5/2011. (IX. 23.) ÁSZ utasítása az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

5/2011. (IX. 23.) ÁSZ utasítása az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatáról. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Állami Számvevőszék alapadatai 1. § (1) Az Állami Számvevőszék önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szerv, amelyet a Magyar Köztársaság Országgyűlése az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésével, 1990. január 1-jei hatállyal hozott létre. (2) Az Állami Számvevőszék többször módosított Alapító Okiratának kelte: 2005. március 31., azonosítója: A-50-014/2005. (3) Az Állami Számvevőszék alapvető azonosító adatai a következők: a) a költségvetési szerv megnevezése: Állami Számvevőszék, b) a költségvetési szerv hivatalos rövidített megnevezése: ÁSZ, f) orosz megnevezése: ������� �� ��� ����� ��� �� ��� ���, g) székhelye: 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10., h) levelezési címe: 1364 Budapest, Postafiók 54., i) vezetője (a fejezetet irányító szerv vezetője): az Állami Számvevőszék elnöke, j) törzskönyvi nyilvántartási száma: 324766, k) statisztikai számjele: 15324762-8411-311-01, l) adóigazgatási azonosító száma: 15324762-2-41, m) társadalombiztosítási törzsszáma: 91111, n) államháztartási azonosító száma: 033572, o) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvántartási szám: SZT-33640, p) gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, q) számlavezetője: Magyar Államkincstár, r) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01483257-00000000, s) szakfeladat száma és megnevezése: 841113 Államhatalmi és autonóm szervek tevékenysége, t) a költségvetési szerv által irányított költségvetési szerv: Állami Számvevőszék Kutató Intézete (a továbbiakban: ÁSZKUT). (4) Az Állami Számvevőszék fővárosi telephelyeinek, a Számvevői Iroda ellenőrzési irodáinak címjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza. (5) Az Állami Számvevőszék ellátja az ÁSZKUT mint önállóan működő költségvetési szerv működtetésének, gazdálkodásának, könyvvezetésének, adatszolgáltatásának feladatait, a két intézmény között létrejött munkamegosztási megállapodásban foglaltak szerint. Az Állami Számvevőszék feladatai és hatáskörei 2. § (1) Az Állami Számvevőszék alapfeladata az államháztartás forrásainak, azok felhasználásának, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásnak az ellenőrzése. (2) Alaptevékenysége keretében az Állami Számvevőszék az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZtv.) 5. §-ában nevesített ellenőrzési feladatokon kívül végzi az egyéb törvényekben előírt feladatait, így különösen: a) ellenőrzi a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet, a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél, a Magyar Fejlesztési Banknál, valamint az állami vagyonért felelős miniszter által megbízott szervezetnél, b) ellenőrzi a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap működését és gazdálkodását, c) elvégzi az Országos Betétbiztosítási Alap pénzügyi számviteli ellenőrzését, d) ellenőrzi az európai területi társulás gazdálkodásának törvényességét, e) felülvizsgálja a fővárosi önkormányzat tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendeletét, f) ellenőrzi a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását, g) ellenőrzi a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény végrehajtásával összefüggő pénzügyi elszámolásokat. (3) Alaptevékenysége keretében az Állami Számvevőszék, illetve annak elnöke a következő javaslattételi és kezdeményezési feladatokat látja el: a) javaslatot tesz az elkülönített állami pénzalapok könyvvizsgálójára külön normatív utasításba foglalt eljárási rend szerint, b) az elnök tagokat delegál a Közszolgálati Költségvetési Tanácsba, valamint minden olyan testületbe, amelyben az Állami Számvevőszék képviselőinek részvételét jogszabály írja elő, továbbá c) szükség szerint eljárást kezdeményez mindazon szerveknél, amelyeknél a vonatkozó törvények erre lehetőséget biztosítanak, így különösen az Alkotmánybíróságnál, az ügyészségnél, a bíróságnál, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál, a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. (4) Az Állami Számvevőszék elnökének a jogszabályok előkészítésében való közreműködését az Állami Számvevőszék belső funkcionális egységei az ügyrendekben foglalt munkamegosztás szerint segítik. (5) Alaptevékenysége keretében az Állami Számvevőszék a következő véleményezési feladatokat látja el: a) véleményezi az államháztartási belső kontrollrendszerek fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával, valamint a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardokkal összhangban lévő ellenőrzési módszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, b) értékeli az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső kontrollrendszerének működését, c) véleményezi a könyvvizsgálói kamarai tag költségvetési könyvvizsgáló minősítését, d) véleményezi a Magyar Nemzeti Bank könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívását. (6) Az Állami Számvevőszék alaptevékenysége körében – kapacitásai időleges kihasználása érdekében – az alábbi tevékenységeket végezheti, amennyiben azok az éves ellenőrzési tervének teljesítését nem veszélyeztetik: a) az Állami Számvevőszék alaptevékenységével megegyező, illetve ahhoz kapcsolódó, pályázati úton elnyert külső forrás felhasználásával megvalósuló tevékenységet folytathat, valamint b) módszertani szakirányítást végezhet. (7) Az Állami Számvevőszék feladatainak megvalósítása során figyelembe veszi az ENSZ Közgazdasági és Jogi Tanácsa mellé rendelt nem kormányközi, konzultatív jogú szervezet, az INTOSAI (International Organization of Supreme Audit Institutions, Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete) 1977. évi kongresszusán Limában elfogadott (8) Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések során hasznosítja a nemzetközi társszervezetek, így az INTOSAI, az EUROSAI (European Organization of Supreme Audit Institutions, a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Európai Külső Pénzügyi Ellenőrző Intézmények Európai Szervezete), az IFAC (International Federation of Accountants, Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége) ellenőrzésekre vonatkozó irányelveiben, szabályzataiban, módszertani útmutatóiban foglaltakat. (9) Az Állami Számvevőszék vállalkozási tevékenységet nem folytat. II. FEJEZET AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK SZERVEZETE 1. Cím Általános szabályok Az Állami Számvevőszék vezetése és funkcionális egységei 3. § (1) Az Állami Számvevőszék egyszemélyi felelős vezetés alatt működik. Az Állami Számvevőszéket az elnök vezeti. (2) Az alelnök az elnök általános helyettese, aki az elnök akadályoztatása esetén – az elnök által szabályozott jogkörben – gyakorolja az elnök jogait és ellátja kötelezettségeit. (3) Az Állami Számvevőszék egységes gazdasági szervezetként működik. (4) Az Állami Számvevőszék szervezete vezetési törzskari, felügyeleti, közvetlen ellenőrzést végző, támogatási, valamint alap kiszolgáló funkciócsoportokra épül. (5) Az Állami Számvevőszék funkcionális egységeit a jelen utasításban szabályozott munkamegosztás szerint a számvevő vezetők irányítják, illetve vezetik. (6) Az ellenőrzéseket a Számvevői Irodából – az ellenőrzési kompetenciáik szerint – kijelölt számvevők, továbbá megbízott külső szakértők végzik. (7) Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítését és a szervezet irányítási rendjét a 2. melléklet tartalmazza. 