32/2005. (X. 21.) PM rendelete az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról.

32/2005. (X. 21.) PM rendelete az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 11. §-ának (6) bekezdésében és 38. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) Szerencsejáték szervezésére az Szjtv. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott engedély akkor adható ki, ha a kérelmező az Szjtv. 11. §-ának (1) és (2) bekezdésében és e rendeletben meghatározott igazgatási-szolgáltatási díjat megfizette. (2) A szerencsejátékokban kizárólag az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) által szerencsejáték céljára – a mérésügyi jogszabályok alapján – hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszköz és az OMH által hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott egyéb eszköz használható. (3) A (2) bekezdés szerinti eszköz előállítója és az OMH, valamint a műszaki vizsgálat elvégzésére OMH által hitelesítő laboratóriummá nyilvánított gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: hitelesítő laboratórium) szerencsejáték-szervező tevékenységet nem folytathat. (4) Az Szjtv. 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tájékoztató hirdetménynek jól láthatóan tartalmaznia kell, hogy a túlzásba vitt szerencsejáték mentálhigiéniás problémákat okozhat, illetve szenvedélybetegség kialakulásához vezethet. (5) Az Szjtv. 16. §-a szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban 18 éven aluliak nem vehetnek részt, az erről szóló tájékoztatót jól láthatóan kell a szerencsejáték értékesítő helyeken elhelyezni. (6) Az engedély megadása előtt szerencsejáték szervezésével összefüggő reklám- vagy propagandatevékenység nem folytatható. (7) Az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységek esetén az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti. A Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SZF) a szakértő kirendelésekor, illetve szakvélemény kérésekor az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti. (8) A szerencsejáték-szervező (a továbbiakban: szervező) az e rendeletben előírt nyomtatványok esetén csak az SZF által hitelesített nyomtatványokat használhatja fel és köteles azokat szigorú számadású nyomtatványként kezelni. A szervező köteles a szigorú számadású nyomtatványokat szabályszerűen, naprakészen vezetni. (9) Az Szjtv. 12. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján az e rendelet 1. §-ának (2), (6) és (8) bekezdésébe, a 8. §-ának (1) bekezdésébe, a 18. §-ának (1) bekezdésébe, a 22. §-ának (1), (2) és (4)–(7) bekezdésébe, a 23. §-ának (3)–(5) bekezdésébe, a 28. §-ának (1) bekezdésébe, a 29. §-ába, a 32. §-ába, a 33. §-ának (1) bekezdésébe, a 34–36. §-ába, a 37. §-ának (2) bekezdésébe, a 38–40. §-ába, a 41. §-ának (1)–(3) és (5) bekezdésébe, a 42. §-ának (2) és (6) bekezdésébe, a 43. és 44. §-ába, a 45. §-ának (1), (3) és (4) bekezdésébe, a 46. § (3) és (4) bekezdésébe, a 47. és 48. §-ába, a 49. §-ának (1) bekezdésébe, az 50. §-ának (2) bekezdésébe, az 51. §-ának (2) és (3) bekezdésébe, az 52. §-ának (1)–(3) bekezdésébe, az 54. §-ának (3) bekezdésébe, az 55. §-ába, az 56. §-ának (1) és (2) bekezdésébe, az 57. §-ának (1) és (2) bekezdésébe, az 58. és 59. §-ába, a 62. §-ának (2)–(5) bekezdésébe, a 63. §-ába, a 64. §-ának (2)–(5) és (7) bekezdésébe, a 65. §-ának (2) és (3) bekezdésébe, a 66. §-ának (2)–(5) bekezdésébe, a 67. §-ának (2)–(6) bekezdésébe, a 68. §-ának (5) és (7) bekezdésébe, a 69. §-ába, a 70. §-ának (3)–(6) bekezdésébe, a 71. §-ába, a 72. §-ának (4) bekezdésébe, a 73. §-ának (1)–(3) bekezdésébe, a 74. §-ának (1), (2) és (4) bekezdésébe, továbbá a 75. §-ának (4) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás miatt az SZF bírság megfizetésére kötelezi a szervezőt, illetve az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezetet vagy személyt, valamint a szervezet vezetőjét vagy vezető tisztségviselőjét. ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 2. § (1) A szerencsejáték-szervező tevékenységre irányuló engedélyezési eljárás kérelemre indul, az egyes szerencsejátékokra külön-külön kérelmet kell előterjeszteni. Játékkaszinó engedélyezésére egységenként (Szjtv. 37. § 11. pont) kell kérelmet előterjeszteni. Játékterem, illetve pénznyerő automata üzemeltetés esetén a kérelmet játéktermenként, illetve pénznyerő automatánként kell előterjeszteni. (2) A kérelemnek – játékterem, illetve pénznyerő automata engedély iránti kérelem kivételével – tartalmaznia kell: a) a tervezett szerencsejáték megjelölését, b) a tervezett szerencsejáték lebonyolításának föld rajzi, közigazgatási területét, c) a tervezett szerencsejáték szervezésének időtartamát. (3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a kérelemhez – játékterem, illetve pénznyerő automata engedély iránti kérelem kivételével – csatolni kell: a) a játéktervet, b) a részvételi szabályzatot, c) a költségvetést (gazdaságossági számítások terveze tét), d) a létesítő okiratot, e) az 1. számú mellékletben felsorolt egyéb okiratokat, adatokat. (4) A kérelmező külföldi vezető tisztségviselője vagy tagja esetén az 1. számú melléklet 1. pontjában szereplő okiratokkal egyenértékű külföldi okiratot és annak alapjául szolgáló kérelmet, valamint ezek hiteles fordítását kell benyújtani. (5) Az SZF a szervező személyi megfelelőségét az annak igazolásául szolgáló legkorábban kiállított okirat keltezésétől számított egy évig állapítja meg. (6) A szervező – ide nem értve az Szjtv. 3. §-ának (1) bekezdése szerinti szervezőt – személyi megfelelőségének folyamatos igazolásához szükséges, az 1. számú melléklet szerinti iratokat évente, az SZF külön felhívása nélkül, személyi megfelelőségének lejáratáig köteles benyújtani. Ha a szervező ezen kötelezettségének nem tesz eleget, és így nem rendelkezik személyi megfelelőséggel, az SZF az engedély iránti kérelmet hiánypótlási felhívás nélkül elutasítja. 3. § (1) A szerencsejáték-szervező tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás során az SZF megvizsgálja, hogy a kérelmező a szerencsejáték-szervező tevékenységhez szükséges, az Szjtv.-ben és e rendeletben előírt személyi, tárgyi és gazdasági feltételeknek megfelel-e. Az engedély iránti kérelem elbírálásakor az SZF ellenőrzi, hogy a szervező rendelkezik-e személyi megfelelőséggel és alkalmas-e a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység folytatására. (2) A személyi feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezőre, vezető tisztségviselőjére vonatkozóan az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontjában, illetve az Szjtv. 2. §-ának (5) bekezdésében, a kérelmező tagjára vonatkozóan az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontjában, illetve az Szjtv. 2. §-ának (5) bekezdésében meghatározott feltételekre, illetve mindezen személyeknek a kérelem benyújtását megelőzően folytatott szerencsejáték-szervező tevékenységére. (3) A tárgyi feltételek vizsgálata kiterjed: a) a szerencsejáték eszközök tulajdoni körülményeire, b) arra, hogy a játékterem, a fogadóiroda és a játékkaszinó megfelel-e a jogszabályokban előírt feltételeknek, c) az Szjtv. 2. §-ának (6) bekezdésében foglalt követelmények teljesítésére. (4) A gazdasági feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység biztonságos folytatásához szükséges gazdasági feltételek meglétére. 