85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelete az egyes 2009. decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. központi e

85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelete az egyes 2009. decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól. A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdésének k) pontjában, továbbá a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 63. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, illetve – az 1. § (1) bekezdés b) pont baa) alpont, valamint a 28–30. §-ok és a 32. § tekintetében – az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 1. számú mellékletének a) IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, aa) 5. Központosított előirányzatok címén belül a költségvetési törvény 5. számú melléklet 14. pontja szerinti Települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatása (a továbbiakban: TEUT), ab) 10. A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása cím aba) területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása hátrányos helyzetű térségekben, településeken (a továbbiakban: TEKI), abb) önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül (a továbbiakban: CÉDE), ac) 14. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása cím (a továbbiakban: LEKI), b) XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NFGM) fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Területfejlesztési és építésügyi feladatok alcím ba) 3. Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport, baa) 1. Központi fejlesztési feladatok jogcím (a továbbiakban: TRFC központi keret), bab) 2. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím (a továbbiakban: VTT), bac) 3. Decentralizált területfejlesztési programok jogcím (a továbbiakban: TRFC decentralizált keret), forrásainak felhasználására, kezelésére és ellenőrzésére. (2) E rendelet szabályozza a 2177/2008. (XII. 18.) Korm. határozat alapján a Balaton Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: BFT) számára 2009-ben rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználását is. (3) A TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatok rendeltetése az önkormányzati feladatellátás és az ezekhez kapcsolódó tárgyi eszközök fejlesztése, immateriális javak beszerzése, valamint a helyi gazdaság élénkítését szolgáló programok megvalósítása a meglévő egyenlőtlenségek mérséklése érdekében. A TRFC terhére finanszírozhatóak a célelőirányzat decentralizált és központi területfejlesztési programjai. A VTT kiegészíti a Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló árvízvédelmi fejlesztéseket. A BFT ren delkezésére álló forrás elősegíti a térségi fejlesztési program megvalósítását. (4) Az e rendelet hatálya alá tartozó források tekintetében a) pályázati rendszer keretében a TEKI, CÉDE, LEKI, TEUT, valamint pályázati rendszeren kívül a VTT támogatására rendelkezésre álló szabad keretek felhasználásáról a regionális fejlesztési tanács (a továbbiakban: Tanács), b) a TRFC központi kerete forrásainak felhasználásáról a területfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: NFGM miniszter), c) a BFT támogatása szabad forrásainak felhasználásáról a BFT az NFGM miniszterrel kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően dönt, valamint d) a TRFC decentralizált kerete forrásainak felhasználására az NFGM miniszterrel kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően a Tanács jogosult. (5) Az (1) bekezdésben szereplő előirányzatok felhasználása vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. (6) Az e rendeletben meghatározott pénzügyi lebonyolítással (különösen az utalványozással, az előirányzat átadásával, a nyilvántartással, a féléves és az éves beszámolással) kapcsolatos feladatokat a (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés szerinti előirányzatok vonatkozásában az NFGM, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok vonatkozásában az önkormányzatokért felelős miniszter (a továbbiakban: ÖM miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: ÖM) végzi. (7) A TEKI és a CÉDE keretek régiók közötti felosztását a költségvetési törvény 16. § (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontjai alapján az 1. számú melléklet tartalmazza. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. áteresz: a két méternél kisebb nyílású áthidaló mű tárgy; 2. beruházás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (4) bekezdés 7. pontjában meghatározott tevékenység; 3. bizonylat: a számviteli törvény 166. §-a szerinti bizonylat; 4. egészségfejlesztéshez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény II. fejezet 8. § (1) bekezdésében önkormányzati feladatként meghatározott közösségi tér biztosításának, sport támogatásának, valamint az egészséges élet mód közösségi feltételei elősegítésének körébe tartozó egészségfejlesztési cél, egészséget szolgáló önkormányzati tulajdonú kül-, vagy beltéri közösségi tér (pl. fizikai aktivitást, vagy egészségfejlesztési tevékenységet biztosító létesítmények, klubhelyiségek, tankonyhák stb.) kialakítása vagy fejlesztése, valamint egészségfejlesztéshez kapcsolódó eszközbeszerzések; 5. életmentő készülék: bárki által használható automata defibrillátor, melynek optimális elhelyezéséről az Országos Mentőszolgálat területi szerveivel szükséges egyeztetést lefolytatni; 6. fejlesztés: a beruházás és a felújítás, valamint immaterális javak beszerzése; 7. felújítás: a számviteli törvény 3. § (4) bekezdés 8. pontjában meghatározott tevékenység; 8. földcsuszamlás: a természetes egyensúlyát vesztett lejtő vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg, amely közintézményt vagy legalább három beépített ingatlant érint, vagy árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elő; 9. hátrányos helyzetű térségek, települések: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében, valamint 4. §-ában foglaltak alapján hátrányos helyzetűnek minősülő kistérségek, valamint az ezekkel azonos elbánásban részesülő, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet) meghatározott nem kedvezményezett kistérségben lévő, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések; 10. híd: a két méternél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy; 11. humán-infrastruktúra fejlesztés: az oktatás (alapés középfokú oktatás), a művelődés, az egészségügy, a szociális ellátás (szociális és családügy), valamint a sport területén megvalósuló fejlesztés; 12. kedvezményezett: az e rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatásban részesített szervezet; 13. korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka; 14. közszolgáltatás: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1)–(4) bekezdései alapján ellátandó önkormányzati feladatokhoz kapcsolódóan nyújtott szolgáltatás; 15. megfelelő képesítéssel rendelkező műszaki ellenőr: az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet szerint megfelelő képesítéssel rendelkező műszaki ellenőr; 16. MR: a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által az Ámr. szerint működtetett monitoring rendszer; 17. normatív eljárás: olyan speciális projekt-kiválasztási eljárás, amelyben a projekt-kiválasztási szempontok nem igényelnek külön döntéshozói mérlegelést, a támogatás odaítélése kizárólag a pályázati felhívásban meghatározott teljességi és jogosultsági feltételek