2. Cím Az Állami Számvevőszék választott vezető tisztségviselői Az elnök, alelnök 4. § Az Állami Számvevőszék Országgyűlés által választott vezető tisztségviselői az elnök és az alelnök. 3. Cím Az Állami Számvevőszék számvevő vezetői A főtitkár 5. § (1) A főtitkár felelős az irányítása alá tartozó funkcionális egység tevékenységéért, annak jogszerű és hatékony működéséért, feladatainak maradéktalan ellátásáért. A főtitkár az általa irányított funkcionális egység tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az elnököt és az alelnököt. (2) A főtitkár az általa irányított funkcionális egység feladatainak végrehajtása érdekében: a) meghatározza a funkcionális egység feladattervét, b) megállapítja a funkcionális egység vezetője és a beosztottak feladatait, gondoskodik a munkaköri leírások elkészítéséről és kiadásáról, ellenőrzi a feladatok végrehajtását, c) a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az általa irányított funkcionális egységet, d) kiadmányozási jogot gyakorol az általa irányított funkcionális egység tekintetében, e) munkáltatói jogokat gyakorol a 36. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, figyelemmel kíséri és elősegíti a dolgozók szakmai fejlődését, f) munkaértekezleteket tart, g) a funkcionális egység feladatkörébe tartozó esetekben szakértői megbízási szerződéseket köt, h) indokolt esetben az általa irányított funkcionális egység feladatainak végrehajtása érdekében átirányítást hajt végre, i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal, j) ellátja mindazokat az eseti képviseleti feladatokat, amelyekkel az elnök megbízza. (3) A főtitkár véleményezi az Állami Számvevőszék munkatársainak személyét érintően felmerült etikai ügyeket. (4) A főtitkárt távollétében, illetve akadályoztatása esetén – az elnök jóváhagyásával – az általa irányított funkcionális egység vezetője helyettesíti. A számvevő főigazgató 6. § (1) A számvevő főigazgató irányítja az alárendelt funkcionális egységek tevékenységét, felelős azok jogszerű és hatékony működéséért, feladataik maradéktalan ellátásáért. A főigazgató az általa irányított funkcionális egységek tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az elnököt és az alelnököt. (2) A számvevő főigazgató az általa irányított funkcionális egységek feladatainak végrehajtása érdekében: a) meghatározza az általa irányított funkcionális egységek ügyrendjét, feladattervét, b) megállapítja a funkcionális egységek vezetőinek és a beosztottaknak a feladatait, gondoskodik a munkaköri leírások elkészítéséről és kiadásáról, ellenőrzi a feladatok végrehajtását, c) a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az általa irányított funkcionális egységet, d) kiadmányozási jogot gyakorol, amit a 35. §-ban foglaltak szerint az általa irányított funkcionális egység vezetőjére átruházhat, ez azonban nem jelenti a funkcionális egység munkájáért való felelősség átruházását, e) munkáltatói jogkört gyakorol a 36. §-ban foglaltak szerint, figyelemmel kíséri és elősegíti a dolgozók szakmai fejlődését, f) a funkcionális egység feladatkörébe tartozó esetekben szakértői megbízási szerződéseket köt, g) indokolt esetben az általa irányított funkcionális egység feladatainak végrehajtása érdekében átirányítást hajt végre, h) vezetői és munkaértekezleteket tart, i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó, vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal, j) feladatkörében – az elnök által szabályozott módon – képviseli az Állami Számvevőszéket. (3) Az ellenőrzési tevékenység tekintetében a számvevő főigazgató a (2) bekezdésben meghatározott feladatokon túlmenően: a) témajavaslatot tesz az Állami Számvevőszék ellenőrzéseire, b) javaslatot tesz az Állami Számvevőszék feladattervének összeállításához, c) felelős az irányítása alá tartozó funkcionális egység által végzett ellenőrzések előkészítéséért, megszervezéséért és végrehajtásáért, a Vizsgálati Dokumentációs Rendszer működtetéséből adódó feladatok végrehajtásáért, d) felelős a minőségbiztosítás rendszerének működtetésével összefüggő feladatok ellátásáért, e) közreműködik az Állami Számvevőszék éves tevékenységéről szóló beszámoló elkészítésében, f) koordinálja a felelősségi körébe tartozó tevékenység szakmai, módszertani feladatainak kialakítását és továbbfejlesztését, g) az irányítása alá tartozó tevékenység körében készített kiadvány szaklektoraként felelős a kiadvány tartalmáért, amelyről ellenjegyzésével ellátott, a kiadvány szakmai tartalmát hitelesítő tanúsítványt állít ki. (4) A számvevő főigazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén – az elnök jóváhagyásával – az általa kijelölt funkcionális egység vezetője helyettesíti az ügyrendben és a munkaköri leírásban meghatározottak szerint. A számvevő igazgató 7. § (1) Az elnök a vezetési törzskari funkciót, az alap kiszolgáló funkciót ellátó, valamint az ellenőrzési tevékenységet végző, vagy azt támogató funkcionális egységek vezetésére, irányítására, továbbá más, ügyrendben meghatározott tevékenység ellátására számvevő igazgatót nevezhet ki. (2) A vezetési törzskari funkciót ellátó funkcionális egységek vezetésére elnöki igazgató, az alap kiszolgáló funkciót ellátó funkcionális egységek vezetésére gazdasági igazgató, az ellenőrzéssel összefüggő tevékenységet végző funkcionális egységekhez költségvetési igazgató és felügyeleti vezetők nevezhetők ki. Felügyeleti vezetőnek számvevő igazgatónál alacsonyabb beosztású számvevő vezető is kinevezhető. (3) A számvevő igazgató – amennyiben funkcionális egységet vezet – irányítja az alárendelt funkcionális egységek tevékenységét, felelős annak jogszerű és hatékony működéséért, feladatainak maradéktalan ellátásáért. A számvevő igazgató az általa irányított funkcionális egységek tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a közvetlen felettes vezetőjét. (4) A számvevő igazgató feladatkörében – az elnök által szabályozott módon – képviseli az Állami Számvevőszéket. (5) Az elnöki igazgató a (3)–(4) bekezdésben foglaltakon kívül az általa irányított funkcionális egység feladatainak végrehajtása érdekében: a) meghatározza az általa irányított igazgatóság ügyrendjét, feladattervét, b) megállapítja a felügyeleti jogkörébe utalt funkcionális egységek vezetőinek feladatait, gondoskodik a munkaköri leírások elkészítéséről és kiadásáról; a vezetők esetében közvetlenül, a funkcionális egységekben dolgozó munkatársak esetében vezetőik útján ellenőrzi a feladatok végrehajtását, c) ellátja az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat végző funkcionális egység útján – a jogi támogatói feladatokat végző funkcionális egység, valamint a tárgykör szerint érintett más funkcionális egységek közreműködésével – a szervezetirányítás témakörében készítendő, az elnök által kiadmányozott belső irányítási eszközök (utasítások, intézkedések, szabályzatok) előkészítésével, koordinálásával, valamint kiadmányozás előtti felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, továbbá a 34. § alapján kiadott utasítások, intézkedések, ügyrendek, körlevelek hatályos szövegének naprakész nyilvántartását, d) ellátja a jogi és szervezeti koordinációs feladatokat végző funkcionális egység útján – a jogi támogatói feladatokat végző funkcionális egység, valamint a tárgykör szerint érintett más funkcionális egységek közreműködésével – az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének témakörében