9/2018. (X. 19.) PM rendelete a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról.

9/2018. (X. 19.) PM rendelete a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109.  § (5)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 14. alpontjában és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a) a  központi költségvetésről szóló törvénynek a  Pénzügyminisztérium fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra, b) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényeiben az a) pont szerinti fejezetet irányító szerv vezetője (a  továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára és c) az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a  továbbiakban: Áht.) és az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Ávr.) alapján az  a)  pont szerinti költségvetési fejezetben a költségvetési év során megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra [az a)–c) pont a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki. 2. § (1) A  fejezeti kezelésű előirányzatoknak az  Áht. 109.  § (5)  bekezdése szerinti felhasználási szabályait az  1.  melléklet tartalmazza. (2) A  2.  melléklet tartalmazza az  „Ár- és belvízvédelmi kártalanítási feladatok” fejezeti kezelésű előirányzatból kártalanításra jogosult személyek fizetendő éves díját. 3. § Az  Európai Unió működéséről szóló szerződés (a  továbbiakban: EUMSz) 107.  cikk (1)  bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat 1. 11–13. sora, 18. sor 1. pontja, 20. sora, 23. és 24. sora, 37–39. sora alapján az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás, 2. 11–13. sora alapján az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás, 3. 11–13. sora alapján a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati csekély összegű támogatás, 4. 18. sor 1.  pontja, 20. sora és 23. sora alapján a  651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14.  cikke szerinti regionális beruházási támogatás, 5. 18. sor 1.  pontja alapján a  651/2014/EU bizottsági rendelet 17.  cikke szerinti kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás, 6. 23. sora alapján a  651/2014/EU bizottsági rendelet 18.  cikke szerinti kis- és középvállalkozások részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás, 7. 23. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 21. cikke szerinti kockázatfinanszírozási támogatás, 8. 18. sor 1. pontja és 23. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikke szerinti induló vállalkozásnak nyújtott támogatás, 9. 18. sor 1.  pontja alapján a  651/2014/EU bizottsági rendelet 25.  cikke szerinti kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás, 10. 18. sor 1.  pontja és 23. sora alapján a  651/2014/EU bizottsági rendelet 26.  cikke szerinti kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás, 11. 18. sor 1.  pontja alapján a  651/2014/EU bizottsági rendelet 28.  cikke szerinti kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás, 12. 18. sor 1. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás, 13. 18. sor 1.  pontja alapján a  651/2014/EU bizottsági rendelet 32.  cikke szerinti hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás, 14. 18. sor 1.  pontja, 20. sor b)  pontja és 23. sora alapján a  651/2014/EU bizottsági rendelet 38.  cikke szerinti energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás, 15. 23. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 39. cikke szerinti épület-energiahatékonysági projektekre irányuló beruházási támogatás, 16. 18. sor 1.  pontja, 20. sor b)  pontja alapján a  651/2014/EU bizottsági rendelet 41.  cikke szerinti megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás, 17. 18. sor 1.  pontja alapján a  651/2014/EU bizottsági rendelet 45.  cikke szerinti szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás, 18. 18. sor 1. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, 19. 18. sor 1.  pontja alapján a  651/2014/EU bizottsági rendelet 55.  cikk szerinti sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás, 20. 18. sor 1. pontja és 23. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás nyújtható. 4. § (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 37. sora alapján nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek: a) az innováció keretfeltételeinek javítása, üzleti és társadalmi innovációs készségek fejlesztése, b) transznacionális vízgazdálkodás és árvízvédelem, c) a természeti és kulturális örökség, valamint az erőforrások fenntartható használata, d) ökológiai folyosók helyreállítása és menedzsmentje, e) felkészülés a katasztrófakockázatok kezelésére, f ) környezetbarát és biztonságos közlekedési rendszerek fejlesztése, g) az energiabiztonság és energiahatékonyság javítása, h) jelentősebb társadalmi kihívások kezelésére szolgáló intézményi kapacitások növelése. (2) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sora alapján nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek: a) vállalkozói kompetenciák és készségek javítása, az  innovációs rendszerek szereplői közötti fenntartható kapcsolatok javítása, b) energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát támogató stratégiák, megoldások kidolgozása, c) területi alapú, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatervezési stratégiák támogatása, d) mobilitás tervezési kapacitások fejlesztése a  funkcionális városi területeken az  alacsonyabb szén-dioxid kibocsátás érdekében, e) természeti és kulturális örökség, erőforrások védelme, fenntartható használata, f ) funkcionális városi területek környezetgazdálkodásának fejlesztése, g) regionális személyszállítási és áruszállítási rendszerek tervezése és koordinációja. (3) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 39. sora alapján nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek: a) a kutatási és innovációs struktúrák és kapacitások fejlesztése, különösen az intelligens szakosodási stratégiák keretében, b) a  regionális innovációs láncban található szereplők innovációs teljesítményének javítása az  „intelligens specializáció” és az innovációs lehetőségek területén, c) a közép- és kisvállalkozások növekedési és innovációs kapacitásainak fejlesztése, d) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása különösen az intelligens szakosodási stratégiák keretében, e) a természeti és kulturális örökség védelme és fejlesztése, f ) az erőforrás-hatékonyság növelése, a zöld növekedés és az ökoinnováció elősegítése. 