13/2014. (X. 22.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról.

13/2014. (X. 22.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról. A Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatát – az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10.  § (5) bekezdése alapján, a törvény 10. § (6) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (1) és (5) bekezdése, 11. § (6) bekezdése, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 36/A. §-a, 39. §-a, 43. § (3) bekezdése, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (3) bekezdése, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § a) pontja, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69. § (4) bekezdés b) pontja, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (3)  bekezdése és 52.  § (1)  bekezdése, valamint a  költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 15.  § (2)  bekezdése rendelkezéseire figyelemmel, a  nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyok szabályozása tekintetében a  nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69.  § (4)  bekezdés b)  pontja alapján a  nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter egyetértésével – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az alábbiak szerint állapítom meg: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Értelmező rendelkezés 1. § Ennek az  utasításnak az  alkalmazásában a  tisztességtelen piaci magatartás és a  versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996.  évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) használt, illetve ott meghatározott kifejezések alatt az  ott meghatározott fogalmakat kell érteni. 2. A Gazdasági Versenyhivatal jogállása és alapadatai 2. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: Hivatal) a) alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölése: 1990. évi LXXXVI. törvény a  tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról, b) alapításának dátuma: 1991. január 1., c) hatályos alapító okiratát a Gazdasági Versenyhivatal alapító okiratának módosításáról szóló 11/2014. (VI. 17.) GVH utasítás melléklete tartalmazza; hatálybalépésének időpontja: 2014. július 18. (2) A Hivatal kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységeit az alapító okirat tartalmazza. A Hivatal rendszeresen végzett vállalkozási tevékenységet nem folytat. A Hivatal alaptevékenységeit szabályozó jogszabályi rendelkezéseket és uniós jogi aktusokat az 1. melléklet tartalmazza. (3) A  Hivatal logóját, valamint a  Hivatal egyes tevékenységeivel összefüggésben alkalmazandó külön logókat a 2. melléklet tartalmazza. II. Fejezet A Hivatal szervezete és vezetése 3. Irányítási rend és a Hivatal szervezete 3. § (1) Az elnök közvetlenül irányítja a) az általános elnökhelyettes, b) a  Versenytanács elnöki teendőinek ellátásával megbízott elnökhelyettes (a továbbiakban: a  Versenytanács elnöke), c) a főtitkár, d) a Nemzetközi Iroda, e) a Vezető Közgazdász Irodája, f ) a Felderítő Iroda, g) a kabinetfőnök, valamint h) a belső ellenőrzési vezető munkáját. (2) Az általános elnökhelyettes irányítja a) az Elnökhelyettesi Titkárság, b) a Fúziós Iroda, c) az Antitröszt Iroda, d) a Fogyasztóvédelmi Iroda, valamint e) a Jogi Iroda munkáját. (3) A Versenytanács elnöke irányítja a) a Versenytanács, b) a Versenytanácsi Titkárság, valamint c) a Bírósági Képviseleti Iroda munkáját. (4) A főtitkár irányítja a) a Főtitkárság, b) a Költségvetési Iroda, c) a Humánerőforrás Iroda, d) az Informatikai és Iratirányítási Iroda, e) az Ügyfélszolgálati Iroda, valamint f ) a Versenykultúra-fejlesztési és Kommunikációs Csoport munkáját. (5) Az  elnököt, illetve a  Versenytanács elnökét megillető irányítási jogkör gyakorlása nem sértheti az  eljáró versenytanácstagok Tpvt. 37. § (1) bekezdése szerinti függetlenségét. 4. § (1) A Hivatal szervezeti ábráját a 3. melléklet tartalmazza. (2) Az egyes szervezeti egységek feladatkörét a 4. melléklet tartalmazza. 4. Az elnök 5. § (1) Jogszabályban a) az elnök, b) a költségvetési szerv vezetője, c) a központi államigazgatási szerv vezetője, d) a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, valamint e) a fejezetet irányító szerv vezetője hatáskörébe utalt feladat ellátása, jogosítvány gyakorlása körében – normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában – az elnök dönt. (2) Minden esetben az elnök dönt a) a Hivatal stratégiai célkitűzéseiről, b) normatív utasítás kiadásáról, c) a stratégiai célkitűzéseknek megfelelően a szervezeti egységek közötti feladat-átcsoportosításról, átirányításról, d) a bérfejlesztési és jutalmazási keret felosztásáról, a munkatársak jutalmazásáról, e) az alapilletmény eltérítéséről, f ) kitüntetések és elismerések adományozásáról, illetve azok más szervek részéről való adományozásának kezdeményezéséről. 5. Az általános elnökhelyettes 6. § Az általános elnökhelyettes – a  normatív utasításban számára meghatározott feladatokon túl – ellátja a  Hivatal eljárásaival – ide nem értve a versenyfelügyeletei eljárások versenytanácsi szakaszát – kapcsolatos elvi-koordináló tevékenységet, ennek keretében a) szakmailag felügyeli a  panasszal, bejelentéssel összefüggő eljárásoknak, a  versenyfelügyeleti eljárások vizsgálati szakaszának, a piacelemzéseknek, valamint az ágazati vizsgálatoknak a lefolytatását, b) gondoskodik az irányítása alá tartozó szervezeti egységek egységes jogalkalmazási gyakorlatának biztosításáról, c) felel az  irányítása alá tartozó szervezeti egységek eljárásainak szakszerűségéért, szabályszerűségéért, a határidők betartásáért, d) koordinálja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek nem eljárási jellegű feladatainak ellátását, ügyel arra, hogy e tevékenységek az eljárási feladatok ellátását ne veszélyeztessék, e) az  irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőivel megtárgyalja az  aktuális feladatokat, értékeli a versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatait, és egyeztet az egyes szervezeti egységek munkája során egységes megítélést igénylő kérdésekben, f ) átruházott hatáskörben – a  feladatköréhez igazodóan – eljár a  külön jogszabályban szabályozott, hatósági eljáráson kívüli megkeresések teljesítésével kapcsolatban. 6. A Versenytanács elnöke 7. § A Versenytanács elnöke – a törvényben vagy normatív utasításban számára meghatározott feladatokon túl – a) szervezi a Versenytanács munkáját, b) képviseli a Versenytanácsot a Hivatalon belül, c) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását a versenyfelügyeleti eljárás versenytanácsi szakaszában, ideértve a  versenytanácsi döntésekkel szembeni jogorvoslati eljárást és a  versenytanácsi döntések végrehajtási eljárását is, d) gondoskodik a Versenytanács tagjai közötti arányos ügyteherelosztásról, e) gondoskodik a  versenytanácsi döntésekkel szembeni jogorvoslati eljárás során a  Hivatal bíróság előtti képviseletéről, f ) ellátja a Versenytanács munkájával kapcsolatos elvi-koordináló tevékenységet, ennek keretében figyelemmel kíséri a Versenytanács határozatai és a bírói gyakorlat összhangjának érvényesülését. 