← Magyarország

1/2014. (IX. 3.) OEP utasítása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Közszolgálati Szabályzatáról.

Röviden

Ez az utasítás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) Közszolgálati Szabályzatát (KSZ) rögzíti, amely a foglalkoztatottak jogviszonyára vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

1/

  1. (IX. 3.) OEP utasítása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Közszolgálati Szabályzatáról. A jogalkotásról szóló
  2. évi CXXX. törvény
  3. §

(4)bekezdés c) pontja és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 75. §
(5)bekezdése, valamint
  1. §
  2. pontja alapján a következő utasítást adom ki: I. Fejezet Bevezető rendelkezések
  3. §
(1)Jelen Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: KSZ) hatálya az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) valamennyi szervezeti egységénél foglalkoztatott kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonyára, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállaló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) munkaviszonyára terjed ki.
(2)Jelen KSZ rendelkezéseitől a főigazgató, mérlegelési jogkörében, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 9. §
(4)bekezdésében foglaltakkal összhangban, eltérhet. 2. § A KSZ alkalmazásában a Kttv.-ben használt fogalmi meghatározások az irányadóak. 3. § Értelmező rendelkezések, rövidítések:
  1. a)Jogviszony: a kormánytisztviselőnek, kormányzati ügykezelőnek, munkavállalónak a munkáltatóval fennálló, munkavégzésre irányuló kormányzati szolgálati jogviszonya, valamint munkaviszonya;
  2. b)Iratmintatár: az OEP intranetes felületén a Humánpolitikai Főosztály alatt található dokumentumok gyűjteménye;
  3. c)TBDSZ: Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete;
  4. d)Teljesítményértékelés: évente ismétlődő vezetői tevékenység, amelynek során az értékelő vezető az értékelt részére meghatározza a teljesítményértékelés kötelező elemeit, valamint ezeket méri, illetve értékeli és erről az érintett kormánytisztviselő részére érdemi visszajelzést ad;
  5. e)Minősítés: a kormánytisztviselő tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelései eredményeinek százalékban meghatározott számtani átlaga; f ) Prémiumévek programban részt vevő és különleges foglalkoztatási állományban levő foglalkoztatott: a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Pép. tv.) hatálya alá tartozó, határozott időtartamú jogviszonyban foglalkoztatott;
  6. g)Cafetéria juttatás adózása: a cafetéria juttatások után a munkáltatónak személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulási (a továbbiakban: EHO) kötelezettsége van, ha a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) által megszabott mértéket nem haladja meg a cafetéria juttatás értéke;
  7. h)Szja. tv.: a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény. Munkáltatói jogkör gyakorlása 4. § A munkáltatói jogkörön belüli egyes munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat jelen KSZ 1. melléklete tartalmazza. II. Fejezet 1. A jogviszony létesítése 5. §
(1)Az OEP-nél kormányzati szolgálati jogviszony olyan személlyel létesíthető, illetve tartható fenn, aki rendelkezik a Kttv.-ben a jogviszony létesítésére előírt feltételekkel.
(2)Kormánytisztviselőként az alkalmazható, aki az
(1)bekezdésben meghatározott alkalmazási feltételeken túl rendelkezik a munkakör ellátásához szükséges, a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/
  1. (III. 7.) Korm. rendelet
  2. mellékletében a feladatkörre meghatározott végzettségek és szakképzettségek, illetve szakirányú szakképesítések valamelyikével.
(3)Az OEP-nél munkaviszony a Kttv. 258. §
(2)bekezdésében meghatározott személlyel létesíthető.
(4)A jogviszony létesítésével kapcsolatos eljárási szabályokat külön OEP szabályzat tartalmazza.
  1. § A Kttv.
  2. §-a szerint kikötésre kerülő próbaidőt az Iratmintatárban található Felvételi/Vezetői munkaköri javaslat nyomtatványon kell jelölni.
  3. A jogviszony módosítása
  4. § Munkakör-módosítás, belső áthelyezés, végleges áthelyezés, jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén munkakör átadás-átvételi eljárás lefolytatása, a hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével, kötelező. Belső áthelyezés
  5. §
(1)Az OEP szervezeti egységei között történő belső áthelyezést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az átadó és átvevő szervezeti egység vezetője közösen kezdeményezi az áthelyezés időpontját legalább 15 munkanappal megelőzően.
(2)Az
(1)bekezdés szerint elkészített javaslatot a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztályra kell megküldeni, amely a létszám- és bérgazdálkodás tekintetében történő felülvizsgálatot követően a belső áthelyezést jóváhagyja.
(3)A belső áthelyezés a főigazgató engedélye alapján a munkáltatói jogkör gyakorlójának a jogköre. A nyomtatványon szereplő aláírók sorrendje: átadó, átvevő, Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály, Humánpolitikai Főosztály, közgazdasági főigazgató-helyettes, főigazgató.
(4)A kinevezés módosításáról szóló okiratot a Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője készíti elő 4 példányban. A határozott idejű jogviszony meghosszabbítása 9. §
(1)A határozott idejű jogviszony meghosszabbítását erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell kezdeményezni a határozott idő lejártát megelőzően legalább 15 munkanappal.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti javaslatot a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztályra kell megküldeni, amely a létszámés bérgazdálkodás tekintetében történő felülvizsgálatot követően a jogviszony meghosszabbítását jóváhagyja. A nyomtatványon szereplő aláírók sorrendje: javaslattevő, Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály, Humánpolitikai Főosztály, közgazdasági főigazgató-helyettes, főigazgató. Kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás 10. §
(1)Az átirányítás, kirendelés, kiküldetés elrendelése tekintetében a Kttv.-ben foglaltak az irányadóak. A kiküldetés részletszabályairól hatályos OEP szabályzat rendelkezik.
(2)Az átirányított foglalkoztatott munkaidejét annál a szervezeti egységnél kell nyilvántartani, ahol az átirányítás alatt a munkát végzi.
(3)Ha az átirányított foglalkoztatott az átirányítás időtartama alatt szabadságot kíván igénybe venni, a szabadságát az átirányítás szerinti szervezeti egység vezetőjének kell engedélyeznie. Az átirányítás ideje alatt igénybe vett szabadság mértékéről az átirányítás lejártakor a Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője tájékoztatja a kinevezés szerinti munkáltatói jogkör gyakorlóját. A foglalkoztatott részére az átirányítás szerinti megváltozott munkakörének megfelelő, határozott időre szóló munkaköri leírást kell készíteni. Végleges áthelyezés 11. §
(1)A végleges áthelyezés esetén az áthelyezést kezdeményező szervnek a megkeresést úgy kell megküldenie, hogy annak kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a 15 munkanapot meghaladja.
(2)Az áthelyezést kezdeményező okirat (kikérő) és az áthelyezési megállapodás kézhezvétele után a munkáltatói jogkör gyakorlójának nyilatkoznia kell az áthelyezés időpontjának elfogadásáról.
(3)A munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértése esetén a
(2)bekezdés szerinti áthelyezési megállapodást a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály ellenjegyzését követően a főigazgató hagyja jóvá.
(4)Végleges áthelyezés esetén a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglaltak az irányadóak.
(5)A Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője a humánpolitikai kapcsolattartói feladatokat ellátó kormánytisztviselővel együttműködve megvizsgálja az érintett foglalkoztatott tartozásait (lakáskölcsön, tanulmányi szerződés stb.).
(6)Ha a foglalkoztatottnak az OEP-nél fennálló jogviszonya megszűnésekor tartozása áll fenn, a Humánpolitikai Főosztály kezdeményezi az áthelyezést kezdeményező közigazgatási szervnél a tartozás átvállalását. Abban az esetben, ha erre nincs lehetőség, a foglalkoztatottal írásban meg kell állapodni a tartozások rendezésére, csak ezt követően kerülhet sor az áthelyezéssel kapcsolatos megállapodás megkötésére. 3. A jogviszony megszűnése, megszüntetése 12. §
(1)A jogviszony megszűnése történhet a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a foglalkoztatott által történő kezdeményezéssel.
(2)A jogviszony megszűnéséről és megszüntetéséről minden esetben a Humánpolitikai Főosztály intézkedik.
(3)A jogviszony megszüntetésével kapcsolatos részletes eljárási szabályokat külön OEP szabályzat tartalmazza. 4. Vagyonnyilatkozat-tétel 13. §
(1)A vagyonnyilatkozat-tételt az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szabályozza.
(2)A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket jelen KSZ 2. melléklete tartalmazza.
(3)A vagyonnyilatkozat megőrzéséről a Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője, valamint a humánpolitikai kapcsolattartói feladatokat ellátó kormánytisztviselő gondoskodik.
(4)A munkáltatói jogkör gyakorlójának az erre a célra rendszeresített Felvételi/Vezetői munkaköri javaslaton nyilatkoznia kell a munkakört betöltő foglalkoztatott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről.
(5)A Humánpolitikai Főosztály a munkakör megváltoztatásával egyidejűleg köteles felülvizsgálni a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget.
(6)Az ismételt vagyonnyilatkozatot az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni.
(7)A Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője, valamint a humánpolitikai kapcsolattartói feladatokat ellátó kormánytisztviselő tájékoztató levél megküldésével értesíti a kötelezettet a kötelezettség fennállásáról és az esedékesség időpontjáról.
(8)Ha a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, a Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője, illetve a humánpolitikai kapcsolattartói feladatokat ellátó kormánytisztviselő a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja. Abban az esetben, ha erre nincs lehetőség (pl. kormánytisztviselő akadályoztatása miatt), részére postai küldeményként tértivevénnyel kell megküldeni. Ha a nyilatkozat sem személyesen, sem postai úton nem volt kézbesíthető, a kézbesítés utolsó megkísérlésétől számított 30 nap után az iratokat meg kell semmisíteni, amelyről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(9)A
(8)bekezdésben foglaltaktól eltérően a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése esetén tett záró vagyonnyilatkozatot, valamint az azt megelőzően tett vagyonnyilatkozatot a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított 3 évig kell megőrizni, azt követően megsemmisíteni, amelyről jegyzőkönyvet kell felvenni. III. Fejezet A jogviszony tartalma
  1. Változásbejelentési kötelezettség
  2. § A jogviszony időtartama alatt a foglalkoztatott a közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/
  3. (III. 20.) Korm. rendelet
  4. mellékletében foglalt adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul, de legkésőbb 8 munkanapon belül írásban, a változást igazoló dokumentumok másolatának egyidejű benyújtásával köteles bejelenteni a Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselőjénél, illetve a humánpolitikai kapcsolattartói feladatokat ellátó kormánytisztviselőnél.
  5. Érdekképviselet
  6. §
(1)A foglalkoztatottak szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében az OEP és az érdek-képviseleti szerv kapcsolatrendszerében a Kttv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt kapcsolatrendszer keretében az OEP biztosítja a szervezkedés szabadságát, a foglalkoztatottak részvételét a munkafeltételek alakításában.
(3)Az OEP, illetve a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről.
(4)Az OEP-nél szakszervezetként a TBDSZ működik.
  1. Közigazgatási és ügykezelői alapvizsga, közigazgatási szakvizsga Közös szabályok
  2. §
(1)A közigazgatási alap-, illetve szakvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga finanszírozása az éves költségvetésben elkülönített oktatási keret terhére történik. A Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály igazolja a fedezet rendelkezésre állását és a Humánpolitikai Főosztály engedélyezi a képzésen és a vizsgán való részvételt.
(2)A Humánpolitikai Főosztály illetékes kormánytisztviselője, valamint a humánpolitikai kapcsolattartói feladatokat ellátó kormánytisztviselő figyelemmel kíséri a kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők vizsgakötelezettségeit, és annak teljesítésére a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő figyelmét megfelelő határidőben felhívja.
(3)Az ismétlő-, illetve javítóvizsga díját vagy a vizsga elhalasztása esetén a halasztás díját az OEP áthárítja a vizsgázóra, ha az ismétlő-, illetve javítóvizsgára vagy halasztásra a vizsgázó önhibájából kerül sor. Az ismétlő-, illetve javítóvizsga vagy a halasztás díjának megfizetési kötelezettsége alól a főigazgató mentesítést adhat. Az erre irányuló kérelmet – az okok, indokok részletes megjelölésével – a főigazgatónak címezve, a Humánpolitikai Főosztályra kell benyújtani. Abban az esetben, ha az ismétlővizsga/halasztás díjának megfizetési kötelezettsége áthárításra kerül a vizsgázóra, a Humánpolitikai Főosztály felterjesztése után a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály továbbszámlázza azt a vizsgázóra. Közigazgatási alapvizsga 17. §
(1)A vizsga fő célja, hogy az eltérő iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők a munkájuk ellátásához szükséges általános közigazgatási alapismereteket megszerezzék, és olyan tudással gazdagodjanak, amelyek szükségesek a közigazgatási munka mindennapi ellátásához és a közigazgatási „alapműveltség” megszerzéséhez.
(2)A felsőfokú végzettségű kormánytisztviselőknek a kinevezésüktől számított 1 éven belül, a középfokú végzettségű kormánytisztviselőknek pedig 2 éven belül közigazgatási alapvizsgát kell tenni, ennek elmulasztása esetén a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnik.
(3)A közigazgatási alapvizsgára – a munkáltatói jogkör gyakorlójával történt egyeztetést követően – egyénileg kell jelentkezni és vizsgaidőpontot választani a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által működtetett Közigazgatási Továbbképzési és Vizsgaportálon (a továbbiakban: Vizsgaportál) történő regisztráció után.
(4)A Vizsgaportál, valamint a Vizsgaportál felhasználói kézikönyve elérhető az OEP intranetes oldalán keresztül a Humánpolitikai Főosztály menüpont alatt.
(5)A Humánpolitikai Főosztály vezetőjének hozzájárulása szükséges a vizsgázó
  1. a)vizsgára történő jelentkezéséhez, valamint
  2. b)a felkészítő konzultáción való részvételéhez.
(6)Az OEP a kormánytisztviselők részére biztosítja a felkészítő konzultáción, valamint az alapvizsgán való részvételt. Ezen idő alatt a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, amelynek időtartamára illetményre jogosult.
(7)Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki
  1. a)jogi, közigazgatási, rendészeti képzési területhez tartozó szakon vagy e szakoknak megfeleltethető, korábban létesített szakokon felsőfokú végzettséget szerzett, vagy
  2. b)a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán 2012. szeptember 1-jét követően katonai alap- és mesterképzésben szerzett végzettséget,
  3. c)aki a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program keretében sikeres záróvizsgát tett. Közigazgatási szakvizsga 18. §
(1)A közigazgatási szakvizsga célja, hogy a felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő olyan általános közigazgatási ismeretekre tegyen szert, amelyek birtokában a közigazgatási szervek széles körében és minden szintjén alkalmassá válik a közhatalmi típusú döntések törvényes előkészítésére, illetve meghozatalára.
