📄 Jogszabály szövege
9/2003. (IV. 3.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a közforgalmi személyszállítási utazási kedvezményekről szóló
287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés
f) pontjának ,,a hadirokkant és a hadiözvegy a hadigondozási igazolvány felmutatásával, továbbá ...’’ szövegrésze
alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének
napjával megsemmisíti.
A közforgalmi személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének f) pontja az alábbi szöveggel marad hatályban:
,,2. § (1) Díjmentes utazásra jogosult korlátlan számban:
a)—e) ...
f) a hadirokkant kísérője, ha a hadirokkant az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye alapján kísérőre szorul, és azt a
hadigondozási igazolvány tartalmazza, a 2. kocsiosztályon.’’
2. Az Alkotmánybíróság
— a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény
1. §-a, 2. §-a, 7. §-a, 8. § (3) bekezdés a) pontjának második mondata, 10. § (2) és (4) bekezdései, 11. § (2) bekezdése, 22. § (1) bekezdése,
— a fegyveres erőknél 1945. március 31. és 1954. október 31. között szolgálatot teljesítettek hadigondozásáról
szóló 1994. évi XLVI. törvény 1. § (1) bekezdése,
— a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi
I. törvény 119. § (4) bekezdése,
— a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló
1993. évi III. törvény 50. § (1) bekezdés c) pontja,
— a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési
kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet
14. §-a és 15. § (1) bekezdés b) pontja,
— a közforgalmi személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §
(3) bekezdése, 10. §-a, 16. § a) pontja, 21. § b) pontja és
24. § (1) bekezdés c) pontja,
— a kedvezményes üdültetésről szóló 35/2002. (V. 10.)
HM rendelet 3. § a) pontja,
— a Hadigondozottak Közalapítványa létrehozásáról
szóló 1116/1994. (XII. 9.) Korm. határozat és a mellékletét
képező Alapító Okirat
alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
3. Az Alkotmánybíróság a hadigondozásról szóló 1994.
évi XLV. törvényt, valamint a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 56. § (1) és (2) bekezdéseit
érintő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség
megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
4. Az Alkotmánybíróság a hadigondozásról szóló 1994.
évi XLV. törvény 1. §-a ,,Magyarországon élő’’ szövegrészének az Alkotmány 70/E. §-ába, valamint ugyanezen törvény 10. § (2) bekezdésének az Alkotmány 70/A. §-ába ütközését állító, és emiatt azok alkotmányellenességének
megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány
tárgyában az eljárást megszünteti.
5. Az Alkotmánybíróság a hadigondozást érintő jogszabályok módosítására és kiegészítésére, valamint az új nemzeti hadigondozási törvény megalkotásának elrendelésére
irányuló indítványt visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS I. 1. Az indítványozó a hadigondozásra vonatkozó több
jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítását és megsemmisítését kérte.
A) 1.1. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény
(a továbbiakban: Hdt.) 1. §-a — az indítványozó szerint
alkotmánysértő módon — szűk körre szorítkozva állapította meg a hadigondozásra való jogosultságot. Kirekesztette pl. az I. világháború idején a császári és királyi közös
hadsereg, a két világháború között és a II. világháború alatt
a magyar királyi honvédség tényleges állományában szolgáló, a hadműveleti területen a honvédséggel együttműködő, valamint a rendészeti szervek állományában szolgáló,
valamint 1919-ben a Vörös Hadsereggel harci érintkezésben levő szervek hivatásos tagjait a jogosultak közül. Kifogásolta azt is, hogy a törvény csak a Magyarországon élő
magyar állampolgárokra vonatkozik, szerinte a Hdt. 1. §-a
hátrányosan különbözteti meg azokat ,,akik magyar érdekekért sérültek és károsultak’’, de már nem Magyarországon élő magyar állampolgárok, pedig az állam volna felelős
mindannyiuk hadigondozási ellátásáért is.
