487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelete az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről.

487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelete az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről. A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § a), b), c), n), x), és y) pontjában, a 73. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya – a (2)–(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel – kiterjed a) a radioaktív anyag alkalmazására, b) az ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezésekkel összefüggő tevékenységekre, c) az a) és b) pont szerinti tevékenységet végzőkre, d) azokra, akik az  a) és b)  pont szerinti tevékenység végzéséhez engedélykérelmet nyújtanak be, illetve bejelentést tesznek, e) a sugárvédelmi hatósági eljárásokra. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 26. §-ában meghatározott honvédelmi ágazati feladatokra. (3) Nem terjed ki e rendelet hatálya a) arra a  radioaktív anyagra, amelyben az  előforduló – az  1.  melléklet 1.1.  pontjában szereplő táblázat A oszlopában felsorolt – radionuklid aktivitás-koncentrációja nem haladja meg az 1. melléklet 1.1. pontjában szereplő táblázat B oszlopában szereplő általános mentességi aktivitás-koncentráció értéket úgy, hogy amennyiben a radioaktív anyag egynél több radionuklidot tartalmaz, vagy egy sugárveszélyes munkahelyen többféle radionuklid kerül alkalmazásra, minden egyes radionuklid aktivitás koncentrációja és a hozzá tartozó mentességi szint hányadosaiból képzett összegre teljesüljön az  a  feltétel, hogy a  hányadosokból képzett összeg nem eredményez 1-nél nagyobb értéket, b) arra a radioaktív anyagra, amelyben előforduló – az 1. melléklet 1.1. pontjában szereplő táblázat A oszlopban felsorolt – radionuklid aktivitása nem haladja meg az  1.  melléklet 1.1.  pontjában szereplő táblázat D  oszlopában szereplő specifikus mentességi aktivitás értéket úgy, hogy amennyiben a  radioaktív anyag egynél több radionuklidot tartalmaz, vagy egy sugárveszélyes munkahelyen többféle radionuklid kerül alkalmazásra, minden egyes radionuklid aktivitása és a hozzá tartozó mentességi szint hányadosaiból képzett összegre teljesül, hogy az nem eredményez 1-nél nagyobb értéket, feltéve, hogy a radioaktív anyag tömege kisebb, mint 1 tonna, c) arra a radioaktív anyagra, amelyben előforduló – az 1. melléklet 1.1. pontjában szereplő táblázat A oszlopban felsorolt – radionuklid aktivitás-koncentrációja nem haladja meg az  1.  melléklet 1.1.  pontjában szereplő táblázat C oszlopában szereplő specifikus mentességi aktivitás-koncentráció értéket úgy, hogy amennyiben a  radioaktív anyag egynél több radionuklidot tartalmaz, vagy egy sugárveszélyes munkahelyen többféle radionuklid kerül alkalmazásra, minden egyes radionuklid aktivitás koncentrációja és a  hozzá tartozó mentességi szint hányadosaiból képzett összegre teljesül, hogy az nem eredményez 1-nél nagyobb értéket, feltéve, hogy a radioaktív anyag tömege kisebb, mint 1 tonna, d) az  ionizáló sugárzást kibocsátó, az  5 kV-nál nem nagyobb feszültséggel működő rendszerelemeket tartalmazó elektromos berendezések gyártására és üzemeltetésére, e) az elektronmikroszkópra, f ) rendeltetésszerű használat esetén az  alábbi radioaktív anyagra, illetve berendezésre azzal a  kitétellel, hogy azok előállítása, termelése, szerelése, javítása, tárolása nem tekinthető rendeltetésszerű használatnak: fa) a radioaktív anyagú világító festéket tartalmazó műszerre és órára, fb) a beépített radioaktív sugárforrással működő – transzurán elem esetén 100 kBq-nél kisebb aktivitású radioaktív izotópot tartalmazó – füstérzékelőre, fc) a természetes izotóp összetételű tóriumot tartalmazó fényforrásra és hegesztőpálcára, fd) a radioaktív izotópot tartalmazó hideg irányfényre, valamint g) az engedélyezett kibocsátásból származó radioaktívan szennyezett anyagra. (4) Nem terjed ki e rendelet hatálya a) a természetes sugárforrásból, így az  emberi testben megtalálható természetes radionuklidoktól és a földfelszínen észlelhető kozmikus sugárzástól eredő sugárterhelésre, b) a repülés vagy űrutazás során a lakosság tagjait és a munkavégzésük során utazókat – a légi és az űrjárművek személyzetének kivételével – érő kozmikus sugárzásra, valamint c) a bolygatatlan földkéregben a  nem emberi tevékenység eredményeként jelen lévő természetes eredetű radionuklidok által kibocsátott, a földfelszínen jelentkező külső sugárterhelésre. (5) Az  e  rendelet szerinti képesítések, vizsgák és munkavédelmi szabályok nem mentesítik az  engedélyest és a munkavállalókat a más jogszabályban meghatározott munkavédelmi, képesítési kötelezettség teljesítése alól. (6) E rendelet rendelkezéseit a nukleáris létesítményre – ezen rendelkezések sérelme nélkül – a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az  ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló kormányrendelet rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni. 2. § (1) E rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni a) azokra az ionizáló sugárzást kibocsátó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezésekre, vagy b) rendeltetésszerű használat esetén azokra az  ionizáló sugárzást kibocsátó, radioaktív anyagot tartalmazó berendezésekre, amelyeket az  Országos Atomenergia Hivatal (a  továbbiakban: OAH) e  rendelet szerint mentesített, a  mentesítés időtartamának lejártáig vagy visszavonásáig. Az  OAH a  mentesített ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések típusait a honlapján közzéteszi. (2) Az  (1)  bekezdés b)  pontjában foglalt esetben a  radioaktív anyag előállítása, termelése, szerelése, javítása, tárolása nem minősül rendeltetésszerű használatnak. 2. Mentesítés és felszabadítás 3. § (1) A 2.  §-ban fel nem sorolt berendezést az  OAH – a  bejelentési kötelezettség fenntartásával vagy anélkül  – engedélyezési eljárásban mentesítheti. Az  OAH a  mentesített berendezések listáját a  honlapján naprakészen közzéteszi. (2) Radioaktív anyag bejelentési vagy engedélyezési kötelezettséggel felszabadítható a  sugárvédelmi hatósági felügyelet alól, amennyiben a) a radioaktív anyag aa) aktivitáskoncentrációja az általános mentességi szint alá csökkent, vagy ab) aktivitáskoncentrációja vagy aktivitása a  specifikus mentességi szint alá csökkent, feltéve, hogy a radioaktív anyag tömege kisebb, mint 1 tonna, vagy b) az újrafelhasználásból, újrahasznosításból vagy nem veszélyes hulladékként történő ártalmatlanításából (beleértve az  égetést) származó, a  lakosság bármely tagját érő egyéni évi sugárterhelés nem haladja meg a 30 µSv effektív dózist. 3. Értelmező rendelkezések 4. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. aktiválás: olyan eljárás, amelynek során stabil nuklidot radionukliddá alakítanak, a nuklidot tartalmazó anyag részecskékkel vagy nagy energiájú fotonokkal történő besugárzásával; 2. aktivitás: egy adott energiaállapotban lévő, adott mennyiségű radionuklidban egy adott időpontban bekövetkező időegységenkénti magátalakulások várható száma; az aktivitás jele A; 3. aktivitás-koncentráció: az  anyagban előforduló radionuklid egységnyi tömegre vonatkoztatott aktivitása, egysége: Bq/kg; 4. baleseti sugárterhelés: veszélyhelyzeti munkavállalónak nem minősülő személyeket baleset következtében érő sugárterhelés; 5. becquerel: az aktivitás mértékegysége, jele Bq; egy becquerel másodpercenként egy magátalakulásnak felel meg: 1 Bq = 1/s; 6. besugárzás: olyan cselekmény, vagy állapot, amelynek következtében valakit a  testén kívülről (külső sugárterhelést okozó) vagy belülről (belső sugárterhelést okozó) eredő ionizáló sugárzás ér; 7. bevitel: a  külső környezetből az  emberi testbe különféle módon bekerült valamely radionuklid összes aktivitása; 8. dekontaminálás: szennyeződés teljes vagy részleges eltávolítása e  célra alkalmazott fizikai, kémiai vagy biológiai eljárással; 9. dozimetriai szolgáltató: olyan személy, szervezeti egység vagy szervezet, aki vagy amely elvégzi a  személyi dozimetriai műszerek hitelesítését, azokkal méréseket végez, vagy értékeli a  mért eredményeket, illetve radioaktivitást mér az emberi testben vagy biológiai mintákban, megállapítja a dózisok nagyságát, továbbá akinek vagy amelynek ilyen irányú eljárási jogosultságát hatóság elismeri; 10. dóziskorlát: az az effektív dózis, lekötött effektív dózis vagy egyenértékdózis, amelyet egy adott időszakban az egyént érő sugárterhelés nem haladhat meg; 11. dózismegszorítás: személyi dózis felső határértékeként előzetesen megállapított megszorítás, amely behatárolja az  optimálási eljárás során egy adott sugárforrás esetében egy tervezett sugárzási helyzetben figyelembe vehető választási lehetőségeket; 12. effektív dózis: külső és belső sugárterhelés következtében a  test összes szövetét és szervét érő egyenértékdózisoknak a wT testszöveti tényezőkkel súlyozott összege; az effektív dózis jele E; 13. egészségkárosodás: sugárzás hatására az élettartam és életminőség csökkenése a lakosság körében, beleértve a  szöveti károsodásból, a  daganatos betegségekből és a  súlyos genetikai rendellenességekből eredő csökkenést is; 14. egyenértékdózis: a  T szövetet vagy szervet érő különböző típusú és minőségű sugárzásoknak a  T szövetre vagy szervre átlagolt elnyelt dózisai megfelelő sugárzási minőségtényezőkkel súlyozott összege; az egyenértékdózis jele HT; 15. egyenértékdózis-teljesítmény: A  HT egyenértékdózis dt idő alatti dHT növekménye és az  dt idő hányadosa, egysége: Sievert per másodperc (Sv/s); 16. ellenőrzött terület: olyan terület, amelyre a  sugárvédelem érdekében, vagy a  radioaktív szennyeződés terjedésének megakadályozása érdekében különleges szabályok vonatkoznak, és amely területre történő belépés ellenőrzés mellett történik; 17. elnyelt dózis: az egységnyi tömegű anyagban elnyelt sugárzási energia; az elnyelt dózis jele D; 18. építőanyag: olyan termék, amelynek rendeltetése, hogy épületekbe vagy épületek részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek tulajdonságai befolyásolják az  épületben tartózkodók ionizáló sugárzásból eredő sugárterhelését; 19. felelős egészségügyi szakember: a  betegek ionizáló sugárzás alkalmazásával járó kivizsgálásában vagy kezelésében közvetlenül vagy közvetve részt vevő nem-orvos szakember, aki tevékenységéért és annak következményeiért felelősséggel tartozik; 20. felügyelt terület: az  ionizáló sugárzás elleni védelem vagy a  radioaktív szennyeződés terjedésének megakadályozása érdekében felügyelet alatt álló terület; 21. felvétel: az emberi testbe a külső környezetből bekerült vagy bevitt radionuklidnak a testnedvek által felvett összaktivitása; 22. foglalkozás-egészségügyi szolgáltató: olyan egészségügyi szakember vagy szervezet, akinek vagy amelynek a  sugárterhelésnek kitett munkavállalók orvosi felügyeletére vonatkozó jogosultsága szerepel az  egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról szóló miniszteri rendelet szerinti nyilvántartásban; 23. foglalkozási sugárterhelés: a  munkavállalókat, gyakornokokat és tanulókat munkavégzésük során érő sugárterhelés; 24. fogyasztási cikk: olyan készülék vagy feldolgozott termék, amelyben szándékosan egy vagy több fajta radionuklidot helyeztek el, vagy aktiválás útján egy vagy több fajta radionuklidot hoztak létre, vagy amely ionizáló sugárzást hoz létre, és amelyet a  lakosságnak külön felügyelet vagy utólagos hatósági ellenőrzés nélkül hoznak forgalomba vagy bocsátanak rendelkezésre; 25. gray: az elnyelt dózis mértékegysége, jele Gy; egy gray egy joule per kilogrammnak felel meg: 1 Gy = 1 J/kg; 26. gyakornok: adott szakmai készség begyakorlása céljából az engedélyesnél képzésben vagy oktatásban részt vevő személy; 27. gyorsító: olyan berendezés vagy létesítmény, amelyben részecskéket gyorsítanak, és a  kibocsátott ionizáló sugárzás névleges energiája nagyobb mint 1 megaelektronvolt (MeV); 28. használaton kívüli sugárforrás: olyan zárt sugárforrás, amelyet már nem használnak, vagy amelyet már nem szándékoznak arra a tevékenységre használni, amelyre a jóváhagyást megadták; 29. ICRU gömb: az  International Commission on Radiation Units and Measurements nemzetközi szervezet által bevezetett olyan, az  ionizáló sugárzás energiájának elnyelődése szempontjából az  emberi test modellezésére szolgáló tárgy, amely 30 cm átmérőjű, 1 g/cm3 sűrűségű, szövetegyenértékű szilárd anyagból áll (76,2 tömeg% oxigén, 11,1% szén, 10,1% hidrogén és 2,6% nitrogén); 30. INES-minősítés: az  események Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által létrehozott Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála szerint végrehajtott kategorizálása, amelynek célja a lakosság és a szakmai szervezetek közötti tájékoztatás elősegítése, az engedélyes és a nukleáris biztonsági hatóság között egyeztetett formában jelezve az esemény biztonsági jelentőségét; 31. ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetése:  az ilyen berendezés birtoklása, üzembe helyezése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása, továbbá az  üzemeltetésnek helyt adó létesítmény létesítése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása; 32. kiemelt létesítmény: nukleáris létesítmény, uránbánya, radioaktívhulladék-tároló, A-szintű izotóplaboratórium; 33. javító intézkedés: sugárforrás eltávolítása vagy nagyságának (aktivitásának vagy mennyiségének) csökkentése, illetve a  besugárzási útvonalak megszüntetése vagy a  hatásuk mérséklése, fennálló sugárzási helyzetben egyébként előálló dózisok kivédése vagy csökkentése érdekében; 34. környezeti dózisegyenérték: a  környezeti kiterjedt sugárforrásokból eredő dózis az  ICRU gömb d mélységű pontjában; jele: H(d); 35. környezeti monitorozás: a  környezetben jelen lévő radioaktív anyagokból eredő külső dózisteljesítmény folyamatos mérése, illetve a környezeti elemek radionuklid-koncentrációjának nyomon követése; 36. külső munkavállaló: sugárterhelésnek kitett olyan munkavállaló, beleértve a gyakornokokat és a tanulókat is, akit nem az engedélyes foglalkoztat és a tevékenységét sugárterhelésnek kitett területen végzi; 37. lakossági sugárterhelés: az egyéneket érő sugárterhelés, a foglalkozási és az orvosi sugárterhelés kivételével; 38. lekötött effektív dózis: jele E(t), mértékegysége a  sievert (Sv); az  egy adott bevitel következtében az  egyes szervekben és szövetekben lekötött HT(t) egyenértékdózisok megfelelő wT testszöveti tényezőkkel képzett súlyozott összege; 39. lekötött egyenértékdózis: azon egyenértékdózis-teljesítmény idő (t) szerinti integráltja, amely egy adott bevitel következtében egy adott személy T testszövetében, vagy szervében kialakul; jele HT(t); a dóziskorlátok betartása érdekében felnőttek esetében t  =  50 év, csecsemők és gyermekek esetében pedig a  70 éves korukig hátralévő idő; 40. fennálló sugárzási helyzet: hatósági beavatkozásra vonatkozó döntés idejében már fennálló sugárzási helyzet, amely nem igényli sürgős intézkedés bevezetését vagy korábban meghozott intézkedés fenntartását; 41. mentességi szint: az  e  rendeletben meghatározott és aktivitáskoncentrációban