7. A főtitkár 8. § (1) A  főtitkár – a  törvényben vagy normatív utasításban számára meghatározott feladatokon túl – a  Hivatal hivatali szervezetének vezetésével összefüggő feladatai keretében, az irányítása alá tartozó, illetve általa vezetett szervezeti egységeken keresztül a) felel a  hivatalszervezési, valamint a  humánerőforrás-menedzsmenttel, az  informatikai szervezéssel és rendszerfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, a Hivatal munkájával kapcsolatos külső és belső kommunikációs és tájékoztatási feladatok, az  ügyviteli, szervezési és nyilvántartási feladatok, továbbá a  költségvetésigazdálkodási feladatok ellátásáért, b) szervezi az  állami és önkormányzati szervekkel, a  társadalmi és szakmai szervezetekkel, valamint a  külföldi hatóságok és szervezetek vezetőivel való kapcsolatokat, c) felel a Hivatal sajtókapcsolataiért, d) ellátja az  ügyfélszolgálati feladatokat, intézi a  Hivatalhoz érkező, a  Hivatal tevékenységére vonatkozó, más szervezeti egység feladatkörébe nem tartozó megkereséseket, ezekhez kapcsolódóan ellátja a  Hivatal tevékenységére vonatkozó általános tájékoztatási tevékenységet, e) ellátja a  versenykultúra fejlesztésével összefüggő, valamint a  regionális versenyjogi intézményrendszer műkötetésével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a  Hivatalnak az  OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ (a továbbiakban: ROK) működtetése kapcsán vállalt tevékenységei ellátásáról, ennek keretében kapcsolatot tart a ROK célországainak versenyhatóságaival és az OECD-vel, f ) átruházott hatáskörben – a  feladatköréhez igazodóan – eljár a  külön jogszabályban szabályozott, hatósági eljáráson kívüli megkeresések teljesítésével kapcsolatban. (2) A  főtitkár az  (1)  bekezdés szerinti feladatkörével összefüggésben javaslatot tesz − azok szakmai tartalma meghatározásával − a 80. § 8., 12., 13., 31., 32., 33., 36. és 38. pontjában meghatározott normatív utasítás kiadására és módosítására. 8. Helyettesítési rend 9. § Akadályoztatása esetén – ha esetileg, az ügyek meghatározott csoportjára nézve írásban másként nem rendelkezik – a) az elnököt – az 5. § (2) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével – halaszthatatlan esetben aa) az át nem ruházott munkáltatói jogkörök gyakorlása körében, ha az intézkedéssel az elnök bevárása a Hivatal számára helyrehozhatatlan sérelmet okozna, az általános elnökhelyettes és a Versenytanács elnöke együttesen, valamelyikük egyidejű akadályoztatása esetén a  jelen lévő elnökhelyettes és a főtitkár együttesen – az elnök haladéktalan utólagos tájékoztatása mellett –, ab) az  aa)  pontban nem említett ügyekben az  általános elnökhelyettes, az  általános elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a Versenytanács elnöke, b) az általános elnökhelyettest – az átruházott hatáskörben gyakorolt munkáltatói jogkörök gyakorlása, valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet ülésén való részvétel esetén kívül – az Elnökhelyettesi Titkárság vezetője, az  Elnökhelyettesi Titkárság vezetőjének egyidejű akadályoztatása esetén – az  adott szervezeti egység feladatkörébe tartozó ügyekben – az általános elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetője, c) a  Versenytanács elnökét az  átruházott hatáskörben gyakorolt munkáltatói jogok tekintetében, továbbá – halaszthatatlan esetben – az  eljáró versenytanács tagjainak, illetve az  előadó versenytanácstagnak a kijelölésében, valamint az eljáró versenytanács tagja kizárásának kérdésében való döntésben az elnök, d) a főtitkárt – az adott szervezeti egység feladatkörébe tartozó ügyekben – az irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetője helyettesíti. A helyettesítés körében további helyettesítésnek nincs helye. 9. Önálló szervezeti egységek 10. § (1) A Hivatal önálló szervezeti egységei: a) az iroda, b) az Elnökhelyettesi Titkárság, c) a Versenytanácsi Titkárság, valamint d) a Versenykultúra-fejlesztési és Kommunikációs Csoport. (2) Az önálló szervezeti egység ellátja a normatív utasításban, vezetői intézkedésben, valamint a tevékenységét irányító vezető által adott utasításban meghatározott feladatokat. (3) Az  önálló szervezeti egység feladatának ellátása során a  feladatkörében érintett többi szervezeti egységgel együttműködik, így különösen részükre a  kiadmánytervezeteket, egyéb szakmai anyagok tervezeteit megküldi, gondoskodik a véleményeltérések egyeztetéséről. (4) Az  önálló szervezeti egység a  munkáját irányító vezető által megállapított rendben legalább havonta írásban beszámol az adott időszakban végzett tevékenységéről. A beszámolót a hivatali munkatársak számára elérhető belső számítógépes hálózaton (a továbbiakban: intranet) közzé kell tenni. 11. § (1) Az  önálló szervezeti egység működésének részletes szabályait – a  jogszabályban, normatív utasításban nem szabályozott körben – az  önálló szervezeti egység ügyrendje határozza meg. Az  ügyrendben kell meghatározni az önálló szervezeti egységen belül működő szervezeti egység létszámát és feladatkörét. (2) Az  önálló szervezeti egység vezetője által előkészített ügyrendet az  önálló szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető előterjesztése alapján az elnök hagyja jóvá. (3) A  különböző vezetők irányítása alá tartozó szervezeti egységek közötti egyeztetés részletes rendje – különös tekintettel az  együttműködési kötelezettségre és horizontális kapcsolattartásra – az  érintett szervezeti egységek vezetői által közösen előkészített, és a tevékenységüket irányító vezetők által közösen előterjesztett közös ügyrendben szabályozható. 10. Vizsgáló irodák 12. § A 3. § (1) bekezdés f ) pontjában és a 3. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott irodák (a továbbiakban: vizsgáló irodák) – a normatív utasításban számukra meghatározott feladatokon túl – feladatkörükben a) folyamatosan figyelemmel kísérik a verseny helyzetét és a piac működését, elemzik a verseny alakulását és a piaci helyzet ezzel összefüggő változásait, a piacokat befolyásoló gazdasági-jogi szabályozások változásait, és ezekről – szükség esetén – előterjesztést készítenek a Hivatalvezetői Értekezlet részére, b) közreműködnek a versenyhatóságok hálózatán belüli együttműködésről szóló 2004/C 101/03. számú bizottsági közlemény szerinti Európai Versenyhatóságok hálózatában (European Competition Network, a továbbiakban: ECN), az  Európai Gazdasági Térség és az  Európai Szabadkereskedelmi Társulás államainak versenyhatóságai közötti együttműködés (European Competition Authorities, a  továbbiakban: ECA), a  Nemzetközi Versenyhálózat (International Competition Network, a továbbiakban: ICN), az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) munkacsoportjaiban és almunkacsoportjaiban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, a  továbbiakban: OECD) Verseny Bizottságában, valamint a  Hivatal számára szakmai szempontból fontos más nemzetközi szervezetekben (pl. Kereskedelemi Világszervezet, World Trade Organization, WTO) és intézményekben (pl. az Egyesült Nemzetek Szervezete Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája, United Nations Conference on Trade and Development, UNCTAD) való hivatali részvétellel összefüggő feladatok ellátásában, szükség szerint kezdeményezik és koordinálják az ezekkel kapcsolatos hivatali álláspont, hozzájárulás kialakítását, és – állandó vagy eseti kijelölés alapján – képviselik azt, c) részt vesznek a  feladatkörüket érintő uniós jogi aktusokkal kapcsolatos kormányzati tárgyalási álláspontra, továbbá az  Európai Unió Bírósága előtt folyó előzetes döntéshozatali eljárásokba való beavatkozás szükségességére vonatkozó hivatali álláspont kialakításában, d) közreműködnek a versenykultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásában, így különösen a versenyjog és annak alkalmazása tárgyában folytatott Hivatalon belüli és kívüli ismeretterjesztő és oktatási munkában, e) a  vizsgálatok során szerzett tapasztalatok alapján javaslatot tesznek a  versenyszabályozás, valamint a jogalkalmazási gyakorlat korszerűsítésére, f ) a  feladatkörükbe tartozó területen nyomon követik az  Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát, az  Európai Bizottság és az  Európai Unió tagállamainak jogalkalmazási gyakorlatát, figyelemmel kísérik a versenyjoggal, versenypolitikával, a verseny közgazdaságtanával foglalkozó hazai és nemzetközi tudományos élet fejleményeit és szakirodalmat. 