2011. CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról.

2011. CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról. Az Országgyűlés a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos alapvető jogok és kötelezettségek meghatározása, a nemzeti víziközmű-vagyon védelme, a víziközmű-szolgáltatási ágazatokban a fenntartható fejlődés, az ivóvízkincs kíméletét szolgáló célok teljesülése, a fogyasztóvédelem széles körű érvényesülését szolgáló víziközmű-szolgáltatási feltételek biztosítása, valamint a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében – összhangban az Európai Unió e tárgykörökben érvényesülő követelményeivel – a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Alapelvek 1. § (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei: a) a természeti erőforrások kíméletének elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása és fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely az ország természeti erőforrásainak védelmét, így különösen az ivóvíznyerő források és készletek, valamint a tisztítottszennyvíz-befogadók hosszú távú, fenntartható igénybevételét szolgálják, b) az ellátásbiztonság elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása, fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely ba) a felhasználók egészséges ivóvízzel való ellátását nagyobb üzemi biztonság mellett – szakmailag megalapozott ismeretek, várakozások alapján – legalább egy település közigazgatási területén belül egységesen működtethető vízvezeték-hálózatként folyamatosan és hosszú távon képes biztosítani; továbbá bb) a szennyvízelvezetés és -tisztítás körében felmerülő műszaki és környezeti kockázatokat az ésszerűen elvárható minimumra csökkenti. c) az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről, A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 30-i ülésnapján fogadta el. d) a szolgáltatói felelősség elve: a víziközmű-szolgáltató a 15. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti szerződés (a továbbiakban együtt: üzemeltetési szerződés) hatálya alatt az ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás nyújtásáról e törvény előírásai szerint gondoskodik; a szolgáltatói felelősség körében a víziközmű-szolgáltató a rábízott víziközmű-szolgáltatás keretében – a víziközmű-rendszer teljesítő képességének mértékéig – fogadja a víziközmű-rendszerre rácsatlakozni kívánó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok igényeit, a felhasználóknak ivóvizet szolgáltat, elvégzi a felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűjtését, elvezetését és tisztítását, e) a szennyező fizet elve: a víziközmű-szolgáltatás pénzügyi, gazdasági és jogi feltételrendszerét olyan módon kell kialakítani, hogy amennyiben megállapítható a szennyező személye, úgy az általa okozott környezeti terhelés költségeit ő térítse meg, f) a regionalitás elve: ha – a felhasználók érdekeire figyelemmel – a víziközmű létrehozása vagy fejlesztése esetében műszaki és gazdaságossági szempontból az egybefüggő, több településre kiterjedő víziközmű-rendszer megvalósítása az ésszerűbb megoldása az elkülönült víziközmű-rendszerekre alapozott változattal szemben, akkor az egybefüggő víziközmű-rendszer kialakítását kell előnyben részesíteni, g) a szolidaritás elve: az a társadalmi léptékben hasznos és támogatandó árképzési mechanizmus, amely az érintett települések víziközmű-üzemeltetési költségeinek víziközmű-szolgáltatás díjaira ható eltérő mértékeit részben vagy egészben kiegyenlíti, és célja a kedvezőtlen költségszint mellett működtethető víziközmű-rendszerrel rendelkező településeken a kedvezőbb díjtételek mellett történő víziközmű-szolgáltatás nyújtás, h) a költségmegtérülés elve: a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a víziközmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek – a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének rendelkezéseivel összhangban – meg kell térülniük, i) a legkisebb költség elve: a víziközmű-rendszer fejlesztésének tervezése és megvalósítása, valamint a víziközmű üzemeltetése során olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek a jogszabályokban, esetlegesen pályázati kiírásban megjelölt időtartam alatt, ezek hiányában a víziközmű várható élettartama során a víziközmű üzemeltetési biztonságának megtartása vagy javítása mellett a legkisebb mértékben eredményezik a víziközmű-szolgáltatás díjainak emelkedését, j) a víziközművek együttműködtetésének elve: ha egy adott területen az ellátásért felelős azonos, akkor a víziközmű-szolgáltatás általa történő megszervezésénél – az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenyszabályainak sérelme nélkül – törekedhet arra, hogy a víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet ugyanazon víziközmű-szolgáltató lássa el, k) a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a víziközmű-szolgáltatás díját a víziközmű-szolgáltatási ágazatra nézve úgy kell megállapítani, hogy az maradéktalanul fedezetet nyújtson a víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenység indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a víziközmű-szolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű üzleti nyereségére, de nem tartalmazhatja e tevékenységén kívül eső egyéb gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét. (2) Az alapelvek ütközése esetében az alapelvek érvényesítésére az (1) bekezdésben meghatározott sorrend az irányadó. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: 1. átadási pont: olyan víziközmű, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit. 2. bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-bekötővezeték végpontjára telepített mérő, 3. csatlakozó ivóvízhálózat: több felhasználási hely ivóvízét az ivóvíz-bekötővezeték végpontjától a házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezeték-hálózat, amely az érintett felhasználási helyek közös tartozékát képezi, 4. ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi, 5. felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi, 6. felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tulajdonosa, vagy azt egyéb jogcímen használja, 7. felhasználói egyenérték: olyan mutatószám, amely a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számosságát – víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a felhasználók kapacitás igényeire figyelemmel – az 1. melléklet szerinti képlet alapján egységesen fejezi ki, 8. gördülő fejlesztési terv: hosszú távú, felújítási és pótlási, valamint beruházási tervrészből álló terv, 9. házi ivóvízhálózat: a felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna), 10. házi szennyvízhálózat: a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű), 11. ivóvíz-bekötővezeték: a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon az ivóvíz-törzshálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely a) bekötési vízmérő esetében aa) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed, ab) egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény bekötési vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed, b) bekötési vízmérő hiányában az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed, 12. ivóvíz-törzshálózat: olyan a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely az ivóvíz-főnyomóvezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek berendezéseiből áll, 13. kiszervezés: víziközmű-működtetés egy részének a víziközmű-szolgáltatótól eltérő, más személlyel történő elvégeztetése, 14. közműfejlesztési kvóta: víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a víziközmű-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége: m3/nap, 15. lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki a víziközmű-szolgáltatást nem jövedelemszerző gazdasági tevékenységhez veszi igénybe, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, 16. mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló mérő, 17. rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között – alkalmazási céljára figyelemmel – szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés), 18. szennyvíz-bekötővezeték: a felhasználási helyen keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetében a csapadékvizeknek a szennyvíz-törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték, 19. szennyvíz törzshálózat: olyan, a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely a szennyvíz főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll, 20. víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely a) valamely település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül a ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, és b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja, 21. víziközmű-fejlesztés: új víziközmű létesítésével, meglévő víziközmű felújításával és bővítésével kapcsolatos tevékenységek összessége, 22. víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége, 23. víziközmű-rendszer: víziközművek olyan összefüggő, szigetüzemben működő vagy átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolható rendszere, mely önmagában vagy átadási ponton keresztül történő ivóvízátvétellel vagy szennyvíztovábbítással kiegészülve – ideértve a víziközműves kapcsolódó szolgáltatást – képes biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit, 24. víziközmű-szolgáltatás: a közműves ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok) közül egy vagy több, a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók részére nyújtott szolgáltatás, 25. víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész a) amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy b) amelyről a keletkező szennyvizet részben vagy egészben szennyvíz-bekötővezetéken keresztül a szennyvízhálózatba vezetik be, 26. víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel, különösen a víziközmű műszaki értelemben vett napi üzemben tartása, karbantartása és javítása, közüzemiszerződés-kötés, számlázás, ügyfélszolgálat működtetése, 27. víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás. II. FEJEZET A VÍZIKÖZMŰVEKKEL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 3. § (1) Az e törvényben meghatározott feladatokat – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el. (2) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy. (3) A felhasználók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy. (4) A (2) és (3) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. (5) A fogyasztóvédelmi hatóság az eljárása során az Fgytv.-ben foglalt jogkövetkezményeken kívül – jogsértés megállapítása esetén – az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja: a) a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában foglaltak betartására kötelezés; b) a víziközmű-szolgáltató olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása; vagy c) ha a lakossági felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés. (6) A víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok ügyében – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – a Hivatal jár el. 4. § (1) A Hivatal eljárására a villamos energiáról szóló törvényben a Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az ügyintézési határidő a Hivatal a) a 16. § és a 9. § (5) bekezdés szerinti eljárásában 30 nap, b) a 35. § szerinti eljárásában 6 hónap. (3) A Hivatal döntésének bírósági felülvizsgálata esetében nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat a) víziközmű-szolgáltatás nyújtására átmenetileg közérdekű üzemeltetőt jelöl ki, vagy b) víziközmű-fejlesztési hozzájárulást állapít meg. (4) A bíróság a Hivatal határozatát nem változtathatja meg. 5. § (1) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért a víziközmű-szolgáltató felügyeleti díjat fizet, amelynek éves mértéke a tárgyév január 1-jei adatai alapján az 1. mellékletben meghatározott képlet szerint kiszámított felhasználói egyenérték és százötven forint szorzata. (2) A víziközmű-szolgáltató a felhasználói egyenérték kiszámításához szükséges adatokat március 31-ig küldi meg a Hivatalnak. (3) A Hivatal kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (4) A Hivatal eljárásában történő szakhatósági közreműködésért a szakhatóság részére igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (5) A felügyeleti díj és az igazgatási szolgáltatási díj adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. III. FEJEZET A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS ESZKÖZEI 3. A víziközművek tulajdonjoga 6. § (1) Víziközmű – ha az önálló ingatlannak minősül – kizárólag az állam, a települési önkormányzat vagy a települési önkormányzatok társulása tulajdonába tartozhat. (2) Ha a víziközmű nem minősül önálló ingatlannak, a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízvezetési szolgalmi jog az államot, a települési önkormányzatot vagy a települési önkormányzatok társulását illeti meg. (3) Az állami tulajdonú víziközmű felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja, aki e feladatát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján látja el. 7. § (1) A víziközmű-tulajdonos tulajdonába tartozó rendszerfüggetlen víziközmű-elem a víziközmű-szolgáltatás hatékonyabb megszervezése érdekében a víziközmű-tulajdonossal üzemeltetési szerződést kötött víziközmű-szolgáltató részére elidegeníthető, a víziközmű-szolgáltató tulajdonában állhat. (2) A víziközmű-szolgáltató a tulajdonában lévő rendszerfüggetlen víziközmű-elemet számviteli elszámolásaiban az egyéb saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten tartja nyilván, és gondoskodik a szükségessé váló felújításáról, pótlásáról. (3) Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató a tulajdonában álló rendszerfüggetlen víziközmű-elemet legfeljebb könyv szerinti nettó értéken az ellátásért felelős részére írásban megvételre felajánlja. Ha az ellátásáért felelős települési önkormányzat 30 napon belül az ajánlatot nem fogadja el, a vételi jog átszáll az államra. 