24/2015. (X. 15.) ORFK utasítása a Határforgalom-ellenőrzési Szabályzatról.

24/2015. (X. 15.) ORFK utasítása a Határforgalom-ellenőrzési Szabályzatról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a határforgalom ellenőrzésével kapcsolatosan az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre háruló feladatok végrehajtására kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hatály 1. Ezen utasítás hatálya kiterjed az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) határforgalom-ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeti egységeire, szervezeti elemeire, valamint a  határforgalom-ellenőrzés tervezésében, szervezésében, irányításában és végrehajtásában részt vevő, valamint a határátlépés helyének és idejének utólagos bejegyzésére szolgáló bélyegzővel (a továbbiakban: utólagos bélyegző) ellátott szervezeti elemek, továbbá a határátléptető bélyegző (a továbbiakban: bélyegző) és az utólagos bélyegző biztosításával kapcsolatosan a gazdasági szakterület központi és területi szervezeti elemeinek állományára. 2. Értelmező rendelkezések 2. Ezen utasítás alkalmazásában: a) elektronikus okmánynyilvántartó rendszerek: Nemzeti Komplex Okmány-nyilvántartó Rendszer, valamint annak szakrendszerek menüpontja alatt felsorolt rendszerek (iFADO, PRADO, DOKIS, ARGUS, D-223 stb.); b) előszűrés: a  légi határátkelőhelyen a  schengeni külső légi járatokról kiszállított utasok előzetes ellenőrzése az illegális migráció és a jogellenes cselekmények megakadályozása érdekében, melynek során az érvényes úti okmányok, szükség szerint a vízumok meglétét, valamint a személyazonosságot kell vizsgálni, és amely nem helyettesíti a minimum vagy az alapos ellenőrzést, és nem azonos az elkülönített helyen végzett ellenőrzéssel; c) érvényes az úti okmány, ha ca) jogszabály, valamint a Bizottság Ajánlása (2006. november 6.) a tagállamok illetékes hatóságai által a személyek határokon történő ellenőrzése során használandó közös „Határőrök gyakorlati kézikönyve (Schengeni kézikönyv)” (a továbbiakban: Schengeni kézikönyv) mellékletei alapján úti okmányként elismert vagy elismertnek tekintendő okmány, cb) azt Magyarország által elismert állam arra jogosult hatósága adta ki, cc) megfelel a kibocsátó hatóság által meghatározott formai és tartalmi követelményeknek, cd) azt az arra jogosult hatóság nem vonta vissza, ce) alkalmas a személyazonosság megállapítására, cf ) az okmány felmutatója azonos azzal, aki részére az okmányt kiállították, cg) az okmány nem hamis vagy hamisított, ch) a területi érvényességének megfelelő államba történik az utazás, ci) az úti okmány időbeli érvényessége megfelelő, vagy megfelel az  Európa Tanács tagállamai között a személyek szabad mozgásának szabályairól szóló, 1957. december 13-án, Párizsban aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 2013. évi LXIII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek, és cj) a korlátozott számú utazásra jogosító okmányt az azon feltüntetett határátlépések számáig használják fel; d) hajós nyilatkozat: a  hajó kapitánya vagy annak megbízottja által kitöltött nyilatkozat, amely szerint a  hajón illetéktelen személy nem tartózkodik, fegyver, lőszer, robbanóanyag, kábítószer nem található; e) határforgalmi statisztikai adat: a  határforgalom-ellenőrzés során, az  államhatáron átléptetett személyek számára, állampolgárságára és vízummal történő átléptetésére, valamint a járművek számára, honosságára és jellegére vonatkozó adat; f ) határrendészeti nyilvántartás: a  Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) határrendészeti adatkezelésről szóló rendelkezéseiben megfogalmazott nyilvántartások; g) jármű-megszemlélés: a  közúti közlekedésben részt vevő járművek forgalombiztonságának, valamint az esetleges járműlopásra utaló jelek keresésére irányuló, technikai eszközök igénybevétele nélkül, vizuálisan végrehajtott külső ellenőrzése; h) prognózis: a  határforgalom egy meghatározott időszakban várható helyzetére, alakulására vonatkozó előrejelzés; i) utószűrés: a  légi határátkelőhelyen a schengeni külső légi járatokra beszálló utasok ellenőrzése a  jogellenes cselekmények megakadályozása, valamint a közbiztonság és közrend fenntartása érdekében, melynek során az érvényes úti okmányok meglétét, valamint a személyazonosságot kell vizsgálni, és amely nem helyettesíti az  államhatáron történő kiléptetéskor végrehajtott minimum vagy az  alapos ellenőrzést, és nem azonos az elkülönített helyen végzett ellenőrzéssel. II. FEJEZET KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 3. Elemzés-értékelés 3. Az elemző-értékelő munka kiterjed: a) a határforgalom összetételének, jellemzőinek, tendenciáinak vizsgálatára, a változások okainak megállapítására, a várható forgalomhoz igazodó szolgálatszervezés biztosítására; b) a személy- és teherforgalomban kialakult várakozások, az  utaspanaszok és a  menetrend szerint közlekedő járművek késleltetésének okaira, körülményeire; c) a határforgalom-ellenőrzés elmúlt időszaki helyzetének vizsgálatára, működési tapasztalataira az eredményességek és a hiányosságok elemzése alapján; d) a határátkelőhely elméleti és gyakorlati áteresztőképességének összevetésére, az  optimális áteresztőképességtől való elmaradás okainak feltárására, a szükséges intézkedések meghatározására; e) az ismertté vált jogsértő, valamint egyéb intézkedésköteles cselekmények tendenciáinak, jellemzőinek vizsgálatára, az elkövetés módszereire, várható változásaira; f ) a rendelkezésre álló eszközök műszaki, technikai állapotára, valamint a szolgálati állatok alkalmazhatóságára; g) a társszervekkel és a szomszédos ország határforgalom-ellenőrzésért felelős szervével történő együttműködés tapasztalataira, eredményességére, a tett intézkedések hatására; h) a jelentőszolgálat helyzetére; i) az egyes szolgálati beosztásokban lévő személyek felkészültségére, az  intézkedőképességük helyzetére, problémáira, az eljárások jog- és szakszerűségére, az ügyintézés helyzetére; j) az állománykategóriák fegyelmi helyzetére, a mulasztások, a rezsimszabályok és a határátkelőhely rendjében foglaltak betartásának alakulására, az  Előzetes Intézkedési Tervben foglalt gyakorlatok végrehajtási színvonalára; k) az állomány szolgálati megterhelésének, járandóságai biztosítottságának vizsgálatára; l) az értékelt helyzetből következtetések levonására, és ennek alapján a  szükséges vezetői intézkedésekre vonatkozó javaslatok megfogalmazására. 4. A rendelkezésre álló információk elemzése alapján a  határrendészeti kirendeltség, valamint a  határátkelőhellyel rendelkező rendőrkapitányság vezetője negyedévente, a  negyedév utolsó hónapjának 15. napjáig, a  következő negyedévre vonatkozó határforgalmi prognózist készít, amelynek célja a  várható forgalom, az  áteresztőképesség, valamint a  rendelkezésre álló erők és eszközök összhangjának biztosítása a  határforgalom-ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények érvényesülése, továbbá az  utasvárakozási idők csökkentése érdekében. A  Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (a továbbiakban: RRI) Határrendészeti Osztály vezetője menetrendelemzést készít minden év március 15-ig a nyári, valamint október 15-ig a téli menetrend vonatkozásában. 5. A prognózis beválását havonta – szöveges és számadati összevetés és százalékos alakulás alapján – a határrendészeti helyzetértékelés részeként kell vizsgálni. 