56/2016. (XII. 22.) NFM rendelete a Magyarország légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól.

56/2016. (XII. 22.) NFM rendelete a Magyarország légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74.  § (2)  bekezdés u)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77.  §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendeletet a) a  Budapest repüléstájékoztató körzet légiforgalmi légtereiben és repülőterein a  repülések végrehajtására, valamint b) az időszakosan korlátozott légterek polgári légijárművel történő átrepülésére kell alkalmazni. (2) E  rendelet rendelkezéseit az  állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott OAT repülések esetén az  állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 2. § E rendelet rendelkezéseit a  légiforgalom irányításának szabályairól szóló miniszteri rendelettel (a  továbbiakban: légiforgalmi szolgálati rendelet), valamint a  közös repülési szabályok és a  léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az  1265/2007/EK, az  1794/2006/EK, a  730/2006/EK, az  1033/2006/EK és a  255/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2012. szeptember 26-i 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (a  továbbiakban: SERA rendelet) összhangban kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 3. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. AFIL: a  légijármű által repülés közben valamely ATS egységnek rádión leadott repülési terv (Air Filed Flight Plan); 2. AFIS: a  repülőtéri forgalom részére nyújtott repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat (Aerodrome Flight Information Service); 3. AFIS egység: repülőtéri repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátására létesített egység (Aerodrome flight information services unit, AFIS unit); 4. AFTN: légiforgalmi állandóhelyű távközlési hálózat, a  légiforgalmi állandóhelyű állomások világméretű rendszere, ami a  légiforgalmi állandóhelyű szolgálat részeként közlemények és digitális adatok olyan állandóhelyű légiforgalmi állomások közötti cseréje érdekében jött létre, amelyek azonos vagy összeegyeztethető távközlési jellemzőkkel rendelkeznek (Aeronautical Fixed Telecommunication Network); 5. AMSL: közepes tengerszint feletti magasság, amely Magyarországon a  Balti-tenger közepes tengerszintje feletti magasság (Above Mean Sea Level); 6. ATC: légiforgalmi irányítás, gyűjtőfogalom, amely jelenthet légiforgalmi irányító szolgálatot vagy légiforgalmi irányító egységet (Air Traffic Control); 7. ATFCM: légiforgalmi áramlásszervezés, a  légiforgalom biztonságos, rendszeres és gyors áramlásának elősegítésére létesített szolgálat, amely biztosítja az  ATC kapacitás legnagyobb mértékű kihasználását, valamint azt, hogy a forgalom mennyisége összeegyeztethető legyen az illetékes ATS egység által közzétett kapacitásértékekkel (Air Traffic Flow and Capacity Management); 8. belépő pont: navigációs berendezéssel vagy fontos ponttal meghatározott első jelentőpont, amely fölött a  légijármű átrepül, vagy várható, hogy át fog repülni a  repüléstájékoztató vagy irányítói körzetbe történő berepülésekor (Entry point); 9. belföldi repülés: államhatárt nem keresztező repülés (Domestic flight); 10. Budapest FIR: a Magyarország államhatára által körülzárt terület feletti légtér, ahol a  légiközlekedés számára FL660 (20 100 m STD) magasságig a légiforgalmi szolgálat biztosított; 11. CFMU: Központi Áramlás Szervező Egység, az  EUROCONTROL által működtetett egység, amely felelős az  európai légiforgalmi áramlásszervezés – beleértve a  stratégiai, előtaktikai és taktikai áramlásszervezési intézkedéseket is – végrehajtásáért (Central Flow Management Unit); 12. CTR: repülőtéri irányító körzet, repülőtér körül elhelyezkedő irányítói zóna (Aerodrome Control Zone); 13. Drop Zone légtér: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendelet 24. § 12a. pontjában meghatározott fogalom; 14. eljárás elkülönítés: légijárművek elkülönítése eljárás irányítás nyújtásával (Procedural separation); 15. eljárás irányítás: légiforgalmi irányítás az  ATS felderítő rendszertől származó tájékoztatás hiányában (Procedural control); 16. elkülönítés: az előírt legkisebb vízszintes vagy függőleges távolság a légijárművek között, időegységben vagy távolságértékben kifejezve (Separation); 17. EUR RVSM légtér: európai csökkentett függőleges elkülönítési minimum légtér. Az  ICAO EUR körzetben az az FL290–FL410 közötti légtér, ahol RVSM-et alkalmaznak (EUR RVSM airspace); 18. éjszakai VFR: a  légiforgalmi szolgáltató által az  AIP-ben közzétett napnyugta és napkelte táblázat alapján az esti szürkület vége és reggeli pirkadat kezdete között végrehajtott VFR repülés (Night VFR); 19. fontos pont: meghatározott földrajzi hely, amely valamely ATS vagy szabad útvonal, vagy egy légijármű repülési útvonalának meghatározásához, valamint egyéb navigációs és ATS célokra használható (significant point); 20. futópálya-sértés: a  repülőtéren a  légijármű le- és felszállására kijelölt, védett területen belül légijármű, földi jármű vagy személy engedély nélküli vagy attól eltérő jelenléte (Runway incursion); 21. GAT: általános légiforgalom, a  légijárművek ICAO összhangban végrehajtott mozgásainak összessége (General air traffic); 22. ICAO Annex: a  nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az  1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény által kihirdetett függelék; 23. ICAO Egyezményes Légkör: az  ICAO Manual of the ICAO Standard Atmosphere (Doc 7488-CD) dokumentumában meghatározott elméleti modell, amely egységes beállítási lehetőséget biztosít bizonyos magasságokhoz történő légköri hőmérséklet, nyomás és sűrűség értékek hozzárendelésével; 24. IFPS: Integrált Előzetes Repülési Terv Feldolgozó Rendszer, az  IFR repülések repülési terveinek gyűjtésére és szétosztására kijelölt nemzetközi rendszer (Integrated Initial Flight Plan Processing System); 25. illetékes ATS egység: kijelölt légtérben légiforgalmi szolgálatok nyújtásáért felelős egység (Appropriate ATS unit); 26. indulási repülőtér: az a repülőtér, ahonnan a légijármű felszállás történik (Departure Aerodrome); 27. ismert forgalom: adott légtérben üzemeltetett légijármű, amelynek legalább a levegőből benyújtott repülési terv adatainak megfelelő információk ismertek az érintett ATS egység számára közvetlen összeköttetés vagy koordináció révén (Known traffic); 28. katonai légvédelmi irányító: olyan ATS-nek nem minősülő katonai repülésirányító egység, amely a  Magyar Honvédség és a  NATO-államok fegyveres erőinek kötelékébe tartozó légijárművek számára – alapvetően a  rádiólokációs légtérellenőrző rendszer által biztosított információk felhasználására épülő – speciális repülésirányítói szolgáltatást biztosít; 29. katonai repülésirányító egység: katonai légiforgalmi irányító vagy katonai légvédelmi irányító szolgálati egység; 30. kereskedelmi repülés: a  légiközlekedésről szóló törvény szerinti gazdasági célú légiközlekedési tevékenység (Commercial flight); 31. kilépő pont: navigációs berendezéssel vagy fontos ponttal meghatározott utolsó jelentőpont, amely fölött a  légijármű átrepül, vagy várható, hogy át fog repülni valamely repüléstájékoztató vagy irányítói körzetből történő kilépésekor (Exit point); 32. közlemény: egyik egység által a másiknak küldött, és előírt számú rovatot tartalmazó közlés (Message); 33. közös jel: az  ICAO által a  nyilvántartó hatóság számára meghatározott