← Magyarország

13/2014. (X. 22.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról.

Röviden

Ez az utasítás a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) belső működését és szervezeti felépítését szabályozza, meghatározva az egyes vezetői pozíciók feladatait és az alájuk tartozó szervezeti egységeket.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

Jogszabály szövege

13/

  1. (X. 22.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról. A Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatát – az államháztartásról szóló
  2. évi CXCV. törvény
  3. §

(5)bekezdése alapján, a törvény 10. §
(6)bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. §
(1)és
(5)bekezdése, 11. §
(6)bekezdése, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 36/A. §-a, 39. §-a, 43. §
(3)bekezdése, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. §
(3)bekezdése, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló
  1. évi CLII. törvény
  2. § a) pontja, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
  3. évi CXXV. törvény
  4. §
(4)bekezdés b) pontja, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §
(3)bekezdése és 52. §
(1)bekezdése, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 15. §
(2)bekezdése rendelkezéseire figyelemmel, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyok szabályozása tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69. §
(4)bekezdés b) pontja alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter egyetértésével – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. §
(4)bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az alábbiak szerint állapítom meg: I. Fejezet Általános rendelkezések
  1. Értelmező rendelkezés
  2. § Ennek az utasításnak az alkalmazásában a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
  3. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) használt, illetve ott meghatározott kifejezések alatt az ott meghatározott fogalmakat kell érteni.
  4. A Gazdasági Versenyhivatal jogállása és alapadatai
  5. §
(1)A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: Hivatal)
  1. a)alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölése: 1990. évi LXXXVI. törvény a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról,
  2. b)alapításának dátuma: 1991. január 1.,
  3. c)hatályos alapító okiratát a Gazdasági Versenyhivatal alapító okiratának módosításáról szóló 11/2014. (VI. 17.) GVH utasítás melléklete tartalmazza; hatálybalépésének időpontja: 2014. július 18.
(2)A Hivatal kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységeit az alapító okirat tartalmazza. A Hivatal rendszeresen végzett vállalkozási tevékenységet nem folytat. A Hivatal alaptevékenységeit szabályozó jogszabályi rendelkezéseket és uniós jogi aktusokat az 1. melléklet tartalmazza.
(3)A Hivatal logóját, valamint a Hivatal egyes tevékenységeivel összefüggésben alkalmazandó külön logókat a
  1. melléklet tartalmazza. II. Fejezet A Hivatal szervezete és vezetése
  2. Irányítási rend és a Hivatal szervezete
  3. §
(1)Az elnök közvetlenül irányítja
  1. a)az általános elnökhelyettes,
  2. b)a Versenytanács elnöki teendőinek ellátásával megbízott elnökhelyettes (a továbbiakban: a Versenytanács elnöke),
  3. c)a főtitkár,
  4. d)a Nemzetközi Iroda,
  5. e)a Vezető Közgazdász Irodája, f ) a Felderítő Iroda,
  6. g)a kabinetfőnök, valamint
  7. h)a belső ellenőrzési vezető munkáját.
(2)Az általános elnökhelyettes irányítja
  1. a)az Elnökhelyettesi Titkárság,
  2. b)a Fúziós Iroda,
  3. c)az Antitröszt Iroda,
  4. d)a Fogyasztóvédelmi Iroda, valamint
  5. e)a Jogi Iroda munkáját.
(3)A Versenytanács elnöke irányítja
  1. a)a Versenytanács,
  2. b)a Versenytanácsi Titkárság, valamint
  3. c)a Bírósági Képviseleti Iroda munkáját.
(4)A főtitkár irányítja
  1. a)a Főtitkárság,
  2. b)a Költségvetési Iroda,
  3. c)a Humánerőforrás Iroda,
  4. d)az Informatikai és Iratirányítási Iroda,
  5. e)az Ügyfélszolgálati Iroda, valamint f ) a Versenykultúra-fejlesztési és Kommunikációs Csoport munkáját.
(5)Az elnököt, illetve a Versenytanács elnökét megillető irányítási jogkör gyakorlása nem sértheti az eljáró versenytanácstagok Tpvt. 37. §
(1)bekezdése szerinti függetlenségét. 4. §
(1)A Hivatal szervezeti ábráját a 3. melléklet tartalmazza.
(2)Az egyes szervezeti egységek feladatkörét a
  1. melléklet tartalmazza.
  2. Az elnök
  3. §
(1)Jogszabályban
  1. a)az elnök,
  2. b)a költségvetési szerv vezetője,
  3. c)a központi államigazgatási szerv vezetője,
  4. d)a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, valamint
  5. e)a fejezetet irányító szerv vezetője hatáskörébe utalt feladat ellátása, jogosítvány gyakorlása körében – normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában – az elnök dönt.
(2)Minden esetben az elnök dönt
  1. a)a Hivatal stratégiai célkitűzéseiről,
  2. b)normatív utasítás kiadásáról,
  3. c)a stratégiai célkitűzéseknek megfelelően a szervezeti egységek közötti feladat-átcsoportosításról, átirányításról,
  4. d)a bérfejlesztési és jutalmazási keret felosztásáról, a munkatársak jutalmazásáról,
  5. e)az alapilletmény eltérítéséről, f ) kitüntetések és elismerések adományozásáról, illetve azok más szervek részéről való adományozásának kezdeményezéséről. 5. Az általános elnökhelyettes 6. § Az általános elnökhelyettes – a normatív utasításban számára meghatározott feladatokon túl – ellátja a Hivatal eljárásaival – ide nem értve a versenyfelügyeletei eljárások versenytanácsi szakaszát – kapcsolatos elvi-koordináló tevékenységet, ennek keretében
  6. a)szakmailag felügyeli a panasszal, bejelentéssel összefüggő eljárásoknak, a versenyfelügyeleti eljárások vizsgálati szakaszának, a piacelemzéseknek, valamint az ágazati vizsgálatoknak a lefolytatását,
  7. b)gondoskodik az irányítása alá tartozó szervezeti egységek egységes jogalkalmazási gyakorlatának biztosításáról,
  8. c)felel az irányítása alá tartozó szervezeti egységek eljárásainak szakszerűségéért, szabályszerűségéért, a határidők betartásáért,
  9. d)koordinálja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek nem eljárási jellegű feladatainak ellátását, ügyel arra, hogy e tevékenységek az eljárási feladatok ellátását ne veszélyeztessék,
  10. e)az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőivel megtárgyalja az aktuális feladatokat, értékeli a versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatait, és egyeztet az egyes szervezeti egységek munkája során egységes megítélést igénylő kérdésekben, f ) átruházott hatáskörben – a feladatköréhez igazodóan – eljár a külön jogszabályban szabályozott, hatósági eljáráson kívüli megkeresések teljesítésével kapcsolatban. 6. A Versenytanács elnöke 7. § A Versenytanács elnöke – a törvényben vagy normatív utasításban számára meghatározott feladatokon túl –
  11. a)szervezi a Versenytanács munkáját,
  12. b)képviseli a Versenytanácsot a Hivatalon belül,
  13. c)ellenőrzi az eljárási határidők megtartását a versenyfelügyeleti eljárás versenytanácsi szakaszában, ideértve a versenytanácsi döntésekkel szembeni jogorvoslati eljárást és a versenytanácsi döntések végrehajtási eljárását is,
  14. d)gondoskodik a Versenytanács tagjai közötti arányos ügyteherelosztásról,
  15. e)gondoskodik a versenytanácsi döntésekkel szembeni jogorvoslati eljárás során a Hivatal bíróság előtti képviseletéről, f ) ellátja a Versenytanács munkájával kapcsolatos elvi-koordináló tevékenységet, ennek keretében figyelemmel kíséri a Versenytanács határozatai és a bírói gyakorlat összhangjának érvényesülését. 7. A főtitkár 8. §
(1)A főtitkár – a törvényben vagy normatív utasításban számára meghatározott feladatokon túl – a Hivatal hivatali szervezetének vezetésével összefüggő feladatai keretében, az irányítása alá tartozó, illetve általa vezetett szervezeti egységeken keresztül
  1. a)felel a hivatalszervezési, valamint a humánerőforrás-menedzsmenttel, az informatikai szervezéssel és rendszerfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, a Hivatal munkájával kapcsolatos külső és belső kommunikációs és tájékoztatási feladatok, az ügyviteli, szervezési és nyilvántartási feladatok, továbbá a költségvetésigazdálkodási feladatok ellátásáért,
  2. b)szervezi az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és szakmai szervezetekkel, valamint a külföldi hatóságok és szervezetek vezetőivel való kapcsolatokat,
  3. c)felel a Hivatal sajtókapcsolataiért,
  4. d)ellátja az ügyfélszolgálati feladatokat, intézi a Hivatalhoz érkező, a Hivatal tevékenységére vonatkozó, más szervezeti egység feladatkörébe nem tartozó megkereséseket, ezekhez kapcsolódóan ellátja a Hivatal tevékenységére vonatkozó általános tájékoztatási tevékenységet,
  5. e)ellátja a versenykultúra fejlesztésével összefüggő, valamint a regionális versenyjogi intézményrendszer műkötetésével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a Hivatalnak az OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ (a továbbiakban: ROK) működtetése kapcsán vállalt tevékenységei ellátásáról, ennek keretében kapcsolatot tart a ROK célországainak versenyhatóságaival és az OECD-vel, f ) átruházott hatáskörben – a feladatköréhez igazodóan – eljár a külön jogszabályban szabályozott, hatósági eljáráson kívüli megkeresések teljesítésével kapcsolatban.
(2)A főtitkár az
(1)bekezdés szerinti feladatkörével összefüggésben javaslatot tesz − azok szakmai tartalma meghatározásával − a
  1. § 8., 12., 13., 31., 32., 33.,
  2. és
  3. pontjában meghatározott normatív utasítás kiadására és módosítására.
  4. Helyettesítési rend
  5. § Akadályoztatása esetén – ha esetileg, az ügyek meghatározott csoportjára nézve írásban másként nem rendelkezik – a) az elnököt – az
  6. §
(2)bekezdésben meghatározott ügyek kivételével – halaszthatatlan esetben
  1. aa)az át nem ruházott munkáltatói jogkörök gyakorlása körében, ha az intézkedéssel az elnök bevárása a Hivatal számára helyrehozhatatlan sérelmet okozna, az általános elnökhelyettes és a Versenytanács elnöke együttesen, valamelyikük egyidejű akadályoztatása esetén a jelen lévő elnökhelyettes és a főtitkár együttesen – az elnök haladéktalan utólagos tájékoztatása mellett –,
  2. ab)az
  3. aa)pontban nem említett ügyekben az általános elnökhelyettes, az általános elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a Versenytanács elnöke,
  4. b)az általános elnökhelyettest – az átruházott hatáskörben gyakorolt munkáltatói jogkörök gyakorlása, valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet ülésén való részvétel esetén kívül – az Elnökhelyettesi Titkárság vezetője, az Elnökhelyettesi Titkárság vezetőjének egyidejű akadályoztatása esetén – az adott szervezeti egység feladatkörébe tartozó ügyekben – az általános elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetője,
  5. c)a Versenytanács elnökét az átruházott hatáskörben gyakorolt munkáltatói jogok tekintetében, továbbá – halaszthatatlan esetben – az eljáró versenytanács tagjainak, illetve az előadó versenytanácstagnak a kijelölésében, valamint az eljáró versenytanács tagja kizárásának kérdésében való döntésben az elnök,
  6. d)a főtitkárt – az adott szervezeti egység feladatkörébe tartozó ügyekben – az irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetője helyettesíti. A helyettesítés körében további helyettesítésnek nincs helye. 9. Önálló szervezeti egységek 10. §
(1)A Hivatal önálló szervezeti egységei:
  1. a)az iroda,
  2. b)az Elnökhelyettesi Titkárság,
  3. c)a Versenytanácsi Titkárság, valamint
  4. d)a Versenykultúra-fejlesztési és Kommunikációs Csoport.
(2)Az önálló szervezeti egység ellátja a normatív utasításban, vezetői intézkedésben, valamint a tevékenységét irányító vezető által adott utasításban meghatározott feladatokat.
(3)Az önálló szervezeti egység feladatának ellátása során a feladatkörében érintett többi szervezeti egységgel együttműködik, így különösen részükre a kiadmánytervezeteket, egyéb szakmai anyagok tervezeteit megküldi, gondoskodik a véleményeltérések egyeztetéséről.
(4)Az önálló szervezeti egység a munkáját irányító vezető által megállapított rendben legalább havonta írásban beszámol az adott időszakban végzett tevékenységéről. A beszámolót a hivatali munkatársak számára elérhető belső számítógépes hálózaton (a továbbiakban: intranet) közzé kell tenni. 11. §
(1)Az önálló szervezeti egység működésének részletes szabályait – a jogszabályban, normatív utasításban nem szabályozott körben – az önálló szervezeti egység ügyrendje határozza meg. Az ügyrendben kell meghatározni az önálló szervezeti egységen belül működő szervezeti egység létszámát és feladatkörét.
(2)Az önálló szervezeti egység vezetője által előkészített ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető előterjesztése alapján az elnök hagyja jóvá.
(3)A különböző vezetők irányítása alá tartozó szervezeti egységek közötti egyeztetés részletes rendje – különös tekintettel az együttműködési kötelezettségre és horizontális kapcsolattartásra – az érintett szervezeti egységek vezetői által közösen előkészített, és a tevékenységüket irányító vezetők által közösen előterjesztett közös ügyrendben szabályozható. 10. Vizsgáló irodák 12. § A 3. §
(1)bekezdés f ) pontjában és a 3. §
(2)bekezdés b)–
  1. d)pontjában meghatározott irodák (a továbbiakban: vizsgáló irodák) – a normatív utasításban számukra meghatározott feladatokon túl – feladatkörükben
  2. a)folyamatosan figyelemmel kísérik a verseny helyzetét és a piac működését, elemzik a verseny alakulását és a piaci helyzet ezzel összefüggő változásait, a piacokat befolyásoló gazdasági-jogi szabályozások változásait, és ezekről – szükség esetén – előterjesztést készítenek a Hivatalvezetői Értekezlet részére,
  3. b)közreműködnek a versenyhatóságok hálózatán belüli együttműködésről szóló 2004/C 101/03. számú bizottsági közlemény szerinti Európai Versenyhatóságok hálózatában (European Competition Network, a továbbiakban: ECN), az Európai Gazdasági Térség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás államainak versenyhatóságai közötti együttműködés (European Competition Authorities, a továbbiakban: ECA), a Nemzetközi Versenyhálózat (International Competition Network, a továbbiakban: ICN), az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) munkacsoportjaiban és almunkacsoportjaiban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, a továbbiakban: OECD) Verseny Bizottságában, valamint a Hivatal számára szakmai szempontból fontos más nemzetközi szervezetekben (pl. Kereskedelemi Világszervezet, World Trade Organization, WTO) és intézményekben (pl. az Egyesült Nemzetek Szervezete Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája, United Nations Conference on Trade and Development, UNCTAD) való hivatali részvétellel összefüggő feladatok ellátásában, szükség szerint kezdeményezik és koordinálják az ezekkel kapcsolatos hivatali álláspont, hozzájárulás kialakítását, és – állandó vagy eseti kijelölés alapján – képviselik azt,
  4. c)részt vesznek a feladatkörüket érintő uniós jogi aktusokkal kapcsolatos kormányzati tárgyalási álláspontra, továbbá az Európai Unió Bírósága előtt folyó előzetes döntéshozatali eljárásokba való beavatkozás szükségességére vonatkozó hivatali álláspont kialakításában,
  5. d)közreműködnek a versenykultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásában, így különösen a versenyjog és annak alkalmazása tárgyában folytatott Hivatalon belüli és kívüli ismeretterjesztő és oktatási munkában,
  6. e)a vizsgálatok során szerzett tapasztalatok alapján javaslatot tesznek a versenyszabályozás, valamint a jogalkalmazási gyakorlat korszerűsítésére, f ) a feladatkörükbe tartozó területen nyomon követik az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát, az Európai Bizottság és az Európai Unió tagállamainak jogalkalmazási gyakorlatát, figyelemmel kísérik a versenyjoggal, versenypolitikával, a verseny közgazdaságtanával foglalkozó hazai és nemzetközi tudományos élet fejleményeit és szakirodalmat. 11. Támogató Irodák 13. § A 3. §
(1)bekezdés
  1. d)és
  2. e)pontjában, valamint a 3. §
(2)bekezdés
  1. e)pontjában meghatározott irodák (a továbbiakban: támogató irodák) – a normatív utasításban számukra meghatározott feladatokon túl – feladatkörükben közreműködnek a vizsgáló irodák 12. §
  2. a)és
  3. e)pont szerinti feladatainak ellátásában, és ellátják a 12. § b)–
  4. d)és f ) pontja szerinti feladatokat. 12. Az önálló szervezeti egységek vezetői 14. §
(1)Az irodát és a titkárságot irodavezető, illetve irodavezető besorolású titkárságvezető, az önálló csoportot csoportvezető vezeti.