vagy összes aktivitásban kifejezett érték, melyet nem meghaladó mennyiségű a radioaktív anyag alkalmazása nem tartozik a rendelet hatálya alá; 42. minőségbiztosítás: azon tervezett és rendszeres tevékenységek összessége, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy egy szervezet, rendszer, rendszerelem vagy eljárás kielégítő módon, az  elfogadott normáknak megfelelően működjön; 43. minőségellenőrzés: tervezési, koordinációs, végrehajtási tevékenységek olyan csoportja, amelynek célja a  minőség fenntartása vagy javítása, és amely magában foglalja a  berendezések összes olyan teljesítményjellemzőjének előírt szintű ellenőrzését, értékelését és karbantartását, amely meghatározható, mérhető és ellenőrizhető; 44. munkahelyi monitorozás: a munkahelyeken lévő dózisteljesítmény folyamatos mérése, valamint a munkahely légterében és felületein lévő radioaktív koncentrációk nyomon követése; 45. nem-orvosi képalkotással járó besugárzás: emberek olyan képalkotási célú szándékos besugárzása, amelyben a  besugárzás elsődlegesen nem a  besugárzásnak kitett személy egészségére gyakorolt kedvező hatást célozza; 46. normális sugárterhelés: sugárveszélyes munkahely rendeltetésszerű üzemeltetése vagy tevékenység szabályszerű végrehajtása során (ideértve a  karbantartást, az  ellenőrzést és a  leszerelést is) várható sugárterhelés, beleértve azokat a  még kezelhető, kisebb jelentőségű rendkívüli eseményeket is, amelyek normál üzemi körülmények között és az üzemeltetés közben várható helyzetekben bekövetkezhetnek; 47. orvosi radiológiai: orvosi diagnosztikai és sugárterápiás eljárásokkal (ide értve a  radiológiai diagnosztika, a nukleáris medicina, a sugárterápia és az intervenciós radiológia eljárásait), vagy az ionizáló sugárzás egyéb orvosi, tervezési, irányítási, ellenőrzési célú felhasználásaival kapcsolatos; 48. orvosi sugárterhelés: betegeket vagy tünetmentes személyeket az egészségük érdekében alkalmazott orvosi vagy fogorvosi diagnózis vagy kezelés részeként érő sugárterhelés, továbbá a  gondozókat és a  segítőket, valamint az orvosi vagy orvosbiológiai kutatásban részt vevő önkénteseket érő sugárterhelés; 49. óvintézkedés: a  javító intézkedésektől eltérő minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy elkerülhetővé tegye vagy mérsékelje azokat a  dózisokat, amelyek egy veszélyhelyzeti sugárzási helyzetből vagy egy fennálló sugárzási helyzetből ilyen intézkedés hiányában kialakulnának; 50. páciens: orvosi vizsgálatnak kitett beteg, vagy egészségének megóvása érdekében orvosi vizsgálaton megjelent tünetmentes személy; 51. potenciális sugárterhelés: olyan lehetséges sugárterhelés, amelynek bekövetkezése nem várható biztosan, de véletlen jellegű események vagy eseménysorok, így berendezés-meghibásodások vagy üzemeltetői hibák következményeiként felléphet; 52. radioaktív anyag alkalmazása: a  radioaktív anyag birtoklása, előállítása, termelése, feldolgozása, kezelése, tárolása, felhasználása, átadása, forgalomba hozatala és forgalmazása, szállításra való előkészítése, valamint radioaktív anyagot tartalmazó ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés birtoklása, üzembe helyezése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása, továbbá az  üzemeltetésnek helyt adó létesítmény létesítése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása, a  nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tároló létesítmények üzemeltetéséhez tartozó rendszerek és rendszerelemek és a  radioaktív hulladékok radioaktívhulladék-tárolóban történő feldolgozásával kapcsolatos tevékenységek kivételével; 53. radioaktív sugárforrás: olyan sugárforrás, amely a  radioaktivitás hasznosítása céljából radioaktív anyagot tartalmaz; 54. radon: a Rn-222 radionuklid, adott esetben a bomlástermékeit is beleértve; 55. radon-expozíció: a radon bomlástermékeiből származó sugárterhelés; 56. reprezentatív személy: olyan személy, aki a  népesség nagyobb sugárterhelésnek kitett egyedeire jellemző dózist kap, kivéve a szélsőséges vagy ritka szokásokkal bíró egyedeket; 57. sievert: az  egyenértékdózis és az  effektív dózis mértékegysége; jele Sv; egy sievert egy joule per kilogrammnak felel meg: 1 Sv = 1 J/kg; 58. sugárforrás: olyan anyag vagy berendezés, amely ionizáló sugárzás vagy radioaktív anyag kibocsátása révén sugárterhelést idézhet elő; 59. sugárforrás-tartó: komponensek olyan együttese, amelynek rendeltetése, hogy burkolattal biztosítsa a  sugárforrás környezettől való elzártságát, és amely nem a  sugárforrás szerves része, hanem arra szolgál, hogy a szállítás és a kezelés közben árnyékolást, mechanikus és termikus védelmet biztosítson; 60. sugárterápia: az ionizáló sugárzás gyógyító célú felhasználása, ideértve a terápiás célú nukleáris medicinát is; 61. sugárterhelés: valamely külső vagy belső sugárforrás hatására az  emberi szervezetben elnyelődő energia következtében kialakuló dózis; 62. sugárterhelésnek kitett munkavállaló: olyan személy, aki akár önfoglalkoztatóként, akár munkáltató foglalkoztatásában az  e  rendelet által szabályozott tevékenységek részeként sugárterheléssel járó munkát végez, és olyan dózisokat kaphat, amelyek túlléphetik a  lakossági sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok valamelyikét; 63. sugárvédelem: az ionizáló sugárzások nem kívánt hatásai elleni védelem; 64. sugárvédelmi megbízott: az engedélyes által sugárvédelmi feladatok ellátásával és hatósági kapcsolattartással írásban megbízott személy; 65. sugárvédelmi kategorizálás: sugárveszélyes tevékenységeknek az  alkalmazott radioaktív anyag és az ionizálós sugárzást létrehozó, radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés paraméterei alapján történt kategorizálása; 66. sugárveszélyes munkahely: a  sugárvédelmi hatósági szabályozás egysége, amelynek engedélyese vagy bejelentője az  atomenergia alkalmazója, amely a  felügyelt és ellenőrzött területet, az  ott alkalmazott radioaktív anyagokat, az  ott üzemeltetett ionizáló sugárzást kibocsátó, de radioaktív anyagokat nem tartalmazó berendezéseket, az ott végzett tevékenységet, az ott dolgozó munkavállalókat foglalja magába; 67. sugárveszélyes munkakör: sugárveszélyes tevékenység végzésével járó munkakör; 68. sugárveszélyes tevékenység: tervezett sugárzási helyzetként kezelt olyan emberi tevékenység, amely növelheti a sugárterhelésnek kitett munkavállalóknak valamely sugárforrásból származó sugárterhelését; 69. személyi dózisegyenérték: a  dózisegyenérték a  testfelület egy meghatározott pontja alatt  d  mélységben elhelyezkedő lágy testszövetben; jele Hp(d); 70. szennyeződés: radioaktív anyagok szándékolatlan vagy nemkívánatos jelenléte felületeken, illetve szilárd anyagokban, folyadékokban vagy gázokban vagy az emberi testen; 71. sztenderd értékek és összefüggések: a  Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság 116. sz. kiadványának 4. és 5.  