1/2013. (XII. 31.) ÁSZ utasítása az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

1/2013. (XII. 31.) ÁSZ utasítása az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatáról. Figyelemmel az Alaptörvény 43. cikkében, valamint az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvényben foglaltakra az Állami Számvevőszék elnöke az  Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 13.  § (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott jogkörében eljárva az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatát a következők szerint állapítja meg: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Állami Számvevőszék alapadatai 1. § (1) Az  Állami Számvevőszék önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szerv, amelyet a  Magyar Köztársaság Országgyűlése az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésével, 1990. január 1-jei hatállyal hozott létre. (2) Az Állami Számvevőszék többször módosított Alapító Okiratának kelte: 2005. március 31., azonosítója: A-50-014/2005. (3) Az Állami Számvevőszék alapvető azonosító adatai a következők: a) a költségvetési szerv megnevezése: Állami Számvevőszék, b) a költségvetési szerv hivatalos rövidített megnevezése: ÁSZ, c) angol megnevezése: State Audit Office of Hungary, d) német megnevezése: Staatsrechnungshof von Ungarn, e) francia megnevezése: Bureau National d’Audit de la Hongrie, f ) orosz megnevezése: Счетная Палата Вeнгрии, g) székhelye: 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10., h) levelezési címe: 1364 Budapest, Postafiók 54., i) vezetője (a fejezetet irányító szerv vezetője): az Állami Számvevőszék elnöke, j) törzskönyvi nyilvántartási száma: 324766, k) statisztikai számjele: 15324762-8411-311-01, l) adóigazgatási azonosító száma: 15324762-2-41, m) társadalombiztosítási törzsszáma: 91111, n) államháztartási azonosító száma: 033572, o) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvántartási szám: SZT-33640, p) gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, q) számlavezetője: Magyar Államkincstár, r) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01483257-00000000, s) szakfeladat száma és megnevezése: 841113 Államhatalmi és autonóm szervek tevékenysége. (4) Az Állami Számvevőszék fővárosi telephelyeinek, a Számvevői iroda ellenőrzési irodáinak címjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza. Az Állami Számvevőszék feladatai és hatáskörei 2. § (1) Az  Állami Számvevőszék alapfeladata az  államháztartás forrásainak, azok felhasználásának, valamint az  állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásnak az ellenőrzése. (2) Tevékenysége keretében az  Állami Számvevőszék az  Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a  továbbiakban: ÁSZtv.) 5.  §-ában nevesített ellenőrzési feladatokon kívül végzi az  egyéb törvényekben előírt feladatait, így különösen: a) ellenőrzi a  Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet, a  tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet a  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél, a  Magyar Fejlesztési Banknál, valamint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által megbízott szervezetnél, b) ellenőrzi a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap működését és gazdálkodását, c) elvégzi az Országos Betétbiztosítási Alap pénzügyi számviteli ellenőrzését, d) ellenőrzi az európai területi társulás gazdálkodásának törvényességét, e) felülvizsgálja a fővárosi önkormányzat tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendeletét, f ) ellenőrzi a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását, g) ellenőrzi a  kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény végrehajtásával összefüggő pénzügyi elszámolásokat. (3) Tevékenysége keretében az Állami Számvevőszék elnöke vagy az elnök által átruházott hatáskörben eljáró személy a következő javaslattételi és kezdeményező feladatokat látja el: a) az elnök tagokat delegál a Közszolgálati Költségvetési Tanácsba, valamint minden olyan testületbe, amelyben az Állami Számvevőszék képviselőinek részvételét jogszabály írja elő, továbbá b) szükség szerint eljárást kezdeményez mindazon szerveknél, amelyeknél a vonatkozó törvények erre lehetőséget biztosítanak, így különösen az Alkotmánybíróságnál, az ügyészségnél, a bíróságnál, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál, a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. (4) Az Állami Számvevőszék elnökének a  jogszabályok előkészítésében való közreműködését az Állami Számvevőszék belső egységei az ügyrendekben foglalt munkamegosztás szerint segítik. (5) Tevékenysége keretében az Állami Számvevőszék a következő véleményezési feladatokat látja el: a) véleményezi az  államháztartási belső kontrollrendszerek fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával, valamint a  belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardokkal összhangban lévő ellenőrzési módszerek fejlesztésével kapcsolatos koncepciókat, b) értékeli az  államháztartás számviteli rendjének betartását, az  államháztartás belső kontrollrendszerének működését, c) véleményezi a könyvvizsgálói kamarai tag költségvetési könyvvizsgáló minősítését, d) véleményezi a Magyar Nemzeti Bank könyvvizsgálójának megválasztását és visszahívását. (6) Az  Állami Számvevőszék tevékenysége körében az  alábbi tevékenységeket végezheti, amennyiben azok az  éves ellenőrzési tervének teljesítését nem veszélyeztetik: a) az  Állami Számvevőszék alaptevékenységével megegyező, ahhoz kapcsolódó, pályázati úton elnyert külső forrás felhasználásával megvalósuló tevékenységet folytathat, valamint b) módszertani szakirányítást végezhet. (7) Az Állami Számvevőszék a szervezeti működése, az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályainak és módszereinek kialakítása, valamint ellenőrzéseinek végrehajtása során irányadónak tekinti a hazai és nemzetközi szakmai ajánlásokat, útmutatókat és standardokat. Az ellenőrzés-szakmai szabályok és módszerek közzétételéről az elnök gondoskodik. (8) Az Állami Számvevőszék vállalkozási tevékenységet nem folytat. II. FEJEZET AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK SZERVEZETE 1. Cím Általános szabályok Az Állami Számvevőszék vezetése és egységei 3. § (1) Az Állami Számvevőszék az elnök egyszemélyi felelős vezetésével működik. Az elnök vezetői felelőssége valamennyi számvevőszéki alkalmazott saját feladat- és hatáskörébe tartozóan viselt felelősségén alapul. (2) Az alelnök az elnök általános helyettese, az elnök irányításával látja el feladatait, jogosítványai az elnök jogosítványain alapulnak. Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén az elnököt teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály az elnök részére megállapít. (3) Az Állami Számvevőszék egységes gazdálkodó szervezetként működik. (4) Az  Állami Számvevőszék egységes hivatali szervezetében vezetési-törzskari, felügyeleti, közvetlen ellenőrzést végző, ellenőrzési támogató, valamint ellenőrzési kiegészítő funkciókat betöltő, a jelen szabályzat 2. mellékletében jelölt szervezeti struktúrában, az  ott megnevezett munkakörök szerint irányított egységek működnek a  (10)–(14)  bekezdésben rögzített feladatelhatárolás alapján. Az  Állami Számvevőszék valamennyi egysége – a (10)–(14) bekezdés szerinti tevékenységeken keresztül, a „jó kormányzás”, valamint a hatékony közpénzfelhasználás előmozdítása érdekében – közreműködik a számvevőszéki ellenőrzésekben. (5) Az Állami Számvevőszék egységeit a jelen szabályzatban szabályozott munkamegosztás szerint a számvevő vezetők irányítják, vezetik. (6) Az Állami Számvevőszéknél egységes humánerőforrás-gazdálkodást folytató hivatali szervezet működik. Az Állami Számvevőszéknél foglalkoztatott számvevők és az  ügyviteli feladatokat ellátó közszolgálati jogviszonyban lévő alkalmazottak a  Számvevői iroda állományában látják el feladataikat. Ez  alól kivételt képeznek – megbízatásuk időtartamára – a  vezetői feladatot ellátó számvevők, a  belső ellenőrzést végző számvevők, a  jogi megfelelőségi elemző tevékenységgel megbízott számvevő, az  egyedi ügyek gazdái. A  feladat-ellátási szükséglethez igazodóan az  egységekben a  humánerőforrás biztosítása munkáltatói utasítás alapján, a  megbízatás időtartamára szólóan, a Számvevői irodáról történő átcsoportosítással történik. (7) Az ellenőrzéseket a Számvevői irodából – az ellenőrzési kompetenciáik szerint – kijelölt számvevők, továbbá megbízott külső szakértők végzik. (8) Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítését és a szervezet irányítási rendjét a 2. melléklet tartalmazza. Az Állami Számvevőszék alapfunkciója az  ellenőrzés, amelyet a  számvevők végeznek. Az  alapfunkciót ellátó számvevők kompetenciák szerint specializálódnak. Az  ellenőrzési feladat ellátása ellenőrzési stratégiai, ellenőrzési támogató, ellenőrzési kiegészítő, ellenőrzést vezető, ellenőrzést felügyelő, ellenőrzést irányító és ellenőrzést végrehajtó funkciók keretében valósul meg. (9) A  projekt-elven szerveződő számvevőszéki ellenőrzés minden szakaszában érvényesül a  számvevői felelősség. A számvevőszéki ellenőrzés az alábbi hét alapvető szakaszra tagolódik: a) az előtanulmány elkészítése; b) az  ellenőrzés tervezése, az  ennek keretében történő adatbekérés és az  ellenőrzési program szakmai programrészének elkészítése; c) az ellenőrzésszervezési programrész elkészítése, az ellenőrzési program véglegesítése; d) felkészülés az  ellenőrzésre, a  helyszíni ellenőrzés, az  ennek keretében történő adatbekérés és a  számvevői munkaanyag elkészítése; e) a számvevőszéki jelentéstervezet összeállítása, a megállapítások elkészítése; f ) a számvevőszéki jelentéstervezet ellenőrzött szervezetekkel való egyeztetése, véglegesítése, kiadmányozása; g) a számvevőszéki jelentés hasznosulása, hasznosítása. (10) A  vezetési-törzskari funkció az  Állami Számvevőszék stratégiai jellegű irányítását, valamint vezetésének közvetlen támogatását biztosítja elsősorban döntés-előkészítés és javaslattétel formájában. Idetartozik a titkársági feladatellátás és a  szervezeti szintű igazgatás, a  minőségirányítás és a  monitoring, a  humánpolitikai tevékenység és a  stratégiai tervezés, valamint a kommunikációs feladatellátás. (11) A felügyeleti funkció – témafelügyeleti felelősség mellett – az ellenőrzések menedzselését, kontrollját, a képviseleti feladatok ellátását és a jelentések hasznosulását, továbbá a főtitkár útján az elemző feladatok ellátását biztosítja. (12) A  helyszíni ellenőrzéssel közvetlenül összefüggő funkció az  ellenőrzések végrehajtását, az  ellenőrzési kapacitások leghatékonyabb felhasználását biztosítja. (13) Az ellenőrzési támogató funkció közvetlen ellenőrzés-támogatást biztosít az ellenőrzések gördülékeny lebonyolításának elősegítésével. Idetartozik az erőforrás-gazdálkodás, továbbá az ahhoz kapcsolódó ellenőrzés-előkészítési és erőforráselosztási, informatikai-üzemeltetési, valamint logisztikai feladatok ellátása, az ellenőrzésekkel kapcsolatos tervezési, informatikai-fejlesztési, programozási és alkalmazott módszertani feladatok ellátása, az ellenőrzésekkel összefüggő kockázatelemzés, a jogi támogató feladatok, az elvi módszertani, valamint a nemzetközi és kapcsolattartási feladatok ellátása. (14) Az ellenőrzési kiegészítő funkció biztosítja az Állami Számvevőszék szabályszerű, gazdaságos, hatékony, eredményes és kiszámítható működésének – a  feladatkörébe tartozó – feltételeit. Idetartozik az  intézményi költségvetéssel, az  intézményi gazdálkodással és az  ehhez kapcsolódó – adminisztratív, döntés-előkészítő jellegű – munkaügyi és bérszámfejtési tevékenységgel, a vagyonkezeléssel, üzemeltetéssel összefüggő feladatok ellátása. 2. Cím Az Állami Számvevőszék választott vezető tisztségviselői Az elnök, alelnök 4. § (1) Az  Állami Számvevőszék Országgyűlés által választott vezető tisztségviselői – a  (2)  bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az elnök és az alelnök. (2) 2012. január 1-jét követően az alelnököt – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 32/C. § (3) bekezdése és az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 8. §-a alapján 2010. július 5-ei hatállyal megválasztott, hivatalban lévő alelnök megbízatását nem érintően – az elnök nevezi ki tizenkét évre. 3. Cím Az Állami Számvevőszék számvevő vezetői A főtitkár 5. § (1) A főtitkár felelős az alárendelt egység tevékenységének irányításáért, annak jogszerű és hatékony működéséért. (2) A főtitkár a számvevőszéki jelentéstervezet összeállítása, a megállapítások elkészítése, a számvevőszéki jelentéstervezet ellenőrzött szervezetekkel való egyeztetése során írásbeli véleményt ad az intézkedést igénylő megállapítások jogi megalapozottságáról. Tevékenységét az  elemzési feladatokat ellátó egység támogatja. A  főtitkár ellátja továbbá az  ÁSZtv. 31.  §-ában szabályozott vagyonmegóvási intézkedésekkel kapcsolatban, külön szabályzatban rögzített feladatokat. (3) A főtitkár az általa irányított egység feladatainak végrehajtása érdekében: a) kiadmányozza az általa irányított egységre vonatkozó ügyrendet, b) a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az általa irányított egységet, c) kiadmányozási jogot gyakorol, amit a  33.  §-ban foglaltak szerint az  általa irányított egység vezetőjére átruházhat, ez azonban nem jelenti az egység munkájáért való felelősség átruházását, d) munkáltatói jogkört gyakorol a 34. §-ban foglaltak szerint, figyelemmel kíséri és elősegíti a dolgozók szakmai fejlődését, e) szakértői szerződéseket köt, f ) vezetői és munkaértekezleteket tart, g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal, h) feladatkörében – az elnök megbízása alapján – képviseli az Állami Számvevőszéket, i) az általa irányított egység tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az elnököt és az alelnököt. (4) A főtitkárt távollétében vagy akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt személy helyettesíti. Az erőforrás-gazdálkodási vezető 6. § (1) Az erőforrás-gazdálkodási vezető felelős: a) az alárendelt egységek tevékenységének irányításáért, azok jogszerű és hatékony működéséért, b) az  erőforrás-gazdálkodásért, ennek keretében az  egységek és az  ellenőrzések elfogadott humánerőforrás igényének biztosításáért, továbbá az  ahhoz kapcsolódó ellenőrzés-előkészítési és erőforrás-elosztási, informatikai-üzemeltetési, logisztikai feladatok ellátásáért; c) felelős az informatikai rendszer működtetéséért, a telekommunikációs rendszer működtetéséért, tervezéséért, fejlesztéséért, annak realizálásáért, valamint közreműködik az informatikai oktatási tevékenység ellátásában. (2) Az erőforrás-gazdálkodási vezető az általa irányított egységek feladatainak végrehajtása érdekében: a) kiadmányozza az általa irányított egységekre vonatkozó ügyrendet, b) a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az általa irányított egységet, c) kiadmányozási jogot gyakorol, amit a  33.  §-ban foglaltak szerint az  általa irányított egység vezetőjére átruházhat, ez azonban nem jelenti az egység munkájáért való felelősség átruházását, d) munkáltatói jogkört gyakorol a 34. §-ban foglaltak szerint, figyelemmel kíséri és elősegíti a dolgozók szakmai fejlődését, e) szakértői szerződéseket köt, f ) vezetői és munkaértekezleteket tart, g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal, h) feladatkörében – az elnök megbízása alapján – képviseli az Állami Számvevőszéket, i) az általa irányított egységek tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az elnököt és az alelnököt. (3) Az erőforrás-gazdálkodási vezető az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feladatokon túlmenően: a) a 3. § (6) bekezdésben szabályozott humánerőforrás-gazdálkodás keretében, az erőforrás koordinációs iroda által adott tájékoztatás alapján – az elnök tájékoztatását követően – feladatellátáshoz rendelt átcsoportosítást hajt végre a  főtitkár erre vonatkozó döntése szerint, a  Számvevői iroda humánerőforrás kapacitása köréből a szükséges kompetencia alapján, b) a  megbízólevél kiadását megelőzően felmerült – részére bejelentett – összeférhetetlenség esetén, annak feloldására javaslatot tesz az elnöknek. (4) Az  erőforrás-gazdálkodási vezetőt távollétében vagy akadályoztatása esetén – az  elnök jóváhagyásával – az  általa kijelölt egység vezetője helyettesíti az ügyrendben és a munkaköri leírásban meghatározottak szerint. Az elnöki igazgató 7. § (1) Az  elnöki igazgató irányítja a  vezetési-törzskari funkciót ellátó egységek tevékenységét, felelős azok jogszerű és hatékony működéséért, feladataik maradéktalan ellátásáért. Az  elnöki igazgató az  általa irányított egységek tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az elnököt. (2) Az elnöki igazgató feladatkörében – az elnök megbízása alapján – képviseli az Állami Számvevőszéket. (3) Az  elnöki igazgató az  (1)–(2)  bekezdésben foglaltakon kívül az  általa irányított egység feladatainak végrehajtása érdekében: a) jóváhagyja az irányítása alá tartozó egységek által kiadmányozott ügyrendeket, b) megállapítja az irányítási jogkörébe utalt egységek vezetőinek feladatait, gondoskodik a munkaköri leírások elkészítéséről és kiadásáról; a vezetők esetében közvetlenül, az egységeken dolgozó munkatársak esetében vezetőik útján ellenőrzi a feladatok végrehajtását, c) végzi az  elnöki titkársági és igazgatási feladatokat ellátó egység útján – a  jogi támogató feladatokat ellátó egység, valamint a  tárgykör szerint érintett más egységek közreműködésével – a  szervezetirányítás témakörében készítendő, az  elnök által kiadmányozott belső irányítási eszközök (utasítások, intézkedések, szabályzatok) előkészítésével, koordinálásával, valamint kiadmányozás előtti felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, továbbá a  31.  § alapján kiadott utasítások, intézkedések, ügyrendek, körlevelek hatályos szövegének naprakész nyilvántartását, d) végzi – a  minőségirányítási és monitoring feladatokat ellátó egység útján – az  Állami Számvevőszék minőségirányított működésének felügyeletével, az ellenőrzési folyamat és tevékenység nyomon követésével, monitoring elemzésével, valamint a vezetői információs rendszernek az egység ügyrendjében meghatározott fórumainak működtetésével kapcsolatos feladatokat, e) a  feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az  irányítása alá tartozó területet, ennek keretében részt vesz az  országgyűlési bizottságok ülésein, és kijelöli az  általa irányított egységek részéről a résztvevőket, f ) kiadmányozási jogot gyakorol, amelyet a 33. §-ban foglaltak szerint az irányítása alá tartozó egységek vezetőire átruházhat, ez azonban nem jelenti a munkájáért való felelősség átruházását, g) munkáltatói jogot gyakorol a 34. §-ban foglaltak szerint, figyelemmel kíséri és elősegíti a dolgozók szakmai fejlődését, h) felelős az Állami Számvevőszék feladattervének összeállításáért, elnöki értekezlet elé terjesztéséért, i) az irányítása alá tartozó egységek feladatkörébe tartozó esetekben szakértői szerződéseket köt, j) vezetői és munkaértekezleteket tart, k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal. (4) Az elnöki igazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén – az elnök jóváhagyásával – az általa kijelölt számvevő vezető helyettesíti. Tervezési vezető 8. § (1) A tervezési vezető irányítja az ellenőrzést támogató funkciót ellátó egységek közül az ellenőrzésekkel kapcsolatos tervezési, informatikai-fejlesztési, programozási és alkalmazott módszertani feladatokat ellátó, az  ellenőrzésekkel összefüggő kockázatelemzést ellátó, továbbá a jogi támogató feladatokat, az elvi módszertani, valamint a nemzetközi és kapcsolattartási feladatokat ellátó egységek tevékenységét, felelős azok jogszerű és hatékony működéséért, feladataik maradéktalan ellátásáért. A tervezési vezető az általa irányított egységek tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az elnököt. (2) A tervezési vezető felelős: a) az alárendelt egységek tevékenységének irányításáért, azok jogszerű és hatékony működéséért, b) az ellenőrzési dokumentációs rendszer működtetéséből adódó feladatok végrehajtásáért, c) felelős az informatikai rendszer tervezéséért, fejlesztéséért. (3) A tervezési vezető az általa irányított egységek feladatainak végrehajtása érdekében: a) kiadmányozza az általa irányított egységekre vonatkozó ügyrendet, b) a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az általa irányított egységet, c) kiadmányozási jogot gyakorol, amit a  33.  §-ban foglaltak szerint az  általa irányított egység vezetőjére átruházhat, ez azonban nem jelenti az egység munkájáért való felelősség átruházását, d) munkáltatói jogkört gyakorol a 34. §-ban foglaltak szerint, figyelemmel kíséri és elősegíti a dolgozók szakmai fejlődését, e) vezetői és munkaértekezleteket tart, f ) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel feladatkörébe utal, g) feladatkörében – az elnök megbízása alapján – képviseli az Állami Számvevőszéket, h) az általa irányított egységek tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az elnököt és az alelnököt. (4) A  tervezési vezető az  (2)–(3)  bekezdésben foglaltakon kívül az  általa irányított egység feladatainak végrehajtása érdekében: a) felelős az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervjavaslatának összeállításáért, elnöki értekezlet elé terjesztéséért, a módosítások átvezetéséért, b) felelős a  felelősségi körébe tartozó tevékenység szakmai, módszertani feladatainak kialakításáért és továbbfejlesztéséért, c) kompetencia szerint írásban kijelöli az  előtanulmányt és az  ellenőrzési programot készítő számvevőket, az ellenőrzést végző számvevőket vagy külső szakértőket, d) szakértői szerződéseket köt a b) pontban meghatározottakra, valamint az Állami Számvevőszék feladatkörébe tartozó elemzések és tanulmányok készítésére. A gazdasági igazgató 9. § (1) A gazdasági igazgató irányítja az alárendelt egységek tevékenységét, felelős azok jogszerű és hatékony működéséért, feladataik maradéktalan ellátásáért. A gazdasági igazgató az általa irányított egységek tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az elnököt. (2) A gazdasági igazgató feladatkörében – az elnök által szabályozott módon – képviseli az Állami Számvevőszéket. (3) A gazdasági igazgató feladatait az elnök közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el, gazdasági intézkedéseket hoz, ellenjegyzési jogot gyakorol és e jog gyakorlására írásban más személyt is kijelölhet. (4) A  gazdasági igazgató az  (1)–(3)  bekezdésben, valamint a  7.  § (3)  bekezdésében foglalt feladatokon túl – a  7.  § (3) bekezdés a), c), d) és h) pontja kivételével – az általa irányított egységekkel az alábbi feladatokat látja el: a) kiadmányozza az általa irányított egységekre vonatkozó ügyrendet, b) irányítja és felügyeli az  Állami Számvevőszék mint fejezetet irányító szerv központi és fejezeti kezelésű előirányzatai tekintetében a  gazdálkodással, a  könyvvezetéssel és az  adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, c) felelős az Állami Számvevőszék költségvetésének tervezéséért, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítéséért, az  előirányzatokkal való gazdálkodás koordinálásáért és végzéséért, pénzügyi irányítás gyakorlásáért, d) felelős az  intézményi gazdálkodással, könyvvezetéssel és az  adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáért, ennek keretében gondoskodik az  illetmény-számfejtési, a  munkaügyi, a  társadalombiztosítási, a finanszírozási, a pénzügyi, a nyilvántartási és a számviteli feladatok ellátásáról, e) vezeti az Állami Számvevőszék gazdasági szervezetét, f ) irányítja a  működtetéssel, az  üzemeltetéssel, és a  vagyongazdálkodás körében a  beruházással, a  vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátását, melynek keretében gondoskodik az  Állami Számvevőszék vagyonkezelésében lévő ingatlanok és eszközök működtetési, nyilvántartási, leltározási, selejtezési feladatai ellátásáról, valamint a  beruházási, felújítási tevékenység tervezéséről és elvégzéséről, g) gondoskodik az általa irányított egységek feladatkörébe tartozó irányítási eszközök előkészítéséről. (5) A  gazdasági igazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén – az  elnök jóváhagyásával – az  általa kijelölt számvevő vezető helyettesíti. Az osztályvezető 10. § (1) Az  osztályvezető vezeti az  alárendelt egységet, felelős annak jogszerű és hatékony működéséért, feladatainak maradéktalan ellátásáért. (2) Az  osztályvezető megállapítja az  egység beosztott dolgozóinak a  feladatait, gondoskodik a  munkaköri leírások előkészítéséről és – munkáltatói jogköréből adódó jogosultsága szerint – azok kiadásáról, ellenőrzi a  feladatok végrehajtását. (3) Az osztályvezető az általa irányított egység tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a közvetlen felettes vezetőjét. (4) Az osztályvezető helyettesítése az ügyrendben az egységre irányadó helyettesítési rend szerint történik. (5) Az osztályvezető az általa vezetett egység feladatainak végrehajtása érdekében: a) közreműködik az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségeinek megvalósításában, gondoskodik az egység feladatkörébe tartozó tevékenységek eredményes ellátásáról, b) a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben munkakapcsolatot tart és képviseli az általa irányított egységet, c) átruházott hatáskörben, az ügyrendben meghatározott módon, a 33–34. §-ban foglaltak szerint kiadmányozási és munkáltatói jogot gyakorol, d) munkaértekezletet tart, e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a felettes vezetője megbízza. (6) Az osztályvezető feladatkörében – az elnök megbízása alapján – képviseli az Állami Számvevőszéket. A felügyeleti vezető 11. § (1) A  felügyeleti vezetőt az  elnök jelöli ki. Az  elnöki kijelölés előtt a  felügyeleti vezetőjelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja a felügyeleti vezetői feladat ellátását, továbbá az ellenőrzési program szakmai programrészével egyetért, és a személyével kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség. (2) A felügyeleti vezető felügyeli az ellenőrzés folyamatát, az ellenőrzési program végrehajtását. (3) E feladatkörében a felügyeleti vezető felelős a) az  ÁSZtv. szerinti adatkérés, adatbetekintés, adatkezelés szabályosságának felügyeletéért, valamint az  ellenőrzött szervezet közreműködési kötelezettsége teljesítésével kapcsolatos külön eljárásrendben meghatározott feladatok végrehajtásáért, b) az  ellenőrzött szervezettel történő kapcsolattartásért, az  ellenőrzés keretében az  Állami Számvevőszék képviseletéért, c) a  számvevőszéki jelentéstervezet intézkedést igénylő megállapításainak elnöki értekezletre történő beterjesztéséért, d) az elnöki értekezletet követően a számvevőszéki jelentéstervezet egyeztetéséért és kiadmányozásra történő előkészítéséért, e) az  ellenőrzött szervezet által megküldött intézkedési terv értékelésében való közreműködésért, továbbá az ellenőrzési jelentések megállapításainak jelen szabályzatban és a vonatkozó külön szabályzatban foglaltak szerinti hasznosításáért, f ) a  33.  §-ban foglaltak szerint a  kiadmányozási jog gyakorlásáért, a  figyelemfelhívó levél szövegének véglegezéséért, g) az  általa felügyelt ellenőrzések hasznosulásának figyelemmel kíséréséért, a  kiadmányozott jelentéssel kapcsolatos, utólagosan felmerülő feladatok ellátásáért, h) az elnöki értekezletre beterjesztésre kerülő intézkedést igénylő megállapítások, továbbá az elnöki értekezletet követően az ellenőrzési dokumentumok ellenőrzési dokumentációs rendszerben történő rögzítéséért. (4) A  felügyeleti vezetőnek joga és egyben kötelessége az  ellenőrzés folyamatáról tájékozódni, az  ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekben szükség szerint egyeztetést kezdeményezni és véleményt adni. Az ellenőrzés cél szerinti végrehajtását veszélyeztető körülményekről köteles az elnököt tájékoztatni. (5) A  felügyeleti vezető véleményt nyilvánít az  ellenőrzés-felügyeleti tapasztalatairól, továbbá ez  alapján javaslatot tesz a  tapasztalatok módszertan-fejlesztési, képzési célokra, valamint a  jó gyakorlat kialakítása érdekében történő felhasználására. (6) A felügyeleti vezetőt távollétében, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt másik felügyeleti vezető helyettesíti. (7) A felügyeleti vezető és az ellenőrzésvezető egymásnak utasítást nem adhatnak. Az ellenőrzésvezető 12. § (1) Az  ellenőrzésvezetőt az  elnök bízza meg. A  megbízás előtt az  ellenőrzésvezető-jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy egyetért az  ellenőrzési programban foglaltakkal, továbbá vállalja az  ellenőrzési program végrehajtását, és a személyével kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség. (2) E feladatkörében az ellenőrzésvezető felelős a) a jóváhagyott ellenőrzési program végrehajtásának előkészítéséért, a helyszíni ellenőrzés megszervezéséért, az ellenőrzési feladatok összehangolásáért és eredményes lefolytatásáért, b) az ellenőrzési program célra tartott, szabályos és határidőben történő maradéktalan végrehajtásáért, c) a számvevői feladatok meghatározásáért, a számvevői munka operatív koordinálásáért, d) az ellenőrzésben részt vevő számvevő ellenőrzési tevékenységének értékeléséért, e) az ellenőrzött szervezettől történő adatbekérés szabályosságáért, f ) az  ellenőrzés során felmerült, jelen szabályzat IV. fejezetében foglaltak szerinti akadályok elnöknek és felügyeleti vezetőnek történő jelzéséért a vonatkozó külön szabályzatban foglaltak szerint, g) az  ÁSZtv.