4. § (1) Az SZF a személyi feltételek vizsgálatát követően, az SZF által rendszeresített formanyomtatványon előterjesztett kérelemre, harminc napon belül hatósági bizonyítványt állít ki, amelyet a kérelmező a tervezett szerencsejáték-szervező tevékenységhez szükséges hatósági eljárások során használhat fel. A kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben foglalt okiratokat és adatokat, valamint a létesítő okiratot. (2) A hatósági bizonyítvány szerencsejáték-szervező tevékenységre nem jogosít. (3) A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától számított egy évig érvényes. (4) Az SZF a hatósági bizonyítványt a 2. számú mellékletben szereplő nyomtatványon adja ki. 5. § Az SZF a kérelemnek helyt adó döntést a 43. § (1) bekezdése, a 46. § (1) bekezdésének c) pontja és az 51. § (3) bekezdése esetén az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon hozza meg. A formanyomtatvány tartalmazza a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-ának (4) bekezdése szerinti, a kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés tartalmi elemeit. 6. § (1) A szerencsejáték céljára szolgáló eszköz kizárólag gyártó által kezdeményezett típusvizsgálatát, valamint a szervező által kezdeményezett hitelesítési eljárását az OMH végzi a mérésügyi jogszabályok figyelembevételével. Az SZF az OMH által hitelesített pénznyerő automatára adhat ki engedélyt, illetve hagyhatja jóvá a játékkaszinó játéktervét. (2) A típusvizsgálat alapján kiadott hitelesítési engedélyben az OMH az Szjtv.-ben és e rendeletben előírtak alapján meghatározza, hogy a berendezés műszaki tulajdonságai alapján pénznyerő automatának vagy játékautomatának minősül. Az OMH a hitelesítési engedély kiadása előtt az SZF-et, mint szakhatóságot megkeresi. Az OMH a hitelesítési engedély egy példányát az SZF-nek megküldi. (3) A típusvizsgálaton a szervező, illetve megbízottja nem lehet jelen. (4) Az OMH azokat a pénznyerő automatákat hitelesíti, illetve újrahitelesíti, amelyek a) üzemeltetője rendelkezik az SZF által kiadott, a 4. § szerinti hatósági bizonyítvánnyal, b) olyan, külön-külön legalább hét helyértékes beépített mechanikus vagy elektromechanikus számlálóval rendelkeznek, amelyek a befizetett és kifizetett érmék, illetve érmehelyettesítő eszközök darabszámát vagy értékét, a befizetett és kifizetett forintok (játékkaszinónál forintok és valuták) mennyiségét és az eljátszott tét (játékkaszinónál a ki nem fizetett nyeremény és a befizetett készpénz) összegét nem törölhető módon tárolják, c) típusvizsgálata megtörtént és érvényes hitelesítési engedéllyel rendelkeznek. (5) A pénznyerő automata újrahitelesítésével egyidejűleg műszaki felülvizsgálatot kell végezni. (6) A pénznyerő automata hitelesítési vizsgálatát – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – hitelesítő laboratóriumban kell elvégezni, és arról a 7. § (3) bekezdése szerinti hitelesítési bizonyítványt kell kiállítani. (7) A befoglaló méretüknél fogva helyszínen hitelesíthető pénznyerő automatákról az OMH jegyzéket vezet. 7. § (1) A pénznyerő automaták típusvizsgálata és hitelesítési vizsgálata a 3. számú mellékletben meghatározott követelményekre terjed ki. (2) A hitelesítési vizsgálat eredménye alapján kiállított jegyzőkönyv a következőket tartalmazza: a) a hitelesíttető megnevezését, b) a pénznyerő automata gyártási számát, c) a pénznyerő automata gyártási időpontját, d) a gyártó megnevezését, e) a pénznyerő automata megnevezésére vagy azonosí tására alkalmas jelzést, f) a pénznyerő automatával játszható játék(ok) nevét, g) a pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó adatokat, h) a legalacsonyabb és legmagasabb tét megjelölését, i) a nyeremény kifizetésének módját, j) a legnagyobb nyeremény összegét alapesetben és halmozottan, k) a gép mechanikus vagy elektromechanikus számlá lóinak hitelesítésekor leolvasott állását, a gép bevételét és kiadását folyamatosan ellenőrző berendezés meglétét, l) a nyerési esélyeket 0 és 1 közötti valószínűségi értékekkel vagy százalékban, m) a pénznyerő automata játékhelyeinek számát, n) a pénznyerő automata integrált ellenőrző készülékkel (a továbbiakban: IEK) történő felszereltségét, o) a pénznyerő automata hitelesítési vizsgálatának összegzését. (3) Az OMH a 6. § (4) bekezdésére figyelemmel – a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül – a hitelesítési vizsgálat alapján hitelesítési bizonyítványt állít ki. A hitelesítési bizonyítvány kiállításával egyidejűleg az OMH a pénznyerő automatán elhelyezett hitelesítő kártyát külön jogszabályban meghatározott törvényes tanúsító jellel (öntapadó matricával) látja el. A hitelesítési bizonyítványnak – a (2) bekezdésben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell annak az egyedileg azonosítható eszköznek az adatait is, amely a pénznyerő automata összekapcsolt rendszerben való üzemeltetését lehetővé teszi. (4) A (3) bekezdés szerinti törvényes tanúsító jel olyan maradandó lenyomat, amely típusától függően lyukasztással a hitelesítés évét és hónapját tartalmazza. (5) Az OMH a hitelesítési kártyán a hitelesítési bizonyítvány adatai közül a) a pénznyerő automata OMH azonosítási számát, b) a pénznyerő automata típusát, c) a gyártási évét, d) a gyártási számot, e) a játék(ok) nevét, f) a legmagasabb tétet, g) a legnagyobb nyeremény összegét alapesetben és halmozottan, h) a nyeremény-kifizetés módját, i) az egy kreditponthoz tartozó forintértéket, j) az IEK típusát, k) a játékhelyek számát, l) egy számlálólépés forintértékét, m) a levonóképes bélyegek sorszámát, n) a függőhuzalos biztosítások jelzését és darabszámát, o) a hitelesítési bizonyítvány érvényességi idejét, és p) a játékjog szerzés módját jelöli meg. (6) A hitelesítési kártyát a hitelesítéssel egyidejűleg a pénznyerő automatán jól láthatóan és oly módon kell elhelyezni, hogy azt kizárólag roncsolásos eljárással vagy a törvényes tanúsító jel megsértésével lehessen eltávolítani. 8. § (1) A pénznyerő automata IEK-ének, elektromechanikus számlálóinak, valamint a játék lefolyását befolyásoló eszközének (EPROM, programhordozó) javítását vagy cseréjét hitelesítő laboratóriumban kell végrehajtani, majd a készüléket újra kell hitelesíttetni. A helyszínen hitelesíthető pénznyerő automata javítása az OMH jelenlétében történik. Az újrahitelesített pénznyerő automatáról a 7. § (3) bekezdése szerinti új hitelesítési bizonyítványt kell kiállítani. Ezen túlmenően a pénznyerő automatán végzett, az engedély adatait érintő változtatás esetén – az SZF által rendszeresített formanyomtatványon előterjesztett kérelemre – a pénznyerő automatát az SZF engedélyével lehet tovább üzemeltetni. (2) Az SZF indokolt esetben a pénznyerő automata újrahitelesítését és/vagy mérésügyi ellenőrzését rendeli el. Az újrahitelesítésre a hitelesítés szabályait kell megfelelően alkalmazni. TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET 9. § Az SZF a szerencsejátékok törvényességi felügyelete keretében: a) ellenőrzi a szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos jogszabályi, valamint az engedélyben és a játéktervben foglalt előírások megtartását, b) a szerencsejátékok felügyelete során tapasztalt jogszabálysértések esetén a jogszabálysértőkkel szemben saját hatáskörben intézkedik, vagy más, intézkedésre jogosult szervnél eljárás lefolytatását kezdeményezi, c) más állami szerv jogszabálysértést feltáró kezdeményezésére a hatáskörébe tartozó intézkedést foganatosít. 