📄 Jogszabály szövege
2013. XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról.
Az Országgyűlés Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak,
lakosságának és anyagi javainak védelme, a Magyar Honvédség adatkezelésébe tartozó személyes adatok védelmének
biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLtALÁNOS ReNDeLKezÉSeK 1. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában
a) behívhatósági korhatár:
aa) a Magyar Honvédségnél (a továbbiakban: Honvédség) hivatásos, szerződéses vagy önkéntes
tartalékos katonai szolgálatot teljesítettek esetén a katonai szolgálat felső korhatára,
ab) más hadkötelesek és a potenciális hadkötelesek esetén annak az évnek a december 31. napja,
amelyben 40. életévüket betöltik,
b) hadköteles: a hadkötelezettség bevezetését követően magyarországi bejelentett lakóhellyel rendelkező
magyar állampolgárságú férfi,
c) hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott,
mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér valamint az élettárs,
d) igénybevevő: a Honvédség, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § r) pontjában
meghatározott rendvédelmi szervek és a Hvt. 18. § (2) bekezdésében meghatározott honvédelemben
közreműködő szervek,
e) igénybevételi hatóság: a gazdasági és anyagi szolgáltatás Hvt. 14. §-a szerinti igénybevételét elrendelő szerv
vagy személy,
f ) katonai igazgatás: a közigazgatási szervek jogilag szabályozott olyan tevékenysége, amely a haza
fegyveres védelme feltételeinek megteremtése és megvalósítása érdekében a jogalanyok honvédelmi
kötelezettségeinek és önként vállalt honvédelmi feladatainak tervezésére, valamint a kötelezettségek és
a vállalt feladatok végrehajtására irányul.
II. Fejezet
A KAtONAI IGAzGAtÁS SzeRVezetI FeLÉPÍtÉSe, FeLADAtAI
2. A katonai igazgatási szervek 2. § (1) A Honvédség központi katonai igazgatási szerve a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.
(2) A területi katonai igazgatási szervek
a) a katonai igazgatási központok,
b) a toborzó- és érdekvédelmi központok,
c) a katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák.
(3) A területi katonai igazgatási szervek a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének
alárendeltségébe tartoznak.
A törvényt az Országgyűlés 2013. június 10-ei ülésnapján fogadta el.
(4) A katonai igazgatási központok a hadkötelezettség fennállása idején sorozó központokként működnek.
(5) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve és a katonai igazgatási központok e törvényben
meghatározott feladataik vonatkozásában hatósági jogkört gyakorolnak. 3. A katonai igazgatási szervek feladatai
3. § A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve ellátja az alábbi tevékenységekkel összefüggő
katonai igazgatási feladatokat:
a) az önkéntes tartalékosok, a potenciális hadkötelesek és a kiképzett tartalékosok, a hadkötelezettség
bevezetését követően az önkéntes tartalékosok és a hadkötelesek nyilvántartásával, katonai szolgálatával
kapcsolatos feladatok tervezése, vezetése és végrehajtása,
b) a meghagyásba bevont szervezeteknek a meghagyás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos
tevékenységének ellenőrzése,
c) a Honvédség, a rendvédelmi szervek és a honvédelemben közreműködő szervek részére szükséges gazdasági
és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítésének tervezése, végrehajtásának irányítása, felügyelete és
ellenőrzése,
d) az önkéntes tartalékos állomány behívásának előkészítéséhez és a behívás végrehajtásához szükséges
nyilvántartás kezelése, az önkéntes tartalékosok munkáltatóival történő kapcsolattartás,
e) az önkéntes tartalékos állomány behívása,
f ) a Honvédség központi személyügyi nyilvántartásának vezetése,
g) a Honvédség központi hadköteles nyilvántartásának vezetése,
h) a Honvédség központi toborzó és érdekvédelmi nyilvántartásának vezetése,
i) nyilvántartás vezetése a meghagyásba bevont szervekről és a meghagyásra kijelölt munkakörökről
békeidőszakban is, valamint a hadkötelezettség fennállása idején a meghagyásban részesült hadkötelesekről,
j) a veszteség-nyilvántartás vezetése és a nemzetközi egyezmények szerinti tájékoztatás végrehajtása, és
k) a Honvédség személyi állománya részére szolgálati-, ideiglenes szolgálati-, munkáltatói kormánytisztviselői-,
közalkalmazotti-, katonai nyugdíjas-, hatósági- és ellenőri-, a hadkötelezettség bevezetését követően
a katonai igazolványok kiadása, továbbá a katonák személyi igazoló jeggyel és az 1949. augusztus 12-én
kötött Genfi Egyezmények hatálya alá tartozó egyéb igazoló iratokkal történő ellátása.
4. § A katonai igazgatási központok ellátják az alábbi katonai igazgatási feladatokat:
a) békeidőszakban a 27. § szerinti nyilvántartás vezetése a katonai szervezetek hadi beosztásai feltöltésének
előkészítése érdekében,
b) hadkötelezettség fennállása idején a hadköteles nyilvántartás vezetése, a Honvédség hadkötelesekkel
történő hadkiegészítése,
c) a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség
teljesítése érdekében az igénybevétel tervezéséhez szükséges nyilvántartás vezetése,
d) szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot és váratlan támadás idején részvétel
a Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség
teljesítésének előkészítésében.
5. § A toborzó- és érdekvédelmi központok, valamint a katonai igazgatási és érdekvédelmi irodák részt vesznek
a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosításának előkészítésében, valamint a toborzó, érdekvédelmi és
hadkiegészítési szakfeladatok végrehajtásában.
III. Fejezet
A SzOLGÁLAtI VISzONNYAL KAPCSOLAtOS NYILVÁNtARtÁSOK KÖRe
4. Általános szabályok 6. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvényben (a továbbiakban: Hjt.) meghatározott, a honvéd
jogállásával összefüggő jogok érvényesítése és kötelezettségek teljesítése céljából
a) toborzó nyilvántartást,
b) személyügyi nyilvántartást,
c) fegyelmi nyilvántartást,
d) érdekvédelmi nyilvántartást,
e) szolgálaton kívüliekre vonatkozó nyilvántartást, és
f ) pénzügyi nyilvántartást
kell vezetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartások elektronikus nyilvántartások.
7. § (1) Az e fejezet szerinti nyilvántartásban kezelendő adatokat valamint a kezelt adatokban bekövetkezett változásokat
– ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a nyilvántartást vezetőnek az a honvédségi szervezet jelenti be, amelynek
állományába az érintett tartozik. Az adatokra vonatkozó bejelentést haladéktalanul meg kell tenni.
(2) Az érintett
a) a 2. melléklet a)−c) pontja, f ) pont fd) alpontja, n) pontja), p) pontja,
b) az 5. melléklet a) és b) pontja, d) pont dg) és dh) alpontja
szerinti adataiban bekövetkezett változást a nyilvántartást vezetőnek 8 munkanapon belül köteles bejelenteni.
8. § (1) A Honvédség a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez kapcsolódóan
az alkalmasság felmérése és minősítése, valamint az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek
fennállásának megállapítása céljából kezeli
a) a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy, valamint
b) a hivatásos állományú katonának, a szerződéses állományú katonának, a honvéd tisztjelöltnek, a honvéd
altiszt-jelöltnek és a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos katonának
egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett különleges személyes adatait.