(2)Az önálló szervezeti egység vezetője – a jogszabályoknak, normatív utasításoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően az elnöktől, illetve a szervezeti egység munkáját irányító vezetőtől kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős annak feladatai ellátásáért. E feladatával összefüggésben előkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri rendnek megfelelően a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását. Dönt a szervezeti egység munkatársai közötti szakmai véleményeltérés esetén.
(3)Az önálló szervezeti egység vezetője folyamatosan ellenőrzi, hogy a szervezeti egység munkatársai a jogszabályban és normatív utasításban foglaltak szerint járnak-e el, elemzi a szabályszerű tevékenységvégzést veszélyeztető kockázatokat, és ha szabálytalanságot tapasztal vagy a felmerülő kockázat miatt az szükséges, megteszi a megfelelő intézkedéseket vagy azok megtételét kezdeményezi az intézkedésre jogosult vezetőnél.
(4)Az önálló szervezeti egységek vezetői egymással mellérendeltségi viszonyban állnak, részükre utasítást csak az elnök vagy a szervezeti egység munkáját irányító vezető adhat.
(5)A vizsgálói munkakörű irodavezető, titkárságvezető vizsgálói feladatokat is elláthat.
(6)Az önálló szervezeti egység vezetője
  1. a)a munkáltatói jogokat gyakorló vezetőnek javaslatot tesz a szervezeti egység munkatársainak feladat- és munkakörére, szükség szerint a munkaköri leírásokra,
  2. b)tájékoztatja a szervezeti egység munkatársait az elnök, az elnökhelyettesek és a főtitkár döntéseiből adódó feladatokról, és meghatározza a szervezeti egység munkatársainak ezekkel összefüggő teendőit,
  3. c)az az elnök, az elnökhelyettesek és a főtitkár, illetve tájékoztatási és döntés-előkészítési fórumai részére – írásban vagy szóban – beszámol a szervezeti egység működéséről,
  4. d)javaslatot tehet – a szervezeti egységet irányító vezető útján – az elnöknek jutalmak, kitüntetések, elismerések adományozására, a szervezeti egység munkatársai illetményének eltérítésére.
(7)Az önálló szervezeti egység vezetője kijelöli az adott ügyben eljáró ügyintézőt, szóban vagy írásban iránymutatást ad az ügy intézésének irányára vonatkozóan és ellenőrzi annak megfelelő lefolytatását, ellenőrzi az ügyben tett intézkedések szakmai tartalmát, színvonalát és megalapozottságát, valamint a határidők megtartását.
(8)Az irodavezetőt akadályoztatása esetén az irodavezető-helyettes – több irodavezető-helyettes esetén első helyen a csoport vezetésével nem megbízott irodavezető-helyettes –, kinevezett irodavezető-helyettes hiányában az iroda ügyrendjében kijelölt személy helyettesíti. Az önálló csoport vezetőjét akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy helyettesíti.
(9)Ha az önálló szervezeti egység munkájával összefüggő ügykezelői, illetve adminisztratív feladatokat más szervezeti egység, illetve annak munkatársa látja el, az önálló szervezeti egység vezetője e körben a más szervezeti egység érintett munkatársának utasítást adhat. 13. Csoportvezetők 15. §
(1)Az önálló szervezeti egységen belül elkülönült feladatkörrel rendelkező szervezeti egységként működő csoportot csoportvezető vezeti.
(2)A csoportvezető az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak és az önálló szervezeti egység vezetőjének az utasításai szerint szervezi és felügyeli az általa vezetett csoport, illetve a csoport tagjainak munkáját. Felelős az általa vezetett csoport feladatainak ellátásáért, az önálló szervezeti egység vezetőjének rendszeresen beszámol a csoport munkájáról.
(3)A csoportvezetőt akadályoztatása esetén a csoport munkatársai közül az önálló szervezeti egység ügyrendjében kijelölt személy helyettesíti. 14. Egyes közszolgálati tisztviselők 16. §
(1)Az érdemi feladatot ellátó ügyintéző köztisztviselő feladata a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése, normatív utasításban vagy munkaköri leírásban foglalt felhatalmazás esetén a kiadmányozása. Az ügyintéző a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezetője által meghatározott feladatokat önállóan látja el – a vezetőjétől kapott utasítás és határidő figyelembevételével – a jogszabályoknak, a szakmai előírásoknak és az ügyviteli szabályoknak megfelelően.
(2)A vizsgálói munkakörben foglalkoztatott ügyintéző köztisztviselő (a továbbiakban: vizsgáló) látja el a panasszal, bejelentéssel összefüggő eljárások, a piacelemzések és az ágazati vizsgálatok, valamint – a versenytanácsi feladatokat ide nem értve – a versenyfelügyeleti eljárások lefolytatásával összefüggő érdemi feladatokat.
(3)A versenytanácstag a versenyfelügyeleti eljárás versenytanácsi szakaszában való eljárással összefüggő feladatokon túl – a Versenytanács elnökének egyetértésével – további feladatok ellátásával is megbízható, amennyiben az ezen alapfeladat ellátását nem veszélyezteti.
(4)Az ügykezelő végzi a munkaköri leírásban részére megállapított ügyviteli és adminisztrációs feladatokat, ideértve különösen a beérkező ügyiratok átvételét, nyilvántartásba vételét, a leírói feladatokat, a másolat készítését, vagy a sokszorosításról való gondoskodást és a kézbesítést.
(5)Az egyéb foglalkoztatott a munkaköri leírásban megállapított feladatait a vezetőjétől kapott utasítás alapján látja el.
(6)A tevékenysége során észlelt szabálytalanságról a közszolgálati tisztviselő – akkor is, ha annak hatását maga is tudta orvosolni – értesíti a tevékenységét közvetlenül irányító vezetőt, illetve, ha a szabálytalanságot ez a vezető követte el, a vezető munkáját irányító vezetőt a szükséges intézkedések megtétele érdekében. III. Fejezet A Hivatal tájékoztatási és döntés-előkészítési fórumai 15. Hivatalvezetői Értekezlet 17. §
(1)A Hivatalvezetői Értekezlet az elnök döntéseit segítő, a Hivatal tevékenységét, működését érintő legfontosabb feladatok megtárgyalását és közös álláspont kialakítását biztosító konzultatív, döntés-előkészítő fórum. A Hivatalvezetői Értekezlet – a normatív utasításban meghatározottakon túl – megtárgyalja
  1. a)az európai uniós és más nemzetközi fórumokon képviselendő hivatali álláspontok stratégiai irányait, illetve a Hivatal szempontjából kiemelt jelentőségű kérdéseket érintő hivatali álláspontot,
  2. b)a Hivatal által rendszeresen megjelentetendő kiadványok körét,
  3. c)a ROK működéséről szóló félévenkénti beszámolót,
  4. d)a költségvetési javaslatot és a költségvetési gazdálkodás aktuális kérdéseit, valamint
  5. e)az elnök által meghatározott egyéb kérdéseket.
(2)A Hivatalvezetői Értekezlet ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(3)A Hivatalvezetői Értekezlet ülésén részt vesznek: az elnök, az elnökhelyettesek, a főtitkár, a kabinetfőnök, továbbá – eseti jelleggel – az elnök által meghívottak.
(4)A Hivatalvezetői Értekezlet napirendjét az elnök határozza meg. Valamely kérdés napirendre vételét az elnökhelyettesek és a főtitkár kezdeményezhetik, a napirendre vételről az elnök dönt.
(5)A Hivatalvezetői Értekezlet ülésén elhangzottakat összefoglalóban kell rögzíteni. Az ülésről készült összefoglaló eredeti példányát és mellékleteit a kabinetfőnök őrzi.
(6)A Hivatalvezetői Értekezlet üléseivel összefüggő adminisztratív feladatokat a kabinetfőnök látja el, és gondoskodik a döntéseknek az érintettekkel való közléséről. 16. Vezetői Értekezlet 18. §
(1)A Vezetői Értekezletet a Hivatal tevékenységét, működését érintő aktuális feladatokat, a legfontosabb ügyeket tekinti át.
(2)A Vezetői Értekezletet az elnök hívja össze és vezeti.
(3)A Vezetői Értekezleten az elnök, az elnökhelyettesek és a főtitkár, az önálló szervezeti egységek vezetői, valamint a kabinetfőnök vesznek részt.
(4)A Vezetői Értekezlet ülésén elhangzottakat összefoglalóban kell rögzíteni. Az összefoglaló tartalmazza az ülés időpontját, az ülésen résztvevők nevét, valamint az elhangzott hozzászólások lényegét. Kérelmére a résztvevő nyilatkozatát szó szerint kell rögzíteni. Az ülésről készült összefoglaló eredeti példányát a főtitkár őrzi, és gondoskodik az ülésen jelen nem lévő munkatársakat érintő információknak az érintettekkel való közléséről.
  1. Munkaértekezletek
  2. § Az önálló szervezeti egységek vezetői az általuk vezetett munkatársak feladatainak áttekintése, a több szervezeti egységet, illetve munkatársat érintő kérdések megtárgyalása céljából az általuk meghatározott rendben rendszeresen értekezletet tartanak.
  3. Állandó munkacsoportok
  4. §
(1)A Hivatalban egyes tartós, több szervezeti egység folyamatos együttműködését igénylő feladatok ellátására, a Hivatal vezetésével összefüggő egyes stratégiai területeken a döntések előkészítésére a 22. §-ban és a 23. §-ban meghatározott állandó munkacsoportok működnek.
(2)Az állandó munkacsoport – a feladatköréhez igazodóan – maga határozza meg munkatervét és ügyrendjét, amelyet a főtitkár előterjesztése alapján az elnök hagy jóvá.
(3)Az állandó munkacsoportnak a
  1. §-ban és a
  2. §-ban meghatározottakon túl tagja az elnökhelyettesek és a főtitkár által kijelölt egy-egy nem vezető beosztású munkatárs is.
(4)Az állandó munkacsoport tagját akadályoztatása esetén
  1. a)a 22. §-ban, illetve a 23. §-ban meghatározott tag esetén az általa esetileg kijelölt munkatárs,
  2. b)a
(3)bekezdés szerint kijelölt tag esetén az őt kijelölő vezető által kijelölt munkatárs helyettesíti.
(5)A munkacsoport az egyes konkrét feladatainak sikeres megoldása érdekében esetenként további személyek közreműködését kérheti. 21. §
(1)Az állandó munkacsoportban törekedni kell arra, hogy a munkacsoporti munka eredményei, a munkacsoporti állásfoglalások, esetleges döntések valamennyi résztvevő egyetértését bírják. Ha a munkacsoportnak valamely kérdésben való állásfoglalása halaszthatatlan, és az egyetértés megszerzésére nincs esély, a munkacsoport a döntést a résztvevők kétharmadának egyetértő döntésével hozza meg.
(2)Az állandó munkacsoport munkájának megszervezése során ügyelni kell arra, hogy az ne veszélyeztesse tagjai munkaköri feladatainak ellátását.
(3)Az állandó munkacsoport munkájáról annak vezetője szükség szerint, de legalább évente egyszer írásban beszámol a Hivatalvezetői Értekezletnek.
(4)Az állandó munkacsoportok működésével összefüggő adminisztratív feladatok ellátásáról a főtitkár gondoskodik. Az állandó munkacsoport üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, amelyhez csatolni kell a munkacsoport által elfogadott állásfoglalások, dokumentumok egy példányát is. 22. §
(1)A szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport feladata a Hivatal stratégiájának minél szélesebb körű és minél több szempontra kiterjedő megalapozása, a munkatársaknak a hivatali stratégia végrehajtása és a stratégiai jelentőségű kérdések tekintetében a döntéshozatalba történő bevonása és ezen keresztül a döntések elfogadottságának növelése érdekében a Hivatal mint szervezet működésének kritikus figyelemmel kísérése, a Hivatal működését érintő kockázatok felmérése, a Hivatal működésével összefüggő problémák rendezett keretek között történő azonosítása és megoldásuk koordinálása, e körben tanácsadó, döntés-előkészítő, véleményezési feladatok ellátása.
(2)A szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport
  1. a)elkészíti és rendszeresen felülvizsgálja a Hivatal működése, irányítása minőségi színvonalának nemzetközi standardok szerinti értékelését (minőségértékelési jelentés), valamint a Hivatal céljaihoz, működése, irányítása elvárt színvonalához képest a tényleges helyzet alapján beavatkozást igénylő vagy annak lehetőségét felvető eltéréseket, kockázatokat strukturált formában rendszerező problématérképet,
  2. b)évente értékeli a fejlesztési feladatok, intézkedések megvalósulását, helyzetét,
  3. c)véleményezi a Hivatal következő évre vonatkozó éves célkitűzéseire tett javaslatokat,
  4. d)ellátja a normatív utasításban meghatározott egyéb feladatokat.
