53/2016. (XII. 16.) NFM rendelete a légijármű és a repülőeszköz személyzet, valamint a repülésüzemi tiszt képzéséről, vizsgáztatásáról, engedélyeiről

53/2016. (XII. 16.) NFM rendelete a légijármű és a repülőeszköz személyzet, valamint a repülésüzemi tiszt képzéséről, vizsgáztatásáról, engedélyeiről és a képzésükben részt vevő képző szervezetek engedélyezéséről. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés l) és w) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a) az  ultralight repülőgépen, autogiron, motoros sárkányrepülő eszközön, a  polgári repülés területén közös szabályokról és az  Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a  91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) hatálya alá nem tartozó polgári repülőgépen, helikopteren, vitorlázó repülőgépen, segédmotoros vitorlázó repülőgépen, ballonon, léghajón, helyből felszálló repülőgépen légijármű vezetői vagy repülőeszköz vezetői, b) fedélzeti mérnöki, c) fedélzeti navigátori, d) repülésüzemi tiszti, e) lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatói vagy tandempilóta, f ) siklóernyős oktatói vagy tandempilóta és g) ejtőernyős oktatói vagy tandemugró tevékenységet végző személyek képzésére, vizsgáztatására és engedélyeire, a  képzést végző szervezetekre, az  oktatásban és a  vizsgáztatásban részt vevő személyekre, az  egyes engedélyek, tanúsítások és tanúsítványok kiadására, valamint a légiközlekedési hatóságra terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. AIP: a légiközlekedés számára alapvető fontosságú és tartósan érvényben lévő állandó légiforgalmi adatokat és tájékoztatásokat tartalmazó kiadvány; 2. autogiro: a  légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló 21/2015. (V. 4.) NFM rendelet 2. § 1. pontjában meghatározott fogalom; 3. ballon: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 4. egyedülrepülési idő: olyan repülési idő, amely alatt a növendék a légijárművön vagy repülőeszközön egyedül tartózkodik; 5. ejtőernyő: olyan repülőeszköz, amelynek kormányzása aerodinamikai módon történik, a szárny vagy a kupola alakját az  áramlás biztosítja, alkalmas szabadesésben történő nyitásra és rendeltetésszerű használata során a vezetője a szárnyon vagy a kupolán több felfüggesztési ponthoz csatlakozik; 6. fedélzeti mérnök: a  légijármű személyzetének mérnöki feladatokat ellátó tagja, aki a  légijármű kormányzásában közvetlenül nem vesz részt; 7. fedélzeti navigátor: a  légijármű személyzetének navigátori feladatokat ellátó tagja, aki a  légijármű kormányzásában közvetlenül nem vesz részt; 8. helikopter: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 9. gazdasági célú repülés: a  légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a  továbbiakban: Lt.) 71.  § 6.  pontjában meghatározott légijárművel végzett egyéb gazdasági tevékenység vagy az  Lt. 71.  § 27. pontjában meghatározott gazdasági célú légiközlekedési tevékenység céljából végzett repülés; 10. helyből felszálló repülőgép: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 11. hiba: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 12. hibakezelés: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 13. jártassági vizsga: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 14. jogosítás: szakszolgálati engedélybe tett, jogosultságot igazoló bejegyzés, amely meghatározza a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó feltételeket, jogosultságokat vagy korlátozásokat; 15. jóváírás: korábban megszerzett képesítés, képzettség vagy más, az  adott személy által elért eredmény beszámítása; 16. készségellenőrzés: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 17. kétkormányos oktatási idő: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 18. kompetencia felmérés: az oktatói jogosítás és a vizsgáztatói tanúsítás megszerzéséhez, meghosszabbításához vagy megújításához szükséges gyakorlati vizsga; 19. lábról induló sárkányrepülő eszköz: hajtóművel felszerelt vagy anélküli, kocsiszerkezettel (a  továbbiakban: trájk) fel nem szerelt sárkányrepülő eszköz; 20. látvarepülési szabályok: a  közös repülési szabályok és a  léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az  1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az  1265/2007/EK, az  1794/2006/EK, a  730/2006/EK, az  1033/2006/EK és a  255/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2012. szeptember 26-i 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet Melléklet SERA.5005 pontjában meghatározott szabályok; 21. léghajó: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 22. légijármű: az Lt. 71. § 5. pontjában meghatározott fogalom; 23. légijármű-kategória: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 24. légijárműtípus: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 25. légijármű vezetői vagy repülőeszköz vezetői tevékenység: az  a  tevékenység, amelynek során a  légijármű vagy a  repülőeszköz vezetője a  légijármű vagy a  repülőeszköz irányítására vonatkozó repülési feladatot végrehajtja; 26. meghosszabbítás: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 27. megújítás: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 28. motoros sárkányrepülő eszköz: hajtóművel és trájkkal felszerelt sárkányrepülő eszköz; 29. NOTAM: a  Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet Melléklet „R” Függelék 146. pontjában meghatározott fogalom; 30. növendék: az a végezni kívánt tevékenységnek megfelelő szakszolgálati engedéllyel vagy tanúsítvánnyal még nem rendelkező személy, aki szakszolgálati engedély, jogosítás, tanúsítás vagy tanúsítvány megszerzésére, fenntartására vagy megújítására irányuló képzés alatt áll; 31. osztályjogosítás: annak igazolása, hogy a  szakszolgálati engedély által biztosított jogosultságok az  adott osztályú repülőgépen gyakorolhatók; 32. parancsnokpilóta: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 33. repülésoktató felügyelete: az a tevékenység, amikor a repülésoktató a növendék oktatása céljából a légijármű vagy a  repülőeszköz fedélzetén tartózkodik, vagy a  növendék egyedülrepülése során a  repülés előtti felkészülést felügyeli és a repülés időtartama alatt a növendék repülési tevékenységét a földről figyelemmel kíséri; 34. repülési idő: az  a  teljes időtartam, amely a  légijármű vagy a  repülőeszköz felszállási céllal történő megmozdulásakor kezdődik és a  repülés befejezése után a  légijármű vagy repülőeszköz végleges megállásáig tart; 35. repülésre veszélyes helyzet: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 36. repülésre veszélyes helyzet kezelése: az  1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 37. repülésszimulációs oktatóeszköz: az  1178/2011/EU bizottsági rendelet VI. Melléklet ARA.GEN.105 pont 7. alpontjában meghatározott fogalom; 38. repülőeszköz: a  légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló 21/2015. (V. 4.) NFM rendelet 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom; 39. repülőgép: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 40. repülőgéposztály: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 41. sárkányrepülő eszköz: légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló 21/2015. (V. 4.) NFM rendelet 2. § 21. pontjában meghatározott fogalom; 42. segédmotoros vitorlázó repülőgép: az  