173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelete a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről.

173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelete a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről. A Kormány a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. állandó tárolóhely: a pirotechnikai raktárépület és a pirotechnikai raktárhelyiség, 2. átmeneti tárolóhely: a pirotechnikus által kialakított, e rendeletben meghatározott tárolási engedély nélküli tárolóhely, 3. biztonsági távolság: a gyártó által meghatározott távolság, amelyen belül pirotechnikai termék felhasználása, megsemmisítése során személyek nem tartózkodhatnak, 4. EK megfelelőségi nyilatkozat: a gyártónak vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének arra vonatkozó írásbeli nyilatkozata, hogy a pirotechnikai termék megfelel az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek, és a forgalomba hozatali feltételeknek, 5. forgalmazó: a forgalmazási folyamatban részt vevő vállalkozás, amely üzleti tevékenysége körében bocsát rendelkezésre pirotechnikai terméket a piacon, 6. forgalomba hozatal: az Európai Gazdasági Térség piacán való forgalmazás, illetve felhasználás céljából a pirotechnikai termék – ellenszolgáltatás ellenében vagy anélkül történő – első átengedése, 7. forgalomból való kivonás: minden olyan intézkedés, amelynek célja a pirotechnikai termék forgalmazásának megakadályozása, 8. gyártó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely pirotechnikai terméket tervez vagy gyárt, illetve terveztet és gyártat annak saját név vagy védjegy alatt történő forgalomba hozatala céljából, 9. harmonizált szabvány: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 9. pontjában ekként meghatározott fogalom, amelynek hivatkozását az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik, 10. honosított harmonizált szabvány: a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában ekként meghatározott fogalom, 11. ideiglenes tárolóhely: a pirotechnikai termék év végi forgalmazásához kapcsolódó, maximum 2 hónap időtartamra engedélyezhető tárolóhely, 12. importőr: az Európai Gazdasági Térségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely üzleti tevékenysége körében egy, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes államból származó pirotechnikai terméket az Európai Gazdasági Térség piacán első alkalommal hozzáférhetővé tesz, 13. járművekhez használt pirotechnikai termék: a járművekben található biztonsági berendezések alkatrésze, amely ezek vagy más berendezések aktiválásához használatos pirotechnikai anyagokat tartalmaz, 14. késleltetési időtartam: az indítás pillanatától az elsődleges pirotechnikai hatás (kilövésindítás vagy effektus) létrejöttéig eltelt időtartam, 15. kézi tárolóhely: a felhasználási, illetve a forgalmazási tevékenységhez kapcsolódó tárolóhely, 16. kifúvófal, kifúvófödém: az állandó tárolóhely olyan határoló fala, födéme, amely az esetlegesen bekövetkező robbanásnak vagy heves égésnek már a kezdeti nyomására felszakad és kifúvódik, ezáltal az építmény más szerkezetei mentesülnek a súlyos romboló hatástól, 17. kifúvófelület: az állandó tárolóhely határoló felületeinek azon szerkezeti egysége, amely a helyiségben esetlegesen bekövetkező robbanásnak vagy heves égésnek már a kezdeti nyomására felszakad és kifúvódik, 3 kN/m2-nél kisebb robbanási túlnyomás hatására megnyílik, és kiviteli formája a kifúvófal és a kifúvófödém, 18. műveleti utasítás: a pirotechnikai tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkező vállalkozás által készített, műveleti előírásokat tartalmazó belső szabályozás, amely a végrehajtandó munkafolyamatokat és azok felelőseit határozza meg, 19. nagyforgalmú épület: amelynek bejáratonként összesített személyforgalma bármely időszakban 10 perc alatt meghaladja a 300 főt, 20. nettó hatóanyag-tartalom: egy önálló pirotechnikai termék pirotechnikai összetevőinek (robbanóanyag és pirotechnikai elegy) együttes tömege, 21. pirotechnikai termék megsemmisítése: a pirotechnikai termék rendeltetésszerű felhasználásra véglegesen alkalmatlanná tétele oly módon, hogy az a művelet következtében környezetre veszélytelen állapotba kerül, 22. pirotechnikai tevékenység: a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 18/A. § (1) bekezdésében ekként meghatározott fogalom, 23. színpadi pirotechnikai termék: a beltéri vagy kültéri színpadi használatra tervezett pirotechnikai termék, ideértve a filmek és televíziós műsorok gyártását vagy ezekhez hasonló felhasználást is, 24. tárolási norma: egy vagy többféle pirotechnikai termék nettó hatóanyag-tartalmának legnagyobb összmennyisége TNT-egyenértékre vonatkoztatva, amely a robbanóanyag tárolóhelyen, pirotechnikai raktárépületben, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségben egyidejűleg jelen lehet, 25. telepítési távolság: bármilyen típusú pirotechnikai tárolóhely létesítése, telepítése során a környezetükben lévő védendő létesítmények, műtárgyak között megtartandó legkisebb távolság, 26. tömegtartózkodásra szolgáló épület: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van, 27. tömegtartózkodásra szolgáló helyiség, tér: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadó képességű helyiség, tér, 28. tűzijáték: szórakoztató célra szánt pirotechnikai termék, 29. tűzvédelmi dokumentáció: az épület, létesítmény megközelíthetőségére, oltóvízellátására, tűzveszélyességi osztályba sorolására, tűzállósági fokozatára, az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereire, a tűzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására, épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint a tűzjelzésre és oltásra vonatkozó terv, 30. vállalkozás: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég és a gazdasági társaság; e cím vállalkozás tagjára, tulajdonosára, illetve vezető tisztségviselőjére vonatkozó rendelkezéseit az egyéni vállalkozóra, illetve az egyéni cégre is alkalmazni kell, 31. védőterület: az a terület, amelyen belül a pirotechnikai termék rendeltetésszerű működése balesetet, sérülést vagy kárt okozhat, 32. védőtávolság: az a minimális távolság, amelyet a pirotechnikai raktárépület telepítésekor, a létesítmény és a környezetében lévő más, védendő létesítmények között, azok irányaiban tartani kell. 2. § Pirotechnikai terméknek minősül a) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete szerinti veszélyes áruk 1. osztályába tartozó UN 0039, 0066, 0092, 0093, 0101, 0103, 0121, 0131, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0299, 0313, 0314, 0315, 0316, 0317, 0323, 0325, 0333, 0334, 0335, 0336, 0337, 0349, 0353, 0368, 0373, 0403, 0404, 0418, 0419, 0420, 0421, 0428, 0429, 0430, 0431, 0432, 0454, 0487, 0492, 0493, 0503 számú termék, vagy b) bármely olyan, robbanóanyagot, illetve pirotechnikai elegyet tartalmazó termék, amely önfenntartó exoterm kémiai reakción keresztül, szabályozott módon, előre meghatározott speciális (fény-, füst-, gáz-, hang-, hő-, köd-, láng- vagy szikra-) hatást, illetve ezeknek a hatásoknak a kombinációját fejti ki. 2. A pirotechnikai termékek osztályba sorolása 3. § (1) A pirotechnikai terméket a rá vonatkozó alapvető biztonsági követelmények figyelembevételével az a vállalkozás, amely saját név vagy védjegy alatt történő forgalomba hozatal céljából pirotechnikai terméket tervez, gyárt, illetve terveztet és gyártat (a továbbiakban: gyártó) a pirotechnikai termék kockázati