2016. CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról.

2016. CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról. I. FEJEZET ALAPELVEK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. Alapelvek 1. § [Az alapelvek szerepe] A közigazgatási hatósági eljárásokban – összhangban az  Alaptörvény XXIV. és XXVIII.  cikkével – az  eljárás minden résztvevője a  rá irányadó szabályoknak megfelelően és az  eljárás minden szakaszában az  e  fejezetben meghatározott alapelvek és alapvető szabályok érvényre juttatásával jár el. 2. § [A jogszerűség elve] (1) A  közigazgatási hatóság (a  továbbiakban: hatóság) jogszabály felhatalmazása alapján, hatáskörét a  jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen gyakorolva jár el. (2) A hatóság a hatásköre gyakorlása során a) a  szakszerűség, az  egyszerűség, az  ügyféllel való együttműködés és a  jóhiszeműség követelményeinek megfelelően, b) a  törvény előtti egyenlőség és az  egyenlő bánásmód követelményét megtartva, indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül, c) a jogszabályban meghatározott határidőn belül, észszerű időben jár el. 3. § [A hivatalbóliság elve] A hatóság a  kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, a  kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja. Hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a  bizonyítás módját és terjedelmét, valamint e  törvény keretei között felülvizsgálhatja a  saját és a felügyelete alá tartozó hatóság döntését és eljárását. 4. § [A hatékonyság elve] A hatóság a  hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a  tevékenységét, hogy az  az eljárás valamennyi résztvevőjének a  legkevesebb költséget okozza, és – a  tényállás tisztázására vonatkozó követelmények sérelme nélkül, a fejlett technológiák alkalmazásával – az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen. 5. § [Az ügyfélre vonatkozó alapelvek] (1) Az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet. (2) A hatóság biztosítja a) az ügyfél, továbbá b) a  tanú, a  hatósági tanú, a  szakértő, a  tolmács, a  szemletárgy birtokosa és az  ügyfél képviselője (a továbbiakban együtt: eljárás egyéb résztvevője) számára, hogy jogaikat és kötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. 6. § [A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv] (1) Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. (2) Senkinek a  magatartása nem irányulhat a  hatóság megtévesztésére vagy a  döntéshozatal, illetve a  végrehajtás indokolatlan késleltetésére. A törvényt az Országgyűlés a 2016. december 6-i ülésnapján fogadta el. (3) Az  ügyfél és az  eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az  eljárásban vélelmezni kell. A  rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. 2. A törvény hatálya 7. § [A hatósági ügy] (1) A hatóság eljárása során az e  törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyben (a  továbbiakban: ügy) és a hatósági ellenőrzés során e törvény rendelkezéseit alkalmazza. (2) E  törvény alkalmazásában ügy az, amelynek intézése során a  hatóság döntésével az  ügyfél jogát vagy kötelezettségét megállapítja, jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot (a  továbbiakban együtt: adat) igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti. 8. § [Általános és különös eljárási szabályok viszonya] (1) E törvény hatálya nem terjed ki a) a szabálysértési eljárásra, b) a választási eljárásra, a népszavazás kezdeményezésére és a népszavazási eljárásra, c) az adó-, valamint vámigazgatási eljárásra és d) a  menekültügyi és idegenrendészeti, valamint – az  állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével  – az állampolgársági eljárásra. (2) Az  (1)  bekezdésben nem említett közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok e  törvény rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha azt e törvény megengedi. (3) Miniszteri rendelet kivételével jogszabály e  törvény szabályaival összhangban álló, kiegészítő eljárási rendelkezéseket állapíthat meg. 9. § [A hatóság] E törvény alkalmazásában hatóság az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. 10. § [Az ügyfél] (1) Ügyfél az  a  természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az  ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a  hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. (2) Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek. 11. § [Az ügyféli jogutódlás szabályai] (1) Ha az  ügy személyes jellege vagy a  kötelezettség tartalma nem zárja ki, a  kieső ügyfél helyébe a  polgári jog szabályai szerinti jogutódja lép. (2) Ha az ügy tárgya dologi jogot érint, a kieső ügyfél helyébe az üggyel érintett dologi jog új jogosultja lép. 3. Eljárási képesség és képviselet 12. § [Az eljárási képesség] A természetes személy ügyfél akkor rendelkezik eljárási képességgel, ha az  ügy tárgyára tekintettel cselekvőképesnek minősül. 13. § [A képviselet általános szabályai] (1) Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, a) helyette törvényes képviselője, vagy az  általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá b) az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. (2) Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül. (3) Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. (4) A hatóság visszautasítja a képviselő eljárását, ha a) az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy b) képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. (5) A  képviselő visszautasítása esetén a  hatóság felhívja az  ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről. (6) Ha az  ügyfélnek képviselője van, és az  ügyfél eltérően nem rendelkezik, az  iratokat a  hatóság – a  személyes megjelenésre szóló idézés kivételével – a  képviselő részére küldi meg. A  személyes megjelenésre szóló idézésről a hatóság a képviselőt egyidejűleg értesíti. (7) A  hatóság nyilatkozattételre hívja fel az  ügyfelet, ha az  eljárás során az  ügyfél és a  képviselő vagy a  képviselők nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb eljárási cselekményeik ellentétesek. Ha az ügyfél eltérően nem nyilatkozik, a hatóság a későbbi cselekményt, nyilatkozatot tekinti érvényesnek. (8) A természetes személy ügyfél részére, akinek nincs képviselője és a) ismeretlen helyen tartózkodik, vagy b) nem tud az ügyben eljárni, az eljáró hatóság gondoskodik ügygondnok kirendeléséről. 14. § [A meghatalmazásra vonatkozó szabályok] (1) A  meghatalmazott a  képviseleti jogosultságát – ha azt a  rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza – köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. (2) Ha a  meghatalmazásból más nem tűnik ki, az  kiterjed az  eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre. (3) Ha a  képviseleti jogosultság visszavonás, felmondás vagy az  ügyfél, illetve a  meghatalmazott halála miatt megszűnik, a megszűnés a hatósággal szemben a hatóságnak való bejelentéstől, a többi ügyféllel szemben a velük való közléstől hatályos. II. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 4. Az eljárási kötelezettség 15. § [Az eljárási kötelezettség] (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén, vagy kijelölés alapján köteles eljárni. (2) Ha a hatóság – a jogszerű hallgatás esetét kivéve – eljárási kötelességének az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a jogszabályban meghatározott felügyeleti szerve (a továbbiakban: felügyeleti szerv) az eljárás lefolytatására utasítja. Ha nincs felügyeleti szerv, vagy az  nem intézkedik, az  eljárás lefolytatására a  közigazgatási perben eljáró bíróság (a továbbiakban: közigazgatási bíróság) kötelezi a hatóságot. 5. Illetékesség 16. § [Az illetékesség] (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az  azonos hatáskörű hatóságok közül az  jár el, amelynek illetékességi területén a) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, ennek hiányában b) a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, ennek hiányában c) a jogellenes magatartást elkövették. (2) Ha az  (1)  bekezdés alapján nem állapítható meg az  illetékes hatóság, a  kérelmező ügyfél választása szerint lakóhelye vagy tartózkodási helye (a  továbbiakban együtt: lakóhely), illetve székhelye, telephelye vagy fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) szerint illetékes hatóság jár el. (3) Ha az  ügyfél lakóhelye ismeretlen vagy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel vagy értesítési címmel (a  továbbiakban együtt: lakcím), a  (2)  bekezdésre alapított illetékességet az  ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani. (4) Ha az  (1)–(3)  bekezdésben foglaltakra figyelemmel nem állapítható meg az  illetékes hatóság – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, az  eljárásra az  adott ügyfajtában a  fővárosban eljárásra jogosult hatóság jár el, több azonos hatáskörű fővárosi hatóság esetén pedig az illetékességi vita szabályait kell megfelelően alkalmazni. (5) Az ügyben illetékes hatóságok közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (a továbbiakban: megelőzés). 6. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata 17. § [A hatáskör és az illetékesség vizsgálata] A hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti. 7. Hatásköri és illetékességi vita 18. § [A hatásköri és az illetékességi vita] (1) Ha ugyanabban az ügyben a) több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét, b) több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az  eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, vagy c) több illetékes hatóság előtt indult az  eljárás, és a  megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra, az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között azonnal, de legfeljebb három napon belül megkísérelni a  vita eldöntését. (2) Az  egyeztetést az  a  hatóság kezdeményezi, amelyiknél az  eljárás később indult meg, amelyik hatáskörének és illetékességének hiányát később állapította meg, vagy amelyik hatóságnál az ügyfél az egyeztetés lefolytatása iránti kérelmét benyújtotta. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot a) illetékességi összeütközés esetén a  legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal öt napon belül, b) hatásköri összeütközés esetén a közigazgatási bíróság jelöli ki. 8. Eljárás az illetékességi területen kívül 19. § [Eljárás az illetékességi területen kívül] (1) A  hatóság az  illetékességi területén kívül is végezhet eljárási cselekményt, ennek keretében ideiglenes biztosítási intézkedést is hozhat. (2) Ha a hatóság illetékességi területén kívül kíván eljárási cselekményt végezni, erről az illetékes hatóságot előzetesen értesíti. 9. Nyelvhasználat 20. § [Az eljárás hivatalos nyelve] (1) Magyarországon a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. Ez nem akadálya a konzuli tisztviselő és a külpolitikáért felelős miniszter eljárása során más nyelv használatának. (2) A  települési, a  területi és az  országos nemzetiségi önkormányzat testülete határozatában meghatározhatja a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét. (3) A nemzetiségi civil szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a hatóságnál használhatja nemzetiségi nyelvét. A nemzetiségi nyelven benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést a  hatóság az  ügyfél kérésére a  kérelemben használt nyelvre lefordítja. (4) Ha a  hatóság döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a  magyar nyelvű szöveget kell hitelesnek tekinteni. (5) A  hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány kiállítására és a  hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés módjára jogszabály eltérő nyelvhasználati szabályokat állapíthat meg. 21. § [Külföldiek nyelvhasználati joga] (1) Ha a  hatóság nem magyar állampolgár, a  magyar nyelvet nem ismerő természetes személy ügyfél ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali eljárási cselekménnyel járó eljárást, vagy a  természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a  magyar hatósághoz, a  hatóság gondoskodik arról, hogy az ügyfelet ne érje joghátrány a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. (2) A  magyar nyelvet nem ismerő ügyfél – a  fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett – az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben is kérheti, hogy a hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. 10. Kizárás 22. § [A kizárás általános szabálya] Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. 23. § [A kizárási okok] (1) Az ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az  ügyben tanúvallomást tett, az  ügyfél képviselőjeként vagy hatósági tanúként járt el, a  szakértő, a  szemletárgy birtokosa és a támogató. (2) Az ügy másodfokú elintézésében nem vehet részt az, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett. (3) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A  hatóság nem válik kizárttá azért, mert a  határozatban megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az  általa megjelölt számlára történik. (4) A  jegyző nem vehet részt annak az  ügynek az  elintézésében, amelyben az  illetékességi területének az önkormányzata, annak szerve vagy a polgármester a) az  eljárásban hozott határozattal jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az  eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal, vagy b) ellenérdekű ügyfél. (5) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel. 24. § [Döntés a kizárásról és az eljáró ügyintéző vagy hatóság kijelölése] (1) Az ügyintéző a kizárási ok észlelését követően bejelenti a hatóság vezetőjének a kizárási ok fennállását. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti. (2) A  kizárás tárgyában a  hatóság vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki, és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról a hatóság végzésben dönt, és azt az ügyféllel is közli. (3) Ha az  ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az  eljárásban ugyanazon ügyintéző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a  kizárást megtagadó végzésben eljárási bírsággal lehet sújtani. (4) Ha a  kizárási ok a  hatáskör gyakorlójával vagy a  hatósággal szemben merül fel, az  ügyben – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a felügyeleti szerv vezetője által kijelölt másik azonos hatáskörű hatóság jár el. (5) Ha a) nincs kijelölhető másik, azonos hatáskörű hatóság, vagy b) a hatóságnak nincs felügyeleti szerve, az a hatóság jár el, amelyikkel szemben kizárási ok áll fenn. (6) A hatóság az (5) bekezdésben foglaltakról az ügyfelet és a felügyeleti szervet értesíti. (7) Az  ügyben eljáró testület tagjával és vezetőjével, továbbá az  eljáró hatóság kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezetőjével szemben a  kizárás szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ha a  hatóságnál nincs másik kiadmányozási jogkörrel rendelkező vagy azzal felruházható személy, a hatáskör gyakorlója jár el. (8) Önkormányzati hatósági ügyben a  kizárásra vonatkozó döntésre a  törvényben meghatározott, személyes érintettséggel kapcsolatos eljárás az irányadó. 11. Megkeresés 25. § [A megkeresés szabályai] (1) A hatóság – legalább ötnapos határidő tűzésével – más szervet vagy személyt kereshet meg, ha a) az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt végezni, vagy b) az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik. (2) A  megkeresett szerv a  megkeresés teljesítését megtagadja, ha az  nem tartozik a  hatáskörébe, vagy arra nem illetékes. 12. A kapcsolattartás általános szabályai 26. § [A kapcsolattartás általános szabályai] (1) A  hatóság írásban, az  elektronikus ügyintézés és a  bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a  továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a  továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a  továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az  ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. (2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más – a hatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet. (3) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg a kapcsolattartás módját. 13. Adatkezelés 27. § [Az adatkezelés szabályai] (1) A hatóság jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatok, továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – a  tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatok megismerésére és kezelésére. A  kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a  kérelmező ügyfél a  tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok – ideértve a különleges adatokat is – kezeléséhez hozzájárulást adott. (2) A  hatóság gondoskodik arról, hogy a  törvény által védett titok (a  továbbiakban: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. (3) A hatóság az eljárása során annak lefolytatásához – jogszabályban meghatározott módon és körben – megismerheti azokat a  védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az  eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. 14. Adatok zárt kezelése 28. § [Az adatok zárt kezelése] (1) Indokolt esetben a hatóság kérelemre vagy hivatalból elrendeli az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az  eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést a kérelmet előterjesztővel kell közölni. (2) A  szakértő az  (1)  bekezdésben foglaltak szerint az  igazságügyi szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme zárt kezelését kérheti. (3) A természetes személyazonosító adatokat és a  lakcímet a hatóság az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé. 15. A kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelme 29. § [Általános szabályok] (1) A  kiskorút, a  cselekvőképtelen és a  cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorút, valamint a fogyatékossággal élő személyt a közigazgatási hatósági eljárásban fokozott védelem illeti meg, ezért a) tárgyaláson történő meghallgatására csak abban az  esetben kerülhet sor, ha az  eljárásban részt vevő más személyek jelenlétében történő meghallgatása az érdekeit nem sérti, b) lehetőség szerint lakóhelyén kell meghallgatni, c) akkor hívható fel személyes nyilatkozattételre és akkor hallgatható meg tanúként, ha ezt állapota megengedi és személyes nyilatkozata vagy tanúvallomása más módon nem pótolható, valamint d) az egyenlő esélyű hozzáférést számára biztosítani kell. (2) Az, aki nem cselekvőképes, nyilatkozattételre csak akkor hívható fel, illetve tanúként akkor hallgatható meg, ha nyilatkozatot, illetve tanúvallomást kíván tenni, és a  törvényes képviselője, vagy – érdekellentét esetén – eseti gondnoka vagy eseti gyámja (a  továbbiakban együtt: eseti gondnok) ehhez hozzájárul. A  szóbeli nyilatkozat, illetve a  tanúvallomás megtételére csak a  törvényes képviselő vagy az  eseti gondnok jelenlétében kerülhet sor, az írásbeli nyilatkozathoz a törvényes képviselő vagy az eseti gondnok aláírása szükséges. A cselekvőképtelen tanú meghallgatása esetén a hatóság mellőzi a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést. (3) Ha az  ügyfél vagy az  eljárás egyéb résztvevője hallássérült, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni, vagy a meghallgatás helyett a jelen lévő hallássérült írásban is nyilatkozatot tehet. Ha az ügyfél vagy az  eljárás egyéb résztvevője siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni. Ha a  jelen lévő ügyfél vagy az  eljárás egyéb résztvevője beszédfogyatékos, kérésére a  meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot. 30. § [Az adatok zárt kezelésére és az iratbetekintési jog korlátozására vonatkozó különös szabályok] A hatóság a  kiskorú, a  cselekvőképtelen és a  cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú ügyfél, tanú, szemletárgy-birtokos vagy megfigyelt személy védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet az  érintett személy adatainak zárt kezeléséről és az  iratbetekintési jog korlátozásáról. Az  erről szóló végzést a törvényes képviselővel is közölni kell. 31. § [Az idézésre vonatkozó különös szabályok] Ha az idézett személy korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott, a hatóság a  törvényes képviselőjét értesíti. Ha az  idézett személy cselekvőképtelen, a  hatóság törvényes képviselője útján idézi. A törvényes képviselő gondoskodik az idézett személy megjelenéséről. 