A Hdt. 2. §-a, valamint ezzel összefüggően a fegyveres
erőknél 1945. március 31. és 1954. október 31. között
szolgálatot teljesítettek hadigondozásáról szóló 1994. évi
XLVI. törvény (a továbbiakban: Fhdt.) 1. §-a alkotmányellenességének megállapítását arra hivatkozva kérte az indítványozó, hogy e törvényi előírások hátrányos megkülönböztetést alkalmazva kizárták a hadigondozásból az 1954.
október 31-től katonai szolgálatot teljesített sérültek és
károsult katonák, valamint hozzátartozóik jelentős részét.
Ezek az előírások az indítványozó hivatkozása szerint
sértik az Alkotmány 6. § (3) bekezdését, 17. §-át (az indítványozó érvelése tartalmilag a 70/E. § sérelmére utal),
19. §-át, 27. §-át, 35. § (2) bekezdését, 36. §-át, 54. § (1) bekezdését, 59. § (1) bekezdését, 70/A. §-át, 70/H. §-át, továbbá a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény
(a továbbiakban: Hvt.) 69. §-át, 135. §-át, 188. §-át,
189. §-át, 190. § (1) és (2) bekezdését, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.)
17—20. §-ait, 23. §-át, 24. § (1) bekezdését, 25. § (2) bekezdését, 27. §-át.
1.2. A Hdt. 7. §-a azért alkotmányellenes az indítványozó álláspontja szerint, mert diszkriminatív módon kirekesztette a hadirokkant feleséget a hadirokkant családtagok köréből. Ugyanilyen okból tartja alkotmányellenesnek
a Hdt. 22. § (1) bekezdését is, amely a hadirokkant feleségét és gyermekét — hátrányos megkülönböztetést alkalmazva — kizárta a hadigondozottakat megillető közlekedési kedvezményekből.
Álláspontja szerint ezek az előírások az Alkotmány 19. §
(3) bekezdés b) pontjába, 35. § (1) bekezdés b) pontjába,
35. § (2) bekezdésébe, 36. §-ába, 70/A. §-ába ütköznek, és
ellentétesek a Jat. 18. § (3) bekezdése, 19—20. §-ai, 25. §-a,
27. § c) pontja előírásaival.
1.3. A Hdt. 8. § (3) bekezdés a) pontjának második
mondata azért alkotmányellenes — állítja az indítványozó —, mert a honvédelmi szolgálat következtében meghalt, illetve hadirokkantként elhunyt házastársra tekintettel indokolatlanul feléleszti a hadigondozásra való jogosultságot, ha az özvegy újabb házasságában is megözvegyül,
ez pedig a hadigondozás rendszeréből jelentős pénzalapot
elvon. A kifogásolt rendelkezés sérti az Alkotmány
15—16. §-ait, 36. §-át, valamint a Jat. 17—20. §-ait és
27. §-át.
1.4. Az indítványozó szerint a Hdt. 10. § (2) bekezdésének utolsó fordulata (az I—IV. járadékcsoportba tartozók
számára megállapított egyösszegű, egységesen 50 000 Ft
összegű térítés) azért alkotmánysértő, mert a térítés öszszege a sérelem mértékével nem áll arányban, a maga
részéről a differenciált összegű térítés megállapítását tartja
elfogadhatónak.
Kéri az indítványozó a Hdt. 10. § (4) bekezdés felülvizsgálatát is. A Hdt. 10. § (4) bekezdését időközben az e törvény módosításáról szóló 2000. évi CIV. törvény 2. §-a
— az indítványozó álláspontjával egyező tartalommal —
megváltoztatta. Az Alkotmánybíróságnak az erre vonatkozó tájékoztatása ellenére a kérelmező kiterjesztette indítványát az inflációs veszteségek kiegyenlítésének igényére,
továbbá az időközben meghalt eredeti jogosultak törvényes örököseit megillető örökrész elismertetésére, mert
— érvel az indítványozó — az állam a késői szabályozás
miatt jogtalan előnyhöz jutott, a potenciális igényjogosultaknak pedig kárt okozott, aminek a visszatérítésére köteles.