készítendő, az elnök által kiadmányozott belső irányítási eszközök (utasítások, intézkedések, szabályzatok) előkészítésével, koordinálásával, valamint kiadmányozás előtti felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, e) a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az igazgatóságot, ennek keretében részt vesz az országgyűlési bizottság(ok) ülésein, illetve kijelöli esetenként az általa irányított funkcionális egység(ek) részéről a résztvevőket, f) kiadmányozási jogot gyakorol; azok egy részét a 35. §-ban foglaltak szerint az igazgatóságon belüli vezetőkre átruházhatja, ez azonban nem jelenti az igazgatóság munkájáért való felelősség átruházását, g) munkáltatói jogokat gyakorol a 36. §-ban foglaltak szerint; figyelemmel kíséri és elősegíti a dolgozók szakmai fejlődését, h) az igazgatóság feladatkörébe tartozó esetekben szakértői megbízási szerződéseket köt, i) munkáltatói jogkörében eljárva az igazgatóságon belül, valamint ellenőrzési feladatok végrehajtásában való közreműködés érdekében az igazgatóságon kívülre átirányítást hajt végre, j) vezetői és munkaértekezleteket tart, k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó, vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal. (6) A gazdasági igazgató feladatait az elnök közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el, gazdasági intézkedéseket hoz, ellenjegyzési jogot gyakorol és e jog gyakorlására írásban más személyt is kijelölhet. (7) A gazdasági igazgató a (3)–(5) bekezdésben foglaltakon kívül az általa irányított funkcionális egységgel az alábbi feladatokat látja el: a) irányítja és felügyeli az Állami Számvevőszék mint fejezetet irányító szerv központi és fejezeti kezelésű előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, a könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, b) az Állami Számvevőszék költségvetésének tervezése, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítése, az előirányzatokkal való gazdálkodás koordinálása és végzése, pénzügyi irányítás gyakorlása, c) felelős az intézményi gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáért, ennek keretében gondoskodik az illetmény-számfejtési, a munkaügyi, a társadalombiztosítási, a finanszírozási, a pénzügyi, a nyilvántartási és a számviteli feladatok ellátásáról, d) vezeti az Állami Számvevőszék gazdasági szervezetét, e) feladata az informatikai és telekommunikációs rendszer tervezése, fejlesztése, annak realizálása, a rendszerek működtetése, valamint közreműködés az informatikai oktatási tevékenység ellátásában, gondoskodik a Hivatali Kapu működtetéséről, adatkezelői feladat- és jogkörében eljárva kapcsolattartó személyt jelöl ki, illetve a kijelölést visszavonja, f) irányítja a működtetéssel, az üzemeltetéssel, és a vagyongazdálkodás körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátását. Ennek keretében gondoskodik az Állami Számvevőszék vagyonkezelésében lévő ingatlanok és eszközök működtetési, nyilvántartási, leltározási, selejtezési feladatai ellátásáról, valamint a beruházási, felújítási tevékenység tervezéséről és elvégzéséről, g) gondoskodik az általa irányított funkcionális egységek feladatkörébe tartozó irányítási eszközök előkészítéséről, h) irányítja és felügyeli az ÁSZKUT mint önállóan működő költségvetési szerv számára végzett, a munkamegosztás rendjére vonatkozó megállapodásban foglalt feladatok végrehajtását. (8) Az ellenőrzési tevékenységet végző, illetve az ellenőrzési tevékenységet támogató funkcionális egységekhez kinevezett számvevő igazgatók további feladatai megegyeznek a rájuk, továbbá az irányításuk, illetve vezetésük alatt álló funkcionális egységekre vonatkozóan az ügyrendben meghatározott feladatkörökkel, valamint kiegészülnek az ellenőrzés rendjéről szóló fejezetben foglaltakkal. (9) A számvevő igazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén – az elnök jóváhagyásával – a kijelölt számvevő vezető helyettesíti. A számvevő igazgatóhelyettes 8. § (1) A számvevő igazgatóhelyettes elvégzi mindazokat az állandó, rendszeres vagy eseti feladatokat, amelyekkel a munkahelyi felettes vezetője megbízza, és gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a jelen utasítás és az ügyrend részére előír. (2) A számvevő igazgatóhelyettes, amennyiben funkcionális egységet irányít, felelős annak jogszerű és hatékony működéséért, feladatainak maradéktalan ellátásáért. A számvevő igazgatóhelyettes az általa irányított funkcionális egység(ek) tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a közvetlen felettes vezetőjét. (3) A számvevő igazgatóhelyettes helyettesítése az ügyrendben a funkcionális egységre irányadó helyettesítési rend szerint történik. A számvevő osztályvezető-főtanácsos 9. § (1) A számvevő osztályvezető-főtanácsos vezeti az alárendelt funkcionális egységet, felelős annak jogszerű és hatékony működéséért, feladatainak maradéktalan ellátásáért. (2) A számvevő osztályvezető-főtanácsos megállapítja a funkcionális egység beosztott dolgozóinak a feladatait, gondoskodik a munkaköri leírások elkészítéséről és kiadásáról, ellenőrzi a feladatok végrehajtását. (3) A számvevő osztályvezető-főtanácsos az általa irányított funkcionális egység tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a közvetlen felettes vezetőjét. (4) A számvevő osztályvezető-főtanácsos helyettesítése az ügyrendben a funkcionális egységre irányadó helyettesítési rend szerint történik. (5) A számvevő osztályvezető-főtanácsos az általa vezetett funkcionális egység feladatainak végrehajtása érdekében: a) közreműködik az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségeinek megvalósításában, gondoskodik a funkcionális egység feladatkörébe tartozó tevékenységek eredményes ellátásáról, b) a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az általa irányított funkcionális egységet, c) átruházott hatáskörben az ügyrendben meghatározott módon a 35–36. §-ban foglaltak szerint kiadmányozási és munkáltatói jogokat gyakorol, d) munkaértekezletet tart, e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a felettes vezetője megbízza. (6) A számvevő osztályvezető-főtanácsos feladatkörében – az elnök által szabályozott módon – képviseli az Állami Számvevőszéket. A felügyeleti vezető 10. § (1) A felügyeleti vezetőt az elnök jelöli ki. (2) A felügyeleti vezető felügyeli és koordinálja az ellenőrzésvezetői feladatkört ellátó számvevők tevékenységét, az ellenőrzések folyamatát. (3) E feladatkörében a felügyeleti vezető: a) az elnök egyetértésével jóváhagyja az ellenőrzési programot, szükség esetén kezdeményezi annak módosítását, kiegészítését, b) felel az ellenőrzött szervezettől való adatkérés szabályosságáért, c) az ÁSZtv. 28. § (2) bekezdésében szabályozott közreműködési kötelezettség megszegése esetén – az ÁSZtv. 33. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre tekintettel – megteszi a szükséges intézkedéseket, d) az ellenőrzött szervezettel kapcsolatot tart, az ellenőrzés keretében képviseli az Állami Számvevőszéket, e) értékeli az ellenőrzésvezető tevékenységét az ellenőrzési program végrehajtása tekintetében a célratartottság, a szabályosság és a határidők betartása szempontjából, f) az ellenőrzési jelentések hasznosítása érdekében intézkedik az ellenőrzések által feltárt hiányosságok, szabálytalanságok utóellenőrzése iránt, g) gondoskodik az ellenőrzési tapasztalatok módszertan-fejlesztési, képzési célokra, valamint a jó gyakorlat kialakítása érdekében történő felhasználásáról, h) átruházott hatáskörben a 35. §-ban foglaltak szerint kiadmányozási jogot gyakorol. (4) A felügyeleti vezető kiadmányozza a 35. § (22) bekezdésében foglalt dokumentumokat. (5) A felügyeleti vezetőt távollétében, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt másik felügyeleti vezető helyettesíti. (6) A felügyeleti vezető az ellenőrzésvezetővel mellérendeltségi viszonyban áll. (7) A felügyeleti vezető felelős a szakterületéhez tartózó ellenőrzéseknél a kapcsolattartásért, az ÁSZtv. 