2. Értelmező rendelkezések 5. § (1) A II. fejezet alkalmazásában: 1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti ipar; 2. alapkutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka; 3. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás; 4. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom; 5. áttelepítés: ha a) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az  EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az  EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a  támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény), b) az  eredeti, valamint a  támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a  célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely, az  EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg; 6. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység; 7. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség; 8. bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 111. pontja szerinti üzemanyag; 9. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb; 10. egy és ugyanazon vállalkozás: az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 2.  cikk (2)  bekezdése, az  1408/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontja, a 717/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti vállalkozás; 11. élelmiszeralapú-bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 113. pontja szerinti üzemanyag; 12. elsődleges mezőgazdasági termelés: az EUMSz I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet; 13. első kereskedelmi értékesítés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 75. pontja szerinti értékesítés; 14. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség; 15. energiahatékonyság: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 103.  pontja szerint megtakarított energiamennyiség; 16. energiahatékonysági alap: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 105. pontja szerinti alap; 17. energiahatékonysági alap kezelője: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 106. pontja szerinti személy; 18. észszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség; 19. feldolgozás és forgalmazás: a  717/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 1.  pont (1)  bekezdés c)  pontja szerinti művelet; 20. fenntartható bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 112. pontja szerinti üzemanyag; 21. fizikai átengedés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 136. pontja szerinti függetlenítés; 22. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 32.  pontja szerinti növekedés; 23. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a  651/2014/EU bizottsági rendelet I.  melléklet 3.  cikk (2)  bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak; 24. független magánbefektető: olyan magánbefektető, aki a befektetés tárgyát képező kis- és középvállalkozásnak nem részvényese, különösen a tulajdonosi szerkezettől függetlenül az üzleti angyal és a pénzügyi közvetítő, ha az teljes mértékben viseli befektetése kockázatát; 25. halászati és akvakultúra ágazatok: a  halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1379/2013/EU rendelet) 5. cikk d) pontja szerinti ágazatok; 26. halászati és akvakultúra-termékek: a  717/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 1.  pont b)  alpontja szerinti termékek; 27. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló; 28. hitel: olyan megállapodás, amelyben a  hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a  hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a  hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az  összeget, különösen kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható; 29. hivatásos csapat: olyan sportvállalkozás, amely hivatásos sportolót alkalmaz; 30. hivatásos sportoló: olyan sportoló, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen vagy más módon, ellenszolgáltatás fejében folytat sporttevékenységet, amely során a  sportoló részére nyújtott juttatás – a  sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási és szállásköltségek kivételével – meghaladja a  részvételi költségeket, és az  a  sportoló jövedelmének legalább 50%-át teszi ki, függetlenül attól, hogy a  sportoló és az  érintett sportvállalkozás kötött-e egymással munka- vagy más, munkavégzésre irányuló szerződést; 31. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak; 32. induló beruházás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 49. pontja szerinti beruházás; 33. innovációs tanácsadás: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 94.  pontja szerinti tanácsadás, segítségnyújtás és képzés; 34. innovációs támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 95. pontja szerinti szolgáltatás; 35. innovatív vállalkozás: az a vállalkozás, amely a) független szakértő értékelésével alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új vagy az iparági legmodernebb technikához képest jelentős javulást eredményező, ugyanakkor technológiai vagy ipari sikertelenség kockázatát is magában hordozó terméket, szolgáltatást vagy folyamatot fejleszt ki, vagy b) esetén a támogatás nyújtását megelőző három üzleti év legalább egyikében a működési költségek legalább 10%-át kutatásfejlesztési költségek teszik ki; 36. ipari kutatás: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 85.  pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat; 37. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás; 38. kezességvállalási mérték: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 68. pontja szerinti mérték; 39. kiegészítő befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 77. pontja szerinti befektetés; 40. kilépési stratégia: adott részesedésre vonatkozó tulajdonviszony pénzügyi közvetítő vagy befektető általi megszüntetésére vonatkozó terv, különösen kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények, kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy egyéb befektető részére történő eladás, pénzügyi intézmény részére történő eladás, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés; 41. kirendelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 98. pontja szerinti alkalmazás; 42. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás; 43. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés; 44. kiváltási tőke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 78. pontja szerinti tőke; 45. kockázatfinanszírozási célú befektetés: a  végső kedvezményezett kis- és középvállalkozásnak nyújtott sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetés, hitel, kezességvállalás, illetve ezek kombinációja; 46. közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahely: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 62. pontja szerinti munkahely; 47. kutató-tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti szervezet; 48. kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra; 49. kvázisajáttőke-befektetés: a  saját tőke és a  hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az  elsőhelyi hitelnél magasabb, de a  törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár, és a  nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, valamint amelynek hozama a  tulajdonos számára elsősorban a  célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ, különösen a  biztosíték nélküli és alárendelt kölcsöntőke, ideértve a mezzanin tőkét is, a tőkévé alakítható adósság vagy elsőbbségi tőke; 50. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő- vagy szolgáltatóegység; 51. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a  létesítmény bezárásra került vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg – a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél; 52. magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő; 53. megújuló energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia; 54. megújuló energiaforrás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 110. pontja szerinti energiaforrás; 55. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 3.  pontja szerinti munkavállaló; 56. mezőgazdasági ágazat: a  mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások összessége; 57. mezőgazdasági termék: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 11.  pontja és az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti termék; 58. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység; 59. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység; 60. multifunkcionális szabadidős létesítmény: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 55.  cikk (3)  bekezdése szerinti létesítmény; 61. működési eredmény: a  beruházásnak a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a  továbbiakban: Sztv.) 3.  § (4)  bekezdés 5.  pontja szerinti hasznos élettartama alatt elért – a  projektkockázat és a  tőkeköltség alapján a támogatást nyújtó által jóváhagyott diszkonttényezővel diszkontált – bevételei, csökkentve az ugyanezen diszkonttényezővel diszkontált működési költségekkel, így különösen a  személyi jellegű ráfordítással, anyagköltséggel, a  szerződéses szolgáltatással, a  távközléssel, az  energiával és a  karbantartással, a  bérleti díjjal, az adminisztrációval összefüggő költséggel, kivéve az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek, azzal, hogy ha a  számítás eredménye negatív, a  működési eredmény értéke nulla; 62. nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az  elszámolható költségek összege az  összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget; 63. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás; 64. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás; 65. összeszámítási szabály: a  nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást; 66. pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény; 67. regionális beruházási támogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 41. pontja szerinti támogatás; 68. saját forrás: a  kedvezményezett által a  projekthez igénybe vett, állami támogatást, valamint az  Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a  tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó európai uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás; 69. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 99.  pontja szerinti munkavállaló; 70. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás; 71. szénipar: az  Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a  szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység; 72. szennyezett terület: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 121. pontja szerinti terület; 73. szennyezés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 123. pontja szerinti tevékenység vagy mulasztás; 74. szennyező: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 125. pontja szerinti személy; 75. szennyező fizet elve: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 122. pontja szerinti elv; 76. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a  kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné; 77. szintetikusszál-ipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti ipar; 78. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti feltétel; 79. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás; 80. támogatási program: az Atr. 2. § 16. pontja szerinti program; 81. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom; 82. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz; 83. tőkebefektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 74. pontja szerinti juttatás; 84. tőkejuttatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 70. pontja szerinti juttatás; 85. tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis és középvállalkozás; 86. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az  a  tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő bővítését eredményezi, amely nem minősül a  korábban végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint az  olyan létesítmény eszközeinek független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek; 87. végső kedvezményezett: az az első kockázatfinanszírozási célú befektetés időpontjában tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás, amely megfelel az alábbi feltételek legalább egyikének: a) még egyetlen piacon sem működik, b) az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb, mint 7 éve működik valamely piacon, vagy c) új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján az előző 5 évben elért átlagos éves árbevétele 50%-át meghaladó első kockázatfinanszírozási célú befektetést igényel. (2) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 8. sora alkalmazásában: 1. az árvízzel kapcsolatos belvíz által veszélyeztetett terület: az a terület, amelyet a  felgyülemlett víz által felszíni elöntés veszélyeztethet; 2. hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület; 3. nyílt ártér: a  folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti; 4. mentesített ártér: a  folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült. II. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓS ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 3. Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok 6. § (1) A  651/2014/EU bizottsági rendelet, az  1407/2013/EU bizottsági rendelet, az  1408/2013/EU bizottsági rendelet, valamint a 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható. (2) A  kedvezményezett köteles a  támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a  támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni. (3) Nem ítélhető meg támogatás a) – a  4–6. alcím szerinti támogatás kivételével – azon szervezet részére, amely az  Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget, b) a 10. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a 4–6. és 11. alcím szerinti támogatás kivételével – nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére. (4) Nem ítélhető meg a) az  1379/2013/EU rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez a 4., 5., 7–9., 12–13., 17–23. alcím szerinti támogatás, b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez a 4., 7–8., 11., 21–23. alcím szerinti támogatás, c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére a 4. alcím szerinti támogatás, illetve az 5. alcím szerinti támogatás, ha ca) a  támogatás összege az  elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ, d) exporttal kapcsolatos tevékenységhez nyújtott támogatás, ha az  az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az  exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik, e) import áru helyett hazai áru használatától függővé tett támogatás, f ) olyan feltétellel nyújtott támogatás, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi. (5) A  8–10., 14. alcím szerinti támogatás kis- és középvállalkozás vagy a  támogatást kis- és középvállalkozásnak továbbadó vállalkozás részére nyújtható. (6) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás – a 10., 11., 16. és 21. alcím szerinti támogatás kivételével – csak akkor ítélhető meg, ha a  kedvezményezett a  651/2014/EU bizottsági rendelet 6.  cikk (2)  bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a  projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta. (7) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az  e  rendelet szerinti támogatás abban az  esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással, ha az  nem vezet a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. (8) Az  e  rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással. (9) Az  egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása európai uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó európai uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget. (10) A 4., 5., 10. és 11. alcím szerinti azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a  csoportmentességi rendeletekben és az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható. (11) A  támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az  adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a  támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a  támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni. (12) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával. (13) Az  általános forgalmi adó (a  továbbiakban: áfa) nem támogatható, kivéve, ha az  az áfára vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza. 7. § (1) Az  Atr. 18.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az  Európai Bizottság részére az  egyedi támogatást, ha a támogatás összege 1. regionális beruházási támogatás esetén a  beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt – figyelembe véve a  nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket – meghaladja azt az  összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat; 2. kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget; 3. kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget; 4. kockázatfinanszírozási támogatás esetén végső kedvezményezettenként meghaladja a  15 millió eurónak megfelelő forintösszeget; 5. induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja a 29–32. §-ban meghatározott mértéket; 6. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén a) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a  40 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a  projekt elszámolható költségeinek több mint fele az  alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel, b) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a  20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az  ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel, c) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a  15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a  projekt elszámolható költségeinek több mint fele a  kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel, d) meghaladja az  a)–c)  alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az  EUMSz 185.  cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt esetén, e) meghaladja az a)–d) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják, amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni, továbbá, ha az  intézkedés biztosítja, hogy a  projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az  előleg legalább a  támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre; 7. kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget; 8. a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget; 9. a kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget; 10. képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget; 11. hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként meghaladja évente az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget; 12. energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás és megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget; 13. épület-energiahatékonysági projektre irányuló beruházási támogatás esetén meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget a 40. § (4) bekezdése szerint; 