Ezért szerinte a sérelmezett törvényi előírások az Alkotmány 13. § (1) bekezdése, 36. §-a, 70/A. §-a rendelkezéseibe ütköznek és ellentétesek a Jat. 19—20. §-aival,
23—25. §-aival, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 355. § (1) bekezdésével és 357. § (4) bekezdésével.
1.5. A Hdt. 11. § (2) bekezdését az indítványozó azért
tartja alkotmányellenesnek, mert az V. járadékosztályba
sorolt hadirokkant havi járadékának összege ,,ösztönzője
lehet a hadirokkant idő előtti elhalálozásának, mivel özvegye nagyobb összegű járadékot kap, mint életében a hadirokkant, miért is (e) rendelkezés megszüntetése életvédelmi érdek.’’ Hátrányos megkülönböztetést idézett elő az
indítványozó szerint a kifogásolt előírás. A hadigondozottak járadékosztályba sorolásánál a hadigondozottak társadalmi helyzetét, műveltségi fokát, katonai rendfokozatát,
a sérelmek mértékét — helytelenül — figyelmen kívül
hagyta a jogalkotó.
A kifogásolt rendelkezések szerinte az Alkotmány
14. §-ába, 17. §-ába, 19. § (3) bekezdés b) pontjába,
36. §-ába, 54. § (1) bekezdésébe, 70/A. §-ába ütköznek és
ellentétesek a Jat. 17—20. §-aival, 25. § (2) bekezdésével,
27. § c) pontjával, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-ával.
2. Az indítványozó a rádiózásról és a televíziózásról
szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 119. §
(4) bekezdését azért tartja alkotmányellenesnek, mert e
rendelkezés a hadirokkantak és a hadiözvegyek tekintetében sérti az egy televíziós készülék díjmentes használatát
biztosító, a Hdt. 23. §-ában foglalt előírást.
Az indítványozó szerint a sérelmezett előírás sérti az
Alkotmány 2. §-át, 17. §-át, 19. § (3) bekezdés b) pontját,
36. §-át, 70/A. §-át, a Jat. 17—20. §-ait, 27. § c) pontját,
továbbá a Hdt. 23. §-át.
3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló
1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 50. § (1) bekezdés c) pontja, amely a hadigondozottat megillető
közgyógyellátásra való jogosultságot állapítja meg, az
indítványozó szerint sérti az Alkotmány 36. §-át, továbbá a
Jat. 17—20. §-ait és 27. §-át. Az alkotmányos szabályozás
szerinte az lenne, ha minden hadigondozottat alanyi jogon
illetné meg a közgyógyellátás, annak megállapítása nem
szociális rászorultság alapján történne. A közgyógyellátás
intézményét a hadigondozottak vonatkozásában a
Hdt.-ben kell rendezni — véli az indítványozó.
4. A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ú t. r.) 2. § (1) bekezdés d) pontja [amely időközben f) pontra változott], 2. § (3) bekezdése, 10. §-a, 16. §-a,
21. § b) pontja, 24. § (1) bekezdés c) pontja hátrányos
megkülönböztetésben megnyilvánuló alkotmányellenességet idéz elő az indítványozó szerint. A Hdt. ugyanis
térítésmentes utazási lehetőségeket biztosít, az Út. r. azonban ezeket a II. osztályú utazásra szűkíti, valamint kizárja
a díjmentességet a helyjegyre és az InterCity pótjegyekre.
A kifogásolt előírások — véleménye szerint — sértik az
Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontját, 35. § (1) bekezdés b) pontját, 35. § (2) bekezdését, 36. §-át, 70/A. §-át, a
Jat 15. §-át, 17. §-át, 18. § (3) bekezdését, 19. §-át, 20. §-át,
23—25. §-ait, 27. §-át, 29. §-át, valamint a Hdt. 22. § (1) bekezdését.
5. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési
kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: Gk. r.) 14. §-a és 15. § (1) bekezdés
b) pontja — az indítványozó szerint — hátrányos megkülönböztetést okoz, mert nem minden hadirokkant kapja
meg a közlekedési kedvezményt, hanem csak az, aki arra
szociálisan rászorult. Alkotmányellenesnek véli azt a rendelkezést is, amely során a személygépjármű szerzési és
átalakítási keretszámot a miniszter csak a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetségével egyetértésben állapítja meg, a Magyar Hadigondozottak Országos Nemzeti Szövetségével (a továbbiakban: MAHONSZ)
való együttműködést pedig jogalkotói kötelezettségként a
kedvezmények elosztása során nem írja elő.
Mindez az indítványozó álláspontja szerint sérti az Alkotmány 17. §-át, 19. § (3) bekezdés b) pontját, 35. §
(2) bekezdését, 36. §-át, 63. § (1) bekezdését, 70/A. §-át,
70/C. §-át, továbbá az egyesülési jogról szóló 1989. évi II.
törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-át, 2. § (1) bekezdését,
3. § (1) bekezdését, 6. § (1) bekezdését, valamint a Jat.
17—20. §-ait és 27. §-át.
6. A honvédelmi üdültetésről szóló 11/1998. (VI. 11.)
HM rendelet (a továbbiakban: Ür. 1.) 3. §-a azért alkotmányellenes az indítványozó szerint, mert csak szűk katonai és polgári igényjogosulti körnek teszi lehetővé a honvédelmi üdültetést, hadigondozottaknak azonban nem,
ezért ez a rendelkezés sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, 17. §-át, 36. §-át, 70/A. §-át, 70/H. §-át, továbbá a Hvt.
10. § i) pontját, 188. §-át, valamint a Jat. 17—20. §-ait és
29. §-át.
Az Ür. 1-et időközben a honvédelmi üdültetésről szóló
16/2001. (VI. 18.) HM rendelet hatályon kívül helyezte,
amelyet pedig a kedvezményes üdültetés rendjéről szóló
35/2002. (V. 10.) HM rendelet (a továbbiakban: Ür. 2.)
szintén hatályon kívül helyezett. Minthogy az új jogi szabályozás a rendelkezésekben tartalmi változást nem hozott,
az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot az
Ür. 2-nek az igényjogosultak körére vonatkozó előírásaira
végezte el, figyelemmel a kialakított gyakorlatára, amely
szerint az Alkotmánybíróság a támadott jogszabály hatályon kívül helyezése esetén az indítványban megjelölt, de
hatályon kívül helyezett jogszabály helyett az annak helyébe lépő új jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg,
ha az új jogszabály is tartalmazza a korábbi jogszabálynak
az indítványozó által támadott rendelkezését. (137/B/1991.
AB határozat, ABH 1992, 456., 457., 822/B/1998. AB határozat, ABK 2002. augusztus—szeptember, 499.)
7. Az indítványozó kifogásolta a Hadigondozottak
Közalapítványa létrehozásáról szóló 1116/1994. (XII. 9.)
Korm. határozat (a továbbiakban: Hat.) és a mellékletét
képező Alapító Okirat tartalmát, mert az állítása szerint
nem a MAHONSZ közreműködésével született, az Alapítvány kuratóriumában pedig az állam többsége az érdekképviseleti tagokkal szemben hátrányos erőfölényt jelent.
Ez sérti az Alkotmány 17. §-át, 36. §-át, továbbá a Jat.
17. §-át, 19. §-át, 20. §-át, 27. § c) pontját és 29. §-át.
B) Az indítványozó a hadigondozottak ellátásával kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések hiányosságai miatt az
alkotmányellenesség megállapítását jogalkotói mulasztásokra hivatkozva is kérte.
1.1. Álláspontja szerint az Rtv. 56. § (1) és (2) bekezdései azért alkotmányellenesek, mert a jogalkotó nem biztosította a MAHONSZ-nak mint érdekképviseleti szervnek
a kuratóriumba történő tagi delegálási jogát, ezért ez a
mulasztás az Alkotmány 2. §-át, 17. §-át, 19. § (3) bekezdés
b) pontját, 36. §-át, 70/A. §-át, továbbá a Jat. 17—20. §-ait,
27. § c) pontját, valamint a Hdt. és az Ftv. egyes (nem
konkretizált) előírásait sérti.
