2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Kertv. - 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.V.14. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről *  Az Országgyűlés abból kiindulva, hogy a kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága és a mindennapi élethez nyújt szolgáltatásokat, fontosnak tartja, hogy a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabadságát megtartva, a hatékony működésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások fennmaradását és fejlődését előtérbe helyezve a tevékenység folytatásának alapelveit és feltételeit szabályozza, különös tekintettel a gazdasági környezet, a kereskedők és a vásárlók érdekeire. Fontosnak tartja a vállalkozási szabadság elvének fenntartását, ezért a beavatkozások körét minimálisra szűkítve elismeri a szakmai önszabályozás, valamint olyan – a kereskedők csoportjai által létrehozott, magukra nézve kötelezően elismert – magatartási kódex jelentőségét, amely meghatározza a kereskedők magatartását olyan fontos területeken, mint a tisztességes kereskedelmi gyakorlat, a fogyasztókkal szemben folytatott magatartás, vagy a beszerzési ár alatt történő értékesítés gyakorlatának korlátozása. Ezért a következő törvényt alkotja: A törvény hatálya 1. § *  E törvény hatálya – a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás, a külön törvényben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység, valamint a külön törvényben meghatározott dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyköteles tevékenység és ehhez kapcsolódóan a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének rendeletében meghatározott, dohányboltban árusított egyéb termékek értékesítésére irányuló kereskedelmi tevékenység kivételével – a kereskedelmi tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának, továbbá a termékek forgalmazásának alapvető követelményeire és ellenőrzésére terjed ki. Értelmező rendelkezések 2. § *  E törvény alkalmazásában: 1. *  árusítótér: az üzleten belül a termék vásárlóknak történő bemutatására és értékesítésére szolgáló terület; 1a. *  beszállító: aki a terméket, szolgáltatást kereskedelmi tevékenységet folytatónak forgalmazási céllal értékesíti; 1b. *  befektetési arany: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 235. §-a szerinti befektetési arany; 2. beszerzési szövetség: két vagy több vállalkozás által a beszerzési vagy értékesítési stratégiájuk érvényesítésére, beszerzési vagy értékesítési tevékenységük részének vagy egészének végzésére, koordinálására kötött megállapodás; 3. bevásárlóközpont: olyan komplex kialakítású, vegyes rendeltetésű épület, amelyben állandó jelleggel több kereskedő folytat túlnyomórészt üzletekben különböző típusú kereskedelmi tevékenységet, és ahol emellett jellemzően a szabadidő eltöltésével összefüggő szolgáltatási tevékenységet is folytatnak; 4. csomagküldő kereskedelem: az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre; 5. forgalmazás: kereskedelmi tevékenység keretében valamely termék értékesítése, fogyasztás vagy használat, illetve igénybevétel céljára ellenérték fejében történő rendelkezésre bocsátása; 5a. *  helyi termelői piac: olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti vármegyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti; *  6. idegenvezetői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében a turisztikai szempontból jelentős értékeknek és egyéb látnivalóknak az azokat látogató személyek számára a helyszínen való részletes ismertetése és ehhez kapcsolódóan a látogatók számára nem ismert helyen való eligazodás érdekében általános tájékoztatás, illetve adott esetben segítség nyújtása; 7. jelentős piaci erő: olyan piaci helyzet, amelynek következtében a kereskedő a beszállító számára termékeinek, illetve szolgáltatásainak a vásárlókhoz való eljuttatása során ésszerűen megkerülhetetlen szerződéses partnerré válik, illetve vált, és forgalmi részesedésének mértéke miatt képes egy termék, termékcsoport piacra jutását regionálisan vagy országosan befolyásolni; 8. kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység: az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység; 9. kereskedelmi tevékenység: kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, valamint kereskedelmi ügynöki tevékenység; *  10. kereskedelmi ügynöki tevékenység: olyan tevékenység, amelynek keretében a kereskedő más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerződést köt; 11. kereskedő: aki kereskedelmi tevékenységet folytat; 12. kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében bevásárlóközpont, piac vagy vásár üzemeltetése, ideértve az ott forgalmazott termékek raktározásával, szállításával összefüggő vagy egyéb, a kereskedelmi tevékenység folytatásának elősegítésére irányuló szolgáltatások nyújtását; 13. kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is; 13a. *  közlekedési eszközön folytatott értékesítés: vasúti étkezőkocsiban és büfében, autóbuszjáraton, személyhajó éttermében és büféjében, valamint polgári repülőgépjáraton végzett kiskereskedelmi tevékenység; 14. közterületi értékesítés: a közterületen, illetve közforgalom számára nyitva álló helyen végzett kiskereskedelmi tevékenység; 15. közvetlen értékesítés: kiskereskedelmi tevékenység keretében termék forgalmazása közvetlenül az előállítás helyén; 16. lovas szolgáltató tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében ló igénybevételével nyújtott, szabadidős, terápiás vagy oktatási célú szolgáltatás; 17. mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz; 18. nagykereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is; 18a. *  napi fogyasztási cikk: a vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével olyan, a lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer, drogériai termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven belül elfogyaszt, elhasznál vagy lecserél; 18b. *  napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet: olyan üzlet, amely forgalmának döntő hányadát napi fogyasztási cikknek minősülő termékek árusítása teszi ki; 