(2) Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó,
a) az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált, és
b) az alkalmasság minősítését tartalmazó
különleges személyes adat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó különleges
személyes adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában részt vevő
orvos valamint bizottság kezelheti, illetve azok kizárólag a részükre továbbíthatók.
(4) A munkáltatói jogkört gyakorló és a honvédségi szervezet személyügyi szerve részére – a fizikai felmérés részletes
eredményén kívül – kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági
vizsgálatot a munkáltatói jogkört gyakorló kezdeményezi, az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására
jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni és az egészségügyi adatot az eljárásban részt vevő orvos, valamint
orvosi bizottság részére továbbíthatja.
(5) Az alkalmassági vizsgálat megállapításait a vizsgálatot végző a munkáltatói jogkört gyakorlónak és az alapellátást
végző orvosnak továbbítja.
(6) A vizsgálatok megállapításai a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők. Ha a szolgálati
viszony egészségi vagy pszichikai alkalmatlanság alapján szűnt meg, az alkalmasság minősítését tartalmazó adatok
az állomány tagjának haláláig kezelhetők.
5. A toborzó nyilvántartás 9. § (1) A toborzó nyilvántartásban kell kezelni a hivatásos állományú katonának, a szerződéses állományú katonának,
a honvéd tisztjelöltnek, a honvéd altiszt-jelöltnek és az önkéntes tartalékos katonának jelentkezők (a továbbiakban
együtt: jelentkező) 1. melléklet szerinti adatait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(3) A toborzó nyilvántartást a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve vezeti.
(4) A toborzó nyilvántartásban történő adatkezelés célja
a) a szerződéses,
b) a hivatásos,
c) a honvéd tisztjelölti és a honvéd altiszt-jelölti, és
d) az önkéntes tartalékos
állomány utánpótlásának biztosítása.
(5) A toborzó nyilvántartásba történő bekerülés a jelentkező kérelmére történik. A toborzó nyilvántartás alapja
a jelentkező által kitöltött adatlap, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány és az egészségi,
pszichikai, fizikai alkalmasságot megállapító honvédségi szervezet határozata.
(6) A toborzó nyilvántartásban kezelt adatokhoz a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos döntés előkészítése és
meghozatala céljából elektronikus úton közvetlenül hozzáférhet, és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthet
a) a Honvédség központi személyügyi szerve,
b) annak a honvédségi szervezetnek a személyügyi szerve, amelynek állományába a jelentkező bekerülhet, és
c) az egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgálatot végző szerv.
(7) A toborzó nyilvántartásban szereplő adatokat a (3) bekezdés szerinti adatkezelő a szolgálati viszony létrehozása
érdekében átadja a szolgálati viszony létrehozásáért felelős honvédségi szervezet személyügyi nyilvántartást vezető
szervének további kezelésre, vagy a szolgálati viszony létrejötte hiányában haladéktalanul törli azokat.
6. A személyügyi nyilvántartás 10. § (1) A személyügyi nyilvántartásban kell kezelni a honvédek és a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos
katonák valamint ezek társadalombiztosítási, szociális vagy kegyeleti gondoskodásra jogosult hozzátartozóinak
a 2. melléklet szerinti adatait.
(2) A személyügyi nyilvántartást a Honvédség központi személyügyi szerve vezeti.
(3) A személyügyi nyilvántartásban történő adatkezelés célja
a) a szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói döntések, a jognyilatkozatok előkészítésének és
meghozatalának biztosítása,
b) a szolgálati viszonnyal összefüggő jogok gyakorolhatóságának és kötelezettségek teljesíthetőségének
biztosítása,
c) a hozzátartozót megillető társadalombiztosítási, szociális és kegyeleti gondoskodás megállapításának és
folyósításának biztosítása.
(4) A honvédek és a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos katonák adatai a szolgálati viszony
megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők. A hozzátartozók adatai a honvédek és az önkéntes tartalékos
katonák szolgálati viszonyának megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.
11. § (1) A személyügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetnek és az annak
alapjául szolgáló iratokba betekinthetnek a szolgálati viszonnyal kapcsolatos döntések előkészítése és meghozatala,
azok végrehajtása, ellenőrzési, felügyeleti jogaik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából
a) a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a miniszter által vezetett minisztérium állami
vezetői, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke,
b) a Honvédség központi személyügyi szerve,
c) a miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szerve,
d) a honvédségi szervezet saját állománya vonatkozásában a honvédségi szervezet személyügyi szerve,
e) az alárendeltjei vonatkozásában a teljesítményértékelést végző személy, a szolgálati elöljáró és
az állományilletékes parancsnok,
f ) az állomány érintett tagjait illetően a fegyelmi, valamint a szociális ügyben eljáró személy,
g) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző személy,
h) a Honvédség jogi képviseletét ellátó szervezet,
i) a Honvédségnél munkaügyi ellenőrzését végző szerv,
j) a Honvédségnél az érintett illetmény számfejtését végző szerv,
k) az önkéntes tartalékos katonák adatai tekintetében a katonai igazgatás lakóhely szerint illetékes területi
szervei,
l) az elöljáró parancsnok munkavédelmi szaktevékenységre feljogosított ügyintézője,
m) a honvédelmi baleset és a honvédelmi úti baleset kivizsgálására létrehozott bizottság tagjai, a baleseti naplót
vezető szolgálat, és
n) a Honvédségnél munkabiztonsági hatósági feladatokat ellátó szerv.
(2) A személyügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz történő hozzáférést és az azok alapjául szolgáló iratokba történő
betekintést a Honvédség központi személyügyi szervének vezetője írásban engedélyezi.
(3) A Kormány által rendeletben kijelölt honvédségi szervezet a Hjt. 46. § (1) bekezdés r) és s) pontja szerinti
rendelkezési állományba áthelyezettek Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezésének elősegítése
érdekében
a) a rendelkezési állományba áthelyezéssel egyidejűleg a 7. melléklet szerinti adatokat továbbítja a kormányzati
személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervnek (a továbbiakban: személyügyi központ),
b) ellátja a tartalékállomány kezelésével kapcsolatos, a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat.
(4) A Hjt. 46. § (1) bekezdés r) és s) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezettek adatai a Hjt. 59. § (2) bekezdés
c) pontja szerinti áthelyezésig, illetve a szolgálati viszonynak a Hjt. 47. § (2) bekezdése szerinti megszűnéséig
kezelhetők.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti személyek adatait a személyügyi központ, a nyilvántartásban keresést kérő vagy üres
álláshelyet bejelentő közigazgatási szerv ismerheti meg.
12. § (1) A honvéd tisztjelöltek esetén a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése
céljából a személyügyi nyilvántartást vezető a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklet
I/B. pont 1. alpontja szerinti adatokat vehet át a hallgatók nyilvántartásából.
(2) A honvéd altiszt-jelöltek esetén a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó jogok gyakorlása és kötelezettségek
teljesítése céljából a személyügyi nyilvántartást vezető a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. §
(4) bekezdése szerinti adatokat vehet át a köznevelési intézmény által vezetett nyilvántartásból.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti személyek adatai a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony létesítése esetén
a személyügyi nyilvántartásban tovább kezelhetők.