jelölés, amely nem nemzeti alapon veszi lajstromba egy nemzetközi üzemeltető szervezet légijárműveit (Common mark); 34. közzététel: légiforgalmi tájékoztatások AIP-ben vagy NOTAM-okban történő kiadása (Publication); 35. légijármű azonosító jele: a  légiforgalmi szolgálatok föld-föld közötti összeköttetéseinél a  légijármű azonosítására használt, betűkből, számjegyekből, vagy ezek kombinációjából álló jelcsoport, amely azonos a  levegő-föld összeköttetéseknél használandó légijármű hívójellel vagy annak egyenértékű kódolt változatával (Aircraft identification); 36. légijármű hívójel: a  levegő-föld összeköttetésnél a  légijármű azonosítására használatos alfanumerikus karaktercsoport (Aircraft callsign); 37. légijármű típus jelölés: a  légijármű típusának rövidített formában való azonosítására használt alfanumerikus karaktercsoport (Aircraft type designator); 38. légijármű üzembentartója: a  légijármű működését szervező, fenntartó felelős természetes vagy jogi személy (Aircraft Operator); 39. magasság: gyűjtőfogalom, amely levegőben lévő légijárműnek, pontnak vagy pontként értelmezett tárgynak meghatározott vonatkozási alaptól mért függőleges távolságát jelzi. Jelenthet rádiómagasságot, repülőtér feletti magasságot, repülési szintet és tengerszint feletti magasságot (Level); 40. MCTR: a  magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendelet 24.  § 27. pontjában meghatározott fogalom (Military Control Zone); 41. meteorológiai tájékoztatás: a  tényleges vagy várható meteorológiai körülményekre vonatkozó jelentés, időjárás elemzés, előrejelzés és bármely hasonló jellegű megállapítás (Meteorological information); 42. MTMA: katonai repülőtereken végrehajtott helyi repülések, valamint le- és felszállási műveletek védelmére kijelölt katonai közelkörzeti irányítói körzet (Military Terminal Control Area); 43. műszer szerinti megközelítési eljárás: a műszer szerint végrehajtott repülés előre meghatározott manővereinek sorozata jogszabályban meghatározott akadálymentességgel, amely a  kezdeti megközelítési ponttól vagy – ahol alkalmazható – az  előírt érkezési útvonal kezdetétől addig a  pontig tart, ahonnan a  leszállást végre lehet hajtani, vagy ha a leszállást nem hajtották végre, addig a pontig folytatódik, ahonnan várakozási vagy útvonal-akadálymentességi kritériumok alkalmazandók (Instrument Approach Procedure); 44. OAT: műveleti légiforgalom, amelyet állami légijárművek a  GAT szabályoktól eltérően hajtanak végre (Operational Air Traffic); 45. navigációs követelmény: a  légijárműre és a  hajózó személyzetre vonatkozó előírások gyűjteménye, amely az  adott légtérben a  teljesítmény-alapú navigációs (PBN) műveletek támogatásához szükséges, lehet előírt navigációs teljesítmény (RNP) követelmény és területi navigációs (RNAV) követelmény; 46. nem ellenőrzött légtér: olyan légtér, amelyben légiforgalmi irányító szolgálatot nem nyújtanak (Uncontrolled airspace); 47. nem ellenőrzött repülőtér: olyan repülőtér, ahol légiforgalmi irányító szolgálatot nem nyújtanak (Uncontrolled aerodrome); 48. nemzetközi repülés: államhatárt keresztező repülés (International flight); 49. NOTAM: bármely légiforgalmi berendezés, szolgálat, eljárás létesítéséről, állapotáról, változásáról, vagy veszély fennállásáról szóló értesítés, amelynek idejében való ismerete elengedhetetlenül szükséges a repülésben érdekelt személyzet részére, és amelyek szétosztása távközlési eszközökkel történik (Notice to Airmen); 50. PBN: teljesítmény-alapú navigáció, ATS útvonalat – beleértve a  műszer szerinti megközelítési eljárást – követő, vagy meghatározott légtérben üzemeltetett légijárműre előírt navigációs teljesítményen alapuló területi navigáció, amely esetén a  teljesítményre vonatkozó előírások navigációs követelmények – RNAV követelmények, RNP követelmények – formájában kerülnek meghatározásra, és az  egyes navigációs követelmények az  adott légtérben javasolt működéshez szükséges pontossági, integritási, folytonossági, rendelkezésre állási és funkcionális jellemzőket tartalmaznak (Performance-based Navigation); 51. RCP: előírt összeköttetési teljesítmény. Meghatározott ATM funkciók támogatásához szükséges, operatív összeköttetés teljesítmény-követelménye (Required communication performance); 52. RNAV követelmény: területi navigációs követelmény. Olyan területi navigáción alapuló – az  ICAO Performance-Based Navigation Manual (Doc 9613), II. kötetben meghatározott – navigációs követelmény, amely nem tartalmazza a teljesítmény-ellenőrzést és riasztást; jelölése RNAV-val kezdődik (Area Navigation); 53. RNAV útvonal: területi navigációs útvonal. Területi-navigációs képességgel rendelkező légijárműveknek létesített ATS útvonal (Area navigation route); 54. RNP követelmény: előírt navigációs teljesítmény követelmény. Olyan területi navigáción alapuló – az  ICAO Performance-Based Navigation Manual (DOC 9613), II. kötetben meghatározott – navigációs követelmény, amely tartalmazza a  navigációs teljesítményellenőrzést és a  riasztást, jelölése RNP-vel kezdődik (Required Navigation Performance); 55. rendeltetési repülőtér: az  a  repülőtér, ahol a  légijármű a  repülés végrehajtása során első leszállását tervezi (Destination aerodrome); 56. repülési adatok: a  légijármű tényleges vagy tervezett mozgására vonatkozó adatok, és ezek kódolt vagy rövidített formájában tüntetnek fel (Flight data); 57. repülési tervadatok: a repülési tervből feldolgozás, megjelenítés, vagy továbbítás céljából kiválasztott adatok (Flight plan data); 58. repülőtér légtere: a repülőtér körül a repülőtéri forgalom védelme érdekében kijelölt légtér; 59. repülőtér feletti magasság: levegőben lévő légijárműnek a repülőtér meghatározott pontján észlelt – QFE-vel jelölt – légnyomáshoz viszonyított nyomásmagassága (Height above aerodrome level); 60. RVSM: 1000 lábas (300 m) csökkentett függőleges elkülönítési minimum (Reduced Vertical Separation Minimum); 61. SID: standard műszeres indulási útvonal, a repülőtérhez vagy a repülőtér egy meghatározott futópályájához kapcsolódó IFR indulási útvonal, amely általában addig az ATS útvonalon lévő meghatározott fontos pontig tart, ahonnan a repülés útvonal szakasza kezdődik (Standard instrument departure); 62. SITA rendszer: Nemzetközi Repülési Távközlési Társaság,a légitársaságok által használt világméretű távközlési és adatátviteli rendszer, amely többek között a  repülőtéri kiszolgálás, helyfoglalás, jegykiállítás és teljes repülőtéri utasfelvétel adatcseréjére szolgál (Societe Internationale de Telecommunications Aeronautiques); 63. standard magasságmérő beállítás: az  ICAO Egyezményes Légkör részeként meghatározott 1013,25 hPa légnyomás beállítása a  barometrikus magasságmérő nyomás-skáláján. A  standard magasságmérő beállításesetén a  magasságmérő 0 (nulla) műszerállást mutat az  ICAO Egyezményes Légkör közepes tengerszintjén (Standard altimeter setting); 64. STAR: standard műszeres érkezési útvonal, jellemzően egy ATS útvonalon lévő fontos ponthoz kapcsolódó IFR érkezési útvonal, amely addig a  pontig tart, ahonnan egy közzétett műszeres megközelítési eljárás megkezdhető (Standard instrument arrival); 65. STD: standard magasságmérő beállítás szerint üzemeltetett légijármű méterben kifejezett magasságának jelzésére szolgáló rövidítés; 66. szabad útvonal: a  kijelölt belépő és kilépő vagy a  közbenső pontok között a  légijármű által alkalmazott közvetlen (direkt) útvonal (free route); 67. szabad útvonalú légtér: Budapest CTA és Budapest FIR nem ellenőrzött légtere, amelyben az  IFR szerint működő légijárművek a  kijelölt belépő és a  kilépő vagy a  közbenső pontok között szabad útvonalon tervezhetik repülésüket; 68. TIZ: a  magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 24. § 36. pontjában meghatározott forgalmi tájékoztató körzet (Traffic information zone); 69. TMA: közelkörzet, egy vagy több nagyobb repülőtér közelében, rendszerint ATS útvonalak találkozásánál létesített irányítói körzet (Terminal Control Area); 70. TRA: a  magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 24.  § 38.  pontjában meghatározott időszakosan korlátozott légtér (Temporary Restricted Area); 71. TRANSITION: átmenet a végső megközelítéshez. rendszerint ATS útvonalon lévő fontos ponthoz kapcsolódó IFR érkezési útvonal, amely addig a  pontig tart, ahonnan egy közzétett végső megközelítés megkezdhető (Transition to final approach); 72. transzponder: fedélzeti válaszjeladó, olyan vevő/adó berendezés, amely megfelelő kérdezésre válaszjelet sugároz ki, és amely esetén a kérdezés és a válaszadás más frekvencián történik (Transponder); 73. végső megközelítés: a műszer szerinti megközelítési eljárásnak azon szakasza, amely a  végső megközelítés kijelölt helyénél vagy pontjánál kezdődik, vagy ahol ilyeneket nem jelöltek ki, ott: a) az  utolsó eljárásforduló, vagy alapforduló befejezésénél, vagy a  várakozási eljárás rárepülési fordulójánál, ahol ilyet meghatároztak, vagy b) a megközelítési eljárásban meghatározott utolsó útirány elérési pontjánál, és a repülőtér közelében addig a  pontig tart, ahonnan a  leszállás végrehajtható, vagy a  megszakított megközelítési eljárást megkezdik (Final approach). (2) Az e rendeletben nem meghatározott fogalmakat a SERA rendeletben meghatározottak szerint kell alkalmazni. MÁSODIK RÉSZ ÁLTALÁNOS REPÜLÉSI SZABÁLYOK I. FEJEZET SZEMÉLY- ÉS VAGYONVÉDELEM 3. Utazómagasságok 4. § (1) Budapest FIR-ben az átváltási magasság 10 000 láb AMSL, az e magasságon vagy ez alatt végrehajtott – repülőtér forgalmi körét vagy légterét elhagyó – repülések során a  légijárműnek a  függőleges helyzetét a  Budapesti QNH értékhez viszonyítva kell kifejeznie. (2) CTR-ben és TIZ-ben a légijárműnek a függőleges helyzetét a helyi QNH értékhez viszonyítva kell kifejeznie. 4. Tárgyak szórása és üzemanyag-kibocsátás 5. § (1) Légijárműből repülés közben tárgyat kidobni a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben (a továbbiakban: Lt.) foglalt engedéllyel, és a) ellenőrzött légtérben az illetékes légiforgalmi irányító egység engedélye alapján vagy b) nem ellenőrzött légtérben az illetékes repüléstájékoztató egység tájékoztatásával lehet. (2) Ha egy légijármű kényszerhelyzetben vagy egyéb sürgős intézkedést kívánó helyzetben, a  biztonságos leszállás érdekében tömegének a  legnagyobb leszállási tömegre történő csökkentése céljából üzemanyag-kibocsátásra kényszerül, azt lehetőség szerint 10 000 láb (3050 m) tengerszint feletti magasságon, egyenes vonalú repüléssel, a) ellenőrzött légtérben az illetékes légiforgalmi irányító egység engedélye alapján, b) nem ellenőrzött légtérben az illetékes repüléstájékoztató egység tájékoztatásával kell végeznie. (3) 10 000 láb (3050 m) tengerszint feletti magasság alatt történő kibocsátás esetén sem végezhető üzemanyagkibocsátás téli időszakban 8000 láb (2450 m), nyári időszakban 6000 láb (1850 m) tengerszint feletti magasság alatt. 5. Vontatás 6. § A légijármű más légijárművet vagy tárgyat – az Lt.-ben foglalt feltételek mellett – az alábbiak szerint vontathat: a) ellenőrzött légtérben történő vontatáshoz az illetékes légiforgalmi irányító egység engedélye szükséges, b) nem ellenőrzött légtérben az  ATS egységgel rádióösszeköttetést tartó légijárműnek tájékoztatnia kell az érintett ATS egységet a vontatásról. 6. Ejtőernyős ugrás 7. § (1) Ejtőernyős ugrás hajtható végre: a) azon a kijelölt légtérrel rendelkező repülőtéren, ahol a repülőtérrend megengedi, b) olyan MCTR-ben, TRA-ban vagy veszélyes légtérben, amelynek alsó magassága megegyezik a  földfelszínnel vagy c) külön erre a célra kijelölt légterekben. (2) Ejtőernyős ugrás az  Lt.-ben foglalt feltételek betartása mellett – kényszerhelyzet vagy a  magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendeletben meghatározott eseti légtérben végrehajtott ugrás kivételével – ellenőrzött légtérben az  illetékes légiforgalmi irányító egység előzetes engedélye alapján, nem ellenőrzött légtérben az illetékes ATS egység előzetes tájékoztatásával hajtható végre. (3) Az előzetes engedélyezéstől vagy tájékoztatástól függetlenül minden ejtőernyős ugrás vagy ugrássorozat tényleges megkezdése és végrehajtása a) ellenőrzött légtérben aa) a (3) bekezdés a) és b) alpontja esetében, ab) a  Drop Zone légtérben végrehajtott ejtőernyős ugrások esetében az  illetékes légiforgalmi irányító egységgel megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott esetben az illetékes légiforgalmi irányító egység engedélye, b) nem ellenőrzött légtérben a  (3)  bekezdés a)  alpontjában meghatározott esetben az  illetékes repüléstájékoztató egység tájékoztatása alapján hajtható végre. (4) IFR szerint működő légijármű által végzett megközelítés, leszállás vagy indulás végrehajtásakor az ellenőrzött vagy AFIS egységgel rendelkező repülőtéren ejtőernyős ugrás nem hajtható végre. (5) Az illetékes ATS egységet tájékoztatni kell az ejtőernyős ugrás vagy ugrássorozat tényleges befejezéséről. 7. Műrepülés 8. § (1) Műrepülés hajtható végre: a) azon a kijelölt légtérrel rendelkező repülőtéren, ahol a repülőtérrend megengedi, b) időszakosan korlátozott légtérben, c) külön erre a célra kijelölt légtérben. (2) A műrepülés tervezéséhez és végrehajtásához az Lt.-ben foglalt feltételek betartása mellett – az erre a célra kijelölt légtérben végrehajtott műrepülés kivételével – ellenőrzött légtérben az  illetékes légiforgalmi irányító egység előzetes engedélye, nem ellenőrzött légtérben az illetékes repüléstájékoztató egység tájékoztatása szükséges. (3) Ha a  (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott légtérben műrepülést hajtanak végre, a  feladatot végrehajtó légijármű kivételével egyéb légijármű nem repülhet be. (4) A  (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott légtérben műrepülést az  adott légtérre vonatkozó szabályok szerint lehet végrehajtani. 8. Kötelékrepülés 9. § Olyan légtérben, ahol RVSM-et alkalmaznak, polgári légijárművel nem hajtható végre kötelékrepülés. 9. Helikopterrel végrehajtott speciális feladatok 10. § (1) Helikopterrel végrehajtott csörlőzés során személyt vagy terhet csörlőkötéllel fedélzetre emelni vagy leengedni csak rendszeresített és ellenőrzött emelőszerkezettel, és különösen a légijármű technikai adottságainak, az emelés környezetének, a  feladat és a  teher sajátosságainak figyelembevételével megválasztott biztonságos repülési és függési magasságon lehet. (2) A függési magasság megválasztásakor úgy kell figyelembe venni az adott légijármű-típus technikai adottságait és az  adott légköri, meteorológiai, domborzati viszonyok közötti teljesítménytartalékát, hogy azoknak biztosítaniuk kell a  légpárna hatás zónáján kívüli függési magasság megtartását, a  teher vagy személyek fedélzetre vételét követően is. (3) Függeni úgy kell, hogy a személyek vagy a teher fedélzetre vételi magassága a terepakadályok magasságát legalább 5 m-rel meghaladja. (4) A  csörlőkötelet a  felszínen tartózkodó személyektől olyan távolságban szabad leengedni, amely kizárja azok veszélyeztetését az  elektrosztatikusan feltöltődött csörlőkötéltől szenvedett áramütés vagy a  forgószárny keltette légáram által. (5) Összefüggő vízfelület feletti vagy korlátozott méretű terület feletti csörlőzés során a  térbeli helyzet, valamint a repülési magasság nehéz megítélése miatt személyzetet segítő személyt kell kijelölni. 