6. A beválásvizsgálat eredményének: a) lehetővé kell tennie a határforgalmat befolyásoló tényezők hatásának és előreláthatóságának értékelését; b) hozzá kell járulnia a prognosztizált és a tényleges határforgalom közötti eltérések okainak megállapításához; és c) információt kell biztosítania a  következő időszak vezetésirányítási, szolgálatszervezési feladatainak végrehajtásához. 4. A szolgálat tervezése, szervezése 7. A határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő állomány szolgálatának tervezése során figyelemmel kell lenni: a) a határrendészeti operatív helyzetre (elemző-értékelő munka megállapításai); b) a határforgalom (személy- és járműforgalom) várható összetételére, irányultságára; c) a rendelkezésre álló erő- és eszközállományra; d) a szolgálatba állítható állomány szolgálati megterhelésére, képzettségére; e) a szolgálat ideje alatt jelentkező egyéb feladatokra és f ) a szolgálattervezéssel összefüggő egyéb szabályokra. 8. A szolgálat szervezésének – a  rendelkezésre álló erő és eszköz feladatok szerinti elosztásával, a  feladatok meghatározásával, valamint a határátkelőhelyen a különböző szolgálati feladatot ellátó személyek tevékenységének összehangolásával – biztosítania kell: a) a határforgalom-ellenőrzés folyamatosságát; b) a határforgalom intenzitásának megfelelően a  be- és kilépő irányok, a  rendőri szervhez tartozó szolgálati helyek, a határátkelőhelyek között a szükséges erőátcsoportosítás végrehajtását; c) az állományvédelmi feladatokkal kapcsolatban meghatározottak érvényre juttatását és d) a határforgalom-ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények érvényesülését. 5. Eligazítás, beszámoltatás 9. A határátkelőhelyen szolgálatba lépő állomány részére a  szolgálati feladat végrehajtásának megkezdése előtt az eligazítást végző szolgálati elöljáró (a továbbiakban: eligazító parancsnok) eligazítást tart. 10. Az eligazító parancsnok minden szolgálat megkezdésekor ellenőrzi: a) az eligazításra kötelezett és az eligazításon megjelent személyek számát; b) az eligazításon részt vevők szolgálatra való alkalmasságát, ápoltságát; c) az eligazításon részt vevők szolgálati igazolványának, a gépjárművezetők vezetői engedélyének, ügyintézői igazolványának meglétét, érvényességét; d) az eligazításon részt vevők azonosító jelvénye, hímzett azonosítója meglétét, épségét; e) az eligazításon részt vevők ruházata, felszerelése előírásoknak történő megfelelését; f ) a kényszerítő eszközök meglétét, karbantartottságát, szolgálatra alkalmasságát és g) a szolgálattal összefüggő okmányok (helyszíni bírság tömb, igazoltató lap stb.) meglétét. 11. Az eligazító parancsnok az eligazítás során ismerteti különösen: a) a határrendészeti operatív helyzetet; b) a határforgalom (személy- és járműforgalom) várható alakulását, összetételét, irányultságát; c) a határátkelőhelyen az elmúlt időszakban bekövetkezett, felfedett eseményeket; d) a határforgalom-ellenőrzési feladatok végrehajtását érintő elrendeléseket, az  elmúlt időszakban kiadott jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket, állásfoglalásokat, tájékoztató anyagokat és e) személyenkénti bontásban az eligazítást követően végrehajtandó szolgálati feladatokat. 12. Az eligazító parancsnok az eligazítás során meggyőződik arról, hogy az eligazításon részt vevők az elhangzottakat és a meghatározott feladatokat megértették. 13. Az eligazító parancsnok az eligazításon elhangzottak lényegét, a meghatározott célokat és feladatokat a Robotzsaru Neo integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer (a továbbiakban: Robotzsaru Neo) e célra szolgáló felületén dokumentálja. 14. Az eligazításon részt vevő az eligazításon elhangzottakat és meghatározottakat a Robotzsaru Neo e célra szolgáló felületén tudomásul veszi. 15. A beszámoltatást végző szolgálati elöljáró (a továbbiakban: beszámoltató parancsnok) a  szolgálatból bevonuló valamennyi szolgálati személyt szóban és a Robotzsaru Neo e célra szolgáló felületén egyaránt beszámoltatja: a) a meghatározott feladatok végrehajtásáról, tapasztalatairól; b) a foganatosított intézkedésekről; c) a szolgálatellátásával összefüggésben felmerült információkról és d) minden olyan körülményről, amely a feladat végrehajtását befolyásolta. 16. A határrendészeti kirendeltség, valamint a  rendőrkapitányság vezetője, az  RRI Határrendészeti Osztály vezetője – figyelemmel az egy időben, jelentős létszámban szolgálatba lépő állományra – a 14. és 15. pontban foglaltaktól eltérően rendelkezhet az eligazítás, illetve beszámoltatás dokumentálására. 17. A beszámoltató parancsnok áttekinti az  elkészített iratokat, és végrehajtja azok parancsnoki revízióját, valamint értékeli a szolgálati személyek tevékenységét. 18. A beszámoltató parancsnok a  beszámoltatás végén közli a  rendőr következő szolgálatba lépésének időpontját, valamint az azzal összefüggésben meghatározandó öltözetet, felszerelést. 6. Ellenőrzési feladatok 19. A szolgálat helyi szinten történő ellenőrzésének idejét és tartalmát a  szolgálattervezetet készítő parancsnok – a szolgálattervezettel összhangban, annak figyelembevételével – legalább egy hétre előre megtervezi. 20. A határrendészeti kirendeltség, valamint a rendőrkapitányság vezetője, az RRI-n a Határrendészeti Osztály vezetője az  ellenőrzéseket olyan módon tervezi, hogy az  ellenőrzés végrehajtására elsősorban a  hatáskörrel rendelkező osztályvezetők és alosztályvezetők legyenek kötelezve. 21. A határrendészeti kirendeltség vagy a rendőrkapitányság vezetője, valamint a hatáskörrel rendelkező osztályvezetők – a  szolgálatellátással összefüggő – ellenőrzési tevékenységét személyenként legalább havi két alkalommal kell tervezni és végrehajtani úgy, hogy abból legalább az egyik a hivatali munkaidőn kívülre essen. 22. A szolgálat ellátásának ellenőrzését úgy kell végrehajtani, hogy minden szolgálatot teljesítő rendőr havonta legalább egy esetben ellenőrzés alá kerüljön. 23. Amennyiben a  terület közbiztonsági, határrendészeti vagy az  állomány fegyelmi helyzete azt szükségessé teszi, az  ellenőrzések számát növelni kell, azonban az  ellenőrzések számának emelése nem okozhat aránytalan többletterhelést az ellenőrzésre kötelezett elöljáróknak. 24. Az ellenőrzések megtervezéséért, valamint a  végrehajtásáért a  határrendészeti kirendeltség, a  rendőrkapitányság vezetője, az  RRI-n a  Határrendészeti Osztály vezetője a  felelős, aki az  ellenőrzések teljesítését, azok tapasztalatait havonta a határrendészeti helyzetértékelés részeként elemezi és értékeli. 25. A bélyegzőkre vonatkozó rendelkezések betartását a  hatáskörrel rendelkező osztályvezető vagy az  őt helyettesítő személy hetente ellenőrzi, amelynek során a bélyegzők átadás-átvételi könyvében elhelyezett lenyomatok tételesen is ellenőrzésre kerülnek. Az ellenőrzés tényét, idejét (nap, óra, perc) az ellenőrzést végrehajtó személy a bélyegzők átadás-átvételi könyvében rögzíti, és aláírásával igazolja. 26. A kiadott bélyegzőket a munkaközi szünetre érkezéskor és távozáskor, továbbá – a vasúti és a légi határátkelőhelyek kivételével – naponta 0 órától számítva négy óránként (a munkaközi szüneten tartózkodó személyek kivételével), a vasúti határátkelőhelyek esetében minden nemzetközi vonat érkezése előtt és indulása után is a 28–29. pontban foglaltak szerint kell ellenőrizni. A légi határátkelőhelyeken a kiadott bélyegzők napközbeni rendszeres ellenőrzését a területileg illetékes határrendészeti kirendeltség, rendőrkapitányság vezetője, valamint az RRI rendészeti helyettese intézkedésben szabályozza, de a bélyegzők ellenőrzése között eltelt idő nem haladhatja meg a négy órát. 27. A 26.  