztosított. 54. §
(1)A létesítési engedély az üzemeltetési engedély jogerőre emelkedéséig, de – a
(2)bekezdésben meghatározott eltéréssel – legfeljebb a kiadásától számított 10 évig hatályos. Az engedély időbeli hatálya kérelemre további 5 évre meghosszabbítható, ha az engedélyes igazolja, hogy az engedély kiadásának a feltételei továbbra is fennállnak.
(2)A tároló létesítmény több létesítési fázisban való megépítése esetén, ha nincs alapvető műszaki különbség az egyes, a radioaktív hulladékok elhelyezését biztosító rendszerek kiépítése között sem a kivitelezés, sem a lezárás szempontjából és a létesítés az
(1)bekezdésben meghatározott határidőt meghaladja, akkor:
  1. a)a létesítési engedély az engedélyes kérelmére kiadható úgy, hogy az a teljes megépítésre figyelembe vett időtartamra hatályos legyen, vagy
  2. b)ha a létesítési engedély nem az
  3. a)pont szerint került kiadásra, akkor az engedélyes kérelmére az engedély hatálya meghosszabbítható a tároló létesítmény teljes megépítéséig.
(3)Ha a létesítési szakaszok között legalább két év eltelik, akkor az egyes létesítési szakaszok megkezdése előtt a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az engedélykiadás feltételei továbbra is fennállnak. Ha az engedélykiadás feltételei – figyelembe véve a korábbi technológiai módosításokat is – megváltoztak, akkor az engedélyesnek a további létesítési szakasz megvalósításához új létesítési engedély kiadását kell kérnie.
  1. § Jogerős üzemeltetési engedéllyel rendelkező tároló létesítmény bővítésekor a tárolási technológiája módosítása esetén a létesítési engedélyezési eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
  2. § A tároló létesítményt a létesítést megalapozó biztonsági jelentésben leírt terv alapján, a megfelelő technológiák alkalmazásával kell megvalósítani úgy, hogy az elhelyezési rendszer biztonsági funkciói a lezárás utáni életciklus szakaszban is biztosítottak legyenek.
  3. §
(1)A létesítés, az üzemeltetés, a lezárás, valamint az aktív intézményes ellenőrzés során a tároló létesítmény környezetre gyakorolt hatását monitorozni kell, amelynek végrehajtására monitoring programot kell készíteni. A monitoring program megalapozása és elkészítése érdekében a tároló létesítmény létesítését megelőzően meg kell határozni a környezet alapállapotát.
(2)A monitoring programot első alkalommal a létesítést megalapozó biztonsági jelentésben kell benyújtani az atomenergia-felügyeleti szervhez jóváhagyás céljából, amelyet az atomenergia-felügyeleti szerv a létesítési engedélyben hagy jóvá.
(3)A monitoring programot úgy kell elkészíteni, hogy:
  1. a)hozzájáruljon a lakosság és a környezet megfelelő védelmének bemutatásához, valamint a tároló létesítményre kiadott engedélyek feltételeinek megfelelő működés bizonyításához,
  2. b)a monitoring során megszerzett adatok alapján igazolni lehessen, hogy az elhelyezési rendszer az aktuális életciklusnak megfelelő biztonsági jelentésben foglaltaknak megfelelően működik,
  3. c)tegye lehetővé az elvárt működéstől vagy állapottól való eltérések észlelését és azonosítását,
  4. d)a monitoring járuljon hozzá a létesítést megalapozó biztonsági jelentésben leírt alapvető feltételezések és modellek igazolásához és pontosításához,
  5. e)a monitoring segítse elő az elhelyezési rendszer állapotának megértését, f ) biztosítsa az adatok gyűjtését a döntéshozatal elősegítésére, és
  6. g)szolgáljon információval a lezárás utáni ellenőrzési program elkészítéséhez. 58. § Az elhelyezést biztosító földtani környezet megismerése érdekében a tároló létesítmény létesítése során adatokat kell gyűjteni:
  7. a)a földtani környezet jellemzőiről, és a létesítést megalapozó biztonsági jelentésben figyelembe vett feltételezések pontosítása céljából, és
  8. b)a földtani környezet geomechanikai folyamatairól, a létesítési folyamat geokémiai és hidrogeológiai hatásairól. 59. § A tároló létesítmény létesítése során szükségessé váló bármely átalakítást oly módon kell megtervezni, értékelni, dokumentálni és megvalósítani, hogy az összhangban legyen az átalakítás biztonságra gyakorolt hatásával. Biztosítani kell, hogy az átalakítás ne csökkentse a biztonság szintjét. 18. Üzemeltetés 60. §
(1)Az üzemeltetési engedély birtokában a tároló létesítmény az engedélyben meghatározott feltételekkel és ideig üzemeltethető. Az üzemeltetési engedélyben meghatározott feltételekkel lehet radioaktív hulladékot átvenni, kezelni, átmenetileg tárolni és véglegesen elhelyezni.
(2)Az üzemeltetési engedély időbeli hatályát az atomenergia-felügyeleti szerv a tároló létesítmény üzemeltetésének sajátosságait és a tároló létesítmény létesítmény-szintű lezárásának tervezett időpontját figyelembe véve határozza meg.
(3)Az üzemeltetési engedély az engedélyes kérelmére meghosszabbítható. A kérelemhez mellékelni kell a tároló létesítmény aktualizált üzemeltetést megalapozó biztonsági jelentését. Az üzemeltetési engedély időbeli hatályát az atomenergia-felügyeleti szerv meghosszabbítja, ha a tároló létesítmény üzemeltetése megfelel a biztonsági követelményeknek, valamint az üzemeltetési feltételeknek és korlátoknak. 61. §
(1)A tároló létesítmény üzemeltetetési engedély iránti kérelemének benyújtását megelőzően az engedélyesnek meg kell győződnie arról, hogy a tároló létesítmény fizikai állapota és tervezett működése megfelel a terveknek, a biztonsági követelményeknek, valamint az üzemeltetési feltételeknek és korlátoknak, továbbá a tároló létesítmény lezárására vonatkozó követelményeket meg kell határozni és a teljesíthetőségüket be kell mutatni.