-ben szabályozott közreműködési kötelezettség megszegése esetén a  szükséges intézkedések megtételének kezdeményezéséért, figyelemmel a vonatkozó külön szabályzatban foglaltakra is, h) a figyelemfelhívó levél tervezetének elkészítéséért, i) a  számvevőszéki jelentés (részletes, összegző, valamint intézkedést igénylő megállapítások) tervezetének elkészítéséért, a jelentéstervezet adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért, továbbá az intézkedést igénylő megállapítások nélküli jelentéstervezet elnöki értekezletre történő beterjesztéséért, j) a  számvevőszéki jelentéstervezet elnöki értekezleten történő elfogadásáig az  ellenőrzési dokumentumok ellenőrzési dokumentációs rendszerben való rögzítéséért. (3) Az ellenőrzésvezető távollétében vagy akadályoztatása esetén a helyettesítéséről az elnök dönt. (4) Az ellenőrzésvezető jogosítványait az elnök a megbízólevélben állapítja meg. (5) Amennyiben az ellenőrzésvezető megbízatása idejére számvevő osztályvezető-főtanácsosi besorolásnak megfelelő illetményre jogosult, megbízatásának időtartamára járó illetményét az elnök a megbízólevél kiadásával egyidejűleg, külön dokumentumban állapítja meg. Az új besorolás szerinti illetményt a megbízatás megkezdésének hónapja első napjától a megbízatás befejezése hónapjának utolsó napjáig kell az ellenőrzésvezető számára számfejteni. (6) Az ellenőrzésvezető és a felügyeleti vezető egymásnak utasítást nem adhatnak. A projektvezető 13. § (1) Az  elnök az  Állami Számvevőszék feladatkörébe tartozó tevékenység vagy fejlesztési feladat ellátására projekt végrehajtását, indokolt esetben projekt szervezet létrehozását rendelheti el. A projekt végrehajtását a projektvezető irányítja és koordinálja. (2) A projekt vezetője a  külön projekt végrehajtásáról szóló egyedi elnöki döntés alapján, az  elnöki döntés szerint meghatározott jogállással és feladatkörrel, a kijelölt cél megvalósítása érdekében végzi feladatait. (3) A projektvezető – megbízása időtartamára – vezetői kinevezést kaphat. A projekt vezetése keretében kifejtett szakmai tevékenysége során önálló számvevői felelősséggel jár el. Erőforrás koordinációs iroda 14. § Ellátja a  3.  § (6)  bekezdésében jelölt egységes humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a  főtitkár irányításával. A főtitkár az erőforrás koordinációs irodának – az erőforrás rendelkezésre állására és kompetenciájára tekintettel kialakított – javaslatára alapozva hozza meg döntését. Vezetői kinevezések 15. § (1) Az elnök az osztályvezetőt számvevő osztályvezető-főtanácsosnak vagy számvevő igazgatóhelyettesnek nevezheti ki. (2) A 6–9. §-ban, valamint a 11. §-ban meghatározott feladatok ellátására, a feladatellátás időtartamára az elnök számvevő osztályvezető-főtanácsos, számvevő igazgatóhelyettes, számvevő igazgató és számvevő főigazgató kinevezést adhat. 4. Cím Az Állami Számvevőszék nem vezetői munkakört betöltő alkalmazottai A számvevő 16. § (1) A  számvevő közreműködik az  Állami Számvevőszék célkitűzéseinek és feladatainak megvalósításában, köteles az ügyrendben, valamint a munkaköri leírásában (alap munkaköri leírás és kiegészítő munkaköri leírás), a feladatkiszabó vezetői utasításban és az ellenőrzési tervben, valamint a feladattervben szereplő feladatait ellátni, a felettes vezetője által adott munkaköri utasításokat teljesíteni. (2) A számvevő felelős a feladatkörébe tartozó feladatok etikai követelményeknek megfelelő, határidőben történő, önálló ellátásáért a jelen fejezetben foglaltakkal összhangban. (3) Az ellenőrzést végző számvevő felelős: a) az ellenőrzési programban szereplő feladatainak megvalósítására való felkészüléséért, b) az  ellenőrzési feladatainak a  jogszabályok, az  ellenőrzési program, az  ellenőrzési szakmai szabályok, módszerek és az  etikai normák, valamint a  minőség-elv szerint történő, célra tartott végrehajtásáért; az ellenőrzési tapasztalatainak írásba foglalásáért, az ellenőrzésvezetőnek történő átadásáért, a megállapítások helytállóságáért és azok adatszerű megalapozásáért, valamint megfelelő dokumentumokkal való alátámasztásáért, továbbá vezetői döntés alapján a számvevőszéki jelentéstervezet elkészítésében, valamint egyéb ellenőrzés-szakmai feladatokban való közreműködésért, c) a vezető által adott értékelő, elemző feladat ellátásáért, d) a  bűncselekményre, a  pazarló, rendeltetésellenes pénzfelhasználásra, a  súlyos kárt okozó szabályszegésre, a  közbeszerzési vagy munkajogi szabálytalanságra utaló tény, adat, körülmény ellenőrzésvezetővel való haladéktalan közléséért, e) a  feladatellátása során az  ellenőrzési dokumentumok ellenőrzési dokumentációs rendszerben történő rögzítéséért. (4) A számvevő részére cím adományozását és visszavonását munkahelyi felettes vezetője kezdeményezheti, amelyet a  számvevő teljesítményértékelésével kell alátámasztani. A  címadományozás indokoltságát az  adományozástól számított egy év múlva, ezt követően évente felül kell vizsgálni. (5) A  számvevő számvevő asszisztensi munkakörben is foglalkoztatható. A  számvevő asszisztensi munkakörben foglalkoztatott a számvevő munkáját támogató ellenőrzési, egyéb szakmai, adminisztrációs és technikai feladatokat láthat el. A számvevő asszisztens felelőssége a részére kiadott feladatok megfelelő ellátására korlátozódik, az általa elvégzett feladatokért számvevői felelősséggel a munkáját közvetlenül meghatározó szakmai irányító tartozik. A számvevő gyakornok 17. § (1) Az Állami Számvevőszék a társadalmi felelősségvállalás jegyében mentori rendszert működtet. A mentori rendszerben részt vevő számvevő gyakornok számvevő asszisztensi munkakört lát el, hat hónapos próbaidő kikötésével, tizennyolc hónapos határozott idejű kinevezéssel. A határozott idejű kinevezés lejártát követően – sikeres – pályázat alapján a számvevő gyakornok részére újabb határozott idejű kinevezés adható. (2) A számvevő gyakornokra a jogszabályokban és a jelen szabályzatban foglalt eltéréseket figyelembe véve, a számvevők foglalkoztatási viszonyára vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. (3) A számvevő gyakornokot az alapszabadságon felül az ÁSZtv. 21. § (12) bekezdése szerinti számvevői pótszabadság nem illeti meg. (4) A számvevő gyakornok felelőssége a részére kiadott feladatok megfelelő ellátására korlátozódik, az általa elvégzett feladatokért számvevői felelősséggel a munkáját közvetlenül meghatározó szakmai irányító tartozik. (5) A számvevő gyakornok a jogviszonya megszűnése után a megszerzett munkatapasztalatról igazolást kap. (6) A  számvevő gyakornok számvevő asszisztensi munkakörben a  számvevő munkáját támogató ellenőrzési, egyéb szakmai, adminisztrációs és technikai feladatokat láthat el. A köztisztviselők, ügykezelők és a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottak 18. § (1) A  számvevői tevékenységi körbe nem tartozó feladatokat ellátó, legalább középiskolai végzettséggel rendelkező alkalmazott köztisztviselőnek minősül és tevékenységét a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.), az egyéb jogszabályoknak, az ügyrendben foglalt feladatoknak, munkaköri leírásának, az egyéb előírásoknak és felettese utasításainak megfelelően végzi. (2) Az Állami Számvevőszék alaptevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódó, ügyviteli feladatokat ellátó, közszolgálati ügykezelő tevékenységét a  Kttv.-nek, az  egyéb jogszabályoknak, az  ügyrendben foglalt feladatoknak, munkaköri leírásának, az egyéb előírásoknak és felettese utasításainak megfelelően végzi. (3) Az Állami Számvevőszék alaptevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódó feladatokat ellátó, nem köztisztviselői vagy közszolgálati ügykezelői besorolású alkalmazott munkavállalónak minősül, tevékenységét a  munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásainak, az egyéb jogszabályoknak, az ügyrendben foglalt feladatoknak, munkaköri leírásának, az egyéb előírásoknak és felettese utasításainak megfelelően végzi. (4) A  köztisztviselő, a  közszolgálati ügykezelő és a  munkavállaló felelős a  feladatkörébe tartozó feladatok jogszerű, hatékony és maradéktalan ellátásáért. Szakmai felelősségvállalását az ügyiratok, munkaanyagok aláírásával ismeri el, a jelen szabályzatban foglaltak szerint. (5) A köztisztviselők részére a Kttv.