(2)A felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő a közigazgatási szakvizsgát kinevezésének időpontjától számított 3 éven belül köteles letenni. A határidő eredménytelen elteltét követően a kormánytisztviselő magasabb fizetési, besorolási fokozatba nem sorolható a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig. A szakvizsga mindaddig ismételhető, amíg a vizsgázó eredményes szakvizsgát nem tesz.
(3)A vezetői munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő a vezetői kinevezésétől számított 2 éven belül köteles közigazgatási szakvizsgát tenni. Abban az esetben, ha szakvizsga-kötelezettségét önhibájából e határidőn belül nem teljesíti, kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik.
(4)A Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője, illetve a humánpolitikai kapcsolattartói feladatokat ellátó kormánytisztviselő közreműködésével történik a beiskolázás a közigazgatási szakvizsgára a kormánytisztviselővel történt egyeztetést követően.
(5)A szakvizsga kötelező és egy választható vizsgatárgy írásbeli és szóbeli vizsgarészének teljesítéséből áll. Az OEP a kormánytisztviselők részére biztosítja a felkészítő konzultáción, valamint a szakvizsga kötelező és választott vizsgarészén történő részvételt. Ezen idő alatt a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, amelynek időtartamára illetményre jogosult.
(6)A közigazgatási szakvizsgával egyenértékű a jogi szakvizsga, valamint a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat és az annak alapján adott mentesítés. A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium részben is közigazgatási jellegűnek minősítheti a kormánytisztviselő tudományos fokozatát, ebben az esetben a kormánytisztviselő a közigazgatási szakvizsgának abból a részéből tesz vizsgát, amelyre a mentesítés nem vonatkozik. Ügykezelői alapvizsga 19. §
(1)A kormányzati ügykezelőnek a kormányzati szolgálati jogviszony keletkezésétől számított 6 hónapon belül ügykezelői alapvizsgát kell tennie. Abban az esetben, ha a kormányzati ügykezelő az alapvizsgát az előírt határidőt követő 6 hónapon belül nem teszi le, kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik.
(2)Nem kell ügykezelői alapvizsgát tennie annak, aki közgazdasági szakközépiskola igazgatás-ügyvitel szakán szerzett képesítéssel, illetve közigazgatási alap- vagy szakvizsgával rendelkezik.
(3)Az ügykezelői alapvizsga gyakorlati (írásbeli) és szóbeli vizsgarészből áll. Az OEP a kormányzati ügykezelők részére biztosítja a felkészítő konzultáción, valamint a vizsgán való részvételt. Ezen idő alatt a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, amelynek időtartamára illetményre jogosult.
(4)A Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője, illetve a humánpolitikai kapcsolattartói feladatokat ellátó kormánytisztviselő közreműködésével történik a beiskolázás az ügykezelői alapvizsgára, a kormányzati ügykezelővel történt egyeztetést követően.
  1. Címadományozás
  2. § A Kttv.-ben meghatározott címadományozást az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti részletes indokolást tartalmazó javaslattal. A javaslatot a Humánpolitikai Főosztályra kell benyújtani, amely a vonatkozó költségvetési keretek figyelembevételével megadott pénzügyi ellenjegyzés után a javaslatot előterjeszti főigazgatói döntésre.
  3. A foglalkoztatottak képzése, továbbképzése Tanulmányi szerződés
  4. §
(1)Az évente köthető új tanulmányi szerződések száma a mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembevételével kerül megállapításra.
(2)Tanulmányi szerződés megkötésére, a foglalkoztatott kérelmére, kizárólag a munkakör szakszerűbb ellátását biztosító szakirányú továbbképzés esetén és a munkáltatói jogokat gyakorló vezető egyetértése után, egyedi elbírálás alapján kerülhet sor. A szerződés megkötését erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell kezdeményezni.
(3)Azonos időszakra ugyanazon foglalkoztatottal csak egy tanulmányi szerződés köthető. 22. §
(1)Tanulmányi szerződés megkötésére az OEP-nél eltöltött 2 éves jogviszony után, illetve újabb tanulmányi szerződés létesítésére kizárólag a korábban megkötött szerződésben szereplő, kötelező jogviszony fenntartási időtartam eltelte után van lehetőség.
(2)Tanulmányi szerződés fegyelmi büntetés hatálya alatt álló foglalkoztatottal nem köthető.
(3)A tanulmányi szerződés alapján az OEP – a foglalkoztatott jogviszonyának az OEP-nél történő fennállásának idejére, a tanulmányi szerződés szerinti tanulmányai folytatása alatt eltérő megállapodás hiányában, a jogszabályi előírások figyelembevételével – az alábbi támogatásokat nyújthatja:
  1. a)tandíj (regisztrációs díj, költségtérítés, oktatásszervezési díj),
  2. b)vizsgadíj,
  3. c)tankönyvek és oktatási segédanyagok költségei,
  4. d)szállásköltség maximálisan 10 000 Ft/nap összeghatárig (ha a képzés helye és a foglalkoztatott lakóhelye nem egy közigazgatási területen van),
  5. e)kötelező foglalkozások idejére fizetett távollét, f ) vizsgák napjára fizetett távollét,
  6. g)vizsgánként 3 munkanap fizetett szabadidő,
  7. h)diplomamunka elkészítéséhez 10 munkanap fizetett szabadidő.
(4)A tanulmányi szerződésben az OEP által nyújtott támogatás, illetve a képzés időtartamának arányában meg kell határozni azt az időtartamot, amely idő alatt a foglalkoztatott az OEP-nél fennálló jogviszonyát nem szüntetheti meg jogkövetkezmények nélkül.
(5)A tanulmányi költségek kifizetése – a költségmegosztásnak megfelelően kiállított – az OEP nevére és címére szóló számla ellenében történik.
(6)A tanulmányi szerződés keretében – a munkáltató és a foglalkoztatott között – százalékos költségmegosztásban kell megállapodni, és a kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony kötelező fenntartásának ideje a százalékos költségmegosztással arányosan hónapokban kerül meghatározásra. Ha a tanulmányi szerződésben kizárólag tanulmányi szabadidő biztosításában állapodnak meg a felek, és ennek költségét teljes egészében a munkáltató viseli, abban az esetben a kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony kötelező fenntartása a támogatott képzési időtartamnak a fele.
(7)Felsőoktatási intézményben folytatandó tanulmányok végzésére vonatkozó tanulmányi szerződés megkötésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a kérelmező igazoltan rendelkezik a diploma megszerzéséhez előírt fokú és számú nyelvvizsgával.
(8)A megkötött tanulmányi szerződés módosítása a foglalkoztatott kérésére legfeljebb két alkalommal engedélyezhető. A módosítást a végzettség megszerzésére vállalt határidő lejártát megelőzően legkésőbb 15 munkanappal, az erre a célra rendszeresített, indokolással ellátott nyomtatvány Humánpolitikai Főosztályra történő benyújtásával kell kezdeményezni. Ha a módosítás iránti kérelem nem, vagy nem határidőben kerül benyújtásra, úgy a módosítás engedélyezésére nincs lehetőség.
(9)Halasztás után a már kifizetett tandíj a munkáltatótól újra nem kérhető, csak a képesítés megszerzésének határideje, az oklevél bemutatásának időpontja halasztható. 23. §
(1)A támogatásban részesülő foglalkoztatott köteles az OEP részére az általa igénybe vett támogatást, valamint az oktatási napokon és a vizsganapokon való részvétel idejére kifizetett illetményt egy összegben 30 napon belül visszafizetni a következő esetekben:
  1. a)ha a jogviszony megszűnése a foglalkoztatott kezdeményezésére történik és ezért a foglalkoztatott a szerződésben megjelölt időtartamot nem tölti le a munkáltatónál,
  2. b)fegyelmi eljárást követően, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedése esetén,
  3. c)neki felróható okból tanulmányait nem fejezte be, vagy diplomát, oklevelet nem szerzett.
(2)A foglalkoztatott visszafizetési kötelezettségének teljesítésére a főigazgató részletfizetési lehetőséget biztosíthat. Az erre irányuló kérelmet – az okok, indokok részletes megjelölésével – a főigazgatónak címezve, a Humánpolitikai Főosztályra kell benyújtani.
(3)Az
(1)bekezdéstől eltérő főigazgatói döntés alapján a tanulmányi szerződés módosításra kerül.
(4)A foglalkoztatott a képesítés megszerzését, a tanulmányi szerződés teljesítését a diploma (oklevél), bizonyítvány bemutatásával igazolja.
(5)Az OEP-nél jogviszonyt létesítő foglalkoztatott kérésére az előző munkáltatónál kötött tanulmányi szerződésből eredő fizetési kötelezettségeket, tanulmányi szerződés alapján lehet átvállalni, amelyről az áthelyezést megelőzően kell megállapodni. Az átvállalás kérdésében a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének javaslata alapján a főigazgató dönt. A kormánytisztviselők képzése, továbbképzése 24. §
(1)A központi képzések, továbbképzések irányítása és szervezése a Humánpolitikai Főosztály feladat- és hatáskörébe tartozik.
(2)Az OEP által támogatott iskolarendszerű képzés esetén tanulmányi szerződés kötése kötelező. 25. §
(1)Az OEP valamennyi szervezeti egysége vonatkozásában a konferenciákon, előadásokon való részvételt a szervezeti egység vezetője kezdeményezi, úgy hogy a jelentkezési határidő előtt legkésőbb 10 munkanappal írásbeli indokolást tartalmazó javaslatot küld a Humánpolitikai Főosztály részére.
(2)A Humánpolitikai Főosztály az éves oktatási keret terhére megkéri az előzetes pénzügyi fedezet biztosítását a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálytól. Fedezet biztosítás nélkül a megrendelés (jelentkezés) nem történhet meg.
(3)A pénzügyileg ellenjegyzett igény alapján a Humánpolitikai Főosztály illetékes kormánytisztviselője intézi a képzésekre való jelentkezést. Ennek elmaradása esetén a beérkező számla nem igazolható.
(4)A gazdálkodó/civil szervezetek által szervezett felkészítő tanfolyamokon, konferenciákon, továbbképzési és vezetőképzési programokon előadóként/védnökként történő részvétel esetén a bejelentési kötelezettségnek az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell eleget tenni.
(5)A
(4)bekezdésben foglaltakon túl előadóként/védnökként történő részvétel esetén a foglalkoztatott nem fogadhat el hivatali pozíciójában vállalt és a munkáltató által engedélyezett közreműködése ellentételezéseként díjazást, juttatást, ajándékot. Ellenszolgáltatás kizárólag az alap-, közép- és a felsőoktatásban, továbbá a közigazgatási vizsga- és továbbképzési rendszerben végzett oktatói és vizsgáztatói tevékenység ellátásáért, a jogszabályokban meghatározott mértékig fogadható el. 26. §
(1)Az OEP önálló szervezeti egységei a Siófoki, Mátraszentimrei Oktatási Központokban vagy kivételes esetben más helyszíneken az érintett foglalkoztatottak kötelező részvételével egy- vagy többnapos szakmai továbbképzést szervezhetnek.
(2)A Humánpolitikai Főosztály rendszeres időközönként felméri a szakmai továbbképzés szervezésére irányuló igényeket. Az önálló szervezeti egység vezetője által – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – benyújtott igényeket a költségvetési keret figyelembevételével a főigazgató, illetve a szakterületet felügyelő főigazgató-helyettes hagyja jóvá.
(3)A jóváhagyott továbbképzések lebonyolításához a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály előzetes forrást biztosít.
(4)A lebonyolítással kapcsolatos szervezési feladatokat a Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője végzi, együttműködve az illetékes önálló szervezeti egységgel. 27. §
(1)A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet előírja a kormánytisztviselők kötelező továbbképzését.
(2)A kötelező képzések lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat a Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője – a területi kihelyezett szervezeti egységek esetében a humánpolitikai kapcsolattartói feladatokat ellátó kormánytisztviselő bevonásával – végzi, együttműködve az illetékes önálló szervezeti egységgel. 10. A kormánytisztviselő teljesítményének értékelése, minősítése 28. §
(1)A kormánytisztviselők egyéni teljesítményértékelését a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/
  1. (I. 21.) Korm. rendelet, valamint a közszolgálati tisztviselők egyéni teljesítményértékeléséről szóló 10/
  2. (VI. 30.) KIM rendelet szabályozza.
(2)Az OEP-nél foglalkoztatott kormányzati ügykezelőkre és munkavállalókra a teljesítményértékelési rendszer nem terjed ki.
  1. § A kormánytisztviselők egyéni teljesítményértékelése, valamint minősítése elektronikus formában történik.
  2. §
(1)Az OEP-nél kizárólag a teljesítményértékelés kötelező elemeit kell alkalmazni.
(2)A teljesítményértékelés kötelező elemei:
  1. a)egyéni teljesítménykövetelmények,
  2. b)kompetencia alapú munkamagatartás. 31. §
(1)Az értékelt személynek az értékelő vezető általi teljesítményértékelés előtt nem kell önértékelést végezni.
(2)Az értékelő vezetőnek a teljesítményértékelés kötelező elemeit évente kétszer kell mérnie, illetve értékelnie.
  1. § A teljesítményértékeléssel kapcsolatos értékelő vezetői jogköröket és a hozzájuk rendelt kormánytisztviselők körét a
  2. melléklet tartalmazza. A teljesítményértékelés folyamata
  3. § A teljesítményértékeléssel kapcsolatosan az alábbi feladatokat szükséges elvégezni:
(1)Tárgyév január 1-je és január 31-e között elvégzendő feladatok:
  1. a)az első félévre szóló munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények meghatározása,
  2. b)az előző év évzáró teljesítményértékelése,
  3. c)az előző év minősítése.
(2)Tárgyév június 15-e és július 15-e között elvégzendő feladatok:
  1. a)az első félév teljesítményértékelése,
  2. b)a második félévre szóló munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények meghatározása.
(3)Év közbeni feladatok:
  1. a)Az egyéni teljesítménykövetelmény meghatározást – a januári és júliusi időszaktól eltérően – év közben is szükséges elvégezni az alábbi esetekben:
  2. aa)év közben kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő kormánytisztviselő részére a kinevezéstől számított 30 napon belül meg kell határozni az egyéni teljesítménykövetelményeket;
  3. ab)év közben másik szervezeti egységhez és/vagy új munkakörbe helyezett kormánytisztviselő részére a kinevezés módosításától számított 30 napon belül meg kell határozni az új teljesítménykövetelményeket;
  4. ac)év közben tartós távollétét megszüntető kormánytisztviselő részére a munkába állástól számított 30 napon belül meg kell határozni az egyéni teljesítménykövetelményeket.
  5. b)A teljesítményértékelést – a januári és júliusi időszaktól eltérően – év közben is szükséges elvégezni az alábbi esetekben:
  6. ba)év közben kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntető kormánytisztviselőt jogviszonya megszűnésekor értékelni kell;
  7. bb)év közben másik szervezeti egységhez és/vagy új munkakörbe helyezett kormánytisztviselő teljesítményértékelését a korábbi munkakör/szervezeti egység tekintetében illetékes értékelő vezető végzi el a kinevezés módosítás időpontjáig;
  8. bc)előre tervezetten tartósan távollévő kormánytisztviselőt a tartós távollétének kezdetéig értékelni kell.