1.2. Az indítványozó szerint a Hdt. mulasztásos alkotmánysértést idézett elő azáltal, hogy a hadirokkantak és a
hadigondozottak életviszonyainak fontos részleteit nem
szabályozta. Elmulasztotta szabályozni a hadigondozottak
vaksági pótlékát, valamint az érdekképviseleti társadalmi
szerv közadakozásból és a Svájci Vöröskereszt adományaiból vásárolt (épült), kártalanítás nélkül államosított
ingatlanaival kapcsolatos kárpótlást, de pl. a járadéksegélyt, az új életpályára kiképzést, a különböző jogokat,
előnyöket és kedvezményeket is.
A hiányos jogi szabályozás — az indítványozó szerint —
sérti az Alkotmány 15—17. §-ait, 19. § (3) bekezdés
b) pontját, 35. § (1) bekezdés c) pontját, 36. §-át, 37. §
(3) bekezdését, 59. § (1) bekezdését, 63. § (1) bekezdését,
67. § (1) bekezdését, 70/A. § (1)—(3) bekezdéseit, továbbá
— a kárpótlás tekintetében — az Alkotmány 13. § (1) és
(2) bekezdéseit, továbbá a Ptk. 98. §-át, 112. § (2) bekezdését és 115. §-át.
1.3. Az indítványozó szerint a Hdt. elmulasztotta szabályozni a hadirokkantak, hadigondozottak és a volt hadigondozottak társadalmi érdekképviselete pénzügyi támogatását. Mindezek sértik az indítványozó szerint az Alkotmány 19. § (2) bekezdését, 36. §-át, 63. §-át, a Jat 3. §
b) pontját, 17—20. §-ait, 27. §-át.
1.4. Alkotmánysértőnek tartja az indítványozó azt is,
hogy a Hdt. megalkotásával a jogalkotó megszüntette a
Hadigondozó Bizottságot, és elmulasztotta az ennek helyébe lépő új jogi szabályozás megalkotását. Ezáltal lehetetlenné vált — állítja az indítványozó — a hadigondozottak közérdekű ügyeinek demokratikus elintézése, ami pedig sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, 19. § (3) bekezdés b) pontját, 36. §-át, 42. §-át, 70/A. §-át, továbbá a Jat.
3. § b) pontját.
1.5. A Hdt. 17. § rendelkezéseihez kötődően a törvény
elmulasztotta szabályozni a hadirokkantak és hozzátartozóik ingyenes gyógyszerellátásának biztosítását, állítja az
indítványozó. A közgyógyszerellátást a jogszabály a szociális ellátás esetei között említi ugyan, de nem mozdította elő
más módon a hadigondozottak önálló életvitelének javítását, a társadalmi életben való aktív részvételét, a gyermekeiről való kielégítő gondoskodást. Az indítványozó utal
arra is, hogy szerinte e tárgyú jogszabályok kiadásának
elmulasztása a hadigondozottaknak kárt okozott, amelyért
az állam kárfelelősséggel tartozik.
Az indítványozó szerint a mulasztás következtében sérül
az Alkotmány 17. §-a, 19. § (2) bekezdése, 35. § (2) bekezdése, 36. §-a, 67. § (1) bekezdése, 70/A. §-a,
70/D—70/E. §-ai, 70/K. §-a, továbbá a Jat. 17—20. §-a,
23. §-a, 24. § (1) bekezdése, 27. §-a, valamint a Ptk. 339. §-a
és az Ftv. 1—4. §-ai és a 12. §-a.
1.6. Az indítványozó szerint alkotmányellenes mulasztás
az is, hogy a Hdt. nem szabályozta a hadirokkant-jelvény
adományozásának és viselésének feltételeit, továbbá a köztiszteletben álló hadirokkant, hadiözvegy, hadigyám, hadiárva, hadigondozotti családtag címhasználatát. Ez a mulasztás sérti a hadirokkantakat és más hadigondozottakat,
különösen pedig jó hírnevük megtartását és megerősítését.