1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 43. siklóernyő: légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló 21/2015. (V. 4.) NFM rendelet 2. § 24. pontjában meghatározott fogalom; 44. siklórepülő eszköz: légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló 21/2015. (V. 4.) NFM rendelet 2. § 25. pontjában meghatározott fogalom; 45. súlyos repülőesemény: a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 16. pontjában meghatározott fogalom; 46. tandempilóta tevékenység: siklórepülő eszköz vezetése olyan repülés során, amikor a  siklórepülő eszközön – a pilótával összekapcsolva – egy további személy is repül; 47. tandemugró tevékenység: ejtőernyős ugrás végrehajtása olyan ejtőernyős ugrás során, amikor az ejtőernyővel – az ejtőernyőssel összekapcsolva – egy további személy is ugrik; 48. típusjogosítás: annak igazolása, hogy a szakszolgálati engedély által biztosított jogosultságok az adott típusú légijárművön gyakorolhatók; 49. ultralight repülőgép: legfeljebb két üléssel rendelkező, aerodinamikai kormányzású repülőgép, amelynek átesési sebessége leszálló konfigurációban vagy állandósult repülés közben a  leszálló konfigurációban a  minimális sebessége nem haladja meg a  35 csomó (65 km/óra) CAS-t (Calibrated Air Speed) és a legnagyobb felszálló tömege nem haladja meg a) együléses, szárazföldön üzemelő repülőgép esetén a 300 kg-ot, b) kétüléses, szárazföldön üzemelő repülőgép esetén a 450 kg-ot, c) együléses, kétéltű vagy úszótalpas repülőgép esetén a 330 kg-ot, d) kétüléses, kétéltű vagy úszótalpas repülőgép esetén a 495 kg-ot, e) együléses szárazföldön üzemelő, sárkányszerkezetre szerelt ejtőernyős mentőrendszerrel rendelkező repülőgép esetén a 315 kg-ot, vagy f ) kétüléses szárazföldön üzemelő, sárkányszerkezetre szerelt ejtőernyős mentőrendszerrel rendelkező repülőgép esetén a 472,5 kg-ot azzal, hogy a  c) és d)  pontban szereplő kétéltű repülőgépek legnagyobb felszálló tömege szárazföldön üzemelés esetén nem haladhatja meg az a) és b) pontban meghatározott értéket; 50. útvonalrepülés: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 51. vitorlázó repülőgép: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom. I. FEJEZET A SZAKSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉGEK ÉS A SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY NÉLKÜL VÉGEZHETŐ TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK FELTÉTELEI 3. Általános feltételek 3. § (1) Fedélzeti mérnöki, fedélzeti navigátori, valamint ultralight repülőgépen, autogiron, motoros sárkányrepülő eszközön, valamint a  216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó polgári repülőgépen, helikopteren, vitorlázó repülőgépen, segédmotoros vitorlázó repülőgépen, ballonon, léghajón, helyből felszálló repülőgépen légijármű vezetői, repülőeszköz vezetői, légijármű oktatói vagy repülőeszköz oktatói tevékenységet az a személy végezhet, aki a) rendelkezik a  légiközlekedési hatóság által az  adott légijármű vagy repülőeszköz kategóriájának, továbbá a  végezni kívánt tevékenység jellegének megfelelő jogosultságokat biztosító, e  rendelet szerint kiadott hatályos szakszolgálati engedéllyel és az ahhoz kapcsolódóan előírt hatályos jogosítással, b) teljesíti a szakszolgálati engedélyének megfelelő folyamatossági követelményeket, és c) rendelkezik a  polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatályos orvosi minősítéssel. (2) Repülésüzemi tiszti tevékenységet az a személy végezhet, aki rendelkezik a) a  légiközlekedési hatóság által az  e  rendelet szerint kiadott hatályos repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedéllyel, továbbá az ahhoz kapcsolódóan előírt hatályos jogosítással és b) a  polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az  egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt hatályos orvosi minősítéssel. (3) Lábról induló sárkányrepülő eszközön, siklóernyőn és ejtőernyőn oktatói tevékenységet az a személy végezhet, aki a) betöltötte a 21. életévét, b) sikeresen teljesítette az e rendeletben meghatározott képzési és vizsga követelményeket, c) az oktatás végrehajtására rendelkezik az e rendelet szerinti képző szervezet által kiadott oktatói megbízással, és d) rendelkezik a  polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt hatályos orvosi minősítéssel. (4) Lábról induló sárkányrepülő eszközön vagy siklóernyőn tandempilóta tevékenységet, valamint ejtőernyőn tandemugró tevékenységet az a személy végezhet, aki a) betöltötte a 21. életévét, b) sikeresen teljesítette az e rendeletben meghatározott képzési és vizsga követelményeket, c) rendelkezik a  polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt hatályos orvosi minősítéssel, és d) ha tandempilóta vagy tandemugró da) tevékenységét nem gazdasági célból végzi, tevékenységét bejelentette a  légiközlekedési hatóságnak, vagy db) tevékenységét gazdasági célból végzi, rendelkezik a  légiközlekedési hatóság által az  Lt. 22.  §-a szerint kiadott engedéllyel vagy tevékenységét olyan gazdálkodó szervezet alkalmazottjaként végzi, amely rendelkezik ilyen engedéllyel. 4. § (1) Növendék egyedülrepülési feladatot csak a  képző szervezet által kiadott vagy a  repülési naplóba bevezetett felhatalmazás birtokában és a  repülési feladatnak megfelelő szakszolgálati engedéllyel és oktatói megbízással rendelkező repülésoktató felügyelete mellett végezhet. (2) Ultralight repülőgép, autogiro és motoros sárkányrepülő eszköz esetében az  első egyedülrepülés előtt a növendéknek be kell töltenie a 16. életévét. 4. A tevékenység végzéséhez szükséges dokumentumok 5. § (1) A  légijármű vezetőjének, a  repülőeszköz vezetőjének és a  légijármű vagy repülőeszköz vezetői szakszolgálati engedélyt kérelmező növendéknek a repülési idő nyilvántartására – a légiközlekedési hatóság által rendszeresített formában és tartalommal – repülési naplót kell vezetnie. (2) Az  ejtőernyős tevékenységet végző személynek és a  növendék ejtőernyősnek az  ugrások nyilvántartására – a légiközlekedési hatóság által rendszeresített formában és tartalommal – ugrási naplót kell vezetnie. 6. § (1) A légijármű vezetőjének, a szakszolgálati engedéllyel vezethető repülőeszköz vezetőjének, a fedélzeti mérnöknek és a  fedélzeti navigátornak a  szakszolgálati engedélyét, orvosi minősítését, fényképes, személyazonosításra alkalmas okmányát és a repülési naplóját a repülés időtartama alatt magánál kell tartania és az ellenőrzés helyszínén be kell tudnia mutatni az ellenőrzésre jogosult hatóságnak. (2) A  repülésoktató felügyelete mellett végrehajtott repülés során a  légijármű vagy repülőeszköz vezetésére jogosító szakszolgálati engedéllyel vagy tanúsítvánnyal nem rendelkező növendéknek a  fényképes, személyazonosításra alkalmas okmányát, a  repülési naplóját, továbbá minden egyedülrepülése során az  orvosi minősítését és a  képző szervezet által kiadott felhatalmazását magánál kell tartania és az  ellenőrzés helyszínén be kell tudnia mutatni az ellenőrzésre jogosult hatóságnak. (3) Ha a  növendék már rendelkezik más légijármű vagy repülőeszköz vezetésére jogosító szakszolgálati engedéllyel vagy tanúsítvánnyal, akkor minden repülése alkalmával magánál kell tartania és az  ellenőrzés helyszínén az  ellenőrzésre jogosult hatóságnak be kell tudnia mutatni az  orvosi minősítését, fényképes, személyazonosításra