(4)Humánpolitikai feladatok:
  1. a)A Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője tájékoztatást ad az értékelő vezetőnek a soron következő teljesítményértékeléssel, valamint minősítéssel összefüggő feladatairól.
  2. b)A Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője tájékoztatást ad az értékelő vezetőnek az év közben felmerülő feladatairól.
  3. c)A Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője, illetve a humánpolitikai kapcsolattartói feladatokat ellátó kormánytisztviselő a teljesítményértékelést, valamint a minősítést követően a két példányban kinyomtatott és aláírt értékelő lap, valamint minősítő lap 1-1 példányát elhelyezi az értékelt kormánytisztviselő személyi anyagába.
  4. d)A Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője, illetve a humánpolitikai kapcsolattartói feladatokat ellátó kormánytisztviselő a humánpolitikai nyilvántartó programban rögzíti a teljesítményértékelés, valamint a minősítés eredményét. 11. Munkavégzés és pihenőidő 34. §
(1)A munkaidőt és a távollétek adatait az egységes nyilvántartás érdekében, az Iratmintatárban megtalálható jelenléti íven és a jelenléti ívhez tartozó kitöltési útmutatónak megfelelően kell vezetni.
(2)A jelenléti íven szabadságként feltüntetett távollét, amely mellé nincs csatolva a munkahelyi vezető által aláírt (engedélyezett) szabadságengedély, nem fizetett távollétnek minősül (nem engedélyezett igazolatlan távollét).
(3)A szabadságengedélyek meglétéért és a jelenléti ívvel való egyezőségéért, a jelenléti ív vezetésével a szervezeti egységnél megbízott személy felelős.
(4)A jelenléti íveket elektronikusan és papíralapon, illetve a szabadságengedélyeket papíralapon a Humánpolitikai Főosztály, illetve területi kihelyezett szervezeti egység esetén az ügyrendben meghatározott szervezeti egység felé kell megküldeni a Magyar Államkincstár havonkénti illetmény-számfejtési ütemtervében meghatározottak szerint, ahol a Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselői, illetve a humánpolitikai kapcsolattartói feladatokat ellátó kormánytisztviselők rögzítik azokat a humánpolitikai nyilvántartó programban. A munkaidővel és távollétekkel kapcsolatos adatok kezelésének, nyilvántartásának részletszabályait az Iratmintatárban található jelenléti ív kitöltési útmutató, illetve az illetmény-számfejtési rendszer ügyviteli működési rendjére vonatkozó OEP szabályzat rögzíti.
(5)A jelenléti ív, törtnapi távollét vezetésével kapcsolatos eljárási szabályokat külön OEP szabályzat tartalmazza. 12. Idegennyelv-tudási pótlék 35. §
(1)A Kttv. 141. §
(6)bekezdése szerinti nyelveken túl a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kinevezéskor vagy a nyelvvizsga-bizonyítvány benyújtásakor megtett, az idegennyelv-tudás hasznosíthatóságára vonatkozó javaslata alapján a főigazgató dönt a pótlék megállapításáról.
(2)Az idegennyelv-tudási pótlék az államilag elismert nyelvvizsga megszerzését igazoló, hiteles fordítású okirat bemutatásának napjától illeti meg a kormánytisztviselőt.
  1. Gépjárművezetési pótlék
  2. § Gépjárművezetési pótlékra jogosultak a hivatali gépjárműveket rendszeresen vezető kormánytisztviselők, ha az adott gépjárműre nincs külön gépjárművezető biztosítva.
  3. Képzettségi pótlék
  4. §
(1)Képzettségi pótlék annak, a
  1. mellékletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselőnek állapítható meg, aki a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/
  2. (III. 7.) Korm. rendelet vonatkozó mellékleteiben feladatkörére (munkakörére) előírt képesítési feltételekkel rendelkezik és további meghatározott szakképesítést szerez, vagy azzal rendelkezik.
(2)A képzettségi pótlék a szakképesítés megszerzését igazoló okirat bemutatásának napjától illeti meg a kormánytisztviselőt. 15. Helyettesítési díj 38. §
(1)A helyettesítési díj engedélyezésére vonatkozó javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlója a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztályra az erre rendszeresített és az Iratmintatárban megtalálható nyomtatványon küldi meg pénzügyi ellenjegyzés céljából. A javaslat főigazgatói engedélyezését követően a Humánpolitikai Főosztály intézkedik az okirat elkészítéséről.
(2)A helyettesítéssel megbízott kormánytisztviselőt a helyettesítés megkezdése előtt erről írásban értesíteni kell.
(3)A helyettesítés időtartamának határidő előtti megszűnése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles azonnal intézkedni a helyettesítési díj visszavonásáról.
(4)A helyettesítési díj mértéke a helyettesítő kormánytisztviselő illetményének 25%–50%-áig terjedhet, melynek pontos mértékét a főigazgató határozza meg.
(5)Nem jár helyettesítési díj a helyettesítést ellátó kormánytisztviselő részére annak távolléte idejére. 16. Ügykezelői illetmény 39. §
(1)A kormányzati ügykezelők illetménye a tárgyév január 1-jén hatályos garantált bérminimum és a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő figyelembevételével kerül meghatározásra.
(2)A kormányzati ügykezelő illetménye
  1. a)0–20 év közötti kormányzati szolgálati jogviszonnyal való rendelkezés esetén a garantált bérminimum,
  2. b)20–30 év közötti kormányzati szolgálati jogviszonnyal való rendelkezés esetén a garantált bérminimum összege bruttó 5000 Ft-tal növelve,
  3. c)30 év feletti kormányzati szolgálati jogviszonnyal való rendelkezés esetén a garantált bérminimum összege bruttó 15 000 Ft-tal növelve.
(3)Az illetményalap változása esetén a mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembevételével felül kell vizsgálni a kormányzati ügykezelők illetményét is. IV. Fejezet Egyéb juttatások 17. Általános szabályok 40. §
(1)A foglalkoztatottak részére az illetményen felül az alábbi juttatások (a továbbiakban: egyéb juttatások) adhatók:
  1. a)lakhatási, lakásépítési és vásárlási támogatás,
  2. b)albérleti díj hozzájárulás,
  3. c)szociális és kegyeleti támogatás,
  4. d)kegyeleti gondoskodás,
  5. e)illetményelőleg, f ) üdülési támogatás.
(2)A foglalkoztatottak a visszatérítendő juttatások felvétele esetén kötelesek – a visszafizetés biztosítása érdekében – kitölteni az illetményből (munkabérből) történő levonásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatot. 41. §
(1)A lakhatási, lakásépítési és vásárlási támogatás odaítéléséről a Lakásépítési Bizottság dönt. A Lakásépítési Bizottság tagjai:
  1. a)Humánpolitikai Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs,
  2. b)Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs,
  3. c)Általános Igazgatási Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs,
  4. d)Jogi Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs,
  5. e)TBDSZ elnöke vagy az általa kijelölt tisztségviselő.
(2)A Lakásépítési Bizottság elnöke a Humánpolitikai Főosztály vezetője.
(3)A Lakásépítési Bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik. 42. §
(1)Az OEP-nél Szociális Bizottság működik, mely dönt az eseti szociális segélyek, valamint az albérleti hozzájárulás odaítéléséről.
(2)A Szociális Bizottság tagjai:
  1. a)Humánpolitikai Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs,
  2. b)Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs,
  3. c)Általános Igazgatási Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs,
  4. d)Jogi Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs,
  5. e)TBDSZ elnöke vagy az általa kijelölt tisztségviselő.
(3)A Szociális Bizottság elnöke a Humánpolitikai Főosztály vezetője.
(4)A Szociális Bizottság évente legalább 3 alkalommal ülésezik. 43. §
(1)Az OEP-nél Üdülési Bizottság működik, mely dönt – az erre a célra rendszeresített és kitöltött nyomtatvány beadása után – a turnusos időszakra kérelmezett üdülési igények elbírálásáról.
(2)Az Üdülési Bizottság tagjai:
  1. a)Humánpolitikai Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs,
  2. b)Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs,
  3. c)Általános Igazgatási Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs,
  4. d)Jogi Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt vezető munkatárs,
  5. e)TBDSZ elnöke vagy az általa kijelölt tisztségviselő.
(3)Az Üdülési Bizottság elnöke a Humánpolitikai Főosztály vezetője. 44. §
(1)A Lakásépítési, a Szociális, valamint az Üdülési Bizottság határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van.
(2)A Lakásépítési, a Szociális, valamint az Üdülési Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet készít. 18. Lakáscélú támogatás 45. §
(1)A foglalkoztatott részére a Kttv. alapján az OEP a foglalkoztatottak lakáshoz jutásának, lakáskörülményeinek javítása érdekében a Lakásalap (a továbbiakban: Alap) terhére kamatmentes munkáltatói kölcsönt (a továbbiakban: kölcsön) nyújthat.
(2)Az Alapból támogatás nyújtható a foglalkoztatott tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő lakás
  1. a)vásárlásához,
  2. b)építéséhez,
  3. c)építési engedélyköteles bővítéséhez,
  4. d)korszerűsítéséhez.
(3)Jelen alcím alkalmazásában:
  1. a)Korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése; fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs; központosított fűtés kialakítása, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is; az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat; a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje; továbbá tető cseréje, felújítása és szigetelése.
  2. b)Lakásbővítés: valamely lakás önálló lakással, lakrésszel történő bővítése, továbbá önálló lakás létrejöttét eredményező tetőtér-beépítés, emeletráépítés, illetve az ingatlan hasznos alapterületének növelését célzó építési engedély köteles építési munka.
(4)Kölcsön kizárólag az ingatlan-nyilvántartás szerinti vagy bejegyzés alatt álló tulajdonosnak, lehetőség szerint tehermentes ingatlanra nyújtható.
(5)Nem nyújtható kölcsön a bérelt önkormányzati lakás korszerűsítéséhez, bővítéséhez.
(6)A kölcsön lakásépítés esetén a használatbavételi engedély kiadását, lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítését (a vételár teljes kifizetését) megelőzően adható.
(7)A kölcsön igénybevételével, folyósításának előkészítésével, koordinálásával, illetve a szerződéskötéssel összefüggő feladatokat a Humánpolitikai Főosztály látja el, valamint e tevékenysége keretében adatokat szolgáltat a kölcsönszerződésekről a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály részére. 46. §
(1)A foglalkoztatott a kölcsön iránti igényét a Humánpolitikai Főosztályra nyújtja be – a külön körlevélben meghatározott időpontig – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, melyhez az alábbi dokumentumokat és nyilatkozatokat kell csatolni:
  1. a)vásárlás esetén:
  2. aa)a teljes bizonyító erejű magánokirat kellékeinek megfelelő nyilatkozat arról, hogy a kérelmező foglalkoztatott vállalja, hogy a munkáltatói kölcsön odaítéléséről szóló döntés kézbesítését követő 30 napon belül adásvételi szerződést köt, mely tartalmazza, hogy „a Vevő az Eladó részére a vételár meghatározott részét, ………………… Ft-ot, azaz ………………… forintot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Lakásépítési Alap terhére nyújtható munkáltatói kölcsönből fizeti meg.”,
  3. ab)a teljes bizonyító erejű magánokirat kellékeinek megfelelő nyilatkozat arról, hogy kérelmező foglalkoztatott tudomásul veszi, hogy a kölcsön folyósítására a lakás megvásárlásáról szóló szerződés egy eredeti példányának, valamint a foglalkoztatott tulajdonjogát (legfeljebb annak széljegyen történő feltüntetésével) igazoló 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap benyújtását követően van lehetőség,
  4. ac)ha a kérelmezőnek már volt lakástulajdona, akkor az előző ingatlan átruházásáról szóló szerződés egy eredeti példányát a Humánpolitikai Főosztálynál bemutatja, melyről a Humánpolitikai Főosztály hitelesített másolatot készít, illetve az ezen ingatlan átruházásának tényét igazoló, 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapot;
  5. b)építés esetén:
  6. ba)a jogerős építési engedély egy másolati példányban,
  7. bb)eredeti, cégszerű aláírással hitelesített költségvetés,
  8. bc)ha a kérelmezőnek már volt lakástulajdona, akkor az előző ingatlan eladásáról szóló adásvételi szerződés lehetőség szerint egy eredeti példánya vagy a Humánpolitikai Főosztály által hitelesített példánya,
  9. bd)30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap, amelyen a foglalkoztatott az ingatlan bejegyzett tulajdonosaként szerepel, illetve tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelme legalább széljegyként feltüntetésre került;
  10. c)bővítés esetén:
  11. ca)a jogerős építési engedély egy másolati példányban, ha építési engedély köteles munkálatok elvégzése szükséges a bővítéshez,
  12. cb)eredeti, cégszerű aláírással hitelesített költségvetés,
  13. cc)30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap, amelyen a foglalkoztatott a lakásingatlan bejegyzett tulajdonosaként szerepel, illetve tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelme legalább széljegyként feltüntetésre került;
  14. d)korszerűsítés esetén:
  15. da)fényképek az érintett ingatlan állapotáról (a beküldött képeknek a korszerűsítés előtti állapotot kell bemutatniuk),
  16. db)eredeti, cégszerű aláírással hitelesített (érintett ingatlan címére és a kölcsönt igénylő nevére kiállított) költségvetés,
  17. dc)energiamegtakarítást igazoló tanúsítvány (pl. nyílászárók esetén),
  18. dd)30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap, amelyen a foglalkoztatott a lakásingatlan bejegyzett tulajdonosaként szerepel, illetve tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelme legalább széljegyként feltüntetésre került.
(2)Az
(1)bekezdésben felsorolt dokumentumokon túl a kérelemhez csatolni kell:
  1. a)az egyetemleges kötelezett utolsó 3 havi jövedelemigazolását,
  2. b)a kezes(
  3. ek)utolsó 3 havi jövedelemigazolását, illetve ha a kezes nyugdíjas, az utolsó 3 havi nyugdíjszelvényét vagy annak banki átutalását igazoló bizonylatot,
  4. c)a kezes(
  5. ek)személyi igazolványának és lakcímkártyájának aláírással hitelesített fénymásolatát,
  6. d)a tulajdonostárs(
  7. ak)hozzájáruló nyilatkozatait a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom OEP javára történő bejegyzéséhez,
  8. e)nyilatkozatot a foglalkoztatott folyamatban lévő pénzintézeti, illetve egyéb kölcsönkérelméről, f ) az igénylő, a tulajdonostárs(ak), a kezes(
  9. ek)az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kötelesek nyilatkozni a munkáltatói lakáskölcsönhöz kapcsolódó személyes adatok kezeléséhez.
(3)Ha a Humánpolitikai Főosztály a kérelemhez benyújtott tulajdoni lap adatai alapján az ingatlan túlzott megterhelését állapítja meg, a kérelmezőt határidő megjelölésével az ingatlan vagyoni értékét tanúsító vagyonértékelés benyújtására kötelezheti, melynek költsége a kérelmező foglalkoztatottat terheli. E hiánypótlási felhívás teljesítésének elmaradása a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi.