19. piac: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet; 20. saját előállítású termék: a kereskedő által előállított és kiskereskedelmi forgalomba hozott termék, ide nem értve a kereskedő márkanevével, védjegyével, illetve egyéb megkülönböztető megjelölésével forgalmazott, de nem a kereskedő által előállított terméket; 21. termék: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőt; 22. *  szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület, valamint szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, bérbeadás keretében hasznosított, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 29a. pontja szerinti nyaralóhajó, 23. szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása; 23a. *  szeszes ital: minden alkohol tartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat; 24. tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szolgáló szállás rendszeres időközönként ismétlődő, meghatározott, nem huzamos időtartamra történő használata jogának (üdülési jog) biztosítása; 25. *  utazásszervezői tevékenység: az utazó részére nyújtott, olyan kereskedelmi tevékenység, amelynek során az utazásszervezői tevékenységet végző közvetlenül vagy másik kereskedő közreműködésével üzletszerű gazdasági tevékenység keretében, személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatásokat (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) állít össze, és értékesít, vagy kínál értékesítésre, valamint az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló kormányrendelet szerint adatokat továbbít más kereskedőnek; 26. *  utazásközvetítői tevékenység: olyan üzletszerű gazdasági tevékenység, amelynek keretében az utazásközvetítő az utazásszervezői tevékenységet végző megbízása alapján az utazó részére utazási szolgáltatást kínál, valamint az utazásszervező nevében szerződést köt; 27. üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak; 28. üzleten kívüli kereskedés: a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék forgalmazása céljából a vásárlónak – annak kifejezett kérése nélkül – a lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén való felkeresésével vagy az e célból szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység; 28a. *  árubemutatóval egybekötött termékértékesítés: a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék bemutatása, illetve forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység; 29. vásár: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol rendszerint többen folytatnak idényjellegű vagy meghatározott eseményekhez, naptári napokhoz kötődő eseti jellegű kiskereskedelmi tevékenységet; 30. vendéglátás: kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is; 31. *  üzlet működésével összefüggésben elkövetett jogellenes cselekmény: az üzlet területén, illetve az üzlet bejáratától számított 5 méteres távolságon belül az üzlet működésével közvetlen összefüggésben elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés, a) amely az üzemeltető, foglalkoztatott tudomásával vagy közreműködésével valósul meg, vagy b) amelyet az üzemeltetőtől, a foglalkoztatottól elvárható, a rendes üzletmenet biztosítása érdekében szükséges intézkedés elmulasztása tesz lehetővé, feltéve, hogy az üzemeltető tud, vagy a tőle elvárható gondosság tanúsítása esetén tudhatott volna a foglalkoztatott mulasztásáról; 32. *  hipermarket: kiskereskedelmi tevékenységet, vagy kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytató 5000 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet; 33. *  nagyméretű szupermarket: kiskereskedelmi tevékenységet, vagy kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytató 2500–5000 négyzetméter közötti bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet; 34. *  szupermarket: kiskereskedelmi tevékenységet, vagy kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytató 400–2500 négyzetméter közötti bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet; 35. *  diszkont: kiskereskedelmi tevékenységet, vagy kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytató 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet, amely nem rendelkezik friss hús, húskészítmény és tejtermékek kimérésére szolgáló pulttal; 36. *  fogyasztó: a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti fogyasztó; 37. *  utazó: az utazásszervezői, -közvetítői, valamint az utazási szolgáltatásegyüttes igénybevételét elősegítő kereskedelmi tevékenység vonatkozásában, minden olyan személy, akinek szándékában áll utazási szolgáltatásra, vagy azok összeállítására vonatkozó szerződés megkötése, vagy ilyen szerződés alapján utazásra jogosult; 38. *  utazási szolgáltatásegyüttes igénybevételét elősegítő kereskedelmi tevékenység: olyan tevékenység, amelynek keretében az utazási szolgáltatásegyüttes igénybevételét elősegítő kereskedő az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló kormányrendeletben meghatározott utazási szolgáltatást kínál, értékesít, 39. *  magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás, üdülő vagy emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc darab, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat darab, 40. *  egyéb szálláshely: nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz, 41. *  szálláshely-minősítés: a szálláshelyek számára előírt minőségi követelményeknek való megfelelés vizsgálata és annak alapján a szálláshelyek minőségi fokozatokba sorolása a szálláshely-minősítő szervezet által, 42. *  borravaló: a vendéglátás szolgáltatással való elégedettség kifejezéseként a fogyasztó által önkéntesen juttatott pénzösszeg. A kereskedelmi tevékenységek folytatásának általános feltételei *  3. § *  (1) *  A (3) bekezdés szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. (2) A kereskedelmi tevékenység formáját (a továbbiakban: kereskedési forma) a kereskedő az e törvényben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti szabályok szerint maga választhatja meg. (3) *  Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott meghatározott hatósági engedéllyel folytatható. (4) *  Törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag a következő kereskedési formák valamelyikében folytatható, vagy az ilyen tevékenység meghatározott kereskedési formában való folytatását korlátozhatja vagy megtilthatja: a) üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység, b) mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, c) bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, d) vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, e) közterületi értékesítés, f) közvetlen értékesítés, g) üzleten kívüli kereskedelem, h) csomagküldő kereskedelem, i) automatából történő értékesítés, j) *  közlekedési eszközön folytatott értékesítés. (5) Engedélyköteles kereskedelmi tevékenység esetén az engedélyező hatóság az engedélye megadásával egyidejűleg értesíti a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedők nyilvántartását vezető kereskedelmi hatóságot. (5a) *  Az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység nem sértheti a helyi építési szabályzat rendeltetésre és elhelyezhetőségre vonatkozó előírásait. (5b) *  A (9) bekezdésben foglaltakat a kereskedelmi hatóság a kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás, illetve a működési engedélyezési eljárás során vizsgálja. (6) Üzlet a) *  ha a (4) bekezdés szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján meghatározott termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett, csak a kereskedelmi hatóság által, a (7) bekezdés szerint kiadott működési engedéllyel vagy – befektetési arany forgalmazása esetében – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) által, a 9/A. § (1) bekezdése szerint kiadott engedéllyel; b) egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentését követően üzemeltethető. (7) A kereskedelmi hatóság az üzlet működési engedélyét meghatározott üzletköteles termékek körére adja ki. Az üzletköteles termékek közül az üzletben kizárólag a működési engedélyben megjelölt termékek forgalmazhatóak. (8) A kereskedelmi hatóság az üzletben az üzletköteles termékek forgalmazására előírt követelmények megtartására veszélyt jelentő termékek forgalmazását vagy tevékenységek folytatását a működési engedélyben korlátozhatja vagy megtilthatja. (9) *  Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek kapcsán a természetes személy fogyasztó részére a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltak szerint kell biztosítani a készpénzzel történő fizetés lehetőségét. 4. § *  (1) *  A 3. § (4) bekezdését nem érintve, a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy – ide nem értve a befektetési aranyat – forgalmazására, illetve felvásárlására (a továbbiakban a nemesfémekre vonatkozóan együttesen: forgalmazására) irányuló szándékot a vállalkozás köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi tevékenység végzésére csak az a vállalkozás jogosult, a) amely vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, nem áll a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, b) amelynek nincs az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása. A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei 5. § *  (1) *  A kereskedőnek rendelkeznie kell a forgalmazott termék – saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék – eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal. A kereskedő az ellenőrzést végző hatóság felhívására köteles az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat öt napon belül bemutatni. (2) A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát ellenőrizhesse az üzletben vagy – egyéb kereskedési formák esetében – ha a termék rendelkezésre bocsátásakor mind a kereskedő vagy annak képviselője, mind pedig a vásárló jelen van. (3) *  Egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter vagy – befektetési arany esetében – az SZTFH elnökének rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. (4) *  Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság – befektetési arany forgalmazása esetében az SZTFH – által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. (4a) *  Más vásárlók által a vásárlók könyvébe bejegyzett személyes adatok megismerése lehetőségének kizárása céljából a vásárlók könyvéből a kereskedő a bejegyzést követően haladéktalanul eltávolítja a (4) bekezdés szerint panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt, azt elzártan – a folyamatos sorszámozás rendjének megfelelően – megőrzi és a hatóság felszólítására rendelkezésre bocsátja. (5) *  A vásárlók könyvét a használatba vétel előtt a kereskedelmi hatóság, vagy – a 9/A. § (1) bekezdése szerinti kereskedelmi tevékenység esetében – az SZTFH hitelesíti, feltüntetve a vásárlók könyve megnyitásának időpontját. 5/A. § *  A napi fogyasztási cikket értékesítő új üzlet működését akkor kezdheti meg, ha biztosítja a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendeletben az árusítótér nagysága alapján meghatározott számú személygépkocsi elhelyezésére szolgáló várakozóhelyet, és megfelel a járművek elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak. 5/B. § *  A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben meghatározott világörökségi terület nagyvárosias lakóterületén tilos diszkontot, nagyméretű szupermarketet és hipermarketet létesíteni vagy üzemeltetni. 