301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelete a menedékjogról szóló 2007. LXXX. törvény végrehajtásáról.

301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelete a menedékjogról szóló 2007. LXXX. törvény végrehajtásáról. A Kormány a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (1) bekezdés a)–i) pontjaiban, valamint (2) bekezdésében, illetve – a 111. § tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdésében, – a 113. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (1) bekezdés d) pontjában, – a 115. § tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdésében, – a 116. § tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés g), k) és l) pontjában, – a 114. § tekintetében a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 9. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, valamint – a 112. § tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A biztonságos származási országra és a biztonságos harmadik országra vonatkozó rendelkezések alkalmazása 1. § (1) Az Európai Unió Tanácsának (a továbbiakban: Tanács) a biztonságos származási országnak tekintendő harmadik országokról szóló minimumlistáján (a továbbiakban: minimumlista) szereplő valamely ország nem tekinthető biztonságos származási országnak, ha a) a Tanács határozattal kezdeményezi az Európai Unió Bizottságánál (a továbbiakban: Bizottság), hogy nyújtson be javaslatot a harmadik ország minimumlistáról való törlése iránt, vagy b) a Magyar Köztársaság kezdeményezi a Bizottságnál, hogy nyújtson be javaslatot a Tanácshoz a harmadik ország minimumlistáról való törlése iránt. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség kezdő napja a) az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a Tanács ha tározatának meghozatalát követő nap; b) az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben azt a napot követő nap, amelyen a Magyar Köztársaság a Bizottsághoz intézett kezdeményezéséről a Tanácsot írásban tájékoztatja. (3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megszűnik a) a kezdő naptól számított három hónap elteltével, ki véve, ha a Bizottság ez idő alatt javaslatot tesz a harmadik ország minimumlistáról való törlésére; b) a Tanácsnak a harmadik ország minimumlistáról való törlésére vonatkozó javaslatot elutasító határozata meghozatalának napján. (4) A nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országokról a menekültügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja a Bizottságot. (5) Valamely ország biztonságos származási országgá nyilvánítása során különös figyelmet kell fordítani az Európai Unió más tagállamától, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától, az Európa Tanácstól, valamint más nemzetközi szervezetektől származó információkra. (6) A miniszter rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot azokról az országokról, amelyek vonatkozásában a biztonságos harmadik ország elve alkalmazásra kerül. 2. § A menedékjogot élvező személyt a Magyar Köztársaság visszafogadja. A különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazása 3. § (1) A menekültügyi hatóság a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tv.) és e rendelet rendelkezéseinek alkalmazása során vizsgálni köteles, hogy a menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint a menedékeskénti elismerését kérő (a továbbiakban: elismerését kérő), továbbá a menekült, az oltalmazott és a menedékes tekintetében a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye. (2) Kétség esetén a menekültügyi hatóság orvos- vagy pszichológus szakértő segítségét veheti igénybe annak megállapítása érdekében, hogy az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes különleges bánásmódot igényel-e. Szakértői vizsgálat csak az érintett személy hozzájárulásával végezhető. (3) A menekültügyi hatóság köteles az elismerését kérőt, a menekültet, az oltalmazottat, valamint a menedékest – az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – közérthető módon tájékoztatni a szakértő által elvégzendő vizsgálatról, a szakértői vizsgálat eredményének jelentőségéről, továbbá a vizsgálat elvégzéséhez való hozzájárulás megtagadásának – a (4) bekezdésben meghatározott – következményeiről. (4) Ha az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes a szakértői vizsgálathoz nem járul hozzá, rá nézve a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. 4. § (1) Ha az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes kísérő nélküli kiskorú, a menekültügyi hatóság köteles intézkedni a kiskorú felügyeletéért felelős személy felkutatása iránt, kivéve, ha a menekültügyi hatóság tudomására jutott információk alapján feltételezhető, hogy a) a kiskorú felügyeletéért felelős személy és a kiskorú között érdekellentét áll fenn, vagy b) a kiskorú felügyeletéért felelős személy felkutatása a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva egyéb okból nem indokolt. (2) A menekültügyi hatóságnak a kiskorú felügyeletéért felelős személy felkutatása során tett intézkedései nem sérthetik a Tv. 42. § (1) bekezdésében, valamint e rendelet 73. §-ában foglaltakat. (3) A menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 27. §-a szerinti nemzetközi jogsegély keretében különösen az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország menekültügyi hatóságához fordulhat, továbbá igénybe veheti az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége, valamint további – menekültkénti elismerésre, kiegészítő vagy ideiglenes védelemre szorulók, illetve menekültek, kiegészítő vagy ideiglenes védelemben részesített személyek támogatásával foglalkozó – nemzetközi szervezetek segítségét. II. Fejezet AZ ELISMERÉSÉT KÉRŐRE, A MENEKÜLTRE ÉS A MENEDÉKESRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az elismerését kérő okmánya 5. § Az elismerését kérő személyazonosságát érvényes úti okmánya, személyazonosító igazolványa vagy egyéb, személyazonosításra alkalmas okmánya igazolja. 6. § (1) Ha az elismerését kérő a) a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik magyaror szági tartózkodásra jogosító engedéllyel, és b) a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodása azon a tényen alapul, hogy elismerését kéri, a menekültügyi hatóság – a külön jogszabály alapján – humanitárius célból tartózkodási engedélyt állít ki a részére. (2) Ha az elismerését kérő személyazonosításra alkalmas okmánnyal nem rendelkezik, a menekültügyi hatóság a tartózkodási engedély kiállítása során – a tartózkodási engedélyben foglalt adatok tekintetében – az elismerését kérő nyilatkozatát veszi alapul. A menekültkénti elismerés 7. § A Tv. 6. § (3) bekezdése akkor alkalmazható, ha az üldöztetés veszélye olyan körülményeken alapul, amelyeket az elismerését kérő szándékos magatartásával rosszhiszeműen maga idézett elő. A menedékes okmánya 8. § (1) A menedékes személyazonosságát, magyarországi tartózkodásának jogszerűségét, valamint a Tv.