(4)Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely a támogatásra való jogosultságát érintheti. 47. §
(1)A Lakásépítési Bizottság az igényeket a pénzügyi lehetőségek függvényében tartott üléseken megvizsgálja és dönt a kölcsön mértékéről. A Lakásépítési Bizottság a kérelmek benyújtására megadott időpontig, a Humánpolitikai Főosztályra beérkezett, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlási felhívásnak eleget tett kérelmeket tárgyalja, az elkésett, illetve nem megfelelően pótolt kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(2)A Lakásépítési Bizottságnak döntése meghozatalakor figyelemmel kell lennie a foglalkoztatott OEP-nél, illetve annak jogelődjénél eltöltött jogviszonyának időtartamára, a foglalkoztatott szociális és jövedelmi viszonyaira, a jelenlegi lakáshelyzetére, a foglalkoztatott munkájára, a munkáltatói jogkört gyakorló főosztályvezető, illetve az illetékes területi kihelyezett szervezeti egység főosztályvezetőjének javaslatára.
(3)Hasonló feltételek esetén a nagycsaládosok, a fiatal házaspár, gyermekét egyedül nevelő szülő igényét előnyben kell részesíteni.
(4)a) A
(3)bekezdés alkalmazásában fiatal a házaspár, ha a kölcsön vagy lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét. b) A
(3)bekezdés alkalmazásában nagycsaládos, aki a háztartásában legalább három gyermeket nevel, tehát három vagy több gyermek figyelembevételével jogosult családi pótlékra.
(5)A támogatás iránti igény elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a foglalkoztatottat, akinek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján kérelme méltányolhatónak minősül, továbbá aki:
  1. a)első lakása megvásárlásához nyújtja be kérelmét,
  2. b)még nem részesült az OEP-nél munkáltatói kölcsönben,
  3. c)saját háztartásában három vagy több gyermeket nevel,
  4. d)életminőségét hátrányosan befolyásoló körülmények (pl. komfort nélküli lakás, rossz műszaki állapotú lakás) között él,
  5. e)gyermekét egyedül neveli.
(6)Ha a foglalkoztatott a korábbi kölcsönt visszafizette, a Lakásépítési Bizottság – mérlegelés alapján – újabb kölcsönt biztosíthat. 48. §
(1)Támogatásban az a foglalkoztatott részesíthető, akinek határozatlan idejű jogviszonya az OEP-nél legalább 3 éve fennáll és hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlanra az OEP javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlannyilvántartásban jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre, továbbá vállalja a kölcsönszerződésben meghatározott egyéb feltételek teljesítését.
(2)Érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül a kérelem, ha a foglalkoztatott
  1. a)a kérelemben megjelölt lakásnak nem tulajdonosa,
  2. b)a kölcsönt nem lakás céljára szolgáló épület, helyiség (pl. hétvégi ház, telek, üdülőtelek, üdülőingatlan) vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez kívánja igénybe venni,
  3. c)fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. 49. §
(1)A munkáltatói kölcsönszerződés minden esetben az OEP mint munkáltató és a kölcsönben részesülő foglalkoztatott között jön létre.
(2)A kölcsön visszafizetésére a kölcsönben részesülővel egyetemlegesen kötelezett a kölcsönnel érintett ingatlan valamennyi tulajdonosa.
(3)A kölcsönben részesülő foglalkoztatott Kttv. szerinti hozzátartozója a kölcsön visszafizetésére egyetemleges kötelezettséget vállalhat.
(4)A szerződésnek tartalmaznia kell:
  1. a)szerződő felek azonosító adatait,
  2. b)a kölcsön nyújtásának célját,
  3. c)a kölcsön összegét,
  4. d)a kölcsön nyújtásának feltételeit,
  5. e)az egyetemleges kötelezettséget vállaló személy(ek), továbbá a kezesek azonosító adatait, f ) a visszafizetést szolgáló valamennyi biztosítékot,
  6. g)a korszerűsítéshez nyújtott kölcsönről szóló szerződésben az utólagos tételes elszámolás határidejét és feltételeit,
  7. h)az OEP-nél – munkavégzésre irányuló jogviszonyban – eltöltendő időtartamot úgy, hogy az megegyezzen a folyósított kölcsön visszafizetésének időtartamával,
  8. i)a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit. 50. §
(1)A kölcsön mértéke vásárlás, építés, bővítés esetén legfeljebb 2 000 000 Ft, korszerűsítés esetén legfeljebb 1 000 000 Ft.
(2)Az OEP-nél foglalkoztatott közeli hozzátartozók egyszerre igényelhetnek munkáltatói lakáskölcsönt ugyanarra a lakásra. Az így nyújtható kölcsön összege együttesen vásárlás, építés, bővítés esetén legfeljebb 3 000 000 Ft, korszerűsítés esetén legfeljebb 1 500 000 Ft lehet. 51. §
(1)A kölcsönszerződésben a kölcsön visszafizetésének ideje legfeljebb 15 év időtartamban írható elő.
(2)A visszafizetés idejét a folyósított kölcsön összegének függvényében a Lakásépítési Bizottság a kérelemben foglaltak alapján, valamennyi körülmény mérlegelésével határozza meg.
(3)A visszafizetési időt a kölcsönigénylő kérelmére az
(1)–
(2)bekezdések szerint meghatározott időtartamnál rövidebb időtartamban is meg lehet határozni.
(4)Ha a foglalkoztatott a kölcsön összegét visszafizette, akkor a jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom törlésének kérelméhez a személyi igazolvány és lakcímkártya másolatát is köteles csatolni. 52. §
(1)A kölcsön nyújtásának feltétele a követelés jelzálogjoggal, illetve elidegenítési és terhelési tilalommal történő biztosítása.
(2)Az
(1)bekezdésben rögzítettek bejegyzésének, átjegyzésének, törlésének igazgatási szolgáltatási díja a foglalkoztatottat terheli. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetési kötelezettsége az illetékekről szóló törvény rendelkezésein alapul, mely szerint a területileg illetékes megyei Kormányhivatal Járási Földhivatalánál az átutalásnál hivatkozni szükséges a jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzés eljárási díjára, a foglalkoztatott nevére és az érintett ingatlan helyrajzi számára.
(3)Az OEP jelzálogjogát lehetőség szerint első ranghelyre kell bejegyezni (kivéve, ha a kölcsönt folyósító pénzintézet kiköti jelzálogjogának első ranghelyre történő bejegyzését, vagy a lakóingatlanon már első ranghelyen korábban bejegyzett jelzálogjog van).
(4)Elidegenítési és terhelési tilalmat a lakásvásárláshoz nyújtandó kölcsön esetén kell kikötni.
(5)A szerződést készfizető kezes(
  1. ek)megjelölésével szükséges biztosítani, az alábbiak szerint:
  2. a)amennyiben az igényelt összeg nem haladja meg az 1 000 000 Ft-ot, és van egyetemleges kötelezett, akkor egy fő, ellenkező esetben pedig kettő fő kezes szükséges;
  3. b)amennyiben az igényelt összeg meghaladja az 1 000 000 Ft-ot, kettő fő kezes szükséges, abban az esetben, ha van egyetemleges kötelezett, és abban az esetben is, ha egyetemleges kötelezett megjelölésére nem került sor.
(6)Ha a szerződésben meghatározott kezes meghal, úgy a foglalkoztatott köteles azt a halotti anyakönyvi bizonyítvány kiállítását követően legkésőbb 30 napon belül a halotti anyakönyvi bizonyítvány másolatának benyújtásával egyidejűleg a Humánpolitikai Főosztálynál írásban bejelenteni.
(7)A
(6)bekezdésben foglalt bejelentés teljesítésével egyidejűleg a foglalkoztatott köteles új kezest megnevezni és a szerződés erre vonatkozó módosítását kezdeményezni.
(8)A
(6)–
(7)bekezdésben foglaltak elmulasztása a szerződés felmondását eredményezheti. 53. §
(1)A korszerűsítés céljából kölcsöntámogatásban részesített foglalkoztatott a kölcsönösszeg 75%-ának erejéig a Humánpolitikai Főosztályra benyújtott, az árajánlattal azonos tartalmú anyag-, illetve munkadíjat tartalmazó, saját névre és az ingatlan címére, a kölcsön odaítéléséről szóló jegyzőkönyv keltezését követően kiállított számlákkal, valamint a korszerűsített állapotról készített fényképekkel köteles elszámolni.
(2)Az elszámoláshoz az erre a célra rendszeresített elszámoló nyomtatványt kell kitölteni, amelyhez csatolni szükséges az
(1)bekezdés szerint kiállított, a Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője által hitelesített számlákat, valamint az ingatlan korszerűsített állapotáról készített fényképeket. Az elszámolás során az esetlegesen felmerülő kérdéses tételek vonatkozásában a Beszerzési, Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Főosztály álláspontja az irányadó.
(3)Az elszámolási határidő a kölcsön folyósításától számított 6 hónap. Az elszámolási határidőt a főigazgató indokolt esetben legfeljebb 6 hónappal meghosszabbíthatja. 54. §
(1)A kölcsön nyújtásával kapcsolatban felmerülő költségek közül a foglalkoztatottat terheli a kölcsönt folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költség, ideértve a pénzintézet által a kölcsön folyósításával kapcsolatban megállapított díjakat is, valamint a kölcsön biztosítékául szolgáló jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez, átjegyzéséhez és törléséhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjat.
(2)A kölcsönfolyósítást lebonyolító pénzintézetet megillető kezelési költséget és az arra vonatkozó költségmegosztást a pénzintézettel kötött megállapodás tartalmazza. 55. §
(1)A foglalkoztatott a munkáltatóval kötött megállapodás alapján szerződik a kölcsönt folyósító pénzintézettel. A foglalkoztatott a kölcsönt a pénzintézettel kötött szerződésben meghatározott részletekben köteles visszafizetni.
(2)A fennálló tartozás 30%-ának, de maximum 300 000 Ft elengedését kérhetik azok a foglalkoztatottak, akiknek nincsen hátralékos tartozásuk, a kölcsön folyósításától számított 5 év, vagy a kölcsönszerződésben meghatározott visszafizetési időtartam fele eltelt, és vállalják, hogy a fennálló kölcsöntartozás elengedett résszel csökkentett összegét egy összegben megfizetik az OEP részére. A foglalkoztatottat megillető jogosultságok illetik meg azokat a munkáltatói kölcsönben részesülteket is, akiknek jogviszonya nyugdíjazás jogcímen szűnt meg.
(3)Fenti rendelkezés irányadó az egészségbiztosítási szervektől jogutódlással más közigazgatási szervekhez került – az ott fennálló jogviszonyuk megszűnésének időpontjáig – foglalkoztatottakra is, ha a kölcsönt biztosító jelzálogjogot az OEP vagy igazgatási szervei részére az illetékes fővárosi vagy megyei Kormányhivatal Járási Földhivatala a tulajdoni lapra bejegyezte.
(4)Az elengedett összeg mértékének meghatározásához figyelembe kell venni valamennyi, a folyósítást megelőző 4 évben más munkáltatóktól is felvett vissza nem térítendő támogatás vagy kölcsön elengedett összegét és valamennyi vissza nem fizetendő vagy elengedett kölcsönrész együttes összegét, amely nem haladhatja meg a vételár vagy a teljes építési költség 30%-át.
(5)Az elengedés alkalmazhatóságának további feltétele, hogy a lakás, lakóépület nem haladhatja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét.
(6)A 30%-os kedvezmény igénybevételéhez a foglalkoztatottnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványt kell kitöltenie és a Humánpolitikai Főosztályra benyújtani. A foglalkoztatott kérelmezheti, hogy az OEP szerezze be a pénzintézettől a tőketartozásról szóló igazolást, mely esetben az ügyintézési határidő – a kölcsön folyósítására szerződött pénzintézet ügyintézési idejével – meghosszabbodik.
(7)Ha a foglalkoztatott az OEP-nél fennálló jogviszonyát a kölcsönszerződésben vállalt időpont előtt saját kezdeményezésre megszünteti – nyugdíjazás kivételével – a 30%-os visszafizetési kedvezmény a jogviszony utolsó napjáig áll fenn.
(8)Nem illeti meg a kedvezmény a foglalkoztatottat, ha
  1. a)ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig, illetve a fegyelmi büntetés hatálya alatt,
  2. b)akinek az OEP-pel szemben kölcsöntörlesztési hátraléka van.
(9)A foglalkoztatott a szerződés megszüntetése nélkül változatlan feltételek mellett törlesztheti tovább kölcsönét, ha a munkáltatóval fennálló jogviszonya munkáltatói felmentés miatt szűnik meg, és írásbeli kérelmére a kölcsön visszafizetésére az OEP-pel megállapodást köt.
(10)Ha a foglalkoztatott jogviszonya a
(9)bekezdésben foglaltak kivételével megszűnik, vagy megszüntetésre kerül, a fennálló kölcsönösszeg egyösszegű visszafizetése válik esedékessé. A foglalkoztatott írásbeli kérelmére a főigazgató engedélyezheti a változatlan feltételekkel történő továbbfizetést. Az erre irányuló kérelmet a Humánpolitikai Főosztályon kell benyújtani. Ha a főigazgató engedélyezi a továbbfizetést, úgy arra vonatkozóan az OEP és a foglalkoztatott között új megállapodást kell kötni. 56. §
(1)A foglalkoztatott áthelyezése esetén az érdekelt közigazgatási szerveknek meg kell állapodniuk abban, hogy az áthelyezett foglalkoztatottnak nyújtott és az általa még ki nem egyenlített kölcsön visszafizetését az átvevő szerv átvállalja-e. A fennmaradó kölcsön átvállalását a foglalkoztatott írásbeli kérelmére a főigazgató engedélyezi.
(2)Ha az átvevő munkáltató a kölcsönt nem vállalja át, a fennmaradó összeget az áthelyezéstől számított 30 napon belül egy összegben kell visszafizetni. A foglalkoztatott kérelmére a visszafizetés indokolt esetben, részletekben is engedélyezhető.
(3)Ha az új munkáltató a kölcsön kifizetését átvállalja, úgy a foglalkoztatott jogviszonyának megszűnését követő 30 napon belül az új munkáltató köteles a kölcsönt egy összegben visszafizetni.
(4)Késedelmes visszafizetés esetén az OEP-et a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezésekben meghatározott mértékű kamat illeti meg.
(5)Ha a foglalkoztatott az egyösszegű visszafizetési kötelezettségének különös méltánylást érdemlő okból nem tud eleget tenni, a főigazgatótól kérheti a fennálló kölcsöntartozás részletekben történő további megfizetését. 57. §
(1)A munkáltatói kölcsönben részesülő foglalkoztatott szerződésszegést követ el, ha
  1. a)az OEP-nél fennálló jogviszonyát saját kezdeményezésre a kölcsönszerződésben vállalt időpont előtt megszünteti (nyugdíjazás kivételével),
  2. b)magatartása, munkája miatt hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel jogviszonya megszüntetésre kerül,
  3. c)törlesztési kötelezettségének maga vagy egyetemleges kötelezettségvállalója, illetve kezesei útján nem tesz eleget,
  4. d)korszerűsítési kölcsönök esetén a kölcsön felvételét követő 6 hónapon belül elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget.