szintje, valamint felhasználási módja (nettó hatóanyag-tartalom, biztonsági távolság, zajszint) alapján – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint – osztályokba sorolja. (2) A filmek és televíziós műsorok gyártását, vagy ezekhez hasonló felhasználást is ideértve, a beltéri vagy kültéri színpadi használatra tervezett azon pirotechnikai terméket (a továbbiakban: színpadi pirotechnikai termék), a) amely alacsony kockázattal jár, a T1. pirotechnikai osztályba, b) amelyet kizárólag pirotechnikus szakképesítéssel rendelkező személy (a továbbiakban: pirotechnikus) által használható és kezelhető, a T2. pirotechnikai osztályba kell sorolni. (3) A színpadi pirotechnikai termék kivételével a szórakoztató célra szánt azon pirotechnikai terméket (a továbbiakban: tűzijáték termék), a) amely nagyon alacsony kockázattal és elhanyagolható zajszinttel jár, és amelyet – beleértve az emberi tartózkodás céljára szolgáló épületek belsejét is – behatárolt területen való használatra szántak, az 1. pirotechnikai osztályba, b) amely alacsony kockázattal és alacsony zajszinttel jár, és a szabadban lévő behatárolt területen való használatra szántak, a 2. pirotechnikai osztályba, c) amely közepes kockázattal jár, a szabadban lévő nagy nyílt területen való használatra szántak, és amely zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre, a 3. pirotechnikai osztályba, d) amely nagy kockázattal jár, kizárólag pirotechnikus által használható és kezelhető, és amely zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre, a 4. pirotechnikai osztályba kell sorolni. (4) Az 1. pirotechnikai osztály nem foglalja magában az olyan lőpor vagy fémpor tartalmú durranótöltettel ellátott, gyújtószállal vagy dörzsfejjel, és késleltetővel szerelt, nem fémköpenyes pirotechnikai terméket, illetve annak telepet alkotó változatát, amely az esetleges fényhatás mellett elsődlegesen hanghatást kelt (a továbbiakban: petárda), a villanós petárdát, illetve annak telepet alkotó változatát, valamint azokat a durranó borsókat, amelyek 2,5 mg-nál több ezüstfulminátot tartalmaznak. (5) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott pirotechnikai termékek körébe nem tartozó, gyártói termék-megfelelőségi műbizonylattal rendelkező azon pirotechnikai terméket (a továbbiakban: egyéb pirotechnikai termék), a) amely alacsony kockázattal jár, a P1. pirotechnikai osztályba, b) amely kizárólag a gyártó által meghatározott szakképesítéssel rendelkező személy által használható és kezelhető, a P2. pirotechnikai osztályba kell sorolni. 4. § A pirotechnikai termékre vonatkozó harmonizált szabványsorozat szerinti osztályozás kategóriája megfelel a 3. § szerinti pirotechnikai osztálynak. 5. § (1) Tilos „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabad téren ezeknek 50 m-es környezetében és repülőtéren az oda nem rendszeresített pirotechnikai termék felhasználása. (2) Az 1., 2., a T1, a P1, valamint a mezőgazdasági és az erdőgazdasági felhasználás céljára előállított P2. pirotechnikai osztályba tartozó termék kivételével tilos pirotechnikai terméket védett természeti területen felhasználni. Tűzgyújtási tilalom esetében védett természeti területen az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék felhasználása is tilos. Védett természeti területre nem érhet be a felhasznált pirotechnikai termékek védőterülete sem. (3) Polgári célú pirotechnikai termékek gyártására az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet (a továbbiakban: ÁRBSZ) gyártásra vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni. 3. A talált és a zárolt pirotechnikai termékekre vonatkozó szabályok 6. § (1) A talált pirotechnikai terméket haladéktalanul be kell jelenteni a rendőrségnek, kivéve a magánszemély által birtokolható pirotechnikai terméket, ha a birtoklás – e rendelet szerinti – feltételei rá nézve fennállnak. (2) A pirotechnikai tevékenységre irányuló hatósági engedély (a továbbiakban: engedély) iránti kérelmet benyújtó vállalkozás (a továbbiakban: engedélyes) a pirotechnikai termék elvesztését haladéktalanul bejelenti a pirotechnikai tevékenység helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnál. (3) A rendőrség a talált, valamint a zárolt pirotechnikai termék megsemmisítéséről gondoskodik, ha a) a termék hibás, vagy felhasználhatóságának időtartama eltelt, b) a jogosult annak elszállításáról, értékesítéséről vagy megsemmisítéséről a rendőrségi tárolás megkezdését, illetve a helyszínen történő zárolás elrendelését követő egy éven belül nem gondoskodott. (4) A zárolás, és az ahhoz kapcsolódó megsemmisítés költségeit az érintett, valamint az örökös vagy a jogutód téríti meg. 4. A pirotechnikai termékre vonatkozó alapvető biztonsági követelmények 7. § A gyártó vagy az importőr köteles biztosítani, hogy a pirotechnikai termék megfelel a rá vonatkozó alapvető biztonsági követelményeknek. 8. § (1) Az e rendeletben meghatározott hatóság engedélyével rendelkező gyártó, a pirotechnikai termék megfelelőségértékelési tanúsítására bejelentett szervezet (a továbbiakban: bejelentett szervezet) felé közli a teljesítményi jellemzőket, a lehető legnagyobb biztonság és megbízhatóság elérése érdekében. (2) A pirotechnikai terméket úgy kell megtervezni és előállítani, hogy a megfelelő eljárás alkalmazásával biztonságosan kezelt hulladékként a lehető legkisebb hatást gyakorolja a környezetre. (3) Rendeltetésszerű használat esetében a pirotechnikai terméknek a használati és kezelési útmutatóban foglaltak szerint kell működnie, amit a gyártó valósághű körülmények között vizsgál. Ha ez laboratóriumban nem lehetséges, a vizsgálatot olyan körülmények között kell végrehajtani, amelyek között a pirotechnikai terméket használni fogják. (4) A (3) bekezdés alkalmazása során a következő információkat és tulajdonságokat kell figyelembe venni vagy megvizsgálni: a) kialakítás, szerkezet és jellemző tulajdonságok, beleértve a részletes kémiai összetételt és a méreteket, b) a pirotechnikai termék fizikai és kémiai stabilitását a szokásos és előrelátható környezeti feltételek mellett, c) szokásos, előrelátható körülmények közötti kezelésre és szállításra való érzékenységet, d) az összetevők összeférhetősége kémiai stabilitását, e) a pirotechnikai termék nedvességgel szembeni ellenálló képességét, ha párás vagy nedves körülmények közötti felhasználásra szánják, és biztonságára vagy megbízhatóságára a nedvesség kedvezőtlen hatást gyakorolhat, f) alacsony vagy magas hőmérséklettel szembeni ellenálló képességet, ha a pirotechnikai terméket ilyen hőmérsékleti körülmények közötti tárolásra és felhasználásra szánják, és biztonságára vagy megbízhatóságára a pirotechnikai termék egészének vagy egy összetevőjének hűtése vagy hevítése kedvezőtlen hatást gyakorolhat, g) a korai vagy nem szándékolt gyújtás vagy gyulladás megelőzésére vonatkozó biztonsági jellemzőket, h) megfelelő utasítások és – ha szükséges – jelölések meglétét a biztonságos kezelésre, tárolásra, felhasználásra és megsemmisítésre vonatkozóan, i) a pirotechnikai termék, annak csomagolása vagy más összetevője minőségromlással szembeni ellenálló képességét szokásos, előrelátható körülmények között történő tárolás során, j) a pirotechnikai termék biztonságos működéséhez szükséges eszközök és kellékek meghatározását, és a használati és kezelési útmutatót. (5) A szállítás és a szokásos körülmények közötti tárolás során a pirotechnikai termék összetétele nem változhat meg, kivéve, ha a gyártó a használati és kezelési útmutatóban másként nem rendelkezett. 