13. § (1) A kiképzett tartalékosnak nem minősülő személyek esetén a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezete
a személyi iratokat a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, a katonai
szolgálat teljesítésével kapcsolatos hatósági bizonyítványok kiállítása, valamint a tudományos kutatás elősegítése
céljából a szolgálati viszony megszűnésétől vagy megszüntetésétől számított ötven évig köteles megőrizni.
A megőrzési határidő lejárta előtt a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervének vezetője a katonai szolgálat
teljesítésével kapcsolatos hatósági bizonyítványok kiállítása, valamint a tudományos kutatás elősegítése céljára
figyelemmel javaslatot tehet a személyi iratok további őrzésére.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a megőrzési határidő lejártát követően a levéltári törvényben foglalt feladatok
végrehajtása céljából – végleges megőrzésre – a Hadtörténelmi Levéltárnak át kell adni azok iratait, akik
a) egység vagy azzal azonos, továbbá magasabb szintű parancsnoki vagy vezetői beosztást láttak el,
b) tábornoki rendfokozatot viseltek,
c) akiket Hősi halottá, vagy a Magyar Honvédség halottjává minősítettek,
d) állami díjasok, Kossuth- vagy Széchenyi-díjasok,
e) akadémikusok vagy a tudományok doktori fokozatával rendelkeznek, vagy
f ) olimpiai vagy világbajnoki címet szereztek.
7. A fegyelmi nyilvántartás 14. § (1) A fegyelmi nyilvántartásban kell kezelni a honvédek és a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos
katonák 3. melléklet szerinti adatait.
(2) A Honvédség központi fegyelmi nyilvántartását a miniszter vezeti. A fegyelmi nyilvántartás alapjául szolgáló iratokat
az honvédségi szervezet őrzi, amelynek állományába az (1) bekezdés szerinti személyek tartoznak.
(3) A fegyelmi nyilvántartásban történő adatkezelés célja a fegyelmi eljárás lefolytathatóságának, a fegyelmi eljárás
során történő döntés-előkészítésnek és határozathozatalnak biztosítása, a kiszabott fenyítések és azok hatályának
naprakész megállapíthatósága, továbbá a szolgálati viszony létesítési, a honvéd tisztjelölti és a honvéd altiszt-jelölti
szolgálati viszony létesítési akadály megállapíthatóságának biztosítása.
(4) A fegyelmi nyilvántartásban szereplő adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.
Ha a fegyelmi eljárás a szolgálati viszonyt vagy rendfokozatot érintő szankcióval zárult vagy a szolgálati viszony
megszüntetésére méltatlansági eljárás keretében került sor, a fegyelmi nyilvántartásban szereplő adatok az érintett
személyre irányadó – az eljárás befejezésekor hatályos jogszabályok alapján megállapított – öregségi nyugdíj
korhatárig kezelhetők.
15. § (1) A fegyelmi nyilvántartásban kezelt adatokhoz a fegyelmi határozat jogkövetkezményeinek megállapítása,
a fegyelmi fenyítés hatályának fennállása, felügyeleti és ellenőrzési jogkör gyakorlása céljából elektronikus úton
közvetlenül hozzáférhet valamint az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthetnek:
a) a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke,
b) az alárendeltjei vonatkozásában az állományilletékes parancsnok,
c) a honvédségi szervezet saját állománya vonatkozásában a honvédségi szervezet jogi és igazgatási szervezete,
d) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző,
e) a Honvédség jogi képviseletét ellátó szervezet,
f ) az adott ügyben érintett személy tekintetében a fegyelmi, a szabálysértési, a méltatlansági és
a büntetőeljárásban eljáró személy,
g) a Honvédségnél az érintett illetmény számfejtését végző szervek, és
h) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.
(2) A fegyelmi nyilvántartáshoz történő hozzáférést, illetve az annak alapjául szolgáló iratokba történő betekintést
a miniszter engedélyezi.
8. Az érdekvédelmi nyilvántartás 16. § (1) Az érdekvédelmi nyilvántartásban kell kezelni a (4) bekezdés a)−d) pontja szerinti személyek 5. melléklet szerinti
adatait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(3) Az érdekvédelmi nyilvántartást a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve
a társadalombiztosítási, a szociális és a kegyeleti ellátásra való jogosultság megszűnéséig vezeti.
(4) Az érdekvédelmi nyilvántartásban történő adatkezelés célja
a) a nyugállományú katonának,
b) a hivatásos, a szerződéses és az önkéntes tartalékos, vagy a hadkötelezettség alapján történő katonai
szolgálatteljesítéssel összefüggő baleset, betegség, sebesülés vagy haláleset miatt társadalombiztosítási és
szociális ellátásra jogosultaknak,
c) a korábban hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítetteknek, és
d) az a)−c) pont szerint ellátásra jogosult hozzátartozóinak
társadalombiztosítási, szociális, kegyeleti ellátásai megállapításának és folyósításának biztosítása.
(5) Az (1) bekezdés szerinti adatokat – ha ez a személyügyi nyilvántartásban rendelkezésre áll – a személyügyi
nyilvántartásból kell átvezetni az érdekvédelmi nyilvántartásba.
(6) Az érdekvédelmi nyilvántartásban szereplő adatokat valamint az azok alapjául szolgáló iratokat a (3) bekezdés
szerinti idő eltelte után megőrzésre a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezetének kell átadni.
(7) Az érdekvédelmi nyilvántartásban kezelt adatokhoz társadalombiztosítási, szociális, kegyeleti ellátás
megállapításának és folyósításának céljából elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetnek és annak alapjául
szolgáló okmányokba betekinthetnek:
a) a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke,
b) a Honvédség központi személyügyi szerve,
c) az alárendeltjei vonatkozásában a minősítést végző személy és az állományilletékes parancsnok,
d) az állomány érintett tagjait illetően a fegyelmi, valamint a szociális ügyben eljáró személy,
e) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző,
f ) a Honvédség jogi képviseletét ellátó szervezet,
g) a Honvédségnél az érintett illetmény számfejtését végző szervek,
h) az önkéntes tartalékos katonák adatai tekintetében a katonai igazgatás lakóhely szerint illetékes területi
szervei,
i) a honvédelmi baleset és a honvédelmi úti baleset kivizsgálására létrehozott bizottság tagjai, a baleseti naplót
vezető szolgálat. 9. A szolgálaton kívüliek nyilvántartása 17. § (1) A szolgálaton kívüliek nyilvántartásában kell kezelni a Hjt. szerinti szolgálaton kívüliek állományába tartozó
személyek 6. melléklet szerinti adatait. A szolgálaton kívüliek nyilvántartásába az érintettet a kérelmére lehet
felvenni.
(2) A szolgálaton kívüliek nyilvántartását a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve vezeti.
(3) A szolgálaton kívüliek nyilvántartásának célja a hivatásos állományba történő visszavétel elősegítése, továbbá
a hivatásos állományból kiváló személy honvédségi kötődésének fenntartása.