11. § (1) Helikopterrel vizet kiemelni, tűzoltóballonnal repülni, valamint tüzet oltani csak az  erre a  célra rendszeresített és a tűzoltási, műszaki mentési tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságáról szóló miniszteri rendelet szerint bevizsgált eszközzel lehet, az adott légijármű légiüzemeltetési utasításában az összefüggő vízfelület feletti és a külső súllyal történő repülésre meghatározott szabályok szerint. (2) Vízkiemeléskor a  10.  § (2)  bekezdésében foglaltakon túl figyelembe kell venni a  vízfelület hullámzásának mértékét és a  vízmélységet is, valamint tekintetbe kell venni a  ballon kiemelésekor jelentkező többletteljesítmény-szükségletet. (3) Tűzoltáskor vizet vagy más oltószert kiengedni csak a  felszínen oltást végzőkkel való egyeztetést követően, tőlük biztonságos távolságban szabad. Az oltás helyének megközelítésekor és az oltás helye feletti repüléskor fokozottan figyelembe kell venni a  szél irányát és sebességét, a  forró légáram okozta teljesítménycsökkenést, valamint a  füst okozta korlátozott látást. 12. § (1) Helikopterrel terhet emelni csak a  teher emelésében, szállításában részt vevőkkel, a  teher tulajdonosával, kezelőjével vagy üzemeltetőjével és az emelés során érintett egyéb személyekkel folytatott egyeztetést, tervezést és felkészülést követően, a légijármű üzembentartójának kijelölésével lehet. (2) Az  emelést úgy kell megszervezni, hogy az  a  lehetőségekhez képest ideális napszakban, időben, légköri és meteorológiai viszonyok között történjen, és ne zavarja az emelés körzetében élők biztonságát. (3) Az emelést végző légijármű üzemanyag-feltöltését és terhelését az emelési magasság, a  teher és az adott légköri, meteorológiai, domborzati viszonyok figyelembevételével úgy kell kiszámítani, hogy a  légijármű – az  emelési magasságot meghaladó, a légijármű technikai adottságait, az emelés környezetét, a feladat és a teher sajátosságait figyelembe véve biztonságos magasságon – olyan teljesítménytartalékkal rendelkezzen, ami biztosítja a  teherrel való biztonságos manőverezést és a feladat elvégzéséhez szükséges repülési időt. (4) Ha a terhet az emelés helyére nagyobb távolságról, külső függesztményként szállítják, a repülés alatt a települések sűrűn lakott területeit, nagyobb embertömeget, rendezvényeket el kell kerülni, lakott terület felett a  függesztett teherrel folytatott repülés során – a biztonság sérelme nélkül – a feladatot a  lehető legrövidebb időn belül be kell fejezni. (5) A  terhet az  emelés helyétől olyan távolságban és körülmények között kell függeszteni, amely lehetővé teszi a hajtómű-teljesítmény ellenőrzésére szolgáló biztonságos próbafüggést. (6) Az  emelés alatt rádión és előre kidolgozott, egyeztetett kézjelekkel folyamatos kapcsolatot kell tartani a  teher rögzítését végző felszínen tartózkodó személyekkel. (7) Kényszerhelyzetben, ha a  repülés a  teherrel tovább nem folytatható, az  adott légijármű-típus légiüzemeltetési utasításában foglaltak szerint kell eljárni. 10. Személyzet nélküli szabad ballonok 13. § (1) A  könnyű kategóriájú ballonok rendszeres felbocsátásához a  ballonok felbocsátójának felbocsátási tervet kell készíteni, és a  felbocsátási tervet 10 nappal a  felbocsátást megelőzően meg kell küldeni a  légiközlekedési hatóságnak. (2) A felbocsátási tervnek a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a felbocsátás helye, földrajzi koordinátája; b) a  felbocsátás ideje a  napok és az  időpontok Egyeztetett Világidőben (a  továbbiakban: UTC) történő megjelölésével; c) a ballon jellemzői a kategória, tömeg, szín és méret megjelölésével; d) maximális üzemelési magasság. (3) A SERA rendelet szerinti könnyűkategóriájú személyzet nélküli szabad ballonok rendszeres felbocsátását az előzetes felbocsátási tervnek megfelelően kell végezni. Ha – különösen időjárási – körülmények indokolják, az  előzetes felbocsátási tervben foglaltaktól el lehet térni. (4) A felbocsátási terv nemzetközi közzétételéről a légiközlekedési hatóság gondoskodik. (5) A  felbocsátási tervben foglalt körülmények változása esetén módosított felbocsátási tervet kell készíteni, és azt a módosítások alkalmazását megelőzően meg kell küldeni a légiközlekedési hatóságnak. 14. § A közepes és nehéz kategóriájú, személyzet nélküli szabad ballonok felbocsátásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat a SERA rendelet mellékletének 2. függeléke tartalmazza. 15. § A SERA rendelet melléklet 2. függelék 3.  pont 3.4.  pont a)  alpontjában a  másodlagos SSR-jeladó működtetésére előírt kód a magyar légtérben 0000. 11. Fényképezés céljából végzett légi munkavégzés és műszaki berepülés 16. § Fényképezés céljából végzett légi munkavégzést és műszaki berepülést ellenőrzött légtérben az  illetékes légiforgalmi irányító egységgel történt előzetes egyeztetés alapján, a  légiforgalmi szolgáltató által az  AIP-ben közzétett feltételek szerint lehet végrehajtani. A  fényképezés céljából végzett légi munkavégzést és a  műszaki berepülést az illetékes légiforgalmi egység a forgalomtól függően korlátozhatja. II. FEJEZET A MUNKATERÜLETEN LÉVŐ LÉGIJÁRMŰ HELYZETÉVEL KAPCSOLATOS BIZONYTALANSÁG 17. § (1) Amennyiben a  légijármű nem tudja megállapítani a  pontos helyzetét a  munkaterületen, – a  (2)  bekezdésben meghatározottak kivételével – azonnal meg kell állnia, és ezzel egyidejűleg tájékoztatnia kell az  illetékes ATS egységet a körülményekről, beleértve az utolsó ismert helyzetét is. (2) Ha a  légijármű nem tudja megállapítani a  pontos helyzetét a  munkaterületen, de felismeri, hogy futópályán tartózkodik, azonnal a) tájékoztatnia kell az illetékes ATS egységet a körülményekről, beleértve az utolsó ismert helyzetét is, b) ha képes, meg kell határoznia a  hozzá legközelebb lévő alkalmas gurulóutat, és – az  ATS egység egyéb utasítása hiányában – a lehető leghamarabb el kell hagynia a futópályát, és c) ezután meg kell állnia. (3) A  CTR-ekben üzemeltetett légijármű köteles a  kijelölt rádiófrekvencián állandóan figyelni és szükség esetén rádióösszeköttetést létesíteni a TWR-ral. Ha ez nem lehetséges, figyelnie kell a látjelek útján adott utasításokat. III. FEJEZET A REPÜLÉSI TERV 12. A repülési terv benyújtásának általános szabályai 18. § (1) A  repülési terv a  légijárműnek repülés végrehajtására vonatkozó szándékát tartalmazza, olyan részletességgel, amely a nyújtott légiforgalmi szolgáltatások szempontjából szükséges. (2) A  légijármű számára a  légijármű kényszerhelyzete, eltűnése esetén szükséges intézkedések megtételét, valamint a kutatás-mentés kellő időben történő megindítását magában foglaló légiforgalmi szolgáltatást akkor nyújtanak, ha a légijármű a repülési tervet az ATS egységhez előzetesen benyújtotta. (3) A  repülési terv nem tartalmazza az  – AIP-ben szereplő repülőtér esetén – AIP-ben közzétett azon információkat, amelyek a rendeltetési repülőtér igénybevételéhez szükségesek, ideértve a földi kiszolgálás, vám- és határforgalomellenőrzés igénylését. Ha a repülőtér nem szerepel az AIP-ben, a kiszolgálásban érintett