alkalmas okmányát, a repülési naplóját, meglévő szakszolgálati engedélyét vagy tanúsítványát és egyedülrepülése során a képző szervezet által kiadott felhatalmazását. (4) A  lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatónak, a  lábról induló sárkányrepülő eszköz tandempilótának, a siklóernyős oktatónak, a siklóernyős tandempilótának, az ejtőernyős oktatónak és az ejtőernyős tandemugrónak tanúsítványát, orvosi minősítését, fényképes, személyazonosításra alkalmas okmányát, továbbá a repülési naplóját vagy az  ugrási naplóját az  ellenőrzés helyszínén vagy legkésőbb az  ellenőrzéstől számított 1 napon belül be kell tudnia mutatni az ellenőrzésre jogosult hatóságnak. (5) A  növendék lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatónak, a  növendék lábról induló sárkányrepülő eszköz tandempilótának, a  növendék siklóernyős oktatónak, a  növendék siklóernyős tandempilótának, a  növendék ejtőernyős oktatónak és a növendék ejtőernyős tandemugrónak fényképes, személyazonosításra alkalmas okmányát és az ugrási naplóját vagy a repülési naplóját, orvosi minősítését és a képző szervezet által kiadott felhatalmazását az  ellenőrzés helyszínén vagy legkésőbb az  ellenőrzéstől számított 1 napon belül be kell tudnia mutatni az ellenőrzésre jogosult hatóságnak. 5. Nyelvismereti kiterjesztés 7. § (1) A  rádióberendezéssel felszerelt légijármű vagy repülőeszköz vezetőjének, valamint a  fedélzeti navigátornak rendelkeznie kell az 1178/2011/EU bizottsági rendeletben meghatározott nyelvismereti igazolással abból a nyelvből, amelyen repülés közben a rádiókommunikáció folyik. (2) A  nyelvismereti igazolással rendelkező személy szakszolgálati engedélyébe a  légiközlekedési hatóság a nyelvismeretet igazoló bejegyzést tesz (a továbbiakban: nyelvismereti kiterjesztés). MÁSODIK RÉSZ A SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYEK, A BETÉTLAP ÉS A BEJEGYEZHETŐ JOGOSÍTÁSOK 6. A szakszolgálati engedélyek típusai és a betétlap 8. § E rendelet alapján a  légiközlekedési hatóság – az  adott légijármű kategóriájának vagy a  végezni kívánt tevékenységnek megfelelően – a következő szakszolgálati engedélyeket adja ki: a) ultralight repülőgép pilóta szakszolgálati engedély, b) autogiro pilóta szakszolgálati engedély, c) motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély, d) fedélzeti mérnök szakszolgálati engedély, e) fedélzeti navigátor szakszolgálati engedély és f ) repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedély. 9. § (1) Az 1178/2011/EU bizottsági rendelet szerint kiadott magánpilóta, kereskedelmi pilóta, légitársasági pilóta, vitorlázó repülőgép pilóta, ballon pilóta és könnyű légijárműre érvényes pilóta szakszolgálati engedély, a  kapcsolódó jogosítások és tanúsítások engedélyese jogosult a  216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó repülőgépen, helikopteren, helyből felszálló repülőgépen, vitorlázó repülőgépen, segédmotoros vitorlázó repülőgépen, ballonon és léghajón a  szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás által biztosított jogosultságoknak megfelelő tevékenységet végezni. (2) A  repülőgép, helikopter, helyből felszálló repülőgép és léghajó vezetésére jogosító magánpilóta, kereskedelmi pilóta és légitársasági pilóta szakszolgálati engedélyek esetében az  1178/2011/EU bizottsági rendelet alapján kiadott szakszolgálati engedéllyel, jogosítással vagy tanúsítással meg nem szerezhető jogosultságok a  légiközlekedési hatóság által az  1178/2011/EU bizottsági rendelet szerint kiadott szakszolgálati engedélyhez kiadott betétlappal és az arra bejegyzett jogosítással gyakorolhatók. 7. A szakszolgálati engedélyekbe és a betétlapra bejegyezhető jogosítások 10. § (1) Az  e  rendelet alapján kiadott szakszolgálati engedélyekbe bejegyezhető jogosításokat, az  általuk biztosított jogosultságokat és megszerzésük feltételeit a II–VII. Fejezetek és a) az ultralight repülőgép pilóta esetében az 1. melléklet, b) az autogiro pilóta esetében a 2. melléklet, c) a motoros sárkányrepülő eszköz vezető esetében a 3. melléklet, d) a fedélzeti mérnök esetében a 4. melléklet, e) a fedélzeti navigátor esetében az 5. melléklet tartalmazza. (2) A  9.  § (2)  bekezdésében meghatározott betétlapra bejegyezhető, repülőgép és helikopter vezetésére jogosító szakszolgálati engedélyekhez kiadható mezőgazdasági és tűzoltó jogosítások a VIII. Fejezetben és a 6. mellékletben meghatározott követelmények teljesítése esetén adhatóak meg. (3) A  9.  § (2)  bekezdésében meghatározott betétlapra bejegyezhető típusjogosítás megszerzésére az  1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Melléklet H. Alrészében foglalt követelményeket kell megfelelően alkalmazni. A típusjogosítás bejegyzéséhez szükséges képzést az e rendelet szerinti képző szervezet tartja. 8. A szakszolgálati engedély és a betétlap iránti kérelem és kiadásuk 11. § (1) A szakszolgálati engedélyt és a betétlapot a légiközlekedési hatóság kérelemre adja ki. (2) A szakszolgálati engedély, a betétlap, valamint a szakszolgálati engedélybe és a betétlapra bejegyezhető jogosítás kiadása, meghosszabbítása vagy megújítása iránti kérelmet a  légiközlekedési hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, amelynek a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Ket.) foglaltakon túl a következőket kell tartalmaznia: a) a  kérelmező állampolgársága, az  állampolgárságra vonatkozó adatok kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozattal együtt, b) a kérelmező születési helye és ideje, c) az  e  rendeletben előírt képzési és vizsgáztatási feltételek teljesítésére, valamint a  meghosszabbítás vagy a megújítás feltételeinek teljesülésére vonatkozó információk, d) a kérelmező aláírása. (3) A  (2)  bekezdésben meghatározott kérelemhez csatolni kell az  e  rendelet követelményeinek teljesítését igazoló dokumentumok másolatát. (4) A szakszolgálati engedély és a betétlap első kiadása esetében a kérelmezőnek be kell mutatnia személyazonosító igazolványát vagy személyazonosításra alkalmas más okmányát, vagy el kell küldenie annak másolatát a  benne foglalt adatok kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatával együtt. 12. § (1) Az e rendelet alapján kiadott szakszolgálati engedélyek és a betétlap általános formai követelményeit és kötelező tartalmi elemeit a 7. melléklet tartalmazza. (2) Az  elveszett vagy megsemmisült szakszolgálati engedélyt vagy betétlapot a  légiközlekedési hatóság kérelemre pótolja. Megrongálódás esetén a  szakszolgálati engedélyt vagy a  betétlapot a  légiközlekedési hatóság kérelemre cseréli. (3) A  légiközlekedési hatóság az  e  rendelet alapján kiadott szakszolgálati engedélyeket és betétlapokat, a  bejegyzett jogosításokat és a nyelvismereti kiterjesztéseket – az Lt. 3/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjának megfelelően – nyilvántartja. (4) A  szakszolgálati engedély és a  betétlap engedélyese a  nevében, a  lakcímében és az  állampolgárságában bekövetkezett változást – az  állampolgárságára vonatkozó adatok kezeléséhez való hozzájáruló nyilatkozatával együtt – köteles a változást követő 30 napon belül bejelenteni a  légiközlekedési hatóságnak. Adatváltozás esetén a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt és a betétlapot cseréli. 