-ben, e rendeletben és a külön jogszabályban meghatározott ellátásokra és támogatásokra való jogosultságát az e rendelet 1. mellékletében meghatározott formájú és adattartalmú okmány (a továbbiakban: a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány) igazolja. (2) A menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányát – a menedékeskénti elismeréssel egyidejűleg – a menekültügyi hatóság állítja ki. (3) A menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányának érvényességi ideje az ideiglenes védelem időtartamához igazodik, de legfeljebb egy év, amelyet a menekültügyi hatóság – az ideiglenes védelem további időtartamára, alkalmanként legfeljebb egy évvel – hivatalból hosszabbít meg. 9. § A menedékes szálláshelyének megváltozása esetén a menekültügyi hatóság az új szálláshely címét feltüntető, személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányt állít ki a menedékes részére. 10. § (1) A menedékes köteles a személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányának elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését a menekültügyi hatóságnál haladéktalanul bejelenteni. A bejelentésről a menekültügyi hatóság igazolást állít ki. (2) Az elveszettnek hitt és az erről szóló bejelentés után megtalált, a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányról a menekültügyi hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. (3) Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt, a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány helyett a menekültügyi hatóság a menedékes részére – az ideiglenes védelem fennállásának időtartama alatt – új okmányt állít ki. 11. § A menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmánya érvénytelen, ha a) érvényességi ideje lejárt; b) a menedékes jogállás megszűnt; c) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált. III. Fejezet A BEFOGADÁSI FELTÉTELEKRE, TOVÁBBÁ A MENEKÜLT, AZ OLTALMAZOTT, VALAMINT A MENEDÉKES ELLÁTÁSÁRA ÉS TÁMOGATÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK Általános rendelkezések 12. § (1) Az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes alapvető létfenntartási feltételeinek megteremtése, továbbá társadalmi beilleszkedésének elősegítése állami feladat. (2) Az (1) bekezdés szerinti feladatokat a menekültügyi hatóság közvetlenül, a befogadó állomás, valamint a menekült vagy az oltalmazott lakóhelye, illetve a menedékes szálláshelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) útján látja el. (3) A befogadó állomás az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes elhelyezését és ellátását biztosító, a menekültügyi hatóság által fenntartott létesítmény. (4) Befogadó állomásnak megfelelő más szálláshely a szerződés alapján működtetett szállás- vagy táborhely, valamint a kísérő nélküli kiskorú elismerését kérő elhelyezését biztosító speciális intézmény (a továbbiakban a befogadó állomással együtt: befogadó állomás). (5) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetve vagyonnak minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem, illetve b) pontjában meghatározott vagyon. Az ellátásra és támogatásra fordított költségek megtérítése 13. § (1) Az e rendelet szerint ellátást vagy támogatást nyújtó szerv vagy személy köteles a támogatást kérő jogosultságának fennállását ellenőrizni, továbbá köteles a menekültügyi hatóság költségvetésének terhére teljesített kiadásait az egyéb kiadásoktól elkülönítve nyilvántartani. (2) Az e rendelet alapján nyújtott ellátás és támogatás költségeit a menekültügyi hatóság utólagos elszámolás alapján téríti meg. A költségtérítés – az ellátásban, illetve támogatásban részesített családi és utónevének, valamint tartózkodási engedélye, személyazonosító igazolványa vagy személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmánya számának feltüntetésével – az ellátás, illetve a támogatás biztosításától számított egy hónapon belül az e célra rendszeresített nyomtatványon részletezett számla alapján igényelhető a menekültügyi hatóságtól. (3) A menekültügyi hatóság az ellátáshoz nélkülözhetetlen kiadások fedezetét az ellátást vagy támogatást folyósító szervnek megelőlegezheti. Szerződés alapján teljesített ellátások 14. § (1) A befogadással összefüggő feladatok hatékonyabb végrehajtása érdekében a menekültügyi hatóság az egyes ellátási és társadalmi beilleszkedést célzó feladatok teljesítésére a (2) bekezdésben felsorolt szervezetekkel szerződést köthet. (2) A menekültügyi hatóság társadalmi szervezettel, helyi önkormányzattal, egyházzal, alapítvánnyal, ezek intézményével, gazdálkodó szervezettel, valamint egyéb jogi személlyel (a továbbiakban: szolgáltató) szerződést köthet a) az elismerését kérő befogadási feltételeinek biztosítására; b) a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest megillető ellátások biztosítására; c) az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes szociális és mentálhigiénés gondozására; d) az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes jogaira és kötelezettségeire irányuló tájékoztatására; e) a menekült és az oltalmazott szak- és átképzésére; f) a menekült, az oltalmazott és a menedékes magyar nyelvi oktatására; g) a menekült, az oltalmazott és a menedékes társadal mi beilleszkedésének elősegítésére. (3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatokra – a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény előírásaira is figyelemmel – pályázat útján kell kiválasztani a szolgáltatót. A pályázati felhívást a menekültügyi hatóság teszi közzé. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell az ellátásban részesítendők körét és tervezett számát, valamint a nyújtandó ellátás megnevezését és biztosításának időtartamát. (4) A szerződést írásban kell megkötni. A szerződésnek tartalmaznia kell: a) az ellátásban részesítendők körét, a nyújtandó ellátás megnevezését és biztosításának időtartamát; b) a szerződés tárgyát képező ellátás, illetve feladat teljesítésének módját és ellenértékét; c) az ellátás, illetve feladat nyilvántartására, valamint teljesítése ellenértékének elszámolására és átutalására vonatkozó kikötéseket; d) a menekültügyi hatóságnak a szerződés teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó jogosultságát és az ellenőrzés módját; e) a szerződés érvényességi idejét, felmondásának módját, valamint az esetleges jogviták rendezésére vonatkozó kikötéseket. (5) A szerződéshez – szükség esetén – mellékelni kell a szolgáltató jogállására vonatkozó bírósági határozat, illetve a szerződésben vállalt feladatok ellátásához szükséges hatósági engedély másolatát. IV. Fejezet A BEFOGADÁS SORÁN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK RENDSZERE 15. § (1) Az elismerését kérőt a befogadás során az alábbi ellátások és támogatások illetik meg: a) a befogadás anyagi feltételeinek biztosítása, b) egészségügyi ellátás, c) az elismerését kérő tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatos költségek megtérítése, d) pénzbeli támogatások. (2) A befogadás anyagi feltételeinek formái: a) a befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás, b) a szabad felhasználású havi költőpénz, c) részesítés adományokból, d) utazási kedvezmények igénybevétele, e) a köztemetés költségeinek viselése. (3) Pénzbeli támogatások: a) a beiskolázási támogatás, b) az ország végleges elhagyásának támogatása. A befogadás során nyújtott ellátások és támogatások igénybevételének általános feltételei 16. § (1) Az elismerését kérő az előzetes vizsgálati eljárás alatt – a Tv.