← Magyarország

301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelete a menedékjogról szóló 2007. LXXX. törvény végrehajtásáról.

Röviden

Ez a rendelet a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtási szabályait írja le, különös tekintettel a biztonságos származási országokra, a különleges bánásmódot igénylő személyekre, valamint a menedékesek okmányaira és ellátására.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

301/

  1. (XI. 9.) Korm. rendelete a menedékjogról szóló
  2. LXXX. törvény végrehajtásáról. A Kormány a menedékjogról szóló
  3. évi LXXX. törvény
  4. §

(1)bekezdés a)–i) pontjaiban, valamint
(2)bekezdésében, illetve – a
  1. § tekintetében a külföldre utazásról szóló
  2. évi XII. törvény
  3. §
(1)bekezdésében, – a
  1. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  2. évi CXL. törvény
  3. §
(1)bekezdés d) pontjában, – a
  1. § tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  2. évi I. törvény
  3. §
(1)bekezdésében, – a
  1. § tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  2. évi II. törvény
  3. §
(1)bekezdés g),
  1. k)és
  2. l)pontjában, – a 114. § tekintetében a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 9. §
(4)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, valamint – a 112. § tekintetében az Alkotmány 35. §
(2)bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. §
(3)bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A biztonságos származási országra és a biztonságos harmadik országra vonatkozó rendelkezések alkalmazása 1. §
(1)Az Európai Unió Tanácsának (a továbbiakban: Tanács) a biztonságos származási országnak tekintendő harmadik országokról szóló minimumlistáján (a továbbiakban: minimumlista) szereplő valamely ország nem tekinthető biztonságos származási országnak, ha
  1. a)a Tanács határozattal kezdeményezi az Európai Unió Bizottságánál (a továbbiakban: Bizottság), hogy nyújtson be javaslatot a harmadik ország minimumlistáról való törlése iránt, vagy
  2. b)a Magyar Köztársaság kezdeményezi a Bizottságnál, hogy nyújtson be javaslatot a Tanácshoz a harmadik ország minimumlistáról való törlése iránt.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti kötelezettség kezdő napja a) az
(1)bekezdés
  1. a)pont szerinti esetben a Tanács ha tározatának meghozatalát követő nap;
  2. b)az
(1)bekezdés b) pont szerinti esetben azt a napot követő nap, amelyen a Magyar Köztársaság a Bizottsághoz intézett kezdeményezéséről a Tanácsot írásban tájékoztatja.
(3)Az
(1)bekezdés szerinti kötelezettség megszűnik
  1. a)a kezdő naptól számított három hónap elteltével, ki véve, ha a Bizottság ez idő alatt javaslatot tesz a harmadik ország minimumlistáról való törlésére;
  2. b)a Tanácsnak a harmadik ország minimumlistáról való törlésére vonatkozó javaslatot elutasító határozata meghozatalának napján.
(4)A nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országokról a menekültügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja a Bizottságot.
(5)Valamely ország biztonságos származási országgá nyilvánítása során különös figyelmet kell fordítani az Európai Unió más tagállamától, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától, az Európa Tanácstól, valamint más nemzetközi szervezetektől származó információkra.
(6)A miniszter rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot azokról az országokról, amelyek vonatkozásában a biztonságos harmadik ország elve alkalmazásra kerül.
  1. § A menedékjogot élvező személyt a Magyar Köztársaság visszafogadja. A különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazása
  2. §
(1)A menekültügyi hatóság a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tv.) és e rendelet rendelkezéseinek alkalmazása során vizsgálni köteles, hogy a menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint a menedékeskénti elismerését kérő (a továbbiakban: elismerését kérő), továbbá a menekült, az oltalmazott és a menedékes tekintetében a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye.
(2)Kétség esetén a menekültügyi hatóság orvos- vagy pszichológus szakértő segítségét veheti igénybe annak megállapítása érdekében, hogy az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes különleges bánásmódot igényel-e. Szakértői vizsgálat csak az érintett személy hozzájárulásával végezhető.
(3)A menekültügyi hatóság köteles az elismerését kérőt, a menekültet, az oltalmazottat, valamint a menedékest – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – közérthető módon tájékoztatni a szakértő által elvégzendő vizsgálatról, a szakértői vizsgálat eredményének jelentőségéről, továbbá a vizsgálat elvégzéséhez való hozzájárulás megtagadásának – a
(4)bekezdésben meghatározott – következményeiről.
(4)Ha az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes a szakértői vizsgálathoz nem járul hozzá, rá nézve a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. 4. §
(1)Ha az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes kísérő nélküli kiskorú, a menekültügyi hatóság köteles intézkedni a kiskorú felügyeletéért felelős személy felkutatása iránt, kivéve, ha a menekültügyi hatóság tudomására jutott információk alapján feltételezhető, hogy
  1. a)a kiskorú felügyeletéért felelős személy és a kiskorú között érdekellentét áll fenn, vagy
  2. b)a kiskorú felügyeletéért felelős személy felkutatása a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva egyéb okból nem indokolt.
(2)A menekültügyi hatóságnak a kiskorú felügyeletéért felelős személy felkutatása során tett intézkedései nem sérthetik a Tv. 42. §
(1)bekezdésében, valamint e rendelet 73. §-ában foglaltakat.
(3)A menekültügyi hatóság az
(1)bekezdés szerinti eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  1. évi CXL. törvény
  2. §-a szerinti nemzetközi jogsegély keretében különösen az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország menekültügyi hatóságához fordulhat, továbbá igénybe veheti az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége, valamint további – menekültkénti elismerésre, kiegészítő vagy ideiglenes védelemre szorulók, illetve menekültek, kiegészítő vagy ideiglenes védelemben részesített személyek támogatásával foglalkozó – nemzetközi szervezetek segítségét. II. Fejezet AZ ELISMERÉSÉT KÉRŐRE, A MENEKÜLTRE ÉS A MENEDÉKESRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az elismerését kérő okmánya
  3. § Az elismerését kérő személyazonosságát érvényes úti okmánya, személyazonosító igazolványa vagy egyéb, személyazonosításra alkalmas okmánya igazolja.
  4. §
(1)Ha az elismerését kérő
  1. a)a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik magyaror szági tartózkodásra jogosító engedéllyel, és
  2. b)a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodása azon a tényen alapul, hogy elismerését kéri, a menekültügyi hatóság – a külön jogszabály alapján – humanitárius célból tartózkodási engedélyt állít ki a részére.
(2)Ha az elismerését kérő személyazonosításra alkalmas okmánnyal nem rendelkezik, a menekültügyi hatóság a tartózkodási engedély kiállítása során – a tartózkodási engedélyben foglalt adatok tekintetében – az elismerését kérő nyilatkozatát veszi alapul. A menekültkénti elismerés 7. § A Tv. 6. §
(3)bekezdése akkor alkalmazható, ha az üldöztetés veszélye olyan körülményeken alapul, amelyeket az elismerését kérő szándékos magatartásával rosszhiszeműen maga idézett elő. A menedékes okmánya 8. §
(1)A menedékes személyazonosságát, magyarországi tartózkodásának jogszerűségét, valamint a Tv.-ben, e rendeletben és a külön jogszabályban meghatározott ellátásokra és támogatásokra való jogosultságát az e rendelet 1. mellékletében meghatározott formájú és adattartalmú okmány (a továbbiakban: a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány) igazolja.
(2)A menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányát – a menedékeskénti elismeréssel egyidejűleg – a menekültügyi hatóság állítja ki.
(3)A menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányának érvényességi ideje az ideiglenes védelem időtartamához igazodik, de legfeljebb egy év, amelyet a menekültügyi hatóság – az ideiglenes védelem további időtartamára, alkalmanként legfeljebb egy évvel – hivatalból hosszabbít meg.
  1. § A menedékes szálláshelyének megváltozása esetén a menekültügyi hatóság az új szálláshely címét feltüntető, személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányt állít ki a menedékes részére.
  2. §
(1)A menedékes köteles a személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányának elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését a menekültügyi hatóságnál haladéktalanul bejelenteni. A bejelentésről a menekültügyi hatóság igazolást állít ki.
(2)Az elveszettnek hitt és az erről szóló bejelentés után megtalált, a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányról a menekültügyi hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.
(3)Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt, a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány helyett a menekültügyi hatóság a menedékes részére – az ideiglenes védelem fennállásának időtartama alatt – új okmányt állít ki. 11. § A menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmánya érvénytelen, ha
  1. a)érvényességi ideje lejárt;
  2. b)a menedékes jogállás megszűnt;
  3. c)a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált. III. Fejezet A BEFOGADÁSI FELTÉTELEKRE, TOVÁBBÁ A MENEKÜLT, AZ OLTALMAZOTT, VALAMINT A MENEDÉKES ELLÁTÁSÁRA ÉS TÁMOGATÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK Általános rendelkezések 12. §
(1)Az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes alapvető létfenntartási feltételeinek megteremtése, továbbá társadalmi beilleszkedésének elősegítése állami feladat.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti feladatokat a menekültügyi hatóság közvetlenül, a befogadó állomás, valamint a menekült vagy az oltalmazott lakóhelye, illetve a menedékes szálláshelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) útján látja el.
(3)A befogadó állomás az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes elhelyezését és ellátását biztosító, a menekültügyi hatóság által fenntartott létesítmény.
(4)Befogadó állomásnak megfelelő más szálláshely a szerződés alapján működtetett szállás- vagy táborhely, valamint a kísérő nélküli kiskorú elismerését kérő elhelyezését biztosító speciális intézmény (a továbbiakban a befogadó állomással együtt: befogadó állomás).
(5)E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetve vagyonnak minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 4. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjában meghatározott jövedelem, illetve
  2. b)pontjában meghatározott vagyon. Az ellátásra és támogatásra fordított költségek megtérítése 13. §
(1)Az e rendelet szerint ellátást vagy támogatást nyújtó szerv vagy személy köteles a támogatást kérő jogosultságának fennállását ellenőrizni, továbbá köteles a menekültügyi hatóság költségvetésének terhére teljesített kiadásait az egyéb kiadásoktól elkülönítve nyilvántartani.
(2)Az e rendelet alapján nyújtott ellátás és támogatás költségeit a menekültügyi hatóság utólagos elszámolás alapján téríti meg. A költségtérítés – az ellátásban, illetve támogatásban részesített családi és utónevének, valamint tartózkodási engedélye, személyazonosító igazolványa vagy személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmánya számának feltüntetésével – az ellátás, illetve a támogatás biztosításától számított egy hónapon belül az e célra rendszeresített nyomtatványon részletezett számla alapján igényelhető a menekültügyi hatóságtól.
(3)A menekültügyi hatóság az ellátáshoz nélkülözhetetlen kiadások fedezetét az ellátást vagy támogatást folyósító szervnek megelőlegezheti. Szerződés alapján teljesített ellátások 14. §
(1)A befogadással összefüggő feladatok hatékonyabb végrehajtása érdekében a menekültügyi hatóság az egyes ellátási és társadalmi beilleszkedést célzó feladatok teljesítésére a
(2)bekezdésben felsorolt szervezetekkel szerződést köthet.
(2)A menekültügyi hatóság társadalmi szervezettel, helyi önkormányzattal, egyházzal, alapítvánnyal, ezek intézményével, gazdálkodó szervezettel, valamint egyéb jogi személlyel (a továbbiakban: szolgáltató) szerződést köthet
  1. a)az elismerését kérő befogadási feltételeinek biztosítására;
  2. b)a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest megillető ellátások biztosítására;
  3. c)az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes szociális és mentálhigiénés gondozására;
  4. d)az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes jogaira és kötelezettségeire irányuló tájékoztatására;
  5. e)a menekült és az oltalmazott szak- és átképzésére;
  6. f)a menekült, az oltalmazott és a menedékes magyar nyelvi oktatására;
  7. g)a menekült, az oltalmazott és a menedékes társadal mi beilleszkedésének elősegítésére.
(3)A
(2)bekezdésben meghatározott feladatokra – a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény előírásaira is figyelemmel – pályázat útján kell kiválasztani a szolgáltatót. A pályázati felhívást a menekültügyi hatóság teszi közzé. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell az ellátásban részesítendők körét és tervezett számát, valamint a nyújtandó ellátás megnevezését és biztosításának időtartamát.
(4)A szerződést írásban kell megkötni. A szerződésnek tartalmaznia kell:
  1. a)az ellátásban részesítendők körét, a nyújtandó ellátás megnevezését és biztosításának időtartamát;
  2. b)a szerződés tárgyát képező ellátás, illetve feladat teljesítésének módját és ellenértékét;
  3. c)az ellátás, illetve feladat nyilvántartására, valamint teljesítése ellenértékének elszámolására és átutalására vonatkozó kikötéseket;
  4. d)a menekültügyi hatóságnak a szerződés teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó jogosultságát és az ellenőrzés módját;
  5. e)a szerződés érvényességi idejét, felmondásának módját, valamint az esetleges jogviták rendezésére vonatkozó kikötéseket.
(5)A szerződéshez – szükség esetén – mellékelni kell a szolgáltató jogállására vonatkozó bírósági határozat, illetve a szerződésben vállalt feladatok ellátásához szükséges hatósági engedély másolatát. IV. Fejezet A BEFOGADÁS SORÁN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK RENDSZERE 15. §
(1)Az elismerését kérőt a befogadás során az alábbi ellátások és támogatások illetik meg:
  1. a)a befogadás anyagi feltételeinek biztosítása,
  2. b)egészségügyi ellátás,
  3. c)az elismerését kérő tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatos költségek megtérítése,
  4. d)pénzbeli támogatások.
(2)A befogadás anyagi feltételeinek formái:
  1. a)a befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás,
  2. b)a szabad felhasználású havi költőpénz,
  3. c)részesítés adományokból,
  4. d)utazási kedvezmények igénybevétele,
  5. e)a köztemetés költségeinek viselése.
(3)Pénzbeli támogatások:
  1. a)a beiskolázási támogatás,
  2. b)az ország végleges elhagyásának támogatása. A befogadás során nyújtott ellátások és támogatások igénybevételének általános feltételei 16. §
(1)Az elismerését kérő az előzetes vizsgálati eljárás alatt – a Tv.-ben, valamint e rendeletben megállapított feltételek szerint – a szabad felhasználású havi költőpénz kivételével a 15. §
(1)bekezdés a)–c) pontja, valamint a 15. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti ellátásokra és támogatásokra jogosult.