9. A szakszolgálati engedély és a betétlap hatályossága 13. § (1) A  szakszolgálati engedély vagy a  betétlap hatályosságát a  bejegyzett jogosítás és nyelvismereti kiterjesztés, valamint az orvosi minősítés hatályossága együttesen határozza meg. (2) A szakszolgálati engedélybe vagy a betétlapra bejegyzett jogosítás időbeli hatályát az e rendeletben meghatározott hatályossági időtartam figyelembevételével megállapított hónap végéig kell megadni. 14. § (1) A  szakszolgálati engedélybe vagy a  betétlapra bejegyzett jogosítás vagy nyelvismereti kiterjesztés időbeli hatályát a  légiközlekedési hatóság kérelemre, az  e  rendeletben meghatározott követelmények teljesülése esetén meghosszabbítja. (2) A  meghosszabbítás iránti kérelmet legalább 30 nappal az  időbeli hatály lejárta előtt kell a  légiközlekedési hatósághoz benyújtani. (3) A  szakszolgálati engedélybe vagy a  betétlapra bejegyzett jogosítás vagy nyelvismereti kiterjesztés meghosszabbítása esetén az újabb hatályossági időtartam kezdőnapja a még hatályos jogosítás vagy nyelvismereti kiterjesztés lejárati napja. (4) Ha a kérelmet több mint 90 nappal a lejárati dátumot megelőzően nyújtják be, akkor a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a meghosszabbítás kezdőnapja a) a meghosszabbított jogosítás vagy kiterjesztés kiadásának napja vagy b) ha e rendelet a meghosszabbításhoz vizsgát ír elő, akkor a sikeresen teljesített vizsga napja. (5) A  légiközlekedési hatóság a  jogosítás időbeli hatályát nem hosszabbítja meg, ha a  kérelmező nem rendelkezik a  jogosultság gyakorlásához e  rendelet által előírt hatályos nyelvismereti kiterjesztéssel vagy a  polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az  egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott orvosi minősítéssel. 15. § A lejárt jogosítást vagy nyelvismereti kiterjesztést a  légiközlekedési hatóság kérelemre megújítja, ha a  kérelmező megfelel e  rendelet követelményeinek. A  jogosítás vagy nyelvismereti kiterjesztés megújítása esetén az  újabb hatályossági időtartam kezdőnapja a megújításhoz előírt, sikeresen teljesített vizsga napja. 16. § Ha a szakszolgálati engedély vagy a  jogosítás meghosszabbításához e rendelet vizsga vagy kompetencia felmérés teljesítését írja elő, az a kérelmező, aki szakszolgálati engedélye vagy jogosítása lejárta előtt nem felel meg az előírt vizsgán vagy kompetencia felmérésen, csak akkor gyakorolhatja a  szakszolgálati engedélye vagy jogosítása által biztosított jogosultságokat, ha a vizsgát vagy kompetencia felmérést sikeresen teljesítette. 10. A szakszolgálati engedély, a betétlap és a jogosítás felfüggesztése és visszavonása 17. § (1) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt, a betétlapot vagy a jogosítást felfüggeszti, ha a) az  engedélyes akadályozza a  légiközlekedési hatóságnak a  szakszolgálati vagy oktatói tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos eljárását, az ellenőrzés lehetővé tételéig, b) az engedélyes a szakszolgálati vagy oktatói tevékenység ellátásával összefüggésben ba) a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a  továbbiakban: Btk.) szerinti vasúti, légi, vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233.  §), járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §) vagy járművezetés bódult állapotban (Btk. 237.  §) elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alá kerül annak jogerős befejezéséig, vagy bb) a  szabálysértésekről, a  szabálysértési eljárásról és a  szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a  továbbiakban: Szabs. tv.) szerinti ittas vezetés (Szabs. tv. 217.  §), a  légiközlekedési biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése (Szabs. tv. 228.  §) elkövetésének alapos gyanúja esetén szabálysértési eljárás hatálya alá kerül annak lezárásáig, vagy c) az  engedélyes a  polgári légiközlekedési személyzet egészségügyi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint egészségileg alkalmatlan állapotban lát el szakszolgálati tevékenységet, addig az  időpontig, ameddig a  repülőorvosi vizsgálat az  egészségügyi alkalmasságot meg nem állapítja. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben – amennyiben a szakszolgálati engedélybe vagy a betétlapra több jogosítás is be van jegyezve és a megállapított eltérés nem jelenti a többi jogosítás gyakorlásához szükséges feltételek nem teljesítését – a  légiközlekedési hatóság felfüggesztheti csak a  szakszolgálati engedélybe vagy a  betétlapra bejegyzett azon jogosítást is, amellyel összefüggésben a  légiközlekedési szabályokat az  engedélyes megszegte. (3) Ha a  légiközlekedési hatóság a  szakszolgálati engedélyt, a  betétlapot vagy a  jogosítást az  (1)  bekezdés b)  pontja alapján függeszti fel, a  határozatban rendelkeznie kell a  szakszolgálati engedély, a  betétlap vagy a  jogosítás visszaadásához szükséges, e rendelettel összhangban lévő képzési vagy vizsgáztatási követelményekről is. (4) A szakszolgálati engedély, a betétlap vagy a  jogosítás engedélyese a szakszolgálati engedélyéhez, a betétlapjához vagy a felfüggesztett jogosításához kapcsolódó jogosultságokat a felfüggesztés időtartama alatt nem gyakorolhatja. 18. § (1) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt, a betétlapot vagy a jogosítást visszavonja, ha a) az engedélyes a kérelemben valótlan adatokat jelölt meg, b) a 17. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak közül bármelyik ismétlődően következik be, c) az  engedélyest a  bíróság a  17.  § (1)  bekezdés b)  pont ba)  alpontjában felsorolt valamelyik bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte vagy a  bíróság az  engedélyest a  légijármű-vezetés gyakorlásától jogerősen eltiltotta, d) a  17.  § (1)  bekezdés b)  pont bb)  alpontjában foglalt szabálysértések közül, engedélyes általi bármelyik ismételt elkövetését a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerősen megállapította. (2) A szakszolgálati engedély, a betétlap vagy a  jogosítás visszavonását követően új szakszolgálati engedély, betétlap vagy jogosítás kiadása során a kérelmezőnek ismételten teljesítenie kell az e rendelet szerinti követelményeket és a visszavonás előtt szerzett ismeret és tapasztalat nem számítható be az e rendeletben meghatározott ismereti és tapasztalati követelményekbe. 19. § (1) A  17.  § (1)  bekezdésében és a  18.  § (1)  bekezdésében meghatározott esetben a  légiközlekedési hatóság intézkedésként a szakszolgálati engedélyt vagy a betétlapot azonnali hatállyal bevonja és a szakszolgálati engedélyt vagy a  betétlapot elveszi, amelyről átvételi elismervényt állít ki. Az  átvételi elismervénynek tartalmaznia kell a bevonás e rendeletben meghatározott jogalapját. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevonás esetén a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedély, a betétlap vagy a jogosítás felfüggesztéséről, visszavonásáról vagy visszaadásáról 5 napon belül dönt. (3) Ha a  szakszolgálati engedély vagy a  betétlap felfüggesztése a  17.  § (2)  bekezdésében foglaltak szerint nem érinti a  jogosult valamennyi jogosítását, a  légiközlekedési hatóság a  jogosult részére új, csak a  felfüggesztéssel nem érintett jogosítások gyakorlását lehetővé tevő szakszolgálati engedélyt vagy betétlapot állít ki és ad vissza. 