218/2011. (X. 19.) Korm. rendelete a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági i

218/2011. (X. 19.) Korm. rendelete a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól. A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Alapelvek 1. § (1) A beszerzési eljárásban biztosítani kell a minősített adat, az alapvető biztonsági érdek, valamint a nemzetbiztonsági érdek védelmét, illetve a különleges biztonsági intézkedés érvényesítését. (2) A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és átláthatóságát. (3) A beszerzési eljárásban a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (2)–(6) bekezdésében foglalt alapelvek szerint kell eljárni. (4) A minősített adatokat tartalmazó beszerzések esetében a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 2. §-ában foglalt alapelvek szerint kell eljárni. (5) A beszerzési eljárás során figyelembe kell venni az ajánlatkérő szükségleteit az áru egész életciklusa – úgymint a kutatás és fejlesztés, az ipari fejlesztés, a gyártás, a javítás, a modernizálás, a módosítás, a karbantartás, a logisztika, a képzés, a tesztelés, a visszavonás és a használatból való kivonás – alatt. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. ajánlatkérő: a Kbt. 6. § (1) bekezdésében meghatározottak; 2. ajánlattevő: a Kbt. 4. § 1. pontjában meghatározottak; 3. alvállalkozó: a Kbt. 4. § 2. pontjában meghatározottak; 4. az ország alapvető biztonsági érdekével kapcsolatos beszerzés: a Kbt. 4. § 3. pontjában meghatározottak; 5. beszerzési eljárás: az e rendeletben meghatározott eljárások; 6. cégellenőrzés: a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat által végzett ellenőrzés, melynek célja annak vizsgálata, hogy a gazdasági szereplő bevonása a beszerzési eljárásba jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot, továbbá a gazdasági szereplő megfelel-e a beszerzési eljárásban való részvétel általános, pénzügyi és gazdasági alkalmassági, valamint a jogszerű működésre irányuló általános feltételeknek; 7. CPV nomenklatúra (közös közbeszerzési szójegyzék): a 2195/2002/EK rendelettel elfogadott, közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, az egyéb létező nómenklatúráknak való megfelelést biztosító referencia-nómenklatúra; 8. elektronikus árlejtés: a Kbt. 4. § 5. pontjában meghatározottak; 9. elektronikus út: a Kbt. 4. § 6. pontjában meghatározottak; 10. előzetes minősítés: a gazdasági szereplő nemzetbiztonsági szempontból történő előzetes átfogó vizsgálata a jegyzékre való felkerülés céljából; 11. európai műszaki tanúsítvány: valamely termék meghatározott rendeltetésre való alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési beruházási munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek a termék belső tulajdonságai és a meghatározott üzembe helyezési és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul, amit a tagállam által e célra kijelölt tanúsító szerv bocsát ki; 12. gazdasági szereplő: a Kbt. 4. § 9. pontjában meghatározottak; 13. hírszerző és elhárító tevékenység: a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a nemzetbiztonsági érdek érvényesítése céljából a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Nbtv.) meghatározott feladataik teljesítése során, a nyílt és titkos információgyűjtés eszközeivel folytatott tevékenysége; 14. írásbeli konzultáció: keretmegállapodásos eljárásban folytatható írásbeli egyeztetés az e rendelet 1. mellékletében meghatározott feltételek összességéről; 15. jegyzék: az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH) által vezetett, a beszerzési eljárásokra való meghívásra alkalmas gazdasági szereplők listája; 16. kutatás és fejlesztés: alap- és alkalmazott kutatásokat, valamint kísérleti fejlesztéseket magában foglaló minden olyan tevékenység, ahol az utóbbi tevékenység technológiai prototípusok – azaz valamely új koncepció vagy technológia teljesítményének a releváns vagy reprezentatív környezetben történő bemutatására szolgáló eszköz – megvalósítására is kiterjed; 17. különösen érzékeny beszerzés: a határvédelemmel kapcsolatos, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel összefüggő, a rejtjeltevékenységre vonatkozó, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy rendvédelmi szervek által végzett titkos információgyűjtő, illetve titkos adatszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő beszerzések; 18. különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzés: olyan beszerzés, amely tárgyának előállításánál, szállításánál, az előállításhoz szükséges alapanyagok és termékek szállításánál vagy felhasználásánál hatóság vagy jogszabály alapvető biztonsági érdekből vagy nemzetbiztonsági érdekből különleges követelményt ír elő, illetve amelynél az általánostól eltérő, humán erőforrások vagy technikai eszközök alkalmazásával végzett ellenőrzés szükséges; 19. minősített adat: a Mavtv. 3. § 1. pontjában meghatározott adatfajták; 20. nemzetbiztonsági ellenőrzés: az Nbtv. 68. §-ában meghatározott ellenőrzés; 21. nemzetbiztonsági érdek: az Nbtv. 74. §-ának a) pontjában meghatározottak; 22. nemzetbiztonsági szolgálat: az Nbtv. 1. §-ában meghatározott szervek; 23. részvételi dokumentáció: az ajánlatkérő által a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd részvételi szakaszában a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásához elkészített dokumentum; 24. részvételre jelentkező: a Kbt. 4. § 19. pontjában meghatározottak; 25. szabvány: valamely elismert szabványügyi szervezet által elfogadott, rendszeres vagy folyamatos alkalmazás céljából kialakított műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező érvényű és amely az európai, nemzeti vagy nemzetközi szabvány valamelyikének a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvényben így meghatározott fogalomba tartozik; 26. személyellenőrzés: a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat által az előzetes minősítési kérdőívben megjelölt személyeknek a külön jogszabály felhatalmazása alapján rendelkezésre álló adatkezelési rendszerekben történő ellenőrzése abból a célból, hogy az adott személy bevonása az e rendelet szerinti beszerzési eljárásokba jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot; 27. szerződési biztosíték: az ajánlatkérő által meghatározott, a beszerzési szerződést biztosító mellékkötelem, mely a gazdasági szereplő jegyzékből való törlése esetén történő szerződés megszűnéséből eredő kár megtérülésére szolgál; 28. válság: a mindennapi élet kárt okozó eseményeinek mértékét egyértelműen túllépő és sok ember életét, egészségét jelentősen veszélyeztető, a vagyontárgyak értékére jelentős hatást gyakorló vagy a népesség létfontosságú ellátása érdekében intézkedéseket követelő esemény bekövetkezése vagy bekövetkezésének veszélye, továbbá a fegyveres konfliktusok és háborúk; 29. védett foglalkoztató: a Kbt. 4. § 23. pontjában meghatározottak. (2) Ahol a Kbt. hivatkozott rendelkezéseiben közbeszerzési eljárás szerepel, azon e rendelet vonatkozásában beszerzési eljárást kell érteni. A beszerzési eljárásban nyílt eljárás lefolytatására és többváltozatú ajánlattételre nincs lehetőség, a Kbt. hivatkozott rendelkezéseiben a nyílt eljárásra, az ajánlati felhívásra és a többváltozatú ajánlatokra vonatkozó szabályokat figyelmen kívül kell hagyni. 