-ben, valamint e rendeletben megállapított feltételek szerint – a szabad felhasználású havi költőpénz kivételével a 15. § (1) bekezdés a)–c) pontja, valamint a 15. § (3) bekezdés b) pontja szerinti ellátásokra és támogatásokra jogosult. (2) Az elismerés iránti kérelmet érdemi eljárásra utaló végzés meghozatalát követően az elismerését kérő részére a 15. § (1) bekezdés a)–c) pontja, valamint a 15. § (3) bekezdés b) pontja szerinti ellátások mellett – kérelmére – a 15. § (1) bekezdés d) pontja szerinti pénzbeli támogatások is biztosíthatók. (3) A menekültügyi hatóság a 15. §-ban foglalt ellátások és támogatások megítéléséről, megszüntetéséről, megtagadásáról, megvonásáról, valamint visszaállításáról végzéssel dönt. (4) A menekültügyi hatóság a döntéshozatalt mellőzi a pénzbeli ellátás jogszabályban meghatározott mértékre történő emelése esetén. 17. § (1) Az elismerését kérő az elismerés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az e rendelet 2. mellékletében meghatározott nyomtatvány kitöltésével nyilatkozik vagyoni és jövedelmi helyzetéről. (2) A menekültügyi hatóság az elismerését kérőnek a 15. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ellátásokra és támogatásokra való rászorultságát hivatalból vizsgálja, és arról az érdemi eljárásra utaló végzésben dönt. Az elismerését kérő nyilatkozhat úgy, hogy a befogadás anyagi feltételei közül egyes ellátásokat, illetve támogatásokat nem kíván igénybe venni. (3) A (2) bekezdés szerinti döntés meghozataláig az elismerését kérő számára a befogadás anyagi feltételeit biztosítani kell. (4) A menekültügyi hatóság a (2) bekezdés szerinti végzés közlésével egyidejűleg az elismerését kérőt – anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven, írásban – tájé koztatja a Tv., valamint e rendelet alapján őt megillető valamennyi ellátásról és támogatásról, a befogadási feltételekkel kapcsolatban ráháruló kötelezettségekről, valamint a befogadás során egyedi segítséget, illetve jogi segítséget nyújtó szervezetekről. (5) Az elismerését kérő a támogatás iránti kérelem benyújtása során a támogatásra való jogosultságát humanitárius célú tartózkodási engedélyével igazolhatja. 18. § Az elismerését kérő a befogadás során nyújtott ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a munkabér mindenkori kötelező legkisebb havi összegét. 19. § (1) Ha az elismerését kérő rendelkezik a megélhetését biztosító vagyonnal, vagy jövedelme elérte a 18. §-ban meghatározott mértéket, köteles azt a menekültügyi hatóságnak legkésőbb a vagyon-, illetve jövedelemváltozás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül bejelenteni. (2) A menekültügyi hatóság a befogadás feltételeinek biztosítása során az elismerését kérőt a 17. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére, illetve vagyonának, jövedelmének igazolására kötelezheti, amelynek az elismerését kérő tizenöt napon belül köteles eleget tenni. (3) Ha az elismerését kérő vagyoni, illetve jövedelmi helyzetében olyan változás következett be, amely alapján a befogadási feltételek igénybevételére nem jogosult, azok biztosítását meg kell szüntetni. (4) A menekültügyi hatóság az elismerését kérőt az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kötelezettség késedelmes teljesítése miatt – a jogosulatlanná válás időpontjától – jogtalanul igénybe vett ellátás ellenértékének a megfizetésére, illetve a támogatási összeg visszafizetésére kötelezheti a támogatás megtagadásáról rendelkező végzésben. Ha a menekültügyi hatóság az elismerését kérőt az ellátás ellenértékének a megfizetésére, illetve a támogatás visszafizetésére kötelezte, e kötelezettség teljesítéséig ellátás, illetve támogatás akkor sem nyújtható, ha az elismerését kérő időközben az ellátásra, illetve a támogatásra jogosulttá vált. (5) A menekültügyi hatóság a (4) bekezdésben foglaltak alól különös méltánylást érdemlő esetben kivételt tehet. (6) A pénzbeli támogatás folyósítását meg kell szüntetni akkor is, ha az elismerését kérő azt a folyósítás időpontjá tól számított harminc napon belül – szabad felhasználású havi költőpénz folyósítása esetén a következő esedékes folyósítás időpontjáig – nem vette át, és mulasztását kimenteni nem tudta. 20. § (1) Az elismerését kérő – az érdemi eljárásra utaló végzés meghozatalától – a befogadás anyagi feltételei körében biztosított ellátásokat abban az esetben veheti igénybe, ha elhelyezéséről és ellátásáról a menekültügyi hatóság a befogadó állomáson gondoskodik. (2) A menekültügyi hatóság az elismerését kérő számára a 12. § (4) bekezdés szerinti szerződéses szálláshelyen való tartózkodás lehetőségét ajánlhatja fel. Az elismerését kérő személy szerződéses szálláshelyen történő elhelyezéséhez adott hozzájárulását a Tv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott adatainak kezelésére adott hozzájárulásnak is kell tekinteni. A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás 21. § (1) A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás keretében az elismerését kérő részére a következőket kell biztosítani: a) szállás; b) napi háromszori étkezés (reggeli, ebéd, vacsora); c) személyes használatra étkező- és tisztálkodási esz közök, ruházat. (2) A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás keretében az ötödik életévét betöltött kiskorú elismerését kérő számára az (1) bekezdés szerinti ellátás mellett – az elismerés iránti kérelmet érdemi eljárásra utaló végzés meghozatalától – a közoktatásban való részvételt elősegítő felkészítő nyelvi képzést is biztosítani kell. (3) A menekültügyi hatóság az érdemi eljárás időtartama alatt az elismerését kérő számára a befogadó állomás területén történő munkavégzés keretében munkalehetőséget biztosíthat. (4) A (3) bekezdés alapján végzett munka mennyisége a havi 40 órát nem haladhatja meg. (5) A menekültügyi hatóság a befogadó állomás vezetőjének javaslata alapján a befogadó állomás területén munkát végző elismerését kérőt jutalomban részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a munkabér mindenkori kötelező legkisebb havi összegének 20%-át. (6) A befogadó állomáson történő elhelyezés során a menekültügyi hatóság – a családtagok esetlegesen eltérő jogállása esetében is – köteles a család egységét fenntarta ni, a családtagokat – ellenkező kérelem hiányában – együtt elhelyezni és az elhelyezettek családi életének védelmét biztosítani. Szabad felhasználású havi költőpénz 22. § (1) Az elismerését kérő a befogadó állomáson való tartózkodása során szabad felhasználású havi költőpénzben részesül, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-a. (2) A szabad felhasználású költőpénz az érdemi eljárásra utaló végzés meghozatalától teljes hónapra, annak az elismerését kérőnek jár, aki a befogadó állomáson a második hónaptól kezdődően havonta legalább huszonöt napot tartózkodik (életvitelszerű tartózkodás). (3) A (2) bekezdés szerinti időtartamba az az idő is beszámít, amely alatt az elismerését kérő engedéllyel tartózkodott a befogadó állomáson kívül. (4) A szabad felhasználású költőpénz kifizetését a tárgyhó 5. napjáig kell teljesíteni, utólagos kifizetés kizárólag az elismerését kérő fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása esetén lehetséges. (5) A kiskorú elismerését kérő havi költőpénzét törvényes képviselője, a hatodik életévét be nem töltött kísérő nélküli kiskorú esetében pedig az ügygondnok veheti át. Az összeg személyes szükségletekre történő felhasználását ezekben az esetekben is biztosítani kell. Részesítés adományokból 23. § (1) A menekültügyi hatóság bel- és külföldi természetes és jogi