1/2017. (XII. 7.) SZF utasítása a Szerencsejáték Felügyelet Közszolgálati Szabályzatáról.

1/2017. (XII. 7.) SZF utasítása a Szerencsejáték Felügyelet Közszolgálati Szabályzatáról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23.  § (4)  bekezdés c)  pontjában és a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 6. § 19. pont a) alpontjában, a 75. § (5) bekezdésében, valamint a 151. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, általános munkáltatói szabályozási hatáskörömben eljárva, a  Szerencsejáték Felügyeletnél a  kormányzati szolgálati jogviszonyból és munkajogviszonyból eredő egyes jogok és kötelezettségek érvényesítésének rendjét az  alábbiak szerint határozom meg: I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat hatálya és alkalmazása 1. § (1) A  Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a  Szerencsejáték Felügyeletnél (a  továbbiakban: SZF) a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre. (2) A  Szabályzat rendelkezéseit a  rájuk vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó törvény eltérő rendelkezése hiányában alkalmazni kell a) a Felügyeletnek a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 73. § (8a) bekezdése szerinti vezetőire, b) a  munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján a  Felügyelettel munkaviszonyban álló munkavállalókra, c) a  prémiumévek programról és a  különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a  továbbiakban: Pép tv.) hatálya alá tartozó kormánytisztviselőkre [az (1) bekezdésben és a)–c) pontokban együtt: kormánytisztviselő], d) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján szakmai gyakorlatban részt vevő hallgatókra. 2. § A vagyonnyilatkozatokra és az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseket külön utasítás tartalmazza. II. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3. § A Szabályzat alkalmazásában a) kezdeményező vezető: az elnök, az elnökhelyettes, a kabinetfőnök és a főosztályvezető; b) munkáltatói jogkör gyakorlója: az elnök; c) önálló szervezeti egység vezetője: a kabinetfőnök és a főosztályvezető. III. FEJEZET A MUNKÁLTATÓI JOGOKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 4. § (1) Az elnök jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogokkal rendelkezik. (2) Az elnök a jogszabályi keretek között más vezetőkre is átruházhat munkáltatói jogokat. (3) Átruházott hatáskörben a  főosztályok állományába tartozó kormánytisztviselők felett a  főosztályvezető, az  Elnöki Kabinet állományába tartozó kormánytisztviselők felett a kabinetfőnök gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat: a) szabadság kiadása; b) tanfolyamon, továbbképzésen való részvétel előírása és engedélyezése; c) a munkakörbe tartozó feladatok meghatározása, a munkavégzés módjának előírása a munkaköri leírásban; d) munkakörbe nem tartozó, illetve más munkahelyen történő ideiglenes munkavégzés elrendelése. (4) A főosztályvezető, a kabinetfőnök három munkanapon túli akadályoztatása esetén a (3) bekezdésben meghatározott munkáltatói intézkedések megtételére a főosztály közvetlen irányítását és felügyeletét ellátó elnökhelyettes, az Elnöki Kabinet esetében az elnök jogosult. (5) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős főosztály vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat – az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatói jogkör gyakorló által előzetesen jóváhagyott kezdeményező okiratok alapján – a) a kormánytisztviselő halála, b) a  kormánytisztviselő által kezdeményezett, díjazással, juttatással és munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéssel nem járó jogviszony megszüntetések, c) a  kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő munkáltatói igazolások, valamint a  gyakorlati időre (pl. jogi szakvizsgához szükséges gyakorlati idő) vonatkozó igazolás kiadása tekintetében. (6) A  Gazdasági és Igazgatási Főosztály vezetője gyakorolja, továbbá a  munkáltatói jogokat a  kormányzati szolgálati jogviszonyban jogszabály erejénél fogva bekövetkező változásokról szóló értesítés, valamint a munkáltató mérlegelési jogkörébe nem tartozó munkáltatói intézkedések – ide nem értve a  jogviszony megszűnésének eseteit – tekintetében. (7) A Gazdasági és Igazgatási Főosztály vezetője – az érintett önálló szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére – gyakorolja a munkáltatói jogokat a) egyedi esetekben az általánostól eltérő munkarend megállapítása; b) indokolt esetben a  díjazással járó munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés; esetenként legfeljebb egy munkanapra, de évente összesen legfeljebb 4 munkanapra; c) helyettesítési díj megállapításával nem járó helyettesítés, átirányítás elrendelése tekintetében. (8) A (3)–(5) bekezdésben nem nevesített kivételek tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója az elnök. (9) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a delegált intézkedések előkészítése a Gazdasági és Igazgatási Főosztály feladata. (10) A jövedelemigazolások kiadása a Gazdasági és Igazgatási Főosztály vezetőjének a feladata. IV. FEJEZET A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK, MEGSZÜNTETÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE 2. A jogviszony létesítését megelőző eljárás 5. § (1) A  kormánytisztviselő felvétele – pályáztatás és áthelyezés esetén is – az  1.  melléklet szerinti alkalmazási javaslat kitöltésével, részletes szakmai önéletrajz és munkaköri leírástervezet csatolásával kezdeményezhető a  Gazdasági és Igazgatási Főosztályon. Az alkalmazási engedély tartalmazza a kinevezni kívánt személy főbb személyes adatait és a  foglalkoztatására vonatkozó tervezett körülményeket. A  felsorolt dokumentumokat a  felvétel tervezett napját legalább tíz munkanappal megelőzően meg kell küldeni a Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére. (2) A Gazdasági és Igazgatási Főosztály megvizsgálja a jogviszony létesítésének jogi (képesítési előírások, Kttv., vagy Mt. hatálya alá tartozás) és egyéb feltételeit (határozott vagy határozatlan időre betölthető üres státuszhely megléte, elrendelt létszámzárlat stb.), majd ezt követően – az alkalmazás feltételeinek való megfelelés esetén – az alkalmazási javaslatot megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. (3) A munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönt a felvételről, és aláírása után visszaküldi az alkalmazási javaslatot a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra, amely a döntésről tájékoztatja a kezdeményező vezetőt. 6. § (1) A kinevezni kívánt személlyel a Gazdasági és Igazgatási Főosztály ismerteti, hogy az alkalmazáshoz milyen okmányok, adatok, egyéb dokumentumok bemutatása, illetve átadása szükséges. Ennek alapján a  kinevezni kívánt személy köteles a kinevezést megelőzően a jogviszony létesítéséhez és a besorolásához szükséges eredeti dokumentumokat, adatokat és tényeket a Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére átadni. (2) A  kinevezni kívánt személlyel jogviszony csak akkor létesíthető, ha a  foglalkozás-egészségügyi orvos munkaalkalmassági orvosi vizsgálat keretében megállapítja, hogy a kinevezni kívánt személy a tervezett munkakör ellátására alkalmas. (3) Amennyiben a kinevezni kívánt személy olyan munkakörben kerül foglalkoztatásra, amely vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzéssel érintett, a  Gazdasági és Igazgatási Főosztály intézkedik a vagyonnyilatkozat teljesítése és a nemzetbiztonsági ellenőrzés elindítása iránt. (4) A Gazdasági és Igazgatási Főosztály a kinevezési okmányt a kinevezéskor rendelkezésre álló, kinevezni kívánt személy által átadott, kitöltött dokumentumok alapján a jogszabályban meghatározott tartalommal készíti elő. (5) A kinevezés három eredeti példányban készül, melyből egy példány a kormánytisztviselőnek, egy példány a Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére kerül átadásra, egy példány pedig a személyi anyagban kerül elhelyezésre. (6) A kinevezés, valamint az illetményt érintő munkáltatói intézkedések esetén – az előresorolással kapcsolatos okiratok kivételével – az ügyiratot pénzügyi ellenjegyzéssel kell ellátni. 