11. Támogató Irodák 13. § A 3. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, valamint a 3. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott irodák (a továbbiakban: támogató irodák) – a normatív utasításban számukra meghatározott feladatokon túl – feladatkörükben közreműködnek a  vizsgáló irodák 12.  § a) és e)  pont szerinti feladatainak ellátásában, és ellátják a  12.  § b)–d) és f )  pontja szerinti feladatokat. 12. Az önálló szervezeti egységek vezetői 14. § (1) Az irodát és a titkárságot irodavezető, illetve irodavezető besorolású titkárságvezető, az önálló csoportot csoportvezető vezeti. (2) Az önálló szervezeti egység vezetője – a jogszabályoknak, normatív utasításoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően az  elnöktől, illetve a  szervezeti egység munkáját irányító vezetőtől kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős annak feladatai ellátásáért. E feladatával összefüggésben előkészíti az  önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteként a  munkaköri rendnek megfelelően a  munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi az  önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását. Dönt a szervezeti egység munkatársai közötti szakmai véleményeltérés esetén. (3) Az önálló szervezeti egység vezetője folyamatosan ellenőrzi, hogy a szervezeti egység munkatársai a jogszabályban és normatív utasításban foglaltak szerint járnak-e el, elemzi a  szabályszerű tevékenységvégzést veszélyeztető kockázatokat, és ha szabálytalanságot tapasztal vagy a felmerülő kockázat miatt az szükséges, megteszi a megfelelő intézkedéseket vagy azok megtételét kezdeményezi az intézkedésre jogosult vezetőnél. (4) Az önálló szervezeti egységek vezetői egymással mellérendeltségi viszonyban állnak, részükre utasítást csak az elnök vagy a szervezeti egység munkáját irányító vezető adhat. (5) A vizsgálói munkakörű irodavezető, titkárságvezető vizsgálói feladatokat is elláthat. (6) Az önálló szervezeti egység vezetője a) a  munkáltatói jogokat gyakorló vezetőnek javaslatot tesz a  szervezeti egység munkatársainak feladat- és munkakörére, szükség szerint a munkaköri leírásokra, b) tájékoztatja a szervezeti egység munkatársait az elnök, az elnökhelyettesek és a főtitkár döntéseiből adódó feladatokról, és meghatározza a szervezeti egység munkatársainak ezekkel összefüggő teendőit, c) az  az elnök, az  elnökhelyettesek és a  főtitkár, illetve tájékoztatási és döntés-előkészítési fórumai részére – írásban vagy szóban – beszámol a szervezeti egység működéséről, d) javaslatot tehet – a szervezeti egységet irányító vezető útján – az elnöknek jutalmak, kitüntetések, elismerések adományozására, a szervezeti egység munkatársai illetményének eltérítésére. (7) Az önálló szervezeti egység vezetője kijelöli az adott ügyben eljáró ügyintézőt, szóban vagy írásban iránymutatást ad az  ügy intézésének irányára vonatkozóan és ellenőrzi annak megfelelő lefolytatását, ellenőrzi az  ügyben tett intézkedések szakmai tartalmát, színvonalát és megalapozottságát, valamint a határidők megtartását. (8) Az  irodavezetőt akadályoztatása esetén az  irodavezető-helyettes – több irodavezető-helyettes esetén első helyen a csoport vezetésével nem megbízott irodavezető-helyettes –, kinevezett irodavezető-helyettes hiányában az iroda ügyrendjében kijelölt személy helyettesíti. Az  önálló csoport vezetőjét akadályoztatása esetén az  általa kijelölt személy helyettesíti. (9) Ha az önálló szervezeti egység munkájával összefüggő ügykezelői, illetve adminisztratív feladatokat más szervezeti egység, illetve annak munkatársa látja el, az  önálló szervezeti egység vezetője e  körben a  más szervezeti egység érintett munkatársának utasítást adhat. 13. Csoportvezetők 15. § (1) Az  önálló szervezeti egységen belül elkülönült feladatkörrel rendelkező szervezeti egységként működő csoportot csoportvezető vezeti. (2) A  csoportvezető az  önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak és az  önálló szervezeti egység vezetőjének az utasításai szerint szervezi és felügyeli az általa vezetett csoport, illetve a csoport tagjainak munkáját. Felelős az  általa vezetett csoport feladatainak ellátásáért, az  önálló szervezeti egység vezetőjének rendszeresen beszámol a csoport munkájáról. (3) A  csoportvezetőt akadályoztatása esetén a  csoport munkatársai közül az  önálló szervezeti egység ügyrendjében kijelölt személy helyettesíti. 14. Egyes közszolgálati tisztviselők 16. § (1) Az  érdemi feladatot ellátó ügyintéző köztisztviselő feladata a  Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése, normatív utasításban vagy munkaköri leírásban foglalt felhatalmazás esetén a kiadmányozása. Az ügyintéző a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezetője által meghatározott feladatokat önállóan látja el – a  vezetőjétől kapott utasítás és határidő figyelembevételével – a  jogszabályoknak, a szakmai előírásoknak és az ügyviteli szabályoknak megfelelően. (2) A  vizsgálói munkakörben foglalkoztatott ügyintéző köztisztviselő (a továbbiakban: vizsgáló) látja el a  panasszal, bejelentéssel összefüggő eljárások, a piacelemzések és az ágazati vizsgálatok, valamint – a versenytanácsi feladatokat ide nem értve – a versenyfelügyeleti eljárások lefolytatásával összefüggő érdemi feladatokat. (3) A versenytanácstag a versenyfelügyeleti eljárás versenytanácsi szakaszában való eljárással összefüggő feladatokon túl – a Versenytanács elnökének egyetértésével – további feladatok ellátásával is megbízható, amennyiben az ezen alapfeladat ellátását nem veszélyezteti. (4) Az  ügykezelő végzi a  munkaköri leírásban részére megállapított ügyviteli és adminisztrációs feladatokat, ideértve különösen a  beérkező ügyiratok átvételét, nyilvántartásba vételét, a  leírói feladatokat, a  másolat készítését, vagy a sokszorosításról való gondoskodást és a kézbesítést. (5) Az egyéb foglalkoztatott a munkaköri leírásban megállapított feladatait a vezetőjétől kapott utasítás alapján látja el. (6) A tevékenysége során észlelt szabálytalanságról a közszolgálati tisztviselő – akkor is, ha annak hatását maga is tudta orvosolni – értesíti a tevékenységét közvetlenül irányító vezetőt, illetve, ha a szabálytalanságot ez a vezető követte el, a vezető munkáját irányító vezetőt a szükséges intézkedések megtétele érdekében. III. Fejezet A Hivatal tájékoztatási és döntés-előkészítési fórumai 15. Hivatalvezetői Értekezlet 17. § (1) A Hivatalvezetői Értekezlet az elnök döntéseit segítő, a Hivatal tevékenységét, működését érintő legfontosabb feladatok megtárgyalását és közös álláspont kialakítását biztosító konzultatív, döntés-előkészítő fórum. A  Hivatalvezetői Értekezlet – a normatív utasításban meghatározottakon túl – megtárgyalja a) az európai uniós és más nemzetközi fórumokon képviselendő hivatali álláspontok stratégiai irányait, illetve a Hivatal szempontjából kiemelt jelentőségű kérdéseket érintő hivatali álláspontot, b) a Hivatal által rendszeresen megjelentetendő kiadványok körét, c) a ROK működéséről szóló félévenkénti beszámolót, d) a költségvetési javaslatot és a költségvetési gazdálkodás aktuális kérdéseit, valamint e) az elnök által meghatározott egyéb kérdéseket. (2) A Hivatalvezetői Értekezlet ülését az elnök hívja össze és vezeti. (3) A Hivatalvezetői Értekezlet ülésén részt vesznek: az elnök, az elnökhelyettesek, a  főtitkár, a kabinetfőnök, továbbá – eseti jelleggel – az elnök által meghívottak. (4) A Hivatalvezetői Értekezlet napirendjét az elnök határozza meg. Valamely kérdés napirendre vételét az elnökhelyettesek és a főtitkár kezdeményezhetik, a napirendre vételről az elnök dönt. (5) A  Hivatalvezetői Értekezlet ülésén elhangzottakat összefoglalóban kell rögzíteni. Az  ülésről készült összefoglaló eredeti példányát és mellékleteit a kabinetfőnök őrzi. (6) A Hivatalvezetői Értekezlet üléseivel összefüggő adminisztratív feladatokat a kabinetfőnök látja el, és gondoskodik a döntéseknek az érintettekkel való közléséről. 