(2)Az üzemeltetési engedély iránti kérelemben:
  1. a)be kell mutatni, hogy a tároló létesítmény a terveknek megfelelően készült el,
  2. b)igazolni kell, hogy a megvalósult állapot összhangban van a jogszabályban előírt követelményekkel,
  3. c)be kell mutatni, hogy a létesítést megalapozó biztonsági jelentésben leírtakhoz képest megvalósított változtatások megalapozottak,
  4. d)be kell mutatni, hogy a létesítés során felismert, a biztonsággal kapcsolatos hiányosságokat megszüntették,
  5. e)össze kell foglalni és meg kell alapozni az üzembe helyezés során szükségessé vált, a biztonsági jelentést érintő változtatásokat, f ) igazolni kell a biztonság szempontjából fontos rendszerek és rendszerelemek állapotváltozásának figyelemmel kíséréséhez és értékeléséhez szükséges „0” állapotra vonatkozó adatok rendelkezésre állását,
  6. g)be kell mutatni az üzemeltetést megalapozó biztonsági jelentésben foglaltaknak való megfelelését biztosító ellenőrzési programot,
  7. h)több fázisban történő létesítés esetén igazolni kell a tároló létesítmény üzemeltetésének és létesítésének egyidejűleg történő megvalósíthatóságát, valamint be kell mutatni, hogy miként biztosított az üzemelő tároló létesítményrész biztonságos üzemeltetése, és
  8. i)be kell mutatni, hogy az engedélyes miként biztosítja a tároló létesítmény passzív intézményes ellenőrzésre történő átadásáig a biztonság fenntartásához szükséges erőforrásokat. 62. § Az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
  9. a)a létesítést megalapozó biztonsági jelentésben foglaltak aktualizálása és kiegészítése alapján kidolgozott üzemeltetést megalapozó biztonsági jelentést, amelynek igazolnia kell, hogy
  10. aa)a tároló létesítmény üzemeltetése az érvényes tervezési alapnak megfelelően biztosítható és a tároló létesítmény lezárására vonatkozóan meghatározott követelmények is teljesíthetőek lesznek,
  11. ab)a biztonságos állapot fenntartásához szükséges ellenőrzési, kezelési, üzemzavar- és balesetkezelési előírások alkalmasak a biztonságos üzemeltetési célok elérésére,
  12. ac)az üzemeltetési feltételek és korlátok mellett biztosított a biztonságos üzemeltetés és a lezárás,
  13. b)az üzemeltetési feltételeket és korlátokat tartalmazó dokumentumot,
  14. c)a biztonság szempontjából fontos rendszerek és rendszerelemek állapot fenntartását biztosító eljárásokat ismertető dokumentumot,
  15. d)az üzemzavarok elhárítását szabályozó kezelési utasítást, és
  16. e)a baleset-elhárítási intézkedési tervet. 63. §
(1)Az engedélyes az üzemeltetési engedélyben meghatározott feltételeknek és a jogszabályi követelményeknek megfelelően, a biztonság folyamatos fenntartásával üzemelteti a tároló létesítményt úgy, hogy az üzemeltetést megalapozó biztonsági jelentésben a lezárást követő időszakra előírt biztonsági követelmények megvalósuljanak.
(2)Az üzemeltetésre vonatkozó részletes követelményeket a
  1. melléklet tartalmazza.
  2. A tároló létesítmény lezárása
  3. §
(1)A lezárási engedély a tároló létesítmény teljes lezárására, valamint az aktív intézményes ellenőrzéshez szükségtelen rendszerek és rendszerelemek leszerelésére, a szükségtelen építmények és épületszerkezetek lebontására jogosít fel.
(2)A lezárási engedély időbeli hatályát az atomenergia-felügyeleti szerv a tároló létesítmény sajátosságait és a tevékenység tervezett ütemtervét figyelembe véve határozza meg. 65. § A tároló létesítményt az atomenergia-felügyeleti szerv által jóváhagyott terv alapján kell lezárni. A lezárási tervet a lezárási engedély iránti kérelemhez kell mellékelni, amely tartalmazza:
  1. a)a tároló létesítmény állapotának és az elhelyezett hulladékok jellemzőinek bemutatását,
  2. b)a rendszerek, rendszerelemek leszerelésének és az építmények lebontásának a tervét,
  3. c)az elhelyezési rendszer lezárási tervét,
  4. d)a környezet helyreállítására vonatkozó tervet,
  5. e)az aktív intézményes ellenőrzés alatt fenntartandó biztonsági funkciók és azok teljesülésének bemutatását, f ) a tervezett ellenőrzési tevékenységet, és
  6. g)az elhelyezett hulladékokra és a tároló létesítmény környezetére vonatkozó információk megőrzésére alkalmazni tervezett eljárásokat. 66. § A lezárási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
  7. a)az üzemeltetést megalapozó biztonsági jelentés alapján elkészített lezárást megalapozó biztonsági jelentést, amelyben igazolni kell, hogy
  8. aa)a tároló létesítmény az aktuális tervezési alapnak megfelelően lezárható, a szükségtelen rendszerek, rendszerelemek és építmények leszerelhetők vagy lebonthatók,
  9. ab)a lezárást követő biztonságos állapot fenntartásához szükséges ellenőrzési, kezelési és eseménykezelési előírások alkalmasak a lezárást megalapozó célok elérésére,
  10. ac)a tervezett ellenőrzési tevékenység megfelel a lezárást megalapozó biztonsági jelentésben meghatározott ellenőrzésre vonatkozó követelményeknek,
  11. b)a lezárást követőn a biztonsági funkciók teljesítésének ellenőrzését biztosító rendszerek és rendszerelemek állapot fenntartását biztosító eljárásokat ismertető dokumentumot, és
  12. c)az események kezelésének szabályozását tartalmazó dokumentumot. 67. §
(1)A lezárást e rendeletben előírt követelményeknek és az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott engedélyben foglalt feltételeknek megfelelően úgy kell végrehajtani, hogy a biztonság a lezárás alatt fennmaradjon és a lezárás utáni állapotokra vonatkozóan előírt biztonsági követelmények megvalósuljanak.
(2)A lezárás során el kell végezni az aktív és passzív intézményes ellenőrzéshez szükségtelen rendszerek és rendszerelemek leszerelését, építmények lebontását, kivéve, ha azokat más célra hasznosítani lehet. 68. §
(1)A lezáráshoz szükséges tevékenységek befejezéseként jelentést kell készíteni, amelyet jóváhagyás céljából meg kell küldeni az atomenergia-felügyeleti szerv részére. A jelentés tartalmazza az elhelyezést biztosító környezet állapotának, valamint a lezárás végrehajtásának és eredményének bemutatását.
