19/2008. (X. 8.) NFGM rendelete a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak le

19/2008. (X. 8.) NFGM rendelete a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak lebonyolításáról. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 21. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában és a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) fejezetéhez tartozó a) Kis- és középvállalkozói célelőirányzatra (a továbbiakban: KKC), b) Nemzeti beruházás-ösztönzési vállalkozási célelőirányzatra (a továbbiakban: NBC), c) Magyar vállalkozások tőzsdei bevezetésének támogatása előirányzatra (a továbbiakban: TBE), valamint d) Védelmi és biztonsági ipar versenyképessége előirányzatra (a továbbiakban: VBI) terjed ki. (2) A VBI-vel kapcsolatban kizárólag a 3. § (4) bekezdését, a 12–33. §-t, a 38. §-t, a 41–63. §-t, valamint a 67–68. §-t kell alkalmazni. A VBI esetében a közreműködő szervezetekre vonatkozó feladatokat a Minisztérium végzi. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 58. §-a, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 61. §-a, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 57. § (3) és (4) bekezdése alapján az ország gazdaságilag legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyéinek – Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg – felzárkóztatására szolgáló keretek felhasználására. 2. § (1) A 6–11. §, a 34–37. §, a 39–40. §, a 64–65. §, valamint a 68. § hatálya az előirányzat terhére tett valamennyi kötelezettségvállalásra kiterjed. (2) A 21–33. §, a 41–63. §, valamint a 67. § hatálya kizárólag a 8. § (3) bekezdésében meghatározott támogatási célú kötelezettségvállalásra terjed ki. (3) A 12–20. §, valamint a 38. § hatálya kizárólag a 8. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott pályázati úton nyújtott támogatásra terjed ki. 3. § (1) A KKC a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 7. §-a, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzataiból finanszírozott, állami támogatásnak minősülő felhasználások általános szabályairól szóló 6/2008. (III. 7.) GKM rendelet (a továbbiakban: R) 4. § (1) bekezdés 1–5., 7–17., 19., 21–22., 24. és 30. pontja, valamint 4. § (2) bekezdése szerinti célokra használható fel. (2) Az NBC az R 4. § (1) bekezdés 1–6., 11., 13., 15–17., 19–20. és 30. pontja, valamint 4. § (2) bekezdése szerinti célokra használható fel. (3) A TBE az R 4. §-a (1) bekezdés 5. pontja és 4. § (2) bekezdése szerinti célokra használható fel. (4) A VBI a magyar védelmi és biztonsági iparban érdekelt cégek versenyképességének, valamint piacra jutása körülményeinek javítására használható fel vissza nem térítendő támogatás formájában. (5) A KKC, az NBC, valamint a TBE felhasználható az előirányzat működési költségeinek finanszírozására. (6) A KKC, az NBC, valamint a TBE esetében a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: Kincstár) fizetendő számlavezetési és rendelkezésre tartási díj az adott előirányzatot terheli. (7) A KKC, az NBC, valamint a TBE terhére a 8. § (3) bekezdésében meghatározott támogatási célú kötelezettségvállalás keretében kizárólag fizetési kötelezettséggel nem járó, vissza vagy meg nem térítendő – ingyenes – támogatás nyújtható. Értelmező rendelkezések 4. § E rendelet alkalmazásában: 1. behajtással járó költség: a követeléskezelés során felmerült valamennyi költség, különösen a felszámolási eljárásban a hitelezői igény bejelentésének a díja, az illetékek és az ügyvédi munkadíj; 2. bírálati lap: azon dokumentum, amely összefoglalóan tartalmazza a pályázat fő adatait és a bírálati szempontrendszer alapján végzett értékelés eredményét; 3. bírálati szempontrendszer: azon kiválasztási szempontok összessége, amelyek alapján a pályázatok értékelése történik; 4. biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény: a támogatási szerződés teljesítését biztosító olyan mellékkötelezettség, amelynek keretében a biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy ha a támogatási szerződés kedvezményezettje bármely, a támogatási szerződésből eredő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, meghatározott határidőn belül a megállapított összeghatárig a jogosultnak fizetést fog teljesíteni; 5. csoportos kötelezettségvállalás: a több pályázat vagy támogatási igény támogatására vonatkozó, egyetlen dokumentumban történő kötelezettségvállalás; 6. előirányzat: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 20. § (1) bekezdésében meghatározott és az e rendelet 1. §-ában hivatkozott egyes előirányzatok; 7. garanciaszervezet: az a szervezet, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosult; 8. garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalás: a támogatási szerződés teljesítését biztosító olyan mellékkötelezettség, amelynek keretében a garanciaszervezet kötelezettséget vállal arra, hogy ha a támogatási szerződés kedvezményezettje bármely, a támogatási szerződésből eredő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, meghatározott határidőn belül a megállapított összeghatárig a jogosultnak fizetést fog teljesíteni; 9. járulék: a szankciós kamat, a késedelmi kamat és a behajtással járó költségek összessége; 10. kedvezményezett: a támogatásban részesült személy (szervezet), akivel (amellyel) a Minisztérium vagy a nevében eljáró közreműködő szervezet támogatási szerződést köt; 11. keretgazda: a Minisztériumnak az előirányzat felhasználási célok szerinti felosztásában az adott feladat végrehajtásáért felelős szervezeti egysége, ennek hiányában a kezelő; 12. késedelmi kamat: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 301. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű kamat; 13. kezelő: a Minisztériumnak az előirányzat jogszabályokban és egyéb belső szabályzatokban előírt céllal és módon történő kezelésére külön utasításban kijelölt szervezeti egysége; 14. követelés: a Minisztériumot a támogatási szerződés megszegésének címén a kedvezményezettel szemben megillető igény, ideértve különösen a támogatási összeg egészének vagy egy részének visszafizetését, a jogszabályban, illetve a támogatási szerződésben előírt kamatot, valamint a követelés behajtásával járó költségeket; 15. konzorcium: a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése meghatározott tevékenység közös folytatása és pályázaton való részvétel céljából; 16. közreműködő szervezet: az a külön jogszabályban kijelölt szervezet, amely az előirányzat terhére kiírt egyes pályázati konstrukciók vonatkozásában külön jogszabály, valamint külön megállapodás alapján a Minisztérium nevében pályázatok érkeztetésével, befogadásával, értékelésével, döntésre való előkészítésével, támogatási szerződés megkötésével, módosításával, teljesítés igazolásával, pénzügyi elszámolással, monitoring adatszolgáltatással, ellenőrzéssel, lezárással, követelések kezelésével, valamint könyvvezetéssel és nyilvántartással kapcsolatos feladatokat lát el; 17. monitoring: a projekt előrehaladásának, valamint a támogatás felhasználásának nyomon követése; 18. pályázó: a támogatás elnyerése érdekében pályázatot benyújtó személy, szervezet; 19. pályázat: a pályázó által a pályázati dokumentációnak megfelelően papír alapon vagy elektronikus adathordozón benyújtott dokumentumok összessége (kitöltött pályázati formanyomtatvány és mellékletei), amely alapját képezi a pályázó, illetve az