szolgálatok igénybevételét a repülőtérrel előzetesen egyeztetni kell. 19. § (1) A  SERA rendelet melléklet 4. Fejezet 4. szakasz SERA.4001 pont b) alpontjában meghatározottakon túl Budapest FIR-ben repülési tervet kell benyújtani: a) állami légijárművel MCTR-en, MTMA-n és TRA-n kívül – a légvédelmi készenléti repülés kivételével – végrehajtott repülésre; b) vitorlázó felhőrepülésre; c) CTR-rel rendelkező polgári repülőtér légterét érintő repülésekre, a  repülőtéri légiforgalmi irányító szolgálat AIP-ben közzétett működési idején kívüli időszakban; d) a  magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendeletben az  MCTR-ek üzemidején kívüli polgári repülésre. (2) A repülési tervben perc pontosságú időadatokat kell használni. (3) Külön repülési terveket kell benyújtani: a) több leszállással tervezett repülés esetén minden egyes repülési szakaszra; b) ugyanazon repülési útvonal többszöri lerepüléséhez, a  le- és felszállásokat végrehajtó gyakorlórepülések kivételével; c) minden egyes tervezett légijáratra. (4) Nem lehet repülési tervet benyújtani: a) ugyanazon légijárműre ugyanazon indulási és rendeltetési repülőtérre azonos tervezett indulási idővel, de eltérő útvonal megadásával, b) ugyanazon légijárművel, azonos tervezett indulási idővel, de különböző rendeltetési repülőtérre, valamint c) IFR szerint működő légijárműre – az  indulási és rendeltetési repülőterektől függetlenül – olyan időtartamú repülésre, amelynek terv szerinti kezdési időpontjában a  légijármű az  előző repülési terve alapján még levegőben tartózkodik. (5) A SERA rendelet melléklet 4. szakasz SERA.4001 pont b) pont 6. alpontjában meghatározott, a repülőtér közvetlen környezete, ha egyéb előírás eltérően nem szabályozza, a  repülőtér kijelölt légtere, ennek hiányában a  repülőtér forgalmi köre. (6) A  SERA rendelet melléklet 4. szakasz SERA.4001 pont d)  alpontjában meghatározottak biztosítása érdekében nemzetközi repülés esetén, ha a repülési tervet a levegőből nyújtják be, azt az államhatár keresztezésének számított időpontja előtt legalább 60 perccel kell benyújtani. 13. RPL-ek benyújtása 20. § (1) Budapest FIR-ben vagy az  IFPS illetékességi területén tervezett repülések RPL-jeit e-mailen az EUROCONTROL RPL Team részére kell benyújtani. (2) A formátumnak meg kell felelnie az EUROCONTROL IFPS Users Manual dokumentum előírásainak. (3) Az RPL-eket külön erre a célra tervezett RPL lista nyomtatványon vagy más, elektronikus adatfeldolgozás céljaira is megfelelő formában lehet benyújtani. 14. AFIL-ek benyújtása 21. § AFIL közlésekor a  légijárműnek először a  repülési terv benyújtási szándékot kell jelezni az  ATS egység részére. A fogadás jelzését követően a következő adatokat kell megadni: a) hívójel és SSR kód; b) repülési szabályok; c) a légijármű típusa; d) indulási repülőtér; e) útvonal; f ) rendeltetési repülőtér; g) helyzet; h) következő útvonalpont elérésének számított ideje; i) magasság; j) egyéb, az ATS egység vagy a légijármű által szükségesnek ítélt kiegészítő adatok, vagy azok elérhetősége. 15. FPL-ek benyújtása 22. § (1) Az FPL-t a légijármű személyzete vagy üzembentartója nyújtja be a következő egységeken keresztül a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodájához: a) az  egységes európai égbolton a  felszállás előtti szakaszban a  repülési tervekre alkalmazandó eljárások követelményeiről szóló 2006. július 4-i 1033/2006/EK bizottsági rendeletben meghatározott IFPS; b) az indulási repülőteret kiszolgáló légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodája; vagy c) ha az indulási repülőtéren a forgalom sűrűsége nem indokolja a külön repülésbejelentő létesítését: ca) más ATS egység, vagy cb) az adott körzetet kiszolgáló, más repülőtéren lévő regionális repülésbejelentő iroda. (2) Ha a  repülési tervet nem a  légijármű személyzete nyújtja be, az  üzembentartónak gondoskodnia kell arról, hogy a légijármű személyzete a benyújtott és elfogadott repülési terv tartalmát részletesen megismerje. (3) Az  FPL az  FPL átvételére kijelölt szervezet által meghatározottak – illetve az  AIP-ben közzétettek – szerint benyújtható: a) személyesen az 1. melléklet szerinti FPL űrlap kitöltésével, b) telefonon, c) AFTN-en, d) e-mailen, e) az erre a célra kialakított elektronikus alkalmazáson keresztül, f ) egyéb távközlési csatornán keresztül, vagy g) faxon. (4) A repülési terveket az átvevő egység FPL közlemény formájában továbbítja az érintettek számára. 23. § (1) Minden olyan légijármű üzembentartó, amely a  technikai és szakmai feltételeknek megfelel, IFR/GAT, valamint vegyes – IFR/VFR, VFR/IFR, GAT/OAT – repüléseiről szóló FPL-jeit közvetlenül továbbíthatja az  IFPS számára AFTN, SITA rendszer vagy egyéb távközlési eszköz segítségével. (2) A magyar üzembentartónak írásban tájékoztatnia kell a  légiközlekedési hatóságot arról, hogy a  repülési terveit az IFPS-hez közvetlenül nyújtja be. (3) Írásban történő benyújtás esetén az 1. mellékletben meghatározott formanyomtatványt kell használni. (4) Az FPL űrlap 19. rovatát – az (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel – minden esetben ki kell tölteni. (5) AFIL benyújtása esetén az FPL űrlap 19. rovatának kitöltése akkor kötelező, ha az ATS egységek kérik. A  légijármű vezetője azonban minden más esetben is megadhatja, ha azt szükségesnek tartja. 24. § (1) Ha különleges körülmények nem indokolják, – a  (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az FPL-t legkorábban 20 órával, legkésőbb 60 perccel az EOBT előtt kell benyújtani, az ATFM intézkedések hatálya alá eső repülések esetén EOBT előtt legkésőbb 3 órával. (2) Nem ellenőrzött légtérben végrehajtott belföldi VFR és állami légijárművel végrehajtott valamennyi belföldi repülés esetén az FPL-t legkésőbb EOBT előtt 30 perccel kell benyújtani. (3) ATFM korlátozás nemzetközi IFR/GAT vagy vegyes – IFR/VFR, VFR/IFR, GAT/OAT – repülésekre vonatkozhat. A repülés előtt a légijármű személyzete ellenőrzi, hogy repülésére ATFM intézkedések vonatkoznak-e. (4) Különleges körülmények esetén az FPL-t legkorábban a repülést megelőző 5 nappal lehet benyújtani. (5) Ha a  repülési tervet az  EOBT előtt több mint 24 órával nyújtják be, a  repülési terv 18. rovatában fel kell tüntetni a repülés dátumát. 16. Az FPL elfogadása 25. § (1) Ha az  IFR repülésről szóló FPL-t nem közvetlenül az  IFPS-hez nyújtják be, a  Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodájának feladata a) a tartalmi és formai ellenőrzés; b) a benyújtó figyelmének felhívása az észlelt hibákra, és segítségnyújtás az FPL helyes kitöltésében; c) a tervezett repülés adminisztratív végrehajthatóságának ellenőrzése; d) az FPL elfogadásának jelzése a feladó számára; valamint e) a repülési terv előírás szerinti továbbítása, szétosztása az érintettek számára. (2) Ha a repülési tervet a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodáján keresztül az IFPS számára továbbítják, a repülési terv feladójának tájékozódni kell a repülési terv elfogadásáról. (3) A  repülési terv elfogadása nem mentesíti a  légijármű vezetőjét az  ellenőrzött légterekben, valamint ellenőrzött repülőtereken történő üzemeltetéshez szükséges légiforgalmi irányítói engedély beszerzésének kötelezettsége, és a SERA rendelet melléklet 2. Szakasz SERA.2010 pont b) alpontja szerinti, repülésre történő felkészülés alól. 17. FPL törlése, módosítása 26. § (1) A  repülési terv benyújtójának kérnie kell a  repülési terv törlését annál az  