14. a kultúrát és a  kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetén projektenként meghaladja a  150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, kultúrát és a  kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetén vállalkozásonként évente meghaladja a 75 millió eurónak megfelelő forintösszeget; 15. sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja a  30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a  projekt teljes költsége meghaladja a  100 millió eurónak megfelelő forintösszeget, valamint sportlétesítményhez nyújtott működési támogatás esetén infrastruktúránként és évenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget; 16. helyi infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás esetében meghaladja az  egyazon infrastruktúra esetében 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összköltséget; 17. szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás esetében vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget. 8. § (1) A támogatást nyújtó adatot köteles szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda, mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 7–23. alcím hatálya alá tartozó, 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatás(ok)ról. (2) A támogatást nyújtó adatszolgáltatásának, illetve a közzétételnek a módját az Atr. 18/A–18/D. §-ai szabályozzák. 9. § E fejezet alapján a) a 7. alcím szerinti regionális beruházási támogatás esetén 2020. december 31-ig, b) az a) pont kivételével az e rendeletben szereplő, a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén 2021. június 30-ig, c) csekély összegű támogatások esetén 2021. június 30-ig, d) mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén 2021. június 30-ig, e) halászati csekély összegű támogatás esetén 2021. június 30-ig lehet támogatási döntést hozni. 4. Csekély összegű támogatás 10. § (1) Az  egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az  1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését. (2) A  támogatás odaítélése során az  adott pénzügyi évben, valamint az  előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (3) Az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (2)  bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amely az  igényelt támogatást az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. (4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén – az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 4.  cikk (3)  bekezdés a)  pontja szerinti esetben – nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van. (5) Nem nyújtható támogatás a  közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására. (6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A  támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható. (7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az  így halmozott összeg meghaladná a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget. (8) A  kedvezményezettnek az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 5.  cikk (1)  bekezdése figyelembevételével – az  ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a  részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. 5. Mezőgazdasági csekély összegű támogatás 11. § (1) Az  egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az  1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt mezőgazdasági csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a  15 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését és 5. cikkét. (2) A  támogatás odaítélése során az  adott pénzügyi évben, valamint az  előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (3) Az  1408/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (2) és (3)  bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amely az  igényelt támogatást az  1408/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. (4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén – az  1408/2013/EU bizottsági rendelet 4.  cikk (3)  bekezdés a)  pontja szerinti esetben – nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van. (5) A  mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az  1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében – a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel – az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 3.  cikk (2)  bekezdésében rögzített alkalmazandó felsőhatárig halmozhatók az  utóbbi tevékenység(ek)re tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokra, feltéve, ha biztosítva van, hogy az  elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az  1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban. (6) A  mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a  halászati és akvakultúra ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében – a  mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel  – az  1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a  717/2014/EU bizottsági rendeletben rögzített felsőhatárig halmozhatók az  utóbbi tevékenységekre, tekintettel a  717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokra, feltéve, ha biztosítva van, hogy az  elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön a  717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban. (7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az  így halmozott összeg meghaladná a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget. (8) A  csekély összegű támogatások nyújtásával kapcsolatos eljárásokra az  Atr. 11. és 11/A.  §-ában foglaltak az irányadóak. 6. A halászati csekély összegű támogatás 12. § (1) A  717/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 2.  pontja szerinti, egy és ugyanazon halászati és akvakultúra ágazati vállalkozás részére a  717/2014/EU bizottsági rendelet, a  folyó pénzügyi évben, valamint az  azt megelőző két pénzügyi év során a  717/2014/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt halászati csekély összegű támogatás támogatástartalma nem haladhatja meg a  30 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a 717/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikke (3) bekezdésében foglalt felső határt. (2) A  támogatás odaítélése során az  adott pénzügyi évben, valamint az  előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (3) A 717/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amely az  igényelt támogatást a  717/2014/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. (4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén – az  1408/2013/EU bizottsági rendelet 4.  