9. § A pirotechnikai termék nem tartalmazhat – a fekete lőpor és a villanóelegy kivételével – polgári felhasználású robbanóanyagot és katonai robbanószert. 10. § (1) A gyújtószerkezetnek megbízhatóan kell indulnia, és szokásos, előrelátható körülmények között használva megfelelő gyújtási képességgel kell rendelkeznie. (2) A gyújtószerkezetet olyan védelemmel kell ellátni, amely szokásos, előrelátható körülmények között történő tárolás és használat során óvja azt az elektrosztatikus kisüléstől. Az elektromos gyújtószerkezetet olyan védelemmel kell ellátni, amely szokásos, előrelátható körülmények között történő tárolás és használat során óvja azt az elektromágneses terekkel szemben. (3) A gyújtószerkezet burkolatának megfelelő mechanikai szilárdságúnak kell lennie, és a robbanótöltetet megfelelően védenie kell a szokásos, előrelátható mechanikai behatásoktól. (4) A pirotechnikai termékhez mellékelni kell a) a gyújtószerkezet égési idejének paramétereit, és b) az elektromos izzógyújtó elektromos jellemzőit is. (5) Az elektromos izzógyújtó vezetékeinek a tervezett felhasználást figyelembe véve megfelelően szigeteltnek és megfelelő mechanikai szilárdságúnak kell lenniük, beleértve a gyújtószerkezethez vezető összekötő szilárdságát is. (6) A gyújtás módszerének tisztán láthatónak kell lennie, vagy szerepelnie kell a címkén, illetve a használati és kezelési útmutatóban. 11. § (1) A tűzijáték termékre vonatkozó biztonsági távolság a) az 1. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék esetében legalább 1 m, b) a 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék esetében legalább 8 m, c) a 3. és 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék esetében legalább 15 m. (2) A tűzijáték termék maximális zajszintje a biztonsági távolságnál nem haladhatja meg a 120 dBA-t, vagy egy ennek megfelelő más módszerrel mért zajszintet. (3) A tűzijáték termék kizárólag olyan anyagokból készülhet, amelynek visszamaradó anyagai az egészségre, a tulajdonra és a környezetre nézve a lehető legkisebb kockázatot jelentik. (4) Az 1–3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket külön védőcsomagolással, csomagolással vagy a termék megfelelő kialakításával védeni kell a nem szándékolt gyújtás ellen. A 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket a nem szándékolt gyújtás ellen a gyártó által meghatározott módszerekkel kell védeni. (5) A tűzijáték termék a felhasználás során nem mozdulhat el kiszámíthatatlan vagy előre nem látható módon. 12. § (1) Az egyéb pirotechnikai terméket oly módon kell megtervezni, hogy a) rendeltetésszerű használat esetében az egészségre, a testi épségre, a tulajdonra és a környezetre, valamint b) nem szándékolt gyújtás esetében a visszamaradó anyag az egészségre, a tulajdonra és a környezetre a lehető legkisebb kockázatot jelentse. (2) Az egyéb pirotechnikai terméknek a gyártó által feltüntetett felhasználhatósági időpontig rendeltetésszerűen működnie kell. 13. § (1) Azt a pirotechnikai terméket, amely megfelel a rá vonatkozó honosított harmonizált szabványoknak, úgy kell tekinteni, hogy megfelel az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek. (2) A Magyar Szabványügyi Testület az (1) bekezdésben meghatározott honosított harmonizált szabványok jegyzékét hivatalos lapjában közzéteszi. 5. A pirotechnikai termékek csomagolására és címkézésére vonatkozó előírások 14. § (1) A pirotechnikai terméket a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályokban és az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kell csomagolni és jelölni. (2) A legkisebb kereskedelmi egységcsomag megbontása esetén az egyenként forgalmazott pirotechnikai termékekhez használati és kezelési útmutatót kell mellékelni. A használati és kezelési útmutató kötelező elemként tartalmazza az alábbiakat: a) a pirotechnikai termék más tűzveszélyes anyaggal egy helyiségben nem tárolható, b) el nem zárt pirotechnikai termék nem hagyható felügyelet nélkül, c) lakásban a pirotechnikai terméket a birtoklásra nem jogosult személyektől elzártan kell tartani, d) tetőtérben, alagsorban vagy pincében pirotechnikai termék nem tárolható, e) a pirotechnikai termék károsodástól, csapadéktól, napfénytől, sugárzó hőtől, tűztől és akaratlan gyújtástól védve tárolható, f) elnedvesedett és utána kiszáradt, vagy sérült burkolatú pirotechnikai terméket, valamint olyan pirotechnikai terméket, amelyen szagképződés, esetleg melegedés észlelhető, a többi pirotechnikai terméktől térben azonnal el kell különíteni, az ilyen termék nem használható fel, g) a pirotechnikai termék eredeti szerelési formája nem bontható meg, a pirotechnikai termék nem szerelhető szét, h) a közvetlen, kézi gyújtással szerelt termék csak a gyújtóhelyet borító védősapkával mozgatható, és az akaratlan gyújtástól védve szállítható, i) egy lakóegységen belül csak egy magánszemély tárolhat pirotechnikai terméket. (3) A járművekhez használt pirotechnikai termék kivételével a belföldi forgalmazásra szánt pirotechnikai terméket vagy – ha azon nincs elegendő hely – a termék legkisebb egységcsomagját magyar nyelvű, illetve a felhasználó által kért nyelven közérthető és jól olvasható címkével kell a terméktől elválaszthatatlan módon ellátni. (4) A (3) bekezdés szerinti címke tartalmazza: a) a gyártó nevét és címét, ha a gyártó az Európai Unióban vagy valamely EGT-államban nem letelepedett, akkor a gyártó neve mellett az importőr nevét és címét, b) a pirotechnikai termék nevét, típusát, pirotechnikai osztályát és a tanúsítási regisztrációs számát, c) a nettó hatóanyag-tartalmát, d) a 3. és 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékek esetében a gyártás évét, e) a pirotechnikai termék felhasználásához szükséges – e rendelet szerinti – alsó korhatárt, f) az 1–3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék és a T1. és a P1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termék esetében közérthető, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót, baleset- és egészségvédelmi figyelmeztetést, valamint – szükség szerint – a minimális biztonsági távolságot, g) az 1. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék és a T1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termék esetében – szükség szerint – a „Kizárólag szabadtéri használatra!” feliratot, h) a 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék esetében a „Kizárólag szabadtéri használatra!” feliratot, i) a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék, valamint a T2. és a P2. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termék esetében a „Kizárólag szaktudással rendelkező személy általi használatra!” feliratot, és a minimális biztonsági távolságot, j) hogy tűzgyújtási tilalom esetében védett természeti területen felhasználása tilos, k) a 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék esetében a termék magánszemély általi engedélyhez nem kötött felhasználhatóság időtartamát. (5) A (4) bekezdés h)–j) pontja szerinti feliratok esetében a kisbetűs jelek betűmagassága legalább 1,5 mm. (6) A nem belföldi forgalmazásra szánt pirotechnikai terméknek vagy – bontatlan gyűjtőcsomagolás esetében – a gyűjtőcsomagolásnak a (4) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott adatokat, illetve a pirotechnikai termék fajtájától függően a kalibert (átmérőt) tartalmazó felirattal kell rendelkeznie. (7) A gyártó köteles a pirotechnikai terméket jól látható és olvasható kitörölhetetlen címkével ellátni az értékesítés helye szerinti ország hivatalos nyelvén, amelyben a terméket a fogyasztó számára értékesítik. 