(2)Az elismerés iránti kérelmet érdemi eljárásra utaló végzés meghozatalát követően az elismerését kérő részére a 15. §
(1)bekezdés a)–c) pontja, valamint a 15. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti ellátások mellett – kérelmére – a 15. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti pénzbeli támogatások is biztosíthatók.
(3)A menekültügyi hatóság a 15. §-ban foglalt ellátások és támogatások megítéléséről, megszüntetéséről, megtagadásáról, megvonásáról, valamint visszaállításáról végzéssel dönt.
(4)A menekültügyi hatóság a döntéshozatalt mellőzi a pénzbeli ellátás jogszabályban meghatározott mértékre történő emelése esetén. 17. §
(1)Az elismerését kérő az elismerés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az e rendelet 2. mellékletében meghatározott nyomtatvány kitöltésével nyilatkozik vagyoni és jövedelmi helyzetéről.
(2)A menekültügyi hatóság az elismerését kérőnek a 15. §
(1)bekezdés a)–c) pontja szerinti ellátásokra és támogatásokra való rászorultságát hivatalból vizsgálja, és arról az érdemi eljárásra utaló végzésben dönt. Az elismerését kérő nyilatkozhat úgy, hogy a befogadás anyagi feltételei közül egyes ellátásokat, illetve támogatásokat nem kíván igénybe venni.
(3)A
(2)bekezdés szerinti döntés meghozataláig az elismerését kérő számára a befogadás anyagi feltételeit biztosítani kell.
(4)A menekültügyi hatóság a
(2)bekezdés szerinti végzés közlésével egyidejűleg az elismerését kérőt – anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven, írásban – tájé koztatja a Tv., valamint e rendelet alapján őt megillető valamennyi ellátásról és támogatásról, a befogadási feltételekkel kapcsolatban ráháruló kötelezettségekről, valamint a befogadás során egyedi segítséget, illetve jogi segítséget nyújtó szervezetekről.
(5)Az elismerését kérő a támogatás iránti kérelem benyújtása során a támogatásra való jogosultságát humanitárius célú tartózkodási engedélyével igazolhatja.
  1. § Az elismerését kérő a befogadás során nyújtott ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a munkabér mindenkori kötelező legkisebb havi összegét.
  2. §
(1)Ha az elismerését kérő rendelkezik a megélhetését biztosító vagyonnal, vagy jövedelme elérte a 18. §-ban meghatározott mértéket, köteles azt a menekültügyi hatóságnak legkésőbb a vagyon-, illetve jövedelemváltozás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül bejelenteni.
(2)A menekültügyi hatóság a befogadás feltételeinek biztosítása során az elismerését kérőt a 17. §
(1)bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére, illetve vagyonának, jövedelmének igazolására kötelezheti, amelynek az elismerését kérő tizenöt napon belül köteles eleget tenni.
(3)Ha az elismerését kérő vagyoni, illetve jövedelmi helyzetében olyan változás következett be, amely alapján a befogadási feltételek igénybevételére nem jogosult, azok biztosítását meg kell szüntetni.
(4)A menekültügyi hatóság az elismerését kérőt az
(1)–
(2)bekezdésben meghatározott kötelezettség késedelmes teljesítése miatt – a jogosulatlanná válás időpontjától – jogtalanul igénybe vett ellátás ellenértékének a megfizetésére, illetve a támogatási összeg visszafizetésére kötelezheti a támogatás megtagadásáról rendelkező végzésben. Ha a menekültügyi hatóság az elismerését kérőt az ellátás ellenértékének a megfizetésére, illetve a támogatás visszafizetésére kötelezte, e kötelezettség teljesítéséig ellátás, illetve támogatás akkor sem nyújtható, ha az elismerését kérő időközben az ellátásra, illetve a támogatásra jogosulttá vált.
(5)A menekültügyi hatóság a
(4)bekezdésben foglaltak alól különös méltánylást érdemlő esetben kivételt tehet.
(6)A pénzbeli támogatás folyósítását meg kell szüntetni akkor is, ha az elismerését kérő azt a folyósítás időpontjá tól számított harminc napon belül – szabad felhasználású havi költőpénz folyósítása esetén a következő esedékes folyósítás időpontjáig – nem vette át, és mulasztását kimenteni nem tudta. 20. §
(1)Az elismerését kérő – az érdemi eljárásra utaló végzés meghozatalától – a befogadás anyagi feltételei körében biztosított ellátásokat abban az esetben veheti igénybe, ha elhelyezéséről és ellátásáról a menekültügyi hatóság a befogadó állomáson gondoskodik.
(2)A menekültügyi hatóság az elismerését kérő számára a 12. §
(4)bekezdés szerinti szerződéses szálláshelyen való tartózkodás lehetőségét ajánlhatja fel. Az elismerését kérő személy szerződéses szálláshelyen történő elhelyezéséhez adott hozzájárulását a Tv. 84. §
(1)bekezdésében meghatározott adatainak kezelésére adott hozzájárulásnak is kell tekinteni. A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás 21. §
(1)A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás keretében az elismerését kérő részére a következőket kell biztosítani:
  1. a)szállás;
  2. b)napi háromszori étkezés (reggeli, ebéd, vacsora);
  3. c)személyes használatra étkező- és tisztálkodási esz közök, ruházat.
(2)A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás keretében az ötödik életévét betöltött kiskorú elismerését kérő számára az
(1)bekezdés szerinti ellátás mellett – az elismerés iránti kérelmet érdemi eljárásra utaló végzés meghozatalától – a közoktatásban való részvételt elősegítő felkészítő nyelvi képzést is biztosítani kell.
(3)A menekültügyi hatóság az érdemi eljárás időtartama alatt az elismerését kérő számára a befogadó állomás területén történő munkavégzés keretében munkalehetőséget biztosíthat.
(4)A
(3)bekezdés alapján végzett munka mennyisége a havi 40 órát nem haladhatja meg.
(5)A menekültügyi hatóság a befogadó állomás vezetőjének javaslata alapján a befogadó állomás területén munkát végző elismerését kérőt jutalomban részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a munkabér mindenkori kötelező legkisebb havi összegének 20%-át.
(6)A befogadó állomáson történő elhelyezés során a menekültügyi hatóság – a családtagok esetlegesen eltérő jogállása esetében is – köteles a család egységét fenntarta ni, a családtagokat – ellenkező kérelem hiányában – együtt elhelyezni és az elhelyezettek családi életének védelmét biztosítani. Szabad felhasználású havi költőpénz 22. §
(1)Az elismerését kérő a befogadó állomáson való tartózkodása során szabad felhasználású havi költőpénzben részesül, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-a.
(2)A szabad felhasználású költőpénz az érdemi eljárásra utaló végzés meghozatalától teljes hónapra, annak az elismerését kérőnek jár, aki a befogadó állomáson a második hónaptól kezdődően havonta legalább huszonöt napot tartózkodik (életvitelszerű tartózkodás).
(3)A
(2)bekezdés szerinti időtartamba az az idő is beszámít, amely alatt az elismerését kérő engedéllyel tartózkodott a befogadó állomáson kívül.
(4)A szabad felhasználású költőpénz kifizetését a tárgyhó 5. napjáig kell teljesíteni, utólagos kifizetés kizárólag az elismerését kérő fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása esetén lehetséges.
(5)A kiskorú elismerését kérő havi költőpénzét törvényes képviselője, a hatodik életévét be nem töltött kísérő nélküli kiskorú esetében pedig az ügygondnok veheti át. Az összeg személyes szükségletekre történő felhasználását ezekben az esetekben is biztosítani kell. Részesítés adományokból 23. §
(1)A menekültügyi hatóság bel- és külföldi természetes és jogi személyektől, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetektől pénzbeli, illetve természetbeni adományt fogadhat el hatósági és ellátási tevékenysége feltételeinek javítása, valamint az elismerését kérő ellátása érdekében.
(2)Az adomány felhasználásáról – amennyiben az adományozó a felhasználás feltételeit meghatározta, azok betartásával – a menekültügyi hatóság gondoskodik.
(3)Az elismerését kérő a menekültügyi hatóság döntése alapján részesül a felajánlott adományból.
(4)A menekültügyi hatóság a pénzbeli és a természetbeni adományokról, valamint azok felhasználásáról elkülönített nyilvántartást vezet. Utazási kedvezmények igénybevétele 24. §
(1)A menekültügyi hatóság az elismerését kérő kérelmére a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezmény igénybevételéhez igazolást állít ki, ha az elismerését kérő
  1. a)jogállásának rendezésével kapcsolatos hatósági ügyét intézi,
  2. b)a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál a 26–28. §-ban meghatározott egészségügyi ellátást vesz igénybe, illetve
  3. c)állami feladatot átvállaló civil szervezet által működtetett programban vesz részt, vagy ilyen szervezet segítségét veszi igénybe.
(2)Az utazási kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás iránti kérelmet a menekültügyi hatósághoz kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell a kérelmet alátámasztó iratokat.
(3)Az utazási kedvezmény mértékére és igénybevételének módjára egyebekben a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály rendelkezései az irányadók. A köztemetés költségeinek viselése 25. §
(1)A menekültügyi hatóság az elismerését kérő halála esetén – a halálesetről való tudomásszerzést követő harminc napon belül – gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről, ha az elismerését kérő szálláshelyeként befogadó állomás volt kijelölve, és a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2)Ha az elismerését kérő szálláshelyeként magánszállás volt kijelölve, a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell – a halálesetről való tudomásszerzést követő harminc napon belül – az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről gondoskodnia, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(3)A menekültügyi hatóság a
(2)bekezdés szerinti önkormányzatnak a köztemetés költségeit megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül kell bejelenteni. Egészségügyi ellátás 26. §
(1)Ha az elismerését kérő nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosult
  1. a)a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre;
  2. b)a sürgős szükség esetén igénybe vett járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre;
  3. c)a sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteggyógyintézeti ellátásra, valamint annak során az orvos előírása szerinti gyógykezelésre – ideértve a műtéti beavatkozásokat, továbbá az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat és protetikai eszközöket –, gyógyászati ellátásra, a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre és étkezésre;
  4. d)a járóbeteg-szakellátást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést követően a betegségből való gyógyulásig, illetve állapota stabilizálódásáig
  5. da)a szükséges vizsgálatra és gyógykezelésre,
  6. db)a
  7. h)pont szerinti gyógyszerek közé nem tartozó, mással nem helyettesíthető gyógyszerre és a gyógyszer beadásához szükséges gyógyászati segédeszközre;
  8. e)a
  9. d)pont
  10. db)alpontjában foglaltakon kívüli, orvos által rendelt egyéb gyógyászati segédeszközre, valamint annak javítására;
  11. f)sürgősségi fogászati ellátásra és fogmegtartó kezelésre, feltéve, hogy a legalacsonyabb térítési kategóriába tartozó kezelést veszi igénybe;
  12. g)terhesgondozásra és szülészeti ellátásra, illetve a magzati élet védelméről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint a terhesség megszakítását célzó beavatkozásra;
  13. h)külön jogszabály szerint a „közgyógyellátásra jogosultak” részére térítésmentesen, illetve „egészségügyi rendelkezés” alapján 90%-os vagy 100%-os társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerre és kötszerre;
  14. i)a
  15. b)és
  16. c)pont, a
  17. d)pont
  18. da)alpontja és a
  19. g)pont szerinti ellátások esetében betegszállításra, ha egészségügyi állapota miatt a szállítás másként nem oldható meg;
  20. j)az életkorához kötött kötelező védőoltásra.
(2)E rendelet alkalmazásában sürgős szükség az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. 27. §
(1)Az elismerését kérő háziorvosi ellátása a befogadó állomáson történik.
(2)A befogadó állomáson kívül tartózkodó elismerését kérő a szálláshelye szerinti – területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó – háziorvosnál jogosult ellátásra.
(3)A 26. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatások igénybevétele akkor térítésmentes, ha háziorvosi ellátást nyújtó orvos beutalására vagy a járóbetegszakellátás, illetve fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa visszarendelésére történt.
(4)Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.
(5)A menekültügyi hatóság a külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított, az elismerését kérő humanitárius célú tartózkodási engedélyének számát feltüntető vény alapján kiadott gyógyszer, kötszer, gyógyászati segédeszköz teljes árát, illetve a gyógyászati segédeszköz javításának teljes költségét téríti meg. 28. §
(1)A 26. §-ban felsorolt egészségügyi szolgáltatások díját, illetve a szolgáltatások költségét a menekültügyi hatóság téríti meg az egészségügyi szolgáltatónak, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben a Magyar Köztársaság nem vállalta.
(2)A menekültügyi eljárás során elvégzett egészségügyi vizsgálat és az egészségügyi államigazgatási szerv által elrendelt kötelező védőoltások költségét a menekültügyi hatóság az egészségügyi szolgáltatónak megtéríti.
(3)Ha a szolgáltatást a jogosult nem a befogadó állomáson működő egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, a menekültügyi hatóság a 26. §-ban és a
(2)bekezdésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások díját – a
(4)bekezdésben foglalt elszámolási rendben – megtéríti az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak. A díj mértéke az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozására vonatkozó szabályok alapján, az elvégzett szolgáltatás finanszírozására irányadó rendelkezések alkalmazásával számított adott szolgáltatónak járó díj, azzal, hogy a befogadó állomáson kívül egészségügyi alapellátást nyújtó háziorvos az eseti ellátás díját számolhatja el.
(4)Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatást – az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló jogszabály által – az adott ellátás jelentésére és elszámolására előírt nyomtatványon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) egészségügyi szolgáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes szervének jelenti, amely a térítés ellenjegyzése után a jelentést továbbítja az OEP részére. A jelentések alapján történő elszámolást – az egészségügyi szolgáltatások szerinti részle tezésben – az OEP havonta megküldi a menekültügyi hatóságnak.
(5)A 26. §
(1)bekezdés
  1. d)pont
  2. db)alpontja és
  3. h)pontja szerinti ellátás költségét az egészségügyi szolgáltató – vényköteles készítmények esetében – az elismerését kérő humanitárius célú tartózkodási engedélyének számát feltüntető vény, valamint a gyógyszerkészítmény megnevezését, árát és mennyiségét tartalmazó, a menekültügyi hatóság mint vevő részére kiállított összesített számla bemutatásával igényelheti vissza. A vényt és a számlát az egészségügyi szolgáltató az OEP egészségügyi szolgáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes szervéhez továbbítja.