-ben foglaltak szerint legfeljebb hat szakmai tanácsadói és négy szakmai főtanácsadói cím adományozható azzal, hogy az adományozott szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címek együttesen nem haladhatják meg az  Állami Számvevőszéknél kinevezett felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselők létszámának 20%-át. (6) A  köztisztviselő és a  munkavállaló asszisztensi munkakörben is foglalkoztatható. Az  asszisztensi munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő ügyviteli (iratkezelési és ügyintézési) feladatokkal kapcsolatos támogató feladatokat láthat el, felelőssége a  részére kiadott feladatok megfelelő ellátására korlátozódik, az  általa elvégzett feladatokért felelősséggel a  munkáját közvetlenül meghatározó szakmai irányító tartozik. Az  asszisztensi munkakörben foglalkoztatott munkavállaló kommunikációs, ügyviteli, egyéb szakmai, dokumentációs, szervezési és koordinációs tevékenységet láthat el. Egyedi ügyek gazdája 19. § (1) Az elnök, alelnök egyedi feladat ellátására, egyedi ügyek gazdája megnevezéssel az Állami Számvevőszék állományából átcsoportosítással vagy belső pályáztatást követően a feladathoz szakmailag kompetens személyt foglalkoztathat. (2) A feladatellátás idejére a feladat ellátására az elnök, alelnök ad megbízást. (3) Az  egyedi ügyek gazdája a  feladatok ellátása tekintetében a  számvevővel azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Feladatait, felelőségi körét a munkaköri leírása rögzíti. 5. Cím Vállalkozási és megbízási szerződés kötése 20. § (1) A  kötelezettségvállalásra jogosult a  feladatok ellátása érdekében külső személlyel vállalkozási vagy megbízási szerződést köthet. (2) A megbízottat, vállalkozót, külső szakértőt a feladatának teljesítése során tudomására jutott – az Állami Számvevőszék vagy az ellenőrzött szerv, illetve természetes személy működésével, tevékenységével kapcsolatos – irat, adat, tény, körülmény, információ, módszer tekintetében titoktartási és adatvédelmi kötelezettség terheli. A  külső szakértő a  titokvédelmi illetve adatvédelmi szabályok megsértése esetén – a  jogszabályi feltételek fennállása esetén – jogi felelősséggel tartozik. 6. Cím A vagyonnyilatkozat 21. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, annak elmulasztására és a szándékosan téves tartalmú vagyonnyilatkozat közlésére, továbbá a  vagyonnyilatkozatok őrzésére, ellenőrzésére az  ÁSZtv. 19.  §-ában foglalt rendelkezéseket és az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A  vagyonnyilatkozatokban foglalt személyes adatok védelmére a  vonatkozó külön szabályzat rendelkezései az irányadók. (3) A vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek nyilvántartásáról, értesítésükről, a vagyonnyilatkozat átadásának-átvételének lebonyolításáról, a  leadott vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról és őrzéséről, a  személyes adatok védelmének biztosításáról, a  kötelezettek meghallgatásának megszervezéséről, az  adóhatósági eljárás kezdeményezése esetén annak lebonyolításáról az  előzőekben jelölt jogszabályok és a  vonatkozó külön szabályzat alapján a  kötelezett munkáltatója – illetékesség szerint – a  humánpolitikai és a  stratégiai tervezési feladatokat ellátó egységen vagy a munkaügyi feladatok ellátásáért felelős egységen keresztül gondoskodik. 7. Cím A munkavégzés és az egyes pótlékokra való jogosultság szabályai A munkavégzés főbb szabályai 22. § (1) Az Állami Számvevőszék számvevőinek, köztisztviselőinek és munkavállalóinak (a továbbiakban együtt: alkalmazott) kötelezettsége és joga a  jelen szabályzatból következő feladatok ellátása és hatáskörök gyakorlása, amelyekért felelősséggel tartoznak. (2) Az Állami Számvevőszék minden egységének vezetője felelős a feladatköre vonatkozásában a belső kontrollrendszer működtetéséért. (3) Az  Állami Számvevőszék egységei és az  ott feladatot ellátó alkalmazottak tevékenységük során értelemszerű együttműködésre, közreműködésre kötelezettek. Bármely egység a  feladatkörébe eső, de (részben) más egység feladatkörébe is tartozó vagy azt érintő ügyekben az  érintettekkel egyeztetve köteles eljárni. A  közreműködési kötelezettség a feladat-végrehajtás eredményéhez való tevőleges hozzájárulást és eredményfelelősséget jelent. (4) Az  egyeztetés, illetve az  együttműködés kezdeményezéséért annak az  egységnek a  vezetője a  felelős, amelynek az adott ügy (feladat) a feladatkörébe (hatáskörébe) tartozik. A kezdeményező egység vezetője az első helyen lévő szakmai felelős. A vezetők kizárólag elnöki felhatalmazás birtokában jogosultak arra, hogy más egységeknek feladatot szabjanak ki. Az elnök az erre vonatkozó felhatalmazás megadását átruházhatja. (5) Ha az együttműködés, illetve az egyeztetés során egyenrangú egységek, illetve azok vezetői között véleményeltérés marad fenn, akkor haladéktalanul a közvetlen közös felettes vezető elé kell utalni az ügyet döntésre. (6) Az  Állami Számvevőszéknél a  munkafeladatok megállapítására és teljesítésére, a  munkavégzés jogszerűségére, kulturáltságára, a vezetők és a beosztottak viszonyára, munkakapcsolatára, a felettes által adott utasítás végrehajtására, illetve annak megtagadására az ÁSZtv., a Kttv., az Mt., valamint az Állami Számvevőszék elnökének szervezetszabályozó normatív utasítása, továbbá az Állami Számvevőszék egyéb belső irányítási eszközeiben foglaltak az irányadók. (7) A munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg munkaköri leírásban az általa irányított egységen belül foglalkoztatottak munkaköri feladatait, azok betartásának ellenőrzésére köteles. A  munkaköri leírás – a  felelősség megállapítására is alkalmas módon – tartalmazza a  munkakörhöz tartozó alapvető feladatokat, az  ellátandó tevékenységi kört, a kapcsolódó jogosítványokat, a legfontosabb munkakapcsolatokat, az alá- és fölérendeltségi előírásokat, valamint az adott munkakör ellátására vonatkozó követelményeket. (8) Az Állami Számvevőszék alkalmazottját közvetlen felettes vezetője irányítja. Az ellenőrzésvezető az ellenőrzés vezetése során kifejtett szakmai tevékenységét illetően önálló, független a felügyeleti vezetőtől, aki az ellenőrzésvezető által vezetett ellenőrzést felügyeli. (9) Az  Állami Számvevőszék ügymenetében kiadott alkalmazotti aláírás, szignálás a  feladat- és hatáskörbe tartozóan a munkaköri leírásban jelölt szakmai felelősségvállalást, formai, tartalmi és jogszerűségért való helytállást jelenti. (10) A számvevő szakmai véleményéért felelősséget vállal. Szakmai véleménye kialakítása során a számvevő és a számvevő vezető az ellenőrzés során alkalmazandó szabályok betartására köteles. (11) Az Állami Számvevőszék szervezetében a feladatellátás zavartalan biztosítása érdekében minden munkatárs szakszerű, tervezett és előkészített helyettesítéséről gondoskodni kell. A helyettesítésről a munkáltatói jogkört gyakorló vezető gondoskodik. Az ellenőrzés során az ellenőrzést közvetlenül végzők helyettesítéséről az ellenőrzésvezető gondoskodik, az  erőforrás-gazdálkodási vezető által biztosított szabad, megfelelő kompetenciájú erőforrás felhasználásával. Az ellenőrzésvezető és a felügyeleti vezető egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítésről az elnök dönt. (12) Az Állami Számvevőszék alkalmazottja szakmai és egyéb jellegű továbbképzésre kötelezhető. (13) Az  alkalmazott az  Állami Számvevőszékkel fennálló foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése, megszüntetése, illetve az  Állami Számvevőszéken belüli átcsoportosítása esetén munkaköri leírásában meghatározott feladatait a  vonatkozó külön szabályzatban foglaltak szerint, a  folyamatban lévő ügyeket, valamint hivatali ügyiratait – erre vonatkozó jegyzőkönyv felvételével együtt – átadás-átvételi eljárással köteles átadni. Az  Állami Számvevőszéktől való vezetői hozzájáruláshoz kötött távozáshoz a hozzájárulás csak akkor és arra az időpontra adható meg, amikor az érintett a folyamatban lévő feladatait igazoltan befejezte, és átadta az átvételre kijelölt munkatársnak. Az eljárást a közvetlen felettes vezető, és amennyiben az átadás-átvétel minősített ügyiratokat is érint, a titkos ügyiratkezelés (TÜK) képviselője részvételével kell lefolytatni. A  jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a  munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek. (14) Az egységek közötti kapcsolattartás a szervezeti irányítási rend szerinti szolgálati út betartásával történik. A szervezeti irányítási rend hierarchiájában alsóbb szintű egység vezetője információt csak a felettes vezetője előzetes tájékoztatása mellett adhat. (15) A munkavégzés egyéb szabályait a vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok tartalmazzák. (16) Az Állami Számvevőszék a szervezeti kultúrát támogató karriertervezési programot működtet. Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság szabályai 23. § (1) Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság szabályait jelen szabályzat 3. melléklete tartalmazza. (2) Az  idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultságot az  eredeti, államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirat bemutatásával – munkáltatói jogkörgyakorlás szerinti illetékesség alapján – a humánpolitikai és a stratégiai tervezési feladatokat ellátó egység vagy a munkaügyi feladatok ellátásáért felelős egység felé kell igazolni, amely a kinevező okirat egyidejű módosítása mellett intézkedik a pótlék folyósítása iránt. A  pótlék az  igazoló bizonyítvány vagy egyenértékű okirat bemutatását követő hónap első napjától egész hónapokra jár. (3) A munkáltató munkáltatói érdekből elrendelheti vagy engedélyezheti, hogy az alkalmazott iskolai vagy tanfolyami nyelvoktatásban vegyen részt. A  kötelezően elrendelt nyelvi képzés költségeit és egyéb tanulmányi feltételeit az Állami Számvevőszék biztosítja. A képzettségi pótlékra vonatkozó általános szabályok 24. § (1) Az alkalmazott képzettségi pótlékban részesülhet. (2) A képzettségi pótlékra jogosító képzettségeket a jelen szabályzat 4. melléklete tartalmazza. (3) A képzettségi pótlékra jogosultságot az alkalmazottnak kell a megfelelő dokumentumokkal igazolnia. A képzettségi pótlék, ha a jogosultság igazolása az Állami Számvevőszékhez történő felvétel vagy a kinevezés alkalmával nem történt meg, az igazoló dokumentumnak – munkáltatói jogkörgyakorlás szerinti illetékesség alapján – a humánpolitikai és a stratégiai tervezési feladatokat ellátó egységnél vagy a munkaügyi feladatok ellátásáért felelős egységen történő bemutatását követő hónap első napjától állapítható meg. (4) Ha valamely munkakör vagy képzettség, pótlékra jogosító szakképesítés jellege tekintetében értelmezési kérdés merül fel, e kérdésben – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslata alapján – az elnök dönt. A számvevő képzettségi pótlékára vonatkozó szabályok 25. § (1) A  számvevőt – a  kinevezéséhez szükséges egy felsőfokú iskolarendszerű képzésben szerzett képesítésén túl – a következő képzettségei jogosítják képzettségi pótlékra: a) doktori (PhD) fokozat, vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat, b) további felsőfokú iskolarendszerű képzésben szerzett képesítés, c) további emeltszintű vagy felsőfokú szakképzés vagy szakvizsga (jogi és felsőfokú költségvetési szakvizsga). (2) A képzettségi pótlék alapját és mértékét az ÁSZtv. 21. § (1) és (7)–(8) bekezdése szabályozza. (3) Képzettségi pótlékra jogosít az a  feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség, amely a munkaköri feladatokhoz egyértelműen köthető. (4) A számvevőt több különböző szintű szakképesítés esetén is csak egy, a legmagasabb szintű képzettség után illeti meg képzettségi pótlék. (5) A  képzettségi pótlék szempontjából több azonos szintű szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg. (6) Az elnök egyedi elbírálással a (3)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet. A Kttv. hatálya alá tartozó felső- és középfokú végzettségű köztisztviselők képzettségi pótlékára vonatkozó szabályok 26. § (1) A felső- és középfokú végzettségű köztisztviselők képzettségi pótlékára vonatkozó részletes szabályokat a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és az egyes illetménypótlékokról szóló jogszabály tartalmazza. (2) Az  Állami Számvevőszék szervezeti struktúrájában az  alábbi területeken közreműködő köztisztviselők jogosultak – a 4. mellékletben foglalt képzettségek szerint – képzettségi pótlékra: a) az  Állami Számvevőszék vezetésének és a  felügyeleti vezetők közvetlen támogatását biztosító titkársági és igazgatási területen közreműködők, b) az ellenőrzési területen közreműködő ellenőrzési projekt technikai támogatói, c) az ellenőrzési támogató területen közreműködő szakügyintézők és adminisztrátorok, d) az ellenőrzési kiegészítő területen közreműködő szakügyintézők. (3) Képzettségi pótlékra jogosít az a  feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség, amely a munkaköri feladatokhoz egyértelműen köthető. (4) A köztisztviselőt több különböző szintű szakképesítés esetén is csak egy, a legmagasabb szintű képzettség után illeti meg képzettségi pótlék. (5) A  képzettségi pótlék szempontjából több azonos szintű szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók képzettségi pótlékára vonatkozó szabályok 27. § (1) Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló – egyedi elbírálás alapján – a munkaköréhez szükséges speciális szakképzettség esetén kaphat képzettségi pótlékot, a munkaszerződésében rögzített feltételek szerint. (2) A képzettségi pótlék számítási alapja a munkavállaló mindenkori személyi alapbére. 8. Cím Egyes munkakörökre vonatkozó szabályok A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés 28. § (1) Az  Állami Számvevőszék a  szabályszerűség, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeit szem előtt tartva, továbbá a  kockázatok kezelésére és az  erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás elvére figyelemmel belső kontrollrendszert működtet. (2) A belső kontrollrendszer elemek alkalmazási körét, szabályait külön szabályzatok és eljárásrendek tartalmazzák. (3) A belső kontrollrendszer keretén belül tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység ellátására az elnök közvetlen alárendeltségében, az operatív működéstől független belső ellenőrzés működik. A szervezeti és feladatköri függetlenség körében a  belső ellenőrzési feladatokat ellátó számvevők önállóan, külső befolyástól mentesen, pártatlanul és tárgyilagosan járnak el, éves jelentés keretében közvetlenül az elnöknek számolnak be. A jogi megfelelőségi elemzés 29. § (1) Az Állami Számvevőszéknél a jogszerű működés és tevékenység biztosítása érdekében jogi megfelelőségi elemzés működik. (2) A  jogi megfelelőségi elemző tevékenységet közvetlenül az  elnök irányításával, az  elnöknek alárendelten, általa e  feladattal megbízott személy vagy egység vezetője (a továbbiakban: jogi megfelelőségi elemző tevékenységgel