cikk (3)  bekezdés a)  pontja szerinti esetben – nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van. (5) A  támogatás az  általános csekély összegű támogatással az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 3.  cikk (2)  bekezdésében meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az  elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenységhez nem ítélhető meg az  1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás. (6) Ha a  halászati és akvakultúra ágazatban működő vállalkozás az  1407/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, a  halászati és akvakultúra ágazatba tartozó tevékenységek tekintetében a  támogatás a  mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatással a  717/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az  elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenységhez nem ítélhető meg a  halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatás. (7) A  halászati és akvakultúra ágazatban, mind pedig az  1408/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása területén egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetén – a  halászati és akvakultúra ágazatra tekintettel – a  támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az  így halmozott összeg meghaladná a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget. (8) A  támogatást nyújtó a  717/2014/EU bizottsági rendelet 5.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését a  Magyar Államkincstár (a  továbbiakban: Kincstár) által vezetett mezőgazdasági csekély összegű támogatások nyilvántartása alapján ellenőrzi. 7. A regionális beruházási támogatás 13. § (1) A  regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás a) olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet aa) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás vagy ab) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen kis- és középvállalkozás, vagy b) olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősüljön, amelyet az  Atr. 25.  § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen nagyvállalkozás valósít meg. (2) Nagyvállalkozás esetén a  termelési folyamat alapvető megváltoztatását eredményező beruházás esetén a  támogatás akkor vehető igénybe, ha az  elszámolható költségek összege meghaladja az  alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a  kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét. (3) Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező beruházáshoz a  támogatás akkor vehető igénybe, ha az  elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az  eredeti tevékenység keretében használt és az  új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a  beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét. 14. § (1) A  támogatás akkor vehető igénybe, ha a  támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a  beruházással létrehozott tevékenységet az  üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja. (2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a  gyors technológiai változások miatt a  fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a  fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé. (4) A  támogatás akkor vehető igénybe, ha a  beruházó az  elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a  teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a  támogató számára bemutatja. (5) A kedvezményezett – a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg – a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a  támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a  létesítmény áttelepítésére abba a  létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani. 15. § Nem nyújtható támogatás a) acélipari tevékenységhez, b) hajógyártási tevékenységhez, c) szénipari tevékenységhez, d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez, e) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához vagy a kapcsolódó infrastruktúrához, f ) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz, g) az  1379/2013/EU rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz. 16. § (1) A  támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az  egyes régiókban az  Atr. 25.  § (1)  bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(6) bekezdésben foglaltakra. (2) A  támogatási intenzitás – a  nagyberuházások kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a  beruházó a  kérelem benyújtásakor, valamint a  döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek. (3) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték. (4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a  kedvezményezett által vagy a  kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét. (5) Ha az  összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az  adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a  (4)  bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez  a  kisebb összeg az  odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a  (4)  bekezdésben meghatározott összegig nyújtható. (6) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a  jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni. 17. § (1) A támogatás keretében elszámolható a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége, b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége vagy c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat. (2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg: a) tárgyi eszköz esetén az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége, b) immateriális javak esetén a  vagyoni értékű jogok és a  szellemi termékek (a  továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége, c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára, d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege. (3) Az  (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – Sztv. 79.  §-a szerint elszámolható  – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az  egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi összege a munkakör betöltésének napjától számítva. (4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha a) a  földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a  beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a  beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve b) a  pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. (5) Tárgyi eszköz esetén az  elszámolható költséget a  szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az  a  beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel. (6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel, b) azok az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esnek, c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg, d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották, e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották, f ) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki. (7) Nem minősül elszámolható költségnek a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége, b) a  korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe, c) az  olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a  beruházó nehéz helyzetben lévő vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be, d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás, e) a  társasági adóról és az  osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.  § 31/c.  pontja szerinti személygépkocsi költsége, f ) nagyvállalkozásnál a  korábban már használatba vett vagy harmadik személy által használatba vett tárgyi eszköz költsége, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát. (8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha a) a beruházás a kedvezményezett vállalkozásnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest, b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik, c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja, d) nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja. (9) Ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a  létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az  eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie. 18. § A beruházás megkezdésének napja a) építési munka esetén az  építési naplóba történő első bejegyzés vagy az  építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja, b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén ba) a vállalkozás általi első, jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja, bb) – a  ba)  alpont szerinti megrendelés hiányában – az  arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja, bc) – a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában – a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az  első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon, c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja, d) az a)–c) pontok közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont, azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése. 19. § Kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez akkor nyújtható támogatás, ha az  infrastruktúrához való hozzáférést több felhasználó számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon biztosítják. 20. § (1) A  támogatás szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez abban az  esetben nyújtható, ha a  beruházást olyan területen valósítják meg, ahol nincs azonos kategóriájú infrastruktúra, úgymint szélessávú alaphálózat, újgenerációs hozzáférési hálózat, és ahol a piaci szereplő – egy ebből a célból meghirdetett nyilvános konzultáció keretében – nyilatkozik, hogy a  támogatási döntés meghozatalától számított három éven belül piaci feltételek mellett nem tervez azonos kategóriájú infrastruktúrát kiépíteni. (2) A  hálózat üzemeltetője tisztességes és megkülönböztetés-mentes feltételek mellett a  lehető legszélesebb körű, aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést köteles biztosítani a támogatott infrastruktúrához. (3) A  hálózat üzemeltetője a  nagykereskedelmi hozzáférést az  újgenerációs elérési hálózat esetén fizikai átengedés révén köteles biztosítani. (4) A kedvezményezettről és a támogatás összegéről a támogatást nyújtó nyílt, átlátható, megkülönböztetés-mentes és a technológiasemlegesség elvén alapuló pályáztatás alapján köteles dönteni. 8. A kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás 21. § (1) A  kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a  továbbiakban: támogatás) kis- és középvállalkozás induló beruházásához nyújtható. (2) A  támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az  elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át. (3) A támogatás keretében a) a tárgyi eszközre és immateriális javakra irányuló beruházási költsége, b) a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége, c) – ha a kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat, akkor – az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja számolható el. (4) A  támogatás a  17.  § (2), (3) és (5)  bekezdése, (6)  bekezdés a)–d)  pontja, (7)  bekezdés a)–d)  pontja, (8)  bekezdés a)–c) pontja, valamint (9) bekezdése szerinti feltételekkel nyújtható. (5) A  (3)  bekezdés b)  pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha a  kis- és középvállalkozás a  beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a  beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig fenntartja. (6) A beruházás megkezdésének napja a 18. § szerint kerül meghatározásra. 9. A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás 22. § (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (2) A támogatás keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el azzal, hogy az  érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a  vállalkozás szokásos működési költségeihez, így különösen folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez. 10. A kockázatfinanszírozási támogatás 23. § (1) A  kis- és középvállalkozás pénzügyi forráshoz juttatása érdekében a  pénzügyi közvetítő, illetve annak kezelője, független magánbefektető és végső kedvezményezett részére kockázatfinanszírozási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) nyújtható. (2) A pénzügyi közvetítő részére nyújtott kockázatfinanszírozási célú befektetést szolgáló támogatás formái: a) tőkebefektetés, b) kvázisajáttőke-befektetés, c) tőkejuttatás, d) kockázatfinanszírozási célú befektetést szolgáló hitel vagy e) kockázatfinanszírozási célú befektetésekből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás. (3) A független magánbefektető részére támogatás a (2) bekezdés szerinti formában nyújtható. (4) A v …