fejezetében ajánlott értékek és összefüggések a  külső sugárterhelésből származó dózisok becsléséhez, valamint az  Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság 119. sz. kiadványának 1. fejezetében ajánlott értékek és összefüggések a belső sugárterhelésből származó dózisok becsléséhez; 72. tárolás: radioaktív anyag –  ideértve a  kiégett fűtőelemeket is –, radioaktív sugárforrás vagy radioaktív hulladék valamely létesítményben való átmeneti elhelyezése a későbbi visszanyerés szándékával; 73. természetes sugárforrás: természetes, földi vagy kozmikus eredetű ionizáló sugárforrás; 74. tervezett sugárzási helyzet: sugárforrás tervezett működtetéséből, vagy a  besugárzási útvonalakat módosító emberi tevékenységből származó olyan sugárzási helyzet, amely embereket vagy a  környezetet érintő besugárzást, normális vagy potenciális sugárterhelést okoz; 75. veszélyhelyzet: olyan sugárforrással összefüggő szokatlan helyzet vagy esemény, amely azonnali intézkedést igényel annak érdekében, hogy mérsékeljék az  emberek egészségét és biztonságát, az  életminőséget, a  tulajdont vagy a  környezetet érintő súlyosan káros következményeket; illetve olyan veszély, amely ilyen súlyosan káros következményekkel járhat; 76. veszélyhelyzet-elhárítási terv: olyan terv, amely feltételezett események és a  vonatkozó forgatókönyvek alapján felvázolja a veszélyhelyzeti sugárzási helyzet esetén követendő megfelelő intézkedéseket; 77. veszélyhelyzet-kezelési rendszer: az  a  jogi vagy igazgatási keret, amely meghatározza a  veszélyhelyzeti felkészüléssel és elhárítással kapcsolatos felelősségi köröket és hatásköröket, valamint a  veszélyhelyzeti sugárzási helyzetben történő döntéshozatal szabályait; 78. veszélyhelyzeti foglalkozási sugárterhelés: veszélyhelyzeti sugárzási helyzetben a  veszélyhelyzeti munkavállalókat érő sugárterhelés; 79. veszélyhelyzeti munkavállaló: olyan személy, aki meghatározott feladatokat lát el veszélyhelyzet esetén, és aki a veszélyhelyzeti intézkedés során sugárterhelést kaphat; 80. veszélyhelyzeti sugárzási helyzet: egy veszélyhelyzet következtében kialakuló sugárzási helyzet; 81. végtagok: kéz, alkar, lábfej és boka; 82. vonatkoztatási szint: veszélyhelyzetben vagy fennálló sugárzási helyzetben olyan mértékű effektív dózis, egyenértékdózis vagy aktivitáskoncentráció, amelynek meghaladása az  adott sugárzási helyzetben nem kívánatos; 83. zárt sugárforrás: olyan radioaktív sugárforrás, amely a  radioaktív anyagot állandóan zárt tokozásban, vagy szorosan kötött szilárd formában tartja, hogy szabályszerű használat mellett radionuklidok ne juthassanak a környezetbe. (2) Az  (1) bekezdés 2., 12., 14., 17., 38. és 39. pontjában foglalt értelmező rendelkezésekhez kapcsolódó számításokra vonatkozó szabályokat a 2. melléklet tartalmazza. II. FEJEZET SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK 4. Indokoltság 5. § (1) Az ionizáló sugárzás alkalmazásának indokoltnak kell lennie. (2) A  fennálló sugárzási helyzetek vagy a  veszélyhelyzeti sugárzási helyzetek esetében az  óvintézkedés bevezetése indokolt, ha több előnnyel, mint káros következménnyel jár. (3) Minden olyan esetben el kell végezni az  ionizáló sugárzás alkalmazása, fennálló sugárzási helyzet vagy a  veszélyhelyzeti sugárzási helyzet esetében az  óvintézkedés indokoltságának felülvizsgálatát, amikor ezek hatásosságával vagy lehetséges következményeivel kapcsolatban lényeges új adatok, illetve más technikákra vagy technológiákra vonatkozó új információk válnak ismertté. (4) A foglalkozási és lakossági sugárterheléssel egyaránt járó tevékenységeknél az indokolást mind a foglalkozási, mind a lakossági csoportra el kell végezni. (5) Az orvosi sugárterheléssel járó tevékenységek indokolásakor figyelembe kell venni az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelméről szóló rendelet előírásait, a fogyasztási cikk esetében a 6. §-ban előírtak szerint kell eljárni. Nem-orvosi célú képalkotó tevékenységek esetén az indokolásnak a 47. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően kell történnie. 5. Tevékenységek tiltása 6. § (1) Tilos a  radioaktív anyagok szándékos hozzáadása élelmiszerek, takarmányok, játékok, ékszerek és kozmetikumok gyártása során, továbbá tilos az ilyen termékek forgalomba hozatala, behozatala és kivitele. (2) Tilos minden olyan tevékenység, amely egy fogyasztási cikkben, játékban vagy személyes használatú dísztárgyban az aktivitás olyan mértékű növelésével jár, ami következtében az összes aktivitás a forgalomba hozatal időpontjában sugárvédelmi szempontból nem elhanyagolható. (3) Tilos a (2) bekezdésben meghatározottak szerint megnövelt aktivitású termékek forgalomba hozatala, behozatala és kivitele. (4) Tilos olyan sugárvédelmi szempontból jelentőséggel bíró fogyasztási cikkek gyártása, forgalomba hozatala vagy a lakosság rendelkezésre bocsátása, amelyek tervezett felhasználása nem indokolt. (5) Amennyiben egy termék kapcsán felmerül, hogy e  rendelet 6.  §-a hatálya alá tartozik, a  forgalmazót az  OAH felszólíthatja kockázat-elemzést tartalmazó szakvélemény készítésére, melynek ki kell térnie a) az aktivitás megnövelésével járó tevékenység szándékosságának megállapítása, b) a hozzáadott radioaktív anyagtartalmának fizikai és kémiai tulajdonságai, c) a termék kialakítása és az abban található radioaktív anyag hozzáférhetősége, d) a termék teljes életciklusa során a rendeltetésszerű felhasználás módja és az abból származható besugárzási útvonalak és potenciális sugárterhelések, e) az ésszerű körülmények között várható, nem rendeltetésszerű felhasználásból származó sugárterhelés, f ) a termék várható használati élettartamát, helyes felhasználási módját, telepítését, karbantartását, javítását leíró útmutató, és g) a végfelhasználó, fogyasztó tájékoztatását szolgáló címkéken található információ vizsgálatára. (6) A  sugárvédelmi szakértő által készített szakvélemény alapján az  OAH engedélyezheti, megtilthatja, vagy további feltételekhez kötheti a termék kereskedelmi forgalomba hozatalát, illetve mentesítheti azt az Atv. hatálya alól. 6. Optimálás 7. § A lakossági vagy foglalkozási sugárterhelésnek kitett személyek sugárvédelmét optimálni kell, azzal a  céllal, hogy a  személyi dózisok nagysága, a  sugárterhelés valószínűsége, valamint a  sugárterhelésnek kitett személyek száma az  aktuális műszaki ismereteket, valamint a  gazdasági és a  társadalmi tényezőket figyelembe véve az  ésszerűen elérhető legalacsonyabb legyen. 7. Az optimálást segítő eszközök: a dózismegszorítások és a vonatkoztatási szintek 8. § (1) A  foglalkozási sugárterhelés optimálása érdekében kiemelt létesítmények, továbbá az  I. sugárvédelmi kategóriába tartozó radioaktív anyagok alkalmazása esetén a  sugárvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű munkafolyamatok elvégzéséből eredő foglalkozási sugárterhelésre vonatkozó dózismegszorításokat kell megállapítani. A dózismegszorítást az engedélyes, külső munkavállalók esetében a munkáltató és az atomenergia érintett alkalmazója együttesen állapítja meg. (2) A lakossági sugárterhelés optimálása érdekében kiemelt létesítmény esetén a lakossági sugárterhelésre vonatkozó dózismegszorítást az  engedélyes javaslata alapján az  OAH engedélyezi. A  dózismegszorítást a  lakosságot érintő valamennyi engedélyezett tevékenységből és fennálló sugárzási helyzetből eredő dózisok összegére vonatkozó dóziskorlát figyelembe vételével kell megállapítani. (3) A dózismegszorításokat egy megfelelően meghatározott, adott időtartam során kapott, személyre vetített effektív vagy egyenértékdózisokként kell megállapítani. 9. § (1) A  veszélyhelyzeti sugárzási helyzetekre és fennálló sugárzási helyzetekre irányadó vonatkoztatási szintek az alábbiak: a) az effektív dózisban kifejezett vonatkoztatási szint aa) fennálló sugárzási helyzetekben évenként 1 mSv, ab) veszélyhelyzeti sugárzási helyzetekben 100 mSv, b) a veszélyhelyzet lezajlása és a  további óvintézkedések szükségtelenné vagy lehetetlenné válása után veszélyhelyzeti sugárzási helyzetről fennálló sugárzási helyzetre 3  mSv/év alatti effektívdózis-teljesítmény esetén lehet áttérni, c) fennálló sugárzási helyzetben az  1 mSv/évet meghaladó sugárterhelések, veszélyhelyzetben a  20 mSv-et meghaladó sugárterhelések esetében tájékoztatni kell az egyes személyeket az őket érő sugárterhelésekről. (2) A  védelem optimálása során elsősorban a  vonatkoztatási szint feletti sugárterheléseket kell előtérbe helyezni, de annak végrehajtását a vonatkoztatási szint alatt is folytatni kell. (3) A  radon-expozícióval járó fennálló sugárzási helyzetekre irányadó vonatkoztatási szinteket a  lakosság tagjaira a  49.  §, a  munkavállalókra pedig a  25.  § (1)  bekezdés d)  pont dd)  alpontja határozza meg, a  vonatkoztatási szint mindkét esetben a radon levegőben mérhető éves átlagos aktivitáskoncentrációja. 8. Dóziskorlátozás 10. § Tervezett sugárzási helyzetben egy adott személy által kapott dózisok összege nem haladhatja meg foglalkoztatás esetén a  foglalkozási sugárterhelést vagy a  lakosság tagjai tekintetében a  lakossági sugárterhelés esetére megállapított dóziskorlátokat. 9. A sugárterhelésnek kitett munkavállalókra vonatkozó korlátok 11. § Tizenhatodik életévüket be nem töltött személyek nem oszthatók be olyan feladatra, amelyben sugárterhelésnek lennének kitéve. A tizenhat és tizennyolc év közti korú gyakornokokra és tanulókra a 14. § (2) és (3) bekezdésben ismertetett speciális korlátozások vonatkoznak. 12. § (1) A (2) bekezdésben előírt dóziskorlátok alkalmazandók a munkavállalóknak az összes engedélyezett tevékenységből eredő éves foglalkozási sugárterheléseinek összegére, a  25.  § (1)  bekezdés d)  pont dd)  alpontja értelmében bejelentési kötelezettség alá eső munkahelyeken előforduló foglalkozási radon-expozícióra, valamint a  9.  § (1)  bekezdés a)  pont aa)  alpontjával összhangban a  fennálló sugárzási helyzetekből adódó egyéb foglalkozási sugárzási helyzetekre. (2) A  foglalkozási sugárterhelésre vonatkozó effektívdózis-korlát évi 20  mSv. Indokolt körülmények között az  OAH egy-egy évben ennél nagyobb, de legfeljebb 50  mSv nagyságú effektív dózist is engedélyezhet, amennyiben bármely egymást követő öt évben – azokat az éveket is ideértve, amikor a korlátot meghaladták – az éves átlagos dózis nem haladja meg a 20 mSv értéket. (3) A (2) bekezdésben megállapított effektívdózis-korlátok mellett az egyenértékdózisokra a következő korlátokat kell alkalmazni: a) a szemlencse egyenértékdózis korlátja évi 20 mSv, b) a bőrfelületre meghatározott egyenértékdózis korlátja évi 500 mSv, amely a bőrfelület tetszőleges 1 cm²-es területére számított átlagos dózisra vonatkozik, a sugárzásnak kitett teljes felület nagyságától függetlenül, c) a végtagok egyenértékdózis korlátja évi 500 mSv. 13. § A várandós vagy csecsemőt szoptató munkavállaló az  erről a  tényről történő, az  engedélyesnek – vagy külső munkavállaló esetében a munkáltatónak – címzett tájékoztatásának időpontjától kezdődően nem foglalkoztatható sugárveszélyes munkakörben. 14. § (1) A  tizennyolcadik életévüket betöltött gyakornokokra és tanulókra, akiknek tanulmányaik során kötelezően sugárforrásokkal kell dolgozniuk, a  foglalkozási sugárterhelésre vonatkozóan a  12.  § (2) és (3)  bekezdésében meghatározott dóziskorlátokkal megegyező dóziskorlátok vonatkoznak. (2) A  tizenhatodik életévüket betöltött, de tizennyolc évesnél fiatalabb gyakornokokra és tanulókra, akiknek tanulmányaik során kötelezően sugárforrásokkal kell dolgozniuk, az effektívdózis-korlát évi 6 mSv. (3) A  (2)  bekezdésben megállapított effektívdózis-korlátokon túl az  egyenértékdózisokra a  következő korlátokat kell alkalmazni: a) a szemlencsére meghatározott egyenértékdózis éves korlátja 15 mSv, b) a bőrfelületre meghatározott egyenértékdózis korlátja évi 150 mSv, amely a bőrfelület tetszőleges 1 cm²-es területére számított átlagra vonatkozik, a sugárzásnak kitett teljes felület nagyságától függetlenül; c) a végtagok egyenértékdózis korlátja évi 150 mSv. (4) Az  (1) és (2)  bekezdés hatálya alá nem tartozó gyakornokokra és tanulókra a  lakosság tagjaira a  16.  §-ban meghatározott lakossági dóziskorlátok vonatkoznak. 15. § (1) Veszélyhelyzetben a baleset következményeinek elhárításában részt vevő személyekre a dóziskorlát 50 mSv effektív dózis. Az  érintettek közül kivételt képez ez  alól a  népesség jelentős sugárterhelésének megakadályozásában és életmentésben részt vevő személy. A személyek felkészítését és tevékenységük megtervezését úgy kell végrehajtani, hogy a  várható sugárterhelésük a  100 mSv effektív dózist, az  életmentésben részt vevő személy sugárterhelése a 250 mSv effektív dózist ne haladja meg. (2) A munkáltató gondoskodik az elhárítási műveletekkel kapcsolatos óvintézkedésekről. (3) Az elhárításba fogamzóképes nő, tanuló vagy gyakornok nem vonható be. (4) A  veszélyhelyzeti munkavállalók, akiket az  általuk elvégzendő feladat következtében 100 mSv-nél nagyobb effektív dózis érhet, előzetesen világos és teljes körű tájékoztatást kell kapjanak a  munkáltatótól annak egészségi kockázatairól és a rendelkezésre álló védelmi intézkedésekről. (5) Ha az  elhárítás során 100 mSv-nél nagyobb effektív dózis várható, az  elhárítási feladatok csak önkéntesen végezhetők. (6) Veszélyhelyzeti foglalkozási sugárterhelés esetén a  veszélyhelyzeti munkavállalókat monitoringnak kell alávetni, vagy a személyi dózisukat más módon kell meghatározni. (7) Veszélyhelyzeti munkavállaló csak akkor utasítható veszélyhelyzeti elhárítási tevékenységre, ha a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálaton bebizonyosodott, hogy a  munkavállaló fiziológiai és pszichés szempontból is alkalmas fokozott stresszhelyzetben a védőfelszerelések használatával történő munkavégzésre. Ha a legutóbbi ilyen vizsgálat óta a  munkavállaló egészségi állapotában olyan változás állt be, amely miatt kérdésessé válhat a  veszélyhelyzeti feladatainak ellátása, akkor haladéktalanul köteles jelentkezni a  fenti célú felülvizsgálatra. A  veszélyhelyzeti feladatok ellátására alkalmatlanná vált munkavállalót a  munkáltató köteles azonnal felmenteni a  veszélyhelyzeti feladatok ellátásának kötelezettsége alól. (8) Azoknak a  veszélyhelyzeti munkavállalóknak a  részére, akik esetén nem zárható ki, hogy veszélyhelyzet-elhárítási tevékenységük során a  szervezetüket ért sugárterhelések összege meghaladhatja a  100 mSv effektív dózist, a munkáltatójuk a) intézkedik, hogy bekerüljenek a teljes élettartamra vonatkozó egészségügyi követési rendszerbe, b) a megjelenéshez szükséges költségek fedezését is beleértve feltétel nélkül biztosítja, hogy az egészségügyi követés részét képező vizsgálatokon, kezeléseken (a  továbbiakban e  § vonatkozásában együtt: vizsgálat) megjelenhessenek. (9) Ha a vizsgálat időtartama nem számít betegállománynak és az egészségügyi követés részét képező vizsgálatokon történő megjelenés a munkáltatónál érvényes munkaidőben történik, a vizsgálatok és a vizsgálatokhoz szükséges utazás időtartamát a munkáltató köteles rendes munkaidőben eltöltött munkaként elszámolni. 10. A lakossági sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok 16. § (1) A  (2) és (3)  bekezdésben meghatározott lakossági dóziskorlátok a  lakosság tagjait egy adott év során az  összes jóváhagyott tevékenységből érő sugárterhelések összegére érvényesek. (2) A lakossági sugárterhelésre vonatkozó effektívdózis-korlát évi 1 mSv. (3) A (2) bekezdésben említett dóziskorláton túl az egyenértékdózisra a következő korlátokat kell alkalmazni: a) a szemlencse egyenértékdózis korlátja évi 15 mSv, valamint b) a  bőrfelületre meghatározott egyenértékdózis korlátja évi 50  mSv, amely a  bőrfelület tetszőleges 1 cm²-es területére számított átlagra vonatkozik, a sugárzásnak kitett teljes felület nagyságától függetlenül. 