16. Vezetői Értekezlet 18. § (1) A Vezetői Értekezletet a Hivatal tevékenységét, működését érintő aktuális feladatokat, a legfontosabb ügyeket tekinti át. (2) A Vezetői Értekezletet az elnök hívja össze és vezeti. (3) A Vezetői Értekezleten az  elnök, az  elnökhelyettesek és a  főtitkár, az  önálló szervezeti egységek vezetői, valamint a kabinetfőnök vesznek részt. (4) A  Vezetői Értekezlet ülésén elhangzottakat összefoglalóban kell rögzíteni. Az  összefoglaló tartalmazza az  ülés időpontját, az  ülésen résztvevők nevét, valamint az  elhangzott hozzászólások lényegét. Kérelmére a  résztvevő nyilatkozatát szó szerint kell rögzíteni. Az ülésről készült összefoglaló eredeti példányát a főtitkár őrzi, és gondoskodik az ülésen jelen nem lévő munkatársakat érintő információknak az érintettekkel való közléséről. 17. Munkaértekezletek 19. § Az önálló szervezeti egységek vezetői az  általuk vezetett munkatársak feladatainak áttekintése, a  több szervezeti egységet, illetve munkatársat érintő kérdések megtárgyalása céljából az általuk meghatározott rendben rendszeresen értekezletet tartanak. 18. Állandó munkacsoportok 20. § (1) A  Hivatalban egyes tartós, több szervezeti egység folyamatos együttműködését igénylő feladatok ellátására, a Hivatal vezetésével összefüggő egyes stratégiai területeken a döntések előkészítésére a 22. §-ban és a 23. §-ban meghatározott állandó munkacsoportok működnek. (2) Az állandó munkacsoport – a feladatköréhez igazodóan – maga határozza meg munkatervét és ügyrendjét, amelyet a főtitkár előterjesztése alapján az elnök hagy jóvá. (3) Az állandó munkacsoportnak a 22. §-ban és a 23. §-ban meghatározottakon túl tagja az elnökhelyettesek és a főtitkár által kijelölt egy-egy nem vezető beosztású munkatárs is. (4) Az állandó munkacsoport tagját akadályoztatása esetén a) a 22. §-ban, illetve a 23. §-ban meghatározott tag esetén az általa esetileg kijelölt munkatárs, b) a (3) bekezdés szerint kijelölt tag esetén az őt kijelölő vezető által kijelölt munkatárs helyettesíti. (5) A  munkacsoport az  egyes konkrét feladatainak sikeres megoldása érdekében esetenként további személyek közreműködését kérheti. 21. § (1) Az  állandó munkacsoportban törekedni kell arra, hogy a  munkacsoporti munka eredményei, a  munkacsoporti állásfoglalások, esetleges döntések valamennyi résztvevő egyetértését bírják. Ha a  munkacsoportnak valamely kérdésben való állásfoglalása halaszthatatlan, és az egyetértés megszerzésére nincs esély, a munkacsoport a döntést a résztvevők kétharmadának egyetértő döntésével hozza meg. (2) Az  állandó munkacsoport munkájának megszervezése során ügyelni kell arra, hogy az  ne veszélyeztesse tagjai munkaköri feladatainak ellátását. (3) Az állandó munkacsoport munkájáról annak vezetője szükség szerint, de legalább évente egyszer írásban beszámol a Hivatalvezetői Értekezletnek. (4) Az  állandó munkacsoportok működésével összefüggő adminisztratív feladatok ellátásáról a  főtitkár gondoskodik. Az állandó munkacsoport üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, amelyhez csatolni kell a munkacsoport által elfogadott állásfoglalások, dokumentumok egy példányát is. 22. § (1) A  szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport feladata a  Hivatal stratégiájának minél szélesebb körű és minél több szempontra kiterjedő megalapozása, a  munkatársaknak a  hivatali stratégia végrehajtása és a  stratégiai jelentőségű kérdések tekintetében a  döntéshozatalba történő bevonása és ezen keresztül a  döntések elfogadottságának növelése érdekében a Hivatal mint szervezet működésének kritikus figyelemmel kísérése, a Hivatal működését érintő kockázatok felmérése, a  Hivatal működésével összefüggő problémák rendezett keretek között történő azonosítása és megoldásuk koordinálása, e körben tanácsadó, döntés-előkészítő, véleményezési feladatok ellátása. (2) A szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport a) elkészíti és rendszeresen felülvizsgálja a  Hivatal működése, irányítása minőségi színvonalának nemzetközi standardok szerinti értékelését (minőségértékelési jelentés), valamint a Hivatal céljaihoz, működése, irányítása elvárt színvonalához képest a tényleges helyzet alapján beavatkozást igénylő vagy annak lehetőségét felvető eltéréseket, kockázatokat strukturált formában rendszerező problématérképet, b) évente értékeli a fejlesztési feladatok, intézkedések megvalósulását, helyzetét, c) véleményezi a Hivatal következő évre vonatkozó éves célkitűzéseire tett javaslatokat, d) ellátja a normatív utasításban meghatározott egyéb feladatokat. (3) A szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport vezetője a főtitkár, állandó tagjai a) az Elnökhelyettesi Titkárság vezetője, b) a Versenytanácsi Titkárság vezetője, c) a kabinetfőnök, d) a Jogi Iroda vezetője, e) a Humánerőforrás Iroda vezetője, valamint f ) az Informatikai és Iratirányítási Iroda vezetője. 23. § (1) A  tudásmenedzsment munkacsoport feladata a  Hivatalban felhalmozódott szakmai tudás, elméleti és gyakorlati ismeretek, a  Hivatal feladatainak ellátásához nélkülözhetetlen adatok (a továbbiakban: szervezeti tudás) összegyűjtésének, megőrzésének, rendszerezésének, és szervezett keretek között a  munkatársak felé való közvetítésének (a továbbiakban: tudásmenedzsment) általános koordinálása. E feladatkörében a) felméri és rendszerezi a felhalmozott szervezeti tudás körébe tartozó ismereteket, b) javaslatot tesz a  hatékony és eredményes hivatali tudásmenedzsment hosszabb távon is fenntartható eszközrendszerére, a tudásmenedzsment hivatali módszertanára vonatkozóan, c) javaslatot tesz – annak szakmai tartalma meghatározásával – a  hivatali tudásmenedzsmenttel kapcsolatos normatív utasítások kiadására és módosítására, d) folyamatosan figyelemmel kíséri a  hivatali tudásmenedzsment működését, koordinálja a  felhalmozott szervezeti tudásnak a munkatársakkal való megosztását, e célból da) véleményezi az éves képzési tervet, közreműködik a hivatali továbbképzések szervezésében, db) gondoskodik a  Hivatalon belüli ismeretek, információk mint szervezeti tudás meglévő elemeinek felkutatásáról, a  hiányzó szervezeti tudás területeinek azonosításáról, módszeres kutatásáról, javaslatot tesz a szervezeti tudás felhalmozását, átadását szolgáló képzési programra, dc) figyelemmel kíséri, véleményezi és javaslataival segíti a  szervezeti beilleszkedést támogató intézkedéseket, a mentorálás és a rotáció szervezeti rendszerének működését, dd) felülvizsgálja a  tudásmenedzsment fórumainak, csatornáinak hatékonyságát és javaslatot tesz a továbbfejlesztésükre vagy új tudásmenedzsment fórumok bevezetésére. (2) A tudásmenedzsment munkacsoport vezetője a főtitkár, állandó tagjai a) a Humánerőforrás Iroda vezetője, b) a Versenykultúra-fejlesztési és Kommunikációs Csoport vezetője, c) a Vezető Közgazdász Irodájának vezetője, d) a Jogi Iroda vezetője, valamint e) az Informatikai és Iratirányítási Iroda vezetője. 