8. § (1) Ha a víziközmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek. (2) Ha a beruházás harmadik személy ingatlanán valósult meg, akkor a víziközműnek a vízvezetési szolgalmi jogát kell az ellátásért felelősre átruházni. (3) Az ellátásért felelős köteles az átruházáshoz hozzájárulni, ha a beruházás megvalósításához annak megkezdése előtt írásban hozzájárult. (4) Ha a beruházó és az ellátásért felelős az (1) és a (3) bekezdés szerinti víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a beruházó vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül. 9. § (1) A közigazgatási területén lévő felhasználási helyekre és az azokat közvetlenül ellátó víziközmű-rendszerre nézve a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a települési önkormányzatot – a fővárosban a fővárosi önkormányzatot – illetik az ellátásért felelős jogai és terhelik annak kötelezettségei. (2) Az államot illetik az ellátásért felelős jogai és terhelik annak kötelezettségei az (1) bekezdés szerinti felhasználási helyekre, ha az azokat közvetlenül ellátó víziközmű-rendszerben tulajdoni hányaddal rendelkezik. (3) Ha a víziközmű-rendszer több települési önkormányzat közigazgatási területén lévő felhasználási hely ellátását is szolgálja, és a (2) bekezdés nem alkalmazható, akkor az érintett települési önkormányzatok e törvényben a víziközmű-rendszerrel kapcsolatban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése érdekében társulást hozhatnak létre és működtethetnek. (4) A víziközmű-rendszer tulajdonosai az ellátásért felelős e törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítésével kapcsolatban felmerülő indokolt költségeket – eltérő megállapodás hiányában – víziközmű-rendszeren fennálló vagyoni érdekeltségük nettó könyv szerinti értéke arányában viselik. (5) Adott közigazgatási terület ellátásért felelős személyének igazolása céljából a Hivatal kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki. 4. A víziközmű-fejlesztés 10. § (1) A víziközmű-fejlesztés megvalósításáról – ha e törvény másként nem rendelkezik – az ellátásért felelős gondoskodik. (2) Ha üzemeltetési szerződés alapján a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató végzi, akkor a víziközmű az üzembe helyezésének napjával az ellátásért felelős tulajdonába kerül, vagy az ellátásért felelős jogosult arra vonatkozó vízvezetési szolgalmi jog alapítására. (3) Ha a víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződésben a víziközmű-szolgáltató beruházásában megvalósuló víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a víziközmű-szolgáltató vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül. 11. § (1) A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében – a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel – víziközmű-szolgáltatási ágazatonként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll. (2) A (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a felújítási és pótlási tervet a víziközmű-szolgáltató, a beruházási tervet az ellátásért felelős készíti el, és nyújtja be minden év szeptember 15-ig a Hivatalhoz. (3) Bérleti-üzemeltetési szerződés alapján végzett víziközmű-működtetés esetében a felújítási és pótlási tervet az ellátásért felelős, építési koncessziós szerződés alapján végzett víziközmű-működtetés esetében a beruházási tervet a víziközmű-szolgáltató készíti el és nyújtja be. (4) A Hivatal a jóváhagyott felújítási és pótlási tervben, valamint beruházási tervben foglaltak végrehajtását ellenőrzi. 5. A víziközművek vagyonértékelése, nyilvántartása 12. § (1) A víziközmű tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását – ennek hiányában az üzemeltetési szerződés megkötését – megelőzően a tulajdonában lévő víziközmű vonatkozásában vagyonértékelést végeztet. (2) A vagyonértékelés az üzemeltetési szerződés mellékletét képezi. 13. § (1) A víziközmű-szolgáltató az általa működtetett víziközművekről víziközmű térképi nyilvántartást vezet. A nyilvántartás adatállományának tulajdonjoga az ellátásért felelőst illeti. (2) A víziközmű térképi nyilvántartás vezetéséhez szükséges informatikai eszközök (hardverek és programalkotások) felhasználói jogára vagy tulajdonjogára a víziközmű-tulajdonos kizárólag azok forgalmi értékének megtérítése ellenében tarthat igényt. A szerzői joggal védett programalkotások esetében a felhasználói jog vagy a tulajdonjog átruházásához a szerzői jog jogosultjának előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. (3) A víziközmű térképi nyilvántartásba betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet, valamint adatot kérhet, aki a) személyét azonosítja, és aa) írásban nyilatkozik, hogy a víziközművel kapcsolatba hozható beruházást vagy egyéb munkálatot kíván végezni, vagy ab) írásban igazolja, hogy az adatmegismerési joga érvényesítéséhez, vagy jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, és b) az adatközlés díját megtérítette. (4) A víziközmű tulajdonosának – a tulajdonában álló víziközmű tekintetében – a víziközmű térképi nyilvántartás adataihoz való hozzáférését korlátozás- és díjmentesen kell biztosítani. (5) A víziközmű-szolgáltató a bíróság, az ügyészség, az ellátott területen működő települési önkormányzat és az illetékes közigazgatási hatóságok részére a víziközművel kapcsolatos hatósági feladataik ellátásához, az ahhoz szükséges mértékben, díjmentesen biztosítja a víziközmű térképi nyilvántartás tartalmának megismerését. 6. A víziközmű működtető eszközök 14. § (1) A víziközmű-szolgáltatás fenntartásához szükséges ingó és ingatlan víziközmű működtető eszközöket a víziközmű-szolgáltató biztosítja. (2) Ha valamely ingatlan víziközmű működtető eszköz és víziközmű-jelleggel is rendelkezik, és az ingatlan megosztása nem lehetséges, vita esetében az ingatlant víziközműnek kell tekinteni. (3) A víziközmű-szolgáltató a víziközmű működtető eszközöket elkülönítetten tartja nyilván. (4) E § alkalmazásában víziközmű működtető eszköz a víziközmű-szolgáltatás ellátásának szakmai és technikai feltételrendszerét biztosító olyan eszköz, amely nem minősül víziközműnek. IV. FEJEZET A VÍZIKÖZMŰ-ÜZEMELTETÉSI JOGVISZONY 7. A víziközmű-üzemeltetési jogviszony általános szabályai 15. § (1) A víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) és a koncesszióról szóló törvény szolgáltatási koncesszióra, építési koncesszióra vonatkozó előírásai az e törvényben foglaltakkal összhangban alkalmazandók. (2) Adott víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenység végzéséhez szükséges víziközmű-üzemeltetési jogviszony az ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató között létrejött, Hivatal által jóváhagyott: a) vagyonkezelési szerződésen; b) koncessziós szerződésen; vagy c) bérleti-üzemeltetési szerződésen alapul. 