(2)A jelentés alapján az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyest a tároló létesítmény biztonságos lezárása érdekében további intézkedések megtételére kötelezheti. A határozat alapján végrehajtott intézkedésekről a felülvizsgált jelentés megküldésével tájékoztatni kell az atomenergia-felügyeleti szervet.
(3)A lezárás befejezése a jelentést jóváhagyó határozat jogerőre emelkedésének a napja.
  1. A tároló létesítmény aktív intézményes ellenőrzése
  2. §
(1)Az engedélyes a tároló létesítmény lezárását követően köteles annak aktív intézményes ellenőrzéséről gondoskodni. Az aktív intézményes ellenőrzésre vonatkozó engedély alapján az engedélyes a tároló létesítmény és annak környezete megfigyelését, ellenőrzését végzi és megteszi a tároló létesítmény biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket.
(2)Az aktív intézményes ellenőrzésre vonatkozó engedély időbeli hatályát az atomenergia-felügyeleti szerv a tároló létesítmény sajátosságait és a passzív intézményes ellenőrzésre történő áttérés tervezett idejét figyelembe véve határozza meg. Az aktív intézményes ellenőrzésre vonatkozó engedély időbeli hatálya legalább 50 év. Ha az atomenergia-felügyeleti szerv az időszakos biztonsági felülvizsgálatok eredményei alapján szükségesnek tartja, az aktív intézményes ellenőrzésre vonatkozó engedély időbeli hatályát meghosszabbítja. 70. §
(1)Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a felülvizsgált és a lezárást követő állapotnak megfelelően átdolgozott lezárást megalapozó biztonsági jelentést. A lezárást megalapozó biztonsági jelentésben igazolni kell az aktív intézményes ellenőrzési fázisra meghatározott biztonsági funkciók teljesülését.
(2)Az aktív intézményes ellenőrzésre vonatkozó kérelmet az aktualizált lezárást megalapozó biztonsági jelentéssel egyidejűleg kell az atomenergia-felügyeleti szervhez benyújtani. Az aktív intézményes ellenőrzésre vonatkozó engedélyt az atomenergia-felügyeleti szerv az aktualizált lezárást megalapozó biztonsági jelentés jóváhagyásával egyidejűleg adja meg.
(3)Ha az atomenergia-felügyeleti szerv az aktív intézményes ellenőrzés ideje alatt radioaktív anyagnak a környezetbe való – nukleárisbaleset-elhárítási tevékenységet nem érintő – nem tervezett kikerüléséről vagy annak lehetőségéről értesül, a biztonság helyreállítása vagy növelése érdekében intézkedést rendel el.
  1. A tároló létesítmény passzív intézményes ellenőrzése
  2. § A passzív intézményes ellenőrzésre vonatkozó engedély az aktív intézményes ellenőrzés megszüntetésére jogosítja fel az engedélyest. A passzív intézményes ellenőrzésre vonatkozó engedély jogerőre emelkedésével a tároló létesítmény feletti, atomenergia-felügyeleti szerv által folytatott hatósági felügyelet megszűnik.
  3. §
(1)A passzív intézményes ellenőrzésre vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a felülvizsgált és aktualizált lezárást megalapozó biztonsági jelentést, amelyben az aktív intézményes ellenőrzés tapasztalatai alapján igazolni kell, hogy a tároló létesítmény állapota biztonságos és át lehet térni a tároló létesítmény passzív intézményes ellenőrzésére.
(2)Az atomenergia-felügyeleti szerv a passzív intézményes ellenőrzésre vonatkozó jogerős határozat megküldésével tájékoztatja a hatáskörükben vagy feladatkörükben érintett hatóságokat és szervezeteket a tároló létesítmény passzív intézményes ellenőrzésre való áttéréséről. VI. Fejezet a tÁroló létesítmény építményeInek, épÜletszerkezetInek és FelVonóInak enGedélyezése 22. Építmények, épületszerkezetek engedélyezése 73. §
(1)Az atomenergia-felügyeleti szerv engedélye szükséges a tároló létesítmény építményeinek és épületszerkezeteinek építéséhez, használatbavételéhez és bontásához.
(2)A tároló létesítmény építményeire és épületszerkezeteire vonatkozó építési engedély kiadására a tároló létesítményre kiadott létesítési engedély jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.
(3)A hatósági engedélyezési eljárásban a tároló létesítményre vonatkozó különös építésügyi követelmények hiányában az általános előírásokat kell alkalmazni. 74. §
(1)Az engedélyesnek a tároló létesítménnyel kapcsolatos építményeket és épületszerkezeteket be kell sorolnia a szerint, hogy a tároló létesítmény építményének minősülnek-e. A besorolást első alkalommal a tároló létesítmény létesítését megalapozó biztonsági jelentésében kell bemutatni. A tároló létesítmény építményeinek és épületszerkezeteinek besorolását az atomenergia-felügyeleti szerv a tároló létesítmény létesítési engedélyében hagyja jóvá. A besorolást az adott életciklus szakaszhoz tartozó megalapozó biztonsági jelentésekben aktualizálni kell.
(2)A tároló létesítmény építményére és épületszerkezetére engedélyt kell kérni:
  1. a)ha az építési tevékenység folyamata vagy eredménye hatással van a radioaktív hulladék kezelésének, átmeneti tárolásának, vagy elhelyezésének a biztonságára,
  2. b)az építmény építése, bővítése, elmozdítása esetén,
  3. c)az építmény, épületszerkezet olyan felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása esetén, ahol a felsorolt építési tevékenység során az építmény tartószerkezeti rendszerét, vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni, továbbá ami az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár,
  4. d)az építmény használatba vételéhez, valamint
  5. e)az építmény bontása esetén.
(3)Ha az üzemeltetési engedély hatálya alatt lévő tároló létesítmény építményein, épületszerkezetein átalakításnak minősülő építési tevékenységet végeznek, akkor az építési engedélyezési eljáráson túlmenően az átalakításra vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell. 75. §
(1)Az építési vagy bontási engedélyt az elvégezni kívánt építési vagy bontási tevékenység egészére kell kérni.
(2)Több szakaszban megvalósítani tervezett építés esetén az egyes szakaszokban megépítendő építményekre, valamint a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban is alkalmas építményrészekre külön-külön is meg lehet kérni az építési engedélyt.