15. § (1) A belföldi forgalmazásra szánt, a járművekhez használt pirotechnikai terméket vagy – ha azon nincs elegendő hely – a termék csomagolását közérthető és jól olvasható címkével kell a terméktől elválaszthatatlan módon ellátni. (2) Az (1) bekezdés szerinti címke tartalmazza: a) a gyártó – és ha a gyártó az Európai Unióban vagy valamely EGT-államban nem letelepedett, akkor a gyártó mellett az importőr – nevét, címét, b) a pirotechnikai termék nevét, típusát, pirotechnikai osztályát, gyártmánya kódját, c) a termékkel kapcsolatos biztonsági előírásokat, d) a közérthető, baleset- és egészségvédelmi figyelmeztetést. (3) A járművekhez használt pirotechnikai termék forgalmazása esetén az e terméket foglalkozásszerűen felhasználó személyek rendelkezésére kell bocsátani az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikkében foglaltaknak megfelelően összeállított, a foglalkozásszerű felhasználó által megjelölt nyelvű biztonsági adatlapot (a továbbiakban: biztonsági adatlap). A biztonsági adatlapot nyomtatott vagy elektronikus formában is át lehet adni, amennyiben a címzett rendelkezik a hozzáféréshez szükséges eszközökkel. II. FEJEZET A PIROTECHNIKAI TÁROLÓHELYEK TELEPÍTÉSÉVEL ÉS TŰZVÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK 6. A pirotechnikai termékek tárolására alkalmas helyek 16. § (1) Pirotechnikai termék tárolható a) robbanóanyag állandó raktározására alkalmas helyen (raktárépület, raktárhelyiség), ha ott ADR szerinti együvé rakási tilalom alá eső robbanóanyagot nem tárolnak, és a hely robbanóanyagtól mentesítése megfelelően megtörtént (a továbbiakban: robbanóanyag tárolóhely), b) önálló, pirotechnikai termék tárolására szolgáló létesítményben (a továbbiakban: pirotechnikai raktárépület), valamint egy épületen belül elkülönített, pirotechnikai termékek tárolására szolgáló helyiségben (a továbbiakban: pirotechnikai raktárhelyiség), c) ideiglenes tárolóhelyen, ahol az egy időben tárolt pirotechnikai termékek összes nettó hatóanyag-tartalma nem haladja meg a 600 kg-ot, d) kézi tárolóhelyen, ahol az egy időben tárolt pirotechnikai termékek összes nettó hatóanyag-tartalma nem haladja meg a 200 kg-ot, vagy e) átmeneti tárolóhelyen, ahol az egy időben tárolt pirotechnikai termékek összes nettó hatóanyag-tartalma nem haladja meg a 20 kg-ot. (2) Az (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti tárolóhely fűtése csak zárt rendszerű lehet, ahol az energiahordozó hőmérséklete legfeljebb 60 °C lehet. (3) A pirotechnikai tárolóhely őrzésére vonatkozó előírásokat a tárolási engedély tartalmazza. 17. § (1) Pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyiség lakóépületben, illetve – a föld vagy felszín alatti pirotechnikai raktárépület kivételével – pincében, alagsorban nem alakítható ki. (2) Védett természeti területen pirotechnikai tárolóhely nem létesíthető. 7. A pirotechnikai raktárépületre és a pirotechnikai raktárhelyiségre vonatkozó speciális rendelkezések 18. § A pirotechnikai raktárépületet, illetve a pirotechnikai raktárhelyiséget úgy kell kialakítani, hogy légterében a robbanóanyag, a pirotechnikai elegy, illetve az „A”, „B” tűzveszélyességi osztályú anyag üzemzavar vagy előrelátható meghibásodás esetében is legfeljebb veszélytelen módon lehet jelen, vagy a pirotechnikai raktárépületnek, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségnek meg kell felelnie a 19–21. §-ban előírtaknak. 19. § (1) A pirotechnikai raktárépületet, illetve a pirotechnikai raktárhelyiséget egyszintesre kell alakítani. (2) Az esetleges robbanás vagy heves égés okozta túlnyomás – még a kialakulása kezdetén történő – levezetése érdekében a pirotechnikai raktárépületet, illetve a pirotechnikai raktárhelyiséget a robbanási túlnyomás hatására felszakadó kifúvófelülettel (oldalfallal vagy tetővel) és az ÁRBSZ előírásainak megfelelő védősánccal vagy védőfallal kell létesíteni. Ha a pirotechnikai raktárépületre, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségre meghatározott tárolási norma nem haladja meg a 600 kg-ot, illetve kizárólag az ADR szerinti 1.4 G és 1.4 S osztályozási kódú termékek tárolása engedélyezett, elegendő hasadó-nyíló felületet létesíteni, és a védősánc vagy védőfal létesítése elhagyható. (3) Az állandó tárlóhelyeket önálló tűzszakaszként kell kialakítani. a) Az állandó tárlóhelyek helyiségeinek legalább egyik oldalát kifúvófallal kell ellátni, amelynek 3 kN/m2-nél kisebb robbanási túlnyomás hatására fel kell szakadnia. A kifúvófalat a helyiség azon szabadba néző oldalán kell kialakítani, amelyik a várható robbanás centrumához közelebb esik. A kifúvás irányát úgy kell megválasztani, hogy a robbanás a környezetben levő védendő építményeket ne veszélyeztesse. b) A tartószerkezetek fokozottabb védelme céljából – a robbanási túlnyomás levezetésére kifúvófödém építhető, ha a helyiségben levő anyag robbanása esetén annak repeszhatásával nem kell számolni. c) A kifúvófal létesítésének követelményei a következők: ca) kifúvófalat nem szabad használni födém alátámasztására vagy bármilyen egyéb teherhordó célra, cb) a kifúvófalat úgy kell elhelyezni, hogy működésekor a robbanási túlnyomás ne veszélyeztesse a környezetet, cc) a kifúvófalra semmiféle technológiai, épületgépészeti, villamos szerelvényt, csővezetéket nem szabad felerősíteni, cd) a kifúvófal – az üvegfelületek kivételével – nem tartalmazhat 1000 kg/m3-nél nagyobb sűrűségű, robbanás esetében kiszakadó elemet, ce) a kifúvófal legfeljebb közepesen éghető lehet. d) A kifúvófödém létesítésének követelményei a következők: da) kifúvófödém alkalmazható az ÁRBSZ szerinti „RV-besorolású” helyiségeknél abban az esetben, ha a robbanásnál repeszhatással nem kell számolni, db) a kifúvófödém fajlagos tömege legfeljebb 120 kg/m2 lehet, dc) a kifúvófödémet csak a meteorológiai terhekre szabad méretezni, dd) világítótesteket vagy egyéb szerelvényeket csak a kifúvófödém gerendáira szabad szerelni, de) a kifúvófödém legalább C tűzvédelmi osztályú legyen. e) A tárolóhelyek tartó- és szakipari szerkezeteire vonatkozó tűzállósági követelményeket az 5. melléklet tartalmazza. (4) A pirotechnikai raktárépületnek, illetve a pirotechnikai raktárhelyiség építményének a kifúvási oldalán – védőtávolságon belül – tilos az átmenő forgalom számára utakat, iparvágányt vagy keskeny nyomközű iparvágányt kiépíteni. 20. § (1) A pirotechnikai raktárépület, illetve a pirotechnikai raktárhelyiség szellőzőnyílásait és csatornakifolyóit – a madarak vagy a rágcsáló állatok behatolása ellen – 10×10 mm lyukméretű rácsokkal vagy huzalszövetekkel le kell zárni. (2) A pirotechnikai raktárépületet, illetve a pirotechnikai raktárhelyiséget illetéktelen személyek és erdei nagyvadak külső behatolásától védeni kell, és e célból a területet kerítéssel kell körülhatárolni. 