(6)A menekültügyi hatóság az egészségügyi szolgáltatások díját az elszámolás, illetve számla kézhezvételétől számított negyven napon belül utalványozza az OEP részére. Az elismerését kérő tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatos költségek megtérítése 29. §
(1)A menekültügyi hatóság – az elismerését kérő tankötelezettségének teljesítése érdekében – az elismerését kérő általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, alapfokú művészetoktatási intézményi, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi oktatásával, illetve diákotthoni, kollégiumi elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríti.
(2)A menekültügyi hatóság megtéríti a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezés, valamint a nevelési-oktatási intézménybe irányuló helyi, illetve helyközi utazáshoz igénybe vett menetjegy vagy bérlet költségét is. Az iskolai tanfelszerelési költségekből a menekültügyi hatóság a tankönyvek és tantárgyi munkafüzetek oktatási intézmény által igazolt költségét téríti meg. Beiskolázási támogatás 30. §
(1)Az általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, alapfokú művészetoktatási intézményi, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi oktatás keretében tanulmányokat folytató elismerését kérő törvényes képviselője – az elismerését kérő tankötelezettségének teljesítése érdekében – beiskolázási támogatás iránti kérelmet nyújthat be a menekültügyi hatósághoz.
(2)A beiskolázási támogatás tanévenként egyszer vehető igénybe, tankönyvre, tanszerre, tanfelszerelésre és ruházatra fordítható. A beiskolázási támogatás mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.
(3)A kérelemhez csatolni kell a tanszer, tanfelszerelés, tankönyv, illetve a ruházat költségeit feltüntető számlát, amely alapján a beiskolázási támogatást a menekültügyi hatóság utólag téríti meg. Az ország végleges elhagyásának támogatása
  1. § A menekültügyi hatóság az elismerését kérő hazatelepülése vagy harmadik országba történő végleges távozása esetén – az elismerését kérő kérelmére – az érintett ország külképviselete által kiállított igazolás alapján, az igazolásban megjelölt célállomásig egy alkalommal érvényes menetjegyet (repülőjegyet) biztosít, továbbá az utazással összefüggő igazolt költséget egy alkalommal részben vagy egészben megtérítheti. A különleges bánásmódot igénylő személy ellátása a befogadás során
  2. § A Tv.
  3. § k) pontja szerinti különleges bánásmódot igénylő személy befogadására, a számára e körben nyújtott ellátásokra és támogatásokra e fejezet rendelkezéseit a 33–
  4. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  5. §
(1)Ha a különleges bánásmódot igénylő elismerését kérő egyéni helyzetére tekintettel indokolt, a menekültügyi hatóság köteles számára a befogadó állomáson elkülönített elhelyezést biztosítani.
(2)A család egységének fenntartását – lehetőség szerint – a különleges bánásmódot igénylő személy elkülönített elhelyezése során is biztosítani kell.
(3)A befogadás során a kiskorú elismerését kérő érdekeinek szem előtt tartásával kell eljárni. A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés során a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, továbbá lakhatásáról kell gondoskodni.
(4)A kísérő nélküli kiskorú elismerését kérőt – tizennyolcadik életéve betöltéséig – kiskorúak elkülönített elhelyezésére és ellátására alkalmas befogadó állomáson kell elhelyezni.
(5)A kísérő nélküli kiskorú hozzátartozójánál is elhelyezhető, ha a hozzátartozó a kísérő nélküli kiskorú elszállásolását, ellátását és gondozását írásban vállalja, továbbá a kísérő nélküli kiskorú és a hozzátartozó személyes kapcsolata alapján nyilvánvaló, hogy az elhelyezés a kísérő nélküli kiskorú érdekeit szolgálja.
(6)A kísérő nélküli kiskorú számára kijelölt szálláshelyet csak kivételes esetben és csak a kiskorú érdekeire tekintettel lehet megváltoztatni.
(7)A kísérő nélküli kiskorú elhelyezése során a család egységét a testvérek együttes elhelyezésével kell biztosítani figyelembe véve a testvérek életkorát és érettségük fokát is. 34. §
(1)A különleges bánásmódot igénylő elismerését kérő a 26–27. §-ban foglaltak mellett térítésmentesen jogosult az egészségi állapotára tekintettel indokolt egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, rehabilitációs, pszichológiai, valamint klinikai szakpszichológiai ellátásra, továbbá pszichoterápiás kezelésre.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti ellátások költségeinek megtérítésére a
  1. § rendelkezései megfelelően irányadók. A befogadási feltételek megvonása és megtagadása
  2. §
(1)A
  1. §-ban felsorolt ellátások és támogatások közül a Tv.
  2. §
(1)bekezdése alapján megvonható, illetve megtagadható
  1. a)a befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás, az ötödik életévét betöltött kiskorú elismerését kérő számára biztosított, közoktatásban való részvételt elősegítő nyelvi képzés kivételével,
  2. b)a szabad felhasználású havi költőpénz,
  3. c)az utazási kedvezmények igénybevétele, illetve
  4. d)az ország végleges elhagyásának támogatása.
(2)A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás nem vonható meg, illetve nem tagadható meg az elismerés iránti kérelem első alkalommal történő benyújtása esetén, ha az elismerését kérő rászorult. 36. §
(1)A menekültügyi hatóság a megvonásról, illetve megtagadásról rendelkező döntés alapjául szolgáló körülmények fennállását, valamint ennek alapján döntése fenntartásának szükségességét – az elismerését kérő kérelmére vagy a döntés meghozatalától számított egy hónap elteltével hivatalból felülvizsgálja. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálat eredményéről végzéssel dönt.
(2)Ha a menekültügyi hatóság a Tv. 30. §
(6)bekezdése alapján a megvont, illetve megtagadott befogadási feltételeket visszaállítja, illetve megítéli, a befogadási feltételek pénzben kifejezhető ellenértéke, illetve a pénzbeli támogatás utólag nem fizethető ki.
(3)Ha a menekültügyi hatóság a Tv. 30. §
(6)bekezdése alapján hozott döntésében azt állapítja meg, hogy a befogadási feltételek megvonása, illetve megtagadása nem volt megalapozott, a megvont, illetve megtagadott befogadási feltételek pénzben kifejezhető ellenértékét, illetve a pénzbeli támogatást az elismerését kérőnek visszamenőleg meg kell téríteni.
(4)Ha a menekültügyi hatóság a Tv. 30. §
(7)bekezdése alapján az elismerését kérőt a pénzbeli támogatások, illetve a befogadás anyagi feltételei költségeinek visszafizetésére kötelezte, a visszafizetési kötelezettség teljesítéséig a befogadási feltételek akkor sem nyújthatók, ha az elismerését kérő a befogadási feltételekre időközben jogosulttá vált.
(5)A menekültügyi hatóság a
(4)bekezdésben foglaltak alól különös méltánylást érdemlő esetben kivételt tehet.
(6)A befogadási feltételek megvonására vagy megtagadására, illetve azok visszaállítására vagy megítélésére vonatkozó döntésnek az elismerését kérő helyzetének egyéni értékelésén kell alapulnia. V. Fejezet A MENEKÜLT, AZ OLTALMAZOTT, VALAMINT A MENEDÉKES ELLÁTÁSA ÉS TÁMOGATÁSA A menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes számára nyújtott ellátások és támogatások rendszere 37. §
(1)A menekültet, az oltalmazottat és – az
(5)bekezdésben foglalt kivétellel – a menedékest az alábbi ellátások és támogatások illetik meg:
  1. a)a befogadás anyagi feltételeinek további biztosítása,
  2. b)egészségügyi ellátás,
  3. c)az oktatási-nevelési költségek, valamint a menekült, az oltalmazott és a menedékes tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatos költségek megtérítése,
  4. d)pénzbeli támogatások,
  5. e)társadalmi beilleszkedést elősegítő támogatások.
(2)A befogadás anyagi feltételeinek formái:
  1. a)a befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás,
  2. b)szabad felhasználású havi költőpénz,
  3. c)részesítés adományokból,
  4. d)utazási kedvezmények igénybevétele.
(3)Pénzbeli támogatások:
  1. a)a beiskolázási támogatás,
  2. b)a letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatás,
  3. c)az okmányok fordítási költségeinek megtérítése,
  4. d)az ország végleges elhagyásának támogatása.
(4)Társadalmi beilleszkedést elősegítő támogatások:
  1. a)az ingyenes magyar nyelvoktatás,
  2. b)a rendszeres létfenntartási támogatás,
  3. c)a lakhatási támogatás,
  4. d)menekültek és oltalmazottak lakáscélú támogatása.
(5)A menedékes nem jogosult a letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatásra, lakhatási támogatásra, valamint a menekültek és oltalmazottak lakáscélú támogatására. A menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes számára nyújtott ellátások és támogatások igénybevételének általános feltételei 38. §
(1)A menekültügyi hatóság a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest az elismerő határozat közlésével egyidejűleg – a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – írásban tájékoztatja a Tv., valamint e rendelet alapján őt megillető ellátásokról és támogatásokról, továbbá az ellátások és támogatások igénybevétele során ráháruló kötelezettségekről.
(2)A menekült, az oltalmazott és a menedékes az elismerő határozat közlését követően az e rendelet 3. mellékletében meghatározott nyomtatvány kitöltésével nyilatkozik vagyoni és jövedelmi helyzetéről.
(3)Az ellátás, illetve a támogatás iránti kérelem benyújtása során a menekült és az oltalmazott személyazonosító igazolványával, illetve annak kiállításáig az elismerésről szóló jogerős határozattal, a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányával igazolhatja az ellátásra, illetve a támogatásra való jogosultságát. 39. §
(1)A menekült, az oltalmazott és a menedékes az ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az országos havi nettó átlagkereset Központi Statisztikai Hivatal éves tájékoztatójában közzétett mértékét.
(2)Ha a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes rendelkezik megélhetését biztosító vagyonnal, vagy jövedelme elérte az
(1)bekezdésben meghatározott mértéket, köteles azt a menekültügyi hatóságnak, illetve a jegyzőnek legkésőbb a vagyon-, illetve jövedelemváltozás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül bejelenteni.
(3)A menekültügyi hatóság, illetve a jegyző az e fejezetben meghatározott ellátások és támogatások biztosítása, illetve folyósítása során a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest a 38. §
(2)bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére, illetve vagyonának, jövedelmének igazolására kötelezheti, amelynek tizenöt napon belül köteles eleget tenni.
(4)Ha a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes a
(2)–
(3)bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, és magát kimenteni nem tudja, a számára megállapított támogatás folyósítását a menekültügyi hatóság, illetve a jegyző a kötelezettség teljesítéséig felfüggesztheti. Ha a felfüggesztés időtartama a hatvan napot meghaladja, a támogatás visszamenőleg nem fizethető ki, illetve a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.
(5)Ha a menekült, oltalmazott, illetve a menedékes harminc napot meghaladó külföldi tartózkodását vagy egyéb akadályoztatását a menekültügyi hatóságnak, illetve a jegyzőnek bejelenti, a támogatás folyósítása – a távollét időtartama alatt, illetve az akadályoztatás megszűnéséig – szünetel.
(6)A menekültügyi hatóságnak a támogatás folyósításának felfüggesztéséről, valamint a támogatás folyósításának szüneteléséről rendelkező végzésével szemben fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak nincs helye.
(7)A 37. §-ban foglalt ellátások és támogatások biztosításáról – a beiskolázási támogatás és a lakhatási támogatás kivételével – a menekültügyi hatóság dönt. A beiskolázási támogatás és a lakhatási támogatás biztosításáról a jegyző dönt.
(8)A
  1. §-ban foglalt ellátások és támogatások biztosításáról a menekültügyi hatóság – a Tv.
  2. §
(3)bekezdésén alapuló megvonás, illetve megtagadás eseteit kivéve – határozattal dönt.
(9)Ha a menekültügyi hatóság a kérelemnek helyt ad, egyszerűsített határozatot hoz.
(10)A menekültügyi hatóság a határozathozatalt mellőzi a pénzbeli ellátás jogszabályban meghatározott mértékre történő emelése esetén.
(11)A menekültügyi hatóság
(8)bekezdés szerinti határozatával, valamint a jegyző
(7)bekezdés szerinti határozatával szemben fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak nincs helye.
  1. § A menekült, az oltalmazott és a menedékes a befogadás anyagi feltételeinek további biztosítása körében nyújtott ellátásokat abban az esetben veheti igénybe, ha elhelyezé séről és ellátásáról a menekültügyi hatóság a befogadó állomáson gondoskodik. Befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás
  2. §
(1)A befogadó állomáson nyújtott elhelyezést és ellátást a menekült és az oltalmazott az elismerésről szóló jogerős határozat keltétől számított hat hónapig térítésmentesen veheti igénybe, ha lakhatása más módon nem biztosított.
(2)A menekültügyi hatóság indokolt esetben az
(1)bekezdés szerinti időtartamot egy ízben, további hat hónappal meghosszabbíthatja.
(3)A menekült és az oltalmazott befogadó állomáson történő elhelyezését és ellátását a menekültügyi hatóság a
(2)bekezdésben foglalt időtartamon túl akkor engedélyezheti, ha a menekült vagy az oltalmazott a 60. életévét betöltötte, illetve a társadalomba történő beilleszkedésre, önálló életvitelre tartós és visszafordíthatatlan egészségromlása, szellemi vagy testi fogyatékossága vagy súlyos trauma következtében kialakult állapota vagy betegsége, illetve terhessége miatt nem képes, feltéve, hogy az egészségromlás vagy fogyatékosság nem igényli a menekült, illetve az oltalmazott intézményi szakellátását.
(4)A menedékes az ideiglenes védelem teljes időtartama alatt térítésmentesen jogosult a befogadó állomáson nyújtott elhelyezésre és ellátásra.
(5)Ha a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes a befogadó állomáson való életvitelszerű tartózkodással írásbeli bejelentés nélkül felhagy, a befogadó állomáson történő ismételt elhelyezésre és ellátásra nem jogosult.
(6)A menekült, az oltalmazott és a menedékes befogadó állomáson történő elhelyezésére és ellátására egyebekben a
  1. §-ban foglaltak irányadók. Szabad felhasználású havi költőpénz
  2. § A menekült, az oltalmazott és a menedékes a
  3. §-ban meghatározott feltételek szerint jogosult szabad felhasználású havi költőpénzre. Részesítés adományokból
  4. § A menekült, az oltalmazott és a menedékes a
  5. §-ban foglaltak szerint részesíthető adományokból. Egészségügyi ellátás
  6. §
(1)Ha a menekült vagy az oltalmazott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, az elismerésről szóló határozat keltétől számított két évig egészségügyi ellátásra a 26–28. §-ban foglaltak szerint jogosult.