(3)Az engedély időbeli hatályát az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló jogszabály szerint kell meghatározni.
(4)Az építési vagy bontási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
  1. a)a biztonsági követelmények teljesülésének igazolását és műszaki megalapozását,
  2. b)a tevékenység megfelelő elvégzését biztosító minőségügyi programot, vagy azokra a hatósági eljárásokra történő hivatkozást, amelyekben ezt a dokumentumot korábban már benyújtották,
  3. c)más hatóságoknak az eljáráshoz kapcsolódó engedélyeit, az azokat megalapozó dokumentációk bemutatását és összefoglaló értékelést, valamint
  4. d)az építési vagy bontási engedélyezési műszaki tervdokumentációt az általános építésügyi hatósági eljárásra vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő tartalommal. 76. §
(1)Az építési engedély alapján elvégzett építési munkák – kivéve, ha az atomenergia-felügyeleti szerv az építési engedélyben ettől eltérően rendelkezik – befejezése után az építmény csak jogerős használatbavételi engedély birtokában vehető használatba, amit az atomenergia-felügyeleti szervnél kell kérelmezni.
(2)Ha az építési tevékenység az építmény egy részét érinti, annak egyéb részei az építési engedélyében meghatározott feltételekkel használhatók.
(3)Egy telephelyen egyidejűleg megvalósított több építményre, vagy egy építményen elvégzett többfajta építési munka esetén az épületre a használatbavételi engedélyt együttesen kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építés esetén az egyes szakaszokban megépített építményekre, továbbá a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni.
(4)A használatbavételi engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
  1. a)azoknak a dokumentumoknak a felsorolását, amelyek igazolják, hogy az elvégzett építési tevékenység biztosítja a biztonsági kritériumok teljesülését,
  2. b)a megvalósulási tervdokumentáció azon részét, amelyek az építési engedélytől eltérő kivitelezést tüntetik fel, és az eltérések műszaki megalapozását,
  3. c)az építésügyi hatósági eljárásokról és építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló jogszabályban előírt nyilatkozatokat, igazolásokat,
  4. d)nyilatkozatot arról, hogy az építési és szerelési munkákra vonatkozó biztonsági követelmények kielégítését igazoló minőségügyi dokumentumok teljes körűek és hitelesek, továbbá, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, valamint
  5. e)az életciklus szerinti biztonsági jelentésbe bevezetni kívánt módosítás tervezetét. 77. § A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során az atomenergia-felügyeleti szerv megvizsgálja, hogy
  6. a)az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó műszaki tervdokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltéréseknek megfelelően végezték el,
  7. b)az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van, valamint
  8. c)az építési munkát irányító felelős műszaki vezető nyilatkozata összhangban van az eltérésekkel és azok kezelési módjával, a minőségügyi programban előírtak teljesülésével, a minőségügyi dokumentáció teljességével. 78. §
(1)Az atomenergia-felügyeleti szerv az építmény sajátosságait és funkcióját figyelembe véve határozza meg a használatbavételi engedély időbeli hatályát.
(2)A használatbavételi engedély időbeli hatálya az engedélyes kérelmére meghosszabbítható, ha a kérelemben igazolja, hogy az építmény a műszaki követelményeknek megfelel a kérelmezett időtartam végéig.
(3)A használatbavételi engedély időbeli hatályának meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása során az atomenergiafelügyeleti szerv meggyőződik arról, hogy az építmény a rendeltetésének megfelelő és biztonságos állapotban van, továbbá, hogy a műszaki megfelelőség igazolása valós tényeken alapul.
  1. § Az atomenergia-felügyeleti szerv az építmény vagy építményrész engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő használatát megtiltja, ha a tároló létesítmény biztonságát veszélyezteti.
  2. Felvonók engedélyezése
  3. §
(1)A tároló létesítmény építményében a felvonó létesítéséhez, az építménybe való állandó jellegű beépítéséhez, áthelyezéséhez, a főbb műszaki adatai megváltoztatásával járó átalakításához, használatbavételéhez, valamint lebontásához az atomenergia-felügyeleti szerv engedélye szükséges.
(2)Az engedély iránti kérelemnek a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló kormányrendeletben előírtakon túl tartalmaznia kell:
  1. a)a felvonó megnevezését, azonosító jelét és felállítási helyét,
  2. b)a felvonó rendeltetését, a felvonó működtetési módját,
  3. c)a felvonó műszaki leírását, valamint
  4. d)a tároló létesítmény ellenőrzött zónájában elhelyezkedő felvonó esetében a környezet jellemzőit, ide értve a hőmérséklet, páratartalom, radioaktív elszennyeződés lehetőségének elemzését és az elemzés alapján a felvonók biztonságos működésének bemutatását. 81. § A felvonó használatbavételi engedélye iránti kérelemnek a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló kormányrendeletben előírtakon túl tartalmaznia kell:
  5. a)a felvonó megnevezését, azonosító jelét, felállítási helyét, valamint
  6. b)a felvonó üzembe helyezéséről készült jegyzőkönyv másolatát. VII. Fejezet tÁroló létesítmény rendszereInek, rendszerelemeInek enGedélyezése 24. Tároló létesítmény rendszereinek, rendszerelemeinek engedélyezése 82. §
(1)A tároló létesítmény biztonság szempontjából fontos rendszereinek és rendszerelemeinek engedélyezése – a
(2)bekezdésben meghatározott eltéréssel – a tároló létesítmény létesítési életciklus szakaszában a tároló létesítményre vagy a tároló létesítmény építményeire vonatkozó engedélyezési eljárások részeként valósul meg.
(2)A hulladékforma, a csomagolás és az izolációt biztosító gátak minden esetben a biztonság szempontjából fontos rendszernek és rendszerelemnek minősülnek a radioaktívhulladék-tárolók esetében.
(3)A tároló létesítmény üzemeltetési életciklus szakaszától kezdődően a tároló létesítmény biztonság szempontjából fontos rendszereinek és rendszerelemeinek
  1. a)átalakításához,
  2. b)leszereléséhez, valamint
  3. c)lezárásához önálló rendszerszintű engedély szükséges, ha az
  4. a)és
  5. b)pont szerinti esetben a tároló létesítmény egészét vagy a tároló létesítmény teljes biztonságát nem érinti a rendszer vagy a rendszerelem átalakítása vagy leszerelése, valamint a
  6. c)pont szerinti esetben a radioaktív hulladék elhelyezését biztosító rendszer lezárása nem terjed ki a teljes elhelyezési rendszerre.