21. § (1) A pirotechnikai raktárépület hő-, illetve hűtőközpontját külön helyiségben kell elhelyezni. (2) A pirotechnikai raktárépületben, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségben csak kis- és törpefeszültségű erős-, illetve gyengeáramú villamos berendezések létesíthetők. (3) A villamos vezetékeket, berendezéseket és készülékeket úgy kell elhelyezni, hogy mechanikai, kémiai vagy egyéb károsító hatásnak ne legyenek kitéve, illetve, ha ez elkerülhetetlen, akkor megfelelő járulékos védelemről kell gondoskodni. (4) A villamos berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy ellenőrzésük, karbantartásuk, javításuk, tisztításuk könnyen és biztonságosan elvégezhető legyen. (5) A pirotechnikai raktárépületben, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségben lévő villamos berendezéseken érintésvédelmet kell alkalmazni. (6) A pirotechnikai raktárépületen, illetve a pirotechnikai raktárhelyiség építményén – a föld- vagy felszín alatti raktár kivételével – villámvédelmi berendezést kell létesíteni. (7) A pirotechnikai raktárépületben, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségben olyan elektromos berendezéseket lehet csak használni, amelyek rendellenes működés esetében sem okozhatnak tüzet. (8) A pirotechnikai raktárépületre, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségre tárolási normát kell megállapítani. A tárolási normát az 1. mellékletben foglaltak alapján kell meghatározni. (9) A villámvédelmi, elektrosztatikus feltöltődés elleni, érintésvédelemi berendezések megfelelőségét, illetve a villamos berendezések tűzvédelmi megfelelőségét négyévente felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálatot dokumentálni kell. (10) A tárolóhely padozatának szikra- és hézagmentes kivitelűnek kell lennie. 8. Az ideiglenes, a kézi és az átmeneti tárolóhelyek épületeire vonatkozó speciális rendelkezések 22. § (1) Az ideiglenes, a kézi és az átmeneti tárolóhely (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: tárolóhely) legfeljebb kétszintes épületben alakítható ki. Nem alakítható ki tárolóhely nagy forgalmú vagy tömegtartózkodásra alkalmas épületben. (2) A tárolóhely ajtaja menekülési útvonalra nem nyílhat. A tárolóhely felett huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség nem alakítható ki. (3) A tárolóhelyet minden más helyiségtől az 5. mellékletben meghatározott tűzgátló épületszerkezetekkel kell elválasztani. (4) A tárolóhely nyílászáróinak közvetlenül a szabadba kell nyílniuk, vagy más helyiségekhez tűzgátló előtéren keresztül kell kapcsolódniuk. (5) A közvetlenül a szabadtérbe nyíló ajtónak A1 tűzvédelmi osztályba tartozónak, a tárolóhely épületen belüli nyílászárójának pedig legalább A1 EI 60 tűzállósági határértékűnek kell lennie. 23. § (1) Az ideiglenes és a kézi tárolóhelyet a 19. § (3) bekezdés szerinti kifúvófallal vagy kifúvófödémmel kell kialakítani. (2) A tárolóhely padozatának szikra-, és hézagmentes kivitelűnek kell lennie. (3) A tárolóhely villamos berendezéseit úgy kell kialakítani, hogy a tárolt termékre és a környezetére gyújtási veszélyt ne jelentsen. Erősáramú berendezést lehetőleg a tárolóhelyen kívül kell létesíteni. A tárolóhelyen belül kizárólag robbanást nem okozó villamos berendezés létesíthető. 9. A konténerre vonatkozó speciális rendelkezések 24. § (1) Konténer akkor használható ideiglenes, kézi vagy átmeneti tárolóhelyként, ha megfelel a benne tárolt fajtájú és mennyiségű pirotechnikai termék szállítására használható konténerre vonatkozó, az ADR-ben meghatározott követelményeknek. Ideiglenes és kézi tárolóhely esetében a konténer csak zárt halmozható nagykonténer lehet. (2) A konténer környezetében – annak szállítása kivételével – 16 m-es telepítési távolságot kell tartani épülettől, fő közlekedési úttól, vasúti vágánytól, és más, pirotechnikai termék tárolására szolgáló konténertől. Az év végi forgalmazás kivételével a hatóság egyedi mérlegelése alapján kisebb távolság is elfogadható, ha a konténer az ÁRBSZ előírásainak megfelelő védősánccal vagy védőfallal rendelkezik. (3) A konténer tűzoltó gépjárművel történő megközelíthetőségét biztosítani kell. (4) A konténer kizárólag úgy telepíthető, hogy – a megközelítési útvonalon mérten – 100 méteren belül rendelkezésre álljon oltóvízszerzési lehetőség. (5) A konténert folyamatosan őrizni kell, ha abban pirotechnikai terméket tárolnak. Az őrzést helyszíni élőerős őrzéssel vagy helyszíni reagálást kiváltó távfelügyelettel kell biztosítani. (6) Gondoskodni kell a kézi tárolóhelyként telepített konténer villámvédelméről, valamint elektrosztatikus feltöltődés elleni védelméről. 25. § (1) Pirotechnikai terméket tartalmazó konténertől 5 méterre szalag kordont kell felállítani, amelyen belül csak az áru feltöltését szolgáló gépjármű állhat a feltöltés ideje alatt. (2) Nem szükséges telepítési távolságot tartani a konténer és az elárusítóhely között. (3) A konténernél legalább két darab 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Az 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülék helyettesíthető két darab legalább 34A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel. (4) A konténer telepítési irányát úgy kell meghatározni, hogy a konténer ajtajának nyitási iránya ne a szomszédos létesítmények menekülési útvonala, illetve az elárusítóhely felé essen. 10. Alacsony kockázattal járó, kis mennyiségű pirotechnikai termék tárolására vonatkozó speciális rendelkezések 26. § (1) Az 1. és a 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék, valamint a T1. és a P1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termék – maximum 20 kg nettó hatóanyag-tartalomig – elkülönített vagy önálló helyiségben elhelyezett, rögzített, biztonsági zárral zárható, fém lemezszekrényben is tárolható, a termék naprakész nyilvántartása mellett. (2) Az (1) bekezdés szerinti tárolóhelyen egyidejűleg más, együvé rakási tilalom alá eső veszélyes áru nem tárolható. III. FEJEZET A PIROTECHNIKAI TERMÉKEK TÁROLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK 27. § (1) Pirotechnikai terméket forgalmazó üzlet eladóterében a) 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékből, valamint a T1 és P1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termékből nettó hatóanyag-tartalom szerint összesen 20 kg tárolható, b) a pirotechnikai terméktől függetlenül keletkezett tűz (a továbbiakban: környezeti tűz) oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell tartani. (2) Pirotechnikai terméket forgalmazó üzletben az (1) bekezdés a) pontjától eltérő pirotechnikai termék, illetve „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag és éghető folyadék nem tárolható. (3) A pirotechnikai terméket forgalmazó üzletben a pirotechnikai terméket úgy kell tárolni, hogy ahhoz a vásárló közvetlenül ne férjen hozzá. 28. § (1) Az oszlopban tárolt pirotechnikai termékek esetében az oszlop magassága legfeljebb 1,8 m, a pirotechnikai terméket tartalmazó ládákból képzett rakat (a továbbiakban: rakat) hossza és szélessége legfeljebb 5 m lehet. (2) A rakat és a fal között legalább 0,1 m térközt kell hagyni. (3) A pirotechnikai termék és a fűtőtest, valamint a fűtővezeték között legalább 0,6 m térközt kell hagyni. (4) A robbanóanyag tárolóhelyen, a pirotechnikai raktárépületben, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségben a rakatok között a közlekedésre alkalmas út szélessége legalább 0,8 m. (5) A kijelölt közlekedési utakat és a kijáratot teljes szélességében szabadon kell hagyni, azokat még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni. 29. § (1) A pirotechnikai termékből kiszóródott robbanóanyagot, illetve pirotechnikai elegyet össze kell szedni. A kiszóródott anyagot pirotechnikai termék megsemmisítésére jogosult vállalkozásnak kell átadni. (2) Pirotechnikai tárolóhelyen pirotechnikai termék felhasználásra történő előkészítő szerelése, illetve szerelt terméki visszabontása nem végezhető. 