7. § (1) A kormánytisztviselő belső áthelyezése, SZF-en belüli átirányítása, illetve munkakör módosítása a 2. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével (a továbbiakban: kezdeményezés) kezdeményezhető a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon. A kezdeményezéshez az új munkakörre szóló, az új önálló szervezeti egység vezetője által aláírt munkaköri leírást szükséges csatolni. Amennyiben a munkáltatói intézkedés a munkakör módosításával vagy azonos munkakör esetén a  feladatkör megváltozásával jár, abban az  esetben a  közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló kormányrendeletben meghatározott értékelő vezetőnek a  kezdeményezéshez csatolnia szükséges a  kitöltött és mindkét fél által aláírt teljesítményértékelésről szóló formanyomtatványt is. A  kezdeményezés tartalmazza a  kormánytisztviselő személyes adatait és a  foglalkoztatására vonatkozó tervezett körülményeket. A  felsorolt dokumentumokat a  módosítás tervezett napját megelőzően, legalább tíz munkanappal előbb meg kell küldeni a  Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére azzal, hogy a  korábbi munkakörre vagy feladatkörre vonatkozó teljesítményértékelést az áthelyezést megelőző naptári nappal kell lezárni. (2) A Gazdasági és Igazgatási Főosztály megvizsgálja a jogviszony módosításának jogi (képesítési előírások, Kttv. vagy Mt. hatálya alá tartozás) és egyéb feltételeit (határozott vagy határozatlan időre betölthető üres státuszhely megléte, elrendelt létszámzárlat stb.), majd ezt követően – megfelelés esetén – a kezdeményezést megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. (3) A  munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönt a  kezdeményezésben foglaltakról, és aláírása után visszaküldi azt a  Gazdasági és Igazgatási Főosztályra, amely a  döntés alapján elkészíti a  megfelelő munkáltatói intézkedésről szóló okiratot. 3. Összeférhetetlenség 8. § (1) A kormánytisztviselőt kinevezését megelőzően a Gazdasági és Igazgatási Főosztály tájékoztatja az összeférhetetlenségi szabályokról. (2) A kormánytisztviselő a kinevezését megelőzően köteles a Kttv. 84–87. §-ában meghatározott összeférhetetlenséggel kapcsolatos állapotáról nyilatkozni, melyhez a Gazdasági és Igazgatási Főosztály biztosítja a 3–5. mellékletek szerinti nyilatkozatokat. (3) A  Gazdasági és Igazgatási Főosztály az  összeférhetetlenség vizsgálatát az  alábbi szempontok figyelembevételével köteles elvégezni: a) a kormánytisztviselő beosztása, munkaköre; b) az  egyéb és további jogviszony jellege, tartalma, továbbá kapcsolódása az  SZF tevékenységéhez, a kormánytisztviselő betöltött munkaköréhez; c) a gazdasági társaság tulajdoni szerkezete, tevékenységi köre; d) minden olyan tény és körülmény vizsgálata, amely a  kormánytisztviselő pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné, a kormánytisztviselőt hivatalához méltatlan helyzetbe hozhatja, illetve amely nemkívánatos érdekérvényesítés és befolyásolás lehetőségét eredményezi. (4) A  Gazdasági és Igazgatási Főosztály a  vizsgálatot követően a  véleményével ellátott nyilatkozatot felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójának. (5) A  munkáltatói jogkör gyakorlója a  nyilatkozat tartalma és a  Gazdasági és Igazgatási Főosztály véleményének figyelembevételével dönt az  engedélyezésről vagy az  összeférhetetlenségről. Összeférhetetlenség megállapítása esetén a  munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a  kormánytisztviselőt annak megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, kormányzati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. (6) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt felhívja összeférhetetlenségének megszüntetésére, a kormánytisztviselő köteles a megszüntetést igazoló dokumentumokat legkésőbb a Kttv. 86. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon bemutatni. (7) Amennyiben a kormánytisztviselő jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlenséggel kapcsolatos állapotában korábbi nyilatkozatához képest változás következik be, köteles azt haladéktalanul a  Gazdasági és Igazgatási Főosztályon keresztül a  munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni. Amennyiben a  Kttv. 85–87.  §-ában szabályozott határidőkig történő bejelentést a kormánytisztviselő elmulasztja, és a későbbiekben megállapítást nyer, hogy a mulasztással érintett változás tekintetében fennáll az összeférhetetlenség, ez fegyelmi eljárás megindítását vonhatja maga után. 9. § (1) A  szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 8.  §-a alapján   a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője és helyettesei, valamint szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban nem vehetnek részt. (2) A  szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője és helyettesei, valamint a  szerencsejáték-felügyeleti hatóság szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai szerencsejáték-szervezőnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, vezető tisztségviselők, valamint felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek. (3) Az  előző bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan ügyek elbírálásában, amelyben ők vagy a  Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójuk érdekelve van,   valamint munkavégzésre irányuló jogviszonyuknak a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál történő megszűnését követő 2 évig szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathatnak. 4. Munkaköri leírás 10. § (1) A  6.  melléklet szerinti munkaköri leírás tartalmazza a  munkakör jellegét, a  munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, ismereteket, kompetenciákat, a  munkakörbe tartozó feladatok felsorolását, a  munkakör ellátásához biztosított hatáskört, a hatáskörbe tartozó feladatok ellátása során elvárt felelősség tartalmát, az SZF szervezetében a munkavégzéssel összefüggő kapcsolatokat, valamint a munkakörhöz kapcsolódó helyettesítés rendjét. (2) A  munkaköri leírást az  önálló szervezeti egység vezetője készíti el három példányban, amely kinevezés esetén – az alkalmazási javaslattal egyidejűleg – az 5. § (1) bekezdése alapján kerül megküldésre a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra. Kinevezéskor a munkaköri leírás egy példányát az önálló szervezeti egység vezetője köteles a kinevezési okirattal együtt átadni a kormánytisztviselő részére, a második példány a kormánytisztviselő személyi anyagába kerül, míg a harmadik példány az érintett kormánytisztviselő önálló szervezeti egységénél kerül megőrzésre. 