(4)A rendszerszintű átalakítás engedélyezésére az átalakításra vonatkozó, a rendszerszintű leszerelés és a lezárás engedélyezésére a lezárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
  1. Nyomástartó berendezések és csővezetékek engedélyezése
  2. § Az atomenergia-felügyeleti szerv felügyelete alá tartoznak azok a nyomástartó berendezések, ideértve a kapcsolódó csővezetékeket is, amelyek radioaktív anyagot tartalmaznak, vagy azzal szennyeződhetnek. A nyomástartó berendezésre a tároló létesítmény rendszerelemeire, rendszereire vonatkozó engedélyezési és ellenőrzési szabályokat, valamint műszaki követelményeket ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
  3. §
(1)Az atomenergia-felügyeleti szerv a felügyelete alá tartozó nyomástartó berendezések létesítését, továbbá a már üzemben levő minden nyomástartó berendezés üzemeltetését ellenőrizheti, és a szükséges biztonsági intézkedések megtételére kötelezheti az engedélyest.
(2)Az üzemelő tároló létesítmény atomenergia-felügyeleti szerv felügyelete alá tartozó nyomástartó berendezésének gyártását követő első vizsgálatait, továbbá üzemeltetése alatt az időszakos és eseti vizsgálatokat az atomenergiafelügyeleti szerv feljogosítása alapján és ellenőrzése mellett az engedélyes ellenőrző szervezete vagy az engedélyestől független, feljogosított ellenőrző szervezet (a továbbiakban együtt: ellenőrző szervezet) végezheti.
(3)Az ellenőrző szervezetnek és munkavállalóinak függetlennek kell lennie a döntést befolyásoló hatásoktól, különösen az elvégzett ellenőrzések eredményében érdekeltek hatásától.
(4)Az ellenőrző szervezetnek rendelkeznie kell az ellenőrzés műszaki és adminisztratív feladatainak szakszerű elvégzéséhez szükséges munkavállalókkal és felszereléssel, így képesnek kell lennie a műszaki követelményeknek való megfelelés megítélésére, valamint az ellenőrzések dokumentálására.
(5)Az ellenőrző szervezet
(4)bekezdés szerinti követelményeknek való megfelelését, az első, az időszakos és a soron kívüli vizsgálatok végrehajtását, valamint a berendezések műszaki információit tartalmazó dokumentációk (a továbbiakban: gépkönyv) kezelését az atomenergia-felügyeleti szerv ellenőrizheti.
(6)Az atomenergia-felügyeleti szerv a felügyelete alá tartozó üzemelő nyomástartó berendezések időszakos vizsgálataiból kijelöli, hogy melyik engedélyes által tervezett időszakos vizsgálatokat fogja ellenőrizni, amelyről tájékoztatja az engedélyest. Az engedélyes a tájékoztatás alapján legalább 15 nappal korábban bejelenti a hatóságnak a vizsgálat elvégzésének időpontját. 85. §
(1)Üzemelő tároló létesítményben új nyomástartó berendezés létesítését átalakításnak kell tekinteni. Az atomenergiafelügyeleti szerv felügyelete alá tartozó nyomástartó berendezés engedélyezésére az átalakításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni ezen alcímben meghatározott követelmények figyelembevételével.
(2)A nyomástartó berendezés létesítése esetén a tervezési fázisban kell meghatározni a biztonsági osztályba sorolás figyelembevételével a gyártóművi ellenőrzés módját és terjedelmét, az időszakos ellenőrzési programot és annak ciklusidejét. Az időszakos vizsgálatokat és azok ciklusidejét a hatóság az átalakítási engedélyben hagyja jóvá.
(3)Az atomenergia-felügyeleti szerv hivatalból indított eljárás keretében megtilthatja az új nyomástartó berendezés üzembevételét, ha
  1. a)a gyártást és az első vizsgálatot a tervtől eltérően végezték el,
  2. b)az első vizsgálat sikertelen eredménnyel zárult,
  3. c)a nyomástartó berendezést érintő rendkívüli esemény miatt a személyzet, a lakosság vagy a környezet veszélyeztetése áll, vagy állhat fenn, vagy
  4. d)a hatósági ellenőrzés a személyzetet, a lakosságot, a környezetet veszélyeztető hiányosságot, eltérést állapított meg és annak megszüntetése nem történt meg. 86. §
(1)Új nyomástartó berendezés hatósági felügyeletére az első sikeres üzembevételt követően az üzemelő nyomástartó berendezésekre előírt szabályok vonatkoznak.
(2)Az atomenergia-felügyeleti szerv hivatalból indított eljárás keretében megtilthatja a nyomástartó berendezés üzemeltetését, ha
  1. a)a hatósági ellenőrzés a személyzetet, a lakosságot, vagy a környezetet veszélyeztető hiányosságot, eltérést állapított meg, és annak megszüntetése nem történt meg,
  2. b)az nem rendelkezik érvényes és sikeres időszakos vizsgálattal,
  3. c)az átalakítást, javítást a tervtől, vagy a vonatkozó műszaki dokumentációtól eltérően végezték el, vagy
  4. d)a nyomástartó berendezést érintő rendkívüli esemény miatt a személyzet, a lakosság és a környezet veszélyeztetése áll, vagy állhat fenn. 87. §
(1)A nyomástartó berendezés időszakos vizsgálata érvényességének lejárta előtt, műszakilag indokolt esetben, a vizsgálat időpontjának módosítását kérheti az engedélyes az atomenergia-felügyeleti szervnél, ha az általa elvégzett ellenőrzések és vizsgálatok alapján igazolja, hogy:
  1. a)a nyomástartó berendezés műszaki állapota megfelelő ahhoz, hogy a vizsgálat új időpontjáig biztonságosan üzemeltethető legyen, vagy
  2. b)a nyomástartó berendezés meghibásodása nem veszélyezteti a személyzetet, a lakosságot, vagy a környezetet.