3. Személyi és tárgyi hatály 3. § (1) A rendelet hatálya a Kbt. által ajánlatkérőként meghatározott szervezeteknek a Kbt. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a közbeszerzési eljárás mindenkori nemzeti értékhatárait elérő vagy azt meghaladó értékű olyan beszerzéseire terjed ki, amelyek minősített adatot tartalmaznak, alapvető biztonsági, vagy nemzetbiztonsági érdeket érintenek, vagy különleges biztonsági intézkedést igényelnek. (2) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti uniós közbeszerzési értékhatárokat (a továbbiakban: uniós értékhatár) elérő vagy azt meghaladó értékű, az (1) bekezdésben meghatározott beszerzésekre a rendelet hatálya akkor terjed ki, ha a beszerzésre az Országgyűlés illetékes bizottsága a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott. 4. § (1) A rendelet hatálya nem terjed ki a) a két vagy több tagállam által közösen folytatott, új termék kifejlesztésére irányuló, illetve e termék teljes életciklusára vagy annak egy részére vonatkozó kutatáson és fejlesztésen alapuló együttműködési program keretében megkötendő beszerzési szerződésekre, b) a harmadik országokban kiírt beszerzésekre – beleértve a nem katonai célú beszerzéseket is –, amelyek lefolytatására a haderőknek az Európai Unió területén kívül történő állomásoztatása során kerül sor, ahol a műveleti igények megkövetelik, hogy e szerződéseket a műveletek körzetében tevékenykedő gazdasági szereplőkkel kössék meg, c) a biztosítási szolgáltatások kivételével a pénzügyi szolgáltatásokra irányuló beszerzésekre, d) a Kbt. 9. § (5) bekezdés a) és d)–f) pontjaiban meghatározottakra. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott együttműködési program létrehozása esetén tájékoztatni kell az Európai Bizottságot a kutatási és fejlesztési kiadások arányáról a program teljes költségéhez képest, a költségmegosztási megállapodásról és a részes tagállam által eszközölni szándékozott beszerzések arányáról. (3) Kizárólag a (4) bekezdést kell alkalmazni: a) a Kbt. 9. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott beszerzésekre, b) a Kbt. 9. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott beszerzésekre, amennyiben a beszerzést a nemzetközi szervezet a saját céljai érdekében hajtja végre, vagy a beszerzési eljárást a tagállam folytatja le a nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárási szabályok szerint, c) a magyar állam által egy másik kormányzattal vagy állammal megkötött szerződésekre, amelyeknek tárgya: ca) minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, illetve nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő felszerelés szállítása, cb) közvetlenül ezekhez a felszerelésekhez kapcsolódó építési beruházások vagy szolgáltatások, vagy cc) minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, illetve nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő építési beruházások vagy szolgáltatások. (4) A (3) bekezdésben felsorolt esetekben a beszerzés körülményeinek vizsgálata alapján a Kormány – az iparügyekért felelős miniszter és a belügyminiszter közös előterjesztése alapján – egyedi feltételeket határozhat meg. 5. § A beszerzési tárgyakra a Kbt. 7. § (1)–(4) bekezdésében és 8. §-ában meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e rendelet hatálya alá tartozó beszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. 6. § (1) A becsült értéket a Kbt. 11–14. §-ában, 16. §-ában, 17. § (1) bekezdésében és 18. § (1)–(3) és (5)–(6) bekezdésében meghatározottak szerint kell megállapítani. (2) A Kbt. 18. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben e rendelet III. Fejezete szerint kell eljárni. (3) A becsült értéket a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjára, ha ilyen hirdetmény feladására nincs szükség, a beszerzési eljárás megkezdésének időpontjára vonatkoztatva kell megállapítani. 7. § (1) A 7. § (4) bekezdésében foglalt értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzésekre a II. Fejezetben foglaltakat, az ezen értékhatár alatti beszerzésekre a III. Fejezetben foglaltakat kell alkalmazni, kivéve, ha e rendelet másként rendelkezik. (2) A közösségi beszerzési eljárás lehet a) meghívásos eljárás, b) hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, c) versenypárbeszéd, d) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, e) keretmegállapodás. (3) A nemzeti beszerzési eljárás lehet a) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, b) versenypárbeszéd, c) könnyített eljárás, d) keretmegállapodás. (4) A közösségi beszerzések eljárási szabályait akkor kell alkalmazni, ha a beszerzés becsült értéke eléri vagy meghaladja a) az árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződések esetében a 101 738 430 forint, b) az építési beruházásra irányuló szerződések esetében az 1 273 702 050 forint értékhatárt. (5) A közösségi beszerzések eljárási szabályait nem kell alkalmazni a különösen érzékeny beszerzésekre, valamint a hírszerző és elhárító tevékenységgel összefüggő beszerzésekre. Az ilyen tárgyú beszerzésekre az e rendelet által meghatározott nemzeti beszerzési eljárás szabályait kell alkalmazni. 4. Az ajánlatkérőkre vonatkozó rendelkezések 8. § (1) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a Kbt. 22. §-ában meghatározottak szerint köteles eljárni. (2) Az ajánlatkérő beszerzésével kapcsolatban – a törvényben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettségei kivételével – kizárólag az 58. § (5) bekezdés alapján, valamint az ajánlatkérő felett irányítási vagy felügyeleti jogkört gyakorló szerv felé tartozik adatszolgáltatási kötelezettséggel. (3) Az ajánlatkérő minden beszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban vagy az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása esetén elektronikusan köteles dokumentálni. (4) A beszerzési eljárás során keletkezett iratok megőrzési kötelezettségére a Kbt. 34. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a minősített adatokat tartalmazó dokumentumokat legalább a minősítési idejük lejártáig meg kell őrizni. 5. Összeférhetetlenség 9. § (1) A beszerzési eljárásban az összeférhetetlenségre a Kbt. 24. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel. (2) A Kbt. 24. § (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenséget eredményez különösen az, a) ha az ajánlatkérő részvételi vagy ajánlattételi felhívást küld az érintett gazdasági szereplőnek (a továbbiakban: érdekelt gazdasági szereplő), vagy b) ha az adott személy vagy szervezet ba) az érdekelt gazdasági szereplővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, bb) az érdekelt gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, bc) az érdekelt gazdasági szereplőben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, bd) az ajánlatkérő nevében tulajdonosi jogokat gyakorol az érdekelt gazdasági szereplő tekintetében, be) az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja és az érdekelt gazdasági szereplő tekintetében az ajánlatkérő tulajdoni részesedéssel rendelkezik,vagy bf) a ba)–be) alpont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója. (3) Nem állapítható meg összeférhetetlenség a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben, ha az érdekelt gazdasági szereplő írásban nyilatkozik arról, hogy az eljárásban nem vesz részt részvételre jelentkezőként, ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként (a továbbiakban: távolmaradási nyilatkozat). (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a Kbt. 24. § (4) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz csatolni kell a távolmaradási nyilatkozatot. 