2012. évi CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2012. évi CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.1. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2012. évi CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről *  Az Országgyűlés – elsősorban annak érdekében, hogy Magyarországon minél kevesebb fiatalkorú dohányozzon, mely kiemelt közegészségügyi cél eléréséhez az első lépés a dohánytermékek széleskörű kiskereskedelmi beszerezhetőségének, illetve a dohánytermékek megjelenésének korlátok közé szorítása; – annak érdekében, hogy a dohányzásnak a fiatalkorúak körében történő visszaszorításával közép- és hosszútávon az egész magyar társadalom közegészségügyi állapota is jelentős mértékben javuljon; – annak érdekében, hogy a fiatalkorúak fokozottabb védelmét hívatott cél eléréséhez szükséges lépéseket az állam a leghatékonyabban végre tudja hajtani; – továbbá annak érdekében, hogy a dohányzók dohánytermékekkel való ellátása szakszerű és kielégítő, a fogyasztóvédelmi szempontokat hatékonyan érvényre juttató legyen; a kiskereskedelmi tevékenység megfeleljen a hatályos európai közösségi jogszabályoknak az Országgyűlés a dohánytermék-kiskereskedelem állami monopóliummá tételéről és az annak gyakorlásával kapcsolatos feladatokról, az engedély nélküli dohánytermék-kiskereskedelem megelőzéséről, visszaszorításáról, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység ellenőrzéséről, és az e tevékenységekből származó bevételek közcélra fordításáról a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. cím Általános rendelkezések 1. § *  (1) *  Magyarországon kizárólag e törvény betartásával folytatható a) dohánytermék, b) cigarettahüvely és cigarettapapír, c) dohánylevél töltő, d) elektronikus cigaretta, e) *  utántöltő flakon, patron, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron, f) dohányzást imitáló elektronikus eszköz, g) dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék, h) az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékeinek, valamint i) a dohányzási célú gyógynövénytermék kiskereskedelme. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott termékek forgalmazása kizárólag a fiatalkorúak elől elzárt módon történhet. E termékeket fiatalkorúaknak értékesíteni vagy számukra más módon hozzáférhetővé tenni tilos. (3) E törvény hatálya nem terjed ki az (1) bekezdésben meghatározott termékek a) nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló helyen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzlet és az üzlet áruellátását biztosító raktár együttes területén történő, b) a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő, c) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésben foglaltaknak megfelelő kiskereskedelmi értékesítésére. (4) *  E törvény hatálya kiterjed a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység nem Magyarország területén történő végzésére is, ha a tevékenység Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, ha az magyar nyelven hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák. 2. § (1) Dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon kizárólagosan az állam hatáskörébe utalt tevékenység, melynek gyakorlását az állam a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: „Ktv.”), és e törvény rendelkezéseinek megfelelően megkötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti. (2) Ha az állam az (1) bekezdésben biztosított jogának gyakorlását koncessziós szerződéssel átengedi, úgy a dohánytermék kiskereskedelme kizárólag a koncessziós szerződés rendelkezései által biztosított jogosultság (a továbbiakban: dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság) alapján és dohánytermék-kiskereskedelmi engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában végezhető. (3) *  Az állam – a (2) bekezdésben meghatározottakat, illetve az Európai Unió más tagállamaiban már szabadforgalomba bocsátott dohánytermékeknek kereskedelmi célú birtoklására vonatkozó külön jogszabályi rendelkezéseket nem érintve – előírhatja, hogy dohányterméket a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság jogosultja csak az e törvényben meghatározott személytől vásárolhat. 2. cím Értelmező rendelkezések 3. § *  (1) E törvény alkalmazásában 1. dohánytermék: az a fogyasztható termék, amely akár csak részben is – géntechnológiával módosított vagy módosítatlan formában – dohányt tartalmaz, így különösen a cigaretta, cigarettadohány, szivar, szivarka, pipadohány és más fogyasztási dohány, továbbá a füst nélküli dohánytermék és az új dohánytermék-kategóriák; 2. dohányterméket kiegészítő termék: olyan áru, amely a dohánytermék fogyasztását közvetlen módon elősegíti, így különösen a cigarettahüvely, cigarettapapír, gyújtóeszköz, pipa, vízipipa, dohánylevél-töltő, továbbá az ezen termék használatához, működtetéséhez kapcsolódó termék (alkatrész) is (különösen öngyújtó újratöltő, tűzkő), ide nem értve ugyanakkor az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékét; 3. dohánytermékek kiskereskedelme (a továbbiakban: dohánytermék-kiskereskedelem): üzletszerű gazdasági tevékenység keretében dohánytermék forgalmazása, értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a fogyasztók részére az e törvényben meghatározott feltételek szerint; 4. dohánytermék-kiskereskedő: az a jogosult, aki koncessziós szerződés alapján a dohánytermékek kiskereskedelmét – ide nem értve a dohánykiskereskedelem-ellátást – e törvény rendelkezéseinek megfelelően végezheti; 5. elkülönített hely: az üzletben fenntartott olyan, térben leválasztott helyiségrész, amely az 1. § (1) bekezdésében meghatározott termékeknek az üzletben kötött egyéb jogügyletektől elkülönített módon történő értékesítését teszi lehetővé oly módon, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott termék az értékesítése során, illetve azt megelőzően, vagy azt követően az üzletben tartózkodó fiatalkorú számára ne legyen látható; 6. fiatalkorú: a 18. életévét be nem töltött természetes személy; 7. fogyasztó: minden természetes személy, függetlenül attól, hogy saját vagy más nevében jár el, illetve más természetes vagy jogi személyt, vagy szervezetet képvisel; 8. *  dohánybolt: nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható), más üzlettől elkülönült olyan önálló üzlethelyiség, amelynek külső felületére tekintve dohánytermék nem látható, csak az üzlethelyiségbe belépve, és amelyben kizárólag az 1. § (1) bekezdésben meghatározott termékek, továbbá a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) elnökének a dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti termékek forgalmazhatóak és szolgáltatások nyújthatóak; 9. üzlet(helyiség): kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak; 10. dohánytermék-nagykereskedő: a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) meghatározott adóraktár engedélyese (gyártó), az importáló, a bejegyzett kereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő, azzal, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó e törvény alkalmazásában a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatainak ellátása során akkor sem minősül dohánytermék-nagykereskedőnek, ha egyébként azok bármelyikének tevékenységéhez szükséges vámhatósági engedéllyel is rendelkezik; 11. dohány-kiskereskedelmi ellátó: az a személy, amelyet az állam – ha a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet maga látja el – a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatok elvégzésének céljára gazdasági társaság formájában létrehozott, vagy amellyel – ha e tevékenységet nem maga látja el – e feladatok elvégzésére koncessziós szerződést kötött; 12. dohánykiskereskedelem-ellátás: a dohánytermékek kiskereskedelme körében a dohány-kiskereskedelmi ellátó által végzett gazdasági (szervező) tevékenység, amelynek keretében a tevékenység folytatója az 1. § (1) bekezdésében meghatározott termékeket, valamint a cigarettahüvelyen, cigarettapapíron és a dohánylevél töltőn túl más dohányterméket kiegészítő terméket – a dohánytermék-kiskereskedők folyamatos igénye, megrendelései, illetve az ellátás biztonsága megszervezésének szempontjaira figyelemmel – a dohánytermék-nagykereskedőktől megvásárolja (beszerzi), készleten tartja és raktározza, a dohánytermék-kiskereskedőknek értékesíti, és részükre kiszállítja, valamint jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat lát el; 13. megbízható dohánykereskedő: az a személy, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezet, és a) 2005. január 1. óta valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott, 500 000 Ft-ot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe, b) 2005. január 1. óta egyik bankszámláján sem volt 500 000 Ft-ot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene 500 000 Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás, c) működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként húszmillió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna, d) legalább 15 éven keresztül folytatott olyan, a dohánytermékek nagykereskedelmi értékesítésére irányuló tevékenységet, amelyhez engedéllyel rendelkezett, és amely engedély alapján a Jöt.-ben meghatározott alábbi személyek valamelyikének minősült dohánytermék vonatkozásában: da) adóraktár engedélyese (gyártó), db) importáló, dc) bejegyzett kereskedő, dd) jövedéki engedélyes kereskedő; 14. *  dohánylevél-töltő: kizárólag emberi erővel, így különösen nem elemmel, akkumulátorral vagy elektromos áramforrásról működtethető olyan eszköz, amely kézi töltésű cigaretta elkészítésére alkalmas; 15. *  jogosulatlan dohánytermék kiskereskedelem: az 1. § (1) bekezdése szerinti termékek e törvény szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására jogosító, vagy a 15. § (3a) és (5) bekezdése szerinti engedély nélküli vagy a 10. § (1) vagy (7) bekezdése szerinti feljogosítás hiányában történő üzletszerű értékesítésére vonatkozó tevékenység, ideértve az 1. § (1) bekezdése szerinti termékek felkínálását is; továbbá olyan termék üzletszerű értékesítésére vonatkozó tevékenység – ideértve a termék felkínálását is –, amelynek a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján Magyarországon történő forgalomba hozatala tilos; 16. *  dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy: a dohánytermék-kiskereskedő, a 10. § (1) bekezdés szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személy és a 13. § (8a) bekezdése szerinti helyettes gyakorló; 17. *  termékregisztrátor: a dohánytermék-nagykereskedő vagy az adatszolgáltatással érintett terméket belföldön először forgalomba hozó személy; 18. *  értékesítési csatorna: dohánytermék vagy más hasonló termék elhelyezésére szolgáló, e célra kialakított, a termékek egymás mögötti elhelyezését lehetővé tevő rész (rekesz); kialakított rész hiányában bármely polchely; 19. *  polckép-szerződés: a dohánytermék-nagykereskedő és a dohánytermék-kiskereskedő között – a dohánytermék-nagykereskedő által gyártott vagy forgalmazott, az 1. § (1) bekezdése szerinti termékeknek, továbbá a dohányterméket kiegészítő termékeknek a dohánytermék értékesítési helyén történő kedvezőbb megjelenítésére vonatkozóan – kötött, legfeljebb 12 hónap határozott időtartamra szóló, írásbeli szerződés; 20. *  pult: a dohánytermék értékesítésekor szokásosan a dohánytermék, illetve az ellenérték átadására szolgáló felület; 21. *  pultvonal: a dohánytermék értékesítési helyén a padlótól számított 85 cm magasságban elhelyezkedő vízszintes sík; 22. *  árjelzés: a dohánytermék értékesítési helyén értékesített, az 1. § (1) bekezdése szerinti termékek árának feltüntetésére szolgáló, közvetlenül az érintett terméknél elhelyezett, legfeljebb 4×6 cm méretű, információs felület. (2) E törvény alkalmazásában a) a füst nélküli dohánytermék, b) az új dohánytermék-kategóriák, c) az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő terméke, d) az elektronikus cigaretta, e) *  az utántöltő flakon, patron, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron, f) *  a dohányzást imitáló elektronikus eszköz, g) *  a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék, h) *  a dohányzási célú gyógynövénytermék, valamint i) *  a csomagolási egység a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott termék vagy fogalom. *  II. FEJEZET A DOHÁNYTERMÉK-KISKERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ ÁLLAMI FELADATOK 1. cím A miniszter, valamint a Hatóság jogai és feladatai *  4. § (1) *  (2) *  A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a) előkészíti a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázatok kiírását, elbírálását, a koncessziós szerződések megkötését (módosítását, megszüntetését), b) kezeli a koncessziós szerződéseket, c) *  ellátja a koncessziós szerződésekből eredő számlázási feladatokat, d) *  ellátja a koncessziós szerződésekkel összefüggő követeléskezelési feladatokat, és e) *  kijelöli a 10. § (1) bekezdés szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyt. (2a) *  A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szakmai felügyeletét a Hatóság látja el, amelynek során mindenkor – e törvény alapvető céljának – a fiatalkorúak védelmének elsődlegessége alapján kell tevékenykednie. (3) *  A Hatóság *  a) előmozdítja a dohánytermék-kiskereskedelem szervezett működését, szakmai állásfoglalásokat bocsát ki, b) ellenőrzi a dohánytermék-kiskereskedőkkel, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátóval megkötött koncessziós szerződések szerinti koncesszióköteles tevékenység gyakorlását; közreműködik a koncessziós szerződésekből eredő jogok és vállalt kötelezettségek érvényesítésében, c) ellátja a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező személyek közhiteles nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, d) ellátja a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletével és a fiatalkorúak különös védelmével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, e) *  f) *  végzi a dohánytermék-nagykereskedőknek az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti hatósági ellenőrzésével, felügyeletével kapcsolatos feladatokat, g) *  a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek részére országos szakmai képzési rendszert működtet és oktatási feladatokat lát el, h) létrehozza és folyamatosan működteti a dohányipari ágazati konzultációs fórumot, i) a dohánytermék-nagykereskedők, a dohánytermék-kiskereskedők, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátó közötti vitás kérdések rendezésére vonatkozóan mediációs tevékenységet lát el, j) *  a termékregisztrátorokról és a Hatóság elnökének a nyilvántartásvezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározott, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők adatszolgáltatási kötelezettségével érintett termékekről (a továbbiakban: érintett termék) hatósági nyilvántartást vezet; fogadja a Hatóság elnökének a nyilvántartásvezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározott bejelentéseket és a nyilvántartott adatokat a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére átadja; készletnyilvántartó minősítési rendszert működtet, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők készlet- és forgalmi adatait kezeli, feldolgozza, az arra jogosultak részére átadja. k) *  a dohánygyártmányok árainak közzététele érdekében jogszabályban meghatározottak szerint a szolgáltatott árbejelentéseket rendszerezi, feldolgozza és honlapján közzéteszi, és l) *  a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyekről nyilvántartást vezet és kötelezettségeik teljesítését ellenőrzi, m) *  eljár a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatókkal szemben. (4) *  4/A. § *  (1) *  Ha a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokat az állam maga látja el, úgy a kormányrendeletben kijelölt miniszter e feladatok ellátására 100%-os állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapít. (2) Ha a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokat az állam nem maga látja el, úgy e tevékenység ellátására a Ktv. rendelkezéseinek megfelelően koncessziós szerződést köt. A dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokra vonatkozó koncessziós szerződést nyilvános pályázat eredményeként, vagy a Ktv. 10/D. §-a alapján kell megkötni úgy, hogy a dohánykiskereskedelem-ellátás az egész ország területén biztosított legyen. Koncessziós szerződés a nyilvános pályázat nyertesével, vagy olyan személlyel köthető, amelyik megbízható dohánykereskedőnek, illetve e személy legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságnak minősül, és amelyik a Jöt.-ben meghatározott jövedéki engedéllyel rendelkezik. 5. § *  Az állam nevében a dohánytermék-kiskereskedelem átengedéséről szóló pályázat kiírására, elbírálására, továbbá a koncessziós szerződés megkötésére a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv jogosult. 2. cím A nyilvános pályázat 6. § (1) Az állam a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére nyilvános pályázatot ír ki. (2) *  A pályázatokat úgy kell kiírni, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység minden magyarországi településen folytatható legyen. Az átengedhető dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságok számát akként kell meghatározni, hogy ha az adott településen az állandó lakosok száma a) a négyezer főt nem haladja meg, az átengedhető dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság száma: egy, b) a négyezer főt meghaladja, az állandó lakosok számát el kell osztani négyezerrel; ha az így kapott szám nem természetes szám, azt a következő természetes számra kell felkerekíteni. (3) *  A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha egy város kerületekre tagolódik, úgy e § alkalmazásakor településen a város kerületét kell érteni. (4) Minden egyes dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére külön nyilvános pályázatot kell kiírni. (5) *  A település állandó lakosainak számát a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatási adatbázisában a tárgyévet megelőző utolsó három évben közzétett, Magyarország lakónépességének továbbvezetett, január 1-jei, települési bontásban megadott adatainak számtani átlaga alapján kell megállapítani. 7. § (1) *  A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére vonatkozó nyilvános pályázatra a Ktv.-ben előírt szabályokat az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (2) *  A nyilvános pályázati felhívást vagy legalább két országos napilapban, vagy a pályázat szerinti településen illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal honlapján meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőzően. (3) *  A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait. A szempontok között érvényt kell szerezni a 13. § (5) bekezdésében foglaltaknak, továbbá előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki a) megváltozott munkaképességű, b) a pályázat benyújtásának napján, e napot megelőzően legalább 3 hónapja egybefüggően álláskereső, vagy c) az a)–b) pontban írtaknak megfelelő személyt foglalkoztat, vagy – feltéve, hogy a pályázati kiírás ezt lehetővé teszi – olyan gazdasági társaság, amelyben az a)–b) pont szerinti személy tagsági jogviszonnyal rendelkezik. (3a) *  A pályázaton való részvétele kizárt annak a személynek, a) akivel szemben egyéni vállalkozóként, vagy b) aki olyan gazdasági társaságnak volt korlátlanul felelős tagja, amellyel szemben a 23. § (2) bekezdés a) pontban írt jogkövetkezményt alkalmaztak a pályázat benyújtási határidejét megelőző tíz éven belül. (4) *  A pályázatot úgy kell kiírni, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésének időtartama húsz év legyen. (5) A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság a 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott településen belül – e törvény és az egyéb jogszabályok által lehetővé tett módon – bárhol gyakorolható. (6) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi és tárgyi feltételeket, b) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységgel összefüggő azon tevékenységek felsorolását, amelyek a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység mellett gyakorolhatók, c) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét, d) a pályázat kiírója által szükségesnek ítélt minden további követelményt, szempontot és információt. (7) A pályázatok eredményhirdetése a benyújtási határidőt követő 30 napon belül történik. E határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. (8) *  A pályázat kiírója előírhatja, hogy a pályázatokat elektronikus úton kell benyújtani. 8. § (1) *  A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv, illetve az általa megbízott és a nevében eljáró természetes személy a pályázat nyertesével köti meg a koncessziós szerződést a pályázat eredményének kihirdetését követő 30 napon belül. (2) *  A koncessziós szerződésben a Ktv. 13. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a koncessziós díj ellentételezéséről, valamint a koncessziós szerződés teljesítési feltételeinek (körülményeinek) jelentős megváltozásával, továbbá a koncessziós szerződés nemteljesítésével vagy megszűnésével összefüggésben fizetendő átalány-kártérítésről (kártalanításról) is rendelkezni kell. (3) Egy személlyel egy időpontban legfeljebb öt megkötött koncessziós szerződés lehet hatályban. Azoknál az egy közigazgatási egységet képező településeknél, ahol egynél több dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság kerül kiadásra, egy személy nem birtokolhatja az összes dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság több mint kétharmadát. (4) *  A koncessziós szerződést aláírónak – a Ktv. rendelkezéseitől eltérően – dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot egyéni vállalkozóként, vagy olyan gazdasági társaság útján kell gyakorolnia, amelyben legalább a koncesszió jogosultja korlátlan felelősséggel tartozik a társaság kötelezettségeiért. (5) *  Az (1) bekezdésben meghatározott személy jogosult arra, hogy – a forgalmi adatok függvényében vagy a dohánytermék-kiskereskedő előterjesztésére – a koncessziós szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezze, illetve erről a jogosulttal megállapodást kössön. (6) *  Ha a koncessziós szerződés módosítása azon okból válik szükségessé, mert a körülmények lényeges változása miatt a koncessziós szerződésben vállalt nyitvatartási idő már nem tartható fenn, és e tényt a dohánytermék-kiskereskedő hitelt érdemlően igazolja, a dohánytermék-kiskereskedő által előterjesztett módosítási kérelmet – a módosítási eljárásra irányadó jogszabály rendelkezései szerint – az (1) bekezdésben meghatározott személy megvizsgálja, és megalapozott kérelem esetén a szerződés módosításához – kizárólag a nyitva tartási idő tekintetében – hozzájárulhat. A módosítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy az adott településen a dohánytermékekhez való hozzáférés lehetősége a fogyasztók számára a hét legalább öt napján fennmaradjon. 