61/2009. (XII. 14.) IRM rendelete a jogszabályszerkesztésről.

61/2009. (XII. 14.) IRM rendelete a jogszabályszerkesztésről. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 62. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – az igazságügyi és rendészeti miniszter feladatés hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések 1. § (1) Ez a rendelet az Alkotmányban meghatározott szükségállapotban, rendkívüli állapotban, megelőző védelmi helyzetben és veszélyhelyzetben kiadható jogszabály kivételével a jogszabály tervezetének a megszerkesztésére és a megszövegezésére, valamint a megalkotott jogszabály megjelölésének a jogszabály kihirdetése során történő megszövegezésére vonatkozó követelményeket határozza meg. (2) A jogszabály tervezete megszövegezésénél alkalmazandó szövegezési mintákat az 1. melléklet tartalmazza. A szövegezési mintától abban az esetben lehet eltérni, ha a szabályozás célja másképp nem érhető el. (3) A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály tervezetének a megszerkesztésére és a megszövegezésére e rendeletet a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény ben, valamint a (4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (4) Ez a rendelet nem alkalmazható a nemzetközi szerződés hiteles szövege, annak magyar nyelvű fordítása, valamint a szerződéshez a Magyar Köztársaság részéről fűzött vagy a Magyar Köztársaság szempontjából nemzetközi jogi jelentőségű fenntartás, kifogás és nyilatkozat megszerkesztésére és megszövegezésére. I. Fejezet A jogszabály tervezetének a megszövegezésére vonatkozó általános követelmények 2. § Nem foglalható a jogszabály tervezetébe a jogszabálynak nem minősülő jogi aktusban is szabályozható normatartalom. 3. § (1) A jogszabály normatív tartalmú rendelkezéseit a jogszabály szakaszai és mellékletei tartalmazzák. (2) A jogszabály tervezetében a normatív tartalmat jelen idejű kijelentő mondattal, egyes szám harmadik személyű megfogalmazás alkalmazásával kell kifejezni. (3) A jogszabály tervezetében – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – nem foglalható szakaszba normatív tartalom nélküli mondat. 4. § (1) Ha egy jogszabályon és a végrehajtására kiadott jogszabályokon belül ugyanazt a fogalmat vagy rendelkezést többféleképpen is ki lehet fejezni, a fogalom vagy rendelkezés valamennyi előfordulása esetében ugyanazt a megfogalmazást kell alkalmazni. (2) Egy jogszabályban és a végrehajtására kiadott jogszabályokban azonos szabályozási tárgyra vonatkozó különböző megfogalmazások csak akkor alkalmazhatóak, ha azok eltérő tartalmat fejeznek ki. 5. § (1) Ha a jogszabály tervezetének a szövegében ismétlődően valamely kifejezés, szókapcsolat, szövegrész fordul elő, az ismétlődő elem helyett rövid megjelölést lehet alkalmazni. (2) A rövid megjelölést a rövidíteni kívánt elem első előfordulásakor kell meghatározni, és a további használatra utaló „a továb biak ban:” kifejezéssel együtt, zárójelben kell feltüntetni. (3) Ha a rövid megjelölés a felsorolás elemeire együttesen vonatkozik, a további együttes használatra az „a továb biak ban együtt:” kifejezéssel kell utalni. (4) Rövid megjelölésként névszó, a magyar nyelv szabályai szerinti rövidítés vagy olyan több szóból álló kifejezés alkalmazható, amelynek utolsó szava névszó. (5) Nem alkalmazható rövid megjelölésként olyan kifejezés, amelyet a jogszabály szövege a továb biak ban más jelentéstartalommal is alkalmaz. (6) A jogszabálynak a rövid megjelölés bevezetését követő részében az (1)–(3) bekezdés szerint meghatározott rövid megjelölést kell alkalmazni. 6. § Nem vezethető be rövid megjelölés a) értelmező rendelkezésben értelmezett fogalomra, b) a jogszabály tervezetének és a jogszabály tervezete szerkezeti egységének a címében, a jogszabály tervezetének a preambulumában, a bevezető részében, vagy c) a már bevezetett rövid megjelölésnek az 5. § (3) bekezdése szerinti további rövid megjelölésére. 7. § (1) Felsorolás alkalmazása esetén egyértelművé kell tenni, hogy a felsorolás elemei közül a) valamennyinek teljesülnie kell, b) egyik sem teljesülhet, c) pontosan egynek kell teljesülnie vagy d) legalább egynek teljesülnie kell (a továb biak ban: a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolat) a joghatás kiváltásához. (2) A felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatot a) a mondatnak a felsorolást megelőző vagy követő szövegrészében, b) a felsorolás utolsó előtti eleméhez fűzött kötőszóval, c) – ha a b) pont nem alkalmazható – a felsorolás több eleméhez fűzött kötőszóval vagy d) a felsorolástól különálló mondatban kell megállapítani. (3) Az „illet ve” kötőszó jogszabály tervezetében csak más egyértelmű nyelvi megfogalmazás alkalmazhatatlansága esetén alkalmazható. (4) Az „ille tő leg” kötőszó a jogszabály tervezetében nem alkalmazható. (5) Az „és” és a „vagy” kötőszó írásjellel összekapcsolva vagy közvetlenül egymást köve tően a jogszabály tervezetében nem alkalmazható. 8. § (1) A mennyiségek számjeggyel történő meghatározása során kizárólag arab számok alkalmazhatóak. A jogszabály tervezetében az azonos mértékegységeket azonos módon kell megjelölni. (2) A mérésügyről szóló törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben szabályozott mértékegységek a kormányrendelettől eltérő jelentéstartalommal nem alkalmazhatóak. (3) A törvényes magyar fizetőeszköz és az euró kivételével pénzösszeg megjelölése esetén a pénznem rövid megjelölése csak a rövid megjelölés bevezetését köve tően használható. II. Fejezet A jogszabály tervezetének a megjelölése, a megalkotott jogszabály megjelölése a jogszabály kihirdetése során 9. § (1) Az Alkotmány megjelölése annak kihirdetése során „A Magyar Köztársaság Alkotmánya”. (2) Az Alkotmány módosításának megjelölése annak kihirdetése során – az alábbi sorrendben – a) az „Az Alkotmány” kifejezést, b) az alkotmánymódosítás kihirdetésének évét, hónapját és napját „-i” képzős szerkezettel, valamint c) a „módosítása” kifejezést foglalja magában. (3) A megalkotott törvény megjelölése annak kihirdetése során – az alábbi sorrendben – a) a törvény kihirdetésének évét, b) az „évi” kifejezést, c) a törvény sorszámát, d) a „törvény” kifejezést és e) a törvény címét foglalja magában. (4) Önkormányzati rendelet megjelölése annak kihirdetése során – az alábbi sorrendben – a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését, b) a rendelet sorszámát, c) a rendelet kihirdetésének idejét, d) az „önkormányzati” kifejezést, e) a „rendelete” kifejezést és f) a rendelet címét foglalja magában. (5) Az (1)–(4) bekezdés kivételével a megalkotott jogszabály megjelölése annak kihirdetése során – a következő sorrendben – a) a jogszabály megalkotójának teljes megjelölését, b) a jogszabály sorszámát, c) a jogszabály kihirdetésének idejét, d) a jogszabály megalkotója megjelölésének a rövidítését, e) a jogszabály típusát és f) a jogszabály címét foglalja magában. (6) A jogszabály tervezetének a megjelölése – a jogszabály sorszáma és a kihirdetés ideje kivételével – az (1)–(5) bekezdésben meghatározott elemeket az ott meghatározott sorrendben foglalja magában. 