27. §-a szerint az adatkérés szabályosságának felügyeletéért, az ellenőrzési megállapítások megalapozottságáért, hasznosulásának nyomon követéséért, az ellenőrzésvezető helyettesítéséért, a programban vállalt feladatok betartásának vonatkozásában az ellenőrzés vezetőjének minősítéséért. (8) A felügyeleti vezető feladatkörében – az elnök által szabályozott módon – képviseli az Állami Számvevőszéket. Az ellenőrzés-vezető 11. § (1) Az ellenőrzés vezetőjét belső pályázat útján az elnök bízza meg. (2) Ha az ellenőrzés vezetője nem osztályvezetőként kap ellenőrzés-vezetői megbízást, akkor az általa vezetett ellenőrzés idejére a 9. §-ban foglalt feladatokat is ellátja, hatásköröket gyakorolja. (3) Az ellenőrzés vezetője a 9. §-ban foglaltakon túlmenően: a) ellenőrzés-vezetői feladata körében felelős az ellenőrzési dokumentumok Vizsgálati Dokumentációs Rendszerben történő rögzítéséért, b) szükség szerint kezdeményezi minőségbiztosítási eljárás lefolytatását, c) személyes (jogi) felelősség felvetés szükségességének észlelése esetén haladéktalanul köteles állásfoglalást kérni a jogi támogatói feladatokat ellátó funkcionális egységtől az előírt eljárási rend szerint, d) értékeli az ellenőrzésben részt vevő számvevő ellenőrzési tevékenységét. (4) Az ellenőrzés-vezető felelős a) az ellenőrzés előkészítéséért, a helyszíni ellenőrzés megszervezéséért, az ellenőrzési feladatok összehangolásáért és eredményes lefolytatásáért, b) a számvevőszéki jelentés tervezetének elkészítéséért, a jelentéstervezet adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért. (5) Az ellenőrzés-vezetőt távollétében, illetve akadályoztatása esetén az illetékes felügyeleti vezető helyettesíti. Az elnöki (alelnöki) főtanácsadó, tanácsadó 12. § (1) Elnöki (alelnöki) főtanácsadó, illetve tanácsadó az elnöki igazgatóságon kerül kinevezésre. (2) Az elnöki (alelnöki) főtanácsadó, illetve tanácsadó felett a munkáltatói jogköröket a kinevezési okiratban foglaltak szerint, közvetlenül az elnök vagy az alelnök gyakorolja. (3) Az elnöki (alelnöki) főtanácsadó, illetve tanácsadó munkaköri feladatait az elnök és az alelnök rendelkezései szerint teljesíti. A projektvezető 13. § Az Állami Számvevőszék által – európai uniós, valamint egyéb forrásból – megvalósítandó projekt vezetője a külön projekt végrehajtására kiadott belső irányítási eszközben meghatározott jogállásban, a kijelölt cél megvalósítása érdekében végzi feladatait, irányítja a projekt végrehajtását. 4. Cím Az Állami Számvevőszék nem vezető beosztású munkavállalói A számvevő 14. § (1) A számvevő közreműködik az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségeinek megfelelő feladatok megvalósításában, köteles az ügyrendben, valamint a munkaköri leírásában, illetve az ellenőrzési, valamint a feladattervben szereplő feladatait ellátni, a felettes vezetője által adott munkaköri utasításokat teljesíteni. (2) A számvevő felelős a feladatkörébe tartozó feladatok jogszerű, pontos, maradéktalan, hatékony, hivatásszerű példamutatással és a közérdek iránti elkötelezettséggel történő ellátásáért. (3) Az ellenőrzést végző számvevő feladatai – az ÁSZtv.-ben foglaltakon túlmenően – különösen: a) közreműködik az ellenőrzések előkészítésében, felkészül az ellenőrzési programban szereplő feladatainak megvalósítására, b) szakmai meggyőződése és tapasztalatai alapján az ellenőrzési program kiegészítését, módosítását kezdeményezheti, c) az ellenőrzési programnak és az adott ellenőrzési típusok szerinti követelményeknek megfelelően hajtja végre az ellenőrzési feladatait; az ellenőrzési tapasztalatait írásba foglalja és az ellenőrzés vezetőjének átadja, d) a felelősség megállapítását, illetve megállapításának szükségességét, bűncselekmény gyanúját, a pazarló, illetve rendeltetésellenes pénzfelhasználást, a súlyos kárt okozó szabályszegést haladéktalanul közli az ellenőrzés vezetőjével. (4) A számvevői besoroláshoz tartozó munkaköröket és feladatköröket az 1. függelék tartalmazza. (5) A számvevő részére cím adományozását és visszavonását munkahelyi felettes vezetője kezdeményezheti, amelyet a számvevő teljesítményértékelésével kell alátámasztani. A számvevő gyakornok 15. § (1) Az Állami Számvevőszéknél létesített számvevő gyakornoki jogviszony határozott időre jön létre. Az ÁSZtv. hatálybalépését megelőzően létesített gyakornoki jogviszonyra a kinevezési okiratban foglalt időtartam továbbra is irányadó. (2) A számvevő gyakornokokra a jogszabályokban, illetve a jelen szabályzatban foglalt eltéréseket figyelembe véve, a számvevők foglalkoztatási viszonyára vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. (3) A számvevő gyakornokot a gyakornoki idő alatt az alapszabadságon felül pótszabadság nem illeti meg. (4) A határozott időre kinevezett számvevő gyakornokkal tanulmányi szerződés nem köthető. Mentori rendszer 16. § (1) Az Állami Számvevőszék a társadalmi felelősségvállalás jegyében mentori rendszert működtet. Célja, hogy a pályakezdő, diplomás fiatalok egy magas szakmai színvonalú szervezetben szerzett széles spektrumú munkatapasztalattal, nagyobb eséllyel induljanak a munkaerőpiacon a végzettségüknek megfelelő állás betöltésére. (2) A mentori rendszerben részt vevők számvevő gyakornok besorolással, asszisztensi munkakört látnak el, hat hónapos próbaidő közbeiktatásával, tizennyolc hónapos határozott idejű kinevezéssel, amely – teljesítményértékelés alapján, egyszeri alkalommal – további tizennyolc hónappal meghosszabbítható. (3) A gyakorlati idő alatt az asszisztensek kijelölt mentor irányításával végzik feladataikat, a mentor által kialakított program szerint, változó szakmai irányító mellett. (4) A gyakornok felelőssége a részére munkakörében kiadott feladatok megfelelő ellátására korlátozódik, az általa elvégzett feladatokért számvevői felelősséggel a munkáját közvetlenül meghatározó szakmai irányító tartozik. (5) A mentori rendszerben részt vevő gyakornok munkáját a mentor hat hónaponként értékeli, melyben a gyakornok szakmai előrehaladását is bemutatja. (6) A számvevő asszisztensek a gyakorlati idő letelte után a megszerzett munkatapasztalatról igazolást kapnak. A köztisztviselők, ügykezelők és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottak 17. § (1) A számvevői tevékenységi körbe nem tartozó feladatokat ellátó, felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak köztisztviselőnek minősülnek és tevékenységüket a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), az egyéb jogszabályoknak, az ügyrendben foglalt feladatoknak, munkaköri leírásuknak, az egyéb előírásoknak és felettesük utasításainak megfelelően végzik. (2) Az Állami Számvevőszék alaptevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódó feladatokat ellátó, középfokú végzettséggel rendelkező ügykezelők tevékenységüket a Ktv.