(4) Szolgálaton kívüliek adatai a szolgálaton kívüliek nyilvántartásában annak az évnek az utolsó napjáig kezelhetőek,
amikor
a) a Hjt. 76. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam letelik,
b) az érintett öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, vagy
c) az egyéb közszolgálati jogviszony keretében történő foglalkoztatása megszűnik.
(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szolgálaton kívüliek nyilvántartásából az információs önrendelkezési jogról
és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottakon túl adatszolgáltatás nem teljesíthető.
10. A szolgálatteljesítési idő nyilvántartása 18. § (1) Nyilvántartást kell vezetni
a) a szolgálatteljesítés,
b) az ügyeleti és a készenléti szolgálatok,
c) a Hjt. 109. és 110. §-a szerinti szabadság,
d) az egészségügyi szabadság, és
e) a szolgálatteljesítési idő-kedvezmények
időtartamáról.
(2) A szolgálatteljesítési idő nyilvántartását a honvédségi szervezet a saját állományáról vezeti.
(3) A szolgálatteljesítési idő nyilvántartása
a) az állomány tagjára vonatkozóan az (1) bekezdés, és
b) az önkéntes tartalékos katonákra vonatkozóan az (1) bekezdés a), c) és d) pontja
szerinti időtartamot tartalmazza.
(4) A szolgálatteljesítési idő nyilvántartásának célja a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlásának és
a kötelezettségek teljesítésének biztosítása.
(5) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a honvéd tisztjelöltekre és a honvéd altiszt-jelöltekre azzal, hogy a munkáltatói
jogkört gyakorló biztosítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 30. § (1) bekezdés a)−d), f ) és g) pontjai szerinti szolgálati feladatok
időtartamának megállapíthatóságát.
(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza a teljesített túlszolgálatot és annak ellentételezését is.
(7) A szolgálatteljesítési idő nyilvántartásából a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek
teljesítésének biztosítása céljából adatot igényelhet
a) saját állománya vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlója, a szolgálati elöljáró,
b) az adott ügyben érintett személy tekintetében a fegyelmi vagy méltatlansági ügyben eljáró személy,
c) a Honvédség jogi képviseletét ellátó szervezet, és
d) a Honvédségnél az érintett illetmény számfejtését végző szerv.
11. A pénzügyi nyilvántartás 19. § (1) Pénzügyi nyilvántartásban kell kezelni a honvédek és a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos
katonák 14. melléklet szerinti személyes adatait.
(2) A pénzügyi nyilvántartást a Honvédség központi pénzügyi és számviteli szerve vezeti.
(3) A pénzügyi nyilvántartás célja az (1) bekezdés szerinti személyeket pénzben megillető járandóságok, juttatások és
költségtérítések kifizethetőségének biztosítása.
(4) A pénzügyi nyilvántartásban szereplő adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.
(5) A pénzügyi nyilvántartásban szereplő adatokhoz a pénzbeli járandóságok, juttatások és költségtérítések
folyósításával kapcsolatos döntések előkészítése, meghozatala, a kifizethetőség biztosítása és a törvényességi
felügyelet gyakorlása céljából elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetnek és az azok alapjául szolgáló iratokba
betekinthetnek:
a) a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke,
b) a Honvédség központi személyügyi szerve,
c) a miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szerve,
d) a honvédségi szervezet állománya vonatkozásában a honvédségi szervezet személyügyi szerve,
e) az alárendeltjei vonatkozásában a szolgálati elöljáró és az állományilletékes parancsnok,
f ) a Honvédségnél az érintett szociális ügyében eljáró személy,
g) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző,
h) a Honvédség jogi képviseletét ellátó szervezet,
i) a Honvédségnél munkaügyi ellenőrzést végző szerv, és
j) a Honvédségnél az érintett illetmény számfejtését végző szerv.
(6) A pénzügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz történő hozzáférést és az azok alapjául szolgáló okmányokba történő
betekintést a Honvédség központi pénzügyi és számviteli szervének vezetője írásban engedélyezi.
12. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok nyilvántartásaira vonatkozó sajátos szabályok
20. § (1) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) állományának tagjairól vezetett nyilvántartásokra
a 4−11. alcím rendelkezéseit ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A KNBSZ állományába tartozó személy a KNBSZ törvényben meghatározott nemzetbiztonsági feladatainak ellátása
céljából a Honvédség valamennyi nyilvántartásához közvetlenül hozzáférhet és az azok alapjául szolgáló iratokba
betekinthet, azokról másolatot készíthet.
(3) A KNBSZ állományáról a 6. § (1) bekezdés a)−d) és f ) pontja szerinti nyilvántartást, valamint a szolgálatteljesítési
idő nyilvántartását a KNBSZ vezeti. A KNBSZ a Honvédség személyügyi nyilvántartása részére, a miniszter által
meghatározott adatokról csak számszerű, összesített információk adására kötelezett.
(4) A KNBSZ állományáról vezetett nyilvántartásokba betekinteni, onnan adatot átvenni a miniszter, valamint
a miniszter vagy a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott, a miniszter irányítási feladatai ellátását segítő
szervezetben, illetve a KNBSZ-nél dolgozó személyek jogosultak.
(5) A KNBSZ-nél vezetett nyilvántartások vezetésének rendjére a munkáltatói jogkört gyakorló saját hatáskörében
intézkedik.
13. Egyéb nyilvántartások 21. § (1) A honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektumba történő be- és kilépés ellenőrzése, az élet- és
vagyonbiztonság, valamint a minősített adatok védelme céljából a beléptetési rendszer üzemeltetője a Honvédség
személyi állományának és az alkalmi belépőknek az adatait elektronikus beléptetési rendszerben vagy egyéb
módon rögzítheti és kezelheti.
(2) A Honvédség személyi állományának tagjáról a következő adatok kezelhetők:
a) név, rendfokozat, jogviszony,
b) belépési engedély száma, személyazonosító igazolvány okmányazonosítója, és
c) be- és kilépés ideje.
(3) Az alkalmi belépők következő adatai rögzíthetők és kezelhetők:
a) név, születési hely és idő,
b) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója, és
c) be- és kilépés ideje.
(4) Az adatok a keletkezésüktől számított 6 hónapig kezelhetők.
(5) A beléptető rendszerben rögzített adat továbbítható
a) a honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektumban elkövetett bűncselekmény, szabálysértés,
fegyelmi vétség miatt indult eljárásban bizonyítékként történő felhasználás, az érintett jogainak gyakorlása
céljából az eljárást lefolytató szervnek,
b) a nemzetbiztonsági érdek védelme céljából a KNBSZ-nek, és
c) a szolgálatteljesítési idő nyilvántartás valóságtartalmának megállapítása céljából a munkáltatói jogkört
gyakorlónak. 22. § (1) A honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektum parancsnoka, vezetője az élet- és vagyonbiztonság,
valamint a minősített adatok védelme érdekében képrögzítésre alkalmas elektronikus megfigyelőrendszer
telepítését rendelheti el, amelynek alkalmazásával a honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektumban,
valamint annak közvetlen környezetében tartózkodó személyekről felvétel készíthető.