(2)Ha a menedékes nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, egészségügyi ellátásra a 26–
  1. §-ban foglaltak szerint jogosult. Oktatási-nevelési költségek, valamint a menekült, az oltalmazott és a menedékes tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatos költségek megtérítése
  2. §
(1)A menekültügyi hatóság megtéríti
  1. a)a befogadó állomáson tartózkodó kiskorú menekült, oltalmazott és menedékes óvodai nevelésével,
  2. b)a kiskorú menekült és oltalmazott gyermekvédelmi szakellátás keretében nyújtott elhelyezésével kapcsolatban felmerült költségeket, továbbá a nevelési, illetve gyermekvédelmi szakellátás során igénybe vett étkezés költségét.
(2)A menekültügyi hatóság – a menekült, az oltalmazott és a menedékes tankötelezettségének teljesítése érdekében a befogadó állomáson való tartózkodása ideje alatt – a menekült és oltalmazott általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, alapfokú művészetoktatási intézményi, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi oktatásával, illetve diákotthoni, kollégiumi elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríti.
(3)A menekültügyi hatóság megtéríti a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezés, valamint a nevelési-oktatási intézménybe irányuló helyi, illetve helyközi utazáshoz igénybe vett menetjegy vagy bérlet költségét is. Az iskolai tanfelszerelési költségekből a menekültügyi hatóság a tankönyvek és tantárgyi munkafüzetek oktatási intézmény által igazolt költségét téríti meg.
(4)A menekült, illetve az oltalmazott kérelmére a menekültügyi hatóság – az oklevél megszerzéséhez jogszabály által meghatározott képzési idő tartamára – átvállalhatja az alapképzésben vagy mesterképzésben, államilag elismert felsőoktatási intézményben, államilag támogatott hallgatóként folytatandó felsőfokú oktatás, valamint a felsőfokú oktatásban való részvételt elősegítő felkészítő nyelvi képzés kollégiumi elhelyezési költségét. A támogatás legfeljebb két félévvel hosszabbítható meg.
(5)A menekültügyi hatóság átvállalhatja továbbá egyes kötelező tankönyvek és tantárgyi munkafüzetek költségét a menekült, illetve az oltalmazott kérelmére, tanévenként legfeljebb százezer forintot meg nem haladó mértékig. A kérelemhez mellékelni kell a felsőoktatási intézménybe történő felvételről szóló, valamint a kollégiumi elhelyezési költségek mértékére vonatkozó igazolást, továbbá a tankönyvek, tantárgyi munkafüzetek kötelező jellegét alátámasztó hiteles intézményi (tanszéki) igazolást.
(6)A
(4)–
(5)bekezdés alapján megállapított támogatás folyósításának feltétele, hogy a menekült, illetve az oltalmazott igazolja, hogy a képzési idő kezdetén a felsőoktatási intézménybe vagy az előkészítő nyelvi képzésre beiratkozott, illetve a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 40. §
(3)bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének eleget tett, és az adott félévben tanulmányait folytatja. Beiskolázási támogatás 46. §
(1)A menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes az általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, alapfokú művészetoktatási intézményi, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi tanulmányai folytatása, illetve diákotthoni, kollégiumi elhelyezése érdekében tanévenként egyszer beiskolázási támogatásra jogosult. A beiskolázási támogatás iránti kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani.
(2)A támogatás csak abban az esetben folyósítható, ha a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes ilyen jellegű támogatást a lakóhely szerint illetékes helyi önkormányzattól nem kap, és erről a tényről a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes írásban nyilatkozik.
(3)A beiskolázási támogatás tanévenként egyszer vehető igénybe, tankönyvre, tanszerre, tanfelszerelésre és ruházatra fordítható, egyszeri mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A jegyző a támogatást számla alapján utólag téríti meg, amelynek összegét a menekültügyi hatóságtól visszaigényli.
(4)A kérelemhez csatolni kell a tanszer, tanfelszerelés, tankönyv, illetve ruházat költségeit feltüntető számlát. Letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatás 47. §
(1)A menekültügyi hatóság a menekült, illetve az oltalmazott kérelmére – lakhatásuk elősegítése céljából – személyenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege hatszorosának megfelelő összegű egyszeri támogatást állapíthat meg.
(2)A kérelem
  1. a)befogadó állomáson való tartózkodás esetén a befo gadó állomás végleges elhagyását megelőzően, illetve annak elhagyását követő hat hónapon belül, vagy
  2. b)magánszálláson való tartózkodás esetén az elismerésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül nyújtható be a menekültügyi hatósághoz.
(3)A támogatást a
(2)bekezdés a) pontja esetében a menekültügyi hatóság, a
(2)bekezdés b) pontja esetében a jegyző folyósítja. A jegyző a támogatás összegét a
  1. §-ban foglaltak szerint igényelheti vissza a menekültügyi hatóságtól. Utazási kedvezmények igénybevétele
  2. §
(1)A menekültügyi hatóság a befogadó állomáson tartózkodó menekült, oltalmazott, valamint a menedékes kérelmére a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezmény igénybevételéhez igazolást állít ki, ha a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes
  1. a)hatósági ügyét intézi,
  2. b)a területi ellátási kötelezettséggel működő egészség ügyi szolgáltatónál a 26–27. §-ban meghatározott egészségügyi ellátást vesz igénybe,
  3. c)a menekültügyi hatóság által szervezett magyar nyelvi oktatáson vesz részt,
  4. d)társadalmi integrációját elősegítő programban vesz részt, vagy integrációját elősegítő civil szervezet segítségét veszi igénybe, illetve
  5. e)álláskeresés vagy munkavégzés céljából utazik.
(2)Az utazási kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás iránti kérelmet a menekültügyi hatósághoz kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell a kérelmet alátámasztó iratokat.
(3)Az utazási kedvezmény mértékére és igénybevételének módjára egyebekben a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály rendelkezései az irányadók. Okmányok fordítási költségeinek megtérítése 49. §
(1)A menekültügyi hatóság a menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes kérelmére – társadalmi beilleszkedésének elősegítése céljából – a menekültként, oltalmazottként, illetve a menedékesként történő elismerést megelőzően keletkezett dokumentumok, különösen a születési és házassági anyakönyvi kivonat, az iskolai végzettséget, illetve szakképesítést igazoló okiratok magyar nyelvre történő fordításának költségét átvállalja.
(2)A fordítás költségét a szolgáltató részére a menekültügyi hatóság megtéríti.
(3)Az okmányok fordítási költségeinek megtérítése iránti kérelmet a menekültügyi hatósághoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmet alátámasztó okiratokat, így különösen a tanulmányok folytatásához, illetve megkezdéséhez szükséges iskolai végzettségről szóló, a tanintézmény által kiállított igazolást, illetve a munkavégzéshez szükséges szakképesítésről szóló, a munkáltató által kiállított igazolást. Az ország végleges elhagyásának támogatása 50. § A menekült, az oltalmazott és a menedékes a 31. §-ban megállapított feltételek szerint egy alkalommal jogosult az ország végleges elhagyásának támogatására. Ingyenes magyar nyelvoktatás 51. §
(1)A menekültnek, az oltalmazottnak és a menedékesnek az elismeréstől számított huszonnégy hónapon belül, a menekültügyi hatóság által megjelölt intézményben szervezett 520 órás alap-, illetve középfokú magyar nyelvi oktatáson való részvétele díjmentes, ha tanulmányait az intézmény által meghatározott feltételek szerint, folyamatosan végzi, illetve a nyelvi szolgáltató által előírt vizsgakövetelményeknek eleget tesz.
(2)Díjmentes
  1. a)a menekült, az oltalmazott és a menedékes részére a menekültügyi hatóság által megjelölt intézményben szervezett, államilag elismert, „A”, „B” vagy „C” típusú alap-, illetve középfokú magyar nyelvvizsga;
  2. b)az általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, alapfokú művészetoktatási intézményi, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi oktatás keretében tanulmányokat folytató tanköteles korú menekült, oltalmazott és menedékes részére a menekültügyi hatóság által megjelölt intézményben szervezett felzárkóztató magyar nyelvi képzés.
(3)Az
(1)–
(2)bekezdésben meghatározott képzés, illetve vizsga költségét a menekültügyi hatóság az intézmény részére megtéríti. Rendszeres létfenntartási támogatás 52. §
(1)A menekült és az oltalmazott az elismerésről szóló jogerős határozat keltétől számított négy évig – a befogadó állomás végleges elhagyását követően, kérelmére – rendszeres létfenntartási támogatásban részesülhet.
(2)A rendszeres létfenntartási támogatás a nagykorú menekültet és az oltalmazottat – az elismerésről szóló jogerős határozat keltétől számított két évig – akkor illeti meg, ha az 51. §
(1)bekezdésében meghatározottak szerint magyar nyelvi oktatásban vesz részt.
(3)A 6. életévét betöltött menekült és oltalmazott akkor jogosult rendszeres létfenntartási támogatásra, ha tankötelezettségét teljesíti.
(4)A magyar nyelvi oktatásban való részvétel nem feltétele a rendszeres létfenntartási támogatás megállapításának, ha a menekült, illetve az oltalmazott a
  1. életévét még nem, illetve a
  2. életévét már betöltötte, vagy szakorvos igazolásával bizonyítja, hogy tőle a magyar nyelv elsajátítása tartós és visszafordíthatatlan egészségromlása, szellemi vagy testi fogyatékossága, illetve súlyos trauma elszenvedése következtében kialakult állapota vagy betegsége, illetve terhessége miatt nem várható el.
(5)A nagykorú menekültnek, valamint oltalmazottnak a rendszeres létfenntartási támogatás az elismerésről szóló jogerős határozat keltétől számított harmadik és negyedik évben akkor folyósítható, ha igazolja, hogy
  1. a)elhelyezkedése érdekében a támogatás folyósításának ideje alatt legalább egy évig az illetékes munkaügyi központtal folyamatosan együttműködött, amelynek keretében
  2. aa)a munkaügyi központnál jelentkezett, ott nyilvántartásba vetette magát és a munkaügyi központtal rendszeres kapcsolatot tartott fenn,
  3. ab)maga is részt vett megfelelő munkahely felkutatásában,
  4. ac)a saját maga által talált vagy a felkínált munkahelyen munkaviszonyt létesített,
  5. ad)a munkaügyi központ által felkínált képzési lehetőséget elfogadta,
  6. b)szakképzésben vagy átképzésben vett részt, vagy
  7. c)legalább három hónapig közcélú munkát, közmun kát, illetve közhasznú munkát végzett.
(6)A létfenntartási támogatásban részesülő nagykorú menekültnek, valamint oltalmazottnak a rendszeres létfenntartási támogatás – kérelmére – legfeljebb az elismerésről szóló jogerős határozat keltétől számított négy évig folyósítható, ha 60. életévét betöltötte, vagy szakorvos igazolásával bizonyítja, hogy tartós és visszafordíthatatlan egészségromlása, szellemi vagy testi fogyatékossága, illetve súlyos trauma elszenvedése következtében kialakult ál lapota vagy betegsége, illetve terhessége miatt a munkaügyi központtal való együttműködésre képtelen.
(7)A rendszeres létfenntartási támogatást a menekült, illetve az oltalmazott kérelmére a menekültügyi hatóság állapítja meg, és azt a jegyző havonta – a hónap 15. napjáig – folyósítja, majd visszaigényli a menekültügyi hatóságtól.
(8)A rendszeres létfenntartási támogatás havi összege a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. 53. §
(1)A menedékesnek rendszeres létfenntartási támogatás jár, ha a 41. §-ban meghatározott ellátásra és támogatásra jogosult, de azt nem veszi igénybe.
(2)A menedékesnek járó rendszeres létfenntartási támogatás havi mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A támogatás megállapítására, folyósítására, annak visszaigénylésére egyebekben az 52. §-ban foglaltak az irányadók. Lakhatási támogatás 54. §
(1)A településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy szálláson lakó menekültnek, illetve oltalmazottnak a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyző – a menekültügyi hatóság előzetes jóváhagyásával – lakhatási támogatást nyújthat.
(2)A támogatás igénylésekor igazolni kell, hogy a menekült, illetve az oltalmazott a lakásbérleti vagy albérleti díj, illetve a szállásköltség támogatáson felüli részére fedezettel rendelkezik. A lakhatási támogatás igénybevételére egyazon lakásban együtt élő menekültek, illetve oltalmazottak közül csak az egyik jogosult.
(3)A támogatás csak érvényes bérleti, albérleti szerződés vagy befogadó nyilatkozat alapján, a bérleti, albérleti díj vagy szállásköltség összegéről kiállított számla ellenében, előzetes környezettanulmányt követően folyósítható. A támogatásról szóló határozatot a jegyző megküldi a menekültügyi hatóságnak.
(4)A támogatás hat hónapra állapítható meg, amely – kérelemre – négy éven belül legfeljebb további három alkalommal, alkalmanként hat hónapos időtartamra állapítható meg.
(5)A támogatás folyósítása közben bekövetkező lakcímváltozást a menekültügyi hatóságnak 15 napon belül be kell jelenteni, és ezzel egyidejűleg új kérelmet kell benyújtani. A támogatás lakcímváltozás miatt történő ismételt megállapítását a lakcímváltozást megelőzően megállapított támogatási összeg módosításának kell tekinteni, így a folyósítás időtartamába be kell számítani a lakcímváltozást megelőző lakhatási támogatás folyósításának időtartamát. A menekültügyi hatóság a lakcímváltozás bejelentéséről értesíti a korábbi és az új lakóhely szerint illetékes jegyzőt.
(6)A támogatás összege
  1. a)egy személy vagy kiskorú gyermeket nem nevelő igénylő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege;
  2. b)az igénylő háztartásában nevelt legalább egy kiskorú gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb kétszerese;
  3. c)az igénylő háztartásában nevelt legalább három kiskorú gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb háromszorosa.
(7)A támogatást úgy kell megállapítani, hogy annak összege a bérleti, albérleti díj vagy szállásköltség 100%-át nem haladhatja meg.
(8)A támogatás összegét a jegyző havonta folyósítja és igényli vissza a menekültügyi hatóságtól. Menekültek és oltalmazottak lakáscélú támogatása 55. §
(1)A nagykorú menekült, illetve oltalmazott részére – a befogadó állomás végleges elhagyását követően, kérelmére – az elismerésétől számított tíz éven belül egy alkalommal a menekültügyi hatóság lakáscélú támogatást adhat, feltéve, hogy a kérelem tárgyát képező ingatlan nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, a magyar állampolgárok által igénybe vehető méltányolható lakásigény mértékét.