5. A pályázati eljárás rendje 11. § (1) Az SZF kormánytisztviselői álláshelyei pályázati úton is betölthetőek. (2) Pályázat kiírásakor a  pályázat tervezetét a  pályázatot kezdeményező vezető készíti el, és küldi meg a  Gazdasági és  Igazgatási Főosztály részére. A  Gazdasági és Igazgatási Főosztály – a  saját nyilvántartásával való egyeztetést követően – jóváhagyásra előkészíti a pályázati felhívást, melyet a munkáltatói jogkör gyakorlója hagy jóvá. (3) A jóváhagyott pályázati kiírás meghirdetéséről és a meghirdetéssel egyidejűleg a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv részére elektronikus úton történő megküldéséről a  Gazdasági és Igazgatási Főosztály gondoskodik. (4) Vezetői munkakör betöltésére kiírt pályázat esetén a pályázati felhívásban meg kell jelölni, hogy a vezetői munkakör kizárólag a Ksztv. 67. § (4) bekezdése szerinti, kinevezést jóváhagyó állásfoglalás beérkezését követően tölthető be. (5) A kormánytisztviselői munkakörre kiírt pályázatok a benyújtási határidőt követő 30 napon belül kerülnek elbírálásra. A  kiválasztott pályázók az  érintett vezetőkkel személyes meghallgatáson vesznek részt. A  pályázat eredményéről az  elbírálásra előírt 30 napos határidőt követő 8 munkanapon belül a  pályázókat a  Gazdasági és Igazgatási Főosztályírásban, elektronikus vagy postai úton értesíti. 12. § (1) A kormánytisztviselői pályázatok elbírálására legalább háromtagú előkészítő bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell létrehozni. A bizottság tagjai a pályázatban kiírt munkakör szerinti szakterület képviselői. (2) A bizottság munkájában a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján más személy is részt vehet. (3) A bizottságnak a pályázattal kapcsolatos döntését (jegyzőkönyv, emlékeztető) és az annak megfelelően előkészített alkalmazási javaslatot a Gazdasági és Igazgatási Főosztály jóváhagyásra megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. (4) A bizottság a pályázat benyújtásának tényéről, illetve a benyújtott pályázat tartalmáról csak a pályázó előzetes írásbeli beleegyezésével közölhet adatokat a  pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint az  adatvédelmi előírásokban meghatározott, betekintésre jogosultakon kívüli harmadik személlyel. (5) A munkakör betöltését követően a sikertelen pályázó részére pályázati anyagát vissza kell küldeni, kivéve, ha maga írásban kéri, hogy anyagát – esetleges későbbi foglalkoztatása céljából – a jelentkezők nyilvántartásába helyezzék, és személyes adatainak kezeléséhez hozzájárul. 6. A megbízási szerződésekre vonatkozó szerződéskötések eljárásrendje 13. § (1) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozása céljából megbízási szerződés – a  Kttv. 8.  §-ában, valamint az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 50.  §-ában foglaltakra figyelemmel – az SZF éves költségvetésében erre a célra elkülönített személyi juttatás előirányzat terhére köthető. (2) A  természetes személyekre vonatkozó szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat – az  SZF szerződéseinek megkötéséről és nyilvántartásáról szóló utasítás szabályainak megfelelő alkalmazásával – a Gazdasági és Igazgatási Főosztály látja el. (3) A  szerződés megkötését megelőzően a  megbízott szolgáltatásait igénybe vevő önálló szervezeti egység vezetője előzetesen egyeztet a Gazdasági és Igazgatási Főosztállyal a megbízási szerződés lényeges tartalmi elemeiről. 7. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése 14. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetésének kezdeményezéséről, annak módjáról és a megszűnést érintő egyéb körülményekről – a megszüntetés időpontjáról, felmentés esetén a munkavégzés alóli mentesítés tartamáról, a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos információkról – a kezdeményező vezető a Gazdasági és Igazgatási Főosztályt a megszüntetés tervezett napját megelőzően legalább tíz munkanappal, előzetesen, írásban tájékoztatja. (2) A  Gazdasági és Igazgatási Főosztály megvizsgálja a  kormányzati szolgálati jogviszony javasolt megszüntetésének jogszerűségét, szabályszerűségét, szükségességét, a felmerülő többletterhek minimalizálhatóságát, vállalhatóságát, majd a  megszüntetéssel kapcsolatos esetleges akadályokról és lehetséges megoldási javaslatokról tájékoztatja a kezdeményező vezetőt. (3) Jogviszonyának megszűnése, megszüntetése esetén a kormánytisztviselő köteles a munkáltató által részére átadott eszközökkel, iratokkal, igazolványokkal az erre rendszeresített, 7. melléklet szerinti kilépő lap segítségével megjelölt szervezeti egységeknél elszámolni, a szükséges aláírásokat, igazolásokat beszerezni, illetve eszközöket, igazolványokat leadni. (4) Amennyiben a kormánytisztviselő akadályoztatása miatt nem tud eleget tenni az elszámolási kötelezettségének, úgy írásbeli meghatalmazás alapján, az  elszámolás technikai lebonyolítására alkalmas más személyt kérhet fel. A  munkakörének, illetve a  folyamatban lévő feladatainak az  átadás-átvétele során a  kormánytisztviselő köteles személyesen eljárni. (5) Az érintett legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon leadja a) a – jogviszony-megszüntetéssel kapcsolatos járandóságok elszámolásának és okiratok, igazolások kiadásának feltételéül szolgáló – minden aláírást tartalmazó elszámoló lapot, valamint b) a munkakör átadás-átvételben érintettekkel közösen elkészített munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyvet. (6) A  kormánytisztviselő lemondását a  8.  melléklet szerinti nyomtatványon kezdeményezi a  Gazdasági és Igazgatási Főosztályon keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlója felé. (7) Két hónapnál rövidebb lemondási idő a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével állapítható meg. (8) Közös megegyezéssel történő kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése a 9. melléklet szerinti nyomtatványon kezdeményezhető a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlója felé. (9) A belépőkártya a jogviszony megszűnésének napján letiltásra kerül. (10) Jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a  Gazdasági és Igazgatási Főosztály értesíti a  biztonsági vezetőt a belépőkártya letiltása, illetve a minősített adatokkal kapcsolatos jogosultságok megszüntetése érdekében. (11) Amennyiben a kormánytisztviselő a (3) bekezdésben foglalt elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az SZF esetleges követelését peres úton a  jogi képviseletet ellátó önálló szervezeti egységen keresztül érvényesítheti a Gazdasági és Igazgatási Főosztály tartozásra vonatkozó adatszolgáltatása alapján. V. FEJEZET A MUNKAKÖR ÁTADÁS-ÁTVÉTEL SZABÁLYAI 15. § (1) A kormánytisztviselő (a továbbiakban e  fejezetben: átadó) köteles a munkakör betöltőjének személyében történő változás, a  kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése – ideértve a  végleges közigazgatási áthelyezést –, a  Kttv. 53.  §-ában, 55.  §-ában és 56.  §-ában meghatározott esetek, nemzeti szakértőként való foglalkoztatás, valamint a 30 napot meghaladó távollét (fizetés nélküli szabadság, szülési szabadság, munkavégzés alóli mentesítés stb.), illetve az előre tervezett 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén átadni a munkaköri feladatokat, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat a kijelölt átvevőnek. (2) Az  önálló szervezeti egység vezetője a  szervezeti egység kormánytisztviselői közül kijelöli a  munkakört átvevő személyt vagy személyeket (a továbbiakban e fejezetben: átvevő). (3) A munkakör átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a munka folyamatossága biztosítva legyen. 