(3)A szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport vezetője a főtitkár, állandó tagjai
  1. a)az Elnökhelyettesi Titkárság vezetője,
  2. b)a Versenytanácsi Titkárság vezetője,
  3. c)a kabinetfőnök,
  4. d)a Jogi Iroda vezetője,
  5. e)a Humánerőforrás Iroda vezetője, valamint f ) az Informatikai és Iratirányítási Iroda vezetője. 23. §
(1)A tudásmenedzsment munkacsoport feladata a Hivatalban felhalmozódott szakmai tudás, elméleti és gyakorlati ismeretek, a Hivatal feladatainak ellátásához nélkülözhetetlen adatok (a továbbiakban: szervezeti tudás) összegyűjtésének, megőrzésének, rendszerezésének, és szervezett keretek között a munkatársak felé való közvetítésének (a továbbiakban: tudásmenedzsment) általános koordinálása. E feladatkörében
  1. a)felméri és rendszerezi a felhalmozott szervezeti tudás körébe tartozó ismereteket,
  2. b)javaslatot tesz a hatékony és eredményes hivatali tudásmenedzsment hosszabb távon is fenntartható eszközrendszerére, a tudásmenedzsment hivatali módszertanára vonatkozóan,
  3. c)javaslatot tesz – annak szakmai tartalma meghatározásával – a hivatali tudásmenedzsmenttel kapcsolatos normatív utasítások kiadására és módosítására,
  4. d)folyamatosan figyelemmel kíséri a hivatali tudásmenedzsment működését, koordinálja a felhalmozott szervezeti tudásnak a munkatársakkal való megosztását, e célból
  5. da)véleményezi az éves képzési tervet, közreműködik a hivatali továbbképzések szervezésében,
  6. db)gondoskodik a Hivatalon belüli ismeretek, információk mint szervezeti tudás meglévő elemeinek felkutatásáról, a hiányzó szervezeti tudás területeinek azonosításáról, módszeres kutatásáról, javaslatot tesz a szervezeti tudás felhalmozását, átadását szolgáló képzési programra,
  7. dc)figyelemmel kíséri, véleményezi és javaslataival segíti a szervezeti beilleszkedést támogató intézkedéseket, a mentorálás és a rotáció szervezeti rendszerének működését,
  8. dd)felülvizsgálja a tudásmenedzsment fórumainak, csatornáinak hatékonyságát és javaslatot tesz a továbbfejlesztésükre vagy új tudásmenedzsment fórumok bevezetésére.
(2)A tudásmenedzsment munkacsoport vezetője a főtitkár, állandó tagjai
  1. a)a Humánerőforrás Iroda vezetője,
  2. b)a Versenykultúra-fejlesztési és Kommunikációs Csoport vezetője,
  3. c)a Vezető Közgazdász Irodájának vezetője,
  4. d)a Jogi Iroda vezetője, valamint
  5. e)az Informatikai és Iratirányítási Iroda vezetője. 19. Eseti munkacsoportok 24. §
(1)Jelentősebb, több szervezeti egységet érintő döntés-előkészítő feladatra, illetve egyes párhuzamosan végzett tevékenységek összehangolása céljából előre meghatározott időtartamra eseti munkacsoport hozható létre.
(2)Eseti munkacsoportot – a Hivatalvezetői Értekezlet általi megtárgyalást követően – az elnök hozhat létre, meghatározva a munkacsoport által elvégzendő feladatot, illetve a munkacsoport célját, adott esetben az általa létrehozandó várt eredményt, továbbá a munkacsoport vezetőjét és a résztvevő szervezeti egységeket, valamint a munkacsoport működésének időtartamát.
(3)A résztvevőként kijelölt szervezeti egység részéről az eseti munkacsoport munkájában ténylegesen részt vevő munkatársat a szervezeti egység vezetője jelöli ki.
(4)Eseti munkacsoport létrehozását az elnökhelyettesek és a főtitkár is kezdeményezheti. Az eseti munkacsoport létrehozása és munkájának megszervezése során ügyelni kell arra, hogy működése, illetve más munkacsoportokkal való párhuzamos működése ne veszélyeztesse a résztvevő munkatársak munkaköri feladatainak ellátását. Egy munkatárs egyidejűleg legfeljebb három munkacsoport – az állandó munkacsoportot is ideérve – munkájában vehet részt.
(5)Az eseti munkacsoport – a feladatköréhez igazodóan – maga határozza meg munkatervét és ügyrendjét. Az eseti munkacsoport üléseiről emlékeztetőt kell készíteni.
(6)Az eseti munkacsoport munkájáért annak vezetője felelős. A munkacsoport vezetője a munkacsoport munkájáról a munkacsoport létrehozatalakor az elnök által meghatározott rendben, valamint amikor a munkacsoport feladatának jellegéből az következik írásban beszámol a Hivatalvezetői Értekezletnek.
(7)A munkacsoport a feladatának befejezését, a kitűzött céljának elérését, eredmény létrehozását vagy annak lehetetlenné válását követő ésszerű időn, de legfeljebb tizenöt napon belül, továbbá a munkacsoport működésére előírt időtartam lejártakor munkájáról záró beszámolót készít, amelyet a munkacsoport vezetője a Hivatalvezetői Értekezlet elé terjeszt. A beszámolóhoz csatolni kell a munkacsoport által elfogadott állásfoglalások, dokumentumok egy példányát is.
(8)Az elnök – a Hivatalvezetői Értekezlet általi megtárgyalást követően – az eseti munkacsoport záró beszámolója alapján dönt a munkacsoport további működéséről vagy megszüntetéséről, valamint a munkacsoport által létrehozott eredmény további felhasználásának módjáról. IV. Fejezet Menedzsment és kontroll 20. Belső kontrollrendszer 25. §
(1)A Hivatalban integrált és folyamatelvű belső kontrollrendszer működik, amelynek legfontosabb elemei
  1. a)a Hivatal eredményes és hatékony működését, a szabályszerű tevékenységvégzést veszélyeztető, azt hátrányosan érintő vagy akadályozó, meglévő vagy bizonyos valószínűséggel reálisan bekövetkező események vagy helyzetek mint kockázatok rendszerszerű felmérése, értékelése, nyilvántartása, és rendszeres felülvizsgálata,
  2. b)a kockázatok kezelésének, megelőzésének és megszüntetésének lehetőleg az egyes munkafolyamatokba, illetve a szervezet egészének működésébe integrált, rendszerszerű módon való megoldása,
  3. c)a Hivatal stratégiája végrehajtásának, az az alapján meghatározott célkitűzések elérésének, az elérni kívánt eredmények teljesülésének, továbbá a hivatali működés, a Hivatalban végzett tevékenységek szabályszerűségének rendszeres ellenőrzése, ideértve a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőri tevékenységet,
  4. d)az ellenőrzések során feltárt vagy egyébként észlelt szabálytalanságok következetes, ugyanakkor differenciált, a szabálytalanság súlyához és az abból adódó kockázathoz igazodó, jól dokumentált kivizsgálása és kezelése (megszüntetése és újbóli előfordulása kockázatának csökkentése),
  5. e)a kontrollrendszer működésének a folyamatos monitoringja, szükség esetén felülvizsgálata, f ) az a)–
  6. e)pontban meghatározott kontrollfunkciók ellátásához szükséges információk hatékony, csak a lehető legszükségesebb adminisztratív többletteherrel járó rendszeres gyűjtését, és a szükséges információknak a megfelelő személyhez kellő időben való eljuttatását, az érintetteknek való visszacsatolását biztosító belső információáramlási rendszer, az ezt támogató, munkafolyamatokba integrált magas szintű informatikai támogatás.
(2)A Hivatal belső kontrollrendszerének működésével összefüggő általános operatív, adminisztratív feladatokat – az elnök irányításával – a főtitkár látja el; e munkájában támaszkodik a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport tevékenységére, eredményeire. 21. Belső ellenőrzés 26. §
(1)A belső ellenőrzés az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokban, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/
  1. (XII. 31.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 370/
  2. (XII. 31.) Korm. rendelet] meghatározott feladatait az elnök megbízása és az általa jóváhagyott éves munkaterv alapján a belső ellenőrzési vezető látja el.
(2)A belső ellenőrzési vezető munkáját a 370/
  1. (XII. 31.) Korm. rendelet
  2. §-ában előírt belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. A belső ellenőrzési kézikönyvet a belső ellenőrzési vezető készíti elő, és az elnök hagyja jóvá.
(3)A belső ellenőrzési kézikönyvet az intraneten haladéktalanul közzé kell tenni. A közzététel időpontját dokumentálni kell, és a közzétételről a munkatársakat külön hirdetmény útján is értesíteni kell. Biztosítani kell, hogy a belső ellenőrzési kézikönyv szövege az intraneten naprakészen folyamatosan hozzáférhetővé legyen. 22. Munkafolyamatok modellezése 27. §
(1)A Hivatal irányítása, így különösen a Hivatal egyes feladatainak ellátásával összefüggő tevékenységek, illetve eljárások szabályozása, szervezése, ellenőrzése és fejlesztése terén a döntések jobb megalapozása, a feladatellátás nyomon követhetősége és előre meghatározott mutatók szerinti mérhetősége érdekében fel kell mérni a hivatali feladatellátás egyes funkcionális szempontból elkülöníthető, egymásra épülő tevékenységek sorozatából álló önálló munkafolyamatait, és el kell készíteni a munkafolyamatok tényleges működésének egységes szempontrendszer és módszertan szerinti leírását (a továbbiakban: folyamatmodell), továbbá az egyes folyamatmodellel leírt munkafolyamatokhoz megfelelő minőségi és teljesítménymutatókat kell meghatározni.
(2)A folyamatmodellel leírandó munkafolyamatok körét a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport javaslatára az elnök határozza meg, egyben meghatározva a munkafolyamat folyamatmodelljének elkészítéséért felelős vezetőt (a továbbiakban: folyamatgazda).
(3)A
(2)bekezdés szerint kiválasztott munkafolyamatok első, a tényleges működést leíró folyamatmodelljének (a továbbiakban: alapmodell) elkészítése a folyamatgazda feladata.
(4)A folyamatgazda javaslata alapján a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport meghatározza
  1. a)a folyamatmodellel leírt munkafolyamatra jellemző minőségi és teljesítménymutatókat,
  2. b)a szabálytalanságok észlelése és az időben való beavatkozás érdekében az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést lehetővé tevő, folyamatba épített ellenőrzési pontokat, valamint
  3. c)a folyamat megfelelő működését veszélyeztető kockázati tényezőket és értékeket, valamint a kockázatkezelési feladatokat.
(5)A munkafolyamatok modellezésével összefüggő feladatok ellátását a főtitkár koordinálja. Ennek keretében
  1. a)– a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport véleményének kikérését követően – meghatározza a folyamatmodellek leírásának, illetve a kapcsolódó mutatók meghatározásának egységes szempontrendszerét és módszertani követelményeit (a továbbiakban: folyamatleírási módszertan),
  2. b)gondoskodik a folyamatmodellek nyilvántartásáról,
  3. c)gondoskodik – a folyamatgazda bevonásával – a folyamatmodellek folyamatos naprakészen tartásáról, a jogszabály vagy normatív utasítás változásából eredő változások átvezetéséről.
(6)A főtitkár az intraneten valamennyi munkatárs számára elérhető módon közéteszi
  1. a)a folyamatleírási módszertant,
  2. b)a folyamatmodellek nyilvántartását és
  3. c)a naprakész folyamatmodelleket, valamint
  4. d)a folyamatok fejlesztésével kapcsolatos dokumentumokat.
(7)A szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport – a folyamatgazda bevonásával – az új alapmodell elkészítése után egy hónapon belül, egyébként legalább évente egyszer felülvizsgálja a folyamatmodelleket, és elemzi, hogy
  1. a)az adott munkafolyamat tekintetében a tényleges működés mennyiben van összhangban a jogszabályokból és normatív utasításokból eredő követelményekkel, valamint
  2. b)– az egyéb munkafolyamatokra is figyelemmel – az adott munkafolyamat alkotta tevékenységek végzése, az abban résztvevők köre és közreműködésének módja, mértéke – a munkafolyamatra alkalmazható minőségi és teljesítménymutatók alapján – milyen módon fejleszthető, és ez alapján szükség szerint kezdeményezi a munkafolyamat kiigazítását, megváltoztatását.
(8)A folyamatgazda folyamatosan figyelemmel kíséri az adott munkafolyamat működését, valamint a folyamatmodellnek a munkafolyamatra vonatkozó jogszabályokkal és normatív utasításokkal, illetve a tényleges működéssel való összhangját, és szükség esetén kezdeményezi a munkafolyamat megváltoztatását vagy a folyamatmodell felülvizsgálatát.
(9)A folyamatmodellel leírt munkafolyamatokat érintő új belső szabályok kialakításakor
  1. a)a döntés előtt fel kell mérni és a döntéshozónak be kell mutatni a tervezett változtatásnak a folyamatra gyakorolt várható hatásait,
  2. b)a megváltozott szabályok hatályba lépését követően a folyamatmodellt megfelelően ki kell igazítani. 23. Teljesítménymenedzsment, teljesítményértékelés 28. §
(1)A Hivatal a feladatok eredményes ellátása, a hivatali célok minél hatékonyabb módon történő megvalósulása, ugyanakkor a munkatársak egyéni céljai minél teljesebb körű megvalósítása lehetőségének biztosítása céljából, a szervezeti hatékonyság és teljesítmény tartósan magas szinten tartása érdekében a teljesítményértékelést a motivációs rendszerrel, a kompetenciafejlesztéssel, a minőségbiztosítással, illetve a javadalmazási döntésekkel összekapcsoló, a munkaköri leírások és követelmények folyamatos, rendszerszintű felülvizsgálatát is biztosító komplex teljesítménymenedzsment-rendszert működtet.
(2)A teljesítménymenedzsment-rendszer alapjai:
  1. a)a hivatali célok és ezekre épülő teljesítménykövetelmények rendszere,
  2. b)a munkatársak hivatali feladatellátásával összefüggő kompetenciákat teljes körűen felsoroló, az egyes kompetenciák meghatározását, és az azok egyes fokozatait meghatározó kompetenciakatalógus (a továbbiakban: kompetenciakatalógus), valamint a munkaköri rendben meghatározott egyes munkakörökhöz rendelt elvárt kompetenciákat és azoknak az adott munkakörben elvárt szintjét meghatározó kompetenciatérkép (a továbbiakban: kompetenciatérkép) (a továbbiakban együtt: kompetencia-kézikönyv),
  3. c)az egyéni teljesítményértékelési és minősítési rendszer,
  4. d)a munkatársak képzésének rendszere,
  5. e)a munkatársak számára nyújtott, teljesítménytől, képzettségtől, munkakörtől függő illetménygazdálkodási elemek és a munkatársaknak nyújtott egyéb juttatások rendszere.
(3)A Humánerőforrás Iroda gondoskodik a Hivatal teljesítménymenedzsment-rendszerének, így különösen teljesítményértékelési rendszerének folyamatos fejlesztéséről, és részt vesz annak működtetésében. Ennek keretében támogatja a teljesítményértékelés folyamatában az egyes szereplők munkáját, így különösen
  1. a)segítséget nyújt a teljesítményértékelés elvégzéséhez az értékelőknek és az értékelteknek,
  2. b)az értékelők képzésével elősegíti a Hivatal hatékonyságát növelő, fejlesztő jellegű teljesítményértékelés kialakulását,
  3. c)közreműködik a teljesítményértékelés megszervezésében, az értékelt munkatárs személyi anyagát az értékelő rendelkezésére bocsátja, ellenőrzi az értékelőre és értékelt munkatársra vonatkozó adatokat, nyilvántartja a munkatárs korábban kapott jutalmait,
  4. d)előkészíti a teljesítményértékelési módszertani kézikönyvet, és gondoskodik annak rendszeres felülvizsgálatáról,
  5. e)előkészíti a kompetencia-kézikönyvet, és gondoskodik annak rendszeres felülvizsgálatáról, f ) a teljesítményértékelés során készült iratokat elhelyezi az értékelt munkatárs személyi anyagában, és őrzi azokat,
  6. g)összesíti és előkészíti az alapilletmény-eltérítésre, jutalmazásra tett javaslatokat, valamint
  7. h)gondoskodik arról, hogy az egyéni teljesítményértékelések során kitűzött fejlesztési célok az éves képzési tervezés során figyelembevételre kerüljenek.