pontban foglalt ellenőrzést a  bélyegzők átadás-átvételi könyvében a  szolgálatparancsnok vagy a  bélyegzők kezelésével megbízott személy vagy szolgálati elöljáró köteles végrehajtani, és azt az  ellenőrzés pontos idejének (óra, perc) feltüntetésével az ellenőrző és ellenőrzött együttes aláírásával ellátni. Az alosztályvezető a napi szolgálata során legalább egy alkalommal, a bélyegző átadás-átvételi könyvben dokumentáltan köteles ellenőrizni a bélyegzők meglétét, a  bélyegző tárolására, kiadására, visszavételére, ellenőrzésére vonatkozó szabályok betartását, valamint a szolgálatának ideje alatt a bélyegzők átadás-átvételi könyvében elhelyezett bélyegzőlenyomatok helyességét. 28. A bélyegzők átadás-átvételi könyvében az „Idő nap, óra, perc” rovatban „ellenőrzés” felirat elhelyezése szükséges, valamint ezen rovattal egy sorban elhelyezett vízszintes vonal alá (az átadás-átvételtől elkülönülten) balról jobbra, valamennyi rovatban folytonosan történik az ellenőrzött lenyomatok elhelyezése. 29. A bélyegzőlenyomatokat lenyomatonként kell ellenőrizni, olyan módon, hogy az  ellenőrzést végző személynek a  számsor számkarakterei között (nap, hónap, év, biztonsági kód) függőleges elválasztó vonalat kell elhelyeznie, az átlépés irányát jelző piktogramot alá kell húznia, valamint az ellenőrzött lenyomatokat egyenként aláírásával kell ellátnia. 30. A vízumkiadást, a vízumbélyegek, a vízumbélyegző(k), a vízum beillesztésére szolgáló külön lapok (a továbbiakban: külön lap), az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolások, valamint a nem határátlépési célú tartózkodási engedélyek meglétét, kezelését, nyilvántartását a  határrendészeti kirendeltség, valamint rendőrkapitányság vezetője vagy helyettese, az RRI-n a Határrendészeti Osztály vezetője vagy helyettese havonta köteles ellenőrizni. III. FEJEZET KÖZÖS SZABÁLYOK 7. Felszerelés 31. A határátkelőhelyen szolgálatot ellátó állomány általános felszerelése: a) rendszeresített szolgálati lőfegyver; b) rendszeresített bilincs; c) rendszeresített könnygázszóró palack; d) rendszeresített rendőrbot (az útlevélkezelő fülkében vagy a  szolgálati helyiségben kézközelben tárolva, forgalomirányító és biztosító szolgálatban taktikai övön hordva); e) szolgálattal összefüggő okmányok (helyszíni bírság tömb, igazoltató lap stb.). 32. A határátkelőhelyen szolgálatot ellátó állomány általános felszerelése kiegészülhet az  alábbi felszerelésekkel, technikai eszközökkel: a) bélyegző; b) kézi okmányvizsgáló eszközök (így különösen 3M lámpa, kézi UV lámpa, HORUS kézi okmányvizsgáló eszköz); c) mobil okmányolvasó eszköz; d) rendszeresített fekete okmánytintával ellátott toll; e) rendszeresített kemény hegyű, vörös tintával vagy vörös UV-tintával ellátott toll; f ) járőrlámpa, erősfényű lámpa; g) kutatást segítő technikai eszközök (így különösen CO2-mérő, ipari endoszkóp, szívdobbanás mérő, videoszkóp, járműkutató egységfelszerelés); h) kézi sugárzásmérő eszközök; i) jól láthatósági átvető; j) lövedékálló mellény; k) mentőmellény; l) vonatkutatáshoz szükséges felszerelések, eszközök (így különösen kutató ruha, fejvédő sisak, munkavédelmi kesztyű, kutató létra vagy fellépő, kombinált vasúti szakaszkulcs, szerszámkészlet, alvázvizsgáló tükör); m) egyéb eszközök, felszerelések. 33. A határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő állomány az egymástól elkülönült feladatok alapján a 34–62. pontban foglalt szolgálati feladatokat láthatja el, amelyek közül a helyi sajátosságok és a határforgalmi helyzet figyelembevételével, az előírt kritériumoknak történő megfelelés esetén, külön utasításra több feladatot is kaphat. 8. A szolgálatparancsnok 34. Szolgálatparancsnoki feladatot az  a  rendőr láthat el, aki a  határellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket ismeri, azok alkalmazására vonatkozóan széles körű gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, a határátkelőhelyeken jelentkező jogsértő, valamint egyéb, intézkedést szükségessé tevő cselekményekkel kapcsolatos eljárási szabályokkal tisztában van, valamint alkalmas az  átkelőhelyeken tevékenykedő hatóságokkal, valamint a határforgalom-ellenőrzés során közreműködő egyéb szervezetekkel történő megfelelő együttműködésre, a beosztott állomány irányítására. 35. A szolgálatparancsnok felel: a) a szolgálati ideje alatt a  határátkelőhelyen a  határforgalom-ellenőrzés megszervezéséért, irányításáért és végrehajtásának ellenőrzéséért, a határátkelőhely rendjének érvényesítéséért; b) a határforgalom-ellenőrzés során felfedett jogsértő cselekmények, idegenrendészeti ügyek, váratlan események és más, határforgalmi események esetén a szükséges intézkedések megtételéért, az előírt jelentési kötelezettség teljesítéséért; c) a rendszeresített informatikai, okmányvizsgálati, dokumentációs, kutató-, híradó- és egyéb technikai eszközök rendeltetés szerinti alkalmazásának betartásáért, betartatásáért; d) a vízum, a külön lap, valamint az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiadásával, az utólagos bélyegző alkalmazásával kapcsolatos, továbbá az adatrögzítési feladatok követelményszintű végrehajtatásáért; e) a határforgalom-ellenőrzésben részt vevő, valamint a határátkelőhelyen – állandó vagy ideiglenes jelleggel – települt együttműködő szervekkel és a  szomszédos ország határforgalom-ellenőrzésért felelős szervével történő együttműködés fenntartásáért és f ) a rezsimszabályok betartásáért és betartatásáért. 36. A szolgálatparancsnok feladata: a) a határellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok, utasítások és intézkedések naprakész ismerete; b) a szolgálati okmányok, nyilvántartások, fegyverzeti anyagok és technikai eszközök, egyéb leltári anyagok és a folyamatban lévő ügyek szolgálatba lépéskor történő átadás-átvétele; c) a szolgálatba lépők megjelenésének, öltözetének, ápoltságának, szolgálatképességének ellenőrzése, a szolgálati felszerelések kiadása, visszavétele, a bélyegzők beállításának ellenőrzése, a kapott feladatok alapján a  szolgálatba lépők eligazítása, a  váltás végrehajtása, az  együttműködés megszervezése és a  szolgálat követelményszintű ellátásának irányítása, ellenőrzése; d) szükség esetén a forgalom mértékének és irányának megfelelően, a határforgalom-ellenőrzés folyamatossága érdekében belső átcsoportosítás végrehajtása; e) a határforgalom-ellenőrzés során történt események körülményeinek tisztázása, az  előírt intézkedések és jelentések megtétele; f ) a személy- és teherforgalomban kialakult várakozások jelentése; g) az előírt nyilvántartások vezetése, a  31–32.  pontban nevesített technikai eszközök tárolására, kezelésére vonatkozó szabályok betartása, betartatása; h) az előállított, az  eljárás alá vont, az  elkülönített helyen történő ellenőrzés alá vont személyek, valamint a birtokukban lévő okmányok, járművek és tárgyak biztonságos őrizetére, felügyeletére történő intézkedés, az eljárás határidőre történő befejezésének biztosítása; i) a dokumentációs és a statisztikai feladatok végrehajtásának megszervezése; j) a minimum, az alapos és az elkülönített helyen történő ellenőrzés irányítása; k) a végrehajtó szolgálatot ellátók váratlan, rejtett és visszatérő ellenőrzésével az állományára vonatkozó tilalmak megszegésének megakadályozása; l) a szolgálat átadására történő felkészülés, a leadásra kerülő felszerelés tételes ellenőrzése és m) hatáskörét meghaladó esetben az előírt jelentések megtétele, a továbbiakban a kapott utasítások, valamint a végrehajtást szabályozó jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltak végrehajtása. 