(2)A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
  1. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó fiatal felnőtt menekült, illetve oltalmazott számára lakáscélú támogatás csak abban az esetben adható, ha nem részesült a Gyvt.
  2. §-ában meghatározott otthonteremtési támogatásban, és erről a tényről a menekült, illetve az oltalmazott írásban nyilatkozik.
(3)A lakáscélú támogatás felhasználható:
  1. a)első lakás, családi ház, építési telek vásárlására;
  2. b)első lakás, családi ház építésére;
  3. c)a saját tulajdonú lakás, családi ház első alkalommal történő felújítására, bővítésére.
(4)A lakáscélú támogatás biztosítása kamatmentes kölcsön formájában történik.
(5)A támogatás összege a menekült, illetve az oltalmazott és a vele egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó, a Szoctv. 4. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozókat (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) számításba vett öt- vagy annál többtagú család esetében 1 millió 500 ezer, négytagú család esetében 1 millió 300 ezer, háromtagú család esetében 1 millió, kéttagú család esetében 800 ezer, egyedülálló esetében 600 ezer forintig terjedhet, de nem haladhatja meg a vételár, építés, felújítás és bővítés költségének 70%-át.
(6)A kamatmentes kölcsön 1–15 évi időtartamra nyújtható. 56. §
(1)A visszafizetést a kölcsön folyósítását követő hónap első napján kell megkezdeni. A visszafizetés megkezdésére – kérelemre – legfeljebb egy évig terjedő türelmi idő állapítható meg. Különös méltánylást érdemlő esetben – így különösen a menekült vagy az oltalmazott önhibáján kívüli súlyos és tartós egészségromlása vagy munkanélkülivé válása esetén – a menekült, illetve az oltalmazott kérelmére a visszafizetés legfeljebb öt évre felfüggeszthető.
(2)A támogatás visszafizetési feltételeinek megállapításánál figyelembe kell venni a menekült, illetve az oltalmazott, valamint közeli hozzátartozójuk jövedelmét, vagyonát, rendszeres pénzellátásra való jogosultságát, keresőtevékenységét, a családi körülményeket, továbbá az igénybe vett központi, illetve önkormányzati forrásból finanszírozott kedvezményeket és támogatásokat.
(3)A támogatás folyósításával összefüggő költségek a menekültet, illetve az oltalmazottat terhelik.
(4)Ha a kamatmentes kölcsönt több személy közösen kapta, a kölcsön törlesztéséért, illetve visszafizetéséért egyetemlegesen felelősek. 57. §
(1)A lakáscélú támogatással érintett ingatlant a kamatmentes kölcsön visszafizetésének biztosítékaként – annak visszafizetéséig – a menekültügyi hatóság javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.
(2)Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt az ingatlant csak a menekültügyi hatóság írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni vagy megterhelni. A hozzájárulás akkor adható meg, ha a menekült, illetve az oltalmazott
  1. a)a támogatással érintett ingatlan elidegenítésével egyidejűleg vállalja a még fennálló kölcsöntörlesztés egyösszegű visszafizetését, vagy
  2. b)a támogatással érintett ingatlant a tulajdonába kerülő másik ingatlanra úgy cseréli el, illetve újabb ingatlant úgy szerez, hogy a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom az újabb ingatlanra átjegyezhető.
(3)Ha a támogatásban részesített menekült, illetve oltalmazott építési telek vásárlása esetén öt éven belül az építést nem fejezte be, a jegyző az e tényről történő tudo másszerzéstől számított tizenöt napon belül – a menekültügyi hatóság egyidejű értesítése mellett – felszólítja a támogatás még vissza nem fizetett részének egy összegben, nyolc napon belül történő visszafizetésére.
(4)Egy összegben kell visszafizetni a támogatást akkor is, ha a támogatásban részesített menekült, illetve oltalmazott véglegesen külföldre távozik. 58. §
(1)A lakáscélú támogatás iránti kérelem az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőnél nyújtható be. A kérelemnek tartalmaznia kell:
  1. a)a menekült, illetve az oltalmazott családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyazonosító igazolványának számát, lakóhelyét (tartózkodási helyét), közeli hozzátartozóinak családi és utónevét, születési helyét és idejét;
  2. b)a megvásárolni, építeni, bővíteni, felújítani kívánt ingatlanra vonatkozó lényeges adatokat (az ingatlan helye, forgalmi értéke, nagysága stb.).
(2)A kérelemhez mellékelni kell:
  1. a)az ingatlan adásvételére vonatkozó megállapodást (előszerződést, vételre történő kijelölést), a tulajdoni lap harminc napnál nem régebbi másolatát, építkezés esetén a jogerős építési engedélyt;
  2. b)a menekült, az oltalmazott, valamint a közeli hozzátartozó büntetőjogi felelőssége tudatában tett, vagyoni helyzetére vonatkozó nyilatkozatát;
  3. c)a menekült, illetve az oltalmazott és közeli hozzátartozójuk keresetének vagy jövedelmének igazolását;
  4. d)értékbecslést az ingatlanról, illetve hiteles költségvetési főösszesítőt;
  5. e)a különös méltánylást érdemlő körülmények mérlegeléséhez szükséges igazolásokat.
(3)A lakáscélú támogatásra – a kérelem alapján – a jegyző tesz javaslatot. A javaslat tartalmazza:
  1. a)a támogatás összegére, a visszafizetés időtartamára és megkezdése időpontjának esetleges halasztására vonatkozó véleményt;
  2. b)a különös méltánylást érdemlő körülményeket.
(4)A lakáscélú támogatás megítéléséről a menekültügyi hatóság dönt. A menekültügyi hatóság a megállapított kamatmentes kölcsön összegét a jegyzőnek átutalja.
(5)A menekültügyi hatóság döntése alapján a jegyző
  1. a)a támogatásra szerződést köt a menekülttel, illetve az oltalmazottal,
  2. b)gondoskodik a támogatás menekült, illetve oltalma zott részére történő folyósításáról, továbbá
  3. c)intézkedik az ingatlanra jelzálogjog, valamint elide genítési és terhelési tilalom menekültügyi hatóság javára történő bejegyeztetése, ezek törlése, valamint a törlesztésnek a menekültügyi hatóság, illetve a jegyző írásbeli fel szólítása ellenére történő elmulasztása esetén a lejárt követelés bírósági úton történő érvényesítése iránt.
(6)Ha a menekült, illetve az oltalmazott a támogatás odaítéléséről szóló értesítés kézhezvételétől számított hat hónapon belül a támogatás összegét nem veszi át, azt a jegyző visszautalja a menekültügyi hatóságnak. A különleges bánásmódot igénylő menekült, oltalmazott, valamint menedékes ellátása és támogatása
  1. § A befogadó állomáson elhelyezett különleges bánásmódot igénylő menekült, oltalmazott, valamint menedékes ellátására és támogatására a 32–
  2. §-ban foglaltak megfelelően irányadók. A menekültnek, az oltalmazottnak és a menedékesnek nyújtott ellátás és támogatás megvonása és megtagadása
  3. §
(1)A menekült, az oltalmazott és a menedékes részére biztosított ellátások és támogatások – a Tv. 30. §
(2)–
(3)bekezdésében meghatározott kivétellel – megvonhatók, illetve megtagadhatók.
(2)Ha a menekültügyi hatóság a Tv. 30. §
(7)bekezdés alapján a menekültet, az oltalmazottat vagy a menedékest a pénzbeli támogatás, illetve a befogadás anyagi feltételei költségeinek visszafizetésére kötelezte, a visszafizetési kötelezettség teljesítéséig ellátás, illetve támogatás akkor sem nyújtható, ha arra a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes időközben jogosulttá vált.
(3)A menekültügyi hatóság a
(2)bekezdésben foglaltak alól különös méltánylást érdemlő esetben kivételt tehet.
(4)Az ellátás, illetve támogatás megvonására vagy megtagadására, illetve azok visszaállítására vagy megítélésére vonatkozó döntésnek a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes helyzetének egyéni értékelésén kell alapulnia. A menekült és oltalmazott társadalmi beilleszkedésének elősegítése 61. §
(1)A menekültügyi hatóság – a Tv., valamint az e rendelet szerint biztosítható ellátásokra és támogatásokra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – a menekült és az oltalmazott számára, beilleszkedésük elősegítése céljából integrációs programot ajánlhat fel.
(2)Az integrációs program célja a magyar társadalomba történő beilleszkedéshez szükséges nyelvismeret, alapvető társadalmi, kulturális, életvezetési és munkajogi ismeretek, valamint a munkaerőpiacon való elhelyezkedést könnyítő egyéb ismeretek elsajátítása.
(3)A menekültügyi hatóság befogadó állomást integrációs központnak jelölhet ki. Az integrációs központ feladata az integrációs program előkészítése, lebonyolítása, valamint a programban közreműködő állami és önkormányzati szervekkel, továbbá társadalmi szervezetekkel való együttműködés. VI. Fejezet A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az elismerés iránti kérelem benyújtása 62. §
(1)Az elismerését kérő az elismerés iránti kérelmet a menekültügyi hatóságnál szóban vagy írásban terjesztheti elő. Az írásban benyújtott kérelmet az elismerését kérőnek saját kezűleg alá kell írnia.
(2)Ha a Tv. vagy e rendelet írásbeliséget követel meg, és az elismerését kérő írásképtelen, az elismerését kérő nyilatkozatát és az írásképtelenség tényét jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3)Az írásban benyújtott elismerés iránti kérelem benyújtásának napja az a nap, amelyen az elismerés iránti kérelem a menekültügyi hatósághoz megérkezik. A szóbeli kérelem előterjesztésének napja az a nap, amelyen az elismerés iránti kérelmet jegyzőkönyvbe foglalják.
(4)A szóbeli kérelemről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
  1. a)az elismerését kérőnek a Tv. 82. § a)–
  2. h)pontja szerinti természetes személyazonosító adatait;
  3. b)az elismerését kérő rendelkezésére álló, a személyazonosságát igazoló okmányok és az úti okmányok adatait (az okmány azonosító jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás időpontját, a kiállító hatóság nevét, a kiállítás helyét);
  4. c)az elismerés iránti kérelmet.
(5)Az elismerését kérőnek elismerés iránti kérelméhez mellékelnie kell a Tv. 41. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat, valamint be kell mutatnia a Tv. 41. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott okmányait.
(6)Családtagok közös kérelmezése esetén a jegyzőkönyvnek a
(4)bekezdésben meghatározott adatokat minden családtagra vonatkozóan tartalmaznia kell.
(7)Ha az írásban benyújtott kérelem a
(4)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti adatokat nem vagy csak részben tartal mazza, a hiányzó adatokat a menekültügyi hatóság jegyzőkönyvbe foglalja.
(8)A menekültügyi hatóság a fogva tartott külföldi számára a kérelem benyújtásának lehetőségét a fogva tartás helyén biztosítja.
(9)A menekültügyi hatóság ügygondnok kirendelése iránt a gyámhatóságot keresi meg. 63. §
(1)Az elismerés iránti kérelem előterjesztését követően a menekültügyi hatóság haladéktalanul értesíti a befogadó állomás helye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szerv kistérségi tisztifőorvosát (a továbbiakban: tisztifőorvos) az adott járványügyi helyzetnek megfelelő orvosi vizsgálatok elrendelése érdekében.
(2)Ha az
(1)bekezdésben elrendelt vizsgálatok elvégzését követően a befogadó állomáson működő háziorvos megállapítja, hogy az elismerését kérő közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, illetve fertőzőképes, haladéktalanul értesíti a tisztifőorvost, aki – a menekültügyi hatóság tájékoztatása mellett – javaslatot tesz a szükséges korlátozó intézkedések megtételére.
(3)A
(2)bekezdés szerinti egészségi állapot fennállásáig az elismerését kérő közösségben nem vagy állapotára, betegségére, illetve kórokozó-hordozó állapotára figyelemmel a tisztifőorvos által meghatározott korlátozásokkal helyezhető el. Ha az elismerését kérő közösségben nem helyezhető el, gondozásba vételéről és elhelyezéséről a tisztifőorvos által meghatározott módon elkülönítetten kell gondoskodni. Az elkülönítésről a menekültügyi hatóságot értesíteni kell. A járványügyi érdekből szükséges intézkedések költségeit a menekültügyi hatóság megtéríti.
(4)Ha a fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán vagy kijelölt gyógyintézetben elkülönített elismerését kérő elkülönítésére a továbbiakban nincs szükség, erről a tisztifőorvos a menekültügyi hatóságot értesíti, és az elismerését kérőt a számára kijelölt szálláshelyre irányítja. 64. §
(1)Ha a külföldi nem a menekültügyi hatóságnál kíván elismerés iránti kérelmet előterjeszteni, az érintett hatóságnak tájékoztatnia kell a külföldit, hogy kérelmével mely hatósághoz fordulhat.
(2)Ha a külföldi elismerés iránti kérelem benyújtására irányuló szándékát idegenrendészeti, szabálysértési vagy büntetőeljárás során nyilvánítja ki, nyilatkozatát az eljáró hatóság jegyzőkönyvbe foglalja, és – a jegyzőkönyv, valamint az általa rögzített ujjnyomat-lap egyidejű megküldésével – haladéktalanul értesíti a menekültügyi hatóságot, valamint az előzetes vizsgálati eljárás alatt állók elhelyezésére szolgáló befogadó állomást.
(3)A menekültügyi hatóság az értesítést követően haladéktalanul gondoskodik a külföldinek az előzetes vizsgálati eljárás alatt állók elhelyezésére szolgáló befogadó állomásra szállításáról, kivéve, ha a külföldi ügyében a repülőtéri eljárásra vonatkozó szabályok irányadók, vagy a külföldivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazásának van helye. 65. §
(1)A menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem benyújtásakor intézkedik a külföldi arcképmásának és ujjnyomatának rögzítése iránt, kivéve, ha arról az elismerés iránti kérelem benyújtását megelőző idegenrendészeti, szabálysértési vagy büntetőeljárás során eljáró hatóság már gondoskodott.
(2)A menekültügyi hatóság az ujjnyomatot nyilvántartásba vétel és ellenőrzés céljából haladéktalanul továbbítja a külön jogszabályban meghatározott adatfeldolgozó szervnek. Az adatfeldolgozó szerv az ellenőrzés eredményéről legkésőbb a megkereséstől számított három munkanapon belül tájékoztatja a menekültügyi hatóságot. Az elismerését kérő eljárási jogai és kötelezettségei 66. §
(1)Ha az elismerés iránti kérelmet szóban terjesztik elő, és az elismerését kérő a magyar nyelvet nem beszéli, részére az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszélő tolmácsot a menekültügyi hatóság biztosít. A tolmács igénybevételétől el lehet tekinteni, ha a menekültügyi hatóság ügyintézője az elismerését kérő anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszél, és az elismerését kérő a tolmács mellőzéséhez írásban hozzájárul.