9. § (1) A koncessziós szerződés lejártát megelőző 6 hónappal a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságra vonatkozó új pályázatot ki kell írni. (2) *  Ha a koncessziós szerződés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően szűnt meg, akkor – ha e törvény másként nem rendelkezik – az új pályázatot a koncessziós szerződés megszűnését követő 120 napon belül ki kell írni. 10. § *  (1) *  Ha a) a nyilvános pályázat eredménytelen, b) bármely dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlása az adott településen megszűnt, illetve még nem folyik, vagy c) e törvény lehetővé teszi a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultságot az állam a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által erre külön feljogosított személy útján is gyakorolhatja az új, eredményes pályázat alapján megkötendő koncessziós szerződés aláírását követő 90. nap elteltéig. (1a) *  Dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység külön feljogosítás útján történő gyakorlására nem jelölhető ki az, akivel szemben végleges határozattal a fiatalkorúak különös védelmére vonatkozó rendelkezés megsértése miatt bírságot szabtak ki, a kijelölési kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül. (2) A pályázat eredménytelensége esetén legkésőbb az eredménytelenség kihirdetését követő 6 hónapon belül új pályázatot kell kiírni és annak eredményéről a határidőn belül határozni is kell. (3) Ha a (2) bekezdés alapján kiírt új pályázat is bármely okból eredménytelen, legkésőbb az új pályázat eredménytelenségének kihirdetését követő 36 hónapon belül kell új pályázatot kiírni. (4) *  A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az állam a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által feljogosított személy útján gyakorolja, és a (2) bekezdés alapján kiírt új pályázat is bármely okból eredménytelen, legkésőbb az új pályázat eredménytelenségének kihirdetését követő 12 hónapon belül kell új pályázatot kiírni. (5) Ha egy dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlása – legalább két, 24 hónapon belül meghirdetett pályázati kiírást követően – az utolsó pályázati kiírás eredményhirdetését követő 90. napon belül sem folyik, az utolsó pályázat eredményhirdetését követő 36 hónap elteltéig nem kötelező új pályázatot kiírni. (6) *  A (3)–(5) bekezdéstől eltérően a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv is meghatározhatja az új pályázat kiírásának legkorábbi napját akkor, ha az adott településen a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására nyilvánvalóan nincs érdeklődő. A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv az érdeklődés felméréséről legalább évente – a település önkormányzata vagy jegyzője részére – megküldött megkeresés útján, valamint a honlapján folyamatosan fenntartott felhívással gondoskodik. (7) *  A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultság gyakorlására egy személyt feljogosíthat abban a fizikailag lehatárolt létesítményben vagy létesítmény-együttesben, amely egy építési beruházás megvalósítása érdekében egyszerre legalább négyezer munkavállaló elszállásolására alkalmas, és amely teljes közművesítettséggel, valamint ezen munkavállalók ellátásához szükséges más kereskedelmi, illetve szolgáltató létesítményekkel is rendelkezik. 3. cím *  A dohánykiskereskedelem-ellátási koncesszió nyilvános pályázata *  10/A. § *  (1) *  A dohánykiskereskedelem-ellátási jogosultság átengedésére vonatkozó nyilvános pályázatra a Ktv.-ben előírt szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) *  A nyilvános pályázatot a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv írja ki. (3) *  A nyilvános pályázati felhívást legalább két országos napilapban, vagy a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által vezetett minisztérium honlapján kell meghirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább 10 nappal megelőzően. (4) A pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam nem lehet kevesebb húsz napnál. (5) *  A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a beérkezett pályázatokat a pályázatok benyújtására előírt időtartam lejártát követő 30 napon belül köteles elbírálni. (6) *  A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv, illetve az általa megbízott és a nevében eljáró természetes személy a pályázat nyertesével köti meg a koncessziós szerződést a pályázat eredményének kihirdetését követő 15 napon belül. (7) *  A pályázatok elbírálásáról a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a koncessziós szerződés megkötésétől számított 60 napon belül emlékeztetőt készít. Az emlékeztetőnek az alábbi lényeges körülményeket kell tartalmaznia: a) a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását; b) a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokait; c) a kikötött biztosítékok megfelelőségének értékelését. (8) *  A koncessziós szerződésben a Ktv.-ben meghatározottakon túl a koncessziós szerződés teljesítési feltételeinek (körülményeinek) jelentős megváltozásával, továbbá a koncessziós szerződés nemteljesítésével vagy megszűnésével összefüggésben fizetendő átalány-kártérítésről (kártalanításról) is rendelkezni kell. 4. cím *  A koncessziós szerződés alapján keletkező bevételek *  10/B. § *  (1) *  A koncessziós díjat a kormányrendeletben kijelölt miniszter szedi be. (2) *  A kormányrendeletben kijelölt miniszter a beszedett koncessziós díjak, jogosultsági díjak és ezen felül keletkező egyéb bevételek összegét az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletként számolja el. (3) *  A koncessziós szerződés alapján a koncessziós díjon felül keletkező egyéb bevételek (így különösen a késedelmi pótlék, kártérítés, kötbér) a kormányrendeletben kijelölt miniszter által irányított költségvetési fejezet bevételei. (4) *  (5) *  Az állam jogosult azon személytől éves díjra (a továbbiakban: jogosultsági díj), akit a 10. § (1) bekezdése alapján a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultság gyakorlására – a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv útján – külön feljogosít. A jogosultsági díj mértéke a tevékenység folytatására külön feljogosított személy által forgalmazott dohánytermékek kiskereskedelmi eladási árának 1%-a, de legfeljebb az adott településen egyébként irányadó koncessziós díj összege. A jogosultsági díjat a tevékenység folytatására