9. Az útlevélkezelő 37. Útlevél-kezelői feladatot az a rendőr láthat el, aki a határátkelőhelyen átlépésre jelentkező személyek, a birtokukban lévő járművek és tárgyak ellenőrzésére, valamint átléptetésére vonatkozó jogszabályokból és ismeretekből a 63. pontban foglaltaknak megfelelően felkészítésre került. 38. Az útlevélkezelő felelős a határforgalom-ellenőrzés során a jogszabályokban, belső normákban foglaltak maradéktalan végrehajtásáért, továbbá az informatikai és technikai eszközök, valamint a bélyegzők jogszerű alkalmazásáért. 39. Az útlevélkezelő feladata: a) a határátkelőhelyen átlépésre jelentkező személyek jogszerű átléptetése, a  járművek és szállítmányok ellenőrzése; b) a jogsértő cselekmények felfedése és a szükséges intézkedések megtétele; c) a határforgalom-ellenőrzés rendjét és technológiáját szabályozó rendelkezések, továbbá az  adatvédelmi, a baleset-elhárítási, valamint az együttműködési szabályok betartása és d) a statisztikai, jelentőszolgálati feladatok ellátása. 10. Az elkülönített ellenőr 40. Elkülönített helyen történő ellenőrzést az a rendőr láthat el, aki a feladat végrehajtáshoz szükséges széles körű szakmai ismeretekkel és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. 41. Az elkülönített ellenőr felelős az elkülönített helyen történő ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért. 42. Az elkülönített ellenőr feladata: a) az elkülönített ellenőrzésben érintett személy 83–84. pontban foglaltak szerinti tájékoztatása; b) az ellenőrzés alá vont személyek, a  birtokukban lévő okmányok, járművek és tárgyak elkülönített helyen végrehajtott ellenőrzés céljából történő átvétele; c) az útlevélkezelő által megjelölt gyanúok alapján a  szükséges ellenőrzési feladatok végrehajtása, továbbá a határátléptetés végrehajtása vagy a további intézkedéssekkel kapcsolatos döntések meghozatala, valamint azok dokumentálása és d) az eseményekkel kapcsolatos jelentési kötelezettség végrehajtása. 11. A rendészeti ügyintéző 43. Rendészeti ügyintéző feladatkört az a rendőr láthat el, aki a feladat végrehajtáshoz szükséges jogszabályokból (így különösen idegenrendészeti, menekültügyi, bűnügyi, szabálysértési) és ismeretekből a  63.  pontban foglaltaknak megfelelően felkészítésre került. 44. A rendészeti ügyintéző felelős a  határforgalom-ellenőrzés során, továbbá a  határátkelőhelyen felfedett jogsértő cselekményekkel összefüggésben a szükséges hatósági eljárások lefolytatásáért, valamint az iratok elkészítéséért. 45. A rendészeti ügyintéző feladata: a) az eljárás alá vont személyek, a birtokukban lévő okmányok, járművek és tárgyak ügyintézés céljából történő átvétele; b) az eljárás típusának megfelelően az iratok elkészítése, valamint a szükséges intézkedések foganatosítása és c) az eseményekkel kapcsolatos jelentési kötelezettség végrehajtása. 12. A vízumkiadó 46. Vízumkiadói feladatot az  a  rendőr láthat el, aki a  vízumkiadásra vonatkozó jogszabályokból és ismeretekből a 63. pontban foglaltaknak megfelelően felkészítésre került, abból központosított – az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztály vezetője (a továbbiakban: főosztályvezető) által felügyelt – eredményes vizsgát tett. 47. A vízumkiadói hozzáférési jogosultságok kiadására, módosítására, visszavonására a  határrendészeti kirendeltség, a rendőrkapitányság vezetőjének, valamint az RRI-n a Határrendészeti Osztály vezetőjének javaslatára a főosztályvezető intézkedik. 48. A vízumkiadó felelős a  határátkelőhelyen történő vízumkiállítás jogszabályban foglaltak szerinti végrehajtásáért, a vízum kiállításához szükséges informatikai eszközök, bélyegzők jogszerű alkalmazásáért. 49. A vízumkiadó feladata: a) a vízumfelvételre jelentkező kérelmének átvétele; b) közreműködés a vízumkiadásban részt vevő más szerv munkatársaival; c) a döntésnek megfelelően és a  jogszabályokban meghatározottak szerint a  vízum kiállítása vagy az  utas tájékoztatása a kérelmének elutasításáról és d) a vízumkiadással kapcsolatos nyilvántartások vezetése. 13. A biztosító 50. Biztosító szolgálatot az  a  rendőr láthat el, aki a  feladat ellátására és a  baleset-elhárítási szabályokra vonatkozóan a 63. pontban foglaltaknak megfelelően felkészítésre került. 51. A biztosító felelős a  határforgalom-ellenőrzés megkerülésének megakadályozásáért, a  járművek és szállítmányok biztosításáért, továbbá hogy a  biztosítás alatt lévő járművekre illetéktelen személyek ne szálljanak fel, vagy azt engedély nélkül ne hagyják el, valamint tárgyakat, értékeket, iratokat, tiltott anyagokat az ellenőrzésen kívül álló vagy már ellenőrzött személyeknek ne adjanak át. 52. A biztosító feladata: a) a határátkelőhelyre nem határátlépési célból érkezők ellenőrzése; b) a határátkelőhely és környékének, valamint légterének figyelése; c) a határátkelőhelyen történő jogtalan áthaladás megakadályozása; d) az elkülönített helyen történő ellenőrzés végrehajtására kijelölt helytől illetéktelenek távoltartása; e) az elkülönített ellenőr tevékenységének biztosítása; f ) a kutatási feladatok végrehajtásának biztosítása; g) a katonai szerelvények és szállítmányok áthaladásának biztosítása; h) a határátkelőhely területén a  jogellenes cselekmények végrehajtásának megelőzése, megakadályozása, intézkedések foganatosítása, szükség szerint helyszínbiztosítási feladatok végrehajtása; i) a vasúti és vízi határátkelőhely területén az ellenőrzés időtartama alatt illetéktelen személy vasúti szerelvényre vagy vízi járműre történő fel- és leszállásának, valamint tárgyak fel- vagy levételének megakadályozása és j) az előállított, eljárás alá vont személyek őrzése, kísérése. 14. A forgalomirányító 53. Forgalomirányító szolgálatba az a rendőr vezényelhető, aki a feladat végrehajtására és a baleset-elhárítási szabályokra vonatkozóan a 63. pontban foglaltaknak megfelelően felkészítésre került. 54. A forgalomirányító felelős a határátkelőhely területén a forgalom irányításáért és a  járműveknek a határátkelőhely rendjében foglalt, valamint a közlekedési szabályokkal összhangban történő mozgatásáért. 55. A forgalomirányító feladata: a) az állandó kapcsolattartás a szolgálatban lévő állománnyal; b) a határforgalom folyamatosságának, az  utaskategóriáknak megfelelő sávokba történő szétválasztásának és besorolásának a biztosítása; c) annak megakadályozása, hogy a személyek, járművek ellenőrzés nélkül elhagyják az átkelőhely területét; d) a soron kívüli ellenőrzéssel átléptetendő személyek, járművek soron kívüli ellenőrzésre való besorolásának biztosítása, erről az útlevélkezelő azonnali értesítése; e) a d)  alpontba nem tartozó, de jogszabály alapján soron kívüli ellenőrzéssel történő határátléptetés iránti kérelmet benyújtó személy szolgálatparancsnokhoz történő irányításában való közreműködés és f ) a járművek balesetmentes mozgatásának biztosítása. 15. A kutató 56. Kutató szolgálatot az  a  rendőr láthat el, aki az  adott jármű(vek) kutatási technológiájából és a  vonatkozó baleset-elhárítási rendszabályokból a  63.  pontban foglaltaknak megfelelően – elméleti és gyakorlati ismeretekből egyaránt – felkészítésre került. A  felkészítést évente egyszer, valamint szükség szerint (pl. új típusú vasúti kocsi rendszerbe állítása esetén) kell megtartani. 57. A kutató felelős a járművek és szállítmányok személy megbúvására vagy tárgyak, csempészáru elrejtésére alkalmas helyeinek átvizsgálásáért, kutatásáért. 