6. A gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályok 10. § (1) A beszerzési eljárásban a gazdasági szereplőkre a Kbt. 25. § (1)–(4) és (6)–(7) bekezdésében és a 26–27. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni, a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel. (2) Az ajánlatkérő a szolgáltatás megrendelésére és az építési beruházásra irányuló szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló szerződések esetében a gazdasági szereplőtől a részvételi vagy ajánlattételi felhívásban megkövetelheti, hogy a részvételi jelentkezésben vagy az ajánlatban jelölje meg a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és megfelelő szakképesítését. 7. A jegyzék 11. § (1) A beszerzési eljárásban ajánlattevőként vagy alvállalkozóként kizárólag a jegyzékre felvett gazdasági szereplő vehet részt. A jegyzéken a) a Mavtv.-ben meghatározott telephely biztonsági tanúsítvánnyal (a továbbiakban: TBT) rendelkező gazdasági szereplők, b) az előzetes minősítésen megfelelt gazdasági szereplők, valamint c) a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítésen megfelelt gazdasági szereplők szerepelnek. (2) A jegyzéket az AH vezeti. Az ajánlatkérőt írásbeli megkeresése alapján az AH írásban vagy az ajánlatkérő által megadott e-mail címen elektronikus úton 8 napon belül tájékoztatja a jegyzéken szereplő gazdasági szereplőkkel összefüggő, jegyzéken szereplő adatokról. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok saját beszerzéseik tekintetében, az egyes beszerzésekhez kapcsolódóan az ajánlattételi felhívás megküldését megelőzően jogosultak a jegyzéken szereplő gazdasági szereplőket kiegészítő ellenőrzéseknek alávetni. Amennyiben a kiegészítő ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot vagy a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű működését veszélyeztető biztonsági kockázatot állapít meg, az ajánlattételi felhívással induló eljárásban a gazdasági szereplőnek ajánlattételi felhívás nem küldhető, a részvételi felhívással induló eljárásban a részvételi jelentkezőt a 36. § (1) bekezdés d) pontja alapján az érintett beszerzési eljárásból ki kell zárni. (4) A nemzetbiztonsági szolgálat a szakvélemény megküldésével értesíti az AH-t, ha a kiegészítő ellenőrzés során olyan nemzetbiztonsági kockázati tényezőt tár fel, ami alapján a jegyzékről törölni kell a gazdasági szereplőt. Az AH a TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplőt törli a jegyzékről, a TBT-vel rendelkező gazdasági szereplők esetén a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet (a továbbiakban: NBF) értesíti arról, hogy a gazdasági szereplő vonatkozásában nemzetbiztonsági kockázat merült fel. (5) Az AH tájékoztatja az Európai Bizottságot és a többi tagállamot arról a postai vagy elektronikus címről, ahova a jegyzékre történő felvétel iránti kérelmeket küldeni kell. 8. Előzetes minősítés 12. § (1) Bármely, a jegyzéken nem szereplő és TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplő a 2–5. mellékletben szereplő kérdőívek kitöltésével és az AH-nak való megküldésével kezdeményezheti az előzetes minősítés lefolytatását és a jegyzékre való felvételét. (2) Az előzetes minősítés cégellenőrzésből és személyellenőrzésből áll, amely ellenőrzéseket a) amennyiben a gazdasági szereplő a főtevékenysége alapján előreláthatólag az Nbtv. 6. és 7. §-ában meghatározott feladatköröket érintő, valamint a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség szervezeteiben folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggésben felmerülő beszerzésekben fog részt venni, az MK Katonai Biztonsági Hivatal (a továbbiakban: KBH), b) az a) pontba nem tartalmazó esetekben az AH folytatja le. (3) Amennyiben a gazdasági szereplő nem, vagy hiányosan nyújtja be a (2) bekezdés szerinti kérdőíveket és hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget, az AH elutasítja a gazdasági szereplő felvételét a jegyzékre. (4) Az AH a kérelem beérkezésétől, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás teljesítésétől számított 8 napon belül – a KBH-val történt előzetes egyeztetés alapján – dönt arról, hogy az előzetes minősítés lefolytatása a KBH vagy az AH hatáskörébe tartozik-e. Amennyiben a KBH hatáskörébe tartozik az előzetes minősítés lefolytatása, úgy az AH 8 napon belül megkeresi a KBH-t az eljárás lefolytatására. (5) Az AH a hatáskörébe tartozó előzetes minősítést a döntés meghozatalától számított, a KBH a hatáskörébe tartozó előzetes minősítést az AH megkeresésétől számított 50 napon belül végzi el. A határidő indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. (6) Az előzetes minősítést végző nemzetbiztonsági szolgálat az ellenőrzések elvégzése után nemzetbiztonsági szakvéleményt készít, amelyben nemzetbiztonsági kockázati tényező fennállását vagy annak hiányát állapítja meg. A KBH a nemzetbiztonsági szakvéleményt megküldi az AH-nak. (7) Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a KBH hatáskörébe tartozó előzetes minősítés esetében a nemzetbiztonsági szakvélemény kézbesítésétől – számított 8 napon belül jegyzékre veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel. (8) Az AH az érintett gazdasági szereplőt értesíti a jegyzékre vételről, illetve a jegyzékre vétel elutasításáról. Az elutasítást indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak helye nincs. Az elutasításról szóló döntés kézhezvételétől számított 1 éven belül a gazdasági szereplő nem vehető jegyzékre. (9) Ha elutasítására azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott, illetve hamis nyilatkozatot tett, a gazdasági szereplő az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított 3 éven belül nem vehető jegyzékre. 9. Beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés 13. § (1) Az ajánlatkérő a 2–5. melléklet szerinti kérdőíveknek az AH-hoz való megküldésével kezdeményezi a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést a jegyzéken nem szereplő részvételre jelentkező vagy az eljárásba alvállalkozóként bevonni kívánt gazdasági szereplő tekintetében. (2) A beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés cégellenőrzésből és személyellenőrzésből áll, amely ellenőrzéseket a) az Nbtv. 6. és 7. §-ában meghatározott feladatköröket érintő, valamint a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség szervezeteiben folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggésben felmerülő beszerzésekben a KBH, b) az a) pontba nem tartalmazó esetekben az AH folytatja le. (3) Amennyiben a kérdőívek hiányosan kerülnek benyújtásra, és a gazdasági szereplő hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított 10 napon belül nem tesz eleget, az AH elutasítja a gazdasági szereplő felvételét a jegyzékre. (4) Az AH a kérelem beérkezésétől, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás teljesítésétől számított 8 napon belül – a KBH-val történt