általa a pályázati konstrukció szerint a támogatás terhére megvalósítani kívánt projekt bírálatának; 20. pályázati dokumentáció: a Minisztérium által közzétett pályázati felhívás, pályázati útmutató és pályázati formanyomtatvány; 21. pályázati életpálya lap: olyan elektronikus nyilvántartás, amelyben a közreműködő szervezet a beérkezett pályázat kezelésével kapcsolatos valamennyi eseményt rögzít. A közreműködő szervezet a pályázati életpálya lapot az elektronikus nyilvántartás mellett papír alapon is vezetheti; 22. pályázati felhívás: a pályázati konstrukció legfontosabb elemeit meghatározó dokumentum; 23. pályázati formanyomtatvány: a Minisztérium által közzétett űrlap, amely a pályázó és a pályázat bírálat szempontjából lényeges adatait tartalmazza; 24. pályázati konstrukció: valamely gazdaságpolitikai cél elérése érdekében és a Minisztérium által meghatározott feltételek szerint ajánlattétel támogatási szerződés megkötésére, amely esetben a támogatási szerződés kedvezményezettjei versenyeztetés útján, az e rendeletben foglalt eljárási rendben kerülnek kiválasztásra; 25. pályázati útmutató: a pályázati konstrukció részletes feltételeit, a pályázati eljárás rendjét, a pályázati formanyomtatvány kitöltési útmutatóját, a támogatási szerződés mintáját, valamint az egyéb segédleteket tartalmazó dokumentum; 26. pontozásos értékelő rendszer: a pályázat objektív értékeléséhez használt bírálati szempontrendszer, amely alapján kapott pontszámok végösszege határozza meg a pályázat támogathatóságát; 27. projekt: a pályázó azon tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező beruházása, fejlesztése vagy tevékenysége, amely megvalósításához a pályázó a pályázat benyújtásával támogatást igényel; 28. szankciós kamat: a támogatási szerződésben, illetve az Ámr. 88. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű kamat; 29. támogatási előleg: az Ámr. 2. § 81. pontja szerinti támogatási előleg; 30. támogatási program: olyan támogatási célú kötelezettségvállalás, amely meghatározott feltételrendszer mellett, normatív jelleggel, a rendelkezésre álló forrás erejéig biztosít támogatást; 31. támogatási szerződés: a pályázati úton, a támogatási program keretében, valamint az egyedi támogatás keretében nyújtott támogatások szabályrendszerét magába foglaló szerződés. 5. § (1) A kezelő felelős az előirányzat felhasználására vonatkozó elvi, módszertani szabályok kialakításáért, az előirányzat felhasználása során gondoskodik az előirányzat gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és utasítások rendelkezéseinek betartásáról. (2) Az előirányzattal való gazdálkodási feladatok ellátása során biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, a gazdálkodás átláthatóságát, a költséghatékony és racionális forrásfelhasználást, a célok és támogatások, valamint a gazdálkodás hatályos jogszabályokkal való összhangját. Az előirányzat tervezése 6. § (1) Az előirányzat költségvetési tervezése során a kezelő a keretgazdák bevonásával meghatározza az előirányzat rendeltetését, célrendszerét, támogatási jogcímenként megtervezi a tárgyév és az azt követő évek támogatási koncepcióját, valamint az egyes jogcímekhez rendelt előirányzatok kiemelt előirányzatait. (2) A kezelő a közreműködő szervezet bevonásával a költségvetési törvény alapján elkészíti a kincstári költségvetést és az elemi költségvetést. 7. § (1) A költségvetési törvényben megállapított előirányzatok részfeladatok (felhasználási célok) szerinti felosztását a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá. (2) Az (1) bekezdés szerinti előterjesztés részfeladatonként tartalmazza a feladat végrehajtásáért felelős szervezeti egység nevét is, amely az adott felhasználási cél tekintetében a keretgazdai feladatokat ellátja. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ÉS KÖVETELÉS ELŐÍRÁSA Kötelezettségvállalás és követelés-előírás az előirányzat terhére 8. § (1) Kötelezettségvállalásnak minősül minden olyan intézkedés, amely az előirányzatból finanszírozandó célok ellátásához szükséges előfeltételek biztosítása érdekében a jóváhagyott éves támogatási, bevételi előirányzat terhére fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár. (2) Az előirányzat terhére tett kötelezettségvállalás lehet a) támogatási célú kötelezettségvállalás, b) nem támogatási célú kötelezettségvállalás. (3) A támogatási célú kötelezettségvállalás lehet a) pályázati úton nyújtott támogatás, b) támogatási program keretében nyújtott támogatás, c) egyedi támogatás. (4) Nem támogatási célú kötelezettségvállalásnak minősül különösen a) az előirányzat terhére kötött megbízási vagy vállalkozási szerződés, b) az előirányzat terhére visszaigazolt megrendelés, c) az előirányzat terhére átcsoportosítást előíró kor mányhatározat, d) az Ámr. 108/A. § (1) bekezdésében meghatározott, a Kincstár által forintszámla vezetéséhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáért felszámított díjak, jutalékok, e) a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díj. (5) Követelés-előírásnak minősül minden olyan dokumentum, amely az előirányzat számára bevételt vagy támogatást állapít meg. (6) Kötelezettségvállalásra – az Ámr. 134. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – csak írásban és költségvetési ellenjegyzést követően kerülhet sor. (7) A kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumban a következőket kell rögzíteni: a) a kötelezettségvállalás mely évi előirányzatot, milyen összegben terhel, b) a kötelezettségvállalás tárgyát, c) a kötelezettségvállaló és az ellenjegyző nevét. (8) Az előirányzat forrásának terhére kötelezettségvállalásra jogosult az Ámr. 134. §-ában foglaltak szerint a) 10,0 millió forint értékhatárig a keretgazda vezetője, b) 30,0 millió forint értékhatárig a kezelő vezetője, c) 100,0 millió forint értékhatárig az előirányzat felett felügyeletet gyakorló szakállamtitkár a költségvetési ügyekért felelős főosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár egyetértésével, d) felső értékhatár nélkül a miniszter az illetékes szakállamtitkár, valamint a költségvetési ügyekért felelős főosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár álláspontjának ismeretében, e) az Ámr. 134. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségvállalás esetében a közreműködő szervezet. (9) A (8) bekezdésben meghatározott értékhatárok számításánál csoportos kötelezettségvállalás esetében az egyedi kötelezettségvállalások összegét kell figyelembe venni. (10) A (8) bekezdésben meghatározott értékhatárok számításánál az általános forgalmi adó nélkül számított összeget kell figyelembe venni. A több évet érintő kötelezettségvállalás esetén az egyes évek kötelezettségvállalásainak együttes összegét kell figyelembe venni. (11) Az előirányzat terhére tárgyéven túli kötelezettségvállalást a kezelő kezdeményezésére a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár, valamint a költségvetési ügyekért felelős főosztály felügyeletét ellátó szakállamtitkár egyetértésével a miniszter engedélyezhet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 47. §-ában és 49. § r) pontjában foglalt rendelkezésekre figyelemmel. Kötelezettségvállalás költségvetési ellenjegyzése 9. § A kötelezettségvállalás költségvetési ellenjegyzésére jogosult (a továbbiakban: ellenjegyző) a) a pályázati támogatási döntések és támogatási programok esetén – ha nem a kezelő vezetője a kötelezettségvállaló – a kezelő vezetője, vagy az általa ellenjegyzésre írásban feljogosított személy, b) minden további esetben – ha nem kötelezettségvállaló – a Minisztérium költségvetési ügyekért felelős főosztályának vezetője vagy az általa ellenjegyzésre írásban feljogosított személy. A kötelezettségvállalás alapdokumentuma 10. § (1) A 8. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a pályázati úton nyújtott támogatásról szóló döntést tartalmazó dokumentum. (2) A 8. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a Minisztérium által elfogadott szabályok szerinti szerződés és az ellenjegyzett csoportos kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentum. (3) A Széchenyi Kártya konstrukcióhoz kapcsolódó kötelezettségvállalás alapdokumentuma az Ámr. 93/B. § (2) bekezdése szerinti kártya-igénylőlap, írásbeli nyilatkozat, továbbá a hitelintézettel kötött hitelszerződés, kiegészítve az ellenjegyzett csoportos kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentummal. (4) A 8. § (3) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a támogatási szerződés. (5) A 8. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a szerződés. (6) A 8. § (4) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a visszaigazolt megrendelés. (7) A 8. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználása tárgyában – a kormányhatározat közzétételétől számított 60 napon belül – történt intézkedés dokumentuma. (8) A 8. § (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti kötelezettségvállalás alapdokumentuma a kincstári díj, jutalék, illetőleg a regisztrációs díj kifizetést igazoló bizonylat. (9) Az (1)–(3) bekezdésben szabályozott alapdokumentum kivételével a kötelezettségvállalás alapdokumentumának legalább a következőket kell tartalmaznia: a) a kötelezettségvállalás azonosítója, b) a fejezeti kezelésű előirányzat megnevezését, azo nosító számát, c) a részfeladat kódokat – ügyletkódot – és azok meg nevezését, d) a forrásévet, e) a szakmai teljesítés határidejét, f) a szakmai teljesítés igazolására jogosult személy megjelölését, g) a pénzügyi teljesítés határidejét, h) a kifizetendő összeget és a kifizetésének a határide jét részfeladat szerinti bontásban, a következő év(ek) előirányzata terhére vállalt kötelezettségek esetében évenkénti ütemezésben. (10) A 8. § (5) bekezdésben foglalt követelés alapdokumentuma az előirányzat javára előírt bevételek teljesítése érdekében a követelés jogalapját megteremtő dokumentum. (11) Az előzetes kötelezettségvállalás alapdokumentuma az Ámr. 2. § 68. pontja szerinti dokumentum. A kötelezettségvállalás és a követelés-előírás nyilvántartása 11. § (1) A kezelő a kötelezettségvállalás alapdokumentumát továbbítja a közreműködő szervezethez. (2) A közreműködő szervezet köteles gondoskodni a kötelezettségvállalások nyilvántartásának az Ámr. 134. § (13) bekezdésében meghatározott módon történő vezetéséről úgy, hogy azokból az előirányzat vonatkozásában évenkénti bontásban, a keretekre felosztott jogcímenként megállapítható legyen a kötelezettségvállalások összege. (3) Az Ámr. 134. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalást a kifizetést igazoló bizonylat alapján kell nyilvántartásba venni. (4) A közreműködő szervezet felelős a kötelezettségvállalásoknak, illetve azok változásával összefüggő adatoknak a Kincstár részére történő megküldéséért. (5) A Széchenyi Kártya konstrukció esetében a Széchenyi Kártya konstrukció lebonyolításával kapcsolatos közreműködő feladatokat ellátó szervezet havonta elektronikus formában a kötelezettségvállalás nyilvántartása céljából megküldi a támogatottakkal megkötött szerződésekről szóló kimutatást a KKC pénzügyi és számviteli feladatait ellátó közreműködő szervezetnek. (6) A kötelezettségvállalás nyilvántartását módosítani kell, a) ha a kötelezettségvállalás alapdokumentuma érvényét veszti, vagy a kötelezettségvállalása az összege tekintetében módosul, ideértve különösen aa) a szerződés összegét érintő módosítás esetét, ab) a szerződés megszűnését vagy megszüntetését, ac) a pályázati úton nyújtott támogatásnál azt az esetet, ha a szerződéskötésre jogszabályban meghatározott határidőn belül a támogatási szerződés a pályázó mulasztása miatt nem jön létre, és emiatt a támogatási döntés érvényét vesztette, b) ha a támogatási keretösszeg részben vagy egészben nem kerül felhasználásra, c) ha a projekt pénzügyi lezárását követően a támogatási szerződésben előirányzotthoz képest maradt fenn igénybe nem vett támogatás. (7) A követelés-előírás nyilvántartását módosítani kell a) a szerződés összegét érintő módosítás esetén, b) a szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén, továbbá c) minden más, a követelés összegét befolyásoló körül mény bekövetkezése esetén. PÁLYÁZATI ÚTON NYÚJTOTT TÁMOGATÁS MEGHIRDETÉSE ÉS BÍRÁLATA Pályázati dokumentáció elkészítése 12. § (1) A pályázati dokumentációt a keretgazda készíti el a közreműködő szervezet bevonásával. (2) A pályázati dokumentáció legalább a következőket tartalmazza: a) a pályázati konstrukció címét, b) a pályázati konstrukció kiírójának pontos megneve zését, c) a lehetséges pályázók körét (ideértve a támogatásra jogosító és a támogatásból kizáró feltételek meghatározását), d) a támogatás célját és a támogatás alapjául szolgáló, az e rendelet szerinti jogcímet, e) a támogatandó tevékenységeket, f) az elszámolható költségek körét, g) a támogatás formáját és mértékét, h) a támogatás keretösszegét, i) a pályázat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati útmutatót, a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó dokumentumok, nyilatkozatok és formanyomtatványok körét, példányszámát, formáját, az esetleges pályázati díj mértékét és megfizetésének módját, j) a pályázat benyújtásának helyét és módját; ha a pályázati konstrukció kiírója a pályázóktól a pályázat elektronikus formában történő benyújtását is megköveteli, akkor a pályázati dokumentációban meg kell határozni az adattárolás lehetséges formátumait és az adattömörítés módját is, k) a pályázat benyújtására rendelkezésre álló időtartam első és utolsó napját, l) a saját forrás mértékét, a megkövetelt saját forrás formáját és igazolásának módját, m) a bírálati szempontrendszert, a támogatás elnyerésének feltételeit, n) tájékoztatást arról, hogy a pályázati konstrukció kiírója a támogatási jogviszony törvényben meghatározott adatait a honlapján közzéteszi, o) a támogatási szerződés megkötésének feltételeit, ideértve a támogatás nyújtásának feltételeként előírt biztosítékok körét, p) tájékoztatást a helyszíni ellenőrzés rendjéről, q) a monitoring céljából igényelt adatszolgáltatás mód ját, gyakoriságát és tartalmát, r) a közreműködő szervezet által működtetett ügyfél szolgálat elérhetőségi adatait (cím, telefon, telefax, e-mail, ügyfélfogadási idő), s) a hiánypótlásra vonatkozó információkat, külön megjelölve a pályázat azon részét, amely tekintetében hiánypótlásra nincs lehetőség, t) a projekt megkezdésének határidejét, ha a pályázati konstrukció kiírója a 17. § (3) bekezdésében meghatározottaktól eltérően rendelkezik. (3) A pályázati dokumentációt a keretgazda előterjesztése és a kezelő egyetértése alapján a miniszter hagyja jóvá. (4) A pályázati dokumentáció jóváhagyását megelőzően a keretgazda egyezteti a pályázati felhívást