személyektől, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetektől pénzbeli, illetve természetbeni adományt fogadhat el hatósági és ellátási tevékenysége feltételeinek javítása, valamint az elismerését kérő ellátása érdekében. (2) Az adomány felhasználásáról – amennyiben az adományozó a felhasználás feltételeit meghatározta, azok betartásával – a menekültügyi hatóság gondoskodik. (3) Az elismerését kérő a menekültügyi hatóság döntése alapján részesül a felajánlott adományból. (4) A menekültügyi hatóság a pénzbeli és a természetbeni adományokról, valamint azok felhasználásáról elkülönített nyilvántartást vezet. Utazási kedvezmények igénybevétele 24. § (1) A menekültügyi hatóság az elismerését kérő kérelmére a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezmény igénybevételéhez igazolást állít ki, ha az elismerését kérő a) jogállásának rendezésével kapcsolatos hatósági ügyét intézi, b) a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál a 26–28. §-ban meghatározott egészségügyi ellátást vesz igénybe, illetve c) állami feladatot átvállaló civil szervezet által működtetett programban vesz részt, vagy ilyen szervezet segítségét veszi igénybe. (2) Az utazási kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás iránti kérelmet a menekültügyi hatósághoz kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell a kérelmet alátámasztó iratokat. (3) Az utazási kedvezmény mértékére és igénybevételének módjára egyebekben a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály rendelkezései az irányadók. A köztemetés költségeinek viselése 25. § (1) A menekültügyi hatóság az elismerését kérő halála esetén – a halálesetről való tudomásszerzést követő harminc napon belül – gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről, ha az elismerését kérő szálláshelyeként befogadó állomás volt kijelölve, és a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) Ha az elismerését kérő szálláshelyeként magánszállás volt kijelölve, a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell – a halálesetről való tudomásszerzést követő harminc napon belül – az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről gondoskodnia, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (3) A menekültügyi hatóság a (2) bekezdés szerinti önkormányzatnak a köztemetés költségeit megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül kell bejelenteni. Egészségügyi ellátás 26. § (1) Ha az elismerését kérő nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosult a) a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre; b) a sürgős szükség esetén igénybe vett járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre; c) a sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteggyógyintézeti ellátásra, valamint annak során az orvos előírása szerinti gyógykezelésre – ideértve a műtéti beavatkozásokat, továbbá az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat és protetikai eszközöket –, gyógyászati ellátásra, a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre és étkezésre; d) a járóbeteg-szakellátást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést követően a betegségből való gyógyulásig, illetve állapota stabilizálódásáig da) a szükséges vizsgálatra és gyógykezelésre, db) a h) pont szerinti gyógyszerek közé nem tartozó, mással nem helyettesíthető gyógyszerre és a gyógyszer beadásához szükséges gyógyászati segédeszközre; e) a d) pont db) alpontjában foglaltakon kívüli, orvos által rendelt egyéb gyógyászati segédeszközre, valamint annak javítására; f) sürgősségi fogászati ellátásra és fogmegtartó kezelésre, feltéve, hogy a legalacsonyabb térítési kategóriába tartozó kezelést veszi igénybe; g) terhesgondozásra és szülészeti ellátásra, illetve a magzati élet védelméről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint a terhesség megszakítását célzó beavatkozásra; h) külön jogszabály szerint a „közgyógyellátásra jogosultak” részére térítésmentesen, illetve „egészségügyi rendelkezés” alapján 90%-os vagy 100%-os társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerre és kötszerre; i) a b) és c) pont, a d) pont da) alpontja és a g) pont szerinti ellátások esetében betegszállításra, ha egészségügyi állapota miatt a szállítás másként nem oldható meg; j) az életkorához kötött kötelező védőoltásra. (2) E rendelet alkalmazásában sürgős szükség az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. 27. § (1) Az elismerését kérő háziorvosi ellátása a befogadó állomáson történik. (2) A befogadó állomáson kívül tartózkodó elismerését kérő a szálláshelye szerinti – területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó – háziorvosnál jogosult ellátásra. (3) A 26. § (1) bekezdés d) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatások igénybevétele akkor térítésmentes, ha háziorvosi ellátást nyújtó orvos beutalására vagy a járóbetegszakellátás, illetve fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa visszarendelésére történt. (4) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni. (5) A menekültügyi hatóság a külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított, az elismerését kérő humanitárius célú tartózkodási engedélyének számát feltüntető vény alapján kiadott gyógyszer, kötszer, gyógyászati segédeszköz teljes árát, illetve a gyógyászati segédeszköz javításának teljes költségét téríti meg. 28. § (1) A 26. §-ban felsorolt egészségügyi szolgáltatások díját, illetve a szolgáltatások költségét a menekültügyi hatóság téríti meg az egészségügyi szolgáltatónak, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben a Magyar Köztársaság nem vállalta. (2) A menekültügyi eljárás során elvégzett egészségügyi vizsgálat és az egészségügyi államigazgatási szerv által elrendelt kötelező védőoltások költségét a menekültügyi hatóság az egészségügyi szolgáltatónak megtéríti. (3) Ha a szolgáltatást a jogosult nem a befogadó állomáson működő egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, a menekültügyi hatóság a 26. §-ban és a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások díját – a (4) bekezdésben foglalt elszámolási rendben – megtéríti az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak. A díj mértéke az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozására vonatkozó szabályok alapján, az elvégzett szolgáltatás finanszírozására irányadó rendelkezések alkalmazásával számított adott szolgáltatónak járó díj, azzal, hogy a befogadó állomáson kívül egészségügyi alapellátást nyújtó háziorvos az eseti ellátás díját számolhatja el. (4) Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatást – az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló jogszabály által – az adott ellátás jelentésére és elszámolására előírt nyomtatványon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) egészségügyi szolgáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes szervének jelenti, amely a térítés ellenjegyzése után a jelentést továbbítja az OEP részére. A jelentések alapján történő elszámolást – az egészségügyi szolgáltatások szerinti részle tezésben – az OEP havonta megküldi a menekültügyi hatóságnak. (5) A 26. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja és h) pontja szerinti ellátás költségét az egészségügyi szolgáltató – vényköteles készítmények esetében – az elismerését kérő humanitárius célú tartózkodási engedélyének számát feltüntető vény, valamint a gyógyszerkészítmény megnevezését, árát és mennyiségét tartalmazó, a menekültügyi hatóság mint vevő részére kiállított összesített számla bemutatásával igényelheti vissza. A vényt és a számlát az egészségügyi szolgáltató az OEP egészségügyi szolgáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes szervéhez továbbítja. (6) A menekültügyi hatóság az egészségügyi szolgáltatások díját az elszámolás, illetve számla kézhezvételétől számított negyven napon belül utalványozza az OEP részére. Az elismerését kérő tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatos költségek megtérítése 29. § (1) A menekültügyi hatóság – az elismerését kérő tankötelezettségének teljesítése érdekében – az elismerését kérő általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, alapfokú művészetoktatási intézményi, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi oktatásával, illetve diákotthoni, kollégiumi elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríti. (2) A menekültügyi hatóság megtéríti a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezés, valamint a nevelési-oktatási intézménybe irányuló helyi, illetve helyközi utazáshoz igénybe vett menetjegy vagy bérlet költségét is. Az iskolai tanfelszerelési költségekből a menekültügyi hatóság a tankönyvek és tantárgyi munkafüzetek oktatási intézmény által igazolt költségét téríti meg. Beiskolázási támogatás 30. § (1) Az általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, alapfokú művészetoktatási intézményi, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi oktatás keretében tanulmányokat folytató elismerését kérő törvényes képviselője – az elismerését kérő tankötelezettségének teljesítése érdekében – beiskolázási támogatás iránti kérelmet nyújthat be a menekültügyi hatósághoz. (2) A beiskolázási támogatás tanévenként egyszer vehető igénybe, tankönyvre, tanszerre, tanfelszerelésre és ruházatra fordítható. A beiskolázási támogatás mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. (3) A kérelemhez csatolni kell a tanszer, tanfelszerelés, tankönyv, illetve a ruházat költségeit feltüntető számlát, amely alapján a beiskolázási támogatást a menekültügyi hatóság utólag téríti meg. Az ország végleges elhagyásának támogatása 31. § A menekültügyi hatóság az elismerését kérő hazatelepülése vagy harmadik országba történő végleges távozása esetén – az elismerését kérő kérelmére – az érintett ország külképviselete által kiállított igazolás alapján, az igazolásban megjelölt célállomásig egy alkalommal érvényes menetjegyet (repülőjegyet) biztosít, továbbá az utazással összefüggő igazolt költséget egy alkalommal részben vagy egészben megtérítheti. A különleges bánásmódot igénylő személy ellátása a befogadás során 32. § A Tv. 2. § k) pontja szerinti különleges bánásmódot igénylő személy befogadására, a számára e körben nyújtott ellátásokra és támogatásokra e fejezet rendelkezéseit a 33–34. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 33. § (1) Ha a különleges bánásmódot igénylő elismerését kérő egyéni helyzetére tekintettel indokolt, a menekültügyi hatóság köteles számára a befogadó állomáson elkülönített elhelyezést biztosítani. (2) A család egységének fenntartását – lehetőség szerint – a különleges bánásmódot igénylő személy elkülönített elhelyezése során is biztosítani kell. (3) A befogadás során a kiskorú elismerését kérő érdekeinek szem előtt tartásával kell eljárni. A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés során a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, továbbá lakhatásáról kell gondoskodni. (4) A kísérő nélküli kiskorú elismerését kérőt – tizennyolcadik életéve betöltéséig – kiskorúak elkülönített elhelyezésére és ellátására alkalmas befogadó állomáson kell elhelyezni. (5) A kísérő nélküli kiskorú hozzátartozójánál is elhelyezhető, ha a hozzátartozó a kísérő nélküli kiskorú elszállásolását, ellátását és gondozását írásban vállalja, továbbá a kísérő nélküli kiskorú és a hozzátartozó személyes kapcsolata alapján nyilvánvaló, hogy az elhelyezés a kísérő nélküli kiskorú érdekeit szolgálja. (6) A kísérő nélküli kiskorú számára kijelölt szálláshelyet csak kivételes esetben és csak a kiskorú érdekeire tekintettel lehet megváltoztatni. (7) A kísérő nélküli kiskorú elhelyezése során a család egységét a testvérek együttes elhelyezésével kell biztosítani figyelembe véve a testvérek életkorát és érettségük fokát is. 34. § (1) A különleges bánásmódot igénylő elismerését kérő a 26–27. §-ban foglaltak mellett térítésmentesen jogosult az egészségi állapotára tekintettel indokolt egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, rehabilitációs, pszichológiai, valamint klinikai szakpszichológiai ellátásra, továbbá pszichoterápiás kezelésre. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellátások költségeinek megtérítésére a 28. § rendelkezései megfelelően irányadók. A befogadási feltételek megvonása és megtagadása 35. § (1) A 15. §-ban felsorolt ellátások és támogatások közül a Tv. 30. § (1) bekezdése alapján megvonható, illetve megtagadható a) a befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás, az ötödik életévét betöltött kiskorú elismerését kérő számára biztosított, közoktatásban való részvételt elősegítő nyelvi képzés kivételével, b) a szabad felhasználású havi költőpénz, c) az utazási kedvezmények igénybevétele, illetve d) az ország végleges elhagyásának támogatása. (2) A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás nem vonható meg, illetve nem tagadható meg az elismerés iránti kérelem első alkalommal történő benyújtása esetén, ha az elismerését kérő rászorult. 36. § (1) A menekültügyi hatóság a megvonásról, illetve megtagadásról rendelkező döntés alapjául szolgáló körülmények fennállását, valamint ennek alapján döntése fenntartásának szükségességét – az elismerését kérő kérelmére vagy a döntés meghozatalától számított egy hónap elteltével hivatalból felülvizsgálja. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálat eredményéről végzéssel dönt. (2) Ha a menekültügyi hatóság a Tv. 30. § (6) bekezdése alapján a megvont, illetve megtagadott befogadási feltételeket visszaállítja, illetve megítéli, a befogadási feltételek pénzben kifejezhető ellenértéke, illetve a pénzbeli támogatás utólag nem fizethető ki. (3) Ha a menekültügyi hatóság a Tv. 30. § (6) bekezdése alapján hozott döntésében azt állapítja meg, hogy a befogadási feltételek megvonása, illetve megtagadása nem volt megalapozott, a megvont, illetve megtagadott befogadási feltételek pénzben kifejezhető ellenértékét, illetve a pénzbeli támogatást az elismerését kérőnek visszamenőleg meg kell téríteni. (4) Ha a menekültügyi hatóság a Tv. 30. § (7) bekezdése alapján az elismerését kérőt a pénzbeli támogatások, illetve a befogadás anyagi feltételei költségeinek visszafizetésére kötelezte, a visszafizetési kötelezettség teljesítéséig a befogadási feltételek akkor sem nyújthatók, ha az elismerését kérő a befogadási feltételekre időközben jogosulttá vált. (5) A menekültügyi hatóság a (4) bekezdésben foglaltak alól különös méltánylást érdemlő esetben kivételt tehet. (6) A befogadási feltételek megvonására vagy megtagadására, illetve azok visszaállítására vagy megítélésére vonatkozó döntésnek az elismerését kérő helyzetének egyéni értékelésén kell alapulnia. V. Fejezet A