10. § (1) Az ellenőrzött szervezet vagy személy a szerencsejáték-szervező tevékenységre, illetve a bejelentésköteles játékra vonatkozó, az ellenőrzéshez szükséges engedélyt, adatot, beszámolót, bizonylatot és egyéb okiratot köteles az SZF-nek átadni. (2) Az ellenőrzés során az SZF az állami vagy az önkormányzati adóhatóság, a rendőrhatóság, az OMH, az építésügyi hatóság, valamint a Vám- és Pénzügyőrség szakértőit és külső szakértőket igénybe veheti. (3) Az ellenőrzési jogosultságot az SZF alkalmazottja az SZF által kiállított arcképes igazolvánnyal, illetve a megbízott ellenőr megbízólevéllel és személyazonosító igazolvánnyal (a továbbiakban együtt: ellenőr) köteles igazolni. Az SZF által kiállított arcképes igazolvány tartalmazza a szerencsejáték ellenőrzésére szóló jogosultságot. (4) Az ellenőrzések megállapításait az ellenőrzés típusának megfelelő formátumú jegyzőkönyvben dokumentálni kell, ennek egy példányát az ellenőrzött szervezetnek vagy személynek át kell adni vagy meg kell küldeni. (5) Az ellenőrzést legalább két ellenőrnek együttesen kell végeznie. (6) Az ellenőrzött szervezet vagy személy az ellenőrzés során készített jegyzőkönyv megállapításaira a közlést követő nyolc napon belül az SZF-nél írásban észrevételt tehet. (7) Az SZF jogosult a helyszíni ellenőrzést a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartásához telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján lefolytatni. (8) Az SZF a helyszíni ellenőrzés során jogosult próbajátékot lefolytatni. Ha a próbajáték keretében az SZF nyereményhez jut, azt köteles harminc napon belül a központi költségvetésbe befizetni. 11. § Az ellenőrzést az SZF a) folyamatos célellenőrzés, b) átfogó ellenőrzés, c) célvizsgálat, d) témavizsgálat, e) utóvizsgálat útján végzi. 12. § A folyamatos célellenőrzés időszaki rendszerességgel visszatérő vizsgálat, amely az ellenőrzött szervezet vagy személy tevékenységének adott időszakát érinti. 13. § (1) Az átfogó ellenőrzés egy időszakra vonatkozóan a vizsgált tevékenység egészére irányuló olyan ellenőrzés, amely keretében a tevékenység szerencsejáték szervezésre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő vizsgálatára kerül sor abból a célból, hogy a vizsgált szervezet vagy személy tevékenysége és működése átfogóan megítélhető legyen. (2) Az átfogó ellenőrzést külön, az e célból kiállított megbízólevélnek az ellenőrzött szervezet vezetője, vagy távollétében az általa megbízott személy részére történő bemutatása után lehet megkezdeni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott megbízólevélnek tartalmaznia kell: a) az ellenőrző szerv nevét és címét, b) az ellenőrzés időpontját, c) az ellenőrzött szervezet vagy személy megneve zését, d) az ellenőrök felsorolását, e) az ellenőrzés alá vont időszakot. 14. § A célvizsgálat egy vagy több ellenőrzési szempont alapján lefolytatott ellenőrzés. E vizsgálat keretein belül kell az esetleges panaszbejelentéseket is kivizsgálni. 15. § A témavizsgálat több ellenőrzött szervezet vagy személy szerencsejáték-szervező tevékenységének, illetve székhelyükön ugyanazon szempontok alapján lebonyolított ellenőrzése, figyelemmel az összehasonlításra és a későbbi részletesebb vizsgálatok megalapozásának elősegítésére. 16. § Az utóvizsgálat az ellenőrzések során feltárt hiányosságok, eltérések megszüntetésének, illetve az SZF által előírt intézkedések megtételének ellenőrzésére irányul. 17. § (1) Az Szjtv. 26. §-ának (15) bekezdésében foglalt esetekben az SZF a helyszíni ellenőrzés keretében a játékterem vagy a pénznyerő automata működtetését a határozat meghozataláig lebélyegzéssel felfüggeszti és a felfüggesztéssel érintett engedélyt a helyszínről elhozza. (2) Ha az SZF az ellenőrzés során megállapítja, hogy a pénznyerő automata engedély nélkül vagy a játékautomata a 75. § szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül üzemel, az Szjtv. 26/A. §-ában meghatározott intézkedés kezdeményezése céljából jegyzőkönyvet készít, és azt a települési önkormányzat jegyzőjének továbbítja, illetve szabálysértési eljárást indíthat. (3) Ha az Szjtv. 36/A. §-ában ellenőrzésre felhatalmazott szervek játékteremben történő ellenőrzésük során jogszabálysértést tapasztalnak, azt kötelesek jegyzőkönyvbe bevezetni, és a jegyzőkönyv egy példányát az SZF-nek megküldeni. MÁSODIK RÉSZ EGYES SZERENCSEJÁTÉKOK I. Fejezet SORSOLÁSOS JÁTÉKOK A sorsolásos játék engedélyezésének feltételei 18. § (1) A sorsolásos játék keretében kibocsátott sorsjegyen jól látható módon fel kell tüntetni: a) a szervező nevét, székhelyét, b) a sorsjegy árát, c) a nyereményre való jogosultság megállapításának módját, d) a nyeremény kifizetésének helyét és idejét, e) az arra való utalást, hogy a kilátásba helyezett nyere ményt a hatályos jogszabályok alapján személyi jövedelemadó nem terheli, vagy az személyi jövedelemadóval csökkentett formában kerül kifizetésre, átadásra, valamint f) a sorsolásos játékban történő részvételre vonatkozó, az 1. § (5) bekezdése szerinti tilalmat. (2) A sorsolásos játék engedélyezése iránti kérelemhez a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell a szervezőnek az Szjtv. 3. §-a szerinti jogosultságát igazoló okiratot. (3) A hírközlő eszközök és rendszerek útján szervezett sorsolásos játék esetén a játékos számára a játékban való részvételt megelőzően megismerhetővé kell tenni a részvételi szabályzatot. (4) A hírközlő eszközök és rendszerek igénybevételével szervezett számsorsjáték és egyéb sorsolásos játék engedélyezési eljárása során a szervező az Szjtv. 2. §-ának (6) bekezdésében előírt megfelelőséget a Magyar Köztársaság területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott igazolással köteles teljesíteni. A játékterv, részvételi szabályzat és a költségvetés 19. § A sorsolásos játék játéktervében rögzíteni kell: a) a sorsolásos játékban kibocsátásra kerülő sorsjegyek árát, darabszámát, a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzését (sorozat, sorszám stb.), a sorsolásos játék nyereményalapját vagy annak kiszámítási módját (Szjtv. 30. §), b) a sorsolásos játék nyerőosztályait, vagy ezek képzésének elveit, a nyeremények leírását és értékét, c) a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját, d) a sorsolásos játék lebonyolításának időtartamát, a sorsjegyek elszámolási rendszerét, e) a sorsolás(ok) helyét, idejét és lebonyolításának szabályait, f) a részvételre jogosító sorsjegyek meghatározását, g) bingójátéknál a jutalomjátékok, ajándéksorsjegyek tervezett mennyiségét, megkülönböztetésük és elszámolásuk módját. 20. § A részvételi szabályzatban rögzíteni kell: a) a játékosnak (Szjtv. 37. § 6. pont) a sorsolásos játék ban való részvétellel összefüggő jogait és kötelezettségeit, b) a nyereményre való jogosultságot és a nyeremény kifizetésének feltételeit, c) a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények meghatározását és felosztását, d) a játékosok érdekeit védő garanciális szabályokat, e) az igényérvényesítés rendjét. 21. § A költségvetésnek tartalmaznia kell: a) a játékterv szerint tervezett árbevétel és nyeremény alap összegét; b) a tervezett költségeket az alábbiak szerinti bontás ban: 1. a sorsolásos játék eszközeivel kapcsolatos költsé geket (sorsjegyek, bizonylatok stb.), 2. a sorsjegyek terjesztésében és értékesítésében résztvevők jutalékát, 3. a sorsolásos játék lebonyolításával összefüggő reklámköltséget, 4. a lebonyolítás során keletkező egyéb költséget, 5. a játékadó összegét, 6. a sorsjáték és kenó esetén a tervezett tiszta játék bevételt, 7. a játékosok számára kifizethető nyereményből levonásra kerülő személyi jövedelemadót, 8. a játékosok számára – a személyi jövedelemadó val csökkentett – kifizethető nyeremény összegét; c) a vállalkozás tervezett bevételei és tervezett költségei számbavétele után a sorsolásos játék eredményes lebonyolításakor elérhető eredményt és a társasági adót. A végelszámolás, elszámolás 22. § (1) A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén az engedélyben meghatározott időszakonként és meghatározott formában időközi elszámolást, a játék megszűnése esetén végelszámolást kell készíteni. A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és az ajándéksorsolás lebonyolításáról – az Szjtv. 