2012. CCIV. törvény Magyarország 2013. központi költségvetéséről.

2012. CCIV. törvény Magyarország 2013. központi költségvetéséről. Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE 1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei 1. § Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2013. évi a) bevételi főösszegét 15 313 816,1 millió forintban, b) kiadási főösszegét 16 155 650,9 millió forintban, c) hiányát 841 834,8 millió forintban állapítja meg. 2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek, és a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatoknak fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza. 2. Az államadósság értéke 3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás két alrendszere és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 2013. december 31-ére tervezett adóssága 283,4 forint/euró, 235,4 forint/svájci frank, 226,8 forint/amerikai dollár és 344,1 forint/SDR árfolyam mellett az államháztartás központi alrendszerében 21 724,9 milliárd forint, az államháztartás önkormányzati alrendszerében 577,5 milliárd forint, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél 131,3 milliárd forint. (2) 2013. december 31-én az államadósság-mutató a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti várható összege 22 406,1 milliárd forint, b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti várható összege 30 392,0 milliárd forint. (3) Az államadósság-mutató mértéke a (2) bekezdés alapján várhatóan 73,7%. (4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés szerinti mértéke a 2012. év végén várható 74,6%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz. 3. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei 4. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül az 5. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól. A törvényt az Országgyűlés a 2012. december 11-ei ülésnapján fogadta el. II. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 4. A központi alrendszer egyes tartalék-előirányzatai 5. § (1) Céltartalék szolgál a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 2. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak részére a 2013. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. (2) Céltartalék szolgál a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 3. Különféle kifizetések alcímen a) a központi államigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat szerzése támogatására, b) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre, c) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó növekményének kifizetésére. (3) A Kormány a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 24. cím, 3. Különféle kifizetések alcím előirányzatából a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. Helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok cím, – 3. mellékletben szereplő – 6. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímre átcsoportosíthat, ha a helyi önkormányzati létszámleépítések miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került. (4) A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának, a felhasználás ellenőrzésének szabályait az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a) pontja tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg. (5) A költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatott magánszemély és e körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa, továbbá a gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők a 2013. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg. 5. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések 6. § (1) A 2013. évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az állam nevében – a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti engedélyen alapuló hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása kivételével – hitelfelvételre, értékpapír-kibocsátásra és kezességvállalásra nem jogosult. A 2013. évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a saját nevében hitelfelvételre, értékpapír-kibocsátásra és kezességvállalásra nem jogosult. (2) A 2013. évben a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és – a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel – a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá. (3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2013. évben 25,0 millió forint, b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2013. évben 25,0 millió forint, c) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2013. évben 25,0 millió forint, d) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2013. évi összesített bruttó forgalmi értéke – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 20 000,0 millió forint lehet. (4) Az állam javára megszerzett, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe kerülő, átadott ingatlanok összegszerű korlátozás nélkül adhatók ingyenesen önkormányzati tulajdonba. (5) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a) 11. § (6) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2013. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték, b) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2013. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték, c) 13. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt a 2013. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték képezi. (6) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó bevételeket a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, és az 1. cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni. Ezek a bevételek a 2013. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak megemelését. (7) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, amely a hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 80%-ának mértékéig az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető. (8) A Honvédelmi Minisztérium által vagyonkezelt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2013. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, technikai eszközeinek fenntartására és javítására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetben vagy engedélyezheti e fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését. (9) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2013. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, illetve a technikai eszközök fenntartására és javítására használhatja fel. A 2013-ban pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 1. cím, 3. HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal alcím bevételeként kell elszámolni. (10) Az egészségügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt, valamint az állami egészségügyi feladatellátásra szükségtelenné vált állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2013. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával egészségügyi célra, így különösen egészségügyi célú beruházások és felújítások finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben vagy engedélyezheti a fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését. (11) A korábban belügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek 2013. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a büntetés-végrehajtási szervezet fogvatartotti férőhelyeinek bővítését megvalósító beruházások és további belügyi, rendészeti célú ingatlanfejlesztési projektek finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzatot hozhat létre a XIV. Belügyminisztérium fejezetben vagy engedélyezheti e fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését. (12) A szociális és gyermekvédelmi célokra használt, értékesítésre kijelölt, valamint az állami szociális és gyermekvédelmi feladatellátásra szükségtelenné vált állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2013. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával szociális és gyermekvédelmi célra, így különösen állami szociális és gyermekvédelmi célú beruházások és felújítások finanszírozására felhasználhatók. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben vagy engedélyezheti e fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését. 7. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő, 4700,0 millió forint összegű kiadási előirányzat az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi, 500,0 millió forintot meg nem haladó összegig az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt. (2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e fejezetnek a határozatban megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha egyetlen bevételi alcímnél sem jelentkezik bevétel elmaradás. (3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatain belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően nem haladhatja meg az 1000,0 millió forintot, és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól. (4) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. 8. § (1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő 1000,0 millió forint összegű kiadási előirányzat az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználását egyedi 300,0 millió forintot meg nem haladó összegig az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen hagyja jóvá, az ezt meghaladó összeg átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt. (2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e fejezetnek a határozatban megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig – különösen indokolt esetben túlléphető, ha egyetlen bevételi alcímnél sem jelentkezik bevétel elmaradás. 9. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságoktól a 2013. évben elvont osztalék a központi költségvetés központosított bevétele, amelyet a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni. (2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) által létrehozott kibocsátási egységek és légiközlekedési kibocsátási egységek, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény (a továbbiakban: Üht2.) hatálya alá tartozó kibocsátási egységek és légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételeket a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 1. cím, 1. alcím, 3. Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül külön jogcímként kell elszámolni. (3) Az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport kiadási és támogatási előirányzatának előirányzat-módosítással történő növelését engedélyezheti az Üht. és az Üht2. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ának, továbbá az Üht. és az Üht2. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2013. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételnek a tervezett bevételt meghaladó hányada 50%-ának megfelelő összeggel. (4) Az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport terhére az Üht. és az Üht2. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2013. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ának, valamint az Üht. és az Üht2. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2013. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ának megfelelő összeghatárig teljesíthet kiadásokat. (5) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben kell elszámolni. (6) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10. § (3) bekezdésében meghatározott célok szerinti felhasználására nyitott előirányzatot az értékesítésből befolyt teljes bevétellel megnövelheti. 6. A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések 10. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 21 118,0 millió forintot, az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 185,3 millió forintot köteles 2013. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (2) A Magyar Energia Hivatal 1805,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 460,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (4) A fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi szakigazgatási szerve 5837,4 millió forintot köteles befizetni a bevételeikből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (5) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (6) Ha az államháztartásért felelős miniszter, valamint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó, az (1) bekezdésben felsorolt költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2013. december 20-áig teljesíteni kell. (7) A központi költségvetési szervek a 25 év alatti valamint az 55 év feletti, továbbá a képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó 2013. évi szociális hozzájárulási adó változásból eredő kiadási megtakarításaikat kötelesek befizetni a központi költségvetés javára a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig. 11. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év. (2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2013. január 1-jétől 437 300 forint. (3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint. (4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti támogatás összege 100 000 forint/év. 12. § (1) Az 1. mellékletben a Központosított bevételek címen szereplő előirányzatok beszedéséért – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az adott fejezetet irányító szerv vezetője tartozik felelősséggel. (2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23–24. alcímhez tartozó jogcímcsoport és a 30. alcím 26. jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételeket. (3) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 10. cím 1. alcím 1. Működési költségvetés előirányzatcsoport 5. Egyéb működési célú támogatások kiemelt előirányzata 2500,0 millió forint összegben tartalmazza a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet fenntartói irányítása alá tartozó egészségügyi intézmények rendkívüli – vis maior – kiadásainak fedezetét. 7. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésével összefüggő rendelkezések 13. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az 1. melléklet szerint állapítja meg. (2) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Nemzeti Foglalkoztatási Alap összesen 16 279,6 millió forintot ad át a XIX. Uniós fejlesztések fejezet részére. (3) A Start-munkaprogram megvalósításához a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban 153 779,8 millió forint kiadási előirányzat áll rendelkezésre, amelynek részbeni forrása 10 000,0 millió forint költségvetési támogatás. Ez az előirányzat nyújt fedezetet a 2012. évben elkezdett közfoglalkoztatási programok kötelezettségvállalásainak a 2013. évre áthúzódó kiadásai teljesítésére is. (4) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezetben 2919,3 millió forint egyenlegtartási és kockázatkezelési keret kerül kialakításra, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésének 2013. januártól júniusig terjedő időszakra vonatkozó tényadataira és a várható teljesítésre figyelemmel az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével használható fel. (5) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 2. Szakképzési és felnőttképzési támogatások cím terhére legfeljebb 21 000,0 millió forint összegben vállalható kötelezettség 2013. június 30-áig. A fennmaradó 6500,0 millió forint a szakképzési hozzájárulás bevételi előirányzatának 2013. januártól júniusig terjedő időszakra vonatkozó teljesülésére figyelemmel az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével használható fel. (6) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtára részére a LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai innováció támogatása cím terhére 2013. évben 1426,0 millió forint támogatást kell biztosítani. (7) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a 2013. évben a központi költségvetésbe összesen 10 000,0 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Kutatási és Technológiai Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 1/4 részével kell teljesíteni. 8. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése 14. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2013. évi a) bevételi főösszegét 2 847 298,9 millió forintban, b) kiadási főösszegét 2 847 298,9 millió forintban, c) egyenlegét 0,0 millió forintban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza. 15. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel. (2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az Ny. Alap kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat. 16. § A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója gyakorolja. 9. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése 17. § (1) Az Országgyűlés az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) 2013. évi a) bevételi főösszegét 1 804 273,9 millió forintban, b) kiadási főösszegét 1 804 273,9 millió forintban, c) egyenlegét 0,0 millió forintban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza. 18. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport között átcsoportosítást hajthat végre. (2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1–18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímei, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatait megemelheti. 19. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1–18. jogcímek között, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcíme között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró, egészségbiztosításért felelős miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatója gyakorolja. (3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás, 4. Gyógyszertámogatás és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosítást hajthat végre. 