11. A szakszolgálati tevékenység folyamatos ellátásának követelményei 20. § (1) Az  ultralight repülőgép pilóta szakszolgálati engedély engedélyese csak akkor gyakorolhatja a  szakszolgálati engedélye által biztosított jogosultságokat, ha ultralight repülőgépen az előző 24 hónapban teljesített a) legalább 12 óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal 12 fel- és leszállást, valamint b) legalább egy óra teljes repülési idővel, oktatóval végrehajtott ismeretfrissítő oktatást. (2) Az  ultralight pilóta szakszolgálati engedély időbeli hatályán belül éjszakai jogosítással éjszakai repülést az a légijármű-vezető végezhet, aki legalább 1 fel- és leszállást végrehajtott éjszaka a repülést megelőző 90 napban. (3) Az  ultralight repülőgép vontató jogosítás jogosultságainak gyakorlása érdekében a  jogosítás engedélyesének teljesítenie kell legalább 5 – a jogosításának megfelelő – vontatást az előző 24 hónap során. (4) Amennyiben az  ultralight repülőgép vontató jogosítás engedélyese nem felel meg a  (3)  bekezdés előírásainak, a  jogosítás által biztosított jogosultság ismételt gyakorlása előtt köteles a  hátralévő vontatásokat oktatóval vagy oktató felügyelete mellett teljesíteni. (5) Az  autogiro pilóta szakszolgálati engedély engedélyese csak akkor gyakorolhatja a  szakszolgálati engedélye által biztosított jogosultságait, ha autogiron az előző 24 hónapban teljesített a) legalább 12 óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal 12 fel- és leszállást, valamint b) legalább egy óra teljes repülési idővel, oktatóval végrehajtott ismeretfrissítő oktatást. (6) A  motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély engedélyese csak akkor gyakorolhatja a  szakszolgálati engedélye által biztosított jogosultságokat, ha motoros sárkányrepülő eszközön az  előző 24 hónapban teljesített a) legalább 12 óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal 12 fel- és leszállást és b) legalább egy óra teljes repülési idővel, oktatóval végrehajtott ismeretfrissítő oktatást. (7) A  fedélzeti mérnök szakszolgálati engedély időbeli hatályán belül fedélzeti mérnöki tevékenységet az  a  fedélzeti mérnök láthat el, aki a repülést megelőző 90 napban azonos típusú légijárművön legalább három útvonalrepülést hajtott végre. (8) A fedélzeti navigátor szakszolgálati engedély időbeli hatályán belül fedélzeti navigátori tevékenységet az a fedélzeti navigátor láthat el, aki a repülést megelőző 90 napban azonos típusú légijárművön legalább három útvonalrepülést hajtott végre. (9) Ha az (1)–(2) és az (5)–(8) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, akkor az engedélyesnek a) részt kell vennie egy vizsgáztató által végzett készségellenőrzésen, vagy b) teljesítenie kell a hiányzó repülési időt, valamint a felszállásokat és a leszállásokat oktató felügyelete mellett kétkormányos légijárművön vagy egyedülrepülések során. II. FEJEZET AZ ULTRALIGHT REPÜLŐGÉP PILÓTA SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY 12. Az ultralight repülőgép pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes jogosultságai és az engedély megszerzésének feltételei 21. § (1) Az  ultralight repülőgép pilóta szakszolgálati engedély (a  továbbiakban: ULPL) engedélyesének joga van parancsnokpilótaként tevékenykedni egy- és kétüléses ultralight repülőgépen nappal, látvarepülési szabályok szerint. (2) Az  ULPL engedélyesének 19. életéve betöltése után joga van kétüléses ultralight repülőgépen a  szakszolgálati engedélyébe bejegyzett hatályos jogosításának megfelelő egyéb gazdasági célú tevékenységet végezni, ha az azt megelőző 90 napban legalább 3 fel- és leszállást teljesített az adott típusú ultralight repülőgépen. (3) Az  ULPL engedélyesének 19. életéve betöltése után joga van kétüléses ultralight repülőgépen gazdasági célú repülést végezni, ha a  szakszolgálati engedélyének kiadását követően legalább 100 óra repülési időt teljesített parancsnokpilótaként ultralight repülőgépen. (4) Az  ULPL engedélyese jogosultságait akkor gyakorolhatja éjszaka, látvarepülési szabályok szerint, ha rendelkezik éjszakai jogosítással (a  továbbiakban: NVFR jogosítás). Az  NVFR jogosítás megszerzéséhez teljesíteni kell az  1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Melléklet FCL.810 pont a)  alpontjában meghatározott követelményeket ultralight repülőgéppel. A jogosultság csak éjszakai repülésre alkalmas ultralight repülőgépen gyakorolható. (5) Ha az  ULPL engedélyese jogosultságait olyan ultralight repülőgéptípuson kívánja gyakorolni, amely eltér attól a  típustól, amelyen a  jártassági vizsgát teljesítette, az  engedélyes felelőssége, hogy az  eltérő típus üzemeltetésre vonatkozó sajátosságait megismerje. 22. § ULPL-t az  a  személy kaphat, aki betöltötte a  17. életévét, sikeresen elvégezte az  ULPL megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést és sikeresen letette az ULPL megszerzésére irányuló elméleti és jártassági vizsgát. 23. § (1) Az  ULPL megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés tematikáját a  képző szervezet alakítja ki. A tematikáknak legalább az 1. mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjednie. (2) Az ULPL megszerzésére irányuló elméleti vizsga keretében a növendéknek bizonyítania kell, hogy az 1. mellékletben meghatározott elméleti témakörökből rendelkezik azzal a  szakismerettel, amely az  ULPL engedélyesét megillető jogosultságoknak megfelel. (3) A  jártassági vizsgát a  légiközlekedési hatóság által, az  1.  mellékletben meghatározott témakörök figyelembevételével kialakított vizsgaszabályzat szerint kell lefolytatni. A  légiközlekedési hatóság a vizsgaszabályzatban meghatározza a vizsga végrehajtására vonatkozó tűréshatárokat is. 13. Az ultralight repülőgép repülésoktatói jogosítással rendelkező engedélyes jogosultságai és a jogosítás megszerzésének feltételei 24. § Az ultralight repülőgép repülésoktatói jogosítás [a továbbiakban: FI(UL)] engedélyesének joga van a növendék által végrehajtott egyedülrepülést felügyelni, valamint ULPL, FI(UL), ultralight repülőgép vontató jogosítás és ultralight repülőgép pilóta szakszolgálati engedélybe bejegyezhető éjszakai jogosítás kiadása céljából repülésoktatást végrehajtani, amennyiben rendelkezik a) hatályos ULPL-lel, b) hatályos FI(UL) jogosítással és c) a képzési feladatnak megfelelő, hatályos jogosítással. 25. § FI(UL)-t az a személy kaphat, aki betöltötte a 21. életévét, rendelkezik hatályos ULPL-lel, sikeresen elvégezte a FI(UL) megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést, sikeresen teljesítette a  FI(UL) megszerzésére irányuló kompetencia felmérést és rendelkezik legalább 200 óra repülési idővel ultralight repülőgépen parancsnokpilótaként. 26. § (1) A  FI(UL) megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés tematikáját a  képző szervezet alakítja ki. A tematikáknak legalább az 1. mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjednie. (2) A  FI(UL) megszerzésére irányuló képzés után a  növendéknek kompetencia felmérésen kell részt vennie. A kompetencia felmérésnek legalább az 1. mellékletben meghatározottakat kell tartalmaznia. 14. A FI(UL) időbeli hatálya 27. § A FI(UL) a kiadástól számított 3 évig hatályos. 