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő harminc napon belül – végelszámolást kell készíteni. A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás esetén e határidőt az utolsó sorsolás napjától kell számítani. A végelszámolást meg kell küldeni az SZF-hez. Az SZF az engedélyezett sorsolásos játékok végelszámolásának jóváhagyásáról határozattal dönt. (2) A sorsolásos játékok nyertes, valamint el nem adott sorsjegyeit szigorú számadású nyomtatványként kell megőrizni, és – az SZF eltérő rendelkezésének hiányában – a sorsjegyeket a végelszámolásra vonatkozó SZF határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül meg kell semmisíteni. A megsemmisítést a szervező, illetve képviseletére jogosult személy által létrehozott háromtagú bizottság hajtja végre. A megsemmisítés helyéről és időpontjáról az SZF-et tizenöt nappal a kitűzött időpont előtt értesíteni kell. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet meg kell küldeni az SZF-nek. A jegyzőkönyvet a szervező köteles öt évig megőrizni. A megsemmisítési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a megsemmisítés helyét, idejét, b) a jelenlevők nevét, lakcímét, beosztását, c) a sorsjegyek megnevezését, darabszámát, d) a nyertes és el nem adott sorsjegyeket, e) a megsemmisítési technológiát. (3) A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyertes és el nem adott sorsjegyeinek megsemmisítését az SZF külön – legfeljebb ötévenként egy alkalommal előterjeszthető – kérelem alapján végelszámolás benyújtása nélkül is engedélyezheti, ha a legalább ötéves megőrzési idő már eltelt. A kérelem érdemi elbírálásáról az SZF a megsemmisítéssel érintett időszak átfogó vizsgálattal történő ellenőrzését követően dönt. A megsemmisítés csak akkor engedélyezhető, ha az átfogó vizsgálat nem tárt fel olyan hiányosságot, amely a további megőrzést indokolná. (4) Ha a szervezőnek egyidejűleg több szerencsejáték szervezésére van engedélye, az egyes szerencsejátékok bevételének és tényleges költségének elszámolását egymástól és más, általa folytatott tevékenységektől elkülönítetten, ellenőrizhető módon kell nyilvántartania és vezetnie. (5) Az időközi és végelszámolásban szerepeltetni kell: a) a kibocsátott, játékra jogosított és az eladott sorsje gyek számát, b) a sorsolásos játék nyereményalapját, sorsjáték és kenó játék esetén a tiszta játékbevételt, c) a szervezőnek az állammal szembeni – a szervező te vékenységgel összefüggésben keletkezett – befizetési kötelezettségeinek jogcímenkénti teljesített összegeit, d) a játékosok részére – a jogszabályok szerinti levonások után – átadott nyeremények összegét vagy értékét. (6) Az (5) bekezdés c) pontjában foglalt adatokkal összefüggésben a kötelezettségek teljesítését igazoló bizonylatokat is csatolni kell. (7) Az Szjtv. 16. §-a és 23. §-a szerinti bejelentésköteles játékok (a továbbiakban: bejelentésköteles játékok), valamint azon sorsolásos játékok esetén, amelyek sorsolási eseményén közjegyző jelen van, a sorsolásról készült közjegyzői okirat egy hiteles példányát a végelszámoláshoz mellékelni kell, kivéve, ha azok már az időközi elszámoláshoz hiánytalanul benyújtásra kerültek. (8) Az SZF nem hagyja jóvá a végelszámolást és a (9) bekezdésben meghatározott cselekmények elvégzésére kötelezheti a szervezőt, ha eltérést tapasztal a jóváhagyott játéktervben vagy a jogszabályi rendelkezésekben foglaltaktól. (9) Az SZF a szervezőt – határidő tűzésével – kötelezheti: a) pótlólagos sorsolás megtartására, ha a megnyert nyeremények alapján számítható nyereményekre fordítandó összeg nem éri el a jóváhagyott játéktervben, illetve a jogszabályban meghatározott mértéket, b) ha az a) pont szerinti esetben nincs lehetőség pótlólagos sorsolás megtartására, akkor a nyereményekre fordítandó összeg és a tényleges nyeremények céljára felhasznált összeg különbségét az Szjtv. 11. §-a (8)–(10) bekezdésének megfelelően fizesse be, c) arra, hogy nyilvántartási rendjét, illetve végelszámolását a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően állítsa helyre, illetve készítse el, d) az Szjtv.-ben foglalt egyéb kötelezettségek teljesítésére. (10) Az Szjtv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján nyereményre fordítandó összegek – folyamatosan szervezett játékok esetén történő – halmozódását az SZF legfeljebb egy évig engedélyezheti. Ezen összegeket elkülönítetten kell nyilvántartani és a halmozódási időszakot követően a teljes halmozott összeget nyeremények céljára kell felhasználni. (11) A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és ajándéksorsolások át nem vett nyereményeit legkésőbb az átvételre az Szjtv. 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő száznyolcvan napon belül, ajándéksorsolás esetén harminc napon belül kell nyeremények céljára fordítani. Az át nem vett nyereményekből elkülönített alapot kell képezni, amelynek nyeremények céljára történő felhasználását az SZF-nek külön be kell jelenteni. (12) A (10) és (11) bekezdés szerinti elkülönített alapokról az SZF külön felhívására, de évente legalább egy alkalommal a szervező részletes információkat köteles adni az SZF részére. A kaparós sorsjegyekre vonatkozó további szabályok 23. § (1) A bejelentésköteles játékok kaparós sorsjeggyel nem szervezhetők. (2) A kaparós sorsjegyek mennyisége az engedély iránti kérelemben egyenlő darabszámú sorozatokra bontható. (3) A sorsjegyek kizárólag olyan számítógéppel vezérelt zárt nyomdai technológiával nyomtathatók, amely biztosítja a) a nyeremények összegének az Szjtv.-ben meghatározott nagyságát, b) a nyerőosztályonkénti nyertes sorsjegyeknek az engedélyezett mennyiségen, illetve a sorozaton belüli egyenletes, játékterv szerinti megoszlását, továbbá c) azt, hogy a sorsjegyek egy teljes sorozata olyan zárt gyártási folyamatban készül, amely csak a fedőréteg eltávolítása után teszi lehetővé a nyertes sorsjegyek azonosítását. (4) A gyártás számítógépes programját a Magyar Köztársaság területén is bejegyzett, nemzetközileg elismert könyvvizsgáló céggel auditáltatni kell. (5) A szervező köteles a) a sorsjegyek gyártójával kötött gyártási szerződés, valamint a (4) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentés egy eredeti példányát legkésőbb az engedélyezett tevékenység megkezdését megelőző tizenötödik napig az SZF székhelyére benyújtani, b) az engedélyezett tevékenység megkezdéséig a sorsjegyek teljes – sorozatokra bontás esetén legalább egy sorozatnak megfelelő – mennyiségét egyszerre legyártatni és erről, valamint a legyártott, de még értékesítési forgalomba nem bocsátott sorsjegyek tárolásának helyéről az SZF-et értesíteni, c) a tevékenységének megkezdésétől sorsolásos játékonként nyilvántartani a terjesztőkkel kötött, valamint a terjesztők egymás közötti megállapodásait, amelyeknek tartalmazniuk kell a terjesztésre átadott sorsjegyek mennyiségét (sorozatszám, sorszám és darabszám szerint). II. Fejezet JÁTÉKTERMEK ÉS PÉNZNYERŐ AUTOMATÁK Engedélyezés 24. § (1) A pénznyerő automata és a játékterem működtetése iránti kérelmet az SZF által rendszeresített formanyomtatványon a szervező székhelye szerinti SZF területi felügyelőségen vagy postai úton kell benyújtani. A kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell: a) játékterem engedélyezése iránti kérelem esetén: 1. a játékterem látogatási szabályzatát, 2. a játékterem