(4)A főtitkár
  1. a)felelős a Hivatal teljesítménymenedzsment-rendszerének, így különösen teljesítményértékelési-rendszerének a megfelelő működtetéséért, folyamatos fejlesztéséért,
  2. b)jóváhagyja a módszertani kézikönyvet és gondoskodik annak az intraneten való közzétételéről és folyamatos hozzáférhetőségéről,
  3. c)gondoskodik az éves hivatali célkitűzések megfelelő rendben való meghatározásáról,
  4. d)az elnök részére jóváhagyásra előterjeszti a kompetencia-kézikönyvet, továbbá
  5. e)az elnök részére – az elnökhelyettesek, illetve a saját javaslata alapján – döntésre előterjeszti az alapilletmény eltérítésre, jutalmazásra tett javaslatokat. 29. §
(1)A Hivatal stratégiája alapján az irodavezetők és az egyéb önálló szervezeti egységek vezetői – az általuk vezetett szervezeti egység feladataira figyelemmel – minden év november 15-éig javaslatot tesznek az őket irányító vezetőnek a Hivatal következő évre vonatkozó éves célkitűzéseként meghatározandó célokra és az azok teljesítéséért felelős szervezeti egységre. Az elnökhelyettesek az általuk támogatott javaslatokat az esetleges saját javaslataikkal együtt november 25-éig megküldik a főtitkárnak, aki ezek és a saját javaslatai alapján előkészíti és – a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport véleményével együtt – december 10-éig a Hivatalvezetői Értekezlet elé terjeszti a Hivatal éves célkitűzéseinek – a célok megvalósításáért felelős szervezeti egységeket is meghatározó – tervezetét. A Hivatal éves célkitűzéseiről – a Hivatalvezetői Értekezlet általi megtárgyalása után – az elnök legkésőbb a téli igazgatási szünet kezdetéig dönt.
(2)A főtitkár a Hivatal jóváhagyott éves célkitűzéseit haladéktalanul közzéteszi az intraneten. A közzététel időpontját dokumentálni kell, és a közzétételről a munkatársakat külön hirdetmény útján is értesíteni kell. Biztosítani kell, hogy a közzétett célkitűzések az intraneten folyamatosan hozzáférhetőek legyenek. 30. §
(1)A kompetencia-kézikönyvet a Humánerőforrás Iroda vezetőjének javaslata alapján, a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport, valamint a tudásmenedzsment munkacsoport véleményének kikérésével a főtitkár álltja össze, és terjeszti az elnök elé jóváhagyásra.
(2)Az elnök által jóváhagyott kompetencia-kézikönyvet a főtitkár az intraneten haladéktalanul közzéteszi. A közzététel időpontját dokumentálni kell, és a közzétételről a munkatársakat külön hirdetmény útján is értesíteni kell. Biztosítani kell, hogy a kompetencia-kézikönyv szövege az intraneten folyamatosan naprakészen hozzáférhető legyen.
(3)A kompetencia-kézikönyvet ötévente – a hivatali munkakörök átfogó, komplex elemzése alapján – felül kell vizsgálni. Az elnökhelyettesek, illetve a főtitkár, valamint az önálló szervezeti egység vezetője az éves teljesítményértékelések tapasztalatai alapján kezdeményezheti egyes munkakörök kompetencia-kézikönyvben meghatározott kompetenciatérképének felülvizsgálatát. Új munkakör létrehozása előtt el kell végezni a munkakör elemzését, és meg kell határozni a kompetenciatérképét. V. Fejezet A Hivatal működésével kapcsolatos egyes rendelkezések 24. Kiadmányozás 31. §
(1)A döntés egyben kiadmányozási jog is.
(2)A kiadmányozási jog
  1. a)az elnök hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntés aláírására,
  2. b)– ha a normatív utasítás így rendelkezik – az elnök hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és az elnök nevében történő aláírására, vagy
  3. c)a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára ad felhatalmazást.
(3)Kiadmányt kiadni, továbbítani csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával lehet. A kiadmányozott irat tartalmi helyességéért a kiadmányozó felelős.
(4)A kiadmányozásra jogosult, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg. 32. §
(1)Ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, a másra át nem ruházott jogkörben kiadmányozandó iratokat az elnök kiadmányozza. Az elnök – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jelen utasításban foglalt kiadmányozási rendtől írásbeli utasításával eltérhet.
(2)Az általános elnökhelyettes kiadmányoz, az elnök nevében eljárva a) a Tpvt. 33. §
(3)bekezdése szerinti véleményezéssel összefüggő ügyekben, b) a lezárt panasszal összefüggő eljárás, a jogerősen lezárt bejelentéssel összefüggő eljárás, a piacelemzés, az ágazati vizsgálat, valamint a jogerősen lezárt versenyfelügyeleti eljárás irataiba való betekintés iránti kérelmekkel, valamint az ilyen eljárásokkal összefüggő hatósági jogsegélyre irányuló megkeresésekkel kapcsolatban az olyan eljárást érintő kérelem kivételével, amely tekintetében az ügyet lezáró döntéssel szembeni jogorvoslati határidő még nem járt le, továbbá amelyben a bírósági felülvizsgálati eljárás vagy a végrehajtási eljárás folyamatban van.
(3)A Versenytanács elnöke kiadmányoz az elnök nevében eljárva az olyan jogerősen lezárt versenyfelügyeleti eljárás irataiba való betekintés iránti kérelmekkel, valamint hatósági jogsegélyre irányuló megkeresésekkel kapcsolatban, amely eljárás tekintetében az ügyet lezáró döntéssel szembeni jogorvoslati határidő még nem járt le, továbbá amelyben a bírósági felülvizsgálati eljárás vagy a végrehajtási eljárás folyamatban van.
(4)Az adott versenyfelügyeleti eljárásban eljáró versenytanács előadó tagja kiadmányoz az elnök nevében eljárva a versenytanácsi döntés jogerőre emelkedésére, annak időpontjára, illetve a döntéssel szembeni bírósági felülvizsgálati kérelem beadásának vagy ilyen kérelem hiányának tényére vonatkozó igazolásnak a kiadására irányuló ügyekben.
(5)Az Elnökhelyettesi Titkárság vezetője kiadmányoz a meghatározott versenyfelügyeleti eljárásokkal összefüggő büntetőeljárások keretében a nyomozóhatóságtól, ügyészségtől érkezett megkeresések ügyében.
(6)Az önálló szervezeti egység vezetője – a felette irányítási jogot gyakorló vezető eltérő utasítása vagy normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában – feladatkörében kiadmányozza az elnök, az elnökhelyettesek vagy a főtitkár kiadmányozási jogkörébe nem tartozó iratot.
(7)A
(6)bekezdéstől eltérve, ha külön normatív utasítás másként nem rendelkezik, helyettes államtitkár vagy azonos, illetve magasabb jogállású állami vezető, valamint polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke részére küldött megkeresés, illetve ilyen személytől érkező megkeresés megválaszolása esetén kiadmányozásra az elnök jogosult.
(8)Az Európai Bizottsággal történő kommunikáció során kiadmányozásra, ha
  1. a)a címzett biztos (commissioner) vagy főigazgató (director general), az elnök,
  2. b)a címzett igazgató (director), az elnökhelyettesek,
  3. c)a címzett irodavezető (head of unit), szerven belüli önálló szervezeti egység vezetője,
  4. d)a címzett vizsgáló (case handler), a vizsgáló jogosult.
(9)Az elnök által kiadmányozandó iratokat – az ügy tárgyától függően, feladatkörükhöz igazodóan – a főtitkár, az általános elnökhelyettes vagy a Versenytanács elnöke terjeszti elő kiadmányozásra.
(10)A főtitkár, az általános elnökhelyettes vagy az eljáró versenytanács elnöke által kiadmányozandó iratokat – az ügy tárgyától függően, feladatkörükhöz igazodóan – az ügyet intéző önálló szervezeti egység vezetője, ennek hiányában a kiadmányozó által irányított csoport vezetője vagy – a közvetlenül a kiadmányozó által vezetett ügyintéző esetében – az ügyintéző terjeszti elő kiadmányozásra.
(11)Ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, a kiadmányozásra jogosult akadályoztatása, illetve távolléte esetén a halaszthatatlan intézkedést igénylő ügyben az adott ügykörben a
  1. § szerint helyettesítésére jogosult személy – a helyettesítési jogosultság terjedelméhez igazodóan, és a helyettesi minőség jelölésével – intézkedik és kiadmányoz.
  2. A Hivatal képviselete
  3. §
(1)Normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában a Kormánnyal, a Kormány tagjaival, a kormány-, illetve tárcaközi bizottságokban, a társhatóságokkal, egyéb állami szervekkel, az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel valamint a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokban a Hivatalt az elnök, az elnökhelyettesek, a főtitkár, valamint – a feladatkörüket érintő kérdésekben, illetve az elnök, vagy az őket irányító vezető megbízása alapján – az erre felhatalmazott vezetői megbízással rendelkező személy képviseli.
(2)Az ECN, az ECA, az ICN, az EKTB munkacsoportjaiban és almunkacsoportjaiban, az OECD Verseny Bizottságában, valamint más nemzetközi szervezetekben és intézményekben a Hivatalt a Nemzetközi Iroda vezetője, illetve a Nemzetközi Iroda e feladattal megbízott köztisztviselői, vagy – az elnök által eseti jelleggel vagy meghatározott ügycsoportra való kijelölés alapján – a kabinetfőnök vagy a tárgy szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egység munkatársa képviseli.
(3)A Hivatalt a Kormány ülésén és az Országgyűlésben, a közigazgatási államtitkári értekezlet és az országgyűlési bizottság ülésén az elnök, illetve az általa kijelölt személy képviseli.
(4)A Hivatalt
  1. a)a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban az általános elnökhelyettes,
  2. b)az Országos Statisztikai Tanács tagjaként a főtitkár,
  3. c)a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsban a kabinetfőnök képviseli.
(5)A Hivatalt
  1. a)az OECD ülésein az Elnök, illetve az általa kijelölt személyek,
  2. b)az ICN éves konferenciáján az Elnök, illetve az általa kijelölt személyek,
  3. c)az ECN Hivatalvezetők Értekezletén az Elnök, illetve az által kijelölt személy,
  4. d)az ECN Plenáris ülésén a Nemzetközi Iroda vezetője, illetve az Elnök által kijelölt személy,
  5. e)az ECN horizontális munkacsoportokban és ágazati munkacsoportokban az Elnök által kijelölt személy képviseli. 34. §
(1)A 33. § szerinti esetekben a képviselendő álláspontot a képviseletet ellátó személy szervezeti egysége készíti elő az egyéb érintett szervezeti egységek bevonásával.
(2)Minden esetben be kell vonni az állásponttervezet egyeztetésébe
  1. a)a Nemzetközi Irodát
  2. aa)a nemzetközi fórumokon, valamint
  3. ab)az Európai Unió intézményeinek döntéshozatali eljárásaiban a magyar kormányzati részvétel összehangolásának, a képviselendő kormányzati tárgyalási álláspont kialakításának és az európai uniós tagságból fakadó feladatok előkészítésének, végrehajtása koordinálásának és ellenőrzésének, illetve az ezekkel kapcsolatos döntések előkészítésének kormányzati fórumain képviselendő álláspont esetén,
  4. b)a Jogi Irodát
  5. ba)a Hivatal tevékenységét, működését érintő jogszabályokkal, európai uniós jogi aktusokkal kapcsolatos, valamint
  6. bb)a versenyjogi tárgyú európai bírósági eljárásokkal összefüggő álláspont esetén.
(3)Az állásponttervezetet olyan időben kell egyeztetésre bocsátani, hogy annak érdemi megvitatására lehetőség szerint legalább öt nap az érintettek rendelkezésére álljon.
(4)Az egyeztetett tárgyalási álláspontot – ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik – a) a 33. §
(3)és
(4)bekezdése, valamint
(5)bekezdésének a)–
  1. d)szerinti esetben az elnök,
  2. b)egyéb esetben – az elnök egyidejű tájékoztatás mellett – a képviseletet ellátó személy szervezeti egységének vezetője hagyja jóvá.
(5)A képviseletet ellátó személy a képviselet ellátása során a jóváhagyott álláspont szerint köteles eljárni azzal, hogy attól – az álláspont lényegi tartalmát nem érintve – a tárgyalások megkívánta legszükségesebb mértékben eltérhet.
(6)A képviseletet ellátó személy az adott fórumon, munkacsoporton való részvételt követően haladéktalanul röviden írásban beszámol az egyeztetésekről, és a képviselt állásponthoz képest elért eredményekről, a várható további fejleményekről.
(7)A jóváhagyott álláspontot és a
(6)bekezdés szerinti beszámolót meg kell küldeni az álláspontot jóváhagyó személynek, valamint az álláspont egyeztetésében részt vett szervezeti egységeknek.
  1. § A Nemzetközi Iroda az intraneten a munkatársak számára elérhető módon, naprakészen nyilvántartja és közzéteszi a
  2. §
(2)bekezdése szerinti fórumok tekintetében
  1. a)a jóváhagyott képviselendő álláspontokat,
  2. b)a képviseletet ellátó személyét, valamint
  3. c)a 34. §
(6)bekezdése szerinti beszámolókat.
  1. A Hivatal bíróság előtti képviselete
  2. § A Hivatalnak a bíróságok előtti jogi képviseletét – normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában – az elnök által kijelölt szervezeti egység vezetője, illetve e feladattal megbízott munkatársa látja el, kivéve, ha az ügy sajátosságára tekintettel az elnök a képviselet ellátására külső jogi képviselő megbízásáról dönt.
  3. Együttműködési megállapodások
  4. §
(1)Más hatósággal vagy szervezettel való együttműködési megállapodás megkötéséről, az ennek érdekében történő kapcsolatfelvételről és a tárgyalások megkezdéséről – az általános elnökhelyettes vagy a főtitkár kezdeményezése alapján, a Hivatalvezetői Értekezlet általi megtárgyalást követően – az elnök dönt.
(2)Az együttműködési megállapodás tervezetét az elnök által kijelölt, a tárgy szerint leginkább érintett szervezeti egység – külföldi versenyhatósággal történő együttműködés esetében a Nemzetközi Iroda – (e § alkalmazásában a továbbiakban: szakmailag felelős szervezeti egység) készíti elő és egyezteti szakértői szinten; az előkészítésbe és – szükség szerint az egyeztetésekbe – a Jogi Irodát be kell vonni.
(3)A szakértői szinten leegyeztetett megállapodás-tervezetet a Hivatalvezetői Értekezlet megtárgyalja.