(2) A honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektum parancsnoka, vezetője jól látható helyen, jól olvashatóan
köteles figyelemfelhívó piktogramot alkalmazni, valamint adatvédelmi tájékoztatást elhelyezni arról, hogy
a honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektumban vagy annak közvetlen környezetében képfelvétel
rögzítésére alkalmas elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak. A tájékoztatásban ki kell térni arra, hogy
az adatkezelést mely törvény rendeli el.
(3) A képfelvétel rögzítésére alkalmas elektronikus megfigyelő rendszer alkalmazásához a természetes személy
hozzájárulása szükséges, amely úgy is megadható, hogy a természetes személy a (2) bekezdés szerinti jelzés
megismerése után a honvédségi szervezet elhelyezésére szolgáló objektumba vagy annak közvetlen környezetébe
bemegy.
(4) Nem alkalmazható képfelvétel rögzítésére alkalmas elektronikus megfigyelő rendszer öltözőben, mosdóban,
illemhelyen, illetve kórházi szobában.
(5) A rögzített képfelvétel a rögzítéstől számított 60 napig tárolható, azt követően haladéktalanul törölni kell.
(6) Az (5) bekezdés szerinti időtartamon belül a rögzített képfelvétel a jogszabályban meghatározott szabálysértési,
bűnüldözési, igazságszolgáltatási és fegyelmi eljárás lefolytatása céljából a nyomozó hatóság, a szabálysértési
hatóság, a fegyelmi ügyben eljáró szerv, az ügyészség, a bíróság, a törvényben meghatározott nemzetbiztonsági
feladatok ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok valamint az érintett jogainak gyakorlása céljából,
az érintett részére továbbítható.
(7) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a képfelvétel rögzítése érinti, a (6) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához
kérheti, hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig ne törölje. A kérelem benyújtására a képfelvétel
rögzítésétől számított 60 napon belül van lehetőség. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített
képfelvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül nem kerül sor
megkeresésre, a rögzített képfelvételt törölni kell.
23. § (1) A Honvédség központi személyügyi szerve a kiválasztási eljárás lefolytatása céljából kezeli a Hjt. szerinti pályázati
eljárásokkal kapcsolatos, a pályázó által szolgáltatott adatokat. A pályázati eljárás lezárását követően az adatokat
a nyilvántartásból törölni kell, kivéve, ha a pályázó az adatai további kezeléséhez írásban hozzájárul annak
érdekében, hogy a későbbi pályázati lehetőségekről tájékoztatást kapjon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban a pályázó következő adatai kezelhetők:
a) a természetes személyazonosító adatok,
b) az önéletrajz adatai,
c) a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó, a pályázati kiírásban meghatározott egyéb adatok.
(3) A pályázati nyilvántartásba a pályázati eljárás lefolytatása, a pályázó alkalmasságának megítélése céljából jogosult
betekinteni, illetve abból adatokat kérni
a) a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői és a Honvéd Vezérkar főnöke, továbbá
b) a pályázat elbírálásban résztvevő személy.
24. § (1) A honvédségi szervezet személyi állományának kiértesíthetősége céljából a honvédségi szervezet vezetője
a honvédségi szervezet személyi állományának kiértesítésére és kiértesíthetőségére vonatkozó adatokat kezelheti.
(2) A honvédségi szervezet személyi állományának tagjáról a következő adatok kezelhetők:
a) név, rendfokozat, beosztás,
b) lakcím, tartózkodási hely, telefonszám, valamint
c) a jelenlétre, illetve távollétre vonatkozó adatok (jelen, szolgálatban, vezényelve, szolgálati úton,
egészségügyi, illetve beteg szabadságon, kórházban, szabadságon, pihenő napon, engedély nélkül távol,
egyéb okból távol).
(3) A honvédségi szervezet személyi állományának tagja a (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változást
haladéktalanul köteles bejelenteni a honvédségi szervezet vezetőjének. Az adatokat a bejelentést követően
a honvédségi szervezet vezetője által meghatározott rendben azonnal pontosítani kell.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott adatok a honvédségi szervezet személyi állománya tagjának a honvédségi
szervezettel fennálló szolgálati viszonyának idejéig kezelhetők.
(5) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatok csak a kiértesítés végrehajtása céljából használhatók fel.
IV. Fejezet
A HADKÖteLeS ÁLLOMÁNY NYILVÁNtARtÁSA 14. A hadköteles nyilvántartás
25. § (1) A hadkötelezettség bevezetésének biztosítása céljából a kiképzett tartalékosokról és potenciális hadkötelesekről
már békeidőszakban, valamint a hadkötelezettség bevezetését követően a hadkötelesekről a katonai szolgálatra
történő behívás előkészítése és végrehajtása céljából hadköteles nyilvántartást kell vezetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő betekintést, az abból történő adatszolgáltatást a honvédségi
szervezetek részére az állományba vétel végrehajtása céljából a Honvédség katonai igazgatási és központi
adatfeldolgozó szervének vezetője engedélyezhet.
26. § (1) A hadköteles nyilvántartásban kezelhető adatokat a 4. melléklet határozza meg.
(2) A hadköteles nyilvántartást a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve vezeti.
(3) A 4. melléklet j)–m) pontjaiban meghatározott adatok kizárólag a hadkötelezettség fennállása idején kezelhetők
a hadköteles nyilvántartásban, és azokat a kényszerintézkedés megszüntetése napjának hatályával vagy a fegyver
nélküli katonai szolgálat teljesítésére vonatkozó határozat jogerőre emelkedésének napjával törölni kell.
(4) A 29. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint szolgáltatott adatok alapján a Honvédség katonai igazgatási és központi
adatfeldolgozó szerve a potenciális hadkötelest, valamint a hadkötelest abban az évben, amelyben a 18. életévét
betölti, hadköteles nyilvántartásba veszi. A honosított, visszahonosított 18. életévét már betöltött kiképzett
tartalékost, potenciális hadkötelest és hadkötelest a rá vonatkozó adatszolgáltatást követően utólagosan kell
hadköteles nyilvántartásba venni.
(5) Békeidőszakban annak az évnek a december 31-éig, melyben a kiképzett tartalékos és a potenciális hadköteles a rá
vonatkozó behívhatósági korhatárt eléri, az adatait a hadköteles nyilvántartásban kizárólag a Honvédség katonai
igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezete
kezeli.
27. § (1) Azon kiképzett tartalékosok adatait, akiknek a Honvédséggel fennálló hivatásos, szerződéses, vagy önkéntes
tartalékos szolgálati viszonya 2011. január 1-jét követően, legalább 6 hónap tényleges katonai szolgálat teljesítését
követően szűnt meg, valamint életkoruk nem érte el a katonai szolgálat felső korhatárát és a szolgálati viszony
megszűnésekor katonai szolgálatra alkalmas minősítéssel rendelkeztek, a Honvédség katonai szervezetei hadi
beosztásába történő előzetes tervezése céljából a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve
alárendeltségébe tartozó, az érintettek lakóhelye szerint illetékes katonai igazgatási központ már békeidőszakban is
kezeli.
(2) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadi beosztásba betervezett kiképzett
tartalékosok 4. melléklet a) pont aa)–ae) alpontja, f ) pont fc) alpontja és r) pont ra)–re) alpontja szerinti adatait
a tervezett beosztás megjelölésével, a hadi beosztások feltöltésének tervezése céljából békeidőszakban továbbítja
a katonai szervezet részére.