alapján történik; 18. önkormányzati társulás: a kistérségi területfejlesztési, valamint intézményfenntartói társulás és az önkormányzatok egy fejlesztési feladatra összefogott társulása; 19. pályázat befogadásának időpontja: a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezésének időpontja, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezésének időpontja; 20. pályázat benyújtásának időpontja: postai kézbesítés esetén a postára adás napja, személyes kézbesítés esetén a pályázat átvételének napja; 21. partfal: az a földfelszín, ahol a szintkülönbség változása felületének legalább 2/3-ad részében 60°-nál meredekebb, nem tekinthető azonban partfalnak a működő és a felhagyott bányafal; ezen belül természetes partfal, amely megtámasztó szerkezettel legfeljebb csak 50%-ban ellátott, magassága pedig meghaladja a 3 métert; 22. pince: a földkéregbe vájt mesterséges, falazott vagy falazatlan üreg, kivételt képeznek az ipari, bányászati céllal mélyítettek, illetve az épületek szerkezeti részét képező pincék; 23. saját forrás: a kedvezményezett által a támogatott fejlesztéshez biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből pályázati úton nyújtott támogatás nem számítható be. A helyi önkormányzatok által képviselő-testületi, közgyűlési határozattal jóváhagyott, illetőleg a képviselő-testület, közgyűlés költségvetési rendeletébe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatával, kistérségi társulás esetén a társulási tanács határozatával jóváhagyott forrás, önkormányzati társulások esetén a saját forrás a társulás tagönkormányzatai által a megvalósítani tervezett fejlesztésre képviselő-testületi határozattal jóváhagyott, illetőleg a képviselő-testület költségvetési rendeletébe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatával jóváhagyott forrás; 24. számla: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény előírásainak megfelelő, a kedvezményezett képviseletére jogosult személy műszaki teljesítést igazoló nyilatkozatával ellátott számla; 25. szilárd burkolat: az aszfalt, az aszfaltmakadám, az itatott makadám, a beton, a betonkő és a kockakő burkolat; 26. szociális földprogram: a mezőgazdasági termelésre alkalmas környezetben élő, de mezőgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem, vagy azzal szűkös mértékben rendelkező, és azt hatékonyan kihasználni nem tudó, szociálisan hátrányos helyzetű családok önálló egzisztenciateremtési esélyeinek növelését célzó fejlesztési program; 27. tájseb: a táj szerkezetében, illetve a táj alkotó elemeiben természetes, vagy antropogén hatásra bekövetkezett kedvezőtlen változás, mely a táj esztétikai, és a terület gazdasági értékét csökkenti, ugyanakkor a környezeti elemekre káros hatást gyakorol, esetleg balesetveszélyes helyzetet teremt, illetve az emberi egészséget veszélyeztetheti; 28. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve; 29. támogatási szerződés: a kedvezményezett vagy kedvezményezettek, valamint a támogatási döntést hozó között, a polgári jog általános szabályai szerint létrejött szerződés, amely tartalmazza a támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait; 30. településrendezési eszközök: a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 27. pontjában meghatározott településfejlesztési koncepció, b) az Étv. 2. § 29. pontjában meghatározott településszerkezeti terv, c) az Étv. 2. § 11. és 20. pontjában meghatározott helyi építési szabályzat és szabályozási terv; 31. termelő infrastrukturális fejlesztés: a gáz-, az elektromos és távhőszolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat és -tisztító telepek, az utak, a hidak és a vízi létesítmények, a közlekedési, a hírközlési, a vonalas informatikai létesítmények, szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezési létesítmények létrehozása, valamint az ezek működését szolgáló technológia- és egyéb gépbeszerzés, valamint a települési folyékony hulladékok fogadó létesítményeinek kialakítása a szennyvíztisztító telepeken; 32. többcélú kistérségi társulás: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján létrejött önkormányzati társulás; 33. uniciti elem: a forgalmi irányok, vagy forgalom elől elzárt terület fizikai elhatárolására szolgáló beton terelő elem; 34. út műtárgya: a híd, a pontonhíd, a hajóhíd, a felüljáró, az áteresz, az alagút, az aluljáró, a támfal, a bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, a csatorna vagy más vízelvezető létesítmény; 35. út tartozéka: a várakozóhely, a pihenőhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (így különösen jelzőtábla, jelzőlámpa, segélykérő telefon, parkolójegy-kiadó automata, sorompó), a zajárnyékoló fal és töltés, a hóvédő erdősáv, a fasor vagy a cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszközök és hálózatok. II. Fejezet A TEKI, CÉDE, LEKI, VALAMINT TEUT ELŐIRÁNYZATOK KÖZÖS FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYAI A pályázati felhívások nyilvántartásba vétele, közzététele 3. § (1) A Tanács a pályázati felhívását a TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatra külön-külön készíti el, amely felhívások a pályázati egységcsomag részét képezik. A pályázati egységcsomag része továbbá a pályázati útmutató és a pályázati adatlap. (2) A pályázati felhívás célja az, hogy az érdeklődők számára röviden bemutassa a támogatási konstrukciót. A pályázati felhívásnak a következőket kell tartalmaznia: a) a pályázati felhívás célját, és a pályázat kódját; b) a pályázati program megvalósítására szolgáló elő irányzat megnevezését, a rendelkezésre álló keretösszeget; c) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, valamint pos tai, telefonos és elektronikus elérhetőségeit; d) a lebonyolításban közreműködő szervezet(ek) meg nevezését; e) a pályázat benyújtására jogosultak körét; f) a pályázati díj mértékét, befizetésének módját, határ idejét; g) a pályázaton elnyerhető támogatás összegét, intenzi tását; h) a pályázati egységcsomag elérhetőségét, igénylésé nek módját; i) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét; j) a befogadásról szóló döntés, illetve a lehetséges hiánypótlás határidejét; k) a pályázat elbírálásának határidejét. (3) A pályázati útmutató célja, hogy a pályázni szándékozók részletes felvilágosítást kapjanak a pályázattal kapcsolatos követelményekről és a pályázati eljárásról. Az útmutatónak legalább a következő, a (2) bekezdésben foglaltakat részletező, és az alábbi kiegészítő információkat kell tartalmaznia: a) a Tanács pályázat kiírásával elérni kívánt céljainak részletes ismertetését; b) a szükséges saját forrás mértékét és formáját, a meglétének igazolására szolgáló dokumentumokat; c) az elszámolható költségek körét, az elszámolás módját és határidejét; d) a pályázati adatlap kitöltésének segédletét; e) a pályázathoz csatolandó mellékletek és dokumentu mok listáját, az azokkal szemben támasztott követelményeket; f) a pályázattal szemben támasztott formai követelményeket; g) a pályázat befogadásának feltételeit; h) a pályázót terhelő díjak mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályokat; i) a pályázati eljárásrend ismertetését, kitérve a hiány pótlási eljárás, a döntéshozatali eljárás, a támogatási szerződés megkötésének, esetleges módosításának szabályaira, valamint a pályázó által betartandó határidőkre; j) a támogatási döntés meghozatala során alkalmazott értékelési, elbírálási