jogszerű birtoklását igazoló okira tot, valamint a játékteremnek helyet adó ingatlan harminc napnál nem régebbi tulajdoni lapját, 3. a játékterem soron kívüli engedélyezési eljárása során a játékterem céljára szolgáló helyiség birtokbaadására jogosult személy nyilatkozatát arról, hogy kizárólag a kérelmező szervezővel áll a jogszerű birtoklásra irányuló polgári jogi jogviszonyban, 4. az igazgatási-szolgáltatási díj befizetésére vonatkozó készpénz-átutalási megbízás (csekk) tőpéldányát vagy az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító hitelintézeti igazolást (bankkivonatot); b) pénznyerő automata üzemeltetése iránti kérelem esetén: 1. az üzembe helyezendő pénznyerő automata jogszerű birtoklását igazoló okiratot, 2. az igazgatási-szolgáltatási díj befizetésére vonatkozó készpénz-átutalási megbízás (csekk) tőpéldányát vagy az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító hitelintézeti igazolást (bankkivonatot), 3. a pénznyerő automata hitelesítéséről kiállított hitelesítési bizonyítvány egy eredeti példányát. (2) A játékterem üzemeltetésének engedélyezéséhez a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása szükséges arról, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékterem az építésügyi és a szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelel, valamint, hogy a játékterem működéséhez hozzájárul. (3) Az SZF a játékterem működtetését határozatban engedélyezi, ha a kérelmező rendelkezik legalább egy darab, egyidejűleg engedélyezhető vagy legalább egy darab érvényes engedéllyel rendelkező pénznyerő automatával, amely az adott játékteremben üzemeltethető. A határozat mellékletét képezi a 4. számú mellékletben szereplő engedély. (4) A pénznyerő automatára vonatkozó engedélyezési eljárásban a 7. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyv alapján kiállított hitelesítési bizonyítvány pótolja a játéktervet is. Az SZF a pénznyerő automata üzemeltetését határozatban egy évre, a szervező külön kérelmére legfeljebb kettő évre, illetve ha a szervező a pénznyerő automata jogszerű birtoklását ezen időpontoknál rövidebb időtartamra igazolja, akkor annak időtartamára engedélyezi, és a határozat mellékleteként az 5. számú mellékletben szereplő engedélyt adja ki, ha a kérelmező rendelkezik legalább egy darab, egyidejűleg engedélyezhető vagy legalább egy darab érvényes engedéllyel rendelkező játékteremmel, amelyben az adott pénznyerő automata üzemeltethető. 25. § (1) Az Szjtv. 26. §-ának (14) bekezdésében foglalt hirdetmény a) pénznyerő automata működtetésének engedélyezése esetén – a szervezőnek SZF által adott azonosító számot (a továbbiakban: SZF azonosító), – a pénznyerő automata gyártási számát, – a kérelem érkeztetési számát és dátumát, b) játékterem üzemeltetésének engedélyezése esetén – az SZF azonosítót, – a játékterem címét, – a kérelem érkeztetési számát és dátumát tartalmazza. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt hirdetmény tartalmazza azt a figyelemfelhívást, hogy az SZF az ügyben az engedélyt kiállította és azt a szervező a határozattal együtt átveheti. 26. § (1) Ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény (a továbbiakban: védett intézmény) 200 m-es körzetében I. kategóriába tartozó játékterem nem működhet. (2) Az Szjtv. 26. §-ának (12) bekezdésében foglalt gyermek- és ifjúsági intézmény minden ifjúságpolitikai célból működtetett, illetve fenntartott intézmény. (3) Az Szjtv. 26. §-ának (12) bekezdésében foglalt oktatási vagy nevelési intézmény: a) az óvoda, b) az általános iskola, c) a szakiskola, d) a gimnázium, a szakközépiskola, e) az alapfokú művészetoktatási intézmény, f) a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai neve lési-oktatási intézmény, g) a diákotthon és a kollégium. (4) Az Szjtv. 26. §-ának (12) bekezdésében foglalt egyházi intézmény minden egyházi kezelésben, illetve üzemeltetésben lévő, vallásgyakorlás célját szolgáló létesítmény, kivéve a kizárólag műemléki célú egyházi építmények, illetve egyházi személyek lakhatását szolgáló épületek. (5) Az Szjtv. 26. §-ának (12) bekezdésében foglalt egészségügyi intézmény a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató. (6) Az Szjtv. 26. §-ának (12) bekezdésében meghatározott 200 m-es körzeten a játékterem és a védett intézmény közterületről nyíló bejárata közötti azon legrövidebb útvonalat kell érteni, amelyen a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet szabályait figyelembe véve közterületen gyalogosan a védett intézmény megközelíthető. (7) Ha a védett intézmény épületét kizárólag az annak használatára rendelt elkerített ingatlan (udvar) veszi körül, a 200 méter távolságot az ingatlant határoló kerítésen létesített azon bejárattól kell mérni, amelyet a védett intézmény látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a védett intézmény több bejárattal rendelkezik, akkor – a gazdasági bejárat figyelmen kívül hagyásával – az épület, illetve az elkerített ingatlan azon bejáratától kell a mérést elvégezni, amely a játékterem közvetlen bejáratához közelebb esik, és amelyet a védett intézmény látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a játékterem épületét kizárólag az annak használatára rendelt (elkerített) udvar veszi körül, a 200 méter távolságot a játékteremnek helyet adó épület bejáratától kell mérni. Abban az esetben, ha a védett intézmény, illetve a játékterem többfunkciójú épületben működik, a 200 méter távolságot – e rendelkezésnek megfelelő módon – a játékterem, illetve a védett intézmény azon közvetlen bejáratától kell mérni, amelyet a védett intézmény, illetve a játékterem látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a védett intézménynek, illetve a játékteremnek több bejárata van, akkor a játékteremhez, illetve a védett intézményhez legközelebb eső bejáratot kell figyelembe venni a mérés során. (8) Ha az engedély kiadását követően merül fel olyan tény, adat, körülmény, amelynek következtében a szervező a pénznyerő automata vagy játékterem üzemeltetésére előírt jogszabályi feltételekkel nem rendelkezik, az SZF a szervező engedélyét érvényteleníti. 27. § A szervező az Szjtv. 9. §-ának (3) bekezdésében előírt kötelezettségét, ha az engedély adattartalmát is érinti, az SZF által rendszeresített formanyomtatványon az SZF székhelyére címezve postai úton, vagy az SZF Központi Ügyfélszolgálati Irodáján, illetve ha a változás nem érinti az engedély adattartalmát, az SZF által rendszeresített formanyomtatványon a szervező székhelye szerinti SZF területi felügyelőségen is teljesítheti. 28. § (1) Egy évnél hosszabb időtartamra engedélyezett pénznyerő automata esetén a második évre vonatkozó igazgatási-szolgáltatási díj befizetésére vonatkozó készpénz-átutalási megbízás (csekk) tőpéldányának másolatát vagy az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító hitelintézeti igazolást (bankkivonatot) a szervező köteles abban a játékteremben tartani, ahol a pénznyerő automata üzemel. (2) Az Szjtv. 26. §-ának (13) bekezdésében foglalt esetben a szervező a 12. hónap utolsó napjáig történő engedély-leadási szándékáról köteles a 11. hónap utolsó napjáig az SZF által rendszeresített formanyomtatványon nyilatkozni. Személyi feltételek 29. § Az engedély érvényességének időtartama alatt a szervező a) vezető tisztségviselőjének és természetes személy tagjának meg kell felelnie az Szjtv. és e rendelet előírásainak, b) tevékenységi köre kizárólag a 92.71 szerencsejáték szervezése TEÁOR szám alá sorolt engedélyezett szolgáltatás nyújtására irányulhat. 