egységnél, amelyhez eredetileg benyújtotta, ha a) a légijármű nem közlekedik, b) a repülését a benyújtott repülési tervben közölt indulási idő előtt szándékozik megkezdeni, c) az indulási vagy rendeltetési repülőteret, a légijármű azonosító jelét, vagy a repülés dátumát megváltoztatni szándékozik, vagy d) a repülési tervet felfüggesztették, és módosítására nem került sor. (2) Az  (1)  bekezdés b) és c)  pontban meghatározott esetekben a  megváltozott adatokkal új repülési tervet kell benyújtani. (3) Ha valamely repülésre RPL-t vagy egyedi repülési tervet nyújtottak be, és az  EOBT-t megelőző 4 órán belül úgy határoznak, hogy az indulási és rendeltetési repülőtér között az eredetitől eltérő útvonalat választanak: a) a korábbi repülési terv közlemény valamennyi címzettje számára „DD” sürgősségi jellel CNL közleményt kell továbbítani, ezt követően b) alternatív repülési tervet (replacement flight plan, a  továbbiakban: RFP) kell továbbítani, ugyanazt a  légijármű azonosító jelet tartalmazó FPL közlemény formájában, a  CNL közleményt követően, de nem korábban, minthogy a  CNL közleményre az  IFPS-től a  közlemény elfogadását jelző válaszközlemény – azaz Acknowledge, ACK – megérkezett. (4) A  (3)  bekezdésben meghatározott esetben az  RFP egyéb tájékoztatások (18.) rovatának első elemeként az „RFP/ Qn” rövidítést kell feltüntetni, ahol az  RFP az  alternatív repülési tervet jelzi, az „n” pedig az  alternatív repülési terv sorszámát. (5) Az utolsó RFP-t az EOBT előtt legalább 30 perccel kell feladni. (6) Ha egy induló légijárműről az  EOBT-t követő 2 óra múlva sem érkezik mozgásra vonatkozó tájékoztatás, az ATS egységek a repülési tervet automatikusan törlik. 27. § (1) A repülési tervet benyújtónak tájékoztatnia kell azt az egységet, ahova repülési tervét eredetileg benyújtotta, ha a) a felszállás várhatóan legalább 30 percet – IFPS zónát érintő repülések esetén legalább 15 percet – késik, b) a  korábban benyújtott repülési terv egyéb adatait (például típus, utazósebesség, utazómagasság, 8,33 kHz frekvenciaosztású rádiókészülékkel való felszereltség) módosítani kívánják, vagy c) a tervezett indulási időt a résidő tűréshatárának figyelembevételével sem lehet betartani. (2) Amennyiben kizárólag az  utazómagasság módosítására kerül sor, ez  a  módosítás az  ATS egységekkel rádióösszeköttetés során is közölhető. (3) Minden esetben módosító közleményt kell továbbítani a  8,33 kHz csatornaosztású rádióberendezéssel való felszereltségben beállott változás esetén. (4) Ha valamely korábban feladott repülési terv 18. vagy 19. rovatában szereplő információkat törölni kívánják, az IFPS részére CHG közleményt kell továbbítani, és a törlendő kulcsrövidítés után a NIL-t kell belefoglalni. STS/NIL esetén az  FPL-ből valamennyi STS/információ törlésre kerül – az  STS/PROTECTED kivételével –, vagy RMK/NIL esetén az összes korábbi szöveg helyett RMK/NIL lesz látható. 28. § (1) A törlésre vagy módosításra vonatkozó tájékoztatást legkorábban 20 órával az EOBT-t megelőzően lehet megtenni. (2) A  törlésekről és módosításokról a  27.  § (1)  bekezdésében meghatározott egységnek értesítenie kell mindazon egységeket, amelyek számára az eredeti FPL-t továbbította. 18. Közbenső leszállásokkal végrehajtott repülések és visszaúti repülések tervei 29. § Ha a  légijármű személyzete az  IFPS-hez nem továbbítandó, közbenső útvonalra vagy visszaútra vonatkozó FPL-t nyújt be a  Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodáján, a  repülés további szakaszaira, valamint a  visszaútra vonatkozó FPL-t el kell juttatni a  további indulási repülőterek repülésbejelentő irodái számára, amelyek a  kapott FPL-t úgy kezelik, mintha azt náluk nyújtották volna be. 19. FPL címzése 30. § (1) A  repülési tervet a  (3) bekezdésben meghatározott érintett egységek számára történő továbbítás érdekében meg kell címezni, és a rendelkezésre álló távközlési eszközök segítségével a címzettek számára el kell juttatni. (2) A címzési eljárásokra a repülés során érintett államok AIP-iben közzétetteket kell figyelembe venni. (3) Érintett egységeknek az  indulási, valamint a  rendeltetési repülőterek ATS egységei, valamint a  repülés tervezett útvonalán légiforgalmi szolgálatokat nyújtó ATS egységek és a  légiforgalom áramlását szervező egységek minősülnek. (4) Az illetékes ATS egységek, a légijármű üzembentartók vagy a repülőterek kérik a repülési tervek továbbítását egyéb címzettek részére is. (5) IFPS zónát érintő repülés során az FPL címzésekor az EUROCONTROL IFPS Manualban meghatározottak szerint kell eljárni, és az abban meghatározott FIR elnevezéseket kell használni. (6) A  repülési terveket szétosztó egységek által AFTN vagy SITA rendszereken továbbított repülési terv közlemények helyes címzéséért a) az IFPS-hez közvetlenül benyújtott FPL esetében a légijármű üzembentartója; b) az a) pontban meghatározott eseteken kívül a repülési tervet szétosztó egység; vagy c) ha a repülés jellegétől függően az illetékes külföldi ATS egység, a légijármű üzembentartója vagy a repülőtér a repülési terv továbbítását egyéb címzettek számára is előírja, a repülési terv benyújtója felelős. 20. FPL összegyűjtése és szétosztása Budapest FIR-ben 31. § (1) A  Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodája a  hozzá benyújtott repülési tervek esetén gondoskodik az  FPL eljuttatásáról az érintett egységek számára. (2) Az AFIS egységgel rendelkező repülőtéren benyújtott repülési tervet az AFIS-nak, ha a feladó AFIS egységnél AFTN terminál rendelkezésre áll, a) a belföldi VFR repülés FPL-jét aa) a Budapest ATS Központ (LHCCZIZX), ab) az  útvonalon érintett egyéb, AFTN terminállal rendelkező AFIS egységek, ha azok illetékességi légterét a légijármű várhatóan átrepüli, ac) a  Magyar Honvédség légiforgalmi tájékoztató szolgáltatását biztosító szervezeti egysége (LHCCYWYX), ad) a rendeltetési repülőtér, ha AFTN terminál rendelkezésre áll, ae) a rendeltetési repülőtér által előírt vagy a légijármű vezetője által meghatározott egyéb címzettek, b) nemzetközi, IFR vagy vegyes (IFR/VFR, VFR/IFR) repülés FPL-jét a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodája (LHBPZPZX) számára kell továbbítania. (3) Az AFIS egységgel rendelkező repülőtéren benyújtott repülési tervet az AFIS-nak, ha a feladó AFIS egységnél AFTN terminál nem áll rendelkezésre, a repülési tervet elsődlegesen elektronikus formában, ennek hiányában telefonon: a) belföldi VFR repülés esetén a Budapest ATS Központ, b) nemzetközi, IFR vagy vegyes (IFR/VFR, VFR/IFR) repülés esetén a Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodája számára kell továbbítania. (4) Ha a rendeltetési repülőtéren ATS egység nincs, a légijármű vezetőjének a repülőteret: a) ha az indulási és a rendeltetési repülőtéren rendelkezésre áll AFTN terminál, AFTN-en, vagy b) ha az indulási vagy a rendeltetési repülőtéren nem áll rendelkezésre AFTN terminál, telefonon kell tájékoztatnia. 21. Elérhetőségek közzététele 32. § A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. az  AIP-ben és honlapján közzéteszi a  következő telefon- és telefaxszámokat, elektronikus elérhetőségeit: a) Budapest ATS Központ Supervisor, b) FIC, ba) Kelet tájékoztató, bb) Nyugat tájékoztató, bc) Észak tájékoztató, c) ATFM-mel foglalkozó egység, d) Légiforgalmi Szolgálatok Bejelentő Irodája. 