-nek, az egyéb jogszabályoknak, az ügyrendben foglalt feladatoknak, munkaköri leírásuknak, az egyéb előírásoknak és felettesük utasításainak megfelelően végzik. (3) Az Állami Számvevőszék alaptevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódó feladatokat ellátó, nem köztisztviselői besorolású alkalmazottak munkavállalónak minősülnek, tevékenységüket a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásainak, az egyéb jogszabályoknak, az ügyrendben foglalt feladatoknak, munkaköri leírásuknak, az egyéb előírásoknak és felettesük utasításainak megfelelően végzik. (4) A köztisztviselők, az ügykezelők és a munkavállalók felelősek a feladatkörükbe tartozó feladatok jogszerű, hatékony és maradéktalan ellátásáért. (5) A köztisztviselők részére a Ktv. 30/A. §-ában foglaltak szerint legfeljebb hat szakmai tanácsadói és négy szakmai főtanácsadói cím adományozható azzal, hogy az adományozott szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címek együttesen nem haladhatják meg az Állami Számvevőszéknél kinevezett felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselők létszámának 20%-át. (6) A Ktv. szerinti besorolásokat, munkaköröket és az azokhoz tartozó feladatköröket, illetve az Mt. hatálya alá tartozó munkaköröket és az azokhoz tartozó feladatköröket az 1. tartalmazza. 5. Cím Az álláshelyek betöltésével, valamint a polgári jogi jogviszonyban ellátott külső szakértői tevékenységgel kapcsolatos egyéb szabályok Pályázathoz kötött álláshelyek 18. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöke által egyedileg meghatározott munkakörök, illetve álláshelyek betöltése esetén pályázati eljárást kell lefolytatni (külső pályázat). (2) A pályázati eljárás esetén kinevezést adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. Pályázat 19. § (1) A pályázati felhívást az Állami Számvevőszék honlapján kell közzétenni. (2) A pályázati felhívás az alábbiakat tartalmazza. a) a betöltendő álláshely, munkakör, funkcionális egység megnevezését; b) az elvégzendő feladatok ismertetését; c) a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt; d) az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást; e) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, módját, valamint elbírálásának határidejét; f) a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást; g) az esetleges képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat előírásait; h) az álláshely betöltésének legkorábbi időpontját; i) a pályázathoz csatolandó dokumentumok felsorolását. (3) A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívás megjelenésétől számított tizenöt napnál rövidebb nem lehet. (4) A pályázatban a kiválasztási eljárás részeként előírható képességi, illetve alkalmassági vizsgálat is. A képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat elvégzéséhez a pályázónak a pályázat benyújtásával egyidejűleg írásban megadott hozzájárulása szükséges. Kiválasztási eljárás 20. § (1) A kiválasztási eljárás során biztosítani kell a pályázók esélyegyenlőségét, a kiválasztás objektív szempontjainak alkalmazását. (2) A vizsgálatok körében kizárólag olyan értékelési szempontok alkalmazhatók, amelyek szoros összefüggésben vannak a munkakör sikeres betöltésével. (3) A pályázati értékelés, illetve a kiválasztás szempontjai: a) a jogszabályokban előírt feltételek teljesülése, b) a munkakör betöltéséhez előírt képzettségi követelmények, c) a munkakör betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmények, d) személyes kompetenciák megléte (képességek, készségek). (4) A pályázat benyújtási határidejét követő hatvan napon belül a pályázót értesíteni kell a pályázat eredményéről és az alkalmazásáról. (5) Az eredménytelenül pályázóknak az értesítést követő tizenöt napon belül a teljes pályázati anyagukat vissza kell küldeni. Adatvédelmi szabályok 21. § (1) A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában részt vevőkön, valamint a Ktv. 63. § (1) bekezdésében meghatározott betekintésre jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. (2) A pályázatban foglalt személyes adatok kezelésére külön szabályzat rendelkezései az irányadók. Próbaidő 22. § (1) A számvevő és a köztisztviselő kinevezésekor próbaidőt kell kikötni, az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóval történő munkaviszony létesítése esetén próbaidő köthető ki. (2) A számvevő, illetve a köztisztviselő kinevezésekor, valamint a munkavállalóval való munkaviszony létesítésekor a próbaidőt – a köztisztviselők, illetve a munkavállalók próbaidejére vonatkozó szabályok szerint – a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg úgy, hogy annak időtartama három hónapnál rövidebb és hat hónapnál hosszabb nem lehet. (3) A próbaidőt és időtartamát a kinevezési okmányban, illetve a munkaszerződésben rögzíteni kell. Külső szakértők 23. § (1) Az Állami Számvevőszék feladatainak maradéktalan ellátása érdekében külső szakértő – természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: külső szakértő) – vállalkozási vagy megbízási szerződéssel olyan tevékenységre vehető igénybe, melynek ellátásához szükséges különleges szakértelemmel a számvevők nem rendelkeznek. (2) A számvevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi rendelkezések a külső szakértőként eljáró természetes személyre, vagy gazdasági társaság igénybevétele esetén annak képviselőjére és az ellenőrzésben részt vevő alkalmazottjára megfelelően alkalmazandók. (3) A külső szakértő az ellenőrzési feladatok ellátása tekintetében a számvevővel azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, tevékenységéért, megállapításaiért, véleményéért az Állami Számvevőszék felé felelősséggel tartozik. (4) A külső szakértőt a feladatának teljesítése során tudomására jutott – az Állami Számvevőszék vagy az ellenőrzött szerv, illetve természetes személy működésével, tevékenységével kapcsolatos – irat, adat, tény, körülmény, információ, módszer tekintetében titoktartási, illetve adatvédelmi kötelezettség terheli. A külső szakértő a titokvédelmi, illetve adatvédelmi szabályok megsértése esetén – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – büntetőjogi, szabálysértési, illetve polgári jogi felelősséggel tartozik. 6. Cím A vagyonnyilatkozat 24. § (1) Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a köztisztviselő, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult a) közbeszerzési eljárás során, b) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében. (2) A (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a köztisztviselő, aki jogszabály alapján „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört tölt be. (3) A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének a) az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott kötelezett kinevezésekor, azt követően pedig évente, b) a (2) bekezdésben meghatározott kötelezett háromévenként köteles eleget tenni. (4) A vagyonnyilatkozatok őrzésére, ellenőrzésére, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztására és a szándékosan téves tartalmú vagyonnyilatkozat közlésére az ÁSZtv. 19. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést és az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A vagyonnyilatkozatokban foglalt személyes adatok védelmére külön szabályzat rendelkezései az irányadók. 