30. § (1) Pirotechnikai termék tárolására szolgáló a) hely ajtaján veszélyre figyelmeztető piktogramokat, feliratokat, valamint azok névsorát kell kifüggeszteni, akik a helyiségbe beléphetnek, b) helyiségben a tárolási tevékenységre feljogosító engedély másolatát, a tárolási normát, valamint a tárolási tevékenységre vonatkozó műveleti utasítást ki kell függeszteni. (2) A pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyet – a biztonságtechnikai berendezések kivételével – áramtalanítani kell, ajtaját pedig zárva kell tartani, ha ott senki nem tartózkodik. 31. § (1) A pirotechnikai termék károsodástól, csapadéktól, napfénytől, sugárzó hőtől és tűztől védve tárolható. (2) Több pirotechnikai terméket tartalmazó egységcsomag megbontása esetén a megmaradt terméket az azonosítását szolgáló csomagolással együtt kell tárolni. (3) Elnedvesedett és utána kiszáradt, vagy egyebek miatt kisalétromosodott, sérült burkolatú pirotechnikai terméket, valamint olyan pirotechnikai elegyet, amelyen elszíneződés, szagképződés vagy melegedés észlelhető, a többi pirotechnikai terméktől azonnal térben el kell különíteni és pirotechnikai termék megsemmisítésére jogosult vállalkozásnak át kell adni. (4) A pirotechnikai termék közvetlen csomagolása, illetve eredeti szerelési formája a termék tárolására szolgáló helyen nem bontható meg, a pirotechnikai termék nem szerelhető szét. (5) Az el nem zárt pirotechnikai termék nem hagyható felügyelet nélkül. (6) A villamos izzógyújtóval szerelt pirotechnikai termék csak áramforrástól elkülönítve, a véletlenszerű működést is kizárva tárolható. (7) A közvetlen, kézi gyújtással szerelt pirotechnikai termék csak a gyújtóhelyet borító védősapkával mozgatható és szállítható. 32. § (1) Az egy időben és egy helyen összesen 20 kg nettó hatóanyag-tartalmat meghaladó mennyiségű pirotechnikai termék tárolása esetén tűzvédelmi szabályzatot és tűzriadó tervet kell készíteni, amelyből egy példányt a tárolóhelyen, vagy a tárolóhely épületében kell elhelyezni. (2) A pirotechnikai raktárépületben, valamint a pirotechnikai raktárhelyiséget magában foglaló létesítményben vagy annak 5 méteres környezetében a közvetlen tűzjelzés lehetőségét biztosítani kell. A tűzjelzésre bármilyen hálózati vagy mobiltelefon alkalmazható, amely kizárólag a pirotechnikai raktárépületen, valamint a pirotechnikai raktárhelyiségen kívül használható. (3) A robbanóanyag tárolóhely, a pirotechnikai raktárépület, a pirotechnikai raktárhelyiség, valamint a kézi tárolóhely bejáratánál legalább két-két darab, ideiglenes és átmeneti tárolóhelynél – a konténer kivételével – egy-egy darab 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani, amely helyettesíthető két darab legalább 34A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel. (4) A pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyen a pirotechnikai terméken és annak csomagolásán kívül egyéb, „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag vagy más, együvé rakási tilalom alá eső veszélyes áru nem tárolható. (5) A pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyen, pirotechnikai termék tárolása idején tilos a) tüzet gyújtani, b) nyílt láng használatával járó munkát végezni, c) dohányozni és d) tűzfegyverrel ott tartózkodni, amely tilalmakat a bejáratnál fel kell tüntetni. 33. § (1) A pirotechnikai termék csomagolását úgy kell megválasztani, és a pirotechnikai terméket a csomagolásban úgy kell elhelyezni, hogy a raktári műveletek során az ne sérüljön, vagy ne lépjen működésbe. (2) A pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyen – a veszélyes áruszállítási jogszabályoknak megfelelő, bontatlan küldeménydarabok kivételével – pirotechnikai terméket kezelőnek olyan munkaruhát és eszközöket kell használnia, amely nem jár a pirotechnikai termék működésbe lépésének veszélyével. 34. § Magánszemély pirotechnikai terméket az alábbi előírások figyelembevételével tárolhat: a) a pirotechnikai termék más tűzveszélyes anyaggal egy helyiségben nem tárolható, b) el nem zárt pirotechnikai termék nem hagyható felügyelet nélkül, c) lakásban a pirotechnikai terméket a birtoklásra nem jogosult személyektől elzártan kell tartani, d) tetőtérben, alagsorban vagy pincében pirotechnikai termék nem tárolható, e) a pirotechnikai termék károsodástól, csapadéktól, napfénytől, sugárzó hőtől, tűztől és akaratlan gyújtástól védve tárolható, f) elnedvesedett és utána kiszáradt, vagy sérült burkolatú pirotechnikai terméket, valamint olyan pirotechnikai terméket, amelyen szagképződés, esetleg melegedés észlelhető, a többi pirotechnikai terméktől térben azonnal el kell különíteni, az ilyen termék nem használható fel, g) a pirotechnikai termék eredeti szerelési formája nem bontható meg, a pirotechnikai termék nem szerelhető szét, h) a közvetlen, kézi gyújtással szerelt termék csak a gyújtóhelyet borító védősapkával mozgatható, és az akaratlan gyújtástól védve szállítható, i) egy lakóegységen belül összesen csak az egy magánszemély által birtokolható mennyiségű pirotechnikai termék tárolható. IV. FEJEZET A PIROTECHNIKAI TERMÉKEK MEGFELELŐSÉGÉNEK TANÚSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK, ÉS A CE-JELÖLÉS ALKALMAZÁSA 35. § (1) A pirotechnikai termék megfelelőségének tanúsítására alkalmazandó eljárások a következők: a) az EK-típusvizsgálati eljárás, és – a gyártó választása szerint – aa) a típus-megfelelőségi eljárás, ab) a gyártás minőségbiztosítása, vagy ac) a termék minőségbiztosítása, b) az egyedi termék-hitelesítési eljárás, vagy c) a termék teljes minőségbiztosítása. (2) A bejelentett szervezet az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárást a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék megfelelőségének tanúsítása esetén alkalmazhatja. (3) A bejelentett szervezet az (1) bekezdésben meghatározott eljárás részeként tanúsítja a pirotechnikai terméknek a 3. § szerinti osztályba sorolását. (4) A bejelentett szervezeteknek termékcsaládonként kell minősíteniük a pirotechnikai termékek azon csoportjait, amelyek megjelenésüket, funkciójukat vagy működésüket tekintve hasonlóak. 11. Az EK-típusvizsgálati eljárás 36. § A bejelentett szervezet az EK-típusvizsgálati eljárás során megvizsgáltatja és tanúsítja, hogy a bemutatott mintának megfelelő termék az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek megfelel. 37. § (1) Az EK-típusvizsgálat iránti kérelmet a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője (e cím vonatkozásában a továbbiakban együtt: kérelmező) nyújthatja be az általa választott bejelentett szervezetnél, vagy a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény szerinti bejelentett szervezetnél. (2) A kérelem tartalmazza: a) a gyártó nevét és címét, vagy – ha a kérelmet a gyártó meghatalmazott képviselője nyújtotta be – a képviselő nevét és címét is, b) írásos nyilatkozatot arról, hogy ugyanezt a kérelmet másik bejelentett szervezethez nem nyújtották be, és c) a (4) bekezdésben leírt műszaki dokumentációt. (3) A kérelmező a bejelentett szervezet részére átadja a gyártani tervezett termék egy mintadarabját (a továbbiakban: típusminta). A bejelentett szervezet további típusmintákat is kérhet, ha ezek a vizsgálatok elvégzéséhez szükségesek. (4) A műszaki dokumentáció célja, hogy lehetővé tegye az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelés értékelését. A műszaki dokumentáció az értékeléshez szükséges mértékben kiterjed a tervezésre, a gyártásra, valamint a működés módjára, és – olyan részletességgel, amely az értékeléshez szükséges – tartalmazza: a) a típus általános leírását, b) az alkatrészek, szerelési egységek és kapcsolási áramkörök terveit és gyártási dokumentációját, c) leírásokat és magyarázatokat, amelyek a rajzok, a tervek, valamint a termék működési módjának a megértéséhez szükségesek, d) a hivatkozott, egészében vagy részben alkalmazott honosított harmonizált szabványok jegyzékét, vagy – ha ezek valamelyikét nem alkalmazták – az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelmények teljesítését szolgáló megoldások leírását, e) a számítások, az elvégzett vizsgálatok eredményeit, és f) a vizsgálati jelentést. 