16. A támogató 32. § [A támogató] A cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal elősegítése érdekében a gyámhatóság által kirendelt, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti támogató a) a  támogatott személlyel egyidejűleg az  eljárás során valamennyi eljárási cselekménynél – ideértve a  nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is – jelen lehet, távolléte azonban az  eljárási cselekmény teljesítésének, valamint az eljárás folytatásának nem akadálya, b) a  nyilatkozat, adatszolgáltatás megtételének elősegítése érdekében a  támogatott személlyel – az  eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon – egyeztethet. 17. Betekintés az eljárás irataiba 33. § [Az iratbetekintési jog] (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. (2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be. (3) Harmadik személy akkor tekinthet be a  személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az  adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. (4) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet, amelyet a hatóság kérelemre hitelesít. (5) Ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó véglegessé vált határozatot, valamint az  elsőfokú határozatot megsemmisítő és az  elsőfokú határozatot hozó hatóságot új eljárásra utasító végzést bárki korlátozás nélkül megismerheti. (6) Törvény egyes ügyfajtákban meghatározhatja az  iratbetekintés további feltételeit és a  (3)  bekezdés alapján iratbetekintésre jogosult személyek körét. 34. § [Az iratbetekintési jog korlátai] (1) Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe. (2) Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az  adat – ide nem értve a  minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az  iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. (3) A hatóság a kérelem alapján az iratbetekintést biztosítja – az eljárás befejezését követően is –, vagy azt végzésben elutasítja. III. FEJEZET A KÉRELEMRE INDULÓ HATÓSÁGI ELJÁRÁS 18. A kérelem 35. § [A kérelem] (1) A kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. (2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a  kérelmet a  hatósághoz írásban vagy személyesen lehet előterjeszteni. (3) Az ügyfél kérelmével a tárgyában hozott döntés véglegessé válásáig rendelkezhet. (4) E  § rendelkezéseit az  eljárás megindítására irányuló kérelmen kívüli egyéb, az  eljárás valamennyi résztvevőjének az eljárással összefüggő kérelmeire is megfelelően alkalmazni kell. 36. § [A kérelem tartalma] (1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét. (2) Nem kérhető az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági állásfoglalás csatolása, és az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell. 37. § [A kérelem előterjesztése] (1) A kérelem az  illetékes hatóságnál vagy – ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki – a kormányablaknál terjeszthető elő. (2) Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. 38. § [A kérelem elbírálása] A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. 19. Sommás eljárás és teljes eljárás 39. § [Az eljárás fajtái] A kérelem automatikus döntéshozatali eljárásban, sommás vagy teljes eljárásban bírálható el. Törvény egyes ügyekben kizárhatja a sommás eljárás alkalmazását. 40. § [Automatikus döntéshozatal] Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha a) azt törvény vagy kormányrendelet megengedi, b) a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll, c) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és d) nincs ellenérdekű ügyfél. 41. § [A sommás eljárás] (1) A hatóság sommás eljárásban a döntését azonnal, de legfeljebb nyolc napon belül meghozza, ha a) a  hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a  hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és b) nincs ellenérdekű ügyfél. (2) Ha a hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy a  43.  § (7) vagy (13)  bekezdésében meghatározott valamely döntést hoz. (3) Ha az ügyfél erre irányuló felhívás nélkül terjeszt elő új bizonyítékot, vagy tesz bizonyítási indítványt, ezt a hatóság az ügy teljes eljárásban való lefolytatása iránti kérelemnek tekinti, és a kérelmet teljes eljárásban bírálja el. 42. § [Kérelem teljes eljárásban való elbírálása] Az automatikus döntéshozatali eljárásban és a  sommás eljárásban hozott döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el. 43. § [Függő hatályú döntés] (1) A  hatóság – az  e  §-ban meghatározottak szerint – az  eljárás megindításától számított nyolc napon belül függő hatályú döntést hoz. (2) A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy a) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a  továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a  hatóság köteles a  kérelmező ügyfél részére megfizetni, b) a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól, c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. (3) A (2) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni a) a hatósági bizonyítvány kiállítására, b) a hatósági igazolvány kiállítására, c) a hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, törlésre és módosításra, d) azon eljárásokban, ahol az  ügy érdemében a  hatóság mérlegelésétől vagy a  tényállás tisztázásától függő összeget kell meghatározni, e) ha az ügyben jogszabály hatósági szerződés kötését teszi lehetővé vagy írja elő, valamint f ) ha törvény ekként rendelkezik. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha az ügyintézési határidő elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg. A felfüggesztést elrendelő vagy szünetelést megállapító döntést megelőzően hozott függő hatályú döntéshez joghatás nem kapcsolódik. (5) Az  eljárás szünetelése, felfüggesztése vagy függőben tartása esetén az  eljáró hatóság – a  (7)  bekezdés megfelelő alkalmazásával – legkésőbb a  szünetelés, felfüggesztés vagy függőben tartás időtartamának végét követő nyolcadik napon függő hatályú döntést hoz, amelyben rendelkezik az eljárás folytatásáról és a (4) bekezdés szerinti, a szünetelés, felfüggesztés vagy függőben tartás időtartamának figyelmen kívül hagyásával számított időpontról. (6) A  (2)  bekezdés c)  pontja szerinti rendelkezést tartalmazó határozat elleni jogorvoslati határidő a  közlés és a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését követő napon kezdődik. (7) Az  (1) bekezdésben meghatározott döntést mellőzi a hatóság, ha az eljárás megindításától számított nyolc napon belül a) a kérelmet visszautasítja, b) az eljárást megszünteti, c) érdemben