16. § (1) Az üzemeltetési szerződés megkötésére az ellátásért felelős – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Kbt.-ben és az e törvényben meghatározottak szerint pályázatot köteles kiírni. A pályázat több víziközmű-szolgáltatási ágazat, illetve több víziközmű-rendszer vonatkozásában is kiírható. (2) Az (1) bekezdés szerinti pályázatot több ellátásért felelős közösen is kiírhatja. (3) A pályázat kiírására a pályázati kiírás Hivatal által történő jóváhagyását követően kerülhet sor. (4) Az üzemeltetési szerződést a pályázat nyertesével kell megkötni. 17. § (1) Az üzemeltetési szerződést írásba kell foglalni. (2) Ha az üzemeltetési szerződést határozott időtartamra kötik, annak időbeli hatálya legalább 15 és legfeljebb 35 év lehet. 18. § Ha jogszabály vagy az üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltatási jog gyakorlását vagy a víziközmű használatát díj (a továbbiakban: használati díj) fizetéséhez köti, az ellátásért felelős az ebből származó bevételét elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag víziközmű-fejlesztés finanszírozására – ideértve a víziközmű-fejlesztés céljára igénybe vett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is – használhatja fel. 19. § A víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosításról a víziközmű-szolgáltató gondoskodni köteles. Az üzemeltetési szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a víziközmű vagyonbiztosításáról is a víziközmű-szolgáltató gondoskodik. 20. § (1) Az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel felmondhatja, a) ha a víziközmű-szolgáltató tekintetében az e törvény, a környezet védelmére vagy a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági határozatok előírásainak víziközmű-szolgáltatás során történő súlyos megsértését jogerősen megállapították, b) ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan, súlyosan vagy huzamosan megszegte, vagy c) törvényben vagy az üzemeltetési szerződésében meghatározott további esetekben. (2) A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel a) felmondja az e törvényben meghatározott esetekben, b) felmondhatja, ha az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan, súlyosan vagy huzamosan megszegte, vagy c) felmondhatja törvényben vagy az üzemeltetési szerződésében meghatározott további esetekben. 21. § Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős részére átadja az érintett felhasználókra, felhasználási helyekre és víziközművekre vonatkozóan: a) a felhasználók nevét és címét, b) az egyes felhasználókhoz tartozó felhasználási helyek címét, c) a felhasználási helyekre vonatkozó, a fogyasztás megállapításához szükséges adatokat öt évre visszamenőleg, d) a víziközmű térképi nyilvántartás adatállományát, e) a további víziközmű-működtetés tekintetében szükséges műszaki dokumentumokat, adatokat. 22. § (1) A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződés vagy annak módosítása egy aláírt példányát az aláírástól számított harminc napon belül jóváhagyásra megküldi a Hivatalnak. A Hivatal az üzemeltetési szerződést e törvénynek és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályoknak való megfelelőség tekintetében vizsgálja. (2) Az üzemeltetési szerződés legkorábban a Hivatal jóváhagyó határozata jogerőre emelkedésének napján léphet hatályba. (3) A Hivatal jóváhagyó határozata az üzemeltetési szerződés megtámadásának más törvényes lehetőségét nem érinti. (4) Ha az üzemeltetési szerződés felmondással szűnik meg, az ellátásért felelős azt a megszüntető nyilatkozat hatályosulását követő 8 napon belül a Hivatalnak bejelenti. (5) Az önkormányzati tulajdonú víziközművek vagyonkezelésbe adására és a vagyonkezelési szerződésre, továbbá a vagyonkezelő jogaira és kötelezettségeire az államháztartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni. 8. A vagyonkezelési szerződés 23. § (1) Vagyonkezelési szerződés – a jogszabályokban meghatározottakon túl, a Kbt. rendelkezéseivel összhangban – létrejöhet akkor is, ha az állami vagy az önkormányzati tulajdonú víziközmű vagyonkezelési jogának átengedése a víziközmű-szolgáltatást mint közfeladatot bérleti-üzemeltetési szerződés alapján ellátó víziközmű-szolgáltató javára történik. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a víziközmű-üzemeltetési jogviszony létrehozására irányuló vagyonkezelési szerződés nem minősül a Kbt. hatálya alá tartozó visszterhes szerződésnek. 24. § Ha a Kbt. szerint közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, és törvény vagy állami tulajdon esetében rendelet kivételt nem tesz, akkor a vagyonkezelési szerződés megkötésére a közbeszerzési pályázatot az ellátásért felelősök közösen is kiírhatják. 25. § (1) A vagyonkezelésbe adott víziközmű esetében a víziközmű működtetése a vagyonkezelő kötelezettsége. (2) A vagyonkezelő jogosult a kezelésében lévő víziközmű felhasználásával olyan egyéb vállalkozási tevékenységet folytatni, amely nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltatás ellátását. 26. § (1) A vagyonkezelési szerződésben a víziközmű könyv szerinti értékének megőrzésén túl előírható: a) a szükség szerinti felújítás körében a víziközmű jogszabályi követelményeknek biztonsággal eleget tevő állapotának megőrzése, vagy b) az a) pontban foglaltak előírása mellett a víziközmű fejlesztése. (2) A vagyonkezelő kötelezettsége a vagyonkezelésbe vett víziközmű vonatkozásában a felújítási terv részeként a felújítási és pótlási terv elkészítése, valamint az (1) bekezdés b) pontja esetében a beruházási terv elkészítése is. (3) A vagyonkezelési szerződés megszűnésekor a vagyonkezelő igényt tarthat a gördülő fejlesztési tervben jóváhagyott azon – vagyonkezelői felelőssége körében indokoltan felmerült, a víziközművet gyarapító – ráfordításai könyv szerinti nettó értékének a megtérítésére, amelyekre a víziközmű vagyonkezelési szerződés megszűnéséig elszámolt értékcsökkenése nem nyújtott fedezetet. 9. A koncessziós szerződés 27. § (1) A pályázat kiírója a koncessziós pályázat nyertesét koncessziós társaság alapítására kizárólag akkor kötelezheti, ha a koncessziós társaság a koncessziós szerződés keretében ellátandó terület vonatkozásában az e törvény szerinti engedélyezési feltételeket teljesíteni tudja. (2) A koncessziós szerződés időtartamának elteltét követően külön pályázat kiírása nélkül – legfeljebb a koncessziós szerződés eredeti időtartamának felével – egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítható. 