22. Repülési tervek aktiválása, felfüggesztése és lezárása 33. § (1) Az  ATS egység vagy annak automatizált rendszere a  repülési tervet a  repülés megkezdéséről kapott információt követően „aktív” állapotúra állítja. A levegőből benyújtott repülési terv azonnal „aktív” állapotú. (2) Ha a repülési tervet benyújtott légijármű ATS egység nélküli repülőtéren hajtja végre a felszállást, a repülési tervet a  repülés megkezdésének FIC-hez rádión vagy telefonon keresztül történő bejelentésével aktiválja. A  felszállás tényét a légijármű vezetője által megbízott földi személy is jelentheti. 34. § A repülési tervet a légiforgalomáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló 255/2010/EU bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerint fel kell függeszteni, ha a) az indulást a résidő tűréshatárának figyelembevételével sem lehet betartani és b) újabb fékoldási idő nem áll rendelkezésre. 35. § (1) A repülés befejezésével vagy a légijárműnek zárásra vonatkozó jelentésével a repülési terv „lezárt” állapotba kerül. (2) Azokon a  repülőtereken, ahol ATS egység működik, a  repülési tervet a  repülőtéri ATS egység vagy annak automatizált rendszere a légijármű leszállásakor lezárja. (3) Ha a  repülési terv lezárására más módon nincs lehetőség – különösen, ha a  légijármű nincs rádióberendezéssel felszerelve, vagy a  rádióösszeköttetés megszakadt –, az  érkezési jelentést a  légijármű vezetőjének telefonon vagy az  erre a  célra kialakított elektronikus alkalmazáson kell haladéktalanul, de legkésőbb a  tervezett érkezési időt követő 30 percen belül továbbítania Budapest ATS Központ számára. (4) Ha egy aktív állapotú repülési terv zárása információ hiányában az  adott helyzetben elvárható időn túl elmarad, az ATS egységek intézkedéseket tesznek a kutatás-mentés megkezdésére. 23. Különleges műveletekre vonatkozó mentességek igénylése 36. § (1) A légijármű különleges műveletekre vonatkozó mentességet a légiforgalmi szolgálatoktól elsőbbség biztosítása és ATFCM intézkedések alóli felmentés tekintetében a kényszerhelyzetben lévő légijárműveken túl a) a humanitárius célú, b) a  betegszállítással és életmentéssel – beleértve az  átültetendő szervek, vérplazma és gyógyszerek szállítását – kapcsolatos, c) a kutató-mentő, d) a hivatalos úton lévő állam- és kormányfők szállítását szolgáló és e) a rendvédelmi célú repülés végrehajtásakor igényelhet. (2) A megfigyelés vagy bemutatás céljából – a szállítást végző repülések kivételével – nemzetközi egyezmény alapján végrehajtott Nyitott Égbolt (Open Sky) repülések mentesülnek az ATFM intézkedések alól. (3) Különleges műveletekre vonatkozó mentességet kell igényelni az ATS-től az EUR RVSM légtérben GAT-ként működő állami légijárművekből álló kötelékrepülések üzembentartóinak, valamint a  nem RVSM-engedélyezett állami légijárművek üzembentartóinak, ha a kért repülési szintjük FL290 vagy fölötti. (4) A légijárműnek a légiforgalmi szolgálatoktól különleges kezelésre vonatkozó igényét a 18. rovatban kell feltüntetnie az 1. melléklet 10. pontjában megadott kulcsszavak használatával. IV. FEJEZET LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÓ SZOLGÁLAT 24. Légiforgalmi irányítói engedélyek 37. § (1) Figyelembe kell venni, hogy a  légiforgalmi irányítói engedélyek a  forgalmi és repülőtéri körülményekre vonatkoznak, és nem mentesítik a  légijárművezetőt az  egyéb szabályok és rendelkezések megsértésével kapcsolatos felelőssége alól. (2) A  légijárműnek az  AIP-ben közzétett ATS útvonalakra meghatározott feltételeket – beleértve a  SID, a  STAR és a  TRANSITION eljárásokban szereplő magassági és sebességi előírásokat is – be kell tartania, ha a  légiforgalmi irányító ezektől eltérő utasítást nem ad. (3) Ha a  légijármű a felszállást CTR oldalhatárain belül, terepről tervezi végrehajtani, a  felszállás végrehajtásához még a  földön légiforgalmi irányítói engedélyt kell beszerezni. Ha rádióösszeköttetés hiánya miatt ez  nem lehetséges, akkor az engedélyt telefonon kell kérni az illetékes TWR-től. (4) Ha az  engedély beszerzésére a  földön sem rádión, sem telefonon nincs lehetőség, a  légijármű a  repülőtér vonatkozási pontjától számított 10 km sugarú körön kívül – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – emelkedhet fel, legfeljebb 50 m földfelszín feletti magasságig a légiforgalmi irányítói engedély beszerzése érdekében. (5) Ellenőrzött légtérben hajtómű nélküli légijármű repüléséhez az illetékes ATC egység előzetes engedélye szükséges. 25. TRA, MCTR és MTMA légterek átrepülésének szabályai 38. § (1) A polgári repüléseket lehetőség szerint a működő TRA légterek elkerülésével kell tervezni. (2) A TRA, MCTR és MTMA légterekbe történő berepüléshez – a  (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint – az  illetékes katonai repülésirányító egység engedélye szükséges. (3) Az  engedélyt az  ellenőrzött légtéren kívül VFR szerint működő légijárműnek közvetlenül az  érintett katonai légtérben illetékes légiforgalmi irányító vagy légvédelmi irányító szolgálati egységtől kell beszereznie. (4) Az  engedélyt az  ellenőrzött légtérben működő valamennyi légijármű, valamint az  ellenőrzött légtéren kívül IFR szerint működő légijárművek számára az illetékes polgári ATS egység szerzi be. (5) Az  időszakosan korlátozott légtereket engedéllyel átrepülő légijárművek elkülönítésének mértékére a  légiforgalmi szolgálati rendeletben, valamint az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (6) A légijármű üzembentartójának és a légijármű vezetőjének a TRA, MCTR és MTMA légterek átrepülése során be kell tartania az ATFCM-mel kapcsolatos a) repülési terv benyújtási és egyéb közleményváltási szabályokat, b) stratégiai áramlásszervezési intézkedéseket, és c) áramlásszervezéssel összefüggő tárgynapi előírásokat. 26. Veszélyes légterekbe történő berepülés és átrepülés különös szabályai 39. § (1) A  veszélyes légtérbe annak közzétett üzemideje alatt polgári légijárművel történő berepülés és átrepülés, csak a betegszállítással és az élet mentésével kapcsolatos repülések végrehajtásakor engedélyezett. (2) A veszélyes légterekbe történő berepüléshez – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint – a lövészeti tevékenység esetén az  illetékes lövészetvezető, lőtéri repülésvezető, más tevékenység tekintetében a  repülésvezető, vagy a légtérben folyó tevékenység koordinációjáért felelős személy engedélye szükséges. (3) A  veszélyes légtérbe berepülő polgári légijárműnek az  engedélyt a  veszélyes légtérbe történő berepülés vagy átrepülés előtt legalább 5 perccel kell beszerezni az illetékes polgári ATS egységtől. (4) A  polgári légijárművek számára az  illetékes polgári ATS egység lövészeti tevékenység esetén az  illetékes lövészetvezetőtől, lőtéri repülésvezetőtől, más tevékenység tekintetében a  repülésvezetőtől, valamint a  légtérben folyó tevékenység koordinációjáért felelős személytől szerzi be. (5) A  polgári légijármű a  veszélyes légtér elhagyásakor az  illetékes ATS egységen keresztül tájékoztatja a (2) bekezdésben meghatározott illetékes személyt a veszélyes légtér elhagyásának helyéről és idejéről. 27. Helyzetjelentések 40. § (1) Az  ellenőrzött légtérbe történő berepülést követő azonosítás után a  légijármű a  további helyzetjelentési kötelezettség alól mentesül. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározottaktól függetlenül a  repülési magasságra vonatkozó információt a rádióösszeköttetési csatorna- vagy frekvenciaváltást követően az első összeköttetésbe bele kell foglalni. (3) A légijárműnek a helyzetjelentések adását akkor kell folytatnia, ha a) arra az ATC utasítást ad; b) a légijármű a FIR határt átrepüli; vagy c) tájékoztatást kapott arról, hogy az ATS felderítő szolgáltatás befejeződött vagy a radarkapcsolat elveszett. (4) A helyzetjelentésnek a következőket kell tartalmaznia: a) a légijármű azonosító jele, b) a légijármű helyzete, c) a légijármű magassága, d) a jelentőpont átrepülésének tényleges időpontja. (5) Ha a légijármű számára kijelölt sebesség tartását írták elő, a légijárműnek a helyzetjelentésekbe a kijelölt sebességet is bele kell foglalnia. A  kijelölt sebességet, valamint a  nehéz turbulencia kategóriába tartozó légijármű esetén a  „Heavy” szót a  rádió összeköttetési csatorna- vagy frekvenciaváltást követően az  ATC egységnek szóló első jelentésbe is bele kell foglalni. (6) A  beszédüzemű helyzetjelentések tartalmát a  légiforgalmi szolgálati rendeletben meghatározottak szerint kell összeállítani. (7) Az  ellenőrzött légtéren belül a  légijárműnek helyzetét fontos ponthoz, földi navigációs berendezéshez vagy repülőtérhez viszonyítva kell jelentenie. 28. Az RNAV útvonalon történő üzemeltetés 41. § (1) Az RNAV útvonalon vagy a szabad útvonalon történő üzemeltetésnek meg kell felelnie a European Aviation Safety Agency AMC 20-4 B-RNAV-ra vonatkozó előírásainak. (2) Az  RNAV vagy a  szabad útvonalon történő repülés megkezdése előtt és az  azokon történő üzemeltetés során a légijármű vezetőnek meg kell bizonyosodnia a légijármű RNAV rendszerének megfelelő működéséről. Ez magában foglalja annak ellenőrzését, hogy: a) a repülési útvonal megfelel-e a légiforgalmi irányítói engedélynek, és b) a légijármű navigációs képessége legalább B-RNAV-nak megfelelő-e. (3) Ha a  navigációs képesség nem felel meg a  B-RNAV követelményeknek, és ezért a  légijármű nem képes repülését az RNAV útvonalon megkezdeni, vagy nem tud az érvényes légiforgalmi irányítói engedély szerint tovább repülni, amint lehetséges, a légijárműnek módosított engedélyt kell kérnie. (4) Az ATC módosított engedélyre vonatkozó eljárását a jelentett meghibásodás és a forgalmi helyzet határozza meg. (5) Ha nem lehetséges a  légijármű további üzemeltetése az  érvényes ATC engedélynek megfelelően, ezt a  tényt a légijárműnek jelentenie kell az ATC felé. (6) A  légiforgalmi irányító ebben az  esetben radarvektorálást alkalmazhat vagy VOR/DME berendezések segítségével követhető útvonalat határoz meg. 29. Összeköttetések 42. § (1) A légiforgalmi irányítás alatt álló légijármű frekvenciaváltás utáni első hívásának a következőket kell tartalmaznia: a) a hívott állomás megnevezése; b) a légijármű hívójele, és nehéz turbulencia kategóriába tartozó légijárművek esetén a „Heavy” kifejezés; c) magasság, beleértve az  éppen keresztezett és engedélyezett magasságot is, ha a  légijármű nem az engedélyezett magasságot tartja; d) a légijármű sebessége, ha az ATC sebesség szabályozást alkalmaz. (2) Ha az  összeköttetés megszakadása miatt lehetetlenné válik az  (1)  bekezdésben meghatározottak végrehajtása, a  légijármű vezetőnek a  30. alcímben a  rádióösszeköttetés elvesztése esetére előírt eljárásokat és a  (3) és (4) bekezdésben meghatározott megfelelő eljárást kell végrehajtania, valamint ha a légijármű ellenőrzött repülőtér repülőtéri forgalmában vesz részt, figyelnie kell a látjelek útján is adható utasításokra. (3) VMC esetén a légijárműnek: a) a transzponderét 7600 kódra kell állítania, b) folytatnia kell repülését VMC között, c) le kell szállnia a legközelebbi alkalmas repülőtéren, d) jelentenie kell a leszállást a leggyorsabb módon az illetékes légiforgalmi irányító egységnek, e) ha a  légijármű úgy ítéli meg, akkor be kell fejeznie az  IFR repülést az  (4)  bekezdésben meghatározottnak megfelelően. (4) Műszeres meteorológiai körülmények esetén, valamint ha az  IFR légijármű úgy ítéli meg, hogy nem célszerű a (3) bekezdés b)–d) pontjában leírtakat végrehajtani, a légijárműnek: a) abban a  légtérben, ahol eljárás elkülönítést alkalmaznak, és a  légijármű az összeköttetés megszakadásának észlelését követően nem tudja a kötelező jelentőpont átrepülését jelenteni, 20 percig tartania kell az utoljára kiadott sebességet és magasságot, vagy – ha az magasabb – a minimális repülési magasságot, ezt követően folytatnia kell repülését a benyújtott repülési tervben szereplő magasságon és sebességgel; b) abban a  légtérben, ahol ATS felderítő rendszert használnak az  ATC nyújtásakor, 7 percig tartania kell az utoljára kiadott sebességet és magasságot, vagy – ha az magasabb – a minimális repülési magasságot, és ezt követően folytatnia kell repülését a benyújtott repülési tervben szereplő magasságon és sebességgel; c) a vektorálás alatt álló vagy engedélyhatár megjelölés nélkül, párhuzamos kitéréssel RNAV szerint üzemeltett légijárműnek, a  minimális repülési magasság figyelembevételével, a  lehető legrövidebb úton – de nem később, mint a  következő fontos pontnál – vissza kell térnie az  érvényes repülési tervében szereplő útvonalára; d) ha a rendeltetési repülőtérre közzétett STAR, TRANSITION vagy valamely műszer szerinti megközelítési eljárás végrehajtására utasították, a légijárműnek – nyugtázást követően – folytatnia kell az eljárást annak magassági profilját követve, majd végre kell hajtania a végső megközelítést a használatos futópályára; e) ha a  d)  pontban meghatározott utasítást nem kapott, vagy azt nem nyugtázta, folytatnia kell repülését az  érvényes repülési terv szerint a  rendeltetési repülőteret kiszolgáló navigációs berendezésig, pontig, vagy kijelölt várakozási pontig, és – ha a g) pontban előírtak érdekében erre szükség van – várakoznia kell a süllyedés megkezdéséig; f ) az e) pontban megadott navigációs berendezés vagy pont felett meg kell kezdenie a süllyedést a korábban vett és nyugtázott várható bevezetési időben – ha ilyet kapott – vagy az érvényes repülési tervből számított érkezési időben; g) végre kell hajtania a navigációs berendezésre vagy pontra előírt SID-et; és h) le kell szállnia – ha lehetséges – az f ) pontban megadott várható bevezetési időtől vagy a számított érkezési időtől számított 30 percen belül, attól függően, hogy melyik a későbbi. (5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti 7 perc akkor kezdődik – attól függően, hogy melyik esemény következik be később –: a) amikor a  légijármű olyan utasítást vett, hogy hagyja el a  helyzetjelentések adását, vagy kötelező jelentőponttal nem kijelölt útvonalon üzemel, és aa) az utoljára kijelölt magasságot vagy minimális repülési magasságot elérte, vagy ab) transzponderét 7600 kódra állította, vagy b) ha kötelező jelentőpontokkal kijelölt útvonalon üzemel és a  helyzetjelentések elhagyására szóló utasítást nem kapott, és ba) az utoljára kijelölt magasságot vagy minimális repülési magasságot elérte, vagy bb) amikor az általa előzőleg a következő kötelező jelentőpontra jelentett számított időponttól, vagy bc) a kötelező jelentőpont feletti helyzetjelentés kimaradásának időpontjától. 30. Rádióösszeköttetés elvesztése esetén követendő eljárások 43. § (1) Ha egy légijármű nem képes összeköttetést létesíteni az  illetékes ATS egységgel a kijelölt frekvencián, ellenőriznie kell a beállított frekvenciát, valamint a rádióberendezés megfelelő működését. A vevőkészülék működése az egyéb rádió-közleményváltások vagy folyamatos rádióadások (VOLMET, ATIS) figyelésével ellenőrizhető. (2) Ha a rádiókészülék adó és vevő egységei megfelelően működnek, de az összeköttetés felvétele akadályba ütközi …