5/C. § *  (1) Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést végző kereskedő a fogyasztók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a fogyasztók tájékoztatása céljából a) székhelyén vagy telephelyén, valamint fióktelepén; b) *  az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés helye szerinti vármegyeszékhelyen; c) *  a szervezett utazáshoz történő csatlakozásra a fogyasztók számára biztosított valamennyi indulási hely szerinti vármegyeszékhelyen; d) az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés helyén, az árubemutató és a termékértékesítés időtartama alatt; köteles ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni személyes, valamint írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézési lehetőséggel, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: fogyasztóvédelemről szóló törvény) 17/B. § (3) bekezdésének megfelelően. (2) Az ügyfélszolgálatnak a működési rendjét, a félfogadási idejét a kereskedő úgy köteles megállapítani, és a működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a fogyasztók jogainak megfelelő érvényesítését. E kötelezettség keretein belül a kereskedő köteles a) az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ügyfélszolgálati irodáit a hét minden munkanapján legalább napi 6 órás, és – 5 munkanapos hetet alapul véve – legalább heti 36 órás nyitva tartással üzemeltetni –, valamint a hét legalább egy munkanapján 20 óráig – nyitva tartani, b) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a fogyasztók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását. 5/D. § *  Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést végző kereskedő az értékesítés helyszínéről való visszaszállítást – különösen a személyi kör és a díjazás tekintetében – ugyanolyan feltételekkel, ugyanarra a helyszínre köteles biztosítani, mint az árubemutató, illetve termékértékesítés helyszínére való szállítást. 5/E. § *  A jogszabályban meghatározott utazási csomagot tilos a fogyasztó részére részekre bontva értékesíteni. 5/F. § *  (1) A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. §-a szerinti kereskedő biztosítja a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását. (2) Az automatizált üzlethelyiség kivételével a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzletben folytatott kiskereskedelmi tevékenység során a kereskedő biztosítja legalább egy nem önkiszolgáló pénztárgép folyamatos rendelkezésre állását. 5/G. § *  (1) A vendéglátás tevékenységet folytató kereskedő által kiállított számla adóval növelt végösszegén felül a fogyasztó által fizetett többletösszeg borravalónak minősül. (2) A felszolgálónak közvetlenül juttatott borravaló kivételével a kereskedő köteles napi szintű nyilvántartást vezetni a hozzá beérkezett borravalóról. (3) Az (1) bekezdés szerinti borravalót legalább havonta kell a vendéglátó üzlet munkavállalóinak kifizetni. A munkavállalóknak történő kifizetést a kereskedő által vezetett nyilvántartásban rögzíteni kell. (4) A borravaló munkavállalók közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik – az érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet nem működik, a borravaló felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a munkavállalókkal kell írásban megállapodnia. Az üzletek üzemeltetésének és nyitva tartásának rendje *  6. § *  (1) *  Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. (1a) *  (1b) *  (2) *  A kereskedő köteles a) az üzlet nyitvatartási idejét aa) az üzlet létesítésére vonatkozó bejelentésben vagy a működési engedély iránti kérelemben, illetve kormányrendeletben meghatározott esetekben az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni, vagy ab) befektetési arany forgalmazása esetében a 9/A. § (1) bekezdése szerinti engedély iránti kérelemben, illetve az SZTFH elnöke rendeletében meghatározott esetekben az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül az SZTFH-nak bejelenteni, és b) az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni. (2a) *  A kereskedő az üzlet nyitvatartási idejének megváltozását a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott írásbeli kapcsolattartás mellett a kereskedelmi hatóságnak elektronikus levelezési címén keresztül is bejelentheti. (3) *  December 24-én – a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, illetve az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével – az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva. (4) *  A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete – a helyi sajátosságok figyelembevételével – rendeletben szabályozhatja a) az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét, valamint b) a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek 24 és 6 óra közötti nyitva tartásával összefüggő – a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó – többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjat. (4a) *  A felügyeleti díjat a helyi rendelet legfeljebb 20 Ft/fő/éjszakai nyitvatartási nap mértékben határozhatja meg. A felügyeleti díj összege az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának 0,5%-át nem haladhatja meg. A felügyeleti díj alapja vendéglátó üzletek esetén a működési engedélyben vagy igazolásban meghatározott befogadóképesség, egyéb üzletek esetében az alapterület alapján számított 3 négyzetméterenként egy fő. A felügyeleti díjat negyedévente, az azt követő hónap 15-éig kell megfizetni az illetékes önkormányzat erre a célra létrehozott számlájára. (4b) *  A felügyeleti díjat az önkormányzat kizárólag a felügyeleti díj fizetésére kötelezett üzletek által közvetlenül vagy közvetve okozott, a települési önkormányzatot egyébként terhelő közbiztonsági, illetve köztisztasági feladatokat meghaladóan az éjszakai nyitva tartással összefüggésben keletkező – az önkormányzat által elkülönítetten kimutatott – közbiztonsági, illetve köztisztasági többletfeladatok ellátására fordíthatja. (5) *  A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból – a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében – a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el. (6) A kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódóan nem használható hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára olyan hanghatást okozó eszköz, amely a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal jár. (7) Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás, műsoros előadás, táncrendezvény vagy egyéb szórakoztató szolgáltatás olyan módon nyújtható, illetve szervezhető, hogy az nem járhat a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal. (8) *  A világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartásához a jegyző engedélye szükséges. A jegyző az engedélyt hivatalból háromévente felülvizsgálja. Amennyiben az engedély a megadását követően felmerült körülmények folytán a felülvizsgálat során az eredeti tartalommal nem adható meg, a jegyző az engedélyt módosítja vagy visszavonja. (9) *  A (8) bekezdés alapján kiadott engedély