19. Eseti munkacsoportok 24. § (1) Jelentősebb, több szervezeti egységet érintő döntés-előkészítő feladatra, illetve egyes párhuzamosan végzett tevékenységek összehangolása céljából előre meghatározott időtartamra eseti munkacsoport hozható létre. (2) Eseti munkacsoportot – a Hivatalvezetői Értekezlet általi megtárgyalást követően – az elnök hozhat létre, meghatározva a munkacsoport által elvégzendő feladatot, illetve a munkacsoport célját, adott esetben az általa létrehozandó várt eredményt, továbbá a  munkacsoport vezetőjét és a  résztvevő szervezeti egységeket, valamint a  munkacsoport működésének időtartamát. (3) A  résztvevőként kijelölt szervezeti egység részéről az  eseti munkacsoport munkájában ténylegesen részt vevő munkatársat a szervezeti egység vezetője jelöli ki. (4) Eseti munkacsoport létrehozását az  elnökhelyettesek és a  főtitkár is kezdeményezheti. Az  eseti munkacsoport létrehozása és munkájának megszervezése során ügyelni kell arra, hogy működése, illetve más munkacsoportokkal való párhuzamos működése ne veszélyeztesse a  résztvevő munkatársak munkaköri feladatainak ellátását. Egy munkatárs egyidejűleg legfeljebb három munkacsoport – az állandó munkacsoportot is ideérve – munkájában vehet részt. (5) Az eseti munkacsoport – a  feladatköréhez igazodóan – maga határozza meg munkatervét és ügyrendjét. Az eseti munkacsoport üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. (6) Az eseti munkacsoport munkájáért annak vezetője felelős. A munkacsoport vezetője a munkacsoport munkájáról a munkacsoport létrehozatalakor az elnök által meghatározott rendben, valamint amikor a munkacsoport feladatának jellegéből az következik írásban beszámol a Hivatalvezetői Értekezletnek. (7) A  munkacsoport a  feladatának befejezését, a  kitűzött céljának elérését, eredmény létrehozását vagy annak lehetetlenné válását követő ésszerű időn, de legfeljebb tizenöt napon belül, továbbá a munkacsoport működésére előírt időtartam lejártakor munkájáról záró beszámolót készít, amelyet a  munkacsoport vezetője a  Hivatalvezetői Értekezlet elé terjeszt. A beszámolóhoz csatolni kell a munkacsoport által elfogadott állásfoglalások, dokumentumok egy példányát is. (8) Az elnök – a Hivatalvezetői Értekezlet általi megtárgyalást követően – az eseti munkacsoport záró beszámolója alapján dönt a  munkacsoport további működéséről vagy megszüntetéséről, valamint a  munkacsoport által létrehozott eredmény további felhasználásának módjáról. IV. Fejezet Menedzsment és kontroll 20. Belső kontrollrendszer 25. § (1) A Hivatalban integrált és folyamatelvű belső kontrollrendszer működik, amelynek legfontosabb elemei a) a  Hivatal eredményes és hatékony működését, a  szabályszerű tevékenységvégzést veszélyeztető, azt hátrányosan érintő vagy akadályozó, meglévő vagy bizonyos valószínűséggel reálisan bekövetkező események vagy helyzetek mint kockázatok rendszerszerű felmérése, értékelése, nyilvántartása, és rendszeres felülvizsgálata, b) a  kockázatok kezelésének, megelőzésének és megszüntetésének lehetőleg az  egyes munkafolyamatokba, illetve a szervezet egészének működésébe integrált, rendszerszerű módon való megoldása, c) a  Hivatal stratégiája végrehajtásának, az  az alapján meghatározott célkitűzések elérésének, az  elérni kívánt eredmények teljesülésének, továbbá a  hivatali működés, a  Hivatalban végzett tevékenységek szabályszerűségének rendszeres ellenőrzése, ideértve a  folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőri tevékenységet, d) az ellenőrzések során feltárt vagy egyébként észlelt szabálytalanságok következetes, ugyanakkor differenciált, a szabálytalanság súlyához és az abból adódó kockázathoz igazodó, jól dokumentált kivizsgálása és kezelése (megszüntetése és újbóli előfordulása kockázatának csökkentése), e) a kontrollrendszer működésének a folyamatos monitoringja, szükség esetén felülvizsgálata, f ) az a)–e) pontban meghatározott kontrollfunkciók ellátásához szükséges információk hatékony, csak a lehető legszükségesebb adminisztratív többletteherrel járó rendszeres gyűjtését, és a  szükséges információknak a megfelelő személyhez kellő időben való eljuttatását, az érintetteknek való visszacsatolását biztosító belső információáramlási rendszer, az  ezt támogató, munkafolyamatokba integrált magas szintű informatikai támogatás. (2) A  Hivatal belső kontrollrendszerének működésével összefüggő általános operatív, adminisztratív feladatokat – az  elnök irányításával – a  főtitkár látja el; e  munkájában támaszkodik a  szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport tevékenységére, eredményeire. 21. Belső ellenőrzés 26. § (1) A belső ellenőrzés az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokban, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet] meghatározott feladatait az elnök megbízása és az általa jóváhagyott éves munkaterv alapján a belső ellenőrzési vezető látja el. (2) A belső ellenőrzési vezető munkáját a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. §-ában előírt belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. A belső ellenőrzési kézikönyvet a belső ellenőrzési vezető készíti elő, és az elnök hagyja jóvá. (3) A belső ellenőrzési kézikönyvet az intraneten haladéktalanul közzé kell tenni. A közzététel időpontját dokumentálni kell, és a  közzétételről a  munkatársakat külön hirdetmény útján is értesíteni kell. Biztosítani kell, hogy a  belső ellenőrzési kézikönyv szövege az intraneten naprakészen folyamatosan hozzáférhetővé legyen. 22. Munkafolyamatok modellezése 27. § (1) A  Hivatal irányítása, így különösen a  Hivatal egyes feladatainak ellátásával összefüggő tevékenységek, illetve eljárások szabályozása, szervezése, ellenőrzése és fejlesztése terén a döntések jobb megalapozása, a  feladatellátás nyomon követhetősége és előre meghatározott mutatók szerinti mérhetősége érdekében fel kell mérni a  hivatali feladatellátás egyes funkcionális szempontból elkülöníthető, egymásra épülő tevékenységek sorozatából álló önálló munkafolyamatait, és el kell készíteni a  munkafolyamatok tényleges működésének egységes szempontrendszer és módszertan szerinti leírását (a továbbiakban: folyamatmodell), továbbá az  egyes folyamatmodellel leírt munkafolyamatokhoz megfelelő minőségi és teljesítménymutatókat kell meghatározni. (2) A  folyamatmodellel leírandó munkafolyamatok körét a  szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport javaslatára az  elnök határozza meg, egyben meghatározva a  munkafolyamat folyamatmodelljének elkészítéséért felelős vezetőt (a továbbiakban: folyamatgazda). (3) A  (2)  bekezdés szerint kiválasztott munkafolyamatok első, a  tényleges működést leíró folyamatmodelljének (a továbbiakban: alapmodell) elkészítése a folyamatgazda feladata. (4) A folyamatgazda javaslata alapján a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport meghatározza a) a folyamatmodellel leírt munkafolyamatra