dönt, d) az eljárást felfüggeszti vagy a beadvány elintézését függőben tartja, vagy e) az eljárás szünetel. (8) Nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának a) ha a döntés aa) – központi hivatal kivételével – központi államigazgatási szerv, vagy ab) a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik, b) az ügy tárgya honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú építmény. (9) A függő hatályú döntés tartalmazza a (4) bekezdés szerinti időpontot, naptári dátum szerint meghatározva. (10) A  függő hatályú döntés véglegessé válásáról a  hatóság értesíti a  felügyeleti szervét, valamint akikkel a  döntést közölte, és intézkedik a (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg megfizetése, valamint a kérelmező által az eljárásért, valamint a  szakhatósági eljárásért megfizetett illeték vagy díj, továbbá az  általa előlegezett eljárási költség visszatérítése iránt. (11) A szakhatóság és a megkeresett szerv a (10) bekezdésben foglalt esetben a véglegessé válásról szóló értesítésétől számított öt napon belül intézkedik az eljárására tekintettel felmerült és a kérelmező ügyfelet terhelő illeték vagy díj, továbbá az eljárására tekintettel felmerült és a kérelmező ügyfelet terhelő eljárási költség eljáró hatóságnak történő megfizetéséről. (12) A  függő hatályú határozattal szembeni jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásban vizsgálni kell, hogy a kérelmezett jogosultság gyakorlásának feltételei – ide nem értve e § rendelkezéseit – fennállnak-e. (13) Ha az  (1)  bekezdés szerinti döntés meghozatalának nincs helye, a  hatóság az  ügyet teljes eljárásban intézi el. A  hatóság – szükség esetén – szakhatóságot keres meg, rendelkezik a  (7)  bekezdés d) és e)  pontjában meghatározottakról, a tényállás tisztázásához szükséges előre látható eljárási cselekményekről, hiánypótlásra hív fel, továbbá tájékoztatást ad a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről. 20. Hiánypótlás 44. § [A hiánypótlás] Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek a) nem felel meg, vagy b) megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a  mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. 21. A kapcsolódó eljárás 45. § [A kapcsolódó eljárás] (1) Ha a  hatóság döntése valamely más hatósági eljárásban (a  továbbiakban: kapcsolódó eljárás) meghozható döntésnek feltétele, a  hatóság tájékoztatja az  ügyfelet, hogy a  kapcsolódó eljárásban eljáró hatósághoz benyújtandó kérelmet nála is előterjesztheti. (2) Ha az  ügyfél a  tájékoztatás alapján kéri, a  hatóság a  döntését, a  nála előterjesztett kérelmet és a  birtokában lévő, a  kapcsolódó eljáráshoz szükséges bizonyítékokat továbbítja a  kapcsolódó eljárásban eljáró hatóságnak. A kapcsolódó eljárásban eljáró hatóság a döntését a hatóság útján közli az ügyféllel. (3) A hatóság az  (1) és (2) bekezdés szerint jár el akkor is, ha a kapcsolódó eljárásban eljáró hatóság döntése további kapcsolódó eljárás lefolytatásához szükséges. Ilyenkor a  hatóság az  ügyfelet valamennyi kapcsolódó eljárásról tájékoztatja. (4) Ha az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolódó eljárás iránti kérelmet anélkül nyújtja be, hogy az abban hozandó döntés feltételét képező eljárás (a  továbbiakban: megelőző eljárás) iránti kérelmét benyújtotta volna, a kérelmet a kapcsolódó eljárásban eljáró hatóság átteszi a megelőző eljárásban eljáró hatósághoz. (5) Ha jogszabály nem zárja ki, vagy az ügyfél eltérően nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a kapcsolódó eljárás iránti kérelme a megelőző eljárás lefolytatására is irányul. (6) A  megelőző eljárásban eljáró hatóság a  véglegessé vált döntését megküldi a  kapcsolódó eljárásban eljáró hatóságnak. (7) Ha a kapcsolódó eljárás iránti kérelem benyújtásának időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, e tekintetben a  kérelem (4)  bekezdés szerinti benyújtásának időpontját kell figyelembe venni azzal, hogy a  kapcsolódó eljárás a  megelőző eljárásban hozott, véglegessé vált döntésnek a  kapcsolódó eljárásban eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. 22. A kérelem visszautasítása 46. § [A kérelem visszautasítása] (1) A hatóság a kérelmet visszautasítja, ha a) az  eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e  törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz, vagy b) az  ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet a  bíróság vagy a  hatóság érdemben már elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott. (2) A hatóság a kérelmet visszautasíthatja, ha azt nem az előírt formában terjesztették elő. Ha a kérelmező a kérelmét öt napon belül az előírt formában ismételten előterjeszti, a hatóság az eljárást teljes eljárásban folytatja le, azzal, hogy a kérelmet az eredeti benyújtáskor előterjesztettnek kell tekinteni, de az ügyintézési határidőt az ismételt benyújtást követő naptól kell számítani. (3) Ha az  ügyfél a  (2)  bekezdés szerint ismételten terjeszti elő kérelmét, és a  jogszabály határidőt vagy határnapot állapít meg, a kérelem előterjesztése szempontjából a határidő és a határnap megtartottnak tekintendő. (4) Az  ismételt benyújtás a  visszautasító döntés elleni jogorvoslatról való lemondásnak, illetve visszavonásának minősül. 23. Az eljárás megszüntetése 47. § [Az eljárás megszüntetése] (1) A hatóság az eljárást megszünteti, ha a) a  kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az  eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására, b) a kérelmező ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el, és az eljárást hivatalból nem folytatja, c) az eljárás okafogyottá vált, d) az ügyfél nem tesz eleget eljárási költség előlegezési kötelezettségének, e) az  eljárás kérelemre indult, és valamennyi kérelmező ügyfél kérelmét visszavonta, illetve ahhoz az ellenérdekű ügyfelek hozzájárultak, és az eljárás hivatalból nem folytatható, f ) a  hatóság megállapítja, hogy az  ügyben más hatóság már eljárt, vagy más hatóság kijelölésére került sor, vagy g) az  ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ (a  továbbiakban: előkérdés), amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél a hatóságnak az eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget. (2) Az  (1) bekezdés f ) pontja szerinti esetben a hatóság szükség esetén a döntést visszavonja, és erről szóló döntését a korábban eljárt vagy kijelölt hatósággal is közli. 