(2)Szerződésszegés esetén a foglalkoztatott a kölcsön hátralevő részét az a)–
  1. b)pontokban foglalt esetekben a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül, c)–
  2. d)pontokban foglalt esetekben a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül egy összegben köteles visszafizetni.
(3)Nem számít szerződésszegésnek, ha a foglalkoztatott alapos ok miatt átmenetileg nem teljesíti kötelezettségét, és ezt az aktuális részlet befizetési határidejétől számított 30 napon belül az ok megjelölésével jelzi a Humánpolitikai Főosztálynak. A határidőben történt bejelentés alapján a méltányosságból engedélyezhető fizetési halasztás, könnyítés a főigazgató hatáskörébe tartozik. 58. §
(1)Ha az OEP javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalommal érintett ingatlant a kölcsönben részesült foglalkoztatott értékesíteni, illetve megterhelni kívánja, az ehhez szükséges hozzájáruló nyilatkozat kiadására a Humánpolitikai Főosztály vezetője mint a Lakásépítési Bizottság elnöke jogosult, így az indokolással kiegészített kérelmet részére kell megküldeni.
(2)Értékesítés esetén a nyilatkozat kiadásának feltétele, hogy a kérelmező a fennálló kölcsöntartozását egy összegben visszafizesse, vagy a kölcsön visszafizetésének biztosítását szolgáló jelzálogjog bejegyzésére (átjegyzésére) alkalmas másik lakóingatlant ajánljon fel az OEP részére.
(3)Ha a Humánpolitikai Főosztály vezetője a felajánlott lakóingatlan túlzott mértékű leterheltségét állapítja meg, a nyilatkozat kiállításához a kérelmezőt az ingatlan értékbecslésének vagy adó- és értékbizonyítványának benyújtására szólíthatja fel.
(4)A foglalkoztatott kérelmére a Humánpolitikai Főosztály vezetője engedélyezheti, hogy – ha az ingatlan értéke erre fedezetet nyújt – a munkáltatói kölcsönt biztosító jelzálogjog ranghelye megváltozzon, illetve további jelzálogjog kerüljön bejegyzésre. 19. Albérleti díj hozzájárulás 59. §
(1)Az a foglalkoztatott, akinek állandó lakóhelye a munkahelyétől eltérő településen található – ahonnan a napi munkába járás aránytalan nehézséggel jár – a munkahelyével azonos vagy ahhoz közeli településen található lakásra kötött bérleti szerződés alapján albérleti díj hozzájárulást igényelhet.
(2)Próbaidő alatt albérleti díj hozzájárulás nem adható.
(3)A hozzájárulás mértéke a szerződés szerinti bruttó bérleti díj 50%-a, de nem haladhatja meg a havi bruttó 25 000 Ft-ot, mely a szociális kereten belül kerül elkülönítésre.
(4)Albérleti díj hozzájárulás kizárólag hatályos bérleti szerződés alapján igényelhető.
(5)Az albérleti díj hozzájárulási kérelemhez a foglalkoztatott köteles mellékelni
  1. a)az állandó lakcímét igazoló okiratot,
  2. b)bérleti szerződést,
  3. c)a bérbeadónak a bérleti szerződés megkötésére való jogosultságát tanúsító tulajdoni lapot, adásvételi szerződést vagy egyéb okiratot és
  4. d)az igénylő háztartásában élők egy főre eső jövedelmét.
(6)A kérelmet a Szociális Bizottság bírálja el, és az éves működési költségvetésben meghatározott pénzügyi keret figyelembevételével a Humánpolitikai Főosztály vezetője terjeszti fel főigazgatói jóváhagyásra.
(7)Az engedélyező bizonylat alapján a hozzájárulást a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály utalja a jogosultak részére.
(8)A hozzájárulás legfeljebb 1 évre folyósítható – kivéve, ha az albérleti díj hozzájárulás feltételei továbbra is fennállnak –, az eset összes körülményének figyelembevételével egy alkalommal meghosszabbítható. A meghosszabbítás engedélyezéséről – a foglalkoztatott kérelmére – a Szociális Bizottság javaslata alapján a főigazgató dönt.
(9)A tárgyév lejártával az igénylőnek – ha nem egész évre vette igénybe az albérleti díj hozzájárulást – újra be kell nyújtania a következő évre vonatkozó kérelmét elbírálásra az 1 évből igénybe nem vett hónapokra.
(10)A határozott idő lejártával, a jogviszony megszűnésével, továbbá a munkavégzési kötelezettség alól történő végleges mentesítés esetén a hozzájárulás folyósítása külön intézkedés nélkül megszűnik.
(11)Ha a foglalkoztatott részére szolgálati lakás kerül kiutalásra, köteles azt bejelenteni a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének és ezzel egyidejűleg a hozzájárulás folyósítása megszüntetésre kerül.
(12)A foglalkoztatott haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének, ha a bérleti szerződése megszűnt, vagy ha ő maga, illetve a vele együtt élő házastársa, élettársa, szülője, gyermeke a munkáltató székhelyével azonos településen állandó lakhatásra alkalmas lakóingatlant szerzett. A bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt jogosulatlanul felvett albérleti díj hozzájárulást egyösszegben kell visszafizetni.
(13)Az érvényes albérleti díj hozzájárulást engedélyező, illetve meghosszabbító iratokról a Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője személyenkénti nyilvántartást vezet. 20. Szociális és kegyeleti támogatás 60. §
(1)Az OEP a jóváhagyott éves működési költségvetésben a szociális és kegyeleti támogatás és gondoskodás feladatainak pénzügyi fedezetére külön keretet (a továbbiakban: szociális keret) képez, amely más célra nem használható fel.
(2)A szülési és a temetési segély összegét minden év elején – a keret figyelembevételével – a főigazgató határozza meg azzal, hogy az nem lehet több a kormányzati szolgálati jogviszony mindenkori illetményalapjának 2,5-szeresénél. 61. §
(1)A foglalkoztatott szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján – a költségvetési források által biztosított szociális keret erejéig – pénzbeli támogatásban részesíthető.
(2)A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli támogatások:
  1. a)eseti szociális támogatás,
  2. b)szülési segély,
  3. c)temetési segély. 62. §
(1)Eseti szociális támogatásban azt a foglalkoztatottat – súlyos anyagi megterheléssel járó családi vagy egyéb ok miatt – lehet részesíteni, akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan nagy összegű kiadás miatt megélhetése, illetve életkörülményeinek fenntartása átmenetileg veszélybe került. Vezetői munkakörben foglalkoztatottak eseti szociális támogatást nem igényelhetnek.
(2)Eseti szociális támogatást kizárólag az a foglalkoztatott kaphat, akinél az 1 főre eső jövedelem nem éri el a nettó 100 000 Ft-ot, egyedülálló foglalkoztatott esetében a nettó 130 000 Ft-ot. Ezen feltétel teljesülése alóli felmentést – a Szociális Bizottság javaslata alapján – egyéni elbírálás szerint a főigazgató adhat.
(3)A szociális támogatást kérő foglalkoztatottnak és a vele egy háztartásban élő kereső hozzátartozónak – a kérelmet alátámasztó egyéb dokumentumok mellé – szükséges az erre a célra rendszeresített nyomtatványhoz 3 havi átlagjövedelem igazolást csatolni.
(4)Szociális támogatásban csak az a személy részesíthető, aki szociális helyzetének megítéléséhez, az OEP-et terhelő befizetések elszámolásához szükséges személyes adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja, továbbá azok kezeléséhez hozzájárul.
(5)A szociális támogatások és kedvezmények elbírálásánál és folyósításánál a hasonló szociális helyzetben lévők esetén előnyben kell részesíteni a három vagy több gyermeket, illetve gyermekét egyedül nevelő, továbbá fogyatékos gyermeket nevelő igényjogosultat, valamint a balesetben megrokkantakat. Fogyatékos gyermeknek minősül az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul.
(6)A támogatásról, illetve annak elutasításáról a Szociális Bizottság dönt, és a kérelmezőket kiértesíti. A bizottsági ülésekről és a döntésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(7)Az Szja. tv. vonatkozó rendelkezése alapján az eseti szociális támogatás jövedelemadó köteles.
(8)Az eseti szociális támogatás személyenként/háztartásonként évente legfeljebb két alkalommal adható, melynek együttes összege nem haladhatja meg a kormányzati szolgálati jogviszonyban irányadó mindenkori illetményalap 3,5-szeresét.
(9)Eseti szociális támogatást a kitöltött igénylőlap Humánpolitikai Főosztályra történő benyújtásával lehet igényelni, a Humánpolitikai Főosztály által meghatározott időpontig. 63. §
(1)Szülési segélyben részesíthető a foglalkoztatott – a gyermek születését követő 3 hónapon belül –, ha a gyermeke ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.
(2)A szülési segély összege gyermekenként a 60. §
(2)bekezdése szerint meghatározott összeg.
(3)Az Szja. tv. vonatkozó rendelkezése alapján a szülési segély jövedelemadó köteles.
(4)A szülési segély iránti kérelemhez csatolni kell a születési anyakönyvi kivonat másolatát is.
(5)A foglalkoztatottak által benyújtott kérelmeket a Humánpolitikai Főosztály vezetője jogosult engedélyezni. 64. §
(1)Temetési segélyre csak az foglalkoztatott jogosult, aki az elhunyt házastársa, élettársa, vagy az elhunyt személlyel egyenes ági rokonságban áll.
(2)A temetési segély adómentes.
(3)A temetési segély összege a 60. §
(2)bekezdése szerint meghatározott összeg.
(4)A temetési segély igényléséhez az erre a célra rendszeresített nyomtatvány mellé csatolni kell a 3 hónapnál nem régebbi halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint az igénylőlapon meg kell jelölni a pontos rokonsági fokot és a temetési költség összegét.
(5)A foglalkoztatottak által benyújtott kérelmeket a Humánpolitikai Főosztály vezetője jogosult engedélyezni. 65. §
(1)A szociális keret éves felosztását a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály javaslata alapján a főigazgató hagyja jóvá, melynek kiadását negyedéves bontásban kell ütemezni.
(2)A Humánpolitikai Főosztály ellenőrzése után a segélyek utalásáról és a közterhek bevallásáról a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály gondoskodik. 21. Kegyeleti gondoskodás 66. §
(1)A kegyelet méltó kifejezéseként az elhunytat érdemei, életútja alapján lehet minősíteni:
  1. a)A közszolgálat halottjává lehet nyilvánítani azt az elhunyt foglalkoztatottat – beleértve a már nyugállományúakat is –, aki legalább 7 éven át nagy felelősséggel járó beosztásban kimagasló érdemeket szerzett, vagy hosszabb időn át feladatait átlag feletti eredményességgel látta el és jelentősen hozzájárult az OEP eredményes működéséhez.
  2. b)Az OEP halottjává lehet nyilvánítani az előző pont szerint nem minősíthető, valamennyi elhunyt OEP foglalkoztatottat.
(2)A „közszolgálat halottjává” és az „OEP halottjává” minősítésre a Szociális Bizottság – szükség esetén soron kívüli ülésén hozott – javaslata alapján a főigazgató jogosult.
(3)Az igénylést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, a Humánpolitikai Főosztályon kell előterjeszteni.
(4)A kegyeleti gondoskodás odaítéléséről az erre a célra elkülönített, humánpolitikai dologi keret terhére – a Humánpolitikai Főosztály felterjesztése alapján – a főigazgató dönt.
(5)Kegyeleti kiadásként elszámolható költségek:
  1. a)sírhely (urnasírhely, urnafülke) ténylegesen felmerült költségei,
  2. b)szolgáltatások és kellékek (halottszállítás, -hűtés, ravatalozás, koporsó, szemfedél, fejfa, a temetéskor elhelyezett koszorúk) költségei.
(6)A kegyeleti költségeket nem terhelő kiadások:
  1. a)a közszolgálat halottja temetésén legfeljebb 2 db koszorú,
  2. b)az OEP halottja temetésén 1 db koszorú,
  3. c)a gyászközlemény költsége a közszolgálat halottja temetése esetén a sajtóban történő közzétételének számla szerinti összege,
  4. d)a tiszteletadás, megemlékezés költségei, valamint az OEP foglalkoztatottainak temetéssel összefüggő utazási kiadásai,
  5. e)a közszolgálat halottjává, illetve az OEP halottjává nyilvánítás nélkül a korábbi OEP dolgozók részére 1 db koszorú.
(7)A kegyeleti költségeket a „közszolgálat halottja” esetében a mindenkori illetményalap legfeljebb hatszorosának, az „OEP halottja” esetében legfeljebb négyszeresének megfelelő összegig lehet megtéríteni.
(8)Az elszámoláshoz a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és az OEP nevére és címére szóló eredeti temetési költségeket igazoló számlát kell leadni, valamint az igénylőlapon meg kell jelölni a pontos rokonsági fokot. 22. Illetményelőleg 67. §
(1)A foglalkoztatott részére illetményelőleg kifizetése az OEP-nél történő jogviszony létesítését követő 1 év elteltével engedélyezhető.
(2)Az illetményelőleg felvétele a foglalkoztatottat költségvetési évenként egy alkalommal illeti meg, ettől különös méltánylást érdemlő esetben – a jogszabályban meghatározott feltételek betartásával – csak főigazgatói engedéllyel lehet eltérni.
(3)Ismételt illetményelőlegben az a foglalkoztatott részesülhet, aki a korábban felvett illetményelőleg teljes összegét visszafizette.
(4)Illetményelőlegben kizárólag az részesülhet, akinek életkörülményei rajta kívül álló okból oly mértékben változtak, hogy átmenetileg kedvezőtlen anyagi helyzetbe került.
(5)Az illetményelőleg az Szja. tv. vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel, csak adómentesen nyújtható.
(6)Az illetményelőleg legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszörösének megfelelő összeg lehet, de nem haladhatja meg a foglalkoztatott havi nettó illetményének kétszeresét. 68. §
(1)Az illetményelőleget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztálynál kell kérelmezni.
(2)Az illetményelőlegre irányuló kérelem teljesítéséről – az évente meghatározott keret erejéig – a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomásulvételét követően a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály vezetője dönt.
(3)A foglalkoztatott az illetményelőleget legfeljebb hat havi részletben, az adott költségvetési évben, de legkésőbb a november havi illetményéből/béréből (december 5-ig) köteles visszafizetni, amelyet a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály az illetményből történő levonás útján teljesít.