16. § (1) A munkakör átadás-átvételt a 10. melléklet szerinti jegyzőkönyvbe kell foglalni. (2) Az  átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye, hogy az  érintett önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó, ügyrendben meghatározott feladatok végrehajtásának a  munkakör átadásakor fennálló helyzetéről átfogó képet adjon. A jegyzőkönyvnek az átadó munkakörére vonatkozóan tartalmaznia kell különösen: a) az átadó, átvevő nevét, b) a munkakör átadás-átvétel helyét, időpontját, c) folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatban az  átadásig tett intézkedéseket, az  ügyek elintézési határidejét, a kapcsolattartók megnevezését, az ügyre vonatkozó, elektronikusan tárolt információk elérési útvonalát, d) a munkakör átadás-átvételt követő időszakra vonatkozó, előre ismert szakmai feladatok leírását, határidejét, ismert kapcsolattartók megnevezését, e) a hatályos szerződésekkel, illetve egyéb kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos adatokat, f ) a gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretek tételes elszámolását, g) az átadó munkaköréhez tartozó dokumentumokat, információkat, h) az SZF képviseletében betöltött tisztség(ek) feladatainak teljesítését, i) a munkakör átadás-átvétellel kapcsolatos egyéb észrevételeket, j) átadó, átvevő aláírását, k) az önálló szervezeti egység vezetőjének aláírását. (3) Ha a munkakör átadás-átvételkor az átadó rendkívüli ok miatt akadályoztatva van, vagy a munkakör átadás-átvételt megtagadja, az önálló szervezeti egység vezetője a szervezeti egység kormánytisztviselői közül kijelöli az átadóként eljáró személyt, aki két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő kormánytisztviselő személyes kezelésében lévő iratokat, amelyeket a  jegyzőkönyv kitöltésével átad az  átvevőnek. Az  átadásról a  távollévő kormánytisztviselőt a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni. Ebben az esetben a teljességi nyilatkozat nem képezi elválaszthatatlan részét a jegyzőkönyvnek. (4) Amennyiben a  kormánytisztviselő munkakör átadás-átvételi kötelezettségének – neki felróható okból – nem tesz eleget, úgy a  munkáltató a  kormánytisztviselőkre vonatkozó felelősségi szabályok alapján az  igényét peres úton érvényesítheti. (5) Az  átadó a  munkakör átadás-átvétellel egyidejűleg a  13.  §-ban meghatározott eljárásrendnek megfelelően az egyszerűsített elszámoló lapon elszámol a részére átadott eszközökkel, iratokkal. (6) E  fejezet vonatkozásában kormánytisztviselő alatt kell érteni az  1.  § (1)  bekezdésében foglaltakon kívül az  1.  § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott személyeket is. VI. FEJEZET A JOGVISZONY TARTALMÁRA VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK 8. Személyes adatokban bekövetkező változás 17. § Amennyiben a kormánytisztviselő személyes adataiban változás következik be, köteles arról a Gazdasági és Igazgatási Főosztályt haladéktalanul, de legkésőbb a  változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban tájékoztatni a 11. melléklet szerinti változásbejelentő lap kitöltésével. 9. Az átsorolás rendje 18. § (1) A Kttv. 119. §-ában foglalt felsőfokú iskolai végzettség megszerzése esetén a kezdeményező vezető – a felettes vezető egyetértésével – javaslatot tehet az  irányítása alatt dolgozó kormánytisztviselő I. besorolási osztályba történő átsorolására. A kezdeményezésben meg kell határozni a 45. § (1) bekezdésének megfelelő új munkakört. Az átsorolásról szóló kezdeményezést a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra kell megküldeni. A feltételeknek való megfelelés esetén az  átsorolás időpontjára a  Gazdasági és Igazgatási Főosztály vezetője tesz javaslatot, amely a  főosztályra történő beérkezés napjától függően a  (2)  bekezdésben foglaltak alapján történik. A  kezdeményezéshez csatolni kell az  új munkaköri leírás tervezetét is. (2) A Gazdasági és Igazgatási Főosztály a javaslatot – a szükséges feltételek (pl. képesítési előírások) meglétének vizsgálata után – az  esetleges észrevételeivel együtt felterjeszti a  munkáltatói jogkör gyakorlójának. Ha a  kezdeményezés az  (1)  bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelve tárgyhó 10. napjáig megérkezik a  Gazdasági és Igazgatási Főosztályra, akkor az átsorolás időpontja tárgyhó 16. napjától, más esetben a tárgyhót követő hónap első napjától történik. (3) A kormánytisztviselő köteles bemutatni a végzettséget igazoló eredeti oklevelét, amelyről a Gazdasági és Igazgatási Főosztály másolatot készít. 10. Címadományozás 19. § (1) Címzetes, szakmai és közigazgatási tanácsadói, főtanácsadói címek adományozását a) kabinetfőnök, valamint b) a felügyeletet ellátó elnökhelyettes egyetértésével a főosztályvezető kezdeményezheti. (2) A részletes indokolással ellátott, a kormánytisztviselő kiemelkedő tevékenységének és eredményeinek ismertetését tartalmazó javaslatot a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon kell megtenni. (3) A  Gazdasági és Igazgatási Főosztály megvizsgálja az  adományozható címekkel kapcsolatban előírt, %-ban meghatározott törvényi létszámarányok teljesülését. Amennyiben a  címadományozáshoz szükséges forrás rendelkezésre áll, úgy intézkedik a javaslatnak az elnök részére történő eljuttatásáról, aki dönt a címzetes, szakmai és közigazgatási tanácsadói, főtanácsadói címek adományozásáról. 11. Elismerés 20. § Az elnök a kiemelkedő és tartósan magas színvonalú szakmai munkát végző kormánytisztviselők részére javaslatot tehet a  nemzeti fejlesztési miniszter által adományozható elismerésekről szóló nemzeti fejlesztési miniszteri rendeletben foglaltak szerinti elismerésben történő részesítésre. 12. Nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő igazolása 21. § A kormánytisztviselő a  nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő igazolása érdekében a  nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől a megszerzett szolgálati idejét igazoló hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra nyújtja be. VII. FEJEZET FEGYELMI ELJÁRÁS 13. Általános rendelkezések 22. § (1) A fegyelmi ügyben eljáró személyeket a tudomásukra jutott tények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. (2) A  fegyelmi felelősséget az  elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és az  SZF belső szabályzatai szerint kell elbírálni. (3) A  fegyelmi eljárásban érvényesülnie kell az  alkotmányos elveknek, így különösen az  ártatlanság vélelmének, a közvetlenségnek és a szabad bizonyítás elvének. (4) Az eljárás alá vont kormánytisztviselő jogi képviselője, a munkáltatói jogkör gyakorlója, a vizsgálóbiztos és a fegyelmi tanács tagjai az  eljárás bármely szakában az  iratokba betekinthetnek. Az  ügyiratokról az  eljárás alá vont kormánytisztviselő, illetve jogi képviselője kérésére másolatot kell kiadni. (5) Az  iratbetekintésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a betekintés időpontját, és a betekintett iratok körét. 23. § (1) Ha az eljárás alá vont kormánytisztviselőnek a fegyelmi eljárásban jogi képviselője van, a fegyelmi eljárással kapcsolatos iratokat az eljárás alá vont kormánytisztviselőnek és jogi képviselőjének is kézbesíteni kell. (2) Ha az iratot a címzett halála miatt vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, erről a további érdekelt feleket értesíteni kell. (3) Az iratokat – ha a jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – postai szolgáltató útján kell kézbesíteni. (4) Jegyzőkönyv vezetéséről, továbbá a fegyelmi eljárással kapcsolatos előkészítő feladatok ellátásáról a személyügyekért és gazdálkodásért felelős főosztály gondoskodik. 