(2)Ha az eljárás lefolytatását nem akadályozza, az elismerését kérő kérelmére vele azonos nemű tolmácsot kell alkalmazni, illetve az ügyben az elismerését kérővel azonos nemű ügyintéző jár el.
(3)Ha az elismerését kérő arra hivatkozik, hogy az elismerés iránti kérelmét megalapozó üldöztetése során nemi hovatartozásával összefüggő sérelem vagy megaláztatás érte, kérelmére az ügyben azonos nemű ügyintéző kijelölése kötelező.
(4)A menekültügyi eljárás során az elismerését kérő részére kézbesítendő iratokat egyidejűleg törvényes képviselője, ügygondnoka vagy meghatalmazottja részére is kézbesíteni kell.
  1. § A menekültügyi hatóság a kísérő nélküli kiskorú elismeréséről rendelkező határozatot – a kiskorú jogainak védelme, valamint a róla való gondoskodás biztosítása érdekében – a kiskorú szálláshelye szerint illetékes gyámhatóságnak is megküldi.
  2. §
(1)Az elismerését kérő által meghatalmazott személy a képviseleti jogosultságát írásbeli meghatalmazással köteles igazolni.
(2)A külföldi előállítását vagy őrizetét foganatosító szerv lehetővé teszi, hogy az elismerését kérők számára jogi segítség nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogvédő szervezet képviselője – az előzetes megállapodás szerinti időpontban – az előállítás, illetve az őrizet végrehajtásának helyére belépjen abból a célból, hogy a külföldieket tájékoztassa a menekültügyi eljárásról, valamint arról, hogy az eljárás során ingyenes jogi segítséget vehetnek igénybe. 69. §
(1)Az elismerését kérő csomagja, ruházata és járműve átvizsgálásának csak indokolt esetben van helye.
(2)Az elismerését kérő ruházatának átvizsgálásakor a hatóságnak az elismerését kérővel azonos nemű tagja jár el.
(3)A befogadó állomáson elhelyezett elismerését kérő köteles tűrni a befogadó állomás házirendje szerint tiltott személyes tárgyak elvételét. A bizonyítás szabályai 70. §
(1)A Kormány az országinformáció szolgáltatásáért felelős szervként (a továbbiakban: országinformációs központ) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt jelöli ki.
(2)Az országinformációs központ
  1. a)információt gyűjt és tárol az elismerését kérő, a me nekült, az oltalmazott, valamint a menedékes származási országáról, továbbá az elismerés vagy az elismerés visszavonása szempontjából jelentőséggel rendelkező harmadik országokról;
  2. b)országinformációs jelentést készít.
(3)Az országinformációs központ – megkeresésre –
  1. a)a menekültügyi hatóság,
  2. b)a bíróság,
  3. c)az idegenrendészeti hatóság, valamint
  4. d)az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága részére készít országinformációs jelentést.
(4)Az országinformációs központ a jelentés elkészítése során felhasználja az általa tárolt információkat, valamint – szükség szerint – új információkat kutat fel.
(5)Az országinformációs jelentés ismerteti a megkeresés tárgyát, továbbá tartalmazza az arra adott választ, az információt alátámasztó források pontos megjelölésével. Ha a megkeresésnek az országinformációs központ adatok hiányában nem tud eleget tenni, a jelentés ennek tényét tartalmazza.
(6)Az országinformációs központ nem foglalhat állást jogkérdésben, valamint az elismerés iránti kérelemre vonatkozó döntés vagy az elismerés visszavonása kérdésében.
(7)Az országinformációs központ az országinformációs jelentés iránti megkeresésnek haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül tesz eleget.
(8)Az országinformációs központ az információgyűjtést, valamint a jelentés készítését objektíven, pártatlanul és pontosan végzi. Ennek érdekében
  1. a)különböző információforrásokat használ;
  2. b)egyenlő mértékben és a lehető legszélesebb körben használ kormányzati, nem kormányzati és nemzetközi információforrásokat.
(9)Az országinformációs központ a tárolt információkat rendszeresen frissíti
  1. a)naprakész információk beszerzésével, és
  2. b)a valós helyzetet már nem tükröző, elavult informá ciók helyesbítésével.
(10)Az országinformációs központ együttműködési megállapodást köthet külföldi állam országinformációs szolgáltatást nyújtó hatóságával vagy szervével. 71. § A Tv. 41. §
(1)bekezdés
  1. c)pontjának alkalmazása során releváns az az információ, amely
  2. a)a kérelmező egyéni körülményeihez kapcsolódik,
  3. b)az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes származási országában, továbbá az elismerés vagy az elismerés visszavonása szempontjából jelentőséggel rendelkező harmadik országokban fennálló valós helyzetet írja le vagy elemzi, és
  4. c)érdemben segíti annak megállapítását, hogy az elismerését kérő, a menekült vagy az oltalmazott esetében fennáll-e az üldöztetéstől való megalapozott félelem vagy a súlyos sérelem veszélye, továbbá, hogy az elismerését kérő, a menekült vagy az oltalmazott esetében egy adott ország a Tv. 2. §
  5. h)pontja értelmében biztonságos származási országnak, illetve a Tv. 2. §
  6. i)pontja értelmében biztonságos harmadik országnak minősül-e. 72. §
(1)A menekültügyi hatóság szükség esetén ismételten is megkereséssel fordulhat az országinformációs központhoz.
(2)A menekültügyi hatóság az országinformációs központ jelentésének beszerzésétől eltekinthet
  1. a)az előzetes vizsgálati eljárásban, továbbá
  2. b)ha az elismerés visszavonására irányuló eljárás a jogállásról történő önkéntes lemondáson alapul. 73. § Az elismerését kérő menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerése esetén a Tv. 42. §
(1)bekezdésében meghatározott kapcsolatfelvétel tilalma az elismerés visszavonásáról rendelkező bírósági döntés meghozataláig áll fenn. 74. §
(1)Az eljárási képességgel nem rendelkező elismerését kérőt törvényes képviselője vagy ügygondnoka jelenlétében kell meghallgatni.
(2)Az ügygondnok a személyes meghallgatásról, az arra való felkészülés módjáról, valamint annak következményeiről az elismerését kérőt tájékoztatni köteles.
(3)Ha az eljárási képességgel nem rendelkező elismerését kérő törvényes képviselőjének a személyes meghallgatáson való jelenléte a tényállás tisztázását akadályozná, a menekültügyi hatóság köteles eseti gondnok kirendelését kérni.
(4)Az eljárási képességgel rendelkező családtagokat külön-külön kell meghallgatni. Ha a tényállás tisztázása érdekében szükséges, a menekültügyi hatóság a családtagokat egymás jelenlétében is meghallgatja.
(5)A menekülthöz vagy oltalmazotthoz később érkező elismerését kérő családtag esetén meg kell hallgatni a menekültet vagy az oltalmazottat is.
(6)A fogva tartott külföldit soron kívül kell meghallgatni. A fogva tartást foganatosító szerv a fogva tartott elismerését kérőt személyes meghallgatásra a menekültügyi hatóság hivatali helyiségébe kíséri.
(7)A fogva tartott elismerését kérőt a menekültügyi hatóság a fogva tartás helyén is meghallgathatja.
(8)A fogva tartást foganatosító szerv köteles gondoskodni az elismerését kérő meghallgatásához szükséges feltételek biztosításáról, így különösen
  1. a)a meghallgatás idejére a menekültügyi hatóság kizárólagos használatára bocsátott meghallgató helyiségről,
  2. b)az elismerését kérő személyes meghallgatáson történő megjelenéséről. 75. §
(1)Az elismerését kérőnek személyes meghallgatása alkalmával a menekültügyi hatóság részére át kell adnia a rendelkezésére álló, az elismerés iránti kérelmet alátámasztó és még elő nem terjesztett bizonyítékait. E kötelezettségére az elismerését kérőt a meghallgatás megkezdésekor figyelmeztetni kell.
(2)A személyes meghallgatáson az elismerését kérő számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy összefüggően nyilatkozzon az elismerés iránti kérelem benyújtásának okairól és Magyarországra érkezésének körülményeiről. Ezt követően az elismerését kérőhöz a menekültügyi hatóság, az ügygondnok, valamint az elismerését kérő meghatalmazottja további kérdéseket intézhet.
(3)Az elismerését kérő személyes meghallgatásának az elismerését kérő családi állapotára, házasságkötésének helyére és idejére, házastársa, valamint gyermekei családi és utónevére, születési helyére és idejére, az elismerését kérő iskolai végzettségére, foglalkozására, a származási országában lévő lakóhelyére, a magyarországi szálláshelyére vagy tartózkodási helyére, valamint a jövedelmi és vagyoni helyzetére is ki kell terjednie.
(4)A meghallgatásról készült jegyzőkönyvnek tolmács, illetve szakértő igénybevétele esetén tartalmaznia kell a hamis tolmácsolás, illetve a hamis véleményadás következményeire való figyelmeztetés megtörténtét, valamint annak tudomásulvételét. 76. §
(1)A személyes meghallgatásról az elismerését kérőt, valamint vele egyidejűleg törvényes képviselőjét, ügygondnokát, illetve meghatalmazottját is értesíteni kell.
(2)Ha a törvényes képviselő vagy az ügygondnok a személyes meghallgatáson nem jelenik meg, a meghallgatásra új időpontot kell tűzni, valamint értesíteni kell az ügygondnokot kirendelő gyámhatóságot.
(3)Ha a törvényes képviselő a személyes meghallgatáson ismételt értesítés ellenére sem jelenik meg, a menekültügyi hatóság – az eljárási képességgel nem rendelkező elismerését kérő érdekeinek védelmére – eseti gondnok kirendelése iránt intézkedik. A menekültügyi hatóság eseti gondnok kirendelése iránt a gyámhatóságot keresi meg.
(4)Az elismerését kérő személyes meghallgatásának nem akadálya, ha az elismerését kérő meghatalmazottja a személyes meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg. 77. §
(1)Az elismerését kérő személyes meghallgatása a Tv. 43. §
(2)bekezdés alapján akkor mellőzhető, ha az elismerését kérő rajta kívül álló tartós ok miatt nincs meghallgatható állapotban. Kétség esetén a menekültügyi hatóság orvos- vagy pszichológus szakértőt vehet igénybe annak megállapítása érdekében, hogy az elismerését kérő meghallgatható állapotban van-e.
(2)Ha az elismerését kérő meghallgatására nincs lehetőség, a menekültügyi hatóság minden lehetséges eszközt felhasznál az elismerését kérő menekülésére okot adó tények és körülmények feltárása érdekében, így különösen
  1. a)lehetőséget biztosíthat az elismerését kérő számára, hogy meneküléséről írásban nyilatkozzon;
  2. b)meghallgathatja az elismerését kérő Magyarországon tartózkodó családtagjait, illetve a vele együtt érkezett más személyeket. 78. §
(1)Ha a Tv. 44. §
(1)bekezdése szerinti orvosszakértői vizsgálat szükségessége felmerül, a menekültügyi hatóság az elismerését kérőt – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – közérthető módon tájékoztatja a szakértő által elvégzendő vizsgálatról, a szakértői vizsgálat eredményének jelentőségéről, továbbá a vizsgálat elvégzéséhez való hozzájárulás megtagadásának – a Tv. 44. §
(3)bekezdésében meghatározott – következményeiről.
(2)Ha az elismerését kérő az orvosszakértői vizsgálat eredményét vitatja, kérheti a menekültügyi hatóságtól új szakértő kirendelését. Ellentétes szakértői vélemények esetén a menekültügyi hatóság a szakértői vélemények mérlegelése alapján dönt, vagy újabb szakértőt rendel ki.
  1. § A menekültügyi hatóság szakértő kirendelése esetén a menekültügyi eljárást indokolt esetben a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti. A visszaküldés tilalmának vizsgálata
  2. §
(1)Ha a menekültügyi hatóság az országelhagyásra vonatkozó kötelezést mellőzi, ennek tényéről, valamint indokáról a Tv. 45. §
(3)bekezdése szerinti határozatában rendelkezik.
(2)Ha a menekültügyi hatóság az országelhagyásra kötelezést a Tv. 45. §
(8)bekezdés b) pont alapján a külföldi egészségi állapotára tekintettel mellőzi, határozatában az országelhagyási kötelezettség teljesítésére a veszélyeztetett állapot megszűntét követően harminc napos határidőt biztosít.
(3)Ha az országelhagyásra vonatkozó kötelezés mellőzése a Tv. 45. §
(8)bekezdés b) pontján alapul, a külföldi a veszélyeztetett állapot megszűnéséig az idegenrendészeti hatóság által kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással jogosult a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra. VII. Fejezet A MENEKÜLTKÉNTI VAGY OLTALMAZOTTKÉNTI ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS Az előzetes vizsgálati eljárás 81. §
(1)A Tv. 48. §
(1)bekezdése alapján a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő külföldit (e fejezetben a továbbiakban: kérelmező) az előzetes vizsgálati eljárás alatt állók elhelyezésére szolgáló befogadó állomáson kell elhelyezni.
(2)Az
(1)bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a kérelmező részére az idegenrendészeti hatóság kötelező tartózkodási helyként befogadó állomást vagy közösségi szállást jelölt ki.
(3)A kérelmezőt a kijelölt szálláshelyen történő elhelyezés alkalmával tájékoztatni kell a szálláshelyen előírt magatartási szabályokról, valamint e szabályok megszegésének következményeiről. 82. §
(1)A menekültügyi hatóság a kérelmezőt az előzetes vizsgálati eljárás során – a Tv.
  1. §-ában, valamint e rendelet 74–
  2. §-ában foglaltak szerint – személyesen meghallgatja.
(2)A személyes meghallgatást az előzetes vizsgálati eljárásban a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelem (e fejezetben a továbbiakban: kérelem) benyújtását követő lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni. 83. §
(1)A Tv. 49. §
(2)bekezdése szerinti eljárás (a továbbiakban: dublini eljárás) magában foglalja az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljá rási szabályok megállapításáról szóló,
  1. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendeletet (a továbbiakban: Dublin II. rendelet), valamint a valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló,
  2. szeptember 2-i 1560/2003/EK bizottsági rendeletet (a továbbiakban együtt: dublini rendeletek) alkalmazó más állam (a továbbiakban: tagállam) hatóságának megkeresését, a más tagállam hatóságával történő egyeztetést, az átadás-átvételi eljárás lefolytatását, valamint a kérelmező átadását, illetve visszaadását (a továbbiakban együtt: átadás).