(2)Műszakilag indokolt esetben az engedélyes kérelmezheti az atomenergia-felügyeleti szervnél a nyomástartó berendezés időszakos vizsgálatára előírt módszerének azonos biztonsági követelmények betartása mellett, más ellenőrzési módszerrel történő helyettesítését.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdés szerinti eljárás lefolytatására az átalakításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. VIII. Fejezet ÁtalakítÁsok enGedélyezése
  1. § Az átalakításra vonatkozó rendelkezéseket a tároló létesítmény üzemeltetési engedélyének jogerőre emelkedésétől kell alkalmazni. A létesítés időszakában tervezett átalakításokat az üzemeltetési engedély iránti kérelmet megalapozó dokumentációban kell bemutatni.
  2. §
(1)Az átalakítások hatósági felügyelete azok biztonsági jelentősége alapján differenciált eszközökkel valósul meg, és valamennyi műszaki, dokumentációs és szervezeti átalakításra, továbbá az ideiglenes módosításokra is kiterjed.
(2)A hatósági engedélyezési kötelezettség alá tartozó átalakításokkal szemben támasztott tartalmi és formai követelmények nem függnek az átalakításban érintett rendszer, rendszerelem tervezett élettartamától.
(3)A megalapozó dokumentáció felülvizsgálati módszerének atomenergia-felügyeleti szerv által történő meghatározását nem befolyásolja az átalakítás tervezett megvalósítási időpontja. 90. §
(1)A differenciált eszközökkel megvalósuló hatósági felügyelet az átalakítások kategóriája alapján történik. Az átalakítások kategóriába sorolását az engedélyes végzi a 2. melléklet 2.3.13.0800. pontja szerint.
(2)Az engedélyes a tervezett átalakítás kategóriáját előzetes biztonsági értékeléssel alapozza meg. Az előzetes biztonsági értékelést az atomenergia-felügyeleti szerv felülvizsgálja és megállapítja, hogy az átalakítás kategóriába sorolása megfelel-e a követelményeknek. Ha az engedélyes által megállapított átalakítási kategóriát az atomenergia-felügyeleti szerv nem fogadja el, tájékoztatja az engedélyest az átalakítás megfelelő kategóriájáról. 91. §
(1)Az atomenergia-felügyeleti szerv engedélye szükséges a
  1. melléklet 2.3.3.13.
  2. pontjában meghatározottak szerint
  3. és
  4. kategóriába sorolt átalakítások végrehajtásához. Az átalakítási engedélyben az atomenergiafelügyeleti szerv jóváhagyja az átalakítás kategóriába sorolását.
(2)Az engedély kiadását átalakítást megalapozó dokumentációt benyújtásával kell kérelmezni, amelyhez mellékelni kell az átalakítás átfogó biztonsági értékelését és az átalakítás megvalósításának tervezett ütemezését. Az átalakítást megalapozó dokumentációban be kell mutatni:
  1. a)az átalakítás terjedelmét és szükségességének indokolását,
  2. b)az átalakítás végrehajtásának terveit,
  3. c)annak igazolását, hogy az átalakítás végrehajtását követően mind a tároló létesítmény üzemeltetésére és lezárására, mind a lezárást követő fázisra meghatározott biztonsági funkciók teljesülnek, és
  4. d)az átalakítással érintett dokumentációk felsorolását és a dokumentációk szükséges módosításának tervezeteit.
(3)Az
  1. és
  2. kategóriába sorolt átalakításra kiadott hatósági engedély, továbbá a
  3. kategóriába sorolt átalakítás kategóriába sorolásának elfogadása az átalakítás végrehajtására jogosítja fel az engedélyest. Az engedély időbeli hatályát az atomenergia-felügyeleti szerv az átalakítás megvalósításának sajátosságait figyelembe véve határozza meg.
  4. §
(1)Ha az átalakítási engedélyben az atomenergia-felügyeleti szerv másként nem rendelkezik, akkor az átalakítás befejezését követő 30 napon belül az engedélyes tájékoztatásul megküldi az atomenergia-felügyeleti szervnek az átalakítást értékelő jelentést, továbbá 1. kategóriába tartozó átalakítás esetén benyújtja a tároló létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítására irányuló kérelmet.
(2)Az átalakítást értékelő jelentésben az engedélyes bemutatja, hogy az átalakítást az engedélyben foglaltak szerint hajtotta végre, valamint értékeli az átalakítás végrehajtásának folyamatát. Az engedélyes a tapasztalatokat figyelembe véve a szükséges terjedelemben módosítja az irányítási rendszerét és a belső szabályozó dokumentumait.
(3)Ha az
  1. vagy
  2. kategóriába sorolt átalakítás előkészítése vagy végrehajtása során az átalakítási engedély alapját képező átalakítást megalapozó dokumentáció megváltozik, akkor arról az engedélyes haladéktalanul tájékoztatja az atomenergia-felügyeleti szervet, és szükség esetén a korábbi engedély módosítását vagy új engedély kiadását kérelmezi.
(4)A
  1. kategóriába sorolt átalakítás dokumentumainak megváltozása esetén az engedélyesnek felül kell vizsgálnia az átalakítás kategóriáját, és annak megváltozása esetén a
  2. § szerint kell eljárni.
  3. § Az átalakítási folyamat során az atomenergia-felügyeleti szerv ellenőrzéseket végezhet, figyelembe véve az átalakítás biztonsági jelentőségét. Az ellenőrzések végrehajtásához az engedélyes köteles az atomenergiafelügyeleti szerv számára a szükséges információkat megadni. Az atomenergia-felügyeleti szerv az ellenőrzések tapasztalatai alapján elemzések, értékelések elkészítését írhatja elő, határozatban kötelezheti az engedélyest dokumentumok, tevékenységek módosítására és kijavítására, további tevékenységek elvégzésére, valamint azok elvégzését megtilthatja. IX. Fejezet az enGedélyes rendszeres jelentéstételI kÖtelezettséGe
  4. Általános szabályok
  5. §
(1)Az engedélyes a tároló létesítmény életciklusának valamennyi szakaszában az atomenergia biztonságos alkalmazásához előírt biztonsággal kapcsolatos tevékenységéről rendszeres jelentéseket készít és azokat az atomenergia-felügyeleti szervnek benyújtja.
(2)Az atomenergia-felügyeleti szerv a rendszeres jelentéseket a tároló létesítmény, annak rendszerei és rendszerelemei állapotának, a tároló létesítmény biztonsági szintjének és az engedélyes tevékenységének követését és értékelését magába foglaló felügyeleti tevékenységéhez használja. 95. §
(1)Az atomenergia-felügyeleti szerv a jelentési kötelezettség terjedelmét a tároló létesítmény üzemeltetéséből adódó kockázat és a tároló létesítmény műszaki sajátosságainak figyelembevételével állapítja meg.