MENEKÜLT, AZ OLTALMAZOTT, VALAMINT A MENEDÉKES ELLÁTÁSA ÉS TÁMOGATÁSA A menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes számára nyújtott ellátások és támogatások rendszere 37. § (1) A menekültet, az oltalmazottat és – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a menedékest az alábbi ellátások és támogatások illetik meg: a) a befogadás anyagi feltételeinek további biztosítása, b) egészségügyi ellátás, c) az oktatási-nevelési költségek, valamint a menekült, az oltalmazott és a menedékes tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatos költségek megtérítése, d) pénzbeli támogatások, e) társadalmi beilleszkedést elősegítő támogatások. (2) A befogadás anyagi feltételeinek formái: a) a befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás, b) szabad felhasználású havi költőpénz, c) részesítés adományokból, d) utazási kedvezmények igénybevétele. (3) Pénzbeli támogatások: a) a beiskolázási támogatás, b) a letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatás, c) az okmányok fordítási költségeinek megtérítése, d) az ország végleges elhagyásának támogatása. (4) Társadalmi beilleszkedést elősegítő támogatások: a) az ingyenes magyar nyelvoktatás, b) a rendszeres létfenntartási támogatás, c) a lakhatási támogatás, d) menekültek és oltalmazottak lakáscélú támogatása. (5) A menedékes nem jogosult a letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatásra, lakhatási támogatásra, valamint a menekültek és oltalmazottak lakáscélú támogatására. A menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes számára nyújtott ellátások és támogatások igénybevételének általános feltételei 38. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest az elismerő határozat közlésével egyidejűleg – a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven – írásban tájékoztatja a Tv., valamint e rendelet alapján őt megillető ellátásokról és támogatásokról, továbbá az ellátások és támogatások igénybevétele során ráháruló kötelezettségekről. (2) A menekült, az oltalmazott és a menedékes az elismerő határozat közlését követően az e rendelet 3. mellékletében meghatározott nyomtatvány kitöltésével nyilatkozik vagyoni és jövedelmi helyzetéről. (3) Az ellátás, illetve a támogatás iránti kérelem benyújtása során a menekült és az oltalmazott személyazonosító igazolványával, illetve annak kiállításáig az elismerésről szóló jogerős határozattal, a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányával igazolhatja az ellátásra, illetve a támogatásra való jogosultságát. 39. § (1) A menekült, az oltalmazott és a menedékes az ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az országos havi nettó átlagkereset Központi Statisztikai Hivatal éves tájékoztatójában közzétett mértékét. (2) Ha a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes rendelkezik megélhetését biztosító vagyonnal, vagy jövedelme elérte az (1) bekezdésben meghatározott mértéket, köteles azt a menekültügyi hatóságnak, illetve a jegyzőnek legkésőbb a vagyon-, illetve jövedelemváltozás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül bejelenteni. (3) A menekültügyi hatóság, illetve a jegyző az e fejezetben meghatározott ellátások és támogatások biztosítása, illetve folyósítása során a menekültet, az oltalmazottat és a menedékest a 38. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére, illetve vagyonának, jövedelmének igazolására kötelezheti, amelynek tizenöt napon belül köteles eleget tenni. (4) Ha a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, és magát kimenteni nem tudja, a számára megállapított támogatás folyósítását a menekültügyi hatóság, illetve a jegyző a kötelezettség teljesítéséig felfüggesztheti. Ha a felfüggesztés időtartama a hatvan napot meghaladja, a támogatás visszamenőleg nem fizethető ki, illetve a támogatás folyósítását meg kell szüntetni. (5) Ha a menekült, oltalmazott, illetve a menedékes harminc napot meghaladó külföldi tartózkodását vagy egyéb akadályoztatását a menekültügyi hatóságnak, illetve a jegyzőnek bejelenti, a támogatás folyósítása – a távollét időtartama alatt, illetve az akadályoztatás megszűnéséig – szünetel. (6) A menekültügyi hatóságnak a támogatás folyósításának felfüggesztéséről, valamint a támogatás folyósításának szüneteléséről rendelkező végzésével szemben fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak nincs helye. (7) A 37. §-ban foglalt ellátások és támogatások biztosításáról – a beiskolázási támogatás és a lakhatási támogatás kivételével – a menekültügyi hatóság dönt. A beiskolázási támogatás és a lakhatási támogatás biztosításáról a jegyző dönt. (8) A 37. §-ban foglalt ellátások és támogatások biztosításáról a menekültügyi hatóság – a Tv. 32. § (3) bekezdésén alapuló megvonás, illetve megtagadás eseteit kivéve – határozattal dönt. (9) Ha a menekültügyi hatóság a kérelemnek helyt ad, egyszerűsített határozatot hoz. (10) A menekültügyi hatóság a határozathozatalt mellőzi a pénzbeli ellátás jogszabályban meghatározott mértékre történő emelése esetén. (11) A menekültügyi hatóság (8) bekezdés szerinti határozatával, valamint a jegyző (7) bekezdés szerinti határozatával szemben fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak nincs helye. 40. § A menekült, az oltalmazott és a menedékes a befogadás anyagi feltételeinek további biztosítása körében nyújtott ellátásokat abban az esetben veheti igénybe, ha elhelyezé séről és ellátásáról a menekültügyi hatóság a befogadó állomáson gondoskodik. Befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás 41. § (1) A befogadó állomáson nyújtott elhelyezést és ellátást a menekült és az oltalmazott az elismerésről szóló jogerős határozat keltétől számított hat hónapig térítésmentesen veheti igénybe, ha lakhatása más módon nem biztosított. (2) A menekültügyi hatóság indokolt esetben az (1) bekezdés szerinti időtartamot egy ízben, további hat hónappal meghosszabbíthatja. (3) A menekült és az oltalmazott befogadó állomáson történő elhelyezését és ellátását a menekültügyi hatóság a (2) bekezdésben foglalt időtartamon túl akkor engedélyezheti, ha a menekült vagy az oltalmazott a 60. életévét betöltötte, illetve a társadalomba történő beilleszkedésre, önálló életvitelre tartós és visszafordíthatatlan egészségromlása, szellemi vagy testi fogyatékossága vagy súlyos trauma következtében kialakult állapota vagy betegsége, illetve terhessége miatt nem képes, feltéve, hogy az egészségromlás vagy fogyatékosság nem igényli a menekült, illetve az oltalmazott intézményi szakellátását. (4) A menedékes az ideiglenes védelem teljes időtartama alatt térítésmentesen jogosult a befogadó állomáson nyújtott elhelyezésre és ellátásra. (5) Ha a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes a befogadó állomáson való életvitelszerű tartózkodással írásbeli bejelentés nélkül felhagy, a befogadó állomáson történő ismételt elhelyezésre és ellátásra nem jogosult. (6) A menekült, az oltalmazott és a menedékes befogadó állomáson történő elhelyezésére és ellátására egyebekben a 21. §-ban foglaltak irányadók. Szabad felhasználású havi költőpénz 42. § A menekült, az oltalmazott és a menedékes a 22. §-ban meghatározott feltételek szerint jogosult szabad felhasználású havi költőpénzre. Részesítés adományokból 43. § A menekült, az oltalmazott és a menedékes a 23. §-ban foglaltak szerint részesíthető