58. A kutató feladata: a) a járművek és szállítmányok kutatásának végrehajtása; b) a baleset-elhárítási szabályok betartása; c) a vám- vagy vasúti zárak, biztosító zsinórzat sértetlenségének ellenőrzése; d) a különböző járműtípusokon kialakítható rejtekhelyek felismerése; e) a kutatáshoz rendszeresített technikai eszközök alkalmazási lehetőségeinek, módszereinek ismerete és f ) a járműveken, szállítmányokon elrejtőzött személyek, elhelyezett tiltott anyagok (így különösen csempészáru, fegyver, lőszer, kábítószer, fizetőeszközök), rejtekhelyek felfedése. 59. A kutatást úgy kell végrehajtani, hogy a személyek indokolatlan zaklatásnak ne legyenek kitéve, és az ne okozzon sérülést vagy aránytalan kárt. 16. A kutyavezető 60. A határátkelőhelyen elsősorban kábítószer-, robbanóanyag-, illetve személykereső kutyát kell alkalmazni. 61. A kutyavezető felelős a  járművek és szállítmányok személy megbúvására vagy tárgyak, csempészáru elrejtésére alkalmas helyeinek kutyával történő átvizsgálásáért, kutatásáért. 62. A kutyavezető az 58. pontban meghatározott feladatokat látja el. 63. A 37., 43., 46., 50., 53., 56. pontban foglalt szolgálati feladatokra történő felkészítés érdekében – eltérő rendelkezés hiányában – a határrendészeti kirendeltség, a rendőrkapitányság vezetője, valamint az RRI-n a Határrendészeti Osztály vezetője felkészülési ütemtervet készít, az  érintett személy szolgálati feladatokra történő felkészültségének ellenőrzésére saját hatáskörben intézkedik. IV. FEJEZET A HATÁRFORGALOM-ELLENŐRZÉS SORÁN ALKALMAZOTT TECHNOLÓGIÁK 17. Minimum ellenőrzés 64. A minimum ellenőrzést a  személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendelete (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) és a Schengeni kézikönyv alapján kell végrehajtani. 65. A minimum ellenőrzést az alábbi sorrendben kell végrehajtani: a) a jármű ellenőrzési ponton (fülkén kívül) történő fogadása, megszemlélése; b) az útlevélkezelő napszaknak megfelelő köszönése; c) az úti okmány átvétele, típusának megállapítása; d) az úti okmány alapján a személy állampolgárságának, a szabad mozgás uniós jogának megállapítása; e) az úti okmányban található arcképmás alapján a személyazonosítás végrehajtása; f ) az úti okmányba bejegyzett személyek jelenlétének megállapítása; g) a jármű, annak csomag- és utasterének (szükség szerint a  motorterének), a  jármű forgalmi engedélyének, jogszerű használatának, a  szemrevételezéssel megállapítható műszaki állapotának, a  gépjármű felelősségbiztosítása meglétének, továbbá – amennyiben a jármű vezetéséhez szükséges – a járművet vezető személy vezetői engedélyének ellenőrzése; h) az úti okmány és mellékletei eredetiségének, érvényességének ellenőrzése (vizsgálata); i) az adatbeviteli mezők pontos kitöltésével, a bevitt adatok helyességének ellenőrzésével a személy, a jármű és az úti okmány, valamint az uniós polgár harmadik országbeli családtagja részére kiállított tartózkodási kártya határrendészeti nyilvántartásokban nem rendszeres jelleggel történő ellenőrzése; j) a határforgalmi statisztikai adatok rögzítése; k) az úti okmány személyenkénti visszaadása ismételt személyazonosítás után; l) elköszönés. 66. Amennyiben a minimum ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az ellenőrzött személy nem rendelkezik a szabad mozgás uniós jogával, az ellenőrzést a továbbiakban az alapos ellenőrzés szabályai szerint kell lefolytatni. 67. A minimum ellenőrzés keretében a  határrendészeti nyilvántartásokban történő szúrópróbaszerű ellenőrzést különösen az alábbi szempontoknak megfelelő személyek esetében szükséges végrehajtani: a) országos vagy viszonylati körözési statisztika top 5 állampolgársága, akik a szabad mozgás uniós jogát élvezik; b) országos vagy viszonylati statisztika top 5 embercsempész állampolgársági kategória, akik a szabad mozgás uniós jogát élvezik; c) országos vagy viszonylati statisztika top 5 árucsempész állampolgársági kategória, akik a szabad mozgás uniós jogát élvezik; d) országos vagy viszonylati körözési statisztika top 5 korosztálya, akik a szabad mozgás uniós jogát élvezik; e) nagy értékű vagy a lopási statisztika top 10 helyezésén lévő márkájú személygépkocsit vezet; f ) a viszonylatban az  illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekményt, különösen okmányhamisítást leggyakrabban elkövető állampolgársági kategóriák; g) az adott viszonylattól, határszakasztól idegen állampolgársági kategória, nem rendszeres utazó a határszakaszon; h) leggyakrabban, legnagyobb számban ellopott okmányok állampolgársági kategóriája; i) háborús területről vagy terrorizmust támogató állam területéről érkező, valamint jelentős migrációt kibocsátó állam olyan állampolgára, aki a szabad mozgás uniós jogát élvezi; j) olyan szabad mozgás uniós jogát már élvező harmadik országbeli állampolgár, aki együtt utazik harmadik országbeli állampolgárral; k) olyan szabad mozgás uniós jogát élvező személy, aki nem az  állampolgárságának megfelelő felségjelzésű/ rendszámú személygépkocsival jelentkezik átlépésre; l) viselkedése alapján gyanús személyek, így különösen túlzott magabiztosság, zavart viselkedés, idegesség, agresszivitás, utolsó pillanatban érkező személy esetén; m) az úti célnak nem megfelelő megjelenés, öltözet, csoporttól eltérő öltözet, feltűnően szennyezett vagy hiányos öltözetű személyek kiemelten, amennyiben tömegközlekedési eszközöket használnak, vagy arra várakoznak; n) az úti célnak nem megfelelő minőségű/mennyiségű poggyász vagy annak hiánya esetén; o) nyelvtudás hiánya (nem képes beszélni az úti okmányt kiállító ország hivatalos nyelvén); p) az okmány kibocsátási idejének nem megfelelő fénykép; q) az átadott úti okmány általános állapota nem összeegyeztethető a használat mennyiségével, kiállítás idejével vagy r) kísérő nélküli kiskorú, fiatalkorú, valamint olyan kiskorúak, akik nem a szüleikkel utaznak. 68. A minimum ellenőrzés során hozható döntések: a) a személy átléptethető; b) a személy ellenőrzési ponton történő alapos ellenőrzése szükséges; c) a személy elkülönített helyen történő ellenőrzése szükséges; d) a személy nem léptethető át; e) Schengeni Információs Rendszerben (a továbbiakban: SIS) elért találat esetén az  arra vonatkozó jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározottak szerint kell eljárni; illetve f ) további eljárás (büntető-, szabálysértési, idegenrendészeti, menekültügyi) indokolt. 18. Alapos ellenőrzés 69. Az alapos ellenőrzést a Schengeni határ-ellenőrzési kódex és a Schengeni kézikönyv alapján kell végrehajtani. 