30. § (1) A szervező köteles az SZF-nek benyújtani a gazdasági társaságra, mint szervezőre vonatkozó jogerős, a cégjegyzékben szereplő adatokat érintő cégbírósági végzéseket. (2) A szervező az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége keretében köteles bejelenteni az SZF által rendszeresített formanyomtatványon a cégbíróság által a cégnyilvántartásban átvezetett, a létesítő okiratot érintő módosítást, különösen a vezető tisztségviselő és a tag személyében bekövetkezett változást. (3) A vezető tisztségviselő és a tag személyében történt változás esetén a személyi megfelelőséget igazoló iratokat [Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontja, e rendelet 1. számú melléklete 1. pontjának a)–c) és e) alpontja] legkésőbb a létesítő okirat módosításának elfogadásától számított harminc napon belül be kell nyújtani az SZF-hez. (4) A szervező köteles írásban bejelenteni az SZF-nek azt a levelezési címét, amelyre a hivatalos iratok kézbesíthetők, ha az a gazdasági társaság székhelyétől eltér. 31. § (1) A szervezőt átalakulása esetén a (2)–(7) bekezdésekben foglalt kötelezettségek terhelik. (2) Ha az átalakuló szervezőnek szerencsejáték-szervező engedély kiadása iránti kérelme van folyamatban, a szervező köteles az átalakulást az átalakulásról való második döntést követően az átalakulás elhatározásáról szóló jegyzőkönyv harminc napon belüli megküldésével az SZF-nek bejelenteni. Ha az átalakulással érintett valamennyi gazdasági társaságnak egyaránt van folyamatban lévő engedély iránti kérelme, a bejelentést valamennyi gazdasági társaság nevében kell megtenni. (3) A jogutód szervező az átalakulás tényét az erről szóló jogerős cégbírósági végzés és az egységes szerkezetű létesítő okirat egy-egy példányának az SZF-hez történő megküldésével köteles a végzés kézbesítésétől számított harminc napon belül – az SZF által rendszeresített formanyomtatványon – bejelenteni. (4) Ha az átalakulás folytán létrejött gazdasági társaság tagjai, illetve vezető tisztségviselői személye eltér a jogelőd gazdasági társaság tagjaitól, illetve vezető tisztségviselőitől, a változással érintett személyekre vonatkozó iga zolásokat a személyi megfelelőség igazolására vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni az átalakulás bejegyzéséről szóló jogerős cégbírósági végzés kézbesítését követő harminc napon belül. A személyi megfelelőség érvényességének időpontja a jogutód gazdasági társaság esetén az igazolások csatolása után sem változik. Ha az átalakulás folytán létrejött gazdasági társaság valamennyi tagjára, illetve vezető tisztségviselőjére vonatkozó igazolásokat, továbbá az 1. számú melléklet szerinti egyéb okiratokat a szervező az SZF-hez teljeskörűen benyújtja, az SZF a szervező személyi megfelelőségét a 2. § (5) bekezdésében foglaltak szerint állapítja meg. (5) Az SZF a jogelőd gazdasági társaság folyamatban lévő engedélyezési eljárása során a szervező engedélyeit az átalakulás tényének az SZF-hez történő bejelentését követően a jogutód gazdasági társaság nevére állítja ki. (6) Az átalakulás bejelentését követően a szervező harminc napon belül köteles a jogelőd gazdasági társaság játékterem engedélyeinek cseréje iránti kérelmét az SZF központjában benyújtani. Az adatváltozások átvezetését követően az új játékterem-engedélyeket az SZF erről szóló értesítésének kézhezvételétől számított harminc napon belül a szervező köteles átvenni és az érintett játékteremben elhelyezni. (7) A jogutód gazdasági társaság a jogelőd gazdasági társaság nevére szóló pénznyerő automata engedélyek alapján, azok érvényességi időtartamának végéig üzemeltetheti pénznyerő automatáit. AZ ÜZEMELTETÉS TÁRGYI, MŰKÖDÉSI ÉS EGYÉB FELTÉTELEI Játéktermekkel kapcsolatos általános rendelkezések 32. § A játékterem üzemeltetésére vonatkozó engedély szervező általi átvételére kizárólag a működés megkezdésekor van lehetőség. A szervező a játéktermét az engedély átvételének napjától, illetve az azt követő munkanaptól – a játékterem szüneteltetése, felfüggesztése, illetve szezonális zárvatartás kivételével – működtetni köteles. A játékterem működik, ha a látogatási szabályzat szerinti nyitvatartási időben a játékteremben pénznyerő automata üzemel. 33. § (1) A játékterem-engedélyt és a látogatási szabályzatot a játékteremben jól látható helyen ki kell függeszteni. A játékterem bejáratánál el kell helyezni a játékterem nyitvatartási idejére vonatkozó tájékoztatót. (2) A látogatási szabályzat legalább a következőket tartalmazza: a) a játékterem nevét, címét, b) a teremfelügyelő(k) nevét, c) a játékterem nyitvatartási idejét, d) I. kategória esetén a 18 éven aluliak látogatási tilal mát, II. kategória esetén a 18 éven aluliakra vonatkozó, a pénznyerő automatán történő játék lehetőségének tilalmát, e) a szervező nevét és székhelyének címét, f) a reklamáció elintézésének rendjét (Ennek kereté ben: tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a szerencsejátékkal összefüggő reklamáció esetén – ezzel egy időben – a teremfelügyelő köteles jegyzőkönyvet felvenni, ennek egy példányát a játékosnak átadni, másik példányát a szervezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének továbbítani. A szervező, a szervező vezető tisztségviselője, illetve az általa megbízott személy köteles a reklamációban foglaltakat tizenöt napon belül kivizsgálni, és ennek eredményéről a játékost értesíteni.), g) azokat a körülményeket, amelyeket a szervező a játékos jogaként, illetve kötelezettségeként kíván érvényre juttatni. Így különösen: belépésre vonatkozó speciális feltételek, kitiltás rendje, pénzváltás, nyeremény kifizetés szabálya, h) I. kategóriába sorolt játékterem esetén a más tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás nyújtásának tilalmát, i) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a játékteremben elhelyezett pénznyerő automatán előzetesen, illetve a játék befejezését követően, a játékos részére sem a teremfelügyelő, sem más személy közreműködése révén a további játék lehetősége nem tartható fenn. A még le nem játszott kreditpontok értékét, ha a játékos a kreditpontokat nem tudja játékba vinni, és az a legkisebb megtehető tétet meghaladja, a játékosnak azonnal, de legkésőbb 24 órán belül vissza kell fizetni. A ki nem fizetett kreditpontokról a játékos részére igazolást kell adni, j) az 1. § (4) bekezdésében foglalt tájékoztató hirdetményt. 34. § (1) A szervező játéktermenként legalább egy teremfelügyelőt köteles alkalmazni. Teremfelügyelőként kizárólag büntetlen előéletű személy foglalkoztatható, amit az SZF felhívására a szervező igazolni köteles. (2) A szervező köteles gondoskodni arról, hogy a teremfelügyelő a szervező képviseletében folyamatosan betartsa a jogszabályokban és a látogatási szabályzatban foglaltakat. A szervező köteles gondoskodni a teremfelügyelő távolléte esetén a helyettesítéséről. A szervező köteles biztosítani az akadálymentes ellenőrzést. 35. § A játéktermet úgy kell kialakítani és a pénznyerő automatákat, játékautomatákat úgy kell elhelyezni, hogy a pénznyerő automaták, játékautomaták, a játékosok és a pénznyerő automatákon, játékautomatákon folyó játék állandó ellenőrzése és felügyelete biztosított legyen. 36. § (1) A játékteremben érvényes OMH hitelesítési bizonyítvánnyal és SZF engedéllyel rendelkező üzemképes pénznyerő automata, illetve nyilvántartásba vételi igazolással rendelkező üzemképes játékautomata helyezhető el az alábbiak szerint: a) I. kategóriába sorolt játékteremben: I. kategóriába sorolt pénznyerő automata, II. kategóriába sorolt pénznyerő automata, játékautomata, b) II. kategóriába sorolt játékteremben: II. kategóriába sorolt pénznyerő automata, játékautomata. (2) A szervező az általa üzemeltetett, a játékteremben meghibásodott, üzemképtelen pénznyerő automatát, játékautomatát három munkanapon belül köteles megjavíttatni, vagy gondoskodnia kell azok játékteremből történő elszállításáról. 