11. Az effektív dózis és az egyenértékdózis becslése 17. § Az effektív dózisok és az egyenértékdózisok becslése során a sztenderd értékeket és összefüggéseket kell használni. III. FEJEZET SUGÁRVÉDELMI KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS 18. § Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó tevékenységet csak megfelelő fokozatú sugárvédelmi képzettséggel és a  tevékenységének gyakorlásához szükséges, jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező személy végezhet. 12. Képzettségi követelmények 19. § (1) Legalább alapfokozatú sugárvédelmi képzettséggel kell rendelkezniük azoknak, akik a) sugárveszélyes tevékenységhez kapcsolódó munkakört töltenek be, de sugárforrással nem dolgoznak, b) olyan létesítmények vezetői és munkavállalói, ahol nagy valószínűséggel előfordulhat, hogy hatósági felügyelet alatt nem álló sugárforrást találnak vagy dolgoznak fel, c) a jelentősebb szállítási csomópontok – így különösen a határvámhivatalok – vezetői és munkavállalói, d) a  veszélyhelyzeti munkavállalók azon csoportjába tartoznak, akik védelmi intézkedések végrehajtásában működnek közre, vagy e) az  egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelméről rendelet szerint erre kötelezettek. (2) Legalább bővített fokozatú sugárvédelmi képzettséggel kell rendelkezniük azoknak, akik a) az  ionizáló sugárzást alkalmazó ipari-, orvosi radiológiai munkaterületen sugárforrással dolgoznak, a sugárforrást önállóan kezelik, illetőleg ilyen munkakört felügyelnek, illetve b) a veszélyhelyzeti munkavállalók azon csoportjába tartoznak, akik veszélyhelyzeti sugárzási helyzet értékelésében működnek közre. (3) Átfogó fokozatú sugárvédelmi képzettséggel kell rendelkezniük azoknak, akik a) „A” kategóriájú munkavállalók alkalmazását igénylő feladatok végrehajtását vezető vagy felügyelő személyek, b) sugárveszélyes munkahelyek sugárvédelmét tervezik, vagy az  ilyen terveket sugárvédelmi szempontból elbírálják, c) egészségügyi munkahelyen ionizáló sugárzást alkalmazó terápiás eljárást terveznek, irányítanak, illetőleg sugárvédelmi szempontból felügyelnek, d) a sugárveszélyes munkahelyek hatósági ellenőrzését végzik, e) sugárvédelmi szakértői tevékenységet folytatnak, f ) sugárvédelmi tanfolyamokon oktatnak és vizsgáztatnak, g) veszélyhelyzet-kezelési tervek kidolgozásáért, elbírálásáért felelős személyek, h) olyan veszélyhelyzeti munkavállalók, akik sugárvédelmi intézkedések előzetes kidolgozásában megalapozásában működnek közre, vagy i) olyan veszélyhelyzeti munkavállalók, akik védelmi intézkedések végrehajtására adhatnak utasítást. 13. A képzettség megszerzésének és igazolásának módja 20. § (1) Alapfokozatú sugárvédelmi képzettség szerezhető és igazolható alapfokozatú sugárvédelmi képzésen való részvétellel és eredményes vizsga letételével. (2) Bővített fokozatú sugárvédelmi képzettség szerezhető és igazolható a) középfokú oktatási intézményben ha a  diák a  külön nevesített és az  intézmény oktatási tematikájában szereplő sugárvédelem témájú tárgyból eredményes vizsgát tett, b) bővített fokozatú sugárvédelmi képzésen való részvétellel és eredményes vizsga letételével, c) felsőfokú oktatási intézményben, ha a  hallgató a  külön nevesített és az  intézmény oktatási tematikájában szereplő sugárvédelem témájú tárgyat felvette, és abból eredményes vizsgát tett, d) felsőfokú oktatási intézményben, ha a  hallgató záróvizsgán a  sugárvédelem témájú tárgyból eredményes vizsgát tett, e) posztgraduális képzés során, ha a hallgató a sugárvédelem témájú tárgyból eredményes vizsgát tett. (3) Átfogó fokozatú sugárvédelmi képzettség szerezhető és igazolható átfogó fokozatú sugárvédelmi képzésen, amennyiben a jelentkező a képzésen részt vett és eredményes vizsgát tett. (4) Valamennyi sugárvédelmi képzettségi igazolás az eredményes vizsga letételétől számított 5 évig hatályos. A hatály lejárta előtt gondoskodni kell a képzettség megújításáról. (5) A  sugárvédelmi képzettség megújítása az  időközben tett újabb sugárvédelmi képzettséget adó képzésen, vagy továbbképzésen való részvétellel, és az azon tett eredményes vizsgával igazolható. Továbbképzésen csak az vehet részt, aki hatályos sugárvédelmi képzettséggel rendelkezik, vagy legutóbbi képzettségnek hatálya 1 éven belül járt le. (6) A  sugárvédelmi képzettséget igénylő munkahelyeken dolgozók esetében a  sugárvédelmi képzettség megszerzéséhez és megújításához szükséges képzések és vizsgáztatások költségei az  engedélyest, külső munkavállalók esetében a munkáltatót terhelik. (7) Amennyiben a  munkavállaló kifejezetten sugárvédelemmel összefüggő tevékenységet (beleértve a  kutatást is) folytat, az  engedélyes kezdeményezheti az  OAH-nál a  munkavállaló továbbképzésben való részvétel nélküli vizsgázásának lehetővé tételét. (8) Az OAH által jóváhagyott sugárvédelmi képzések tematikai követelményeit a 4. melléklet részletezi. (9) A  követelményeknek megfelelő fokozatú sugárvédelmi képzettség meglétéért, valamint annak nyilvántartásáért az  engedélyes felel. Külső munkavállalók esetén a  nyilvántartás a  munkáltató feladata, a  sugárveszélyes munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt az  érintett munkavállalókra vonatkozó igazolásokat az engedélyesnek be kell mutatni. (10) A  sugárvédelmi képzettséggel nem rendelkező munkavállaló a  tevékenységnek megfelelő sugárvédelmi képzettséggel rendelkező munkavállaló felügyelete mellett a  megfelelő képzettség megszerzéséig, de legfeljebb egy évig végezhet sugárveszélyes tevékenységet. (11) Sugárvédelmi képzettségét külföldön megszerzett munkavállaló képzettségét külföldön kiállított angol nyelvű, vagy hivatalosan magyar nyelvre fordított okirattal is igazolhatja. 14. Képzésekkel, továbbképzésekkel szemben támasztott követelmények 21. § (1) Az  alapfokozatú képzésen és továbbképzésen az  oktatást egyetlen oktató is végezheti. A  bővített fokozatú képzésen és továbbképzésen az oktatást legalább két, átfogó fokozatú képzésen és továbbképzésen legalább négy – témakörönként kiválasztott – oktató végezheti. (2) A  sugárvédelmi képzést és továbbképzést vizsga zárja. A  vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. A  bővített és átfogó fokozatú képzést és továbbképzést írásbeli és szóbeli, vagy csak szóbeli vizsga zárja. A vizsgabizottság tagjai a vizsgabizottság elnöke, és legalább egy oktató. (3) A vizsgabizottság elnökét a sugárvédelmi szakértők közül az OAH jelöli ki. (4) Az  oktatókat és a  vizsgaelnököt tiszteletdíj és utazási költségtérítés illeti meg, amelynek kifizetése az  oktatás szervezőjének a  feladata. A  vizsgaelnök tiszteletdíja vizsgázónként a  közszolgálati tisztviselői illetményalap egy huszada. (5) A  vizsga sikeres teljesítését a  képzés, továbbképzés szervezője által kiadott bizonyítvány igazolja. A bizonyítványnak a képzés, továbbképzés fokozatát és a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, valamint társadalombiztosítási azonosító jelét kell tartalmaznia. A  bizonyítvány kiállítása díjmentes, annak költségei a vizsgáztatással kapcsolatos költségek részét képezik. (6) A  képzés, továbbképzés teljesítéséről, valamint a  vizsgáztatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A  jegyzőkönyvet a  vizsgabizottság elnökének kell aláírnia. A  jegyzőkönyvet a  képzés, továbbképzés szervezője köteles 5 évig megőrizni. IV. FEJEZET AZ ENGEDÉLYESRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS A MUNKAVÁLLALÓK KÖTELEZETTSÉGEI 15. A foglalkoztatás