24. Az eljárás felfüggesztése és szünetelése 48. § [Az eljárás felfüggesztése] (1) A hatóság felfüggeszti az eljárást, ha a) az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik, vagy b) az ügyben külföldi szervet kell megkeresni. (2) Törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. (3) Ha a  bíróság vagy más szerv előtti eljárás megindítására az  ügyfél jogosult, erre őt a  hatóság megfelelő határidő tűzése mellett felhívja. (4) Az  (1)  bekezdés a)  pontjában és a  (2)  bekezdésben foglalt esetekben az  ügyfél (több ügyfél esetén az  ügyfelek együttes) kérelmére a hatóság érdemben dönt. (5) A hatóság az eljárás felfüggesztéséről szóló végzését a bírósággal, vagy a (2) bekezdésben meghatározott szervvel is közli azzal, hogy az eljárás befejezéséről tájékoztassa. 49. § [Az eljárás szünetelése] (1) Az  eljárás szünetel, ha azt – jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában – az  ügyfél kéri, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen kérik. (2) Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik. A megszűnés tényéről a hatóság értesíti azokat, akikkel a határozatot közölné. 25. Az ügyintézési határidő és a határidő számítása 50. § [Az ügyintézési határidő] (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. (2) Az ügyintézési határidő a) automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra, b) sommás eljárásban nyolc nap, c) teljes eljárásban hatvan nap. (3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt törvény, rövidebb határidőt jogszabály állapíthat meg. (4) Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell. (5) Az ügyintézési határidőbe nem számít be a) az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és b) – ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama. (6) Ha törvény vagy kormányrendelet valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a  hatóság, az  ügyfél és az  eljárás egyéb résztvevője azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse vagy a végzést meghozza. (7) Ha a  hatóság testületi szerv, a  hatáskörébe tartozó ügyben az  ügyintézési határidőn belül, vagy ha ez  nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen határoz. (8) Az ügyet soron kívül kell elintézni, ha a) a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja, b) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, c) a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy d) a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként szükséges. (9) Ha a határidőből kevesebb mint tizenöt nap van hátra, a további eljárási cselekményeket soron kívül kell elvégezni. 51. § [A határidő túllépése] Ha a hatóság a) határidőben nem hoz függő hatályú döntést, b) az ügyintézési határidőt túllépi – és függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye –, vagy c) az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellőzi, az eljárás lefolytatásáért illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is. 52. § [A határidő számítása] (1) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré tétel napja. (2) A  hónapokban vagy években megállapított határidő azon a  napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. (3) Az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első percében kezdődik. (4) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő – az ügyintézési határidő kivételével – a következő munkanapon jár le. (5) A  postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a  postára adás napja. A  határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be. (6) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. 26. Igazolási kérelem 53. § [Az igazolási kérelem előterjesztése] (1) Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. (2) Az  igazolási kérelemről az  a  hatóság dönt, amelynek eljárása során a  mulasztás történt. A  jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a  jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv bírálja el. (3) Az  igazolási kérelmet a  mulasztásról való tudomásszerzést vagy az  akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon, de legfeljebb negyvenöt napon belül lehet előterjeszteni. (4) A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak. (5) Az  igazolási kérelem előterjesztése és a  kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény határidejének elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. 54. § [Az igazolási kérelem elfogadásának joghatása] Ha a  hatóság az  igazolási kérelemnek helyt ad, az  elmulasztott határnapot vagy határidőt megtartottnak tekinti, ezért ha szükséges, a döntését módosítja vagy visszavonja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. 27. A szakhatóság közreműködése 55. § [A szakhatósági eljárás] (1) Törvény vagy a  szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján az  ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az  ott meghatározott szakkérdésben és határidőben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. (2) Ha e  törvény eltérően nem rendelkezik, a  szakhatóságra a  hatóságra, a  szakhatóság állásfoglalására a  döntésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezéseket csak az előzetes szakhatósági állásfoglalás esetén kell alkalmazni. (3) Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a kérelmet vissza kell utasítani. (4) A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. (5) A hatóság és a szakhatóság, valamint a szakhatóságok egymás között a kérelem teljesítésére vonatkozó feltételeket egyeztetés útján állapítják meg. 56. § [A szakhatósági állásfoglalás] (1) Ha a  szakhatóság utóbb észleli, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását a  hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének véglegessé válásáig egy ízben módosíthatja. (2) A  szakhatóság mellőzése esetén az  erről való tudomásszerzést követően egyeztet a  hatósággal, ennek eredményéhez képest adja ki állásfoglalását. A szakhatóság az állásfoglalását a hatóság felügyeleti szervével is közli. 57. § [Az előzetes szakhatósági állásfoglalás] Ha törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki, az  ügyfélnek az  eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a  szakhatóság a  szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. A  kérelemhez egy évnél nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás csatolható be, ha törvény vagy kormányrendelet más időtartamot nem állapít meg. A  hatóság a  kérelemmel benyújtott előzetes szakhatósági állásfoglalást szakhatósági állásfoglalásként használja fel. 28. Idézés 58. § [Az idézés általános szabályai] (1) Azt, akinek személyes meghallgatása az  eljárás során szükséges, a  hatóság kötelezi, hogy a  megjelölt helyen és időpontban jelenjen meg. Ha az  idézett személy kora, egészségi állapota vagy más méltányolható ok miatt a hatóság előtt nem képes megjelenni, az idézett személyt a tartózkodási helyén is meg lehet hallgatni. (2) Az idézést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy arról az idézett a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal értesüljön. (3) Az  idézésben meg kell jelölni, hogy a  hatóság az  idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. 