24. § (1) A fegyelmi eljárást a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén bejelentésre vagy hivatalból a munkáltatói jogkört gyakorló vezető indítja meg a törvényi határidőn belül. (2) A fegyelmi tanács egyik tagja lehetőség szerint a Gazdasági és Igazgatási Főosztály vezetője. (3) Az eljárás alá vont kormánytisztviselő a fegyelmi tanács elnöke, tagjai, a vizsgálóbiztos, valamint a jegyzőkönyvvezető ellen elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Az  elfogultsággal érintett személy meghallgatása után a  kizáró okról a fegyelmi tanács elnöke határoz, kivéve azt az esetet, amennyiben az elfogultság vele szemben merül fel. Ez utóbbi esetben a fegyelmi eljárásról szóló kormányrendelet rendelkezései irányadóak. (4) A  vizsgálóbiztos tartós akadályoztatása vagy kizárása esetén a  tanács elnöke a  vizsgálat lefolytatásával új vizsgálóbiztost bízhat meg. 14. A fegyelmi eljárás részletes szabályai 25. § A fegyelmi eljárás megindítását megalapozó bejelentés visszavonása a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza. 26. § (1) A vizsgálóbiztos köteles a vizsgálat során a tényállás megállapításához szükséges körülményeket felderíteni, az eljárás alá vont kormánytisztviselő javára és terhére szóló bizonyítékokat beszerezni, amely során a fegyelmi eljárásról szóló kormányrendelet szerinti bizonyítékokat szerezhet be. (2) A vizsgálat során az eljárási cselekményekről készített jegyzőkönyve(ke)t a meghallgatott személy, a vizsgálóbiztos, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. (3) A vizsgálóbiztos jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a  tudomásszerzéstől számított öt napon belül az eljárás alá vont személy a fegyelmi tanácsnál kifogással élhet. A kifogásról a fegyelmi tanács öt napon belül dönt, amelyről haladéktalanul értesíti a vizsgálóbiztost és a kifogást előterjesztőt. (4) Az  eljárás alá vont kormánytisztviselő részére a  vizsgálóbiztos kézbesíti összefoglaló jelentését azzal, hogy arra legkésőbb a tárgyaláson észrevételt tehet. 27. § (1) A  fegyelmi tárgyalást a  tanács elnöke vezeti, aki gondoskodik a  tárgyalás rendjének fenntartásáról, foganatosítja a meghallgatásokat. (2) A  tárgyalás megnyitása után a  vizsgálóbiztos ismerteti a  fegyelmi eljárás elrendelésére vonatkozó írásbeli kezdeményezést, valamint a vizsgálóbiztos összefoglaló jelentését. A fegyelmi tanács elnöke meghallgatja az eljárás alá vont kormánytisztviselőt és meghallgatja az  eljárás kezdeményezőjét, a  tanúkat, a  szakértőket és ismerteti a  beszerzett iratokat. Amennyiben a  megidézett tanú a  tárgyaláson nem jelenik meg, ez  esetben a  tanács elnöke ismerteti a meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet. (3) A fegyelmi tanács tárgyalásán a fegyelmi tanács tagjain kívül jelen lehet az eljárás alá vont kormánytisztviselő, jogi képviselője és az eljárás kezdeményezője (bejelentő). (4) Az  eljárás alá vont kormánytisztviselőhöz a  fegyelmi tanács tagjai, a  vizsgálóbiztos és az  eljárás alá vont kormánytisztviselő jogi képviselője kérdéseket intézhet. Az  eljárás kezdeményezőjéhez és a  tanúkhoz a  fegyelmi tanács tagjai, a vizsgálóbiztos és az eljárás alá vont kormánytisztviselő valamint jogi képviselője kérdéseket intézhet. (5) A vizsgálóbiztos, az eljárás alá vont kormánytisztviselő és jogi képviselője a tárgyalás bármely szakában bizonyítási indítványt tehet. Amennyiben az indítványt a tanács megalapozottnak találja, további bizonyítás felvételét rendeli el. (6) Ha a fegyelmi tanács a bizonyítási indítványokat elutasítja, azt az eljárást befejező határozatában köteles megindokolni. 28. § (1) A bizonyítási eljárás befejezése után a vizsgálóbiztos terjeszti elő indítványát, amely tartalmazza a tényállást, annak bizonyítékait, és indítványt tesz a fegyelmi büntetés kiszabására. Ezt követően az eljárás alá vont kormánytisztviselő vagy jogi képviselője nyilatkozik. (2) A fegyelmi tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. 15. Fegyelmi büntetések 29. § A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az  enyhítő és súlyosító körülményeket, különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándékosság illetőleg a gondatlanság fokát, valamint az okozott kár értékét. Mérlegelni kell, hogy az elkövetett vétség milyen mértékben sértette a munkáltató jó hírnevét. 16. A fegyelmi határozat 30. § (1) A  fegyelmi tanács a  rendelkezésére álló bizonyítékok alapján állapítja meg a  tényállást. A  határozatát befolyástól mentesen, a  bizonyítékok szabad mérlegelése alapján hozza meg. A  fegyelmi tanácsot döntése meghozatalánál a vizsgálóbiztos indítványa nem köti. (2) A fegyelmi tanács a határozatában: a) az eljárást megszünteti, vagy b) az eljárás alá vont kormánytisztviselőt vétkesnek nyilvánítja és fegyelmi büntetést szab ki. (3) A határozat rendelkező részből és indokolásból áll. 31. § (1) A rendelkező rész tartalmazza: a) az eljárás alá vont kormánytisztviselő személyi adatait, b) a fegyelmi tanács döntését arról, hogy az eljárás alá vont kormánytisztviselőt vétkesnek nyilvánítja és fegyelmi büntetést szab ki, vagy a megindított eljárást megszünteti, c) vétkesség megállapítása esetén azt a körülményt, hogy a fegyelmi vétséget a kormánytisztviselő szándékosan vagy gondatlanul követte el, több fegyelmi vétség egy eljárásban elbírálása esetén az  elkövetett fegyelmi vétségek számát, rendbeliségét, d) a kiszabott fegyelmi büntetést, e) a megállapított eljárási költségek mértékét és viselésének módját, f ) tájékoztatást arról, hogy a határozat ellen a  fegyelmi eljárás alá vont kormánytisztviselő és jogi képviselője, valamint a munkáltató milyen jogorvoslattal élhet. (2) A határozat indokolása tartalmazza: a) a tényállást és annak bizonyítékait, b) az értékelt és a mellőzött bizonyítási eszközöket, a mellőzés indokának megjelölésével, c) a levont ténybeli és jogi következtetést, d) az intézkedés alkalmazása és a büntetés kiszabása esetén a súlyosító és enyhítő körülményeket, e) a megállapított eljárási költség összetételét, f ) az igénybe vehető jogorvoslati eszközök jogszabályi alapját. (3) A fegyelmi határozat rendelkező részét a kihirdetése előtt írásba kell foglalni, és azt a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá. A  felek részére kikézbesítendő és indokolással ellátott határozatot a  tanács elnöke írja alá az  aláírásban akadályozott tanácstagok helyett is. (4) A fegyelmi határozatot indokolva, a tárgyalás befejezése után legkésőbb 15 napon belül – figyelemmel a fegyelmi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott határidőre – meg kell küldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, az eljárás alá vont kormánytisztviselőnek és képviselőjének. VIII. FEJEZET A HELYETTESÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 32. § (1) Ha a  kormánytisztviselő a  munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, és eredeti munkakörét is ellátja, a helyettesítés első napjától illetményén felül helyettesítési díj is megilleti. (2) Ha a  munkáltatói jogkör gyakorlója másképp nem rendelkezik, a  helyettesítési díj mértéke a  helyettesített kormánytisztviselő illetményének a) 25-35%-a, ha alacsonyabb vagy azonos besorolású munkakört helyettesít, b) 35-40%-a, ha magasabb besorolású munkakört vagy tanácsadói címmel rendelkező kormánytisztviselőt helyettesít, illetve c) 40-50%-a, ha vezetői munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselőt helyettesít. (3) Ha a helyettesítést két kormánytisztviselő együttesen látja el, a helyettesítési díj mértéke fejenként a tartósan távol lévő helyettesítése esetén a helyettesített, betöltetlen munkakör helyettesítése esetén a helyettesítő illetményének 25%-a lehet. (4) A  helyettesítési díj mértékét