70. A belépéskor végzett alapos ellenőrzést az alábbi sorrendben kell végrehajtani: a) a jármű ellenőrzési ponton (fülkén kívül) történő fogadása, megszemlélése; b) az útlevélkezelő napszaknak megfelelő köszönése; c) az úti okmány átvétele, típusának megállapítása; d) az úti okmány alapján a személy állampolgárságának megállapítása, a szabad mozgás uniós jogának kizárása, a személy vízummentességének, vízumkötelezettségének megállapítása; e) az úti okmányban található arcképmás alapján a személyazonosítás végrehajtása; f ) az úti okmányba bejegyzett személyek jelenlétének megállapítása; g) a jármű, annak csomag- és utasterének (szükség szerint a  motorterének), a  jármű forgalmi engedélyének, jogszerű használatának, a  szemrevételezéssel megállapítható műszaki állapotának, a  gépjármű felelősségbiztosítása meglétének, továbbá – amennyiben a jármű vezetéséhez szükséges – a járművet vezető személy vezetői engedélyének ellenőrzése; h) az úti okmány és mellékletei eredetiségének, érvényességének ellenőrzése (vizsgálata); i) vízumkötelezett állampolgársági kategória esetén annak vizsgálata, hogy az  érintett személy rendelkezik-e érvényes vízummal vagy más okmánnyal, amely birtokában mentesül a vízumkötelezettség alól; j) az adatbeviteli mezők pontos kitöltésével, a bevitt adatok helyességének ellenőrzésével a személy, a jármű és az úti okmány és egyéb beutazásra jogosító okmány esetén (tartózkodási engedély, kishatárforgalmi engedély, vízum) annak száma, továbbá ujjnyomatvételre kötelezett vízumbirtokos esetén az érintett személy ujjnyomata határrendészeti nyilvántartásokban történő ellenőrzése; k) amennyiben a  Schengeni határ-ellenőrzési kódex másképp nem rendelkezik, a  beutazás céljának, körülményeinek, a  tervezett tartózkodás idejének, a  szükséges anyagi fedezet meglétének ellenőrzése, továbbá annak vizsgálata, hogy a harmadik ország állampolgára, a járműve és a birtokában lévő tárgyak nem jelentenek-e veszélyt valamely tagállam közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira; l) az úti okmányban lévő bejegyzések, bélyegzőlenyomatok ellenőrzése; m) annak vizsgálata, hogy az  érintett személy nem lépte-e túl a  schengeni államok területén engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát; n) az úti okmány (mellékletei) szükség szerint történő bélyegzése, a  bejegyzések elvégzése, az  elhelyezett bélyegzőlenyomat értékelhetőségének ellenőrzése; o) a határforgalmi statisztikai adatok rögzítése; p) az úti okmány személyenkénti visszaadása ismételt személyazonosítás után; q) elköszönés. 71. A kilépéskor végzett alapos ellenőrzés sorrendje megegyezik a 70. pontban felsorolt, a belépéskor végrehajtandó alapos ellenőrzés sorrendjével az alábbiak kivételével: a) a 70. pont j) alpontban foglalt ujjnyomat alapú ellenőrzést csak személyazonossággal kapcsolatosan felmerült gyanúok esetén kell végrehajtani; b) a 70. pont k) alpontban foglaltakat nem kell végrehajtani. 72. Az alapos ellenőrzés során hozható döntések: a) a személy átléptethető; b) a személy elkülönített helyen történő ellenőrzése szükséges; c) a személy nem léptethető át; d) SIS találat esetén az  arra vonatkozó jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározottak szerint kell eljárni; illetve e) további eljárás (büntető-, szabálysértési, idegenrendészeti, menekültügyi) indokolt. 73. Amennyiben a kilépő forgalom olyan intenzív, hogy a határátkelőhelyen a várakozási idő túlzott mértékűvé válik, és a határátkelőhelyen már minden személyzeti és szervezési erőforrást kimerítettek, továbbá a vámellenőrzés, valamint a  szomszédos állam határellenőrzésért felelős hatóságainak kapacitása lehetővé teszi, hivatali munkaidőben a  határrendészeti kirendeltség, a  rendőrkapitányság vezetője, az  RRI-n a  Határrendészeti Osztály vezetője, hivatali munkaidőn túl a  megyei rendőr-főkapitányság tevékenységirányítási központjának, illetve az  RRI ügyeletének (a továbbiakban együtt: ügyeleti szolgálat) vezetője felmentést adhat a kilépéskor végzett alapos ellenőrzés során a 70. pont i) és m) alpontban foglalt feladatok végrehajtása alól. 74. Amennyiben a  73.  pontban meghatározott feltételek már nem állnak fenn, a  felmentést engedélyező személy haladéktalanul intézkedik a 71. pont figyelembevételével a 70. pontban meghatározott ellenőrzés bevezetésére. 75. A 73. pontban meghatározott felmentés nem tekintendő a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben foglalt könnyítésnek. 76. A 73.  pontban foglalt felmentésről az  illetékes határrendészeti szolgálatvezető, az  RRI-n a  Határrendészeti Osztály vezetője 3 munkanapon belül jelentést készít a főosztályvezető részére, amely tartalmazza a felmentés: a) bevezetésének és befejezésének időpontját; b) okát; c) tárgyát és d) annak ideje alatt átléptetett személyek és járművek számát. 19. Elkülönített helyen történő ellenőrzés 77. Az elkülönített helyen történő ellenőrzést a Schengeni határ-ellenőrzési kódex és a Schengeni kézikönyv alapján kell végrehajtani. 78. Elkülönített helyen kell végrehajtani az ellenőrzést különösen: a) bűncselekmény, szabálysértés elkövetésére utaló gyanúoknál; b) adattárakban történő találat, kivéve a  Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 2007/533/IB határozat 36. cikk szerinti rejtett ellenőrzés esetén; c) menekült, oltalmazott, menedékes státuszért folyamodó személy esetében; d) együttműködő szervek írásban benyújtott kérésére; vagy e) ha azt a személy kéri, és a körülmények lehetővé teszik annak végrehajtását. 79. Amennyiben elkülönített helyen kerül sor az ellenőrzésre, melyet az elkülönített ellenőr hajt végre, a további, részletes ellenőrzést haladéktalanul meg kell kezdeni az alábbiak szerint: a) amennyiben az elkülönített helyen történő ellenőrzésre gyanú vagy adattárakban történő találat miatt kerül sor, a gyanúok tényét és okát az érintett személyekkel a 83–84. pontban meghatározottak szerint – az ellenőrzés céljának szem előtt tartásával, a biztonsági és egyéb rendszabályok sérelme nélkül – közölni kell; b) az elkülönített helyen történő ellenőrzés alá vont személyek, a  birtokukban lévő okmányok, járművek és tárgyak valamennyi határrendészeti nyilvántartásban történő ellenőrzését végre kell hajtani; c) az ellenőrzést a határátkelőhely rendjében rögzített, az e célra kijelölt helyen, helyiségben vagy forgalmi sávon, elkülönítetten kell végrehajtani; és d) intézkedni kell az elkülönített helyen történő ellenőrzésben érintett személy, a birtokában lévő szállítóeszköz és tárgyak felügyeletére. 80. A gyanúok igazolása vagy kizárása érdekében végzett ellenőrzés keretében az  ellenőrzési helyen többek között az alábbi feladatok hajthatók végre: a) az ismételt, több személy általi személyazonosítás; b) az úti okmányból útvonalkövetés végrehajtása; c) a gyanú igazolásához vagy kizárásához szükséges más okmányok kérése és vizsgálata; d) az úti okmány, egyéb személyazonosításra, a tartózkodás jogszerűségének igazolására szolgáló közokiratok, fizetőeszközök, valamint a  vezetői és forgalmi engedély rendelkezésre álló technikai eszközökkel, továbbá elektronikus okmánynyilvántartó rendszerekben, dokumentációkban, háttéradatbázisokban, háttéranyagokban történő ellenőrzése, azok eredetiségének, érvényességének megállapítása céljából; e) a beutazási feltételek teljesítését igazoló okmányok, iratok hitelességének célirányos ellenőrzése; f ) ujjnyomat vétele, annak ellenőrzése; g) aláírásminta vétele, több alkalommal eltérő időpontokban; h) az úti okmány, a fuvarokmány és az úti cél összevetése; i) a ruházat, a csomag és a jármű átvizsgálása a rendelkezésre álló technikai eszközökkel; j) a személy célirányos meghallgatása, kikérdezése; k) a személlyel – külön erre a célra készített – nyomtatványok, nyelvi tesztek, kérdőívek kitöltetése; l) a bűncselekményre, szabálysértésre utaló bizonyítékok felkutatása; m) kábítószer-, robbanóanyag-, személykereső kutya alkalmazása; n) tételes vámvizsgálat kérése írásban a gyanúok megjelölésével. 81. Az elkülönített helyen történő ellenőrzés a  gyanúok beigazolódásáig vagy kizárásáig tart, azonban amennyiben a minimum ellenőrzés megkezdésétől számított 6 órán belül az elkülönített helyen történő ellenőrzés során a gyanúok beigazolása nem történik meg, és az  ellenőrzés során más tény, gyanú nem merül fel, a  gyanúokot kizártnak kell tekinteni. 