28. § (1) Ha a  FI(UL) engedélyese a  FI(UL) időbeli hatályán belül az  alábbi három követelményből legalább kettőt teljesít, akkor a légiközlekedési hatóság kérelemre a jogosítást 3 évre meghosszabbítja: a) legalább 50 órányi repülésoktatást teljesített a megfelelő légijármű kategóriában a jogosítás időbeli hatályán belül oktatóként, b) részt vett egy oktatói ismeretfrissítő oktatáson, a jogosítás időbeli hatályán belül, c) megfelelt egy kompetencia felmérésen a jogosítás időbeli hatályának lejártát megelőző 12 hónapon belül. (2) A FI(UL) engedélyesének legalább minden második meghosszabbítás alkalmával meg kell felelnie egy kompetencia felmérésen. 29. § Megújítás esetén a FI(UL) kérelmezőnek a) részt kell vennie egy oktatói ismeretfrissítő oktatáson, és b) meg kell felelnie egy kompetencia felmérésen. 15. Az ultralight repülőgép vontató jogosítással rendelkező engedélyes jogosultságai és a jogosítás megszerzésének feltételei 30. § (1) Az ultralight repülőgép vontató jogosítás engedélyesének joga van arra alkalmas ultralight repülőgéppel vitorlázó repülőgépet vontatni. (2) Az  ultralight repülőgép vontató jogosítás engedélyesének joga van arra alkalmas ultralight repülőgéppel transzparenst vontatni. 31. § Ultralight repülőgép vontató jogosítást az a személy kaphat, aki a) rendelkezik hatályos ULPL-lel, és b) teljesítette az  1.  mellékletben a  vitorlázó repülőgép vagy a  transzparens vontatására jogosító vontató jogosításra vonatkozóan meghatározott elméleti és gyakorlati képzést, valamint c) vitorlázó repülőgép vontatására jogosító vontató jogosítás esetében teljesített legalább 60 óra repülési időt parancsnokpilótaként, valamint 60 fel- és leszállást ultralight repülőgépen az  ultralight repülőgép pilóta szakszolgálati engedély kiadása után vagy d) transzparens vontatására jogosító vontató jogosítás esetében teljesített legalább 100 óra repülési időt parancsnokpilótaként, valamint 200 fel- és leszállást ultralight repülőgépen az  ultralight repülőgép pilóta szakszolgálati engedély kiadása után. III. FEJEZET AZ AUTOGIRO PILÓTA SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY 16. Az autogiro pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes jogosultságai és az engedély megszerzésének feltételei 32. § (1) Az autogiro pilóta szakszolgálati engedély (a továbbiakban: AGPL) engedélyesének joga van parancsnokpilótaként tevékenykedni bármely egy- és kétüléses autogiron nappal, látvarepülési szabályok szerint. (2) Az  AGPL engedélyesének 19. életéve betöltése után joga van kétüléses autogiron a  szakszolgálati engedélyébe bejegyzett hatályos jogosításának megfelelő egyéb gazdasági célú tevékenységet végezni, ha a  megelőző 90 napban legalább 3 fel- és leszállást teljesített az adott típusú autogiron. (3) Az AGPL engedélyesének 19. életéve betöltése után joga van kétüléses autogiron gazdasági célú repülést végezni, ha a szakszolgálati engedélyének kiadását követően legalább 100 óra repülési időt teljesített parancsnokpilótaként autogiron. (4) Ha az  AGPL engedélyese jogosultságait olyan autogiro típuson kívánja gyakorolni, amely eltér attól a  típustól, amelyen a  jártassági vizsgát teljesítette, az  engedélyes felelőssége, hogy az  eltérő típus üzemeltetésre vonatkozó sajátosságait megismerje. 33. § AGPL-t az  a  személy kaphat, aki betöltötte a  17. életévét, sikeresen elvégezte az  AGPL megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést, valamint sikeresen letette az  AGPL megszerzésére irányuló elméleti és jártassági vizsgát. 34. § (1) Az  AGPL megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés tematikáját a  képző szervezet alakítja ki. A tematikáknak legalább a 2. mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjednie. (2) Az AGPL megszerzésére irányuló elméleti vizsga keretében a növendéknek bizonyítania kell, hogy a 2. mellékletben meghatározott elméleti témakörökből rendelkezik azzal a  szakismerettel, amely az  AGPL engedélyesét megillető jogosultságoknak megfelel. (3) A jártassági vizsgát a légiközlekedési hatóság által a 2. mellékletben meghatározott témakörök figyelembevételével kialakított vizsgaszabályzat szerint kell lefolytatni. A  légiközlekedési hatóság a  vizsgaszabályzatban meghatározza a vizsga végrehajtására vonatkozó tűréshatárokat is. 17. Az autogiro repülésoktatói jogosítással rendelkező engedélyes jogosultságai és a jogosítás megszerzésének feltételei 35. § Az autogiro repülésoktatói jogosítás [a továbbiakban: FI(AG)] engedélyesének joga van a  növendék által végrehajtott egyedülrepülést felügyelni, valamint AGPL és FI(AG) kiadása céljából repülésoktatást végrehajtani. 36. § FI(AG)-t az a személy kaphat, aki betöltötte a 21. életévét, rendelkezik hatályos AGPL-lel, sikeresen elvégezte a FI(AG) megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést, sikeresen teljesítette a  FI(AG) megszerzésére irányuló kompetencia felmérést és rendelkezik legalább 200 óra repülési idővel autogiron parancsnokpilótaként. 37. § (1) A  FI(AG) megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés tematikáját a  képző szervezet alakítja ki. A tematikáknak legalább a 2. mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjednie. (2) A  FI(AG) megszerzésére irányuló képzés után a  növendéknek kompetencia felmérésen kell részt vennie. A kompetencia felmérésnek legalább a 2. mellékletben meghatározottakat kell tartalmaznia. 18. A FI(AG) időbeli hatálya 38. § A FI(AG) a kiadástól számított 3 évig hatályos. 39. § (1) Ha a  FI(AG) engedélyese a  FI(AG) időbeli hatályán belül az  alábbi három követelményből legalább kettőt teljesít, akkor a légiközlekedési hatóság kérelemre a jogosítást 3 évre meghosszabbítja: a) legalább 50 órányi repülésoktatást teljesített a megfelelő légijármű kategóriában a jogosítás időbeli hatályán belül oktatóként, b) részt vett egy oktatói ismeretfrissítő oktatáson, a jogosítás időbeli hatályán belül, c) megfelelt egy kompetencia felmérésen a jogosítás időbeli hatályának lejártát megelőző 12 hónapon belül. (2) A FI(AG) engedélyesének legalább minden második meghosszabbítás alkalmával meg kell felelnie egy kompetencia felmérésen. 40. § Megújítás esetén a FI(AG) kérelmezőjének a) részt kell vennie egy oktatói ismeretfrissítő oktatáson, és b) meg kell felelnie egy kompetencia felmérésen. IV. FEJEZET A MOTOROS SÁRKÁNYREPÜLŐ ESZKÖZ VEZETŐ SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY 19. A motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes jogosultságai és az engedély megszerzésének feltételei 41. § (1) A motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély engedélyesének joga van motoros sárkányrepülő eszköz vezetői tevékenységet végezni nappal, látvarepülési szabályok szerint, nem gazdasági célú repülés során. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély engedélyese 100 óra motoros sárkányrepülő eszköz parancsnokpilótaként teljesített repülési idő után szállíthat utast gazdasági célú repülés során. (3) Ha a  motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély engedélyese jogosultságait olyan motoros sárkányrepülő eszköz típuson kívánja gyakorolni, amely eltér attól a típustól, amelyen a jártassági vizsgát teljesítette, az engedélyes felelőssége, hogy az eltérő típus üzemeltetésre vonatkozó sajátosságait megismerje. 42. § Motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedélyt az  a  személy kaphat, aki betöltötte 16. életévét, sikeresen elvégezte a  motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést, valamint sikeresen letette a  motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló elméleti és jártassági vizsgát. 43. § (1) A  motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés tematikáját a  képző szervezet alakítja ki. A  tematikáknak legalább a  3.  mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjednie. (2) A motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló elméleti vizsga keretében a  növendéknek bizonyítania kell, hogy a  3.  mellékletben meghatározott elméleti témakörökből rendelkezik azzal a  szakismerettel, amely a  motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély engedélyesét megillető jogosultságoknak megfelel. (3) A jártassági vizsgát a légiközlekedési hatóság által, a 3. mellékletben meghatározott témakörök figyelembevételével kialakított vizsgaszabályzat szerint kell lefolytatni. A  légiközlekedési hatóság a  vizsgaszabályzatban meghatározza a vizsga végrehajtására vonatkozó tűréshatárokat is. 20. A motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítással rendelkező engedélyes jogosultságai és a jogosítás megszerzésének feltételei 44. § A motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás engedélyesének joga van a  növendék által végrehajtott egyedülrepülést felügyelni, valamint motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély és motoros sárkányrepülő eszköz oktatói jogosítás kiadása céljából repülésoktatást végrehajtani, amennyiben rendelkezik hatályos motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedéllyel és hatályos motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítással. 45. § Motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítást az a személy kaphat, aki betöltötte 21. életévét, rendelkezik hatályos motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedéllyel, sikeresen elvégezte a  motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést, sikeresen teljesítette a motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás megszerzésére irányuló kompetencia felmérést és rendelkezik legalább 150 óra repülési idővel motoros sárkányrepülő eszközön parancsnokpilótaként. 46. § (1) A  motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki. A tematikáknak legalább a 3. mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjednie. (2) A  motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás megszerzésére irányuló képzés után a  növendéknek kompetencia felmérésen kell részt vennie. A  kompetencia felmérésnek legalább a  3.  mellékletben meghatározottakat kell tartalmaznia. 21. A motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás időbeli hatálya 47. § A motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás a kiadástól számított 3 évig hatályos. 48. § (1) Ha a  motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás engedélyese a  jogosítás időbeli hatályán belül az  alábbi három követelményből kettőt teljesít, akkor a  légiközlekedési hatóság kérelemre a  jogosítást 3 évre meghosszabbítja: a) legalább 50 órányi repülésoktatás teljesítése motoros sárkányrepülő eszközön a  jogosítás időbeli hatályán belül oktatóként, b) részvétel egy oktatói ismeretfrissítő oktatáson, a jogosítás időbeli hatályán belül, c) megfelelés egy kompetencia felmérésen a jogosítás időbeli hatályának lejártát megelőző 12 hónapon belül. (2) A  motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás engedélyesének legalább minden második meghosszabbítás alkalmával meg kell felelnie egy kompetencia felmérésen. 49. § Megújítás esetén a motoros sárkányrepülő eszköz oktatói jogosítás kérelmezőjének a) részt kell vennie egy oktatói ismeretfrissítő oktatáson, és b) meg kell felelnie egy kompetencia felmérésen. 22. A motoros sárkányrepülő eszköz vontató jogosítással rendelkező engedélyes jogosultságai és a jogosítás megszerzésének feltételei 50. § (1) A  lábról induló sárkányrepülő eszköz vontatására jogosító motoros sárkányrepülő eszköz vontató jogosítás engedélyesének arra alkalmas motoros sárkányrepülő eszközzel lábról induló sárkányrepülő eszközt vontathat. (2) A transzparens vontatására jogosító motoros sárkányrepülő eszköz vontató jogosítás engedélyesének joga van arra alkalmas motoros sárkányrepülő eszközzel transzparenst vontatni. 51. § Motoros sárkányrepülő eszköz vontató jogosítást az a személy kaphat, aki a) rendelkezik hatályos motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedéllyel, és b) teljesítette a 3. mellékletben a  lábról induló sárkányrepülő eszköz vagy a transzparens vontatására jogosító vontató jogosításra vonatkozóan meghatározott elméleti és gyakorlati képzést, valamint c) lábról induló sárkányrepülő eszköz vontatására jogosító vontató jogosítás esetében teljesített legalább 60 óra repülési időt parancsnokpilótaként, valamint 60 fel- és leszállást motoros sárkányrepülő eszközön a motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély kiadása után vagy d) transzparens vontatására jogosító vontató jogosítás esetében teljesített legalább 100 óra repülési időt parancsnokpilótaként, valamint 200 fel- és leszállást motoros sárkányrepülő eszközön a  motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély kiadása után. V. FEJEZET A FEDÉLZETI MÉRNÖK SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY 23. A fedélzeti mérnök szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes jogosultságai és az engedély megszerzésének feltételei 52. § (1) A  fedélzeti mérnök szakszolgálati engedély (a  továbbiakban: F/E) engedélyesének joga van fedélzeti mérnökként tevékenykedni bármely olyan típusú légijárművön, amelyre hatályos típusjogosítással rendelkezik. A szakszolgálati engedélybe legfeljebb 2 hatályos típusjogosítást lehet bejegyezni. (2) Az F/E első megszerzésekor azt a  típusjogosítást kell bejegyezni a szakszolgálati engedélybe, amellyel a  jártassági vizsga teljesítve lett. 53. § F/E-t az  a  személy kaphat, aki betöltötte a  18. életévét, legalább középfokú műszaki iskolai végzettséggel rendelkezik, sikeresen elvégezte az  F/E megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést, valamint sikeresen letette az F/E megszerzésére irányuló elméleti és jártassági vizsgát. 54. § (1) Az  F/E megszerzésére irányuló elméleti képzés tematikáját a  4.  mellékletben meghatározott témakörök alapján a képző szervezet alakítja ki. (2) Az  F/E megszerzésére irányuló gyakorlati képzés során a  4.  mellékletben meghatározottakat kell teljesíteni. A gyakorlati képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki. (3) Az F/E megszerzésére irányuló elméleti vizsga keretében a növendéknek bizonyítania kell, hogy a 4. mellékletben meghatározott elméleti témakörökből rendelkezik azzal a  szakismerettel, amely az  F/E engedélyesét megillető jogosultságoknak megfelel. (4) Az  F/E megszerzésére irányuló képzés befejezése után a  növendéknek jártassági vizsga keretében bizonyítania kell, hogy az  F/E engedélyesére vonatkozó jogosultságoknak megfelelő szakértelemmel képes a  4.  mellékletben meghatározott feladatokat és eljárásokat az adott típusú légijárművön fedélzeti mérnökként végrehajtani. 