28. § (1) Építési koncesszióra irányuló pályázat közös ajánlattevők által kizárólag akkor nyújtható be, ha közülük legalább egy rendelkezik víziközmű-szolgáltatói működési engedéllyel. (2) Az építési koncesszióra irányuló szerződésnek az építési koncesszió keretében megvalósuló víziközmű tekintetében tartalmaznia kell az adott üzemeltetési szerződés e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmi elemeit is. 10. A bérleti-üzemeltetési szerződés 29. § (1) A bérleti-üzemeltetési szerződés – a Kbt. és a koncesszióról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban – kizárólag az ellátásért felelős és olyan víziközmű-szolgáltató között jöhet létre, amely: a) kizárólag az állam, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában áll, vagy b) olyan gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában áll, amelynek kizárólagos tulajdonosa közvetlenül az állam, illetve a helyi önkormányzat. (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt társaságban az ellátásért felelős tulajdonosi részesedése vagy a kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdon megszűnik, a megszűnéstől számított nyolc hónapnál nem korábbi időpontban, de legkésőbb a megszűnés naptári évének végével a bérleti-üzemeltetési szerződés megszűnik. (3) A víziközmű-fejlesztésről a bérleti-üzemeltetési szerződés fennállása alatt az ellátásért felelős gondoskodik. (4) Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató végzi – ide nem értve a 30. § szerinti eseteket –, az kizárólag a víziközmű-üzemeltetési jogviszonytól elkülönülten, önálló vállalkozási szerződés alapján végezhető. 30. § (1) Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a víziközmű-szolgáltató elvégzi azokat a hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozásokat, amelyek a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezései értelmében az értéknövelő felújítások körében számolhatók el. (2) A víziközmű-szolgáltató – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – elvégez a felújítás körébe tartozó bármely olyan beavatkozást is, amely elmaradása az ellátás biztonságát veszélyeztetné vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős esetleges mulasztásától függetlenül eleget tesz. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felújítási beavatkozások szükségének felismerését követően a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelőst haladéktalanul tájékoztatja. Az ellátásért felelős az elvégzett munkálatok indokolt költségeit megtéríti. 31. § Bérleti-üzemeltetési szerződés esetében a víziközmű-üzemeltetési jogát a víziközmű-szolgáltató bérleti díj fizetése ellenében gyakorolhatja. 11. A közérdekű üzemeltető 32. § (1) A Hivatal – az ellátáshoz fűződő közérdekből – víziközmű-szolgáltatás nyújtására közérdekű üzemeltetőt jelöl ki, ha a) a víziközmű-szolgáltatás nyújtása veszélybe kerül azáltal, hogy aa) az üzemeltetési szerződés megszűnt, ab) a víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be, ac) a víziközmű-szolgáltató tevékenységét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatja, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos ellátást vagy a felhasználók ellátása azt megköveteli, ad) a Hivatal a víziközmű-szolgáltató engedélyét a 38. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja alapján visszavonta, vagy ae) a víziközmű-üzemeltetés egyéb okból ellehetetlenül, és b) az ellátásért felelős a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról nem gondoskodott. (2) A Hivatal a közérdekű üzemeltetőt a tevékenység ellátására önkéntesen kötelezettséget vállaló víziközmű-szolgáltatók közül jelöli ki. Ha a víziközmű-szolgáltatás nyújtására víziközmű-szolgáltató nem vállal önkéntesen kötelezettséget, akkor a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alkalmazásával – bármelyik víziközmű-szolgáltatót kijelölni. A kijelölés meghatározott időtartamra érvényes a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesüléséig. (3) A közérdekű üzemeltető tevékenységére – eltérő rendelkezés hiányában – a víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 33. § Az ellátásért felelős – a Hivatal intézkedéseitől függetlenül – a közérdekű üzemeltető kijelölésétől számított 12 hónapon belül a víziközmű-szolgáltatás nyújtása érdekében gondoskodik – az e törvényben előírtak szerint – üzemeltetési szerződés megkötéséről. 34. § (1) Víziközmű-szolgáltató esetében – közérdekű üzemeltető jogintézményének alkalmazhatósága érdekében – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Csődtv.) az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A víziközmű-szolgáltató a Hivatalt a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, valamint hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetében a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja. (3) A bíróság a víziközmű-szolgáltató adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csődtv. 22. § (2) bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetében az eljárás megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt. (4) A bíróság a víziközmű-szolgáltató adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-ában felsoroltakon kívül a Hivatalt is értesíti. (5) A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás és elállás jogát a víziközmű-szolgáltató adós közüzemi szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződései (különösen az üzemeltetési szerződései) tekintetében. (6) A felszámoló a víziközmű-szolgáltató adós vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerinti nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv. 49. §-a szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltató adóssal víziközmű-szolgáltatási jogviszonyban álló felhasználók ellátását, vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer rendelkezésre állását. (7) A víziközmű-szolgáltató adós közüzemi szerződéseinek szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződéseiből eredő költséget a Csődtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek kell tekinteni. V. FEJEZET A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÓ 12. A víziközmű-szolgáltatói működési engedély 35. § (1) Víziközmű-szolgáltatást a Hivatal által kiadott engedély alapján lehet végezni. Az engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott ellátási területen víziközmű-szolgáltatás nyújtására. (2) Víziközmű-szolgáltatói működési engedélyt az a korlátolt felelősségű társasági vagy zártkörűen működő részvénytársasági formában működő gazdasági társaság kaphat, amely az engedély kiadására irányuló kérelemben megjelölt ellátási területre