Ezeknek az alkotmánysértéseknek az alapját az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében, 19. § (3) bekezdés b) pontjában, 35. § (1) bekezdés a) pontjában,
36. §-ban, 54. § (1) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében,
70/A. §-ban, 70/H. § (1) bekezdésében, továbbá a Jat.
17—20. §-aiban, 23. §-ban, 24. § (1) bekezdésében és 24. §
(2) bekezdés a) pontjában jelölte meg.
1.7. Mulasztásos alkotmánysértést valósított meg — az
indítványozó szerint — a Hdt. azzal is, hogy nem szabályozta a hadirokkantaknak haláluk esetére az ingyenes sírhely
biztosítását, ezzel pedig megsértette az Alkotmány
17. §-át, 19. § (3) bekezdés b) pontját, 36. §-át, 59. §-át,
70/A. §-át, 70/H. §-át, továbbá a Jat. 17. §-át, 18. § (1) bekezdését, 19—20. §-ait, 27. § c) pontját.
1.8. Mulasztásos alkotmánysértésnek tartja az indítványozó azt is, hogy a jogalkotó nem állapított meg törvényi
előírásokat számos egyéb jogviszony rendezésére. Ilyeneknek minősíti pl. a hadirokkantaknak és hadigondozottaknak az állami ünnepségeken való részvétele protokolláris
szabályait; a hősökről való megemlékezések megtartásához nélkülözhetetlen helyiségek biztosítását; a külhoni
hadigondozotti nemzeti szervezetekkel való bajtársi kapcsolattartás állami támogatását; a hadirokkantak életminősége javítását célzó műszaki, technikai fejlesztési rendelkezések megállapítását és a pénzügyi források garantálását; a hadigondozottakat érintő lakásellátás intézményrendszerének kidolgozását, a hadirokkantakat érintő vállalkozások állami támogatási rendjének kimunkálását; a
hadigondozottak ingyenes belépésének biztosítását a honvédségi és a belügyi kulturális, sport rendezvényekre. Az e
körben említettek tekintetében az indítványozó nem jelölte meg azokat az alkotmányos előírásokat, amelyeket sért
az általa nélkülözhetetlennek tartott ellátási formák jogi
szabályozásának hiánya.
C) Az indítványozó — az utólagos normakontroll, valamint
a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség tárgyköreiben egyaránt — javaslatokat is tesz a helyesnek vélt
jogi szabályozásra, a hatályos előírások korszerűsítésére. A
jogi szabályozás — nézete szerint — csak új, egységes
nemzeti hadigondozásügyi törvény megalkotásával lehetséges.
Az Alkotmánybíróság — véleményezés végett — az indítványt megküldte a honvédelmi miniszternek, valamint a
szociális és családügyi miniszternek.
II. Az indítvánnyal érintett és az Alkotmánybíróság által
vizsgált jogszabályok:
Az Alkotmánynak az indítvány elbírálásakor hatályos
rendelkezései: ,,2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus
jogállam.’’
,,6. § (3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.’’
,,13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.’’
,,14. § Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát.
15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család
intézményét. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az
ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.
17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt
szociális intézkedésekkel gondoskodik.’’
,,19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait
gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) ...,
b) törvényeket alkot,
c)—m) ...’’
,,27. § Az Országgyűlés tagjai az állampolgári, valamint
a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar
Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.’’
,,35. § (1) A Kormány
a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a ter
mészetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait;
b) biztosítja a törvények végrehajtását;
c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt
egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket;
d)—k) ...
(2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket
bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök
írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel
nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos
lapban ki kell hirdetni.’’
,,36. § Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.’’
,,37. § (3) A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében
rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a
Kormány rendeletével nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.’’
,,54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek
veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz,
amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.’’
,,59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet
a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint
a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.’’