adományokból. Egészségügyi ellátás 44. § (1) Ha a menekült vagy az oltalmazott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, az elismerésről szóló határozat keltétől számított két évig egészségügyi ellátásra a 26–28. §-ban foglaltak szerint jogosult. (2) Ha a menedékes nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, egészségügyi ellátásra a 26–28. §-ban foglaltak szerint jogosult. Oktatási-nevelési költségek, valamint a menekült, az oltalmazott és a menedékes tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatos költségek megtérítése 45. § (1) A menekültügyi hatóság megtéríti a) a befogadó állomáson tartózkodó kiskorú menekült, oltalmazott és menedékes óvodai nevelésével, b) a kiskorú menekült és oltalmazott gyermekvédelmi szakellátás keretében nyújtott elhelyezésével kapcsolatban felmerült költségeket, továbbá a nevelési, illetve gyermekvédelmi szakellátás során igénybe vett étkezés költségét. (2) A menekültügyi hatóság – a menekült, az oltalmazott és a menedékes tankötelezettségének teljesítése érdekében a befogadó állomáson való tartózkodása ideje alatt – a menekült és oltalmazott általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, alapfokú művészetoktatási intézményi, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi oktatásával, illetve diákotthoni, kollégiumi elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríti. (3) A menekültügyi hatóság megtéríti a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezés, valamint a nevelési-oktatási intézménybe irányuló helyi, illetve helyközi utazáshoz igénybe vett menetjegy vagy bérlet költségét is. Az iskolai tanfelszerelési költségekből a menekültügyi hatóság a tankönyvek és tantárgyi munkafüzetek oktatási intézmény által igazolt költségét téríti meg. (4) A menekült, illetve az oltalmazott kérelmére a menekültügyi hatóság – az oklevél megszerzéséhez jogszabály által meghatározott képzési idő tartamára – átvállalhatja az alapképzésben vagy mesterképzésben, államilag elismert felsőoktatási intézményben, államilag támogatott hallgatóként folytatandó felsőfokú oktatás, valamint a felsőfokú oktatásban való részvételt elősegítő felkészítő nyelvi képzés kollégiumi elhelyezési költségét. A támogatás legfeljebb két félévvel hosszabbítható meg. (5) A menekültügyi hatóság átvállalhatja továbbá egyes kötelező tankönyvek és tantárgyi munkafüzetek költségét a menekült, illetve az oltalmazott kérelmére, tanévenként legfeljebb százezer forintot meg nem haladó mértékig. A kérelemhez mellékelni kell a felsőoktatási intézménybe történő felvételről szóló, valamint a kollégiumi elhelyezési költségek mértékére vonatkozó igazolást, továbbá a tankönyvek, tantárgyi munkafüzetek kötelező jellegét alátámasztó hiteles intézményi (tanszéki) igazolást. (6) A (4)–(5) bekezdés alapján megállapított támogatás folyósításának feltétele, hogy a menekült, illetve az oltalmazott igazolja, hogy a képzési idő kezdetén a felsőoktatási intézménybe vagy az előkészítő nyelvi képzésre beiratkozott, illetve a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 40. § (3) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének eleget tett, és az adott félévben tanulmányait folytatja. Beiskolázási támogatás 46. § (1) A menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes az általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, alapfokú művészetoktatási intézményi, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi tanulmányai folytatása, illetve diákotthoni, kollégiumi elhelyezése érdekében tanévenként egyszer beiskolázási támogatásra jogosult. A beiskolázási támogatás iránti kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani. (2) A támogatás csak abban az esetben folyósítható, ha a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes ilyen jellegű támogatást a lakóhely szerint illetékes helyi önkormányzattól nem kap, és erről a tényről a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes írásban nyilatkozik. (3) A beiskolázási támogatás tanévenként egyszer vehető igénybe, tankönyvre, tanszerre, tanfelszerelésre és ruházatra fordítható, egyszeri mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A jegyző a támogatást számla alapján utólag téríti meg, amelynek összegét a menekültügyi hatóságtól visszaigényli. (4) A kérelemhez csatolni kell a tanszer, tanfelszerelés, tankönyv, illetve ruházat költségeit feltüntető számlát. Letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatás 47. § (1) A menekültügyi hatóság a menekült, illetve az oltalmazott kérelmére – lakhatásuk elősegítése céljából – személyenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege hatszorosának megfelelő összegű egyszeri támogatást állapíthat meg. (2) A kérelem a) befogadó állomáson való tartózkodás esetén a befo gadó állomás végleges elhagyását megelőzően, illetve annak elhagyását követő hat hónapon belül, vagy b) magánszálláson való tartózkodás esetén az elismerésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül nyújtható be a menekültügyi hatósághoz. (3) A támogatást a (2) bekezdés a) pontja esetében a menekültügyi hatóság, a (2) bekezdés b) pontja esetében a jegyző folyósítja. A jegyző a támogatás összegét a 13. §-ban foglaltak szerint igényelheti vissza a menekültügyi hatóságtól. Utazási kedvezmények igénybevétele 48. § (1) A menekültügyi hatóság a befogadó állomáson tartózkodó menekült, oltalmazott, valamint a menedékes kérelmére a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezmény igénybevételéhez igazolást állít ki, ha a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes a) hatósági ügyét intézi, b) a területi ellátási kötelezettséggel működő egészség ügyi szolgáltatónál a 26–27. §-ban meghatározott egészségügyi ellátást vesz igénybe, c) a menekültügyi hatóság által szervezett magyar nyelvi oktatáson vesz részt, d) társadalmi integrációját elősegítő programban vesz részt, vagy integrációját elősegítő civil szervezet segítségét veszi igénybe, illetve e) álláskeresés vagy munkavégzés céljából utazik. (2) Az utazási kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás iránti kérelmet a menekültügyi hatósághoz kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell a kérelmet alátámasztó iratokat. (3) Az utazási kedvezmény mértékére és igénybevételének módjára egyebekben a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály rendelkezései az irányadók. Okmányok fordítási költségeinek megtérítése 49. § (1) A menekültügyi hatóság a menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes kérelmére – társadalmi beilleszkedésének elősegítése céljából – a menekültként, oltalmazottként, illetve a menedékesként történő elismerést megelőzően keletkezett dokumentumok, különösen a születési és házassági anyakönyvi kivonat, az iskolai végzettséget, illetve szakképesítést igazoló okiratok magyar nyelvre történő fordításának költségét átvállalja. (2) A fordítás költségét a szolgáltató részére a menekültügyi hatóság megtéríti. (3) Az okmányok fordítási költségeinek megtérítése iránti kérelmet a menekültügyi hatósághoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmet alátámasztó okiratokat, így különösen a tanulmányok folytatásához, illetve megkezdéséhez szükséges iskolai végzettségről szóló, a tanintézmény által kiállított igazolást, illetve a munkavégzéshez szükséges szakképesítésről szóló, a