és víziközmű-szolgáltatási ágazatra vonatkozóan rendelkezik üzemeltetési szerződéssel és megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek. (3) Az e törvény által szabályozott engedély és engedélyezési eljárás nem érinti a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat. 36. § (1) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha a) a jogszabályi előírások nem teljesülnek, a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy a kérelmező nem rendelkezik a jogszabályokban meghatározott engedélyekkel, b) a kérelmező nem teljesíti a jogszabályban meghatározott, víziközmű-szolgáltatás folyamatos, hosszú távú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai, környezetvédelmi feltételeket, vagy nem rendelkezik az ezek teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, személyi és pénzügyi erőforrásokkal, c) a kérelmező vonatkozásában az 1. melléklet szerinti képlet alapján kiszámított felhasználói egyenérték nem éri el a 150 ezret, d) a kérelmező csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, e) a kérelmező vagy jogelődje víziközmű-szolgáltatói működési engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül a kérelmezőnek felróható okból visszavonták, vagy f) ha a kérelmező közvetlenül vagy közvetetten nem kizárólagosan állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban van, és 2011. december 31. után megkötött vagy 2011. december 31. után időbeli hatályában meghosszabbított üzemeltetési szerződésre vonatkozóan is nyújtott be kérelmet. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott követelménynek eleget nem tevő kérelmező működési engedély iránti kérelme nem utasítható el, ha a) a kérelmező 2011. december 31. előtt megkötött és hatályos üzemeltetési szerződéssel rendelkezik, és b) működési engedély iránti kérelmének elutasítása Magyarország által megkötött nemzetközi beruházás-védelmi szerződés rendelkezéseibe ütközne. 37. § (1) Az engedélyben foglaltak – a körülmények jelentős megváltozása esetében – a víziközmű-szolgáltató kérelmére e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok keretei között módosíthatók. Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan az ellátás biztonságát, minőségét és árát. (2) A Hivatal jogszabályváltozás esetében az engedélyt a jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében hivatalból módosíthatja. (3) A Hivatal az engedélyt a víziközmű-szolgáltató kérelmére visszavonhatja. 13. Kötelezettségek megszegése, víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése 38. § (1) A Hivatal a víziközmű-szolgáltató e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban vagy a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetében a) a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban felszólítja a víziközmű-szolgáltatót a kötelezettségei betartására, b) kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel, c) az engedélyt módosíthatja vagy visszavonhatja, ha a víziközmű-szolgáltató az a) pont szerinti felszólítás és a b) pont szerinti bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést vagy nem teljesíti kötelezettségét, d) az engedélyt módosítja, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és engedélymódosítással a jogszerű állapot helyreállítható, e) az engedélyt visszavonja, ha ea) a víziközmű-szolgáltató a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, eb) a víziközmű-szolgáltató a víziközművet az ellátás biztonságát, élet-, egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti, ec) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és engedélymódosítással a jogszerű állapot nem állítható helyre, ed) jogszabályváltozás miatt az engedély kiadását meg kellene tagadni, vagy ee) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg. (2) A Hivatal az (1) bekezdés c)–e) pontjában foglalt jogkövetkezménnyel egyidejűleg az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt is alkalmazhatja. (3) A Hivatal az ellátásért felelőssel szemben az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetében az (1) bekezdés a)–b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. (4) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében az üzemeltetési szerződés megszűnéséig, valamint a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a víziközmű-szolgáltatást és az annak teljesítéséhez szükséges tevékenységeket folyamatosan fenn kell tartani. 39. § (1) Ha a víziközmű-szolgáltató bármely, engedélyére vonatkozó jogszabályban vagy az engedélyében foglalt feltételnek harminc napot meghaladó időtartamon keresztül nem felel meg, erről a Hivatalt haladéktalanul értesíti. (2) A Hivatal megvizsgálja a víziközmű-szolgáltató értesítésében foglalt körülményt, és ha az ellátásbiztonságot, az élet-, egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan nem veszélyezteti, legfeljebb harmincnapos határidőt biztosít a feltétel teljesítésére. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettség elmulasztásának megállapítása esetében – a (2) bekezdés szerinti határidő biztosítása mellett – a Hivatal bírságot szab ki. (4) Ha a víziközmű-szolgáltató a Hivatal által meghatározott határidőn belül nem teljesíti az engedélyére vonatkozó jogszabályokban vagy az engedélyében foglalt feltételeket, a Hivatal az engedélyt módosítja vagy visszavonja. (5) Ha a Hivatal az engedélyt úgy módosítja, hogy annak következtében a víziközmű-szolgáltatót megillető felhasználói egyenérték csökken, a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződései közül a) azokat megszünteti, amelyek tekintetében a követelményeket nem tudja teljesíteni, vagy b) annyit megszüntet, amennyi túlhaladja az engedély terjedelmét. (6) A víziközmű-szolgáltató a felmondási kötelezettségének a Hivatal (5) bekezdés szerinti határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül eleget tesz. Ha az üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltató részére kedvezőbb feltételt nem biztosít, akkor a szerződést az év végére szólóan, de legalább nyolc hónapos felmondási idő alkalmazása mellett kell felmondani. (7) Ha a víziközmű-szolgáltató a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal a víziközmű-szolgáltatót bírsággal sújtja, és kötelezettség teljesítése végett póthatáridőt tűz. (8) Engedély visszavonása esetében a víziközmű-szolgáltató üzemeltetési szerződéseit a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően megszünteti. 40. § Víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése esetében a Hivatal a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától, továbbá a tevékenység végzőjével szemben a 38. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. 