(4)Az együttműködési megállapodás végrehajtására kapcsolattartóként a szakmailag felelős szervezeti egység vezetőjét vagy munkatársát kell kijelölni.
(5)A megkötött együttműködési megállapodások egy aláírt példányát a főtitkár – külföldi versenyhatósággal történő együttműködés esetében a Nemzetközi Iroda – őrzi és tartja nyilván, továbbá koordinálja azok felülvizsgálatát.
(6)A főtitkár – külföldi versenyhatósággal történő együttműködés esetében a Nemzetközi Iroda – gondoskodik a Hivatal által kötött együttműködési megállapodásoknak, illetve azoknak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének a Hivatal honlapján (a továbbiakban: honlap) és az intraneten való közzétételéről.
(7)A szakmailag felelős szervezeti egység köteles gondoskodni az érintett szervezeti egységeknek az együttműködési megállapodás végrehajtásába történő szükség szerinti bevonásáról.
(8)Az együttműködési megállapodás végrehajtásának tapasztalatairól, adott esetben a megállapodás módosítása kezdeményezésének szükségességéről a szakmailag felelős szervezeti egység a megállapodás felülvizsgálatára előírt határidő lejártát legalább egy hónappal megelőzően, felülvizsgálatra előírt határidő hiányában pedig a megállapodás hatálybalépésétől kezdve legalább évente feljegyzésben tájékoztatja a Hivatalvezetői Értekezletet. 28. Versenypártolás 38. §
(1)A Tpvt. 33. §
(3)bekezdése szerinti véleményezési feladatainak, valamint a tisztességes verseny szabadságát, illetve a tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztosító szabályozási környezet megalkotásának elősegítése érdekében a piaci folyamatok követése vagy a Hivatal eljárásai során észlelt, a gazdasági versenyre, illetve fogyasztók érdekeire hátrányos szabályozási megoldások azonosítása és az ezek kiigazítása érdekében való aktív fellépés (a továbbiakban: versenypártolás) hatékony és eredményes ellátása céljából az elnök – az általános elnökhelyettes javaslata alapján – meghatározza azokat a prioritást élvező szabályozási területeket, szabályozási problémákat, szempontokat, amelyeket a szabályozási javaslatok, tervezett intézkedések véleményezése, illetve az aktív versenypártoló fellépés mérlegelése során elsődlegesen figyelembe kell venni (a továbbiakban: versenypártolási prioritások). A versenypártolási prioritásokat az intraneten valamennyi munkatárs számára elérhető módon közzé kell tenni.
(2)A versenypártolási prioritásokat legalább évente felül kell vizsgálni, különös tekintettel a Hivatal éves céljaira, valamint figyelemmel az eltelt időben beérkezett panaszokból, bejelentésekből, egyéb piaci jelzésekből leszűrhető tapasztalatokra. Szükség esetén az általános elnökhelyettes kezdeményezi a versenypártolási prioritások módosítását.
(3)Az
(1)bekezdés szerinti versenypártolási prioritásokra is figyelemmel a Hivatal aktív, kezdeményező fellépésével megvalósítandó versenypártolási tevékenységre vonatkozóan éves versenypártolási terv készül.
(4)A versenypártolási terv tartalmazza:
  1. a)a közbenjárást igénylő szabályozási terület megjelölését,
  2. b)a Hivatal aktív fellépésére okot adó körülmények megjelölését,
  3. c)az elérni kívánt célt,
  4. d)a cél elérése érdekében szükséges tennivalókat,
  5. e)a teljesítési kritériumot és a sikerkritériumot, f ) az első helyen felelős és a közreműködő szervezeti egységek megjelölését, továbbá
  6. g)a feladat ütemezését.
(5)A versenypártolási terv összeállítása és felülvizsgálata során figyelembe kell venni a Kormány munkatervét és az Országgyűlés törvényalkotási programját, továbbá a jogharmonizációs javaslatokat.
(6)A versenypártolási tervet minden év január 15-éig kell elkészíteni, és – ha a körülmények változása indokolja – felül kell vizsgálni.
(7)A versenypártolási terv elkészítése és felülvizsgálata az Elnökhelyettesi Titkárság koordinálásával, az általános elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek, valamint az Ügyfélszolgálati Iroda bevonásával történik.
(8)A versenypártolási tervet – a Hivatalvezetői Értekezlet által történt megtárgyalást követően – az elnök hagyja jóvá.
(9)A versenypártolási terv teljesüléséről a tárgyévet követően egy hónapon belül az Elnökhelyettesi Titkárság írásban beszámol a Hivatalvezetői Értekezletnek. 39. §
(1)A Tpvt. 33. §
(3)bekezdése alapján a Hivatalba véleményezésre érkező koncepció-, illetve jogszabálytervezetet az Elnökhelyettesi Titkárság a véleményezés belső koordinálása érdekében megvizsgálja abból a szempontból, hogy az a Tpvt. 33. §
(3)bekezdésében meghatározott tartalommal bír-e, és ez alapján dönt arról, hogy szükséges-e a tervezet Hivatal általi véleményezése. Minden esetben véleményezni kell
  1. a)a versenypártolási prioritások szempontjából fontos tervezetet,
  2. b)a jóváhagyott versenypártolási tervben szereplő fellépéssel összefüggő tervezetet és
  3. c)a Tpvt. 33. §
(3)bekezdésében meghatározott tartalmú egyéb tervezetet.
(2)A véleményezendő tervezetet az Elnökhelyettesi Titkárság megküldi az annak tárgya szerint érintett szervezeti egységeknek. A Jogi Irodának minden véleményezendő tervezetet meg kell küldeni.
(3)A véleményezésre biztosított belső határidőt az Elnökhelyettesi Titkárság határozza meg a Hivatal részére meghatározott határidő alapján.
(4)A Hivatal véleményét tartalmazó levél tervezetét – a véleményezésbe bevont szervezeti egységek észrevételeinek figyelembevételével – az Elnökhelyettesi Titkárság készíti el.
(5)A Tpvt., valamint a Hivatal jogalkalmazási hatáskörébe tartozó, vagy jogállását, feladatkörét, eljárásait szabályozó más jogszabályok módosítására irányuló tervezetet első helyen a Jogi Iroda véleményezi, és készíti elő a Hivatal véleményét tartalmazó levél tervezetét.
(6)Egymásnak ellentmondó észrevételek, véleményeltérés esetén − lehetőség szerint szóbeli − egyeztetést kell tartani. 40. §
(1)A tervezet közigazgatási egyeztetése keretében tartott szóbeli egyeztetésen a Hivatal álláspontját a) a 39. §
(5)bekezdése szerinti esetben a Jogi Iroda, b) egyéb esetben az elnök által az Elnökhelyettesi Titkárság javaslata alapján esetileg kijelölt személy képviseli; szükség esetén az egyeztetésen a tervezetet véleményező szervezeti egység is részt vesz.
(2)Az egyeztetésen a Hivatal véleményeként írásban megküldött állásponttól való eltérés lehetőségéről, a felmerülő további kérdésekben történő álláspont-kialakítás irányairól − a visszamutatott tervezet és a véleményező szervezeti egységek arra vonatkozó észrevételei alapján − az elnök dönt.
(3)Az egyeztetésről a résztvevő szervezeti egység emlékeztetőt készít. Az emlékeztető tartalmazza az egyeztetésen résztvevők álláspontját, és számot ad a Hivatal észrevételeinek elfogadásáról vagy elutasításáról, valamint az elutasítás indokairól. 41. §
(1)Az Elnökhelyettesi Titkárság az elfogadott jogszabályok alapján évente ellenőrzi, hogy a Hivatal által véleményezett jogszabálytervezetek, illetve azon szabályozások, amelyek egyébként megfelelnek a 39. §
(1)bekezdésében meghatározott szempontoknak, miként alakultak, azokban a Hivatal álláspontja miként érvényesült.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti nyomonkövetés eredményét − az esetleg szükséges további fellépés igényét − meg kell jeleníteni a Hivatalvezetői Értekezlet részére a 38. §
(9)bekezdése alapján készített beszámolóban, a Tpvt. 36. §
(2)bekezdés c) pontja alapján a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységéről, valamint a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága érvényesüléséről az Országgyűlés részére készítendő éves beszámolóban (a továbbiakban: parlamenti beszámoló), valamint szükség esetén a versenypártolási tervben.
(3)Az Elnökhelyettesi Titkárság folyamatosan figyelemmel kíséri a minisztériumok honlapján társadalmi egyeztetés céljából közzétett vagy a más módon nyilvánosságra került, a Hivatalnak véleményezésre nem megküldött jogszabálytervezeteket. Ha ezek a Hivatal feladat- és hatáskörét, jogállását és működését a Tpvt. 33. §
(3)bekezdése szerint érintik, a Hivatal álláspontjának érvényre juttatása érdekében a
  1. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a véleményezési határidő tekintetében lehetőség szerint a társadalmi egyeztetés keretében meghatározott határidőhöz kell igazodni.
  2. §
(1)A Hivatal tevékenységével vagy a jogi szabályozásból eredő beazonosítható versenyproblémával összefüggésben jogalkotási kezdeményezésről – valamely elnökhelyettes vagy a főtitkár javaslata alapján, a Hivatalvezetői Értekezlet általi megtárgyalást követően – az elnök dönt, kijelölve a jogalkotási kezdeményezésért felelős szervezeti egységet.
(2)A kezdeményezés eredményességének nyomonkövetése tekintetében a 41. §
(2)bekezdése szerint kell eljárni.
  1. Törvényalkotási folyamatok nyomon követése
  2. §
(1)Az Elnökhelyettesi Titkárság folyamatosan figyelemmel kíséri a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetek, valamint az Országgyűléshez benyújtott, illetve tárgyalás alatt álló törvényjavaslatokat és az azokhoz benyújtott módosító indítványokat.
(2)Ha a Hivatalnak korábban véleményezésre meg nem küldött jogszabálytervezet, törvényjavaslat a Hivatal feladat- és hatáskörét, jogállását és működését a Tpvt. 33. §
(3)bekezdése szerint érinti, a Kormány álláspontjának szükség szerinti befolyásolása érdekében a 39. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a véleményezési határidő tekintetében a Kormány álláspontja kialakítására rendelkezésre álló határidőhöz kell igazodni.
(3)Az olyan törvényjavaslatok országgyűlési szakaszban történő alakulásáról, amelyek koncepciójához vagy tervezetéhez a Hivatal a közigazgatási egyeztetés keretében részletes érdemi észrevételeket tett, az Elnökhelyettesi Titkárság tájékoztatja az elnököt, valamint a tárgy szerint érintett szervezeti egységek vezetőjét. 30. Versenykultúra fejlesztése 44. §
(1)A főtitkár a Versenykultúra-fejlesztési és Kommunikációs Csoport által az önálló szervezeti egységek véleményének kikérésével összeállított javaslata alapján minden év január 15-éig előkészíti és a Hivatalvezetői Értekezlet elé terjeszti a Hivatal következő évre szóló éves Versenykultúra-fejlesztési munkatervének (a továbbiakban: VK-munkaterv) a tervezetét.
(2)A VK-munkaterv tartalmazza
  1. a)az adott évben tervezett versenykultúra-fejlesztési intézkedéseket, ezen belül külön
  2. aa)a támogatásokat,
  3. ab)egyéb intézkedéseket,
  4. b)az egyes intézkedéssel elérni kívánt célt, az érintett célcsoportot,
  5. c)az intézkedés tervezett ütemezését,
  6. d)az intézkedés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egységet.
(3)A VK-munkaterv támogatásokkal kapcsolatos részének tartalmaznia kell az adott évben tervezett támogatások tervét, és abban – támogatásonként – rögzíteni kell
  1. a)a tervezett támogatás tárgyát,
  2. b)a támogatásra a Hivatal költségvetésében rendelkezésre álló, illetve szükséges keretösszeget,
  3. c)annak a szervezeti egységnek a megjelölését, amely a támogatás szakmai tartalmáért felel, és
  4. d)a pályázatok elbírálásának javasolt szempontrendszerét és módszerét.
(4)A VK-munkatervről – a Hivatalvezetői Értekezlet általi megtárgyalása után – az elnök legkésőbb az adott év január 31-éig dönt.
(5)Az elfogadott VK-munkatervet az intraneten valamennyi munkatárs számára elérhető módon közzé kell tenni.
(6)A VK-munkaterv teljesítéséről a főtitkár félévente, az adott félévet követő 15 napon belül beszámol a Hivatalvezetői Értekezletnek. 31. Piacelemzések és ágazati vizsgálatok tervezése 45. §
(1)Az általános elnökhelyettes – vizsgáló és támogató irodák javaslatai alapján, a Versenytanács elnöke véleményének kikérésével – minden év január 15-éig előkészíti és a Hivatalvezetői Értekezlet elé terjeszti a Hivatal következő évre szóló piacelemzési és ágazati vizsgálati munkaterv (a továbbiakban: piacfeltárási munkaterv) tervezetét.
(2)A piacfeltárási munkaterv tartalmazza – féléves bontásban – az adott évben tervezett piacelemzések és ágazati vizsgálatok tekintetében
  1. a)azok tárgyát,
  2. b)a piacelemzési javaslat, illetve az ágazati vizsgálati koncepció egyeztetésre bocsátásának tervezett időpontját,
  3. c)azok becsült időigényét,
  4. d)a javaslatot tevő megjelölését, a javaslat rövid indokait,
  5. e)az annak lefolytatásáért felelős szervezeti egységet.
(3)A piacfeltárási munkatervről – a Hivatalvezetői Értekezlet általi megtárgyalása után – az elnök legkésőbb az adott év január 31-éig dönt.
(4)Az elfogadott piacfeltárási munkatervet az intraneten valamennyi munkatárs számára elérhető módon közzé kell tenni. 32. Információ iránti megkeresés nem hatósági ügyben 46. §
(1)Az ECN, az ECA, az ICN, az OECD, valamint a más tagállami versenyhatóságokkal kötött együttműködési megállapodások keretében érkező információ iránti – nemzetközi jogsegélynek nem minősülő – megkeresések (request for information, RFI; e § alkalmazásában a továbbiakban: megkeresés) megválaszolását a Nemzetközi Iroda végzi.
(2)Ha a megkeresés megválaszolása az aktuális munkateherre és a rendelkezésre álló kapacitásokra tekintettel nehézségekbe ütközik, a megkeresés megválaszolásának szükségességéről az elnök dönt.
(3)Ha a megkeresés megválaszolásához más szervezeti egység bevonására van szükség, a Nemzetközi Iroda a releváns kérdések szükség szerinti megjelölésével és határidő tűzésével megkeresi az érintett szervezeti egységet.
(4)A más szervezeti egység által elkészített részanyag fordítása, illetve a felhasználás során történő megváltoztatása esetén, továbbá, ha a megkeresés megválaszolásába több szervezeti egység került bevonásra, a választervezetet a Nemzetközi Iroda állítja össze, és azt kiküldés előtt valamennyi érintett szervezeti egységnek visszamutatja.