a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodájával, valamint az Ámr. 8/a. mellékletét is tartalmazó pályázati dokumentációt a Kincstárral. A pályáztatás általános szabályai 13. § (1) Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, egy pályázó egy adott pályázati konstrukcióban több pályázatot is benyújthat, de az adott pályázati konstrukcióban csak egy pályázata nyerhet támogatást. (2) Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, pályázni kizárólag önállóan lehet. Ha a pályázati dokumentáció lehetővé teszi, hogy több pályázó együttesen – konzorciumként – pályázzon, a pályázatban meg kell jelölni a képviseletre és a támogatás igénybevételére jogosult konzorciumi tagot, valamint a pályázók – a konzorcium tagjai – együttműködésének feltételeit a pályázat tekintetében. (3) Ha a pályázati dokumentáció a pályázat benyújtásának feltételeként pályázati díjfizetési kötelezettséget ír elő, a pályázati díjat a pályázati dokumentációban meghatározott módon kell teljesíteni a Minisztérium Kincstár által vezetett – pályázati dokumentációban megjelölt – számlájának javára. A pályázati díj befizetését igazoló okiratot a pályázónak a pályázat eredeti példányához csatolnia kell. A pályázat forráshiány miatti elutasítása esetén a pályázati díjat az elbírálástól számított 60 napon belül a közreműködő szervezet visszautalja a pályázónak. (4) Ha a pályázó egy olyan gazdaságilag oszthatatlannak minősülő fejlesztéshez igényel támogatást, amely egy nagyobb, összetett fejlesztési program műszakilag elkülöníthető része, akkor a pályázatában meg kell jelölnie az összetett fejlesztési program azon kisebb egységét, amelynek megvalósításához a támogatást igényli. (5) Ha a pályázó a projektet többségében állami, önkormányzati vagy európai uniós forrásból kapott támogatásból kívánja megvalósítani, és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának feltételei egyébként fennállnak, a beruházás a támogatási döntés kézhezvételéig nem kezdhető meg, kivéve ha a pályázati dokumentáció lehetővé teszi, hogy a pályázó a közbeszerzési eljárást a támogatási döntés kézhezvételét megelőzően önként lefolytathassa. A pályázati konstrukció meghirdetése 14. § (1) A pályázati konstrukció meghirdetése a jóváhagyott pályázati dokumentáció közzétételével történik. (2) A pályázati felhívást hivatalos lapban, a teljes pályázati dokumentációt pedig a Minisztérium hivatalos honlapján kell közzétenni. (3) A közreműködő szervezet ügyfélszolgálatot működtet a pályázók kérdéseinek fogadására és megválaszolására. (4) Ha a beérkezett és az elbírálás során támogatásra javasolt pályázatok száma indokolja, a miniszter a pályázati dokumentációban meghatározott támogatási keretösszeget megváltoztathatja. (5) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő meghosszabbításáról a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártát megelőzően – a keretgazda indokolással ellátott előterjesztése alapján – a miniszter dönt. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő meghosszabbítását a jóváhagyást követően a Minisztérium hivatalos honlapján haladéktalanul közzé kell tenni. (6) Ha a beérkezett pályázatok forrásigénye indokolja, a keretgazda kezdeményezheti a kezelőnél a – még be nem nyújtott – pályázatok befogadásának leállítását. A pályázati konstrukció leállításáról a kezelő előterjesztése alapján a miniszter dönt. A pályázati konstrukció leállítását legalább egy országos terjesztésű napilapban, a Minisztérium hivatalos honlapján, valamint hivatalos lapban is közzé kell tenni. A pályázati konstrukció leállításának legkorábbi időpontja a leállításról hozott döntés közzétételét követő nap. A pályázat érkeztetése 15. § (1) A pályázatot a pályázati dokumentációban megjelölt címzetthez a dokumentációban megjelölt módon, egy eredeti és a dokumentációban meghatározott számú másolati példányban kell benyújtani. A pályázatok regisztrálásáról, iktatásáról és adatainak tárolásáról a közreműködő szervezet gondoskodik. A pályázat benyújtásának napja a postai feladóvevény szerinti postára adás napja. Ha ez nem állapítható meg egyértelműen, akkor a benyújtás napja a pályázati dokumentációban megjelölt címzett általi kézhez vétel napját megelőző harmadik munkanap, mely vélelemmel szemben a pályázónak lehetősége van az ellenbizonyításra. (2) A közreműködő szervezet a beérkezett pályázatot iktatószámmal látja el, és megkezdi a pályázati életpálya lap vezetését. A pályázati életpálya lapon a közreműködő szervezet rögzíti a pályázattal kapcsolatosan elvégzett valamennyi tevékenységet. (3) Ha a pályázó a pályázatában több előirányzat együttes támogatását igényli, és a pályázatot az Ámr. 79. § (6) bekezdése alapján a Minisztériumhoz nyújtotta be, akkor a közreműködő szervezet köteles a pályázatot az abban megjelölt támogatási források kezelői részére haladéktalanul megküldeni. A pályázat formai vizsgálata, hiánypótlás elrendelése 16. § (1) A közreműködő szervezet a pályázat formai vizsgálata során a pályázat érkeztetésétől számított 15 napon belül megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e a pályázati dokumentációban előírt formai és jogosultsági követelményeknek, így különösen, hogy a) a pályázó a pályázatát határidőben nyújtotta-e be, b) a pályázat megfelelő példányszámban került-e be nyújtásra, c) a pályázat elektronikus formában történő kötelező benyújtása esetén a kitöltött elektronikus pályázati formanyomtatvány rendelkezésre áll-e, d) a pályázati dokumentációban szereplő formanyomtatványok, adatlapok megfelelő formátumban kerültek-e benyújtásra, e) a pályázó az adott pályázati konstrukcióban rendelkezik-e pályázati jogosultsággal, f) a pályázatban megjelölt tevékenységgel szemben nem áll-e fenn a pályázati dokumentációban meghatározott kizáró ok, g) a pályázati dokumentációban szereplő formanyomtatvány, adatlap valamennyi pontja kitöltésre került-e, illetve a pályázó a kitöltés mellőzésének indokait a ki nem töltött pontoknál feltüntette-e, h) a pályázó hozzájárulását adta-e a pályázat benyújtását követő ellenőrzéshez, i) a pályázó a pályázati dokumentációban szereplő formanyomtatványokat a pályázati dokumentációban foglaltak szerint ellátta-e (cégszerű) aláírásával és j) a pályázó a pályázatához csatolta-e a szükséges és hiánypótlás keretében nem pótolható, a pályázati dokumentációban meghatározott követelményeknek mindenben megfelelő mellékleteket, valamint külön jogszabály által a pályázat befogadása feltételeként meghatározott nyilatkozatokat. (2) Ha a közreműködő szervezet a pályázat formai vizsgálata során megállapítja, hogy a pályázati dokumentációban előírt formai és jogosultsági követelmények valamelyike nem teljesül, akkor a pályázatot az elbírálásból kizárja, és erről a pályázót a formai vizsgálatot követő 2 munkanapon belül – a kizárás indokának megjelölésével – postai úton írásban értesíti. (3) A pótolható melléklet vagy a tartalmi elbíráláshoz feltétlenül szükséges szakmai információ hiánya esetén a formai vizsgálatot követő 2 munkanapon belül a közreműködő szervezet a pályázót megfelelő határidő biztosításával – tértivevényes ajánlott levélben – egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlási felhívásban a pályázót figyelmeztetni kell, hogy a hiánypótlás hiányossága vagy a hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása a pályázat elbírálásból való kizárását eredményezi. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. (4) A hiánypótlást határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a hiánypótlásra rendelkezésre álló határidő utolsó napján postára adták. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő első munkanapon postára adott küldeményt határidőben benyújtottnak kell tekinteni. (5) Ha a pályázó a hiánypótlást nem határidőben nyújtotta be vagy a pályázat a hiánypótlást követően sem teljes, akkor a közreműködő szervezet a pályázatot az elbírálásból kizárja. A közreműködő szervezet a pályázót a kizárásról a hiánypótlási határidő lejártát, illetve a hiánypótlás be érkezését követő 15 napon belül – a kizárás indokának megjelölésével – postai úton írásban értesíti. A pályázatok befogadása 17. § (1) Ha a pályázat formai vizsgálata során a pályázat elbírálásból való kizárására a 16. § (2) vagy (5) bekezdése alapján nem kerül sor, a közreműködő szervezet a pályázat beérkezését – hiánypótlás esetén a hiánytalan pályázat kézhezvételét – követő 15 napon belül postai úton írásban értesíti a pályázót a pályázat befogadásáról. (2) A befogadásról szóló értesítőnek tartalmaznia kell a pályázat befogadásának napját. A pályázó a pályázat befogadásának napjaként megjelölt időpontot követően válik jogosulttá a projekt megvalósításának megkezdésére. (3) Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, a projekt megkezdésének időpontja a következő: a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva), illetve az olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozatában a munkálatok megkezdésére vonatkozóan megjelölt nap; b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén ha a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, akkor az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék megrendelésének napja, előzetes megrendelés hiányában pedig ba) a gép, berendezés, anyag, termék beszerzésére kötött első szerződés megkötésének napja, bb) az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék szállítását igazoló okmányon feltüntetett és az átvevő által aláírással igazolt átvételi nap, vagy bc) a beszerzett gép, berendezés, anyag, termék értékesítéséről kiállított első számla kiállításának napja közül a legkorábbi időpont; c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén ha a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, akkor a szolgáltatás megrendelésének napja, előzetes megrendelés hiányában pedig ca) a szolgáltatás nyújtására kötött első szerződés megkötésének napja, cb) a szolgáltatásnyújtás megkezdésének a szerződésben rögzített napja, vagy cc) a szolgáltatás nyújtásáról kiállított első számla kiállításának napja közül a legkorábbi időpont; d) ha a projekt több célterületre is kiterjed, az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont. (4) A pályázat befogadását követően a közreműködő szervezet a közpénzekből nyújtott támogatások átlátható ságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: T) 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni. (5) A pályázat befogadásáról a közreműködő szervezet az Ámr. 8/b. melléklet I. része szerinti adatokat elektronikus formában köteles a pályázat befogadását követő 3 munkanapon belül megküldeni a Kincstár részére, ahonnan az adatok megküldését követő 10 munkanapon belül kap visszajelzést a pályázók Országos Támogatási Monitoring Rendszerben regisztrált adatairól. Ha a Kincstár 10 munkanapon belül nem küld visszajelzést, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a pályázattal kapcsolatosan kifogás nem merült fel. A Kincstár rendelkezésére álló 10 munkanap alatt a támogatási döntés meghozatalára nem kerülhet sor. A pályázatok értékelése 18. § (1) A pályázatok értékelését a közreműködő szervezet a pályázatok befogadása ütemének megfelelően folyamatosan végzi. (2) A pályázatok értékeléséről – pályázatonként – bírálati lapot kell vezetni, amely adatlapból és értékelő részből áll. (3) A bírálati lap adatlapja legalább a következőket tartalmazza: a) a pályázat azonosító számát, a pályázó nevét és értesítési címét, b) a pályázat értékelését végző személy nevét, beosztását és aláírását, c) a projekt rövid leírását, megvalósításának helyét, időtartamát, d) az igényelt támogatás formáját és összegét, a támogatásnak a projekt összköltségére vetített arányát, e) a projekt költség- és forrásösszetételét, f) a pályázat befogadásának napját és g) a pályázó rövid bemutatását – természetes személye ket és települési önkormányzatokat kivéve. (4) A bírálati lap tartalmát a Minisztérium vagy a pályázati bíráló bizottság az adott pályázati konstrukció sajátosságaira figyelemmel kiegészítheti. (5) A pályázatokat a bírálati lap értékelő részének kitöltése útján – a Minisztérium által jóváhagyott pontozásos értékelő rendszer alapján – a közreműködő szervezet értékeli. (6) Az értékelés során a közreműködő szervezet vagy megbízottja javaslatot tesz az egyes értékelési szempontokhoz tartozó pontszámokra, valamint minősíti a pályázó üzleti tervét, gazdaságossági és megtérülési számításait, továbbá a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a projekt tükrében meghatározza a pályázóra a vonatkozó kockázatokat, valamint a megvalósítás kockázatait. Az értékelés alapján a közreműködő szervezet előterjesztést készít a döntési javaslat kialakításáért felelős pályázati bíráló bizottság részére. (7) Ha az értékelés során előzetes helyszíni ellenőrzés lefolytatására kerül sor, a (6) bekezdés szerinti előterjesztéshez a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvének másolatát, a helyszíni ellenőrzés során készült fényképeket, valamint az ellenőrzési lapot is mellékelni kell. (8) Ha a közreműködő szervezet a pályázat szakmai, műszaki és pénzügyi tartalmának vizsgálata során megállapítja, hogy a pályázat egyes elemei nem felelnek meg a pályázati dokumentációban foglaltaknak, és erre figyelemmel a támogatás vetítési alapjául megállapítható költségek szerint megítélhető támogatás összege az igényelt támogatási összeghez képest változik, akkor a közreműködő szervezet indokolással alátámasztott javaslatot tehet a pályázat csökkentett összegű támogatására. (9) Ha a pályázati dokumentáció nem zárja ki, és a pályázatban szereplő információk a pályázat szakmai, műszaki és pénzügyi tartalmának érdemi elbírálásához szükséges részletességgel nem állnak rendelkezésre, a közreműködő szervezet a pályázót egy alkalommal a pályázata tartalmi kiegészítésére hívhatja fel. A pályázó figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha a tartalmi kiegészítés keretében kért adatokat nem határidőben vagy nem a közreműködő szervezet felhívásának megfelelően küldi meg, akkor a pályázata a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kerül értékelésre, illetve elbírálásra. A pályázat tartalmi kiegészítésére egyebekben a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A döntési javaslat előkészítése 19. § (1) A döntési javaslatot pályázati bíráló bizottság alakítja ki és terjeszti a közreműködő szervezet útján a kötelezettségvállalásra jogosult személy (a továbbiakban: támogató) elé. A pályázati bíráló bizottság legalább 3, legfeljebb 9 szavazati joggal rendelkező tagból, valamint tanácskozási joggal rendelkező tagokból áll. A pályázati bíráló bizottság összetételéről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a keretgazda javaslata alapján a miniszter dönt. A