,,63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog
alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra
szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.’’
,,67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről
arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő
testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.’’
,,70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén
tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az
állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen
hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.’’
,,70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal
együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon.’’
,,70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek
joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem,
az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint
az épített és a természetes környezet védelmével valósítja
meg.’’
,,70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak
joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.
(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a
társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.’’
,,70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.
(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés
kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki
számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.’’
,,70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége.
(2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek.’’
,,70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett
igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt
érvényesíthetők.’’
Hdt.-nek az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései: ,,1. § E törvényben megállapított feltételek alapján hadigondozásra jogosult az a Magyarországon élő magyar
állampolgár, aki
a) katonai szolgálat,
b) kötelező katonai előképzés, c) légitámadás és hadművelet,
d) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása
(a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következ
tében (a továbbiakban: következtében) testi épségének
vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett (a továbbiakban: hadirokkant), továbbá
akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni.
(A továbbiakban együtt: hadigondozott).
2. § E törvény alkalmazásában
a) katonai szolgálat:
1. az első vagy második világháborúban teljesített
hadiszolgálat (beleértve a hadifogságot és a közérdekű vagy kisegítő katonai munkaszolgálatot
is), vagy
2. 1945. március 31. előtt hivatásos vagy nem hivatásos állományban teljesített bármely tényleges
katonai (honvédségi, légoltalmi, polgári védelmi,
határőrségi) szolgálat (beleértve a fegyvergyakorlatot és lövészkiképzést is);
b) hadifogság: a szolgálat teljesítése közben bekövetkező fogságba ejtés és fogságban tartás, beleértve az idegen
haderő által nem katonai szolgálatot teljesítők fogságba
ejtését, illetőleg polgári személyek elhurcolását is, valamint ezek időtartamát;
c) munkaszolgálat: közérdekű vagy kisegítő munkaszolgálat (beleértve a kényszerű munkaszolgálatot is), továbbá hadi vagy közérdekű munkára, illetőleg légoltalmi
szolgálatra történő igénybevétel;
d)—h) ( ...)’’
,,5. § (1) Hadiözvegy a szolgálat következtében meghalt
személy özvegye. Hadiözvegy továbbá a hadirokkantként
hadigondozásba vett személy özvegye is, ha a házasságot a
hadieredetű sérülés bekövetkezte előtt kötötték, vagy a
házastárs halálakor már legalább 5 éve együtt éltek, vagy
házasságukból gyermek született.
(2) A külön élő, illetőleg az elvált házastárs hadiözvegy,
amennyiben a bíróság a házastársát tartásdíj fizetésére
kötelezte.’’
,,7. § Hadigondozott családtag a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg a hadirokkantnak az
általa életében ténylegesen eltartott, 60. évét betöltött,
vagy legalább 67%-ban csökkent munkaképességű szülője,
nagyszülője, testvére és féltestvére.’’
,,8. § (3) Megszűnik a hadigondozásra jogosultság, ha
a) a hadiözvegy újból megházasodik, kivéve, ha hadi
rokkanttal köt házasságot. A szolgálat következtében meghalt, illetve hadirokkantként elhunyt házastársára tekintettel feléled a hadigondozásra jogosultság, ha az özvegy
újabb házasságában is megözvegyül;
b)—e) (...)’’
,,10. § (2) A térítés mértéke:
I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 250 000 Ft,
II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 200 000 Ft,
III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 150 000 Ft,
IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 100 000 Ft,
V. járadékosztályba sorolt hadirokkant, valamint a ha
diözvegy esetén 75 000 Ft,
volt hadiárva, volt hadigyámolt és a volt hadigondozott
családtag részére 50 000 Ft.’’
,,10. § (4) Volt hadiárva, akit szülője halála miatt, volt
hadigyámolt, akit szülője hadirokkantsága miatt, volt
hadigondozott családtag, akit unokája, gyermeke vagy testvére halála miatt hadiárvaként, hadigyámoltként, illetve
hadigondozott családtagként hadigondozásba vettek, vagy
aki okirattal bizonyítja, hogy ezen ellátások valamelyike
iránti igénye fennállt.’’