(3) A katonai igazgatási központ és a katonai szervezet az (1) és (2) bekezdés szerinti adatkezelésre
a) a kiképzett tartalékosnak a hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos szolgálati viszonya megszűnését
követő 10. év december 31-éig, de legfeljebb a katonai szolgálat felső korhatárának eléréséig,
b) a hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítéséig, vagy
c) jogszabály alapján a katonai szolgálat teljesítése alóli mentesítésig
jogosult.
(4) A katonai szervezet a (2) bekezdés szerinti adatkezelésre – a (3) bekezdésben meghatározottak
figyelembevételével – legfeljebb a tervezett hadi beosztás megszűnéséig jogosult.
28. § (1) A hadkötelezettség fennállása idején a hadkötelesek adatait
a) a szükséges létszám biztosítása érdekében a rájuk vonatkozó behívhatósági korhatárig a Honvédség katonai
igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve és illetékességi területe vonatkozásában a sorozó központ,
b) a rájuk vonatkozó behívhatósági korhatár betöltését követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt
szervezete
kezeli. (2) A hadkötelezettség fennállása idején a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve
a hadkötelesek adatairól a katonai szolgálat időtartamára a hadköteles nyilvántartásból annak a katonai
szervezetnek is adatot szolgáltat, amelynél a hadköteles a katonai szolgálatát teljesíti. A katonai szolgálat ellátásával
összefüggő nyilvántartás vezetésére és adatok kezelésére a katonai szervezet is jogosult.
15. Automatikus adatszolgáltatás a hadkötelesek nyilvántartásához 29. § (1) A 40. életévüket a tárgyév december 31-éig be nem töltő potenciális hadkötelesekről, kiképzett tartalékosokról
és hadkötelesekről a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére az e §-ban
meghatározott szervek szolgáltatnak adatot.
(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a 8. mellékletben meghatározott adatokról a hadköteles
nyilvántartásba vételhez és a nyilvántartott adatok pontosításához adatot szolgáltat
a) a hadköteles korba lépőkről a hadköteles nyilvántartásba vétel évének január 31. napjáig,
b) a magyar állampolgárságot a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján megszerzőkről, ha
magyarországi lakóhellyel rendelkeznek, haladéktalanul, valamint a külföldről hazatérő magyar
állampolgárokról a magyarországi lakóhelyük bejelentését követő 8 napon belül,
c) az (1) bekezdés szerinti személy elhalálozásáról minden év január 31. napjáig, és
d) a hadköteles nyilvántartásban lévőkről a 8. melléklet szerinti adataik megváltozását követő 8 napon belül.
(3) A Honvédség központi személyügyi szerve a hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományban szolgálatot
teljesítőkről minden hónap 5. napjáig a 4. melléklet a), f ), s) és t) pontjában, valamint az r) pont ra)–rf ) alpontjában
meghatározott adataikra vonatkozóan szolgáltat adatot.
(4) A rendvédelmi szervek az állományukban hivatásos szolgálatot teljesítőkről minden év december 31. napjáig
a 4. melléklet a) pontjában és az r) pont ra)–re) alpontjában meghatározott adataikra vonatkozóan szolgáltatnak
adatot.
(5) A rehabilitációs szakértői szerv az (1) bekezdés szerinti személy legalább 36%-ot elérő munkaképességcsökkenéséről, valamint a legalább 29%-ot elérő egészségkárosodásáról minden év január 31. napjáig szolgáltat
adatot.
(6) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgárságról való lemondásról minden év január 31. napjáig
szolgáltat adatot.
(7) A Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve, valamint a rendvédelmi szervek a hivatásos, szerződéses
vagy önkéntes tartalékos állományba felvettekről, valamint szolgálati viszonyuk megszűnéséről a hadkötelezettség
fennállása idején a rájuk vonatkozó behívhatósági korhatárig minden hónap 5. napjáig szolgáltatnak adatot.
(8) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában a (4) és a (7) bekezdés szerinti
adatszolgáltatási kötelezettséget és az adatok védelméhez szükséges különös biztonsági követelményeket
a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdése szerinti együttműködési
megállapodás határozza meg.
30. § (1) A hadkötelezettség bevezetése esetén, a hadkötelezettség fennállása idejéig a 40. életévüket tárgyév december
31-ig be nem töltő hadkötelesekre vonatkozóan a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve
számára az e §-ban meghatározott szervek szolgáltatnak adatot. Az e §-ban meghatározott adatszolgáltatási
kötelezettség – a (4) és az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével – nem érinti a 29. §-ban meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését.
(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve minden hónap 5. napjáig adatot szolgáltat az (1) bekezdés
szerinti, Magyarországon lakóhellyel vagy – ennek hiányában – tartózkodási hellyel rendelkező személyekről.
(3) A választási szerv adatot szolgáltat azokról az (1) bekezdés szerinti személyekről, akiket országgyűlési, európai
parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, kisebbségi önkormányzati
képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek vagy annak megválasztottak, illetve megbízatásuk megszűnt
a hadkötelezettség elrendelésétől számított 5 napon belül, valamint a hadkötelezettség fennállásának idején
a nyilvántartásba vételt, a megválasztást vagy a megbízatás megszűnését követő 8 napon belül.
(4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a hadköteles nyilvántartásban nyilvántartott adatok
pontosításához adatot szolgáltat az (1) bekezdés szerinti személy elhalálozásáról minden hónap 5. napjáig.
(5) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgárságról való lemondásról minden hónap 5. napjáig
szolgáltat adatot.
(6) Az (1) bekezdés szerinti személyek közül a szabadságvesztés büntetésüket töltő személyek esetén
a szabadságvesztés büntetés megkezdésének időpontjáról, a szabadulás várható idejéről és a szabadulás
időpontjáról a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának illetékes szerve minden hónap 5. napjáig
szolgáltat adatot.
16. Megkeresésre történő adatszolgáltatás a hadköteles nyilvántartáshoz 31. § A fővárosi és a megyei kormányhivatal járási, fővárosi kerületi hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) vezetője
közreműködik
a) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének megkeresésére az illetékességi
területén bejelentett lakóhellyel rendelkező kiképzett tartalékosok és potenciális hadkötelesek lakcím- és
anyakönyvi adatainak pontosításában,
b) a hadkötelezettség fennállása idején a sorozó központ megkeresésére az illetékességi területén bejelentett
lakóhellyel rendelkező hadkötelesek személyazonosító, lakcím- és anyakönyvi adatainak pontosításában.
32. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve megkeresésére a megkeresésben szereplő
személyekről 8 napon belül adatot szolgáltat a hadköteles nyilvántartás pontosításához
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a 29. § (2) bekezdésében meghatározott adatokról,
b) a rendvédelmi szerv az állományában hivatásos szolgálatot teljesítők a 29. § (4) bekezdésében meghatározott
adatairól,
c) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 29. § (6) bekezdésében meghatározott adatokról,
d) a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve valamint a rendvédelmi szerv a 29. § (7) bekezdése
szerinti adatokról,
e) a választási szerv a 30. § (3) bekezdése szerinti adatokról,
f ) a jogszabály alapján meghagyásba bevont szervezet a meghagyásban érintett személyek 33. § (6) bekezdés
b) pontjában meghatározott adatairól,
g) a kezelést végző orvos a katonai szolgálatra való alkalmasság megállapítása érdekében a 4. melléklet f ) pont
fa) és fc) alpontja, g), h), i) és s) pontja szerinti adatokról, és
h) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a 30. § (6) bekezdése szerinti adatokról.