bizottság egy, szavazati joggal rendelkező tagját a pénzügyminiszter jelöli ki. (2) A pályázati bíráló bizottság tagjai e minőségükben nem utasíthatók. A pályázati bíráló bizottság tagjait e tevékenységük ellátásáért külön díjazás nem illeti meg. (3) A pályázati bíráló bizottság titkársági feladatait a közreműködő szervezet látja el. A pályázati bíráló bizottság a munkáját ügyrend alapján végzi. A pályázati bíráló bizottság a keretgazda által meghatározott szempontok figyelembevételével az ügyrendjét maga állapítja meg. (4) A közreműködő szervezet a pályázati bíráló bizottság ülését megelőző 5 munkanappal a pályázati bíráló bizottság ügyrendjében meghatározott formában a tagok rendelkezésére bocsátja az ülés napirendjén szereplő pályázatok bírálati lapjait. A közreműködő szervezet a pályázati bíráló bizottság ülésén biztosítja, hogy a pályázati eljárás során irányadó jogszabályok és egyéb szabályok, így különösen a pályázati bíráló bizottság ügyrendje, valamint az ülés napirendjén szereplő pályázatok és e pályázatokkal kapcsolatban rendelkezésre álló valamennyi dokumentum – ideértve például a hiánypótlást és a tartalmi kiegészítést –, a pályázati dokumentáció, valamint a Kincstár által az érintett pályázókkal kapcsolatban szolgáltatott adatok betekintés céljából a pályázati bíráló bizottsági tagok rendelkezésére álljanak. (5) A pályázat értékeléséből és a döntési javaslat előkészítéséből ki van zárva a) a pályázó; b) az a személy, aki a pályázóval tagsági, tulajdonosi, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, vagy a pályázó felügyeletével, irányításával kapcsolatos feladatokat lát el; c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója. (6) A pályázati bíráló bizottság tagjainak titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük. A pályázati bíráló bizottság tagja a pályázati bíráló bizottság ülésén köteles haladéktalanul bejelenteni, ha valamely pályázat vonatkozásában vele szemben összeférhetetlenség áll fenn. (7) A pályázati bíráló bizottság a támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett összegű támogatásra is javaslatot tehet. A javaslatot a pályázati bíráló bizottság köteles írásban megindokolni. A támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett összegű támogatásra vonatkozó javaslatot megfogalmazó döntés a projekt tartalmának módosítása, szűkítése mellett kizárólag abban az esetben hozható, ha a projekt egyes részei egyértelműen elkülöníthetők. Ebben az esetben a pályázati bíráló bizottság döntési javaslatának tartalmaznia kell, hogy a projekt mely részét javasolja támogatásra. (8) A pályázati bíráló bizottság ülésén elhangzottakat a közreműködő szervezet hangfelvétel útján rögzíti, és annak alapján az ülést követő 5 munkanapon belül emlékeztetőt köteles készíteni. A pályázati bíráló bizottság üléséről készült emlékeztetőnek tartalmaznia kell: a) a pályázati bíráló bizottság ülésének helyét és időpontját; b) a határozatképesség és a jelenlevő személyek megállapításához szükséges adatokat; c) a napirenden szereplő és a pályázati bíráló bizottság által megtárgyalt pályázatok adatait, így a pályázat azono sító jelét, a pályázó és a projekt megnevezését, az igényelt támogatás összegét; d) a pontozásos értékelés során megállapított összpontszámot; e) pályázatonként a pályázati bíráló bizottság határozatát (a döntési javaslatot), azon belül a támogatás javasolt összegét, a támogatási igény elutasítására vagy a támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett támogatási összegre vonatkozó döntési javaslat esetén az elutasítás, illetve a csökkentés indokát, valamint – ha az rendelkezésre áll – az egyes pályázati bíráló bizottsági tagok döntési javaslathoz fűzött különvéleményét; f) pályázati bíráló bizottsági tag összeférhetetlensége esetén az érintett pályázat mellett az összeférhetetlenségre vonatkozó adatokat; g) az emlékeztető keltét és az emlékeztetőt készítő személy, a pályázati bíráló bizottság elnöke, a titkársági feladatokat ellátó közreműködő szervezet képviselője, illetve az emlékeztetőt hitelesítő, az ülésen jelenlévő egy bizottsági tag aláírását és h) az ülésen részt vevő pályázati bíráló bizottsági tagok és egyéb résztvevők által aláírt jelenléti ívet. (9) A pályázó az emlékeztetőnek kizárólag a saját pályázatára vonatkozó részébe tekinthet be. (10) A pályázati bíráló bizottság üléséről készült hangfelvételt a közreműködő szervezet köteles a pályázati bíráló bizottsági ülést követő fél évig megőrizni. A hangfelvétel ülésen részt nem vevő, illetőleg nem képviselt szervezet nevében fellépő személy általi megismerésének engedélyezésére a keretgazda, akadályoztatása esetén az érintett pályázati bíráló bizottság elnöke jogosult. (11) A közreműködő szervezet az emlékeztető elkészítésével egyidejűleg az elbírált pályázatok azonosító jelét, a pályázók és a projektek megnevezését, valamint az egyes döntési javaslatokat, azon belül a támogatás javasolt összegét tartalmazó listát állít össze két eredeti példányban, valamint előkészíti a döntésről szóló, pályázóknak címzett levelek tervezeteit. (12) A közreműködő szervezet a hitelesített emlékeztetőt, a döntési listát és a levéltervezeteket a pályázati bíráló bizottság ülését követő 15 napon belül a támogató elé terjeszti. Döntés 20. § (1) A támogatás tárgyában a pályázati bíráló bizottság döntési javaslatának ismeretében – annak a közreműködő szervezet általi előterjesztésétől számított 5 munkanapon belül – a támogató dönt. (2) Ha a pályázati dokumentáció másként nem rendelkezik, a támogatásról szóló döntést a pályázatok benyújtá si határidejét – folyamatosan benyújtható pályázati konstrukció esetén a pályázat beérkezését – követő 90 napon belül meg kell hozni. A pályázattal kapcsolatos esetleges hiánypótlás, tartalmi kiegészítés határidejét úgy kell meghatározni, a pályázati bírálati bizottság ülésével kapcsolatos feladatokat pedig úgy kell szervezni és ellátni, hogy a pályázatok bírálatával kapcsolatos valamennyi feladat teljesíthető legyen az előzőekben meghatározott határidőn belül. (3) A döntésről szóló értesítő levelet a közreműködő szervezet készíti el, és a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül megküldi a pályázónak. A támogató döntésekről az értesítő levelek a döntéshozó nevében és aláírásával kerülnek megküldésre a pályázó részére. Az elutasító döntésekről az értesítő levelet a közreműködő szervezet a saját nevében és aláírásával küldi meg a pályázó részére, az elutasítás indoklásával. (4) Ha a támogató a támogatás igényelt összegéhez képest csökkentett összegű támogatásról dönt, azt a pályázó a támogatási szerződés aláírásával fogadja el. (5) A pályázó a pályázat elutasítása, csökkentett összegű támogatásról szóló döntés esetén a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a döntés felülvizsgálatát kérheti. A pályázó felülvizsgálati kérelmét a közreműködő szervezet a beérkezését követő 5 munkanapon belül döntési javaslatával együtt előterjeszti a támogató részére, aki döntéséről az előterjesztéstől számított 15 napon belül értesíti a közreműködő szervezetet. A felülvizsgálati döntésről a közreműködő szervezet a döntés kézhezvételétől számított 8 napon belül értesíti a pályázót. (6) A támogatásról szóló döntés meghozatalát követően a közreműködő szervezet a T 5. § (2) és (6) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni. TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A támogatási szerződések megkötése 21. § (1) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatás folyósítása szerződés alapján történik. A támogatási szerződést a Minisztérium nevében a közreműködő szervezet köti meg. Egyedi támogatás esetén a szerződést a támogató köti meg. (2) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatási szerződéshez a pályázati dokumentációban, az üzletszabályzatban és a termékleírásban meghatározott dokumentumokat mellékletként csatolni kell. (3) A 13. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a támogatási szerződés megkötésének feltétele a közbeszerzési eljárás dokumentumainak csatolása. (4) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogató döntésről szóló értesítés 20. § (3) bekezdése szerinti megküldését követő 30 napon belül a közreműködő szervezet a támogatást elnyert pályázónak megküldi a támogatási szerződés tervezetét, a hozzá tartozó dokumentációt és a szerződéskötés feltételeit tartalmazó értesítést. A támogatási szerződés kedvezményezett általi aláírására megfelelő határidőt kell megállapítani, amely határidő a támogatásiszerződés-tervezet kézhezvételétől számított legfeljebb 30 nap lehet. Az értesítésben megállapított határidőig a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályai az irányadók. (5) A (4) bekezdés szerinti értesítésnek tartalmaznia kell a támogatási szerződés mellékletét képező dokumentumok felsorolását, amely dokumentumokat a kedvezményezettnek a részéről aláírt támogatási szerződéssel együtt kell megküldenie a közreműködő szervezet részére. (6) A (4) bekezdés szerinti értesítésben a kedvezményezett figyelmét külön is fel kell hívni arra, hogy ha a támogatási szerződés aláírására az értesítésben megállapított határidő utolsó napjától számított 30 napon belül a kedvezményezettnek felróható okból nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti. Ebben az esetben a közreműködő szervezet köteles a határidő lejártát követő 15 munkanapon belül e tényről a pályázót értesíteni, az értesítés megtörténtét a rendelkezésre álló informatikai rendszerben rögzíteni, és erről a keretgazdát tájékoztatni. A kedvezményezettnek fel nem róható oknak tekintendő az olyan körülmény, amely rajta kívüli okból áll elő. A kedvezményezettnek fel nem róható ok különösen valamely hatóság vagy intézmény támogatási szerződés létrejötte körében releváns késedelmes intézkedése. Az ilyen körülmény fennállását a kedvezményezettnek hitelt érdemlően igazolnia kell. (7) A kedvezményezett a (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a közreműködő szervezet részére, ha a támogatási szerződés tervezetben meghatározott adataiban változás történt. Ebben az esetben a közreműködő szervezet a kedvezményezett bejelentése tartalmának megfelelően módosított, a (4) bekezdésben meghatározott dokumentumokat ismételten megküldi a kedvezményezett részére a (4) bekezdésben meghatározott módon. (8) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén – ha a pályázati dokumentáció, az üzletszabályzat vagy a termékleírás eltérően nem rendelkezik – a projekt megvalósítását legkésőbb a támogatási szerződés létrejöttét követő 180 napon belül meg kell kezdeni. (9) Ha a pályázó a projekt megvalósítását a támogatási szerződés megkötése előtt megkezdi, a támogatási szerződésben rögzíteni kell a projekt megkezdésének időpontját. (10) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a kedvezményezett a projekt megvalósítását a támogatási szerződés megkötése előtt még nem kezdte meg, akkor a projekt megkezdésétől számított 30 napon belül a kedvezményezett köteles a közreműködő szervezet számára bejelenteni a projekt megkezdésének időpontját a támogatási szerződés mellékletét képező bejelentési űrlapon. (11) Ha a kedvezményezett a (10) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a támogatási szerződés létrejöttétől számított 210 napon belül, akkor a közreműködő szervezet a határidő lejártát követő 15 napon belül, 15 napos határidő kitűzésével írásban felszólítja a kedvezményezettet a megkezdés időpontjának bejelentésére. (12) Ha a kedvezményezett a projekt megvalósítását a (8) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kezdte meg, vagy a közreműködő szervezet (11) bekezdés szerinti felszólítására határidőben nem nyilatkozik, akkor a közreműködő szervezet vagy a Minisztérium a 48–51. §-ban meghatározottak szerint a támogatási szerződéstől elállhat. A támogatási szerződés módosítása 22. § (1) A támogatási szerződés módosítását írásban kell kezdeményezni. A kedvezményezettnek a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelmét pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a közreműködő szervezethez, egyedi támogatás esetén a támogatási szerződésben megjelöltek szerint kell benyújtania. Ha a módosítás a támogatás folyósítását érinti, a módosítás hatálybalépéséig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni. (2) A támogatási szerződés módosítása tárgyában egyedi támogatás esetén a Minisztérium, pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a közreműködő szervezet dönt azzal, hogy a Minisztérium bármely ügyben a szerződésmódosítás jogát magának fenntarthatja. (3) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén a támogatásiszerződés-módosítás tárgyában a Minisztérium dönt, ha a) a közreműködő szervezet döntését a kedvezményezett vitatja, vagy b) azt a közreműködő szervezet kifejezetten kéri. (4) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén ha a támogatási szerződés módosítása tárgyában a közreműködő szervezet dönt, akkor a közreműködő szervezet a kérelem – hiánypótlás esetében a hiánypótlás keretében bekért információk – kézhezvételétől számított 60 napon belül határoz, és döntéséről haladéktalanul értesíti a kedvezményezettet, valamint szükség esetén egyidejűleg részére megküldi a szerződésmódosítás tervezetét. (5) Pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén, ha a támogatási szerződés módosítása tárgyában a Minisztérium dönt, akkor a közreműködő szervezet az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot indokolással és döntési javaslattal együtt a kedvezményezett kérelmének – hiánypótlás esetében a hiánypótlás keretében bekért információk – kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles megküldeni a Minisztériumnak. A Minisztérium a módosítási kérelem és a vonatkozó dokumentáció kézhezvételétől számított 30 napon belül döntéséről értesíti a közreműködő szervezetet. A közreműködő szervezet a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül értesíti a kedvezményezettet, valamint szükség esetén egyidejűleg megküldi a szerződésmódosítás tervezetét. (6) Ha pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén formai vagy tartalmi okokból szükséges a módosítási kérelem hiánypótlása, akkor a közreműködő szervezet a kérelem kézhezvételtől számított 30 napon belül, megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel a kedvezményezettet. (7) Nincs helye a támogatási szerződés módosításának, ha a módosítás jogszabályba, illetve – pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén – a pályázati dokumentáció, az üzletszabályzat vagy a termékleírás valamely rendelkezésébe ütközik, továbbá a pályázat támogatásának alapjául szolgáló értékelés során pályázatok összehasonlítására és rangsorolására