(2)A dublini eljárás kezdőnapja az a nap, amikor a menekültügyi hatóság más tagállam hatóságát megkeresi. A dublini eljárás befejező napja az a nap, amikor a kérelmezőt más tagállam hatósága átveszi, az átvételt megtagadja, vagy nyilvánvalóvá válik, hogy az átadás nem hajtható végre.
(3)Ha a megkeresett tagállam a kérelmező átvételét vagy visszavételét vállalja, a menekültügyi hatóság a kérelmező átadásáról rendelkező végzést legkésőbb a megkeresett tagállam válaszának megérkezését vagy a Dublin II. rendelet 18. cikk
(1)és
(6)bekezdésében, illetve a 20. cikk
(1)bekezdés b) pontjában foglalt határidők lejártát követő nyolc napon belül köteles meghozni.
(4)A kérelmező átadásáról rendelkező végzés a Dublin II. rendelet 19. cikk
(1)–
(2)bekezdésében, valamint 20. cikk
(1)bekezdés e) pontjában foglaltakat tartalmazza.
(5)Az átadásról hozott végzés közlését követően a kérelem visszavonásának nincs helye.
(6)A Tv. 49. §
(5)bekezdése alapján tartózkodási helyként a dublini eljárás során átadásra kerülő személyek elhelyezésére szolgáló befogadó állomást kell kijelölni. 84. §
(1)A kérelmező átadását hatósági kísérettel kell végrehajtani. A végrehajtásra a kitoloncolás foganatosításának – külön jogszabályban meghatározott – szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2)A Tv. 41. §
(1)bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott iratoknak, illetve okmányoknak a megkeresett tagállamhoz történő eljuttatása iránt a menekültügyi hatóság a kérelmező átadásával egyidejűleg intézkedik. 85. §
(1)Ha a dublini rendeletek alapján más tagállam a menekültügyi hatóságot külföldi átadása vagy visszaadása céljából megkeresi, a menekültügyi hatóság a dublini rendeletek szerint jár el.
(2)Ha a dublini rendeletek alapján a menekültügyi hatóság a más tagállamban kérelmező külföldit átveszi, a külföldi számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kérelmet terjesszen elő. Ha a külföldi nem kíván kérelmet előterjeszteni, a menekültügyi hatóság – a szükséges intézkedések megtétele érdekében – értesíti az idegenrendészeti hatóságot. 86. § A Tv. 51. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti esetben a menekültügyi hatóság elsősorban azt vizsgálja, hogy a jogerős elutasító döntés meghozatalát követően felmerültek-e olyan új tények, illetve körülmények, amelyek alapján a kérelmező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye. Az érdemi eljárás 87. § A kérelmezőt a kijelölt szálláshelyen történő elhelyezés alkalmával tájékoztatni kell a szálláshelyen előírt magatartási szabályokról, valamint e szabályok megszegésének következményeiről. 88. §
(1)A menekültügyi hatóság a kérelmezőt az érdemi eljárásban meghallgatja.
(2)Az érdemi eljárás során lefolytatott személyes meghallgatásról a kérelmező kérelmére hangfelvételt kell készíteni. A személyes meghallgatásra egyebekben a Tv. 43. §-ában, valamint e rendelet 74–77. §-aiban foglaltak irányadók. 89. §
(1)A menekültügyi hatóság az érdemi eljárásra utaló végzés meghozatalát követő munkanapon megkeresi a Nemzetbiztonsági Hivatalt.
(2)A megkeresésben a menekültügyi hatóság a Nemzetbiztonsági Hivatal részére továbbítja a kérelmező menekültügyi nyilvántartásban kezelt adatait. A Nemzetbiztonsági Hivatal megkeresésére a menekültügyi hatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.
(3)A Nemzetbiztonsági Hivatal a kérelmezőt meghallgathatja. A meghallgatáson a kérelmező jogi képviselője részt vehet.
(4)Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a külföldire vonatkozóan olyan adat merül fel, amely a szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a Nemzetbiztonsági Hivatal a menekültügyi hatóságot haladéktalanul értesíti.
  1. § Annak megállapítása érdekében, hogy az elismerését kérővel szemben elkövetett cselekmények vagy azon cselekmények, amelyeket vele szemben elkövethetnek, üldözésnek, illetve súlyos sérelemnek minősülnek-e, figyelembe kell venni az elismerését kérő társadalmi helyzetét, személyes körülményeit, valamint nemét és életkorát.
  2. § A Tv.
  3. §
(1)bekezdésének alkalmazásában a hatékony eszközök rendelkezésre állásának követelménye akkor valósul meg, ha az állam, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerül,
  1. a)rendelkezik az üldöztetésnek, illetve a súlyos sérelemnek minősülő cselekmények felderítéséhez, büntetőeljárás lefolytatásához és a cselekmények szankcionálásához szükséges hatékony jogszabályokkal, valamint azok érvényesülését biztosítani hivatott intézményrendszerrel, és
  2. b)különösen az
  3. a)pontban meghatározott eszközök segítségével megfelelő és hatásos lépéseket tesz az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem megakadályozása érdekében. 92. §
(1)A menekültügyi hatóság a Tv. 63. §
(2)bekezdésének alkalmazása során
  1. a)megvizsgálja, hogy a kérelmező hozzáférhet-e a védelemhez abba az államba történő visszatérése esetén, ahonnan menekülni kényszerült;
  2. b)konkrétan megnevezi azt az országrészt, amelyre nézve a védelmet biztosítottnak tekinti.
(2)A kérelmezőtől – egyéni körülményeire is tekintettel – akkor várható el ésszerűen, hogy az érintett országrészbe visszatérjen, ha
  1. a)a kérelmező jogszerűen, biztonságosan és a gyakorlatban véghezvihető módon eljuthat ebbe az országrészbe,
  2. b)a kérelmező az adott országrészben családi vagy rokoni kapcsolatokkal rendelkezik, illetve alapvető megélhetése és lakhatása más módon biztosítható, és
  3. c)nem áll fenn annak a veszélye, hogy a kérelmező ebben az országrészben üldöztetés, súlyos sérelem vagy más súlyos emberi jogsértés áldozata lesz, függetlenül attól, hogy ezek kapcsolódnak-e a kérelmében előadott menekülési okokhoz.
(3)A menekültügyi hatóság a
(2)bekezdés alkalmazása során különösen a kérelmező egészségi állapotát, különleges bánásmód iránti igényét, életkorát, nemi, vallási, nemzetiségi hovatartozását, valamint kulturális kötődését értékeli egyéni körülményként.
(4)Nem tekinthető biztosítottnak a Tv. 63. §
(2)bekezdésében foglalt védelem, ha az üldözés vagy súlyos sérelem hátterében az az állam vagy annak az államnak az egészét ellenőrzése alatt tartó párt vagy szervezet áll, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerült.
  1. § A menekültügyi hatóság annak vizsgálata során, hogy az az állam vagy annak az államnak egy jelentős része, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerül, valamely nemzetközi szervezet ellenőrzése alatt áll-e, továbbá, hogy e szervezet biztosítja-e a kérelmező számára a Tv.
  2. §-a szerinti védelmet, figyelembe veszi a Tanács iránymutatásait.
  3. § A Tv.
  4. §-ban foglalt összefüggés akkor áll fenn, ha a) a Tv.
  5. §
(1)bekezdés szerinti üldözési okok és a Tv.
  1. § értelmében üldözésnek minősülő cselekmények között ok-okozati viszony áll fenn, vagy b) az állam, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerült, a kérelmező számára faji, vallási okokból, a kérelmező nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt nem biztosítja a Tv.
  2. §
(1)bekezdése szerinti védelmet.
  1. § Ha a menekültügyi hatóság a kérelmet a Tv.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja alapján utasítja el, a jogerős elutasító határozat közlésével egyidejűleg a külföldi részére igazolást állít ki, melyben a harmadik ország érintett hatóságait – a harmadik ország hivatalos nyelvén – tájékoztatja a kérelem elutasításának tényéről és indokáról. Dublini eljárás 96. §
(1)Ha a dublini eljárás lefolytatására az érdemi eljárásban kerül sor, a 83–85. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2)Dublini eljárás lefolytatásának csak a menekültügyi hatóság érdemi eljárást lezáró döntése meghozataláig van helye. Repülőtéri eljárás 97. §
(1)A Tv. 72. §-a szerinti repülőtéri eljárás során e fejezet rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)A repülőtéri eljárás során a menekültügyi hatóság a kérelmezőt a kérelem előterjesztését követően haladéktalanul meghallgatja.
(3)A Tv. 72. §
(5)bekezdése alapján a kérelmező beléptetését a menekültügyi hatóság kezdeményezi.
(4)Ha a különleges bánásmódot igénylő személy családtagjaival közös kérelmet nyújt be, a repülőtéri eljárás szabályai a családtagokra sem alkalmazhatók. A menekültkénti és az oltalmazottkénti elismerés visszavonása 98. §
(1)A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés visszavonására irányuló eljárás – a jogállásról írásban történő lemondás esetét kivéve – hivatalból indul.
(2)A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés visszavonására irányuló eljárásban a Tv. VII. Fejezetének, valamint e rendelet VI. Fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 99. § Ha a menekültügyi hatóság a menekültkénti elismerés visszavonását a Tv. 11. §
(2)bekezdés e) pontja alapján vagy az oltalmazottkénti elismerés visszavonását a Tv. 18. §
(2)bekezdés e) pontja alapján kezdeményezi, döntésének meghozatala során vizsgálnia kell, hogy a körülményekben bekövetkezett változás van-e annyira jelentős és maradandó jellegű, amelyre tekintettel a menekült üldözéstől vagy az oltalmazott súlyos sérelemtől való félelme már nem tekinthető megalapozottnak. VIII. Fejezet A MENEDÉKESKÉNTI ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
  1. § Ha az Országgyűlés a Tanács által ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel azonos származási országból vagy régióból, azonos okok miatt elmenekülni kényszerülő személyeket ismer el ideiglenes védelemre jogosultként, az elismerésről a Tanácsot és a Bizottságot haladéktalanul értesíteni kell.
  2. §
(1)A menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismerését kérőt (e fejezetben a továbbiakban: kérelmező) a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárás tartamára befogadó állomáson helyezi el, vagy – kérelmére – magánszálláshelyet jelöl ki részére.
(2)A kérelmező a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárás alatt köteles a számára kijelölt szálláshelyen életvitelszerűen tartózkodni.
(3)A kérelmezőt a kijelölt szálláshelyen történő elhelyezés alkalmával tájékoztatni kell a szálláshelyen előírt magatartási szabályokról, valamint e szabályok megszegésének következményeiről. 102. §
(1)A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a Tv. VII. Fejezetének, valamint e rendelet VI. Fejezetének rendelkezései – a
(2)bekezdésben foglalt kivétellel – megfelelően alkalmazandók.
(2)A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a
  1. §-t nem kell alkalmazni.
  2. §
(1)A menekültügyi hatóság a kérelmező személyes meghallgatását követő munkanapon megkeresi a Nemzetbiztonsági Hivatalt.
(2)A megkeresésben a menekültügyi hatóság a Nemzetbiztonsági Hivatal részére továbbítja a kérelmező menekültügyi nyilvántartásban kezelt adatait. A Nemzetbiztonsági Hivatal megkeresésére a menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismerés iránti kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.
(3)A Nemzetbiztonsági Hivatal a kérelmezőt meghallgathatja. A meghallgatáson a kérelmező jogi képviselője részt vehet.
(4)Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a külföldire vonatkozóan olyan adat merül fel, amely a szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a Nemzetbiztonsági Hivatal a menekültügyi hatóságot haladéktalanul értesíti. A menedékeskénti elismerés visszavonása 104. §
(1)A menedékeskénti elismerés visszavonására irányuló eljárás – a Tv. 25. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjában foglalt esetet kivéve – hivatalból indul.
(2)A menedékeskénti elismerés visszavonására irányuló eljárásban a Tv. VII. Fejezetének, valamint e rendelet VI. Fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Menedékes átadása 105. §
(1)Ha a menedékes családtagját a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i, 2001/55/EK tanácsi irányelvet (a továbbiakban: 2001/55/EK irányelv) alkalmazó más állam részesíti ideiglenes védelemben, a menedékes – a család egységének biztosítása céljából – kezdeményezheti a menekültügyi hatóságnál, hogy a továbbiakban őt is ezen állam részesítse ideiglenes védelemben.
(2)A menekültügyi hatóság a menedékes
(1)bekezdés szerinti kezdeményezésére megkeresi az érintett államot arra nézve, hogy a menedékest – a család egységének biztosítása céljából – ideiglenes védelemben részesíti-e.
(3)Ha a megkeresett állam vállalja, hogy a menedékest ideiglenes védelemben részesíti, a menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismerést a Tv. 25. §
(2)bekezdés a) pontja alapján visszavonja, és a menedékest az e rendelet 4. mellékletében meghatározott igazolvánnyal látja el.
(4)Ha a megkeresett állam a menedékes ideiglenes védelemben részesítését nem vállalja, a menekültügyi hatóság erről a menedékest értesíti, egyidejűleg tájékoztatja a Tv. 20. §
(2)bekezdésében foglaltakról. 106. §
(1)Ha a Tv. 19. § a) pontja alapján menedékesként elismert személyek száma meghaladja a Magyar Köztársaságnak a Tanács határozatában megállapított befogadóképességét, a menekültügyi hatóság a befogadóképességet meghaladó számú menedékes átadása céljából – a Bizottság egyidejű értesítése mellett – megkereséssel fordulhat a 2001/55/EK irányelvet alkalmazó más államhoz.
(2)A Magyar Köztársaság
(1)bekezdés szerinti befogadóképességét a miniszter a külpolitikáért és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
(3)Ha a megkeresett állam menedékes átvételét vállalja, a menekültügyi hatóság a menedékest a megkeresett állam részére csak a menedékes beleegyezésével adhatja át. Ennek érdekében a menekültügyi hatóság a menedékest az átadást megelőzően meghallgatja. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4)Ha a menedékes hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság helyett a megkeresett állam részesítse ideiglenes védelemben, a menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismerést a Tv. 25. §
(2)bekezdés a) pontja alapján visszavonja, és a menedékest az e rendelet
  1. mellékletében meghatározott igazolvánnyal látja el. Menedékes átvétele
  2. §
(1)Ha a menekültügyi hatóságot a 2001/55/EK irányelvet alkalmazó más állam ideiglenes védelemben részesített személy átadása céljából megkeresi, a menekültügyi hatóság az átvételről a Magyar Köztársaságnak a Tanács határozatában megállapított befogadóképessége alapján dönt.
