2013. CXXV. törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről.

2013. CXXV. törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről. Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók tevékenysége az elérhető legjobb általános környezeti előnyt eredményezze, valamint a  közszolgáltatókat magasabb színvonalú közszolgáltatás nyújtására ösztönözze, a következő törvényt alkotja: 1. A törvény hatálya 1. § E törvény hatálya a) az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságra, b) a minősítést kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetre, c) a minősítés és a minősítés módosításának eljárási szabályaira, d) az osztályba sorolás szempontrendszerére, e) az ügyfél jogaira és kötelezettségeire, f ) a minősítő okirat hatályának meghosszabbítására, g) a minősítési feltételeknek való megfelelés és a  korábban vállalt környezetirányítási célok és programok megvalósításának ellenőrzésére, valamint h) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás minősítésével kapcsolatos jogorvoslatra terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E törvény alkalmazásában: 1. állami vagy önkormányzati tulajdon: az állam, a  települési önkormányzat vagy a  települési önkormányzatok társulásának tulajdona, valamint az  olyan gazdálkodó szervezet tulajdona, amelyben az  állam, a  települési önkormányzat vagy a  települési önkormányzatok társulása a  szavazatok többségével tulajdoni hányada alapján közvetlenül vagy közvetve rendelkezik, és a  társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a  vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjainak többségét megválassza, visszahívja; 2. gyűjtőedény: a  hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a  továbbiakban: Ht.) szerinti szabványos gyűjtőedény, kivéve a hulladékgyűjtő zsákot, valamint az elkülönített hulladékgyűjtés céljából üzemeltetett eszközt, berendezést; 3. hulladékgazdálkodási közszolgáltatás minősítése: kérelemre induló, a minősítő által lefolytatott közigazgatási hatósági eljárás, amelynek során a  minősítő a  kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyében meghatározott tevékenységét vizsgálja, és a kérelmezőt minősítési osztályba sorolja; 4. hulladékkezelő létesítmény: a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba bevont hulladékhasznosító és hulladékártalmatlanító létesítmény; 5. környezetirányítási cél: a minősítést kérelmező által, a környezeti teljesítményének javítása érdekében kitűzött, műszaki és szolgáltatási színvonaljavítással megvalósuló, mérhető, dokumentált célrendszer; 6. környezetirányítási program: a  környezetirányítási cél elérése érdekében tervezett intézkedéseket és annak ütemezését bemutató részletes terv; 7. közszolgáltatási terület: a  kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyében megnevezett, hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett terület; 8. minősítési fokozat: a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység szolgáltatási színvonalának szintjét tükröző fokozat; A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 27-i ülésnapján fogadta el. 9. minősítési kategória: a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység szolgáltatásbiztonsági szintjét tükröző kategória; 10. minősítési osztály: a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minőségét tükröző, a  minősítési kategória és a minősítési fokozat együttes alkalmazásával meghatározott osztály. (2) Az e törvényben meg nem határozott fogalmak tekintetében a Ht.-ben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni. (3) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 3. A minősítés általános szabályai 3. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: kérelmező) hulladékgazdálkodási tevékenységét – kérelemre – a  szolgáltatás biztonsága és a  szolgáltatás színvonala alapján az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: minősítő) minősíti és a kérelmezőt minősítési osztályba sorolja. A minősítő a minősítés során közigazgatási hatósági jogkörben jár el. (2) A minősítő a kérelmezőt csak a kérelemben megjelölt minősítési osztályba sorolhatja. (3) Az  e  törvényben foglalt eljárásokban – az  adatváltozás bejelentésére vonatkozó kérelem elbírálása kivételével – az ügyintézési határidő 90 nap. (4) A  minősítő, ha a  kérelmező kezdeményezi – igazgatási szolgáltatásként – az  eljárás megindítását megelőzően szakmai konzultációs lehetőséget biztosít. A  szakmai konzultáció az  egyes minősítési osztályok eléréséhez szükséges követelményekre, valamint az e követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokra terjedhet ki. (5) A (4) bekezdés szerinti konzultáció a) az eljárás során szükséges és előírt hatósági jogi aktusokat nem pótolja, b) a törvény előírásainak betartása és a kérelmező részére előírt cselekmények végrehajtása alól nem mentesít, továbbá c) nem szolgálhat hivatkozási alapul a kérelmezett minősítési osztály megfelelősége elbírálásánál. (6) A  kérelmező az  e  törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárások lefolytatásáért, valamint a  (4)  bekezdés szerinti igazgatási jellegű szolgáltatás (konzultáció) igénybevételéért igazgatási szolgáltatási díjat fizet. 4. Minősítési eljárás 4. § (1) A kérelmező a minősítési eljárást a hatóság által rendszeresített – a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú – formanyomtatvány benyújtásával kérelmezi. A  kérelem szóbeli benyújtásának nincs helye. A  kérelmet és mellékleteit a  kérelmező egy papír alapú példányban nyújtja be a  minősítő részére. A  kérelmező a  kérelmet és mellékleteit a minősítő részére elektronikus adathordozón is megküldi. (2) A kérelem tartalma: a) a kérelmező neve, székhelye, cégjegyzékszáma, környezeti ügyfél jele, környezeti területi jele, statisztikai számjele, pénzforgalmi számlaszáma, b) a kérelmező telephelyének, fióktelepének címe, c) a kérelmező kijelölt kapcsolattartójának neve, d) a kérelem típusa (új kérelem, módosítási kérelem, minősítő okirat hatályának meghosszabbítása iránti kérelem, adatváltozás bejelentése), e) a kérelmezett minősítési osztály, f ) a kérelmező hulladékgazdálkodási engedélyének száma, időbeli hatálya, az engedélyező hatóság, g) a kérelmező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyének száma, időbeli hatálya, h) a kérelmező által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységek, valamint i) a kérelmező által a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében üzemeltetett hulladékkezelő létesítmények felsorolása. (3) A kérelemhez csatolni kell a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély alapját képező, a  környezetvédelmi hatóság által kiadott hatályos hulladékgazdálkodási engedélyt vagy engedélyeket, b) a közszolgáltatási területre vonatkozó hatályos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt, c) a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet, valamint d) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot. (4) A kérelmezőnek a  (3) bekezdésben meghatározottak mellett – a kérelmezett minősítési osztálynak megfelelően – az  1–4.  