← Magyarország

53/2016. (XII. 16.) NFM rendelete a légijármű és a repülőeszköz személyzet, valamint a repülésüzemi tiszt képzéséről, vizsgáztatásáról, engedélyeiről

Röviden

Ez a rendelet a légijármű és repülőeszköz személyzet, valamint a repülésüzemi tisztek képzését, vizsgáztatását és engedélyeit szabályozza, beleértve a képzésükben részt vevő szervezetek engedélyezését is.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

53/

  1. (XII. 16.) NFM rendelete a légijármű és a repülőeszköz személyzet, valamint a repülésüzemi tiszt képzéséről, vizsgáztatásáról, engedélyeiről és a képzésükben részt vevő képző szervezetek engedélyezéséről. A légiközlekedésről szóló
  2. évi XCVII. törvény
  3. §

(1)bekezdés
  1. l)és
  2. w)pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya
  3. a)az ultralight repülőgépen, autogiron, motoros sárkányrepülő eszközön, a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) hatálya alá nem tartozó polgári repülőgépen, helikopteren, vitorlázó repülőgépen, segédmotoros vitorlázó repülőgépen, ballonon, léghajón, helyből felszálló repülőgépen légijármű vezetői vagy repülőeszköz vezetői,
  4. b)fedélzeti mérnöki,
  5. c)fedélzeti navigátori,
  6. d)repülésüzemi tiszti,
  7. e)lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatói vagy tandempilóta, f ) siklóernyős oktatói vagy tandempilóta és
  8. g)ejtőernyős oktatói vagy tandemugró tevékenységet végző személyek képzésére, vizsgáztatására és engedélyeire, a képzést végző szervezetekre, az oktatásban és a vizsgáztatásban részt vevő személyekre, az egyes engedélyek, tanúsítások és tanúsítványok kiadására, valamint a légiközlekedési hatóságra terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. AIP: a légiközlekedés számára alapvető fontosságú és tartósan érvényben lévő állandó légiforgalmi adatokat és tájékoztatásokat tartalmazó kiadvány; 2. autogiro: a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló 21/2015. (V. 4.) NFM rendelet 2. § 1. pontjában meghatározott fogalom; 3. ballon: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 4. egyedülrepülési idő: olyan repülési idő, amely alatt a növendék a légijárművön vagy repülőeszközön egyedül tartózkodik; 5. ejtőernyő: olyan repülőeszköz, amelynek kormányzása aerodinamikai módon történik, a szárny vagy a kupola alakját az áramlás biztosítja, alkalmas szabadesésben történő nyitásra és rendeltetésszerű használata során a vezetője a szárnyon vagy a kupolán több felfüggesztési ponthoz csatlakozik; 6. fedélzeti mérnök: a légijármű személyzetének mérnöki feladatokat ellátó tagja, aki a légijármű kormányzásában közvetlenül nem vesz részt; 7. fedélzeti navigátor: a légijármű személyzetének navigátori feladatokat ellátó tagja, aki a légijármű kormányzásában közvetlenül nem vesz részt; 8. helikopter: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 9. gazdasági célú repülés: a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 71. § 6. pontjában meghatározott légijárművel végzett egyéb gazdasági tevékenység vagy az Lt. 71. § 27. pontjában meghatározott gazdasági célú légiközlekedési tevékenység céljából végzett repülés; 10. helyből felszálló repülőgép: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 11. hiba: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 12. hibakezelés: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 13. jártassági vizsga: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 14. jogosítás: szakszolgálati engedélybe tett, jogosultságot igazoló bejegyzés, amely meghatározza a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó feltételeket, jogosultságokat vagy korlátozásokat; 15. jóváírás: korábban megszerzett képesítés, képzettség vagy más, az adott személy által elért eredmény beszámítása; 16. készségellenőrzés: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 17. kétkormányos oktatási idő: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 18. kompetencia felmérés: az oktatói jogosítás és a vizsgáztatói tanúsítás megszerzéséhez, meghosszabbításához vagy megújításához szükséges gyakorlati vizsga; 19. lábról induló sárkányrepülő eszköz: hajtóművel felszerelt vagy anélküli, kocsiszerkezettel (a továbbiakban: trájk) fel nem szerelt sárkányrepülő eszköz; 20. látvarepülési szabályok: a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2012. szeptember 26-i 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet Melléklet SERA.5005 pontjában meghatározott szabályok; 21. léghajó: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 22. légijármű: az Lt. 71. § 5. pontjában meghatározott fogalom; 23. légijármű-kategória: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 24. légijárműtípus: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 25. légijármű vezetői vagy repülőeszköz vezetői tevékenység: az a tevékenység, amelynek során a légijármű vagy a repülőeszköz vezetője a légijármű vagy a repülőeszköz irányítására vonatkozó repülési feladatot végrehajtja; 26. meghosszabbítás: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 27. megújítás: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 28. motoros sárkányrepülő eszköz: hajtóművel és trájkkal felszerelt sárkányrepülő eszköz; 29. NOTAM: a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet Melléklet „R” Függelék 146. pontjában meghatározott fogalom; 30. növendék: az a végezni kívánt tevékenységnek megfelelő szakszolgálati engedéllyel vagy tanúsítvánnyal még nem rendelkező személy, aki szakszolgálati engedély, jogosítás, tanúsítás vagy tanúsítvány megszerzésére, fenntartására vagy megújítására irányuló képzés alatt áll; 31. osztályjogosítás: annak igazolása, hogy a szakszolgálati engedély által biztosított jogosultságok az adott osztályú repülőgépen gyakorolhatók; 32. parancsnokpilóta: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 33. repülésoktató felügyelete: az a tevékenység, amikor a repülésoktató a növendék oktatása céljából a légijármű vagy a repülőeszköz fedélzetén tartózkodik, vagy a növendék egyedülrepülése során a repülés előtti felkészülést felügyeli és a repülés időtartama alatt a növendék repülési tevékenységét a földről figyelemmel kíséri; 34. repülési idő: az a teljes időtartam, amely a légijármű vagy a repülőeszköz felszállási céllal történő megmozdulásakor kezdődik és a repülés befejezése után a légijármű vagy repülőeszköz végleges megállásáig tart; 35. repülésre veszélyes helyzet: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 36. repülésre veszélyes helyzet kezelése: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 37. repülésszimulációs oktatóeszköz: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet VI. Melléklet ARA.GEN.105 pont 7. alpontjában meghatározott fogalom; 38. repülőeszköz: a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló 21/2015. (V. 4.) NFM rendelet 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom; 39. repülőgép: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 40. repülőgéposztály: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 41. sárkányrepülő eszköz: légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló 21/2015. (V. 4.) NFM rendelet 2. § 21. pontjában meghatározott fogalom; 42. segédmotoros vitorlázó repülőgép: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 43. siklóernyő: légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló 21/2015. (V. 4.) NFM rendelet 2. § 24. pontjában meghatározott fogalom; 44. siklórepülő eszköz: légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló 21/2015. (V. 4.) NFM rendelet 2. § 25. pontjában meghatározott fogalom; 45. súlyos repülőesemény: a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 16. pontjában meghatározott fogalom; 46. tandempilóta tevékenység: siklórepülő eszköz vezetése olyan repülés során, amikor a siklórepülő eszközön – a pilótával összekapcsolva – egy további személy is repül; 47. tandemugró tevékenység: ejtőernyős ugrás végrehajtása olyan ejtőernyős ugrás során, amikor az ejtőernyővel – az ejtőernyőssel összekapcsolva – egy további személy is ugrik; 48. típusjogosítás: annak igazolása, hogy a szakszolgálati engedély által biztosított jogosultságok az adott típusú légijárművön gyakorolhatók; 49. ultralight repülőgép: legfeljebb két üléssel rendelkező, aerodinamikai kormányzású repülőgép, amelynek átesési sebessége leszálló konfigurációban vagy állandósult repülés közben a leszálló konfigurációban a minimális sebessége nem haladja meg a 35 csomó (65 km/óra) CAS-t (Calibrated Air Speed) és a legnagyobb felszálló tömege nem haladja meg
  9. a)együléses, szárazföldön üzemelő repülőgép esetén a 300 kg-ot,
  10. b)kétüléses, szárazföldön üzemelő repülőgép esetén a 450 kg-ot,
  11. c)együléses, kétéltű vagy úszótalpas repülőgép esetén a 330 kg-ot,
  12. d)kétüléses, kétéltű vagy úszótalpas repülőgép esetén a 495 kg-ot,
  13. e)együléses szárazföldön üzemelő, sárkányszerkezetre szerelt ejtőernyős mentőrendszerrel rendelkező repülőgép esetén a 315 kg-ot, vagy f ) kétüléses szárazföldön üzemelő, sárkányszerkezetre szerelt ejtőernyős mentőrendszerrel rendelkező repülőgép esetén a 472,5 kg-ot azzal, hogy a
  14. c)és
  15. d)pontban szereplő kétéltű repülőgépek legnagyobb felszálló tömege szárazföldön üzemelés esetén nem haladhatja meg az
  16. a)és
  17. b)pontban meghatározott értéket; 50. útvonalrepülés: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom; 51. vitorlázó repülőgép: az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Mellékletében meghatározott fogalom. I. FEJEZET A SZAKSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉGEK ÉS A SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY NÉLKÜL VÉGEZHETŐ TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK FELTÉTELEI 3. Általános feltételek 3. §
(1)Fedélzeti mérnöki, fedélzeti navigátori, valamint ultralight repülőgépen, autogiron, motoros sárkányrepülő eszközön, valamint a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó polgári repülőgépen, helikopteren, vitorlázó repülőgépen, segédmotoros vitorlázó repülőgépen, ballonon, léghajón, helyből felszálló repülőgépen légijármű vezetői, repülőeszköz vezetői, légijármű oktatói vagy repülőeszköz oktatói tevékenységet az a személy végezhet, aki
  1. a)rendelkezik a légiközlekedési hatóság által az adott légijármű vagy repülőeszköz kategóriájának, továbbá a végezni kívánt tevékenység jellegének megfelelő jogosultságokat biztosító, e rendelet szerint kiadott hatályos szakszolgálati engedéllyel és az ahhoz kapcsolódóan előírt hatályos jogosítással,
  2. b)teljesíti a szakszolgálati engedélyének megfelelő folyamatossági követelményeket, és
  3. c)rendelkezik a polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatályos orvosi minősítéssel.
(2)Repülésüzemi tiszti tevékenységet az a személy végezhet, aki rendelkezik
  1. a)a légiközlekedési hatóság által az e rendelet szerint kiadott hatályos repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedéllyel, továbbá az ahhoz kapcsolódóan előírt hatályos jogosítással és
  2. b)a polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt hatályos orvosi minősítéssel.
(3)Lábról induló sárkányrepülő eszközön, siklóernyőn és ejtőernyőn oktatói tevékenységet az a személy végezhet, aki
  1. a)betöltötte a 21. életévét,
  2. b)sikeresen teljesítette az e rendeletben meghatározott képzési és vizsga követelményeket,
  3. c)az oktatás végrehajtására rendelkezik az e rendelet szerinti képző szervezet által kiadott oktatói megbízással, és
  4. d)rendelkezik a polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt hatályos orvosi minősítéssel.
(4)Lábról induló sárkányrepülő eszközön vagy siklóernyőn tandempilóta tevékenységet, valamint ejtőernyőn tandemugró tevékenységet az a személy végezhet, aki
  1. a)betöltötte a 21. életévét,
  2. b)sikeresen teljesítette az e rendeletben meghatározott képzési és vizsga követelményeket,
  3. c)rendelkezik a polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt hatályos orvosi minősítéssel, és
  4. d)ha tandempilóta vagy tandemugró
  5. da)tevékenységét nem gazdasági célból végzi, tevékenységét bejelentette a légiközlekedési hatóságnak, vagy
  6. db)tevékenységét gazdasági célból végzi, rendelkezik a légiközlekedési hatóság által az Lt. 22. §-a szerint kiadott engedéllyel vagy tevékenységét olyan gazdálkodó szervezet alkalmazottjaként végzi, amely rendelkezik ilyen engedéllyel. 4. §
(1)Növendék egyedülrepülési feladatot csak a képző szervezet által kiadott vagy a repülési naplóba bevezetett felhatalmazás birtokában és a repülési feladatnak megfelelő szakszolgálati engedéllyel és oktatói megbízással rendelkező repülésoktató felügyelete mellett végezhet.
(2)Ultralight repülőgép, autogiro és motoros sárkányrepülő eszköz esetében az első egyedülrepülés előtt a növendéknek be kell töltenie a 16. életévét. 4. A tevékenység végzéséhez szükséges dokumentumok 5. §
(1)A légijármű vezetőjének, a repülőeszköz vezetőjének és a légijármű vagy repülőeszköz vezetői szakszolgálati engedélyt kérelmező növendéknek a repülési idő nyilvántartására – a légiközlekedési hatóság által rendszeresített formában és tartalommal – repülési naplót kell vezetnie.
(2)Az ejtőernyős tevékenységet végző személynek és a növendék ejtőernyősnek az ugrások nyilvántartására – a légiközlekedési hatóság által rendszeresített formában és tartalommal – ugrási naplót kell vezetnie. 6. §
(1)A légijármű vezetőjének, a szakszolgálati engedéllyel vezethető repülőeszköz vezetőjének, a fedélzeti mérnöknek és a fedélzeti navigátornak a szakszolgálati engedélyét, orvosi minősítését, fényképes, személyazonosításra alkalmas okmányát és a repülési naplóját a repülés időtartama alatt magánál kell tartania és az ellenőrzés helyszínén be kell tudnia mutatni az ellenőrzésre jogosult hatóságnak.
(2)A repülésoktató felügyelete mellett végrehajtott repülés során a légijármű vagy repülőeszköz vezetésére jogosító szakszolgálati engedéllyel vagy tanúsítvánnyal nem rendelkező növendéknek a fényképes, személyazonosításra alkalmas okmányát, a repülési naplóját, továbbá minden egyedülrepülése során az orvosi minősítését és a képző szervezet által kiadott felhatalmazását magánál kell tartania és az ellenőrzés helyszínén be kell tudnia mutatni az ellenőrzésre jogosult hatóságnak.
(3)Ha a növendék már rendelkezik más légijármű vagy repülőeszköz vezetésére jogosító szakszolgálati engedéllyel vagy tanúsítvánnyal, akkor minden repülése alkalmával magánál kell tartania és az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzésre jogosult hatóságnak be kell tudnia mutatni az orvosi minősítését, fényképes, személyazonosításra alkalmas okmányát, a repülési naplóját, meglévő szakszolgálati engedélyét vagy tanúsítványát és egyedülrepülése során a képző szervezet által kiadott felhatalmazását.
(4)A lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatónak, a lábról induló sárkányrepülő eszköz tandempilótának, a siklóernyős oktatónak, a siklóernyős tandempilótának, az ejtőernyős oktatónak és az ejtőernyős tandemugrónak tanúsítványát, orvosi minősítését, fényképes, személyazonosításra alkalmas okmányát, továbbá a repülési naplóját vagy az ugrási naplóját az ellenőrzés helyszínén vagy legkésőbb az ellenőrzéstől számított 1 napon belül be kell tudnia mutatni az ellenőrzésre jogosult hatóságnak.
(5)A növendék lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatónak, a növendék lábról induló sárkányrepülő eszköz tandempilótának, a növendék siklóernyős oktatónak, a növendék siklóernyős tandempilótának, a növendék ejtőernyős oktatónak és a növendék ejtőernyős tandemugrónak fényképes, személyazonosításra alkalmas okmányát és az ugrási naplóját vagy a repülési naplóját, orvosi minősítését és a képző szervezet által kiadott felhatalmazását az ellenőrzés helyszínén vagy legkésőbb az ellenőrzéstől számított 1 napon belül be kell tudnia mutatni az ellenőrzésre jogosult hatóságnak. 5. Nyelvismereti kiterjesztés 7. §
(1)A rádióberendezéssel felszerelt légijármű vagy repülőeszköz vezetőjének, valamint a fedélzeti navigátornak rendelkeznie kell az 1178/2011/EU bizottsági rendeletben meghatározott nyelvismereti igazolással abból a nyelvből, amelyen repülés közben a rádiókommunikáció folyik.