megbízott számvevő) látja el. (3) A jogi megfelelőségi elemző tevékenységgel megbízott számvevő a tevékenységét az általa készített és az elnök által jóváhagyott éves terv szerint, illetve az elnök eseti utasítása alapján végzi. (4) A jogi megfelelőségi elemzés kiterjed: a) az  Állami Számvevőszék szervezeti felépítésének, működésének és tevékenysége ellátásának jogszabályi megfelelőségére, b) az irányítási eszközök jogszabályokkal és egymással való összhangjára, c) az Állami Számvevőszék által kötött szerződések, megállapodások jogszabályoknak, illetve belső szabályozásnak való formai, tartalmi megfelelőségére, d) az Állami Számvevőszék egyedi munkáltatói intézkedései jogszabályoknak, illetve belső szabályozásnak való megfelelőségére, e) a normatív szabályok és az arra épülő gyakorlati működés közti összhangra, f ) a belső szabályozási hiányosságok feltérképezésére, g) az ellenőrzést végző számvevők munkájának jogi megfelelőségére, h) az  ellenőrzést végző számvevő és az  ellenőrzésvezető között felmerülő szakmai véleménykülönbség megfelelőségi elemzésére, i) az  ellenőrzési alapfunkció, valamint az  azt támogató és kiegészítő funkciók szabályszerű működésének megfelelőségére. (5) A  jogi megfelelőségi elemző tevékenységgel megbízott számvevő a  tevékenységének tapasztalatairól jelentést készít az  elnök részére, amelyben értékeli az  elemzett tárgykör jogi megfelelőségét vagy annak hiányát, rámutat a hiányosságokra, illetve az eltérések okaira és intézkedési javaslatot fogalmaz meg. (6) A jogi megfelelőségi elemző tevékenységgel megbízott számvevő tevékenységének ellátása érdekében a vezetők és az  általuk irányított egységnél dolgozó személyek együttműködésre (adat, információ, tájékoztatás, dokumentum szolgáltatására) kötelesek. 9. Cím A fizikai és elektronikus információs biztonságra vonatkozó feladat- és hatáskörrel rendelkező személyek Biztonsági vezető, elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy 30. § (1) Az  Állami Számvevőszéknél az  elnök által kinevezett biztonsági vezető a  tevékenységét az  elnök irányításával, az elnöknek közvetlenül alárendelten látja el. (2) A  biztonsági vezető feladatait külön szabályzat rögzíti, ezen túlmenően számára feladatot kizárólag az  elnök határozhat meg. (3) Az  Állami Számvevőszéknél az  elnök irányítása és ellenőrzése mellett látja el feladatát az  elnök által kinevezett elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy. Feladatai ellátása során az  elnököt közvetlenül tájékoztatja, valamint jelentést készít. Tevékenységét, feladatait külön szabályzat határozza meg. III. FEJEZET AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 1. Cím Az Állami Számvevőszék működésének általános szabályai Az irányítás eszközei 31. § (1) A  normatív elnöki utasítás az  Állami Számvevőszék elnöke által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz, amely a  szervezet alaptevékenységének, a  vezetés-irányítás feladatai végrehajtásának szabályozásáról, az  Állami Számvevőszék szervezetéről, működéséről, belső irányítási rendjéről rendelkezik. A  normatív elnöki utasítás mint közjogi szervezetszabályozó eszköz tartalmára és végrehajtására a  jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, és a jelen szabályzat rendelkezései az irányadóak. (2) Az  Állami Számvevőszék elnöke elnöki intézkedésben rendelkezik a  szervezet működtetésével, az  ellenőrzési eljárás részletszabályaival, a gazdálkodással, a munkavégzéssel, munkajogi kérdésekkel, a szociális és a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos olyan feladatok hivatali végrehajtásáról, amelynek elrendelésére nem szükséges normatív elnöki utasítás kiadása. Az Állami Számvevőszék elnöke elnöki intézkedésben rendelkezik továbbá a korábbi normatív utasításban foglalt vagy abból következő feladatok végrehajtásáról. Az  Állami Számvevőszék elnöke a  szervezeti működést érintő tárgyban, a  szervezet működtetésében közreműködő külső szervezet vezetőjével együttes intézkedést adhat ki, melynek hatálya mindegyik intézkedő fél szervezetére kiterjed. Az elnök a feladat-végrehajtás módjára vonatkozóan – a feladat jellegéhez igazodóan – körlevelet is kiadhat. (3) Az  elnök és az  5–9.  § szerinti vezetők az  Állami Számvevőszék alapfeladatát érintő tárgyban együttes intézkedést adhatnak ki, melynek szakmai tartalmáért az 5–9. § szerinti érintett vezető felel. Az 5–9. § szerinti vezetők a szakmai felügyeletük körébe tartozó feladatok végrehajtására – a  szakmai tartalomért és helytállóságért vállalt felelősség mellett – intézkedést adhatnak ki, amely az elnök tájékoztatását igazoló, határozott vagy határozatlan időtartamra szóló, az intézkedésen feltüntetett „tájékoztatásra bemutatásra került” elnöki jegyzéssel válik hatályossá. (4) Az  erőforrás-gazdálkodási vezető, a  tervezési vezető, a  főtitkár, a  gazdasági igazgató az  irányításuk alá tartozó egységek, továbbá a belső ellenőrzési vezetői feladatok ellátásával megbízott számvevő, valamint az elnöki igazgató által jóváhagyottan az  irányítása alá tartozó egységek feladatukat és működési rendjüket, az  állandó bizottságok vezetői a bizottságok feladatát és működési rendjét ügyrendben szabályozzák. A kiadásra kerülő ügyrend az elnök tájékoztatását igazoló, határozott vagy határozatlan időtartamra szóló, az  ügyrenden feltüntetett „tájékoztatásra bemutatásra került” elnöki jegyzéssel válik hatályossá. Az  ügyrendnek összhangban kell lennie a  jogszabályokkal, a normatív elnöki utasításokkal és az elnöki intézkedésekkel. (5) Az  erőforrás-gazdálkodási vezető, a  tervezési vezető, a  főtitkár, a  gazdasági igazgató és az  elnöki igazgató az  irányításuk alá tartozó egységek feladatkörében körlevelet adhatnak ki, amely tájékoztatást, figyelemfelhívást, illetve egyes feladatok – különösen a  gazdálkodási, informatikai, munkaügyi, módszertani, tervezési feladatok – ellátása tekintetében a végrehajtás módjára vonatkozó utasítást tartalmazhat. (6) Az  elnök által kiadott, az  (1)–(3)  bekezdésben meghatározott irányítási eszközök megjelölésére a  Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló jogszabály előírásait kell értelemszerűen alkalmazni. (7) Az  irányítási eszközök rendelkezései között felmerülő ellentmondás vagy értelmezési nehézség esetén –  az  ellentmondás, értelmezési vita feloldása érdekében – követendő eljárás szabályait külön szabályzat rögzíti. A  szabályzatban rögzítetteken túl az  alkalmazottak kötelezettsége a  feladat- és hatáskörükben felmerülő ellentmondások, helytelen gyakorlat, valamint egyéb eljárási probléma rendszerszemléletű korrekciójára vonatkozó javaslat megfogalmazása és annak vezetői fórumon való megtárgyalásának kezdeményezése a  közvetlen felettes vezető útján. Az  alkalmazott a  kiemelt rendszerszintű kockázatok kezeléséhez szükséges azonnali intézkedések megtétele, valamint a szabálytalanságok soron kívüli jelzése tekintetében a vonatkozó külön szabályzatban foglalt eljárásrend alapján köteles eljárni. Az Állami Számvevőszék feladatterve 32. § (1) Az  Állami Számvevőszék éves feladatterve a  vezetés-irányítás eszközeként a  számvevőszéki tevékenység vitele és fejlesztése, az  ellenőrzési munkát támogató „szakmai infrastruktúra” szempontjából kiemelt jelentőségű, valamint az egyéb, az ellenőrzési tervében nem szereplő feladatokat tartalmazza. (2) Az  éves feladatterv összeállításáért az  elnöki igazgató felelős, aki a  jóváhagyott feladatterv megvalósulását figyelemmel kíséri, és arról beszámol az elnöknek. (3) Az éves feladattervet az elnök h …