37. § (1) A szervező köteles biztosítani a szükséges feltételeket az ellenőrzés lebonyolításához, illetve az ellenőrzés technikai akadályait elhárítani, különösen, ha az általa üzemeltetett pénznyerő automata, játékautomata OMH hitelesítése és a játékautomata nyilvántartásba-vételi igazolása a pénznyerő automata, játékautomata mozgatása nélkül nem ellenőrizhető. (2) A szervező oly módon köteles gondoskodni a pénznyerő automata kulcsainak játékteremben történő elhelyezéséről, tárolásuk és felhasználásuk ellenőrizhetőségéről, hogy lehetővé váljon az Szjtv.-nek és e rendeletnek a pénznyerő automata ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseinek érvényesítése. 38. § A szervező által üzemeltetett játékteremben pénznyerő automatán nem játszhat a szervező gazdasági társaság a) tagja (részvényese), b) vezető tisztségviselője, c) felügyelő bizottságának tagja, d) teremfelügyelője, e) játékteremben foglalkoztatott egyéb alkalmazottja, valamint f) ezen személyeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozója. I. kategóriába sorolt játéktermekkel kapcsolatos különös rendelkezések 39. § (1) Az I. kategóriába sorolt játéktermet úgy kell kialakítani, hogy a játéktermen kívül tartózkodó személy ne láthasson be a játékterembe. (2) Az I. kategóriájú játékteremből a vendéglátó-ipari egység, üzlet működését elősegítő, biztosító kiszolgálóhelyiségek nem nyílhatnak, annak működését biztosító tárgyak, eszközök nem helyezhetők el. (3) Az I. kategóriába sorolt játékteremben a pénznyerő automata, illetve játékautomata üzemeltetésén kívül más szerencsejáték nem folytatható, továbbá más tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás nem nyújtható. II. kategóriába sorolt játéktermekkel kapcsolatos különös rendelkezések 40. § (1) Ingó dolgon (pl. állóhajó, vasúti kocsi) létesített II. kategóriába sorolt játékterem helye az erre szóló engedély érvényességi időtartamán belül nem változtatható meg. (2) A vendéglátó-ipari egységhez tartozó nyitott előtérben (pl. terasz, kerthelyiség) pénznyerő automata nem üzemeltethető. Játéktermekkel kapcsolatos eljárási szabályok 41. § (1) A játékterem szüneteltetését – a szervezőnek az SZF által rendszeresített formanyomtatványon előterjesztett nyilvántartásba vétel iránti kérelmére – a szervező székhelye szerinti SZF területi felügyelőség nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a játékterem-engedély egyidejű leadása mellett a szervező székhelye szerinti SZF területi felügyelőségen kell benyújtani a szüneteltetés megkezdésének napján, de legkésőbb az azt követő első ügyfélfogadási napon. A szüneteltetés kezdő időpontja a formanyomtatványon meghatározott nap. (2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem előterjesztésekor a szervező köteles a havi pénzforgalmi jelentést és a játékterem üzemeltetői naplóját lezárni és azt a szervező székhelye szerinti SZF területi felügyelőségen bemutatni. Az SZF a játékterem üzemeltetői naplójába a szervező által bejegyzett szüneteltetés tényét és kezdő időpontját ellenjegyzi. (3) A havi pénzforgalmi jelentés és a játékterem üzemeltetői naplója ellenőrizhetőségét a szervező székhelyén a szüneteltetés időtartama alatt is biztosítani kell. (4) A játékterem-engedély érvényét veszti: a) a szüneteltetés utolsó napját követő napon, ha a szer vező az érvényes játékterem-engedélyt a kettőszázhetven nap folyamatos szüneteltetés befejező időpontjáig nem veszi fel, b) a nyilvántartásba vétel nélküli szüneteltetés hivatalbóli megállapításának időpontjában. (5) A szervező köteles a szüneteltetést követően az engedély felvételét követő naptól a játéktermét működtetni. 42. § (1) A játékterem szezonális üzemeltetésének minősül, ha a játéktermet magába foglaló épület, illetve vendéglátó egység olyan üdülő, illetve idegenforgalmi körzetben található, amelynek folyamatos működése, működtetése nem lehetséges, és egy adott naptári évben a játékterem legalább hatvanöt, legfeljebb százötven napot üzemel. (2) Szezonális üzemeltetés esetén a szervezőnek a játékterem szezonális zárvatartásának nyilvántartásba vételét kell kérnie az SZF-től. A játékterem szezonális zárvatartásának nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a szezonális zárvatartás első napján, illetve az azt követő első ügyfélfogadási napon, a szezonális zárvatartás befejező időpontjának megjelölésével, a szervező székhelye szerinti SZF területi felügyelőségen, az SZF által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni. A szezonális zárvatartás feltételeinek fennállása esetén az SZF a szezonális zárvatartást nyilvántartásba veszi. A szezonális zárvatartás kezdő időpontja a formanyomtatványon meghatározott nap. A szezonális zárvatartás időtartama naptári évtől függetlenül megszakítás nélkül legfeljebb háromszáz nap lehet. (3) A kérelmező a (2) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vétel iránti kérelméhez köteles csatolni: a) a játékterem engedélyét, b) a 24. § (1) bekezdésének a/2. pontjában említett jog szerű birtoklást igazoló okirat szerinti birtokba adó fél írásbeli hozzájárulását a szezonális zárvatartáshoz, c) a játékterem fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének a szezonális üzemeltetés időpontjára vonatkozó igazolását. (4) A szezonális zárvatartásra a 41. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (5) Ha az SZF az ellenőrzés során megállapítja, hogy a szezonális zárvatartás oka nem áll fenn, a szervezőt felszó lítja a játékterem működésének a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belüli folytatására. Ha a szervező a felszólításnak nem tesz eleget, az SZF hivatalból érvényteleníti az engedélyt. Ha a szervező a játékteremengedélyt a szezonális zárvatartás befejező időpontjáig nem veszi fel, a játékterem-engedély az azt követő napon érvényét veszíti. (6) A szervező a szezonális zárvatartást követően az engedély felvételét követő naptól köteles a játéktermét működtetni. 43. § (1) A játékterem-engedélyt a szervező kérelmére az SZF érvényteleníti. Az erre irányuló kérelmet az SZF által rendszeresített formanyomtatványon, a szervező székhelye szerinti SZF területi felügyelőségen kell előterjeszteni, legkésőbb a játékterem működtetésének megszűnését követő első ügyfélfogadási napon. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg az engedélyt le kell adni. (2) Ha a szervező valamennyi pénznyerő automata engedélyének érvényessége bármely okból megszűnik, vagy a játékterem-engedélyt az SZF visszavonja, illetve, ha a szervezőt a játékterem üzemeltetésétől eltiltja, az SZF a játékterem-engedély érvénytelenségét is megállapítja. Az érvénytelenített engedélyt a határozat végrehajthatóságát követő nyolc napon belül a társaság székhelye szerinti SZF területi felügyelőségen le kell adni. Pénznyerő automatákkal kapcsolatos általános rendelkezések 44. § (1) A pénznyerő automatát a szervező a) kizárólag az SZF által engedélyezett eszköz haszná latával üzemeltetheti, és b) IEK-kel hozhatja működésbe, illetve üzemeltetheti. Az a) pont szerinti SZF engedély feltétele, hogy az OMH által az adott pénznyerő automatára vonatkozóan kiadott hitelesítési bizonyítvány tartalmazza az üzemeltetés meghatározott formáit (pl. pénzérme, zseton, kreditkulcs, központi kreditkulcs, bankjegy, mágneskártya). (2) A központi kreditkulcsos rendszer alkalmazásának feltételei az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következők: a) egy központi távvezérlő egység csak egy játékterem pénznyerő automatáit hozhatja működésbe, és b) a központi kreditkulcsos rendszerhez csatolt pénznyerő automata működésbe hozatalához egyidejűleg más eszköz nem engedélyezhető. 