(2)A nyelvismereti igazolással rendelkező személy szakszolgálati engedélyébe a légiközlekedési hatóság a nyelvismeretet igazoló bejegyzést tesz (a továbbiakban: nyelvismereti kiterjesztés). MÁSODIK RÉSZ A SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYEK, A BETÉTLAP ÉS A BEJEGYEZHETŐ JOGOSÍTÁSOK
  1. A szakszolgálati engedélyek típusai és a betétlap
  2. § E rendelet alapján a légiközlekedési hatóság – az adott légijármű kategóriájának vagy a végezni kívánt tevékenységnek megfelelően – a következő szakszolgálati engedélyeket adja ki: a) ultralight repülőgép pilóta szakszolgálati engedély, b) autogiro pilóta szakszolgálati engedély, c) motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély, d) fedélzeti mérnök szakszolgálati engedély, e) fedélzeti navigátor szakszolgálati engedély és f ) repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedély.
  3. §
(1)Az 1178/2011/EU bizottsági rendelet szerint kiadott magánpilóta, kereskedelmi pilóta, légitársasági pilóta, vitorlázó repülőgép pilóta, ballon pilóta és könnyű légijárműre érvényes pilóta szakszolgálati engedély, a kapcsolódó jogosítások és tanúsítások engedélyese jogosult a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó repülőgépen, helikopteren, helyből felszálló repülőgépen, vitorlázó repülőgépen, segédmotoros vitorlázó repülőgépen, ballonon és léghajón a szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás által biztosított jogosultságoknak megfelelő tevékenységet végezni.
(2)A repülőgép, helikopter, helyből felszálló repülőgép és léghajó vezetésére jogosító magánpilóta, kereskedelmi pilóta és légitársasági pilóta szakszolgálati engedélyek esetében az 1178/2011/EU bizottsági rendelet alapján kiadott szakszolgálati engedéllyel, jogosítással vagy tanúsítással meg nem szerezhető jogosultságok a légiközlekedési hatóság által az 1178/2011/EU bizottsági rendelet szerint kiadott szakszolgálati engedélyhez kiadott betétlappal és az arra bejegyzett jogosítással gyakorolhatók. 7. A szakszolgálati engedélyekbe és a betétlapra bejegyezhető jogosítások 10. §
(1)Az e rendelet alapján kiadott szakszolgálati engedélyekbe bejegyezhető jogosításokat, az általuk biztosított jogosultságokat és megszerzésük feltételeit a II–VII. Fejezetek és
  1. a)az ultralight repülőgép pilóta esetében az 1. melléklet,
  2. b)az autogiro pilóta esetében a 2. melléklet,
  3. c)a motoros sárkányrepülő eszköz vezető esetében a 3. melléklet,
  4. d)a fedélzeti mérnök esetében a 4. melléklet,
  5. e)a fedélzeti navigátor esetében az 5. melléklet tartalmazza.
(2)A 9. §
(2)bekezdésében meghatározott betétlapra bejegyezhető, repülőgép és helikopter vezetésére jogosító szakszolgálati engedélyekhez kiadható mezőgazdasági és tűzoltó jogosítások a VIII. Fejezetben és a 6. mellékletben meghatározott követelmények teljesítése esetén adhatóak meg.
(3)A 9. §
(2)bekezdésében meghatározott betétlapra bejegyezhető típusjogosítás megszerzésére az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Melléklet H. Alrészében foglalt követelményeket kell megfelelően alkalmazni. A típusjogosítás bejegyzéséhez szükséges képzést az e rendelet szerinti képző szervezet tartja. 8. A szakszolgálati engedély és a betétlap iránti kérelem és kiadásuk 11. §
(1)A szakszolgálati engedélyt és a betétlapot a légiközlekedési hatóság kérelemre adja ki.
(2)A szakszolgálati engedély, a betétlap, valamint a szakszolgálati engedélybe és a betétlapra bejegyezhető jogosítás kiadása, meghosszabbítása vagy megújítása iránti kérelmet a légiközlekedési hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, amelynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Ket.) foglaltakon túl a következőket kell tartalmaznia:
  1. a)a kérelmező állampolgársága, az állampolgárságra vonatkozó adatok kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozattal együtt,
  2. b)a kérelmező születési helye és ideje,
  3. c)az e rendeletben előírt képzési és vizsgáztatási feltételek teljesítésére, valamint a meghosszabbítás vagy a megújítás feltételeinek teljesülésére vonatkozó információk,
  4. d)a kérelmező aláírása.
(3)A
(2)bekezdésben meghatározott kérelemhez csatolni kell az e rendelet követelményeinek teljesítését igazoló dokumentumok másolatát.
(4)A szakszolgálati engedély és a betétlap első kiadása esetében a kérelmezőnek be kell mutatnia személyazonosító igazolványát vagy személyazonosításra alkalmas más okmányát, vagy el kell küldenie annak másolatát a benne foglalt adatok kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatával együtt. 12. §
(1)Az e rendelet alapján kiadott szakszolgálati engedélyek és a betétlap általános formai követelményeit és kötelező tartalmi elemeit a 7. melléklet tartalmazza.
(2)Az elveszett vagy megsemmisült szakszolgálati engedélyt vagy betétlapot a légiközlekedési hatóság kérelemre pótolja. Megrongálódás esetén a szakszolgálati engedélyt vagy a betétlapot a légiközlekedési hatóság kérelemre cseréli.
(3)A légiközlekedési hatóság az e rendelet alapján kiadott szakszolgálati engedélyeket és betétlapokat, a bejegyzett jogosításokat és a nyelvismereti kiterjesztéseket – az Lt. 3/A. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjának megfelelően – nyilvántartja.
(4)A szakszolgálati engedély és a betétlap engedélyese a nevében, a lakcímében és az állampolgárságában bekövetkezett változást – az állampolgárságára vonatkozó adatok kezeléséhez való hozzájáruló nyilatkozatával együtt – köteles a változást követő 30 napon belül bejelenteni a légiközlekedési hatóságnak. Adatváltozás esetén a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt és a betétlapot cseréli. 9. A szakszolgálati engedély és a betétlap hatályossága 13. §
(1)A szakszolgálati engedély vagy a betétlap hatályosságát a bejegyzett jogosítás és nyelvismereti kiterjesztés, valamint az orvosi minősítés hatályossága együttesen határozza meg.
(2)A szakszolgálati engedélybe vagy a betétlapra bejegyzett jogosítás időbeli hatályát az e rendeletben meghatározott hatályossági időtartam figyelembevételével megállapított hónap végéig kell megadni. 14. §
(1)A szakszolgálati engedélybe vagy a betétlapra bejegyzett jogosítás vagy nyelvismereti kiterjesztés időbeli hatályát a légiközlekedési hatóság kérelemre, az e rendeletben meghatározott követelmények teljesülése esetén meghosszabbítja.
(2)A meghosszabbítás iránti kérelmet legalább 30 nappal az időbeli hatály lejárta előtt kell a légiközlekedési hatósághoz benyújtani.
(3)A szakszolgálati engedélybe vagy a betétlapra bejegyzett jogosítás vagy nyelvismereti kiterjesztés meghosszabbítása esetén az újabb hatályossági időtartam kezdőnapja a még hatályos jogosítás vagy nyelvismereti kiterjesztés lejárati napja.
(4)Ha a kérelmet több mint 90 nappal a lejárati dátumot megelőzően nyújtják be, akkor a
(3)bekezdésben foglaltaktól eltérően a meghosszabbítás kezdőnapja
  1. a)a meghosszabbított jogosítás vagy kiterjesztés kiadásának napja vagy
  2. b)ha e rendelet a meghosszabbításhoz vizsgát ír elő, akkor a sikeresen teljesített vizsga napja.
(5)A légiközlekedési hatóság a jogosítás időbeli hatályát nem hosszabbítja meg, ha a kérelmező nem rendelkezik a jogosultság gyakorlásához e rendelet által előírt hatályos nyelvismereti kiterjesztéssel vagy a polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott orvosi minősítéssel.
  1. § A lejárt jogosítást vagy nyelvismereti kiterjesztést a légiközlekedési hatóság kérelemre megújítja, ha a kérelmező megfelel e rendelet követelményeinek. A jogosítás vagy nyelvismereti kiterjesztés megújítása esetén az újabb hatályossági időtartam kezdőnapja a megújításhoz előírt, sikeresen teljesített vizsga napja.
  2. § Ha a szakszolgálati engedély vagy a jogosítás meghosszabbításához e rendelet vizsga vagy kompetencia felmérés teljesítését írja elő, az a kérelmező, aki szakszolgálati engedélye vagy jogosítása lejárta előtt nem felel meg az előírt vizsgán vagy kompetencia felmérésen, csak akkor gyakorolhatja a szakszolgálati engedélye vagy jogosítása által biztosított jogosultságokat, ha a vizsgát vagy kompetencia felmérést sikeresen teljesítette.
  3. A szakszolgálati engedély, a betétlap és a jogosítás felfüggesztése és visszavonása
  4. §
(1)A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt, a betétlapot vagy a jogosítást felfüggeszti, ha
  1. a)az engedélyes akadályozza a légiközlekedési hatóságnak a szakszolgálati vagy oktatói tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos eljárását, az ellenőrzés lehetővé tételéig,
  2. b)az engedélyes a szakszolgálati vagy oktatói tevékenység ellátásával összefüggésben
  3. ba)a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti vasúti, légi, vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §) vagy járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §) elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alá kerül annak jogerős befejezéséig, vagy
  4. bb)a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerinti ittas vezetés (Szabs. tv. 217. §), a légiközlekedési biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése (Szabs. tv. 228. §) elkövetésének alapos gyanúja esetén szabálysértési eljárás hatálya alá kerül annak lezárásáig, vagy
  5. c)az engedélyes a polgári légiközlekedési személyzet egészségügyi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint egészségileg alkalmatlan állapotban lát el szakszolgálati tevékenységet, addig az időpontig, ameddig a repülőorvosi vizsgálat az egészségügyi alkalmasságot meg nem állapítja.
(2)Az
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott esetben – amennyiben a szakszolgálati engedélybe vagy a betétlapra több jogosítás is be van jegyezve és a megállapított eltérés nem jelenti a többi jogosítás gyakorlásához szükséges feltételek nem teljesítését – a légiközlekedési hatóság felfüggesztheti csak a szakszolgálati engedélybe vagy a betétlapra bejegyzett azon jogosítást is, amellyel összefüggésben a légiközlekedési szabályokat az engedélyes megszegte.
(3)Ha a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt, a betétlapot vagy a jogosítást az
(1)bekezdés b) pontja alapján függeszti fel, a határozatban rendelkeznie kell a szakszolgálati engedély, a betétlap vagy a jogosítás visszaadásához szükséges, e rendelettel összhangban lévő képzési vagy vizsgáztatási követelményekről is.
(4)A szakszolgálati engedély, a betétlap vagy a jogosítás engedélyese a szakszolgálati engedélyéhez, a betétlapjához vagy a felfüggesztett jogosításához kapcsolódó jogosultságokat a felfüggesztés időtartama alatt nem gyakorolhatja. 18. §
(1)A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt, a betétlapot vagy a jogosítást visszavonja, ha
  1. a)az engedélyes a kérelemben valótlan adatokat jelölt meg,
  2. b)a 17. §
(1)bekezdés
  1. c)pontjában foglaltak közül bármelyik ismétlődően következik be,
  2. c)az engedélyest a bíróság a 17. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában felsorolt valamelyik bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte vagy a bíróság az engedélyest a légijármű-vezetés gyakorlásától jogerősen eltiltotta,
  3. d)a 17. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpontjában foglalt szabálysértések közül, engedélyes általi bármelyik ismételt elkövetését a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerősen megállapította.
(2)A szakszolgálati engedély, a betétlap vagy a jogosítás visszavonását követően új szakszolgálati engedély, betétlap vagy jogosítás kiadása során a kérelmezőnek ismételten teljesítenie kell az e rendelet szerinti követelményeket és a visszavonás előtt szerzett ismeret és tapasztalat nem számítható be az e rendeletben meghatározott ismereti és tapasztalati követelményekbe. 19. §
(1)A 17. §
(1)bekezdésében és a 18. §
(1)bekezdésében meghatározott esetben a légiközlekedési hatóság intézkedésként a szakszolgálati engedélyt vagy a betétlapot azonnali hatállyal bevonja és a szakszolgálati engedélyt vagy a betétlapot elveszi, amelyről átvételi elismervényt állít ki. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell a bevonás e rendeletben meghatározott jogalapját.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott bevonás esetén a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedély, a betétlap vagy a jogosítás felfüggesztéséről, visszavonásáról vagy visszaadásáról 5 napon belül dönt.
(3)Ha a szakszolgálati engedély vagy a betétlap felfüggesztése a 17. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint nem érinti a jogosult valamennyi jogosítását, a légiközlekedési hatóság a jogosult részére új, csak a felfüggesztéssel nem érintett jogosítások gyakorlását lehetővé tevő szakszolgálati engedélyt vagy betétlapot állít ki és ad vissza. 11. A szakszolgálati tevékenység folyamatos ellátásának követelményei 20. §
(1)Az ultralight repülőgép pilóta szakszolgálati engedély engedélyese csak akkor gyakorolhatja a szakszolgálati engedélye által biztosított jogosultságokat, ha ultralight repülőgépen az előző 24 hónapban teljesített
  1. a)legalább 12 óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal 12 fel- és leszállást, valamint
  2. b)legalább egy óra teljes repülési idővel, oktatóval végrehajtott ismeretfrissítő oktatást.
(2)Az ultralight pilóta szakszolgálati engedély időbeli hatályán belül éjszakai jogosítással éjszakai repülést az a légijármű-vezető végezhet, aki legalább 1 fel- és leszállást végrehajtott éjszaka a repülést megelőző 90 napban.
(3)Az ultralight repülőgép vontató jogosítás jogosultságainak gyakorlása érdekében a jogosítás engedélyesének teljesítenie kell legalább 5 – a jogosításának megfelelő – vontatást az előző 24 hónap során.
(4)Amennyiben az ultralight repülőgép vontató jogosítás engedélyese nem felel meg a
(3)bekezdés előírásainak, a jogosítás által biztosított jogosultság ismételt gyakorlása előtt köteles a hátralévő vontatásokat oktatóval vagy oktató felügyelete mellett teljesíteni.
(5)Az autogiro pilóta szakszolgálati engedély engedélyese csak akkor gyakorolhatja a szakszolgálati engedélye által biztosított jogosultságait, ha autogiron az előző 24 hónapban teljesített
  1. a)legalább 12 óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal 12 fel- és leszállást, valamint
  2. b)legalább egy óra teljes repülési idővel, oktatóval végrehajtott ismeretfrissítő oktatást.
(6)A motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély engedélyese csak akkor gyakorolhatja a szakszolgálati engedélye által biztosított jogosultságokat, ha motoros sárkányrepülő eszközön az előző 24 hónapban teljesített
  1. a)legalább 12 óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal 12 fel- és leszállást és
  2. b)legalább egy óra teljes repülési idővel, oktatóval végrehajtott ismeretfrissítő oktatást.
(7)A fedélzeti mérnök szakszolgálati engedély időbeli hatályán belül fedélzeti mérnöki tevékenységet az a fedélzeti mérnök láthat el, aki a repülést megelőző 90 napban azonos típusú légijárművön legalább három útvonalrepülést hajtott végre.