(4)Az illetményelőleg számfejtésével egyidejűleg, a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály a kifizetett összegekről nyilvántartást vezet az aktív, illetve passzív pénzügyi elszámolások, a továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások, illetve bevételek nyilvántartásának, egyeztetésének és rendezésének szabályozásáról szóló mindenkor hatályos OEP szabályzat előírásai szerint. 23. Utazáshoz nyújtott támogatások 69. §
(1)Az utazási költségtérítési igényt a Humánpolitikai Főosztály, illetve a területi kihelyezett szervezeti egység ügyrendjében meghatározott szervezeti egység részére kell benyújtani, amely intézkedik a költségtérítés kifizetéséről.
(2)A költségtérítési igény (kérelem) mellé csatolni kell a lakcímkártya fénymásolatát és egyidejűleg nyilatkozni kell arról, hogy a napi munkába járás a foglalkoztatott lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben meghatározott bérletet vagy menetjegyeket a felhasználást követő hónap 7. napjáig, az útiköltség elszámolására rendszeresített nyomtatványhoz mellékelve az
(1)bekezdésben megjelölt főosztály vagy szervezeti egység részére kell leadni.
(3)Ha az igénylő a bérletet vagy jegyet a felhasználást követő hónap 7. napját követően adja le, úgy a költségtérítés kifizetésére a következő havi bérletszelvények, jegyek elszámolásával együtt kerülhet sor.
(4)Ha az igénylő a tárgyhavi bérlet, jegy leadását a megjelölt határidőben elmulasztja és azt az elmulasztott határidőt követő hónap 7. napjáig sem pótolja, úgy az önhibából le nem adott bérlet, jegy elszámolására kizárólag főigazgatói engedély esetén kerülhet sor.
(5)A Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője, illetve a humánpolitikai kapcsolattartói feladatokat ellátó kormánytisztviselő az utazási költségtérítést a felhasználást követő hónapban a Humánpolitikai Főosztály által megadott időpontig rögzíti a humánpolitikai nyilvántartó programban. Az utalás központilag, a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály közreműködésével valósul meg.
(6)Ha a foglalkoztatott jogviszonya bármilyen okból megszűnik, az utazási költségek megtérítése a munkában töltött napok alapján, részarányosan történik. 70. §
(1)Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésének igénybevételét – a foglalkoztatott jogosultsági nyilatkozata szerint és a szervezeti egység vezetőjének javaslatára, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén – az OEP valamennyi szervezeti egységének vonatkozásában a Humánpolitikai Főosztályra benyújtott kérelem alapján a főigazgató engedélyezi az éves működési költségvetésben jóváhagyott keret és a jogosultság figyelembevételével.
(2)Az erre a célra rendszeresített nyomtatvány formájában benyújtott kérelemhez csatolni kell a lakcímkártya, az érvényes vezetői engedély, valamint a munkába járáshoz használt, a kérelmező tulajdonában vagy üzembentartói jogában álló személygépkocsi érvényes forgalmi engedélyének másolatát.
(3)Saját gépjárművel történő munkába járás esetén költségtérítés csak a munkában töltött napokra jár. A ledolgozott munkanapokat az igénylő közvetlen munkahelyi vezetője köteles az Iratmintatárban megtalálható, erre a célra rendszeresített nyomtatványon igazolni. Az igazolást legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 7. napjáig kell a Humánpolitikai Főosztályra, illetve a humánpolitikai kapcsolattartói feladatokat ellátó kormánytisztviselőnek leadni.
(4)A
(3)bekezdésben meghatározott határidőn túl leadott igazolások elszámolása a 69. §
(3)és
(4)bekezdése szerint történik.
  1. § Jogszabály alapján a MÁV, HÉV, helyközi autóbusz, komp- és révközlekedéssel történő utazáshoz járó menetdíjkedvezményre jogosító utazási utalványt a Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője, valamint a humánpolitikai kapcsolattartói feladatokat ellátó kormánytisztviselők állítják ki.
  2. Célfeladat
  3. § A főigazgató a Kttv., valamint a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/
  4. (VIII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a foglalkoztatott részére célfeladatot állapíthat meg.
  5. Belföldi üdülés
  6. §
(1)A foglalkoztatottak – beleértve a nyugdíjba vonultakat is – önköltségi áron jogosultak igénybe venni az OEP tulajdonában álló belföldi üdülőket.
(2)Az önköltségi ár megállapításához szükséges adatokat a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály adja meg a Humánpolitikai Főosztály részére. Az önköltségi ár megállapítását a két főosztály együttesen végzi.
(3)Az üdülési lehetőségekről, a fizetendő árakról, a részletes szabályokról a Humánpolitikai Főosztály a foglalkoztatottakat évente március 31-ig, a főigazgató által jóváhagyott üdülési tájékoztatóban értesíti. 74. §
(1)Az üdülési lehetőség igénybevételének további feltétele a házirend betartása. Aki az üdülő rendjét súlyosan megsérti és további ott-tartózkodása veszélyezteti a beutaltak nyugalmát, az üdülővezető szóbeli felszólítására köteles az üdülőt azonnal elhagyni, ez esetben költség-visszatérítésre nem tarthat igényt. Az üdülővezető a foglalkoztatott kizárásáról haladéktalanul köteles írásban értesíteni a Humánpolitikai Főosztály vezetőjét.
(2)Akik az üdülő berendezésében, felszerelésében kárt okoznak, az üdülő vezetője által felvett jegyzőkönyv alapján kötelesek az okozott kárt megtéríteni.
(3)Turnusos időszakban az Üdülési Bizottság a hiányosan kitöltött és a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatával el nem látott igénylőlapokat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(4)Az Üdülési Bizottság döntését követő 10 munkanapon belül az illetékes vezető értesítést kap az üdülési igények elfogadásáról vagy elutasításáról.
(5)Üdülési főszezonban előnyben kell részesíteni:
  1. a)a nagycsaládosokat,
  2. b)a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket,
  3. c)az OEP-nél hosszabb ideje dolgozókat.
(6)Szabad férőhely rendelkezésre állása esetén lehetőség van kéthetes turnus igénybevételére is.
(7)Abban az esetben, ha a beutalt legalább 5 nappal az üdülés megkezdése előtt lemondja az üdülést, a már befizetett üdülési díj összegének visszatérítésére jogosult.
(8)Ha a beutalt az üdülést nem vagy nem a teljes időtartamra vette igénybe, az igénybe nem vett időszakra nem jogosult a megfizetett térítési díj visszaigénylésére. 26. Egyedi juttatások 75. §
(1)A gépkocsivezetői munkakörben foglalkoztatott munkavállaló
  1. a)500 000 km balesetmentes közlekedésért: 50 000 Ft,
  2. b)750 000 km balesetmentes közlekedésért: 75 000 Ft,
  3. c)1 000 000 km balesetmentes közlekedésért: 100 000 Ft,
  4. d)1 250 000 km balesetmentes közlekedésért: 125 000 Ft,
  5. e)minden további 250 000 km-nél: 125 000 Ft juttatásban részesülhet.
(2)Ezen juttatás megállapítására a főigazgató jogosult. A juttatást az erről szóló megállapító okirat alapján a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály utalja a gépkocsivezető részére. A megtett kilométer teljesítéséről szóló igazolásokat a gépkocsivezetőknek kell beszerezniük, illetve leadniuk.
(3)Abban az esetben, ha az OEP-nél ezen jogcímen a gépkocsivezető már részesült juttatásban, az előző munkahelyeiről újabb futásteljesítményt igazoló dokumentum nem nyújtható be.
(4)A juttatásra való jogosultság igazolása a Beszerzési, Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Főosztály, valamint a területi kihelyezett szervezeti egység főosztályvezetőjének hatáskörébe tartozik. 27. Pénzkezelési pótlék 76. §
(1)A teljes anyagi felelősséggel járó házipénztári pénzkezelésért a kormánytisztviselő havonta pénzkezelési pótlékra jogosult, melynek megállapítására a főigazgató jogosult.
(2)A pénzkezelési pótlék mértéke havonta a teljesítéskor hatályos illetményalap 50%-a, valutapénztári pénzkezelés esetén a teljesítéskor hatályos illetményalap 100%-a.
(3)A pénzkezelési pótlék mértéke az érintett kormánytisztviselők között a tárgyhónapban elvégzett teljesítések %-ban meghatározott aránya alapján kerül felosztásra.
(4)A pótlék megállapításáról, illetve megszüntetéséről szóló okiratot a Humánpolitikai Főosztály, a pénzkezelési pótlékról szóló teljesítésigazolást az érintett szervezeti egység vezetője készíti el, majd megküldi a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztálynak, amely intézkedik a kifizetés iránt. 28. A képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg 77. §
(1)A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/
  1. (XI. 3.) EüM rendelet [a továbbiakban: 50/
  2. (XI. 3.) EüM rendelet] előírja, hogy az OEP köteles valamennyi olyan foglalkoztatottjának, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, a látásvizsgálatát biztosítani, őt szükség szerint, de legalább kétévente látásvizsgálatra küldeni.
(2)A Humánpolitikai Főosztály kormánytisztviselője, illetve a humánpolitikai kapcsolattartói feladatokat ellátó kormánytisztviselő a vizsgálaton történő részvételhez beutalót ad a Humánpolitikai Főosztály vezetője, illetve a területi kihelyezett szervezeti egység főosztályvezetője által kiállított nyomtatványon.
(3)A foglalkoztatott köteles az 50/
  1. (XI. 3.) EüM rendelet
  2. §
(2)bekezdése szerint eljárni. Ha kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, úgy saját költségén köteles pótolni az elmulasztott vizsgálatot, az attól számított 1 hónapon belül. A szűrővizsgálat eredményéről 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a foglalkozás-egészségügyi orvosát és a Humánpolitikai Főosztályt.
(4)Akinél a szemészeti szűrővizsgálat indokolja – dioptriaváltozás esetén a foglalkozás-egészségügyi orvos javaslatára – és a jelenleg is használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, annak az OEP a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveghez költségtérítést nyújt a mindenkori jogszabályok figyelembevételével. A költségtérítés maximális összegéről a mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembevételével minden év elején a főigazgató dönt.
(5)A próbaidős foglalkoztatott képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveghez nyújtott költségtérítésben nem részesülhet.
(6)A költségtérítés elszámolása a szűrővizsgálatot követően, az OEP nevére és címére kiállított számlával történik.
(7)A szemüveg költségtérítés igénybevételéhez szükséges kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével és az ahhoz csatolt számlával, illetve a foglalkozás-egészségügyi orvos javaslatával a Humánpolitikai Főosztály részére kell benyújtani.
(8)Ha a foglalkoztatott jogviszonya a költségtérítés igénybevételét követő 2 éven belül megszűnik, úgy a hátralévő időszakra vonatkozóan az igénybe vett költségtérítés összegének időarányos részét vissza kell fizetnie.
(9)A foglalkoztatott nem köteles a felvett költségtérítés időarányos részét visszatéríteni, ha kormányzati szolgálati jogviszonya felmentéssel vagy nyugdíjazása, illetve halála miatt szűnik meg. V. Fejezet 29. Választható béren kívüli juttatások (a továbbiakban: cafetéria juttatás) és azok igénybevételének rendje 78. §
(1)A cafetéria juttatások igénybevételére – a
(2)bekezdésben foglalt kivételekkel – jogosult az OEP-nél:
  1. a)kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő,
  2. b)foglalkoztatott munkavállaló,
  3. c)prémiumévek programban részt vevő, valamint a különleges foglalkoztatási állományba helyezett [a továbbiakban az a)–
  4. c)pont együtt: cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott].
(2)Nem jogosult a cafetéria juttatások igénybevételére a tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott, továbbá a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott azon időtartam vonatkozásában, amely alatt illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.
(3)A 30 napot meghaladó távollét esetén a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott által választott cafetéria juttatások kifizetése felfüggesztésre kerül a távollét
  1. napjától a teljes távollét időtartamára. A 30 napot meghaladó távollét miatt keletkezett cafetéria-tartozás a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott illetményéből, illetve munkabéréből levonásra kerül a távollét megszűnését követően.
  2. §
(1)A cafetéria-rendszer – jelen KSZ-ben meghatározott feltételekkel – a következő juttatásokat tartalmazza:
  1. a)Erzsébet-utalvány,
  2. b)iskolakezdési támogatás,
  3. c)helyi utazási bérlet,
  4. d)önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás,
  5. e)önkéntes kölcsönös egészségpénztári/önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás, f ) Széchenyi Pihenő Kártya (szálláshely, vendéglátás, szabadidő alszámla),
  6. g)a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás.
(2)A cafetéria juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes cafetéria juttatásokhoz kapcsolódó, a cafetéria juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is. 80. § A cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott a tárgyévben a 78. §
(2)bekezdésében foglaltak kivételével az OEP-nél fennálló jogviszonya teljes időtartamára jogosult a cafetéria-rendszerbe tartozó, általa választott cafetéria juttatások igénybevételére, az adott évre engedélyezett éves bruttó (munkáltatót terhelő közterhekkel együtt számított) összege erejéig.
  1. § A cafetéria-rendszerrel kapcsolatos valamennyi nyomtatvány megtalálható az Iratmintatárban.
  2. A cafetéria-rendszerre vonatkozó közös szabályok A cafetéria juttatásokra felhasználható éves keretösszeg megállapítása
  3. §
(1)A cafetéria juttatásokra igénybe vehető éves keretösszeget (a továbbiakban: éves keretösszeg) a főigazgató a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/
  1. (VIII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 249/
  2. (VIII. 31.) Korm. rendelet] szerinti felhatalmazás alapján – figyelemmel a Kttv. és Magyarország mindenkori központi költségvetéséről szóló törvény ide vonatkozó rendelkezéseire, valamint az Szja. tv. vonatkozó bekezdéseiben meghatározott cafetéria juttatásokra – határozza meg.
(2)Az éves keretösszeg az OEP-nél tárgyévre, a jogviszonyban töltött idővel (naptári nap) arányosan kerül megállapításra:
  1. a)a határozott időtartamú jogviszonyban cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottak, illetve
  2. b)azon cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottak esetén, akiknek az OEP-nél fennálló jogviszonya, illetve jogosultsága év közben keletkezik vagy szűnik meg. A jogosultsági idő számításakor a naptári év napjainak számát kell figyelembe venni.
(3)A Pép. tv. alapján, az
(1)–
(2)bekezdés szerint meghatározott éves keretösszeg 30%-a illeti meg a prémiumévek programban részt vevő és a különleges foglalkoztatási állományban levő cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottakat.
(4)A cafetéria-rendszer elemei után fizetendő közteher-fizetési kötelezettségek a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott éves keretösszegét csökkentik.
(5)Az éves keretösszeget a 249/
  1. (VIII. 31.) Korm. rendelet szerint ezer Ft-ra kerekítve kell megállapítani, kivéve ha a keretösszeg megfelel a jogszabályilag meghatározott legalacsonyabb, illetve a hatályos költségvetési törvényben meghatározott legmagasabb összegnek. A cafetéria juttatási elemek kiválasztása
  2. §
(1)A cafetéria juttatások éves keretösszegén belül választható elemek minimális-maximális összegéről, az Szja. tv. tárgyévre vonatkozó adóköteles cafetéria juttatások közterheinek mértékéről és a cafetéria juttatások igénybevételének részletes szabályairól a Humánpolitikai Főosztály évente előzetesen tájékoztatja a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottakat.