41. § (1) Bírság kiszabásakor a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel a) a jogellenes magatartás súlyára (az ellátás veszélyeztetésének mértékére, a magánérdekek sérelmének körére, kiterjedtségére) és a felróhatóság mértékére; b) a jogsértő állapot fennállásának időtartamára; c) a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértékére, a jogsértéssel elért vagyoni előny mértékére; d) korábbi jogsértő magatartásra; e) a Hivatal eljárását megelőzően a jogsértő állapot megszüntetése érdekében végzett tevékenységre; f) a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartásra. (2) A bírság ismételten kiszabható. (3) A bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. (4) A bírság a díjmegállapítás során költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe. 14. Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok 42. § (1) A Hivatal hozzájárulása szükséges a víziközmű-szolgáltatónak a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti egyesüléséhez, szétválásához (a továbbiakban együtt: átalakulás), alaptőkéjének vagy törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke vagy a törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt a víziközmű-szolgáltató számára jogszabály kötelezővé teszi. (2) A Hivatal hozzájárulása szükséges bármely víziközmű-szolgáltatóban a szavazatok huszonöt vagy ötven százalékát meghaladó, illetve hetvenöt százalékát elérő befolyás szerzéséhez, és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához. (3) A cégjegyzékbe való bejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelemhez csatolni kell a Hivatal hozzájáruló határozatát. (4) A Hivatal az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügylethez történő hozzájárulást megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha annak végrehajtása a víziközmű-szolgáltatás biztonságát, az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítését, a felhasználók érdekeit vagy a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti. (5) A Hivatal az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadja, ha annak eredményeként a víziközmű-szolgáltató a) nem tudná teljesíteni a jogszabályban meghatározott, víziközmű-szolgáltatás folyamatos, hosszú távú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai, környezetvédelmi feltételeket, vagy b) nem rendelkezne az a) pontban meghatározottak teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, személyi és pénzügyi erőforrásokkal. (6) A Hivatal hozzájáruló határozatának hiányában az (1)–(2) bekezdés szerinti, a szerző félre vonatkozó változás a részvénykönyvbe nem jegyezhető be vagy a tagjegyzékbe nem tüntethető fel, és erre a társaságban jogot alapítani nem lehet. A részvénykönyvbe vagy tagjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal hozzájáruló határozatával együtt lehet benyújtani. 15. A víziközmű-szolgáltató tevékenysége 43. § (1) A víziközmű-szolgáltató az e törvényben a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályokban és a Hivatal határozataiban meghatározottak szerint látja el a víziközmű-szolgáltatást. (2) A víziközmű-szolgáltató víziközmű-szolgáltatási jogát nem engedheti át. (3) A víziközmű-szolgáltató a) a víziközmű működtetését – az üzemeltetési szerződésben meghatározott terjedelemben – biztonságosan, hatékonyan és megbízhatóan, a környezetvédelmi követelmények, valamint az ellátásbiztonság figyelembevételével végzi, b) a víziközmű-fejlesztéseket – az üzemeltetési szerződésben meghatározott terjedelemben – időben úgy végzi el, hogy az általa üzemeltetett víziközmű-rendszer a víziközmű-szolgáltatási ágazatok vonatkozásában hosszú távon ki tudja elégíteni az ésszerű igényeket, valamint c) gondoskodik a b) pontban foglaltak elvégzéséhez szükséges készletekről és tartalékokról. (4) A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződésben meghatározott feltételek szerint jogosult a víziközművel a víziközmű-szolgáltatáson kívüli vállalkozási tevékenységet is folytatni, feltéve hogy az nem veszélyezteti a víziközmű-szolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátását, továbbá nem okoz a víziközműben állagromlást. 44. § (1) Az országos víziközmű-szolgáltatói érdekszövetség jogalkotási feladatokra, intézkedések megtételére vonatkozó javaslatot tehet a kormány, illetve a miniszter számára, valamint konzultációt folytathat a víziközmű-szolgáltatást érintő stratégiai kérdésekről. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában azt a szervezetet kell országos víziközmű-szolgáltatói érdekszövetségnek tekinteni, amelynek tagjai együttesen a Hivatal által nyilvántartott felhasználói egyenérték több mint 50%-ával rendelkeznek. 45. § (1) A Hivatal hozzájárulása szükséges a víziközmű-működtetés e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott részének kiszervezéséhez, továbbá a Hivatal előzetes tájékoztatása szükséges a víziközmű-működtetés egyéb részének kiszervezéséhez. (2) A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy a kiszervezett tevékenységek szerződési értékének összege az adott évben a víziközmű-szolgáltató előző évi nettó árbevételének tíz százalékát meghaladja. Kiszervezett tevékenységet kizárólag víziközmű-szolgáltató, illetve ellátásért felelős tulajdonában álló gazdasági társaság végezhet. Kiszervezés esetében a víziközmű-szolgáltató úgy felel a jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné. (3) A harmadik személytől víziközmű működtetése érdekében igénybe vett, de e törvény szerint nem engedélyköteles tevékenység körébe tartozó tevékenység esetében a víziközmű-szolgáltató úgy felel a jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné. (4) A víziközmű-szolgáltató víziközmű-működtetés körébe nem tartozó tevékenysége (a továbbiakban: másodlagos tevékenység) nem veszélyeztetheti a víziközmű működtetését, a folyamatos, biztonságos és előírt színvonalú ellátást. Másodlagos tevékenységnek minősül különösen az elkülönített rendszerű csapadékvíz elvezető rendszerek üzemeltetése, a fürdőüzemeltetés, a nem közműves szennyvízszállítási közszolgáltatás, valamint az árvízvédelemmel kapcsolatos tevékenység. 46. § A víziközmű-szolgáltató e törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos beszerzésre, kiválasztásra és megbízásra – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben, valamint a Hivatal által jóváhagyott beszerzési szabályzatban meghatározott feltételeket és eljárásokat kell alkalmazni. 47. § (1) A víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatot dolgoz ki és azt jóváhagyásra benyújtja a Hatósághoz. (2) Az üzletszabályzat tartalmazza a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók részére nyújtott víziközmű-szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit. 48. § (1) A víziközmű-szolgáltató honlapot működtet, és azon közzéteszi: a) az ellátásért felelőssel kötött megállapodásait, b) az üzletszabályzatát, c) a felhasználói panaszok intézésével kapcsolatos információkat, d) a feladatkörrel rendelkező fogyasztóvédelmi szervek és felhasználói társadalmi érdekképviseletek elérhetőségét, e) az e törvényben foglalt eltérésekre figyelemmel az Szt.