(8)A fedélzeti navigátor szakszolgálati engedély időbeli hatályán belül fedélzeti navigátori tevékenységet az a fedélzeti navigátor láthat el, aki a repülést megelőző 90 napban azonos típusú légijárművön legalább három útvonalrepülést hajtott végre.
(9)Ha az
(1)–
(2)és az
(5)–
(8)bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, akkor az engedélyesnek
  1. a)részt kell vennie egy vizsgáztató által végzett készségellenőrzésen, vagy
  2. b)teljesítenie kell a hiányzó repülési időt, valamint a felszállásokat és a leszállásokat oktató felügyelete mellett kétkormányos légijárművön vagy egyedülrepülések során. II. FEJEZET AZ ULTRALIGHT REPÜLŐGÉP PILÓTA SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY 12. Az ultralight repülőgép pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes jogosultságai és az engedély megszerzésének feltételei 21. §
(1)Az ultralight repülőgép pilóta szakszolgálati engedély (a továbbiakban: ULPL) engedélyesének joga van parancsnokpilótaként tevékenykedni egy- és kétüléses ultralight repülőgépen nappal, látvarepülési szabályok szerint.
(2)Az ULPL engedélyesének 19. életéve betöltése után joga van kétüléses ultralight repülőgépen a szakszolgálati engedélyébe bejegyzett hatályos jogosításának megfelelő egyéb gazdasági célú tevékenységet végezni, ha az azt megelőző 90 napban legalább 3 fel- és leszállást teljesített az adott típusú ultralight repülőgépen.
(3)Az ULPL engedélyesének 19. életéve betöltése után joga van kétüléses ultralight repülőgépen gazdasági célú repülést végezni, ha a szakszolgálati engedélyének kiadását követően legalább 100 óra repülési időt teljesített parancsnokpilótaként ultralight repülőgépen.
(4)Az ULPL engedélyese jogosultságait akkor gyakorolhatja éjszaka, látvarepülési szabályok szerint, ha rendelkezik éjszakai jogosítással (a továbbiakban: NVFR jogosítás). Az NVFR jogosítás megszerzéséhez teljesíteni kell az 1178/2011/EU bizottsági rendelet I. Melléklet FCL.810 pont a) alpontjában meghatározott követelményeket ultralight repülőgéppel. A jogosultság csak éjszakai repülésre alkalmas ultralight repülőgépen gyakorolható.
(5)Ha az ULPL engedélyese jogosultságait olyan ultralight repülőgéptípuson kívánja gyakorolni, amely eltér attól a típustól, amelyen a jártassági vizsgát teljesítette, az engedélyes felelőssége, hogy az eltérő típus üzemeltetésre vonatkozó sajátosságait megismerje.
  1. § ULPL-t az a személy kaphat, aki betöltötte a
  2. életévét, sikeresen elvégezte az ULPL megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést és sikeresen letette az ULPL megszerzésére irányuló elméleti és jártassági vizsgát.
  3. §
(1)Az ULPL megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki. A tematikáknak legalább az 1. mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjednie.
(2)Az ULPL megszerzésére irányuló elméleti vizsga keretében a növendéknek bizonyítania kell, hogy az 1. mellékletben meghatározott elméleti témakörökből rendelkezik azzal a szakismerettel, amely az ULPL engedélyesét megillető jogosultságoknak megfelel.
(3)A jártassági vizsgát a légiközlekedési hatóság által, az
  1. mellékletben meghatározott témakörök figyelembevételével kialakított vizsgaszabályzat szerint kell lefolytatni. A légiközlekedési hatóság a vizsgaszabályzatban meghatározza a vizsga végrehajtására vonatkozó tűréshatárokat is.
  2. Az ultralight repülőgép repülésoktatói jogosítással rendelkező engedélyes jogosultságai és a jogosítás megszerzésének feltételei
  3. § Az ultralight repülőgép repülésoktatói jogosítás [a továbbiakban: FI(UL)] engedélyesének joga van a növendék által végrehajtott egyedülrepülést felügyelni, valamint ULPL, FI(UL), ultralight repülőgép vontató jogosítás és ultralight repülőgép pilóta szakszolgálati engedélybe bejegyezhető éjszakai jogosítás kiadása céljából repülésoktatást végrehajtani, amennyiben rendelkezik a) hatályos ULPL-lel, b) hatályos FI(UL) jogosítással és c) a képzési feladatnak megfelelő, hatályos jogosítással.
  4. § FI(UL)-t az a személy kaphat, aki betöltötte a
  5. életévét, rendelkezik hatályos ULPL-lel, sikeresen elvégezte a FI(UL) megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést, sikeresen teljesítette a FI(UL) megszerzésére irányuló kompetencia felmérést és rendelkezik legalább 200 óra repülési idővel ultralight repülőgépen parancsnokpilótaként.
  6. §
(1)A FI(UL) megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki. A tematikáknak legalább az 1. mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjednie.
(2)A FI(UL) megszerzésére irányuló képzés után a növendéknek kompetencia felmérésen kell részt vennie. A kompetencia felmérésnek legalább az
  1. mellékletben meghatározottakat kell tartalmaznia.
  2. A FI(UL) időbeli hatálya
  3. § A FI(UL) a kiadástól számított 3 évig hatályos.
  4. §
(1)Ha a FI(UL) engedélyese a FI(UL) időbeli hatályán belül az alábbi három követelményből legalább kettőt teljesít, akkor a légiközlekedési hatóság kérelemre a jogosítást 3 évre meghosszabbítja:
  1. a)legalább 50 órányi repülésoktatást teljesített a megfelelő légijármű kategóriában a jogosítás időbeli hatályán belül oktatóként,
  2. b)részt vett egy oktatói ismeretfrissítő oktatáson, a jogosítás időbeli hatályán belül,
  3. c)megfelelt egy kompetencia felmérésen a jogosítás időbeli hatályának lejártát megelőző 12 hónapon belül.
(2)A FI(UL) engedélyesének legalább minden második meghosszabbítás alkalmával meg kell felelnie egy kompetencia felmérésen. 29. § Megújítás esetén a FI(UL) kérelmezőnek
  1. a)részt kell vennie egy oktatói ismeretfrissítő oktatáson, és
  2. b)meg kell felelnie egy kompetencia felmérésen. 15. Az ultralight repülőgép vontató jogosítással rendelkező engedélyes jogosultságai és a jogosítás megszerzésének feltételei 30. §
(1)Az ultralight repülőgép vontató jogosítás engedélyesének joga van arra alkalmas ultralight repülőgéppel vitorlázó repülőgépet vontatni.
(2)Az ultralight repülőgép vontató jogosítás engedélyesének joga van arra alkalmas ultralight repülőgéppel transzparenst vontatni. 31. § Ultralight repülőgép vontató jogosítást az a személy kaphat, aki
  1. a)rendelkezik hatályos ULPL-lel, és
  2. b)teljesítette az 1. mellékletben a vitorlázó repülőgép vagy a transzparens vontatására jogosító vontató jogosításra vonatkozóan meghatározott elméleti és gyakorlati képzést, valamint
  3. c)vitorlázó repülőgép vontatására jogosító vontató jogosítás esetében teljesített legalább 60 óra repülési időt parancsnokpilótaként, valamint 60 fel- és leszállást ultralight repülőgépen az ultralight repülőgép pilóta szakszolgálati engedély kiadása után vagy
  4. d)transzparens vontatására jogosító vontató jogosítás esetében teljesített legalább 100 óra repülési időt parancsnokpilótaként, valamint 200 fel- és leszállást ultralight repülőgépen az ultralight repülőgép pilóta szakszolgálati engedély kiadása után. III. FEJEZET AZ AUTOGIRO PILÓTA SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY 16. Az autogiro pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes jogosultságai és az engedély megszerzésének feltételei 32. §
(1)Az autogiro pilóta szakszolgálati engedély (a továbbiakban: AGPL) engedélyesének joga van parancsnokpilótaként tevékenykedni bármely egy- és kétüléses autogiron nappal, látvarepülési szabályok szerint.
(2)Az AGPL engedélyesének 19. életéve betöltése után joga van kétüléses autogiron a szakszolgálati engedélyébe bejegyzett hatályos jogosításának megfelelő egyéb gazdasági célú tevékenységet végezni, ha a megelőző 90 napban legalább 3 fel- és leszállást teljesített az adott típusú autogiron.
(3)Az AGPL engedélyesének 19. életéve betöltése után joga van kétüléses autogiron gazdasági célú repülést végezni, ha a szakszolgálati engedélyének kiadását követően legalább 100 óra repülési időt teljesített parancsnokpilótaként autogiron.
(4)Ha az AGPL engedélyese jogosultságait olyan autogiro típuson kívánja gyakorolni, amely eltér attól a típustól, amelyen a jártassági vizsgát teljesítette, az engedélyes felelőssége, hogy az eltérő típus üzemeltetésre vonatkozó sajátosságait megismerje.
  1. § AGPL-t az a személy kaphat, aki betöltötte a
  2. életévét, sikeresen elvégezte az AGPL megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést, valamint sikeresen letette az AGPL megszerzésére irányuló elméleti és jártassági vizsgát.
  3. §
(1)Az AGPL megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki. A tematikáknak legalább a 2. mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjednie.
(2)Az AGPL megszerzésére irányuló elméleti vizsga keretében a növendéknek bizonyítania kell, hogy a 2. mellékletben meghatározott elméleti témakörökből rendelkezik azzal a szakismerettel, amely az AGPL engedélyesét megillető jogosultságoknak megfelel.
(3)A jártassági vizsgát a légiközlekedési hatóság által a
  1. mellékletben meghatározott témakörök figyelembevételével kialakított vizsgaszabályzat szerint kell lefolytatni. A légiközlekedési hatóság a vizsgaszabályzatban meghatározza a vizsga végrehajtására vonatkozó tűréshatárokat is.
  2. Az autogiro repülésoktatói jogosítással rendelkező engedélyes jogosultságai és a jogosítás megszerzésének feltételei
  3. § Az autogiro repülésoktatói jogosítás [a továbbiakban: FI(AG)] engedélyesének joga van a növendék által végrehajtott egyedülrepülést felügyelni, valamint AGPL és FI(AG) kiadása céljából repülésoktatást végrehajtani.
  4. § FI(AG)-t az a személy kaphat, aki betöltötte a
  5. életévét, rendelkezik hatályos AGPL-lel, sikeresen elvégezte a FI(AG) megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést, sikeresen teljesítette a FI(AG) megszerzésére irányuló kompetencia felmérést és rendelkezik legalább 200 óra repülési idővel autogiron parancsnokpilótaként.
  6. §
(1)A FI(AG) megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki. A tematikáknak legalább a 2. mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjednie.
(2)A FI(AG) megszerzésére irányuló képzés után a növendéknek kompetencia felmérésen kell részt vennie. A kompetencia felmérésnek legalább a
  1. mellékletben meghatározottakat kell tartalmaznia.
  2. A FI(AG) időbeli hatálya
  3. § A FI(AG) a kiadástól számított 3 évig hatályos.
  4. §
(1)Ha a FI(AG) engedélyese a FI(AG) időbeli hatályán belül az alábbi három követelményből legalább kettőt teljesít, akkor a légiközlekedési hatóság kérelemre a jogosítást 3 évre meghosszabbítja:
  1. a)legalább 50 órányi repülésoktatást teljesített a megfelelő légijármű kategóriában a jogosítás időbeli hatályán belül oktatóként,
  2. b)részt vett egy oktatói ismeretfrissítő oktatáson, a jogosítás időbeli hatályán belül,
  3. c)megfelelt egy kompetencia felmérésen a jogosítás időbeli hatályának lejártát megelőző 12 hónapon belül.
(2)A FI(AG) engedélyesének legalább minden második meghosszabbítás alkalmával meg kell felelnie egy kompetencia felmérésen. 40. § Megújítás esetén a FI(AG) kérelmezőjének
  1. a)részt kell vennie egy oktatói ismeretfrissítő oktatáson, és
  2. b)meg kell felelnie egy kompetencia felmérésen. IV. FEJEZET A MOTOROS SÁRKÁNYREPÜLŐ ESZKÖZ VEZETŐ SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY 19. A motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes jogosultságai és az engedély megszerzésének feltételei 41. §
(1)A motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély engedélyesének joga van motoros sárkányrepülő eszköz vezetői tevékenységet végezni nappal, látvarepülési szabályok szerint, nem gazdasági célú repülés során.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltaktól eltérően motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély engedélyese 100 óra motoros sárkányrepülő eszköz parancsnokpilótaként teljesített repülési idő után szállíthat utast gazdasági célú repülés során.
(3)Ha a motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély engedélyese jogosultságait olyan motoros sárkányrepülő eszköz típuson kívánja gyakorolni, amely eltér attól a típustól, amelyen a jártassági vizsgát teljesítette, az engedélyes felelőssége, hogy az eltérő típus üzemeltetésre vonatkozó sajátosságait megismerje.
  1. § Motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedélyt az a személy kaphat, aki betöltötte
  2. életévét, sikeresen elvégezte a motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést, valamint sikeresen letette a motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló elméleti és jártassági vizsgát.
  3. §
(1)A motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki. A tematikáknak legalább a 3. mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjednie.
(2)A motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló elméleti vizsga keretében a növendéknek bizonyítania kell, hogy a 3. mellékletben meghatározott elméleti témakörökből rendelkezik azzal a szakismerettel, amely a motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély engedélyesét megillető jogosultságoknak megfelel.
(3)A jártassági vizsgát a légiközlekedési hatóság által, a
  1. mellékletben meghatározott témakörök figyelembevételével kialakított vizsgaszabályzat szerint kell lefolytatni. A légiközlekedési hatóság a vizsgaszabályzatban meghatározza a vizsga végrehajtására vonatkozó tűréshatárokat is.
  2. A motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítással rendelkező engedélyes jogosultságai és a jogosítás megszerzésének feltételei
  3. § A motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás engedélyesének joga van a növendék által végrehajtott egyedülrepülést felügyelni, valamint motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély és motoros sárkányrepülő eszköz oktatói jogosítás kiadása céljából repülésoktatást végrehajtani, amennyiben rendelkezik hatályos motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedéllyel és hatályos motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítással.
  4. § Motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítást az a személy kaphat, aki betöltötte
  5. életévét, rendelkezik hatályos motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedéllyel, sikeresen elvégezte a motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést, sikeresen teljesítette a motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás megszerzésére irányuló kompetencia felmérést és rendelkezik legalább 150 óra repülési idővel motoros sárkányrepülő eszközön parancsnokpilótaként.
  6. §
(1)A motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki. A tematikáknak legalább a 3. mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjednie.
(2)A motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás megszerzésére irányuló képzés után a növendéknek kompetencia felmérésen kell részt vennie. A kompetencia felmérésnek legalább a
  1. mellékletben meghatározottakat kell tartalmaznia.
  2. A motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás időbeli hatálya
  3. § A motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás a kiadástól számított 3 évig hatályos.
  4. §
(1)Ha a motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás engedélyese a jogosítás időbeli hatályán belül az alábbi három követelményből kettőt teljesít, akkor a légiközlekedési hatóság kérelemre a jogosítást 3 évre meghosszabbítja:
  1. a)legalább 50 órányi repülésoktatás teljesítése motoros sárkányrepülő eszközön a jogosítás időbeli hatályán belül oktatóként,
  2. b)részvétel egy oktatói ismeretfrissítő oktatáson, a jogosítás időbeli hatályán belül,
  3. c)megfelelés egy kompetencia felmérésen a jogosítás időbeli hatályának lejártát megelőző 12 hónapon belül.