előzetes egyeztetés alapján – dönt arról, hogy a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés lefolytatása a KBH vagy az AH hatáskörébe tartozik-e. Az AH a hatáskörébe tartozó minősítést a döntés meghozatalától számított, a KBH a hatáskörébe tartozó minősítést az AH megkereséstől számított a) 70 napon belül végzi el, ha az ellenőrzések során „C” típusú kérdőívhez kötődő nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzésére van szükség, b) 55 napon belül végzi el, ha az ellenőrzések során „B” típusú kérdőívhez kötődő nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzésére van szükség, c) 40 napon belül végzi el az a) és b) pontokba nem tartozó esetekben. A határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható. Az ellenőrzések elvégzése után a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést végző nemzetbiztonsági szolgálat a 12. § (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el. (5) Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a KBH hatáskörébe tartozó minősítés esetében a nemzetbiztonsági szakvélemény kézbesítésétől – számított 8 napon belül jegyzékre veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel. (6) Az AH a minősítést kezdeményező ajánlatkérőt, valamint a gazdasági szereplőt értesíti a jegyzékre vételről, illetve a jegyzékre vétel elutasításáról. Az elutasítást indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak helye nincs. Az elutasításról szóló döntés kézhezvételétől számított 1 éven belül a gazdasági szereplő nem vehető jegyzékre. (7) Ha elutasítására azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott, illetve hamis nyilatkozatot tett, a gazdasági szereplő az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított 3 éven belül nem vehető jegyzékre. 14. § (1) A jegyzékre vett TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplő az utolsó, éves felülvizsgálat során végzett ellenőrzést követő 12. hónap utolsó napjáig köteles a 2–5. melléklet szerinti kérdőíveket ismét kitölteni és az AH-nak megküldeni. (2) Amennyiben a gazdasági szereplő nem tesz eleget éves adatszolgáltatási kötelezettségének vagy hiányosan nyújtja be a kérdőíveket és hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget, úgy az AH a gazdasági szereplőt – egyidejű értesítése mellett – törli a jegyzékről. (3) Az AH – a KBH-val történt előzetes egyeztetés alapján – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt arról, hogy a jegyzéken tartáshoz szükséges ellenőrzések elvégzése a KBH vagy az AH hatáskörébe tartozik-e. A szükséges ellenőrzéseket az AH a hatáskörébe tartozó esetben a döntés meghozatalától számított, a KBH a hatáskörébe tartozó esetben az AH megkeresésétől számított 50 napon belül végzi el, mely határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható, majd a 12. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el. (4) A jegyzéken szereplő gazdasági szereplő a változás beálltát követő 8 napon belül köteles bejelenteni az AH-nak, ha a cégellenőrzési kérdőív tartalmában vagy a személyellenőrzéssel érintett személyek körében változás áll be, a gazdasági szereplő ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult vagy a Gazdasági Versenyhivatal jogerős elmarasztaló határozatot hozott. (5) Az AH a (3) bekezdésben foglaltak szerint intézkedik a gazdálkodó szervezet újbóli cégellenőrzésének vagy további személyellenőrzések végrehajtása érdekében, illetve a csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álló gazdasági szereplőt további ellenőrzések lefolytatása nélkül törli a jegyzékről. (6) Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a KBH által végzett ellenőrzések esetén a nemzetbiztonsági szakvélemény kézhezvételétől – számított 15 napon belül a gazdasági szereplőt a) – egyidejű értesítése mellett – törli a jegyzékről, amennyiben vele szemben az ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázati tényező merült fel, b) a jegyzéken tartja, amennyiben vele szemben az ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel. (7) A (2) bekezdésben, a (6) bekezdés a) pontjában és a 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított 1 éven belül a gazdasági szereplő nem vehető jegyzékre. (8) Ha törlésére azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott, illetve hamis nyilatkozatot tett, a gazdasági szereplő az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított 3 éven belül nem vehető jegyzékre. 15. § (1) A jegyzék tartalmazza: a) a gazdasági szereplő nevét és címét, b) a gazdasági szereplő főtevékenységét, c) azt, hogy a gazdasági szereplő rendelkezik-e TBT-vel és a TBT minősítési szintjét, d) a jegyzékre vétel dátumát, e) a gazdasági szereplő utolsó cégellenőrzésének dátumát. (2) Az (1) bekezdésben szereplő adatokat az AH a jegyzékről való törlést követő 3 évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. 10. Feltételek a minősített adatok védelme érdekében 16. § (1) A „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásban kizárólag az a gazdasági szereplő vehet részt, illetve az ajánlatkérő kizárólag annak a gazdasági szereplőnek küldhet részvételi felhívást vagy ajánlattételi felhívást, aki érvényes és megfelelő szintű TBT-vel rendelkezik. (2) Az ajánlatkérő köteles a részvételi felhívásban és az ajánlattételi felhívásban szerepeltetni, hogy a beszerzési eljárás milyen minősítési szintű adatokat érint. 11. A verseny biztosítása 17. § A beszerzési eljárásban a verseny biztosítására a Kbt. 28. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni. 12. Fenntartott szerződések 18. § (1) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja a jegyzéken szereplő és védett foglalkoztatók számára, vagy úgy rendelkezhet, hogy a beszerzési szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, amennyiben az érintett alkalmazottak többsége fogyatékos személy, akik – fogyatékosságuk jellege vagy súlyossága miatt – szokásos körülmények között nem folytathatnak keresőtevékenységet. (2) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja a jegyzéken szereplő és a külön jogszabályban meghatározott, a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott személyeket foglalkoztatók számára. (3) A részvételi felhívásban és az ajánlattételi felhívásban hivatkozni kell az (1) és (2) bekezdésben meghatározott fenntartásokra. 