-nek megfelelő formában az éves beszámolóját, f) a jóváhagyott beszerzési szabályzatát, és g) az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott információkat. (2) A honlapon való közzététel során az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott megállapodásokból a víziközmű-szolgáltató törölheti a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó olyan üzleti titkokat, amelyek megismerése a víziközmű-szolgáltató üzleti tevékenységének végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. (3) Nem törölhető a honlapon való közzététel során a megállapodásokból a) az alkalmazott díj mértéke, b) a költségtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja, c) a díjtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja, d) az elvárt nyereség meghatározása, és e) minden egyéb olyan adat, amely a díjmegállapítás alapjául szolgál. 16. Számviteli szétválasztás 49. § (1) A víziközmű-szolgáltató beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, a diszkriminációmentességet, továbbá kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást. (3) A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató éves beszámolójának kiegészítő mellékletében az egyes víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységeket oly módon kell bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna. A tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredménykimutatást jelent. (4) A több víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet végző víziközmű-szolgáltató könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben igazolja, hogy a víziközmű-szolgáltató által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok biztosítják a víziközmű-szolgáltató üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet. (5) A másodlagos tevékenységet is végző víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon köteles bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent. 50. § (1) A víziközmű-szolgáltató a Hivatal számára biztosítja, hogy a Hivatal a víziközmű-szolgáltató pénzügyi-számviteli kimutatásait, valamint az azokhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhesse, azokba betekinthessen. A Hivatalnak indokolnia kell, hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség. (2) A víziközmű-szolgáltató az auditált éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg küldi meg a Hivatalnak. VI. FEJEZET A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSI JOGVISZONY 17. A közműves ivóvíz- és a közműves szennyvíz-szolgáltatási jogviszony általános szabályai 51. § (1) A víziközmű-szolgáltató – az üzemeltetési szerződésben meghatározott keretek között, a víziközmű-rendszer teljesítőképességének mértékéig – a felhasználók részére víziközmű-szolgáltatást nyújt, és víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a szolgáltatást igénybe venni kívánók rendelkezésére áll. (2) Ha a víziközmű-rendszer teljesítőképességének szűkössége mellett lakossági és nem lakossági felhasználói igények egyidejű felmerülésével kell számolni, a lakossági felhasználói igények kielégítését kell előnyben részesíteni. (3) A víziközmű-szolgáltató a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében a felhasználóval – felhasználási helyenként – közüzemi szerződést köt. A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó között a közüzemi szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön. (4) A közüzemi szerződés egyidejűleg több víziközmű-szolgáltatási ágazatra is kiterjedhet. (5) Ha a víziközmű-szolgáltatónak a felhasználási helyre vonatkozóan korábbi közüzemi szerződés alapján rendezetlen követelése áll fenn, akkor az adott felhasználás hely tekintetében az 58. § (1) bekezdés szerint járhat el. (6) Ha a felhasználási hely víziközmű-rendszerbe történő bekötése a víziközmű-szolgáltató beleegyezése nélkül valósult meg, vagy ha mért fogyasztás csökkenését eredményező szabálytalan műszaki beavatkozás ténye állapítható meg, és a víziközmű-szolgáltató polgári jogi igényt érvényesít, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a jogellenes állapot az igénybejelentést megelőző 5 évvel korábbi időpontban kezdődött. (7) A közüzemi szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv közüzemi szerződésre vonatkozó előírásait kell alkalmazni. 52. § (1) Közműves ivóvízellátás esetében az elszámolás a bekötési vízmérő mérési adatain alapul. (2) A bekötési vízmérő és a mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított különbözetet a bekötési vízmérő szerinti felhasználó fizeti meg a víziközmű-szolgáltatónak. A felhasználó a víziközmű-szolgáltatót a belső elszámolás módjáról tájékoztatja. (3) Szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében az elszámolás a szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető víziközműbe kerülő szennyvíz mért mennyiségén alapul. Mérés hiányában az elszámolásnál az (1) bekezdés szerint mért ivóvízmennyiség és a más víziközmű-rendszerből származó vízmennyiség összesített mennyiségét kell figyelembe venni, csökkentve a – jogszabály alapján kiadott engedély alapján – más víziközmű-rendszer részét képező szennyvízelvezető víziközműbe elhelyezett szennyvízmennyiséggel. A víziközmű-szolgáltató a felhasználóval a közüzemi szerződésben ettől eltérően is megállapodhat. A más víziközmű-rendszerből származó vízmennyiséget hiteles vízmérő berendezéssel kell megmérni, és annak mérési adatait a víziközmű-szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani. (4) A mérés kialakítása ellenőrzésének, valamint a mérőállás ellenőrzésének lehetőségét a víziközmű-szolgáltató részére biztosítani kell. 53. § (1) Adott felhasználási hely tekintetében a közüzemi szerződés megszűnik, ha a) a felhasználó személyének megváltozása miatt a felhasználási helyre nézve a víziközmű-szolgáltató új közüzemi szerződést kötött, b) a felhasználási hely megszűnt, vagy c) a víziközmű-szolgáltató a közüzemi szerződést a (2) bekezdésben meghatározott okból azonnali hatállyal felmondta. (2) A közüzemi szerződést a víziközmű-szolgáltató azonnali hatállyal kizárólag akkor mondhatja fel, ha: a) annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez, kivéve ha ez a víziközmű-szolgáltató beleegyezésével történt, b) a felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, víziközmű-szolgáltató a felhasználót az együttműködésre a (3) bekezdésben foglaltak szerint legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólítás sem vezetett eredményre, vagy c) a víz …