mellékletben meghatározott minősítési feltétel- és követelményrendszer szerint a  következő dokumentumok másolatát is be kell nyújtania: a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba bevont szállító eszközök – így különösen gépjárművek, célgépek –, valamint az e törvény szerinti hulladékkezelő létesítmények tulajdonának igazolására szolgáló aa) tulajdoni lapot, ab) forgalmi engedélyt, ac) leltári nyilvántartási kivonatot, ad) lízingszerződést vagy más – a tulajdon igazolására alkalmas – okiratot, szerződést, ae) bérleti, használati, hasznosítási, üzemeltetési, vagyonkezelési jogosultságát igazoló megállapodást, egyéb dokumentumot, az  átadott eszközök, létesítmények tételes, leltár szerinti megjelölésével, amennyiben önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő eszközt, létesítményt vontak be; b) a minősítésügyi, környezetirányítási rendszerek működtetését igazoló, ba) az Európai Unió vagy Svájc területén kiadott akkreditációval rendelkező tanúsító szervezet által kiállított érvényes ISO 9001-es és ISO 14001-es tanúsítványt, vagy bb) az ISO 14001 szerinti tanúsítvánnyal egyenértékű, a  közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) szerinti nyilvántartásba vételről szóló okiratot. (5) A  kérelmezőnek csatolnia kell a  kérelemhez – a  (3) és (4)  bekezdésben foglaltak mellett – az  5.  mellékletben meghatározott környezetvédelmi bírságfizetési kötelezettség hiányáról szóló nyilatkozatát és a  2–4.  mellékletben meghatározott környezetirányítási programokat. (6) A  kérelmet, továbbá a  kérelmező törvényes vagy meghatalmazott képviselőjétől származó, az  (5)  bekezdésben meghatározott nyilatkozatot eredeti példányban kell benyújtani. (7) A 2–4. mellékletben meghatározott környezetirányítási program minimális tartalma: a) az elérni kívánt környezetirányítási cél, b) a cél eléréséhez szükséges eszközök tételes megnevezése, felsorolása és bemutatása, c) a megvalósításhoz szükséges pénzügyi terv a  bevont, illetve bevonni tervezett pénzeszközök, források megjelölésével, d) a végrehajtás ütemezése, e) a végrehajtás időbeli keretei, valamint f ) a program megvalósítása során a szakmai tájékoztatásra kijelölt személy neve és elérhetősége. (8) A  kérelem mellékleteként csatolandó dokumentumok idegen nyelven is benyújthatók, ha a  kérelmező azok egyszerű fordítását mellékeli. (9) A  minősítő a  (8)  bekezdésben meghatározott esetben felhívhatja a  kérelmezőt az  idegen nyelvű dokumentum hitelesített fordításának benyújtására, ha az egyszerű fordítás helyessége, hitelessége iránt alapos kétség merül fel. A fordítás hitelesítésének költségeit a kérelmező viseli. 5. § A minősítési eljárásban kizárólag a  kérelmező minősül ügyfélnek. A  környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (1) bekezdése az e törvényben meghatározott eljárásokban nem alkalmazható. 6. § (1) A minősítési eljárásban a Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók. (2) A minősítési eljárás során a kérelem a minősítési osztály tekintetében nem módosítható, az  ilyen tárgyú kérelmet a minősítő új eljárásban bírálja el. (3) A (2) bekezdés szerinti módosítási szándék esetén új kérelmet kell benyújtani. (4) A  minősítési eljárás során a  minősítő székhelyén kívül lefolytatott eljárási cselekmények költségei, továbbá a  tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek. Az e bekezdés szerinti egyéb eljárási költségek mértéke óránként és ügyintézőnként 8060 forint. 7. § (1) A minősítő a minősítés iránti kérelem beérkezését követő 8 napon belül megvizsgálja, hogy a) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került-e, b) a kérelem megfelel-e a 4. § szerinti formai követelményeknek. (2) A  kérelem 6.  § (2)  bekezdésébe ütköző megváltoztatása esetén a  minősítő a  kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja vagy az eljárást megszünteti. (3) Ha a minősítés iránti kérelem megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak, a minősítő a kérelmet érdemben vizsgálja a kérelmezett minősítési osztályhoz rendelt követelményrendszer keretei között. 8. § A minősítő a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet annak szolgáltatásbiztonsági funkciója szerint kategóriába, valamint szakmai funkcionalitása szerint fokozatba sorolja. A minősítő a kategória és a fokozat együttes alkalmazásával a kérelmezőt osztályba sorolja az 1–4. mellékletben meghatározottak szerint. 9. § (1) A  minősítő a  minősítési eljárás lefolytatását követően a  kérelemnek helyt adó határozatát a  6.  melléklet szerinti minősítő okirattal (a továbbiakban: minősítő okirat) adja ki. (2) A kérelemnek helyt adó döntés esetén a minősítő a költségek megállapításáról és viseléséről külön végzésben dönt. (3) A minősítő okirat időbeli hatálya a) az okirat kiállításától számított 36. hónap utolsó napjáig tart, vagy b) megegyezik a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély időbeli hatályával, ha a  minősítő okirat alapjául szolgáló hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély időbeli hatálya az  a)  pont szerinti időbeli hatálynál rövidebb. 10. § A minősítő okirat kiállításának alapjául szolgáló feltételeknek a minősítő okirat időbeli hatálya alatt a kérelmezőnek folyamatosan meg kell felelnie. A  kérelmező a  környezetirányítási célok teljesítésének érdekében vállalt intézkedéseket a környezetirányítási programban foglaltaknak megfelelően végrehajtja. 5. Adatváltozás bejelentése 11. § Ha a  kérelmezőnek a  hulladékgazdálkodási tevékenységét nem érintő adataiban olyan változás következik be, amely a  kiállított minősítő okirat adatának megváltoztatását igényli, a  kérelmező a  változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül adatváltoztatási kérelmet nyújt be. A  kérelemhez csatolni kell az  adatváltozást igazoló okiratot. A minősítő az új minősítő okiratot 30 napon belül állítja ki. 6. Új minősítési osztály kérelmezése 12. § (1) Ha a  kérelmező részére kiállított minősítő okiratban meghatározott minősítési osztályhoz tartozó minősítési kategóriánál vagy fokozatnál magasabb kategóriába vagy fokozatba sorolásra van lehetőség, a  kérelmező az  új kategóriának vagy fokozatnak megfelelő minősítési osztályba sorolás iránt módosítási kérelmet nyújthat be. (2) Ha a  kérelmező tevékenységében olyan változás következik be, amely alapján a  kérelmező a  minősítő okiratában foglalt minősítési osztály feltételeinek, követelményeinek már nem felel meg, a  kérelmező – a  változások bekövetkezésétől számított 15 napon belül – ezt a  tényt a  minősítőnek bejelenti. A  bejelentéssel egyidejűleg a kérelmező a változásoknak megfelelő minősítési osztályba sorolást tartalmazó módosítási kérelmet nyújt be. 7. A minősítő okirat hatályának meghosszabbítása 13. § (1) A kérelmező a minősítő okirat hatályának lejárta előtt legkésőbb 90 nappal benyújtott kérelmével kezdeményezheti a minősítő okirat hatályának