13. A kommunikáció, az adatkezelés és a határidő számításának szabályai 19. § (1) A beszerzési eljárásban a kommunikáció, az adatkezelés és a határidő számítására vonatkozóan a Kbt. 35. §-ában, 36. § (1)–(5) és (7) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni a (2)–(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel. (2) A Kbt. 36. § (1) bekezdésében meghatározott, a közbeszerzési eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának módjáról rendelkező külön Korm. rendelet helyett e rendelet vonatkozásában a (3)–(6) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. A Kbt. 35. § (4) bekezdésében meghatározott, a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentum helyett e rendelet vonatkozásában a (7) bekezdésnek megfelelő dokumentumot kell érteni. (3) A kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során biztosítani kell a) az adatok sértetlenségének, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bizalmasságának megőrzését, valamint azt, b) hogy az ajánlatkérő csak a benyújtásra vonatkozó határidő lejárta után vizsgálja meg a részvételi jelentkezések és ajánlatok tartalmát. (4) Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elektronikus továbbításához és átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges leírásokra vonatkozó információt – az adatvédelmi kódolást is beleértve – az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani, b) az ajánlatkérő előírhatja, hogy az elektronikus ajánlatokat az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben (a továbbiakban: Eat.) meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy minősített elektronikus aláírással kell ellátni, c) a gazdasági szereplőknek az ajánlatkérőhöz be kell nyújtaniuk a dokumentumokat, tanúsítványokat, nyilatkozatokat és mintapéldányokat vagy mintapéldányok fotóit, amennyiben azok elektronikus formátumban nem állnak rendelkezésre az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések benyújtására megállapított határidő lejárta előtt. (5) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: a) az ajánlatokhoz és a részvételi jelentkezésekhez kapcsolódó elektronikus aláírások megfelelnek az Eat. rendelkezéseinek, b) az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható, c) a megállapított határidők előtt senki nem férhet hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz, d) amennyiben a c) pontban meghatározott hozzáférési tilalmat megsértik, a tilalom megsértésének ténye egyértelműen megállapítható, e) csak az arra jogosult személyek állapíthatják vagy változtathatják meg a beérkezett adatok megnyitásának időpontját, f) a szerződés-kiválasztási eljárás vagy a beszerzési eljárás különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése révén lehetséges, g) a jogosultsággal rendelkező személyek egyidejű intézkedése csak az előírt időpontot követően biztosíthat hozzáférést a továbbított adatokhoz, h) az e követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére jogosult személyek számára maradnak hozzáférhetők. (6) A „Bizalmas!” vagy magasabb minősítési szintű adatok elektronikus továbbítása csak az NBF által engedélyezett, a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 6.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti TEMPEST követelményeknek megfelelően történhet. (7) Az ajánlatkérő előírhatja, hogy az elektronikus úton benyújtott írásbeli nyilatkozatokat az Eat-ben meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. (8) A minősített adatokat tartalmazó írásbeli nyilatkozatok faxon nem teljesíthetőek. Ahol e rendelet szerint az írásbeli nyilatkozatot faxon kell vagy lehet teljesíteni, a minősített adatokat tartalmazó írásbeli nyilatkozatok esetén elsősorban a (6) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus utat kell igénybe venni. Ha a követelménynek megfelelő elektronikus út nem áll a gazdasági szereplő rendelkezésére, az írásbeli nyilatkozatot közvetlen kézbesítés útján kell teljesíteni. 20. § A gazdasági szereplők üzleti titkainak védelmére a Kbt. 80. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. 21. § (1) A beszerzési eljárásban biztosítani kell a minősített adat, az alapvető biztonsági érdek, valamint a nemzetbiztonsági érdek védelmét, illetve a különleges biztonsági intézkedés érvényesítését a Mavtv., valamint az Nbtv. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. (2) Az ajánlatkérő köteles a részvételi felhívás vagy az ajánlattételi felhívás minősítését kezdeményezni, amennyiben a Mavtv. szerinti minősítési feltételek fennállnak. (3) Az ajánlatkérő köteles a részvételi felhívásban és az ajánlattételi felhívásban előírni azokat a kötelezettségeket a gazdasági szereplők számára, melyek az (1) bekezdésben meghatározott érdekeket szolgálják. 22. § (1) A beszerzési eljárásban a részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő vagy az ajánlattevő referenciaként hivatkozhat arra, hogy korábban már részt vett beszerzési eljárásban, az ajánlatkérő és a beszerzési eljárás kezdő időpontjának megjelölésével. További adatokat a gazdasági szereplő kizárólag a korábbi beszerzési eljárás ajánlatkérőjének írásos engedélyével közölhet. (2) Az e rendelet hatálya alá nem tartozó beszerzési eljárásban a gazdasági szereplő az e rendelet szerinti beszerzési eljárásban való részvételére referenciaként csak az ajánlatkérő előzetes, írásos engedélyével hivatkozhat. (3) A korábbi beszerzési eljárás ajánlatkérője az írásos engedélyben meghatározza, hogy a gazdasági szereplő a referenciában mely adatokat jelölheti meg. 23. § A beszerzési eljárásban a határidők megállapítására a Kbt. 37. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni. II. FEJEZET KÖZÖSSÉGI BESZERZÉSEK 14. Előzetes összesített tájékoztató 24. § (1) Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően előzetes összesített tájékoztató útján nyilvánosságra hozhatja: a) az árubeszerzésre irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét – CPV-nómenklatúrára való hivatkozással megállapított – termékcsoportonként, amelyeket a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni, b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét minden egyes szolgáltatáskategóriában, amelyeket a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni, c) az építési beruházásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások lényeges jellemzőit, amelyeket a következő 12 hónap folyamán kíván megkötni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott előzetes összesített tájékoztatót – amennyiben az ajánlatkérő annak nyilvánosságra hozatala mellett dönt – a Bizottságnak a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és az 1564/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 842/2011/EU végrehajtási rendeletének (a továbbiakban: 842/2011/EU végrehajtási rendelet) XV. mellékletében foglaltak szerinti tartalommal az ajánlatkérő által előirányzott beszerzésekről szóló tervezet elfogadása után soron kívül a) el kell küldeni – a Közbeszerzési Hatóságon keresztül – az Európai Unió Kiadóhivatalának vagy b) közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján. (3) Amennyiben a közzététel a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott módon történik, akkor az ajánlatkérő honlapján való közzététel szándékáról – a közzétételt megelőzően – elektronikus formában tájékoztatni kell az Európai Bizottságot a 842/2011/EU végrehajtási rendelet VIII. mellékletében foglaltak szerinti tartalommal. Az ajánlatkérő honlapján közzétett előzetes összesített tájékoztatónak tartalmaznia kell az Európai Bizottság részére küldött tájékoztatás feladásának időpontját. (4) Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy az előzetes összesített tájékoztatót a (2) bekezdésben foglaltak elvégzését követően nemzeti szinten is – valamely országos napilapban – közzéteszi. A nemzeti szinten közzétett előzetes összesített tájékoztató a) nem tartalmazhat az Európai Bizottságnak elküldött vagy az ajánlatkérő honlapján közzétett előzetes összesített tájékoztatóban foglalt adatoktól eltérő adatokat, b) tartalmazza az előzetes összesített tájékoztató Európai Bizottság részére történő feladásának vagy az ajánlatkérő honlapján történő