(5)A Hivatal részéről megkeresés kiküldését az elnökhelyettesek és a főtitkár kezdeményezhetik, a megkeresésről az elnök dönt. A megkeresést a Nemzetközi Iroda – az érintett szervezeti egységek szükség szerinti bevonásával – készíti elő és intézi, és gondoskodik a beérkező válaszok érintettekkel való közléséről. 33. Normatív utasítás 47. §
(1)A jogalkotásról szóló
  1. évi CXXX. törvény
  2. §
(4)bekezdés c) pontja szerinti normatív utasítást az elnök, továbbá – az elnök előzetes elvi jóváhagyásával – az elnökhelyettesek vagy a főtitkár kezdeményezése nyomán a Jogi Iroda készíti elő az utasítás tárgya szerinti feladatkörrel rendelkező szervezeti egység szakmai-tartalmi javaslata alapján, vele egyeztetve.
(2)A Versenytanács szervezeti és működési szabályzata esetében a Versenytanács elnöke által előkészített javaslat alapján, az elnök előzetes elvi jóváhagyása esetén a Jogi Iroda készíti elő a szabályzat jóváhagyására vonatkozó normatív utasítás tervezetét.
(3)A Versenytanács szervezetét és működését is érintő normatív utasítás tervezetét a Versenytanács elnökével is egyeztetni kell.
(4)Normatív utasítás kiadására és módosítására – annak szakmai tartalma meghatározásával – feladatkörében az állandó munkacsoport, valamint – a 24. §
(7)bekezdésére is figyelemmel – elvégzendő feladatával, illetve céljával összefüggésben az eseti munkacsoport is tehet javaslatot. Az állandó munkacsoport feladatkörét, illetve az eseti munkacsoport elvégzendő feladatát, célját érintő normatív utasítás tervezetét a munkacsoporttal is egyeztetni kell.
(5)A normatív utasítás tervezetét az aláírásra felterjesztést megelőzően a főtitkár véleményezi.
(6)A normatív utasítás szabályozási koncepcióját, továbbá – ha az elnök szükségesnek tartja – a
(3)–
(5)bekezdés szerinti véleményezett utasítástervezetet a Hivatalvezetői Értekezlet megtárgyalja. 48. §
(1)Az elnök által aláírt normatív utasítást – az intraneten való közzététel, és erről a munkatársaknak szóló hirdetmény közzététele útján – haladéktalanul ki kell hirdetni. Az utasítás kihirdetésének időpontját dokumentálni kell, azt a főtitkár a normatív utasítás egy eredeti példányára rávezetett záradékban igazolja.
(2)Az intraneten naprakészen hozzáférhetővé kell tenni a hatályos normatív utasításoknak az esetleges módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, továbbá valamennyi elfogadott és kihirdetett utasítás eredeti szövegét.
(3)Új munkatárs esetében a főtitkár gondoskodik arról, hogy az új munkatárs a hatályos normatív utasításokat megismerje. 49. §
(1)A normatív utasítások megjelölése – az alábbi sorrendben –
  1. a)az „A Gazdasági Versenyhivatal elnökének” szöveget,
  2. b)az utasítás sorszámát arab számmal – évenként újrakezdődő számsorrendben –, a „/”-jelet és az utasítás 48. §
(1)bekezdése szerinti kihirdetésének évét arab számmal, c) zárójelben az utasítás 48. §
(1)bekezdése szerinti kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
  1. d)a „GVH” betűszót,
  2. e)az „utasítása” szót és f ) az utasítás címét – úgy, hogy a cím utolsó szavához a „-ról”/„-ről” rag kapcsolódjon – foglalja magában.
(2)A Hivatalos Értesítőben történt közzétételt követően az elnöki utasítások hivatkozása – az alábbi sorrendben – a) az utasításnak az
(1)bekezdés b)–
  1. d)pontja szerinti megjelölését,
  2. b)szögletes zárójelben az utasításnak a Hivatalos Értesítő szerinti megjelölését,
  3. c)az „utasítás” szót és
  4. d)az utasítás címét – úgy, hogy a cím utolsó szavához a „-ról”/„-ről” rag kapcsolódjon – foglalja magában. 50. §
(1)A normatív utasításokról a Jogi Iroda nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az utasítás
  1. a)megjelölését,
  2. b)Hivatalos Értesítő szerinti megjelölését,
  3. c)hatálybalépésének időpontját,
  4. d)a tárgyára vonatkozó jogszabályok megjelölését,
  5. e)annak az utasításnak a megjelölését, amelyet módosít, f ) annak az utasításnak a megjelölését, amelyet hatályon kívül helyez,
  6. g)annak az utasításnak a megjelölését, amely módosítja,
  7. h)annak az utasításnak a megjelölését, amely hatályon kívül helyezi, valamint
  8. i)hatályon kívül helyezésének időpontját.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti nyilvántartást az intraneten naprakészen hozzáférhetővé kell tenni.
  1. Vezetői intézkedés
  2. § Jogszabályban és normatív utasításban nem szabályozott kérdésben az elnök, az elnökhelyettes, valamint a főtitkár által az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatellátására és eljárására nézve nem egyedi jelleggel kiadott írásbeli utasításokat (a továbbiakban: vezetői intézkedés) az azt kiadó vezetőhöz kapcsolódóan a titkársági feladatokat ellátó szervezeti egység az intraneten az érintett szervezeti egységek számára naprakészen elérhetővé teszi, és azokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a) a vezetői intézkedést tartalmazó feljegyzés iktatószámát és kiadásának időpontját, b) a vezetői intézkedés tárgyát, c) a vezetői intézkedés alkalmazásának kezdő időpontját, valamint d) a vezetői intézkedés módosításáról vagy visszavonásáról rendelkező feljegyzés iktatószámát és kiadásának időpontját.
  3. Útmutató
  4. §
(1)Az általános elnökhelyettes egyes jogszabályértelmezési kérdésekben a vizsgálók gyakorlatát irányító, egységesítő, a releváns eljárásjogi szabályokat és megfontolásokat összefoglaló segédletként útmutatót adhat ki.
(2)Az útmutatót a Jogi Iroda készíti elő, az útmutató tervezetét egyeztetni kell vizsgáló irodákkal, az Elnökhelyettesi Titkársággal és a Versenytanácsi Titkársággal.
(3)Az útmutatókat az Elnökhelyettesi Titkárság az intraneten az elnökhelyettes által irányított szervezeti egységek számára naprakészen elérhetővé teszi, és azokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
  1. a)az útmutatót tartalmazó feljegyzés iktatószámát és kiadásának időpontját,
  2. b)az útmutató tárgyát,
  3. c)az útmutató alkalmazásának kezdő időpontját, valamint
  4. d)az útmutató módosításáról vagy visszavonásáról rendelkező feljegyzés iktatószámát és kiadásának időpontját. 36. Közlemény 53. §
(1)A Tpvt. 36. §
(6)bekezdése szerinti közlemény kiadásáról – az elnökhelyettesek kezdeményezésére – az elnök dönt, egyben kijelöli a közlemény előkészítéséért felelős szervezeti egységet, és dönt arról is, hogy a közlemény tervezetéről szükséges-e a
(3)bekezdés szerinti nyilvános konzultációt tartani.
(2)A közlemény tervezetét észrevételezésre meg kell küldeni a versenytanácstagoknak, továbbá a közlemény tárgya szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egységnek, valamint a Jogi Irodának, a Nemzetközi Irodának és a Vezető Közgazdász Irodájának.
(3)Ha az elnök úgy dönt, biztosítani kell, hogy a közlemény tervezetének a
(2)bekezdés szerinti észrevételek alapján felülvizsgált változatának tartalmára – a Hivatalvezetői Értekezlet általi megtárgyalás után – az elnök és a Versenytanács elnöke által történt előzetes jóváhagyást követően az érdekeltek, így különösen a vállalkozások, ügyvédek, civil szervezetek nyilvános konzultáció keretében írásban észrevételeket tehessenek. A nyilvános konzultáció céljából a közlemény tervezetét legalább negyvenöt napig a honlapon közzé kell tenni.
(4)A nyilvános konzultáció lebonyolításáról – a Versenykultúra-fejlesztési és Kommunikációs Csoport közreműködésével – a közleményt előkészítő szervezeti egység gondoskodik.
(5)A beérkezett észrevételek alapján átdolgozott, és a
(2)bekezdés szerint ismételten egyeztetett közleménytervezetet elfogadása előtt a Hivatalvezetői Értekezlet megtárgyalja. 54. §
(1)Az elnök és a Versenytanács elnöke által aláírt közleményt a honlapon, valamint az intraneten haladéktalanul közzé kell tenni A közzététel időpontját dokumentálni kell, és a közzétételről a munkatársakat külön hirdetmény útján is értesíteni kell.
(2)Ha a közlemény tervezetéről nyilvános konzultációra is sor került, a honlapon közzé kell tenni a beérkezett észrevételek és az azokkal kapcsolatos hivatali álláspont rövid összefoglalását is.
(3)közlemények eredeti, illetve a az esetleges módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a honlapon és az intraneten naprakészen hozzáférhetővé kell tenni.
(4)A közlemény megjelölése – az alábbi sorrendben –
  1. a)az „A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa elnökének” szöveget,
  2. b)a közlemény sorszámát arab számmal – évenként újrakezdődő számsorrendben –, a „/”-jelet és a közlemény kiadásának évét arab számmal,
  3. c)a „közleménye” szót és
  4. d)a közlemény címét – úgy, hogy a cím utolsó szavához a „-ról”/„-ről” rag kapcsolódjon – foglalja magában.
(5)A közleményekről a főtitkár nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a közlemény
  1. a)megjelölését,
  2. b)közzétételének időpontját,
  3. c)alkalmazásának kezdő időpontját,
  4. d)annak a közleménynek a megjelölését, amelyet módosít,
  5. e)annak a közleménynek a megjelölését, amelynek a helyébe lép, vagy amelynek alkalmazását megszünteti, f ) annak a közleménynek a megjelölését, amely módosítja,
  6. g)annak a közleménynek a megjelölését, amely a helyébe lép, vagy amely az alkalmazásának megszüntetéséről rendelkezik, valamint
  7. h)az alkalmazása megszűnésének időpontját. 37. Elvi jelentőségű döntések gyűjteménye 55. §
(1)A Versenytanács jogalkalmazási gyakorlatának nyomon követése és átláthatóbbá tétele, egységességének biztosítása érdekében a Versenytanács elnöke – a versenytanácstagok javaslatai alapján és az általános elnökhelyettes véleményének kikérésével – összeállítja és rendszeresen felülvizsgálja a jogalkalmazási gyakorlat szempontjából elvi jelentőséggel bíró versenytanácsi döntések, illetve a döntések elvi jelentőséggel bíró megállapításainak az alkalmazott jogszabályi rendelkezésekhez kapcsolódóan rendszerezett listáját (a továbbiakban: elvi jelentőségű döntések gyűjteménye).
(2)Az elvi jelentőségű döntések honlapon történő közzétételéről a Versenytanács elnöke gondoskodik. 38. Parlamenti beszámoló 56. §
(1)A parlamenti beszámolót a kabinetfőnök készíti elő a tárgy szerint érintett szervezeti egységek részanyagai alapján.
(2)A szervezeti egységek a feladatkörükbe tartozó részanyagot a tárgyévet követő év február 15-éig készítik el és küldik meg a kabinetfőnök részére.
(3)A kabinetfőnök a részanyagok alapján a parlamenti beszámoló tervezetét a tárgyévet követő év március 31-éig készíti el, és azt észrevételezésre megküldi a részanyagokat készítő szervezeti egységeknek.
(4)Az észrevételek figyelembevételével kialakított parlamenti beszámoló tervezetét a Hivatalvezetői Értekezlet megtárgyalja.
  1. Eljárás az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága, illetve a Kormány és a miniszterek felkérésére készítendő tájékoztatások tekintetében
  2. §
(1)A Tpvt. a) 36. §
(2)bekezdés
  1. c)pontja szerinti, az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának a Hivatal tevékenységéről és a Tpvt. alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága érvényesüléséről történő beszámolásra való külön felkérése, valamint
  2. b)36. §
(5)bekezdése szerinti, a Kormánynak, illetve a minisztereknek a gazdasági versenyt érintően a Hivatal működése során szerzett tapasztalatokról és a gazdasági versennyel kapcsolatos kérdésekről adandó tájékoztatásra vonatkozó felkérése esetén a beszámolót, illetve a tájékoztatást előkészítő szervezeti egységet, valamint a beszámoló, illetve a tájékoztatás elkészítésének határidejét az elnök jelöli ki.
(2)A kijelölt szervezeti egység a tervezet előkészítésébe az annak tárgya szerint feladatkörrel rendelkező további szervezeti egységeket bevonja.
(3)A beszámoló, illetve a tájékoztatás tervezetét a Hivatalvezetői Értekezlet megtárgyalja. 40. Eljárás a Tpvt. 79/B. §
(1)bekezdése szerinti tudakozódás esetén 58. §
(1)Információnak a Tpvt. 79/A. §
(1), illetve
(2)bekezdése szerinti feltehető minősítése iránti tudakozódás kapcsán a Felderítő Iroda
  1. a)írásbeli tudakozódás esetén írásban,
  2. b)személyesen előadott tudakozódás esetén a tudakozódó előadása után szóban, vagy külön kérésre írásban a tudakozódó által megjelölt címre állást foglal a tudakozódásban megjelölt információ jellegénél fogva általában feltehető minősítéséről, és tájékoztatást ad a Tpvt. 79/B. §
(1)bekezdés második mondatában foglaltakról.
(2)A tájékoztatás csak a tudakozódásban megjelölt bizonyíték formájából, tartalmának jellegéből következő általános információt tartalmazhat, és nem utalhat arra, van-e a Hivatalnak tudomása az adott magatartásról. 41. A Hivatalon belüli kommunikáció rendje, szolgálati út 59. §
(1)Ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, a szervezeti egységek egymással és az elnökkel, az elnökhelyettesekkel, illetve a főtitkárral (e § alkalmazásában a továbbiakban: felső vezető) feljegyzés útján tartanak kapcsolatot.
(2)Ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik,
  1. a)a szervezeti egység munkáját irányító felső vezetőtől eltérő felső vezetőnek címzett feljegyzést a szervezeti egység munkáját irányító felső vezető útján,
  2. b)a szervezeti egység munkáját irányító felső vezetőtől eltérő felső vezető által irányított szervezeti egységnek címzett feljegyzést közvetlenül, az érintett szervezeti egységek munkáját irányító felső vezetők egyidejű tájékoztatása mellett,
  3. c)a szervezeti egység munkáját irányító felső vezető által irányított más szervezeti egységnek címzett feljegyzést pedig közvetlenül kell előterjeszteni.
(3)Nem önálló szervezeti egység az őt irányító önálló szervezeti egység vagy vezető útján tart kapcsolatot a többi szervezeti egységgel.
(4)Ahol normatív utasítás a Hivatalon belüli döntést említ, azt feljegyzés útján kell az érintettel közölni. Jóváhagyás esetén aláírást és a jóváhagyás dátumát kell feltüntetni a kezdeményező feljegyzésen vagy az iraton. 42. Honlap 60. §
(1)A honlap szerkesztői feladatait a főtitkár látja el azzal, hogy a honlapon közzétett adat, dokumentum tartalmi helyességéért és naprakészségéért az adott tartalom tekintetében feladatkörrel rendelkező szervezeti egység vezetője felel a külön normatív utasításban meghatározottak szerint.