külön feljogosított személy által külön jogszabály alapján szolgáltatandó forgalmi adatok alapján kell megállapítani, amelyet a tevékenység folytatására feljogosított személy a tárgyévet követő negyedév végéig, a jogviszony évközi megszűnése esetén a megszűnést követő negyedév végéig köteles az állam részére – a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv felhívására – megfizetni. A jogosultsági díjra egyebekben a koncessziós díjra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell. 5. cím *  A Hatóság közreműködése az egészségvédelmet érintő feladatokban *  10/C. § *  (1) A Hatóság közreműködik a dohányzás visszaszorítását és az egészségvédelmet érintő feladatokban a) médiakampány szervezése, lebonyolítása, szakmai támogatása, b) közösségi megjelenés, c) sportrendezvényeken történő megjelenés, d) a leszokást elősegítő szervezetekkel, egészségügyi intézményekkel történő együttműködés és e) egészségvédelmi programokban történő részvétel útján. (2) A Hatóság a dohányzásról való leszokást támogató egészségvédelmi tájékoztatót készít, amelyet a dohánytermék-kiskereskedő választása szerint papír alapon megküld, illetve elektronikus úton elérhetővé tesz a dohánytermék-kiskereskedő részére. III. FEJEZET A DOHÁNYTERMÉK-KISKERESKEDELEM FOLYTATÁSA 1. cím A dohánytermékek értékesítési helye 11. § *  (1) *  Ha e törvény kivételt nem tesz, a dohánytermék-kiskereskedelem, továbbá az 1. § (1) bekezdés b)–i) pontjában felsorolt termékek kiskereskedelme kizárólag dohányboltban folytatható. (1a) *  Dohányboltban kizárólag az (1) bekezdés szerinti termékek, valamint a Hatóság elnökének a dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete által lehetővé tett termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása folytatható. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően dohánytermék-kiskereskedelem más üzletben is folytatható, a) ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az állam gyakorolja a 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, vagy b) olyan településen, ahol az állandó lakosok száma a háromezer főt nem haladja meg, és e tevékenységet dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság alapján gyakorolják, feltéve, hogy az üzlet egyébként megfelel a dohánytermékek értékesítésére vonatkozó egyéb jogszabályi előírásoknak. (3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek együttes fennállása esetén az állam – a Jöt.-ben meghatározottak szerint – a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet mozgóbolt útján is gyakorolhatja. A mozgóboltra a kereskedelemről szóló törvény rendelkezései is irányadók. Az állam e jogosultságát az adott településen akként is gyakorolhatja, hogy a településhez legközelebb eső egy vagy több dohánytermék-kiskereskedővel e feladat ellátására szerződést köt. (4) *  A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a dohánytermékek értékesítési helyén az 1. § (1) bekezdés b)–i) pontjában felsorolt termékek kiskereskedelme is folytatható, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott esetben a Hatóság elnökének a kizárólag dohányboltban forgalmazható termékeken kívül dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti termékek is forgalmazhatóak és szolgáltatások is nyújthatóak. (5) *  A Hatóság elnökének a dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti termék akkor értékesíthető a dohányboltban vagy a (2) és (3) bekezdés szerinti értékesítési helyen, ha az annak beszerzését igazoló, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint kiállított számla tartalmazza a termék vámtarifaszámát vagy KN-kódját. 12. § (1) *  A dohánybolt külső felületén a következőket kell jól láthatóan megjeleníteni: a) „Nemzeti Dohánybolt” felirat; b) olyan kör alakú jelzés, amelynek átmérője legalább 40 centiméter, és amelyen fehér alapon fekete vagy piros nyomtatással megjelenítésre kerül a következő szám: „18”, azzal, hogy a kör alakú jelzés külső kerületén legalább egy 4 cm vastagságú külső, piros gyűrű látszik; c) *  a dohánybolt nyitvatartására vonatkozó adatok és az üzemeltető gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó neve és székhelye és d) *  a koncessziós szerződésben vagy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított személy kijelölési okiratában meghatározott, dohányboltra utaló egységes jelzés. (1a) *  A dohánybolt külső felületén meg lehet jeleníteni a jogszabály alapján dohányboltban forgalmazható termék, termékek forgalmazása esetén az ilyen termékre, termékekre utaló feliratot vagy ábrát azzal, hogy a (2) bekezdésben foglaltakat mindenkor alkalmazni kell. Ugyancsak megjeleníthető az (1) bekezdésben felsorolt, valamint az e bekezdés alapján megjeleníthető adatok idegen nyelvű megfelelője is. (2) *  A dohánybolt külső felületén – ide nem értve az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakat – nem jeleníthető meg olyan kép, látvány vagy szöveg, amely az 1. § (1) bekezdésében felsorolt termékre, dohányterméket kiegészítő termékre, illetve bármely módon dohányzásra utal, vagy arra ösztönözhet. (3) Abban az esetben, ha a dohánytermék-kiskereskedelmet e törvény a dohánybolton kívül is lehetővé teszi, úgy az ilyen üzletben a dohánytermékek értékesítését csak elkülönített helyen lehet folytatni. Ilyen esetben az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban előírtakat az elkülönített helyen kell jól láthatóan megjeleníteni. (4) Abban az esetben, ha a dohánytermék-kiskereskedelmet e törvény mozgóbolt útján is lehetővé teszi, úgy az (1) és (2) bekezdésben előírtak értelemszerűen alkalmazandók. 2. cím A dohánytermék-kiskereskedelemre való jogosultság 13. § (1) Dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam területén székhellyel rendelkező a) egyéni vállalkozó, vagy b) *  olyan gazdasági társaság folytathat, amelynek legalább egy természetes személy tagja − a koncesszió jogosultja − korlátlan felelősséggel tartozik a társaság kötelezettségeiért. (2) *  A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásához a Hatóság engedélye szükséges. (3) *  A Hatóság az engedélyt annak adja meg legfeljebb a koncessziós szerződésben meghatározott időtartamra, aki a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik, és akit érvényes koncessziós szerződés e tevékenység végzésére feljogosít. Az engedélyt a Hatóság akkor adja meg, ha a kérelmező kérelmében a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott adatokat megadja, és a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott iratokat a kérelemmel benyújtja. A Hatóság a jogosultnak azonos időszakra, azonos koncessziós szerződés alapján csak egyetlen dohányboltra (elkülönített helyre) adhat érvényes engedélyt; új engedélyt a jogosultnak csak a korábbi engedély visszavonásának hatályával lehet adni. (4) Dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet 18 éven aluli személy nem folytathat. (4a) *  A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy szakmai tudását önképzés és kötelező képzés útján fejleszti. A képzés teljesítésének részletszabályait a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek országos képzési rendszerének működtetéséről, szakmai képzés feltételeiről, annak teljesítéséről és díjáról szóló rendelete tartalmazza. Nem kötelező a képzés azon, a 10. § (1) bekezdése alapján a dohánytermék kiskereskedelmi tevékenység