megadása a korábbi kérelem elutasításától számított legalább hat hónap elteltével kérelmezhető ismételten ugyanarra a helyiségre. (10) *  A (8) bekezdés hatálya alá tartozó, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor működési engedéllyel vagy igazolással, valamint a 24 és 6 óra közötti nyitvatartási jogosultsággal rendelkező, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek esetében, amennyiben a jegyző akár hivatalból, akár a rendőrség írásbeli tájékoztatása alapján észleli, hogy a (8) bekezdés szerinti engedély megadásához szükséges feltételek nem állnak fenn, az üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartását korlátozhatja. A kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység folytatásának általános feltételei *  6/A. § *  (1) Aki bevásárlóközpontot kíván üzemeltetni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. (2) *  Vásár, valamint piac – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kereskedelmi hatóság által kiadott vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély birtokában üzemeltethető. (3) *  Helyi termelői piac a kereskedelmi hatóságnak történő bejelentéssel üzemeltethető. A kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának általános feltételei *  6/B. § *  (1) Idegenvezetői tevékenységet az folytathat, aki a külön jogszabályban előírt idegenvezetői szakképesítéssel rendelkezik. (2) Aki idegenvezetői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. (3) Idegenvezetői tevékenységet folytató nem természetes személy vállalkozás esetén a vállalkozás nevében a tevékenységet ténylegesen végző személynek meg kell felelnie az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség tagjai és alkalmazottai tekintetében a vállalkozást terheli. (4) Az idegenvezetői tevékenységet folytató személynek a kereskedelmi hatóság a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hatósági igazolványt állít ki. 6/C. § *  (1) Aki lovas szolgáltató tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. (2) A lovas szolgáltató tevékenységet folytatón kívül más személy lovagoltatásával is járó lovas szolgáltató tevékenységet az a vállalkozás folytathat, a) amelynek nincs hatvan napot meghaladóan lejárt esedékességű, az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint végrehajtható köztartozása, b) *  amelynek vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző egy éven belül a lovas szolgáltató tevékenységével összefüggésben az állat-egészségügyi és az állattartási körülményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt végleges hatósági határozatban eltiltottak a lovas szolgáltató tevékenység végzésétől, c) *  amely által munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott legalább egy személy, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel. 6/D. § *  (1) *  Szálláshely-szolgáltatás csak a Kormány rendeletében meghatározott, a szálláshely-minősítésre vonatkozó rendelkezések megtartásával és a kereskedelmi hatóság részére történő szálláshely-üzemeltetési bejelentést követően folytatható. (2) A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit – ide nem értve a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számát –, a szálláshely-üzemeltetési bejelentés rendjét és feltételeit, valamint a szálláshelyek nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szálláshely-szolgáltató tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, az adatszolgáltatás rendjét, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket a Kormány rendeletben állapítja meg. (3) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése (a továbbiakban együtt: önkormányzat) rendeletben állapíthatja meg a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számát. (4) Ha az önkormányzat a (3) bekezdés alapján a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számát nem határozta meg, abban az esetben e tevékenység időbeli megkötés nélkül végezhető. (5) Az önkormányzat a (3) bekezdés szerinti rendeletében az abban foglaltak megsértése esetére közigazgatási bírságot és tevékenység végzésétől történő eltiltást állapíthat meg. (6) *  A szálláshely-minősítés Magyarországon az állam hatáskörébe tartozó tevékenység. A szálláshely-minősítést az állam a Kormány rendeletében kijelölt szálláshely-minősítő szervezet útján látja el, a nemzetközileg általánosan elfogadott és közzétett kritériumok alapján. 6/E. § *  (1) Aki tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. (2) *  Tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás a) *  vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, nem áll a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, b) *  vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző öt éven belül a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása miatt végleges hatósági határozatban eltiltottak a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység végzésétől. (3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. (4) *  A kereskedelmi hatóság a tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytató szolgáltató büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a kereskedelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytató szolgáltató büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. (5) *  A kereskedelmi hatóság a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység (4) bekezdés szerinti személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység nyilvántartásból való törléséről szóló döntés véglegessé válásáig kezeli. 