1. A jogszabály tervezetének a címe 10. § (1) A jogszabály tervezetének a címében a jogszabály tárgyát vagy tartalmának lényegét kell röviden megjelölni úgy, hogy az a jogszabályt más jogszabálytól egyértelműen elhatárolja. (2) A címet úgy kell megfogalmazni, hogy a) a módosító és a hatályon kívül helyező jogszabályok, valamint a különböző helyi önkormányzatok által megalkotott rendeletek kivételével ne legyen hatályban több azonos című jogszabály, b) az ne tartalmazzon – a módosítás és a hatályon kívül helyezés kivételével – a szabályozás aktusára utaló kifejezést, és c) a cím utolsó szavához a „-ról”, „-ről” rag kapcsolódjon. (3) A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály tervezetének a címe tartalmazza a nemzetközi szerződés teljes megjelölését és a „kihirdetéséről” kifejezést. 2. A jogszabály kihirdetése idejének a megjelölése 11. § (1) A jogszabály kihirdetésének idejeként a jogszabály kihirdetésének évét, valamint zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell megjelölni. (2) A jogszabály kihirdetésének évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni. 3. A jogszabály sorszámának a megjelölése 12. § (1) A jogszabályok sorszámát a jogalkotó szervek és a jogszabály típusa szerint évenként egytől kezdődően, a kihirdetés ideje szerint folyamatosan, növekvő sorrendben kell meghatározni, függetlenül a kihirdetés módjától. (2) A törvény sorszámát római számmal, minden más jogszabály sorszámát arab számmal kell megjelölni. 4. A jogszabály tervezete megalkotójának és típusának a megjelölése 13. § (1) A jogszabály megalkotójának teljes megjelölése a) a Kormány esetén „A Kormány”, b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke esetén „A Magyar Nemzeti Bank elnökének”, c) a miniszterelnök esetén „A miniszterelnök”, d) miniszter esetén nagybetűs névelőt köve tően a miniszter feladat- és hatásköréről rendelkező kormányrendeletben meghatározott, tárca nélküli miniszter esetében a feladatkörre is utaló megnevezése, e) a helyi önkormányzat képviselő-testülete esetén a helyi önkormányzat megnevezését köve tően a „képviselő-testületének” szöveg vagy – közgyűlés esetén – a „közgyűlésének” szöveg. (2) A jogszabály megalkotójának rövidítése a) a Kormány esetén „Korm.”, b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke esetén „MNB”, c) a miniszterelnök esetén „ME”, d) miniszter esetén a miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott rövid megjelölés. 14. § A jogszabály típusát törvény esetén a „törvény”, rendelet esetén a „rendelete” kifejezéssel kell megjelölni. 5. Az együttes rendelet és tervezetének a megjelölése 15. § (1) A Kormány tagjai együttes rendeletének a megjelölésére – az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel – a Kormány tagja rendeletének a megjelölésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A még ki nem hirdetett együttes rendeletet a sorszámozás szempontjából a felhatalmazó rendelkezésben elsőként megjelölt miniszter rendeletének kell tekinteni, akit az együttes rendelet megjelölésében nagybetűs névelőt köve tően kell megjelölni. (3) Az együttes rendelet típusának megjelölése „együttes rendelete”. (4) Az együttes rendelet megalkotójának rövidítésében egymástól kötőjellel elválasztva a) a felhatalmazó rendelkezésben elsőként megjelölt miniszter rövidítését és ezt köve tően b) az együttes rendelet kiadására jogosult további miniszter vagy miniszterek rövidítését kell feltüntetni. (5) Legalább három miniszter együttes rendeletének a megjelölésében az együttes rendelet megalkotójának megjelölését és rövidítését – a felhatalmazó rendelkezésben elsőként megjelölt miniszter kivételével – a rövidítés szerinti ábécésorrendben kell feltüntetni. III. Fejezet Hivatkozások a jogszabályban 16. § (1) A jogszabály tervezetében jogszabályra vagy jogszabály rendelkezésére akkor lehet hivatkozni, ha a hivatkozás a megfelelő fogalomhasználattal nem küszöbölhető ki, vagy ha a hivatkozás alkalmazása a jogszabály értelmezését, alkalmazását megkönnyíti. (2) A jogszabály tervezetében olyan jogszabály szövegét, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes, sem szó szerint, sem tartalmilag nem lehet idézni, ehelyett – ha a jogalkalmazás megkönnyítése vagy a jogszabály megfogalmazása ezt megköveteli – hivatkozást kell alkalmazni. 6. A rugalmas hivatkozás 17. § E rendelet eltérő rendelkezése hiányában jogszabály tervezetében jogszabályra vagy jogszabály rendelkezésére más jogszabály címének, más jogszabály szabályozási tárgykörének vagy a felhívni kívánt rendelkezések szabályozási tárgykörének a megjelölésével (a továb biak ban: rugalmas hivatkozás) kell hivatkozni, kivéve, ha ilyen módon a hivatkozott jogszabály vagy rendelkezés nem azonosítható egyértelműen. 7. A merev hivatkozás 18. § (1) A jogszabály tervezete jogszabályra vagy annak rendelkezésére akkor hivatkozhat a) más jogszabály, b) más jogszabály és szerkezeti egysége, c) a hivatkozást tartalmazó jogszabály vagy d) a hivatkozást tartalmazó jogszabály szerkezeti egysége tételes megjelölésével (a továb biak ban: merev hivatkozás), ha rugalmas hivatkozás nem alkalmazható. (2) A jogszabály tervezete nem hivatkozhat merev hivatkozással olyan jogszabályra, amely az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes a hivatkozást tartalmazó jogszabállyal. (3) A jogszabály tervezetének a saját szerkezeti egységére vonatkozó merev hivatkozása kizárólag a hivatkozott szerkezeti egységnek a jogszabály megjelölését nem tartalmazó megjelölését tartalmazhatja. (4) A jogszabály tervezete vagy valamely szerkezeti egysége saját magára a jogszabály vagy a szerkezeti egység típusának a megjelölésével hivatkozhat. 19. § (1) Merev hivatkozásban a hivatkozott szerkezeti egységek megjelöléséhez – a hivatkozott legalacsonyabb szintű szerkezeti egység megjelölése kivételével – nem kapcsolódhat birtokos rag és birtokos személyjel. (2) Mondatra, fordulatra, tagmondatra, más – szerkezeti egységnek nem minősülő – nyelvtani egységre a jogszabály tervezetében nem lehet hivatkozni. (3) Kettőnél több, egymás után következő szerkezeti egységre való merev hivatkozás esetén ezek első és utolsó tagját kötőjellel kell összekapcsolni. 20. § (1) A hivatkozást tartalmazó szerkezeti egységen belüli szerkezeti egységre vonatkozó merev hivatkozás nem hivatkozhat a hivatkozást tartalmazó szerkezeti egységre. (2) Ha a merev hivatkozás szakasznál alacsonyabb szintű szerkezeti egységre vonatkozik – a hivatkozást tartalmazó szerkezeti egységen belüli szerkezeti egységre vonatkozó hivatkozás kivételével –, a hivatkozott szerkezeti egységen túl – a szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységek kivételével – meg kell jelölni minden magasabb szintű szerkezeti egységet is. (3) Csak akkor lehet merev hivatkozással hivatkozni a jogszabály tervezetének bekezdésnél magasabb szintű későbbi szerkezeti egységére, ha a szabályozás célja másképp nem érhető el. 21. § (1) Merev hivatkozásban a Magyar Köztársaság Alkotmányának a megjelölése „az Alkotmány”. (2) Merev hivatkozásban az alkotmánymódosítás megjelölése a 9. § (2) bekezdésében meghatározottakat foglalja magában. (3) Merev hivatkozásban a törvény megjelölése – az alábbi sorrendben – a) a törvény címét, b) a „szóló” kifejezést és c) a 9. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározottakat foglalja magában. (4) Merev hivatkozásban a törvényerejű rendelet megjelölése – az alábbi sorrendben – a) a törvényerejű rendelet címét, b) a „szóló” kifejezést, c) a törvényerejű rendelet kihirdetésének évét, d) az „évi” kifejezést, e) a törvényerejű rendelet sorszámát arab számmal és f) a „törvényerejű rendelet” kifejezést foglalja magában. (5) Merev hivatkozásban az önkormányzati rendelet megjelölése – az alábbi sorrendben – a) a rendelet címét, b) a „szóló” kifejezést, c) a 9. § (4) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottakat és d) a „rendelet” kifejezést foglalja magában. (6) A (4) és az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó rendelet megjelölése – az alábbi sorrendben – a) a rendelet címét, b) a „szóló” kifejezést, c) a 9. § (5) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottakat és d) a „rendelet” kifejezést foglalja magában. (7) A jogszabály tervezetében az e rendelet hatálybalépése előtt kihirdetett jogszabályt is az (1)–(6) bekezdésnek meg fele lően kell megjelölni azzal, hogy ha a kihirdetett jogszabály címe nem „-ról” vagy „-ről” ragra végződik, a „szóló” kifejezés helyett a „című” kifejezést kell alkalmazni. 8. Az általános hivatkozás 22. § (1) Jogszabály tervezetében a teljes megjelölésével vagy az általa szabályozott tárgykör megjelölésével fel nem hívható a) jövőben megalkotandó jogszabályra, b) jogszabályok széles vagy előre meg nem határozható körére, c) a hivatkozást tartalmazó jogszabály felhatalmazása alapján megalkotandó vagy megalkotható jogszabályra általános hivatkozással kell hivatkozni. (2) Az általános hivatkozásban a) törvényre a „törvény” megjelöléssel, b) kormányrendeletre a „kormányrendelet” megjelöléssel, c) miniszteri rendeletre a miniszter megjelölését köve tően a „rendelete” megjelöléssel, d) együttes miniszteri rendeletre a miniszterek megjelölését köve tően az „együttes rendelete” megjelöléssel, e) előre meg nem határozható miniszterek rendeleteire a „miniszteri rendelet” megjelöléssel, f) önkormányzati rendeletre a megalkotó önkormányzat egyértelmű megjelölését köve tően a „rendelete” megjelöléssel, g) előre meg nem határozható önkormányzatok rendeleteire az „önkormányzati rendelet” megjelöléssel, h) valamennyi jogszabályra a „jogszabály” megjelöléssel kell hivatkozni. (3) A jogszabály tervezete nem hivatkozhat a „külön” jelző alkalmazásával más jogszabályra sem általánosan, sem a jogszabály típusának meghatározásával. (4) A jogszabály tervezete nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely kizárólag általános hivatkozást tartalmaz. 9. A különböző hivatkozási formák együttes alkalmazása 23. § (1) Merev és rugalmas hivatkozás egy hivatkozásban úgy alkalmazható együtt, hogy a hivatkozás a jogszabályt merev hivatkozással, a hivatkozni kívánt rendelkezést vagy jogintézményt rugalmas hivatkozással tartalmazza. (2) Ha a jogszabály tervezete rugalmasan hivatkozik valamely rendelkezésre, arra a jogszabály tervezetében nem lehet mereven hivatkozni. (3) Általános és merev hivatkozás egy hivatkozásban nem alkalmazható együtt. (4) Általános és rugalmas hivatkozás egy hivatkozásban úgy alkalmazható együtt, hogy a hivatkozás a jogszabályt általános hivatkozással, az általánosan hivatkozott jogszabály rendelkezését rugalmas hivatkozással tartalmazza. 10. Hivatkozás jogintézményre 24. § (1) Egy jogszabályban valamely jogintézményre hivatkozni a jogintézmény egyértelmű megjelölésével kell. (2) A jogintézményt meghatározó jogszabályra vagy annak szerkezeti egységére vonatkozó hivatkozás csak akkor foglalható a jogintézményre való hivatkozásba, ha a jogintézmény más jogintézményektől e hivatkozás nélkül nem határolható el. (3) Ha a jogszabály tervezetének egy szerkezeti egységében foglalt szabály része egy más jogszabályban vagy más szerkezeti egységben szabályozott jogintézmény, akkor a jogintézményt szabályozó jogszabály vagy szerkezeti egység e tekintetben nem hivatkozhat a jogintézményre hivatkozó jogszabályra vagy szerkezeti egységre. (4) A jogszabály tervezetében egy másik jogszabályra, egy másik szerkezeti egységre vagy egy jogintézményre úgy is lehet hivatkozni, hogy a hivatkozást tartalmazó szabály az adott jogszabályban, szerkezeti egységben foglalt vagy a hivatkozott jogintézményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról rendelkezik. (5) Ha a (4) bekezdés szerint hivatkozni kívánt rendelkezések az adott jogintézményre vagy szabályozott életviszonyra nem alkalmazhatóak teljes körűen, nem lehet a rendelkezések értelemszerű vagy megfelelő alkalmazásáról vagy arról rendelkezni, hogy a rendelkezések irányadóak, hanem az eltéréseket a hivatkozó jogszabály tervezetében egyértelműen meg kell jelölni. (6) Ha a (4) bekezdés szerint hivatkozni kívánt rendelkezések közül egyesek nyilván valóan nem alkalmazhatóak az adott jogintézmény vagy szabályozni kívánt életviszony tekintetében, arról nem kell a hivatkozó jogszabály tervezetében külön rendelkezni. 11. Hivatkozás államigazgatási szervre 25. § (1) A törvény tervezetében feladat- és hatáskör címzettjeként az államigazgatási szervet – a Kormány, a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztérium, az autonóm államigazgatási szervek, a rendvédelmi szervek és a kormányhivatal kivételével – köznévvel kell megjelölni, és szükség szerint törvényi felhatalmazást kell biztosítani a Kormány részére, hogy a köznévi formában megjelölt szervet rendeletben jelölje ki. (2) A törvény tervezetében a minisztert a feladatköre szerint kell megjelölni. Más jogszabály tervezetében a minisztert a feladatköre szerint kell megjelölni, kivéve, ha a szabályozás célja így nem biztosítható. (3) A miniszter feladatkörét a) a miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott feladatkörök szerint vagy b) ha az a) pont szerinti megjelölés nem lehetséges, bármely más törvényen vagy kormányrendeleten alapuló feladatköre szerint kell megjelölni. (4) Jogszabály tervezetében a minisztériumot a feladatköre szerint megjelölt miniszter által vezetett minisztériumként kell megjelölni, kivéve a) a költségvetésről szóló törvény tervezetét, b) a zárszámadásról szóló törvény tervezetét, c) a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény tervezetét, d) az a)–c) pontban meghatározott törvény módosításáról szóló törvény tervezetét, valamint e) törvény kivételével az olyan jogszabály tervezetét, amelyben a szabályozás célja így nem biztosítható. 12. Hivatkozás nemzetközi szerződésre, az Európai Unió jogi aktusára vagy egyéb uniós jogforrásra 26. § A jogszabály tervezetében a valamely a) nemzetközi szerződésre, b) az Európai Unió intézményei által az Európai Unió működéséről szóló szerződés vagy az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződés alapján elfogadott jogi aktusra (a továb biak ban együtt: uniós jogi aktus) vagy ezek szerkezeti egységére való hivatkozásra e fejezet rendelkezéseit – az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni. 27. § (1) Merev hivatkozásban a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló szerződés a) megjelölése: „az Európai Unió működéséről szóló szerződés”, b) rövid megjelölése: „EUMSZ”. (2) Merev hivatkozásban a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződés a) megjelölése: „az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződés”, b) rövid megjelölése: „EAKSZ”. (3) Merev hivatkozásban a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Unióról szóló szerződés a) megjelölése: „az Európai Unióról szóló szerződés”, b) rövid megjelölése: „EUSZ”. (4) Merev hivatkozásban a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett, a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés megjelölése: „2003. évi uniós csatlakozási szerződés”. (5) Merev hivatkozásban a 2003. évi uniós csatlakozási szerződéshez csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány megjelölése: „2003. évi uniós csatlakozási okmány”. 