folytatására külön feljogosított személy részére, aki tevékenységét olyan településen folytatja, ahol az állandó lakosok száma a 4000 főt nem haladja meg. (5) Nem adható meg az engedély, ha a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a kérelmezővel szemben az illetékes adóhatóság vagy vámhatóság jogerősen 1 millió forintot meghaladó vám- vagy adóbírságot, vagy 200 ezer – magánszemély esetén 100 ezer – forintot meghaladó mértékű mulasztási bírságot szabott ki, b) *  a kérelmezőnek 30 napon túli lejáratú, állami adóhatóság által behajtandó köztartozása vagy állami adóhatóság által nyilvántartott adótartozása van, c) a kérelmező a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg, d) *  a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül a kérelmezővel szemben a 22. §-ban foglaltak szerint véglegesen 1 millió forintot meghaladó bírságot vagy 200 ezer – természetes személy esetén 100 ezer – forintot meghaladó mértékű eljárási bírságot szabtak ki. (6) Az engedély kizárólag az abban meghatározott jogosultra és időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és az engedélyben meghatározott dohányboltra vagy üzletre (elkülönített helyre) vonatkozik. Az engedély – ha a törvény másként nem rendelkezik – másra át nem ruházható. Ha az engedély jogosultja a dohánytermékek értékesítésére munkavállalót (megbízottat) alkalmaz, akkor biztosítania kell és felel azért, hogy a munkavállaló (megbízott) az engedélyben foglaltaknak megfelelően jár el. (7) *  Az engedély jogosultja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény vagy körülmény változását tizenöt napon belül bejelenti a Hatósághoz. Az engedély jogosultja a tevékenység végzési helyének módosítási szándéka esetén legalább harminc nappal a tevékenység végzési helyének tervezett megváltoztatását megelőzően kéri az engedély módosítását a Hatóságtól. (7a) *  A Hatóság az engedély jogosultja kérelmére a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés szabályairól szóló rendeletében meghatározott feltételek szerint engedélyezi a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szüneteltetését. (8) *  A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység jogosultjának örököse akkor válik a koncessziós szerződésből eredő jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére jogosulttá, illetve kötelezetté, ha a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az örökös is egyéni vállalkozó, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az örökös a tevékenységet folytató gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává vált, c) a tevékenység folytatására vonatkozó igényét az örökös kinyilvánította, és d) a tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályban, valamint az örökhagyóra irányadó dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázat kiírásában írt egyéb feltételeknek az örökös is megfelel. (8a) *  Ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység jogosultjának kizárólag kiskorú örököse van, a kiskorú örökös abban az esetben válhat a 18. életévének betöltését követően a koncessziós szerződésből eredő jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére jogosulttá, illetve kötelezetté, ha a koncessziós szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlását nagykorúvá válásáig tőle *  a) végintézkedésen alapuló öröklés esetében az örökhagyó végrendeletében megjelölt nagykorú személy, ennek hiányában b) törvényes képviselője, vagy c) ha a törvényes képviselője teljes bizonyító erejű magánokiratban tett és a Hatóság számára benyújtott nyilatkozattal nem vállalja, a kiskorú örököst a törvényes öröklési rendben követő nagykorú személy [a továbbiakban az a)–c) pont együtt: helyettes gyakorló] teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodással átvállalja. (8b) *  A (8) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatban a helyettes gyakorló személyét is meg kell jelölni. (8c) *  A kiskorú örökös esetén a (8) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti feltételeket a helyettes gyakorlónak kell teljesítenie. (8d) *  A helyettes gyakorló részére a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása a kiskorú örökös nagykorúvá válásától számított hatvanadik napig terjedő időtartamra, vagy ha a koncessziós szerződés hatálya előbb megszűnik, akkor annak megszűnéséig a (8) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak – a (8b)–(8c) bekezdésben foglalt eltérésekkel történő – teljesítése esetén a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés egyes szabályairól szóló rendeletében meghatározott feltételek szerint engedélyezhető. A kiskorú örökös nagykorúvá válását követően harminc napon belül köteles engedélyt kérni és a (8) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti feltételeket igazolni. (8e) *  A 14. §-ban foglaltaktól eltérően nem szűnik meg a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság és nem kell új koncessziós pályázatot kiírni, ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet a helyettes gyakorló folytatta, és a (8f) bekezdés alapján új helyettes gyakorló kerül kijelölésre. (8f) *  Ha a (8d) bekezdés szerinti engedély hatálya a kiskorú örökös nagykorúvá válásáig megszűnik, akkor a Hatóság felhívásától számított hatvan napon belül a (8a), a (8c) és a (8d) bekezdésben foglaltak szerint új helyettes gyakorló jelölhető ki. (9) *  A (8) bekezdés alkalmazása során azt a tényt, hogy a kérelmező örökös, a hagyatéki eljárás befejezéséig közokiratba foglalt nyilatkozattal kell igazolni. Több örökös esetén további feltétel, hogy az örökösök a jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről közokiratba foglalt megállapodást kössenek, és az állam felé a kötelezettségek teljesítésére közokiratba foglalt nyilatkozattal egyetemleges felelősséget vállaljanak. (10) *  A (8) bekezdés alkalmazása során a tevékenység folytatására vonatkozó igényt az örökhagyó halálát követő 90 napon belül be kell jelenteni a Hatósághoz, valamint a 8. § (1) bekezdésében meghatározott személyhez, amely esetben a koncessziós szerződés hatálya fennmarad azzal, hogy ha az örökhagyó halálától számított két éven belül a hagyaték átszállását igazoló jogerős közokiratot az örökös nem nyújtja be, vagy e közokiratból a kérelmező öröklési jogosultsága nem derül ki, a koncessziós szerződés hatálya megszűnik. Ha az örökös kérelme az e bekezdésben foglaltaknak megfelel, a Hatóság az örökhagyó részére kibocsátott engedélyt módosítja, feljogosítva a kérelmezőt a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság további gyakorlására, ellenkező esetben az engedély hatályát veszti. (11) *  Az egyéni vállalkozó a 8. § (1) bekezdésében meghatározott személynél kezdeményezheti a koncessziós szerződés módosítását, ha a tevékenységét a továbbiakban az (1) bekezdés b) pontja szerinti formában kívánja folytatni, és a tevékenység ekként történő folytatása a jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel. Ebben az esetben az egyéni vállalkozói jogviszony megszüntetése és az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogviszony létrehozása, továbbá a tevékenység megszüntetésével és új formában történő folytatásával kapcsolatos elszámolás rendezése céljából a jogosult a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységét legfeljebb három hónapos időtartamra szüneteltetheti azt követően, hogy ezen igényét a 8. § (1) bekezdésében meghatározott személy felé bejelentette, és igénye elfogadásáról a 8. § (1) bekezdésében meghatározott személy a kérelmezőt tájékoztatta. (12) *  E törvény és a Ktv. rendelkezéseinek alkalmazása során a dohánytermék-kiskereskedőnek minősülő egyéni vállalkozóra a koncessziós társaságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. (13) *  Ha a koncessziós társaság nem az e törvényben kifejezetten megengedett módon alakul át, e társasággal megkötött koncessziós szerződés az átalakulás napjával hatályát veszti. (14) *  E § rendelkezéseit – ha e törvény alapján dohánytermékek kiskereskedelmét végzi – a (4), (4a) és a (7a) bekezdést kivéve a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által a 10. § (1) vagy (7) bekezdése szerint külön feljogosított személyre nem kell alkalmazni. 