24. Az F/E-be bejegyezhető típusjogosítás megszerzésének feltételei 55. § (1) Ha az F/E megszerzésére irányuló képzést követően a növendék bizonyítja jártasságát és szakismeretét az F/E első kiadásához, a  képzésen és a  vizsgán használt légijármű típusának megfelelő típusjogosítást a  szakszolgálati engedélybe be kell jegyezni. (2) A  további légijármű típusjogosítás megszerzéséhez elméleti és gyakorlati képzést kell végezni, valamint sikeres elméleti és jártassági vizsgát kell tenni. (3) Az  F/E-be bejegyezhető további légjármű típusjogosítás megszerzésére irányuló elméleti képzés tematikáját a 4. mellékletben meghatározott témakörök alapján a képző szervezet alakítja ki. (4) Az  F/E-be bejegyezhető további légjármű típusjogosítás megszerzésére irányuló gyakorlati képzés során a 4. mellékletben meghatározottakat kell teljesíteni. A gyakorlati képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki. (5) A  típusjogosítás megszerzésére irányuló elméleti vizsga keretében a  növendéknek bizonyítania kell, hogy képes a fedélzeti mérnöki feladatait ellátni a 4. mellékletben meghatározott témakörökben, az adott típusú légijárművön. (6) A  típusjogosítás megszerzésére irányuló képzés befejezése után a  növendéknek jártassági vizsga keretében bizonyítania kell, hogy az  F/E engedélyesére vonatkozó jogosultságoknak megfelelő szakértelemmel képes a  4.  mellékletben meghatározott feladatokat és eljárásokat az  adott típusú légijárművön fedélzeti mérnökként végrehajtani. 25. Az F/E-be bejegyezhető típusjogosítás időbeli hatálya 56. § A típusjogosítás a kiadástól számított 1 évig hatályos. 57. § (1) Ha a  típusjogosítás engedélyese a  típusjogosítás lejárati dátumát megelőző 12 hónapban legalább 10 fel- és leszállást végrehajtott, valamint legalább 200 óra repülési időt teljesített az  adott típussal, akkor a  típusjogosítás időbeli hatálya újabb 1 évre meghosszabbítható. (2) Ha a  típusjogosítás engedélyese az  (1)  bekezdésben meghatározott feltételeket nem teljesíti, akkor gyakorlatba hozó repülésen kell részt vennie egy légiközlekedési hatóság által kijelölt felügyelő mellett, amit a repülési naplóban e  rendeletre való hivatkozással rögzíteni kell, továbbá a  4.  melléklet 2.4.  pontjában meghatározottak szerinti készségellenőrzést kell végrehajtania. (3) Az  (1)  bekezdésben a  12 hónapra előírt 200 óra repülési időbe beszámítható az  azonos vagy más típuson, pilóta beosztásban teljesített repülési idő is abban az  esetben, ha a  kérelmező fedélzeti mérnökként legalább 100 óra repülési időt teljesített. 58. § Megújítás esetén a  típusjogosítás kérelmezőjének legalább három vagy annyi gyakorlatba hozó repülést kell végrehajtania, amely biztosítja a  4.  melléklet 2.4.  pontjában meghatározottak szerinti készségellenőrzéshez szükséges ismeretszintet. A  gyakorló repüléseket egy légiközlekedési hatóság által kijelölt felügyelő mellett kell teljesíteni és a  repülési naplóban e  rendeletre való hivatkozással rögzíteni kell. A  gyakorló repüléseket követően végre kell hajtania a 4. melléklet 2.4. pontjában meghatározottak szerinti készségellenőrzést. VI. FEJEZET A FEDÉLZETI NAVIGÁTOR SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY 26. A fedélzeti navigátor szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes jogosultságai és az engedély megszerzésének feltételei 59. § (1) A  fedélzeti navigátor szakszolgálati engedély (a  továbbiakban: F/N) engedélyesének joga van fedélzeti navigátorként tevékenykedni bármely olyan típusú légijárművön, amelyre hatályos típusjogosítással rendelkezik. A szakszolgálati engedélyben legfeljebb 2 hatályos típusjogosítás lehet. (2) Az F/N első megszerzésekor azt a típusjogosítást kell bejegyezni a szakszolgálati engedélybe, amellyel a  jártassági vizsga teljesítve lett. 60. § F/N-t az a személy kérelmezhet, aki betöltötte a 18. életévét, legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, sikeresen elvégezte az  F/N megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést, valamint sikeresen letette az F/N megszerzésére irányuló elméleti és jártassági vizsgát. 61. § (1) Az  F/N megszerzésére irányuló elméleti képzés tematikáját az  5.  mellékletben meghatározott témakörök alapján a képző szervezet alakítja ki. (2) Az  F/N megszerzésére irányuló gyakorlati képzés során az  5.  mellékletben meghatározottakat kell teljesíteni. A gyakorlati képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki. (3) Az F/N megszerzésére irányuló elméleti vizsga keretében a növendéknek bizonyítania kell, hogy az 5. mellékletben meghatározott elméleti témakörökből rendelkezik azzal a  szakismerettel, amely az  F/N engedélyesét megillető jogosultságoknak megfelel. (4) Az  F/N megszerzésére irányuló képzés befejezése után a  növendéknek jártassági vizsga keretében bizonyítania kell, hogy az  F/N engedélyesére vonatkozó jogosultságoknak megfelelő szakértelemmel képes az  5.  mellékletben meghatározott feladatokat és eljárásokat az adott típusú légijárművön fedélzeti navigátorként végrehajtani. 27. Az F/N-be bejegyezhető típusjogosítás megszerzésének feltételei 62. § (1) Ha az F/N megszerzésére irányuló képzést követően a növendék bizonyítja jártasságát és szakismeretét az F/N első kiadásához, a  képzésen és a  vizsgán használt légijármű típusának megfelelő típusjogosítást a  szakszolgálati engedélybe be kell jegyezni. (2) A  további légijármű típusjogosítás megszerzéséhez elméleti és gyakorlati képzést kell végezni, valamint sikeres elméleti és jártassági vizsgát kell tenni. (3) Az  F/N-be bejegyezhető további légijármű típusjogosítás megszerzésére irányuló elméleti képzés tematikáját az 5. mellékletben meghatározott témakörök alapján a képző szervezet alakítja ki. (4) Az  F/N-be bejegyezhető további légjármű típusjogosítás megszerzésére irányuló gyakorlati képzés során az 5. mellékletben meghatározottakat kell teljesíteni. A gyakorlati képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki. (5) A  típusjogosítás megszerzésére irányuló elméleti vizsga keretében a  növendéknek bizonyítania kell, hogy képes a  fedélzeti navigátori feladatait ellátni az  5.  mellékletben meghatározott témakörökben, az  adott típusú légijárművön. (6) A  típusjogosítás megszerzésére irányuló képzés befejezése után a  növendéknek jártassági vizsga keretében bizonyítania kell, hogy az  F/N engedélyesére vonatkozó jogosultságoknak megfelelő szakértelemmel képes az  5.  mellékletben meghatározott feladatokat és eljárásokat az  adott típusú légijárművön fedélzeti navigátorként végrehajtani. 28. A típusjogosítás időbeli hatálya 63. § A típusjogosítás a kiadástól számított 1 évig hatályos. 64. § (1) Ha a  típusjogosítás engedélyese a  típusjogosítás lejárati dátumát megelőző 12 hónapban legalább 10 fel- és leszállást végrehajtott, valamint legalább 200 óra repülési időt teljesített az  adott típussal, akkor a  típusjogosítás időbeli hatálya újabb 1 évre meghosszabbítható. (2) Ha a  típusjogosítás engedélyese az  (1)  bekezdésben meghatározott feltételeket nem teljesíti, akkor gyakorlatba hozó repülésen kell részt vennie egy légiközlekedési hatóság által kijelölt felügyelő mellett, amit a repülési naplóban e  rendeletre való hivatkozással rögzíteni kell, továbbá az  5.  melléklet 2.4.  pontjában meghatározottak szerinti készségellenőrzést kell végrehajtania. (3) Az  (1)  bekezdésben a  12 hónapra előírt 200 óra repülési időbe beszámítható az  azonos vagy más típuson pi …