a  helyettesítés elrendelésére jogosult vezető javaslata alapján a  munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. (5) Egy munkakört legfeljebb két kormánytisztviselő helyettesíthet. Egy kormánytisztviselő egy időtartamban legfeljebb egy munkakör helyettesítését láthatja el. (6) Amennyiben a  kormánytisztviselő helyettesítése nem a  teljes munkakör ellátására, hanem csak a  helyettesítéssel érintett munkakörbe tartozó egyes feladatokra vonatkozik, úgy a helyettesítési díjat a munkáltatói jogkör gyakorlója kizárólag 25%-os mértékben állapítja meg (részleges helyettesítés). (7) A  helyettesítési díj megállapítását az  önálló szervezeti egység vezetője a  Gazdasági és Igazgatási Főosztályon kezdeményezi. A helyettesítés jogszerűségének és összegszerűségének megállapítására vonatkozó javaslat megtétele – az  elnökhelyettes javaslata, illetve a  költségvetési előirányzat figyelembevételével – a  Gazdasági és Igazgatási Főosztály feladata. (8) A helyettesítési díjat meg kell szüntetni, ha az arra okot adó körülmény megszűnt. IX. FEJEZET A MUNKAVÉGZÉS ÉS TÁVOLLÉTEK SZABÁLYAI 17. Munkarend 33. § (1) A kormánytisztviselő napi munkaideje, illetve munkarendje a Kttv. 89. § (1) bekezdésében foglaltak alapján alakul. A napi munkaidő a Kttv. 89. § (1) bekezdésében foglaltnál kevesebb is lehet, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell. (2) Ha azt a munkakör jellege lehetővé teszi, a kormánytisztviselő részmunkaidőben történő foglalkoztatását – a Kttv. 50.  §-ában szabályozottak kivételével – a  munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi az  önálló szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére. (3) A  kormánytisztviselő a  szervezeti egység vezetőjénél kezdeményezheti az  általánostól eltérő munkaidő-beosztás megállapítását (egyéni munkarend). Egyéni munkarend megállapításánál különösen figyelembe veendő körülmények: a gyermekgondozási és oktatási intézmények napi nyitvatartási ideje, valamint az általuk elrendelt szünetek. (4) A  kormánytisztviselő a  szervezeti egysége által vezetett, 12.  melléklet szerinti jelenléti ív aláírásával igazolja munkahelyén való megjelenés és tartózkodás tényét. Távollétének indokát a  jelenléti íven a  Szabályzat szerinti rövidítés alkalmazásával, előzetesen meg kell jelölni. (5) A  jelenléti íveket, valamint a  jelenléti ív alapján a  távollévő kormánytisztviselőkről és a  távollét jogcíméről önálló szervezeti egységenként készített és az önálló szervezeti egység vezetője által aláírt, 13. melléklet szerinti távollétkimutatást tárgyhónap 20. napjáig – amennyiben ez  hétvégére vagy munkaszüneti napra esik, úgy az  ezt követő munkanapig –, valamint ezt a dátumot követően a tárgyhónap utolsó munkanapját megelőző második munkanap 10 óráig a Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére meg kell küldeni az illetményszámfejtő programban való rögzítés céljából. A  tárgyhónap utolsó két munkanapján esedékes távollétváltozásokat naponta legkésőbb 10 óráig kell megküldeni a fenti szervezeti egység részére. 34. § (1) A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő kezdési és befejezési időpontjának pontos betartását a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy ellenőrzi. (2) Az  ellenőrzés alapját – az  erre vonatkozó hatályos belső szabályzat rendelkezései szerint – az  SZF elektronikus beléptető rendszerének személyes kártyahasználatkor rögzített időbélyegzős nyilvántartása képezi. (3) Az ellenőrzés során az SZF kormánytisztviselőinek az elmúlt hetet összesítő munkába érkezési és munkából távozási időpontjait tartalmazó lekérdezéseket az önálló szervezeti egységek vezetői részére a munkáltatói jogkör gyakorlója által az (1) bekezdésben foglaltak szerint megbízott személy megküldi. (4) Az önálló szervezeti egységek vezetői a (3) bekezdésben meghatározott lekérdezéseket kötelesek havonta, tárgyhót követő 5. munkanapig megvizsgálni. A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő kezdési időpontokat több mint tizenöt perccel meghaladó késés, illetve munkaidő befejezési időpontokat több mint öt perccel megelőző távozás esetén, az  érintett kormánytisztviselők tekintetében az  önálló szervezeti egység vezetője az  ellenőrzést követően a tárgyhót követő 8. munkanapig köteles igazoló jelentést írni a pontos munkakezdés és munkaidő befejezés be nem tartásának okáról. (5) Az önálló szervezeti egység vezetője az igazoló jelentéseket haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személynek. (6) A  munkaidő indokolatlan be nem tartása esetén, a  munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy kezdeményezheti a  munkáltatói jogkör gyakorlója felé az  érintett kormánytisztviselő részére történő írásbeli figyelmeztetés kiadását, illetve annak többszöri előfordulását követően fegyelmi eljárás megindítását. 18. Rendkívüli munkaidő 35. § (1) Rendkívüli munkaidőt az  önálló szervezeti egység vezetője szóban, vagy a  kormánytisztviselő kérelmére írásban rendeli el. A  rendkívüli munkaidő írásban történő elrendelése esetén az  erről szóló okiratot meg kell küldeni a Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére. (2) Rendkívüli munkaidőnek a Kttv. 96. § (2) bekezdése szerint megállapított munkavégzés minősül. (3) Amennyiben a  kormánytisztviselő írásban kéri a  rendkívüli munkaidő elrendelését, azt a  rendkívüli munkaidő elrendelését/nyilvántartását tartalmazó, 14.  melléklet szerinti nyomtatványon kell elrendelni. Ebben az  esetben a  nyomtatvány utolsó oszlopát (Rendkívüli munkaidő írásbeli elrendelése esetén az  elrendelő vezető aláírása) a  rendkívüli munkaidőt elrendelő vezető aláírásával látja el. A  kormánytisztviselők részére elrendelt rendkívüli munkaidőről az önálló szervezeti egység a 14. melléklet szerinti nyomtatványon nyilvántartást vezet, melynek egy, az önálló szervezeti egység vezetője által aláírt példányát a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig meg kell küldeni a Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére. A nyomtatvány másolatát az önálló szervezeti egység megőrzi. (4) A rendkívüli munkaidővel kapcsolatos nyilvántartást a Gazdasági és Igazgatási Főosztály vezeti. 36. § (1) A  kormánytisztviselő részére rendes szabadság csak a  rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadását követően adható ki. (2) A  rendkívüli munkaidő ellentételezéseként járó, a  Kttv. 98.  §-ában meghatározott szabadidőt a  rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb harminc napon belül kell kiadni. A szabadidő kiadásáért a rendkívüli munkaidőt elrendelő önálló szervezeti egység vezetője felelős. A szabadidő megváltást a jelenléti íven SZM betűkkel kell jelölni. (3) Ha a  rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadására a  (2)  bekezdés szerint nem került sor, a szabadidő megváltását a rendkívüli munkaidőt elrendelő önálló szervezeti egység vezetője köteles kezdeményezni a Gazdasági és Igazgatási Főosztályon, a kezdeményezésben részletesen meg kell indokolni, miért maradt el a szabadidő kiadása. A kezdeményezéshez a felügyeletet ellátó elnökhelyettes jóváhagyása szükséges. (4) A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértéke a Kttv. 98. §-a szerint kerül meghatározásra. (5) A  vezetői munkakörben lévő kormánytisztviselőt az  általa teljesített rendkívüli munkavégzés ellenértékeként szabadidő, illetve szabadidő-átalány illeti meg. 19. Ügyelet, készenlét 37. § A munkáltatói jogkör gyakorlója a  kormánytisztviselőt meghatározott helyen és ideig munkavégzésre történő rendelkezésre állásra kötelezheti. Az ügyelet és készenlét elrendelésére a Kttv. 96. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. 20. Munkaidőkeret 38. § (1) Ellenőrzési, ellenőrzési szakértő referens, ellenőrzési kiemelt szakreferens munkakörökben foglalkoztatott kormánytisztviselők tekintetében a  munkanapok és munkaidő meghatározására munkaidőkeretben kerül sor, az általános munkarendben meghatározott heti 40 órás munkaidő munkaidőkeretben kerül ledolgozásra. (2) A munkaidőkeret tartama 2 hónap, amelyet két részletben, 1-1 hónap vonatkozásában kell meghatározni, azaz kétszer kell a kapacitás felmérés alapján egy hónapra vonatkozó munkaidő-beosztást meghatározni. A munkaidő-beosztást az önálló szervezeti egység vezetője állítja össze. (3) A  kormánytisztviselő beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb 48 óra. Az  egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazására figyelemmel ezt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni. A munkaidőkeretben való munkaidő meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a kormánytisztviselő heti munkaideje nem haladhatja meg a 72 órát. A munkaidőkeret kialakítása során törekedni kell arra, hogy a  heti munkaidő a  60 órát ne haladja meg. A kormánytisztviselő napi munkaideje nem lehet 4 óránál kevesebb és 12 óránál több. A kormánytisztviselő részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani. (4) A  munkaidőkeret alkalmazása során a  hétfő-szombat napok rendes munkanapnak, a  vasárnapi napon való munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül. A kormánytisztviselőt hetente két egymást követő pihenőnap illeti meg, amely közül egyiknek vasárnapra kell esnie. A  munkaidőkeretben foglalkoztatott kormánytisztviselő tekintetében szombati munkanapon való foglalkoztatás hiányában a szombat és a vasárnap lesz a heti pihenőnap, szombati munkanapon való foglalkoztatás esetén pedig ez a vasárnap és a hétfő. Vasárnapi napon kizárólag indokolt esetben, rendkívüli munkavégzés keretében rendelhető el a  munkavégzés, amelynek ellentételezéséért a  kormánytisztviselőt a  ledolgozott munkaidő kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg, amellyel a  munkaidőkeret tartalmának összeállítása során lehetőség szerint számolni kell, annak kiadását 60 napon belül biztosítani kell. Hat munkanapot követő napra minden esetben pihenőnapot kell beosztani. Vasárnapi napon való munkavégzés esetén, az  érintett héten a  kormánytisztviselőnek két egymást követő napon kell a  pihenőnapjait, avagy a heti pihenőidőt biztosítani, amelyet havonta legalább egyszer vasárnapi napra kell beosztani. (5) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a  kormánytisztviselő részére – a  heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Az előbbieknek a munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie, azaz a heti 48 órát kitevő megszakítás nélküli heti pihenőidő helyett a kormánytisztviselőnek hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható a fentiek betartása mellett. (6) Munkaidőkeret alkalmazása során túlmunka esete akkor állhat fenn, ha a kormánytisztviselő a munkaidő-beosztással érintett 2 hónap tekintetében irányadó összes munkaórán felül dolgozott. Amennyiben a  kormánytisztviselő a 2 hónapra meghatározott munkaidő-beosztásra irányadó munkaórákon felül teljesít munkaidőt (túlmunka), akkor ennek időtartamával azonos mértékű szabadidőre jogosult (kivéve, ha a  kormánytisztviselő tekintetében pihenőnapjának minősülő napon került sor a  munkavégzés elrendelésére, amely esetben a  túlmunkával érintett időtartam kétszeresének megfelelő mértékű szabadidőre jogosult). A szabadidőt ezen esetekben a következő 2 havi munkaidő-beosztás második felének (második hónapjának) legelején, de a 60 napon belül mindenképp ki kell adni a kormánytisztviselő részére. 39. § (1) A 2 havi tartalmú munkaidőkereten belül kétszer készül munkaidő-beosztás, 2×1 hónap megbontásban. A munkaidőbeosztást a munkavégzés megkezdése előtt legalább 14 nappal korábban és legalább egy hónapra előre írásban kell közölni a kormánytisztviselővel. (2) Önálló szervezeti egység esetében annak titkárságán kell a munkaidő-beosztást kifüggeszteni, a kirendeltségeken a kirendeltség tevékenységét koordináló kormánytisztviselő által meghatározott hivatali helyiségben. (3) A munkaidő-beosztás minimális tartalma az alábbi: a) munkaidőkeret kezdő és záró dátuma (érintett 2 hónap megjelölése) és a munkaidőkereten belül a munkaidő beosztással érintett 1 hónap megjelölése, b) a munkaidőkeretre jutó munkaszüneti napok megjelölése, c) a munkaidőkeretre jutó munkaórák száma, d) a  munkaidő-beosztással érintett hónap munkanapjainak és a  munkanapra jutó munkaórák számának megjelölése, e) a munkaidő-beosztással érintett hónap pihenőnapjainak megjelölése, f ) a  vasárnapi napra elrendelt rendkívüli munkaidőt ellentételező szabadidő kiadásának napja, az  óraszám megjelölésével, továbbá az annak alapjául szolgáló rendkívüli munkaidővel érintett nap megjelölése, g) a  2 havi munkaidőkereten felül végzett munkaidő ellentételezésért járó szabadidő kiadásának napja, az óraszám megjelölésével, továbbá az annak alapjául szolgáló rendkívüli munkaidővel érintett nap és annak minőségének (rendes vagy pihenőnap) megjelölése. (4) A vasárnapok és munkaszüneti napok kivételével lehetőség szerint minden napra szükséges ellenőrzés elrendelése. (5) A munkaidő-beosztásra olyan módon kell, hogy sor kerüljön, amely biztosítja a fél órás munkavégzési intervallum elszámolását is. (6) Ha a  munkaidőkeret végén kevesebb órát dolgozott le a  kormánytisztviselő, mint amennyi a  számára a munkaidőkeretben meghatározásra került, úgy a munkaidő-hiányt rendes szabadság kiírásával szükséges korrigálni (szabadság kiírására minimum 4 óra munkaidő hiány esetén kerül sor). (7) A  munkaidőkeretben foglalkoztatott szervezeti egységek vezetői osztják be az  irányításuk alá tartozó kormánytisztviselők munkaidejét, amely során legalább havi 8 óra törzsidőt kell meghatározni. Az előírt törzsidőben minden munkaidő keretben foglalkoztatott kormánytisztviselő köteles a munkahelyen munkát végezni. 40. § (1) A munkaidőkereten belüli egy havi munkaidő-beosztás elkészítése érdekében a munkaidőkeretben foglalkoztatott önálló szervezeti egység vezetője kapacitásfelmérést végez. Ennek érdekében az  érintett kormánytisztviselők megadják az adott időszakra tervezett szabadságukat, ezen kívül havonként 3 munkanapot jogosultak megjelölni, amelyre kérik a szabadnapjukat tervezni. (2) A  kirendeltségek esetében a  kapacitásjelentés előkészítése kirendeltségenként készül, amelyért a  kirendeltség tevékenységét koordináló kormánytisztviselő a  felelős. A  kapacitásjelentések előkészítése során a  kirendeltség működőképességét szem előtt kell tartani (pl. ellenőri párok megléte). A  kirendeltség tevékenységét koordináló kormánytisztviselő a  kapacitásjelentést az  időszakot megelőző 20 nappal korábban megküldi az  önálló szervezeti egység vezetőjének. Az önálló szervezeti egység vezetője az általa elfogadott ellenőri tervet legkésőbb 14 nappal a  munkaidőkeret kezdő időpontja előtt megküldi a  kirendeltség tevékenységét koordináló kormánytisztviselő részére, aki gondoskodik annak a törvényi keretek közötti közléséről. 