13/A. § *  14. § *  A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnik, és – ha e törvény másként nem rendelkezik – új koncessziós pályázatot kell kiírni: a) a koncessziós szerződés megszűnésével; b) az egyéni vállalkozó nyilvántartásból való törlése napján, vagy halálát követő 90 nap elteltével; c) ha a gazdasági társaság felszámolását, vagy ellene a csődeljárást vagy a kényszertörlési eljárást elrendelték; d) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésével; e) ha a koncessziós szerződés aláírása a pályázat nyertesének felróható okból a pályázat eredményhirdetését követő legkésőbb 90 napon belül nem történik meg; f) ha a koncesszió jogosultja nem kezdi meg tevékenységét a koncessziós szerződés aláírásától számított hat hónapon belül; g) *  az engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válásával; h) ha a dohánytermék-kiskereskedő az e törvényben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének egy hónapban összesen legalább 5 napon keresztül alapos ok nélkül nem tesz eleget; i) ha a koncessziós díj kétszeri póthatáridő-tűzését követő 15 napon belül sem kerül hiánytalanul igazolható módon megfizetésre; j) *  ha a 10. § (1) bekezdése szerinti, dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó feljogosítást a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv visszavonja vagy a feljogosítás megszűnik; k) *  ha a 13. § (8d) bekezdése szerinti kiskorú örökös nagykorúvá válását követően a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet nem folytatja. 14/A. § *  3. cím *  A dohánytermékek beszerzése *  15. § *  (1) *  A dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék-kiskereskedelmi értékesítési célból Magyarországon szabadforgalomba bocsátott dohányterméket – a (3)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag a dohány-kiskereskedelmi ellátótól vásárolhat (szerezhet be); az ezzel ellentétes jogügylet semmis. (2) A dohánytermék-nagykereskedők az általuk forgalmazott termékek megrendelésére (megvásárlására) vonatkozó felhívással a dohánytermék-kiskereskedőket közvetlenül is megkereshetik, a dohánytermékek megrendelésére vonatkozó nyilatkozatok megtételében közreműködhetnek, azonban a dohánytermékek megrendelésére vonatkozó nyilatkozatokat csak a dohánytermék-kiskereskedő és kizárólag közvetlenül a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé jogosult megtenni. A dohánytermék-nagykereskedő, vagy az általa kijelölt személy részére e bekezdés szerinti nyilatkozatok megtételére meghatalmazás nem adható. (3) *  Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsága megszűnését követő 60 napon belül jogosult a készletében lévő dohányterméket más dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsággal rendelkező részére – a vonatkozó jövedéki szabályok betartása mellett – értékesíteni. (3a) *  Ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsága megszűnését követően a készletén maradt dohánytermékeket, illetve az 1. § (1) bekezdés b)–i) pontja szerinti termékeket (e § alkalmazásában a továbbiakban: termékkészlet) a (3) bekezdés szerinti határidőn belül nem tudta értékesíteni, a Hatóság erre vonatkozó engedélyével értékesítheti azt dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy részére. (3b) *  A Hatóság a (3a) bekezdés szerinti engedélyt annak adja meg, aki kérelmével egyidejűleg a) a készleten maradt termékkészletről leltárt csatol, és b) a dohánytermékeket megvásárolni szándékozó dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személynek a dohánytermékek – az állami adó- és vámhatóság Jöt. 68. § (2) bekezdése szerinti előzetes engedélye alapján történő – beszerzésére irányuló szándéknyilatkozatát is benyújtja. (4) *  Az (1) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy évente legfeljebb négy alkalommal – március 31-i, június 30-i, szeptember 30-i, illetve december 31-i fordulónappal – jogosult a készletében lévő, számára felesleges dohányterméket más dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsággal rendelkező részére – a vonatkozó jövedéki jogszabályok betartása mellett, a felek által meghatározott vételáron – a fordulónapon értékesíteni, azzal, hogy köteles biztosítani, hogy mind az átadott, mind az átvett készletekre vonatkozó, jogszabály szerinti adatszolgáltatás hiánytalanul megtörténjen. (5) *  Ha a dohánytermék-kiskereskedelmi koncesszió jogosultjának elhalálozása esetén az örökös a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet nem kívánja folytatni, akkor a dohánybolt készletén lévő termékkészletet az örökös a Hatóság erre vonatkozó engedélyével értékesítheti dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személynek. (6) *  A Hatóság az (5) bekezdés szerinti engedélyt annak adja meg, aki kérelmével egyidejűleg a) a termékkészlet vonatkozásában örökösi minőségét a hagyaték átszállását igazoló jogerős közokirattal igazolja, b) az örökölt termékkészletről részletes leltárt csatol, és c) az örökölt dohánytermékeket megvásárolni szándékozó dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személynek a dohánytermékek – az állami adó- és vámhatóság Jöt. 68. § (2) bekezdése szerinti előzetes engedélye alapján történő – beszerzésére irányuló szándéknyilatkozatát is benyújtja. (7) *  Ha a dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyes felszámolásának elrendelése miatt a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsága megszűnt, a felszámoló a felszámolás alatt álló, volt dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyes vagyonához tartozó termékkészletet értékesítheti dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy részére. E törvény alkalmazásában az ilyen tevékenység nem minősül dohánytermék-nagykereskedelemnek és dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységnek sem. 4. cím *  A dohány-kiskereskedelmi ellátó *  15/A. § *  (1) A dohány-kiskereskedelmi ellátót szerződéskötési kötelezettség terheli minden olyan dohánytermék-nagykereskedővel, aki Magyarországon dohányterméket kíván értékesíteni. A dohány-kiskereskedelmi ellátó általános szerződési feltételt alkalmaz annak érdekében, hogy a dohánytermék-nagykereskedőkkel kötött szerződések feltételei azonosak, versenysemlegesek legyenek. (2) Az ellátás folyamatos biztosítása érdekében a dohánytermék-nagykereskedő köteles a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére mindenkor akkora készletet biztosítani, illetve azt a dohány-kiskereskedelmi ellátónál mindenkor fenntartani, amely legalább 10%-kal