(2)A Humánpolitikai Főosztály központilag végzi azon cafetéria juttatások megrendelését, amelyeket utalvány formájában kell a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottak részére biztosítani.
(3)A cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott a Humánpolitikai Főosztály által biztosított informatikai rendszeren keresztül a cafetéria juttatás éves keretének és elemeinek meghatározását követő 5 munkanapon belül elektronikus formában köteles nyilatkozni a tárgyévre vonatkozóan a részére megállapított keretösszeg teljes felhasználásáról, az általa választott cafetéria juttatási elemekről és azok mértékéről.
(4)A cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott a tárgyévben igénybe nem vett összeg felhasználásáról, a cafetéria juttatások elszámolásáról legkésőbb tárgyév november hó 10. napjáig írásban nyilatkozik. Ennek érdekében a Humánpolitikai Főosztály legkésőbb október 31-ig előzetesen tájékoztatja a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottakat a cafetéria-keretük felhasználásának egyenlegéről, (az esetleges időarányos kerettúllépésről is) majd legkésőbb november 15-ig adatot szolgáltat a levonandó cafetéria-tartozásokról a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály részére.
(5)Ha a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott a cafetéria juttatás felhasználásáról szóló nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibájából elmulasztja – ide nem értve a rendes szabadság, betegállomány, illetve egyéb rajta kívül álló ok miatti mulasztást –, akkor a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott Erzsébet-utalvány és Széchenyi Pihenő Kártya (vendéglátás alszámla) formájában nyújtott cafetéria juttatásra lesz jogosult. Ha a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott kimerítette a jogszabályokban meghatározott kereteket, abban az esetben más cafetéria juttatásra nem lesz jogosult, és fel nem használt keretét pénzben megváltani sem lehet.
(6)Ha a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott nyilatkozattételi kötelezettségének határidőben objektív okok miatt nem tud eleget tenni, az akadályoztatás megszűnésétől számított 10 munkanapon belül tehet nyilatkozatot, feltéve ha mulasztását írásban, munkáltatói jogkör gyakorlója által is igazoltan kimenti.
(7)Az év közben az OEP-nél jogviszonyt létesítő, valamint az a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott, akinek a jogosultsága – a 82. §
(2)bekezdésében foglaltak figyelembevételével – év közben keletkezik, az első munkában töltött napját követő 10 munkanapon belül köteles nyilatkozni a részére megállapított keretösszeg teljes felhasználásáról, az általa választott cafetéria juttatási elemekről és azok mértékéről.
(8)A cafetéria-rendszerbe tartozó cafetéria juttatásokra vonatkozó választás hatálya a naptári évre, illetve a jogviszony, vagy jogosultság évközi keletkezésétől annak megszűnéséig szól, módosítására év közben írásban legfeljebb egy alkalommal, szeptember 30. napjáig van lehetőség.
(9)A cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott a cafetéria-nyilatkozat kitöltésével egyidejűleg nyilatkozik – az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló
  1. évi XCVI. törvény szerint – arról, hogy lemond azokról a pénztári munkáltatói befizetésekről (önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös egészségpénztár/ önsegélyező pénztár), amelyet a cafetéria-nyilatkozatban nem választott. Eljárás a cafetéria juttatásra való jogosultság, valamint a jogviszony megszűnése esetén, a cafetéria juttatások elszámolása
  2. §
(1)Ha a foglalkoztatott jogviszonya vagy a cafetéria juttatásra való jogosultsága év közben megszűnik (pl. szülési szabadságot vesz igénybe), köteles a részére nyújtott cafetéria-összeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni, és a Humánpolitikai Főosztálynál, illetve a területi kihelyezett szervezeti egység ügyrendjében meghatározott cafetéria juttatás elszámolásával foglalkozó szervezeti egységnél írásban nyilatkozni az igénybe nem vett keretösszegről.
(2)Ha a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott a tárgyévben a cafetéria juttatási keret – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított – felhasználható mértékénél többet vett igénybe, úgy a különbözet:
  1. a)az Erzsébet-utalvány esetében a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott választása szerint vagy visszaadásra kerül a megfelelő értékű utalvány, vagy az – előzetes írásbeli nyilatkozata alapján – illetményéből levonásra kerül,
  2. b)a többi juttatási elem esetében a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott – előzetes írásbeli nyilatkozata alapján – illetményéből levonásra kerül.
(3)Ha a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott a tárgyévben a cafetéria juttatási keret – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított – felhasználható mértékénél kevesebbet vett igénybe, úgy részére a különbözet Erzsébetutalvány formájában kerül kifizetésre, mely esetben a nettó ezer Ft-ot meg nem haladó összeg nem vehető igénybe.
(4)Ha a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott a kedvezményes adózással adható Erzsébet-utalvány keretet kimerítette, Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlára kerül átutalásra a fel nem használt teljes összeg azzal, hogy ha a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott nem rendelkezik Széchenyi Pihenő Kártyával, az OEP megrendeli részére és arra kerül utalásra.
(5)Nem kell visszafizetni a cafetéria juttatás értékét, ha a jogviszony a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott halála miatt szűnik meg.
(6)Ha a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottat tárgyév közben áthelyezik másik munkáltatóhoz, cafetéria juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Az időarányos részt meghaladó mértékű cafetéria juttatás esetén, a
(2)bekezdésben foglaltak szerinti visszafizetési kötelezettség terheli. Ha a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria juttatást vett igénybe, és munkáltatójánál visszafizetési kötelezettség nem terhelte, a kiállított igazolások alapján az időarányos részt meghaladó összeggel az OEP-nél igénybe vehető cafetéria juttatás mértékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria juttatás mértékéig – csökkenteni kell.
(7)A cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott év közben történő áthelyezése esetén a Humánpolitikai Főosztály igazolást állít ki a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott keretösszegéről, az általa igénybe vett cafetéria juttatásról és annak összegéről.
(8)A cafetéria juttatások elszámolásakor figyelembe kell venni a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott nevére szóló, a szerv által már megrendelt utalvány összegét is. Továbbá igénybe vett cafetéria juttatásnak kell tekinteni az elszámolás során az Szja. tv. 71. §
(3)bekezdése szerinti cafetéria juttatások esetében a tárgyhavi munkáltatói hozzájárulást. Az időarányos keretet a Humánpolitikai Főosztály, illetve a területi kihelyezett szervezeti egység ügyrendjében meghatározott cafetéria elszámolással foglalkozó szervezeti egysége állapítja meg, és az elszámolást a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztállyal közösen végzi. A cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott írásbeli kérelmére, a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott rendkívüli élethelyzete esetén, a főigazgató maximum háromhavi részletfizetést engedélyezhet a cafetéria-tartozás visszafizetésére. Ha az illetményből a cafetéria-tartozás nem vonható le, akkor ennek tényéről 3 munkanapon belül a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály értesíti a Humánpolitikai Főosztályt, amely intézkedik a tartozás behajtásának megindításáról, a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott pedig köteles egy összegben készpénz-átutalási megbízással vagy banki átutalással az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a tartozását megfizetni.
(9)A követelés nyilvántartását a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály végzi, ezért a Humánpolitikai Főosztály a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottnak szóló értesítés egy eredeti példányát soron kívül átadja a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály részére (ideértve a részletfizetésre vonatkozó engedélyt is).
(10)A cafetéria juttatási keret tárgyévre vonatkozó – a jogviszony időtartamával időarányosan megállapított – mértékének túllépése esetén a különbözetet a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály – a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott hozzájárulásával – az Mt.-ben, illetve a Kttv.-ben foglaltak alapján az illetményéből, illetve munkabéréből levonja.
(11)Ha év közben megszűnik annak a cafetéria juttatási elemnek az igénybevételi jogosultsága, amelyre a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott a támogatást kérte, vagy csökken az igénybe vehető támogatás összege, úgy a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott a továbbiakban nem veheti igénybe ezen cafetéria juttatási elem esetében a számára biztosított keretet.
(12)A cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott a jogosultság megszűnéséről vagy módosulásáról annak bekövetkeztétől számított 10 munkanapon belül köteles írásban bejelentést tenni a Humánpolitikai Főosztálynál, illetve a területi kihelyezett szervezeti egység ügyrendjében meghatározott cafetéria elszámolással foglalkozó szervezeti egységénél. A
(11)bekezdésben bekövetkezett ok miatt igénybe nem vett keretösszeg a
(3)–
(4)bekezdésben meghatározottak szerint használható fel.
(13)A tartós távollétről visszatérő cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottat a Humánpolitikai Főosztály, illetve a területi kihelyezett szervezeti egység ügyrendjében meghatározott cafetéria elszámolással foglalkozó szervezeti egysége – annak figyelembevételével, hogy mely időszakra nem illette meg cafetéria juttatás – tájékoztatja a rendelkezésre álló cafetéria-keretről, a jelen KSZ alapján választható cafetéria juttatásokról, illetve arról, hogy van-e visszafizetési kötelezettsége. A cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott a nyilatkozattételi kötelezettségét az arról szóló értesítés kézhezvételét követő 10 munkanapon belül köteles teljesíteni és nyilatkozatait a Humánpolitikai Főosztályra, illetve a területi kihelyezett szervezeti egység ügyrendjében meghatározott cafetéria elszámolással foglalkozó szervezeti egysége részére eljuttatni. 31. A cafetéria juttatásokra vonatkozó különös szabályok Étkezési Erzsébet-utalvány 85. §
(1)Az OEP – jelen cafetéria juttatási elem választása esetén – a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottak étkezését utalvány juttatásával támogatja.
(2)Az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papíralapon kibocsátott utalvány.
(3)Az Erzsébet-utalvány fogyasztásra kész étel vásárlására, valamint melegkonyhás vendéglátóhelyeken (így a munkahelyi étkezőhelyeken) étkezési szolgáltatás vásárlására használható fel.
(4)Az adott naptári évben juttatott utalványokat a fedlapon feltüntetett határidőig lehet felhasználni.
(5)Erzsébet-utalvány havonta maximum 8000 Ft-ig adható kedvezményes adózással.
(6)A juttatás több hónapra történő választása esetén csak azonos mértékű 300, 400, 500, 600, 1000 Ft-tal osztható havi juttatás kérhető. A legkisebb igényelhető utalványérték 1000 Ft. A juttatás címletezéséről, illetve az utalványok beváltóhelyeiről az Erzsébet-utalvány forgalmazójának honlapján lehet tájékozódni.
(7)Az étkezési utalványok megrendelését a Humánpolitikai Főosztály, az átadását a Humánpolitikai Főosztály, illetve a területi kihelyezett szervezeti egység ügyrendjében meghatározott cafetéria elszámolással foglalkozó szervezeti egysége végzi. Az Egészségbiztosítási Alap működési szektor házipénztári pénz- és értékkezelési, pénzkezelő helyek pénzkezelési, valamint valuta kezelési rendjéről szóló mindenkor hatályos OEP szabályzatban leírtak figyelembevételével a kiosztást követő 5 munkanapon belül át nem vett utalványokat (Erzsébet-utalvány, illetve iskolakezdési utalvány) a pénztárba kell leadni megőrzésre. Ezt követően a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott a leadott utalványát csak a pénztárban tudja átvenni. Iskolakezdési támogatás 86. §
(1)E juttatási forma az iskolakezdéshez hozzájárulva, vásárlási utalvány formájában támogatást nyújt az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) gyermek, tanuló számára, a rá tekintettel családi pótlékra jogosult szülő, gyám – kivéve gyermekvédelmi gyám – vagy annak a vele közös háztartásban élő házastársa útján, a
(2)bekezdés szerinti szükséges dokumentumok megléte esetén. Iskolakezdési támogatás arra a tanévre igényelhető utoljára, amely tanév végéig a gyermek a
  1. életévét betölti, illetve a sajátos nevelési igényű tanuló esetében arra a tanévre, amely tanév végéig a gyermek a
  2. életévét betölti. A támogatás tankönyvre, taneszközre, ruházatra fordítható.
(2)A juttatás jogosultsági feltétele a tárgyév október 15. napjáig a szükséges dokumentumok benyújtása:
  1. a)családi pótlékra vonatkozó jogosultság 1 hónapnál nem régebbi eredeti igazolása,
  2. b)ha a gyermek a tárgyévben a 18. életévét betöltötte, a tanulói jogviszony fennállását/megkezdését igazoló, a következő tanévre vonatkozó 1 hónapnál nem régebbi iskolalátogatási igazolás,
  3. c)a következő tanévben általános iskolai tanulmányait megkezdő gyermek esetén a tanulói jogviszony megkezdését igazoló 1 hónapnál nem régebbi iskolalátogatási igazolás.
(3)Abban az esetben, ha mindkét szülő az OEP-nél dolgozik, és mindkét fél megigényli a juttatást, akkor mindkét fél jogosulttá válik az utalványra a saját cafetéria-kerete terhére a
(2)bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén.
(4)Azon cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott esetében, aki a szükséges igazolásokat határidőig nem vagy hiányosan küldi meg, illetve akinél jogosulatlanul történt az utalvány felvétele, a folyósított hozzájárulás az – előzetes írásbeli nyilatkozat alapján – illetményéből levonásra kerül.
(5)A vásárlási utalványok kiadásáról a Humánpolitikai Főosztály, illetve a területi kihelyezett szervezeti egység ügyrendjében meghatározott cafetéria elszámolással foglalkozó szervezeti egysége a jogszabály alapján a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének végéig gondoskodik.
(6)Az iskolakezdési támogatás mértéke tanévenként és – az
(1)bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő – gyermekenként az Szja. tv-ben meghatározott cafetéria juttatás mértékéig, a mindenkori minimálbér 30%-áig terjedhet. A cafetéria juttatás választott összegének meghatározásánál azonban figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre és arra, hogy a juttatásnak 1000, 1400, 2000, 5000 Ft-tal oszthatónak kell lennie.
(7)A cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott által kitöltött nyilatkozat alapján a Humánpolitikai Főosztály az iskolakezdési támogatások összegéről nyilvántartást vezet. A
(3)és
(4)bekezdések szerinti nyilvántartás vezetése érdekében a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott köteles nyilatkozni az iskolakezdési támogatásban részesített gyermek (tanuló) adóazonosító jeléről, ennek hiányában személyes adatairól. Helyi utazási bérlet 87. §
(1)E juttatási forma választása esetén a tárgyévre érvényes éves, negyedéves vagy havi helyi utazási bérlet adható.
(2)Budapesten a kedvezményes éves bérletszelvények beszerzését a Humánpolitikai Főosztály végzi, míg az éves/ negyedéves, illetve havi bérlet költségének megtérítése az OEP nevére és címére kiállított számla alapján utólag történik.