28. § (1) Merev hivatkozásban az új tagállamoknak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló, 2003. évi uniós csatlakozási szerződés hatálybalépését köve tően megkötött szerződés megjelölése – az alábbi sorrendben – a) a szerződés keletkezésének évét, b) ha ugyanabban az évben több, az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződést kötnek, az adott évben megkötött szerződés időpontja szerinti sorrendet kifejező sorszámát betűvel kiírva és c) az „uniós csatlakozási szerződés” szövegrészt foglalja magában. (2) Merev hivatkozásban az (1) bekezdés szerinti szerződésekhez csatolt csatlakozási okmányok megjelölése – az alábbi sorrendben – a) a csatlakozási okmány keletkezésének évét, b) ha ugyanabban az évben több, az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló okmány keletkezik, az adott évben keletkezett okmány időpontja szerinti sorrendet kifejező sorszámát betűvel kiírva és c) az „uniós csatlakozási okmány” szövegrészt foglalja magában. (3) Jogszabály tervezetében az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés, valamint az ezeket módosító vagy kiegészítő nemzetközi szerződések hatályos szövegének együttes megjelölése: „az Európai Unió alapját képező szerződések”. (4) Merev hivatkozásban a 2006. évi CXXVI. törvénnyel kihirdetett, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás a) megjelölése „az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás”, b) rövid megjelölése: „EGT-megállapodás”. 29. § (1) A 27. § és a 28. § szerinti nemzetközi szerződések kivételével merev hivatkozásban a nemzetközi szerződés megjelölése az alábbi sorrendben a) a nemzetközi szerződést kihirdető, a jogszabály típusának eszközhatározói raggal ellátott alakjával megjelölt jogszabály megjelölését, b) a „kihirdetett” kifejezést, c) a nemzetközi szerződés címét, d) a „szóló” kifejezést és e) a nemzetközi szerződés típusának megjelölését foglalja magában. (2) A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály tervezetének címében a nemzetközi szerződést az (1) bekezdés c)–e) pontja szerinti elemekkel kell megjelölni. 30. § (1) Jogszabály tervezetében – a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezések kivételével – uniós jogi aktusra akkor lehet hivatkozni, ha a) az uniós jogi aktus által szabályozott körben a jogszabály rendelkezéseitől való eltérésre kell utalni, vagy b) a jogszabály rendelkezése alkalmazásának feltételét valamely uniós jogi aktus vagy annak valamely rendelkezése határozza meg vagy tartalmazza. (2) Uniós jogi aktusra vagy uniós jogi aktusban szabályozott rendelkezésre rugalmas vagy általános hivatkozással csak akkor lehet hivatkozni, ha a szabályozás célja másként nem érhető el. (3) Általános hivatkozásban a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusra az „az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa” megjelöléssel, b) előre meg nem határozható típusú, az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján kötelező erővel rendelkező uniós jogi aktusra az „az Európai Unió kötelező jogi aktusa” megjelöléssel kell hivatkozni. 31. § (1) Uniós jogi aktusra a (2) bekezdésben meghatározott esetekben teljes megjelöléssel, minden más esetben rövid megjelöléssel lehet merev hivatkozással hivatkozni. (2) Teljes megjelöléssel kell hivatkozni az uniós jogi aktusra a) a záró rendelkezések között a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezésekben, továbbá b) ha az uniós jogi aktusra való hivatkozás az a) pont szerinti rendelkezésekben nem szerepel, a jogszabálytervezet szövegében az első hivatkozáskor. 32. § (1) Az uniós jogi aktus teljes megjelölése – az alábbi sorrendben – a) az uniós jogi aktus címét, b) a „szóló” kifejezést, c) az uniós jogi aktus elfogadásának évét, hónapját és napját „-i” képzős szerkezettel, d) az uniós jogi aktus kihirdetésének vagy közzétételének (a továb biak ban együtt: uniós publikáció) évét, az uniós jogi aktus sorszámát, továbbá az uniós jogi aktus elfogadásának jogalapját meghatározó szerződés, szerződések vagy – az Európai Unióról szóló szerződés alapján elfogadott uniós jogi aktusok esetében – az uniós jogi aktus elfogadásának jogalapját képező uniós jogterület rövid megjelölését (a továb biak ban: uniós jogi aktus azonosítója), e) az uniós jogi aktus megalkotójának a megnevezését „-i” képzős szerkezettel, valamint f) az uniós jogi aktus típusát (2) Ha az uniós jogi aktus címe nem „-ról” vagy „-ről” ragra végződik, a „szóló” kifejezés helyett a „című” kifejezést kell alkalmazni. (3) Az uniós jogi aktus rövid megjelölése – az alábbi sorrendben – a) az uniós jogi aktus azonosítóját, b) az uniós jogi aktus megalkotója megnevezésének „-i” képzős alakját, valamint c) az uniós jogi aktus típusát foglalja magában. (4) Jogszabály tervezetében uniós jogi aktus címeként – a jogharmonizációs záradék kivételével – a hivatkozott uniós jogi aktus hatályos címét kell megjelölni. (5) Jogszabály tervezetében a hivatkozott uniós jogi aktus megjelölésében az uniós publikációnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésre vonatkozó adatait kizárólag akkor kell feltüntetni, ha azt maga az uniós jogi aktus előírja, vagy ha az az Európai Unió intézményei által elfogadott egyéb dokumentum (a továb biak ban: egyéb uniós jogforrás) speciális jellegénél fogva szükségszerű. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenés adatait az eredeti uniós publikációra vonatkozóan kell feltüntetni. (6) Az uniós jogi aktusok jogszabály tervezetében való hivatkozására vonatkozó szabályokat az egyéb uniós jogforrások megjelölésére is alkalmazni kell azzal, hogy az uniós jogi aktus azonosítója helyett az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel adataira utaló azonosító számot kell feltüntetni az egyéb uniós jogforrás megjelölését köve tően, zárójelben. 13. Hivatkozás a jogszabály rendelkezéseitől való eltérésre 33. § Ha bekezdésnél magasabb szintű szerkezeti egység kizárólag egy bekezdésnél magasabb szintű másik szerkezeti egységhez képest állapít meg kivételes szabályokat, nem az általános szabályok között, hanem a kivételes szabályokat megállapító szerkezeti egységben kell a kivételre hivatkozni. 34. § (1) Ha a jogszabály tervezete olyan szabályt tartalmaz, amely szerint a jogszabály vagy annak valamely rendelkezése csak akkor alkalmazandó, ha törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés, más jogszabály vagy valamely általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus azzal ellentétes rendelkezést nem tartalmaz, akkor az eltérést megengedő rendelkezésben meg kell határozni, hogy milyen típusú jogszabályok és a jogszabály mely rendelkezésétől vagy rendelkezéseitől térhetnek el. Ha az eltérés feltételekhez kötött vagy korlátozott, e feltételeket és korlátokat az eltérést engedő rendelkezésben kell meghatározni. (2) Ha a jogszabály egy szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységétől vagy a jogszabály minden rendelkezésétől el lehet térni, a jogszabály tervezetében a szerkezeti egység első vagy utolsó szakaszában vagy a jogszabály általános rendelkezései között kell az eltérés lehetőségét megteremteni. (3) Több bekezdésből álló szakasz rendelkezéseitől való eltérést engedő rendelkezést az adott szakasz első vagy utolsó bekezdésében vagy önálló szakaszban kell elhelyezni. (4) Ha az egyetlen mondatot tartalmazó bekezdésben vagy egyetlen mondatot tartalmazó szakaszban foglalt minden rendelkezéstől el lehet térni, a mondaton belül is lehet rendelkezni az eltérés lehetőségéről. 