(2)A motoros sárkányrepülő eszköz repülésoktatói jogosítás engedélyesének legalább minden második meghosszabbítás alkalmával meg kell felelnie egy kompetencia felmérésen. 49. § Megújítás esetén a motoros sárkányrepülő eszköz oktatói jogosítás kérelmezőjének
  1. a)részt kell vennie egy oktatói ismeretfrissítő oktatáson, és
  2. b)meg kell felelnie egy kompetencia felmérésen. 22. A motoros sárkányrepülő eszköz vontató jogosítással rendelkező engedélyes jogosultságai és a jogosítás megszerzésének feltételei 50. §
(1)A lábról induló sárkányrepülő eszköz vontatására jogosító motoros sárkányrepülő eszköz vontató jogosítás engedélyesének arra alkalmas motoros sárkányrepülő eszközzel lábról induló sárkányrepülő eszközt vontathat.
(2)A transzparens vontatására jogosító motoros sárkányrepülő eszköz vontató jogosítás engedélyesének joga van arra alkalmas motoros sárkányrepülő eszközzel transzparenst vontatni. 51. § Motoros sárkányrepülő eszköz vontató jogosítást az a személy kaphat, aki
  1. a)rendelkezik hatályos motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedéllyel, és
  2. b)teljesítette a 3. mellékletben a lábról induló sárkányrepülő eszköz vagy a transzparens vontatására jogosító vontató jogosításra vonatkozóan meghatározott elméleti és gyakorlati képzést, valamint
  3. c)lábról induló sárkányrepülő eszköz vontatására jogosító vontató jogosítás esetében teljesített legalább 60 óra repülési időt parancsnokpilótaként, valamint 60 fel- és leszállást motoros sárkányrepülő eszközön a motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély kiadása után vagy
  4. d)transzparens vontatására jogosító vontató jogosítás esetében teljesített legalább 100 óra repülési időt parancsnokpilótaként, valamint 200 fel- és leszállást motoros sárkányrepülő eszközön a motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély kiadása után. V. FEJEZET A FEDÉLZETI MÉRNÖK SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY 23. A fedélzeti mérnök szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes jogosultságai és az engedély megszerzésének feltételei 52. §
(1)A fedélzeti mérnök szakszolgálati engedély (a továbbiakban: F/E) engedélyesének joga van fedélzeti mérnökként tevékenykedni bármely olyan típusú légijárművön, amelyre hatályos típusjogosítással rendelkezik. A szakszolgálati engedélybe legfeljebb 2 hatályos típusjogosítást lehet bejegyezni.
(2)Az F/E első megszerzésekor azt a típusjogosítást kell bejegyezni a szakszolgálati engedélybe, amellyel a jártassági vizsga teljesítve lett.
  1. § F/E-t az a személy kaphat, aki betöltötte a
  2. életévét, legalább középfokú műszaki iskolai végzettséggel rendelkezik, sikeresen elvégezte az F/E megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést, valamint sikeresen letette az F/E megszerzésére irányuló elméleti és jártassági vizsgát.
  3. §
(1)Az F/E megszerzésére irányuló elméleti képzés tematikáját a 4. mellékletben meghatározott témakörök alapján a képző szervezet alakítja ki.
(2)Az F/E megszerzésére irányuló gyakorlati képzés során a 4. mellékletben meghatározottakat kell teljesíteni. A gyakorlati képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki.
(3)Az F/E megszerzésére irányuló elméleti vizsga keretében a növendéknek bizonyítania kell, hogy a 4. mellékletben meghatározott elméleti témakörökből rendelkezik azzal a szakismerettel, amely az F/E engedélyesét megillető jogosultságoknak megfelel.
(4)Az F/E megszerzésére irányuló képzés befejezése után a növendéknek jártassági vizsga keretében bizonyítania kell, hogy az F/E engedélyesére vonatkozó jogosultságoknak megfelelő szakértelemmel képes a
  1. mellékletben meghatározott feladatokat és eljárásokat az adott típusú légijárművön fedélzeti mérnökként végrehajtani.
  2. Az F/E-be bejegyezhető típusjogosítás megszerzésének feltételei
  3. §
(1)Ha az F/E megszerzésére irányuló képzést követően a növendék bizonyítja jártasságát és szakismeretét az F/E első kiadásához, a képzésen és a vizsgán használt légijármű típusának megfelelő típusjogosítást a szakszolgálati engedélybe be kell jegyezni.
(2)A további légijármű típusjogosítás megszerzéséhez elméleti és gyakorlati képzést kell végezni, valamint sikeres elméleti és jártassági vizsgát kell tenni.
(3)Az F/E-be bejegyezhető további légjármű típusjogosítás megszerzésére irányuló elméleti képzés tematikáját a 4. mellékletben meghatározott témakörök alapján a képző szervezet alakítja ki.
(4)Az F/E-be bejegyezhető további légjármű típusjogosítás megszerzésére irányuló gyakorlati képzés során a 4. mellékletben meghatározottakat kell teljesíteni. A gyakorlati képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki.
(5)A típusjogosítás megszerzésére irányuló elméleti vizsga keretében a növendéknek bizonyítania kell, hogy képes a fedélzeti mérnöki feladatait ellátni a 4. mellékletben meghatározott témakörökben, az adott típusú légijárművön.
(6)A típusjogosítás megszerzésére irányuló képzés befejezése után a növendéknek jártassági vizsga keretében bizonyítania kell, hogy az F/E engedélyesére vonatkozó jogosultságoknak megfelelő szakértelemmel képes a
  1. mellékletben meghatározott feladatokat és eljárásokat az adott típusú légijárművön fedélzeti mérnökként végrehajtani.
  2. Az F/E-be bejegyezhető típusjogosítás időbeli hatálya
  3. § A típusjogosítás a kiadástól számított 1 évig hatályos.
  4. §
(1)Ha a típusjogosítás engedélyese a típusjogosítás lejárati dátumát megelőző 12 hónapban legalább 10 fel- és leszállást végrehajtott, valamint legalább 200 óra repülési időt teljesített az adott típussal, akkor a típusjogosítás időbeli hatálya újabb 1 évre meghosszabbítható.
(2)Ha a típusjogosítás engedélyese az
(1)bekezdésben meghatározott feltételeket nem teljesíti, akkor gyakorlatba hozó repülésen kell részt vennie egy légiközlekedési hatóság által kijelölt felügyelő mellett, amit a repülési naplóban e rendeletre való hivatkozással rögzíteni kell, továbbá a 4. melléklet 2.4. pontjában meghatározottak szerinti készségellenőrzést kell végrehajtania.
(3)Az
(1)bekezdésben a 12 hónapra előírt 200 óra repülési időbe beszámítható az azonos vagy más típuson, pilóta beosztásban teljesített repülési idő is abban az esetben, ha a kérelmező fedélzeti mérnökként legalább 100 óra repülési időt teljesített.
  1. § Megújítás esetén a típusjogosítás kérelmezőjének legalább három vagy annyi gyakorlatba hozó repülést kell végrehajtania, amely biztosítja a
  2. melléklet 2.
  3. pontjában meghatározottak szerinti készségellenőrzéshez szükséges ismeretszintet. A gyakorló repüléseket egy légiközlekedési hatóság által kijelölt felügyelő mellett kell teljesíteni és a repülési naplóban e rendeletre való hivatkozással rögzíteni kell. A gyakorló repüléseket követően végre kell hajtania a
  4. melléklet 2.
  5. pontjában meghatározottak szerinti készségellenőrzést. VI. FEJEZET A FEDÉLZETI NAVIGÁTOR SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY
  6. A fedélzeti navigátor szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes jogosultságai és az engedély megszerzésének feltételei
  7. §
(1)A fedélzeti navigátor szakszolgálati engedély (a továbbiakban: F/N) engedélyesének joga van fedélzeti navigátorként tevékenykedni bármely olyan típusú légijárművön, amelyre hatályos típusjogosítással rendelkezik. A szakszolgálati engedélyben legfeljebb 2 hatályos típusjogosítás lehet.
(2)Az F/N első megszerzésekor azt a típusjogosítást kell bejegyezni a szakszolgálati engedélybe, amellyel a jártassági vizsga teljesítve lett.
  1. § F/N-t az a személy kérelmezhet, aki betöltötte a
  2. életévét, legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, sikeresen elvégezte az F/N megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést, valamint sikeresen letette az F/N megszerzésére irányuló elméleti és jártassági vizsgát.
  3. §
(1)Az F/N megszerzésére irányuló elméleti képzés tematikáját az 5. mellékletben meghatározott témakörök alapján a képző szervezet alakítja ki.
(2)Az F/N megszerzésére irányuló gyakorlati képzés során az 5. mellékletben meghatározottakat kell teljesíteni. A gyakorlati képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki.
(3)Az F/N megszerzésére irányuló elméleti vizsga keretében a növendéknek bizonyítania kell, hogy az 5. mellékletben meghatározott elméleti témakörökből rendelkezik azzal a szakismerettel, amely az F/N engedélyesét megillető jogosultságoknak megfelel.
(4)Az F/N megszerzésére irányuló képzés befejezése után a növendéknek jártassági vizsga keretében bizonyítania kell, hogy az F/N engedélyesére vonatkozó jogosultságoknak megfelelő szakértelemmel képes az
  1. mellékletben meghatározott feladatokat és eljárásokat az adott típusú légijárművön fedélzeti navigátorként végrehajtani.
  2. Az F/N-be bejegyezhető típusjogosítás megszerzésének feltételei
  3. §
(1)Ha az F/N megszerzésére irányuló képzést követően a növendék bizonyítja jártasságát és szakismeretét az F/N első kiadásához, a képzésen és a vizsgán használt légijármű típusának megfelelő típusjogosítást a szakszolgálati engedélybe be kell jegyezni.
(2)A további légijármű típusjogosítás megszerzéséhez elméleti és gyakorlati képzést kell végezni, valamint sikeres elméleti és jártassági vizsgát kell tenni.
(3)Az F/N-be bejegyezhető további légijármű típusjogosítás megszerzésére irányuló elméleti képzés tematikáját az 5. mellékletben meghatározott témakörök alapján a képző szervezet alakítja ki.
(4)Az F/N-be bejegyezhető további légjármű típusjogosítás megszerzésére irányuló gyakorlati képzés során az 5. mellékletben meghatározottakat kell teljesíteni. A gyakorlati képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki.
(5)A típusjogosítás megszerzésére irányuló elméleti vizsga keretében a növendéknek bizonyítania kell, hogy képes a fedélzeti navigátori feladatait ellátni az 5. mellékletben meghatározott témakörökben, az adott típusú légijárművön.
(6)A típusjogosítás megszerzésére irányuló képzés befejezése után a növendéknek jártassági vizsga keretében bizonyítania kell, hogy az F/N engedélyesére vonatkozó jogosultságoknak megfelelő szakértelemmel képes az
  1. mellékletben meghatározott feladatokat és eljárásokat az adott típusú légijárművön fedélzeti navigátorként végrehajtani.
  2. A típusjogosítás időbeli hatálya
  3. § A típusjogosítás a kiadástól számított 1 évig hatályos.
  4. §
(1)Ha a típusjogosítás engedélyese a típusjogosítás lejárati dátumát megelőző 12 hónapban legalább 10 fel- és leszállást végrehajtott, valamint legalább 200 óra repülési időt teljesített az adott típussal, akkor a típusjogosítás időbeli hatálya újabb 1 évre meghosszabbítható.
(2)Ha a típusjogosítás engedélyese az
(1)bekezdésben meghatározott feltételeket nem teljesíti, akkor gyakorlatba hozó repülésen kell részt vennie egy légiközlekedési hatóság által kijelölt felügyelő mellett, amit a repülési naplóban e rendeletre való hivatkozással rögzíteni kell, továbbá az 5. melléklet 2.4. pontjában meghatározottak szerinti készségellenőrzést kell végrehajtania.
(3)Az
(1)bekezdésben a 12 hónapra előírt 200 óra repülési időbe beszámítható az azonos vagy más típuson pilóta beosztásban teljesített repülési idő is abban az esetben, ha a kérelmező fedélzeti navigátorként legalább 100 óra repülési időt teljesített.
  1. § Megújítás esetén a típusjogosítás kérelmezőjének legalább három, vagy annyi gyakorlatba hozó repülést kell végrehajtania, amely biztosítja az
  2. melléklet 2.
  3. pontjában meghatározottak szerinti készségellenőrzéshez szükséges ismeretszintet. A gyakorló repüléseket egy légiközlekedési hatóság által kijelölt felügyelő mellett kell teljesíteni és a repülési naplóban e rendeletre való hivatkozással rögzíteni kell. A gyakorló repüléseket követően végre kell hajtania az
  4. melléklet 2.
  5. pontjában meghatározottak szerinti készségellenőrzést. VII. FEJEZET A REPÜLÉSÜZEMI TISZT SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY
  6. A repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedéllyel rendelkező engedélyes jogosultságai és az engedély megszerzésének feltételei
  7. § A repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedély engedélyesének joga van a szakszolgálati engedélyébe bejegyzett jogosításának megfelelő tevékenységet végezni.
  8. § Repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedélyt az a személy kaphat, aki betöltötte a
  9. életévét, legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik és teljesítette a repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedély megszerzésére vonatkozóan e rendeletben előírt követelményeket.
  10. §
(1)A repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedély megszerzéséhez a kérelmezőnek – a képző szervezet által meghatározott, a
(2)bekezdésben meghatározott témakörökre kiterjedő tematika szerint – meg kell szereznie az alábbi jogosítások valamelyikét:
  1. a)repülőtér-felügyelő,
  2. b)forgalmi felügyelő,
  3. c)előtér-ügyeletes tiszt,
  4. d)terhelés- és súlypontszámító tiszt,
  5. e)navigációs tiszt.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott jogosítás megszerzéséhez a kérelmezőnek a következő tantárgyakból kell elméleti képzésben részesülnie:
  1. a)légijog és emberi tényezők,
  2. b)általános repülési és műszaki ismeretek,
  3. c)repülési meteorológia,
  4. d)üzemeltetési ismeretek – kereskedelmi (veszélyes áruk),
  5. e)üzemeltetési ismeretek – kereskedelmi (utas), f ) repülőtéri ismeretek és kényszerhelyzeti eljárások és
  6. g)a jogosításnak megfelelő szakmai tantárgy. 69. § A repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedély kérelmezőjének legalább 3 hónapos munkahelyi gyakorlatot kell teljesítenie a kérelmezett jogosításnak megfelelő jogosítással rendelkező repülésüzemi tiszt felügyelete alatt. 70. § Repülésüzemi tiszt szakszolgálati tevékenységet az a személy láthat el, aki angol nyelvből a jogosításához kapcsolódó jogosultságok gyakorlásához szükséges általános és szakmai nyelvtudással rendelkezik. A nyelvtudás szintjét a munkaadó határozza meg és folyamatosan ellenőrzi. A munkaadó szükség esetén frissítő nyelvoktatást szervez a nyelvismeret megfelelő szintjének fenntartása és az új ismeretek megszerzése céljából. 71. § A repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedély kérelmezőjének elméleti vizsga keretében kell bizonyítania, hogy megfelelő szinten ismeri a kérelmezett szakszolgálati engedélybe bejegyzendő jogosításnak megfelelő szakterület sajátosságait. 30. A repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedély időbeli hatálya 72. § A repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedély 3 évig hatályos. 73. §
(1)A repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedély újabb 3 évre meghosszabbítható kivéve, ha az engedélyes a szakszolgálati engedély lejárati dátumát megelőző 36 hónap során 6 hónapnál hosszabb ideig nem gyakorolta a szakszolgálati engedélye által biztosított jogosultságokat.