45. § (1) A játékteremben elhelyezett pénznyerő automatának az SZF által kibocsátott engedély érvényességének időtartama alatt meg kell felelnie az OMH által kiállított érvényes hitelesítési bizonyítványban foglaltaknak. (2) A játékhelyek számának meghatározása szempontjából a pénznyerő automata OMH által kiadott hitelesítési bizonyítványában foglaltak az irányadók. (3) Az érvényes pénznyerő automata engedéllyel rendelkező szervező a pénznyerő automatára vonatkozó, az OMH által kiállított hitelesítési bizonyítvány lejártakor köteles az új, érvényes hitelesítési bizonyítvány egy eredeti példányát a játékterembe történő kihelyezéssel egyidejűleg az SZF által rendszeresített formanyomtatvány mellékleteként az SZF-nek megküldeni. (4) A pénznyerő automata OMH által kiállított érvényes hitelesítési bizonyítványának egy eredeti példányát a szervező köteles abban a játékteremben tartani, ahol a pénznyerő automata üzemel. Pénznyerő automatával kapcsolatos eljárási szabályok 46. § (1) A szervező köteles pénznyerő automatánként az SZF által rendszeresített formanyomtatványon kérelmet benyújtani: a) a 27. §-ban foglaltakra is figyelemmel a pénznyerő automata hitelesítési bizonyítványának az engedélyt érintő adataiban történt változása esetén a változtatás engedélyezése iránt, b) a pénznyerő automata tartós üzemképtelensége esetén annak nyilvántartásba vétele iránt, c) az engedély érvényességének lejárata előtt a pénznyerő automata üzemeltetésének szervező általi megszüntetése – ide nem értve a 31. § (7) bekezdésében foglalt esetet –, illetve a pénznyerő automata forgalomból történő végleges kivonása esetén az engedély érvénytelenségének megállapítása iránt. (2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a szervező köteles kérelméhez az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését tanúsító igazolást (csekket vagy bankkivonatot) és a változást tartalmazó, OMH által kiállított hitelesítési bizonyítvány egy eredeti példányát csatolni. (3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az üzemképtelenség napján, illetve az azt követő első ügyfélfogadási napon a szervező köteles kérelmével egyidejűleg: a) a szervező székhelye szerinti SZF területi felügyelőségen a pénznyerő automata engedélyt leadni, b) a „pénznyerő automata üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyv” elnevezésű bizonylattömböt bemutatni, c) az SZF által rendszeresített formanyomtatványon nyilatkozni arról, hogy a pénznyerő automatát milyen időponttól nem üzemelteti, mi a tartós üzemképtelenség oka és a pénznyerő automatát hol tárolja. (4) Az (1) bekezdés c) pontja esetén az üzemeltetés utolsó napját követő első ügyfélszolgálati napon a szervező köteles a szervező székhelye szerinti SZF területi felügyelőségen a pénznyerő automata engedélyt kérelmének benyújtásával egyidejűleg leadni. (5) A szervező a pénznyerő automata tartós üzemképtelenségének ideje alatt köteles az SZF felhívására az üzemképtelen pénznyerő automata ellenőrzésének lehetőségét biztosítani, illetve ha a (3) bekezdés c) pontja szerinti tárolás helye megváltozik, azt az SZF-nek nyolc napon belül bejelenteni. 47. § (1) Ha a pénznyerő automata engedély érvényessége lejárt, vagy adattartalmának változása miatt azt az SZF kicseréli, a szervező köteles az érvénytelen engedélyt a székhelye szerinti SZF területi felügyelőségen a pénznyerő automata engedély érvényességének megszűnésétől számított nyolc napon belül az SZF által rendszeresített formanyomtatvány mellékleteként leadni. (2) Ha az SZF a pénznyerő automata engedélyét visszavonja, a szervezőnek a határozat végrehajthatóságától számított nyolc munkanapon belül az SZF által rendszeresített formanyomtatvány mellékleteként a szervező székhelye szerinti SZF területi felügyelőségen az engedélyt le kell adni. Okiratokkal és nyomtatványokkal kapcsolatos rendelkezések 48. § (1) A játékterem, illetve a pénznyerő automata üzemeltetés megkezdésétől a szervezőnek a következő okiratokkal és nyomtatványokkal kell folyamatosan rendelkeznie: A) Okiratok: a) ENGEDÉLY I. vagy II. kategóriába sorolt játékte rem üzemeltetésére, b) ENGEDÉLY I. vagy II. kategóriába sorolt pénznye rő automata üzemeltetésére, c) pénznyerő automata OMH által kiállított, érvényes, eredeti hitelesítési bizonyítványa. B) Nyomtatványok: a) a játékterem üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyző könyv, b) a pénznyerő automata üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyv, c) a havi pénzforgalmi jelentés, d) az ellenőrzési napló, e) az időszaki elszámolás. (2) Az (1) bekezdés A/a), A/b) és B/a)–B/d) pontjában előírt okiratokat és nyomtatványokat a szervező köteles szigorú számadású nyomtatványként kezelni és felhasználásukról játéktermenként, pénznyerő automatánként nyilvántartást vezetni, valamint a nyilvántartást az ellenőrzés számára hozzáférhető módon székhelyén tartani. Az (1) bekezdés B/a)–B/d) pontjában előírt nyomtatványtömbök kizárólag egy játékteremhez, illetve pénznyerő automatához használhatók. (3) A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának tartalmaznia kell az egyes nyomtatványok megnevezését, sorszámát, a nyilvántartásba vétel dátumát, a használatba vétel dátumát és helyét, a használat végének időpontját, valamint a selejtezés időpontját. (4) Az okiratokat, illetve a nyomtatványokat – az (1) bekezdés B/e) pontja kivételével – a játékteremben kell tartani és biztonságos tárolásukról, elhelyezésükről gondoskodni kell, azokat az ellenőrzés során kötelező az ellenőrök rendelkezésére bocsátani. (5) Az (1) bekezdés A/a) pontban szereplő okiratot az okirat által tanúsított címen található játékteremben, jól látható helyre kell kifüggeszteni. (6) Az (1) bekezdés A/b), A/c) és B/b) pontja szerinti okiratokat és nyomtatványt abban a játékteremben kell tartani, amelyben a pénznyerő automata üzemel. (7) A havi pénzforgalmi jelentést minden hónap harmadik munkanapjáig kell a kitöltéskor aktuális adatokkal az azt megelőző hónapra vonatkozóan lezárni, illetve ezzel egyidejűleg a tárgyhónapra megnyitni. (8) A felhasznált (betelt) „a játékterem üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyv” elnevezésű bizonylatot, illetve havi pénzforgalmi jelentést az utolsó bejegyzést követő egy évig a játékteremben kell tartani. (9) A szervező a nyomtatványok vezetésére és kezelésére vonatkozó, e rendelet 6–9. számú mellékletében foglalt előírásokat köteles betartani. 49. § (1) A szervező negyedévenként pénznyerő automata kategóriánként elkülönített időszaki elszámolást készít, amelyet a negyedévet követő hónap tizenötödik és harmincadik napja között köteles a szervező székhelye szerinti SZF területi felügyelőségen benyújtani. (2) Az időszaki elszámolást az SZF által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon, illetve a szervező által alkalmazott, e rendelet 9. számú mellékletében szereplő feltételeknek megfelelő bizonylaton kell benyújtani. (3) Az időszaki elszámolás az SZF által előírt elektronikus formában is történhet. Ha az SZF megállapítja, hogy adatrögzítési hiba miatt hibás elszámolás került benyújtásra, kérheti az elszámolás ismételt, javított benyújtását. (4) A szervező az (1) bekezdésben előírt határidőben ismételten benyújthatja teljeskörű időszaki elszámolását, az időszaki elszámolás formájának azon …