35. § (1) A jogszabály tervezete tartalmazhat olyan szabályt, amely a jogszabály saját rendelkezéseinek ad lehetőséget az eltérésre. (2) Ha a jogszabály tervezete olyan szabályt tartalmaz, amely a jogszabály egyes szerkezeti egységeiben foglalt rendelkezésektől való eltérés lehetőségéről rendelkezik, a jogszabály tervezetében meghatározhatóak az eltérés feltételei vagy korlátjai. (3) Ha a jogszabály tervezete a rendelkezéseitől valamely közhatalmat gyakorló személy vagy szerv számára eltérést engedélyez, a jogszabály tervezetében kell meghatározni az eltérés tárgyában való döntés során mérlegelendő szempontrendszert. MÁSODIK RÉSZ A jogszabály formai tagolása IV. Fejezet A jogszabály formai tagolásának lehetőségei és módja 36. § (1) A jogszabály tervezetét az áttekinthetőség érdekében szerkezeti egységekre kell tagolni. (2) Jogszabály tervezetében alkalmazható szerkezeti egység a mellékleten és a melléklet szerkezeti egységein kívül a jogszabály tervezetének összetettségétől függően, a szerkezeti egységek növekvő szintjének sorrendjében: a) az alpont, b) a pont, c) a bekezdés, d) a szakasz, e) az alcím, f) a fejezet, g) a rész és h) a könyv. (3) A jogszabály tervezetének tagolása során szakasznál magasabb szintű szerkezeti egység akkor alakítható ki, ha az alacsonyabb szintű szerkezeti egységek alkalmazásával a jogszabály áttekinthetősége nem biztosítható. 37. § (1) A jogszabály tervezetének a szerkezeti egységeit folyamatos sorszámozással vagy a latin ábécé betűivel meg kell jelölni. Jogszabály tervezete jelöletlen szerkezeti egységet nem tartalmazhat. (2) A bekezdésnél magasabb szintű szerkezeti egységek sorszámozását a jogszabály tervezetében nem lehet újrakezdeni. (3) A jogszabály tervezetében a szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységnek címet kell adni. A szerkezeti egység címében a szerkezeti egységet más szerkezeti egységtől egyértelműen elhatároló tárgyát vagy tartalmának lényegét röviden kell megjelölni. V. Fejezet A jogszabály szerkezeti egységei 14. A könyv 38. § A könyv megjelölése nagybetűvel – az alábbi sorrendben – a) a könyvnek a pozitív egész számokból képzett sorszámát betűvel kiírva, b) a szerkezeti egység típusának megnevezését és c) a könyv címét foglalja magában. 15. A rész 39. § (1) Részeket akkor kell a jogszabály tervezetében szerkezeti egységként kialakítani, ha a jogszabály áttekinthetősége érdekében szükség van legalább két olyan önálló szerkezeti egység kialakítására, amelyek legalább két-két fejezetet magukban foglalnak. (2) A rész megjelölése – a (3) és a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az alábbi sorrendben a) a résznek a pozitív egész számokból képzett sorszámát nagybetűvel kiírva, b) a szerkezeti egység típusának megnevezését nagybetűvel és c) a rész címét nagy kezdőbetűvel foglalja magában. (3) Ha a jogszabály tervezetében a rész a legmagasabb szintű szerkezeti egység, az utolsó rész címe: „Záró rendelkezések”. (4) A jogszabály tervezetét akkor kell általános és különös részre tagolni, ha a jogviszonyok tágabb körét átfogóan szabályozó nagy terjedelmű jogszabály egymástól egyértelműen elkülöníthetően tartalmaz olyan szabályokat, amelyek valamennyi szabályozott jogviszonyra és olyanokat, amelyek csak a jogviszonyok meghatározható körére alkalmazhatóak. (5) Ha a jogszabály tervezete kizárólag általános, különös és záró részre tagolódik, a részek megjelölése: „ÁLTALÁNOS RÉSZ”, „KÜLÖNÖS RÉSZ”, „ZÁRÓ RÉSZ”. Ebben az esetben a 37. § (3) bekezdése nem alkalmazandó. 16. A fejezet 40. § (1) Fejezeteket akkor kell egy jogszabály tervezetében szerkezeti egységként kialakítani, ha szükség van legalább két olyan önálló szerkezeti egység kialakítására, amelyek legalább két-két alcímet magukban foglalnak. (2) A fejezetet megjelölése – az alábbi sorrendben – a) a fejezetnek a pozitív egész számokból képzett sorszámát római számmal, b) a szerkezeti egység típusának megnevezését nagy kezdőbetűvel és c) a fejezet címét nagy kezdőbetűvel foglalja magában. (3) Ha a jogszabály tervezetében a fejezet a legmagasabb szintű szerkezeti egység, az utolsó fejezet címe: „Záró rendelkezések”. 17. Az alcím 41. § (1) A jogszabálytervezet áttekinthetősége érdekében az ugyanazon jogintézményt szabályozó szakaszokat egybefoglaló önálló szerkezeti egységként alcímek alakíthatóak ki. (2) Egyetlen szakaszt magában foglaló alcím csak akkor alakítható ki, ha az (1) bekezdés szerinti tagolás miatt a jogszabály szerkezetének egységessége érdekében az szükséges. (3) Az alcím megjelölése – az alábbi sorrendben – a) az alcímnek a pozitív egész számokból képzett sorszámát arab számmal jelölve és b) az alcím címét nagy kezdőbetűvel foglalja magában. (4) Ha a jogszabály tervezetében az alcím a legmagasabb szintű szerkezeti egység, az utolsó alcím címe: „Záró rendelkezések”. 18. A szakasz 42. § (1) A szakaszok megjelölése – az alábbi sorrendben – a) a szakasz pozitív egész számokból képzett arab sorszámát és b) a § jelet foglalja magában. (2) Az országgyűlési képviselők eltérő többségének támogató szavazatát igénylő törvényi rendelkezéseket egymástól elkülönítve, külön szakaszba vagy szakaszokba kell foglalni. 43. § (1) Ha a jogszabálytervezet szövegében a szakasz jeléhez toldalékot kell fűzni, a „paragrafus” szónak megfelelő toldalékot kell alkalmazni. (2) A § jelhez nem kapcsolható a többes szám jele. 19. A bekezdés 44. § (1) A szakasz legfeljebb hat – módosítása esetén legfeljebb kilenc – bekezdést tartalmazhat. (2) Egy bekezdés legfeljebb három mondatból állhat. (3) Egy szakasz bekezdéseibe az egymással szorosan összefüggő szabályokat kell foglalni. (4) A bekezdéseket szakaszonként újrakezdődően, egy-egy szakaszon belül pozitív egész számokból képzett, zárójelek közé foglalt arab számozással kell megjelölni. (5) Bekezdések alkalmazása esetén egy szakaszon belül valamennyi mondatnak teljes terjedelmében valamely bekezdésbe kell tartoznia. (6) Az (1)–(3) bekezdéstől akkor lehet eltérni, ha a szabályozás célja másképp nem biztosítható. 45. § (1) A bekezdést tartalmazó merev hivatkozás a bekezdés megjelölését köve tően a „bekezdés” kifejezést is magában foglalja. A „bekezdés” kifejezés nem rövidíthető. (2) Bekezdést tartalmazó hivatkozásban a „bekezdés” kifejezéshez nem kapcsolódhat a többes szám jele. 20. A pont és az alpont 46. § (1) A szakaszt és a bekezdést pontokra kell tagolni, ha a szakaszba vagy bekezdésbe foglalt mondat legalább háromelemű felsorolást tartalmaz, a felsorolás bármely két eleme között azonos logikai kapcsolat áll fenn, és ez a jogszabály áttekinthetőségét elősegíti. (2) Alpontokat akkor kell alkalmazni, ha a) a szakaszba vagy bekezdésbe foglalt mondat olyan felsorolást tartalmaz, amelyben a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatra utaló különböző kötőszavak együttesen fordulnak elő, vagy b) a szakaszba vagy bekezdésbe foglalt mondat olyan felsorolást tartalmaz, amelyben az (1) bekezdés alapján pontokat kell kialakítani, és legalább egy pont legalább három, egymással azonos logikai kapcsolatban álló elemből álló felsorolást tartalmaz. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a pontok között azonos logikai kapcsolatnak kell fennállnia, továbbá az egy pont alá tartozó alpontok között is azonos kapcsolatnak kell fennállnia. (4) A felsorolás akkor lehet kételemű, ha a) az egyes pontok vagy alpontok eltérő időpontban lépnek hatályba, b) a felsorolás sorrendiséget fejez ki, vagy c) a felsorolás elemeinek a terjedelme vagy a hivatkozhatósága miatt az a jogszabály áttekinthetőségét elősegíti. 