(2)Megújítás esetében, vagy ha a szakszolgálati engedélye által biztosított jogosultságokat 6 hónapnál hosszabb ideig nem gyakorolta, a kérelmezőnek
  1. a)részt kell vennie egy repülésüzemi tiszti ismeretfrissítő oktatáson, és
  2. b)sikeresen teljesítenie kell egy a 71. § szerinti vizsgát. VIII. FEJEZET A MEZŐGAZDASÁGI ÉS A TŰZOLTÓ JOGOSÍTÁS 31. A mezőgazdasági jogosítással rendelkező engedélyes jogosultságai és a jogosítás megszerzésének feltételei 74. § A mezőgazdasági jogosítás engedélyesének joga van mezőgazdasági repülések végrehajtására. 75. § Mezőgazdasági jogosítást az a személy kaphat, aki
  3. a)betöltötte a 21. életévét,
  4. b)sikeresen elvégezte a mezőgazdasági jogosítás megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést, valamint sikeresen letette a mezőgazdasági jogosítás megszerzésére irányuló elméleti és jártassági vizsgát,
  5. c)rendelkezik legalább 200 óra repülési idővel a kérelmezett jogosításnak megfelelő légijárművön, és
  6. d)repülőgép mezőgazdasági jogosítás megszerzésére irányuló képzésben részt vevő növendék esetén rendelkezik repülőgép magán, repülőgép kereskedelmi vagy repülőgép légitársasági pilóta szakszolgálati engedéllyel és hatályos – mezőgazdasági repülésre alkalmas – osztály- vagy típusjogosítással vagy
  7. e)helikopter mezőgazdasági jogosítás megszerzésére irányuló képzésben részt vevő növendék esetén rendelkezik helikopter magán, helikopter kereskedelmi vagy helikopter légitársasági pilóta szakszolgálati engedéllyel és hatályos – mezőgazdasági repülésre alkalmas – típusjogosítással. 76. §
(1)A repülőgép és a helikopter mezőgazdasági jogosítás megszerzésére irányuló elméleti képzések tematikáit a légiközlekedési hatóság adja ki. A tematikáknak legalább a 6. mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjednie.
(2)A mezőgazdasági jogosítás megszerzésére irányuló gyakorlati képzés során a növendéknek kétkormányos oktatásban kell részesülnie a kérelmezett mezőgazdasági jogosításnak megfelelő légijárművön.
(3)Az oktatónak gondoskodnia kell arról, hogy a mezőgazdasági jogosítás megszerzésére irányuló gyakorlati képzés során a növendék a képző szervezet által kialakított, a kérelmezett jogosításnak megfelelő légijárműre vonatkozó tematika szerinti oktatásban részesüljön.
(4)A mezőgazdasági jogosítás megszerzésére irányuló elméleti vizsga keretében a növendéknek bizonyítania kell, hogy rendelkezik azzal a szakismerettel, amely a kérelmezett mezőgazdasági jogosításnak megfelel, a 6. mellékletben meghatározott elméleti témakörökben.
(5)A mezőgazdasági jogosítás megszerzésére irányuló jártassági vizsgán a növendéknek bizonyítania kell, hogy képes mezőgazdasági repüléseket végrehajtani a kérelmezett mezőgazdasági jogosításnak megfelelő légijárművön. A jártassági vizsgának tartalmaznia kell legalább a 6. mellékletben meghatározott elemeket. 32. A mezőgazdasági jogosítás időbeli hatálya 77. § A mezőgazdasági jogosítás a kiadástól számított 2 évig hatályos. 78. §
(1)Ha a mezőgazdasági jogosítás engedélyese a jogosítás lejárati dátumát megelőző 2 évben évenként legalább 35 mezőgazdasági felszállást hajtott végre, akkor a jogosítás 2 évre meghosszabbítható.
(2)Ha a mezőgazdasági jogosítás engedélyese az
(1)bekezdésben meghatározott feltételeket nem teljesíti, akkor gyakorlatba hozó repülésen kell részt vennie a kérelmezett jogosításnak megfelelő légijárműre vonatkozó mezőgazdasági jogosítással rendelkező repülésoktató felügyelete alatt, amelyet a repülési naplóban az e rendeletre való hivatkozással rögzíteni kell, továbbá a 6. mellékletben meghatározottak szerint készségellenőrzést kell végrehajtania a kérelmezett jogosításnak megfelelő légijárműre vonatkozó mezőgazdasági jogosítással rendelkező vizsgáztatóval. 79. § Megújítás esetén a kérelmezőnek a mezőgazdasági jogosítás megszerzésére vonatkozó követelményeket kell teljesítenie. 33. A tűzoltó jogosítással rendelkező engedélyes jogosultságai és a jogosítás megszerzésének feltételei 80. § A tűzoltó jogosítás engedélyesének joga van tűzoltó repülések végrehajtására. 81. § Tűzoltó jogosítást az a személy kaphat, aki
  1. a)betöltötte a 21. életévét,
  2. b)sikeresen elvégezte a tűzoltó jogosítás megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzést, valamint sikeresen letette a tűzoltó jogosítás megszerzésére irányuló elméleti és jártassági vizsgát,
  3. c)rendelkezik legalább 400 óra repülési idővel a kérelmezett jogosításnak megfelelő légijárművön és
  4. d)repülőgép tűzoltó jogosítás megszerzésére irányuló képzésben részt vevő növendék esetén rendelkezik repülőgép kereskedelmi vagy repülőgép légitársasági pilóta szakszolgálati engedéllyel és hatályos – tűzoltó repülésre alkalmas – osztály- vagy típusjogosítással, vagy
  5. e)helikopter tűzoltó jogosítás megszerzésére irányuló képzésben részt vevő növendék esetén rendelkezik helikopter kereskedelmi vagy helikopter légitársasági pilóta szakszolgálati engedéllyel és hatályos – tűzoltó repülésre alkalmas – típusjogosítással. 82. §
(1)A repülőgép és a helikopter tűzoltó jogosítás megszerzésére irányuló elméleti képzések tematikáit a képző szervezet alakítja ki. A tematikáknak legalább a 6. mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjednie.
(2)A tűzoltó jogosítás megszerzésére irányuló gyakorlati képzés során a növendéknek kétkormányos oktatásban kell részesülnie a kérelmezett tűzoltó jogosításnak megfelelő légijárművön.
(3)Az oktatónak gondoskodnia kell arról, hogy a tűzoltó jogosítás megszerzésére irányuló gyakorlati képzés során a növendék a képző szervezet által kialakított, a kérelmezett jogosításnak megfelelő légijárműre vonatkozó tematika szerinti oktatásban részesüljön.
(4)A tűzoltó jogosítás megszerzésére irányuló elméleti vizsga keretében a növendéknek bizonyítania kell, hogy rendelkezik azzal a szakismerettel, amely a kérelmezett tűzoltó jogosításnak megfelel, a 6. mellékletben meghatározott témakörökben.
(5)A tűzoltó jogosítás megszerzésére irányuló jártassági vizsgán a növendéknek bizonyítania kell, hogy képes tűzoltó repüléseket végrehajtani a kérelmezett tűzoltó jogosításnak megfelelő légijárművön. A vizsgarepülést imitált szituációban kell végrehajtani. 34. A tűzoltó jogosítás időbeli hatálya 83. § A tűzoltó jogosítás a kiadástól számított 2 évig hatályos. 84. §
(1)Ha a tűzoltó jogosítás engedélyese a jogosítás lejárati dátumát megelőző 2 évben félévenként legalább 5 tűzoltó felszállást teljesített, akkor a jogosítás 2 évre meghosszabbítható.
(2)Ha a tűzoltó jogosítás engedélyese az
(1)bekezdésben meghatározott feltételeket nem teljesíti, akkor gyakorlatba hozó repülésen kell részt vennie a kérelmezett jogosításnak megfelelő légijárműre vonatkozó tűzoltó jogosítással rendelkező repülési oktató felügyelete alatt, amit a repülési naplóban e rendeletre való hivatkozással rögzíteni kell, továbbá a 6. mellékletben meghatározottak szerint készségellenőrzést kell végrehajtania a kérelmezett jogosításnak megfelelő légijárműre vonatkozó tűzoltó jogosítással rendelkező vizsgáztatóval. 85. § Megújítás esetén a kérelmezőnek a tűzoltó jogosítás megszerzésére vonatkozó követelményeket kell teljesítenie. HARMADIK RÉSZ A SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY NÉLKÜL VÉGEZHETŐ TEVÉKENYSÉGEK 86. § Szakszolgálati engedély nélkül – az e rendeletben meghatározott képzési, vizsga és egyéb követelmények teljesítése esetén – a következő tevékenységek végezhetők:
  1. a)lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatói vagy tandempilóta tevékenység,
  2. b)siklóernyős oktatói vagy tandempilóta tevékenység,
  3. c)ejtőernyős oktatói vagy tandemugró tevékenység. 87. § A 86. §-ban meghatározott tevékenységek végzéséhez szükséges képzési és vizsga követelményeket a IX–XI. Fejezetek és
  4. a)a lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatói és tandempilóta tevékenység esetében a 8. melléklet,
  5. b)a siklóernyős oktatói és tandempilóta tevékenység esetében a 9. melléklet,
  6. c)az ejtőernyős oktatói és tandemugró tevékenység esetében a 10. melléklet tartalmazza. 35. A tevékenység végzésének folyamatosságára vonatkozó követelmények 88. §
(1)A lábról induló sárkányrepülő eszköz oktató vagy tandempilóta, a siklóernyős oktató vagy tandempilóta, valamint az ejtőernyős oktató vagy tandemugró akkor gyakorolhatja e tevékenységét, ha a tevékenység végzését megelőzően nem volt 12 hónapnál hosszabb megszakítás tevékenységének gyakorlásában.
(2)Ha az
(1)bekezdésben foglalt feltétel nem teljesül, akkor a lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatónak vagy tandempilótának, a siklóernyős oktatónak vagy tandempilótának, valamint az ejtőernyős oktatónak vagy tandemugrónak elméleti és gyakorlati vizsgát kell tennie. 36. A nem gazdasági célú tandempilóta és tandemugró tevékenység bejelentése 89. §
(1)A lábról induló sárkányrepülő eszközzel vagy siklóernyővel nem gazdasági célú tandempilóta tevékenység, valamint a nem gazdasági célú ejtőernyős tandemugró tevékenység végzésére jogosító tanúsítvánnyal rendelkező személy e jogosultságát akkor gyakorolhatja, ha a légiközlekedési hatóság erre a célra rendszeresített formanyomtatványán bejelentette a légiközlekedési hatóságnak. A bejelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia: a) a jogosult neve, bejelentett állandó lakcíme és levelezési címe, b) a jogosult születési helye és ideje, c) a jogosultság meghatározása.
(2)A jogosultnak az
(1)bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett bármilyen változást – beleértve a jogosultság megszűnését vagy megszüntetését is – a változás bekövetkezését követő 30 napon belül be kell jelentenie a légiközlekedési hatóságnak, ha a tevékenységét továbbra is gyakorolni kívánja. IX. FEJEZET A LÁBRÓL INDULÓ SÁRKÁNYREPÜLŐ ESZKÖZ OKTATÓI ÉS TANDEMPILÓTA TEVÉKENYSÉG 37. A lábról induló sárkányrepülő eszköz oktató és tandempilóta képzése, vizsgáztatása és repülési tapasztalata 90. §
(1)A lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatói vagy tandempilóta tevékenységet végezni kívánó személynek részt kell vennie egy, az e rendelet szerinti képző szervezet által szervezett, elméleti és gyakorlati képzést tartalmazó tanfolyamon. A tanfolyamnak biztosítania kell, hogy a növendék megszerezze azokat a kompetenciákat és ismereteket, amelyek alkalmassá teszik lábról induló sárkányrepülő eszközön oktatói vagy tandempilóta tevékenység végzésére. A tanfolyam tematikáját a képző szervezet alakítja ki. A tematikának legalább a 8. mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjednie.
(2)A lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatói vagy tandempilóta tevékenységet végezni kívánó személynek teljesítenie kell az e rendelet szerinti képző szervezet által szervezett elméleti és gyakorlati vizsgát, amelynek a 8. mellékletben meghatározott valamennyi elméleti és gyakorlati témakört le kell fednie. 91. § Lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatói tevékenységet az a személy végezhet, aki
  1. a)rendelkezik legalább 150 óra repülési idővel lábról induló sárkányrepülő eszközön, amely tartalmaz legalább egy 3 órás vagy annál hosszabb időtartamú repülést és legalább egy 50 kilométeres vagy annál hosszabb távrepülést, és
  2. b)képzésben részesült a 8. melléklet 2. pontjában meghatározott témakörökből. 92. §
(1)Lábról induló sárkányrepülő eszköz tandempilóta tevékenységet az a személy végezhet, aki
  1. a)rendelkezik legalább 50 óra repülési idővel lábról induló sárkányrepülő eszközön, amely tartalmaz legalább egy 20 kilométeres vagy annál hosszabb távrepülést, és
  2. b)képzésben részesült a 8. melléklet 3. pontjában meghatározott témakörökből.
(2)Gazdasági célú tandemrepülés esetében a tandempilóta tevékenységet végző személynek az
(1)bekezdésben foglaltakon felül rendelkeznie kell további 100 óra repülési idővel, amely tartalmaz legalább 50 nem gazdasági célú tandemrepülést.
  1. A lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatói és tandempilóta tevékenységhez kapcsolódó jogosultságok
  2. §
(1)A lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatói tevékenység végzésére jogosító tanúsítvánnyal rendelkező személynek joga van lábról induló sárkányrepülő eszközön olyan oktatás végrehajtására, amelyre képző szervezet által kiadott oktatói megbízással rendelkezik.
(2)A lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatói tevékenység végzésére jogosító tanúsítvánnyal rendelkező személy jogosultságait akkor gyakorolhatja, ha teljesíti a 3. §
(3)bekezdésében foglalt további követelményeket is.
  1. § A lábról induló sárkányrepülő eszköz tandempilóta tevékenység végzésére jogosító tanúsítvánnyal rendelkező személynek joga van lábról induló sárkányrepülő eszközön tandempilóta tevékenység végzésére, ha teljesíti a
  2. §
(4)bekezdésében foglalt további követelményeket is. X. FEJEZET A SIKLÓERNYŐS OKTATÓI ÉS TANDEMPILÓTA TEVÉKENYSÉG
  1. A siklóernyős oktató és tandempilóta képzése, vizsgáztatása és repülési tapasztalata
  2. §
(1)A siklóernyős oktatói vagy tandempilóta tevékenységet végezni kívánó személynek részt kell vennie egy, az e rendelet szerinti képző szervezet által szervezett, elméleti és gyakorlati képzést tartalmazó tanfolyamon. A tanfolyamnak biztosítania kell, hogy a növendék megszerezze azokat a kompetenciákat és ismereteket, amelyek alkalmassá teszik siklóernyőn oktatói vagy tandempilóta tevékenység végzésére. A tanfolyam tematikáját a képző szervezet alakítja ki. A tematikának legalább a 9. mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjednie.
(2)A siklóernyős oktatói vagy tandempilóta tevékenységet végezni kívánó személynek teljesítenie kell az e rendelet szerinti képző szervezet által szervezett elméleti és gyakorlati vizsgát, amelynek a
  1. mellékletben meghatározott valamennyi elméleti és gyakorlati témakört le kell fednie.
  2. § Siklóernyős oktatói tevékenységet az a személy végezhet, aki a) rendelkezik legalább 200 óra repülési idővel siklóernyőn, amely tartalmaz legalább egy 50 kilométeres vagy annál hosszabb távrepülést, és b) képzésben részesült a
  3. melléklet
  4. pontjában meghatározott témakörökből.
  5. §
(1)Siklóernyős tandempilóta tevékenységet az a személy végezhet, aki
  1. a)rendelkezik legalább 50 óra repülési idővel siklóernyőn, amely tartalmaz legalább egy 20 kilométer-es vagy annál hosszabb távrepülést, és
  2. b)képzésben részesült a 9. melléklet 3. pontjában meghatározott témakörökből.