követelményei 22. § (1) A  sugárterhelésnek kitett munkavállalók sugárvédelmét biztosító intézkedések értékeléséért és végrehajtásáért az engedélyes felelős. (2) A  sugárveszélyes munka végzéséhez – a  (3) és (4)  bekezdésben foglaltak kivételével –egyidejűleg legalább két munkavállaló jelenléte szükséges, akik közül legalább az egyik a) megfelelő szakmai és sugárvédelmi képesítéssel rendelkezik, és b) felelős a sugárvédelmi előírások betartásáért. (3) Ha a munkavégzés felügyelete kép- és hangátvitelt biztosító távfelügyelettel megoldható, a sugárveszélyes munkát megfelelő szakmai és sugárvédelmi képzettségű munkavállaló egyedül is végezheti. (4) Orvosi célú röntgendiagnosztikai átvilágítást megfelelő szakmai és sugárvédelmi képzettségű orvos vagy felelős egészségügyi szakember egyedül végezhet. (5) Az engedélyes felelőssége kiterjed a) a munkavállalók egyéni védőeszközzel való ellátására, b) a munkavállalók sugárzás jellegének megfelelő dozimetriai felügyeletére, és c) minden ellenőrzött területen végzett tevékenység esetében a  személyi dozimetriai adatok helyszíni leolvasására, illetve a  hatósági doziméterek kiolvasására a  Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: MSSZ) meghatározott gyakorisággal, valamint a mért adatok feljegyzésére. (6) Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott előírások akkor is érvényesek, ha a munkahelyükön radon-expozíciónak kitett személyek esetében fennáll a lehetősége a vonatkozási szint túllépésének. (7) A munkáltatók figyelembe veszik az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásból származó, a munkavállalóikat esetlegesen ért vagy érő, egy másik munkáltatónak vagy az  engedélyesnek a  felelősségi körébe tartozó sugárterheléssel kapcsolatos információkat. (8) Az (1)–(7) bekezdés előírásai az önfoglalkoztatók és az önkéntes munkát végzők védelmére is vonatkoznak. 23. § (1) Az  engedélyes külső munkavállalót ellenőrzött területen való munkavégzésre csak a  külső munkavállaló munkáltatójával kötött szerződés alapján foglalkoztathat. (2) A külső munkavállalót a sugárveszélyes munkahelyen végzett munkája során ugyanolyan védelem illeti meg, mint az engedélyes saját munkavállalóit, amelynek biztosítása az engedélyes a felelőssége. (3) Az engedélyes köteles meggyőződni arról, hogy a sugárveszélyes munkahelyen munkát végző külső munkavállaló rendelkezik a  megfelelő sugárvédelmi képzettséggel, valamint az  adott munkaterületre vonatkozó speciális sugárvédelmi ismeretekkel. (4) Az engedélyes felelőssége a veszélyhelyzetben a  létesítmény területére segítségnyújtásra behívott veszélyhelyzeti külső munkavállalók sugárvédelme. (5) Szennyezett földterület rekultivációjában, épület vagy más építmény dekontaminálásában részt vevő külső munkavállaló esetében a személyek sugárvédelmének a felelőssége – amennyiben a felek előzetesen írásban ettől eltérően meg nem állapodnak – a rekultivációért, vagy dekontaminálásért felelős intézményé. (6) Külső munkavállaló külföldön csak megfelelő egyéni dozimetriai ellenőrzési igazolás birtokában végezhet ellenőrzött területen munkát. (7) A külföldön dolgozó külső munkavállaló a tevékenységének befejezésével az egyéni dozimetriai adatait az egyéni dozimetriai ellenőrzési igazolásba bejegyezteti. A  bejegyzett adatokat a  külföldön történő munkavégzés befejezését követő legkésőbb 15 napon belül bejelenti az  Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásnak és a munkáltatójának. 24. § (1) Az engedélyesnek biztosítania kell, hogy a 18. életévüket betöltött gyakornokok és tanulók munkavégzési feltételei és a sugárvédelmük az „A” vagy „В” kategóriába tartozó munkavállalókéval azonosak legyenek. (2) Az engedélyesnek biztosítania kell, hogy a 16. életévüket betöltött, de 18. életévüket be nem töltött gyakornokok és tanulók munkavégzési feltételei és a sugárvédelme a „В” kategóriába tartozó munkavállalókéval azonos legyen. 16. Atomenergia alkalmazásának sugárvédelmi kategorizálása 25. § (1) Az  atomenergia alkalmazása az  alkalmazott radioaktív anyag veszélyessége, tervezett alkalmazása, a  tervezett alkalmazási körülményektől eltérő események jellege, továbbá baleseti állapotban fellépő potenciális következmények alapján, a veszélyessége szerint csökkenő sorrendben az alábbiak szerint sorolható be: a) kiemelt sugárvédelmi kategóriába tartozik a kiemelt létesítmények üzemeltetése, b) I. sugárvédelmi kategóriába tartozik: ba) az atomenergia alkalmazása körében a  fizikai védelemről és a  kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 190/2011. (IX.  19.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Fizvr.) 1.  melléklete szerint 1. kategóriába tartozó radioaktív sugárforrás vagy radioaktív hulladék alkalmazása, bb) a Fizvr. 1. melléklete szerint 1. kategóriába tartozó radioaktív anyagot tartalmazó ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés előállítása, üzemeltetése, forgalomba hozatala és forgalmazása, üzletszerű karbantartása, bc) az MSZ 62-7:2011 szabvány szerinti B-szintű ipari izotóplaboratóriumok üzemeltetése, vagy bd) az MSZ 62-7:2011 szabvány szerinti II. és III. típusú orvosi izotóplaboratóriumok üzemeltetése, be) teleterápiás, brachyterápiás (afterloading), izotópterápiás munkahely, c) II. sugárvédelmi kategóriába tartozik: ca) a Fizvr. 1.  melléklete szerint 2. és 3. kategóriába tartozó radioaktív sugárforrás vagy radioaktív hulladék alkalmazása, kivéve a bc) alpontot, cb) a Fizvr. 1.  melléklete szerint 2. és 3. kategóriába tartozó radioaktív anyagot tartalmazó ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés üzemeltetése, előállítása, forgalomba hozatala és forgalmazása, üzletszerű karbantartása, cc) az MSZ 62-7:2011 szabvány szerinti C-szintű ipari izotóplaboratórium üzemeltetése, vagy cd) az MSZ 62-7:2011 szabvány szerinti I. típusú orvosi izotóplaboratórium üzemeltetése, ce) brachyterápiás (implantációs) orvosi terápiás munkahely, cf ) nukleáris képalkotó munkahely, d) III. sugárvédelmi kategóriába tartozik: da) a Fizvr. 1.  melléklete szerint 4. és 5. kategóriába tartozó radioaktív anyag (úgymint radioaktív sugárforrás vagy radioaktív hulladék) alkalmazása, kivéve a bc), ce), cf ) alpontokat, db) a Fizvr. 1.  melléklete szerint 4. és 5. kategóriába tartozó radioaktív anyagot tartalmazó ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés üzemeltetése, előállítása, forgalomba hozatala és forgalmazása, üzletszerű karbantartása, dc) az olyan munkahely, ahol az átlagos évi radon-koncentráció meghaladja a munkahelyekre érvényes, a 49. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vonatkoztatási szintet, dd) a természetben előforduló, nem nukleáris radioaktív anyagokat feldolgozó – esetenként a feldolgozás következtében dúsító – tevékenység, de) a  nem orvosi radiológiai berendezés felhasználásával végzett nem-orvosi célú képalkotó tevékenység. (2) Az  üzemeltetett ionizáló sugárzást kibocsátó, radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés tervezett alkalmazására és üzemeltetésére, a  tervezett üzemeltetési körülményektől eltérő eseményekre, továbbá baleseti állapotban fellépő potenciális következményekre tekintettel történő sugárvédelmi szempontú kategorizálását az 5. melléklet tartalmazza. (3) Amennyiben az  atomenergia alkalmazója a  sugárveszélyes munkahelyen több, I., II. vagy III. kategóriába tartozó tevékenységet is végez, akkor a  legveszélyesebb tevékenység szerinti besorolásra vonatkozó előírásokat kell teljesítenie. 