jellemző minőségi és teljesítménymutatókat, b) a  szabálytalanságok észlelése és az  időben való beavatkozás érdekében az  előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést lehetővé tevő, folyamatba épített ellenőrzési pontokat, valamint c) a folyamat megfelelő működését veszélyeztető kockázati tényezőket és értékeket, valamint a kockázatkezelési feladatokat. (5) A munkafolyamatok modellezésével összefüggő feladatok ellátását a főtitkár koordinálja. Ennek keretében a) – a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport véleményének kikérését követően – meghatározza a folyamatmodellek leírásának, illetve a kapcsolódó mutatók meghatározásának egységes szempontrendszerét és módszertani követelményeit (a továbbiakban: folyamatleírási módszertan), b) gondoskodik a folyamatmodellek nyilvántartásáról, c) gondoskodik – a  folyamatgazda bevonásával – a  folyamatmodellek folyamatos naprakészen tartásáról, a jogszabály vagy normatív utasítás változásából eredő változások átvezetéséről. (6) A főtitkár az intraneten valamennyi munkatárs számára elérhető módon közéteszi a) a folyamatleírási módszertant, b) a folyamatmodellek nyilvántartását és c) a naprakész folyamatmodelleket, valamint d) a folyamatok fejlesztésével kapcsolatos dokumentumokat. (7) A  szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport – a  folyamatgazda bevonásával – az  új alapmodell elkészítése után egy hónapon belül, egyébként legalább évente egyszer felülvizsgálja a  folyamatmodelleket, és elemzi, hogy a) az adott munkafolyamat tekintetében a tényleges működés mennyiben van összhangban a jogszabályokból és normatív utasításokból eredő követelményekkel, valamint b) – az  egyéb munkafolyamatokra is figyelemmel – az  adott munkafolyamat alkotta tevékenységek végzése, az abban résztvevők köre és közreműködésének módja, mértéke – a munkafolyamatra alkalmazható minőségi és teljesítménymutatók alapján – milyen módon fejleszthető, és ez alapján szükség szerint kezdeményezi a munkafolyamat kiigazítását, megváltoztatását. (8) A folyamatgazda folyamatosan figyelemmel kíséri az adott munkafolyamat működését, valamint a folyamatmodellnek a  munkafolyamatra vonatkozó jogszabályokkal és normatív utasításokkal, illetve a  tényleges működéssel való összhangját, és szükség esetén kezdeményezi a  munkafolyamat megváltoztatását vagy a  folyamatmodell felülvizsgálatát. (9) A folyamatmodellel leírt munkafolyamatokat érintő új belső szabályok kialakításakor a) a  döntés előtt fel kell mérni és a  döntéshozónak be kell mutatni a  tervezett változtatásnak a  folyamatra gyakorolt várható hatásait, b) a megváltozott szabályok hatályba lépését követően a folyamatmodellt megfelelően ki kell igazítani. 23. Teljesítménymenedzsment, teljesítményértékelés 28. § (1) A  Hivatal a  feladatok eredményes ellátása, a  hivatali célok minél hatékonyabb módon történő megvalósulása, ugyanakkor a  munkatársak egyéni céljai minél teljesebb körű megvalósítása lehetőségének biztosítása céljából, a  szervezeti hatékonyság és teljesítmény tartósan magas szinten tartása érdekében a  teljesítményértékelést a  motivációs rendszerrel, a  kompetenciafejlesztéssel, a  minőségbiztosítással, illetve a  javadalmazási döntésekkel összekapcsoló, a munkaköri leírások és követelmények folyamatos, rendszerszintű felülvizsgálatát is biztosító komplex teljesítménymenedzsment-rendszert működtet. (2) A teljesítménymenedzsment-rendszer alapjai: a) a hivatali célok és ezekre épülő teljesítménykövetelmények rendszere, b) a  munkatársak hivatali feladatellátásával összefüggő kompetenciákat teljes körűen felsoroló, az  egyes kompetenciák meghatározását, és az  azok egyes fokozatait meghatározó kompetenciakatalógus (a  továbbiakban: kompetenciakatalógus), valamint a  munkaköri rendben meghatározott egyes munkakörökhöz rendelt elvárt kompetenciákat és azoknak az adott munkakörben elvárt szintjét meghatározó kompetenciatérkép (a továbbiakban: kompetenciatérkép) (a továbbiakban együtt: kompetencia-kézikönyv), c) az egyéni teljesítményértékelési és minősítési rendszer, d) a munkatársak képzésének rendszere, e) a  munkatársak számára nyújtott, teljesítménytől, képzettségtől, munkakörtől függő illetménygazdálkodási elemek és a munkatársaknak nyújtott egyéb juttatások rendszere. (3) A  Humánerőforrás Iroda gondoskodik a  Hivatal teljesítménymenedzsment-rendszerének, így különösen teljesítményértékelési rendszerének folyamatos fejlesztéséről, és részt vesz annak működtetésében. Ennek keretében támogatja a teljesítményértékelés folyamatában az egyes szereplők munkáját, így különösen a) segítséget nyújt a teljesítményértékelés elvégzéséhez az értékelőknek és az értékelteknek, b) az  értékelők képzésével elősegíti a  Hivatal hatékonyságát növelő, fejlesztő jellegű teljesítményértékelés kialakulását, c) közreműködik a teljesítményértékelés megszervezésében, az értékelt munkatárs személyi anyagát az értékelő rendelkezésére bocsátja, ellenőrzi az  értékelőre és értékelt munkatársra vonatkozó adatokat, nyilvántartja a munkatárs korábban kapott jutalmait, d) előkészíti a teljesítményértékelési módszertani kézikönyvet, és gondoskodik annak rendszeres felülvizsgálatáról, e) előkészíti a kompetencia-kézikönyvet, és gondoskodik annak rendszeres felülvizsgálatáról, f ) a  teljesítményértékelés során készült iratokat elhelyezi az  értékelt munkatárs személyi anyagában, és őrzi azokat, g) összesíti és előkészíti az alapilletmény-eltérítésre, jutalmazásra tett javaslatokat, valamint h) gondoskodik arról, hogy az  egyéni teljesítményértékelések során kitűzött fejlesztési célok az  éves képzési tervezés során figyelembevételre kerüljenek. (4) A főtitkár a) felelős a Hivatal teljesítménymenedzsment-rendszerének, így különösen teljesítményértékelési-rendszerének a megfelelő működtetéséért, folyamatos fejlesztéséért, b) jóváhagyja a módszertani kézikönyvet és gondoskodik annak az intraneten való közzétételéről és folyamatos hozzáférhetőségéről, c) gondoskodik az éves hivatali célkitűzések megfelelő rendben való meghatározásáról, d) az elnök részére jóváhagyásra előterjeszti a kompetencia-kézikönyvet, továbbá e) az elnök részére – az elnökhelyettesek, illetve a saját javaslata alapján – döntésre előterjeszti az alapilletmény eltérítésre, jutalmazásra tett javaslatokat. 29. § (1) A  Hivatal stratégiája alapján az  irodavezetők és az  egyéb önálló szervezeti egységek vezetői – az  általuk vezetett szervezeti egység feladataira figyelemmel – minden év november 15-éig javaslatot tesznek az őket irányító vezetőnek a Hivatal következő évre vonatkozó éves célkitűzéseként meghatározandó célokra és az azok teljesítéséért felelős szervezeti egységre. Az elnökhelyettesek az általuk támogatott javaslatokat az esetleges saját javaslataikkal együtt november 25-éig megküldik a főtitkárnak, aki ezek és a saját javaslatai alapján előkészíti és – a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport véleményével együtt – december 10-éig a Hivatalvezetői Értekezlet elé terjeszti a Hivatal éves célkitűzéseinek – a célok megvalósításáért felelős szervezeti egységeket is meghatározó – tervezetét. A  Hivatal éves célkitűzéseiről – a  Hivatalvezetői Értekezlet általi megtárgyalása után – az  elnök legkésőbb a  téli igazgatási szünet kezdetéig dönt. (2) A  főtitkár a Hivatal jóváhagyott éves célkitűzéseit haladéktalanul közzéteszi az  intraneten. A közzététel időpontját dokumentálni kell, és a közzétételről a munkatársakat külön hirdetmény útján is értesíteni kell. Biztosítani kell, hogy a közzétett célkitűzések az intraneten folyamatosan hozzáférhetőek legyenek. 