47. § (1) A pontokat megelőző szövegrésztől (a továb biak ban: nyitó szövegrész) sortöréssel kell a pontokat elválasztani. Az egyes pontokat sortöréssel kell elválasztani. (2) Nyitó szövegrész nélkül nem lehet pontokat, alpontokat alkalmazni. (3) Annak érdekében, hogy a pontokat tartalmazó szerkezeti egység ne váljon hiányos mondattá, a bekezdés szövege keretbe is foglalhatja a pontokat. Ez esetben a pontokat követő szövegrészt (a továb biak ban: záró szövegrész) sortöréssel kell a pontoktól elválasztani. (4) A nyitó szövegrésznek – a kötőszóval végződő utolsó előtti pont és alpont kivételével –, valamint a záró szövegrésznek a pontok, az alpontok mindegyikével önállóan és együttesen is egyetlen értelmes mondatot kell képeznie. 48. § (1) A pontok a latin ábécé kisbetűivel és a „)” jellel vagy pozitív egész számokból képzett arab sorszámokkal jelölhetőek meg. (2) Több mint tizenöt elemű felsorolást csak pozitív egész számokból képzett arab sorszámokkal lehet megjelölni. (3) A latin ábécé kisbetűivel megjelölt ponton belül az alpontot tartalmazó pont megjelölésében foglalt kisbetűből, a latin ábécé kisbetűiből és a „)” jelből képzett megjelöléssel ellátott alpontok állapíthatóak meg. (4) Az arab számmal megjelölt ponton belül a latin ábécé kisbetűivel jelölt alpontok állapíthatóak meg. (5) Egy ponton belül legfeljebb tizenöt alpont állapítható meg. (6) Az alponton belül további alpontok nem állapíthatók meg. 49. § (1) A pontot tartalmazó merev hivatkozás a pont megjelölését köve tően a „pont” kifejezést is magában foglalja. (2) Az alpontot tartalmazó merev hivatkozás az alpont megjelölését köve tően az „alpont” kifejezést is magában foglalja. (3) Pontot tartalmazó merev hivatkozásban a „pont” kifejezéshez, alpontot tartalmazó merev hivatkozásban az „alpont” kifejezéshez nem kapcsolódhat a többes szám jele. HARMADIK RÉSZ A jogszabály logikai tagolása 21. A jogszabály logikai egységeinek sorrendje 50. § (1) A jogszabály tervezetének az elején fel kell tüntetni a jogszabály megjelölését. (2) A jogszabály tervezete az e rendeletben meghatározott esetekben, az alábbi sorrendben a következő logikai egységeket tartalmazhatja: a) preambulum, b) bevezető rész, c) általános rendelkezések, d) részletes rendelkezések, e) záró rendelkezések, ezen belül ea) törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet tervezete esetében felhatalmazó rendelkezések, eb) hatályba léptető rendelkezések, ec) a jogszabály rövidítését megállapító rendelkezés, ed) átmeneti rendelkezések, ee) a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezések, ef) módosító rendelkezések, eg) hatályon kívül helyező rendelkezések, eh) a hatályba nem lépésről szóló rendelkezések. VI. Fejezet A jogszabály normatív tartalommal nem rendelkező logikai egységei 22. A preambulum 51. § (1) Preambulum a) az alkotmánymódosítás tervezetében, b) a társadalmi, politikai szempontból újszerű, jelentős törvény tervezetében és c) az Alkotmányban megjelölt törvényhozási tárgykörben megalkotni kívánt törvény tervezetében alkalmazható. (2) A preambulumban a) ismertethető a szabályozás előzménye, indoka és célja, valamint b) rögzíthető olyan elvi, elméleti tétel, amelyet a törvénytervezet szakaszaiban a normatív tartalom hiánya miatt nem lehet rendezni. (3) A preambulumot a törvénytervezet első szakasza előtt, szerkezeti egységeken kívüli szövegként kell megjeleníteni. (4) A preambulumban nem rögzíthető a) a törvény részletes tartalma vagy b) annak megállapítása, hogy a törvény valamely uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja. (5) Az alkotmánymódosítás-tervezet preambulumában utalni kell arra, hogy az akaratkijelentés során az Országgyűlés az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontja szerinti hatáskörében eljárva mint alkotmánymódosító hatalom jár el. 23. A bevezető rész tartalma, a jogalkotás érvényességi kellékeinek feltüntetése 52. § (1) A rendelet tervezete bevezető részt tartalmaz. (2) A bevezető rész a) a jogszabály megalkotásához szükséges – az ebben az alcímben meghatározott – érvényességi kellékek felsorolását és b) a jogalkotás aktusára utaló kifejezést foglalja magában. (3) A bevezető részben meg kell jelölni, ha a rendeletet más, jogszabályban kifejezetten, az adott rendelet megalkotása vonatkozásában véleményezési hatáskörrel felruházott szervvel vagy személlyel egyetértésben, valamint ha más szerv vagy személy véleményének kikérésével alkotják meg. 53. § (1) Eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett kormányrendelet, illetve miniszterelnöki rendelet esetében meg kell jelölni a Kormány, illetve a miniszterelnök jogalkotói hatáskörét megállapító alkotmányi rendelkezést. (2) Eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett helyi önkormányzati rendelet esetében az önkormányzat eredeti jogalkotói hatáskörét megállapító rendelkezésként az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését kell megjelölni. 54. § (1) A nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni tervezett rendelet bevezető részében egyértelműen meg kell jelölni a jogszabály egyes rendelkezéseinek a megalkotásához szükséges valamennyi olyan felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a rendeletet kiadják. (2) Ha a felhatalmazás alapján kiadott jogszabály kiadására vonatkozó eredeti felhatalmazás hatályát vesztette, de van felhatalmazás azonos tárgykörű szabályozásra, akkor a módosító jogszabályban csak a hatályos felhatalmazást kell megjelölni. (3) A felhatalmazást adó jogszabály megjelölése nem hivatkozhat a felhatalmazást adó jogszabályt módosító jogszabályokra és a módosítás tényére. 55. § (1) A bevezető részben a rendeletalkotásra felhatalmazást adó rendelkezés vagy az eredeti jogalkotói hatáskört megállapító rendelkezés után meg kell jelölni azt a feladatkört megállapító jogszabályi rendelkezést, amely alapján a jogszabályt kiadják. (2) A kormányrendelet tervezetében a feladatkört az Alkotmány 35. § (1) bekezdés megfelelő pontjára vagy az Alkotmány 40. § (3) bekezdésére hivatkozva kell megjelölni. (3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletének a tervezetében a feladatkört általánosan megjelölő törvényi rendelkezésre kell hivatkozni. (4) Miniszteri rendelet tervezetében feladatkörként a rendeletet kiadó miniszter feladatköréről szóló kormányrendeleti rendelkezést kell megjelölni. (5) Önkormányzati rendelet bevezető részének a megszövegezésekor az önkormányzat feladatköreként az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés megfelelő pontját, a helyi önkormányzatokról szóló törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését vagy más törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését kell feltüntetni. (6) A feladatkörre akkor is hivatkozni kell, ha az a miniszter számára az egyetértési vagy véleményezési jogot biztosítja. 56. § (1) Együttes rendelet tervezetének a bevezető részében fel kell tüntetni az adott tárgykörben kifejezetten együttes rendelet megalkotására felhatalmazást adó rendelkezést. (2) Az együttes rendelet tervezetének a bevezető részében a feladatkör meghatározásánál valamennyi miniszter feladatkörét megállapító rendelkezést meg kell jelölni. (3) Ha az együttes rendelet kiadására vonatkozó felhatalmazásban megjelölt miniszteri feladatköröket azonos miniszter gyakorolja, a rendeletet nem együttes rendeletként kell előkészíteni, de a rendelet tervezetének a bevezető részében a miniszternek a felhatalmazásban foglalt valamennyi feladatkörét meg kell jelölni. 