41. § (1) A  munkaidő-beosztás csak indokolt esetben, az  önálló szervezeti egység vezetőjének engedélyével módosítható. A munkaidő-beosztás módosítása a munkaidőkeret 2 havi tartamára megállapított munkaóra számának csökkentését nem eredményezheti, illetve törekedni kell a túlmunka elkerülésére. (2) Az elfogadott ellenőri terv módosítását indokolt esetben kezdeményezheti az érintett kormánytisztviselő, legkésőbb a módosítani kívánt időszakot megelőző ötödik munkanapon. (3) A munkaidő-beosztás módosításánál lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy a módosítás ne a kormánytisztviselő pihenőnapjait érintően kerüljön megvalósításra, azaz a módosítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a módosítás a  kormánytisztviselő heti pihenőnapjára esik-e. Amennyiben a  módosítás a  heti pihenőnapra esik, úgy ennek eredményeként túlmunka képződik, amelyet a munkaidőkeret végén kétszeres mértékű szabadidő formájában ki kell adni a kormánytisztviselő számára. 42. § (1) A  munkaidőkeretben foglalkoztatott kormánytisztviselők tekintetében a  napi munka elrendelése belső levelező rendszeren történik, a kormánytisztviselők legkésőbb a számukra tervezett munkakezdésig megkapják elektronikus postacímükre a napi munkatervet. (2) A felkészüléshez minden kormánytisztviselő köteles a munkakezdéskor megnézni a számára az adott munkanapra előírt ellenőrzési tervet. (3) A munka befejezésekor a kormánytisztviselő az ellenőrzéshez használt eszközöket és a hivatali gépkocsit vissza kell hozza az  SZF épületébe, irodájába. A  kormánytisztviselő az  erre rendszeresített nyilvántartásban dokumentálja az eszközök felvételét és leadását. (4) A budapesti székhelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő 22.30 órát megelőzően befejezett munkavégzés esetén köteles a belépőkártya lehúzásával igazolni a munkavégzés befejezésének időpontját az SZF hivatali épületében. (5) A hivatali gépkocsit a 22.30 órát meghaladó munka befejezés esetén az erre engedéllyel rendelkező kormánytisztviselő a vonatkozó belső szabályzat rendelkezéseinek megfelelően hazaviheti, a gépjárművet a következő munkanapon (az előírt 11 óra pihenőidő leteltével) kell visszahoznia a hivatali tárolási helyére. A gépjármű visszahozásához szükséges időt be kell számítani a kormánytisztviselő munkaidejébe. (6) Ha a napi tervezett munkaidő lehetővé teszi, az ellenőrzéshez kapcsolódó irodai adminisztrációt az ellenőrzés napján el kell végezni. Az ellenőrzés elhúzódása esetén a következő munkanapot az elmaradt feladatok elvégzésével kell kezdeni. 43. § (1) A  munkaidőkeretben foglalkoztatott kormánytisztviselők munkaidő elszámolását a  2 havi munkaidőkereten belül az első 1 havi bontásban, illetve a 2 hónap bontásában kell elvégezni. (2) Az önálló szervezeti egység vezetőjének felelőssége annak biztosítása, hogy az adott munkaidőkereten belül az első hónap elteltével feldolgozásra kerüljön a  ledolgozott munka – illetőleg annak szükséges mértékű korrekciója megtörténjen. A  második hónap leteltével szükséges továbbá mérleget vonni a  munkaidőkeretben ténylegesen elvégzett munkaórák előírtakkal történő összevetése tekintetében. (3) A  munkaidő elszámolásánál a  fizetett szabadságot, a  betegszabadságot, a  táppénzt és a  szabadidőt napi 8 órás munkaidővel kell elszámolni. (4) A  munkaidőkeretben foglalkoztatott kormánytisztviselők részére a  2 hónap lejártakor az  önálló szervezeti egység vezetője összesített munkaidő elszámolást készít és azt az érintetteknek átadja, az alábbi adatok feltüntetésével: a) munkaidőkeret kezdő és záró dátuma (naptári hetek számának a megjelölésével), b) a munkaidőkeret teljes munkaóra száma, c) a munkaidőkeret időszakában ledolgozott munkaórák száma, d) a munkaidőkeret időszakában kiadott heti pihenőnapok megjelölése, e) a munkaidőkereten felül teljesített munkaidő óraszáma és az azt ellentételező szabadidő óraszáma, f ) rendkívüli munkavégzéssel érintett munkanapok megjelölése, a  munkavégzéssel töltött munkaórák megjelölésével, illetve ennek ellentételezéseként járó szabadidő megjelölése (melyik munkanapon, hány óra időtartamban). 21. Munkaközi szünet 44. § A munkaközi szünet a munkavégzés helyén kívül is eltölthető. 22. Távollétek 45. § (1) A szabadság kiadásáról, engedélyezéséről írásban, az erre rendszeresített nyomtatványon (a továbbiakban: szabadságnyilvántartó lap) kell rendelkezni. (2) A szabadság-nyilvántartó lapot – elháríthatatlan ok kivételével – a szabadság megkezdését megelőzően kell kitölteni. (3) A szabadság-nyilvántartó lap tartalmazza a kormánytisztviselő alap és – a Kttv. alapján meghatározott jogcímeken járó – pótszabadságait. (4) A szabadság-nyilvántartás ellátása érdekében a tárgyévet megelőző évről rendelkező szabadság-nyilvántartó lapokat az önálló szervezeti egységek összegyűjtik, és azokat tárgyév január 10. napjáig megküldik a Gazdasági és Igazgatási Főosztály részére. (5) A szabadságot a jelenléti íven „SZ” betűvel kell megjelölni. 46. § (1) A kormánytisztviselő a Kttv. 79. §-ában meghatározott esetekben mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól. (2) A  mentesítés idejére a  Kttv. 79.  § j)  pontjában meghatározott esetben a  munkáltató által meghatározott mérték szerint jár díjazás, míg a Kttv. 79. § l) pontja szerinti esetben a kormánytisztviselőt teljes díjazás illeti meg. (3) A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „ME” betűkkel kell megjelölni. (4) A  keresőképtelenséget a  háziorvos igazolja. A  kormánytisztviselő az  igazolást a  keresőképtelenség megszűnését követően a  Gazdasági és Igazgatási Főosztályra juttatja el. A  tizenöt napot meghaladó keresőképtelenség esetén az igazolást lehetőség szerint még a keresőképtelenség fennállása alatt meg kell küldeni a Gazdasági és Igazgatási Főosztályra. (5) A keresőképtelenséget a jelenléti íven „B” betűvel kell jelölni. (6) A munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt vagy jóváhagyott, a kormánytisztviselő munkakörével összefüggő egy vagy több naptári napot igénybe vevő – az SZF-en kívül tartandó – egyeztetés, képzésen való részvétel, kiküldetés, ellenőrzés hivatalos távollétnek minősül. A távollétet a jelenléti íven „HT” betűvel kell jelölni. (7) A fizetés nélküli szabadság eseteit, és igénybevételének szabályait a Kttv. 110–114. §-a tartalmazza. A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” betűkkel kell jelölni. (8) A tanulmányi szabadságot a jelenléti íven „TSZ” betűkkel kell megjelölni. 23. Egyéb mentesülések, munkaidő-kedvezmények 47. § (1) Véradásban részt vevő kormánytisztviselő – illetményének folyósítása mellett – a  véradás miatt távol töltött teljes időtartamra mentesül a  munkavégzési kötelezettség alól, amelyet a  jelenléti íven ME betűkkel kell jelölni. A  nők évente 4 alkalommal, míg a férfiak 5 alkalommal adhatnak vért azzal, hogy két véradás között legalább 56 napnak kell eltelnie. Az igazolás bemutatása hiányában a véradásban való részvétel napját rendes szabadság terhére biztosított távollétként kell kezelni, illetve a jelenléti íven ennek megfelelően jelölni. (2) A kettő vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő vagy legalább egy tizenhat éven aluli gyermeket egyedül nevelő szülőt, illetve fogyatékos gyermeket nevelő szülőt, valamint a  beteg gyermeket vagy beteg szülőt gondozó kormánytisztviselőt havi négy munkaóra munkaidő-kedvezmény illeti meg. (3) A negyven év feletti kormánytisztviselőt, valamint a megváltozott munkaképességű kormánytisztviselőt havi négy munkaóra egészségügyi és betegségmegelőzési célú munkaidő-kedvezmény illeti meg. (4) Az  SZF-nél működő szakszervezeteket megillető, a  Kttv. 202.  § (1)  bekezdése szerinti munkaidő-kedvezmény megállapítása érdekében a  szakszervezet képviselője köteles az  SZF-nél kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott tagjai …