szempontrendszert; k) annak tényét, ha a döntés-előkészítésben közreműködik valamely szakértői szerv; l) a pályázat és a támogatási szerződés lezárásának módját, feltételeit; m) a támogatási összeg folyósításának feltételeit és szabályait; n) a támogatási szerződés megszegésének eseteit, valamint azok következményeit; o) a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket; p) a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges do kumentumok körét; q) a támogatási szerződés hatálybalépésének feltételeit; r) a pályázat teljességének ellenőrzésére szolgáló el lenőrzési listát; s) a pályázatok benyújtandó másolati példányszámát, valamint a pályázati eljárás során keletkezett, benyújtott dokumentumok példányszámát, amelyet úgy kell meghatározni, hogy azokból egy-egy példány a pályázati rendszer lebonyolításában közreműködő szervezetek részére rendelkezésre álljon; t) egyéb, a támogatás igénybevétele, a támogatott projektek megvalósítása, valamint a támogatási konstrukció működése szempontjából lényeges, azonban a pályázati felhívásban nem szereplő információkat, szakmai elemeket. (4) A pályázati adatlapnak különösen az alábbiak rögzítésére kell lehetőséget biztosítania: a) a pályázó adatai; b) a pályázó és erőforrásainak bemutatása; c) a projekt alapadatai; d) a projekt indokoltságának leírása; e) a projekt célja és hatásai; f) a projekt valós szakmai teljesítményét és eredmé nyeinek, valamint a forráskihelyezés hatásainak mérését biztosító indikátorok kiindulási- és célértéke; g) a projekt sikerének kockázatai; h) az esélyegyenlőségi és anti-szegregációs szempon tok érvényesülése; i) környezeti hatások és fenntarthatóság; j) gazdasági, pénzügyi és szakmai fenntarthatóság; k) területi kohézió szempontjainak érvényesülése, ki mutatható területi hatás; l) a projekt megvalósításában részt vevő partnerek, sze repük és felelősségük meghatározása; m) a projekt más, költségvetési támogatással meg valósuló projektekhez való kapcsolódása; n) a projekt költségvetése (a fejlesztés költségelemei nek a számviteli törvénynek megfelelő besorolásával); o) a támogatás ellenében vállalt kötelezettségek teljesítésének módja. (5) A (2)–(4) bekezdésekben foglalt pályázati felhívás, pályázati útmutató, valamint pályázati adatlap mintáját az NFGM készíti el, az ÖM és a regionális fejlesztési ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) közreműködésével, amelyet megküld a Tanács részére. (6) A pályázati egységcsomagot a Tanács egyeztetés és nyilvántartásba vétel kezdeményezése céljából legkésőbb tárgyév április 22-ig megküldi az NFGM-nek az alábbi módon: a) a pályázati egységcsomag tervezetét elektronikus úton, majd a véglegesített pályázati felhívást papír alapon; b) az Ámr. 8/a. számú melléklete szerinti adatlapot elektronikus úton, majd a véglegesített pályázati felhívással együtt két eredeti példányban papír alapon; c) a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodájának (a továbbiakban: TVI) a pályázati egységcsomagról adott véleményét elektronikus úton, majd a véglegesített pályázati felhívással együtt papír alapon egy másolati példányban. (7) Ha a pályázati egységcsomaggal kapcsolatban az NFGM eltérően foglal állást, erről a Tanácsot a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül írásban – indokai megjelölésével – értesíti. Ha a Tanács az állásfoglalásban foglaltakkal nem ért egyet, az NFGM-mel egyeztetést folytat le a megállapodás elérése érdekében. Az egyeztetés alapján módosított pályázati felhívással kapcsolatban az NFGM annak beérkezését követő 2 munkanapon belül a (8) bekezdésben foglaltak szerint jár el. (8) Amennyiben a pályázati egységcsomag minden eleme megfelel e rendeletben foglalt feltételeknek, és összhangban van más vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásokkal, az NFGM a pályázati felhívást az általa vezetett pályázati nyilvántartásba a beérkezéstől számított 5 munkanapon belül felveszi, amelyről nyilvántartásba vételi adatlapot állít ki, és erről az adatlap megküldésével a Tanácsot írásban értesíti. A nyilvántartásba vétel során az NFGM a pályázati felhívást egyedi kódszámmal látja el. (9) A pályázati felhívások NFGM-nél vezetett nyilvántartása tartalmazza: a) a pályázati felhívás kódszámát; b) a pályázati felhívás kiíróját, tárgyát; c) a felhasználásra kerülő célelőirányzat megnevezését; d) a felhasználásra kerülő forrás összegét; e) a pályázatok benyújtására vonatkozó határidőt; f) a pályázatok elbírálásának várható időpontját; g) a pályázati felhívás közzétételének idejét; h) a pályázati felhívás nyilvántartásba vételének idő pontját. (10) Az NFGM a pályázati felhívások nyilvántartásba vételéről értesíti a Tanácsot, és intézkedik a pályázati egységcsomagok NFGM honlapján való közzététele iránt, továbbá a pályázati egységcsomagokat elektronikusan meg küldi az ÖM részére. A pályázati egységcsomagot legalább az ÖM, valamint az NFGM honlapján közzé kell tenni. Hivatalos közzétételnek az NFGM honlapján történő közzététel minősül, mely közzététel térítésmentes. (11) A Tanács az NFGM honlapján történő közzétételt követő 2 munkanapon belül, de legkésőbb 2009. április 30-ig a pályázati egységcsomagot saját honlapján közzéteszi, emellett gondoskodik a pályázati felhívásnak a régió területe által érintett megyénként egy megyei – ennek hiányában egy országos – napilapban történő közzétételéről. (12) A (8) bekezdésben lévő nyilvántartásba vételről az NFGM haladéktalanul tájékoztatja a Kincstárt úgy, hogy a nyilvántartásba vett pályázati felhívást elektronikusan, az Ámr. 8/a. számú melléklete szerinti, egyéni kóddal ellátott adatlap egy eredeti példányát és a TVI által kiadott vélemény (másolati) dokumentumát postai úton továbbítja a Kincstár felé az MR-ben történő nyilvántartásba vétel céljából. A pályázatok benyújtása, befogadása 4. § (1) A támogatási célokról a Tanács dönt, azonban a pályázati felhívásban meghirdetett támogatási célok köre előirányzatonként 3 célnál, illetve alcélnál kevesebb nem lehet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók a TEUT előirányzat esetében. (3) Termelő infrastrukturális fejlesztés esetén, amennyiben a fejlesztés tárgya nem önkormányzati területet is érint, a nem önkormányzati tulajdonban lévő terület tulajdonosának, haszonélvezőjének, jelzálogjogosultjának előzetes írásbeli hozzájáruló engedélyével nyújtható be a pályázat és valósítható meg a fejlesztés. (4) A pályázati dokumentációhoz csatolni kell az Ámr. 83. § (2) és (4) bekezdésében, valamint 84. §-ában előírtakat tartalmazó, értelemszerűen kitöltött és aláírt, bélyegzővel ellátott adatlapot, illetve beruházás esetén az annak fenntarthatóságára vonatkozó szakmai és pénzügyi indoklást. (5) Vezetékes gázellátás létesítésének támogatására benyújtott pályázatokhoz az Ámr. 84. §-ában meghatározottak mellett mellékelni kell a Magyar Energia Hivatal nyilatkozatát a gázellátó rendszer megvalósításának feltételeiről. (6) A TEKI, CÉDE és LEKI előirányzatok esetében a települési önkormányzat, a megyei önkormányzat (a továbbiakban együttesen: önkormányzat), az önkormányzati társulás és a többcélú kistérségi társulás (a továbbiakban együttesen: társulás), a TEUT előirányzat esetében a települési önkormányzat jogosult pályázat benyújtására. A pályázó a Kincstár – a pályázatban szereplő projekt megvalósulási helye szerint illetékes – regionális igazga tóságán (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül egy eredeti és a pályázati felhívásban meghatározott másolati példányszámban, valamint egy példányban elektronikus adathordozón pályázatot nyújthat be a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően a Tanácshoz. Ha az írásban benyújtott pályázat szövege eltér az elektronikusan benyújtott pályázattól, akkor az aláírt, írásban benyújtott szöveg tekintendő hivatalosnak. A másolati példányszámot úgy kell meghatározni, hogy a pályázatból egy-egy példány a pályázati rendszer lebonyolításában közreműködő szervezetek részére rendelkezésre álljon. (7) A pályázatokat legkésőbb 2009. június 1-ig lehet benyújtani. A pályázatot igazolható módon kell postára adni, kétség esetén a határidő betartását a pályázónak kell bizonyítania. Az Igazgatóság a határidőig beérkezett pályázatokról a beérkezést követő 5 munkanapon belül elektronikusan adatot szolgáltat az Ügynökség részére az alábbi tartalommal: a) pályázó neve, b) megvalósítás helye, c) támogatás jogcíme, d) támogatás előirányzata, e) projekt megnevezése, f) projekt összköltsége, g) igényelt támogatás összege. (8) A TEUT előirányzat és e rendelet 24. § (2) bekezdés c) pont ce) alpont szerinti pályázati cél esetében a benyújtott pályázat egy példányát a beérkezését követő 2 munkanapon belül az Igazgatóság megküldi a Magyar Közút Kht. részére. A Magyar Közút Kht. a pályázatot szakmai és költséghatékonysági szempontból az Igazgatóság általi megküldést követően véleményezi a támogatási döntés meghozatala szempontjából szükséges egyéb – a benyújtott pályázati dokumentációban nem szereplő –, szakmai (kiegészítő) jellegű hiánypótlás(ok) megjelölésével, és véleményét a pályázat beérkezését követő 10 munkanapon belül megküldi az Igazgatóságnak. (9) A 23. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti célra érkező pályázatok esetében a benyújtott pályázat egy példányát a beérkezését követő 2 munkanapon belül az Igazgatóság megküldi az NFGM miniszter által kinevezett szakértőnek, aki azt szakmai véleményével ellátva a Tanács által felállított szakértői bizottság döntés-előkészítéséig megküldi a Tanács részére, biztosítva ezzel ezen alcélra érkező pályázatok döntés-előkészítésében való közreműködést. (10) Az Igazgatóság formai és jogosultsági szempontból megvizsgálja a pályázatot és – hiányosság esetén, figyelembe véve a (8) bekezdés szerinti, a Magyar Közút Kht. által adott hiánypótlásról szóló tájékoztatást – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. § (3) bekezdése alapján a pályázót hiánypótlásra szólítja fel a pályázat beérkezését követő 14 munkanapon belül. A pályázó a hiány pótlásáról – a benyújtott pályázattal azonos példányszámban – a fel szólítás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül gondoskodik. Hiánypótlásra csak egyszer van lehetőség. Az Igazgatóság a beérkezett pályázatok ellenőrzéséhez a 3. § (3) bekezdés r) pontja szerinti ellenőrző listát alkalmazza. (11) Érvénytelen a benyújtott pályázat, ha a) azt a pályázati felhívás alapján pályázni nem jogo sult pályázó nyújtotta be, b) a pályázatot nem a pályázati felhívásban szereplő jogcímek valamelyikére nyújtották be, c) a pályázat, illetve a hiánypótlás határidőn túl érke zett, vagy d) a (10) bekezdés szerinti hiánypótlásnak a pályázó nem vagy nem megfelelően tesz eleget. (12) Az Igazgatóság átadja a pályázó Ámr. 8/b. számú melléklete szerinti adatait az MR-be. (13) Az Igazgatóság a pályázati felhívásnak eleget tett pályázatok másolati példányait szabályszerűségi véleményével ellátva a hiánytalan pályázat vagy a hiánypótlás beérkezését követő 5 munkanapon belül megküldi a Tanácsnak. Az Igazgatóság a Magyar Közút Kht. hiánypótlására a pályázó által benyújtott dokumentumok megfelelőségét nem, csupán annak meglétét vizsgálja. Ha a pályázó a pályázati felhívásnak, hiánypótlási felszólításnak nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti azt, az Igazgatóság a támogatási igényt nem továbbítja a Tanácsnak, amelyről – a be nem fogadhatóság indoklásával együtt – értesíti a Tanácsot és a pályázót írásban, igazolható módon. Az Igazgatóság a pályázónak szóló értesítésben tájékoztatást ad a benyújtott pályázat példányai átvételének lehetőségéről is. Az Igazgatóság a benyújtott, de be nem fogadható pályázatokból is megőriz egy másolati példányt. (14) A Tanács a pályázati rendszer működtetését az Ügynökségen keresztül látja el. (15) A pályázat befogadásáról, illetve minden, a pályázókat érintő tanácsi döntésről a pályázót az Ügynökség írásban, igazolható módon tájékoztatja. A pályázat befogadása nem kötelezi a Tanácsot a pályázat támogatására. A támogatás nyújtásának általános feltételei, támogatás formája 5. § (1) A TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatokból, illetve ezen előirányzatok korábbi évi kereteiből támogatott ugyanazon fejlesztéshez csak egyszer adható támogatás. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. A megítélhető támogatás maximális összege 20 millió forint, kivéve a) a 23. § (1) bekezdés b) és a 25. § (2) bekezdés a) pontok szerinti azon fejlesztéseket, amelyek a regionális ope ratív programok egyes intézkedéseiben nem érhetők el, továbbá b) a CÉDE és TEUT előirányzat esetén a megyei jogú városok és a főváros által benyújtott pályázatokat, és c) a 24. § (2) bekezdés d) pontja szerinti célt, amely esetben a megítélhető támogatás maximális összege legfeljebb 5 millió forint lehet. Az a) és b) pontok alapján legfeljebb 200 millió forint összegű támogatás nyújtható. Az a) és b) pontok alapján az egyes célokra adható támogatás maximális összegét a Tanács a pályázati felhívásban rögzíti. (2) A pályázatok elbírálásakor az Ámr. 85–86. §-ában előírtak szerint kell eljárni azzal, hogy az igényeltnél kisebb összegű támogatás is megítélhető, előirányzatonként legfeljebb a támogatásban részesített pályázatok számának 30%-a mértékéig. (3) Az igényeltnél kisebb összegű támogatás megítélése esetén a kedvezményezett jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának csökkentésével annak átdolgozására – kivéve a céltámogatásban is részesült fejlesztéseket – a döntésről szóló tájékoztató kézhezvételét követő 10 munkanapon belül. Amennyiben ezen határidőn belül a kedvezményezett az átdolgozott pályázati dokumentációt nem nyújtja be a Tanácshoz, a támogatási döntés érvényét veszti. (4) Az átdolgozott pályázatot a Tanács köteles megvizsgálni és támogatásáról dönteni, különös tekintettel annak megvalósíthatóságára és üzembe helyezhetőségére. A Tanács az átdolgozott pályázat esetében csak annak támogatásáról vagy nem támogatásáról dönthet, figyelembe véve annak megvalósíthatóságát, üzembe helyezhetőségét és fenntarthatóságát, továbbá ebben az esetben a megítéltnél alacsonyabb mértékű támogatás már nem ítélhető meg. (5) A támogatás csak abban az esetben igényelhető az általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) összegét is tartalmazó fejlesztési összköltség alapján, ha a pályázónak a támogatásból megvalósított cél kapcsán ÁFA-levonási joga nincs. 6. § (1) Nem nyújtható támogatás a) azon önkormányzatoknak, amelyeknek a 23. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és a 23. § (1) bekezdés e) pontja által meghatározott célokra benyújtott pályázati igényei támogathatók az érintett régió operatív programjaiban; b) azon pályázó részére, amely a pályázat benyújtását megelőző három éven belül az államháztartás alrendszereiből, vagy az Európai Unió által társfinanszírozott támogatási rendszer forrásaiból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette; c) azon pályázó részére, amely a benyújtott pályázatban szándékosan valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott; d) azon pályázó részére, amely az államháztartás bármely alrendszerével szemben lejárt határidejű tartozással rendelkezik; e) azon pályázó részére, amely adósságrendezési eljárás, vagy a pályázó szervezet megszűnését eredményező eljárás alatt áll; f) azon pályázó részére, amely nem járul hozzá ahhoz, hogy nevét, a támogatás tárgyát, a támogatás összegét, a fejlesztés összköltségét, a támogatási program megvalósítási helyét, valamint időpontját nyilvánosságra hozzák; g) azon pályázó részére, amely nem járul hozzá, hogy a Kincstár által működtetett MR-ben szereplő adataihoz az Ámr. 83. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott jogosultak hozzáférhessenek; h) azon pályázó részére, amely a támogatott projekt keretében tervezett tevékenységek elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik, kivéve, ha a pályázat benyújtásakor igazolta, hogy az engedélyezési eljárás folyamatban van; i) azon pályázó részére, amely nem nyilatkozott arról, hogy a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának az e rendeletben meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul; j) azon pályázó részére, amely a projektjét olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per- és igénymentes kivéve, ha a pályázó az igény jogosultja; k) azon projekt megvalósításához, amelynek a megvalósítási helye szerinti ingatlan nem a pályázó tulajdonában van, kivéve, ha azon a pályázónak olyan joga áll fenn, amely a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésének lehetőségét – például bérleti szerződés révén – biztosítja, kivéve továbbá az e rendelet 4. § (3) bekezdésében foglalt fejlesztéseket; l) kizárólag projekt-előkészítéssel kapcsolatos tevékenységeket tartalmazó pályázatban foglaltak megvalósításához; m) olyan projektek megvalósításához, amelyek a pályázat benyújtását megelőző három éven belül az Európai Unió által társfinanszírozott támogatások rendszerében támogatásban részesültek; n) azon pályázó részére, amely nem felel meg az Áht. 15. §-ában megfogalmazott, a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozóan feltételeknek. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállását mind a támogatási döntés meghozatala, mind a támogatási szerződés megkötése előtt vizsgálni kell. A szerződéskötést követően felmerülő köztartozás, illetve meginduló adósságrendezési eljárás esetén támogatás nem folyósítható; adósságrendezési eljárás esetén az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedéséig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni. (3) Az e rendelet 23. § (1) bekezdésének a) pontjának aa) alpontja, b), c) és e) pontja, továbbá a 24. § (2) bekezdés c) pontjának cb) alpontja, e) és f) pontjai, valamint a 25. § (2) bekezdésének b), c), d), és e) pontjai szerint nyújtott támogatás elsődlegesen ellenszolgáltatás nélkül nyújtott szolgáltatások beindítását, illetve színvonalának emelését szolgálja. Amennyiben ezen jogcímek szerint támogatásban részesített projektből az üzemeltetés során bevételek származnak, és az üzemeltetést nem a pályázó önkormányzat vagy annak intézménye végzi, az üzemeltetőt kötelező nyílt és feltételmentes pályázati eljárás keretében kiválasztani. Nem kötelező az üzemeltető pályázati eljárásban történő kiválasztása, amennyiben a támogatott projekt közvetlenül kapcsolódik valamely közszolgáltatáshoz. (4) A közszolgáltatások ellátásáért nyújtott támogatás csak olyan mértékben korlátozhatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához. (5) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatás ellátásának nettó költségét, azaz a közszolgáltatás működtetésével kapcsolatban felmerült költségek és az ezzel összefüggésben keletkezett bevételek különbségét, figyelembe véve egy, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó sajáttőke-rész alapján várható ésszerű profitot is. (6) A kedvezményezett a kapott támogatásról külön elszámolást köteles vezetni, amely elszámolás alapján a (4) és (5) bekezdésben foglaltak teljesülése ellenőrizhető. A pályázat értékelése, döntéshozatal 7. § (1) A TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatok terhére támogatás csak nyílt pályázati rendszerben ítélhető meg. (2) A befogadott pályázatok – pályázati útmutató részét képező értékelési szempontrendszer alapján történő – értékelését, valamint az értékelés alapján rangsor kialakítását a Tanács által felállított szakértői bizottság végzi. (3) A szakértői bizottság – e bekezdés a)–c) pontjai alapján előkészített – döntési javaslatát a Tanács jóváhagyja, vagy részletes indoklás alapján, amelyet írásban rögzíteni kell, elrendeli a pályázat szakértői bizottság általi ismételt, soron kívüli értékelését az eredeti kritériumok és pontrendszer szerint. A döntés a) elutasító, amennyiben aa) a pályázat nem felelt meg a jogszabályban vagy a jogszabály alapján a pályázati felhívásban előírt feltételeknek, vagy ab) a pályázat értékelésében szereplő pontszám nem érte el az egy pályázatra adható legmagasabb pontszám 60%-át, vagy ac) az értékelés során magasabb pontszámot elért pályázatok támogatásban részesítéséből adódóan a rendelkezésre álló keret lekötésre került, vagy ad) a szakértői bizottság támogatási döntést előkészítő javaslatában indoklás mellett elutasításra javasolta; b) támogató, amennyiben ba) a pályázat megfelelt a jogszabályban és pályázati egységcsomagban előírt feltételeknek, és bb) a pályázat értékelésében szereplő pontszám elérte az egy pályázatra adható legmagasabb pontszám 60%-át, és bc) a szakértői bizottság támogatásra javasolta; c) szólhat a pályázatban megjelölt támogatási összeg hez képest csökkentett mértékű támogatás megítéléséről, amennyiben ca) a pályázatban ismertetett költségvetés olyan tételeket is tartalmaz, amelyek a jogszabályban, pályázati felhívásban vagy útmutatóban foglaltak alapján a projekt megvalósításához kapcsolódóan nem elszámolhatóak, vagy cb) a támogatási források rendelkezésre álló keretösszegének kimerülése ezt indokolttá teszi, vagy cc) a szakértői bizottság támogatási döntést előkészítő javaslatában, a szakértői bírálat alapján, indoklás mellett valamely elszámolható költségtétel(ek) csökkentését vagy elhagyását javasolja. (4) A Tanács a 4. § (7) bekezdésében meghatározott határidőig benyújtott pályázatokról legkésőbb tárgyév augusztus 10-éig dönt. A Tanács támogatási döntéseinek meghozatala során a TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatok terhére éven túli kötelezettséget nem vállalhat. Ha a Tanács a befogadott pályázatok elbírálása során nem utasít el forrás hiányában pályázatot, és nem használja fel az előirányzat keretét, új pályázatot írhat ki (második forduló) legkésőbb tárgyév augusztus 19-éig, amennyiben az új pályázati felhívás a 3. § (6)–(12) bekezdésében meghatározottak szerint ismételten nyilvántartásba vételre került. Az ismételten kiírt pályázati felhívásra a pályázat benyújtásának legkésőbbi határideje tárgyév szeptember 15-e. A Tanács az e határidőig benyújtott pályázatokról legkésőbb tárgyév október 30-áig dönt. (5) Az új pályázati felhívás kiírása és az arra benyújtott pályázatok elbírálása során e rendelet szabályait kell alkalmazni. (6) A Tanács tárgyév augusztus 10-éig, illetve október 30-áig hozott döntésekor tartaléklistát állíthat fel, amelyben a tárgyévben ki nem elégített, a pályázati és jogszabályi feltételeknek megfelelő, forráshiány miatt elutasítandó (3) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti pályázatok szerepelhetnek. A Tanácsnak a második forduló során hozott tartaléklista eredményeinek megfelelően módosítania kell az első forduló tartaléklistáját. (7) A tartaléklistára került pályázókat a tartaléklistára kerülésről tájékoztatni kell. A tájékoztatásban fel kell hívni a pályázók figyelmét arra, hogy a pályázat visszavonásáról szóló nyilatkozatuk Ügynökséghez történő beérkezéséig – az előkészített támogatási döntések meghozatala so rán – a döntéshozó a pályázatot érvényesnek tekinti, és arra nézve támogató döntést hozhat. Abban az esetben, ha a pályázat visszavonásáról szóló tájékoztatást a pályázó az Igazgatóság részére nyújtotta be, úgy arról az Igazgatóság haladéktalanul tájékoztatja az Ügynökséget. Amennyiben a pályázó nyilatkozatában visszavonja pályázatát, úgy a Tanács értesíti a pályázót a pályázat (3) bekezdés a) pont ac) pontja alapján történő elutasításáról. (8) A (6) bekezdés szerinti tartaléklistán szereplő pályázatok közül a Tanács a második forduló döntéseinek előkészítése és meghozatala során, ismételt értékelés nélkül, a második döntésre benyújtott pályázatok rangsorolásába beillesztve figyelembe veszi azokat, amelyekhez kapcsolódóan a pályázó a megadott határidőn belül nem juttatta el a pályázat visszavonására vonatkozó – (7) bekezdés szerinti – nyilatkozatát az Ügynökséghez. (9) A Tanács hatáskörébe utalt, az 1. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő fejlesztési célú támogatás tárgyévi kerete terhére megítélt, azonban még tárgyévben lemondásból, visszavonásból, közbeszerzés miatti összköltségcsökkenésből eredő támogatási összeget a Tanács a tartaléklistán szereplő pályázatok támogatására fordíthatja. Erről a Tanács legkésőbb tárgyév december 15-éig hozhat döntést. A forrás hiányában elutasított pályázatokról a Tanács a döntési határozatának megküldésével tájékoztatja az Igazgatóságot a döntéstől számított 10 munkanapon belül. A tartaléklista a következő évre nem vihető át. A Tanács a 2009. december 15-i döntését követően minden tartaléklistára került, azonban támogatásban nem részesített pályázót értesít a pályázat (3) bekezdés a) pont ac) pontja alapján történő elutasításáról. (10) A Tanács a pályázati értékelőrendszerének kialakítása, továbbá a pályázatok elbírálása során köteles előnyben részesíteni a) a települések összefogásával megvalósuló fejlesztéseket; b) a helyi gazdaságfejlesztéssel összefüggő fejlesztéseket; c) az európai uniós támogatásban részesülő fejleszté sek hatását erősítő és kiegészítő fejlesztéseket; d) a területfejlesztési koncepciók és programok, vala mint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott eljárás alapján elfogadott, a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség területfejlesztési programjába, a Főváros esetében a településfejlesztési koncepcióba illeszkedő fejlesztési pályázatokat; e) a TEKI, CÉDE és TEUT előirányzatokra benyújtott pályázatok elbírálása során a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből benyújtott pályázatokat annak érdekében, hogy a régió leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek átlagos egy főre jutó támogatása legalább 20%-kal meghaladja a régió többi kistérségének átlagos egy főre jutó támogatását. A Tanács a pályázati értékelőrendszerének kialakítása és a pályázatok elbírálása során előnyben részesítheti az országos védettség alatt álló helyszíneket vagy építményeket érintő fejlesztéseket. (11) A TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatok esetében a befogadott pályázatok értékelése során a fejlesztés költséghatékonysága is vizsgálandó, amely szempont az értékelési szempontrendszerbe is beépül. (12) Az óvodai nevelési, valamint az általános iskolai oktatási és nevelési feladatokat ellátó intézmények felújítására, fejlesztésére benyújtott pályázatok elbírálásánál az értékelőrendszer összeállítása során biztosítani kell a fejlesztés hatékony fenntarthatóságával és működtetésével, valamint az ellátási feszültség kezelésével (férőhelyhiány) kapcsolatos szempont szerinti értékelést. (13) A Tanács a pályázatok elbírálásától számított 10 munkanapon belül tájékoztatja a kedvezményezettet, illetve 5 munkanapon belül közzéteszi saját honlapján a pályázatok elbírálása tárgyában hozott döntéseit – az NFGM által jóváhagyott közzétételi adatlapon –, továbbá kezdeményezi az NFGM-nél azok honlapon történő közzétételét. Az NFGM honlapján történő közzététel minősül hivatalos közzétételnek, amely térítésmentes. A Tanács a döntési adatokkal együtt megküldi a tartaléklistás pályázatok adatait is mind az első, mind a második forduló esetén az NFGM részére. Az NFGM a TEKI, CÉDE, LEKI és TEUT előirányzatok terhére hozott támogatási és tartaléklistás döntésekről az ÖM-et tájékoztatja. A közzététel minimális tartalma: a) a pályázati felhívás tárgya, a támogatást biztosító előirányzatok megnevezése, a döntéshozó megnevezése, a döntés ideje; b) a nyertes pályázatokra vonatkozó adatok: kedvezményezett megnevezése, székhelye, a fejlesztés megvalósulásának helye (település, kistérség, megye, régió szerinti bontásban), a fejlesztés tárgya, a fejlesztés teljes bekerülési költsége, a támogatás összege. (14) A támogatási döntések honlapon történő megjelenésének tényéről a Tanács legalább a régió területe által érintett megyénként egy megyei – ennek hiányában egy országos – napilapban közleményt jelentet meg. (15) A Tanács a döntéstől számított 10 munkanapon belül az Ámr. 8/b. számú melléklete szerinti, döntéshozó által kitöltött adatlap, illetve a (19) bekezdés szerinti döntési adatlap egy példányának megküldésével értesíti az Igazgatóságot. (16) Az Igazgatóság az MR-be átadja az Ámr. 8/b. számú melléklete szerinti, döntéshozó által kitöltött adatlap adatait. Az Igazgatóság rögzíti az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok vonatkozásában a (19) bekezdésben meghatározott döntési adatlap adatait. (17) A pályázati rendszerrel, az elbírálással és a pályázati célok megvalósulásával kapcsolatban az NFGM és ÖM tájékoztatást kérhet a Tanácstól, valamint a Kincstártól, a tájékoztatás megadására legalább 8 munkanapot kell biztosítani. (18) A korábbi évek előirányzatai terhére hozott döntésekhez kapcsolódó lemondásból, visszavonásból, továbbá közbeszerzés miatti összköltségcsökkenésből eredő összegről a Tanács új támogató döntést nem hozhat. (19) A Kincstár az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előirányzatok vonatkozásában előkészíti a döntési, illetve az elszámoló adatlap, a lemondó nyilatkozat, továbbá a támogatási szerződés, a kedvezményezett azonosító- vagy alapadatainak változására vonatkozó formanyomtatvány mintáját, amelyet jóváhagyás céljából megküld az NFGM és ÖM részére. A Kincstár az NFGM és ÖM által jóváhagyott adatlap és támogatási szerződés mintát legkésőbb tárgyév április 30-áig megküldi a Tanács részére. 8. § (1) Amennyiben a 7. § (3) bekezdésének b) és c) pontjai szerinti döntés meghozatalát követően, de a támogatási szerződés hatálybalépését megelőzően a pályázatban foglaltakhoz képest, az abban foglaltak megvalósítását érintő, a pályázat benyújtásakor előre nem látható változás áll be, a kedvezményezett köteles a változásról soron kívül tájékoztatni a Tanácsot. A változás ismeretében a Tanács dönt a támogatási döntés megfelelő módosításáról, majd ezen döntésről tájékoztatja a pályázót, az Igazgatóságot és az NFGM-et. Ezen módosítás a pályázati dokumentáció szerinti támogatási célt nem érintheti, csak a juttatott támogatás összegére, a projekt kezdési vagy befejezési határidejének, illetve a fenti cél magasabb színvonalú, minőségű megvalósítását szolgáló műszaki tartalomnak a módosítására terjedhet ki. (2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján megváltozott feltételek szerint a projekt a jogszabályban vagy a pályázati felhívásban rögzített feltételek értelmében nem részesülhetett volna támogatásban, a támogatási döntés érvényét veszti. (3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezései nem alkalmazandóak abban az esetben, ha a támogatásban részesített, folyamatban lévő beruházás műszaki tartalmának megváltoztatása jogszabályváltozás vagy az önkormányzati feladatellátást érintő egyéb – például hatósági – intézkedés miatt válik szükségessé. A pályázót terhelő díjak 9. § (1) Pályázati díjként a teljes támogatási igény 2,5%-át – minimum 20 000 Ft-ot, maximum 500 000 Ft-ot – kell befizetni a Tanács pályázati felhívásban megjelölt, a Kincstár által vezetett számlájára. (2) A díjakról a Tanács elkülönített nyilvántartást vezet. A díjak kizárólag a pályázati rendszer működtetésével összefüggő kiadások fedezésére használhatók fel. A Tanács a pályázati díjak felhasználásáról az Áht. 13/A. § (2) bekezdésének figyelembevétele mellett számol el az NFGM felé a 22. § (8) bekezdése szerinti beszámolóval egyidejűleg. A pályázati díjak felhasználásáról szóló beszámoló tartalmi és formai követelményeit az NFGM a pályázatok benyújtásának 4. § (7) bekezdése szerinti határidőig megküldi a Tanács részére. (3) A Tanács és az Ügynökség a pályázati rendszer működtetése során köteles elvégezni: a) a pályázati felhívások előkészítését és megjelentetését; b) az Igazgatóságtól beérkező pályázatok kezelését; c) a támogatási döntések előkészítését és meghozatalát; d) a támogatási szerződések megkötését, módosítását; e) a támogatások szerződésszerű felhasználásának el lenőrzését; f) a támogatások nem szerződésszerű felhasználása esetén a támogatás visszavonásáról szóló döntések előkészítését és meghozatalát; g) a támogatásokkal kapcsolatos kommunikációs feladatok ellátását; h) a források felhasználásával kapcsolatos adatok szolgáltatását. (4) A pályázati díjként befizetett összeg a 19. § rendelkezései szerint a támogatás szempontjából elszámolható költségnek minősül. (5) Amennyiben a pályázat elutasítása kizárólag a 7. § (3) bekezdés a) pontjának ac) alpontjában rögzítettek miatt történt, a pályázati díjat hivatalból, a döntést követő 20 munkanapon belül vissza kell utalni, kivéve azon pályázatok esetében, amelyek a 7. § (6) bekezdés szerinti tartaléklistára kerültek. A 7. § (6) bekezdés szerint tartaléklistára került pályázatok pályázó általi visszavonásáról szóló nyilatkozat beérkezését követő 20 munkanapon belül kell a pályázati díjat visszautalni. (6) Azon tartaléklistán szereplő pályázatok pályázati díját, amelyek a 7. § (9) bekezdése szerinti döntés során a 7. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában rögzítettek miatt elutasításra kerültek, a 7. § (9) bekezdése szerinti döntés meghozatalát követően legkésőbb 20 munkanapon belül, hivatalból vissza kell utalni. (7) A befizetett pályázati díjat a pályázó írásbeli kérésére 10 munkanapon belül vissza kell utalni, amennyiben a pályázat benyújtására nem került sor. 10. § A Kincstár a támogatási szerződés szerinti folyósítási feladatok ellátásáért, a folyósított támogatás összege után 0,45%-os jutalékot számít fel, amelyről – amennyiben az adott hónapban volt folyósítás – havonta számlát bocsát ki a kedvezményezett részére. A folyósítási jutalék összegét a számla alapján a kedvezményezett – a számla keltétől számított 20 munkanapon belül – átutalással teljesíti a támogatási szerződésben meghatározottak szerint. Saját forrás mértéke, többlettámogatás lehetősége 11. § (1) A fejlesztés megvalósításához az önkormányzatoknak, társulásoknak a) LEKI előirányzat esetében legalább 5%, b) TEKI és CÉDE előirányzatok esetében legalább 10%, c) TEUT előirányzat esetében 50%, kivéve a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott településeket, amelyek esetében 42% saját forrással kell rendelkezniük. (2) Az alaptámogatás mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az alap támogatási mértéken felül területi, kedvezményezetti szempontból, valamint támogatási cél alapján többlettámogatás adható. A területi szempontból adható többlettámogatást is tartalmazó, emelt szintű támogatási mértéket e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az alap támogatási mértéken, illetve a területi szempontból adható többlettámogatást is tartalmazó, emelt szintű támogatási mértéken felül – a TEUT előirányzatot kivéve – az alábbi többlettámogatások adhatók: a) kedvezményezetti szempontból aa) az a települési önkormányzat, amely az önhibáju kon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatása jogcímen a 2007. és a 2008. évben is támogatásban részesült, 10%-kal magasabb támogatást kaphat, ab) azon önkormányzatok, amelyek önkormányzati együttműködésben vagy társulási formában kívánják fejlesztéseiket megvalósítani, 10%-kal magasabb támogatást kaphatnak; b) támogatási cél alapján ba) a belvíz elleni védekezés, amennyiben az önkor mányzat a pályázat benyújtását megelőző mindkét évben a vis maior keretből vagy más állami forrásból ezen célra támogatásban részesült, a felszíni vízelvezető rendszer kiépítéséhez az elszámolható költségek (1) bekezdés szerinti saját forrással csökkentett mértékéig részesülhet támogatásban, bb) a pincék, természetes partfalak és földcsuszamlások megelőző jellegű veszélyelhárítása cél 10%-kal magasabb támogatást kaphat, bc) szennyvízelvezetéshez és -kezeléshez kapcsolódó fejlesztés 10%-kal magasabb támogatást kaphat. (3) A (2) bekezdésben meghatározott többlettámogatások összevonhatók, azonban azok együttes mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek (1) bekezdés szerinti saját forrással csökkentett mértékét. A projekt megkezdése 12. § (1) A pályázat befogadása előtt megkezdett projekthez támogatás nem adható, kivéve a CÉDE előirányzat esetén a céltámogatással megvalósuló fejlesztéseket, ahol a benyújtás időpontjában hátralévő műszaki tartalomra igényelhető támogatás. Nem minősül megkezdett projektnek a 23. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti alcél esetén a település biztonságos működésének ideiglenes helyreállítását szolgáló veszélyelhárítás. A beruházás a pályázat befogadását követően megkezdhető. (2) A projekt kezdési időpontjának a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontját (építési naplóval igazolva), ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozatában a munkálatok megkezdésére vonatkozóan megjelölt napot; b) építéssel nem járó projekt esetén ba) az első beszerzett eszköz vagy igénybe vett szolgálta tás megrendelését igazoló okmány kiállításának dátumát, bb) ha nem volt megrendelés, abban az esetben az első számla keltét vagy – amennyiben az korábbi – a teljesítés időpontját; c) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját kell tekinteni. (3) Amennyiben a projekt megvalósítása során a (2) bekezdés szerint meghatározott események közül több is lezajlik, azok közül a legkorábbit kell kezdési időpontnak tekinteni. (4) A fejlesztés befejezési időpontját úgy kell megállapítani, hogy a fejlesztés befejezése, és az azt követő elszámolás a 18. § (1) bekezdésében meghatározott elszámolási határidőre biztosítva legyen. (5) A támogatással megvalósult fejlesztések, kapacitások fenntartását, üzemeltetését, a kapcsolódó szolgáltatások nyújtását, továbbá a veszélyelhárítást szolgáló védművek karbantartását a kedvezményezett a projekt befejezését követően 5 éven keresztül folyamatosan biztosítani köteles, kivéve a 24. § (2) bekezdés d) pont és a 25. § (2) bekezdés f) pont esetében. A támogatási szerződés megkötése, módosítása 13. § (1) A támogatási szerződések és azok módosításainak előkészítését az Igazgatóság végzi. (2) A támogatási szerződés legalább az alábbi elemeket tartalmazza a) a fejlesztési célt, a fejlesztés helyét; b) a fejlesztési cél megvalósításának összköltségét (nettó összeg, ÁFA-összeg, bruttó összeg bontásban), forrásának összetételét; c) a fejlesztés tervezett megkezdésének és befejezésének időpontját; d) a támogatás összegét és költségvetési forrását (előirányzat megjelölésével), felhasználásának pénzügyi feltételeit, a kedvezményezett részéről a támogatás felhasználásának elszámolására vonatkozó kötelezettségeit; e) a fenntartási, üzemeltetési, szolgáltatási és egyéb kötelezettségeket; f) a fejlesztés műszaki tartalmát naturális mutatókkal együtt; g) a szerződésszegés vagy a nem szerződésszerű teljesítés jogkövetkezményeit; h) az ellenőrzési jogosultság elfogadását; i) az elállás jogát, feltételeit; j) támogatási előleg igénylése esetén a támogatási elő leg nyújtásának feltételeit, az előleggel való elszámolás módját, határidejét; k) a kedvezményezett elszámolási kötelezettségét, valamint az ehhez kapcsolódó határidőket; l) felhatalmazó levelet az azonnali beszedési megbízás benyújtására. (3) A kedvezményezett a támogatási szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy az építéssel járó támogatott beruházás vagy felújítás megvalósítása során megfelelő képesítéssel rendelkező műszaki ellenőrt biztosít, aki a számlán a műszaki teljesítést igazolja. (4) A pályázat támogatásban részesítése esetén a Tanács akkor köt támogatási szerződést a kedvezményezettel, ha az a szükséges saját forrás rendelkezésre állását igazolta (költségvetési rendelet, hitelszerződés), továbbá teljesítette a pályázati felhívásban előírt szerződéskötési feltételeket. (5) Amennyiben a támogatási döntés meghozatalát követően a kedvezményezettnek köztartozása keletkezik, a köztartozás megfizetéséig a támogatási szerződés nem köthető meg. Amennyiben a támogatási döntés meghozatalát követően, de a támogatási szerződés megkötését megelőzően a kedvezményezett ellen megszüntetési, adósságrendezési eljárás veszi kezdetét, a támogatási döntés érvényét veszti. (6) A támogatási szerződés elállási jogot tartalmaz az alábbi esetekre nézve, amelyek bekövetkeztekor a Tanács köteles elállási jogát gyakorolni: a) a közbeszerzési eljárás lefolytatását igazoló tájékoztatót a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követő 15 munkanapon belül a kedvezményezett nem nyújtja be; b) az Ámr. 87. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy bekövetkezik; c) a kedvezményezett a támogatást vagy annak egy részét nem a támogatási szerződésben rögzített célra használja fel; d) a kedvezményezett késlelteti vagy akadályozza a támogatás felhasználásának ellenőrzését, illetve nem teljesíti az ellenőrzéssel kapcsolatos – jogszabályban, támogatási szerződésben meghatározott, különösen együttműködési és tájékoztatási – kötelezettségeit; e) a kedvezményezett a pályázat érvényességének, illetve a támogatási szerződés megkötésének feltételét képező nyilatkozatok bármelyikét visszavonja; f) a kedvezményezett a pénzügyi elszámolási kötelezettségének a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, és késedelmét a Tanács – tértivevényes levélként eljuttatott – felszólításának kézhezvételét követő 8 munkanapon belül írásban nem menti ki. (7) A támogatások folyósításával, valamint a felhasználás nyomon követésével kapcsolatos feladatokat az Igazgatóság látja el. (8) Az a kedvezményezett, akiről a Tanács, az Ügynökség, a Kincstár vagy az NFGM megállapítja, hogy a pályázatban vagy a támogatás igénylése során szándékosan valótlan adatokat tüntetett fel, a decentralizált előirányzatok forrásaiból 3 éven át nem részesülhet támogatásban. A kedvezményezett szándékosságát vélelmezni kell, ha a valós adatok az adatok közlése idején rendelkezésére álltak, és a valótlan adatok feltüntetése számára kedvezőbb helyzetet eredményezett. 14. § (1) A támogatási szerződéseket a támogatási döntésről szóló értesítő átvételét követő 90 napon belül meg kell kötni. (2) A Tanács támogatásról szóló döntése alapján az Igazgatóság három, egymással mindenben megegyező példányban készíti elő aláírásra a támogatási szerződést. Az Igazgatóság a támogatási szerződés előkészítéséhez megküldött vagy bekért összes irat, a fejlesztéssel kapcsolatos dokumentációk (különösen a közbeszerzés elindításának dokumentumai, vagy vállalkozói szerződés, megbízási szerződés, lebonyolítói szerződés) hitelesített másolati példányait köteles a Tanácsnak megküldeni. Az Igazgatóság a kedvezményezett által aláírt támogatási szerződés példányait megküldi a Tanács részére aláírás céljából. A Tanács a támogatási szerződés mindkét fél által aláírt példányaiból egy példányt a kedvezményezett és egy példányt az Igazgatóság részére – igazolható módon – megküld. (3) Amennyiben a szerződés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából (ideértve azt az esetet, amikor a (4) bekezdés értelmében a támogatási szerződés nem köthető meg) a megadott határidőn belül nem kerül sor, a szerződéskötés meg nem történtéről az Igazgatóság tájékoztatja az Ügynökséget és a támogatási döntés érvényét veszti. A támogatási döntés érvényének megszűnéséről az Ügynökség a szerződéskötésre rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltét követően írásban, tértivevényes levélben tájékoztatja a kedvezményezettet. A tájékoztatás egy példányát az Ügynökség az Igazgatóság részére is megküldi. (4) Amennyiben a kedvezményezett által el nem hárítható külső okból (például hatósági engedélyezési eljárás elhúzódásából) adódóan nem kerül sor az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül a támogatási szerződés megkötésére, a kedvezményezett ezen határidő lejártát megelőzően benyújtott írásbeli kérelmére a Tanács a szerződéskötésre vonatkozó határidőt legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja. A póthatáridő az (1) bekezdésben megjelölt határidő leteltétől számított 60 napot nem haladhatja meg. A póthatáridő kitűzése során a Tanács mérlegeli a szerződéskötést akadályozó körülmény elháríthatatlanságát, valamint azt, hogy a módosított szerződéskötési határidő nem veszélyezteti-e a projekt megvalósítását és finanszírozhatóságát. Amennyiben a Tanács által kitűzött póthatáridőn belül nem kerül sor a támogatási szerződés megkötésére, a támogatási döntés érvényét veszti, amelyet követően az Ügynökség az (3 …