(2)Gazdasági célú tandemrepülés esetében a tandempilóta tevékenységet végző személynek az
(1)bekezdésben foglaltakon felül rendelkeznie kell további 100 óra repült idővel, amely tartalmaz legalább 50 nem gazdasági célú tandemrepülést. 40. A siklóernyős oktatói és tandempilóta tevékenységhez kapcsolódó jogosultságok 98. §
(1)A siklóernyős oktatói tevékenység végzésére jogosító tanúsítvánnyal rendelkező személynek joga van olyan siklóernyős oktatás végrehajtására, amelyre képző szervezet által kiadott oktatói megbízással rendelkezik.
(2)A siklóernyős oktatói tevékenység végzésére jogosító tanúsítvánnyal rendelkező személy jogosultságait akkor gyakorolhatja, ha teljesíti a 3. §
(3)bekezdésében foglalt további követelményeket is. 99. §
(1)A siklóernyős tandempilóta tevékenység végzésére jogosító tanúsítvánnyal rendelkező személynek joga van siklóernyős tandempilóta tevékenység végzésére olyan tandem siklóernyőn, amelyen a képzést elvégezte, és az előírt tapasztalatot megszerezte.
(2)A siklóernyős tandempilóta tevékenység végzésére jogosító tanúsítvánnyal rendelkező személy jogosultságait akkor gyakorolhatja, ha teljesíti a 3. §
(4)bekezdésében foglalt további követelményeket is. XI. FEJEZET AZ EJTŐERNYŐS OKTATÓI ÉS TANDEMUGRÓ TEVÉKENYSÉG
  1. Az ejtőernyős oktató és tandemugró képzése, vizsgáztatása és ugrási tapasztalata
  2. §
(1)Az ejtőernyős oktatói vagy tandemugró tevékenységet végezni kívánó személynek részt kell vennie egy, az e rendelet szerinti képző szervezet által szervezett, elméleti és gyakorlati képzést tartalmazó tanfolyamon. A tanfolyamnak biztosítania kell, hogy a növendék megszerezze azokat a kompetenciákat és ismereteket, amelyek alkalmassá teszik ejtőernyős oktatói vagy tandemugró tevékenység végzésére. A tanfolyam tematikáját a képző szervezet alakítja ki. A tematikának legalább a 10. mellékletben meghatározott témakörökre kell kiterjednie.
(2)Az ejtőernyős oktatói vagy tandemugró tevékenységet végezni kívánó személynek teljesítenie kell az e rendelet szerinti képző szervezet által szervezett elméleti és gyakorlati vizsgát, amelynek a 10. mellékletben meghatározott valamennyi elméleti és gyakorlati témakört le kell fednie. 101. § Ejtőernyős oktatói tevékenységet az a személy végezhet, aki
  1. a)rendelkezik legalább 500 ejtőernyős ugrással, és
  2. b)képzésben részesült a 10. melléklet 2. pontjában meghatározott témakörökből. 102. § Ejtőernyős tandemugró tevékenységet az a személy végezhet, aki
  3. a)rendelkezik legalább 1000 légcellás ejtőernyős ugrással és 10 óra szabadeső idővel, és
  4. b)képzésben részesült a 10. melléklet 3. pontjában meghatározott témakörökből. 42. Az ejtőernyős oktatói és tandemugró tevékenységhez kapcsolódó jogosultságok 103. §
(1)Az ejtőernyős oktatói tevékenység végzésére jogosító tanúsítvánnyal rendelkező személynek joga van olyan ejtőernyős ugrás oktatás végrehajtására, amelyre képző szervezet által kiadott oktatói megbízással rendelkezik.
(2)Az ejtőernyős oktatói tevékenység végzésére jogosító tanúsítvánnyal rendelkező személy jogosultságait akkor gyakorolhatja, ha teljesíti a 3. §
(3)bekezdésében foglalt további követelményeket is. 104. §
(1)Az ejtőernyős tandemugró tevékenység végzésére jogosító tanúsítvánnyal rendelkező személynek joga van tandemugró tevékenység végzésére olyan ugrás típusban, amelyre vonatkozóan a képzést elvégezte és az előírt tapasztalatot megszerezte.
(2)Az ejtőernyős tandemugró tevékenység végzésére jogosító tanúsítvánnyal rendelkező személy jogosultságait akkor gyakorolhatja, ha teljesíti a 3. §
(4)bekezdésében foglalt további követelményeket is. NEGYEDIK RÉSZ A KÉPZÉS ÉS A VIZSGÁZTATÁS XII. FEJEZET KÉPZŐ SZERVEZETEK, KÉPZÉSI ENGEDÉLY ÉS KÉPZÉS 43. Képző szervezetek 105. §
(1)Az e rendelet alapján kiadható szakszolgálati engedélyhez, jogosításhoz vagy tanúsítványhoz kapcsolódó képzést a 11. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő képző szervezet végezhet.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltakon túl a repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó képzést a 12. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő képző szervezet is végezhet.
(3)Vizsgáztatói tanúsítás megszerzésére irányuló egységesítési tanfolyamot a légiközlekedési hatóság szervezhet.
(4)Az
(1)és
(2)bekezdés szerinti képző szervezet számára, amennyiben az teljesíti e rendelet előírásait, a légiközlekedési hatóság képzési engedélyt ad ki.
  1. § A
  2. §-ban meghatározott képző szervezetek által használt repülésszimulációs oktatóeszközöket üzemeltető szervezetre, a repülésszimulációs oktatóeszköz minősítésére, valamint az ilyen szervezet és eszköz felügyeletére az 1178/2011/EU bizottsági rendelet előírásait kell alkalmazni.
  3. A képzési engedély kiadása, felfüggesztése és visszavonása
  4. §
(1)A képző szervezet képzési engedélyét a légiközlekedési hatóság kérelemre adja ki. A kérelem a Ket.-ben foglaltakon túl a következőket tartalmazza: a) a kérelmező telephelyét, b) a felelős vezető személy nevét.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott kérelemhez csatolni kell az e rendelet követelményeinek teljesítését igazoló dokumentumok másolatát, továbbá a 11. vagy a 12. mellékletben meghatározott kézikönyveket.
(3)A légiközlekedési hatóság az általa kiadott képzési engedélyekről nyilvántartást vezet, amelyet a honlapján közzétesz. A nyilvántartás az engedélyben foglalt adatokat tartalmazza. 108. §
(1)A képző szervezet biztosítja az e rendeletben meghatározott követelményeknek való folyamatos megfelelést, amelyet a légiközlekedési hatóság folyamatos ellenőrzés során felügyel.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott folyamatos ellenőrzés keretében a légiközlekedési hatóság ellenőrzi a tanfolyamok végrehajtását, valamint ellenőrző repülést végezhet növendékekkel.
(3)Az
(1)bekezdésben meghatározott folyamatos ellenőrzés keretében a légiközlekedési hatóság négy éves időszakokban teljes körűen ellenőrzi, hogy a képző szervezet megfelel-e e rendelet előírásainak. A négy éves felülvizsgálati időszakon belül a légiközlekedési hatóság további felülvizsgálatot végezhet, ha a repülés biztonságát veszélyeztető hiányosságokat tárt fel a képző szervezet működésében.
(4)A
(2)bekezdésben meghatározott ellenőrzések, valamint a
(3)bekezdésben meghatározott felülvizsgálati eljárás során a képző szervezet a légiközlekedési hatóság rendelkezésére bocsátja a képzéssel kapcsolatos valamennyi nyilvántartást, az engedélyeztetési dokumentumokat, a képzés során használt légijármű vagy repülőeszköz dokumentációját, az előadások anyagait, a tanjegyzeteket, valamint az eligazítások dokumentumait és bármely más, a képzésre vonatkozó dokumentumot.
(5)Ha a légiközlekedési hatóság a
(2)bekezdésben meghatározott ellenőrzés vagy a
(3)bekezdésben meghatározott teljes körű ellenőrzés során az e rendeletben meghatározott követelményekhez képest eltérést tapasztal, határidő megjelölésével felhívja a képző szervezetet az eltérés megszüntetése érdekében szükséges javító intézkedés megtételére.
(6)Ha a képző szervezet a javító intézkedés megtételét elmulasztja, a légiközlekedési hatóság a képző szervezet engedélyét visszavonja annak a tevékenységnek a tekintetében, amelyben az eltérést tapasztalta.
(7)Ha a képző szervezet által határidőben teljesített javító intézkedés nem biztosítja az e rendeletnek való megfelelést, a légiközlekedési hatóság a képző szervezet engedélyét – a megfelelés helyreállításáig – felfüggeszti annak a tevékenységnek a tekintetében, amelyben az eltérést tapasztalta, valamint újabb határidő kitűzésével felszólítja a szervezetet a megfelelő javító intézkedés meghozatalára. Ha az újabb javító intézkedés sem biztosítja az e rendeletnek való megfelelést, a légiközlekedési hatóság a
(6)bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(8)A képzési engedélyhez kapcsolódó jogosultságok a felfüggesztés időtartama alatt nem gyakorolhatók.
  1. A képző szervezet működésében vagy eljárásaiban bekövetkező változások
  2. §
(1)A képzési engedély kiadásához szükséges feltételeket érintő változást – a
(2)és a
(3)bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a
  1. mellékletben meghatározott képző szervezet az üzemeltetési kézikönyvében, a
  2. mellékletben meghatározott képző szervezet a kézikönyvében meghatározott eljárásnak megfelelően vezeti be és a légiközlekedési hatóságnak – a kézikönyvei módosítással érintett cserelapjainak megküldésével – a változás bevezetését követő öt munkanapon belül bejelenti. A légiközlekedési hatóság a bejelentést tudomásul veszi.
(2)A képzési engedély kiadásához szükséges feltételeket érintő változások közül
  1. a)új képzés felvétele,
  2. b)a képzési tematika módosítása,
  3. c)a vezető beosztású személyek megváltozása vagy
  4. d)a szervezet nevének vagy telephelyének megváltozása esetén a változást a képző szervezet akkor vezetheti be, ha a változást a légiközlekedési hatóság jóváhagyja. A jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a szervezet nyilatkozatát és indokolását arról, hogy a tervezett változás megvalósítása továbbra is biztosítja az e rendeletnek való megfelelést, a szervezet kézikönyveinek módosítással érintett cserelapjait és az e rendeletnek való megfelelést igazoló dokumentumokat. A légiközlekedési hatóság a változtatást akkor hagyja jóvá, ha az az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelel.
(3)A képző szervezet a vezető beosztású személyekkel kapcsolatban bekövetkezett, előre nem ismerhető változást az annak bekövetkezését követő öt munkanapon belül bejelenti a légiközlekedési hatóságnak és kéri a módosítás jóváhagyását.
(4)A képzési engedélyt nem kell módosítani, ha a változások a képzési engedélyben foglalt adatok változtatását nem teszik szükségessé. Ha a változások a képzési engedélyben foglalt adatok változtatását is szükségessé teszik, a légiközlekedési hatóság a képzési engedélyt módosítja. 46. A képző szervezet jogosultságai 110. § A képző szervezet engedélyének megfelelően jogosult
  1. a)képzéseket szervezni és e képzések sikeres teljesítése után tanúsítványt kiadni,
  2. b)a képesítéseknek és a képzettségeknek a 140. § szerinti beszámítására,
  3. c)a 113. §-ban foglaltaknak megfelelően elméleti vizsga lefolytatására,
  4. d)lábról induló sárkányrepülő eszköz, siklóernyős és ejtőernyős oktató és tandempilóta vagy tandemugró gyakorlati vizsga lefolytatására. 47. A képzésre vonatkozó követelmények 111. § Az egyes szakszolgálati engedélyekhez és jogosításokhoz kapcsolódó képzési követelményeket az 1–5. mellékletek, a szakszolgálati engedély nélkül végezhető tevékenységekhez kapcsolódó képzés és vizsga követelményeket a 8–10. mellékletek, a vizsgáztatói tanúsítás kiadásához szükséges előfeltételeket a 129. §, a vizsgáztatói megbízás kiadásához szükséges előfeltételeket a 130–132. §-ok tartalmazzák. 112. §
(1)Az elméleti képzés távoktatási módszerrel is végrehajtható. Ebben az esetben tantárgyanként legalább egy tantermi konzultációs alkalmat kell biztosítani.
(2)A távoktatás megszervezésére a nem távoktatásban zajló képzésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A távoktatással kapcsolatos eljárásokat a képző szervezet kézikönyveiben meg kell határozni. XIII. FEJEZET VIZSGÁZTATÁS 48. A vizsgáztatás általános szabályai 113. §
(1)Az ultralight repülőgép pilóta, az autogiro pilóta és a motoros sárkányrepülő eszköz vezető szakszolgálati engedély, valamint az e rendelet szerinti vizsgáztatói tanúsítás megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgáztatást a légiközlekedési hatóság végzi.
(2)Az
(1)bekezdésben nem említett, e rendelet szerint kiadható további szakszolgálati engedélyek, betétlapok, jogosítások és tanúsítványok megszerzéséhez, meghosszabbításához vagy megújításához szükséges elméleti vizsgáztatást a képzést végző képző szervezet végzi. 114. §
(1)A jártassági vizsgáztatást, a készségellenőrzést és a kompetencia felmérést
  1. a)a légiközlekedési hatóság vizsgáztatói tanúsítással rendelkező repülési felügyelője,
  2. b)a légiközlekedési hatóság által kiadott vizsgáztatói tanúsítással rendelkező személy, vagy
  3. c)típusjogosítású légijárműnél új típus bevezetése esetén a légiközlekedési hatóság által kiadott vizsgáztatói tanúsítással rendelkező, hasonló teljesítményű légijárműre oktatói jogosítással rendelkező személy végezheti.
(2)A lábról induló sárkányrepülő eszköz oktató és tandempilóta, a siklóernyős oktató és tandempilóta, az ejtőernyős oktató és tandemugró gyakorlati vizsga esetén a gyakorlati vizsgáztatást a képző szervezet végzi. 49. A vizsga lefolytatása 115. §
(1)A légiközlekedési hatóság vagy vizsgáztatói tanúsítással rendelkező személy által végrehajtott vizsgát a légiközlekedési hatóság által kiadott vizsgaszabályzat alapján kell lefolytatni. A légiközlekedési hatóság az általa kiadott vizsgaszabályzatot honlapján közzéteszi.
(2)A képző szervezet által végrehajtott vizsgát a képző szervezet által a
(3)bekezdésben meghatározottak szerint kialakított vizsgaszabályzat alapján kell lefolytatni.
(3)A vizsgaszabályzatnak összhangban kell lennie az 1–6. és a 8–10. mellékletekkel és tartalmaznia kell a vizsga lebonyolításának rendjét, a következők szerint:
  1. a)a vizsgán történő részvétel feltételei,
  2. b)a vizsga dokumentálásának rendje,
  3. c)a vizsgázó jogai és kötelességei,
  4. d)a vizsgáztató jogai és kötelességei,
  5. e)a vizsga lebonyolításának eljárása, f ) a vizsga értékelésének szempontjai és az értékelő lap,
  6. g)a sikeres vizsgát igazoló tanúsítvány formátuma,
  7. h)a sikertelen vizsga feltételeinek meghatározása,
  8. i)sikertelen vizsga megismétlésére vonatkozó feltételek,
  9. j)a vizsga felfüggesztésére vonatkozó eljárás,
  10. k)a vizsga során tapasztalt visszaélések és szabálytalanságok esetén alkalmazandó intézkedések,
  11. l)elméleti vizsgáztatás esetén a vizsgáztatók képesítésére és megbízására vonatkozó szabályok és
  12. m)elméleti vizsgáztatás esetén a vizsgakérdés adatbázis kezelésére vonatkozó eljárások.