(3)A területi kihelyezett szervezeti egységek esetében a helyi lehetőségeknek megfelelő típusú bérlet költségének megtérítése – a felmért igények szerinti éves bérletszelvények egységes beszerzése kivételével – az OEP nevére és címére kiállított számla alapján utólag történik.
(4)A tárgyhónap 5. napja után leadott számla alapján a juttatás a tárgyhót követő hónapban kerül kifizetésre.
(5)A megrendelésre és kiadásra került helyi közlekedési éves bérlet visszaadására nincs lehetőség, mivel a szolgáltató a bérleteket nem váltja vissza. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári támogatás 88. §
(1)Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári támogatás keretében az OEP munkáltatói hozzájárulást fizet annak a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottnak, aki
  1. a)önkéntes nyugdíjpénztár tagja, és
  2. b)ezt a cafetéria juttatási elemet választja, valamint
  3. c)leadja a Humánpolitikai Főosztályon, illetve a területi kihelyezett szervezeti egység ügyrendjében meghatározott cafetéria elszámolással foglalkozó szervezeti egységénél a záradékolt önkéntes nyugdíjpénztári belépési nyilatkozatát,
  4. d)leadja a Humánpolitikai Főosztályon, illetve a területi kihelyezett szervezeti egység ügyrendjében meghatározott cafetéria elszámolással foglalkozó szervezeti egységénél nyilatkozatát arról, hogy ezen jogcímen bevétele az adóévben más juttatótól nem volt.
(2)Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás egész évre havonta azonos összegben választható. Ezen összeg több nyugdíjpénztári tagság esetén is, együttesen legfeljebb az Szja. tv. 71. §
(3)bekezdés
  1. a)pontja szerinti mértékig (a minimálbér 50%-
  2. ig)adható, azonban a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott által a keretösszegből havonta választható legkisebb összeg az adott pénztár, intézmény által előírt minimum tagdíj összege.
(3)A munkáltatói hozzájárulásnak a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett egyéni számlájára történő átutalásáról – a Humánpolitikai Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály havonta intézkedik.
(4)A cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott a juttatásra abban a hónapban jogosult először, amikor a záradékolt önkéntes nyugdíjpénztári belépési nyilatkozatát leadja. A tárgyhónap 5. napja után leadott záradékolt önkéntes nyugdíjpénztári belépési nyilatkozat esetén a juttatásra a foglalkoztatott csak a tárgyhót követő hónaptól lesz először jogosult.
(5)Abban az esetben, ha a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott olyan önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a tagja, amellyel az OEP még nem kötött együttműködési szerződést, a Humánpolitikai Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről. Önkéntes kölcsönös egészségpénztári/önsegélyező pénztári támogatás 89. §
(1)Az OEP munkáltatói hozzájárulást fizet annak a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottnak, aki
  1. a)önkéntes egészségpénztár tagja/önsegélyező pénztár tagja,
  2. b)ezt a cafetéria juttatási formát választja, valamint
  3. c)leadja a Humánpolitikai Főosztályon, illetve a területi kihelyezett szervezeti egység ügyrendjében meghatározott cafetéria elszámolással foglalkozó szervezeti egységénél a záradékolt önkéntes egészségpénztári/önsegélyező pénztári belépési nyilatkozatát,
  4. d)leadja nyilatkozatát a Humánpolitikai Főosztályon, illetve a területi kihelyezett szervezeti egység ügyrendjében meghatározott cafetéria elszámolással foglalkozó szervezeti egységénél arról, hogy ezen jogcímen bevétele az adóévben más juttatótól nem volt.
(2)Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári/önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás egész évre havonta azonos összegben választható. Az összeg mértéke több egészségpénztári/önsegélyező pénztári tagság esetén is, együttesen legfeljebb az Szja tv. 71. §
(3)bekezdés
  1. b)szerinti mértékig (a minimálbér 30%-
  2. ig)adható, azonban a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott által a keretösszegből havonta választható legkisebb összeg az adott pénztár, intézmény által előírt minimum tagdíj összege.
(3)A munkáltatói hozzájárulásnak a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott egészségpénztárnál/önsegélyező pénztárnál vezetett egyéni számlájára történő átutalásáról – a Humánpolitikai Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály havonta intézkedik.
(4)A cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott a juttatásra abban a hónapban jogosult először, amikor a záradékolt önkéntes egészségpénztári/önsegélyező pénztári belépési nyilatkozatát leadja. A tárgyhónap 5. napja után leadott záradékolt önkéntes egészségpénztári/önsegélyező pénztári belépési nyilatkozat esetén a juttatásra a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott csak a tárgyhót követő hónaptól lesz először jogosult.
(5)Abban az esetben, ha a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott olyan önkéntes egészségpénztárnak/ önsegélyező pénztárnak a tagja, amellyel az OEP még nem kötött együttműködési szerződést, a Humánpolitikai Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről. Széchenyi Pihenő Kártya 90. §
(1)A Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP Kártya) az arra jogosult pénzintézet által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottaknak a munkáltató által utalt támogatások terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont elfogadóhelyek alkalmazásával – szolgáltatások vásárolhatók.
(2)A keret megállapodás értelmében az OEP-nél cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottak az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. által kibocsátott kártyák használatára jogosultak.
(3)A kártyával igénybe vehető belföldi szolgáltatásokat a SZÉP Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet tartalmazza.
(4)A SZÉP Kártya egy műanyag elektronikus utalványkártya, amely mögött három, különböző szolgáltatás megvásárlására használható alszámla van, erre a munkáltató – a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott nyilatkozata alapján – támogatást utalhat az alábbiak szerint:
  1. a)szálláshely alszámlára, szálláshely-szolgáltatásra felhasználható max. 225 000 Ft-ig (azonban ez az éves cafetéria-keretösszegre tekintettel max. 147 383 Ft lehet),
  2. b)vendéglátás alszámlára, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést
  3. is)étkezési szolgáltatásra felhasználható max. 150 000 Ft-ig (azonban ez az éves cafetéria-keretösszegre tekintettel max. 147 383 Ft lehet),
  4. c)szabadidő alszámlára, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra felhasználható legfeljebb max. 75 000 Ft-ig.
(5)A SZÉP Kártyára egy időben több munkáltatótól is juttatható támogatás, ebben az esetben a megadott éves keretösszegeket együttvéve kell meghatározni.
(6)A választott támogatásokról, annak mértékéről és a más munkáltatótól kapott támogatások összegéről a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottnak nyilatkozatot kell kitöltenie.
(7)A támogatást az OEP a kártyakibocsátó intézménytől általa megrendelt kártyán keresztül biztosítja a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott számára. A cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott hozzájáruló nyilatkozatot ad az általa megadott személyes adatainak a támogatás biztosítása céljából, az ehhez szükséges mértékben, a kártyakibocsátó intézmény részére történő átadásához.
(8)Az alapkártya megrendelésével, használatával, a támogatás igénybevételével kapcsolatban a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottat semmilyen költség nem terheli.
(9)Igény esetén a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott rendeli meg a pótkártyát, illetve a közeli hozzátartozó és az élettárs részére a társkártyát, közvetlenül a kártyakibocsátó intézmény honlapjáról letölthető nyomtatványon. A pót-, illetve társkártya előállítási és kézbesítési költsége – a rendelő személyétől függetlenül, pót-, illetve társkártyánként – a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottat terheli, az a cafetéria-keretösszeg terhére nem teljesíthető.
(10)Tárgyévben kártya útján adott, a második naptári év május 31-ig fel nem használt támogatás visszatérítésére, illetve az egyes alszámlákra igényelt összegek módosítására nincs lehetőség. Munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás 91. §
(1)E juttatási forma választása esetén az OEP hatályos üdülési tájékoztatójában szereplő feltételek mellett vehető igénybe a szolgáltatás. A támogatás mértéke személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.
(2)A szolgáltatást az OEP mindenkor hatályos üdülési tájékoztatójában aktuálisan üzemelőként megjelölt, az OEP tulajdonában álló üdülőkben lehet igénybe venni. 32. Eljárási szabályok 92. §
(1)A cafetéria-rendszeren belül a cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott által választott cafetéria juttatásra való jogosultság elbírálása, a szükséges és előírt dokumentumok meglétének ellenőrzése a Humánpolitikai Főosztály, illetve a területi kihelyezett szervezeti egység ügyrendjében meghatározott cafetéria elszámolással foglalkozó szervezeti egységének a feladata.
(2)A cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatott nyilatkozatainak és a cafetéria juttatások igénybevételéhez szükséges dokumentumoknak a nyilvántartása, illetve megőrzése a Humánpolitikai Főosztály, illetve a területi kihelyezett szervezeti egység ügyrendjében meghatározott cafetéria elszámolással foglalkozó szervezeti egységének a feladata.
(3)A Statisztikai és Működési Elemzési Főosztály a Humánpolitikai Főosztály által átadott lista alapján végzi az önkéntes (nyugdíj/egészség/önsegélyező) biztosítási pénztári tagdíj-kiegészítés havonkénti utalását és bevallását.
(4)A Humánpolitikai Főosztály, valamint a területi kihelyezett szervezeti egység ügyrendjében meghatározott cafetéria elszámolással foglalkozó szervezeti egysége a
  1. c)pontban szereplő juttatások esetén az átutalások, továbbá a cafetéria juttatások után történő adókötelezettség megfizetése érdekében az alábbiak szerint (név, adóazonosító jel, jogcím, összeg megjelölésével) adatot szolgáltat a Statisztikai és Működési Elemzési Főosztálya részére:
  2. a)önkéntes pénztári juttatás esetén havonta a jelenlét átadását megelőző napig,
  3. b)étkezési hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, Széchenyi Pihenő Kártya esetén a juttatás hónapját követő hó 6. napjáig,
  4. c)helyi utazási bérlet esetén tárgyhó 6. napjáig. 33. Egyéb rendelkezések 93. §
(1)A tárgyévi igénybe vehető éves keretösszeget, az egyes cafetéria juttatások mértékét, az igénybevétel feltételeit évente – a főigazgató által meghatározottak, az Szja. tv. és egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével – felül kell vizsgálni.
(2)A cafetériára vonatkozó rendelkezéseket a hatálybalépésének napján felmentési idejüket töltő cafetéria juttatásban részesülő foglalkoztatottakra is alkalmazni kell. VI. Fejezet Az egészségbiztosítás területén adományozható kitüntetések, elismerések 34. Magyarország kitüntetései 94. §
(1)Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény alapján adható kitüntetésekkel kapcsolatos feladatokat a Humánpolitikai Főosztály látja el.
(2)A munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslata alapján a felterjesztésről a főigazgató dönt.
(3)Magyar állampolgár kitüntetése esetében a kitüntetés alapjául szolgáló érdemek nagyságán kívül a felterjesztő személy közéleti szerepének, életkorának, esetleges korábbi kitüntetéseinek figyelembevételével lehet javaslatot tenni, a Miniszterelnökség által meghatározott időpontokban.
(4)Magyarország kitüntetéseihez a kiadások fedezetét a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetésében kell biztosítani.
(5)Az emberi erőforrások minisztere által adományozható elismerésekről szóló 49/2012. (XII. 15.) EMMI rendeletben foglalt adományozható elismerésekre az
(1)bekezdésben foglaltak az irányadók. A miniszteri elismerésekhez a főigazgató eseti jutalmat biztosíthat a mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembevételével. 35. A főigazgató által adományozható elismerések 95. § A főigazgató Szent Kristóf-napi ünnepség keretében az alábbi elismeréseket adhatja:
  1. a)Szent Kristóf plakett
  2. aa)Az egészségbiztosítási szakmai tevékenység, illetve az egészségbiztosítási ágazat általános fejlesztése érdekében kifejtett munkásság elismeréseként adományozható bel- és külföldi természetes személyek részére.
  3. ab)A plakett adományozásával egyidejűleg az OEP foglalkoztatottjai számára egyszeri jutalom kerülhet kifizetésre a mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembevételével.
  4. b)Szent Kristóf érem
  5. ba)Kiemelkedő egészségbiztosítási szakmai tevékenység elismeréseként kerül adományozásra. Az OEP-pel jogviszonyban állók részére adományozható.
  6. bb)Az érem adományozásával egyidejűleg egyszeri jutalom kerülhet átadásra a mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembevételével.
  7. c)Főigazgatói Dicséret A főigazgató – a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési források figyelembevételével – a foglalkoztatottakat a közszolgálati feladataik kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladataik hosszabb időn át történő eredményes ellátásáért a Szent Kristóf-napi ünnepség keretében pénzjutalomban részesítheti. 96. §
(1)A munkáltatói jogkör gyakorlójának a 95. §-ban meghatározott elismerésekre vonatkozó javaslatát a Humánpolitikai Főosztály részére kell megküldenie.
(2)A felterjesztés feltétele – a plakett nem OEP foglalkoztatott részére történő adományozásának kivételével – az OEP-nél legalább két éven át folyamatosan fennálló jogviszony.
(3)Nem terjeszthető fel elismerésre:
  1. a)aki az elismerés adományozásának időpontjában próbaidejét tölti,
  2. b)aki az elismerés adományozásának időpontját megelőző két éven belül a főigazgató által adományozható elismerésben részesült, továbbá
  3. c)aki az elismerés adományozásának időpontjában fegyelmi eljárás vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
  4. d)aki az elismerés időpontjában fizetés nélküli szabadságát tölti, vagy tartósan távollévőnek minősül.
(4)A beérkezett javaslatokat a Humánpolitikai Főosztály készíti elő a kitüntetési javaslatokat elbíráló bizottság részére.
(5)A kitüntetési javaslatokat elbíráló bizottság tagjai:
  1. a)főigazgató,
  2. b)főigazgató-helyettesek,
  3. c)Humánpolitikai Főosztály vezetője,
  4. d)TBDSZ elnöke.
(6)Valamennyi elismerésben részesülő kiértesítéséről, az ünnepélyes átadás megszervezéséről és az elismerésben részesültek nyilvántartásáról a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik.
  1. § A TBDSZ évente javaslatot tehet egy fő részére történő Szent Kristóf plakett vagy Szent Kristóf érem adományozására.
  2. §
(1)A főigazgató – a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési források figyelembevétel – a foglalkoztatottakat a közszolgálati feladataik kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladataik hosszabb időn át történő eredményes ellátásáért a nemzeti és az egyházi ünnepeink alkalmából főigazgatói dicséretben részesítheti, amely a mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembevételével anyagi elismeréssel is járhat.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti elismerés a
  1. §-ban szabályozott eljárási rend szerint – a
  2. §
(3)bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – adományozható.
  1. A Közszolgálati Tisztviselők Napja
  2. §
(1)A Közszolgálati Tisztviselők Napja július 1-je, amely munkaszüneti nap.
(2)A július 1-jei ünnepségen az alábbi rendezvények kerülhetnek megrendezésre: a) „az Egészség évtizede” népegész

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.