(2) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve megkeresésére, a megkeresésben szereplő
hadkötelesekről 8 napon belül adatot szolgáltat a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a 30. §
(2) bekezdésében meghatározott adatokról.
17. A meghagyással kapcsolatos nyilvántartások 33. § (1) A behívás illetve a meghagyásba helyezés tervezése és végrehajtása céljából a meghagyásba jogszabály alapján
kijelölt szervekről és személyekről, a jogszabály alapján meghagyásba vont szervekről és meghagyásra jogszabály
alapján kijelölt munkakört betöltő hadköteles személyekről a Honvédség katonai igazgatási és központi
adatfeldolgozó szerve a 9. melléklet szerinti és a 4. melléklet a) pont aa)–ae) alpontjában, valamint u) pontjában
meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezet.
(2) A meghagyásba jogszabály alapján kijelölt szervekről és személyekről, valamint a jogszabály alapján meghagyásba
vont szervekről a meghagyásba tartozás időtartama alatt kezelhetőek az adatok.
(3) A jogszabály alapján meghagyásra kijelölt munkakört betöltő hadköteles személyekről kizárólag a hadkötelezettség
fennállása idején, a meghagyásra kijelölt munkakör betöltésének időtartama alatt kezelhetőek az adatok.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő betekintést, az abból történő adatszolgáltatást a behívás
tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik végrehajtása céljából a honvédségi szervezetek részére
a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének vezetője engedélyezhet.
(6) A jogszabály alapján meghagyásba bevont szervezet a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó
szerve részére szolgáltatja
a) békeidőszakban 3 évente január 31-éig a 9. mellékletben meghatározott adatokat,
b) a hadkötelezettség bevezetését követő 5 napon belül a 9. mellékletben meghatározott adatokat, valamint
a meghagyásban érintett hadköteles 4. melléklet a) pont aa)–ae) alpontjában és u) pontjában meghatározott
adatait.
(7) Ha a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást érintő adatokban változás történik, teljes adatszolgáltatást kell teljesíteni
a változást követő 8 napon belül.
18. Az adatszolgáltatás költsége, azonosító adatai 34. § (1) A 14−17. alcímben meghatározott adatszolgáltatások térítésmentesek.
(2) A 14−17. alcímben szolgáltatott adatokat
a) a személyi azonosító alkalmazásával, annak hiányában a természetes személyazonosító adatokkal szolgáltatja
az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve és
a Honvédség központi személyügyi szerve, és
b) a természetes személyazonosító adatokkal szolgáltatja minden további adatszolgáltató.
V. Fejezet
A VeSzteSÉG-NYILVÁNtARtÁS 35. § (1) A veszteség-nyilvántartásban a (3) bekezdés a)−c) pontja szerinti személyeknek a 13. melléklet szerinti adatait kell
kezelni.
(2) A veszteség-nyilvántartást a katonai szolgálat felső korhatáráig a Honvédség katonai igazgatási és központi
adatfeldolgozó szerve, azt követően a Hadtörténeti Levéltár a rá vonatkozó törvényi rendelkezések szerint vezeti.
(3) A veszteség-nyilvántartásban történő adatkezelés célja a Honvédség fegyveres konfliktusok következtében
a) meghalt,
b) eltűnt, vagy
c) idegen hatalom által fogvatartott
tagjainak azonosítása.
(4) A veszteség-nyilvántartásba betekintést a (3) bekezdés a)−c) pontja szerinti személyek vagy ezek hozzátartozói
jogainak gyakorlása céljából a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének vezetője
engedélyezhet
a) a Magyar Vöröskereszt háborús események, fegyveres konfliktusok, valamint természeti katasztrófák során
eltűnt személyek felkutatása érdekében létrehozott szerve, valamint
b) a (3) bekezdés a)−c) pontja szerinti személyek hozzátartozója
részére az erre vonatkozó írásbeli kérelem alapján.
(5) A veszteség-nyilvántartásból adatszolgáltatást a (3) bekezdés szerinti személyek vagy a hozzátartozóik jogai
gyakorlásának biztosítása céljából a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve vezetője
engedélyezhet
a) a Magyar Vöröskereszt háborús események, fegyveres konfliktusok, valamint természeti katasztrófák során
eltűnt személyek felkutatása érdekében létrehozott szerve,
b) a társadalombiztosítási szerv,
c) a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői és a Honvéd vezérkar főnöke,
d) a honvédségi szervezetek,
e) a (3) bekezdés a)−c) pontja szerinti személyek hozzátartozója, valamint
f ) a nemzetközi segélyszervezetek háborús események, fegyveres konfliktusok, valamint természeti
katasztrófák során eltűnt személyek felkutatása érdekében létrehozott szerve
részére az erre vonatkozó írásbeli kérelem alapján.
(6) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a (3) bekezdés szerinti személyek azonosítása
céljából adatokat kérhet
a) a Magyar Vöröskereszttől,
b) a közigazgatási szervezetektől,
c) a honvédségi szervezetektől,
d) a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény 122. cikke
alapján felállított Nemzeti Tájékoztató Irodától,
e) külföldi állam katonai szerveitől,
f ) külföldi államok által felállított nemzeti tájékoztató irodáktól, valamint
g) nemzetközi szervezetektől.
VI. Fejezet
A KAtONAI SzOLGÁLAtI KÖteLezettSÉG jÁRULÉKOS KÖteLezettSÉGeI
19. Személyes adatszolgáltatási kötelezettség 36. § A hadkötelezettség bevezetését követően a rá vonatkozó behívhatósági korhatárt be nem töltött hadköteles
a nyilvántartott adatok pontosításához a lakóhelye szerint illetékes járási hivatal vezetőjének és a katonai igazgatási
központnak – azok megkeresésére – köteles adatot szolgáltatni a katonai szolgálat tervezését és teljesítését
befolyásoló, a 4. melléklet a)–f ) és t) pontjában meghatározott adatairól.
20. Bejelentési kötelezettség 37. § (1) A hadköteles a 36. § szerinti adatszolgáltatást követően az abban foglalt adatokat érintő változást a rá vonatkozó
behívhatósági korhatár betöltéséig bejelenti, valamint haladéktalanul bejelenteni köteles a 4. melléklet r) pont
rg) alpontja szerinti félbeszakítási ok megszűnését.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli azt a hadkötelest, aki a szolgálat teljesítése alóli
felmentéséről értesítést kapott.
(3) A hadköteles az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a sorozó központnak jelenti be a változást követő 8 napon
belül írásban vagy – személyes megjelenés esetén – szóban. A változások bejelentéséhez csatolni kell, személyes
megjelenés esetén pedig be kell mutatni a megfelelő okiratot vagy annak hiteles másolatát.