(4)Amennyiben a vizsgáztatást nem a légiközlekedési hatóság végzi, a légiközlekedési hatóság ellenőrizheti a vizsga vizsgaszabályzatnak megfelelő lebonyolítását.
(5)Ha a légiközlekedési hatóság a vizsga során szabálytalanságot állapít meg, a vizsgát felfüggesztheti. 116. §
(1)Képzéshez kötött elméleti vizsga esetében a növendék akkor bocsátható elméleti vizsgára, ha a képzés elméleti részét sikeresen teljesítette.
(2)Amennyiben az elméleti vizsgát – a
  1. §-ban foglaltak alapján – a légiközlekedési hatóság jogosult lefolytatni, a képző szervezet a légiközlekedési hatóság felé nyilatkozik az elméleti képzés sikeres teljesítéséről. Ez a nyilatkozat kiállításától számított 1 évig használható fel. A képző szervezet nyilatkozatát megújíthatja, ha meggyőződött arról, hogy a képzést korábban teljesítő növendék az igazolt ismereteknek továbbra is birtokában van. Ha a növendék nem rendelkezik a megfelelő ismeretekkel, a képző szervezet ismeretfrissítő oktatásban részesíti.
  2. §
(1)A szakszolgálati engedély, jogosítás vagy vizsgáztatói tanúsítás megszerzésére irányuló elméleti vizsga formája írásbeli, négy válaszlehetőségből egy helyes választ tartalmazó feleletválasztásos teszt. A sikeres vizsgához a kérdések legalább 75%-át helyesen kell megválaszolni. A vizsga értékelésekor a kérdéseket azonos pontszámmal kell figyelembe venni.
(2)A vizsgázónak annyi időt kell biztosítani, hogy kérdésenként átlagosan 75 másodperc álljon rendelkezésére.
(3)Az elméleti vizsgán tanfolyami jegyzetek használata nem megengedett.
(4)Az elméleti vizsgáztatást végző képző szervezetnek vagy a légiközlekedési hatóságnak rendelkeznie kell az adott témakört teljes mértékben lefedő vizsgakérdés adatbázissal. A képző szervezetnek vagy a légiközlekedési hatóságnak gondoskodnia kell a vizsgakérdés adatbázis titkosságáról. 118. §
(1)A lábról induló sárkányrepülő eszköz, a siklóernyős és az ejtőernyős oktató és tandempilóta vagy tandemugró elméleti vizsga formája esszékérdéseket tartalmazó írásbeli és szóbeli vizsga. A sikeres vizsgához a vizsgán megszerezhető pontszám 75%-át el kell érni. A vizsga értékelésekor a kérdéseket a lefedett tananyagnak megfelelő pontszámmal kell figyelembe venni.
(2)Az elméleti vizsgán tanfolyami jegyzetek használata nem megengedett.
(3)Az elméleti vizsgáztatást végző képző szervezetnek rendelkeznie kell az adott témakört teljes mértékben lefedő írásbeli és szóbeli tételsorral, amelyet a növendékek rendelkezésére bocsát. 119. §
(1)A jártassági vagy gyakorlati vizsga megkezdésének feltétele az elméleti és a gyakorlati képzés, valamint az elméleti vizsga sikeres teljesítése és a hatályos orvosi minősítés megléte.
(2)Az
(1)bekezdéstől eltérően a 88. §
(2)bekezdésében említett gyakorlati vizsga és a készségellenőrzés esetében a vizsga megkezdésének feltétele a hatályos orvosi minősítés megléte.
(3)Oktatói jogosítás vagy vizsgáztatói tanúsítás megszerzésére irányuló kompetencia felmérés megkezdésének feltétele az előírt képzés sikeres teljesítése, a jogosítás vagy tanúsítás megszerzéséhez előírt hatályos szakszolgálati engedély és jogosítás megléte, valamint a hatályos orvosi minősítés megléte.
(4)Oktatói jogosítás vagy vizsgáztatói tanúsítás meghosszabbításhoz szükséges kompetencia felmérés megkezdésének feltétele a jogosítás vagy tanúsítás megszerzéséhez előírt hatályos szakszolgálati engedély és jogosítás megléte, valamint a hatályos orvosi minősítés megléte.
(5)Oktatói jogosítás vagy vizsgáztatói tanúsítás megújításához szükséges kompetencia felmérés megkezdésének feltétele az ismeretfrissítő oktatás sikeres teljesítése, a jogosítás vagy tanúsítás megszerzéséhez előírt hatályos szakszolgálati engedély és jogosítás megléte, valamint a hatályos orvosi minősítés megléte. 120. §
(1)A vizsgáztatói tanúsítással vagy a képző szervezet megbízásával rendelkező vizsgáztató jogosult annak eldöntésére, hogy a vizsgázó megfelelő szinten elsajátította-e a végezni kívánt tevékenységhez szükséges ismereteket és gyakorlatot.
(2)A vizsgáztatói tanúsítással vagy a képző szervezet megbízásával rendelkező gyakorlati vizsgáztató nem vizsgáztathatja azt a vizsgázót, akinek maga tartotta a szakszolgálati engedélyhez, jogosításhoz vagy tanúsítványhoz szükséges képzést, ha a vizsgázó a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója, vagy bármely egyéb olyan esetben, ha tőle nem várható el az elfogulatlan vizsgáztatás. 50. A vizsgáztatói tanúsítás kiadása 121. §
(1)A vizsgáztatói tanúsítások megszerzésére vonatkozó követelményeket a 129. § tartalmazza.
(2)A vizsgáztatói tanúsítást a légiközlekedési hatóság írásban adja meg, ha a kérelmező teljesítette az e rendeletben előírt követelményeket.
(3)A tanúsításban a légiközlekedési hatóság megjelöli a tanúsítás célját és a vizsgáztatási eljárás során ellátandó feladatokat.
(4)Vizsgáztatói tanúsítást az a személy kaphat, aki ellen a légiközlekedési hatóság a tanúsítás kiadása, meghosszabbítása vagy megújítása iránti kérelem benyújtását megelőző 3 év során nem alkalmazott az e rendelet vagy a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és annak végrehajtási rendeleteinek megsértése miatt bármilyen gazdasági vagy adminisztratív szankciót, beleértve a légiközlekedési bírságot és bármilyen engedély, jogosítás vagy tanúsítás felfüggesztését, korlátozását vagy visszavonását, továbbá nem állnak fenn vele kapcsolatban az Lt. 53/A. §-ban meghatározott körülmények. 122. § Az e rendelet szerinti vizsgáztatói tanúsítás kérelmezőjének – a 129. §-ban meghatározottakon túl – egységesítési tanfolyamon kell részt vennie. Az egységesítési tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatásból áll, és legalább a következőket kell tartalmaznia:
  1. a)a szakszolgálati engedélyek, jogosítások vagy tanúsítások megszerzéséhez szükséges két olyan jártassági vizsga, készségellenőrzés, gyakorlati vizsga vagy kompetencia felmérés lefolytatása, amely tekintetében a kérelmező a vizsgák és ellenőrzések lefolytatásához jogosultságot kíván szerezni,
  2. b)az e rendelet által a kérelmezett tanúsításnak megfelelő szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás kiadására, meghosszabbítására és megújítására meghatározott követelményekről, a jártassági vagy gyakorlati vizsga, a készségellenőrzés, valamint a kompetencia felmérés lefolytatásáról, ezek dokumentálásáról és jelentéséről szóló képzés és
  3. c)tájékoztató a személyes adatok védelmével, a felelősséggel, a balesetbiztosítással és díjakkal kapcsolatos adminisztratív eljárásokról és követelményekről. 123. §
(1)Az egységesítési tanfolyam elméleti képzés részéből a kérelmezőnek elméleti vizsgát kell tennie. Az elméleti vizsga sikeressége a gyakorlati képzésen való részvétel előfeltétele.
(2)A vizsgáztatói tanúsítás kérelmezőjének kompetencia felmérés keretében kell igazolnia, hogy rendelkezik az egységesítési tanfolyam gyakorlati részén megszerezhető kompetenciákkal.
(3)A vizsgáztatói tanúsítás kérelmezője a kompetencia felmérés során jártassági vizsga, készségellenőrzés, gyakorlati vizsga vagy kompetencia felmérés lefolytatása révén ad számot szakértelméről a kérelmezett vizsgáztatói tanúsításnak megfelelő vizsgáztatói szerepkörben. A kompetencia felmérésnek tartalmaznia kell a repülés előtti és utáni eligazítás, a jártassági vizsga, a készségellenőrzés, a gyakorlati vizsga vagy a kompetencia felmérés lefolytatását, valamint a vizsgáztatott személy értékelését. 51. A vizsgáztatói tanúsítás időbeli hatálya 124. §
(1)A vizsgáztatói tanúsítás időbeli hatálya 3 év.
(2)Ha a vizsgáztatói tanúsítás időbeli hatályán belül
  1. a)a tanúsítás engedélyese évente legalább két jártassági vizsgát, készségellenőrzést, gyakorlati vizsgát vagy kompetencia felmérést lefolytatott,
  2. b)a tanúsítás engedélyese az időbeli hatály utolsó évében részt vett a légiközlekedési hatóság által szervezett ismeretfrissítő egységesítési tanfolyamon, és
  3. c)az időbeli hatály utolsó évében az
  4. a)ponttal összhangban lefolytatott jártassági vizsgák, készségellenőrzések vagy gyakorlati vizsgák egyikét másik vizsgáztató felügyelte a vizsgáztatói tanúsítást a légiközlekedési hatóság kérelemre 3 évre meghosszabbítja.
(3)A lejárt vizsgáztatói tanúsítást a légiközlekedési hatóság kérelemre megújítja, ha a kérelmező részt vett a légiközlekedési hatóság által szervezett ismeretfrissítő egységesítési tanfolyamon, valamint sikeresen teljesítette a
  1. § szerinti kompetencia felmérést.
  2. § Ha a vizsgáztatói tanúsítás meghosszabbításához e rendelet vizsga vagy kompetencia felmérés teljesítését írja elő, az a kérelmező, aki vizsgáztatói tanúsítása lejárta előtt nem felel meg az előírt vizsgán vagy kompetencia felmérésen, csak akkor gyakorolhatja a vizsgáztatói tanúsítása által biztosított jogosultságokat, ha a vizsgát vagy kompetencia felmérést sikeresen teljesítette.
  3. A vizsgáztatói tanúsítás felfüggesztése és visszavonása
  4. §
(1)A légiközlekedési hatóság a vizsgáztatói tanúsítást felfüggeszti, ha
  1. a)az engedélyes akadályozza a légiközlekedési hatóságnak a vizsgáztatói tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos eljárását, az ellenőrzés lehetővé tételéig,
  2. b)az engedélyes a vizsgáztatói tevékenység ellátása során
  3. ba)a Btk. szerinti vasúti, légi, vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §) vagy járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §) bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, annak jogerős befejezéséig,
  4. bb)a Szabs. tv. szerinti ittas vezetés (Szabs. tv. 217. §) vagy a légiközlekedési biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése (Szabs. tv. 228. §) szabálysértés elkövetésének alapos gyanúja esetén szabálysértési eljárás hatálya alá kerül annak lezárásáig, vagy
  5. c)az engedélyes a polgári légiközlekedési személyzet egészségügyi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint egészségileg alkalmatlan állapotban lát el szakszolgálati tevékenységet, addig az időpontig, ameddig a repülőorvosi vizsgálat az egészségügyi alkalmasságot meg nem állapítja.
(2)Az
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott esetben – amennyiben a vizsgáztatói tanúsítás engedélyese több kategóriában rendelkezik vizsgáztatói jogosultsággal és a megállapított eltérés nem jelenti a többi jogosultság gyakorlásához szükséges feltételek nem teljesítését – a légiközlekedési hatóság felfüggesztheti csak azt a vizsgáztatói jogosultságot is, amellyel összefüggésben a légiközlekedési szabályokat az engedélyes megszegte.
(3)Ha a légiközlekedési hatóság a vizsgáztatói tanúsítást az
(1)bekezdés b) pontja alapján függeszti fel, a határozatban rendelkeznie kell a vizsgáztatói tanúsítás visszaadásához szükséges, e rendelettel összhangban lévő képzési vagy vizsgáztatási követelményekről is.
(4)A vizsgáztatói tanúsítás engedélyese a felfüggesztett tanúsításához kapcsolódó jogosultságokat a felfüggesztés időtartama alatt nem gyakorolhatja. 127. §
(1)A légiközlekedési hatóság a vizsgáztatói tanúsítást visszavonja, ha
  1. a)az engedélyes a kérelemben valótlan adatokat jelölt meg,
  2. b)a 126. §
(1)bekezdés
  1. c)pontjában foglaltak közül bármelyik ismétlődően következik be,
  2. c)az engedélyest a bíróság a 126. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában felsorolt valamelyik bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte, vagy a bíróság az engedélyest a légi járművezetés gyakorlásától jogerősen eltiltotta,
  3. d)a 126. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpontjában foglalt szabálysértések közül, engedélyes általi bármelyik ismételt elkövetését a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerősen megállapította.
(2)A vizsgáztatói tanúsítás visszavonását követően új vizsgáztatói tanúsítás kiadása során a kérelmezőnek ismételten teljesítenie kell az e rendelet szerinti követelményeket és a visszavonás előtt szerzett ismeret és tapasztalat nem számítható be az e rendeletben meghatározott ismereti és tapasztalati követelményekbe. 128. §
(1)A 126. §
(1)bekezdésében és a 127. §
(1)bekezdésében meghatározott esetben a légiközlekedési hatóság intézkedésként a vizsgáztatói tanúsítást azonnali hatállyal bevonja és a vizsgáztatói tanúsítást elveszi, amelyről átvételi elismervényt állít ki. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell az elvétel e rendeletben meghatározott jogalapját.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott bevonás esetén a légiközlekedési hatóság a vizsgáztatói tanúsítás felfüggesztéséről, visszavonásáról vagy visszaadásáról 5 napon belül dönt.
(3)Ha a vizsgáztatói tanúsítás felfüggesztése a 126. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint nem érinti a jogosult valamennyi jogosultságát, a légiközlekedési hatóság a jogosult részére új, csak a felfüggesztéssel nem érintett jogosultságok gyakorlását lehetővé tevő vizsgáztatói tanúsítást állít ki és ad vissza. 53. A vizsgáztatói tanúsításhoz és a vizsgáztatói megbízáshoz kapcsolódó jogosultságok és kiadásuk előfeltételei 129. §
(1)Ultralight repülőgép vizsgáztatói tanúsítás (a továbbiakban: FE(UL)) engedélyese jogosult az ULPL kiadásához szükséges jártassági vizsgáztatást, az ultralight repülőgép vontató jogosításhoz és az NVFR jogosításhoz szükséges jártassági vizsgáztatást és készségellenőrzést, továbbá a FI(UL), valamint a FE(UL) kiadásához szükséges kompetencia felmérést végrehajtani feltéve, hogy a) rendelkezik hatályos ULPL-lel és FI(UL)–lel, b) rendelkezik a kérelmezett FE(UL)–nek megfelelő jogosítással és c) ultralight repülőgép pilótaként legalább 400 óra repülési időt teljesített, amely magában foglal legalább 200 órányi repülésoktatást.
(2)Autogiro vizsgáztatói tanúsítás [a továbbiakban: FE(AG)] engedélyese jogosult az AGPL kiadásához szükséges jártassági vizsgáztatást, továbbá a FI(AG), valamint a FE(AG) kiadásához szükséges kompetencia felmérést végrehajtani feltéve, hogy
  1. a)rendelkezik hatályos AGPL-lel és FI(AG)–vel, valamint
  2. b)autogiro pilótaként legalább 400 óra repülési időt teljesített, amely magában foglal legalább 200 órányi repülésoktatást.