30. § (1) A  kompetencia-kézikönyvet a  Humánerőforrás Iroda vezetőjének javaslata alapján, a  szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport, valamint a tudásmenedzsment munkacsoport véleményének kikérésével a főtitkár álltja össze, és terjeszti az elnök elé jóváhagyásra. (2) Az elnök által jóváhagyott kompetencia-kézikönyvet a főtitkár az intraneten haladéktalanul közzéteszi. A közzététel időpontját dokumentálni kell, és a közzétételről a munkatársakat külön hirdetmény útján is értesíteni kell. Biztosítani kell, hogy a kompetencia-kézikönyv szövege az intraneten folyamatosan naprakészen hozzáférhető legyen. (3) A kompetencia-kézikönyvet ötévente – a hivatali munkakörök átfogó, komplex elemzése alapján – felül kell vizsgálni. Az elnökhelyettesek, illetve a főtitkár, valamint az önálló szervezeti egység vezetője az éves teljesítményértékelések tapasztalatai alapján kezdeményezheti egyes munkakörök kompetencia-kézikönyvben meghatározott kompetenciatérképének felülvizsgálatát. Új munkakör létrehozása előtt el kell végezni a munkakör elemzését, és meg kell határozni a kompetenciatérképét. V. Fejezet A Hivatal működésével kapcsolatos egyes rendelkezések 24. Kiadmányozás 31. § (1) A döntés egyben kiadmányozási jog is. (2) A kiadmányozási jog a) az elnök hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntés aláírására, b) – ha a normatív utasítás így rendelkezik – az elnök hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és az elnök nevében történő aláírására, vagy c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára ad felhatalmazást. (3) Kiadmányt kiadni, továbbítani csak a  kiadmányozásra jogosult aláírásával lehet. A  kiadmányozott irat tartalmi helyességéért a kiadmányozó felelős. (4) A  kiadmányozásra jogosult, valamint a  feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a  döntését az  előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg. 32. § (1) Ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, a másra át nem ruházott jogkörben kiadmányozandó iratokat az elnök kiadmányozza. Az elnök – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jelen utasításban foglalt kiadmányozási rendtől írásbeli utasításával eltérhet. (2) Az általános elnökhelyettes kiadmányoz, az elnök nevében eljárva a) a Tpvt. 33. § (3) bekezdése szerinti véleményezéssel összefüggő ügyekben, b) a  lezárt panasszal összefüggő eljárás, a  jogerősen lezárt bejelentéssel összefüggő eljárás, a  piacelemzés, az  ágazati vizsgálat, valamint a  jogerősen lezárt versenyfelügyeleti eljárás irataiba való betekintés iránti kérelmekkel, valamint az  ilyen eljárásokkal összefüggő hatósági jogsegélyre irányuló megkeresésekkel kapcsolatban az  olyan eljárást érintő kérelem kivételével, amely tekintetében az  ügyet lezáró döntéssel szembeni jogorvoslati határidő még nem járt le, továbbá amelyben a  bírósági felülvizsgálati eljárás vagy a végrehajtási eljárás folyamatban van. (3) A Versenytanács elnöke kiadmányoz az  elnök nevében eljárva az  olyan jogerősen lezárt versenyfelügyeleti eljárás irataiba való betekintés iránti kérelmekkel, valamint hatósági jogsegélyre irányuló megkeresésekkel kapcsolatban, amely eljárás tekintetében az  ügyet lezáró döntéssel szembeni jogorvoslati határidő még nem járt le, továbbá amelyben a bírósági felülvizsgálati eljárás vagy a végrehajtási eljárás folyamatban van. (4) Az  adott versenyfelügyeleti eljárásban eljáró versenytanács előadó tagja kiadmányoz az  elnök nevében eljárva a versenytanácsi döntés jogerőre emelkedésére, annak időpontjára, illetve a döntéssel szembeni bírósági felülvizsgálati kérelem beadásának vagy ilyen kérelem hiányának tényére vonatkozó igazolásnak a kiadására irányuló ügyekben. (5) Az  Elnökhelyettesi Titkárság vezetője kiadmányoz a  meghatározott versenyfelügyeleti eljárásokkal összefüggő büntetőeljárások keretében a nyomozóhatóságtól, ügyészségtől érkezett megkeresések ügyében. (6) Az  önálló szervezeti egység vezetője – a  felette irányítási jogot gyakorló vezető eltérő utasítása vagy normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában – feladatkörében kiadmányozza az elnök, az elnökhelyettesek vagy a főtitkár kiadmányozási jogkörébe nem tartozó iratot. (7) A (6) bekezdéstől eltérve, ha külön normatív utasítás másként nem rendelkezik, helyettes államtitkár vagy azonos, illetve magasabb jogállású állami vezető, valamint polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke részére küldött megkeresés, illetve ilyen személytől érkező megkeresés megválaszolása esetén kiadmányozásra az  elnök jogosult. (8) Az Európai Bizottsággal történő kommunikáció során kiadmányozásra, ha a) a címzett biztos (commissioner) vagy főigazgató (director general), az elnök, b) a címzett igazgató (director), az elnökhelyettesek, c) a címzett irodavezető (head of unit), szerven belüli önálló szervezeti egység vezetője, d) a címzett vizsgáló (case handler), a vizsgáló jogosult. (9) Az  elnök által kiadmányozandó iratokat – az  ügy tárgyától függően, feladatkörükhöz igazodóan – a  főtitkár, az általános elnökhelyettes vagy a Versenytanács elnöke terjeszti elő kiadmányozásra. (10) A főtitkár, az általános elnökhelyettes vagy az eljáró versenytanács elnöke által kiadmányozandó iratokat – az ügy tárgyától függően, feladatkörükhöz igazodóan – az ügyet intéző önálló szervezeti egység vezetője, ennek hiányában a  kiadmányozó által irányított csoport vezetője vagy – a  közvetlenül a  kiadmányozó által vezetett ügyintéző esetében – az ügyintéző terjeszti elő kiadmányozásra. (11) Ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, a kiadmányozásra jogosult akadályoztatása, illetve távolléte esetén a  halaszthatatlan intézkedést igénylő ügyben az  adott ügykörben a  9.  § szerint helyettesítésére jogosult személy – a helyettesítési jogosultság terjedelméhez igazodóan, és a helyettesi minőség jelölésével – intézkedik és kiadmányoz. 25. A Hivatal képviselete 33. § (1) Normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában a  Kormánnyal, a  Kormány tagjaival, a  kormány-, illetve tárcaközi bizottságokban, a társhatóságokkal, egyéb állami szervekkel, az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel valamint a  nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokban a  Hivatalt az  elnök, az  elnökhelyettesek, a  főtitkár, valamint –  a  feladatkörüket érintő kérdésekben, illetve az  elnök, vagy az  őket irányító vezető megbízása alapján – az  erre felhatalmazott vezetői megbízással rendelkező személy képviseli. (2) Az  ECN, az  ECA, az  ICN, az  EKTB munkacsoportjaiban és almunkacsoportjaiban, az  OECD Verseny Bizottságában, valamint más nemzetközi szervezetekben és intézményekben a  Hivatalt a  Nemzetközi Iroda vezetője, illetve a Nemzetközi Iroda e  feladattal megbízott köztisztviselői, vagy – az elnök által eseti jelleggel vagy meghatározott ügycsoportra való kijelölés alapján – a kabinetfőnök vagy a tárgy szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egység munkatársa képviseli. (3) A  Hivatalt a  Kormány ülésén és az  Országgyűlésben, a  közigazgatási államtitkári értekezlet és az  országgyűlési bizottság ülésén az elnök, illetve az általa kijelölt személy képviseli. (4) A Hivatalt a) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban az általános elnökhelyettes, b) az Országos Statisztikai Tanács tagjaként a főtitkár, c) a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsban a kabinetfőnök képviseli. (5) A Hivatalt a) az OECD ülésein az Elnök, illetve az általa kijelölt személyek, b) az ICN éves konferenciáján az Elnök, illetve az általa kijelölt személyek, c) az ECN Hivatalvezetők Értekezletén az Elnök, illetve az által kijelölt személy, d) az ECN Plenáris ülésén a Nemzetközi Iroda vezetője, illetve az Elnök által kijelölt személy, e) az ECN horizontális munkacsoportokban és ágazati munkacsoportokban az Elnök által kijelölt személy képviseli. 