21. Megjelenési kötelezettség 38. § (1) A hadkötelesnek a sorozó központ felhívására a megjelölt helyen és időben meg kell jelennie adatainak ellenőrzése
és egyeztetése, katonai alkalmasságának megállapítása, orvosi vizsgálat, valamint gyógykezelés céljából.
(2) A rá vonatkozó behívhatósági korhatárt be nem töltött hadköteles a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság
elbírálásával összefüggő orvosi, szakorvosi vizsgálatnak köteles magát alávetni, és e célból a sorozó központ,
a sorozóbizottság vagy a járási hivatal vezetője által meghatározott gyógyintézetben és időpontban megjelenni.
(3) A hadköteles a sorozó központ felhívására köteles megjelenni a katonai okiratok átvétele illetve visszaadása céljából.
A hadköteles az okiratok átvételét, megőrzését és visszaadását nem tagadhatja meg.
(4) Aki megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, azt a sorozó központ vezetőjének határozata
alapján a rendőrség elővezeti.
22. Személyes kötelezettség teljesítése a kötelezett akadályoztatása esetén
39. § Ha a hadköteles a 36. § vagy a 38. § (1)–(3) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésében akadályoztatva van,
helyette közeli hozzátartozója a rokonsági fok igazolásával, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is
teljesítheti – az akadályoztatás okának megjelölésével – a bejelentési kötelezettséget.
VII. Fejezet
A HONVÉDeLMI ÁGAzAtBAN HASzNÁLt IGAzOLVÁNYOKKAL KAPCSOLAtOS ADAtKezeLÉS
23. A katonai igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés 40. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadköteles katonák szolgálati viszonyának
és személyazonosságának igazolására szolgáló katonai igazolványának kiadása céljából a 10. melléklet szerinti
adatokat kezeli a hadkötelezettség bevezetésétől a hadkötelezettség megszűnését követő 5 évig.
(2) A hadköteles katonák igazolványa tartalmazza:
a) a katonai igazolvány birtokosa nevét és a 10. melléklet c)–h) pontja szerinti adatokat,
b) a hadköteles katona katonai szervezetének megnevezését, a szervezet bélyegzőlenyomatát,
c) a katonai igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,
d) a katonai igazolvány kiállításának időpontját,
e) a kiállító katonai szervezet megnevezését, bélyegzőlenyomatát, vezetőjének aláírását, és
f ) a katonai igazolvány megnevezést.
(3) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a katonai igazolványokról
a) az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés és
a (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti adatokat tartalmazza,
b) a hadkötelezettség megszűnését követő 5 év elteltével a (2) bekezdés b)−f ) pontja szerinti adatokról
– a kiállító katonai szervezet bélyegzőlenyomata és vezetőjének aláírása kivételével –, valamint az igazolvány
megsemmisítésének, érvénytelenítésének időpontjáról nyilvántartást vezet.
(4) A hadköteles katona szolgálati beosztása szerint illetékes katonai szervezet a kiadott katonai igazolványokról
a hadkötelezettség fennállása idején nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés c)–e) pontja
szerinti adatokat tartalmazza.
(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.
24. A honvédségi szolgálati, kormánytisztviselői és közalkalmazotti igazolvány kiadásával kapcsolatos
adatkezelés
41. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a honvédek szolgálati viszonya fennállásának
igazolására szolgáló szolgálati igazolványának, valamint a Honvédség személyi állományába tartozást igazoló
kormánytisztviselői és közalkalmazotti igazolvány kiadása érdekében a 10. melléklet szerinti adatokat kezeli
a Honvédséggel fennálló szolgálati, kormánytisztviselői és közalkalmazotti jogviszony létrejöttétől a jogviszony
megszűnését vagy megszüntetését követő 5 évig.
(2) A szolgálati igazolvány, a kormánytisztviselői és a közalkalmazotti igazolvány tartalmazza
a) az igazolvány megnevezését,
b) az igazolvány birtokosa nevét és a 10. melléklet e)–h) pontjai szerinti adatokat,
c) az igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,
d) az igazolvány kiállításának dátumát,
e) az igazolványt kiállító szervezet megnevezését,
f ) Magyarország címerét,
g) a Honvédség emblémáját, és
h) a „Genfi egyezmények szerinti igazolvány” feliratot.
(3) A (2) bekezdés a), b), e) és h) pontja szerinti adatokat az igazolvány angol és magyar nyelven is tartalmazza.
(4) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve az igazolványokról
a) az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés és
a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adatokat tartalmazza,
b) a jogviszony megszűnését követő 5 év elteltével nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés a), c) és d) pontja
szerinti, valamint az igazolvány megsemmisítésének, érvénytelenítésének időpontjára vonatkozó adatokat
tartalmazza.
(5) A honvédségi szervezet a saját állományába tartozók tekintetében az igazolványokról a jogviszony fennállása alatt
nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adatokat tartalmazza.
(6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.
25. A katonai nyugdíjas igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés
42. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a tényleges állományból nyugállományba
helyezett személyek a Honvédség által biztosított ellátások igénybevétele érdekében, jogosultságuk igazolására
szolgáló katonai nyugdíjas igazolványának kiadása céljából e személyek a 10. melléklet szerinti adatait kezeli
a jogosultság fennállása kezdetétől annak megszűnését követő 5 évig.
(2) A katonai nyugdíjas igazolvány tartalmazza
a) a katonai nyugdíjas igazolvány birtokosa nevét és a 10. melléklet e)–i) pontja szerinti adatokat,
b) a katonai nyugdíjas igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,
c) a katonai nyugdíjas igazolvány kiállításának dátumát,
d) a katonai nyugdíjas igazolványt kiállító szervezet megnevezését,
e) Magyarország címerét,
f ) a Honvédség emblémáját, és
g) a katonai nyugdíjas igazolvány megnevezést.
(3) A (2) bekezdés a), d) és g) pontja szerinti adatokat a katonai nyugdíjas igazolvány angol és magyar nyelven is
tartalmazza.
(4) A szolgálati járandóságban részesülő nyugállományú katona jogállásához kapcsolódó jogosultságait a katonai
nyugdíjas igazolvánnyal gyakorolja.
(5) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a katonai nyugdíjas igazolványokról
a) az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nyilvántartást vezet, amely az (1) bekezdés és
a (2) bekezdés b), c) és g) pontja szerinti adatokat tartalmazza,
b) az (1) bekezdés szerinti jogosultság megszűnését követő 5 év elteltével nyilvántartást vezet, amely
a (2) bekezdés b), c) és g) pontja szerinti, valamint a katonai nyugdíjas igazolvány megsemmisítésének,
érvénytelenítésének időpontjára vonatkozó adatokat tartalmazza.
(6) A katonai igazgatás területi szervei az illetékességi területükön lakóhellyel rendelkezők tekintetében a katonai
nyugdíjas igazolványokról a jogosultság fennállása alatt nyilvántartást vezetnek, amely az (1) bekezdés és
a (2) bekezdés b), c) és g) pontja szerinti adatokat tartalmazza.
(7) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartások közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.
26. Az ideiglenes szolgálati igazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés
43. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a Honvédség hivatásos, szerződéses és
önkéntes tartalékos katona állománya részére kiadott, a szolgálati viszony igazolására szolgáló ideiglenes szolgálati
igazolványok központi nyilvántartása céljából e személy a 10. mell …
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.