17. Munkaterületek besorolása és felügyelete 26. § (1) Az atomenergia alkalmazója az adott sugárveszélyes munkahelyen vagy munkaterületen szükség szerint – a várható éves dózisokra és a  lehetséges sugárterhelések valószínűségére és nagyságára vonatkozóan elvégzett értékelés alapján – felügyelt területeket és azon belül ellenőrzött területeket határoz meg. (2) Az ellenőrzött és a felügyelt terület kijelölését rendszeresen, továbbá a sugárvédelmet érintő változások esetén felül kell vizsgálni. (3) Az  atomenergia alkalmazója köteles rendszeresen felülvizsgálni a  munkafeltételeket az  ellenőrzött és a  felügyelt területeken. 27. § (1) Ellenőrzött területként kell meghatározni azt a munkaterületet, a) ahol a  tevékenységből adódóan az  évi egyéni sugárterhelés meghaladhatja az  1 mSv effektív dózist, a  szemlencse esetében a  15 mSv egyenértékdózist, a  bőr és a  végtagok esetében a  12.  § (3)  bekezdésben meghatározott egyenértékdózis-korlátok 10%-át, vagy b) ahol a radioaktív szennyeződés terjedését vagy az esetleges sugárterhelés valószínűségét korlátozni kell. (2) Az  ellenőrzött területen a  sugárterhelés korlátozásának és az  esetleges veszélyhelyzeti sugárterhelés valószínűségének csökkentése érdekében, illetve radioaktív szennyeződés terjedésének megakadályozása céljából a következő sugárvédelmi intézkedéseket és biztonsági előírásokat kell betartani: a) az ellenőrzött terület határait egyértelműen ki kell jelölni, a bejáratot a sugárveszélyre, a sugárforrás jellegére és a kockázatra utaló jelzéssel és felirattal, valamint a munkaterület, illetve munkahely megnevezésével kell ellátni, b) a  páciens, a  gondozó és a  segítő kivételével az  ellenőrzött területre csak olyan személy belépését szabad lehetővé tenni, aki az ellenőrzött területre vonatkozó sugárvédelmi szabályokat ismeri, c) különleges intézkedéseket kell alkalmazni azon a  területen, ahol fennáll a  radioaktív szennyeződés terjedésének jelentős kockázata; ezeknek a  különleges intézkedéseknek ki kell terjedniük a  személyek és az  áruk be- és kiléptetésére, valamint az  ellenőrzött terület és adott esetben a  szomszédos terület szennyeződésének monitorozására, d) a  radiológiai kockázatok jellegét és nagyságát figyelembe véve meg kell szervezni az  ellenőrzött terület sugárvédelmi felügyeletét, hitelesített műszerekkel történő sugárvédelmi ellenőrzését, e) a  radiológiai kockázatokhoz és az  érintett műveletekhez igazodó, az  MSSZ-ben rögzített munkahelyi utasításokat kell meghatározni, f ) a munkavállalót megfelelő személyi védőfelszereléssel kell ellátni, valamint g) az  ellenőrzött területen – a  (3)  bekezdésben foglalt kivétellel – csak az  atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenység végezhető, és csak a tevékenységekhez szükséges eszköz vagy anyag tartható. (3) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt tilalom alól kivételt képez a) az ipari radiográfia, ahol – indokolt esetben – időben elkülönítve más jellegű anyagvizsgálatok is végezhetők, valamint b) az egészségügyi szolgáltató tevékenység. (4) A  (2)  bekezdésben felsorolt előírások bevezetése és végrehajtása során az  atomenergia alkalmazója figyelembe veszi a sugárvédelmi szakértőtől kapott észrevételeket. 28. § (1) A felügyelt területen a 27. § (2) bekezdésében meghatározott különleges sugárvédelmi intézkedések és biztonsági szabályok alkalmazására szabályos körülmények között nincs szükség. (2) A felügyelt területre vonatkozó követelmények: a) a  radiológiai kockázatok jellegét és nagyságát figyelembe véve meg kell szervezni a  felügyelt terület sugárvédelmi felügyeletét, hitelesített műszerekkel történő sugárvédelmi ellenőrzését, b) a felügyelt terület bejáratát a sugárveszélyre és a sugárforrás jellegére, a munkaterület, valamint a munkahely megnevezésére utaló jelzéseket és feliratokat kell elhelyezni, c) a sugárvédelmi megbízott döntésétől függően a sugárforrásokkal összefüggő radiológiai kockázatokhoz és az érintett műveletekhez igazodó munkahelyi utasításokat kell meghatározni, d) a  sugárvédelmi megbízott döntésétől függően, a  munkahelyen végezhető tevékenységek, a  tárolható eszközök, anyagok köre korlátozható, e) ahol a  felügyelt területen belül a  napi munkaidő felét meghaladó időtartamban 20  μSv/h-nál nagyobb környezeti dózisegyenérték-teljesítmény, vagy besugárzásonként 50  μSv-nél nagyobb környezeti dózisegyenérték fordulhat elő, de az ellenőrzött területté nyilvánítás nem indokolt, a területre való véletlen belépést meg kell akadályozni. (3) A  (2)  bekezdésben felsorolt követelmények teljesítése során az  atomenergia alkalmazója figyelembe veszi a sugárvédelmi szakértőtől kapott tanácsokat. 29. § (1) Az  atomenergia alkalmazójának a  feladata, hogy a  27.  § (2)  bekezdés d)  pontja és a  28.  § (2)  bekezdés a)  pontja értelmében a munkahelyeken végzett sugárvédelmi felügyelet adott esetben kiterjedjen a) a  környezeti dózisegyenérték-teljesítmény vagy személyi-dózisegyenérték teljesítmény mérésére, az  adott sugárzás jellegének és minőségének megjelölésével, és b) a  szennyező radionuklidok légköri aktivitáskoncentrációjának és felületi szennyezettségének mérésére, a radionuklidok jellegének, valamint fizikai és kémiai állapotának megjelölésével. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott mérések eredményeiről nyilvántartást kell vezetni, és az eredményeket szükség szerint fel kell használni a személyi dózisok becslésében. 18. A sugárterhelésnek kitett munkavállalók kategóriákba sorolása és személyi monitorozás 30. § (1) A  sugárterhelésnek kitett munkavállalók a  dozimetriai ellenőrzés és a  sugárvédelmi monitorozás szempontjából az alábbi kategóriákba sorolandók: a) „A” kategória: azok a sugárterhelésnek kitett munkavállalók, akiknek a sugárterhelése meghaladhatja az évi 6 mSv effektív dózist, vagy a szemlencsére nézve az évi 15 mSv, vagy a bőrre vagy a végtagokra nézve az évi 150 mSv egyenértékdózist, b) „В” kategória: azok a sugárterhelésnek kitett munkavállalók, akik nem tartoznak az „A” kategóriába. (2) Az  engedélyes – külső munkavállalók esetében a  munkáltató – az  egyes munkavállalók alkalmasságáról és besorolásáról azok munkába állását megelőzően dönt. E besorolást a munkahelyi feltételek és az orvosi felügyelet alapján az engedélyesek rendszeresen felülvizsgálják. A megkülönböztetés során a potenciális sugárterheléseket is figyelembe kell venni. (3) Az „A” kategóriába sorolt munkavállalók kötelesek hatósági személyi dózismérőt viselni. (4) Az  engedélyes további személyi dozimetriai ellenőrző intézkedéseket tesz, ha az  „A” kategóriába tartozó munkavállalók jelentős béta-, neutron-sugárterhelésnek, jelentős belső sugáterhelésnek vagy a  szemlencsét vagy a végtagokat érő jelentős sugárterhelésnek lehetnek kitéve. (5) A  „B” kategóriába sorolt munkavállalók esetében az  engedélyes felelőssége a  besorolás helyességének monitorozással történő alátámasztása. A  hatósági felügyeleti tevékenysége keretében az  OAH а „В” kategóriába tartozó munkavállalók körében is előírhatja a személyi monitorozást és – szükség esetén – a személyi méréseket. (6) A  kiemelt létesítményekben, azokon az  ellenőrzött területeken, ahol fennáll annak a  lehetősége, hogy a  munkavállalók külső sugárterhelése az  évi 6  mSv effektív dózist meghaladja, az  Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás rendszerében alkalmazott hatósági személyi dózismérő mellett, az  engedélyes által rendelkezésre bocsátott, folyamatos működésű és kijelzésű, a  helyszínen leolvasható személyi dózismérőt vagy hang-, illetve fényjelzést adó egyéni dózisszintjelzőt is használ …