38. § (1) A bejelentett szervezet megvizsgálja a műszaki dokumentációt, valamint felülvizsgálja, hogy a típusmintát a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e, és megállapítja, hogy mely alkatrészeket tervezték meg a honosított harmonizált szabványok vonatkozó előírásaival összhangban, és melyeket e szabványok vonatkozó előírásainak figyelmen kívül hagyásával. (2) A bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat, és a szükséges ellenőrzéseket annak megállapítására, hogy a vonatkozó honosított harmonizált szabványokat a gyártó betartja-e és helyesen alkalmazza-e. (3) Ha a honosított harmonizált szabványokat nem alkalmazták, a bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat, és a szükséges ellenőrzéseket annak megállapítására, hogy a gyártó által választott megoldások az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket kielégítik-e. (4) A bejelentett szervezet egyezteti a kérelmezővel azt a helyszínt, ahol a szükséges vizsgálatokat és ellenőrzéseket elvégzik. 39. § (1) Ha a típusminta kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket, a bejelentett szervezet a kérelmező részére kiadja a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványt. A tanúsítvány tartalmazza a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményét, a tanúsítvány érvényességének esetleges feltételeit, és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat. (2) A műszaki dokumentumok listáját a bejelentett szervezet mellékeli a tanúsítványhoz, amelynek egy másolati példányát megőrzi. (3) Ha a bejelentett szervezet elutasítja a típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány kiadására vonatkozó kérelmet, az elutasítást részletesen meg kell indokolnia. 40. § (1) A típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány műszaki dokumentációjával rendelkező kérelmező tájékoztatja a bejelentett szervezetet az engedélyezett pirotechnikai termék minden olyan módosításáról, amely az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek vagy a termék használatára előírt feltételeknek való megfelelőséget befolyásolhatja. (2) Ha az engedélyezett pirotechnikai termék (1) bekezdés szerinti módosítása kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket, a bejelentett szervezet a típus megfelelőségéről szóló eredeti tanúsítvány kiegészítésével – a 45–47. §-ban foglalt eljárás mellőzésével – engedélyezi a módosítást. 41. § (1) A bejelentett szervezet a megfelelő adatok közlésével tájékoztatja a bejelentett szervezeteket az általa kiadott vagy visszavont EK típus-megfelelőségi tanúsítványokról és módosításokról. (2) A bejelentett szervezet a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványt és kiegészítései másolatát, valamint a tanúsítvány mellékleteit – erre irányuló kérelem esetében – a bejelentett szervezetek rendelkezésére bocsátja. (3) A gyártó vagy ha a gyártó az Európai Gazdasági Térségben nem letelepedett a terméket forgalomba hozó személy – az utolsó termék előállításának időpontjától számított – legalább tíz évig megőrzi a műszaki dokumentációval együtt a típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány és a tanúsítvány kiegészítéseinek a másolatát. 12. A típus-megfelelőségi eljárás 42. § (1) A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője a típus-megfelelőségi eljárás során biztosítja, és nyilatkozatával megerősíti, hogy a gyártott pirotechnikai termék azonos a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal, és kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket. (2) A gyártó a pirotechnikai terméken elhelyezi a CE-jelölést, és kiadja az EK megfelelőségi nyilatkozatot. 43. § (1) A gyártó a gyártási eljárás során biztosítja a gyártott terméknek a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal való azonosságát, és az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelését. (2) A gyártó vagy ha a gyártó az Európai Gazdasági Térségben nem letelepedett, a terméket forgalomba hozó személy a termék utolsó gyártásának időpontjától számított legalább tíz évig megőrzi az EK megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát, valamint ha a gyártó nem letelepedett az Európai Unióban vagy valamely EGT-államban, akkor a műszaki dokumentáció másolatát is. 44. § (1) A bejelentett szervezet legalább évente szúrópróbaszerű termékvizsgálatot végez vagy végeztet. A bejelentett szervezet a kész gyártmányok közül a helyszínen kivett mintát vizsgálja vagy vizsgáltatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot a honosított harmonizált szabványokban meghatározott vagy ezekkel egyenértékű vizsgálati eljárás szerint kell végezni annak megállapítása érdekében, hogy a termék megfelel-e az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek, valamint azt, hogy a vizsgált pirotechnikai termék megegyezik a típus-megfelelőségről szóló tanúsítványban leírt típussal. Ha a vizsgált termék nem felel meg e követelményeknek, a bejelentett szervezet visszavonja a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványt. (3) A gyártó feltünteti a terméken a bejelentett szervezet azonosító jelét, regisztrációs számát és a tanúsítvány számát. 13. A gyártás minőségbiztosítása 45. § A gyártó a gyártásra, a végellenőrzésre és a vizsgálatra vonatkozó, a bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet. 46. § (1) A gyártó a 48. § szerinti minőségbiztosítási rendszerrel biztosítja, és nyilatkozatával megerősíti, hogy a gyártott pirotechnikai termék azonos a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal, és kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket. (2) A gyártó a pirotechnikai terméken elhelyezi a CE-jelölést, kiadja az EK megfelelőségi nyilatkozatot, és a CE-jelölés mellé feltünteti a bejelentett szervezet azonosító jelét. 47. § (1) A gyártó kérelmet nyújt be az általa választott bejelentett vagy bejelentett szervezethez az adott pirotechnikai termékre vonatkozó minőségbiztosítási rendszere értékelésére. (2) A kérelem tartalmazza a) a gyártandó pirotechnikai termék osztályára vonatkozó összes lényeges adatot, b) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját, és c) a jóváhagyott típus műszaki dokumentációját, valamint a típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány egy másolatát. (3) A minőségbiztosítási rendszer biztosítja a pirotechnikai terméknek a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal való azonosságát, továbbá az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelését. (4) A gyártó által figyelembe vett alapvető követelményeket és előírásokat rendszerezett és szabályozott írásos intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell összeállítani. A minőségbiztosítási rendszer dokumentumai – a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések – egységes dokumentációt képeznek. (5) A (4) bekezdés szerinti dokumentáció tartalmazza: a) a minőségcélokat, a szervezeti felépítést, valamint a pirotechnikai termék gyártását végző vállalkozás vezetőinek a termék minőségével kapcsolatos feladatait, és jogköreit, b) a gyártási eljárásokat, a minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszereket, és más rendszeres intézkedéseket, c) a gyártást megelőzően, a gyártás során, és azt követően elvégzendő ellenőrzéseket és vizsgálatokat, valamint ezek gyakoriságát, d) a minőségügyi feljegyzéseket, és e) annak az eszköznek a leírását, amellyel a pirotechnikai termék tervezett minőségének elérését és a minőségbiztosítási rendszer működését felügyelet alatt lehet tartani. 