7. Cím A munkavégzés és az egyes pótlékokra való jogosultság szabályai A munkavégzés főbb szabályai 25. § (1) Az Állami Számvevőszék számvevőinek, köztisztviselőinek és munkavállalóinak kötelezettsége és joga a jelen szabályzatból következő feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása, amelyekért egyben felelősséggel is tartoznak. (2) Az Állami Számvevőszék minden funkcionális egységének vezetője felelős a feladatköre vonatkozásában a belső kontrollrendszer, azon belül kiemelten a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési (FEUVE) rendszer és a kockázatkezelési rendszer kialakításáért, működtetéséért, fejlesztéséért, és e körben javaslatot tesz a belső kontrollrendszer szabályozására is. (3) Az Állami Számvevőszék funkcionális egységei és az ott feladatot ellátó számvevők, köztisztviselők és munkavállalók tevékenységük során értelemszerű együttműködésre kötelezettek. Bármely funkcionális egység a feladatkörébe eső, de (részben) más funkcionális egység feladatkörébe is tartozó, vagy azt érintő ügyekben az érintettekkel egyeztetve köteles eljárni. (4) Az egyeztetés, illetve az együttműködés kezdeményezéséért annak a funkcionális egységnek a vezetője a felelős, amelynek a kérdéses ügy (feladat) a feladatkörébe (hatáskörébe) tartozik. A szóban forgó funkcionális egység vezetője első helyen lévő szakmai felelős, szakfelelős. A szakfelelős kötelezettsége és joga az együttműködést igénylő feladat megvalósítása érdekében más funkcionális egység(ek) közreműködésének kezdeményezése és igénybevétele. (5) Ha az együttműködés, illetve az egyeztetés során egyenrangú funkcionális egységek, illetve azok vezetői között véleményeltérés marad fenn, akkor a közvetlen közös felettes vezető elé kell utalni az ügyet döntésre. (6) Ha a véleményeltérés a számvevő főigazgatók, vagy a számvevő főigazgató(k) és a felügyeleti vezető(k) között merül fel, akkor az elnök jogosult döntésre. (7) Amennyiben a felügyeleti vezető(k) és az ellenőrzésvezető(k) között véleményeltérés van, a költségvetési felügyeleti főigazgató véleményezése mellett az elnök által esetileg kijelölt szakmai bizottság dönt. (8) Az Állami Számvevőszéknél a munkafeladatok megállapítására és teljesítésére, a munkavégzés jogszerűségére, kulturáltságára, a vezetők és a beosztottak viszonyára, munkakapcsolatára, a felettes által adott utasítás végrehajtására, illetve annak megtagadására a Ktv., az Mt., valamint az ÁSZtv. rendelkezései az irányadóak. (9) A munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg munkaköri leírásban az általa irányított funkcionális egységen belül foglalkoztatottak munkaköri feladatait, azok betartásának ellenőrzésére köteles. A munkaköri leírás – a felelősség megállapítására is alkalmas módon – tartalmazza a munkakörhöz tartozó alapvető feladatokat, az ellátandó tevékenységi kört, a kapcsolódó jogosítványokat, a legfontosabb munkakapcsolatokat, az alá- és fölérendeltségi előírásokat, valamint az adott munkakör ellátására vonatkozó követelmények előírását. (10) Az Állami Számvevőszék munkavállalóját közvetlen felettes vezetője irányítja. Az az ellenőrzés-vezető, aki feladatát a Számvevői irodán belül látja el, az ellenőrzés vezetése során kifejtett szakmai tevékenyégét illetően önálló, független a felette munkáltatói jogkört gyakorló erőforrás-gazdálkodási főigazgatótól, illetve a szakmai felügyeleti vezetőtől, aki az ellenőrzés-vezető által vezetett ellenőrzést felügyeli. (11) Az Állami Számvevőszék ügymenetében kiadott munkavállalói aláírás, szignálás a feladat- és hatáskörbe tartozóan a munkaköri leírásban jelölt szakmai felelősségvállalást, formai, tartalmi és jogszerűségért való helytállást jelöli. (12) A számvevő szakmai véleménye miatt nem vonható felelősségre. Ez nem mentesíti a számvevőt, és a számvevő vezetőt az ellenőrzés során alkalmazandó szabályok betartása alól. (13) A helyettesítésekről a munkáltatói jogkört gyakorló vezető gondoskodik. Az ellenőrzés során az ellenőrzést közvetlenül végzők helyettesítéséről az ellenőrzés-vezető gondoskodik, az erőforrás-gazdálkodási főigazgató egyetértése mellett. Az ellenőrzés-vezető és a felügyeleti vezető egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítésről az elnök dönt. (14) Az Állami Számvevőszék munkavállalója szakmai és egyéb jellegű továbbképzésre kötelezhető. (15) A munkavállaló az Állami Számvevőszéktől való távozása, illetve az Állami Számvevőszéken belüli végleges áthelyezése esetén munkaköri feladatait, a folyamatban lévő ügyeket, valamint hivatali ügyiratait – erre vonatkozó jegyzőkönyv felvételével együtt – átadás-átvételi eljárással köteles átadni. Az eljárást a közvetlen felettes vezető, és amennyiben az átadás-átvétel minősített ügyiratokat is érint, a titkos ügyiratkezelés (TÜK) képviselője részvételével kell lefolytatni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek. (16) A funkcionális egységek közötti kapcsolattartás a szervezeti irányítási rend szerinti szolgálati út betartásával történik. A szervezeti irányítási rend hierarchiájában alsóbb szintű funkcionális egység vezetője információt csak a felettes vezetője előzetes tájékoztatása mellett adhat. (17) A munkavégzés egyéb szabályait a vonatkozó jogszabályok, illetve belső szabályzatok tartalmazzák. Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság szabályai 26. § (1) Az ÁSZtv. 21. § (5)–(6) bekezdése és a Ktv. 48. § rendelkezései alapján a számvevő és a köztisztviselő idegennyelv-tudási pótlékra lehet jogosult. (2) Idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság megállapításának feltétele, hogy a munkavállaló olyan nyelvvizsgával rendelkezzen, amely a munkakör betöltéséhez szükséges. A jogosultságot a felettes vezető írásban igazolja. (3) Ha a munkavállaló idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultságának feltétele már nem áll fenn, a pótlékra való jogosultságot a felettes vezető írásbeli előterjesztése alapján meg kell szüntetni. (4) Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság szabályait, és a pótlékra jogosító munkakörök felsorolását a 3. melléklet tartalmazza. A képzettségi pótlékra vonatkozó általános szabályok 27. § (1) A számvevő, a felsőfokú és középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő képzettségi pótlékban részesülhet. (2) A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a 4. melléklet tartalmazza. (3) A képzettségi pótlékra jogosultságot a számvevőnek, köztisztviselőnek, illetve munkavállalónak kell a megfelelő dokumentumokkal igazolnia. A képzettségi pótlék – ha a jogosultságot nem az Állami Számvevőszékhez történő felvétel, illetve a kinevezés alkalmával igazolják – az igazoló dokumentumnak a humánpolitikai és szervezetfejlesztési feladatokat ellátó funkcionális egységnél történő bemutatását követő hónap első napjától állapítható meg. (4) Amennyiben valamely munkakör vagy képzettség pótlékra jogosító szakképesítés jellege tekintetében értelmezési kérdés merül fel, e kérdésben – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslata alapján – az elnök dönt. A számvevő képzettségi pótlékára vonatkozó szabályok 28. § (1) A számvevőt – a kinevezéséhez szükséges egy felsőfokú iskolarendszerű képzésben szerzett képesítésén túl – a következő képzettségei jogosítják képzettségi pótlékra: a) doktori (PhD) fokozat, vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat, b) további felsőfokú iskolarendszerű képzésben szerzett képesítés, c) további akkreditált felsőfokú szakképesítés, d) iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzettsége (vizsgája). (2) A képzettségi pótlék alapját és mértékét az ÁSZtv. 