59. § [Az idézés helye] (1) A hatóság az illetékességi területén lakóhellyel nem rendelkező személyt vagy székhellyel nem rendelkező szervezet törvényes képviselőjét akkor idézheti a székhelyére, ha a) ezt jogszabály írja elő, b) az idézés célja a tárgyaláson, egyeztetésen való részvétel, c) a megkeresés útján történő meghallgatás csorbítaná bármely ügyfél eljárási jogait, d) az idézni kívánt személy lakóhelyén nem működik olyan hatóság, amely megfelelő szakismeretek birtokában tudná elvégezni a szükséges eljárási cselekményt, vagy e) azt az idézett személy kéri. (2) A fővárosban működő hatóság a főváros egész területéről idézhet. 60. § [Az idézett személy megjelenési kötelezettsége] (1) Ha az idézett személy a) a  szabályszerű idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az  eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki, vagy utólag megfelelően nem igazolja, vagy b) az idézésre meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, eljárási bírsággal sújtható. (2) Ha az  idézett személy az  idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a  rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához az ügyésznek a hatóság vezetője által kért előzetes hozzájárulása szükséges. (3) Ha a hatóságnak tudomása van arról, hogy az elővezetni kívánt személy a Magyar Honvédség tényleges állományú vagy a  rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, az  elővezetés céljából az  állományilletékes parancsnokot keresi meg. (4) Ha az  idézett személy igazolja a  távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát, a  hatóság visszavonja az eljárási bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő végzést. (5) Ha jogi személy vagy egyéb szervezet szervezeti képviselője nem jelent meg az  idézésre, és a  képviselő nevét a  törvényes képviselő a  hatóság felhívására nem közli, a  felhívott törvényes képviselő, illetve a  jogi személy vagy egyéb szervezet eljárási bírsággal sújtható. Ebben az  esetben az  elővezetést a  felhívott törvényes képviselővel szemben is alkalmazni lehet. 29. Értesítés eljárási cselekményről 61. § [Értesítés eljárási cselekményről] (1) Ha nem szükséges az  ügyfél idézése, a  hatóság az  ügyfelet a  tanú és a  szakértő meghallgatásáról, a  szemléről és a  tárgyalásról értesíti azzal a  tájékoztatással, hogy az  eljárási cselekményen részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Az  értesítést – ha az  ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy azt az  ügyfél legalább öt nappal korábban megkapja. (2) A  szakhatóságot – ha az  a  feladat- és hatáskörét érinti – az  eljárási cselekményről legalább öt nappal korábban értesíteni kell. 30. A tényállás tisztázása 62. § [A tényállás tisztázása] (1) Ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást folytat le. (2) A  hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a  tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a hatóság által, jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték. (3) A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. (4) A  hatóság szabadon választja meg a  bizonyítás módját, és a  rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli. (5) Törvény vagy kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő alkalmazását. 31. Az ügyfél nyilatkozata 63. § [Az ügyfél nyilatkozata] Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. 64. § [Az ügyfél nyilatkozatának kiemelt szerepe] (1) Ha jogszabály nem zárja ki, az ügyfél a nyilatkozatával pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, ha annak beszerzése nem lehetséges. (2) Ha az  ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az  ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat – ide nem értve, ha vele szemben a  66.  § (2)  bekezdésében vagy (3)  bekezdés b) és c)  pontjában meghatározott ok áll fenn –, illetve ha a  kötelező adatszolgáltatás körében a  105.  § (2)  bekezdésében foglalt ok hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, eljárási bírsággal sújtható. (3) A  hatóság az  (1)  bekezdés szerinti esetben figyelmezteti az  ügyfelet jogaira, kötelességeire és a  hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyíték szolgáltatásának jogkövetkezményeire. 32. Irat 65. § [Az iratra vonatkozó szabályok] (1) A  hatóság, ha a  tényállás tisztázása során szükséges, és az  az Eüsztv. alapján nem szerezhető be – a  36.  § (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására. (2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, az  ügyfél az  iratot másolatban is benyújthatja, ha nyilatkozik arról, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik. (3) Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a hatóság felhívja az ügyfelet felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására. (4) Ha az ügyfél a nem magyar nyelven kiállított irat mellé annak magyar nyelvű hiteles fordítását is csatolja, a hatóság azt a fordítás szerinti tartalommal fogadja el. 33. Tanú 66. § [A tanúra vonatkozó általános szabályok] (1) A tanúként idézett személy – az e törvényben meghatározott kivétellel – köteles tanúvallomást tenni. (2) Tanúként nem hallgatható meg a) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, b) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól. (3) A tanú a vallomástételt megtagadhatja, ha a) bármelyik ügyfél Ptk. szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó), b) vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, c) a  sajtószabadságról és a  médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom szolgáltató (a  továbbiakban: médiatartalom-szolgáltató), vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – a  jogviszonya megszűnése után is –, és a  tanúvallomásával a  számára a  médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, vagy d) diplomáciai mentességben részesülő személy. 67. § [A tanúmeghallgatás] (1) A  meghallgatás kezdetén a  hatóság megállapítja a  tanú személyazonosságát. A  hatóság felhívja a  tanút, hogy nyilatkozzon arról, hogy az  ügyfelekkel milyen viszonyban van, és elfogult-e, egyúttal figyelmezteti jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire is. (2) A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor. (3) A meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a hatóság a tanút tárgyaláson kívül hallgatja meg. (4) A  tanú meghallgatásán nem lehet jelen az  ügyfél és az  eljárás egyéb résztvevője, ha a  tanú védett adatról tesz vallomást, vagy ha elrendelték a tanú természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését. (5) A hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen tanúvallomást. (6) Ha a  tanú meghallgatás nélkül vagy a  meghallgatását követően írásban tesz tanúvallomást, az  írásbeli tanúvallomásból ki kell tűnnie, hogy a  tanú a  vallomást a  vallomástétel akadályainak, valamint a  hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a  tanút a  hatóság az  írásbeli tanúvallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmezteti. 