munkáltató által kiállított igazolást. Az ország végleges elhagyásának támogatása 50. § A menekült, az oltalmazott és a menedékes a 31. §-ban megállapított feltételek szerint egy alkalommal jogosult az ország végleges elhagyásának támogatására. Ingyenes magyar nyelvoktatás 51. § (1) A menekültnek, az oltalmazottnak és a menedékesnek az elismeréstől számított huszonnégy hónapon belül, a menekültügyi hatóság által megjelölt intézményben szervezett 520 órás alap-, illetve középfokú magyar nyelvi oktatáson való részvétele díjmentes, ha tanulmányait az intézmény által meghatározott feltételek szerint, folyamatosan végzi, illetve a nyelvi szolgáltató által előírt vizsgakövetelményeknek eleget tesz. (2) Díjmentes a) a menekült, az oltalmazott és a menedékes részére a menekültügyi hatóság által megjelölt intézményben szervezett, államilag elismert, „A”, „B” vagy „C” típusú alap-, illetve középfokú magyar nyelvvizsga; b) az általános iskolai, szakiskolai, középiskolai, alapfokú művészetoktatási intézményi, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi oktatás keretében tanulmányokat folytató tanköteles korú menekült, oltalmazott és menedékes részére a menekültügyi hatóság által megjelölt intézményben szervezett felzárkóztató magyar nyelvi képzés. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott képzés, illetve vizsga költségét a menekültügyi hatóság az intézmény részére megtéríti. Rendszeres létfenntartási támogatás 52. § (1) A menekült és az oltalmazott az elismerésről szóló jogerős határozat keltétől számított négy évig – a befogadó állomás végleges elhagyását követően, kérelmére – rendszeres létfenntartási támogatásban részesülhet. (2) A rendszeres létfenntartási támogatás a nagykorú menekültet és az oltalmazottat – az elismerésről szóló jogerős határozat keltétől számított két évig – akkor illeti meg, ha az 51. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint magyar nyelvi oktatásban vesz részt. (3) A 6. életévét betöltött menekült és oltalmazott akkor jogosult rendszeres létfenntartási támogatásra, ha tankötelezettségét teljesíti. (4) A magyar nyelvi oktatásban való részvétel nem feltétele a rendszeres létfenntartási támogatás megállapításának, ha a menekült, illetve az oltalmazott a 6. életévét még nem, illetve a 60. életévét már betöltötte, vagy szakorvos igazolásával bizonyítja, hogy tőle a magyar nyelv elsajátítása tartós és visszafordíthatatlan egészségromlása, szellemi vagy testi fogyatékossága, illetve súlyos trauma elszenvedése következtében kialakult állapota vagy betegsége, illetve terhessége miatt nem várható el. (5) A nagykorú menekültnek, valamint oltalmazottnak a rendszeres létfenntartási támogatás az elismerésről szóló jogerős határozat keltétől számított harmadik és negyedik évben akkor folyósítható, ha igazolja, hogy a) elhelyezkedése érdekében a támogatás folyósításának ideje alatt legalább egy évig az illetékes munkaügyi központtal folyamatosan együttműködött, amelynek keretében aa) a munkaügyi központnál jelentkezett, ott nyilvántartásba vetette magát és a munkaügyi központtal rendszeres kapcsolatot tartott fenn, ab) maga is részt vett megfelelő munkahely felkutatásában, ac) a saját maga által talált vagy a felkínált munkahelyen munkaviszonyt létesített, ad) a munkaügyi központ által felkínált képzési lehetőséget elfogadta, b) szakképzésben vagy átképzésben vett részt, vagy c) legalább három hónapig közcélú munkát, közmun kát, illetve közhasznú munkát végzett. (6) A létfenntartási támogatásban részesülő nagykorú menekültnek, valamint oltalmazottnak a rendszeres létfenntartási támogatás – kérelmére – legfeljebb az elismerésről szóló jogerős határozat keltétől számított négy évig folyósítható, ha 60. életévét betöltötte, vagy szakorvos igazolásával bizonyítja, hogy tartós és visszafordíthatatlan egészségromlása, szellemi vagy testi fogyatékossága, illetve súlyos trauma elszenvedése következtében kialakult ál lapota vagy betegsége, illetve terhessége miatt a munkaügyi központtal való együttműködésre képtelen. (7) A rendszeres létfenntartási támogatást a menekült, illetve az oltalmazott kérelmére a menekültügyi hatóság állapítja meg, és azt a jegyző havonta – a hónap 15. napjáig – folyósítja, majd visszaigényli a menekültügyi hatóságtól. (8) A rendszeres létfenntartási támogatás havi összege a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. 53. § (1) A menedékesnek rendszeres létfenntartási támogatás jár, ha a 41. §-ban meghatározott ellátásra és támogatásra jogosult, de azt nem veszi igénybe. (2) A menedékesnek járó rendszeres létfenntartási támogatás havi mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A támogatás megállapítására, folyósítására, annak visszaigénylésére egyebekben az 52. §-ban foglaltak az irányadók. Lakhatási támogatás 54. § (1) A településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy szálláson lakó menekültnek, illetve oltalmazottnak a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyző – a menekültügyi hatóság előzetes jóváhagyásával – lakhatási támogatást nyújthat. (2) A támogatás igénylésekor igazolni kell, hogy a menekült, illetve az oltalmazott a lakásbérleti vagy albérleti díj, illetve a szállásköltség támogatáson felüli részére fedezettel rendelkezik. A lakhatási támogatás igénybevételére egyazon lakásban együtt élő menekültek, illetve oltalmazottak közül csak az egyik jogosult. (3) A támogatás csak érvényes bérleti, albérleti szerződés vagy befogadó nyilatkozat alapján, a bérleti, albérleti díj vagy szállásköltség összegéről kiállított számla ellenében, előzetes környezettanulmányt követően folyósítható. A támogatásról szóló határozatot a jegyző megküldi a menekültügyi hatóságnak. (4) A támogatás hat hónapra állapítható meg, amely – kérelemre – négy éven belül legfeljebb további három alkalommal, alkalmanként hat hónapos időtartamra állapítható meg. (5) A támogatás folyósítása közben bekövetkező lakcímváltozást a menekültügyi hatóságnak 15 napon belül be kell jelenteni, és ezzel egyidejűleg új kérelmet kell benyújtani. A támogatás lakcímváltozás miatt történő ismételt megállapítását a lakcímváltozást megelőzően megállapított támogatási összeg módosításának kell tekinteni, így a folyósítás időtartamába be kell számítani a lakcímváltozást megelőző lakhatási támogatás folyósításának időtartamát. A menekültügyi hatóság a lakcímváltozás bejelentéséről értesíti a korábbi és az új lakóhely szerint illetékes jegyzőt. (6) A támogatás összege a) egy személy vagy kiskorú gyermeket nem nevelő igénylő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege; b) az igénylő háztartásában nevelt legalább egy kiskorú gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb kétszerese; c) az igénylő háztartásában nevelt legalább három kiskorú gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb háromszorosa. (7) A támogatást úgy kell megállapítani, hogy annak összege a bérleti, albérleti díj vagy szállásköltség 100%-át nem haladhatja meg. (8) A támogatás összegét a jegyző havonta folyósítja és igényli vissza a menekültügyi hatóságtól. Menekültek és oltalmazottak lakáscélú támogatása 55. § (1) A nagykorú menekült, illetve oltalmazott részére – a befogadó állomás végleges elhagyását követően, kérelmére – az elismerésétől számított tíz éven belül egy alkalommal a menekültügyi hatóság lakáscélú támogatást …