57. § (1) Ha a felhatalmazó rendelkezés úgy rendelkezik, hogy a rendelet más személlyel vagy szervvel (a továb biak ban: egyetértő) egyetértésben adható ki, a rendelet tervezetének a bevezető részében az egyetértés tényére utalni kell. (2) Az egyetértés tényét közvetlenül a megalkotás aktusára utaló kifejezés előtt az egyetértő megjelölésével kell feltüntetni. (3) Ha az egyetértés a rendeletnek csak meghatározott rendelkezéseire vonatkozik, a rendelettervezet bevezető részében ezekre a rendelkezésekre hivatkozni kell. (4) Ha a rendelet egészét valamely egyetértővel egyetértésben, egyes rendelkezéseit pedig valamely más egyetértővel egyetértésben kell kiadni, akkor ezt a megkülönböztetést a rendelettervezet bevezető részének tartalmaznia kell. (5) Ha a felhatalmazó rendelkezésben megjelölt, a rendelet megalkotására és az egyetértési jog gyakorlására vonatkozó miniszteri feladatköröket azonos miniszter gyakorolja, a rendelet tervezetének a bevezető részében az egyetértésre nem kell utalni, de a miniszternek az egyetértési jogát megalapozó feladatkörét is fel kell tüntetni. 58. § (1) Ha a rendelet előkészítése során valamely szerv jogszabályban biztosított, érvényességi kelléknek minősülő véleményezési jogkörrel rendelkezik, a bevezető részben a véleményezés tényét fel kell tüntetni. (2) A véleményezők feltüntetésére, több véleményező esetén a felsorolásukra az egyetértőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) Ha a felhatalmazó rendelkezésben megjelölt, a rendeletalkotásban való véleményezési jogra és a) a rendelet megalkotására vagy b) az egyetértési jog gyakorlására vonatkozó miniszteri feladatköröket azonos miniszter gyakorolja, a rendelet tervezetének a bevezető részében a véleményezésre nem kell utalni, és a miniszter véleményezési jogát megalapozó feladatkört sem kell feltüntetni. 24. A preambulumra és a bevezető részre vonatkozó formai követelmények 59. § (1) A preambulumot és a bevezető részt a jogszabálytervezet megjelölése után közvetlenül, a szerkezeti egységeket megelőzően kell elhelyezni. (2) A preambulumnak és a bevezető résznek nem adható cím. (3) A preambulum kijelentő mondatból vagy mondatokból áll, és sortöréssel tagolható. (4) A bevezető rész egyetlen, sortöréssel tagolható mondatból áll. VII. Fejezet A jogszabály általános rendelkezései 25. Az általános rendelkezések helye és tartalmi követelményei 60. § (1) A jogszabály tervezetében kizárólag az általános rendelkezések között szabályozható a) a jogszabály hatálya az időbeli hatály kivételével, b) a jogszabály alkalmazására, valamint a szabályozásra vonatkozó alapelv, c) a jogszabály egészére vonatkozó értelmező rendelkezés, valamint d) az a jogszabály egészére vagy több szerkezeti egységére vonatkozó rendelkezés, amely nem foglalható más – szakasznál magasabb szintű – szerkezeti egységbe. (2) Az általános rendelkezéseket a preambulum vagy a bevezető rész, ezek hiányában a jogszabály megjelölése után közvetlenül kell elhelyezni. Nagyobb terjedelmű jogszabály tervezetében az általános rendelkezéseket önálló, „Általános rendelkezések” című alcímben vagy fejezetben kell szabályozni. (3) Általános rendelkezések kivételesen a jogszabály alcímnél magasabb szintű szerkezeti egységei elején, az adott szerkezeti egységre vonatkozóan is megállapíthatóak. 26. A jogszabály érvényessége és hatálya 61. § Jogszabály tervezete valamely jogszabály érvényességéről nem rendelkezhet. 62. § A jogszabálytervezet a módosító és a hatályon kívül helyező rendelkezések kivételével nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely túlterjeszkedik az általános rendelkezések között meghatározott hatályán. 63. § (1) A jogszabály tervezetében a jogszabály személyi hatályáról akkor lehet rendelkezni, ha az a) a jogalkotásról szóló törvény ben meghatározott személyi hatálya alá nem tartozó jogalanyokra is kiterjed, vagy b) a jogalkotásról szóló törvény ben meghatározott személyi hatályától egyébként eltér, és az a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján nem egyértelmű. (2) Nem lehet a jogszabály személyi hatályáról szóló rendelkezések között a jogszabály végrehajtásáért felelős, a jogszabály alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek köréről rendelkezni, kivéve, ha a feladat- és hatáskörök telepítése a jogszabály más rendelkezéseiben nem szabályozható egyértelműen. 64. § A jogszabály területi hatályáról akkor lehet rendelkezni, ha a jogszabály területi hatálya a) önkormányzati rendelet esetében a jogalkotásról szóló törvény ben meghatározott területi hatályától vagy b) egyéb jogszabály esetében az ország területétől eltér, és a jogszabály területi hatálya a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján nem egyértelmű. 65. § (1) Az általános rendelkezések között – ha az a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján nem egyértelmű – megjelölhető azon jogi tények köre, amelyek tartalmát a jogszabály meghatározhatja, megváltoztathatja, vagy amelyekre a jogszabály rendelkezéseit alkalmazni kell. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem tartalmazhat önmagában – a jogszabály más szakaszában foglalt rendelkezésével való együttes értelmezése nélkül – joghatás kiváltására alkalmas normatív tartalmú rendelkezést. 27. A jogszabály alkalmazására, valamint a szabályozásra vonatkozó alapelvek, a szabályozás célja 66. § (1) Az azonos vagy hasonló jogviszonyokat átfogóan szabályozó jogszabályok tervezetében az általános rendelkezések között a jogszabály alkalmazására, értelmezésére, valamint a további szabályozásra vonatkozó alapelvek határozhatóak meg. (2) Normatív tartalommal nem rendelkező kijelentést vagy a szabályozás célját nem lehet a jogszabály alapelvei között rögzíteni. 28. Értelmező rendelkezések 67. § (1) Ha a jogszabály alkalmazásához egyes fogalmak bővebb kifejtése, magyarázata szükséges, az ilyen fogalmakat a jogszabály tervezetében értelmezni kell. (2) Értelmező rendelkezést kell alkalmazni a jogszabály tervezetében, ha a fogalom jelentése az adott jogszabály alkalmazásában eltér a köznyelvi jelentésétől, a más jogszabályban meghatározott jelentésétől, és a fogalom jelentése a jogszabály tervezetének egyéb rendelkezései alapján nem egyértelmű. (3) Az értelmezett fogalom a jogszabály más szerkezeti egységeiben kizárólag az értelmező rendelkezésben meghatározott kifejezés meg fele lően toldalékolt alakjában alkalmazható. (4) A magától értetődő jelentésű vagy a köznyelvi értelemben használt fogalmak nem értelmezhetőek értelmező rendelkezésben. (5) Szakkifejezések kivételével a fogalmat a köznapi jelentésétől alapvetően különböző tartalommal nem lehet értelmezni. (6) A mérésügyről szóló törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben szabályozott mértékegységekre vonatkozóan a jogszabály tervezete értelmező rendelkezést nem vezethet be. 68. § (1) Ha a jogszabályban sok fogalom értelmezése indokolt, vagy ha a fogalmakat a jogszabály egészére nézve értelmezni kell, az értelmező rendelkezéseket az általános rendelkezések között kell meghatározni. Ebben az esetben az értelmező rendelkezéseket tartalmazó önálló szakaszt „Értelmező rendelkezések” című alcím alá lehet rendezni. (2) Ha egyes értelmező rendelkezések nem az egész jogszabályra, de a szakasznál magasabb szintű szerkezeti egységre vonatkoznak, azokat e szerkezeti egység elején önálló szakaszban is meg lehet határozni. (3) Ha a fogalmat egyetlen szakaszra vonatkozóan kell értelmezni, e szakasz első vagy utolsó bekezdéseként is meg lehet az értelmező rendelkezést határozni. 69. § (1) Az értelmező rendelkezéseket tartalmazó szakaszban akkor kell több bekezdést használni, ha az értelmező rendelkezések egy részének a hatálya eltér a másik részétől. (2) Az értelmező rendelkezéseket tartalmazó szakasz vagy bekezdés nyitó szövegrészében a jogszabály egészére, meghatározott részére vagy a jogszabályra és a felhatalmazása alapján kiadott valamennyi más jogszabályra való hivatkozással meg kell határozni az értelmező rendelkezések hatályát. (3) Az egyes fogalmakat ábécésorrendben, arab számmal megjelölt pontokba kell rendezni. Egy pontban csak egy fogalom magyarázható. (4) Az értelmező rendelkezésben – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – más jogszabály értelmező rendelkezésére is lehet hivatkozni. (5) Értelmező rendelkezésben nem lehet olyan jogszabály értelmező rendelkezésére hivatkozni, amely a hivatkozást tartalmazó jogszabállyal az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes. 70. § (1) Felhatalmazás alapján kiadott jogszabály tervezetében alkalmazott fogalom a felhatalmazó rendelkezést tartalmazó jogszabályban értelmezett fogalomtól eltérően nem értelmezhető, és az értelmező rendelkezés nem ismételhető meg. (2) Értelmező rendelkezés nem irányulhat kizárólag a) jogszabály, nemzetközi szerződés rövid megjelölése, b) mozaikszó vagy c) betűszó bevezetésére. (3) Értelmező rendelkezés nem rendelkezhet úgy, hogy valamely fogalmat – annak tényleges jelentéstartalmától függetlenül – valamely más fogalomként kell értelmezni. (4) Az értelmező rendelkezés nem tartalmazhat önmagában – a jogszabály más szakaszában foglalt rendelkezésével való együttes értelmezése nélkül – joghatás kiváltására alkalmas normatív tartalmú rendelkezést. (5) Értelmező rendelkezésben az értelmezett fogalom kizárólag egyszer szerepelhet. (6) Értelmező rendelkezés közvetetten sem hivatkozhat olyan másik értelmező rendelkezésre, amely rá hivatkozik. VIII. Fejezet A jogszabály részletes rendelkezései 71. § (1) A részletes rendelkezések között kell szabályozni a jogszabály alapvető normatív tartalmát képező azon rendelkezéseket, amelyekről e rendelet alapján nem más logikai egységben kell rendelkezni. (2) A részletes rendelkezéseket magukban foglaló szerkezeti egység vagy szerkezeti egységek címének a rendelkezések tartalmát vagy a rendelkezések más rendelkezésekhez való viszonyát kell kifejeznie. (3) A részletes rendelkezéseket a szabályozás tárgyának megfelelő olyan logikai sorrendben, úgy kell szabályozni, hogy a korábban szabályozott rendelkezésekből logikusan, folyamatosan következzenek a későbbiek. 72. § (1) A jogszabály tervezetében az anyagi jogi és eljárási szabályokat el kell különíteni egymástól. (2) A jogszabály tervezetében a szervezet jogállására, a szervezet feladat- és hatáskörére és a szervezet eljárására vonatkozó szabályokat el kell különíteni egymástól. (3) A jogszabály tervezetében az általános szabályt tartalmazó szerkezeti egységnek meg kell előznie a különös szabályt tartalmazó szerkezeti egységet. IX. Fejezet A jogszabály felhatalmazó rendelkezései 29. A felhatalmazó rendelkezés tartalmi elemei 73. § (1) Ha a törvény vagy az eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotni kívánt kormányrendelet tervezete valamely rendelkezésének a végrehajtásához további, az adott jogszabály szintjét nem igénylő jogszabályi rendelkezés (a továb biak ban: végrehajtási rendelkezés) megalkotása szükséges vagy lehetséges, a záró rendelkezések között kell elhelyezni az erre felhatalmazást adó rendelkezést. (2) Azt, hogy a felhatalmazó rendelkezés a végrehajtási jogszabály megalkotását nem teszi kötelezővé, a jogszabály tervezetének abban a rendelkezésében kell kifejezésre juttatni, amelynek a végrehajtására a végrehajtási rendelkezés megalkotható. (3) A záró rendelkezéseken kívül a jogszabály tervezetének más logikai egysége nem tartalmazhat felhatalmazó rendelkezést. (4) A felhatalmazó rendelkezés – az alábbi sorrendben – a) a felhatalmazás aktusát, b) a felhatalmazás jogosultját, c) a felhatalmazás tárgyát, d) a „rendeletben” kifejezést és e) a rendeletalkotás aktusára utaló kifejezést foglalja magában. (5) A felhatalmazó rendelkezésben – a (4) bekezdésben foglaltakon túl – meghatározhatóak a felhatalmazás korlátai. 74. § (1) Ha a jogszabály tervezete hatályos felhatalmazás alapján kiadott jogszabályt hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz, gondoskodni kell a felhatalmazást kitöltő új jogszabály tervezetének előkészítéséről is, kivéve, ha a felhatalmazást adó jogszabály rendelkezéseiből csak a végrehajtási jogszabály megalkotásának a lehetősége következik. (2) A jogszabály tervezetében a felhatalmazásra utaló kifejezés nem alkalmazható olyan rendelkezésben, amely a) állami irányítás egyéb jogi eszközének megalkotását írja elő, b) valaminek a közzétételét rendeli el, vagy c) arról rendelkezik, hogy a jogszabály végrehajtása mely miniszter feladatkörébe tartozik. 30. A felhatalmazás jogosultja 75. § (1) A felhatalmazás jogosultjaként törvény tervezetében a) a Magyar Nemzeti Bank elnökét, b) a Kormányt, c) a Kormány egy vagy több tagját önállóan, d) legfeljebb három minisztert együttesen vagy e) helyi önkormányzatot lehet megjelölni. (2) A valamennyi helyi önkormányzat számára adott felhatalmazó rendelkezésben a felhatalmazás jogosultjának megjelölése a „helyi önkormányzat képviselő-testülete”. (3) Ha a felhatalmazás azonos tárgykörben több miniszternek önálló rendelet kiadására szól, a minisztereket egymás után, feladatkörük szerinti ábécésorrendben kell felsorolni, és a felhatalmazó rendelkezés végén egyes számot kell használni. (4) Ha a felhatalmazás azonos tárgykörben minden miniszternek önálló rendelet kiadására szól, a felhatalmazás címzettjeit általánosan, többes számban kell megjelölni. 76. § (1) Együttes rendelet megalkotására felhatalmazást akkor lehet adni, ha a szabályozási tárgykör a feladatkörrel rendelkező miniszterek között nem osztható meg egyértelműen. (2) Ha a felhatalmazás több miniszter együttes rendeletének megalkotására szól, a felhatalmazó rendelkezésben az „együttes rendeletben” kifejezést kell alkalmazni. (3) Különböző jogosultaknak különböző tárgyban adott felhatalmazásokat külön bekezdésekbe kell foglalni. 31. A felhatalmazás tárgya és feltételei 77. § (1) A felhatalmazás tárgyaként pontosan és részletesen meg kell jelölni a szabályozandó életviszonyokat. (2) A felhatalmazó rendelkezésben meghatározhatóak a rendeletalkotás további feltételei: a) ha a felhatalmazás a rendelet meghatározott időtartamon belüli megalkotására vagy korlátozott időbeli hatályú rendelet megalkotására szól, vagy b) ha a rendeletet valamely egyetértővel egyetértésben vagy valamely személy vagy szerv véleményének kikérésével kell megalkotni. X. Fejezet A jogszabály hatályba léptető rendelkezése 32. A hatályba léptető rendelkezés helye és felépítése 78. § (1) A jogszabály záró rendelkezései között – felhatalmazást adó jogszabályi rendelkezés hiányában a záró rendelkezések első szakaszaként – önálló szakaszban a) a szakasz első bekezdéseként kell rendelkezni a jogszabály hatálybalépéséről és b) a szakasz további bekezdéseiben kell rendelkezni a jogszabály hatálybalépését követő id …