(2)Az atomenergia-felügyeleti szerv a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntésében az engedélyest e rendeletben meghatározott jelentéseken kívül további jelentések benyújtására kötelezheti.
  1. § A tároló létesítmény felügyeletében részt vevő más hatóság részére benyújtott jelentés másolatát annak benyújtásával egy időben az atomenergia-felügyeleti szerv részére is meg kell küldeni.
  2. § Az engedélyes a jelentéseiben szereplő adatokat, információt rendszerezi, és megfelelő módszerrel értékeli, és ahol az értékelés hiányosságot tár fel, ott javító intézkedést fogalmaz meg.
  3. Biztonsági jelentés
  4. §
(1)Az engedélyes a tároló létesítmény üzemeltetésével és biztonságával kapcsolatos tevékenységéről, valamint a létesítmény lezárását követő fázis biztonságáról biztonsági jelentést készít és azt az e rendeletben meghatározott esetekben benyújtja az atomenergia-felügyeleti szervhez.
(2)A létesítmény szintű engedély iránti kérelemhez az engedélyesnek az adott életciklus szakaszhoz tartozó, aktualizált, engedélyezési eljárást megalapozó biztonsági jelentést kell mellékelni.
(3)A biztonsági jelentésben a biztonságra vonatkozó követelmények teljesítését biztonsági értékeléssel kell igazolni. Ennek részeként igazolni kell a tervezés, a létesítés, az üzemelés, a leszerelés, a lezárás és a lezárás utáni tevékenységek műszaki megvalósíthatóságát is.
(4)Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyezési tapasztalatai, ellenőrzési eredményei, a rendelkezésére álló egyéb információk, valamint az engedélyes biztonsági jelentése alapján végzi a tároló létesítmény biztonságának értékelését. 99. §
(1)A biztonsági jelentést a 98. §
(2)bekezdésében meghatározottakon kívül három hónapon belül aktualizálni kell:
  1. a)a jogszabályi követelmények változása esetén,
  2. b)az elemzésekben figyelembe vett hulladék mennyiséget vagy aktivitás szintet meghaladó növekedés esetén,
  3. c)a monitoring és ellenőrzési programok, valamint a biztonsági elemzésekben addig figyelembe nem vett, új eredmények felmerülése esetén, és
  4. d)az időszakos biztonsági felülvizsgálat eredményei alapján.
(2)Az aktualizált biztonsági jelentést meg kell küldeni az atomenergia-felügyeleti szerv részére.
(3)A tároló létesítményt érintő átalakítás hatásait a biztonsági jelentésben foglaltakat alapul véve kell értékelni.
(4)Az atomenergia-felügyeleti szerv bármilyen ellenőrzés, jelentés, esemény alapján vagy más indokolt esetben, határozatban, biztonsági értékelés elkészítésére kötelezheti az engedélyest.
(5)Az atomenergia-felügyeleti szerv a biztonsággal kapcsolatban egyéb tájékoztatás nyújtására kötelezheti az engedélyest. 28. Éves jelentés 100. §
(1)Az engedélyesnek az éves jelentést első alkalommal a tároló létesítménnyel kapcsolatosan kiadott telephely kutatási keretprogram engedély jogerőre emelkedését követő év március 31-ig, és azt követően minden év március 31-ig kell benyújtani az atomenergia-felügyeleti szervnek. Az éves jelentés elkészítésére és az atomenergiafelügyeleti szervhez történő benyújtására vonatkozó kötelezettség a passzív intézményes ellenőrzésre vonatkozó engedély jogerőre emelkedéséig terjedő időszakra áll fenn.
(2)A tároló létesítmény üzemeltetési engedélyének kiadásáig terjedő időszakban az éves jelentésben ismertetni kell:
  1. a)a rendszeresen felülvizsgált biztonsági politika megfelelőségére és érvényesülésére vonatkozó értékelés eredményét,
  2. b)a tároló létesítmény terveit és azok megvalósítására vonatkozó aktuális ütemterv értékelését,
  3. c)az engedélyes szervezetére, anyagi, tárgyi, személyi erőforrásaira vonatkozó információt,
  4. d)a biztonság szempontjából fontos beszállítók tevékenységét és biztonsági szempontból történő értékelését,
  5. e)a fontosabb tervmódosítások indokolását és megfelelőségét, és f ) a következő évi ütemterveket.
(3)A tároló létesítmény üzemeltetési engedélyének kiadását követő időszakban az éves jelentésben ismertetni kell:
  1. a)a tároló létesítménnyel kapcsolatos tevékenységek összefoglalását,
  2. b)a biztonsággal kapcsolatos tevékenységeket és a biztonság fenntartását befolyásoló tényezők alakulását,
  3. c)a fontosabb átalakítások megvalósítását,
  4. d)az év során bekövetkezett, a tároló létesítmény biztonságát érintő eseményeket, a javító intézkedések végrehajtását, az atomenergia-felügyeleti szerv előírásainak teljesítését,
  5. e)a biztonsági mutatók alakulását, és f ) az engedélyes saját belső felügyeleti tevékenységét. 101. § Az atomenergia-felügyeleti szerv az éves jelentés alapján értékeli az engedélyes tevékenységét. Az értékelés során értékeli a tároló létesítmény egyenletes üzemeltetésének, az alacsony kockázat melletti üzemvitel, valamint a biztonságtudatos üzemeltetés megfelelőségét. X. Fejezet Időszakos BIztonsÁGI FelÜlVIzsGÁlat 102. §
(1)Az atomenergia-felügyeleti szerv a tároló létesítményre vonatkozóan tízévenként időszakos biztonsági felülvizsgálatot végez. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat célja a tároló létesítmény biztonságával kapcsolatos követelmények és azok teljesítésének felülvizsgálata. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot a tároló létesítmény passzív intézményes ellenőrzésére vonatkozó határozat jogerőre emelkedéséig terjedő időszakban kell végezni.
(2)Az atomenergia-felügyeleti szerv az időszakos biztonsági felülvizsgálatot határozattal zárja le, amelyet első felülvizsgálat esetén az üzemeltetési engedély jogerőre emelkedésétől számított tizedik évben, majd az előző felülvizsgálatot lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított tizedik évben kell meghoznia. 103. §
(1)Az engedélyes az atomenergia-felügyeleti szerv felülvizsgálatának elvégzésére megállapított határidőt megelőzően köteles a tároló létesítményre saját, időszakos biztonsági felülvizsgálatot elvégezni.