20. § (1) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím, valamint az 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatás céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímeire átcsoportosíthat azzal, hogy a 2. jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges. (2) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, a) 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a gyógyszertámogatással, b) 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport jogcímei előirányzatát a gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő – a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport, 1. jogcím előirányzaton felül befolyt – bevételek összegével. (3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével. 21. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, továbbá az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti. 22. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget. (2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 4560,0 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti. (3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is. (4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget. (5) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport 7. Gyógyszertárak juttatása jogcím előirányzata a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár törvényben meghatározott juttatás fedezetére szolgál. (6) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport 8. Gyógyszertárak szolgáltatási díja jogcím előirányzata a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár által nyújtott, betegbiztonságot és gyógyszerbiztonságot szolgáló szolgáltatások törvényben meghatározott juttatásának kiadásaira szolgál. 23. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 170,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 3783,1 millió forint, gyógyszertámogatásra 1300,0 millió forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel. 10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre 24. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím előirányzatainak év közbeni megváltoztatására. (2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a) az I–VI., a VIII., a XXX., a XXXIII. és a XXXIV. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, b) a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím 55. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai közül a 3. Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcímcsoport, a 4. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport; az 5. Kistelepülési és szórvány egyházi támogatások jogcímcsoporton belül az 1. Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka jogcím előirányzatai csökkentésére, kivéve az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 40. § (4) bekezdésében foglaltakat, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítását. 11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőinek különleges jogosítványai 25. § (1) A Kormány az önkormányzati, valamint az állami feladatellátásban 2012. évben bekövetkezett és a 2013. évben bekövetkező változásokkal – ideértve az egyházat, a belső egyházi jogi személyt, a társadalmi szervezetet, az alapítványt, a közalapítványt, a civil szervezetet, az országos nemzetiségi önkormányzatot, a nonprofit gazdasági társaságot, a gazdasági társaságot és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót érintő feladat-, és intézmény-átadást is – összefüggő valamennyi, a Kormány irányítása alá tartozó, a feladat-, és intézmény-átadással érintett fejezetek közötti átcsoportosítást az Áht. rendelkezéseitől eltérően saját hatáskörben végrehajthat. (2) Az 5. § (2) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására az államháztartásért felelős miniszter kap felhatalmazást. (3) A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – ideértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre. (4) A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 36. alcím 2. Oktatási, kulturális és sport PPP-programok jogcímcsoport terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet 5. Egyetemek, főiskolák cím javára, figyelembe véve a megvalósuláshoz kapcsolódó jogosultságot. (5) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 8. Országvédelmi Alap cím előirányzatot 2013. szeptember 30-át megelőzően nem lehet felhasználni. (6) A Kormány határozatban dönt az (5) bekezdés szerinti kiadási előirányzat felhasználásáról, ha az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-ei 3605/93/EK tanácsi rendelet szerinti, 2013. szeptember 30-áig benyújtandó jelentésben szereplő, 2013. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) – a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembe vételével – nem haladja meg a GDP 2,7%-át. (7) A Kormány (6) bekezdés szerinti határozatát az államháztartásért felelős miniszter készíti elő, ennek során bemutatja a Kormány számára a) a 2013. évi gazdasági és költségvetési folyamatok, b) a 2013. évre várható EDP-hiány, és c) a 2013. évre várható államadósság alakulását, továbbá javaslatot tesz az (5) bekezdés szerinti kiadási előirányzat felhasználásának céljára és ütemezésére. (8) A XI. Miniszterelnökség fejezetet, és a XVIII. Külügyminisztérium fejezetet irányító szervek vezetői a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében fejezeti hatáskörben a szükséges előirányzat-átcsoportosításokról intézkedhetnek. (9) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím 2. alcím 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosítást hajthat végre a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára. (10) Az Országgyűlés Hivatala főigazgatója az I. Országgyűlés fejezet, 4. cím 9. Kossuth Lajos tér rekonstrukciója alcím terhére átcsoportosítást hajthat végre a I. Országgyűlés fejezet, 1. Országgyűlés Hivatala cím javára. (11) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosítást hajthat végre a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok cím javára. (12) A rendvédelemért felelős miniszter a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím 15. Nyomon követő rendszer bevezetése és üzemeltetése alcím, valamint a 20. cím 16. Új büntetés-végrehajtási objektum működtetése alcím terhére átcsoportosítást hajthat végre a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 7. Rendőrség cím, illetve az 5. Büntetés-végrehajtás cím javára. (13) A X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot irányító szerv vezetője a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 2. alcím 43. Smithsonian Folklife Fesztiválon való részvétel jogcímcsoport terhére átcsoportosítást hajthat végre a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 12. Balassi Intézet cím javára. (14) A X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot irányító szerv vezetője a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 2. alcím 41. Ludovika Campus jogcímcsoport terhére átcsoportosítást hajthat végre a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 17. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára. (15) Az Országgyűlés felhatalmazza a XI. Miniszterelnökség fejezetet, valamint a X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szervek vezetőit, hogy a XI. Miniszterelnökség fejezet, 5. cím, 1. alcím, 3. Konzultációk kiadásai jogcímcsoport fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásával kapcsolatban a szükséges előirányzat-átcsoportosításokról fejezeti hatáskörben intézkedjenek. (16) A Kormány a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet kiadásai terhére átcsoportosítást hajthat végre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet javára az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a szakmához alprogramjának megvalósításához. (17) A II. Köztársasági Elnökség fejezetet és a XVIII. Külügyminisztérium fejezetet irányító szervek vezetői az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges előirányzat-átcsoportosításról fejezeti hatáskörben intézkedhetnek. 26. § (1) A XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatán legfeljebb 25 000,0 millió forint, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatán legfeljebb 6750,0 millió forint előirányzat-módosítás engedélyezhető, ha a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, 2. Jövedéki adó alcím előirányzata, a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 1. cím, 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcímcsoport előirányzata, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül. (2) Az államháztartásért felelős miniszter negyedévente előirányzat-módosítást engedélyezhet az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatok terhére, ha az általa meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben engedélyezett előirányzat-módosítás nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bevételek teljesítése 2013. november 29-éig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben, az év közben negyedévente engedélyezett előirányzat-módosítások összegével csökkentve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) rendelkezésére kell bocsátani. (4) Ha 2013. június 28-áig az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott bevételi tervek teljesülnek, a bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain előirányzat-módosítás engedélyezhető. III. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK 27. § A kincstár az E. Alap részére a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. cím, 4. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcímcsoport és 5. Gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációja jogcímcsoport előirányzatából, a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 5. Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átadott pénzeszköz jogcímcsoport előirányzatából a folyósító szerv által benyújtott és az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít. 28. § (1) Az Ny. Alap részére a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 5. Adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszköz-átadás jogcímcsoport és 6. Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás Ny. Alapnak jogcímcsoport szerinti támogatások átutalása a) január–november hónapban havonta a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével, b) december hónapban az a) pontban teljesített összegeket is figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, a (2) bekezdésben meghatározott sorrend figyelembevételével legfeljebb az előirányzatok mértékéig a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után történik. (2) Ha az Ny. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, akkor a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról elsőként az (1) bekezdés szerinti 5. jogcímcsoport, ezt követően a 6. jogcímcsoport támogatás mértékéig. (3) Az államháztartásért felelős miniszter minden negyedévet követő hónap 15. napjáig – az utolsó negyedévben december 20-áig – a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet 18. Köznevelési feladatellátás és irányítás intézményei cím kiadási és támogatási előirányzatát megemeli a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 5. Költségvetési befizetések cím 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcímre érkezett befizetések összegével. (4) Az E. Alap részére a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása a) január–november hónapban havonta a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével, b) december hónapban legfeljebb az éves előirányzat havi időarányos összegével és az E. Alap 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti pénzforgalmi egyenlegéig a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és utolsó ellátás kifizetése után történik. (5) Ha az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után az E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, akkor a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a (4) bekezdés szerinti támogatást csökkenti. IV. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATAI 12. A helyi önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai 29. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit és előirányzatait a 2. melléklet szerint állapítja meg. (2) Az Országgyűlés további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg a) központosított előirányzatként a 3. mellékletben meghatározott, a helyi önkormányzatok és társulásaik, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, b) vis maior támogatásra. (3) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatását szolgáló előirányzatokat a 4. melléklet szerint állapítja meg. 30. § A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2013. január 5-éig a települési önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások számára elérhetővé teszi a települési önkormányzatokat, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat a 2. melléklet alapján – a I. 2, II. 4., III. 1, IV. pontok szerinti támogatások kivételével – megillető támogatások összegét. 31. § A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter, illetve a támogatás jellegétől függően a feladatkörrel rendelkező miniszter egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben átcsoportosítást hajthat végre. 13. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek 32. § (1) A gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a a települési önkormányzatot illeti meg. (2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. 14. A települési önkormányzatokat megillető egyéb bevételek 33. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, b) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a, c) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100%-a, d) – a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította, és e) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság teljes behajtott összege. (2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles. 15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 34. § (1) A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv a 3. melléklet 6. pontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a pályázatban megnevezett személy nevét, további természetes személyazonosító adatait, a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az azonosítására szolgáló, munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatosan a pályázatban megnevezett személy munkaviszonya megszűnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és munkakörének megnevezését, foglalkoztatási jogviszonya kezdetének és megszűnésének időpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdő és záró időpontját, felmentése indokául szolgáló okot és a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját megismerheti, és a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnését követően, de legfeljebb a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges. (2) A 2. melléklet I. pontja, II. pontja, III. 2–4. pontja, IV. pontja és a 3. melléklet 6. és 15. pontja alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 83. § (1) bekezdésében foglaltak szerint nettó finanszírozás keretében történik. (3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és gyermektartásdíjak megelőlegezése esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a 2. melléklet III. 1. pontjának a)–e) alpontjaiban szereplő ellátások esetében: a) ha az önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, úgy a január hónapban járó előleg folyósítása – külön jogszabályban meghatározott módon – igénylés nélkül történik; b) ha az önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, úgy első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (4) Az államháztartásról szóló jogszabályokban foglaltaktól eltérően a 2. melléklet II. 1. és III. 4. pontja szerinti támogatások – 2. mellékletre vonatkozó kiegészítő szabályok szerinti – évközi módosítása során kamatfizetési kötelezettség csak abban az esetben áll fenn, ha az önkormányzat által az eredetileg szolgáltatott adatokból kalkulált támogatás legalább 10%-kal meghaladja az őt ténylegesen megillető összeget. (5) Az államháztartásról szóló jogszabályokban foglaltak szerint meghatározott, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet II., III. 3, III. 4 pontja szerinti előirányzatok együttes összegét kell figyelembe venni, a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel. (6) Ha az állam a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. §-ában foglaltaknak megfelelően hozzájárulás megfizetésére kötelezi a települési önkormányzatot, annak befizetését az önkormányzat havonta, minden hónap 10. napjáig köteles teljesíteni. A hozzájárulás összege a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 5. Költségvetési befizetések cím 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcím előirányzatának bevételét növeli. (7) A helyi önkormányzatoknak a 25 év alatti valamint az 55 év feletti, továbbá a képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, valamint a gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó 2013. évi szociális hozzájárulási adó változásból eredő kiadási megtakarításait a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 5. Költségvetési befizetések cím 2. Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő befizetések alcím 2. Helyi önkormányzati költségvetési szervek jogcímcsoport előirányzata javára kell befizetni és elszámolni. (8) A Kincstár a (6)–(7) bekezdésekben foglalt befizetési kötelezettséggel érintett önkormányzatok számára folyósítandó, a helyi önkormányzatokat megillető támogatások, hozzájárulások havi összegéből a nettó finanszírozás során a) levonja az önkormányzatot terhelő elmaradt összeget, amennyiben a (6) bekezdésben előírt befizetési kötelezettség tekintetében az elmaradt összeg két havi hozzájárulási kötelezettség összegével megegyezik, vagy azt meghaladja, b) havonta levonja a (7) bekezdés szerinti esetben az előző havi bérszámfejtés alapján az önkormányzatnál jelentkező kiadási megtakarítás összegét. (9) Ha a helyi önkormányzatot a (2) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (8) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, vagy az önkormányzatnak 2013. december 15-én bármilyen elmaradása van a (6) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára – felhatalmazó nyilatkozatra tekintet nélkül – azonnali beszedési megbízást nyújt be. V. FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA 16. Az egyházak és társadalmi önszerveződések közcélú és egyéb tevékenységének támogatása 35. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyház és belső egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, civil szervezet, országos, területi, települési nemzetiségi önkormányzat, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a köznevelési feladatot alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami köznevelési intézmény fenntartója) részére normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint: a) a nem állami köznevelési intézmény fenntartóját 2013. augusztus 31-éig megillető normatív és egyéb hozzájárulásra a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2012. évi költségvetési törvény) 2012. december 31-én hatályos 38. § (1) bekezdés a)–e) és h) pontjának, (2), (3) és (5)–(9) bekezdésének szabályait a b)–s) pontok figyelembevételével kell alkalmazni, b) a 2012. évi költségvetési törvénynek az a) pont szerinti rendelkezései alkalmazása során a 2012. évi költségvetési törvény 2012. december 31-én hatályos 3. és 8. mellékletében meghatározott normatív hozzájárulás időarányos részét kell figyelembe venni, a 2012. évi költségvetési törvénynek a 2012. december 31-én hatályos 5. mellékletében meghatározott támogatást pedig az oktatásért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint kell biztosítani, c) a közoktatási feladat alatt köznevelési, a közoktatási intézmény alatt köznevelési intézményt kell érteni, d) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 121. § (1) bekezdés 29. pontja alatt a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 25. pontját kell érteni, e) a Közokt. tv. 28. § (4) bekezdésére történő hivatkozás alatt a nyelvi előkészítő évfolyamot kell érteni, f) a Közokt. tv. 126. § (4) bekezdésére történő hivatkozást nem kell alkalmazni, g) a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/I. §, 39/H. §-ára történő hivatkozás esetében a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletnek [a továbbiakban: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet] a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjára, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjára, és a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, h) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alatt a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényt kell érteni, i) a Közokt. tv. 114. § (2) bekezdése alá tartozó tanulók alatt a köznevelési közfeladatokat térítésmentesen igénybe vevő tanulókat kell érteni, j) alapfokú művészetoktatási intézmény alatt alapfokú művészeti iskolát kell érteni, k) a 2012. évi költségvetési törvény 2012. december 31-én hatályos 3. melléklet 15. pont e) alpontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a normatív hozzájárulásra való jogosultságnak nem feltétele a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 10–14/F. §-ában meghatározott eljárásban a „Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”, vagy a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” cím megszerzése, l) a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-ára történő hivatkozás esetében a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletnek az egész napos iskolára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, m) a Közokt. tv. 42. § (3) bekezdésére történő hivatkozás esetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény gyakorlati képzés megszervezésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni, n) a nem köznevelési intézményben szervezett korai fejlesztés és gondozás jogcímén nem igényelhető támogatás, o) a Közokt. tv. 30/A. § (1) bekezdése alatt az Nkt. 15. § (2)–(5) bekezdését kell érteni, p) a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2012. ( I. 19.) OKM rendeletre történő hivatkozás esetében a pedagógiai szakszolgálatokról szóló miniszteri rendelet megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni, q) a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés, nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés-oktatás alatt nemzetiségi nevelést, nemzetiségi nevelést-oktatást kell érteni, r) a Közokt. tv. 86. § (6) bekezdése és a kiegészítő kisebbségi oktatás alatt a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvénynek a kiegészítő nemzetiségi oktatásra vonatkozó szabályait kell érteni, s) a Közokt. tv. és végrehajtási rendeletei alatt az Nkt.-t és végrehajtási rendeleteit is érteni kell, t) a nem állami köznevelési intézmény finanszírozására 2013. szeptember 1-jétől a (2) bekezdése szerinti törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (2) A Kormány a nem állami köznevelési intézmény 2013. szeptember 1-jétől alkalmazandó törvényi finanszírozási szabályait 2013. március 31-éig dolgozza ki és nyújtja be az Országgyűlés részére. (3) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyház és belső egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, civil szervezet, országos nemzetiségi önkormányzat, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint: a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2. melléklet III. pont 3. b)–l) alpontjában meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg, b) – a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével – a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése és a Gyvt. 15. § (3) bekezdése a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 8. melléklet szerinti támogatásra jogosult, c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdaság …