← Magyarország

56/2016. (XII. 22.) NFM rendelete a Magyarország légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól.

Röviden

Ez a rendelet a Magyarország légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályait határozza meg.

Mit szabályoz

Kit érint

Kulcspontok

Jogszabály szövege

56/

  1. (XII. 22.) NFM rendelete a Magyarország légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól. A légiközlekedésről szóló
  2. évi XCVII. törvény
  3. §

(2)bekezdés u) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/
  1. (VI. 6.) Korm. rendelet
  2. §
  3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/
  4. (VI. 6.) Korm. rendelet
  5. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
  6. A rendelet hatálya
  7. §
(1)E rendeletet
  1. a)a Budapest repüléstájékoztató körzet légiforgalmi légtereiben és repülőterein a repülések végrehajtására, valamint
  2. b)az időszakosan korlátozott légterek polgári légijárművel történő átrepülésére kell alkalmazni.
(2)E rendelet rendelkezéseit az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott OAT repülések esetén az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
  1. § E rendelet rendelkezéseit a légiforgalom irányításának szabályairól szóló miniszteri rendelettel (a továbbiakban: légiforgalmi szolgálati rendelet), valamint a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról szóló
  2. szeptember 26-i 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (a továbbiakban: SERA rendelet) összhangban kell alkalmazni.
  3. Értelmező rendelkezések
  4. §
(1)E rendelet alkalmazásában:
  1. AFIL: a légijármű által repülés közben valamely ATS egységnek rádión leadott repülési terv (Air Filed Flight Plan);
  2. AFIS: a repülőtéri forgalom részére nyújtott repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat (Aerodrome Flight Information Service);
  3. AFIS egység: repülőtéri repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátására létesített egység (Aerodrome flight information services unit, AFIS unit);
  4. AFTN: légiforgalmi állandóhelyű távközlési hálózat, a légiforgalmi állandóhelyű állomások világméretű rendszere, ami a légiforgalmi állandóhelyű szolgálat részeként közlemények és digitális adatok olyan állandóhelyű légiforgalmi állomások közötti cseréje érdekében jött létre, amelyek azonos vagy összeegyeztethető távközlési jellemzőkkel rendelkeznek (Aeronautical Fixed Telecommunication Network);
  5. AMSL: közepes tengerszint feletti magasság, amely Magyarországon a Balti-tenger közepes tengerszintje feletti magasság (Above Mean Sea Level);
  6. ATC: légiforgalmi irányítás, gyűjtőfogalom, amely jelenthet légiforgalmi irányító szolgálatot vagy légiforgalmi irányító egységet (Air Traffic Control);
  7. ATFCM: légiforgalmi áramlásszervezés, a légiforgalom biztonságos, rendszeres és gyors áramlásának elősegítésére létesített szolgálat, amely biztosítja az ATC kapacitás legnagyobb mértékű kihasználását, valamint azt, hogy a forgalom mennyisége összeegyeztethető legyen az illetékes ATS egység által közzétett kapacitásértékekkel (Air Traffic Flow and Capacity Management);
  8. belépő pont: navigációs berendezéssel vagy fontos ponttal meghatározott első jelentőpont, amely fölött a légijármű átrepül, vagy várható, hogy át fog repülni a repüléstájékoztató vagy irányítói körzetbe történő berepülésekor (Entry point);
  9. belföldi repülés: államhatárt nem keresztező repülés (Domestic flight);
  10. Budapest FIR: a Magyarország államhatára által körülzárt terület feletti légtér, ahol a légiközlekedés számára FL660 (20 100 m STD) magasságig a légiforgalmi szolgálat biztosított;
  11. CFMU: Központi Áramlás Szervező Egység, az EUROCONTROL által működtetett egység, amely felelős az európai légiforgalmi áramlásszervezés – beleértve a stratégiai, előtaktikai és taktikai áramlásszervezési intézkedéseket is – végrehajtásáért (Central Flow Management Unit);
  12. CTR: repülőtéri irányító körzet, repülőtér körül elhelyezkedő irányítói zóna (Aerodrome Control Zone);
  13. Drop Zone légtér: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendelet
  14. § 12a. pontjában meghatározott fogalom;
  15. eljárás elkülönítés: légijárművek elkülönítése eljárás irányítás nyújtásával (Procedural separation);
  16. eljárás irányítás: légiforgalmi irányítás az ATS felderítő rendszertől származó tájékoztatás hiányában (Procedural control);
  17. elkülönítés: az előírt legkisebb vízszintes vagy függőleges távolság a légijárművek között, időegységben vagy távolságértékben kifejezve (Separation);
  18. EUR RVSM légtér: európai csökkentett függőleges elkülönítési minimum légtér. Az ICAO EUR körzetben az az FL290–FL410 közötti légtér, ahol RVSM-et alkalmaznak (EUR RVSM airspace);
  19. éjszakai VFR: a légiforgalmi szolgáltató által az AIP-ben közzétett napnyugta és napkelte táblázat alapján az esti szürkület vége és reggeli pirkadat kezdete között végrehajtott VFR repülés (Night VFR);
  20. fontos pont: meghatározott földrajzi hely, amely valamely ATS vagy szabad útvonal, vagy egy légijármű repülési útvonalának meghatározásához, valamint egyéb navigációs és ATS célokra használható (significant point);
  21. futópálya-sértés: a repülőtéren a légijármű le- és felszállására kijelölt, védett területen belül légijármű, földi jármű vagy személy engedély nélküli vagy attól eltérő jelenléte (Runway incursion);
  22. GAT: általános légiforgalom, a légijárművek ICAO összhangban végrehajtott mozgásainak összessége (General air traffic);
  23. ICAO Annex: a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az
  24. évi december hó
  25. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló
  26. évi XLVI. törvény által kihirdetett függelék;
  27. ICAO Egyezményes Légkör: az ICAO Manual of the ICAO Standard Atmosphere (Doc 7488-CD) dokumentumában meghatározott elméleti modell, amely egységes beállítási lehetőséget biztosít bizonyos magasságokhoz történő légköri hőmérséklet, nyomás és sűrűség értékek hozzárendelésével;
  28. IFPS: Integrált Előzetes Repülési Terv Feldolgozó Rendszer, az IFR repülések repülési terveinek gyűjtésére és szétosztására kijelölt nemzetközi rendszer (Integrated Initial Flight Plan Processing System);
  29. illetékes ATS egység: kijelölt légtérben légiforgalmi szolgálatok nyújtásáért felelős egység (Appropriate ATS unit);
  30. indulási repülőtér: az a repülőtér, ahonnan a légijármű felszállás történik (Departure Aerodrome);
  31. ismert forgalom: adott légtérben üzemeltetett légijármű, amelynek legalább a levegőből benyújtott repülési terv adatainak megfelelő információk ismertek az érintett ATS egység számára közvetlen összeköttetés vagy koordináció révén (Known traffic);
  32. katonai légvédelmi irányító: olyan ATS-nek nem minősülő katonai repülésirányító egység, amely a Magyar Honvédség és a NATO-államok fegyveres erőinek kötelékébe tartozó légijárművek számára – alapvetően a rádiólokációs légtérellenőrző rendszer által biztosított információk felhasználására épülő – speciális repülésirányítói szolgáltatást biztosít;
  33. katonai repülésirányító egység: katonai légiforgalmi irányító vagy katonai légvédelmi irányító szolgálati egység;
  34. kereskedelmi repülés: a légiközlekedésről szóló törvény szerinti gazdasági célú légiközlekedési tevékenység (Commercial flight);
  35. kilépő pont: navigációs berendezéssel vagy fontos ponttal meghatározott utolsó jelentőpont, amely fölött a légijármű átrepül, vagy várható, hogy át fog repülni valamely repüléstájékoztató vagy irányítói körzetből történő kilépésekor (Exit point);
  36. közlemény: egyik egység által a másiknak küldött, és előírt számú rovatot tartalmazó közlés (Message);
  37. közös jel: az ICAO által a nyilvántartó hatóság számára meghatározott jelölés, amely nem nemzeti alapon veszi lajstromba egy nemzetközi üzemeltető szervezet légijárműveit (Common mark);
  38. közzététel: légiforgalmi tájékoztatások AIP-ben vagy NOTAM-okban történő kiadása (Publication);
  39. légijármű azonosító jele: a légiforgalmi szolgálatok föld-föld közötti összeköttetéseinél a légijármű azonosítására használt, betűkből, számjegyekből, vagy ezek kombinációjából álló jelcsoport, amely azonos a levegő-föld összeköttetéseknél használandó légijármű hívójellel vagy annak egyenértékű kódolt változatával (Aircraft identification);
  40. légijármű hívójel: a levegő-föld összeköttetésnél a légijármű azonosítására használatos alfanumerikus karaktercsoport (Aircraft callsign);
  41. légijármű típus jelölés: a légijármű típusának rövidített formában való azonosítására használt alfanumerikus karaktercsoport (Aircraft type designator);
  42. légijármű üzembentartója: a légijármű működését szervező, fenntartó felelős természetes vagy jogi személy (Aircraft Operator);
  43. magasság: gyűjtőfogalom, amely levegőben lévő légijárműnek, pontnak vagy pontként értelmezett tárgynak meghatározott vonatkozási alaptól mért függőleges távolságát jelzi. Jelenthet rádiómagasságot, repülőtér feletti magasságot, repülési szintet és tengerszint feletti magasságot (Level);
  44. MCTR: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendelet
  45. §
  46. pontjában meghatározott fogalom (Military Control Zone);
  47. meteorológiai tájékoztatás: a tényleges vagy várható meteorológiai körülményekre vonatkozó jelentés, időjárás elemzés, előrejelzés és bármely hasonló jellegű megállapítás (Meteorological information);
  48. MTMA: katonai repülőtereken végrehajtott helyi repülések, valamint le- és felszállási műveletek védelmére kijelölt katonai közelkörzeti irányítói körzet (Military Terminal Control Area);
  49. műszer szerinti megközelítési eljárás: a műszer szerint végrehajtott repülés előre meghatározott manővereinek sorozata jogszabályban meghatározott akadálymentességgel, amely a kezdeti megközelítési ponttól vagy – ahol alkalmazható – az előírt érkezési útvonal kezdetétől addig a pontig tart, ahonnan a leszállást végre lehet hajtani, vagy ha a leszállást nem hajtották végre, addig a pontig folytatódik, ahonnan várakozási vagy útvonal-akadálymentességi kritériumok alkalmazandók (Instrument Approach Procedure);
  50. OAT: műveleti légiforgalom, amelyet állami légijárművek a GAT szabályoktól eltérően hajtanak végre (Operational Air Traffic);
  51. navigációs követelmény: a légijárműre és a hajózó személyzetre vonatkozó előírások gyűjteménye, amely az adott légtérben a teljesítmény-alapú navigációs (PBN) műveletek támogatásához szükséges, lehet előírt navigációs teljesítmény (RNP) követelmény és területi navigációs (RNAV) követelmény;
  52. nem ellenőrzött légtér: olyan légtér, amelyben légiforgalmi irányító szolgálatot nem nyújtanak (Uncontrolled airspace);
  53. nem ellenőrzött repülőtér: olyan repülőtér, ahol légiforgalmi irányító szolgálatot nem nyújtanak (Uncontrolled aerodrome);
  54. nemzetközi repülés: államhatárt keresztező repülés (International flight);
  55. NOTAM: bármely légiforgalmi berendezés, szolgálat, eljárás létesítéséről, állapotáról, változásáról, vagy veszély fennállásáról szóló értesítés, amelynek idejében való ismerete elengedhetetlenül szükséges a repülésben érdekelt személyzet részére, és amelyek szétosztása távközlési eszközökkel történik (Notice to Airmen);
  56. PBN: teljesítmény-alapú navigáció, ATS útvonalat – beleértve a műszer szerinti megközelítési eljárást – követő, vagy meghatározott légtérben üzemeltetett légijárműre előírt navigációs teljesítményen alapuló területi navigáció, amely esetén a teljesítményre vonatkozó előírások navigációs követelmények – RNAV követelmények, RNP követelmények – formájában kerülnek meghatározásra, és az egyes navigációs követelmények az adott légtérben javasolt működéshez szükséges pontossági, integritási, folytonossági, rendelkezésre állási és funkcionális jellemzőket tartalmaznak (Performance-based Navigation);
  57. RCP: előírt összeköttetési teljesítmény. Meghatározott ATM funkciók támogatásához szükséges, operatív összeköttetés teljesítmény-követelménye (Required communication performance);
  58. RNAV követelmény: területi navigációs követelmény. Olyan területi navigáción alapuló – az ICAO Performance-Based Navigation Manual (Doc 9613), II. kötetben meghatározott – navigációs követelmény, amely nem tartalmazza a teljesítmény-ellenőrzést és riasztást; jelölése RNAV-val kezdődik (Area Navigation);
  59. RNAV útvonal: területi navigációs útvonal. Területi-navigációs képességgel rendelkező légijárműveknek létesített ATS útvonal (Area navigation route);
  60. RNP követelmény: előírt navigációs teljesítmény követelmény. Olyan területi navigáción alapuló – az ICAO Performance-Based Navigation Manual (DOC 9613), II. kötetben meghatározott – navigációs követelmény, amely tartalmazza a navigációs teljesítményellenőrzést és a riasztást, jelölése RNP-vel kezdődik (Required Navigation Performance);
  61. rendeltetési repülőtér: az a repülőtér, ahol a légijármű a repülés végrehajtása során első leszállását tervezi (Destination aerodrome);
  62. repülési adatok: a légijármű tényleges vagy tervezett mozgására vonatkozó adatok, és ezek kódolt vagy rövidített formájában tüntetnek fel (Flight data);
  63. repülési tervadatok: a repülési tervből feldolgozás, megjelenítés, vagy továbbítás céljából kiválasztott adatok (Flight plan data);
  64. repülőtér légtere: a repülőtér körül a repülőtéri forgalom védelme érdekében kijelölt légtér;
  65. repülőtér feletti magasság: levegőben lévő légijárműnek a repülőtér meghatározott pontján észlelt – QFE-vel jelölt – légnyomáshoz viszonyított nyomásmagassága (Height above aerodrome level);
  66. RVSM: 1000 lábas (300 m) csökkentett függőleges elkülönítési minimum (Reduced Vertical Separation Minimum);
  67. SID: standard műszeres indulási útvonal, a repülőtérhez vagy a repülőtér egy meghatározott futópályájához kapcsolódó IFR indulási útvonal, amely általában addig az ATS útvonalon lévő meghatározott fontos pontig tart, ahonnan a repülés útvonal szakasza kezdődik (Standard instrument departure);
  68. SITA rendszer: Nemzetközi Repülési Távközlési Társaság,a légitársaságok által használt világméretű távközlési és adatátviteli rendszer, amely többek között a repülőtéri kiszolgálás, helyfoglalás, jegykiállítás és teljes repülőtéri utasfelvétel adatcseréjére szolgál (Societe Internationale de Telecommunications Aeronautiques);
  69. standard magasságmérő beállítás: az ICAO Egyezményes Légkör részeként meghatározott 1013,25 hPa légnyomás beállítása a barometrikus magasságmérő nyomás-skáláján. A standard magasságmérő beállításesetén a magasságmérő 0 (nulla) műszerállást mutat az ICAO Egyezményes Légkör közepes tengerszintjén (Standard altimeter setting);
  70. STAR: standard műszeres érkezési útvonal, jellemzően egy ATS útvonalon lévő fontos ponthoz kapcsolódó IFR érkezési útvonal, amely addig a pontig tart, ahonnan egy közzétett műszeres megközelítési eljárás megkezdhető (Standard instrument arrival);
  71. STD: standard magasságmérő beállítás szerint üzemeltetett légijármű méterben kifejezett magasságának jelzésére szolgáló rövidítés;
  72. szabad útvonal: a kijelölt belépő és kilépő vagy a közbenső pontok között a légijármű által alkalmazott közvetlen (direkt) útvonal (free route);
  73. szabad útvonalú légtér: Budapest CTA és Budapest FIR nem ellenőrzött légtere, amelyben az IFR szerint működő légijárművek a kijelölt belépő és a kilépő vagy a közbenső pontok között szabad útvonalon tervezhetik repülésüket;
  74. TIZ: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/
  75. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet
  76. §
  77. pontjában meghatározott forgalmi tájékoztató körzet (Traffic information zone);
  78. TMA: közelkörzet, egy vagy több nagyobb repülőtér közelében, rendszerint ATS útvonalak találkozásánál létesített irányítói körzet (Terminal Control Area);
  79. TRA: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/
  80. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet
  81. §
  82. pontjában meghatározott időszakosan korlátozott légtér (Temporary Restricted Area);
  83. TRANSITION: átmenet a végső megközelítéshez. rendszerint ATS útvonalon lévő fontos ponthoz kapcsolódó IFR érkezési útvonal, amely addig a pontig tart, ahonnan egy közzétett végső megközelítés megkezdhető (Transition to final approach);
  84. transzponder: fedélzeti válaszjeladó, olyan vevő/adó berendezés, amely megfelelő kérdezésre válaszjelet sugároz ki, és amely esetén a kérdezés és a válaszadás más frekvencián történik (Transponder);
  85. végső megközelítés: a műszer szerinti megközelítési eljárásnak azon szakasza, amely a végső megközelítés kijelölt helyénél vagy pontjánál kezdődik, vagy ahol ilyeneket nem jelöltek ki, ott: a) az utolsó eljárásforduló, vagy alapforduló befejezésénél, vagy a várakozási eljárás rárepülési fordulójánál, ahol ilyet meghatároztak, vagy b) a megközelítési eljárásban meghatározott utolsó útirány elérési pontjánál, és a repülőtér közelében addig a pontig tart, ahonnan a leszállás végrehajtható, vagy a megszakított megközelítési eljárást megkezdik (Final approach).
(2)Az e rendeletben nem meghatározott fogalmakat a SERA rendeletben meghatározottak szerint kell alkalmazni. MÁSODIK RÉSZ ÁLTALÁNOS REPÜLÉSI SZABÁLYOK I. FEJEZET SZEMÉLY- ÉS VAGYONVÉDELEM 3. Utazómagasságok 4. §
(1)Budapest FIR-ben az átváltási magasság 10 000 láb AMSL, az e magasságon vagy ez alatt végrehajtott – repülőtér forgalmi körét vagy légterét elhagyó – repülések során a légijárműnek a függőleges helyzetét a Budapesti QNH értékhez viszonyítva kell kifejeznie.
(2)CTR-ben és TIZ-ben a légijárműnek a függőleges helyzetét a helyi QNH értékhez viszonyítva kell kifejeznie. 4. Tárgyak szórása és üzemanyag-kibocsátás 5. §
(1)Légijárműből repülés közben tárgyat kidobni a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben (a továbbiakban: Lt.) foglalt engedéllyel, és
  1. a)ellenőrzött légtérben az illetékes légiforgalmi irányító egység engedélye alapján vagy
  2. b)nem ellenőrzött légtérben az illetékes repüléstájékoztató egység tájékoztatásával lehet.
(2)Ha egy légijármű kényszerhelyzetben vagy egyéb sürgős intézkedést kívánó helyzetben, a biztonságos leszállás érdekében tömegének a legnagyobb leszállási tömegre történő csökkentése céljából üzemanyag-kibocsátásra kényszerül, azt lehetőség szerint 10 000 láb (3050
  1. m)tengerszint feletti magasságon, egyenes vonalú repüléssel,
  2. a)ellenőrzött légtérben az illetékes légiforgalmi irányító egység engedélye alapján,
  3. b)nem ellenőrzött légtérben az illetékes repüléstájékoztató egység tájékoztatásával kell végeznie.
(3)10 000 láb (3050
  1. m)tengerszint feletti magasság alatt történő kibocsátás esetén sem végezhető üzemanyagkibocsátás téli időszakban 8000 láb (2450 m), nyári időszakban 6000 láb (1850
  2. m)tengerszint feletti magasság alatt. 5. Vontatás 6. § A légijármű más légijárművet vagy tárgyat – az Lt.-ben foglalt feltételek mellett – az alábbiak szerint vontathat:
  3. a)ellenőrzött légtérben történő vontatáshoz az illetékes légiforgalmi irányító egység engedélye szükséges,
  4. b)nem ellenőrzött légtérben az ATS egységgel rádióösszeköttetést tartó légijárműnek tájékoztatnia kell az érintett ATS egységet a vontatásról. 6. Ejtőernyős ugrás 7. §
(1)Ejtőernyős ugrás hajtható végre:
  1. a)azon a kijelölt légtérrel rendelkező repülőtéren, ahol a repülőtérrend megengedi,
  2. b)olyan MCTR-ben, TRA-ban vagy veszélyes légtérben, amelynek alsó magassága megegyezik a földfelszínnel vagy
  3. c)külön erre a célra kijelölt légterekben.
(2)Ejtőernyős ugrás az Lt.-ben foglalt feltételek betartása mellett – kényszerhelyzet vagy a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendeletben meghatározott eseti légtérben végrehajtott ugrás kivételével – ellenőrzött légtérben az illetékes légiforgalmi irányító egység előzetes engedélye alapján, nem ellenőrzött légtérben az illetékes ATS egység előzetes tájékoztatásával hajtható végre.
(3)Az előzetes engedélyezéstől vagy tájékoztatástól függetlenül minden ejtőernyős ugrás vagy ugrássorozat tényleges megkezdése és végrehajtása a) ellenőrzött légtérben aa) a
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. b)alpontja esetében,
  3. ab)a Drop Zone légtérben végrehajtott ejtőernyős ugrások esetében az illetékes légiforgalmi irányító egységgel megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott esetben az illetékes légiforgalmi irányító egység engedélye,
  4. b)nem ellenőrzött légtérben a
(3)bekezdés a) alpontjában meghatározott esetben az illetékes repüléstájékoztató egység tájékoztatása alapján hajtható végre.
(4)IFR szerint működő légijármű által végzett megközelítés, leszállás vagy indulás végrehajtásakor az ellenőrzött vagy AFIS egységgel rendelkező repülőtéren ejtőernyős ugrás nem hajtható végre.
(5)Az illetékes ATS egységet tájékoztatni kell az ejtőernyős ugrás vagy ugrássorozat tényleges befejezéséről. 7. Műrepülés 8. §
(1)Műrepülés hajtható végre:
  1. a)azon a kijelölt légtérrel rendelkező repülőtéren, ahol a repülőtérrend megengedi,
  2. b)időszakosan korlátozott légtérben,
  3. c)külön erre a célra kijelölt légtérben.
(2)A műrepülés tervezéséhez és végrehajtásához az Lt.-ben foglalt feltételek betartása mellett – az erre a célra kijelölt légtérben végrehajtott műrepülés kivételével – ellenőrzött légtérben az illetékes légiforgalmi irányító egység előzetes engedélye, nem ellenőrzött légtérben az illetékes repüléstájékoztató egység tájékoztatása szükséges.
(3)Ha a
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott légtérben műrepülést hajtanak végre, a feladatot végrehajtó légijármű kivételével egyéb légijármű nem repülhet be.
(4)A
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott légtérben műrepülést az adott légtérre vonatkozó szabályok szerint lehet végrehajtani.
  1. Kötelékrepülés
  2. § Olyan légtérben, ahol RVSM-et alkalmaznak, polgári légijárművel nem hajtható végre kötelékrepülés.
  3. Helikopterrel végrehajtott speciális feladatok
  4. §
(1)Helikopterrel végrehajtott csörlőzés során személyt vagy terhet csörlőkötéllel fedélzetre emelni vagy leengedni csak rendszeresített és ellenőrzött emelőszerkezettel, és különösen a légijármű technikai adottságainak, az emelés környezetének, a feladat és a teher sajátosságainak figyelembevételével megválasztott biztonságos repülési és függési magasságon lehet.
(2)A függési magasság megválasztásakor úgy kell figyelembe venni az adott légijármű-típus technikai adottságait és az adott légköri, meteorológiai, domborzati viszonyok közötti teljesítménytartalékát, hogy azoknak biztosítaniuk kell a légpárna hatás zónáján kívüli függési magasság megtartását, a teher vagy személyek fedélzetre vételét követően is.
(3)Függeni úgy kell, hogy a személyek vagy a teher fedélzetre vételi magassága a terepakadályok magasságát legalább 5 m-rel meghaladja.
(4)A csörlőkötelet a felszínen tartózkodó személyektől olyan távolságban szabad leengedni, amely kizárja azok veszélyeztetését az elektrosztatikusan feltöltődött csörlőkötéltől szenvedett áramütés vagy a forgószárny keltette légáram által.
(5)Összefüggő vízfelület feletti vagy korlátozott méretű terület feletti csörlőzés során a térbeli helyzet, valamint a repülési magasság nehéz megítélése miatt személyzetet segítő személyt kell kijelölni. 11. §
(1)Helikopterrel vizet kiemelni, tűzoltóballonnal repülni, valamint tüzet oltani csak az erre a célra rendszeresített és a tűzoltási, műszaki mentési tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságáról szóló miniszteri rendelet szerint bevizsgált eszközzel lehet, az adott légijármű légiüzemeltetési utasításában az összefüggő vízfelület feletti és a külső súllyal történő repülésre meghatározott szabályok szerint.
(2)Vízkiemeléskor a 10. §
(2)bekezdésében foglaltakon túl figyelembe kell venni a vízfelület hullámzásának mértékét és a vízmélységet is, valamint tekintetbe kell venni a ballon kiemelésekor jelentkező többletteljesítmény-szükségletet.
(3)Tűzoltáskor vizet vagy más oltószert kiengedni csak a felszínen oltást végzőkkel való egyeztetést követően, tőlük biztonságos távolságban szabad. Az oltás helyének megközelítésekor és az oltás helye feletti repüléskor fokozottan figyelembe kell venni a szél irányát és sebességét, a forró légáram okozta teljesítménycsökkenést, valamint a füst okozta korlátozott látást. 12. §
(1)Helikopterrel terhet emelni csak a teher emelésében, szállításában részt vevőkkel, a teher tulajdonosával, kezelőjével vagy üzemeltetőjével és az emelés során érintett egyéb személyekkel folytatott egyeztetést, tervezést és felkészülést követően, a légijármű üzembentartójának kijelölésével lehet.
(2)Az emelést úgy kell megszervezni, hogy az a lehetőségekhez képest ideális napszakban, időben, légköri és meteorológiai viszonyok között történjen, és ne zavarja az emelés körzetében élők biztonságát.
(3)Az emelést végző légijármű üzemanyag-feltöltését és terhelését az emelési magasság, a teher és az adott légköri, meteorológiai, domborzati viszonyok figyelembevételével úgy kell kiszámítani, hogy a légijármű – az emelési magasságot meghaladó, a légijármű technikai adottságait, az emelés környezetét, a feladat és a teher sajátosságait figyelembe véve biztonságos magasságon – olyan teljesítménytartalékkal rendelkezzen, ami biztosítja a teherrel való biztonságos manőverezést és a feladat elvégzéséhez szükséges repülési időt.
(4)Ha a terhet az emelés helyére nagyobb távolságról, külső függesztményként szállítják, a repülés alatt a települések sűrűn lakott területeit, nagyobb embertömeget, rendezvényeket el kell kerülni, lakott terület felett a függesztett teherrel folytatott repülés során – a biztonság sérelme nélkül – a feladatot a lehető legrövidebb időn belül be kell fejezni.
(5)A terhet az emelés helyétől olyan távolságban és körülmények között kell függeszteni, amely lehetővé teszi a hajtómű-teljesítmény ellenőrzésére szolgáló biztonságos próbafüggést.
(6)Az emelés alatt rádión és előre kidolgozott, egyeztetett kézjelekkel folyamatos kapcsolatot kell tartani a teher rögzítését végző felszínen tartózkodó személyekkel.
(7)Kényszerhelyzetben, ha a repülés a teherrel tovább nem folytatható, az adott légijármű-típus légiüzemeltetési utasításában foglaltak szerint kell eljárni. 10. Személyzet nélküli szabad ballonok 13. §
(1)A könnyű kategóriájú ballonok rendszeres felbocsátásához a ballonok felbocsátójának felbocsátási tervet kell készíteni, és a felbocsátási tervet 10 nappal a felbocsátást megelőzően meg kell küldeni a légiközlekedési hatóságnak.
(2)A felbocsátási tervnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
  1. a)a felbocsátás helye, földrajzi koordinátája;
  2. b)a felbocsátás ideje a napok és az időpontok Egyeztetett Világidőben (a továbbiakban: UTC) történő megjelölésével;
  3. c)a ballon jellemzői a kategória, tömeg, szín és méret megjelölésével;
  4. d)maximális üzemelési magasság.
(3)A SERA rendelet szerinti könnyűkategóriájú személyzet nélküli szabad ballonok rendszeres felbocsátását az előzetes felbocsátási tervnek megfelelően kell végezni. Ha – különösen időjárási – körülmények indokolják, az előzetes felbocsátási tervben foglaltaktól el lehet térni.
(4)A felbocsátási terv nemzetközi közzétételéről a légiközlekedési hatóság gondoskodik.
(5)A felbocsátási tervben foglalt körülmények változása esetén módosított felbocsátási tervet kell készíteni, és azt a módosítások alkalmazását megelőzően meg kell küldeni a légiközlekedési hatóságnak.
  1. § A közepes és nehéz kategóriájú, személyzet nélküli szabad ballonok felbocsátásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat a SERA rendelet mellékletének
  2. függeléke tartalmazza.
  3. § A SERA rendelet melléklet
  4. függelék
  5. pont 3.
  6. pont a) alpontjában a másodlagos SSR-jeladó működtetésére előírt kód a magyar légtérben
  8. Fényképezés céljából végzett légi munkavégzés és műszaki berepülés
  9. § Fényképezés céljából végzett légi munkavégzést és műszaki berepülést ellenőrzött légtérben az illetékes légiforgalmi irányító egységgel történt előzetes egyeztetés alapján, a légiforgalmi szolgáltató által az AIP-ben közzétett feltételek szerint lehet végrehajtani. A fényképezés céljából végzett légi munkavégzést és a műszaki berepülést az illetékes légiforgalmi egység a forgalomtól függően korlátozhatja. II. FEJEZET A MUNKATERÜLETEN LÉVŐ LÉGIJÁRMŰ HELYZETÉVEL KAPCSOLATOS BIZONYTALANSÁG
  10. §
(1)Amennyiben a légijármű nem tudja megállapítani a pontos helyzetét a munkaterületen, – a
(2)bekezdésben meghatározottak kivételével – azonnal meg kell állnia, és ezzel egyidejűleg tájékoztatnia kell az illetékes ATS egységet a körülményekről, beleértve az utolsó ismert helyzetét is.
(2)Ha a légijármű nem tudja megállapítani a pontos helyzetét a munkaterületen, de felismeri, hogy futópályán tartózkodik, azonnal
  1. a)tájékoztatnia kell az illetékes ATS egységet a körülményekről, beleértve az utolsó ismert helyzetét is,
  2. b)ha képes, meg kell határoznia a hozzá legközelebb lévő alkalmas gurulóutat, és – az ATS egység egyéb utasítása hiányában – a lehető leghamarabb el kell hagynia a futópályát, és
  3. c)ezután meg kell állnia.
(3)A CTR-ekben üzemeltetett légijármű köteles a kijelölt rádiófrekvencián állandóan figyelni és szükség esetén rádióösszeköttetést létesíteni a TWR-ral. Ha ez nem lehetséges, figyelnie kell a látjelek útján adott utasításokat. III. FEJEZET A REPÜLÉSI TERV 12. A repülési terv benyújtásának általános szabályai 18. §
(1)A repülési terv a légijárműnek repülés végrehajtására vonatkozó szándékát tartalmazza, olyan részletességgel, amely a nyújtott légiforgalmi szolgáltatások szempontjából szükséges.
(2)A légijármű számára a légijármű kényszerhelyzete, eltűnése esetén szükséges intézkedések megtételét, valamint a kutatás-mentés kellő időben történő megindítását magában foglaló légiforgalmi szolgáltatást akkor nyújtanak, ha a légijármű a repülési tervet az ATS egységhez előzetesen benyújtotta.
(3)A repülési terv nem tartalmazza az – AIP-ben szereplő repülőtér esetén – AIP-ben közzétett azon információkat, amelyek a rendeltetési repülőtér igénybevételéhez szükségesek, ideértve a földi kiszolgálás, vám- és határforgalomellenőrzés igénylését. Ha a repülőtér nem szerepel az AIP-ben, a kiszolgálásban érintett szolgálatok igénybevételét a repülőtérrel előzetesen egyeztetni kell. 19. §
(1)A SERA rendelet melléklet 4. Fejezet 4. szakasz SERA.4001 pont
  1. b)alpontjában meghatározottakon túl Budapest FIR-ben repülési tervet kell benyújtani:
  2. a)állami légijárművel MCTR-en, MTMA-n és TRA-n kívül – a légvédelmi készenléti repülés kivételével – végrehajtott repülésre;
  3. b)vitorlázó felhőrepülésre;
  4. c)CTR-rel rendelkező polgári repülőtér légterét érintő repülésekre, a repülőtéri légiforgalmi irányító szolgálat AIP-ben közzétett működési idején kívüli időszakban;
  5. d)a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendeletben az MCTR-ek üzemidején kívüli polgári repülésre.
(2)A repülési tervben perc pontosságú időadatokat kell használni.
(3)Külön repülési terveket kell benyújtani:
  1. a)több leszállással tervezett repülés esetén minden egyes repülési szakaszra;
  2. b)ugyanazon repülési útvonal többszöri lerepüléséhez, a le- és felszállásokat végrehajtó gyakorlórepülések kivételével;
  3. c)minden egyes tervezett légijáratra.
(4)Nem lehet repülési tervet benyújtani:
  1. a)ugyanazon légijárműre ugyanazon indulási és rendeltetési repülőtérre azonos tervezett indulási idővel, de eltérő útvonal megadásával,
  2. b)ugyanazon légijárművel, azonos tervezett indulási idővel, de különböző rendeltetési repülőtérre, valamint
  3. c)IFR szerint működő légijárműre – az indulási és rendeltetési repülőterektől függetlenül – olyan időtartamú repülésre, amelynek terv szerinti kezdési időpontjában a légijármű az előző repülési terve alapján még levegőben tartózkodik.
(5)A SERA rendelet melléklet
  1. szakasz SERA.4001 pont b) pont
  2. alpontjában meghatározott, a repülőtér közvetlen környezete, ha egyéb előírás eltérően nem szabályozza, a repülőtér kijelölt légtere, ennek hiányában a repülőtér forgalmi köre.
(6)A SERA rendelet melléklet
  1. szakasz SERA.4001 pont d) alpontjában meghatározottak biztosítása érdekében nemzetközi repülés esetén, ha a repülési tervet a levegőből nyújtják be, azt az államhatár keresztezésének számított időpontja előtt legalább 60 perccel kell benyújtani.
  2. RPL-ek benyújtása
  3. §
(1)Budapest FIR-ben vagy az IFPS illetékességi területén tervezett repülések RPL-jeit e-mailen az EUROCONTROL RPL Team részére kell benyújtani.
(2)A formátumnak meg kell felelnie az EUROCONTROL IFPS Users Manual dokumentum előírásainak.
(3)Az RPL-eket külön erre a célra tervezett RPL lista nyomtatványon vagy más, elektronikus adatfeldolgozás céljaira is megfelelő formában lehet benyújtani. 14. AFIL-ek benyújtása 21. § AFIL közlésekor a légijárműnek először a repülési terv benyújtási szándékot kell jelezni az ATS egység részére. A fogadás jelzését követően a következő adatokat kell megadni:
  1. a)hívójel és SSR kód;
  2. b)repülési szabályok;
  3. c)a légijármű típusa;
  4. d)indulási repülőtér;
  5. e)útvonal; f ) rendeltetési repülőtér;
  6. g)helyzet;
  7. h)következő útvonalpont elérésének számított ideje;
  8. i)magasság;
  9. j)egyéb, az ATS egység vagy a légijármű által szükségesnek ítélt kiegészítő adatok, vagy azok elérhetősége. 15. FPL-ek benyújtása 22. §
(1)Az FPL-t a légijármű személyzete vagy üzembentartója nyújtja be a következő egységeken keresztül a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodájához:
  1. a)az egységes európai égbolton a felszállás előtti szakaszban a repülési tervekre alkalmazandó eljárások követelményeiről szóló 2006. július 4-i 1033/2006/EK bizottsági rendeletben meghatározott IFPS;
  2. b)az indulási repülőteret kiszolgáló légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodája; vagy
  3. c)ha az indulási repülőtéren a forgalom sűrűsége nem indokolja a külön repülésbejelentő létesítését:
  4. ca)más ATS egység, vagy
  5. cb)az adott körzetet kiszolgáló, más repülőtéren lévő regionális repülésbejelentő iroda.
(2)Ha a repülési tervet nem a légijármű személyzete nyújtja be, az üzembentartónak gondoskodnia kell arról, hogy a légijármű személyzete a benyújtott és elfogadott repülési terv tartalmát részletesen megismerje.
(3)Az FPL az FPL átvételére kijelölt szervezet által meghatározottak – illetve az AIP-ben közzétettek – szerint benyújtható:
  1. a)személyesen az 1. melléklet szerinti FPL űrlap kitöltésével,
  2. b)telefonon,
  3. c)AFTN-en,
  4. d)e-mailen,
  5. e)az erre a célra kialakított elektronikus alkalmazáson keresztül, f ) egyéb távközlési csatornán keresztül, vagy
  6. g)faxon.
(4)A repülési terveket az átvevő egység FPL közlemény formájában továbbítja az érintettek számára. 23. §
(1)Minden olyan légijármű üzembentartó, amely a technikai és szakmai feltételeknek megfelel, IFR/GAT, valamint vegyes – IFR/VFR, VFR/IFR, GAT/OAT – repüléseiről szóló FPL-jeit közvetlenül továbbíthatja az IFPS számára AFTN, SITA rendszer vagy egyéb távközlési eszköz segítségével.
(2)A magyar üzembentartónak írásban tájékoztatnia kell a légiközlekedési hatóságot arról, hogy a repülési terveit az IFPS-hez közvetlenül nyújtja be.
(3)Írásban történő benyújtás esetén az 1. mellékletben meghatározott formanyomtatványt kell használni.
(4)Az FPL űrlap 19. rovatát – az
(5)bekezdésben meghatározott eltéréssel – minden esetben ki kell tölteni.
(5)AFIL benyújtása esetén az FPL űrlap
  1. rovatának kitöltése akkor kötelező, ha az ATS egységek kérik. A légijármű vezetője azonban minden más esetben is megadhatja, ha azt szükségesnek tartja.
  2. §
(1)Ha különleges körülmények nem indokolják, – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – az FPL-t legkorábban 20 órával, legkésőbb 60 perccel az EOBT előtt kell benyújtani, az ATFM intézkedések hatálya alá eső repülések esetén EOBT előtt legkésőbb 3 órával.
(2)Nem ellenőrzött légtérben végrehajtott belföldi VFR és állami légijárművel végrehajtott valamennyi belföldi repülés esetén az FPL-t legkésőbb EOBT előtt 30 perccel kell benyújtani.
(3)ATFM korlátozás nemzetközi IFR/GAT vagy vegyes – IFR/VFR, VFR/IFR, GAT/OAT – repülésekre vonatkozhat. A repülés előtt a légijármű személyzete ellenőrzi, hogy repülésére ATFM intézkedések vonatkoznak-e.
(4)Különleges körülmények esetén az FPL-t legkorábban a repülést megelőző 5 nappal lehet benyújtani.
(5)Ha a repülési tervet az EOBT előtt több mint 24 órával nyújtják be, a repülési terv
  1. rovatában fel kell tüntetni a repülés dátumát.
  2. Az FPL elfogadása
  3. §
(1)Ha az IFR repülésről szóló FPL-t nem közvetlenül az IFPS-hez nyújtják be, a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodájának feladata
  1. a)a tartalmi és formai ellenőrzés;
  2. b)a benyújtó figyelmének felhívása az észlelt hibákra, és segítségnyújtás az FPL helyes kitöltésében;
  3. c)a tervezett repülés adminisztratív végrehajthatóságának ellenőrzése;
  4. d)az FPL elfogadásának jelzése a feladó számára; valamint
  5. e)a repülési terv előírás szerinti továbbítása, szétosztása az érintettek számára.
(2)Ha a repülési tervet a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodáján keresztül az IFPS számára továbbítják, a repülési terv feladójának tájékozódni kell a repülési terv elfogadásáról.
(3)A repülési terv elfogadása nem mentesíti a légijármű vezetőjét az ellenőrzött légterekben, valamint ellenőrzött repülőtereken történő üzemeltetéshez szükséges légiforgalmi irányítói engedély beszerzésének kötelezettsége, és a SERA rendelet melléklet 2. Szakasz SERA.2010 pont b) alpontja szerinti, repülésre történő felkészülés alól. 17. FPL törlése, módosítása 26. §
(1)A repülési terv benyújtójának kérnie kell a repülési terv törlését annál az egységnél, amelyhez eredetileg benyújtotta, ha
  1. a)a légijármű nem közlekedik,
  2. b)a repülését a benyújtott repülési tervben közölt indulási idő előtt szándékozik megkezdeni,
  3. c)az indulási vagy rendeltetési repülőteret, a légijármű azonosító jelét, vagy a repülés dátumát megváltoztatni szándékozik, vagy
  4. d)a repülési tervet felfüggesztették, és módosítására nem került sor.
(2)Az
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontban meghatározott esetekben a megváltozott adatokkal új repülési tervet kell benyújtani.
(3)Ha valamely repülésre RPL-t vagy egyedi repülési tervet nyújtottak be, és az EOBT-t megelőző 4 órán belül úgy határoznak, hogy az indulási és rendeltetési repülőtér között az eredetitől eltérő útvonalat választanak:
  1. a)a korábbi repülési terv közlemény valamennyi címzettje számára „DD” sürgősségi jellel CNL közleményt kell továbbítani, ezt követően
  2. b)alternatív repülési tervet (replacement flight plan, a továbbiakban: RFP) kell továbbítani, ugyanazt a légijármű azonosító jelet tartalmazó FPL közlemény formájában, a CNL közleményt követően, de nem korábban, minthogy a CNL közleményre az IFPS-től a közlemény elfogadását jelző válaszközlemény – azaz Acknowledge, ACK – megérkezett.
(4)A
(3)bekezdésben meghatározott esetben az RFP egyéb tájékoztatások (18.) rovatának első elemeként az „RFP/ Qn” rövidítést kell feltüntetni, ahol az RFP az alternatív repülési tervet jelzi, az „n” pedig az alternatív repülési terv sorszámát.
(5)Az utolsó RFP-t az EOBT előtt legalább 30 perccel kell feladni.
(6)Ha egy induló légijárműről az EOBT-t követő 2 óra múlva sem érkezik mozgásra vonatkozó tájékoztatás, az ATS egységek a repülési tervet automatikusan törlik. 27. §
(1)A repülési tervet benyújtónak tájékoztatnia kell azt az egységet, ahova repülési tervét eredetileg benyújtotta, ha
  1. a)a felszállás várhatóan legalább 30 percet – IFPS zónát érintő repülések esetén legalább 15 percet – késik,
  2. b)a korábban benyújtott repülési terv egyéb adatait (például típus, utazósebesség, utazómagasság, 8,33 kHz frekvenciaosztású rádiókészülékkel való felszereltség) módosítani kívánják, vagy
  3. c)a tervezett indulási időt a résidő tűréshatárának figyelembevételével sem lehet betartani.
(2)Amennyiben kizárólag az utazómagasság módosítására kerül sor, ez a módosítás az ATS egységekkel rádióösszeköttetés során is közölhető.
(3)Minden esetben módosító közleményt kell továbbítani a 8,33 kHz csatornaosztású rádióberendezéssel való felszereltségben beállott változás esetén.
(4)Ha valamely korábban feladott repülési terv
  1. vagy
  2. rovatában szereplő információkat törölni kívánják, az IFPS részére CHG közleményt kell továbbítani, és a törlendő kulcsrövidítés után a NIL-t kell belefoglalni. STS/NIL esetén az FPL-ből valamennyi STS/információ törlésre kerül – az STS/PROTECTED kivételével –, vagy RMK/NIL esetén az összes korábbi szöveg helyett RMK/NIL lesz látható.
  3. §
(1)A törlésre vagy módosításra vonatkozó tájékoztatást legkorábban 20 órával az EOBT-t megelőzően lehet megtenni.
(2)A törlésekről és módosításokról a 27. §
(1)bekezdésében meghatározott egységnek értesítenie kell mindazon egységeket, amelyek számára az eredeti FPL-t továbbította.
  1. Közbenső leszállásokkal végrehajtott repülések és visszaúti repülések tervei
  2. § Ha a légijármű személyzete az IFPS-hez nem továbbítandó, közbenső útvonalra vagy visszaútra vonatkozó FPL-t nyújt be a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodáján, a repülés további szakaszaira, valamint a visszaútra vonatkozó FPL-t el kell juttatni a további indulási repülőterek repülésbejelentő irodái számára, amelyek a kapott FPL-t úgy kezelik, mintha azt náluk nyújtották volna be.
  3. FPL címzése
  4. §
(1)A repülési tervet a
(3)bekezdésben meghatározott érintett egységek számára történő továbbítás érdekében meg kell címezni, és a rendelkezésre álló távközlési eszközök segítségével a címzettek számára el kell juttatni.
(2)A címzési eljárásokra a repülés során érintett államok AIP-iben közzétetteket kell figyelembe venni.
(3)Érintett egységeknek az indulási, valamint a rendeltetési repülőterek ATS egységei, valamint a repülés tervezett útvonalán légiforgalmi szolgálatokat nyújtó ATS egységek és a légiforgalom áramlását szervező egységek minősülnek.
(4)Az illetékes ATS egységek, a légijármű üzembentartók vagy a repülőterek kérik a repülési tervek továbbítását egyéb címzettek részére is.
(5)IFPS zónát érintő repülés során az FPL címzésekor az EUROCONTROL IFPS Manualban meghatározottak szerint kell eljárni, és az abban meghatározott FIR elnevezéseket kell használni.
(6)A repülési terveket szétosztó egységek által AFTN vagy SITA rendszereken továbbított repülési terv közlemények helyes címzéséért
  1. a)az IFPS-hez közvetlenül benyújtott FPL esetében a légijármű üzembentartója;
  2. b)az
  3. a)pontban meghatározott eseteken kívül a repülési tervet szétosztó egység; vagy
  4. c)ha a repülés jellegétől függően az illetékes külföldi ATS egység, a légijármű üzembentartója vagy a repülőtér a repülési terv továbbítását egyéb címzettek számára is előírja, a repülési terv benyújtója felelős. 20. FPL összegyűjtése és szétosztása Budapest FIR-ben 31. §
(1)A Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodája a hozzá benyújtott repülési tervek esetén gondoskodik az FPL eljuttatásáról az érintett egységek számára.
(2)Az AFIS egységgel rendelkező repülőtéren benyújtott repülési tervet az AFIS-nak, ha a feladó AFIS egységnél AFTN terminál rendelkezésre áll,
  1. a)a belföldi VFR repülés FPL-jét
  2. aa)a Budapest ATS Központ (LHCCZIZX),
  3. ab)az útvonalon érintett egyéb, AFTN terminállal rendelkező AFIS egységek, ha azok illetékességi légterét a légijármű várhatóan átrepüli,
  4. ac)a Magyar Honvédség légiforgalmi tájékoztató szolgáltatását biztosító szervezeti egysége (LHCCYWYX),
  5. ad)a rendeltetési repülőtér, ha AFTN terminál rendelkezésre áll,
  6. ae)a rendeltetési repülőtér által előírt vagy a légijármű vezetője által meghatározott egyéb címzettek,
  7. b)nemzetközi, IFR vagy vegyes (IFR/VFR, VFR/IFR) repülés FPL-jét a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodája (LHBPZPZX) számára kell továbbítania.
(3)Az AFIS egységgel rendelkező repülőtéren benyújtott repülési tervet az AFIS-nak, ha a feladó AFIS egységnél AFTN terminál nem áll rendelkezésre, a repülési tervet elsődlegesen elektronikus formában, ennek hiányában telefonon:
  1. a)belföldi VFR repülés esetén a Budapest ATS Központ,
  2. b)nemzetközi, IFR vagy vegyes (IFR/VFR, VFR/IFR) repülés esetén a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodája számára kell továbbítania.
(4)Ha a rendeltetési repülőtéren ATS egység nincs, a légijármű vezetőjének a repülőteret:
  1. a)ha az indulási és a rendeltetési repülőtéren rendelkezésre áll AFTN terminál, AFTN-en, vagy
  2. b)ha az indulási vagy a rendeltetési repülőtéren nem áll rendelkezésre AFTN terminál, telefonon kell tájékoztatnia. 21. Elérhetőségek közzététele 32. § A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. az AIP-ben és honlapján közzéteszi a következő telefon- és telefaxszámokat, elektronikus elérhetőségeit:
  3. a)Budapest ATS Központ Supervisor,
  4. b)FIC,
  5. ba)Kelet tájékoztató,
  6. bb)Nyugat tájékoztató,
  7. bc)Észak tájékoztató,
  8. c)ATFM-mel foglalkozó egység,
  9. d)Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodája. 22. Repülési tervek aktiválása, felfüggesztése és lezárása 33. §
(1)Az ATS egység vagy annak automatizált rendszere a repülési tervet a repülés megkezdéséről kapott információt követően „aktív” állapotúra állítja. A levegőből benyújtott repülési terv azonnal „aktív” állapotú.
(2)Ha a repülési tervet benyújtott légijármű ATS egység nélküli repülőtéren hajtja végre a felszállást, a repülési tervet a repülés megkezdésének FIC-hez rádión vagy telefonon keresztül történő bejelentésével aktiválja. A felszállás tényét a légijármű vezetője által megbízott földi személy is jelentheti. 34. § A repülési tervet a légiforgalomáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 255/2010/EU bizottsági rendelet 7. cikk
(4)bekezdésében meghatározottak szerint fel kell függeszteni, ha
  1. a)az indulást a résidő tűréshatárának figyelembevételével sem lehet betartani és
  2. b)újabb fékoldási idő nem áll rendelkezésre. 35. §
(1)A repülés befejezésével vagy a légijárműnek zárásra vonatkozó jelentésével a repülési terv „lezárt” állapotba kerül.
(2)Azokon a repülőtereken, ahol ATS egység működik, a repülési tervet a repülőtéri ATS egység vagy annak automatizált rendszere a légijármű leszállásakor lezárja.
(3)Ha a repülési terv lezárására más módon nincs lehetőség – különösen, ha a légijármű nincs rádióberendezéssel felszerelve, vagy a rádióösszeköttetés megszakadt –, az érkezési jelentést a légijármű vezetőjének telefonon vagy az erre a célra kialakított elektronikus alkalmazáson kell haladéktalanul, de legkésőbb a tervezett érkezési időt követő 30 percen belül továbbítania Budapest ATS Központ számára.
(4)Ha egy aktív állapotú repülési terv zárása információ hiányában az adott helyzetben elvárható időn túl elmarad, az ATS egységek intézkedéseket tesznek a kutatás-mentés megkezdésére. 23. Különleges műveletekre vonatkozó mentességek igénylése 36. §
(1)A légijármű különleges műveletekre vonatkozó mentességet a légiforgalmi szolgálatoktól elsőbbség biztosítása és ATFCM intézkedések alóli felmentés tekintetében a kényszerhelyzetben lévő légijárműveken túl
  1. a)a humanitárius célú,
  2. b)a betegszállítással és életmentéssel – beleértve az átültetendő szervek, vérplazma és gyógyszerek szállítását – kapcsolatos,
  3. c)a kutató-mentő,
  4. d)a hivatalos úton lévő állam- és kormányfők szállítását szolgáló és
  5. e)a rendvédelmi célú repülés végrehajtásakor igényelhet.
(2)A megfigyelés vagy bemutatás céljából – a szállítást végző repülések kivételével – nemzetközi egyezmény alapján végrehajtott Nyitott Égbolt (Open Sky) repülések mentesülnek az ATFM intézkedések alól.
(3)Különleges műveletekre vonatkozó mentességet kell igényelni az ATS-től az EUR RVSM légtérben GAT-ként működő állami légijárművekből álló kötelékrepülések üzembentartóinak, valamint a nem RVSM-engedélyezett állami légijárművek üzembentartóinak, ha a kért repülési szintjük FL290 vagy fölötti.
(4)A légijárműnek a légiforgalmi szolgálatoktól különleges kezelésre vonatkozó igényét a
  1. rovatban kell feltüntetnie az
  2. melléklet
  3. pontjában megadott kulcsszavak használatával. IV. FEJEZET LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÓ SZOLGÁLAT
  4. Légiforgalmi irányítói engedélyek
  5. §
(1)Figyelembe kell venni, hogy a légiforgalmi irányítói engedélyek a forgalmi és repülőtéri körülményekre vonatkoznak, és nem mentesítik a légijárművezetőt az egyéb szabályok és rendelkezések megsértésével kapcsolatos felelőssége alól.
(2)A légijárműnek az AIP-ben közzétett ATS útvonalakra meghatározott feltételeket – beleértve a SID, a STAR és a TRANSITION eljárásokban szereplő magassági és sebességi előírásokat is – be kell tartania, ha a légiforgalmi irányító ezektől eltérő utasítást nem ad.
(3)Ha a légijármű a felszállást CTR oldalhatárain belül, terepről tervezi végrehajtani, a felszállás végrehajtásához még a földön légiforgalmi irányítói engedélyt kell beszerezni. Ha rádióösszeköttetés hiánya miatt ez nem lehetséges, akkor az engedélyt telefonon kell kérni az illetékes TWR-től.
(4)Ha az engedély beszerzésére a földön sem rádión, sem telefonon nincs lehetőség, a légijármű a repülőtér vonatkozási pontjától számított 10 km sugarú körön kívül – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – emelkedhet fel, legfeljebb 50 m földfelszín feletti magasságig a légiforgalmi irányítói engedély beszerzése érdekében.
(5)Ellenőrzött légtérben hajtómű nélküli légijármű repüléséhez az illetékes ATC egység előzetes engedélye szükséges. 25. TRA, MCTR és MTMA légterek átrepülésének szabályai 38. §
(1)A polgári repüléseket lehetőség szerint a működő TRA légterek elkerülésével kell tervezni.
(2)A TRA, MCTR és MTMA légterekbe történő berepüléshez – a
(3)és
(4)bekezdésben foglaltak szerint – az illetékes katonai repülésirányító egység engedélye szükséges.
(3)Az engedélyt az ellenőrzött légtéren kívül VFR szerint működő légijárműnek közvetlenül az érintett katonai légtérben illetékes légiforgalmi irányító vagy légvédelmi irányító szolgálati egységtől kell beszereznie.
(4)Az engedélyt az ellenőrzött légtérben működő valamennyi légijármű, valamint az ellenőrzött légtéren kívül IFR szerint működő légijárművek számára az illetékes polgári ATS egység szerzi be.
(5)Az időszakosan korlátozott légtereket engedéllyel átrepülő légijárművek elkülönítésének mértékére a légiforgalmi szolgálati rendeletben, valamint az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(6)A légijármű üzembentartójának és a légijármű vezetőjének a TRA, MCTR és MTMA légterek átrepülése során be kell tartania az ATFCM-mel kapcsolatos
  1. a)repülési terv benyújtási és egyéb közleményváltási szabályokat,
  2. b)stratégiai áramlásszervezési intézkedéseket, és
  3. c)áramlásszervezéssel összefüggő tárgynapi előírásokat. 26. Veszélyes légterekbe történő berepülés és átrepülés különös szabályai 39. §
(1)A veszélyes légtérbe annak közzétett üzemideje alatt polgári légijárművel történő berepülés és átrepülés, csak a betegszállítással és az élet mentésével kapcsolatos repülések végrehajtásakor engedélyezett.
(2)A veszélyes légterekbe történő berepüléshez – a
(3)és
(4)bekezdésben foglaltak szerint – a lövészeti tevékenység esetén az illetékes lövészetvezető, lőtéri repülésvezető, más tevékenység tekintetében a repülésvezető, vagy a légtérben folyó tevékenység koordinációjáért felelős személy engedélye szükséges.
(3)A veszélyes légtérbe berepülő polgári légijárműnek az engedélyt a veszélyes légtérbe történő berepülés vagy átrepülés előtt legalább 5 perccel kell beszerezni az illetékes polgári ATS egységtől.
(4)A polgári légijárművek számára az illetékes polgári ATS egység lövészeti tevékenység esetén az illetékes lövészetvezetőtől, lőtéri repülésvezetőtől, más tevékenység tekintetében a repülésvezetőtől, valamint a légtérben folyó tevékenység koordinációjáért felelős személytől szerzi be.
(5)A polgári légijármű a veszélyes légtér elhagyásakor az illetékes ATS egységen keresztül tájékoztatja a
(2)bekezdésben meghatározott illetékes személyt a veszélyes légtér elhagyásának helyéről és idejéről. 27. Helyzetjelentések 40. §
(1)Az ellenőrzött légtérbe történő berepülést követő azonosítás után a légijármű a további helyzetjelentési kötelezettség alól mentesül.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározottaktól függetlenül a repülési magasságra vonatkozó információt a rádióösszeköttetési csatorna- vagy frekvenciaváltást követően az első összeköttetésbe bele kell foglalni.
(3)A légijárműnek a helyzetjelentések adását akkor kell folytatnia, ha
  1. a)arra az ATC utasítást ad;
  2. b)a légijármű a FIR határt átrepüli; vagy
  3. c)tájékoztatást kapott arról, hogy az ATS felderítő szolgáltatás befejeződött vagy a radarkapcsolat elveszett.
(4)A helyzetjelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
  1. a)a légijármű azonosító jele,
  2. b)a légijármű helyzete,
  3. c)a légijármű magassága,
  4. d)a jelentőpont átrepülésének tényleges időpontja.
(5)Ha a légijármű számára kijelölt sebesség tartását írták elő, a légijárműnek a helyzetjelentésekbe a kijelölt sebességet is bele kell foglalnia. A kijelölt sebességet, valamint a nehéz turbulencia kategóriába tartozó légijármű esetén a „Heavy” szót a rádió összeköttetési csatorna- vagy frekvenciaváltást követően az ATC egységnek szóló első jelentésbe is bele kell foglalni.
(6)A beszédüzemű helyzetjelentések tartalmát a légiforgalmi szolgálati rendeletben meghatározottak szerint kell összeállítani.
(7)Az ellenőrzött légtéren belül a légijárműnek helyzetét fontos ponthoz, földi navigációs berendezéshez vagy repülőtérhez viszonyítva kell jelentenie. 28. Az RNAV útvonalon történő üzemeltetés 41. §
(1)Az RNAV útvonalon vagy a szabad útvonalon történő üzemeltetésnek meg kell felelnie a European Aviation Safety Agency AMC 20-4 B-RNAV-ra vonatkozó előírásainak.
(2)Az RNAV vagy a szabad útvonalon történő repülés megkezdése előtt és az azokon történő üzemeltetés során a légijármű vezetőnek meg kell bizonyosodnia a légijármű RNAV rendszerének megfelelő működéséről. Ez magában foglalja annak ellenőrzését, hogy: a) a repülési útvonal megfelel-e a légiforgalmi irányítói engedélynek, és b) a légijármű navigációs képessége legalább B-RNAV-nak megfelelő-e.
(3)Ha a navigációs képesség nem felel meg a B-RNAV követelményeknek, és ezért a légijármű nem képes repülését az RNAV útvonalon megkezdeni, vagy nem tud az érvényes légiforgalmi irányítói engedély szerint tovább repülni, amint lehetséges, a légijárműnek módosított engedélyt kell kérnie.
(4)Az ATC módosított engedélyre vonatkozó eljárását a jelentett meghibásodás és a forgalmi helyzet határozza meg.
(5)Ha nem lehetséges a légijármű további üzemeltetése az érvényes ATC engedélynek megfelelően, ezt a tényt a légijárműnek jelentenie kell az ATC felé.
(6)A légiforgalmi irányító ebben az esetben radarvektorálást alkalmazhat vagy VOR/DME berendezések segítségével követhető útvonalat határoz meg. 29. Összeköttetések 42. §
(1)A légiforgalmi irányítás alatt álló légijármű frekvenciaváltás utáni első hívásának a következőket kell tartalmaznia:
  1. a)a hívott állomás megnevezése;
  2. b)a légijármű hívójele, és nehéz turbulencia kategóriába tartozó légijárművek esetén a „Heavy” kifejezés;
  3. c)magasság, beleértve az éppen keresztezett és engedélyezett magasságot is, ha a légijármű nem az engedélyezett magasságot tartja;
  4. d)a légijármű sebessége, ha az ATC sebesség szabályozást alkalmaz.
(2)Ha az összeköttetés megszakadása miatt lehetetlenné válik az
(1)bekezdésben meghatározottak végrehajtása, a légijármű vezetőnek a 30. alcímben a rádióösszeköttetés elvesztése esetére előírt eljárásokat és a
(3)és
(4)bekezdésben meghatározott megfelelő eljárást kell végrehajtania, valamint ha a légijármű ellenőrzött repülőtér repülőtéri forgalmában vesz részt, figyelnie kell a látjelek útján is adható utasításokra.
(3)VMC esetén a légijárműnek:
  1. a)a transzponderét 7600 kódra kell állítania,
  2. b)folytatnia kell repülését VMC között,
  3. c)le kell szállnia a legközelebbi alkalmas repülőtéren,
  4. d)jelentenie kell a leszállást a leggyorsabb módon az illetékes légiforgalmi irányító egységnek,
  5. e)ha a légijármű úgy ítéli meg, akkor be kell fejeznie az IFR repülést az
(4)bekezdésben meghatározottnak megfelelően.
(4)Műszeres meteorológiai körülmények esetén, valamint ha az IFR légijármű úgy ítéli meg, hogy nem célszerű a
(3)bekezdés b)–
  1. d)pontjában leírtakat végrehajtani, a légijárműnek:
  2. a)abban a légtérben, ahol eljárás elkülönítést alkalmaznak, és a légijármű az összeköttetés megszakadásának észlelését követően nem tudja a kötelező jelentőpont átrepülését jelenteni, 20 percig tartania kell az utoljára kiadott sebességet és magasságot, vagy – ha az magasabb – a minimális repülési magasságot, ezt követően folytatnia kell repülését a benyújtott repülési tervben szereplő magasságon és sebességgel;
  3. b)abban a légtérben, ahol ATS felderítő rendszert használnak az ATC nyújtásakor, 7 percig tartania kell az utoljára kiadott sebességet és magasságot, vagy – ha az magasabb – a minimális repülési magasságot, és ezt követően folytatnia kell repülését a benyújtott repülési tervben szereplő magasságon és sebességgel;
  4. c)a vektorálás alatt álló vagy engedélyhatár megjelölés nélkül, párhuzamos kitéréssel RNAV szerint üzemeltett légijárműnek, a minimális repülési magasság figyelembevételével, a lehető legrövidebb úton – de nem később, mint a következő fontos pontnál – vissza kell térnie az érvényes repülési tervében szereplő útvonalára;
  5. d)ha a rendeltetési repülőtérre közzétett STAR, TRANSITION vagy valamely műszer szerinti megközelítési eljárás végrehajtására utasították, a légijárműnek – nyugtázást követően – folytatnia kell az eljárást annak magassági profilját követve, majd végre kell hajtania a végső megközelítést a használatos futópályára;
  6. e)ha a
  7. d)pontban meghatározott utasítást nem kapott, vagy azt nem nyugtázta, folytatnia kell repülését az érvényes repülési terv szerint a rendeltetési repülőteret kiszolgáló navigációs berendezésig, pontig, vagy kijelölt várakozási pontig, és – ha a
  8. g)pontban előírtak érdekében erre szükség van – várakoznia kell a süllyedés megkezdéséig; f ) az
  9. e)pontban megadott navigációs berendezés vagy pont felett meg kell kezdenie a süllyedést a korábban vett és nyugtázott várható bevezetési időben – ha ilyet kapott – vagy az érvényes repülési tervből számított érkezési időben;
  10. g)végre kell hajtania a navigációs berendezésre vagy pontra előírt SID-et; és
  11. h)le kell szállnia – ha lehetséges – az f ) pontban megadott várható bevezetési időtől vagy a számított érkezési időtől számított 30 percen belül, attól függően, hogy melyik a későbbi.
(5)A
(4)bekezdés
  1. b)pontja szerinti 7 perc akkor kezdődik – attól függően, hogy melyik esemény következik be később –:
  2. a)amikor a légijármű olyan utasítást vett, hogy hagyja el a helyzetjelentések adását, vagy kötelező jelentőponttal nem kijelölt útvonalon üzemel, és
  3. aa)az utoljára kijelölt magasságot vagy minimális repülési magasságot elérte, vagy
  4. ab)transzponderét 7600 kódra állította, vagy
  5. b)ha kötelező jelentőpontokkal kijelölt útvonalon üzemel és a helyzetjelentések elhagyására szóló utasítást nem kapott, és
  6. ba)az utoljára kijelölt magasságot vagy minimális repülési magasságot elérte, vagy
  7. bb)amikor az általa előzőleg a következő kötelező jelentőpontra jelentett számított időponttól, vagy
  8. bc)a kötelező jelentőpont feletti helyzetjelentés kimaradásának időpontjától. 30. Rádióösszeköttetés elvesztése esetén követendő eljárások 43. §
(1)Ha egy légijármű nem képes összeköttetést létesíteni az illetékes ATS egységgel a kijelölt frekvencián, ellenőriznie kell a beállított frekvenciát, valamint a rádióberendezés megfelelő működését. A vevőkészülék működése az egyéb rádió-közleményváltások vagy folyamatos rádióadások (VOLMET, ATIS) figyelésével ellenőrizhető.
(2)Ha a rádiókészülék adó és vevő egységei megfelelően működnek, de az összeköttetés felvétele akadályba ütközik (pl. földrajzi viszonyok miatt), a légijárműnek az érintett frekvencián működő egyéb légijárműveket fel kell kérnie a közvetítésre a légijármű és az illetékes ATS egység között. Ha az eljárás sikertelen, a légijárműnek meg kell próbálnia összeköttetést létesíteni az ATS más egysége által használt frekvencián és azt fel kell kérnie a közlemény továbbítására. Ha a kísérlet eredménytelen, a légijárműnek meg kell próbálnia a rádióösszeköttetés felvételét egyéb ATS egységgel.
(3)Ha a fedélzeti rádióvevő vagy adóberendezés meghibásodott és a légijármű transzponderrel rendelkezik, 7600 kód beállításával kell jeleznie a rádióhibát.
  1. § Ha egy légijármű állomás vevőkészülék hiba miatt nem tud összeköttetést létesíteni, a „VAKADÁS VEVŐKÉSZÜLÉK HIBA MIATT”(„TRANSMITTING BLIND DUE TO RECEIVER FAILURE”) kifejezést követően jelentéseket kell továbbítania a használatos frekvencián a tervezett időpontokban vagy földrajzi helyeken. A közlemény leadása után azt teljes terjedelmében meg kell ismételni, és közölni kell a következő adás tervezett időpontját. V. FEJEZET LÉGIFORGALMI TANÁCSADÓ ÉS REPÜLÉSTÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLATOK
  2. §
(1)A légiforgalmi tanácsadó szolgálat valamint a repüléstájékoztató szolgálat felelősségét a légiforgalmi szolgálati rendelet 43. §-a határozza meg.
(2)A kizárólag légiforgalmi tanácsadó szolgáltatásban részesített légijármű esetében a légijármű parancsnoka felelős a repülési terv bármilyen javasolt változtatásával összefüggő döntés meghozataláért.
(3)A légiforgalmi tanácsadó szolgáltatásban részesülő légijármű jogosult eldönteni, hogy a javasolt változtatást végrehajtja-e. Az elhatározásról haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett ATS egységet.
(4)A légiforgalmi tanácsadói légtérben üzemeltetett légijármű repülési profilját az illetékes ATS egység hozzájárulása nélkül is megváltoztathatja, de a megváltoztatás előtt erről tájékoztatnia kell az illetékes ATS egységet, és meg kell várnia a tájékoztatás nyugtázását, vagy az ezzel kapcsolatos esetleges tanácsot.
(5)Ellenőrzött légtéren kívüli repülés esetén a repülési terv benyújtása a repüléstájékoztató szolgáltatás biztosítására vonatkozó kérésnek minősül.
(6)Az ellenőrzött légtéren kívül üzemeltetett, repülési tervet be nem nyújtott légijármű repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot nem vehet igénybe, és tájékoztatást csak külön kérésre kaphat, továbbá az ATS egységek a légijárművet nem tekintik ismert forgalomnak.
(7)A kért tájékoztatás nem helyettesíti a SERA rendelet melléklet
  1. szakasz
  2. pont b) alpontjában meghatározott, repülésre történő megfelelő földi felkészülést.
(8)Ellenőrzött légtéren kívül VFR szerint működő légijárműnek ATS felderítő berendezésen alapuló forgalmi tájékoztatást vagy tanácsadást – repülési terv benyújtásától függetlenül – külön kell kérnie.
(9)A repülési tervet be nem nyújtott légijárműnek kijelölt egyedi SSR kód nem jelenti azt, hogy az ATS egységek a légijárművet nyomon követik.
(10)Az ellenőrzött légtéren kívül, VFR szerint működő légijármű csak a felderítő berendezések által észlelt légijárműről kaphat ATS felderítő berendezésen alapuló forgalmi tájékoztatást. VI. FEJEZET LÉGIJÁRMŰ ÜZEMELTETÉSE NEM ELLENŐRZÖTT REPÜLŐTÉREN ÉS NEM ELLENŐRZÖTT LÉGTÉRBEN 46. §
(1)Ha a nem ellenőrzött repülőtéren nincs AFIS egység, a megközelítést és leszállást a SERA rendelet melléklet 3. szakaszában meghatározott általános szabályok szerint kell végrehajtani.
(2)A repülési tervet benyújtott és FIC-cel rádióösszeköttetést tartó légijárműnek tájékoztatnia kell a FIC-et:
  1. a)ha a légijármű a repülési tervben közölt útvonalától 5 km-nél nagyobb távolságra eltérni szándékozik;
  2. b)ha a FIR-határra számított idő 5 perccel, vagy több mint 5 perccel eltér attól, amit a FIC részére korábban közöltek;
  3. c)a felszállásról, ha az indulási repülőtéren AFIS-t nem nyújtanak; és
  4. d)ha ilyenre sor kerül, a repülési terv levegőből történő lezárásáról.
(3)A repülés végrehajtásakor különös gonddal kell megközelíteni a helyi ATS egységgel nem rendelkező repülőteret és a vitorlázó légteret.
(4)Azon a nem ellenőrzött repülőtéren, ahol AFIS-t nem nyújtanak, a repülőtér működésére vonatkozó információt a repülőtér által közzétett frekvencián vagy más közzétett elérhetőségen kell kérni.
(5)Azon a nem ellenőrzött repülőtéren, ahol AFIS-t nem nyújtanak és Drop Zone légtér van kijelölve, a légtér határánál a koordinációs szervezet javaslatára a légijárműnek várakoznia kell, ha a várakoztatás a gyakorló ejtőernyős dobás vagy gyakorló műrepülés biztonságos végrehajtása érdekében szükséges.
(6)A
(4)bekezdésben meghatározott repülőtéren történő leszálláskor a SERA rendelet melléklet SERA.4020 pont
  1. d)alpontjában meghatározott eset kivételével, a tényleges leszállást követően, az érkezési jelentést a SERA rendelet melléklet SERA.4020 pont
  2. a)alpontjában meghatározott módokon kívül telefonon vagy az erre a célra kialakított elektronikus alkalmazással közölni kell a FIC-cel.
(7)Rádióval fel nem szerelt VFR légijárműnek útvonalrepülés végrehajtása során el kell kerülnie a TIZ-eket.
(8)Ballonrepülések, mezőgazdasági repülések, vitorlázó repülések körzeti összeköttetéseire, valamint levegő-föld rádióösszeköttetési célokra az AIP-ben vagy a VFR Manualben közzétett, vagy az ilyen közzététel hiányában a repülőtér üzemeltetője által megadott frekvenciák használhatók.
(9)AFIS egységgel rendelkező repülőtéren történő üzemeltetés és az AFIS szolgáltatás részletes szabályait az Ötödik Rész határozza meg. VII. FEJEZET JOGELLENES BEAVATKOZÁS 47. §
(1)Ha a jogellenes beavatkozás alatt álló légijármű az ATS-t nem tudja értesíteni, lehetőségei szerint végre kell hajtania a következőket:
  1. a)ha a légijármű nem tudja folytatni útját a közös repülési szabályok és a SERA rendelet melléklet 11. szakasz SERA.11001 pontjának
  2. b)alpontjában leírtak szerinti repülőtérre, meg kell kísérelnie a kijelölt útirány és magasság tartását, amíg ATS egységet nem tud értesíteni vagy radar fedésterületre nem ér; vagy
  3. b)ha a légijárműnek a kijelölt útvonaltól vagy magasságtól el kell térnie, és erről ATS egységet nem tud tájékoztatni, a légijárműnek, amint lehetséges:
  4. ba)meg kell kísérelnie figyelmeztető adás leadását a használt VHF csatornán, vagy a VHF kényszerhelyzeti frekvencián (121,5 MHz), vagy más megfelelő csatornán, egyéb berendezéseket is – úgymint transzponder, adatkapcsolatok – használhat, ha a körülmények lehetővé teszik, kivéve, ha a fedélzeten lévő körülmények másra kényszerítik; és
  5. bb)az IFR repülések részére rendes körülmények között használt utazómagasságoktól FL410 felett 1000 lábbal (300
  6. m)eltérő magasságon, vagy FL410-en és alatta 500 lábbal (150
  7. m)eltérő magasságon kell repülnie.
(2)A transzponderrel felszerelt, jogellenes beavatkozás alatt álló légijármű által követendő eljárást az
  1. melléklet és a légiforgalmi szolgálati rendelet, valamint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organisation, a továbbiakban: ICAO) PANS-OPS (Doc 8168) kiadványa határozza meg. VIII. FEJEZET JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK
  2. Kényszerhelyzet
  3. §
(1)A kényszerhelyzetbe került légijárműnek a kényszerhelyzetet jelentenie kell a repülés során használt rádióösszeköttetési csatornán.
(2)Ha a jelentés megtételére nincs mód, a kényszerhelyzetről szóló jelentés a 121,5 MHz nemzetközi kényszerhelyzeti frekvencián is továbbítható vagy a kényszerhelyzet jelzésére a transzponder is felhasználható.
(3)A légijárműnek a kényszerhelyzet megszűnését azonnal jelentenie kell.
(4)Ha egy ellenőrzött repülést végrehajtó légijármű hirtelen dekompresszió vagy egyéb meghibásodás következtében kényszersüllyedést hajt végre, a légijárműnek – ha lehetőség van rá – a következők szerint kell eljárnia:
  1. a)a kényszersüllyedést megelőzően olyan fordulót kell végrehajtania, amely a számára kijelölt útvonaltól/ útiránytól eltér;
  2. b)a lehető legkorábbi időpontban tájékoztatnia kell a megfelelő ATC egységet a kényszersüllyedésről;
  3. c)a transzpondert a 7700-as kódra kell állítania, és ha CPDLC rendszerrel rendelkezik, ki kell választani a kényszerhelyzeti módot;
  4. d)be kell kapcsolnia a légijármű külső fényeit;
  5. e)látással és – ha rendelkezik – ACAS-szal figyelnie kell az összeütközési veszélyt jelentő forgalmat; f ) szándékairól egyeztetnie kell az illetékes ATC egységgel.
(5)A légijármű nem süllyedhet azon közzétett minimális magasság alá, amely még biztosítja az 1000 láb (300 m), vagy hegyvidéken 2000 láb (600 m) függőleges távolságot az adott területen lévő valamennyi akadály fölött. 32. Repülésre veszélyes meteorológiai jelenségek 49. §
(1)A SERA rendelet melléklet
  1. szakasz
  2. pontja szerinti jelentést különleges légi jelentés formájában kell továbbítani, amelynek tartalmi elemeire a SERA rendelet melléklet
  3. függelék 1.1.1 pontjában meghatározottakat kell alkalmazni.
(2)A vulkáni tevékenységnek, vulkáni hamunak esetlegesen kitett útvonalakon üzemeltetett légijárműveket a 2. mellékletben szereplő „Vulkáni tevékenységről szóló különleges légi jelentés” űrlappal kell ellátni.
(3)A szélnyírást a légiforgalmi szolgálati rendeletben foglaltak szerint kell jelezni.
(4)Ha az ellenőrzött légijármű olyan kedvezőtlen időjárási körülmények közé kerül, amelyek várhatóan arra kényszerítik, hogy kitérést kezdeményezzen az előírt útvonaltartás határain kívülre, ezt kellő időben jelentenie kell az ATC-nek az esetlegesen szükséges koordináció érdekében. A légijárműnek a kitérési szándékát a lehető leghamarabb jelentenie kell azon pont fölé érkezése előtt, amelynél a légijármű várhatóan eltér majd a kijelölt repülési pályától, megadva a kívánt forduló irányát, valamint a légi útvonal tengelyétől vagy az előírt útiránytól való eltérés számított távolságát. 33. Magasságtartási képesség elvesztése az EUR RVSM légtérben 50. §
(1)A légijárműnek a lehető leghamarabb jelentenie kell az ATC-nek, ha az EUR RVSM légtérre előírt magasságtartási képessége nem tartható. Ebben az esetben a légijárműnek módosított ATC engedélyt kell beszereznie, lehetőség szerint még azelőtt, hogy eltér a számára engedélyezett útvonaltól, magasságtól. Ha az eltérés előtt módosított ATC engedély beszerzésére nincs mód, azt a légijárműnek az eltérést követően a lehető leghamarabb be kell szereznie.
(2)A légiforgalmi irányítónak figyelembe kell vennie, hogy az EUR RVSM légtéren belül valamely repülés közbeni váratlan esemény – különösen a légijármű magasságtartó berendezésének meghibásodása, vagy turbulens légköri viszonyok – közvetlenül befolyásolhatja egy adott vagy több más légijármű EUR RVSM légtéren belül megkövetelt magasságtartási pontosságát.
(3)Az EUR RVSM légtérben üzemeltetett, RVSM engedélyezett légijárműnek jelentenie kell, ha a légijármű a továbbiakban nem elégíti ki az EUR RVSM légtérre előírt RVSM MASPS-t, amelyet az ATC a továbbiakban nem tekinthet RVSM képességűnek.
(4)A légijárműnek a lehető leghamarabb tájékoztatnia kell az ATC-t az RVSM MASPS-nak megfelelő működést biztosító berendezés ismételten helyes működéséről.
(5)A légijárműnek tájékoztatnia kell az ATC-t, ha az EUR RVSM légtérben üzemeltetett légijármű időjárás vagy más légijármű keltette erős turbulenciát tapasztal, és megítélése szerint az hatással lesz a légijármű számára engedélyezett magasságtartásra. 34. Légiforgalmi esemény jelentése 51. §
(1)A légijárműnek a légiforgalmi eseményt jelentenie kell az érintett ATS egység részére a légiforgalmi szolgálatok ellátásával kapcsolatos különleges események – különösen légijárművek meg nem engedett közelsége, akadály a futópályán, futópálya-sértés, hibás eljárások, be nem tartott eljárások vagy a földi berendezések üzemzavara által okozott, a légijárműre veszélyt jelentő egyéb komoly nehézségek – észlelése esetén.
(2)A légiforgalmi eseményről – futópálya-sértéssel vagy futópályán lévő akadállyal kapcsolatos esemény kivételével – a 3. mellékletben meghatározott „Légiforgalmi Esemény Jelentés Űrlapot” kell kitölteni.
(3)A
(2)bekezdés szerinti űrlapon AIRPROX jelentés jelölése esetén a jelentést azonnal le kell adni rádión.
(4)Az ACAS elkerülési javaslata alapján végrehajtott manőverek esetén az ellenőrzött légijárműnek jelentenie kell a kiadott ATC engedélytől történő eltérést, valamint hogy ezt ACAS javaslatra hajtotta végre.
(5)A légijárműnek jelentenie kell, ha ismételten visszatér a korábbi ATC engedélyben foglaltakhoz, vagy ha az ACAS javaslatra végrehajtott manővert követően kiadott módosított ATC engedélyt nem tudja végrehajtani egy másik ACAS elkerülési javaslat miatt. 35. Madárral történő ütközés 52. §
(1)A légijárműnek jelentenie kell az illetékes repülőtéri ATS egység számára, ha a le- vagy felszállás során madárral ütközött.
(2)Leszálló légijármű esetén a jelentést a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodájában rendelkezésre álló madárütközést bejelentő formanyomtatvány (Bird Strike Reporting Form, a továbbiakban: BSRF) kitöltésével írásban is meg kell tenni, lehetőség szerint közvetlenül a leszállást követően.
(3)Ha az esemény felszállás után következik be és a légijármű nem tartja szükségesnek a repülés megszakítását, rádión értesítenie kell az illetékes repülőtéri ATS egységet, majd a rendeltetési repülőtéren ki kell töltenie a BSRF-t. A légijármű üzembentartójának biztosítania kell a kitöltött BSRF-nek az indulási repülőtér üzembentartójához történő továbbítását.
(4)Ha a légijármű nem le- vagy felszállás során ütközik madárral, az eseményt – az ütközés helyének megjelölésével – a rendeltetési repülőtéren kell jelentenie az illetékes repülőtéri ATS egység számára. IX. FEJEZET HELYI ELŐÍRÁSOK 36. Nyelvhasználat 53. §
(1)Ellenőrzött légtéren belül a légijárműnek a polgári ATS egységekkel a rádióösszeköttetést elsősorban angol nyelven kell tartania, a magyar nyelv használata megengedett. Ellenőrzött légtéren kívül a légijármű a rádióösszeköttetést az ATS egységgel mindkét nyelven egyformán tarthatja. ATS egységgel nem rendelkező repülőtéren a magyar nyelv használata elsődleges, illetve amennyiben a repülőtér közzétette, a rádióösszeköttetés angol nyelven tartható.
(2)A közleményváltási eljárásokat az ICAO Annex
  1. II. kötete szerint kell végrehajtani, a rádióösszeköttetés során a légiforgalmi szolgálati rendeletben meghatározott kifejezéseket kell alkalmazni.
  2. Mértékegységek
  3. §
(1)A repülések végrehajtása és a légiforgalmi szolgálatok ellátása során a 4. mellékletben meghatározott mértékegység-rendszert kell használni.
(2)Az ATS egységek a kétoldalú rádióösszeköttetés során a
  1. melléklet „C” oszlopában szereplő mértékegységeket kizárólag a légijármű kezdeményezésére alkalmazhatják.
  2. Időjárási minimumok
  3. § A légijármű parancsnoka felelős a repülőtéren történő le- és felszállás során az azzal összefüggésben előírt összes időjárási minimum betartásáért.
  4. Az államhatár átrepülése
  5. §
(1)A légijárműnek Magyarország államhatárának átrepülését Budapest FIR közzétett ki- és belépő pontjára kell terveznie, és – időjárási, kényszerhelyzeti körülmény vagy eltérő ATC engedély kivételével – ennek megfelelően kell végrehajtania.
(2)A légijármű parancsnokának a repülés tervezése során figyelembe kell vennie az adott légtérre, és államhatár átrepülése esetén az érintett szomszédos ország FIR-határ keresztezésre vonatkozó rendelkezéseit.
(3)Budapest FIR-be belépő VFR szerint működő légijárműnek legkésőbb 10 perccel a FIR-határ keresztezése előtt az illetékes ATS egységet tájékoztatnia kell a berepülés körülményeiről.
  1. Terepre szállás
  2. § A terepre szállást a légiközlekedésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a repülőtéren vagy leszállóhelyen kívül történő fel- és leszállás szabályai szerint kell végrehajtani. X. FEJEZET KATONAI LÉGIFOLYOSÓ
  3. A katonai légifolyosó működési ideje
  4. §
(1)Állami légijármű a katonai légifolyosókban a közzétett működési időszakban repülhet.
(2)A közzétett működési időszakon belüli tényleges működési időszakról a Magyar Honvédség tájékoztatja Budapest ATS Központot a végrehajtást megelőző nap helyi idő szerint 16.00 óráig.
(3)A tényleges működési időszakban minden egyes légifolyosó szakasz aktív vagy nem aktív működési állapotáról a Magyar Honvédség tájékoztatja Budapest ATS Központot.
(4)A katonai légifolyosókat, valamint azok közzétett működési időszakait az AIP határozza meg.
  1. A katonai légifolyosó GAT szabályok szerint működő légijárművel történő átrepülése
  2. §
(1)A légijármű vezetője a repülést megelőzően köteles előzetesen tájékozódni a tervezett repülési útvonal által érintett katonai légifolyosó és légifolyosó szakasz vagy szakaszok tényleges működési időszakairól. Tájékoztatást a Budapest ATS Központtól kérhet.
(2)A légijárműnek a katonai légifolyosóba történő belépés előtt legalább 5 perccel be kell szereznie a FIC illetékes egységétől a katonai légifolyosó és légifolyosó szakasz vagy szakaszok aktív vagy nem aktív működési állapotára vonatkozó tájékoztatást. A tájékoztatás kérésekor a légijárműnek közölnie kell a repülés során érintett katonai légifolyosó, és légifolyosó szakasz azonosítóját és az átrepülés tervezett be- és kilépésének időpontját.
(3)A ténylegesen működő katonai légifolyosó valamely légifolyosó-szakaszát a légijármű kizárólag abban az esetben repülheti át, ha egyértelmű tájékoztatást kapott arról, hogy az átrepülni kívánt légifolyosó szakasz nem aktív működési állapotú, és a légijárművezető számítása szerint az átrepülés a nem aktív működési időszakon belül végrehajtható.
(4)Aktív működési állapotú katonai légifolyosó szakaszba a feladatban részt vevő légijárművek és a
(8)bekezdésben említettek kivételével tilos berepülni.
(5)A katonai légifolyosó szakasz átrepülése során a légijárműnek kétoldalú rádióösszeköttetést kell tartania a FIC illetékes egységével, és a katonai légifolyosó szakasz átrepülésének megkezdését és befejezését jelenteni kell a FIC illetékes egységének. A katonai légifolyosó szakasz átrepülését a legrövidebb időn belül és a legrövidebb útvonalon kell végrehajtani.
(6)A kétoldalú rádióösszeköttetés megszakadása esetén a légijárműnek a lehető legrövidebb időn belül a katonai légifolyosó szakaszt el kell hagynia, valamint erről a FIC illetékes egységét értesítenie kell.
(7)A rádióösszeköttetés megszakadásának tényét a FIC-nek haladéktalanul jeleznie kell a katonai légvédelmi irányító szolgálatnak.
(8)A légvédelmi irányító szolgálat biztosítja a betegszállítással és az élet mentésével kapcsolatos repülések, a kutató-mentő, a közrendet és a közbiztonságot súlyosan sértő cselekmények felszámolására irányuló rendészeti célú repüléseket, valamint a kényszerhelyzetben lévő légijármű biztonságos átrepülését a katonai légifolyosókban.
  1. Együttműködés a katonai légvédelmi irányító szolgálat és a Budapest ATS Központ között
  2. § A katonai légvédelmi irányító szolgálat és Budapest ATS Központ a katonai légifolyosók igénybevételének tényleges idejére vonatkozó tájékoztatások módját és eljárásait együttműködési megállapodásban rögzítik. HARMADIK RÉSZ KÜLÖNLEGES REPÜLÉSI SZABÁLYOK XI. FEJEZET LÁTVAREPÜLÉSI SZABÁLYOK
  3. A VMC értékei
  4. §
(1)A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló rendelet szerinti F és G osztályú légtérben legfeljebb 900 m (3000 láb) AMSL vagy 300 m-rel (1000 láb) a terep felett, a magasabb érték betartásával, felhőkön kívül, a felszín látásával kizárólag helikopterrepülések hajthatók végre.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott repülések a következő feltételekkel hajthatók végre:
  1. a)legfeljebb 800 m-re csökkent látótávolság mellett üzemeltethetők helikopterek, ha a repülést olyan sebességgel hajtják végre, amely lehetővé teszi az egyéb forgalom vagy akadályok időbeni észlelését és az összeütközés elkerülését;
  2. b)800 m alatti látótávolság mellett csak különleges esetekben hajthatók végre repülések, így különösen légi kutató-mentő, a betegszállítással és életmentéssel kapcsolatos – beleértve az átültetendő szervek, vérplazma és gyógyszerek szállítását – repülések, légi tűzoltás vagy az állami légijárművel végrehajtott OAT szabályok szerinti repülések. 45. Éjszakai VFR repülések 62. § A SERA rendelet melléklet 5. szakasz SERA.5005 pont
  3. c)alpontjában meghatározott feltételek teljesülése esetén éjszakai VFR repülés végrehajtható. 46. Repülési magasságok 63. § A SERA rendelet melléklet 5. szakasz SERA.5005. pont f ) alpontját nem kell alkalmazni a munkarepülésekre, az állami légijárművel OAT szabályok szerinti repülési feladatot végrehajtó, valamint a betegszállítással és életmentéssel kapcsolatos repülésekre. 47. Ellenőrzött légtérben végrehajtott VFR repülésekre vonatkozó rendelkezések 64. §
(1)FL195 (5950 m STD) felett tervezett VFR repülések tekintetében:
  1. a)kényszerhelyzetet kivéve, valamint ha az érintett ATC egység eltérően engedélyezi, az FL195 (5950 m STD) feletti VFR repüléseket a Budapest ATS központ előzetes engedélyében meghatározott földrajzi körzeten és magasságtartományon belül kell végrehajtani,
  2. b)ha egy légijármű elveszti a kétoldalú rádióösszeköttetést az illetékes ATC egységgel, követnie kell a 30. alcímben leírtakat, valamint ha nem sikerül a kétoldalú rádióösszeköttetés létrehozása az illetékes vagy a szomszédos ATC egységekkel, a rádióösszeköttetés megszakadásának észlelését követően késedelem nélkül le kell süllyednie az engedélyében szereplő földrajzi körzeten belül és el kell hagynia az ellenőrzött légteret, valamint a 42. §
(3)bekezdésében leírtak szerint kell eljárnia,
  1. c)ha FL195 (5950 m STD) felett, ellenőrzött légtérben VFR szerint működő légijármű a meteorológiai körülmények romlása miatt nem képes VMC között tovább működni, akkor a SERA rendelet Melléklet 8. szakasz 8020 pontjának
  2. d)alpontjában meghatározottak szerint kell eljárnia.
(2)A SERA rendelet melléklet
  1. szakasz SERA.
  2. pontjában meghatározott különleges VFR repülés éjszaka is végrehajtható.
  3. Rádióberendezésre és transzponderre vonatkozó felszereltségi követelmények
  4. §
(1)A 117,975–137,000 MHz frekvenciasávban működő, az egységes európai égbolton belüli beszédüzemű kommunikáció csatornatávolságára vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2012. november 16-i 1079/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti csatornaosztású rádiótávbeszélő üzemmódú rádióberendezéssel kell felszerelni a
(2)bekezdésben foglalt eltéréssel
  1. a)az ellenőrzött légtérben üzemeltetett,
  2. b)az éjszakai VFR repülést végző,
  3. c)az államhatárt keresztező légijárműveket.
(2)C osztályú légtérben 9500 láb AMSL fölött üzemelő légijárművet 8,33 kHz csatornaosztású rádiótávbeszélő üzemmódú rádióberendezéssel kell felszerelni.
(3)Az
(5)bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – a
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább az ICAO Annex
  1. IV. kötet 1.2.
  2. pontja szerinti „A” módú, 4096 kódbeállítási lehetőséggel rendelkező transzponderrel kell felszerelni azt a légijárművet, amely VFR szerint az államhatárt keresztező repülést hajt végre.
(4)A transzpondert a repülés végrehajtása során folyamatosan működtetni kell.
(5)Nem kell „A” módú 4096 kódbeállítási lehetőséggel rendelkező transzponderrel felszerelni az államhatárt keresztező, a légiközlekedési hatóság által engedélyezett versenyen, rendezvényen részt vevő légijárműveket.
(6)A
(7)bekezdésben meghatározott kivétellel az ellenőrzött légtérben vagy a nem ellenőrzött légtérben 4000 láb (1200 m) AMSL felett VFR szerint működő légijárművet nyomásmagasság továbbítási képességgel rendelkező transzponderrel kell felszerelni és azt működtetni kell.
(7)Nem kell nyomásmagasság továbbítási képességgel rendelkező transzponderrel felszerelni a TIZ-ben, a vitorlázó légtérben üzemeltett légijárművet, valamint a FIC-et előzetesen tájékoztató, az indulási repülőtér forgalmi körét, légterét és a vitorlázó légteret elhagyó hajtómű nélküli légijárművet.
(8)A VFR szerint működő légijárműnek – az állami légijárművel OAT repülési szabályok szerinti repüléseket, valamint a betegszállítással és életmentéssel kapcsolatos repülések vagy eltérő előzetes ATC engedély kivételével – legalább a fedélzeti adatokat sugározni képes, alapvető funkciókkal rendelkező „S” módú transzponderrel kell rendelkeznie és azt működtetnie kell, ha olyan ellenőrzött repülőtéren üzemel, ahol az ATC „S” módon alapuló földi ellenőrző rendszert – például A-SMGCS-t – alkalmaz.
(9)A
(8)bekezdésben említett előzetes ATC engedélyt a légijárműnek az illetékes repülőtéri irányító szolgálattól telefonon vagy rádión a felszállást megelőzően kell beszereznie.
(10)A transzpondereket az
  1. mellékletben meghatározottak szerint kell működtetni.
  2. Rádióösszeköttetési követelmények ellenőrzött légtéren kívüli üzemeltetéskor
  3. §
(1)A repülési tervet benyújtott és rádióberendezéssel felszerelt, VFR szerint működő légijárműnek a nem ellenőrzött légtérben történő repülése során – ha a FIC eltérően nem kéri– a repülési terv lezárásáig rádióösszeköttetést kell fenntartania a FIC-cel.
(2)Ha a FIC eltérően nem kéri, a légijármű legalább 15 percenként köteles bejelentkezni.
(3)Ha a légijármű a rádióösszeköttetési csatornán folyamatosan nem tud figyelni, jeleznie kell a figyelés átmeneti felfüggesztését.
(4)Meghatározott időnkénti bejelentkezés esetén a bejelentkezéskor meg kell adni a működés körülményeit, normál működés esetén „Operations normal”, vagyis „Eseménytelen repülés” jelölés megadásával.
(5)A repülőtér forgalmi körét elhagyó és működőképes rádióberendezéssel felszerelt, VFR szerint működő légijárműnek 4000 láb AMSL fölött a FIC-cel fel kell vennie a rádiókapcsolatot.
(6)Az ellenőrzött légtéren kívül, VFR szerint működő légijárműnek a helyzetét kijelölt jelentőpontokhoz, repülőterekhez, vagy ha az nem lehetséges, az ICAO 1:500 000 léptékű légiforgalmi térképen feltüntetett településekhez vagy földrajzi pontokhoz viszonyítva kell jelentenie. XII. FEJEZET IFR SZABÁLYOK
  1. Minimális repülési magasság
  2. § Nem ellenőrzött légtérben a SERA rendelet melléklet
  3. szakasz SERA.
  4. pont b) alpontja alapján az IFR repülésekre megállapított minimális repülési magasság 4000 láb (1200 m) AMSL.
  5. IFR szerint üzemelő légijárműveknek a légiforgalmi szolgáltatás nyújtásával összefüggő felszereltségi követelményei
  6. §
(1)Az IFR szerint működő légijárműnek rendelkeznie kell a repülési feladatnak megfelelő, a légijárművek üzembentartásáról szóló miniszteri rendeletben előírt műszerekkel és navigációs berendezésekkel.
(2)A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló rendeletben „F”, „D” és „C” osztályúként meghatározott légtérben 9500 láb AMSL-en és alatta IFR szerint működő polgári vagy GAT-ként üzemeltetett állami légijárműnek legalább nyomásmagasság továbbítási képességgel rendelkező transzponderrel kell rendelkeznie és azt működtetnie kell.
(3)F, D és C osztályú légtérben az IFR szerint működő polgári vagy GAT-ként üzemeltetett állami légijárműnek legalább a fedélzeti adatokat sugározni képes, alapvető funkciókkal rendelkező „S” módú transzponderrel kell rendelkeznie és azt működtetnie kell, ha: a) 9500 láb AMSL fölött vagy b) olyan ellenőrzött repülőtéren üzemel, ahol az ATC „S” módon alapuló földi ellenőrző rendszert – például A-SMGCS-t – alkalmaz.
(4)A
(3)bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni azon állami légijárművek esetében, amelyek alkalomszerűen, azaz évente 30 órát meg nem haladó időtartamban végeznek IFR GAT repülést, és nyomásmagasság továbbítási képességű transzponderrel rendelkeznek.
(5)Budapest CTA-ban a szabad és a kijelölt ATS útvonalakon IFR szerint működő légijárművet – az állami légijármű kivételével – legalább B-RNAV berendezéssel kell felszerelni. A B-RNAV útvonalon üzemeltetett légijárműnek rendelkeznie kell a B-RNAV követelmények teljesítéséhez szükséges, a légijárműre meghatározott felszereltséggel.
(6)Közelkörzeti RNAV eljárást IFR légijármű akkor hajthat végre, ha az adott eljáráshoz előírt teljesítményű, működő RNAV – B-RNAV, P-RNAV, GNSS alapú RNAV – berendezéssel rendelkezik.
(7)Budapest FIR-ben üzemeltetett polgári merev szárnyú gázturbinás hajtóművel rendelkező légijárművet, amelynek maximális felszálló tömege meghaladja az 5700 kg-ot, vagy maximális engedélyezett utas férőhely kapacitása több mint 19, összeütközési veszélyt jelző fedélzeti rendszerrel, a levegőben történő ütközések elhárítását szolgáló közös légtérhasználati követelmények és üzemeltetési eljárások meghatározásáról szóló 1332/2011/EU bizottsági rendeletben meghatározott ACAS II-vel kell felszerelni és üzemeltetni.
(8)Az RVSM légtérben üzemeltetett légijárműnek – az állami légijármű kivételével – a lajstromozó állam légiközlekedési hatósága által kiadott RVSM engedéllyel kell rendelkeznie. Az RVSM engedély megszerzése érdekében a légijármű üzembentartójának biztosítania kell a légiközlekedési hatóságot arról, hogy:
  1. a)a légijármű, amelyre az RVSM engedélyt kérik, az RVSM üzemeltetéséhez megfelelő, a MASPS ismérveiben előírt függőleges navigációs képességgel rendelkezik,
  2. b)folyamatos légialkalmassági – karbantartási és javítási – gyakorlattal és programokkal rendelkezik, továbbá
  3. c)a hajózó személyzet továbbképzésben részesült az EUR RVSM légtéren belüli működésre vonatkozóan.
(9)A légijármű üzembentartónak biztosítania kell, hogy ahol RCP típust írtak elő, a légijármű a megfelelő RCP engedéllyel rendelkezzen. NEGYEDIK RÉSZ POLGÁRI LÉGIJÁRMŰVEK ELFOGÁSÁNAK SZABÁLYAI 52. Általános intézkedések 69. §
(1)Elfogás végrehajtása során a rádióösszeköttetés felvételekor a 6. mellékletben szereplő hívójeleket kell használni.
(2)Magyarország elfogást irányító katonai szervezeteinek minden körülmények között tekintettel kell lenniük az elfogott légijármű biztonságának biztosítására.
(3)A polgári légijármű részére szükséges utasításokat és intézkedéseket elsősorban az illetékes ATS egységek útján kell kiadni.
(4)Az elfogást irányító szolgálatok és az illetékes ATS egység között azonnali, megbízható összeköttetést kell létrehozni, valamint biztosítani kell a polgári légijármű repülésének tényleges adataira vonatkozó információk azonnali kicserélésének lehetőségét.
(5)Az elfogást végrehajtó légijárműnek ismernie kell az elfogott polgári légijármű általános teljesítményadatait és figyelembe kell vennie azt, hogy az elfogott polgári légijármű műszaki hiba vagy jogellenes beavatkozás miatt veszélyhelyzetben is lehet. 53. Elfogási manőverek 70. §
(1)Az elfogó légijármű manőverezéséhez a SERA rendelet melléklet 11. szakasz SERA.11015 pontjában meghatározott standard módszereket kell alkalmazni, hogy az elfogott légijármű veszélyeztetettsége csökkenjen.
(2)Az elfogott légijármű útját nem szabad oly módon keresztezni, hogy abból veszélyes turbulencia származhasson.
(3)SSR transzponderrel felszerelt, elfogást végző légijárműveknek ki kell kapcsolni a nyomás magasság kijelzés adását – a C módú válaszokat, vagy az S módú AC közlemény elemeket – az elfogás alatt lévő légijármű legalább 20 NM-es (37 km) körzetében annak érdekében, hogy az ACAS-szal felszerelt, elfogás alatt lévő légijármű az elfogó légijárművet ne érzékelje fenyegető összeütközésként, és az ACAS elkerülési javaslata – azaz az RA – alapján ne kezdjen kitérő manővert. 54. Látással történő azonosítási manőverek 71. §
(1)Az elfogó légijármű manőverezéséhez és a polgári légijármű azonosításához a következő módszert kell alkalmazni. Az elfogás I. szakaszában az elfogó légijármű az elfogott légijárművet annak hátsó része felől közelíti meg. Az elfogó kötelék vezére – vagy az elfogó légijármű – az elfogott légijárműtől balra, kissé felette és előtte helyezkedik el az elfogott légijárműtől kezdetben legalább 300 m távolságra, az elfogott légijármű vezetőjének látóterén belül. Bármely más, az elfogásban részt vevő légijármű biztonságos távolságban marad, lehetőleg az elfogott légijármű felett és mögött. Ha az elfogott légijárműhöz viszonyított megfelelő sebességet és repülési helyzetet felvették, az elfogó légijármű szükség szerint végrehajtja a
(2)bekezdésben előírtakat.
(2)Az elfogás II. szakaszában az elfogó kötelék vezére – vagy az elfogó légijármű – azonos magasságon repülve megkezdi az elfogott légijármű óvatos megközelítését. Az elfogó légijármű nem repülhet az elfogott légijárműhöz közelebb, mint ahogy az a szükséges adatok megszerzése céljából feltétlenül szükséges. Az elfogó kötelék vezérének – vagy az elfogó légijárműnek – óvatosnak kell lennie, nehogy megijessze az elfogott légijármű személyzetét vagy utasait. Az elfogó légijárműnek figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy azok a manőverek, amelyek elfogó légijárművek számára természetesek, veszélyesek lehetnek a polgári légijárművek személyzete vagy utasai számára. Az elfogásban részt vevő bármely más légijármű az elfogott légijárműtől biztonságos távolságban marad. Az azonosítás befejezése után az elfogó légijármű a
(3)bekezdésben meghatározottak szerint eltávolodik az elfogott légijármű közeléből.
(3)Az elfogás III. szakaszában az elfogó kötelék vezére – vagy az elfogó légijármű – óvatosan, enyhe süllyedő fordulóval elrepül az elfogott légijárműtől. Az elfogásban részt vevő bármely más légijármű az elfogott légijárműtől biztonságos távolságban marad és csatlakozik a kötelék vezéréhez. 55. Navigációs vezetési manőverek 72. §
(1)Ha a 71. §
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott azonosítási műveletek végrehajtása után az elfogó kötelék vezére – vagy az elfogó légijármű – úgy ítéli meg, hogy az elfogott légijármű repülési útvonalának megváltoztatása szükséges, az elfogó kötelék vezérének – vagy az elfogó légijárműnek – rendszerint az elfogott légijármű bal oldalán, kissé felette és előtte kell elhelyezkedni, hogy annak parancsnoka láthassa a leadott látjeleket.
(2)Az elfogó légijármű parancsnokának meg kell győződnie arról, hogy az elfogott légijármű parancsnoka az elfogást észlelte és nyugtázza a jelzéseket. Ha a jelzések ismétlésével sem sikerül az elfogott légijármű parancsnokának figyelmét felhívni, más jelzési módszerek is használhatók e célra, beleértve utolsó eszközként az utánégető keltette fényhatást, feltéve, ha ennek használata az elfogott légijárműre nem jelent veszélyt.
(3)Ha az időjárási körülmények vagy a domborzati viszonyok szükségessé teszik, megengedett, hogy az elfogó kötelék vezére – vagy az elfogó légijármű – az elfogott légijármű jobb oldalán, kissé felette és előtte helyezkedjen el. Ilyen esetben az elfogó légijármű parancsnokának biztosítania kell, hogy légijárművét az elfogott légijármű parancsnoka folyamatosan, világosan láthassa. 56. Az elfogott légijármű vezetése 73. §
(1)Ha az elfogott légijárművel rádióösszeköttetés létesíthető, a navigációs segítséget és a szükséges információkat rádiótávbeszélőn kell megadni az elfogott légijármű számára.
(2)Ha navigációs vezetést adnak egy elfogott légijármű számára, úgy az elfogott légijármű nem vezethető olyan körülmények közé, ahol a látástávolság a repülés látási körülmények közötti lebonyolításához szükséges minimum alá csökkenhet.
(3)Az elfogó légijármű és az elfogott légijármű köteléket alkot, amelynek parancsnoka az az elfogó légijármű, amelytől az elfogott légijármű az utasításokat kapja.
(4)Az elfogott légijárművektől megkövetelt manőverek nem növelhetik az elfogott légijárműre háruló, már meglévő veszélyeket abban az esetben, ha a légijármű működési jellemzői korlátozottak.
(5)Ha az elfogott légijárművet az átrepült területen le kell szállítani, biztosítani kell, hogy
  1. a)a kijelölt repülőtér alkalmas legyen az érintett légijármű típus biztonságos leszállítására, különösen akkor, ha a repülőteret rendes körülmények között polgári légijármű forgalom céljaira nem használják,
  2. b)a repülőteret körülvevő terep alkalmas legyen a körözés, megközelítés, valamint a megszakított megközelítés végrehajtására,
  3. c)az elfogott légijárműnek elegendő üzemanyaga legyen a repülőtér elérésére,
  4. d)ha az elfogott légijármű polgári szállító légijármű, a kijelölt repülőtér olyan futópályával rendelkezzen, amelynek hosszúsága megfelel egy közepes tengerszinten lévő, 2500 m hosszú pálya hosszának, és hogy a pálya teherbírása elegendő legyen a légijármű súlyának megtartására,
  5. e)lehetőség szerint a kijelölt repülőtér olyan legyen, amelynek részletes leírása a légiforgalmi tájékoztató kiadványban szerepel.
(6)Ha polgári légijárművet ismeretlen repülőtéren való leszállásra utasítanak, elegendő időt kell adni arra, hogy a polgári légijármű előkészülhessen a leszállás végrehajtására, figyelembe véve, hogy egyedül a polgári légijármű parancsnoka tudja megítélni azt, hogy adott időben a futópálya hosszát és a légijármű pillanatnyi tömegét figyelembe véve a leszállási manőver biztonságosan végrehajtható-e.
(7)Rádión kell megadni az elfogott légijármű részére a biztonságos megközelítés és leszállás végrehajtásához szükséges összes tájékoztatást. 57. Levegőben alkalmazott látjelek 74. §
(1)Az elfogó és elfogott légijárműnek pontosan kell alkalmaznia a SERA rendelet melléklet
  1. szakasz SERA.11015 pontjának S11-
  2. táblázatában meghatározott látjeleket, és tudnia kell helyesen értelmezni a másik légijármű által alkalmazott jelzéseket.
(2)Az elfogó légijárműnek figyelnie kell minden, az elfogott légijármű által adott olyan jelzést, amely azt jelzi, hogy az elfogott légijármű veszélyben van vagy segítségre szorul. ÖTÖDIK RÉSZ AFIS EGYSÉGGEL RENDELKEZŐ REPÜLŐTÉREN TÖRTÉNŐ ÜZEMELTETÉS ÉS AFIS SZOLGÁLTATÁS XIII. FEJEZET A REPÜLŐTÉREN TÖRTÉNŐ ÜZEMELTETÉS 58. Általános eljárások 75. §
(1)Ha a rendeltetési repülőtéren AFIS egység működik, a TIZ határának keresztezése előtt legalább 5 perccel a rádióval felszerelt VFR légijárműnek fel kell vennie a rádióösszeköttetést az AFIS egységgel.
(2)A légijárműnek a repülőtér megközelítését, a leszállást és az indulást az AFIS egység tájékoztatásait figyelembe véve kell végrehajtani.
(3)Ha rádióval fel nem szerelt VFR légijármű AFIS egységgel rendelkező repülőtérre kíván repülni, repülését a felszállás előtt egyeztetnie kell az AFIS egységgel.
(4)Az AFIS repülőterek légterében üzemeltetett légijárműnek a repülést a repülőtér helyi tényleges QNH értéke szerint kell végrehajtania.
(5)Annak érdekében, hogy az AFIS egységek a repülőtéri forgalom, valamint a repülőtér légterét átrepülő légijármű számára megfelelő forgalmi tájékoztatást tudjanak nyújtani, a repülési tervet be nem nyújtott induló légijárműnek a következő eljárásokat kell követnie:
  1. a)a repülőtér munkaterületén történő üzemeltetés megkezdéséről, illetve a felszállás végrehajtásáról a légijárműnek az Ötödik Részben meghatározott módon – rádión – kell tájékoztatnia az AFIS egységet. A rádióval fel nem szerelt légijárműnek a működés megkezdését az AFIS egységgel szóban kell egyeztetnie,
  2. b)a repülőtér közelében, valamint kijelölt légterében egyedi légijárművel végrehajtott helyi repülés esetén közölni kell a légijármű hívójelét, típusát, a tervezett indulási és leszállási időt, valamint a feladat jellegét is, valamint
  3. c)a több légijárművel tervezett azonos repülési feladatot végrehajtó sorozatos helyi repülések esetén az AFIS egység számára meg kell adni a feladat jellegét, valamint a működés tervezett/tényleges kezdési és befejezési időpontjait. 76. § A TIZ határánál, vagy felszállásra várakozó légijármű esetén a földön az AFIS egység javaslatára várakoznia kell:
  4. a)a VFR légijárműnek azokon a repülőtereken, ahol műszer szerinti megközelítési eljárások végrehajtása is lehetséges, ha a várakoztatás egy műszer szerinti megközelítést végrehajtó IFR légijármű biztonsága érdekében szükséges,
  5. b)a légijárműnek azokon a repülőtereken, ahol Drop Zone légtér van kijelölve, ha a várakoztatás a gyakorló ejtőernyős dobás vagy gyakorló műrepülés biztonságos végrehajtása érdekében szükséges. 59. Induló és érkező légijármű jelentési kötelezettsége 77. §
(1)A légijárműnek a
(2)és
(3)bekezdésekben meghatározottaknak megfelelően be kell jelentenie szándékait és repülési manővereit annak érdekében, hogy az AFIS egység folyamatosan ismerje a forgalmi helyzetet, valamint hogy megfelelő tájékoztatást tudjon adni a légijárművek számára.
(2)Induló légijármű esetében be kell jelenteni:
  1. a)hajtómű indítási szándékot,
  2. b)felszálláshoz történő gurulási szándékot,
  3. c)használandó futópályát,
  4. d)felszállás utáni útvonalat,
  5. e)felszállásra kész jelentést, f ) a futópályára történő kigurulást és
  6. g)bármely egyéb szándékot vagy manővert, amely egyéb légijárművek forgalmát befolyásolhatja.
(3)Érkező légijármű esetében be kell jelenteni:
  1. a)az érkező légijármű helyzetét, magasságát és érkezésének számított időpontját a kijelölt belépő pontra vagy a repülőtérre;
  2. b)IFR repülés esetén a kért futópályát és a megközelítési eljárást;
  3. c)jobb forgalmi körbe történő belépési szándékot, ha a repülési szabályok szerint bal iskolakörrel kellene a megközelítést és leszállást végrehajtani;
  4. d)várakozás megkezdését vagy befejezését;
  5. e)műszer szerinti megközelítési eljárás megkezdését, vagy belépést a forgalmi körbe; f ) fontos pontok keresztezését, különösen a távoli irányadó átrepülését a műszer szerinti megközelítés során;
  6. g)alapfalra, vagy végső egyenesre történő fordulást;
  7. h)az előtérre vagy a parkolóhelyre gurulást a leszállás után;
  8. i)megszakított megközelítést; és
  9. j)egyéb szándékot vagy manővert, amely más légijárművek működését befolyásolhatja. 60. A repülőtér légterét átrepülő légijármű 78. §
(1)Annak a légijárműnek, amely a TIZ-t leszállási szándék nélkül kíván átrepülni, tájékoztatnia kell a repülőtéri AFIS egységet
  1. a)a légtér határának átrepülése előtt
  2. aa)a helyzetéről és magasságáról,
  3. ab)az útvonalról, valamint a légtér átrepülésének szándékáról,
  4. ac)a számított belépési időről,
  5. ad)a számított kilépési időről, és
  6. ae)ha alkalmazható, a repülőtér vagy kijelölt navigációs berendezés feletti átrepülés számított időpontjáról,
  7. b)ha alkalmazható, a repülőtér vagy kijelölt navigációs berendezés feletti átrepülés tényleges időpontjáról, valamint
  8. c)a TIZ elhagyásának tényleges időpontjáról.
(2)Az érintett légtér átrepülése során a bejelentett magasságot vagy útvonalat megváltoztatni az AFIS egység előzetes tájékoztatása és annak nyugtázása után lehet.
  1. Légijármű gurulása
  2. § Ha a légijármű a repülőtér területén felszálláshoz vagy leszálláshoz nem kapcsolódó gurulást kíván végrehajtani, szándékát be kell jelentenie az AFIS egységnek, amely szükség szerint tájékoztatást ad a lényeges helyi forgalomról.
  3. Várakozás kigurulás előtt
  4. § A futópályára történő kigurulás előtti várakozást a kijelölt váróhelyen kell végrehajtani, ha ilyet kijelöltek. Ha kijelölt váróhely nincs, az AFIS egységtől információt kell kérni a várakozás helyére vonatkozóan. XIV. FEJEZET REPÜLŐTÉRI REPÜLÉSTÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLAT
  5. A repülőtéri repüléstájékoztató szolgálattal kapcsolatos általános eljárások
  6. §
(1)Az AFIS egység rádiótávbeszélő hívójele az AIP-ben vagy a VFR Manualben közzétett hívójel.
(2)A nem ellenőrzött repülőtér AFIS egységének a repülőtéri forgalomra, meteorológiai viszonyokra és a repülőtér mozgási területére vonatkozó tájékoztatásokat kell adnia, valamint riasztó szolgálatot kell nyújtania a repülőtéri forgalomban részt vevő ismert forgalom számára.
(3)Az AFIS egység légiforgalmi irányítói engedélyt nem adhat.
(4)Az AFIS egység feladata az ATC engedélyek beszerzése, valamint ezek továbbítása az érintett légijárművek számára, ha az induló légijármű felszállás után a repülőteret elhagyva, ellenőrzött légtérben tervezi repülését.
(5)Azokon a repülőtereken, ahol műszer szerinti megközelítési eljárások végrehajtása is lehetséges, az AFIS egységnek a VFR légijárművet a TIZ határánál várakoztatnia kell, ha ez a műszer szerinti megközelítést végrehajtó IFR légijármű biztonsága érdekében szükséges.
(6)Az AFIS egység a feladatait a légiforgalmi szolgálati rendelet
  1. melléklet
  2. Függelékében meghatározottakkal összhangban köteles ellátni.
  3. Javasolt futópálya
  4. §
(1)Az AFIS egység a fel- vagy leszállni készülő légijármű számára meghatározott futópályát javasol.
(2)A „JAVASOLT FUTÓPÁLYA” – angol nyelven „SUGGESTED RUNWAY” – kifejezés azt a futópályát jelöli, amelyet az AFIS egység a legmegfelelőbbnek ítél az érintett légijármű számára, figyelembe véve a) a talajszelet, b) a futópálya hosszát, c) a rendelkezésre álló navigációs berendezéseket, és d) a forgalmi helyzetet.
(3)Az AFIS egységnek elsősorban a széliránynak legjobban megfelelő futópályát kell javasolni. A forgalmi helyzet és a rendelkezésre álló megközelítési berendezések figyelembevételével, ettől eltérő pálya használata javasolható.
(4)A légijármű vezetője felelős azért, hogy eldöntse, a javasolt futópálya minden vonatkozásban megfelel-e a biztonságos üzemeltetés követelményeinek, figyelembe véve légijárművének technikai jellemzőit.
(5)Ha az érintett légijármű vezetője, a légijármű jellemzői miatt a javasolt futópályát nem tudja elfogadni, erről tájékoztatnia kell az AFIS egységet. 65. Induló légijármű számára adott tájékoztatások 83. §
(1)Az AFIS egység az előtéren a javasolt futópályára, a talajszélre, a légnyomásra és a lényeges helyi forgalomra vonatkozó tájékoztatást ad.
(2)A futópálya váróhelyén a légijármű „felszállásra kész” bejelentését követően a légijármű „ISMERT FORGALOM NINCS” – angol nyelven „NO REPORTED TRAFFIC” – tájékoztatást vagy ismert forgalomra vonatkozó tájékoztatást kap az AFIS egységtől.
(3)Ha a korábban ismertetett okok miatt a légijármű részére ATC engedély közvetítésére van szükség, az ATC engedélyt legkésőbb ennél a helynél továbbítják. Az ATC engedély továbbítására az „ATC ENGEDÉLYEZI ÖNNEK ...” – angol nyelven „ATC CLEARS YOU TO ...” – kifejezést használják.
(4)A futópályára történő kiguruláskor a „PÁLYA SZABAD” – angol nyelven „RUNWAY FREE” – kifejezéssel tájékoztatja az AFIS egység a légijárművet a felszállás végrehajthatóságáról, vagy ismert forgalomra vonatkozó tájékoztatást ad, ha ez korábban nem volt lehetséges.
(5)Az AFIS egység felszállás után tájékoztatja a légijárművet a szükséges frekvenciaváltásról.
  1. Az induló és leszálló légijármű számára adott tájékoztatások
  2. §
(1)A rádióösszeköttetés első ízben történő felvételekor meg kell adni a következőket:
  1. a)javasolt futópálya,
  2. b)forgalmi tájékoztatás,
  3. c)meteorológiai tájékoztatás és
  4. d)futópálya állapot.
(2)Az AFIS egység javasolhatja az érkező VFR légijárműnek – különösen abban az esetben, mikor IFR légijármű műszer szerinti megközelítést hajt végre vagy a futópálya állapota nem megfelelő –, hogy kijelölt pont felett várakozzon.
(3)Az AFIS egység a hosszúfalon, alapfalon vagy végső egyenesen „PÁLYA SZABAD” – vagy „RUNWAY FREE” – tájékoztatást, vagy a futópályán vagy annak közelében mozgó egyéb légijárművekkel, akadályokkal kapcsolatos információkról ad tájékoztatást.
(4)Az AFIS egység a légijármű leszállása után a futópályán, gurulással kapcsolatos információt adhat.
(5)Az AFIS egység begurulás közben parkolásra vonatkozó információkat adhat meg.
  1. § Az induló vagy leszálló légijármű számára az AFIS akkor továbbítja a „PÁLYA SZABAD” – vagy „RUNWAY FREE” – kifejezést, ha nincs a futópályán légijármű, egyéb jármű vagy akadály, és a futópálya szélétől számított 50 m távolságon belül – vagy ha a futópálya hossza a 900 m-t nem haladja meg, 30 m távolságon belül – nincs várakozó vagy guruló légijármű.
  2. Átrepülő légijármű számára adott tájékoztatások
  3. §
(1)Az átrepülő légijármű számára az AFIS egység következő tájékoztatásokat nyújtja:
  1. a)helyi QNH,
  2. b)forgalmi tájékoztatás, lényeges helyi forgalom,
  3. c)bármely egyéb, a légijármű számára fontosnak ítélt tájékoztatás.
(2)Az átrepülés bejelentésével továbbított repülési tervadat alapján a légijármű számára a rendeltetési repülőtéren történő leszállásig nem biztosítanak automatikusan riasztószolgálatot.
  1. Légijárművek közötti közleményváltások
  2. § Az AFIS egység felkérheti az érintett légijárműveket, hogy közvetlenül tájékoztassák egymást, valamint egymás között koordinálják repülési műveleteiket az összeütközések megelőzése érdekében. Ilyen közvetlen rádióösszeköttetést a légijárművek is kezdeményezhetnek.
  3. Fény- és pirotechnikai jelzések
  4. §
(1)Az AFIS egység, ha egyéb módon nem lehetséges, egy légijármű számára fény- vagy pirotechnikai eszközök segítségével is adhat tájékoztatást.
(2)A szaggatott vörös fényjelek vagy vörös rakéta veszélyről történő figyelmeztetésül szolgálnak a légijárművek számára.
(3)Az ilyen jelzések egyike sem jelent irányítói engedélyt vagy utasítást. HATODIK RÉSZ VFR ELJÁRÁSOK BUDAPEST CTR-BEN ÉS BUDAPEST TMA-BAN 70. Budapest CTR-ben végrehajtott VFR repülések általános eljárásai 89. §
(1)Budapest CTR-ben hajtómű nélküli légijármű nem hajthat végre repülést.
(2)Budapest CTR végső megközelítési területére csak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre történő leszállás, vagy a
(4)bekezdésben meghatározott speciális repülési feladat végrehajtása esetén lehet berepülni.
(3)Budapest CTR végső megközelítési területének határait a 7. melléklet határozza meg.
(4)Speciális repülési feladatnak minősül az állami légijárművel végrehajtott repülés, a kutatás-mentéssel, a betegszállítással és életmentéssel kapcsolatos repülés – beleértve az átültetendő szervek, vérplazma és gyógyszerek szállítását –, a mező- és erdőgazdasági munkavégzés, közegészségügyi légi beavatkozás, teheremelés, légi fényképezési és légi megfigyelési feladatokat végző repülés. 71. VFR repülés végrehajtása Budapest CTR-ben 90. §
(1)A nem ellenőrzött légtérből Budapest CTR-be belépni szándékozó légijárműnek fel kell vennie a rádióösszeköttetést Budapesti Repülőtéri Irányító Toronnyal a CTR-határ átrepülését megelőzően, engedélyt kell kérnie a berepülésre, és tájékoztatást kell adnia arról, ha a légijármű helikopter.
(2)A berepülést kijelölt belépő pontokon kell végrehajtani, kivéve, ha a Budapesti TWR eltérő utasítást ad.
(3)Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre érkező és induló légijármű kizárólag a közzétett pontokon keresztül tervezheti a repülést.
(4)A 37. §
(3)bekezdése szerint Budapest CTR oldalhatárain belül, terepről tervezett felszállás esetén, ha a légiforgalmi irányítói engedély beszerzésére a földön sem rádión, sem telefonon nincs lehetőség, akkor a légijármű a végső megközelítési területen kívül emelkedhet fel legfeljebb 50 m földfelszín feletti magasságig a légiforgalmi irányítói engedély beszerzése érdekében. 72. Megközelítési eljárás a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 91. §
(1)A belépő pont engedélyezett átrepülése után a légijárműnek a TWR utasítása szerint várakoznia vagy közelednie kell, és ezt követően kell végrehajtania a megközelítést és leszállást.
(2)A légijármű maximum 1500 láb (450 m) tengerszint feletti magasságon várakozhat.
(3)A légijárműnek a leszállást a TWR által megadott futópályára vagy a kijelölt helikopter leszállóhelyre kell végrehajtania.
(4)Rádióösszeköttetés megszakadásakor a légijárműnek az ATC engedély szerint kell végrehajtania a megközelítést. Ha nem kapott leszállási engedélyt, a légijárműnek a belépési pont felett kell várakoznia 5 percet, és ezt követően kell végrehajtani a leszállást a futópályára.
(5)Rádióösszeköttetés megszakadása esetén a TWR megkísérli az engedélyek és utasítások továbbítását a SERA rendelet Melléklet 1. Függelékében meghatározott fényjelek segítségével.
(6)A légijárműnek a gurulást a „FOLLOW ME” felvezető gépkocsi utasítása szerint kell végrehajtani, kivéve, ha a TWR eltérő utasítást ad. 73. Induló légijármű 92. §
(1)Induló légijárműnek a felszállást a TWR által megadott futópályáról vagy kijelölt helikopter leszállóhelyről kell végrehajtania.
(2)A légijárműnek a Budapest CTR-t a TWR által adott útvonalengedély szerint kell elhagynia.
(3)Rádióösszeköttetés megszakadása esetén:
  1. a)ha a felszállás előtt szakad meg a rádióösszeköttetés, a légijármű a felszállást nem hajthatja végre; vagy
  2. b)ha felszállás után szakad meg a rádióösszeköttetés, a légijárműnek folytatnia kell a repülést és azt a 42. §
(4)bekezdésében meghatározott, a rádióösszeköttetés elvesztése esetén követendő standard eljárások szerint kell végrehajtania. 74. VFR eljárások Budapest TMA-ban 93. § A Budapest CTR-be belépő vagy onnan induló, 120 csomó vagy annál kevesebb műszer szerinti sebességgel repülő VFR légijárműnek el kell kerülnie Budapest TMA légterét, és repülését Budapest TMA alatt kell terveznie. HETEDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 94. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 95. § Ez a rendelet
  1. a)az egységes európai égbolton a felszállás előtti szakaszban a repülési tervekre alkalmazandó eljárások követelményeiről szóló 2006. július 4-i 1033/2006/EK bizottsági rendelet;
  2. b)a légiforgalmiáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 2010. március 25-i 255/2010/EU bizottsági rendelet;
  3. c)a levegőben történő ütközések elhárítását szolgáló közös légtérhasználati követelmények és üzemeltetési eljárások meghatározásáról szóló 2011. december 16-i 1332/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet;
  4. d)a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2012. szeptember 26-i 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet;
  5. e)az egységes európai égbolton belüli beszédüzemű kommunikáció csatornatávolságára vonatkozó követelmények megállapításáról szóló 2012. november 16-i 1079/2012/EU bizottság rendelet; és f ) az egységes európai égbolton belüli beszédüzemű kommunikáció csatornatávolságára vonatkozó követelmények megállapításáról szóló 1079/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2013. július 10-i 657/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 96. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet. Dr. Seszták Miklós s. k., nemzeti fejlesztési miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.