meghosszabbítását. A minősítő okirat hatályának meghosszabbításáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig a kérelmező a hatályos – korábbi – minősítő okirat alapján végezheti a tevékenységét. (2) Ha a minősítő a minősítő okirat hatályának meghosszabbítása iránti eljárásban megállapítja, hogy a minősítő okirat kiállításának alapjául szolgáló feltételeknek a  kérelmező megfelel, a  környezetirányítási programban foglaltakat megfelelően végrehajtja, a 9. § (3) bekezdésében meghatározott időpontok figyelembevételével meghosszabbítja a minősítő okirat hatályát. (3) Ha a  minősítő az  (1)  bekezdés szerinti eljárás során megállapítja, hogy a  minősítő okirat kiállításának alapjául szolgáló feltételeknek a  kérelmező nem felel meg, vagy a  környezetirányítási programban foglaltakat nem vagy nem megfelelően hajtja végre, 15 napos határidő tűzésével végzésben felhívja a  kérelmezőt a  minősítési osztály módosításának kezdeményezésére. (4) Ha a  kérelmező a  kérelem benyújtására vonatkozó (1)  bekezdésben foglalt határidőt elmulasztja, minősítését és osztályba sorolását új kérelem benyújtásával kezdeményezheti. 8. Ellenőrzés 14. § (1) A  minősítő a  minősítő okirat kiállításának alapjául szolgáló feltételeknek való megfelelést és a  környezetirányítási programban foglaltak végrehajtását ellenőrzi. (2) Ha a minősítő az ellenőrzés alapján megállapítja, hogy a kérelmező a) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyében a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységére kiható változás következett be, amelynek bejelentéséről az  előírt eljárás szerint nem gondoskodott, b) a minősítő okirat kiállításának alapjául szolgáló feltételeknek nem felel meg és a minősítő okirat módosítása iránt a 12. § (2) bekezdése szerinti határidőben nem nyújtott be kérelmet, c) a környezetirányítási programban foglaltakat nem vagy nem megfelelően hajtja végre, 15 napos határidő tűzésével felhívja a kérelmezőt a minősítési osztály módosítására irányuló kérelem benyújtására. 9. Bírság alkalmazása 15. § A minősítő a  kérelmezőt 50 000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezi, ha a  kérelmező a  11.  § szerinti adatváltozásra vonatkozó bejelentési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. 10. A minősítő okirat visszavonása 16. § (1) A minősítő a minősítő okiratot visszavonja, ha a kérelmező a) a 13. § (3) bekezdésében vagy b) a 14. § (2) bekezdésében foglalt felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget. (2) A  minősítő a  minősítő okiratot akkor is visszavonja, ha a  minősítés megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn. 11. Egyéb eljárási szabályok 17. § (1) A 11–16. §-ban foglalt eljárásokra a minősítési eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A  minősítő okirat módosítása esetén a  minősítő új minősítő okiratot állít ki, és a  módosítással érintett korábbi minősítő okiratot visszavonja. (3) A módosításra irányuló eljárás alatt a kérelmező a tevékenységét a korábbi minősítő okirat alapján jogosult folytatni. 12. Jogorvoslat 18. § (1) A minősítő e törvény szerinti döntései ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. (2) A  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítésével kapcsolatos eljárásban a  minősítő felügyeleti szerve a környezetvédelemért felelős miniszter. (3) A  kérelmező a  minősítés tárgyában hozott határozatok, továbbá önállóan támadható végzések bírósági felülvizsgálatát a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérheti. 13. Nyilvántartás, közzététel 19. § (1) A  minősítő a  kiállított minősítő okiratokról naprakész nyilvántartást (a  továbbiakban: minősítő okiratok jegyzéke) vezet. (2) A minősítő okiratok jegyzéke tartalmazza a) a minősítő okirat sorszámát, b) a minősített gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély számát, d) a minősítő okiratban megjelölt minősítési osztályt, e) a minősítő okirat időbeli hatályát. (3) A  minősítő a  kiállított minősítő okiratokat, a  minősítési eljáráshoz kapcsolódó nyomtatványokat és kitöltési, módszertani útmutatókat a honlapján közzéteszi. 14. Záró rendelkezések 20. § Felhatalmazást kap a  környezetvédelemért felelős miniszter, hogy az  adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg az  e  törvényben meghatározott eljárásokért és az  igazgatási jellegű szolgáltatás (konzultáció) igénybevételéért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékére, kezelésére, felhasználására, nyilvántartására, visszafizetésére vonatkozó részletes szabályokat. 21. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 3. § (4)–(6) bekezdése, a 4. § (3) bekezdés d) pontja, a 7. § (1) bekezdés a) pontja, a 15. §, a 39. § (3) bekezdése, az 56. §, az 59. § (2) bekezdése, a 60. § (1) bekezdése, a 76. §, valamint a 7. melléklet e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. (3) A 26. § (5) bekezdése és a 47. § 2014. január 1-jén lép hatályba. (4) A  28.  § (2)  bekezdése, a  35.  § (3)  bekezdése, a  37.  § (2) és (4)  bekezdése, 38.  § (2)  bekezdése, valamint a  42.  § (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba. 22. § (1) Az  e  törvény hatálybalépésétől 2016. július 1-jéig terjedő időszakban a  minősítő okirat időbeli hatálya az  okirat kiállításától számított 12. hónap utolsó napjáig tart. (2) Az  e  törvény hatálybalépése előtt benyújtott minősítés iránti kérelem esetén a  kérelmezőnek – ha kérelmét fenntartja – e  törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül kérelmét ki kell egészítenie a  4.  §-ban foglaltaknak megfelelően, a 4. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével. (3) A  3.  § (3)  bekezdése szerinti ügyintézési határidő a  kérelem kiegészítésének beérkezésével újra indul. A  15 napos határidő elmulasztása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. (4) A minősítő a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségről, továbbá a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményről e törvény hatálybalépése előtt minősítés iránti kérelmet benyújtó ügyfelet e  törvény hatálybalépésétől számított 5 napon belül tájékoztatja. (5) A  folyamatban lévő eljárásokat e  törvény rendelkezéseinek alkalmazásával kell lefolytatni, különös tekintettel az (1)–(4) bekezdésekben foglalt rendelkezésekre. 23. § A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént. 24. § A Ket. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítésével kapcsolatos eljárásban törvény az ügyfélkörre vonatkozóan e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg.” 25. § A Ht. 