került sor, és a módosítás következtében e sorrend megváltozna, valamint a sorrend megváltozása a pályázat elutasítását eredményezné. Nincs helye továbbá a támogatási szerződés módosításának a támogatás támogatási szerződésben meghatározott összegének növelése tekintetében. BIZTOSÍTÉKOK Biztosítékokra vonatkozó általános szabályok 23. § (1) A támogatás folyósításának feltétele, hogy a kedvezményezett a 24. §-ban meghatározott típusú és a 25. §-ban meghatározott mértékű biztosítékot nyújtson. (2) Valamennyi támogatási célú kötelezettségvállalás – pályázati úton vagy támogatási program keretében nyújtott, illetve egyedi támogatás – esetén a kedvezményezett által felajánlott biztosíték vizsgálata, elfogadása, a biztosítékra vonatkozó szerződés megkötése és módosítása, illetve a biztosíték nyilvántartása a közreműködő szervezet feladata. (3) A biztosíték nyújtásával felmerülő költségeket a kedvezményezett viseli. (4) A Minisztérium a támogatási konstrukció sajátosságaira figyelemmel a pályázati dokumentációban korlátozhatja az egyes biztosítéktípusok elfogadhatóságát. (5) A biztosíték rendelkezésre állását és tartását hitelt érdemlően tanúsító dokumentum (bank által érkeztetett felhatalmazó levél, bankgarancia-nyilatkozat, készfizető kezesi nyilatkozat, biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény, jelzálogjog szerződés) a támogatási szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi. (6) Ha a támogatási szerződés módosítása indokolja, a biztosíték tárgyában létrejött megállapodást vagy tett jognyilatkozatot is megfelelően módosítani kell. 24. § (1) A támogatási szerződéshez kapcsolódóan – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kedvezményezettnek a szerződéskötéskor valamennyi belföldön vezetett pénzforgalmi bankszámlájára vonatkozóan a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet (a továbbiakban: MNB rendelet) 29. §-a szerinti felhatalmazó levélen alapuló azonnali beszedési megbízásra (a továbbiakban: azonnali beszedési megbízás) való felhatalmazást kell adnia, amelyet a támogatási szerződés megszűnéséig kell fenntartania. Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés megszűnéséig új belföldön vezetett bankszámlát nyit, akkor ennek tényét a kedvezményezett köteles a bankszámlanyitást követő 15 napon belül a közreműködő szervezetnek bejelenteni, egyidejűleg benyújtva a pénzintézet által érkeztetett, az új bankszámlára vonatkozó azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazást. (2) A természetes személy kedvezményezett mentesül az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek alól. (3) Beruházási költségelemekhez nyújtott 10 millió forintot meghaladó összegű támogatás esetén, vagy ha – a támogatás céljától függetlenül – a támogatási szerződés támogatási előleg igénybevételéről rendelkezik, a kedvezményezettnek – az (1) bekezdésben foglaltakon túl és a (4)–(8) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a támogatási szerződéshez kapcsolódóan az alábbi biztosítékok valamelyikének rendelkezésre állását is biztosítania kell a 25. §-ban meghatározott mértékben: a) bankgarancia, b) garanciaszervezet által vállalt készfizető kezesség, c) biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi köte lezvény, d) ingatlan jelzálogjog, e) ingó jelzálogjog. (4) Az NBC terhére kötött támogatási szerződéshez kapcsolódóan a kedvezményezettnek biztosítékként bankgaranciát kell rendelkezésre bocsátania. (5) Mentesül a (3) bekezdésben foglalt kötelezettség alól az Áht. 87. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, valamint az ezek részvételével alapított és többségi tulajdonában lévő közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság, az egyház, a közalapítvány, a társasház, a lakásszövetkezet és az a pályázó, aki vagy amely kizárólag állami tulajdonban lévő ingatlan vagy ingó vagyontárgy fejlesztéséhez igényli a támogatást. (6) A támogatási előleg folyósításának feltételeként a kedvezményezett akkor is köteles – a támogatott projekt jellegétől és a támogatás összegétől függetlenül – a (3) bekezdésben foglalt valamely biztosíték adására, ha egyébként az (5) bekezdésben foglaltak alapján biztosíték adására nem lenne köteles. (7) A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága és az új biztosíték által fedezett érték megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek. Az előző biztosítékot feloldani kizárólag az új biztosíték rendelkezésre állásának hitelt érdemlő igazolását követően lehet. (8) A (3) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott biztosítékról szóló szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni. 25. § (1) A támogatási összeg folyósításától a projekt pénzügyi lezárásig terjedően a kedvezményezett által adott biztosíték értékének el kell érnie legalább a támogatás támogatási szerződésben meghatározott összegét. (2) Ha a támogatási összeg folyósítására a támogatási szerződés szerint több részletben kerül sor, a kedvezményezettnek az (1) bekezdésben meghatározott mértékű biztosítékot legkésőbb a folyósítás ütemének megfelelően kell feltöltenie. (3) Beruházási költségelemekhez nyújtott 50 millió forintot meghaladó támogatás esetében a projekt pénzügyi lezárásától a támogatási szerződés megszűnéséig a kedvezményezett által adott biztosíték értékének el kell érnie legalább a támogatás összegének 50%-át. (4) Beruházási költségelemekhez nyújtott 50 millió forintot meg nem haladó támogatás esetében a projekt pénzügyi lezárását követően a kedvezményezettnek nem kell a biztosítékot fenntartania. (5) Ha nem beruházási költségelemekhez nyújtott támogatás esetében előleg igénylése miatt került sor a biztosíték adására, akkor a projekt pénzügyi lezárását követően a kedvezményezettnek nem kell a biztosítékot fenntartania. (6) A kedvezményezett a biztosítékot legkevesebb egy év időtartamra köteles rendelkezésre bocsátani azzal, hogy legalább 30 nappal a biztosíték lejártát megelőzően hitelt érdemlően igazolnia kell a biztosíték meghosszabbítását vagy a biztosíték cseréjét. Ha a kedvezményezett e kötelezettségének nem tesz eleget, a közreműködő szervezet a támogatás folyósítását felfüggesztheti, illetve elállhat a támogatási szerződéstől. 26. § Ha a közreműködő szervezet az 52. § szerint a kedvezményezettel külön megállapodást köt a kedvezményezett fizetési kötelezettségének részletekben történő teljesítéséről, és a kedvezményezett a támogatási szerződéshez kapcsolódóan a 24. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott biztosíték nyújtására köteles, akkor a kedvezményezett a részletekben történő fizetés tárgyában létrejött megállapodás megkötésétől az utolsó részlet esedékességét követő 30. napig bankgaranciát, garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalást vagy biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényt köteles rendelkezésre tartani legalább a fennálló tartozás összege erejéig. A bankgaranciára, a garanciaszervezet által nyújtott készfizető kezességvállalásra és a biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényre vonatkozó különös rendelkezések 27. § A bankgarancia nyilatkozat eredeti példányát a közreműködő szervezet akkor fogadhatja el biztosítékként, ha a) megfelel az MNB rendelet előírásainak, b) feltétel nélküli és visszavonhatatlan, és c) tartalmazza a támogatási szerződés azonosítóját, va lamint a Min …