6/F. § *  (1) *  Az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékot a kereskedelmi hatóság részére kell bejelenteni. (2) *  Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás a) *  által munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott legalább egy személy, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó vagy az általa határozatlan időre foglalkoztatott, az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység folytatásában személyesen közreműködő személy rendelkezik az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel és szakmai gyakorlattal, valamint nyelvismerettel (a továbbiakban: tevékenységért felelős személy), b) *  vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója és a tevékenységért felelős személy, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, nem áll az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, c) *  vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója és a tevékenységért felelős személy, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, tevékenységért felelős személye, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző öt éven belül az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt végleges hatósági határozatban eltiltottak az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység végzésétől, d) – az utazásközvetítő kivételével – rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott vagyoni biztosítékkal. *  (3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. (4) *  Az utazásszervezői tevékenységet végző köteles egy biztosítóval, az olyan utazási szolgáltatások összeállítása esetében, amely személyszállítást is tartalmaz, az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő biztosítást kötni az utazó javára. (5) *  Az utazási szolgáltatásegyüttes igénybevételét elősegítő kereskedő az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti vagyoni biztosítékkal rendelkezik. (6) *  Kereskedelmi nyilvántartások *  6/G. § *  A kereskedelmi hatóság a) a kereskedőkről, b) a működési engedéllyel rendelkező és a bejelentett üzletekről, az üzletek nyitva tartásáról, c) a bejelentett bevásárlóközpontokról és helyi termelői piacokról, valamint az engedélyezett vásárokról és piacokról, d) az idegenvezetői tevékenységet folytatókról, e) a lovas szolgáltató tevékenységet folytatókról, f) a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatókról, g) a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytatókról, h) a bejelentett utazásszervezőkről és az utazásközvetítőkről nyilvántartást vezet. 6/H. § *  A nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni. 6/I. § *  (1) A kereskedelmi hatóság a 6/G. § a)–c) pontjában meghatározott nyilvántartásokra vonatkozó nyilvántartási kötelezettségét az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszerbe történő bejegyzéssel vagy az önkormányzati ASP rendszeren keresztül közvetlen adatkapcsolat útján történő adattovábbítással teljesíti. (2) A 6/G. § a)–c) pontjában meghatározott nyilvántartások a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendeletekben meghatározott adatokon túl – természetes személy esetén – tartalmazzák a kereskedő, a fenntartó, illetve az üzemeltető születési nevét, születési helyét és születési idejét, valamint anyja születési nevét. (3) A 6/G. § a)–c) pontjában meghatározott nyilvántartások adatai – a (2) bekezdésben meghatározott adatok kivételével – nyilvánosak. (4) *  Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba közvetlenül betekinteni. A szálláshely-minősítési eljárással kapcsolatban benyújtott panasz elbírálása *  6/J. § *  (1) Az a minősített szálláshely, amelyre nézve a szálláshely-minősítési eljárás jog- vagy érdeksérelemmel jár, az eljárással kapcsolatban panasszal fordulhat a szálláshely-minősítő szervezet vezetőjéhez. (2) A szálláshely-minősítő szervezet tevékenysége ellen benyújtott panaszt a szálláshely-minősítő szervezet vezetője közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el. (3) A panaszt a szálláshely-minősítési eljárás lezárását és a minősítésnek a szálláshely általi megismerését követő nyolc napon belül lehet előterjeszteni. (4) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus ügyintézés szabályai alkalmazásának nincs helye a panasz elbírálása során. (5) A szálláshely-minősítő szervezet eljárása ellen benyújtott panasz elbírálása esetén nincs helye sommás eljárásnak. Kiszereléscsökkentés *  6/K. § *  (1) Ha egy adott termék 2020. január 1. és 2024. február 1. között a gyártó által gyártottakhoz képest új, kisebb – így különösen kisebb tömegű vagy térfogatú – kiszerelési egység kerül forgalomba hozatalra, a kereskedő köteles a termék kereskedő általi, üzletben vagy bevásárlóközpontban történő forgalmazásának megkezdésétől számított 2 hónapig az érintett termék kapcsán feltüntetni a kiszerelés változására utaló és a kereskedelemért felelős miniszter által meghatározott tartalmú és formájú figyelemfelhívó tájékoztatást. (2) Nem köteles a kereskedő az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást kihelyezni abban az esetben, ha az új, kisebb kiszerelési egység gyártó általi bevezetésére a korábbi kiszerelési egységek 6 hónapon belül történő kivezetése nélkül kerül sor, és a korábbi kiszerelési egységeket a kereskedő továbbra is forgalmazza. (3) A kereskedő az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében magyarországi gyártás esetén a gyártó, ettől eltérő esetben az első magyarországi forgalomba hozó, valamint a nagykereskedő köteles – az érintett termék kereskedő részére történő első értékesítése alkalmával – a termék kísérő dokumentációjában vagy más módon írásban a kereskedő részére megfelelő tartalmú tájékoztatást nyújtani a termék kiszerelésének csökkenéséről és a korábbi kiszerelési egységek esetleges kivezetéséről. (4) Magyarországi gyártás esetén a gyártó, ettől eltérő esetben az első magyarországi forgalomba hozó, valamint a nagykereskedő a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségének első alkalommal történő teljesítésével egyidejűleg köteles a kereskedő részére nyújtott tájékoztatással megegyező tartalommal tájékoztatást nyújtani a fogyasztóvédelmi hatóság részére. (5) A fogyasztóvédelmi hatóság honlapján nyilvánosan elérhető tájékoztató adatbázist hoz létre és működtet az e § szerinti tájékoztatási kötelezettségekkel érintett termékekről. (6) E § alkalmazásában 1. kereskedő: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében, azaz a TEÁOR’25-ben „47.11 – Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet főtevékenységként folytató kereskedő, akinek a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évben a 2. § 9. pontja szerinti kereskedelmi tevékenységből