(3)Motoros sárkányrepülő eszköz vizsgáztatói tanúsítás engedélyese jogosult a motoros sárkányrepülő eszköz szakszolgálati engedély kiadásához szükséges jártassági vizsgáztatást, továbbá a motoros sárkányrepülő eszköz oktatói jogosítás, valamint a motoros sárkányrepülő eszköz vizsgáztatói tanúsítás kiadásához szükséges kompetencia felmérést végrehajtani feltéve, hogy
  1. a)rendelkezik hatályos motoros sárkányrepülő eszköz szakszolgálati engedéllyel és motoros sárkányrepülő eszköz oktatói jogosítással, valamint
  2. b)motoros sárkányrepülő eszköz pilótaként legalább 300 óra repülési időt teljesített, amely magában foglal legalább 150 órányi repülésoktatást. 130. §
(1)Lábról induló sárkányrepülő eszköz vizsgáztatói megbízással rendelkező személy jogosult a lábról induló sárkányrepülő eszköz oktató vagy tandempilóta tevékenység végzésére jogosító tanúsítvány kiadásához szükséges gyakorlati vizsgáztatást végrehajtani.
(2)A lábról induló sárkányrepülő eszköz vizsgáztatói megbízás megszerzéséhez rendelkezni kell
  1. a)hatályos lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatói megbízással, valamint
  2. b)legalább 5 éves oktatói tapasztalattal gyakorlati oktatási tevékenység végzése során lábról induló sárkányrepülő eszközön. 131. §
(1)Siklóernyős vizsgáztatói megbízással rendelkező személy jogosult a siklóernyős oktató vagy tandempilóta tevékenység végzésére jogosító tanúsítvány kiadásához szükséges gyakorlati vizsgáztatást végrehajtani a megbízásának megfelelő siklóernyőn.
(2)A siklóernyős vizsgáztatói megbízás megszerzéséhez rendelkezni kell
  1. a)a végezni kívánt vizsgáztatási tevékenységnek megfelelő, hatályos siklóernyős oktatói megbízással, valamint
  2. b)legalább 5 éves oktatói tapasztalattal gyakorlati oktatási tevékenység végzése során a végezni kívánt vizsgáztatási tevékenységnek megfelelő siklóernyőn. 132. §
(1)Ejtőernyős vizsgáztatói megbízással rendelkező személy jogosult az ejtőernyős oktató vagy tandemugró tevékenység végzésére jogosító tanúsítvány kiadásához szükséges gyakorlati vizsgáztatást végrehajtani a megbízásának megfelelő ugrás típusban.
(2)Az ejtőernyős vizsgáztatói megbízás megszerzéséhez rendelkezni kell
  1. a)a végezni kívánt vizsgáztatási tevékenységnek megfelelő, hatályos ejtőernyős oktatói megbízással, valamint
  2. b)legalább 5 éves oktatói tapasztalattal gyakorlati oktatási tevékenység végzése során a végezni kívánt vizsgáztatási tevékenységnek megfelelő ugrástípusban. XIV. FEJEZET A KÉPZÉS ÉS A VIZSGA IGAZOLÁSA 133. §
(1)A légiközlekedési hatóság az általa lefolytatott sikeres elméleti vizsgáról tanúsítványt állít ki, amely legalább a következőket tartalmazza:
  1. a)a kiállító hatóság neve, címe,
  2. b)a vizsgázó neve, születési helye és ideje,
  3. c)a teljesített vizsga megnevezése,
  4. d)a vizsga időpontja,
  5. e)a tanúsítvány kiállításának időpontja, f ) a hatóság nevében kiállításra jogosult személy neve és aláírása és
  6. g)a tanúsítvány azonosítószáma.
(2)A légiközlekedési hatóság által kiállított tanúsítvány a vizsga dátumától számított 2 évig hatályos. 134. §
(1)A vizsgáztatói tanúsítással rendelkező személy az általa lefolytatott jártassági vizsgáról, készségellenőrzésről vagy kompetencia felmérésről jegyzőkönyvet állít ki.
(2)A sikeres jártassági vizsgáról, készségellenőrzésről vagy kompetencia felmérésről szóló jegyzőkönyv a vizsga dátumától számított fél éven belül fogadható el szakszolgálati engedély vagy jogosítás kiadása, meghosszabbítása vagy megújítása során. 135. § A képző szervezet az általa lefolytatott képzésekről és vizsgákról tanúsítványt állít ki, amelynek formátumát a kézikönyveiben határozza meg. A tanúsítvány legalább a következőket tartalmazza:
  1. a)a kiállító szervezet neve, címe, képzési engedélyének száma,
  2. b)a növendék neve, születési helye és ideje,
  3. c)az elvégzett képzés megnevezése,
  4. d)a képzés megkezdésének és befejezésének időpontja,
  5. e)a sikeres elméleti vizsga időpontja, amennyiben a képző szervezet folytatta le az elméleti vizsgáztatást, f ) a sikeres gyakorlati vizsga időpontja, amennyiben a képző szervezet folytatta le a gyakorlati vizsgáztatást,
  6. g)a tanúsítvány kiállításának időpontja,
  7. h)a képző szervezet nevében kiállításra jogosult személy neve és aláírása és
  8. i)a tanúsítvány azonosítószáma. XV. FEJEZET EGYEDI ESETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 136. §
(1)A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. Mellékletében meghatározott azon légijárművek esetében, amelyekre adottságaiknál fogva az adott légijármű-kategóriára vonatkozó, e rendeletben meghatározott képzési vagy vizsgáztatási feltételek nem alkalmazhatóak, a légiközlekedési hatóság egyedi képzési és vizsga követelményeket hagyhat jóvá.
(2)A légiközlekedési hatóság olyan egyedi képzési és vizsgakövetelményeket hagy jóvá, amelyek elméleti és gyakorlati képzést és vizsgát tartalmaznak a következő témakörökben:
  1. a)az adott légijárműhöz kapcsolódó természettudományi és repülési ismeretek,
  2. b)az adott légijármű üzemeltetésére és működtetésére vonatkozó ismeretek,
  3. c)az adott légijárművel felmerülő vészhelyzetek felismerésével és kezelésével kapcsolatos ismeretek, valamint
  4. d)elsősegélynyújtási ismeretek.
(3)Az egyedi képzési és vizsgakövetelményeknek tartalmaznia kell a képzés megkezdéséhez szükséges előfeltételeket és a sikeres vizsga után megszerezhető jogosultságokat is. XVI. FEJEZET A BESZÁMÍTÁS ÉS AZ ELFOGADÁS SZABÁLYAI
  1. A katonai tapasztalat, képzés és szakszolgálati engedély beszámítása
  2. § Az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének képzéséről szóló miniszteri rendelet alapján kiadott repülőgép-vezető, helikoptervezető, fedélzeti mérnök, fedélzeti navigátor szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy katonai szolgálat során szerzett szakszolgálati engedélyét, képzéseit és repülési idejét a légiközlekedési hatóság az általa kialakított és honlapján közzétett beszámítási jegyzőkönyv szerint beszámítja az e rendelet szerinti szakszolgálati engedély és jogosítás kiadásához.
  3. Más államok által kiadott szakszolgálati engedélyek egyenértékűsége
  4. §
(1)A Chicagói Egyezmény Szerződő Állama által a Chicagói Egyezménynek a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az
  1. évi december hó
  2. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló
  3. évi XLVI. törvénnyel kihirdetett
  4. Függelékének (a továbbiakban:
  5. Annex) megfelelően kiadott fedélzeti mérnök, fedélzeti navigátor és repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság az általa kiadott szakszolgálati engedélyekkel egyenértékűnek fogadja el.
(2)A más állam által jóváhagyott képzés keretében megszerezett ultralight repülőgép pilóta, autogiro pilóta, továbbá a motoros sárkányrepülő eszköz vezetésére jogosító képesítést a légiközlekedési hatóság – a más államok légiközlekedési hatóságaival kötött megállapodásaival összhangban – az e rendeletben foglalt feltételek teljesítése esetén, e rendelet szerinti szakszolgálati engedély kiadása nélkül, az e rendelet szerint kiadott szakszolgálati engedéllyel egyenértékűnek fogadja el.
(3)A 9. §
(2)bekezdésében meghatározott betétlapra bejegyezhető jogosítások esetén a más állam által az
  1. Annexnek megfelelően kiadott hatályos, azonos jogosultságot biztosító jogosítás alapján a légiközlekedési hatóság e rendelet szerinti jogosítást jegyez be a betétlapra.
  2. Más állam által jóváhagyott képzések egyenértékűsége
  3. §
(1)A más állam által jóváhagyott képzést a légiközlekedési hatóság e rendelet szerinti képzéssel egyenértékűnek fogadja el szakszolgálati engedély vagy a betétlap kiadásához, ha a képzés megfelel az 1. Annex előírásainak.
(2)Ha a más állam által jóváhagyott képzés nem felel meg az
  1. Annex előírásainak vagy nem az
  2. Annex szerinti szakszolgálati engedély kiadására irányul, a légiközlekedési hatóság kérelemre – a
(4)bekezdésben foglaltak szerint – részleges vagy teljes felmentést adhat az e rendeletben meghatározott szakszolgálati engedély vagy betétlap kiadásának feltételét képező követelmények alól.
(3)A
(2)bekezdésben meghatározott kérelmet a légiközlekedési hatósághoz írásban kell benyújtani, és a kérelemhez annak tárgya szerint csatolni kell a más állam által jóváhagyott képzés elvégzését igazoló dokumentum másolatát és a képző szervezet nyilatkozatát a képzés tematikájáról és vizsgarendszeréről.
(4)Ha a kérelmező képzése egyenértékű az e rendeletben foglalt azonos tevékenységre jogosító képzéssel, a légiközlekedési hatóság teljes felmentést ad. Ha a légiközlekedési hatóság a
(3)bekezdés szerint igazolt képzés tematikájának és vizsgarendszerének az e rendeletben foglalt követelményekkel történt összehasonlítása során eltérést állapít meg, akkor az e rendeletnek való teljes megfelelést biztosító kiegészítő képzés vagy vizsga előírása mellett részleges felmentést ad.
(5)A légiközlekedési hatóság a megadott felmentésekről nyilvántartást vezet.
(6)A légiközlekedési hatóság által megadott felmentés alapján e rendelet szerinti szakszolgálati engedély vagy betétlap legfeljebb a felmentés megadásától számított 1 éven belül adható ki. 57. A szakszolgálati engedély nélkül végezhető tevékenységekhez kapcsolódó beszámítási és elfogadási szabályok 140. §
(1)A szakszolgálati engedély nélkül végezhető tevékenységek esetében a képző szervezet az e rendeletben meghatározott követelményekkel egyenértékű képesítést vagy képzést saját képzése során beszámíthat. A beszámítás keretében az elméleti és a gyakorlati képzés időtartama csökkenthető vagy teljesen elhagyható, a beszámítás azonban nem terjedhet ki a gyakorlati vizsgára vonatkozó követelmények teljesítésére.
(2)A beszámításra vonatkozó eljárást a képző szervezetnek a képzési kézikönyvében kell rögzítenie. ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 141. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. 142. §
(1)Az e rendelet hatálya alá tartozó, de az e rendelet hatálybalépése előtt a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeiről szóló 5/2001. (II. 6.) KöViM rendelet alapján kiadott szakszolgálati engedélyek, jogosítások és felhatalmazások lejáratukig hatályosak, és meghosszabbításuk iránti kérelemre a légiközlekedési hatóság e rendelet szerinti szakszolgálati engedélyt vagy tanúsítást ad ki. A meglévő, de lejárt szakszolgálati engedélyek vagy tanúsítások nem hosszabbíthatóak meg, de e rendelet előírásai alapján megújíthatóak.
(2)Az
(1)bekezdéstől eltérően a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeiről szóló 5/2001. (II. 6.) KöViM rendelet alapján kiadott, a rendelet hatálybalépésekor hatályos ejtőernyős oktató szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyt – jogosultságának megszerzése tekintetében – úgy kell tekinteni, mint aki teljesítette az e rendelet ejtőernyős oktatóra vonatkozó követelményeit.
(3)Az e rendelet hatálya alá tartozó, de az e rendelet hatálybalépése előtt a hajózó személyzet képzéséről és szakszolgálati engedélyéről szóló 32/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet alapján kiadott szakszolgálati engedélyek, jogosítások és felhatalmazások lejáratukig hatályosak, meghosszabbításuk iránti kérelemre a légiközlekedési hatóság e rendelet szerinti szakszolgálati engedélyt, betétlapot vagy tanúsítást ad ki. Megújítás során e rendelet követelményeit kell teljesíteni.
(4)Az e rendelet hatálybalépése előtt a hajózó személyzet képzéséről és szakszolgálati engedélyéről szóló 32/
  1. (VI. 30.) KHEM rendelet alapján kiadott terepvontató jogosítások e rendelet hatálybalépését követő
  2. napon megszűnnek.
  3. §
(1)Azon személyek, akik e rendelet hatálybalépése előtt olyan jogosultságokat gyakoroltak, amelyek gyakorlásához e rendelet értelmében szakszolgálati engedély, abba bejegyzett jogosítás, vagy nyelvismereti kiterjesztés szükséges, jogosultságaikat e rendelet hatálybalépését követően további 3 évig gyakorolhatják e rendelet szerint kiadott szakszolgálati engedély, jogosítás, vagy nyelvismereti kiterjesztés nélkül.
(2)Az
(1)bekezdésben említett személyeknek e rendelet hatálybalépését követő 3 éven belül teljesíteniük kell az adott jogosultság gyakorlásához e rendeletben előírt jártassági vagy gyakorlati vizsgára és a nyelvismeretre vonatkozó követelményeket.
(3)A jártassági vagy gyakorlati vizsga során a vizsgáztatónak meg kell győződnie arról is, hogy a vizsgázó rendelkezik az adott szakszolgálati engedélyhez vagy jogosításhoz kapcsolódó, e rendeletben előírt elméleti ismeretekkel.
(4)Oktatók és vizsgáztatók esetében az
(1)–
(2)bekezdésben foglaltakon túl e rendelet hatálybalépését követő 3 éven belül teljesíteni kell az e rendeletben előírt kompetencia felmérést vagy gyakorlati vizsgát is.
(5)A sikeresen teljesített vizsgák és kompetencia felmérések alapján a légiközlekedési hatóság kérelemre kiadja az e rendelet szerinti szakszolgálati engedélyt, amelybe bejegyzi a megfelelő jogosításokat. 144. §
(1)Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, valamint a
(2)bekezdésben foglaltak teljesüléséig befejezett, szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás megszerzésére, meghosszabbítására vagy megújítására irányuló képzéseket a légiközlekedési hatóság az általa kialakított és honlapján közzétett beszámítási jegyzőkönyv szerint beszámítja az e rendelet szerinti szakszolgálati engedély, jogosítás vagy tanúsítás kiadásához.
(2)Az e rendelet hatálya alá tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor a légiközlekedési hatóság által kiadott hatályos képzési engedéllyel rendelkező képző szervezetnek e rendelet hatálybalépését követő 18 hónapon belül meg kell felelnie e rendelet előírásainak. Ennek érdekében a megfelelően módosított kézikönyveket legkésőbb az e rendelet hatálybalépését követő 1 évig be kell nyújtani a légiközlekedési hatóságnak. 145. § A repülőeszközökkel kapcsolatos tevékenységek végrehajtásának szabályait tartalmazó miniszteri rendelet hatálybalépéséig ejtőernyős ugrásvezetői tevékenységet ejtőernyős oktató végezhet. 146. §
(1)A légiközlekedési hatóság elvégzi az 1178/2011/EU bizottsági rendelet 4. cikk
(2)–
(6)bekezdésében,
  1. cikkében és
  2. cikkében meghatározott konvertálási feladatokat.
(2)A légiközlekedési hatóság elvégzi a harmadik országok által kibocsátott engedélyek e

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.