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A törvény hatálya kiterjed a) a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel minden hulladékra, b) a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre, c) a hulladékgazdálkodásra és d) a hulladékgazdálkodási létesítményekre. (2) Ha a  hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai  parlamenti és tanácsi irányelven  kívül más uniós jogi aktust átültető vagy végrehajtó jogszabály e törvényben foglaltaktól eltérően rendelkezik, e törvény hatálya nem terjed ki a) a szennyvízre, b) az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladékra, c) az állati melléktermékekre, ideértve a  belőlük származó feldolgozott termékeket, kivéve, ha azokat hulladéklerakóban történő lerakásra, égetésre, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják, valamint d) a nem vágás következtében elpusztult és ártalmatlanításra kerülő állatokra, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit is.” 26. § (1) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 17a. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „17a. gyűjtő: olyan gazdálkodó szervezet – a  hulladéktermelőt ide nem értve –, amely a  hulladékot a  hulladékbirtokostól, illetve hulladékgazdálkodási létesítményekből összegyűjti, átveszi, és azt az  elszállítást megelőzően szükség szerint előzetesen válogatja, előzetesen tárolja;” (2) A Ht. 2. § (1) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „28. hulladékgazdálkodási létesítmény: a hulladékgazdálkodási tevékenységek végzését biztosító telephely, ingatlan, továbbá a telephelyen, ingatlanon belül vagy közterületen kialakított elkülönített terület, amely magában foglalja a  hulladékgazdálkodás végzéséhez szükséges építményeket, így különösen a  környezet biztonságát szolgáló építményeket, kiszolgáló helyiségeket, gyűjtőhelyeket, valamint a hulladékkezelő létesítményeket;” (3) A Ht. 2. § (1) bekezdés 34. és 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „34. ingatlanhasználó: az  ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a  társasház és a  lakásszövetkezet, aki (amely) a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatást e  törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében kötelező jelleggel igénybe veszi és akinek (amelynek) a  közszolgáltató rendszeres időközönként rendelkezésére áll; 35. kereskedő: olyan gazdálkodó szervezet, amely a  hulladékot saját vagy más nevében megvásárolja, és azt követően eladja, ideértve azt az esetet is, amikor a kereskedő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa;” (4) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 36a. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „36a. közszolgáltatási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül az  ingatlanhasználók részére az  adott hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ugyanaz a közszolgáltató végzi;” (5) A Ht. 2. § (1) bekezdés 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „37. közszolgáltató: az  a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező és a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerint minősített nonprofit gazdasági társaság, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el;” (6) A Ht. 2. § (1) bekezdés 38–40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „38. közvetítő: olyan gazdálkodó szervezet – az egyéni vállalkozót, valamint az egyéni céget ide nem értve –, amely más nevében szervezi a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azt az esetet is, amikor a közvetítő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa; 38a. közvetítő szervezet: olyan nonprofit gazdasági társaságként működő közvetítő – az  Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget kivéve –, amely a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását nyilvántartásba vétel alapján szervezi; 39. lomhulladék: az ingatlanhasználótól a közszolgáltató által a lomtalanítás során átvett olyan háztartási hulladék, amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladja; 40. megelőzés: az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedés, amely csökkenti a) a hulladék mennyiségét, többek között a  termékek újrahasználata vagy a  termékek élettartamának meghosszabbítása révén, b) a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy c) az anyagok és a termékek veszélyesanyag-tartalmát;” (7) A Ht. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A közvetítő szervezetre vonatkozó speciális szabályokat kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet határozza meg.” (8) A Ht. 2. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A  közszolgáltatók minősítésének részletes szabályait a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény határozza meg.” 27. § (1) A Ht. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3.  § (1) A  hulladékot eredményező tevékenységek, valamint a  hulladékgazdálkodás során – a  Kvt.-vel összhangban – a következő alapelveket kell érvényesíteni: a) az újrahasználat és az  újrahasználatra előkészítés elve: a  hulladékképződés megelőzése érdekében a  termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, a hulladék újrahasználatra előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint az anyag vagy tárgy beszerzésére vonatkozó kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni; b) a kiterjesztett gyártói felelősség elve: a  gyártó felelős a  termék és a  technológia jellemzőinek a  megelőzés és a  hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a  felhasznált alapanyagok megválasztását, a  termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának, továbbá a  termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a  termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését; a  kiterjesztett gyártói felelősség alapján a  gyártó felelős továbbá a  visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a  termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, valamint a  környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért, amelyek az  e  tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják; c) az önellátás elve: az  Európai Unió tagállamaival együttműködésben biztosítani kell, hogy Magyarország területén a  hulladék ártalmatlanítására, valamint a  vegyes hulladék hasznosítására alkalmas hulladékgazdálkodási létesítmények önálló hálózata jöjjön létre és működjön, figyelembe véve a földrajzi adottságokat, valamint azt, hogy bizonyos hulladék esetében különleges hulladékgazdálkodási létesítményekre van szükség; az önellátás elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie; d) a közelség elve: biztosítani kell, hogy a  c)  pont szerinti hálózat lehetővé tegye a  hulladék egyik legközelebbi, a  célnak megfelelő hulladékgazdálkodási létesítményben és a  leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák segítségével történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását, figyelembe véve a környezeti adottságokat, a  környezeti és gazdasági hatékonyságot, az  elérhető legjobb technikát, valamint az  adott hulladék különleges kezelési igényét; a közelség elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie; e) a szennyező fizet elve: a  hulladéktermelő, a  hulladékbirtokos vagy a  hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért; f ) a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak érdekében, hogy a  hasznosítás után a  természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a  hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen; g) a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve: a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a  költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával és a  közszolgáltatást igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell biztosítani, tervezni és fejleszteni, hogy a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása a  legkisebb mértékben tegye szükségessé a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj és a  hulladék ártalmatlanítása után fizetendő díj emelését, és az  ártalmatlanítás díja ne eredményezhesse a  hulladéklerakási járulék közszolgáltatóra vagy a lakosságra történő áthárítását; h) a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az  fedezetet nyújtson a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a  közszolgáltató e  tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereségére; az  ésszerű nyereség nem tartalmazhatja a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül eső egyéb gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét. (2) A közszolgáltató tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereség biztosítására vonatkozó követelmény g) pontban meghatározott alapelvvel történő ütközése esetén az  ésszerű nyereség biztosításának követelményével szemben a g) pontban meghatározott alapelvet kell érvényesíteni.” (2) A Ht. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Hulladékkal történő környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás esetén a  Kvt. rendelkezései szerint kell eljárni.” (3) A Ht. 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Azt az  anyagot vagy tárgyat, amely az  (1)  bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén megszűnik hulladéknak lenni, hasznosítottnak kell tekinteni, és] „a) a  csomagolásról és a  csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben,” [meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási célok alkalmazásában is megszűnik hulladéknak lenni, amikor az ezekben a jogszabályokban előírt újrafeldolgozási, illetve hasznosítási követelmények teljesülnek.] (4) A Ht. 9. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Azt az  anyagot vagy tárgyat, amely az  (1)  bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén megszűnik hulladéknak lenni, hasznosítottnak kell tekinteni, és] „c) az  elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben, d) az  elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben, és” [meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási célok alkalmazásában is megszűnik hulladéknak lenni, amikor az ezekben a jogszabályokban előírt újrafeldolgozási, illetve hasznosítási követelmények teljesülnek.] 28. § (1) A Ht. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „12. § (1) A hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezheti. (2) A  gyűjtő – a  28.  § (5)  bekezdésében meghatározott kivétellel – tevékenységét gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végzi. (3) A  gyűjtő által gyűjtött hulladék előzetes válogatása, előzetes tárolása – kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel – összesen legfeljebb 1 évig végezhető. Ezt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell. (4) A  hulladékbirtokos a  hulladékot a  kezelésre történő elszállítás érdekében – amennyire az  műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – az  ingatlanon, telephelyen elkülönítetten gyűjti. Az  elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet. (5) Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a  hulladékbirtokost kötelezheti a  hulladék meghatározott anyagfajta – így különösen a  papír, fém, műanyag, üveg, biológiailag lebomló – vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtésére, a  hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá arra, hogy az ilyen módon előzetesen válogatott hulladékot a gyűjtőnek, a közszolgáltatónak vagy hulladékkezelőnek átadja.” (2) A Ht. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a  hulladékbirtokost kötelezheti a  hulladék meghatározott anyagfajta vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtésére, a  hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá arra, hogy az  ilyen módon előzetesen válogatott hulladékot a  gyűjtőnek, a közszolgáltatónak vagy a hulladékkezelőnek átadja.” 29. § (1) A Ht. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „13.  § (1) A  kereskedő és a  közvetítő a  kereskedelem, illetve a  közvetítés tárgyát képező hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet nyilvántartásba vétel alapján végzi, kivéve, ha a hulladék a birtokába kerül. (2) Ha a  kereskedőnek és a  közvetítőnek a  kereskedelem, illetve a  közvetítés tárgyát képező hulladék a  birtokába kerül, tevékenységét csak kereskedelemre, illetve közvetítésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezheti. (3) A  kereskedő és a  közvetítő a  hulladékot csak kezelés céljából, a  kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhatja át, illetve közvetítheti. (4) A  kereskedő és a  közvetítő – ha a  hulladék a  birtokába kerül – az  átvett hulladékot a  hulladékkezelőnek változatlan formában adja át. (5) Ha a  kereskedőnek és a  közvetítőnek a  hulladék nem kerül a  birtokába, a  hulladék hulladékkezelőhöz történő eljuttatásáért ugyanúgy felel, mintha a hulladék a birtokába kerülne. (6) A  kereskedő és a  közvetítő a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kizárólag a  közszolgáltató nevében eljárva vásárolhatja meg, adhatja el, szállíthatja, közvetítheti, kivéve, ha kezeli is a hulladékot.” (2) A Ht. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14. § (1) Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában lehet szállítani, kivéve ha a) a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja, valamint b) a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja. (2) A hulladék szállítója felelős a hulladék rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért. (3) Szállításból eredő szennyezés esetén a  hulladék szállítója gondoskodik az  eredeti környezeti állapot helyreállításáról, így különösen a terület szennyezésmentesítéséről és a hulladék elszállításáról. (4) Ha a  hulladék szállításáról a  kereskedő és a  közvetítő saját maga gondoskodik, akkor a  kereskedőre és a közvetítőre a szállítóra vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.” 30. § A Ht. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A  hasznosítás érdekében elkülönítetten gyűjtött hulladék csak abban az  esetben ártalmatlanítható, ha a hulladék – az R 12 és az R 13 műveletet ide nem értve – hasznosítási műveleten esett át.” 31. § (1) A Ht. 23. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A  fogyasztók tájékoztatására, valamint a  terméken és a  csomagolásra felhasznált csomagolószeren feltüntetendő információkra vonatkozóan az  (1) és (2)  bekezdésben előírt követelmények megsértése esetén a  fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a  továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. értelmében vett fogyasztót érint. A hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el. (4) A  gyártó az  általa előállított vagy forgalomba hozott termék és a  termék csomagolására felhasznált csomagolószer újrahasználatának vagy újrahasználatra előkészítésének elősegítése érdekében – ha törvény vagy kormányrendelet előírja – a  termék vagy alkatrésze, valamint a  csomagolásra felhasznált csomagolószer újrahasználatát biztosító hálózatot alakít ki és működtet.” (2) A Ht. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „24.  § (1) A  gyártó törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott termék vagy termékcsoport, továbbá a termék csomagolására felhasznált csomagolószer vonatkozásában a) az általa előállított vagy forgalomba hozott termékcsoportból származó terméket, továbbá a  csomagolására felhasznált csomagolószert a  forgalmazótól, a  fogyasztótól visszaváltja vagy visszaveszi annak újrahasználata, továbbá b) az általa előállított vagy forgalomba hozott termékből, továbbá a  termék csomagolására felhasznált csomagolószerből származó hulladékot a  hulladékbirtokostól átveszi annak újrahasználatra előkészítése, hasznosítása, valamint – veszélyes hulladék esetén – ártalmatlanítása érdekében. (2) A  környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény az  újrahasználatra visszavett termékdíjköteles termékre és a  termék csomagolását képező termékdíjköteles csomagolószerre vonatkozó visszaváltási, visszavételi, továbbá a  termékdíjköteles termékből és a  csomagolására felhasznált termékdíjköteles csomagolószerekből származó – hasznosítás céljára átvett – hulladék fajtáira vonatkozó átvételi, gyűjtési és hasznosítási arányokat, és a  teljesítés határidejét a  műszaki és gazdasági megvalósíthatóságra, valamint az  általános környezeti, egészségügyi és társadalmi hatásokra figyelemmel határozza meg.” (3) A Ht. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gyártó a terméke forgalomba hozatalát megállapodás alapján ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a forgalmazó vállaljon kötelezettséget a termék és a termék csomagolását képező csomagolószer betétdíj – tartós fogyasztási cikk esetén letéti díj – ellenében történő visszavételére a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint.” 32. § (1) A Ht. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „26. § (1) A forgalmazó a gyártóval megállapodást köthet arról, hogy a forgalmazó gondoskodik a) az általa forgalmazott termék, továbbá csomagolás fogyasztótól történő visszaváltásáról vagy visszavételéről és a gyártónak történő átadásáról, valamint b) az általa forgalmazott termékből, továbbá csomagolásából származó hulladék hulladékbirtokostól történő átvételéről, elkülönített gyűjtéséről és hulladékkezelőnek történő átadásáról. (2) Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a forgalmazót a gyártótól függetlenül is kötelezheti az általa forgalmazott termék, termékcsoportból származó termék, továbbá a termék csomagolásának fogyasztótól történő visszaváltására vagy visszavételére, valamint a termékből és csomagolásából származó hulladék hulladékbirtokostól történő átvételére, elkülönített gyűjtésére, hulladékkezelőnek történő átadására.” (2) A Ht. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  gyártó a  más gyártó által előállított, a  forgalmazó a  más forgalmazó által forgalmazott termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladékot csak akkor veheti át, ha hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, kivéve, ha a gyártó által előállított vagy a forgalmazó által forgalmazott termék és csomagolása a más gyártó által előállított, és a más forgalmazó által forgalmazott termékkel jellegében és funkciójában azonos.” (3) A Ht. 28. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A gyártó az általa előállított, a forgalmazó az általa forgalmazott termékcsoportba tartozó termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladékot a  termék, illetve csomagolásának előállítása, forgalmazása helyén átveheti, és annak gyűjtését hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezheti. (6) A  gyártó és a  forgalmazó a  gyártói felelősség körébe tartozó termékcsoportba tartozó termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladék – a  betét- vagy letéti díjas terméket, csomagolását, valamint az  abból visszamaradt hulladékot ide nem értve – átvételéért ellenértéket nem kérhet. (7) A  22–27.  §-ban, valamint az  e  §-ban foglaltakat a  környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott termékdíjköteles termékből származó hulladékra vonatkozó szabályokkal összhangban kell alkalmazni.” 33. § A Ht. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „29. § (1) A gyártók, a forgalmazók a 22–28. §-ban foglalt kötelezettségeik ellátása érdekében – a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben meghatározott kivétellel – közvetítő szervezetet hozhatnak létre vagy bízhatnak meg azzal, hogy e  kötelezettségeiket a  közvetítő szervezet a  gyártóktól, a  forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott közvetítő szervezet tevékenységét a  környezetvédelmi hatóság általi nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg. (3) A  környezetvédelmi hatóság a  közvetítő szervezetekről nyilvántartást vezet, és a  közvetítő szervezetek nevét, székhelyét és elérhetőségét a honlapján közzéteszi.” 34. § A Ht. 31. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(1) A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről. (2) A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása, c) a hulladék szállítónak történő átadása, d) a hulladék gyűjtőnek történő átadása, e) a hulladék közvetítőnek történő átadása, f ) a hulladék kereskedőnek történő átadása, g) a hulladék közszolgáltatónak történő átadása – ideértve a hulladék hulladékgyűjtő ponton vagy hulladékgyűjtő udvarban történő átadásának esetét is –, vagy h) a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása útján gondoskodik. (2a) Ha a  hulladék kezeléséről a  hulladékbirtokos a  (2)  bekezdés b)–h)  pontja szerint gondoskodik, a  kezelésre vonatkozó kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a hulladék a gyűjtő, a kereskedő, a hulladékkezelő vagy a közszolgáltató tulajdonába kerül.” 35. § (1) A Ht. 33. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A felhívásban az ajánlatkérő meghatározza, hogy a közbeszerzési eljárás során milyen, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerint osztályba sorolt gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot vagy nyújthatnak be részvételi jelentkezést.’’ (2) A Ht. 34. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A  települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést csak hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az  OHÜ által kiállított minősítő okirattal rendelkező gazdasági szereplővel köthet. (4) A  települési önkormányzat a  (3)  bekezdésben meghatározottaktól eltérően azzal a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az  OHÜ által kiállított minősítő okirattal nem rendelkező gazdasági szereplővel is köthet hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést, amelynek tagjai – a  települési önkormányzatot és az  államot kivéve – valamennyien rendelkeznek hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az OHÜ által kiállított minősítő okirattal.” (3) A Ht. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „35. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg: a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatási terület határait; b) a közszolgáltató tagjai, illetve az  alvállalkozó által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységet, továbbá a  tagoknak, illetve az  alvállalkozónak a  közszolgáltatás egészéhez viszonyított arányát, ha a  közszolgáltatást a közszolgáltató több tagja, illetve alvállalkozó végzi; c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a  közszolgáltató és az  ingatlanhasználó ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemeit; d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének miniszteri rendeletben nem szabályozott módját és feltételeit; e) az ingatlanhasználót terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények, továbbá az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés eseteit; f ) az üdülőingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat; g) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket. (2) A  települési önkormányzat gondoskodik az  elkülönített hulladékgyűjtési rendszer helyi feltételeinek megszervezéséről.” 36. § (1) A Ht. 37. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a  települési önkormányzat a  Polgári Törvénykönyvben meghatározott felmondási okokon túlmenően e törvény alapján akkor mondhatja fel, ha a közszolgáltató a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok vagy a  rá vonatkozó hatósági döntés előírásait súlyosan megsértette, és ennek tényét a  bíróság vagy a  hatóság jogerősen megállapította, b) a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan megsértette, vagy c) nem rendelkezik érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az  OHÜ által kiállított minősítő okirattal. (2) A  felmondási idő legfeljebb 6 hónap. A  felmondási idő alatt a  közszolgáltató a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatást változatlanul ellátja.” (2) A Ht. 18. alcíme a következő 37/A. §-sal egészül ki: „37/A.  § Ha a  települési önkormányzat a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a  33–34.  §-ban foglaltak szerint nem biztosítja, vagy a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a  33–34.  §-ban meghatározott eljárás eredménytelensége miatt nem biztosítható, a  katasztrófavédelemről és a  hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerint kell eljárni.” 37. § (1) A Ht. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, a  természetes személy ingatlanhasználó a  személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja.” (2) A Ht. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az  ingatlanhasználó az  érintett ingatlan területén képződő települési hulladékot elkülönítetten gyűjti, és azt – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja.” (3) A Ht. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  természetes személy ingatlanhasználó a  települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot – kormányrendeletben, miniszteri rendeletben vagy a  települési önkormányzat (Budapesten a  fővárosi önkormányzat) rendeletében meghatározott feltételek szerint – hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja vagy gyűjtőedényben elhelyezheti. E jogot a természetes személy ingatlanhasználó csak úgy gyakorolhatja, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére megfizette.” (4) A Ht. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Önkormányzati rendelet az  elkülönített hulladékgyűjtés részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottakon túl előírhatja az  ingatlanhasználó számára a  települési hulladék további anyagfajta vagy hulladéktípus szerinti elkülönített gyűjtését.” (5) A Ht. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Házhoz menő lomtalanítás esetében a  lomtalanításra vonatkozó közszolgáltatást az  ingatlanhasználó csak a közszolgáltatóval előre egyeztetett időpontban veheti igénybe, és ilyen esetben a lomhulladék közterületen nem helyezhető el.” 38. § (1) A Ht. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében a közszolgáltató a) az ingatlanhasználók által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti és elszállítja – ideértve a háztartásban képződő zöldhulladék, vegyes hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtését és elszállítását is –, b) a lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti, illetve átveszi és elszállítja, c) az általa üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvaron gyűjtött vagy átvételi helyen átvett hulladékot összegyűjti és elszállítja, d) az elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékot összegyűjti, elszállítja és gondoskodik a  hulladék kezeléséről, ha erre a  települési önkormányzattal megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése kiterjed, e) gondoskodik az  a)–d)  pontban meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezeléséről, és f ) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítményt üzemelteti.” (2) A Ht. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert a közszolgáltató úgy alakítja ki, hogy a) a hulladék hasznosítható összetevői ne keveredjenek vagy fizikai válogatással elkülöníthetők legyenek; b) az ingatlanhasználónak a lehető legkevesebb gyűjtőedény elhelyezéséről kelljen gondoskodnia; c) a papír-, üveg-, műanyag, fém- és biohulladék, valamint a háztartásban képződő veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése biztosított legyen; d) a települési hulladék hulladékgyűjtő szigeten történő elhelyezése csak kiegészítő megoldásként, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken legyen alkalmazható, ahol az  elkülönítetten gyűjtött hulladék házhoz menő gyűjtése és elszállítása nem biztosítható; e) a hulladékgyűjtő udvarok kialakítása, a  lomhulladék összegyűjtésének és elszállításának megszervezése biztosított legyen.” (3) A Ht. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „44.  § (1) A  közszolgáltató évente legalább 1 alkalommal gondoskodik a  lomtalanítás megszervezéséről és a  lomtalanítás során a  közszolgáltatónak átadott vagy közterületre helyezett lomhulladék átvételéről, összegyűjtéséről, elszállításáról. (2) A közszolgáltató törekszik arra, hogy az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert több hulladékáramra kialakítsa, és azt, valamint a lomtalanítást házhoz menő gyűjtésként szervezze meg. (3) A közszolgáltató törekszik arra, hogy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék a képződés helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe.” (4) A Ht. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén, továbbá ha a  közszolgáltató nem rendelkezik hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az  OHÜ által kiállított minősítő okirattal, a  közszolgáltató az  új közszolgáltató kiválasztásáig, de legfeljebb 6 hónapig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást változatlanul ellátja. (4) Ha a  hulladékgazdálkodási szerződést a  közszolgáltató felmondja, a  települési önkormányzat haladéktalanul gondoskodik az új közszolgáltató kiválasztásáról.” 39. § (1) A Ht. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „47. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni. (2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj egytényezős vagy kéttényezős díjként állapítható meg. (3) A kéttényezős díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll. (4) Az  üdülőként nyilvántartott ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében az  éves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 50%-át kell megállapítani.” (2) A Ht. 21. alcíme a következő 47/A. és 47/B. §-sal egészül ki: „47/A.  § (1) A  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. (2) A  Hivatal a  díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a  miniszter részére minden év szeptember 30-ig megküldi. (3) A  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a  miniszter a  (2)  bekezdés szerinti javaslat hiányában is megállapíthatja. Ebben az esetben a miniszter megkeresheti a Hivatalt, hogy 45 napon belül tegye meg javaslatát. (4) A közszolgáltató és a települési önkormányzat a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a  Hivatal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A  közszolgáltató a  Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a  közszolgáltató e  kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hivatal bírságot szabhat ki. (5) Ha a  közszolgáltató a  Hivatal által kiadott határozatban vagy az  e  törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt határidőn belül nem nyújt tájékoztatást vagy szolgáltat adatot, a  Hivatal a  tájékoztatás, adatszolgáltatás hiányában is javaslatot tehet a miniszter részére. (6) A  Hivatal a  (2) és (5)  bekezdés szerinti javaslatát az  OHÜ-vel együttműködve, az  OHÜ javaslatának figyelembevételével készíti el. (7) Az  OHÜ a  (6)  bekezdés szerinti esetben a  Hivatal megkeresésére a  megkereséstől számított 15 napon belül javaslatát elkészíti, és azt a Hivatal részére megküldi. (8) Ha az  OHÜ a  (7)  bekezdésben meghatározott határidőn belül a  javaslatát a  Hivatal részére nem küldi meg, a Hivatal ennek hiányában is javaslatot tehet a miniszternek. 47/B. § (1) Az a közszolgáltató, amely működését a 47/A. § (1) bekezdése szerinti miniszteri rendelet hatálybalépését követően kezdi meg, a  Hivatal által határozatban megállapított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat alkalmazhatja. (2) A  közszolgáltató a  Hivatalhoz benyújtott kérelmében részletesen és teljeskörűen alátámasztja, hogy mely körülmények és mely tényezők milyen mértékben indokolják az  alkalmazandó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj nagyságát, figyelemmel az  adott településen korábban alkalmazott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra. (3) A  Hivatal által határozatban megállapított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legfeljebb a  47/A.  § (1)  bekezdése alapján kiadott – következő díjfizetési időszakra vonatkozó – miniszteri rendelet hatálybalépéséig alkalmazható.” (3) A Ht. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  közszolgáltató a  Hivatal részére a  tárgyév díjfelügyeleti tevékenységéért a  tárgyév június 30. napjáig felügyeleti díjat fizet.” 40. § A Ht. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) A közszolgáltató az ügyfélszolgálat keretében az Fgytv.-ben meghatározottakon túlmenően a) az OHÜ által kiállított minősítő okiratot, b) az alkalmazott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjakat, c) a közszolgáltatási területre vonatkozó adatokat, d) a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet, e) a lomtalanítással kapcsolatos adatokat, információkat, valamint f ) az alvállalkozóra vonatkozó közérdekű adatokat – ha a közszolgáltató alvállalkozót alkalmaz – az ügyfélszolgálatán és a honlapján mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi. (3) A  közszolgáltató az  elkülönített hulladékgyűjtés ösztönzése érdekében a  lakosságot az  elkülönített hulladékgyűjtés feltételeiről a  közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott módon tájékoztatja.” 41. § A Ht. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „54.  § (1) Az  a  gazdálkodó szervezet, amely termelési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet végez, törekszik arra, hogy üzletpolitikáját úgy alakítsa ki és a  hulladékhierarchia szerinti egyes hulladékgazdálkodási tevékenységeket úgy válassza meg, illetve olyan technológiafejlesztést hajtson végre, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár. (2) Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során termelési hulladék képződik, elősegíti az e törvényben, valamint a hulladékgazdálkodási tervekben foglalt megelőzési, hasznosítási és ártalmatlanítási célok megvalósítását. (3) A termelési hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni. (4) Törekedni kell arra, hogy a  termelési hulladék a  képződés helyétől az  elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe. (5) A  termelési hulladékra a  termelési hulladékkal, valamint az  elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.” 42. § (1) A Ht. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  hulladék akkor is veszélyes hulladéknak minősül, ha az  nem veszélyes hulladékként szerepel a  hulladékjegyzékben, de a  környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy rendelkezik az  1.  mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével. Az  ilyen ismeretlen összetételű és a  hulladékjegyzékben közelebbről meg nem határozott típusú hulladékot a  környezetvédelmi hatóság döntéséig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.” (2) A Ht. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Veszélyes hulladékot hulladékgazdálkodási engedély nélkül más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani nem lehet.” (3) A Ht. 59. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A háztartásban képződő veszélyes hulladékot a hulladéktermelő elkülönítve, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjti, és azt a közszolgáltatónak átadja. (3) A  háztartásban képződő elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék esetében az  56–58.  §-ban foglalt kötelezettségek teljesítése – a hulladék összegyűjtését követően – a közszolgáltatót terheli.” 43. § (1) A Ht. 66. § (1)–(3) bekezdése hel …