meghaladja a dohánytermék-nagykereskedő által forgalmazott – a korábban nem forgalmazott termékek esetén a forgalmazni kívánt – dohánytermékek heti átlagos kiskereskedelmi értékesítési mennyiségét. (3) *  A dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohányterméket az általa meghatározott egy vagy több raktárában köteles átvenni – ide nem értve a 15/B. § (8) bekezdés c) pontjában foglalt esetet – és ott szigorú felügyelet mellett raktározni; a dohánytermékek beszállításáról a dohánytermék-nagykereskedő köteles gondoskodni. A beszállított dohánytermék a dohánytermék-nagykereskedő tulajdonában marad mindaddig, amíg a dohánytermékre a dohány-kiskereskedelmi ellátóval az adásvételi szerződés – e törvény rendelkezéseivel összhangban – létre nem jön; a dohánytermék átvételekor a kárveszély a dohány-kiskereskedelmi ellátóra száll. (4) A dohány-kiskereskedelmi ellátó az egyes dohánytermékekre vonatkozó adásvételi szerződést – a dohánytermék-nagykereskedő felé kiállított, elektronikus úton megtett nyilatkozattal, vagy a dohányterméknek a dohánytermék-kiskereskedő részére történő kiszállításhoz való összekészítésével – egyoldalúan hozza létre a dohánytermék-nagykereskedő és dohány-kiskereskedelmi ellátó között. Arról a tényről, hogy az adásvételi szerződés a dohányterméknek a kiszállításhoz való összekészítésével jött létre a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedőt haladéktalanul értesíteni köteles. (5) *  A létrejött adásvételi szerződésekről és azok tartalmáról a dohány-kiskereskedelmi ellátó legkésőbb a naptári hónap végét követő tíz napon belül összesített jelentést készít a dohánytermék-nagykereskedő részére, melynek alapján a dohánytermék-nagykereskedő jogosult a dohánytermékek értékesítéséről a számlát – a kiskereskedelmi árrésre vonatkozó szabályok betartása mellett – a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé kiállítani. A dohány-kiskereskedelmi ellátó az általa a dohánytermék-nagykereskedőtől megvásárolt dohánytermékek után a fizetési kötelezettségét a számla kézhezvételét követő legfeljebb 20 napon belül köteles teljesíteni. 15/B. § *  (1) A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles olyan informatikai rendszert, vagy ügyfélszolgálatot működtetni, melynek útján a dohánytermék-kiskereskedők az általuk megvásárolni kívánt dohánytermékekre vonatkozó megrendeléseiket bármikor eljuttathatják. A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles a megrendeléseket azok beérkezésétől legkésőbb három napon belül visszaigazolni, a szállítási időpont megjelölésével. A visszaigazolással az adásvételi szerződés létrejön azzal, hogy amennyiben a visszaigazolás a megrendelt mennyiségnél kisebb mennyiségről szól, úgy a szerződés e mennyiségre jön létre. A felek eltérő megállapodásának hiányában a dohánytermék-kiskereskedő és a dohány-kiskereskedelmi ellátó közötti szerződéses feltételekre a dohány-kiskereskedelmi ellátó által közzétett általános szerződési feltételek az irányadók azzal, hogy az ettől eltérő megállapodás – kivéve, ha azt e törvény kifejezetten lehetővé teszi – nem tartalmazhat hátrányos megkülönböztetést a dohánytermék-kiskereskedőre nézve. (2) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a visszaigazolt dohánytermékeket összekészíti, és legkésőbb a visszaigazolásban megjelölt időpontig a dohányboltokba kiszállítja. A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermékek átvételét követő legkésőbb 15 napon belül köteles a leszállított dohánytermékek ellenértékét megfizetni. A dohány-kiskereskedelmi ellátó jogosult arra, hogy azon dohánytermék-kiskereskedőt, akivel szemben legalább két már kiállított számla alapján még ki nem fizetett követelése áll fenn, dohánytermékkel ne szolgálja ki. (3) A dohány-kiskereskedelmi ellátó jogosult a raktárain belül, illetve ahhoz kapcsolódóan olyan elkülönített helyiséget kijelölni, ahol a dohánytermék-kiskereskedő azonnal vásárolhat dohányterméket az ellenérték azonnali kiegyenlítése mellett, és a dohányterméket saját költségén elszállíthatja (a továbbiakban: C+C raktár). (4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a 15/A. § (4) bekezdése rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy – erre vonatkozó elektronikus nyilatkozat hiányában – az adásvételi szerződés a dohánytermék-nagykereskedő és a dohány-kiskereskedelmi ellátó között akkor jön létre, amikor a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohányterméket a C+C raktárba betárolja. Arról a tényről, hogy az adásvételi szerződés a dohányterméknek a C+C raktárba történt betárolásával jött létre a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedőt haladéktalanul értesíteni köteles. (5) *  A dohány-kiskereskedelmi ellátó a tevékenysége során egyetlen dohányterméket sem részesíthet semmilyen megkülönböztetésben; a dohánytermék-kiskereskedő megrendelését nem bírálhatja felül vagy helyettesítheti más dohánytermékkel. Ha készlethiány miatt a dohányterméket nem lehet az e törvény által előírt határidőn belül kiszállítani, akkor a dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles a dohánytermék beszerzése céljából a dohányterméknagykereskedőt megkeresni, egyúttal a készlethiányról a dohánytermék-kiskereskedőt értesíteni. Ebben az esetben a készlethiánnyal érintett dohánytermék beérkezését követően a dohány-kiskereskedelmi ellátó ésszerű időn belül gondoskodik a dohánytermék kiszállításáról, feltéve, hogy a dohánytermék-kiskereskedő a készlethiánnyal érintett dohánytermékre a vásárlási szándékát fenntartja és azt a dohány-kiskereskedelmi ellátóval közli. (6) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a tevékenységét – a jogszabályok és a koncessziós szerződés keretei között – maga látja el, melyhez közreműködőt csak akkor vehet igénybe, ha ezt jogszabály, vagy a koncessziós szerződés lehetővé teszi. (7) *  A dohány-kiskereskedelmi ellátó tevékenysége során a dohánytermék-nagykereskedőtől csak azon adatok szolgáltatását kérheti, amelyek a tevékenysége ellátásához elengedhetetlenül szükségesek. A dohánytermék-nagykereskedő olyan időben köteles a kért adatokat rendelkezésére bocsátani, hogy az a dohány-kiskereskedelmi ellátó folyamatos működését ne akadályozza, illetve korlátozza. (8) *  A dohánykiskereskedelem-ellátással szervesen összefüggő tevékenységnek minősül a) a dohánykiskereskedelem-ellátás során a dohány-kiskereskedelmi ellátó által kezelt személyes adatnak nem minősülő adatoknak, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátó által üzemeltetett honlap felületeinek a dohány-kiskereskedelmi ellátó általi hasznosítása, b) a dohánytermék-nagykereskedők megbízásából végrehajtott, a dohánytermék-nagykereskedők és a dohánytermék-kiskereskedők között már fennálló jogviszonyok teljesítése érdekében végzett közreműködői tevékenység – így különösen a 15/C. § (2) bekezdés c) pontja szerinti polckép-szerződések végrehajtásának ellenőrzése –, c) a dohány-kiskereskedelmi ellátóval szerződéses viszonyban álló dohánytermék-nagykereskedők részére a dohánytermék ellátási lánc mentén a termékek dohány-kiskereskedelmi ellátó raktáraiba történő beszállítása, valamint a dohánytermék-nagykereskedők számára szállítmányozási, raktározási, raktárbérbeadási, raktárüzemeltetési, valamint kapcsolódó raktárlogisztikai és logisztikai adminisztrációs tevékenységek végzése, d) a …