(2)Az időszakos biztonsági felülvizsgálat során az engedélyesnek elemeznie kell a tároló létesítmény és a tároló létesítmény engedélyezési alapjának összhangját, és minden azok között lévő azonosított eltérést meg kell szüntetnie, vagy annak fennmaradásához az atomenergia-felügyeleti szerv jóváhagyását kell kérnie.
(3)A biztonsági felülvizsgálatnak ki kell terjednie az alábbiakra:
  1. a)a tároló létesítményekre vonatkozó biztonsági szabályzatoktól és a nemzetközileg elismert jó gyakorlattól való eltérések azonosítására, és az eltérések atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő biztonsági jelentőségének értékelésére,
  2. b)a tároló létesítmény, annak rendszerei és rendszerelemei állapotában bekövetkező változások azonosítására és értékelésére, valamint a létesítmény rendszereit, eljárásrendjeit vagy az engedélyes szervezetét érintő átalakításokra, figyelembe véve a tároló létesítmény üzemeltetési tapasztalatait, beleértve a rendszerek műszaki állapotának fenntartását, a normál állapotoktól eltérő eseményeket és azok elhárítását,
  3. c)a tároló létesítmény sugárvédelmi jellemzőire, beleértve a foglalkoztatási és a lakossági dózisokat, valamint a környezet sugárvédelmi monitorozásának eredményeit,
  4. d)a hulladék átvételi követelményrendszerre,
  5. e)a lezárást követő időszak biztonságát befolyásoló tényezőkre vonatkozó tapasztalatokra, elemezve az elhelyezési rendszer viselkedésének időbeli változásait, f ) a biztonsági elemzésekben szerepeltetett feltételezésekre, annak igazolására, hogy azok továbbra is érvényesek,
  6. g)az elhelyezést biztosító rendszer vonatkozásában a tudomány eredményeiből és a műszaki fejlődésből, továbbá a paraméterek monitorozásából következő új ismeretek, tények azonosítására és értékelésére, valamint
  7. h)ha új elemzési módszerekkel és eszközökkel megismételt elemzések végrehajtására kerül sor, akkor a korábbi és az új eredmények esetleges eltéréseinek azonosítására és értékelésére.
(4)Az engedélyesnek a biztonsági felülvizsgálat meghatározott terjedelmét a
(3)bekezdés alapján meg kell határoznia és meg kell indokolnia. A felülvizsgálat terjedelmének a gyakorlatban ésszerűen megvalósítható legkiterjedtebbnek kell lennie, figyelembe véve a tároló létesítménynek az atomenergia biztonságos alkalmazására vonatkozóan előírt biztonsági szempontjait.
(5)Minden, a biztonsági felülvizsgálat terjedelmébe tartozó
(3)bekezdés szerinti területet meg kell vizsgálni, és az azonosított eltéréseket össze kell hasonlítani az engedélyezési követelményekkel, az aktuális biztonsági szabályzatokkal és gyakorlattal. 104. §
(1)El kell végezni a tároló létesítmény biztonságának átfogó értékelését, és az időszakos biztonsági felülvizsgálat eredményei alapján be kell mutatni, hogy a tároló létesítmény igazoltan elegendően biztonságos.
(2)A felülvizsgálat eredménye alapján az engedélyes köteles a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedési programot készíteni és végrehajtani.
(3)Az engedélyes az időszakos biztonsági felülvizsgálatának az eredményét, a tároló létesítmény biztonságát befolyásoló tényezőket és a szükséges intézkedések programját tartalmazó időszakos biztonsági jelentést legkésőbb a felülvizsgálat lezárására a 102. §
(2)bekezdésben meghatározott határidőt megelőzően egy évvel korábban benyújtja az atomenergia-felügyeleti szervnek.
(4)Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyes időszakos biztonsági jelentése és az időszakos biztonsági jelentés hatósági felülvizsgálatának megállapításai alapján hozza meg a határozatát. A határozatban az atomenergiafelügyeleti szerv az üzemeltetési vagy az aktív intézményes ellenőrzésre vonatkozó engedélyt módosíthatja, ha az annak megadásához alapul szolgáló körülmények megváltozását, vagy a kockázat mértékének növekedését állapította meg. A kockázat nem elfogadható mértékű növekedése esetén az atomenergia-felügyeleti szerv határozatában – határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel – a tevékenység további folytatásához új feltételeket határozhat meg, az engedélyes számára kötelezettséget írhat elő. XI. Fejezet események jelentésének kIVIzsGÁlÁsa 105. §
(1)A tároló létesítmény üzemeltetési engedélyének jogerőre emelkedését megelőző időszakban a tervezés, telepítés és létesítés során észlelt fontosabb hibákat és nemmegfelelőségeket – beleértve az irányítási rendszerben feltárt, potenciális nemmegfelelőséget okozó eltéréseket is –, az észlelést követően 8 napon belül jelenteni kell az atomenergia-felügyeleti szervnek.
(2)Az engedélyes a hiba és a nemmegfelelőség okát haladéktalanul köteles kivizsgálni, amelynek eredményéről köteles jelentést készíteni. A kivizsgálásról szóló jelentést az észlelést követő 60 napon belül kell benyújtani az atomenergia-felügyeleti szervhez. 106. §
(1)A tároló létesítmény üzemeltetési engedélyének jogerőre emelkedését követően az engedélyes a tároló létesítményben bekövetkezett, jelentési kötelezettség alá tartozó eseményről eseti jelentést nyújt be az atomenergia-felügyeleti szervnek.
(2)A jelentésköteles eseményeket az engedélyes javaslata alapján az adott életciklus szakasznak megfelelő, tároló létesítményre vonatkozó engedélyben határozza meg az atomenergia-felügyeleti szerv. A jelentésköteles események körét a jogszabályi előírások, valamint az engedélyes tevékenységének változása esetében az atomenergia-felügyeleti szerv a biztonság szempontjainak érvényesítése érdekében az időszakos biztonsági felülvizsgálatot lezáró határozatában, vagy hivatalból indított eljárás keretében megváltoztathatja. 107. §
(1)Az engedélyes az eseti jelentési kötelezettségét a következők szerint teljesíti: a) nukleáris baleset-elhárítást nem

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.