82. Az elkülönített helyen történő ellenőrzés során hozható döntések: a) a személy átléptethető; b) a személy nem léptethető át; c) SIS találat esetén az  arra vonatkozó jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározottak szerint kell eljárni; illetve d) további eljárás (büntető-, szabálysértési, idegenrendészeti, menekültügyi) indokolt. 83. Az elkülönített helyen történő ellenőrzés megkezdése előtt a  személy részére kettő példányban át kell adni az  értelemszerűen kitöltött, az  ellenőrzés alá vont személy által valószínűsíthetően értett nyelvre lefordított „Tájékoztató elkülönített helyen történő ellenőrzés végrehajtásáról” (1. melléklet) elnevezésű nyomtatványt. A személy által aláírt nyomtatvány 1. számú példányát az ellenőrzés alá vontnál kell hagyni, a 2. számú példányát az ellenőrző szervnél kell megőrizni. 84. Amennyiben a személy a „Tájékoztató elkülönített helyen történő ellenőrzés végrehajtásáról” nyomtatványt nem írja alá, annak tényét az aláírás helyén az elkülönített ellenőr köteles dokumentálni. 85. Annak írásbeli dokumentálására, hogy az útlevélkezelő a személyt mikor, kinek és milyen gyanúok alapján adta át az elkülönített helyen történő ellenőrzés végrehajtása céljából, valamint az elkülönített helyen történő ellenőrzések számának és okainak nyilvántartása érdekében a  „Nyilvántartás az  elkülönített helyen történő ellenőrzés végrehajtásáról” (2. melléklet) nyomtatványt kell alkalmazni. 86. Az útlevélkezelő az  elkülönített helyen történő ellenőrzésre való átadására szolgáló, a  85.  pontban rögzített nyomtatványon bejelöli azt a gyanúokot, amelynek megerősítése vagy kizárása céljából az elkülönített helyen történő ellenőrzést kezdeményezte, valamint a nyomtatvány aláírásával hitelt érdemlően igazolja, hogy a gyanúokon kívül valamennyi határátlépési feltétel teljes körű ellenőrzését végrehajtotta. 87. Az elkülönített helyen történő ellenőrzés során – a  nyomtatványon bejelölt határátlépési feltételek ellenőrzése kivételével – az  útlevélkezelő felelős a  határátlépési feltételek ellenőrzésének végrehajtásáért. A  nyomtatványon bejelölt határátlépési feltételek ellenőrzéséért az elkülönített ellenőr felel. 88. Az útlevélkezelő az  ellenőrzési pontról az  elkülönített helyen történő ellenőrzésre a  személyt a  Határellenőrző és Regisztrációs Rendszerben (a továbbiakban: HERR) történő priorálás után, annak ügyeleti modulján keresztül is átadja. 89. Az elkülönített ellenőr a  HERR ügyeleti modulján keresztül is átveszi az  útlevélkezelő által átadott személyt, majd az  elkülönített helyen történő ellenőrzés befejeztével a  HERR ügyeleti modulján az  elkülönített helyen történő ellenőrzés alapján hozott döntésnek megfelelő opció kiválasztásával lezárja az ügyet. 90. Amennyiben az  elkülönített helyen történő ellenőrzés alá vont személy átléptethető, az  elkülönített ellenőr a szükséges vizsgálati feladatok elvégzését követően végrehajtja a harmadik ország állampolgára úti okmányának (mellékleteinek) a  Schengeni határ-ellenőrzési kódex és a  Schengeni kézikönyv szerinti bélyegezését, a  személy átléptetését. 91. Amennyiben az  elkülönített helyen történő ellenőrzés alá vont személy nem léptethető át, az  elkülönített ellenőr végrehajtja az érintett személy úti okmányának (mellékleteinek) a Schengeni határ-ellenőrzési kódex és a Schengeni kézikönyv szerinti bélyegzését, a szükséges – beleértve a hamis, hamisított okmányokra vonatkozó – bejegyzések elvégzését, valamint kezdeményezi a szükséges eljárásokat. 92. Az elkülönített helyen történő ellenőrzések végrehajtásáról havi zárással, a  85.  pontban foglalt nyilvántartásban rögzített adatok személytelenítésével, a 3. mellékletben szereplő táblázat kitöltésével elektronikus nyilvántartást kell vezetni. 20. A tételes vámvizsgálat 93. A tételes vámvizsgálatot, annak különböző típusait, rendszeresített formanyomtatványon (4.  melléklet) a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) illetékes szervétől írásban kell kérni. 94. Ha a tételes vámvizsgálat költséggel jár – ahol van vámvizsgálat –, azt a Rendőrség téríti meg, kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amikor a vámvizsgálatot hivatalból kell elvégezni. 95. A Rendőrség számára költséggel járó kérelmet csak az  illetékes megyei rendőrfőkapitány, illetve az  RRI-n az  RRI igazgatója engedélyével lehet benyújtani. 96. A NAV által a határrendészeti kirendeltség, a rendőrkapitányság vezetője, az RRI-n a Határrendészeti Osztály kérésére végzett vizsgálat során, a  szervezeti elem képviselője jelen lehet, kérésre segítséget nyújthat, hatósági tanúként közreműködhet, távolléte a vizsgálat lefolytatását nem befolyásolja. 21. Az úti okmányok bélyegzése 97. A határforgalom-ellenőrzés során az  útlevélkezelő, illetve az  elkülönített ellenőr az  úti okmányok (mellékleteinek) bélyegzőlenyomattal történő ellátását a Schengeni határ-ellenőrzési kódex és a Schengeni kézikönyv alapján hajtja végre. Amennyiben az úti okmányban már nincs elegendő hely a bélyegzőlenyomat elhelyezésére, azt – a külön lapra vonatkozó szabályok betartásával – külön lapon kell elhelyezni. 98. A bélyegző alkalmazásának jogszerűségéért, valamint a  beállított számsor szabályosságáért, az  okmányokban elhelyezett bélyegzőlenyomatok értékelhetőségéért a bélyegzőt átvevő és azt használó szolgálati személy felel. 99. A bélyegzőlenyomat úti okmányba történő elhelyezését követően az  azt elhelyező személy ellenőrzi a  bélyegzőlenyomat tartalmi elemeinek olvashatóságát, így az  ország betűjelzését, a  határátlépés irányát és a határátkelőhely típusát jelölő piktogramot, továbbá a bélyegző azonosító számát, a határátkelőhely nevét, valamint a számsor (dátum, biztonsági kód) helyes beállítását. 100. A bélyegzőlenyomat tartalmi elemeinek olvashatatlansága vagy helytelen számsor észlelése esetén az útlevélkezelő a bélyegzőlenyomatot – a Schengeni kézikönyv alapján – a bal felső sarkán fekete okmánytintával elhelyezett két párhuzamos vonallal érvényteleníti, és új bélyegzőlenyomatot helyez el az úti okmányba. 22. Kettő vagy több (érvényes) úti okmánnyal rendelkező személy ellenőrzése 101. Ha a  kettős (többes) állampolgár több érvényes úti okmánnyal rendelkezik, akkor a  személyazonossága, állampolgársága igazolására bemutatott érvényes úti okmány szerinti határátlépési feltételek meglétét kell vizsgálni. Amennyiben a  kettős állampolgárságú személy egyik állampolgársága alapján harmadik ország állampolgárának minősül, a másik állampolgársága szerint azonban rendelkezik a szabad mozgás uniós jogával, akkor a személyt mint szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyt kell ellenőrizni. 102. Amennyiben az  érintett személy a  felmutatott úti okmány szerinti határátlépési feltételekkel nem rendelkezik, de a  jogszerűen birtokában lévő bemutatott másik érvényes úti okmány alapján a  határátlépésnek akadálya nincs, a személy átléptethető. 103. Ha a személynél jogszerűen birtokában lévő több, eltérő típusú úti okmány van (így különösen magán, szolgálati, diplomata úti okmány) ugyanúgy kell eljárni, mint a kettős állampolgárok esetében. 104. A magyar állampolgárság igazolásáig külföldinek kell tekinteni azt a személyt, aki személyazonosságát külföldi állam által kiállított érvényes úti okmánnyal igazolja. 105. Amennyiben egy személyről kétséget kizáróan megállapításra kerül, hogy magyar állampolgár, a  személy – az elkülönített helyen történő ellenőrzés során készült iratok kivételével – egyéb irat kiállítása nélkül beléptethető. 