(2)Az
(1)bekezdés alapján átvett külföldit a feltételek vizsgálata nélkül menedékesként kell elismerni.
(3)Ha a megkereső állam az átvételt a család egységének biztosítása céljából kezdeményezi, és a családtag átvételével a menedékes egyetért, a menekültügyi hatóság az átvételt nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy az a Magyar Köztársaság befogadóképességére tekintettel nem teljesíthető.
(4)A
(3)bekezdés nem zárja ki annak kezdeményezését, hogy a családegyesítésre a megkereső államban kerüljön sor, feltéve, hogy ezzel a menedékes egyetért. A menekültügyi hatóság a menedékest az egyetértés beszerzése érdekében meghallgatja. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. 108. § A menedékeskénti elismerésnek a Tv. 25. §
(2)bekezdés c) pontja alapján történő visszavonása nem akadálya annak, hogy a menekültügyi hatóság a származási országából visszatért külföldit – kérelmére – ismételten menedékesként ismerje el, feltéve, hogy rá nézve a Tv. 20. §
(1)bekezdésében foglalt feltétel fennáll. IX. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések 109. §
(1)Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2)Ez a bekezdés, a
(3)bekezdés, a 111–
  1. §, a
  2. §-t megelőző alcím, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  3. évi I. törvénnyel, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  4. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 115/
  5. (V. 24.) Korm. rendelet
  6. január 2-án hatályát veszti.
(3)E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet 4. §
(5)–
(6)bekezdése;
  1. b)a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet;
  2. c)a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 171/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet;
  3. d)a menekültügyi eljárás részletes szabályairól és a menedékesek okmányairól szóló 172/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet;
  4. e)a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létrehozásáról szóló 162/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 173/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet;
  5. f)a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 99/2002. (V. 5.) Korm. rendelet;
  6. g)a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létrehozásáról szóló 162/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 214/2002. (X. 17.) Korm. rendelet;
  7. h)az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a Magyar Államkincstár Részvénytársaság és az Államháztartási Hivatal átszervezése miatt szükségessé váló kormányrendeletek módosításáról szóló 89/2003. (VI. 25.) Korm. rendelet 96. §
  8. g)pontja;
  9. i)a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 12/2004. (II. 5.) Korm. rendelet;
  10. j)a menekültügyi eljárás részletes szabályairól és a menedékesek okmányairól szóló 172/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet, valamint a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létrehozásáról szóló 162/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 278/2004. (X. 12.) Korm. rendelet;
  11. k)a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő, egyes belügyi ágazati feladatokat érintő kormányrendeletek módosításáról szóló 223/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 7–12. §-a;
  12. l)az Igazságügyi Hivatalról szóló 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 24. §
(2)bekezdése, valamint
  1. §-a. Átmeneti rendelkezések
  2. §
(1)A rendelet hatálybalépése előtt megtérítési kötelezettséggel nyújtott támogatásokra fennálló visszafizetési igényt a támogatási szerződésben foglaltaktól függően a jegyző érvényesíti.
(2)Ha a menekült a rendelet hatálybalépése előtt megkötött szerződés alapján az otthonteremtési támogatás törlesztő részleteit az önkormányzathoz fizeti be, a jegyző félévente tájékoztatja a Hivatalt a törlesztésről. Módosuló rendelkezések 111. §
(1)A külföldre utazásról szóló
  1. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/
  2. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Utv. Vhr.)
  3. §
(1)bekezdése a következő új
  1. c)ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti c)–
  2. d)pont megjelölése d)–e)-re változik: [E rendelet alkalmazásában az útlevél mellett az úti okmányok fajtái:] „
  3. c)az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya;”
(2)Az Utv. Vhr. 2. §
(1)bekezdése a következő
  1. f)ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában az útlevél mellett az úti okmányok fajtái:] „
  2. f)a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya.”
(3)Az Utv. Vhr. 4. §
(2)bekezdése a következő
  1. c)ponttal egészül ki: [A külképviselet hatáskörébe tartozik:] „
  2. c)a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmányával kapcsolatos hatósági eljárás.”
(4)Az Utv. Vhr. 11. §-a a következő
(4)bekezdéssel egészül ki: „
(4)A menedékes úti okmánya tartalmazza:
  1. a)a kérelmező családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát vagy hontalanságát, arcképmását, saját kezű aláírását;
  2. b)a menedékes jogállást igazoló okmány számát, az okmányt kiállító hatóság megnevezését, továbbá a kérelmező jogállására vonatkozó bejegyzést;
  3. c)az úti okmány megnevezését, számát, keltét, érvényességi idejét, a kiállító magyar útlevélhatóság megnevezését és bélyegzőlenyomatát.”
(5)Az Utv. Vhr. a következő 11/A. és 11/B. §-sal és alcímekkel egészül ki: „A menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya és az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya 11/A. §
(1)A menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya és az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya egy évig érvényes.
(2)Az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya 32 számozott oldalt tartalmazó füzet.
(3)Az oltalmazottként elismert személyek úti okmánya tartalmazza:
  1. a)a kérelmező családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát vagy hontalanságát, arcképmását, saját kezű aláírását;
  2. b)a kérelmező oltalmazott jogállására vonatkozó bejegyzést;
  3. c)az úti okmány megnevezését, számát, keltét, érvényességi idejét, a kiállító magyar útlevélhatóság megnevezését és bélyegzőlenyomatát. A menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya 11/B. §
(1)A menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes az elveszett, eltulajdonított, megrongálódott, illetve személyazonosság megállapítására más módon alkalmatlanná vált úti okmánya helyett Magyarországra történő egyszeri visszautazásra jogosító úti okmányra jogosult.
(2)Az úti okmány tartalmazza:
  1. a)a kérelmező családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát vagy hontalanságát, arcképmását, saját kezű aláírását;
  2. b)a kérelmező menekült, oltalmazott vagy menedékes jogállására vonatkozó bejegyzést;
  3. c)az úti okmány megnevezését, számát, keltét, érvényességi idejét, a kiállító magyar útlevélhatóság megnevezését és bélyegzőlenyomatát.”
(6)Az Utv. Vhr. 13. §
(3)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(3)Az úti okmány iránti kérelem, illetve az új úti okmány átvételekor leadott úti okmány átvételéről elismervényt kell kiállítani. A leadott útlevelet, a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmányát, illetve az oltalmazottként elismert személy úti okmányát a kérelmező kérésére érvénytelenítve vissza kell adni. A vissza nem adott útlevél megsemmisítéséről a Hivatal útján kell intézkedni, a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmányát, illetve az oltalmazottként elismert személy úti okmányát a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal illetékes területi szerve megsemmisíti.”
(7)Az Utv. Vhr. 14. §
(1)bekezdése a következő
  1. e)ponttal egészül ki: [A kérelmező] „
  2. e)a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya iránti kérelmet a külképviseletnél”
(8)Az Utv. Vhr. 31. §-a a következő
(4)bekezdéssel egészül ki: „
(4)E rendelet 2. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja, valamint 11/A. §-a a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv 25. cikkének való megfelelést szolgálja.”
(9)Az Utv. Vhr. 6. §
(1)bekezdésében a „menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmányával, továbbá a menedékesek úti okmányával” szövegrész helyébe a „menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmányával, az oltalmazottként elismert személyek úti okmányával, továbbá a menedékesek úti okmányával” szöveg, 11. §
(1)bekezdésében az „utazásának időtartamára, de legfeljebb hat hónapra érvényes úti okmánnyal lehet” szövegrész helyébe a „hat hónapra érvényes úti okmánnyal kell” szöveg, 11. §
(3)bekezdésében a „csak egyszeri utazásra” szövegrész helyébe az „egyszeri kiutazásra és visszautazásra” szöveg, 14. §
(1)bekezdés c) pontjában a „menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya, valamint a menedékes úti okmánya iránti kérelmet” szövegrész helyébe a „menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya, az oltalmazottként elismert személy úti okmá nya, valamint a menedékes úti okmánya iránti kérelmet” szöveg, 17. §
(3)bekezdésében az „útlevél” szövegrész helyébe „úti okmány” szöveg, 23. §
(1)bekezdésében az „a Hivatalnál” szövegrész helyébe az „az eljáró útlevélhatóságnál” szöveg lép. 112. §
(1)A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalról szóló 162/
  1. (XI. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: BÁHr.)
  2. §
(4)bekezdésében a „menekülteket befogadó állomások” szövegrész helyébe a „befogadó állomások” szöveg lép.
(2)A BÁHr. a következő 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. §
(1)A Hivatalt a főigazgató vezeti.
(2)Főigazgatói megbízást az a köztisztviselő kaphat, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik.”
  1. § A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/
  2. (IX. 9.) Korm. rendelet
  3. §
(2)bekezdés
  1. d)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Költségmentességben lehet részesíteni – jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül – azt a felet is, aki a kérelem benyújtásakor] „
  2. d)menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő vagy menedékeskénti elismerését kérő személy számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult.” 114. §
(1)A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Utazási kedvezményekről szóló Korm. rend.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § Az 1. mellékletben meghatározott utazási kedvezmény igénybevételére jogosult
  1. a)a tartózkodási engedéllyel rendelkező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő, valamint a menedékeskénti elismerését kérő személy, továbbá
  2. b)a menekült és a menedékes a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiállított igazolás alapján az igazolásban meghatározott viszonylatra és alkalommal.”
(2)Az Utazási kedvezményekről szóló Korm. rend.
  1. mellékletének
  2. pontja feletti sorban a „Menekültkénti elismerését kérő személyek utazási kedvezményei” szövegrész helyébe a „Menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő, a menedékeskénti elismerését kérő személyek, valamint a menekültek és a menedékesek utazási kedvezményei” szöveg lép.
(3)Az Utazási kedvezményekről szóló Korm. rend.
  1. mellékletének
  2. pontjában a „tartózkodási engedéllyel rendelkező menekültkénti elismerést kérő személy” szövegrész helyébe a „tartózkodási engedéllyel, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiállított igazolással rendelkező, menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő, valamint a menedékeskénti elismerését kérő személy” szöveg lép.
(4)Az Utazási kedvezményekről szóló Korm. rend.
  1. mellékletének
  2. pontjában a „menekültkénti elismerést kérő személy egy alkalommal” szövegrész helyébe a „a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiállított igazolással rendelkező menekült és menedékes” szöveg lép.
  3. §
(1)A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  1. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/
  2. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szmtv. Vhr.)
  3. §
(2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(2)Az egészségbiztosítási szolgáltatások ellátási igazolvánnyal vehetők igénybe.”
(2)Az Szmtv. Vhr. 63. §-a a következő új
(3)–
(4)bekezdéssel egészül ki: „
(3)Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatást – az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló jogszabály által – az adott ellátás jelentésére és elszámolására előírt nyomtatványon az OEP egészségügyi szolgáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes szervének jelenti, amely a térítés ellenjegyzése után a jelentést továbbítja az OEP részére. A jelentések alapján történő elszámolást – az egészségügyi szolgáltatások szerinti részletezésben – az OEP küldi meg havonta az őrzött szállást fenntartó hatóságnak.
(4)Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatás költségét – vényköteles készítmények esetében – az EGT-állampolgár, illetve a családtag tartózkodási jogát igazoló okmányának számát feltüntető vény, valamint a gyógyszerkészítmény megnevezését, árát és mennyiségét tartalmazó, az őrzött szállást fenntartó hatóság mint vevő részére kiállított összesített számla bemutatásával igényelheti vissza. A vényt és a számlát az egészségügyi szolgáltató az OEP egészségügyi szolgáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes szervéhez továbbítja.” 116. §
(1)A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  1. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/
  2. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Harmtv. Vhr.)
  3. §
(2)bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „
(2)Az egészségbiztosítási szolgáltatások ellátási igazolvánnyal vehetők igénybe.”
(2)A Harmtv. Vhr. 140. §-a a következő új
(3)–
(4)bekezdéssel egészül ki: „
(3)Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatást – az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló jogszabály által – az adott ellátás jelentésére és elszámolására előírt nyomtatványon az OEP egészségügyi szolgáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes szervének jelenti, amely a térítés ellenjegyzése után a jelentést továbbítja az OEP részére. A jelentések alapján történő elszámolást – az egészségügyi szolgáltatások szerinti részletezésben – az OEP küldi meg havonta az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóságnak.
(4)Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatás költségét – vényköteles készítmények esetében – a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra jogosító engedélyének számát feltüntető vény, valamint a gyógyszerkészítmény megnevezését, árát és mennyiségét tartalmazó, az idegenrendészeti szállást fenntartó hatóság mint vevő részére kiállított összesített számla bemutatásával igényelheti vissza. A vényt és a számlát az egészségügyi szolgáltató az OEP egészségügyi szolgáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes szervéhez továbbítja.” Az Európai Unió jogának való megfelelés 117. §
(1)E rendelet – a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvénnyel együtt – a következő közösségi jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:
  1. a)az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a nyilvánvalóan alaptalan menedékjogi kérelmekről;
  2. b)az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a harmadik befogadó országokra vonatkozó kérdések összehangolt megközelítéséről;
  3. c)az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek Londonban, 1992. november 30-án és december 1-jén meghozott állásfoglalásai azokról az országokról, amelyekben az üldöztetésnek nincs komoly veszélye;
  4. d)a Tanács 1995. június 20-i állásfoglalása a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról;
  5. e)a Tanács 1995. szeptember 25-i állásfoglalása az ideiglenes védelemben részesülő személyek belépésével és tartózkodásával kapcsolatos kötelezettség megosztásáról;
  6. f)a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik államból származó kísérő nélküli kiskorúakról;
  7. g)a Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről 7. cikk
(1)bekezdés,
  1. cikk,
  2. cikk
(2)–
(3)és
(5)bekezdés,
  1. cikk,
  2. cikk
(1)bekezdés, 25. cikk
(1)bekezdés, 26. cikk
(1)–
(2)és
(5)bekezdés; h) a Tanács 2003/9/EK irányelve (
  1. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról
  2. cikk,
  3. cikk
(2)és
(4)bekezdés, 8. cik

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.