21. § (1) és (7)–(8) bekezdése szabályozza. (3) Képzettségi pótlékra jogosít az a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség, amely a munkaköri feladatokhoz egyértelműen köthető. (4) A számvevőt több különböző szintű szakképesítés esetén is csak egy, a legmagasabb szintű képzettség után illeti meg képzettségi pótlék. (5) A képzettségi pótlék szempontjából több azonos szintű szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg. (6) A számvevő a középfokú szakképesítése után képzettségi pótlékra nem jogosult. (7) Az elnök egyedi elbírálással a (3)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet. A Ktv. hatálya alá tartozó felső és középfokú végzettségű köztisztviselők képzettségi pótlékára vonatkozó szabályok 29. § (1) A felső- és középfokú végzettségű köztisztviselők képzettségi pótlékára vonatkozó részletes szabályokat a Ktv. 48/A. §-a tartalmazza. (2) Az Állami Számvevőszék szervezeti struktúrájában az alábbi területeken közreműködő köztisztviselők jogosultak – a 4. mellékletben foglalt képzettségek szerint – képzettségi pótlékra: a) az Állami Számvevőszék vezetésének és a felügyeleti vezetők közvetlen támogatását biztosító titkársági és igazgatási területen közreműködők, b) az ellenőrzési területen közreműködő ellenőrzési projekt technikai támogatói, c) az ellenőrzést támogató területen közreműködő szakügyintézők és adminisztráció, d) az alap kiszolgáló területen közreműködő szakügyintézők. (3) Képzettségi pótlékra jogosít az a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség, amely a munkaköri feladatokhoz egyértelműen köthető. (4) A köztisztviselőt több különböző szintű szakképesítés esetén is csak egy, a legmagasabb szintű képzettség után illeti meg képzettségi pótlék. (5) A képzettségi pótlék szempontjából több azonos szintű szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók képzettségi pótlékára vonatkozó szabályok 30. § (1) A fizikai alkalmazott – egyedi elbírálás alapján – a munkaköréhez szükséges speciális szakképzettség esetén kaphat képzettségi pótlékot, a munkaszerződésében rögzített feltételek szerint. (2) A képzettségi pótlék számítási alapja a munkavállaló mindenkori személyi alapbére. 8. Cím Egyes munkakörökre vonatkozó szabályok A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés 31. § (1) Az Állami Számvevőszék a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében belső kontrollrendszert működtet, amely az alábbi célokat szolgálja: a) működése és gazdálkodása során a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen, a jogszabályi követelményekkel összhangban hajtsa végre, b) teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, és c) megvédje erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól. (2) A szervezet minden szintjén érvényesülő belső kontrollrendszer kialakításáért, működtetésért az Állami Számvevőszék elnöke felelős, aki ennek keretében megfelelő a) kontrollkörnyezetet, b) kockázatkezelési rendszert, c) kontrolltevékenységeket, d) információs és kommunikációs rendszert, és e) monitoringrendszert működtet, és azok megfelelő működését folyamatosan nyomon követi és értékeli a jogi és szervezeti koordinációs feladatokat ellátó funkcionális egysége révén. (3) Az Állami Számvevőszék működésének és gazdálkodásának eredményessége érdekében a kontrolltevékenység részeként az elnök felelős a FEUVE-rendszer kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért. A FEUVE megfelelő működését az Állami Számvevőszék minden tevékenysége vonatkozásában biztosítani kell. (4) A belső kontrollrendszer-elemek alkalmazási körét, szabályait és eljárásrendjét belső irányítási eszköz tartalmazza. (5) A belső kontrollrendszer keretén belül tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység ellátására az operatív működéstől független belső ellenőrzés működik. (6) A szervezeti és feladatköri függetlenség körében a) a belső ellenőrzési tevékenységet az elnök közvetlen alárendeltségében működő belső ellenőrzési feladatokat ellátó funkcionális egység végzi, b) a belső ellenőrzési feladatokat ellátó funkcionális egység tevékenységének tervezése során önállóan jár el, a belső ellenőrzési feladatokat ellátó funkcionális egység vezetője által kidolgozott éves ellenőrzési tervet az Állami Számvevőszék elnöke hagyja jóvá, c) a belső ellenőr önállóan állítja össze a megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat tartalmazó ellenőrzési jelentést, munkája során külső befolyástól mentesen, pártatlanul és tárgyilagosan jár el, d) a belső ellenőrzési feladatokat ellátó funkcionális egység vezetője az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról, a belső ellenőrök által tett megállapításokról és javaslatokról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról éves jelentés keretében közvetlenül az elnöknek számol be, e) a belső ellenőr nem vonható be az operatív működéssel kapcsolatos feladatok ellátásába, f) a belső ellenőrzést végzők feladatait, kötelezettségeit, jogait és hatáskörét, valamint a belső ellenőrzés eljárási szabályait tartalmazó Belső Ellenőrzési Kézikönyvet az Állami Számvevőszék elnöke hagyja jóvá. A jogi megfelelőségi elemzés 32. § (1) Az Állami Számvevőszéknél a jogszerű működés és tevékenység biztosítása érdekében jogi megfelelőségi elemzés (compliance) működik. (2) A jogi megfelelőségi elemző tevékenységét közvetlenül az elnök irányításával, az elnöknek alárendelten látja el. (3) A jogi megfelelőségi elemző a tevékenységét az általa készített és az elnök által jóváhagyott éves terv szerint, illetve az elnök eseti utasítása alapján végzi. (4) A jogi megfelelőségi elemzés kiterjed: a) az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésének, működésének és tevékenysége ellátásának jogszabályi megfelelőségére, b) az irányítási eszközök jogszabályokkal és egymással való összhangjára, c) az Állami Számvevőszék által kötött szerződések, megállapodások jogszabályoknak, illetve belső szabályozásnak való formai, tartalmi megfelelőségére, d) az Állami Számvevőszék egyedi munkáltatói intézkedései jogszabályoknak, illetve belső szabályozásnak való megfelelőségére, e) a normatív szabályok és az arra épülő gyakorlati működés közti összhangra és f) a belső szabályozási hiányosságok feltérképezésére. (5) A jogi megfelelőségi elemző a tevékenységének tapasztalatairól jelentést készít az elnök részére, amelyben értékeli az elemzett tárgykör jogi megfelelőségét vagy annak hiányát, rámutat a hiányosságokra, illetve az eltérések okaira és intézkedési javaslato(ka)t fogalmaz meg. (6) A jogi megfelelőségi elemző tevékenységének ellátása érdekében a vezetők és az általuk irányított funkcionális egységnél dolgozó személyek együttműködésre (adat, információ, tájékoztatás, illetve dokumentum szolgáltatására) kötelesek. 