106. A több úti okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár beléptetése esetén a beléptető bélyegzőlenyomat fölé a rendszeresített fekete okmánytintával be kell jegyezni a jogszerűen birtokában lévő másik úti okmány számát a „+…… számú útlevél” bejegyzéssel. 23. Az úti okmányba bejegyzett személyek jelenlétének ellenőrzése, a határátlépésük tényének rögzítése az úti okmányba 107. Az úti okmány – a  birtokosán kívül – az  abba bejegyzett személy(ek) külföldre utazására jogosító okmány is, ha a  birtokossal együtt történik az  utazás. Az  úti okmányba bejegyzett személyek határátlépésekor a  határátlépés feltételeit külön-külön ellenőrizni kell. 108. Az úti okmányba bejegyzett harmadik országbeli állampolgárnak az  úti okmány birtokosa nélkül történő határátléptetése kivételes esetekben lehetséges. 109. Az úti okmány birtokosának és az úti okmányba bejegyzett vele együtt beutazó harmadik országbeli állampolgárnak együttesen kell kiutazniuk. Ha kilépéskor a  beléptetett személyek közül valaki nincs jelen, rendkívüli esetben engedélyezhető a kiutazás, amennyiben a kilépésre jelentkező személy a kilépésre nem jelentkező személy jogszerű magyarországi tartózkodását az  úti okmány nélkül is igazolni tudja, és az  kétséget kizáróan megállapítható (idegenrendészeti nyilvántartás). 110. A határátlépéskor az  átléptető bélyegzőlenyomat fölé a  rendszeresített fekete okmánytintával elhelyezett bejegyzéssel kell dokumentálni a harmadik országbeli állampolgár határátlépésének vagy át nem lépésének tényét. A rendszeresített fekete okmánytintával az alábbiakat kell bejegyezni: a) az úti okmány birtokosával együtt utazó esetén: „+keresztnév”; b) csak az úti okmány birtokosának utazása esetén: „E”; c) az úti okmány birtokosa nélkül utazó esetén: „keresztnév+E”. 111. Amennyiben az úti okmányba – annak birtokosán kívül – bejegyzett más személy részére is került elhelyezésre vízum, a határátlépés során elegendő egyetlen beléptető, illetve kiléptető bélyegzőlenyomatot elhelyezni a 110. pontnak megfelelő megjelölésekkel az alábbiak szerint: a) ha a  vízumbélyegek egymást követő lapoldalakra kerültek beillesztésre, az  utolsó vízummal szemben lévő lapoldalra; b) ha az a) alpont szerinti oldal nem használható, közvetlenül a következő lapoldalra; c) ha a  vízumbélyegek az  úti okmányba nem egymást követően kerültek beillesztésre, a  bélyegzőlenyomat az útiokmány-birtokos vízumával szemben lévő vagy azt követő lapoldalra vagy a következő olyan lapoldalra, ahol a bélyegzőlenyomat elhelyezhető. 24. Vízummal, tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekre vonatkozó speciális szabályok 112. Amennyiben a  vízumkötelezettség alá eső harmadik ország állampolgára két úti okmánnyal rendelkezik, amelyek közül az egyik az érvényes (vízum nélküli), a másik az időben még érvényes, de más ok miatt érvénytelen úti okmány, amely az  érvényes vízumot tartalmazza, akkor a  személy beléptetése esetén a  bélyegzőlenyomatot az  érvényes okmányban kell elhelyezni, amely fölé a  rendszeresített fekete okmánytintával be kell jegyezni a  jogszerűen birtokában lévő, érvényes vízumot tartalmazó másik úti okmány számát a „+…… számú útlevél” bejegyzéssel. 113. Ha a harmadik országbeli állampolgár érvényes úti okmánnyal és schengeni tagállam által kiállított érvényes, kártya formátumú tartózkodási engedéllyel rendelkezik (kivéve a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek), akkor a  személy beléptetése esetén a  beléptető bélyegzőlenyomat fölé a  rendszeresített fekete okmánytintával be kell jegyezni a jogszerűen birtokában lévő, érvényes tartózkodási engedély számát a „+…… számú tartózkodási engedély” bejegyzéssel. 114. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár birtokában érvényes úti okmány nincs, de schengeni tagállam által kiállított érvényes kártya formátumú tartózkodási engedéllyel rendelkezik (kivéve a  szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek), és megfelel a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben meghatározott, a beutazáshoz szükséges külön feltételeknek, akkor a személy beléptetése esetén a beléptető bélyegzőlenyomatot külön lapon kell elhelyezni, és a bélyegzőlenyomat fölé a rendszeresített fekete okmánytintával be kell jegyezni a  jogszerűen birtokában lévő, érvényes tartózkodási engedély számát a „+…… számú tartózkodási engedély” bejegyzéssel. 115. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár schengeni tagállam által kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és egyúttal más tagállam által elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, akkor az  intézkedő rendőrnek a  kiegészítő információt kérő formanyomtatványon kell kérni a  SIRENE Irodát, hogy a  tartózkodási engedélyt kiállító tagállamot – a  Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 1987/2006/EK rendelet (a továbbiakban: SIS II rendelet) 24. cikk szerinti figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam egyidejű tájékoztatása mellett – keresse meg a tartózkodási engedély érvényességének ellenőrzése céljából. 116. Ha a kiállító tagállam már visszavonta vagy visszavonja a tartózkodási engedélyt, abban az esetben a beutazási és tartózkodási tilalom végrehajtásának van helye, a beléptetést meg kell tagadni. 117. Ha a kiállító tagállam a beutazási és tartózkodási tilalom ellenére a tartózkodási engedélyt érvényesnek tekinti, akkor a Schengeni határ-ellenőrzési kódex vonatkozó szabálya szerint kell eljárni. 118. Amennyiben a tartózkodási engedélyt kiállító tagállam 4 órán belül nem igazol vissza, és a  tartózkodási engedély érvényességét megkérdőjelező más tény, gyanú nem merül fel, a tartózkodási engedélyt érvényesnek kell tekinteni. 119. Azon harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik hamis vagy hamisított úti okmánnyal rendelkeznek, annak ellenére, hogy valamely schengeni tagállam által kiadott eredeti és érvényes tartózkodási engedély vagy visszautazásra jogosító vízum birtokában vannak, meg kell tagadni a belépést. 120. Az aliasként (egyéb név) vagy visszaélés személyazonosságként elrendelt SIS II rendelet 24. cikk szerinti figyelmeztető jelzések esetén az  intézkedés alá vont és a  figyelmeztető jelzéssel érintett személy egyezőségének vizsgálata – azonosítási anyag vagy egyéb kiegészítő információ alapján – kötelező, mivel a személyazonosság tisztázása nélkül nem lehet a személlyel szemben a figyelmeztető jelzés szerint eljárni, azaz a beutazását megtagadni. 25. A kishatárforgalomban utazók ellenőrzésére vonatkozó szabályok 121. A kishatárforgalomban történő be- és kilépés feltételeit a  határátkelőhelyeken ellenőrizni kell, be- és kiléptető bélyegzőlenyomat nem helyezhető el az engedélyen és az úti okmányban. 122. Amennyiben az  érvényes kishatárforgalmi engedéllyel belépni kívánó harmadik országbeli állampolgár a  SIS-ben beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, a SIRENE Irodával történt egyeztetést követően beléptetését meg kell tagadni, és a  Schengeni határ-ellenőrzési kódexben a  beléptetés megtagadására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 123. Ha a beutazás a vízumrezsim keretében történik, akkor a személlyel szemben a kishatárforgalmi rezsim keretében adható kedvezmények nem biztosíthatóak, így a  határforgalom-ellenőrzés során a  Schengeni határ-ellenőrzési kódexben foglalt feltételeknek való megfelelés érdekében az  úti okmányokat kezelni kell. A  beléptetést végző útlevélkezelőnek nyilatkoztatni kell a személyt, hogy vízummal vagy kishatárforgalmi engedéllyel kíván beutazni, így a  nyilatkozattételnek megfelelően kerül rögzítésre a  HER …