(2)A honlapon az adat, dokumentum közzétételekor meg kell jelölni a közzététel pontos időpontját és – ahol az releváns – azt is, hogy az adat, dokumentum mikori tényállapotnak felel meg. Ezekről az adatokról az Informatikai és Iratirányítási Iroda az adatok módosításának nyomon követhetőségét biztosító nyilvántartást vezet.
(3)Az adatok, dokumentumok honlapon való közzétételéről, folyamatos hozzáférhetőségéről és szükség szerinti archiválásáról az Informatikai és Iratirányítási Iroda gondoskodik. 43. Intranet 61. §
(1)Az intranet a hivatali belső tájékoztatást és a normatív utasítások kihirdetését szolgáló eszköz.
(2)Az intranet szerkesztői feladatait a főtitkár látja el azzal, hogy az intraneten közzétett adat, dokumentum tartalmi helyességéért és naprakészségéért az adott tartalom tekintetében feladatkörrel rendelkező szervezeti egység vezetője felel a külön normatív utasításban meghatározottak szerint.
(3)Az adatok, dokumentumok intraneten való közzétételéről, folyamatos hozzáférhetőségéről és szükség szerinti archiválásáról az Informatikai és Iratirányítási Iroda gondoskodik.
  1. Könyvtár
  2. § A Hivatal könyvtára a munkatársakon kívüli személyek számára is hozzáférhető helyben olvasásra, a könyvtár állományából másolás, valamint a könyvtári katalógus használata céljából.
  3. Ügyfélfogadási idő
  4. § A Hivatalba érkező küldemények személyes átvételének, továbbá a panasz, egyéb nyilatkozat személyesen történő megtételének lehetőségét hétfőtől csütörtökig 8:30−16:00, pénteken 8:30−13:30 óra között kell biztosítani.
  5. Kiadványok
  6. §
(1)A Hivatal Versenytükör címmel félévente megjelenő magyar nyelvű szakmai folyóiratot ad ki, amely hazai és külföldi versenypolitikai, versenyjogi témákat, így különösen új jogi szabályozásokat, hatósági és bírósági döntéseket, jelentősebb empirikus és elméleti közgazdasági eredményeket elemez és mutat be tudományos szinten, továbbá betekintést nyújt a legújabb versenyjogi szakirodalomba.
(2)A Versenytükör szerkesztőbizottságának elnökét és – a szerkesztőbizottság elnökének javaslatára – tagjait a Hivatalvezetői Értekezlet általi megtárgyalást követően az elnök jelöli ki, illetve kéri fel a Hivatalon belüli, illetve kívüli elismert versenyjoggal, illetve versenypolitikával, a verseny közgazdaságtanával foglalkozó szakemberek közül.
(3)A szerkesztőbizottság feladata a kiadvány szakmai színvonalának biztosítása, e célból szerkesztési elveket határoz meg.
(4)A szerkesztési elveket, szerzőknek szóló útmutatót, valamint a Versenytükör lapszámait a honlapon közzé kell tenni. 47. Fordítások 65. §
(1)A Hivatal tevékenységével, nemzetközi kommunikációjával összefüggő alábbi dokumentumok idegen nyelvre fordítását megbízott fordítóval vagy fordítóirodával kell elvégeztetni:
  1. a)a Hivatal tevékenységét érintő jogszabályok,
  2. b)a közlemények,
  3. c)a honlapon közzétett űrlapok és formanyomtatványok,
  4. d)a parlamenti beszámoló, valamint
  5. e)nagyobb terjedelmű tanulmányok.
(2)Az
(1)bekezdésben nem említett, kisebb terjedelmű fordításokat a Nemzetközi Iroda készíti el. A fordítást más szervezeti egység az elnök útján kezdeményezheti.
(3)A releváns európai uniós eseményekről, ügyekről, jogalkotási hírekről a Nemzetközi Iroda magyar nyelvű összefoglalót készít, amelyet az intraneten közzé kell tenni. 48. Korrupciómegelőzési intézkedési terv 66. §
(1)A Hivatal működésével kapcsolatos integritási és korrupciós kockázatokat évente december 31-éig fel kell mérni és a felmérés alapján éves korrupciómegelőzési intézkedési tervet (e § alkalmazásában a továbbiakban: intézkedési terv) kell készíteni.
(2)Az intézkedési tervet – a Hivatalvezetői Értekezlet által történt megtárgyalást követően – az elnök hagyja jóvá legkésőbb a tárgyév január 31-éig.
(3)A jóváhagyott intézkedési tervet az intraneten közzé kell tenni.
(4)Az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásában valamennyi szervezeti egység köteles közreműködni.
(5)Az intézkedési terv végrehajtásáról és annak eredményeiről integritási jelentést kell készíteni, és azt a tárgyévet követő január 15-éig a Hivatalvezetői Értekezlet elé terjeszteni. 49. Integritásfelelős 67. §
(1)Az integritási és korrupciós kockázatok kezelésére a Hivatalban integritásfelelős működik.
(2)Az integritásfelelőst – a munkatársak közül – az elnök jelöli ki, a kijelölést az intraneten közzé kell tenni.
(3)Az integritásfelelős
  1. a)képviseli a Hivatalt a kormányzati és egyéb állami szervek korrupciómegelőzéssel kapcsolatos szakmai munkacsoportjaiban,
  2. b)koordinálja az éves integritásfelmérés összeállítását és az Állami Számvevőszéknek való megküldését,
  3. c)ellátja a Hivatal működésével összefüggő integritási és korrupciós kockázatok felmérésével és az éves korrupciómegelőzési intézkedési tervvel, valamint az integritási jelentéssel kapcsolatos, a 66. §-ban meghatározott feladatokat,
  4. d)nyomon követi az intézkedések eredményeit, felelős azoknak a Hivatalon belüli kommunikációjáért,
  5. e)javaslatot tesz a Hivatal hivatásetikai és korrupciómegelőzési témájú képzéseire, gondoskodik a képzések megszervezéséről, f ) felkérés esetén tájékoztatást ad az elnök, az elnökhelyettesek, a főtitkár, az önálló szervezeti egységek vezetői, valamint az Etikai Bizottság részére a felmerült hivatásetikai kérdésekben,
  6. g)ellátja a Hivatal működésével összefüggő, büntető-, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi felelősség megállapítására irányuló eljárásra okot adó cselekményre (a továbbiakban: súlyos szabálytalanság), integritási vagy korrupciós kockázatra vonatkozó bejelentésekkel, illetve beadványokkal kapcsolatos, a 68. §-ban meghatározott feladatokat.
(4)Az integritásfelelős e tevékenységével összefüggő feladatainak ellátása során az elnök közvetlen irányítása alatt áll.
(5)Az integritásfelelős tevékenységét a zárszámadáshoz és költségvetési kérdésekhez kapcsolódó feladatok tekintetében a Költségvetési Iroda vezetője segíti.
  1. Eljárás a Hivatal működésével összefüggő súlyos szabálytalanságra, integritási vagy korrupciós kockázatra vonatkozó bejelentés, illetve beadvány esetén
  2. §
(1)Az integritásfelelősnél bármely munkatárs bejelentést tehet a Hivatal működésével összefüggő súlyos szabálytalanságra, integritási vagy korrupciós kockázatra vonatkozóan (a továbbiakban: integritássérelmi bejelentés).
(2)Az integritássérelmi bejelentést az integritas@gvh.hu elektronikus levelezési címen lehet megtenni. Az e levelezési címhez rendelt külön postafiókhoz csak az integritásfelelős, valamint – a postafiók karbantartásához feltétlenül szükséges mértékig – az Informatikai és Iratirányítási Iroda erre kijelölt munkatársa férhet hozzá. Az integritásfelelős a postafiók tartalmát folyamatosan ellenőrzi.
(3)Az integritássérelmi bejelentésnek tartalmaznia kell a vélelmezett vagy észlelt, szabálytalanság, integritási vagy korrupciós kockázatot jelentő helyzet leírását, észlelésének időpontját, valamint a magatartással érintett személy nevét.
(4)Az integritássérelmi bejelentést tevő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy bejelentést tett. A szabálytalanságra, integritási vagy korrupciós kockázatra jóhiszeműen, a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban integritássérelmi bejelentést tevő munkatársat a bejelentés megtétele miatt semmiféle hátrány nem érheti. 69. §
(1)A beérkezett integritássérelmi bejelentés alapján az integritásfelelős – adott esetben a bejelentés vizsgálatát követően – harminc napon belül dönt arról, hogy az alapján kezdeményezi-e a szabálytalanság jellegének megfelelő eljárás lefolytatását vagy egyéb, a szabálytalanság előfordulása kockázatának csökkentése érdekében szükséges, megfelelő intézkedések megtételét, vagy arra szabálytalanság, integritási vagy korrupciós kockázat nyilvánvaló hiánya miatt nincs szükség.
(2)Az integritásfelelős a bejelentés vizsgálata körében a munkatársakat meghallgathatja, tőlük írásbeli nyilatkozatot kérhet, ellenőrizheti az elektronikus beléptetőrendszer és a vagyonvédelmi célból működtetett kamerarendszer adatait, valamint a bejelentés szempontjából releváns iratokat megvizsgálhatja. A munkatársak kötelesek az integritásfelelőssel együttműködni.
(3)Az integritásfelelős a bejelentés kivizsgálását megszünteti, ha az érintett munkatárs
  1. a)foglalkoztatási jogviszonya a vizsgálat tartama alatt megszűnt,
  2. b)ellen ugyanazon magatartás miatt büntető-, szabálysértési fegyelmi eljárás indult vagy per van folyamatban,
  3. c)a terhére rótt szabálytalanságot nyilvánvalóan nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható.
(4)Az integritásfelelős a bejelentés alapján indított vizsgálatot annak megindításától számított harminc napon belül lefolytatja, és annak lezárásaként intézkedési javaslatot tesz az elnök részére.
(5)Az integritásfelelős a megbízatása során tudomására jutott személyes adatokat és egyéb bizalmas adatokat köteles – a megbízatása megszűnése után is – megőrizni, azokat a megbízatásával összefüggő feladat ellátása körén kívül nem használhatja fel, és köteles gondoskodni arról, hogy illetéktelen személy ilyen adatokat ne ismerhessen meg. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az integritásfelelős tevékenységével összefüggő feladatai ellátása során az ilyen személyes adatokat vagy egyébként bizalmas adatokat megismerő egyéb munkatársra is. 70. §
(1)Az integritásfelelős az érintett munkatársat és a bejelentést tevő személyt haladéktalanul tájékoztatja a bejelentés kivizsgálásának eredményéről, ennek keretében
  1. a)az általa kezdeményezett eljárásról vagy egyéb intézkedésről, illetve
  2. b)eljárás vagy intézkedés kezdeményezésének mellőzéséről, és annak indokáról, valamint
  3. c)a bejelentés nyomán tett esetleges munkáltatói intézkedésről.
(2)A integritássérelmi bejelentésekről az integritásfelelős nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
  1. a)a bejelentéssel érintett magatartás leírását,
  2. b)a bejelentés beérkezésének időpontját,
  3. ba)az
(1)bekezdésben maghatározott információkat.
(3)A
(2)bekezdés szerinti nyilvántartást évente, a 66. §
(5)bekezdése szerinti jelentéssel egyidejűleg a Hivatalvezetői Értekezlet elé kell terjeszteni.
  1. § A Hivatal, illetve a hivatali munkatársak tevékenységével kapcsolatban tett, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló
  2. évi CLXV. törvény szerinti beadvánnyal összefüggő eljárásra a
  3. § és
  4. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. III. Fejezet A Hivatal munkatársainak foglalkoztatási jogviszonyával összefüggő alapvető szabályok
  5. Munkaköri rend, vizsgálói munkakörök
  6. § A Hivatal munkaköri rendjét és létszámkeretét, valamint a vizsgálói munkaköröket az
  7. melléklet tartalmazza.
  8. §
(1)A Hivatalnál közszolgálati tisztviselőnek a
  1. mellékletben szereplő munkakörbe az nevezhető ki, aki rendelkezik a
  2. mellékletben a munkakörre meghatározott képesítések valamelyikével, és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek.
(2)Kivételesen indokolt esetben – a jogszabályban meghatározott követelmények sérelme nélkül – a munkakör betöltéséhez előírt feltétel hiányában is kinevezhető az, aki vállalja, hogy a képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait legkésőbb a közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó kinevezéstől számított két éven belül befejezi. Ebben az esetben a kinevezés csak határozott időre, a képesítés megszerzésére előírt határidő végéig szólhat, a kinevezés határozatlan időre történő módosítására a képesítési előírások megszerzése hiányában nem kerülhet sor.
(3)A Tpvt. 43. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti szakirányú felsőfokú végzettségnek tekinthető képesítések, végzettségek körét a
  1. melléklet határozza meg.
  2. § A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket, valamint – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
  3. évi CXXV. törvény
  4. § i) pont in) és io) alpontja alapján – nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyokat a
  5. melléklet tartalmazza.
  6. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje
  7. §
(1)A
(2)bekezdésben, valamint a közszolgálati szabályzatban meghatározott kivétellel átruházott hatáskörben
  1. a)a Versenytanács elnöke gyakorolja a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6. § 1. pontjában meghatározott alapvető munkáltatói jogokon kívüli egyéb munkáltatói jogokat (a továbbiakban: egyéb munkáltatói jog) az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői és munkatársai tekintetében;
  2. b)az általános elnökhelyettes gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői és munkatársai tekintetében;
  3. c)a főtitkár gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői és munkatársai tekintetében.
(2)Átruházott hatáskörben a főtitkár gyakorolja – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére való felszólítására, a vagyonnyilatkozatok megőrzésére és nyilvántartására, a jogviszonnyal összefüggő igazolások és a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási utalvány kiadására, valamint a cafetéria-juttatás iránti igénybejelentésére vonatkozó, illetve az egyes cafetériajuttatási elemek igénybevételéhez kapcsolódó nyilatkozatok befogadására vonatkozó munkáltatói jogokat a Hivatal valamennyi munkatársa tekintetében.
(3)Az általános elnökhelyettes
  1. a)javaslatot tesz az elnöknek az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek kinevezésére,
  2. b)javaslatot tehet az elnöknek az irányítása alá tartozó szervezeti egységek közötti feladat-átcsoportosításra, átirányításra, valamint egyetértése esetén továbbítja az elnöknek az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek ez irányú kezdeményezését.
(4)A Versenytanács elnöke javaslatot tesz az elnöknek a Versenytanács tagjainak kinevezésére vonatkozó indítványra, valamint az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek kinevezésére.
(5)A főtitkár javaslatot tesz az elnöknek az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek kinevezésére. 53. Szolgálati igazolvány 76. §
(1)A főtitkár a közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban foglalkoztatott munkatársak, továbbá – a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló
  1. évi CXXIII. törvény szerinti – ösztöndíjas foglalkoztatottak számára hivatalból a
  2. mellékletben meghatározott minta szerinti arcképes szolgálati igazolványt állít ki, amely egyben az elektronikus beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszer használatához belépőkártyaként is szolgál.
(2)A Hivatal munkatársai hivatalos minőségüket külső szervek, személyek előtt a szolgálati igazolványukkal igazolják.