48. § (1) A bejelentett szervezet a minőségbiztosítási rendszer értékelésével megállapítja, hogy az megfelel-e a 47. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Nem kell vizsgálni a 47. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott követelmények fennállását abban az esetben, amikor a megfelelő minőségbiztosítási rendszer az erre vonatkozó honosított harmonizált szabványban leírt követelményeknek megfelel. (2) Az (1) bekezdés szerinti értékelést végző csoportban legalább egy, az adott gyártástechnológia értékeléséhez kellő gyakorlattal rendelkező szakembernek kell lennie. Az értékelési eljárás során a gyártási helyszíneken helyszíni szemlét kell tartani. (3) A bejelentett szervezet közli a gyártóval a döntését, amely a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmazza. 49. § (1) A gyártó teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer által előírt kötelezettségeket, és biztosítja a rendszer folyamatos, szakszerű és hatékony működését. (2) A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője tájékoztatja a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő tervezett változtatásokról. (3) A bejelentett szervezet megvizsgálja a tervezett változtatásokat, és dönt arról, hogy a minőségbiztosítási rendszer a tervezett változtatásokkal is kielégíti-e a 47. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott követelményeket, vagy új értékelés szükséges. (4) A bejelentett szervezet közli a gyártóval a döntését, amely a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmazza. 50. § (1) A gyártó lehetővé teszi, hogy a bejelentett szervezet – ellenőrzési célokból – bejusson a gyártás, az átvétel, az ellenőrzés, a vizsgálat és a tárolás létesítményeibe, továbbá rendelkezésére bocsát minden szükséges dokumentumot, különösen a) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját, és b) a minőségügyi feljegyzéseket. (2) A bejelentett szervezet évente legalább egyszer ellenőrzi, hogy a gyártó fenntartja és működteti-e a minőségbiztosítási rendszert. Az ellenőrzésről készített jelentést a bejelentett szervezet átadja a gyártónak. (3) A bejelentett szervezet a (2) bekezdés szerinti rendszeres ellenőrzésen kívül, a bejelentett szervezet saját döntése alapján többször is végezhet ellenőrzést a gyártónál. Az ilyen ellenőrzések alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet a minőségbiztosítási rendszer szabályszerű működésének ellenőrzésére. A bejelentett szervezet a gyártó rendelkezésére bocsátja az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet, és – ha vizsgálatot is végzett – a vizsgálati jegyzőkönyvet. 51. § A gyártó a hatóságoknak történő bemutatás céljából – a termék utolsó gyártásának időpontjától számított – tíz évig megőrzi a) a 47. § (2) bekezdés b) pont szerinti dokumentációt, b) a 49. § (2) bekezdés szerinti, korszerűsítés miatti módosítások dokumentumait, valamint c) a bejelentett szervezetnek a 49. § (4) bekezdés, és az 50. § (2) és (3) bekezdés szerinti döntéseit és jegyzőkönyveit. 52. § A bejelentett szervezet a vonatkozó adatok közlésével tájékoztatja a bejelentett szervezeteket a jóváhagyott, és a visszavont minőségbiztosítási rendszerekről. 14. A termék minőségbiztosítása 53. § A gyártó a végellenőrzésre, a vizsgálatra, és az adott pirotechnikai termékre vonatkozó, a bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet. 54. § (1) A gyártó az 53. § szerinti minőségbiztosítási rendszerrel biztosítja, és nyilatkozatával megerősíti, hogy a gyártott pirotechnikai termék azonos a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal, és kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket. (2) A gyártó a pirotechnikai terméken elhelyezi a CE-jelölést, kiadja az EK megfelelőségi nyilatkozatot, és a CE-jelölés mellé feltünteti a bejelentett szervezet azonosító jelét. 55. § (1) A gyártó kérelmet nyújt be az általa választott bejelentett szervezethez az adott pirotechnikai termékre vonatkozó minőségbiztosítási rendszere értékelésére. (2) A kérelem tartalmazza: a) a gyártandó pirotechnikai termék besorolására vonatkozó információkat, b) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját, és c) az engedélyezett típus műszaki dokumentációját, valamint a típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány egy másolatát. (3) A minőségbiztosítási rendszer keretében minden pirotechnikai terméket vizsgálni kell. A vizsgálatokat a honosított harmonizált szabványokban leírt vagy ezekkel egyenértékű vizsgálati eljárás szerint kell elvégezni annak megállapítása érdekében, hogy a pirotechnikai termék megfelel-e az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek. (4) A gyártó által figyelembe vett alapvető követelményeket és előírásokat rendszerezett és szabályozott írásos intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell összeállítani. A minőségbiztosítási rendszer dokumentumai – a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések – egységes dokumentációt képeznek. (5) A (4) bekezdés szerinti dokumentáció tartalmazza: a) a minőségcélokat, a szervezeti felépítést, valamint a pirotechnikai termék gyártását végző vállalkozás vezetőinek a termék minőségével kapcsolatos feladatait, és jogköreit, b) a gyártás utáni ellenőrzéseket és vizsgálatokat, c) a minőségügyi feljegyzéseket, és d) annak az eszköznek a leírását, amellyel a minőségbiztosítási rendszer működését felügyelet alatt lehet tartani. 56. § (1) A bejelentett szervezet a minőségbiztosítási rendszer értékelésével megállapítja, hogy az kielégíti-e az 55. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott követelményeket. Nem kell vizsgálni az 55. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott követelmények fennállását olyan esetben, amikor a megfelelő minőségbiztosítási rendszer az erre vonatkozó honosított harmonizált szabványban leírt követelményeknek megfelel. (2) Az (1) bekezdés szerinti értékelést végző csoportban legalább egy, az adott gyártástechnológia értékeléséhez kellő gyakorlattal rendelkező szakembernek kell lennie. Az értékelési eljárás során a gyártási helyszíneken helyszíni szemlét kell tartani. (3) A bejelentett szervezet közli gyártóval a döntését, amely a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmazza. 57. § (1) A gyártó teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer által előírt kötelezettségeket, és biztosítja a rendszer folyamatos, szakszerű és hatékony működését. (2) A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője tájékoztatja a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő tervezett változtatásokról. (3) A bejelentett szervezet megvizsgálja a tervezett változtatásokat, és dönt arról, hogy a minőségbiztosítási rendszer a tervezett változtatásokkal is kielégíti-e az 55. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott követelményeket, vagy új érték …