közzétételének az időpontját. (5) A határidő rövidítésének lehetőségével az ajánlatkérő csak abban az esetben élhet, ha az (1) bekezdésben meghatározott előzetes összesített tájékoztatót közzétette. (6) E § rendelkezései nem alkalmazhatóak a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál. 15. Hirdetmény 25. § (1) Az ajánlatkérő hirdetményt tesz közzé: a) a 842/2011/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében foglaltak szerinti tartalommal a keretmegállapodás megkötésére irányuló szándékáról, valamint meghívásos eljárás, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd alkalmazása esetén a beszerzési szerződés megkötésére irányuló szándékáról, b) a 842/2011/EU végrehajtási rendelet XVII. mellékletében foglaltak szerinti tartalommal a szerződés kiválasztásáról szóló döntés meghozatalától, illetve a keretmegállapodás megkötésétől számított 48 napon belül a beszerzési eljárás eredményéről. (2) A közösségi beszerzési eljárást megindító felhívás a beszerzési eljárás egyes fajtáira irányadó szabályok szerint részvételi felhívás vagy ajánlattételi felhívás. A közösségi beszerzési eljárást megindító felhívás tartalmára a Kbt. 39. §-ának, valamint 40. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, a (3)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel. (3) Az ajánlatkérő nem köteles az (1) bekezdés b) pontja szerinti, a beszerzési eljárás eredményéről szóló hirdetményt közzétenni a II. Fejezetben foglalt rendelkezéseknek megfelelően létrejött keretmegállapodások alapján megkötött egyes beszerzési szerződésekről. (4) Az ajánlatkérő az (1) bekezdés b) pontja szerinti, a beszerzési eljárás eredményéről szóló hirdetmény közzététele esetén mellőzheti egyes, a szerződés kiválasztására vagy a keretmegállapodás megkötésére vonatkozó adatok közzétételét, amennyiben az érintett adatok közzététele a) akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel – különösen az alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekekkel – vagy b) sértené egy meghatározott – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy c) sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt. (5) Az ajánlatkérő közzétehet olyan, a beszerzési szerződésekkel kapcsolatos hirdetményeket, amelyek közzététele az (1) bekezdés alapján nem kötelező. 26. § (1) Az ajánlatkérő a hirdetményt az Európai Bizottságnak címezve a) a Közbeszerzési Hatóságon keresztül az Európai Unió Kiadóhivatalának, vagy b) a 6. mellékletben meghatározott adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton küldi meg. (2) A határidő rövidítése esetén a hirdetményeket: a) telefaxon az Európai Bizottságnak, vagy b) a 6. mellékletben meghatározott adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban elektronikus úton kell megküldeni. (3) A hirdetményt teljes terjedelmében magyarul kell közzétenni és ez az eredeti nyelvi változat tekintendő az egyetlen hiteles szövegnek. (4) Az ajánlatkérő a hirdetmények feladásának időpontját köteles igazolni. (5) Az Európai Bizottságtól az ajánlatkérőhöz érkező – az elküldött adatok közzétételét és a közzététel időpontját tartalmazó – visszaigazolása a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül. 27. § (1) Az ajánlatkérő a meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben a részvételi szakaszban kiválasztott gazdasági szereplőket egyidejűleg és írásban hívja fel ajánlatuk megtételére, a tárgyalásban való részvételre vagy a párbeszédben való részvételre, amely felhívás tartalmazza: a) az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az ismertető és az esetleges kiegészítő dokumentumok egy példányát, vagy b) az a) pontban megjelölt dokumentumokhoz való hozzáférés módjára történő hivatkozást, amennyiben azokat elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetővé tették. (2) Ha az ajánlattételhez szükséges dokumentáció, ismertető, vagy bármely kiegészítő irat az ajánlatkérőtől eltérő jogalanynál található, az (1) bekezdésben meghatározott felhívásnak tartalmaznia kell azt a címet, ahonnan az iratok megkérhetőek, az iratok megkérésének határidejét, az iratokért fizetendő összeget és a fizetés módját. Az eltérő jogalany az iratok megküldésére irányuló kérés beérkezését követően haladéktalanul megküldi az iratokat a gazdasági szereplőnek. (3) Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra, ismertetőre vagy kiegészítő iratokra vonatkozó további információkat – feltéve, hogy azokat kellő időben kérték – az ajánlatkérő vagy az ajánlatkérőtől eltérő jogalany az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább 6 nappal, meghívásos eljárás, valamint a határidők rövidítése esetén legalább 4 nappal megküldi a gazdasági szereplőnek. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott felhívásnak tartalmaznia kell: a) a részvételi felhívás közzétételéről szóló hirdetményre való hivatkozást, b) az ajánlatok beérkezésének határidejét, c) azt a címet, ahova az ajánlatokat küldeni kell, d) az ajánlattétel nyelvét vagy nyelveit, e) versenypárbeszéd esetén a konzultációk megkezdésére megállapított időpontot és helyet, továbbá a használt nyelveket, f) azokra az iratokra való hivatkozást, amelyeket az ajánlattevők által tett ellenőrizhető nyilatkozatok alátámasztása végett, vagy a közölt adatok kiegészítése végett a 37–45. §-ban foglaltakkal összhangban kell benyújtani, g) a bírálati szempontok relatív súlyozását, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjának csökkenő fontossági sorrendjét, amennyiben ezeket a hirdetmény, az ajánlattételhez szükséges dokumentáció vagy az ismertető nem tartalmazza. (5) Versenypárbeszéd esetén a (4) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott információkat nem a párbeszédben való részvételre történő felhívásnak, hanem az ajánlattételi felhívásnak kell tartalmaznia. (6) Valamennyi eljárásban az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell az ajánlatkérő által a szerződés 75. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott megszűnés esetére vonatkozó, százalékban meghatározott szerződési biztosítékot, melynek mértéke a szerződés ellenértékének legalább 30%-a, legfeljebb 50%-a. 28. § (1) A hirdetmény és annak tartalma az Európai Bizottság részére történő elküldésének időpontja előtt nemzeti szinten vagy az ajánlatkérő honlapján nem tehető közzé. (2) Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a 25. § (1) bekezdésben meghatározott, kötelezően közzéteendő hirdetményeket a hirdetménynek az Európai Bizottság részére történő elküldését követően nemzeti szinten is – valamely országos napilapban – közzé teszi. (3) Amennyiben az ajánlatkérő a hirdetményt nemzeti szinten is közzé teszi, a hirdetmény a) nem tartalmazhat az Európai Bizottságnak feladott hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, b) tartalmazza a hirdetménynek az Európai Bizottság részére történő feladása időpontját. 16. Határidők 29. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi és a részvételi határidőt úgy köteles meghatározni, hogy – tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlatok összetettségére, a benyújtandó dokumentumok körére – elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés összeállításához és benyújtásához, figyelembe véve az egyes eljárási fajtákra vonatkozóan előírt minimális határidőket is. (2) Meghívásos eljárás, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd alkalmazása esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a hirdetmény feladásától számított 37 nap. (3) Meghívásos eljárás alkalmazása esetében az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlattételi felhívás megküldésétől számított 40 nap. A határidő kezdőnapja az ajánlattételi felhívás megküldésének napja. (4) Amennyiben az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót tett közzé, az előzetes tájékoztató közzététele miatt a (3) bekezdésben meghatározott határidő 36 napra rövidíthető, azonban az a más okból eredő határidő-rövidítésekkel együttesen sem lehet kevesebb 22 napnál. Az előzetes tájékoztató közzététele miatt a határidő csak abban az esetben rövidíthető, ha az előzetes összesített tájékoztató a 25. § (1) bekezdés a) pontja szerinti részvételi felhívásra vonatkozó hirdetmény tartalmára vonatkozóan előírt valamennyi adatot tartalmazza és az előzetes összesített tájékoztatót a hirdetmény feladása előtt legalább 52 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték. (5) A határidő rövidíthető: a) a (2) bekezdésben meghatározott határidő esetében 7 nappal, ha a hirdetményeket elektronikus úton készítik el és továbbítják, b) a (3) bekezdésben meghatározott határidő esetében 5 nappal, amennyiben az ajánlatkérő – a 6. melléklettel összhangban – elektronikus úton a hirdetmény közzétételének az időpontjától kezdve korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és bármely más kiegészítő dokumentumhoz, megadva a hirdetmény szövegében azt az internetcímet, amelyen e dokumentáció elérhető. (6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott határidő rövidítések együttesen is alkalmazhatóak. 30. § Ha meghívásos eljárás vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében sürgősség miatt nem lehet alkalmazni a 29. §-ban megállapított határidőket, az ajánlatkérő: a) a részvételi jelentkezés beérkezésének határidejét, a hirdetmény feladásától számított legalább 15 nap, ha a hirdetményt a 6. mellékletben megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton adták fel, legalább 10 nap időtartamban állapíthatja meg, b) meghívásos eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határidejét, az ajánlattételi felhívás időpontjától számított legalább 10 nap időtartamban állapíthatja meg. 31. § (1) Ha bármely okból az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és a kiegészítő dokumentumok vagy további információ rendelkezésre bocsátása a Kbt. 45. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem történt meg, vagy amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése, vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, az ajánlatok beérkezésének határidejét meg kell hosszabbítani annak érdekében, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról. (2) A határidő meghosszabbítására a Kbt. 41. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (3) Az eljárást megindító felhívás visszavonására a Kbt. 44. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. 32. § A kiegészítő tájékoztatás adására a Kbt. 45. § (1)–(3) és (5)–(8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 17. Műszaki leírás 33. § (1) A beszerzés tárgyának meghatározására a Kbt. 46. §-ában, a műszaki leírásra a Kbt. 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (2) A műszaki leírásokat a közösségi joggal összhangban és a kötelező nemzeti műszaki előírások – ideértve a termékbiztonságra vonatkozó előírásokat is –, valamint a nemzetközi szabványügyi megállapodások által az együttműködés garantálása érdekében előírt műszaki követelmények sérelme nélkül az alábbi módon kell megfogalmazni: a) műszaki leírásra való hivatkozással és – az itt meghatározott sorrendben – hivatkozva aa) az európai szabványokat átültető nemzeti civil szabványokra, ab) az európai műszaki engedélyekre, ac) a közös civil műszaki leírásokra, ad) a nemzetközi szabványokat átültető nemzeti civil szabványokra, ae) az egyéb nemzetközi civil szabványokra, af) az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerekre, vagy – ezek hiányában – egyéb, az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint a termékek felhasználására vonatkozó nemzeti civil szabványokra, nemzeti műszaki tanúsítványokra, illetve nemzeti műszaki leírásokra, ag) az iparból származó és ott széles körben elismert civil műszaki leírásokra, vagy b) a teljesítmény, illetve a funkcionális – a rendelkezésre állás esetén környezetvédelmi jellemzőket is tartalmazó – követelmények alapján, vagy c) a b) pontban meghatározott teljesítmény, illetve funkcionális követelmények alapján, az e teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, az a) pontban felsorolt leírásokra hivatkozva, vagy d) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban felsorolt leírásokra hivatkozva, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre történő hivatkozással. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie. (4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti, hivatkozott paramétereket olyan pontosan kell meghatározni, hogy az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését lehetővé tegyék. (5) Ha az ajánlatkérő él a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott leírásokra történő hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg az általa hivatkozott leírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában kétséget kizáró módon bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásokban meghatározott követelményeknek. (6) Ha az ajánlatkérő a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint készíti el a műszaki leírást, nem utasíthat vissza olyan, termékre, szolgáltatásra vagy építési beruházásra irányuló ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt átültető nemzeti szabványnak, európai műszaki tanúsítványnak, közös műszaki leírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszernek, amennyiben ezek a leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevőnek az ajánlatában az ajánlatkérő számára kétséget kizáró módon bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeinek. (7) Amennyiben az ajánlatkérő környezetvédelmi jellemzőket állapít meg a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmények tekintetében, használhatja az európai, nemzeti, vagy nemzetközi ökocímkék vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokat vagy szükség esetén azok egy részét, feltéve, hogy: a) ezek a leírások megfelelőek a szerződés tárgyát képező árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására, b) a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg, c) az ökocímkét olyan eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – így kormányzati szerv, fogyasztó, gyártó, forgalmazó és környezetvédelmi szervezet – részt vehetett és d) a leírások valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők. (8) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan márkára, forrásra, különleges eljárásra, védjegyre, szabadalomra, típusra, származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (2) és (5) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie. 18. Tájékozódási kötelezettség előírása 34. § (1) E rendelet szerinti eljárásban alkalmazni lehet a Kbt. 54. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakat. (2) Ha az ajánlatkérő előírja a Kbt. 54. § (1) bekezdés szerinti követelményekről történő tájékozódást, az ajánlattételi felhívásban az ajánlattevőket felhívja arra, hogy nyilatkozzanak arról ajánlatuk elkészítésénél figyelembe vették-e az építési beruházás kivitelezése, vagy a szolgáltatásnyújtás helyén hatályos munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségeket. (3) A (2) bekezdésben meghatározottak nem ellentétesek az aránytalanul alacsony árat tartalmazó ajánlatok vizsgálatára vonatkozó 50. §-ban foglalt rendelkezésekkel. 19. Kizáró okok 35. § (1) A kizáró okokra a Kbt. 56. és 57. §-ában foglaltakat kell alkalmazni a (2)–(5) bekezdésben és a 36. §-ban foglalt kiegészítéssel. (2) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmassági igazolásban olyan gazdasági szereplő, aki a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) szerinti terrorcselekmény, valamint légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült. (3) A (2) bekezdésben említett bűncselekményekhez hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió más tagállamában letelepedett gazdasági szereplő esetében a 2002/475/IB kerethatározat 1. és 3. cikke szerinti terrorista bűncselekményeket és terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekményeket, valamint a 4. cikke szerinti felbujtást, bűnsegélyt vagy kísérletet kell érteni. (4) A Kbt. 56. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, szakmai tevékenységgel kapcsolatos bűncselekmények különösen a Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények. (5) A Kbt. 57. § (1) bekezdés f) pontja szerinti szakmai kötelezettségszegés különösen az, ha a gazdasági szereplő korábbi beszerzési eljárásban megszegte a minősített adatok védelmével, vagy a teljesítés biztonságával kapcsolatos kötelezettségeit. (6) Az ajánlattevő, részvételre jelentkező, az eljárásba alvállalkozóként bevonni kívánt gazdasági szereplő és az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő köteles az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani hozzájáruló nyilatkozatát a (2) és (3) bekezdésben, valamint a Kbt. 56. § (1) bekezdés c) és h) pontjában foglalt kizáró okok ellenőrzése során az ajánlatkérő tudomására jutó, a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok kezeléséhez. 36. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia azon részvételre jelentkezőt a) aki nem szerepel a jegyzéken és a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés ajánlatkérő által történő kezdeményezése érdekében nem csatolta a 2–5. melléklet szerinti kérdőíveket, b) akit a beszerzéshez kötődő minősítési vizsgálat eredményeként a jegyzékre nem vesznek fel, c) aki a jegyzéken nem szereplő és alvállalkozóként bevonni kívánt gazdasági szereplő vonatkozásában az alvállalkozó beszerzési eljáráshoz kötődő minősítésének ajánlatkérő által történő kezdeményezése érdekében nem csatolta az alvállalkozó által kitöltött, 2–5. melléklet szerinti kérdőíveket, d) akinek a kiegészítő ellenőrzése során a nemzetbiztonsági szolgálat az érintett beszerzési eljárás vonatkozásában nemzetbiztonsági kockázati tényező, vagy a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű működését veszélyeztető biztonsági kockázati tényező fennállását állapította meg. (2) Az eljárásból kizárt az olyan részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, a) akit a jegyzékből a beszerzési eljárás alatt töröltek, b) aki a megelőző 3 éven belül a jegyzékre való felvételére irányuló eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott, illetve hamis nyilatkozatot tett. (3) Ha a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő valamelyik alvállalkozójával szemben nemzetbiztonsági kockázati tényező merül fel, egy esetben a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő ezen alvállalkozó helyett mást jelölhet meg. Második ilyen esetben, vagy ha két vagy annál több alvállalkozónál merül fel nemzetbiztonsági kockázati tényező, a részvételre jelentkezőt, illetve ajánlattevőt az eljárásból ki kell zárni. (4) A „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásból kizárt az a részvételre jelentkező, aki nem rendelkezik megfelelő szintű TBT-vel, vagy akitől a beszerzési eljárás alatt visszavonják a megfelelő szintű TBT-t. (5) A „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásból kizárt az olyan részvételre jelentkező, aki nem teljesíti a Mavtv.-ben a „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatok felhasználásához előírt feltételeket. (6) Az ajánlatkérő köteles a részvételi és az ajánlattételi felhívásban hivatkozni az (1)–(5) bekezdésben felsorolt kizáró okokra. (7) Amennyiben a részvételre jelentkező az ajánlattételi szakaszban nem nyújt be ajánlatot, köteles az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőig visszaküldeni az ajánlattételi felhívással kapcsolatos összes iratot. A kizárt, az érvénytelen vagy a nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a beszerzéssel kapcsolatos összes iratot az ajánlatkérőnek visszaküldeni. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítését követő 30 napon belül a beszerzéssel kapcsolatos minősített adatot tartalmazó valamennyi iratot köteles visszaküldeni az ajánlatkérő részére. (8) Amennyiben a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő a (7) bekezdés szerinti határidőben a korábbi beszerzési eljárásban történő ajánlattételhez rendelkezésére bocsátott iratokat hiánytalanul nem küldi vissza az ajánlatkérőnek, az ajánlatkérő a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezményre való figyelmeztetéssel felszólítja az összes irat visszaszolgáltatására, valamint a felszólítással egyidejűleg e tényről az AH-t értesíti. Az AH a mulasztó gazdasági szereplő jegyzéken való szerepeltetését az értesítés kézhezvételének napjától mindaddig felfüggeszti, amíg az iratokat az ajánlattevő vissza nem szolgáltatja. Az okmányok visszaszolgáltatásának tényéről az ajánlatkérő az AH-t haladéktalanul tájékoztatja. (9) Nem lehet részvételre jelentkező, ajánlattevő, alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet, aki a rendelet hatálya alá tartozó korábbi beszerzési eljárásban történő ajánlattételhez rendelkezésére bocsátott iratokat nem szolgáltatja vissza, továbbá az iratok visszaszolgáltatásától számított 2 évig az, aki a (7) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 30. napon túl szolgáltatja vissza azokat. 20. A gazdasági szereplő alkalmassága 37. § (1) A szerződés teljesítésére való alkalmasság megállapítására a Kbt. 55. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. (2) A Kbt. 55. § (1) bekezdés a)–c) pontjában előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő és az alvállalkozó együttesen is megfelelhet. (3) A Kbt. 55. § (1) bekezdés d) pontja szerinti követelményeknek az ajánlattevőnek önállóan kell megfelelnie. (4) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározhat olyan, a gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó minimális követelményeket, valamint az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat, amely követelményeknek az alvállalkozóknak önállóan …