(3)A szolgálati igazolvány tartalmazza a munkatárs nevét, munkakörét – ösztöndíjas foglalkoztatott esetében ezt a tényt –, valamint igazolványképét.
(4)A szolgálati igazolványokat folyamatosan növekvő sorszámmal kell ellátni.
(5)A szolgálati igazolványokról a Humánerőforrás Iroda nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szolgálati igazolvány
  1. a)sorszámát,
  2. b)birtokosának nevét,
  3. c)kiállításának időpontját, valamint
  4. d)érvénytelenítésének, illetve visszaszolgáltatásának időpontját.
(6)A szolgálati igazolvány birtokosa köteles a megsérült, használhatatlanná vált igazolványt a Humánerőforrás Irodán leadni. Az Informatikai és Iratirányítási Iroda a megsérült, használhatatlanná vált szolgálati igazolványt érvényteleníti.
(7)Ha a szolgálati igazolvány elveszett vagy megsemmisült, annak birtokosa köteles ezt a Humánerőforrás Irodán haladéktalanul bejelenteni. Az Informatikai és Iratirányítási Iroda az elveszett vagy megsemmisült szolgálati igazolványt a Humánerőforrás Iroda jelzése alapján érvényteleníti. A munkatárs, ha a szolgálati igazolvány elveszése vagy megsemmisülése neki felróható, köteles az elveszett vagy megsemmisült szolgálati igazolvány helyett előállítandó szolgálati igazolvány előállítási költségét a Hivatalnak megtéríteni.
(8)Ha a szolgálati igazolvány birtokosának közszolgálati jogviszonya megszűnik, köteles a szolgálati igazolványt a Humánerőforrás Irodának visszaszolgáltatni. Ennek elmaradása esetén az Informatikai és Iratirányítási Iroda a vissza nem szolgáltatott szolgálati igazolványt a Humánerőforrás Iroda jelzése alapján érvényteleníti. 54. A munkaidő-ráfordítás nyilvántartása 77. §
(1)A vizsgáló irodák, a Nemzetközi Iroda, a Vezető Közgazdász Irodája, valamint a Versenytanácsi Titkárság vizsgálói, továbbá a Versenytanács tagja – a munkaidő-ráfordítás nyomon követése, mindenekelőtt a versenyfelügyeleti eljárásokra, illetve a bejelentéssel és panasszal összefüggő eljárásokra, valamint az egyéb tevékenységre fordított időfelhasználás elemzése céljából – köteles az erre a célra szolgáló, külön normatív utasításban meghatározott számítógépes programban rendszeresen nyilvántartani, hogy a munkavégzés során mely időszakokban milyen típusú tevékenységet folytatott.
(2)Az Informatikai és Iratirányítási Iroda az elnök, az elnökhelyettesek és a főtitkár, valamint a munkaidő-ráfordítás nyilvántartására kötelezett szervezeti egységek vezetői részére havi rendszerességgel összesített adatot szolgáltat az egyes szervezeti egységek előző havi tevékenységén belül az egyes tevékenységtípusok arányáról és az adott tevékenységtípusra fordított munkaidő mennyiségéről. IV. Fejezet Záró rendelkezések 55. Hatálybalépés 78. §
(1)Ez az utasítás – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – 2014. november 1-jén lép hatályba.
(2)A
  1. § és a
  2. melléklet
  3. január 1-jén lép hatályba.
  4. A Versenytanács szervezeti és működési szabályzata
  5. § A normatív utasításban nem szabályozott kérdésekben a Versenytanács elnökének és tagjainak, valamint a Versenytanács elnökének irányítása alá tartozó szervezeti egységek sajátos, a Versenytanács közigazgatási hatósági tevékenységével összefüggő feladatait és eljárását illetően a Versenytanács szervezeti és működési szabályzata további szabályokat állapíthat meg.
  6. A Hivatal működését szabályozó további normatív utasítások
  7. § Külön normatív utasítás szabályozza a következő tárgyköröket:
  8. a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát,
  9. a Hivatal eljárásai során alkalmazandó belső ügyintézési rendet,
  10. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
  11. évi LXVI. törvényben, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 335/
  12. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott követelmények teljesítésének részletes szabályait tartalmazó egyedi iratkezelési szabályzatot és az irattári tervet,
  13. a Kttv.-ben és a Tpvt.-ben a közszolgálati szabályzatra utalt kérdéseket, valamint a hivatali szerv vezetőjének általános munkáltatói szabályozási hatáskörbe tartozó kérdéseket,
  14. az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározásának és a munkatársak egyéni teljesítményértékelésének, illetve minősítésének rendjét,
  15. a cafetéria-rendszerre és a munkatársak egyéb juttatásaira vonatkozó részletszabályokat,
  16. a honlap, valamint az intranet működtetésének és karbantartásának szabályait,
  17. a honlapon, valamint az intraneten közzéteendő adatok, dokumentumok felsorolását, az adat, dokumentum tartalmi szempontból megfelelő összeállításáért és frissítéséért felelős szervezeti egység meghatározását, valamint az adat, dokumentum frissítésére és megőrzésére vonatkozó szabályokat,
  18. az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló
  19. évi L. törvény szerinti informatikai biztonsági szabályzatot,
  20. a Hivatal eljárásainak számítógépes nyilvántartását,
  21. a munkaidő-ráfordítást nyilvántartó program részletes szabályait,
  22. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  23. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
  24. §
(6)bekezdése alapján a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét, 13. az Infotv. 35. §
(3)bekezdése alapján a közérdekű adatok elektronikus közzétételének rendjét,
  1. a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/
  2. (III. 26.) Korm. rendelet
  3. §
(1)bekezdése szerinti, a minősített adat védelmét szolgáló biztonsági szabályzatot, 15. az Infotv. 24. §
(3)bekezdése szerinti belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot, 16. a Kttv. 177. §
(4)bekezdése alapján a közszolgálati alapnyilvántartásban kezelt iratok, adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a kormánytisztviselő saját adataival történő rendelkezési joga biztosításának, a harmadik személy részére történő adattovábbításnak, a betekintési jog gyakorlásának, valamint az adatkezelésben részt vevő kormánytisztviselő felelősségének és az adatokhoz történő hozzáférése terjedelmének szabályait (közszolgálati adatvédelmi szabályzat),
  1. a számviteli politikát, a számlarendet és a számlatükröt,
  2. kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási rendet,
  3. a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet,
  4. a belföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket,
  5. a külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket,
  6. az ikerintézményi projektben való közreműködéssel és a szakértőként való ideiglenes külföldi kiküldetéssel kapcsolatos kérdéseket,
  7. az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit,
  8. az igazgatási szolgáltatási díjból származó, valamint a perköltség-bevételek felhasználásának rendjét,
  9. a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait,
  10. a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét,
  11. a kijelölt várakozóhelyek használatának rendjét,
  12. a helyiségek és berendezések használatát,
  13. a vezetékes telefonok és a mobileszközök használatát,
  14. a Hivatal eljárásaival összefüggésben keletkező követelések és az ezekkel kapcsolatban felmerülő fizetési kötelezettségek nyilvántartásának, teljesítésének, illetve végrehajtásának rendjét,
  15. a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére irányuló tevékenységek támogatását és az ezzel összefüggő pályázatokra vonatkozó eljárásrendet,
  16. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló
  17. évi XXXI. törvény
  18. §
(1)bekezdése szerinti, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/
  1. (XII. 6.) BM rendeletnek megfelelő tűzvédelmi szabályzatot,
  2. a Hivatal épületében dohányzóhely kijelölését, valamint a dohányzóhely és a dohányzási korlátozással érintett helyek megjelölésére vonatkozó szabályokat,
  3. a munkavédelemről szóló
  4. évi XCIII. törvény
  5. §
(3)bekezdése alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját, 35. a Kttv. 231. §
(1)bekezdése alapján a hivatásetikai alapelvek részletes tartalmát, valamint az etikai eljárás szabályait,
  1. a sajtóval való kapcsolattartás rendjét,
  2. az internethasználat rendjét és az azt érintő korlátozásokat,
  3. a könyvtár működtetésének és használatának szabályait,
  4. a vállalkozások összefonódásának engedélyezése iránti kérelem benyújtásához alkalmazandó űrlapot és az ahhoz kapcsolódó kitöltési útmutatót, valamint
  5. a bejelentés benyújtásához alkalmazandó űrlapokat és az azokhoz kapcsolódó kitöltési útmutatót.
  6. Átmeneti rendelkezések
  7. §
(1)Az ezen utasítás hatálybalépésekor hatályban lévő normatív utasításokat a jelen utasítással való teljes összhangjuk biztosítása érdekében
  1. december 31-éig felül kell vizsgálni, és – legkésőbb
  2. március 31-ei hatálybalépéssel – gondoskodni kell azok szükséges módosításáról.
(2)Ha az ezen utasítás és az
(1)bekezdés szerinti felülvizsgálandó, még nem felülvizsgált normatív utasítás egymástól eltér, a jelen utasítást kell alkalmazni, kivéve, ha a jelen utasítás alkalmazása a kötelezett számára hátrányosabb lenne, mint ami az eltérő normatív utasítás alkalmazásából következne.
(3)Az önálló szervezeti egységek ügyrendjeinek a jelen utasítással összhangban történő felülvizsgálatát 2014. december 31-éig kell elvégezni és jóváhagyásra előterjeszteni.
(4)Az ÁROP-1-
  1. 18/A-2013-2013-
  2. azonosító számú projekt keretében elkészült folyamatmodellekkel leírt munkafolyamatokat a
  3. §
(2)bekezdése szerinti munkafolyamatnak kell tekinteni, és a projekt keretében elkészült folyamatmodellek mint alapmodellek felülvizsgálatát, egyben a folyamatleírási módszertannak való megfelelés biztosítását legkésőbb 2014. január 31-éig kell elvégezni.
(5)A főtitkár a 27. §
(5)bekezdés
  1. a)pontja szerinti folyamatleírási módszertant, és a
  2. b)pontja szerinti folyamatmodellnyilvántartást legkésőbb 2014. december 15-éig közzéteszi az intraneten.
(6)A főtitkár a Hivatal belső kontrollrendszerének továbbfejlesztése és a zárt menedzsment ciklusú irányítási rendszer létrehozásához még szükséges elemek rendszerszintű megteremtése céljából – a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport bevonásával – az ÁROP-1-
  1. 18/A-2013-2013-
  2. azonosító számú projekt eredményei a Hivatal belső kontrollrendszerének fejlesztésére vonatkozó „GVH KONTROLLING metodikai keretrendszer és kézikönyv” című módszertani segédanyag alapján legkésőbb
  3. március 31-éig gondoskodik a Hivatal belső kontrollrendszerének teljeskörű felülvizsgálatáról és – legkésőbb
  4. július 1-jei hatálybalépéssel – javaslatot tesz a jelen utasítás, valamint az egyéb érintett utasítások szükséges módosítására.
  5. §
(1)Az ezen utasítás hatálybalépésével szükségessé váló munkáltatói intézkedéseket az ezen utasítás hatálybalépésétől számított harminc napon belül kell meghozni.
(2)Ezen utasítás hatálybalépését követő harminc napon belül kell vagyonnyilatkozatot tennie annak a közszolgálati tisztviselőnek,
  1. a)aki ezen utasítás hatálybalépésével válik vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetté, továbbá
  2. b)akinek az ezen utasítás hatálybalépését követően az azt megelőzően hatályos szabályokban előírtnál gyakrabban kell vagyonnyilatkozatot tennie, kivéve, ha korábban tett vagyonnyilatkozata óta még nem telt el az ezen utasításban előírt időtartam.
(3)A 73. §
(1)bekezdésének hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló közszolgálati tisztviselőt a munkaköre megváltozásáig – az
(1)bekezdés szerinti intézkedést ide nem értve – képesítettnek kell tekinteni.
(4)A
  1. § szerinti szolgálati igazolvány kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül a munkatárs köteles a birtokában lévő korábbi szolgálati igazolványát, valamint belépőkártyáját a Humánerőforrás Irodának visszaszolgáltatni.
  2. Módosuló rendelkezések
  3. §
(1)A Gazdasági Versenyhivatal közszolgálati szabályzatáról szóló 15/Eln./
  1. [16/
  2. (XII. 7.) GVH] utasítás (a továbbiakban: közszolgálati szabályzat) a)
  3. §
(2)bekezdésében a „beléptetőkártyáját” szövegrész helyébe a „belépőkártyáját” szöveg, b) 29. §
(1)bekezdésében a „főtitkár javaslata alapján” szövegrész helyébe a „főtitkár javaslata alapján, a Hivatalvezetői Értekezlet által történt megtárgyalást követően” szöveg lép.
(2)A Gazdasági Versenyhivatalban az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározásának és a munkatársak egyéni teljesítményértékelésének, illetve minősítésének rendjéről szóló 12/Eln./2013. [12/2013. (XII. 31.) GVH] utasítás az 1. alcím alatt a következő 1/A. §-sal egészül ki: „1/A. §
(1)A munkatárs próbaidő alatti munkateljesítményéről – teljesítményértékelés helyett – szakmai értékelést kell készíteni. A szakmai értékelés célja az értékelt szakmai alkalmasságának megállapítása.
(2)A szakmai értékeléshez szükséges értékelőlapot a Humánerőforrás Iroda juttatja el a szervezeti egység vezetője részére. A szakmai értékelést legkésőbb a próbaidő lejártát öt munkanappal megelőzően kell elkészíteni, és aláírását követően haladéktalanul megküldeni a Humánerőforrás Irodának.
(3)Kevéssé alkalmas vagy alkalmatlan értékelés esetén a Humánerőforrás Iroda haladéktalanul gondoskodik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.” 84. §
(1)A 8. §
(1)bekezdés
  1. e)pontjának helyébe a következő szöveg lép: „
  2. e)ellátja a versenykultúra fejlesztésével összefüggő feladatokat.”
(2)A 17. § c) pontjában az „a ROK” szövegrész helyébe az „az OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ (a továbbiakban: ROK)” szöveg lép.
(3)A 4., 5. és a 7. melléklet a 9. melléklet szerint módosul. 60. Hatályon kívül helyezés 85. § Hatályát veszti
  1. a)a Gazdasági Versenyhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/Eln./2010. évi belső utasítás,
  2. b)a Gazdasági Versenyhivatal beszerzései lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendről szóló 8/Eln./2012. [9/2012. (IV. 25.) GVH] utasítás 6. §
(5)bekezdése és 11. §
(4)bekezdése, c) a közszolgálati szabályzat 12/A. §-a,
  1. §-a és az azt megelőző alcím,
  2. §-át megelőző alcím, 28–28/D. §-a,
  3. §-át megelőző alcím,
  4. §
(1)bekezdése,
  1. §-át megelőző alcím,
  2. §-át megelőző alcím,
  3. §-át megelőző alcím, valamint
  4. melléklete, d) a munkaidő-ráfordítást nyilvántartó programról szóló 17/Eln./
  5. [18/
  6. (XII. 7.) GVH] utasítás
  7. §
(1)bekezdése és
  1. §-a, továbbá e) az egyes utasítások módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló 5./Eln./
  2. [5/
  3. (IV. 24.) GVH] utasítás. Dr. Juhász Miklós s. k., elnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.