34. Szemle 68. § [A szemlére vonatkozó általános szabályok] (1) Ha a  tényállás tisztázására ingó, ingatlan (a  továbbiakban együtt: szemletárgy) vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a hatóság szemlét rendelhet el. (2) A  szemletárgy birtokosát és az  (1)  bekezdésben meghatározott személyt – ha az  a  szemle eredményességét nem veszélyezteti – a szemléről előzetesen értesíteni kell. (3) A szemletárgy birtokosának távolléte – ha jelenléte nem szükségszerű – nem akadálya a szemle megtartásának. (4) Ha a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését nem rendelték el, a szemlén az ügyfél jelen lehet. 69. § [A szemle lefolytatása] (1) A szemle megtartása során – az ismert tulajdonos értesítésével egyidejűleg – a szemletárgy birtokosa kötelezhető a szemletárgy felmutatására, illetve arra, hogy az ügyfelet a szemle helyszínére beengedje. (2) A szemle során a hatóság eljáró tagja jogosult különösen a) a szemlével érintett területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni, b) bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni, c) felvilágosítást kérni, illetve d) mintát venni. 70. § [Az azonnali eljárási cselekmény érdekében lefolytatott szemle] (1) A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti. (2) A  rendőrség a  rendőrségről szóló törvény végrehajtási eljárás lefolytatásában való közreműködésre vonatkozó szabályai szerint, a hatóság felkérésére – előzetes megkeresése nélkül – azonnal, a hatóság által megjelölt helyen és ideig biztosítja a közreműködést. (3) Ha a  helyszíni szemlére életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, azonnali eljárási cselekmény érdekében van szükség, illetve, ha ezt törvény más fontos okból megengedi, a helyszíni szemlét a hatóság a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja. (4) A  (3)  bekezdésben meghatározott módon történő szemle megtartásáról az  ügyészt előzetesen – a  szemle megtartásáról való hatósági döntést követően haladéktalanul – értesíteni kell, továbbá ahhoz a  rendőrség és lehetőség szerint hatósági tanú közreműködését kell kérni. 35. Szakértő 71. § [A szakértő kirendelésére vonatkozó szabályok] (1) Szakértőt kell meghallgatni vagy – legalább tizenöt napos határidő tűzésével – szakvéleményt kell kérni, ha az  ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, és az  eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel. (2) Nincs helye szakértő kirendelésének, ha ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalását kell beszerezni. (3) A szakértő kizárására a 23. § szabályait kell megfelelően alkalmazni. 72. § [A szakértői vizsgálatra vonatkozó általános szabályok] (1) Törvény elrendelheti az ügyfél szakértői vizsgálatban való közreműködését. (2) A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás jogkövetkezményeire. (3) Az  itt nem szabályozott kérdésekben a  szakértőkre az  igazságügyi szakértőkről szóló törvény rendelkezései irányadóak. 36. Tolmács 73. § [A tolmács] (1) Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni. (2) Az ügyben eljáró hatóság el nem járó tagja, valamint – ha az a tényállás tisztázáshoz elengedhetetlen – az ellenőrzés helyszínén tartózkodó, idegen nyelvet beszélő személy tolmácsként igénybe vehető. (3) A tolmácsra egyebekben a szakértőre vonatkozó rendelkezések irányadóak. 37. Tárgyalás 74. § [A tárgyalás] (1) A hatóság tárgyalást tart, ha a) a  tényállás tisztázásához szükség van a  felek együttes meghallgatására, az  ellenérdekű ügyféllel szemben, kérelemre indított eljárásban (a továbbiakban: jogvitás eljárás), b) az ügy természete lehetővé teszi, ellenérdekű ügyfelek részvételével zajló eljárásban, vagy c) a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására. (2) A hatóság helyszíni szemle keretében is lefolytathatja a tárgyalást, ha annak feltételei biztosítottak. (3) Az ügyfél bizonyítási indítványt tehet és kérdést intézhet a meghallgatott személyhez. (4) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasítja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasíthatja és eljárási bírsággal sújthatja. 38. Egyezségi kísérlet 75. § [Az egyezségi kísérlet] Ha a hatóság tárgyalást tart, a tárgyaláson megkísérli az ellenérdekű ügyfelek között egyezség létrehozását. 39. A bizonyítékok ismertetése az ügyféllel 76. § [A bizonyítékok ismertetése az ügyféllel] Ha a hatóság az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, melynek során a hatóság nem biztosította, hogy az ügyfél minden bizonyítékot megismerjen, annak befejezését követően értesíti az  ügyfelet, hogy – az  iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével – megismerhesse a  bizonyítékokat, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő. 40. Az eljárás akadályozásának következményei 77. § [Az eljárás akadályozásának következményei] (1) Azt, aki a  kötelezettségét önhibájából megszegi, a  hatóság az  okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja. (2) Az  eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege – ha törvény másként nem rendelkezik – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint. (3) Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi a) a jogellenes magatartás súlyát, b) – ha az erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak – az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá c) az  eljárási bírságnak ugyanabban az  eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az  előző bírságolások számát és mértékét. 41. Az eljárási cselekmények rögzítése 78. § [Az eljárási cselekmények rögzítése] (1) A szóbeli kérelemről – ha azt nyomban nem teljesítik –, valamint a tényállás tisztázása érdekében lefolytatott eljárási cselekményről az ügyfél vagy az eljárás más résztvevője részvétele esetén jegyzőkönyvet, más esetben feljegyzést kell készíteni. (2) A feljegyzés tartalmazza készítésének helyét és idejét, az eljárási cselekményen részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a  cselekmény lefolytatása során a  tényállás tisztázásával összefüggő ténymegállapításokat. A jegyzőkönyv ezen túlmenően tartalmazza a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést. (3) A  feljegyzést annak készítője, a  jegyzőkönyvet – annak minden oldalán – az  eljárási cselekményen részt vevő személyek aláírják. (4) A  hatóság egyes …