származó, konszolidált nettó árbevétele meghaladja az 1 milliárd forintot; 2. termék: minden kiskereskedelmi forgalomba kerülő, az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről szóló miniszteri rendelet szerinti előrecsomagolt termék, amelyet a kereskedő egy vagy több méretkategóriában egységes megjelenésű kiszerelésben forgalmaz, azzal, hogy a kiszerelési egységek számától és azok méretének változásától függetlenül az azonos árut tartalmazó kiszerelési egységek egy terméknek minősülnek; 3. gyártó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket gyárt, vagy terméket terveztet vagy gyártat, és az adott terméket saját neve vagy védjegye alatt kis- vagy nagykereskedelemben forgalmazza. Tisztességes kiskereskedelmi gyakorlat élelmiszerek esetén *  6/L. § *  (1) Ezen alcím alkalmazásában 1. árrés: a kisebbítendő tag és kivonandó tag különbözetének beszállítói kedvezménnyel növelt összege; 2. beszállítói kedvezmény: a kereskedő által a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. § (7) bekezdése szerinti, szerződésen alapuló, a termék értékesítéséhez közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott engedmény, valamint a kereskedő által a beszállító számára nyújtott, a termék forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatás termékre vetített ellenértéke; 3. kereskedő: az a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében „47.11 – Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet főtevékenységként folytató kereskedő, akinek a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szerinti nettó árbevétele a 2023. évben az 1 milliárd forintot meghaladta; 4. kisebbítendő tag: a terméket terhelő adómérték nélkül számított fogyasztói ár; 5. kivonandó tag: a beszállító által számlázott átadási ár, illetve a kereskedő általi saját előállítás esetén – az üzemi általános költségeket is tartalmazó – önköltségi ár; 6. saját márkás termék: a kereskedő által helyben előállított termék kivételével olyan termék, amely a) megjelenítésének, megnevezésének vagy jelölése lényeges tartalmának meghatározására a kereskedő jogosult; b) jelölésén forgalomba hozóként a kereskedő kerül feltüntetésre, és annak gyártója nem vagy az azonosító jelöléssel kerül feltüntetésre; vagy c) – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikrovállalkozásnak vagy kisvállalkozásnak minősülő beszállító által előállított termék kivételével – kizárólag a kereskedő által meghatározott üzletben forgalmazható. (2) Ezen alcím hatálya az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenységre, valamint a csomagküldő kereskedelemre terjed ki. 6/M. § *  (1) Az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó adott termék vonatkozásában a kereskedő által üzletenként – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületenként – alkalmazandó árrés mértéke a) nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét, és b) legfeljebb 10 százalék lehet. (2) Ha a kereskedő az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – 2025. január hónapban nem forgalmazta, az adott termék vonatkozásában általa alkalmazandó árrés mértéke a) nem haladhatja meg az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet] hatálybalépését megelőzően általa alkalmazott utolsó havi átlagos árrés mértékét, és b) legfeljebb 10 százalék lehet. (3) Az 1. mellékletben megjelölt termékkategórián belül a saját márkás termékek vásárlók számára értékesítésre kínált mennyisége üzletenként – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületenként – legfeljebb olyan arányt képezhet, mint amilyen arányt a termékkategórián belül a saját márkás termékek képviseltek a 2025. január és február hónapban értékesített, a termékkategóriába tartozó összes termék mennyiségéhez képest. (4) Ha a kereskedő az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, a (3) bekezdés szerinti arányosítás során a saját márkás termékek a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző utolsó havi arányát veszi alapul. (5) Ha a kereskedő az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon forgalmazta, köteles az adott termék vonatkozásában naponta legalább az általa a 2024. évben értékesített átlagos napi mennyiség árusítására olyan módon, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen. (6) Az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó termék árusítását az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépése napját követően megkezdő kereskedő az (1) és (3) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó termék árusítását a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépése napján folytató, általa választott másik üzletére vonatkozó adatokat veszi alapul, választható másik üzlet hiányában az árrés tekintetében a (2) bekezdés b) pontját alkalmazza. (7) A kereskedő a (6) bekezdés szerint általa választott üzletet az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó termékek árusításának megkezdése előtt legalább 3 nappal bejelenti a fogyasztóvédelmi hatóság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hatóság) részére. 6/N. § *  Ha a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében szükséges, az általános politikai koordinációért felelős miniszter meghatározhatja a kereskedő által közzéteendő, meghatározott tartalmú és formájú tájékoztatást. 6/O. § *  (1) Az ezen alcímben meghatározott előírások teljesítésének ellenőrzésekor a hatóság hivatalból jár el. (2) Ha a hatóság az ezen alcím szerinti kötelezettségek megsértéséről ellenőrzése során tudomást szerez, a) a 6/M. § (1) és (2) bekezdésében foglalt, valamint a 6/M. § (6) bekezdésében az árrésre vonatkozó kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként 5 000 000 forint bírságot szab ki, b) a 6/M. § (3) és (4) bekezdésében foglalt, valamint a 6/M. § (6) bekezdésében a saját márkás termék arányára vonatkozó kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként, ha a saját márkás termék aránya ba) legfeljebb 10 százalékponttal haladja meg a 6/M. § (3) bekezdése szerinti arányt, 500 000 forint bírságot szab ki, bb) 10 százalékpont feletti, de 50 százalékpontnál nem nagyobb mértékben haladja meg a 6/M. § (3) bekezdése szerinti arányt, 1 000 000 forint bírságot szab ki, bc) 50 százalékpont feletti mértékben haladja meg a 6/M. § (3) bekezdése szerinti arányt, 2 000 000 forint bírságot szab ki, c) a 6/M. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként ca) 10 százalékot meg nem haladó hiány esetén 500 000 forint bírságot szab ki, cb) 10 százalékot meghaladó, de 50 százalékot meg nem haladó hiány esetén 1 000 000 forint bírságot szab ki, cc) 50 százalékot meghaladó hiány esetén, továbbá, ha a kereskedő nem tesz eleget a vásárlók folyamatos kiszolgálására vonatkozó kötelezettségének, 2 000 000 forint bírságot szab ki, vagy d) elrendelheti, hogy a kereskedő tevékenységét a jogsértéssel érintett üzletben – csomagküldő kereskedelem esetében a kereskedő által működtetett vagy alkalmazott valamennyi online felületen – ideiglenesen nem folytathatja, amelynek időtartama legalább egy nap, legfeljebb fél év lehet. (3) A hatóság a (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti bírság kiszabása helyett különös méltánylást érdemlő körülmény esetén alkalmazhat figyelmeztetést. (4) A kereskedő a 6/M. § (3)–(6) bekezdésében foglalt kötelezettség megsértése esetén mentesül a bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. (5) A (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezmény együtt is alkalmazható. (6) Az ellenőrzés során a kereskedő a helyszínen köteles tájékoztatni a hatóságot a) a 6/M. § (1) és (2), valamint (6) bekezdése szerinti árrés mértékéről és b) a saját márkás termék 6/M. § (3) és (4), valamint (6) bekezdése szerinti arányáról, valamint c) a 6/M. § (5) bekezdése szerinti mennyiségről. (7) A (6) bekezdés szerinti ellenőrzés során a kereskedő képviselőjének minősül a kereskedő foglalkoztatottja is. (8) A hatóság a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazó határozat véglegessé válását követően – akár azonos napon, ugyanazon üzletben végzett, több egymást követő ellenőrzés során feltárt jogsértések esetében – a (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezményt újból – akár naponta többször is – alkalmazhatja, úgy, hogy az ismételten kiszabott bírság összegének el kell érnie a korábbi jogsértés esetén kiszabott bírság kétszeresét, és a bírság legmagasabb összegére vonatkozó rendelkezést nem kell figyelembe venni. Többszörösen ismételt jogsértés esetén a (2) bekezdés és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együtt is alkalmazhatóak. (9) Ha az általános politikai koordinációért felelős miniszter meghatározza a kereskedő által közzéteendő tájékoztatás tartalmát és formáját, a kereskedő köteles a tájékoztatást az üzletben jól látható helyre kifüggeszteni, csomagküldő kereskedelem esetén a nyitóoldalon közzétenni, valamint a reklámtevékenységéhez kapcsolódóan az online felületén feltüntetni. E kötelezettség megszegése esetén a hatóság 1 000 000 forint bírságot szab ki. 6/P. § *  (1) A 6/M. § (1) és (2) bekezdése, valamint az árrés tekintetében a 6/M. § (6) bekezdése alkalmazásával összefüggésben a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 3. § (2) bekezdés q) pontját (a továbbiakban: beszerzési ár alatti értékesítés tilalma) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy nem sérti a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, ha a kisebbítendő tag a kivonandó tagnál legfeljebb a beszállítói kedvezmény összegével kevesebb. (2) A kereskedő részéről a beszállítóval kötött, a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos szerződésének a 6/M. § (1) és (2) bekezdése, valamint az árrés tekintetében a 6/M. § (6) bekezdése alkalmazásával összefüggő módosítása, megszüntetése vagy új szerződés – korábbiakban alkalmazott feltételektől eltérő feltétellel való – megkötése – az (1) bekezdésben foglaltaknak való megfelelés érdekében a beszállítói kedvezmény mérséklésének esete kivételével – a Tfmtv. 3. § (2) bekezdés x) pontja szerinti magatartásnak minősül. Tisztességes kiskereskedelmi gyakorlat drogériai termékek esetén *  6/Q. § *  (1) Ezen alcím alkalmazásában 1. árrés: a kisebbítendő tag és kivonandó tag különbözetének beszállítói kedvezménnyel növelt összege; 2. beszállítói kedvezmény: a kereskedő által a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. § (7) bekezdése szerinti, szerződésen alapuló, a termék értékesítéséhez közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott engedmény, valamint a kereskedő által a beszállító számára nyújtott, a termék forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatás termékre vetített ellenértéke; 3. kereskedő: az a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében „47.75 – Illatszer, kozmetikai cikk, tisztálkodószer kiskereskedelme” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet főtevékenységként folytató kereskedő, akinek a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szerinti nettó árbevétele a 2023. évben az 1 milliárd forintot meghaladta; 4. kisebbítendő tag: a terméket terhelő adómérték nélkül számított fogyasztói ár; 5. kivonandó tag: a beszállító által számlázott átadási ár, illetve a kereskedő általi saját előállítás esetén − az üzemi általános költségeket is tartalmazó − önköltségi ár; 6. saját márkás termék: a kereskedő által helyben előállított termék kivételével olyan termék, amely a) megjelenítésének, megnevezésének vagy jelölése lényeges tartalmának meghatározására a kereskedő jogosult, b) jelölésén forgalomba hozóként a kereskedő kerül feltüntetésre, és annak gyártója nem, vagy az azonosító jelöléssel kerül feltüntetésre, vagy c) – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikrovállalkozásnak vagy kisvállalkozásnak minősülő beszállító által előállított termék kivételével − kizárólag a kereskedő által meghatározott üzletben forgalmazható. (2) Ezen alcím hatálya az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenységre, valamint a csomagküldő kereskedelemre terjed ki. 6/R. § *  (1) A 2. mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó adott termék vonatkozásában a kereskedő által üzletenként − csomagküldő kereskedelem esetén az annak folyt …