9. Cím A fizikai biztonságra, valamint a titok- és adatvédelemre vonatkozó feladat- és hatáskörrel rendelkező személyek Biztonsági vezető, informatikai biztonsági felügyelő, adatvédelmi és titokvédelmi felelős 33. § (1) Az Állami Számvevőszéknél az elnök által kinevezett biztonsági vezető a tevékenységét az elnök irányításával, az elnöknek közvetlenül alárendelten látja el. (2) A biztonsági vezető feladatait külön szabályzat határozza meg. (3) A biztonsági vezető számára feladatokat – a (2) bekezdésben hivatkozott szabályzatban előírtakon túl – kizárólag az elnök határozhat meg. (4) Az Állami Számvevőszéknél a biztonsági vezető szakmai irányítása és ellenőrzése mellett látja el feladatát az elnök által kinevezett informatikai biztonsági felügyelő, továbbá az adatvédelmi és titokvédelmi felelős. Tevékenységüket, feladataikat külön szabályzat határozza meg. III. FEJEZET AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 1. Cím Az Állami Számvevőszék működésének általános szabályai Az irányítás eszközei 34. § (1) A normatív elnöki utasítás az Állami Számvevőszék elnöke által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz, amely a szervezet alaptevékenységének, a vezetés-irányítás feladatai végrehajtásának szabályozásáról, az Állami Számvevőszék szervezetéről, működéséről, belső irányítási rendjéről rendelkezik. A normatív elnöki utasítás mint közjogi szervezetszabályozó eszköz tartalmára és végrehajtására a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezései és az (5) bekezdés rendelkezései az irányadóak. (2) Az Állami Számvevőszék elnöke elnöki intézkedés formájában rendelkezik a szervezet működtetésével, a gazdálkodással, a munkavégzéssel, munkajogi kérdésekkel, a szociális és a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos olyan feladatok hivatali végrehajtásáról, amelynek elrendelésére nem szükséges normatív elnöki utasítás kiadása. (3) A főigazgatók, a főtitkár, a gazdasági igazgató, az elnöki igazgató, a belső ellenőrzési feladatokat ellátó funkcionális egységet vezető személy az irányításuk alá tartozó funkcionális egységek feladatát és működési rendjét, az állandó bizottságok vezetői a bizottságok feladatát és működési rendjét ügyrendben szabályozzák. A kiadott ügyrend az elnök jóváhagyásával válik érvényessé. Az ügyrendnek összhangban kell lennie a normatív elnöki utasításokkal és az elnöki intézkedésekkel. (4) A főigazgatók, a gazdasági igazgató és az elnöki igazgató az irányításuk alá tartozó funkcionális egységek feladatkörében körlevelet adhatnak ki, amely tájékoztatást, figyelemfelhívást, illetve egyes feladatok – különösen a gazdálkodási, informatikai, munkaügyi, módszertani, tervezési feladatok – ellátása tekintetében a végrehajtás módjára vonatkozó utasítást tartalmazhat. (5) Az elnök által kiadott, az (1)–(2) bekezdésben meghatározott irányítási eszközök megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet előírásait kell értelemszerűen alkalmazni. A kiadmányozás 35. § (1) A kiadmányozási jog magában foglalja a közbenső intézkedés megtételét, az érdemi döntést, az irat aláírását és az ügyirat irattárba helyezésének jogát. A kiadmányozott irat tartalmáért és alakiságáért a kiadmányozó a felelős. (2) Külső szervhez vagy személyhez iratot csak a kiadmányozásra jogosult által hitelesítetten lehet továbbítani (külső kiadmányozás). Külső kiadmánynak minősül az alkalmazott részére a munkáltatói jogkörben kiadmányozott és átadott irat is. (3) A kiadmányozásra jogosult vezető az ügyrendben szabályozottak szerint határozza meg a helyettesek aláírási jogkörét és sorrendjét. A helyettesként kiadmányozó személy a vezető feltüntetett neve alatti „h” jelzés alkalmazásával gyakorolhatja a kiadmányozást. (4) Az elektronikus aláírással ellátott irat hiteles kiadmányozásának módjáról külön belső szabályzat rendelkezik. (5) Az Állami Számvevőszék az elektronikus kézbesítés gyors és hatékony lehetőségének kihasználása érdekében igénybe veszi a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által működtetett Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer Hivatali Kapun (a továbbiakban: HK) keresztül megvalósuló szolgáltatását. Hivatalos ügyiratok fogadása, illetve küldése más hivatalos szervekkel a HK-n keresztül is történhet. Az iktatott ügyiratot a jelen szabályzat szerint kiadmányozásra jogosult funkcionális egység vezető kiadmányozza a rendszerben a „Küldés” gomb megnyomásával. (6) A kiadmányozott irat papíralapon, illetve elektronikus úton (elektronikus levélben vagy HK-n keresztül) történő megküldésének részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza. (7) Általános kiadmányozási joga az elnöknek van, amelyet eseti vagy állandó jelleggel (külön utasításban, illetve jelen szabályzatban) meghatározott ügykörben átruházhat. (8) Az elnök kiadmányozza: a) az Állami Számvevőszék jelentéseit (véleményeit, beszámolóit), azzal, hogy ezt a jogkörét eseti jelleggel átruházhatja, b) az Országgyűlés tisztségviselőinek, a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek, az országgyűlési biztosoknak szóló iratokat, c) a fejezetet irányító szerv vezetőjének (fejezetgazda) hatáskörébe tartozó minden iratot, amelyre jogszabály kötelezi, illetve feljogosítja, d) minden iratot, amelyre az Állami Számvevőszéken belüli irányítási, felügyeleti, munkáltatói szabályozásból adódó jogosítványa vonatkozik, és amelyet állandó jelleggel nem ruházott át, továbbá e) feljelentés kivételével az ÁSZtv. 28. § (5) bekezdésében, 31. §-ában, valamint 33. § (3), (5) és (6) bekezdésében foglaltakkal összefüggő iratokat. (9) Az elnök által kiadmányozásra kerülő iratokat az irat tartalmáért felelős személy(ek) által a 25. § (11) bekezdése szerint szignálva az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó funkcionális egység vezetőjének kell megküldeni. (10) Az elnök által átruházott jogkörben az alelnök kiadmányoz az elnök helyettesítésével, valamint a feladatkörével összefüggő ügyekben. (11) Az elnök által átruházott jogkörben a főtitkár kiadmányozza: a) mindazon iratokat, amelyeket feladatköréből adódóan – elnöki megbízás alapján – el kell készítenie, b) az általa irányított funkcionális egység feladatkörébe tartozó ügyiratokat, valamint c) a munkáltatói jog gyakorlásából adódó, hatáskörébe tartozó intézkedéseket. (12) A számvevő főigazgató kiadmányozza: a) mindazon iratokat, amelyeket feladatköréből adódóan – elnöki megbízás alapján – kell elkészítenie, b) az általa irányított funkcionális egységek feladatkörébe, ellenőrzési hatáskörébe tartozó ügyiratokat, valamint c) a munkáltatói jog gyakorlásából adódó, hatáskörébe tartozó intézkedéseket. (13) A számvevő főigazgató ügyrendben szabályozza, hogy az általa irányított funkcionális egységeken belül feladatkörükben, valamint az ellenőrzéssel összefüggésben kik, milyen esetben kiadmányozhatnak. (14) Az elnök által átruházott jogkörben az elnöki igazgató kiadmányozza mindazon iratokat, amelyeket feladatköréből adódóan – elnöki megbízás alapján – el kell készítenie. (15) Az elnök által átruházott jogkörben a gazdasági igazgató kiadmányozza mindazon iratokat, amelyeket feladatköréből adódóan el kell készítenie. A gazdasági igazgató ügyrendben szabályozza, hogy az általa irányított funkcionális egységeken belül kik, milyen esetben kiadmányozhatnak. (16) A jogi támogatói feladatokat ellátó funkcionális egység vezetője kiadmányozza a peres és peren kívüli képviselet ellátásával kapcsolatos iratokat, továbbá az Állami Számvevőszék által tett feljelentéseket, valamint a büntetőeljárás során az Állami Számvevőszék részéről keletkező valamennyi iratot, kivéve az ÁSZtv. 31. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott biztosítási intézkedés elrendelésének kezdeményezésére és megszüntetésére irányuló dokumentumot. (17) Az anyagi, pénzügyi kötelezettségvállalásra, utalványozásra, ajánlattételre, ajánlatok elfogadására vonatkozó iratok, a nyomtatott és elektronikus adó- és járulékbevallások, adatszolgáltatások, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal felé teljesítendő adatszolgáltatások kiadmányozását az Állami Számvevőszék Gazdálkodási Szabályzatában, valamint az Állami Számvevőszék Közbeszerzési Szabályzatában meghatározott személyek gyakorolják. (18) Az elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó funkcionális egység vezetője kiadmányozza a közérdekű kérelemmel, panasszal, bejelentéssel kapcsolatban keletkezett iratot, a (8) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével. (19) A ko …