34. § (1) A  33.  § szerinti esetekben a  képviselendő álláspontot a  képviseletet ellátó személy szervezeti egysége készíti elő az egyéb érintett szervezeti egységek bevonásával. (2) Minden esetben be kell vonni az állásponttervezet egyeztetésébe a) a Nemzetközi Irodát aa) a nemzetközi fórumokon, valamint ab) az  Európai Unió intézményeinek döntéshozatali eljárásaiban a  magyar kormányzati részvétel összehangolásának, a  képviselendő kormányzati tárgyalási álláspont kialakításának és az  európai uniós tagságból fakadó feladatok előkészítésének, végrehajtása koordinálásának és ellenőrzésének, illetve az ezekkel kapcsolatos döntések előkészítésének kormányzati fórumain képviselendő álláspont esetén, b) a Jogi Irodát ba) a Hivatal tevékenységét, működését érintő jogszabályokkal, európai uniós jogi aktusokkal kapcsolatos, valamint bb) a versenyjogi tárgyú európai bírósági eljárásokkal összefüggő álláspont esetén. (3) Az állásponttervezetet olyan időben kell egyeztetésre bocsátani, hogy annak érdemi megvitatására lehetőség szerint legalább öt nap az érintettek rendelkezésére álljon. (4) Az egyeztetett tárgyalási álláspontot – ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik – a) a 33. § (3) és (4) bekezdése, valamint (5) bekezdésének a)–d) szerinti esetben az elnök, b) egyéb esetben – az elnök egyidejű tájékoztatás mellett – a képviseletet ellátó személy szervezeti egységének vezetője hagyja jóvá. (5) A képviseletet ellátó személy a képviselet ellátása során a jóváhagyott álláspont szerint köteles eljárni azzal, hogy attól – az álláspont lényegi tartalmát nem érintve – a tárgyalások megkívánta legszükségesebb mértékben eltérhet. (6) A képviseletet ellátó személy az adott fórumon, munkacsoporton való részvételt követően haladéktalanul röviden írásban beszámol az  egyeztetésekről, és a  képviselt állásponthoz képest elért eredményekről, a  várható további fejleményekről. (7) A jóváhagyott álláspontot és a (6) bekezdés szerinti beszámolót meg kell küldeni az álláspontot jóváhagyó személynek, valamint az álláspont egyeztetésében részt vett szervezeti egységeknek. 35. § A Nemzetközi Iroda az intraneten a munkatársak számára elérhető módon, naprakészen nyilvántartja és közzéteszi a 34. § (2) bekezdése szerinti fórumok tekintetében a) a jóváhagyott képviselendő álláspontokat, b) a képviseletet ellátó személyét, valamint c) a 34. § (6) bekezdése szerinti beszámolókat. 26. A Hivatal bíróság előtti képviselete 36. § A Hivatalnak a bíróságok előtti jogi képviseletét – normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában – az elnök által kijelölt szervezeti egység vezetője, illetve e feladattal megbízott munkatársa látja el, kivéve, ha az ügy sajátosságára tekintettel az elnök a képviselet ellátására külső jogi képviselő megbízásáról dönt. 27. Együttműködési megállapodások 37. § (1) Más hatósággal vagy szervezettel való együttműködési megállapodás megkötéséről, az ennek érdekében történő kapcsolatfelvételről és a tárgyalások megkezdéséről – az általános elnökhelyettes vagy a  főtitkár kezdeményezése alapján, a Hivatalvezetői Értekezlet általi megtárgyalást követően – az elnök dönt. (2) Az  együttműködési megállapodás tervezetét az  elnök által kijelölt, a  tárgy szerint leginkább érintett szervezeti egység – külföldi versenyhatósággal történő együttműködés esetében a  Nemzetközi Iroda – (e § alkalmazásában a továbbiakban: szakmailag felelős szervezeti egység) készíti elő és egyezteti szakértői szinten; az előkészítésbe és – szükség szerint az egyeztetésekbe – a Jogi Irodát be kell vonni. (3) A szakértői szinten leegyeztetett megállapodás-tervezetet a Hivatalvezetői Értekezlet megtárgyalja. (4) Az együttműködési megállapodás végrehajtására kapcsolattartóként a szakmailag felelős szervezeti egység vezetőjét vagy munkatársát kell kijelölni. (5) A megkötött együttműködési megállapodások egy aláírt példányát a főtitkár – külföldi versenyhatósággal történő együttműködés esetében a Nemzetközi Iroda – őrzi és tartja nyilván, továbbá koordinálja azok felülvizsgálatát. (6) A főtitkár – külföldi versenyhatósággal történő együttműködés esetében a Nemzetközi Iroda – gondoskodik a Hivatal által kötött együttműködési megállapodásoknak, illetve azoknak a  módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének a Hivatal honlapján (a továbbiakban: honlap) és az intraneten való közzétételéről. (7) A szakmailag felelős szervezeti egység köteles gondoskodni az érintett szervezeti egységeknek az együttműködési megállapodás végrehajtásába történő szükség szerinti bevonásáról. (8) Az  együttműködési megállapodás végrehajtásának tapasztalatairól, adott esetben a  megállapodás módosítása kezdeményezésének szükségességéről a szakmailag felelős szervezeti egység a megállapodás felülvizsgálatára előírt határidő lejártát legalább egy hónappal megelőzően, felülvizsgálatra előírt határidő hiányában pedig a megállapodás hatálybalépésétől kezdve legalább évente feljegyzésben tájékoztatja a Hivatalvezetői Értekezletet. 28. Versenypártolás 38. § (1) A Tpvt. 33. § (3) bekezdése szerinti véleményezési feladatainak, valamint a tisztességes verseny szabadságát, illetve a  tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztosító szabályozási környezet megalkotásának elősegítése érdekében a piaci folyamatok követése vagy a Hivatal eljárásai során észlelt, a gazdasági versenyre, illetve fogyasztók érdekeire hátrányos szabályozási megoldások azonosítása és az ezek kiigazítása érdekében való aktív fellépés (a továbbiakban: versenypártolás) hatékony és eredményes ellátása céljából az elnök – az általános elnökhelyettes javaslata alapján – meghatározza azokat a prioritást élvező szabályozási területeket, szabályozási problémákat, szempontokat, amelyeket a szabályozási javaslatok, tervezett intézkedések véleményezése, illetve az aktív versenypártoló fellépés mérlegelése során elsődlegesen figyelembe kell venni (a továbbiakban: versenypártolási prioritások). A  versenypártolási prioritásokat az intraneten valamennyi munkatárs számára elérhető módon közzé kell tenni. (2) A  versenypártolási prioritásokat legalább évente felül kell vizsgálni, különös tekintettel a  Hivatal éves céljaira, valamint figyelemmel az eltelt időben beérkezett panaszokból, bejelentésekből, egyéb piaci jelzésekből leszűrhető tapasztalatokra. Szükség esetén az általános elnökhelyettes kezdeményezi a versenypártolási prioritások módosítását. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti versenypártolási prioritásokra is figyelemmel a  Hivatal aktív, kezdeményező fellépésével megvalósítandó versenypártolási tevékenységre vonatkozóan éves versenypártolási terv készül. (4) A versenypártolási terv tartalmazza: a) a közbenjárást igénylő szabályozási terület megjelölését, b) a Hivatal aktív fellépésére okot adó körülmények megjelölését, c) az elérni kívánt célt, d) a cél elérése érdekében szü …