,,11. § (2) A járadék havonkénti összege az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ban kifejezett
mértéke.
I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 150%,
II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 135%,
III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 120%,
IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 95%,
V. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 70%.’’
,,22. § (1) A hadirokkant és hadiözvegy térítésmentesen
veheti igénybe a helyi tömegközlekedési és a helyközi (távolsági) tömegközlekedési (vonat, autóbusz, hajó, komp
stb.) eszközöket.’’
,,23. § (1) A hadirokkant és hadiözvegy mentes a televízió előfizetési díjának megfizetése alól.
(2) Ez a kedvezmény háztartásonként egy televízió műsorvevő készülékre terjed ki.’’
,,28. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy e törvény
alapján
a) az egyösszegű térítés és a hadigondozotti járadék
megállapításának és folyósításának,
b) a hadigondozotti ellátások és kedvezmények igénybevételére jogosító hadigondozotti igazolvány tartalmi és
formai kellékeinek, az igazolvány kiadásának, valamint a
hadieredetű fogyatkozás megállapítása orvosszakmai
szempontjainak,
c) a hadirokkantak gyógyászati segédeszköz ellátásának,
részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.’’
Fhdt.:
,,1. § (1) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tör
vény alapján hadigondozásra jogosultnak kell tekinteni azt
a Magyarországon élő magyar állampolgárt, aki 1945. március 31. és 1954. október 31. közötti időszakban a fegyveres
erőknél (néphadsereg, a Belügyminisztérium csapatai, a
polgári védelem szervei) hivatásos, továbbszolgáló vagy
hadkötelezettség alapján teljesített szolgálata során hadirokkanttá vált, valamint a törvény szerint hadigondozásra
jogosult hozzátartozóit.’’
Rtv.:
,,119. § (4) A vezetékes műsorelosztó távközlő rendszer
tulajdonosa vagy üzemben tartója az egyes műsorcsatornák működtetéséért csak az előfizetőktől szedhet üzemeltetési
díjat. Ez alól kivételt képez, ha a műsorszolgáltató a távközlési tevékenységéért ellenszolgáltatást fizethet azzal,
hogy ilyen esetben az adott műsorszolgáltatási csomag díja
nem változhat.’’
Szt.:
,,50. § (1) Közgyógyellátásra jogosult
a)—b) ...
c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nem
zeti gondozott;
d)—h) ...’’ Út. r. szövege az indítvány benyújtásakor:
,,2. § (1) Díjmentes utazásra jogosult korlátlan számban:
a) a gyermek felnőtt kíséretében 4 éves koráig,
amennyiben külön ülőhelyet nem foglal el, bármely a személyi azonosításra alkalmas igazolvány (igazolás) felmutatásával, a 3. § e) pontja szerinti utazás kivételével;
b) 65. életéve betöltése napjától a magyar állampolgár
— ideértve nemzetközi szerződés rendelkezése esetén a
szerződés hatálya alá tartozó külföldi állampolgárt is — a
2. kocsiosztályon, személyi igazolványa vagy bármely más
személyi azonosításra alkalmas igazolvány (igazolás) felmutatásával;
c) az országgyűlési képviselő képviselői igazolványa felmutatásával bármely kocsiosztályon;
d) a hadirokkant és a hadiözvegy a hadigondozási igazolvány felmutatásával, továbbá a hadirokkant kísérője, ha
a hadirokkant az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye alapján
kísérőre szorul, és azt a hadigondozási igazolvány tartalmazza, a 2. kocsiosztályon.
(2) a), b) (...)
(3) A díjmentesség a helyjegyre, valamint az InterCity
pótjegyre nem vonatkozik.’’
,,10. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosultak a
2. § (1) bekezdésében felsorolt személyek, az ott meghatározott feltételek szerint.’’
,,16. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult:
a) (...)
b) a 3. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt sze
mély,
c) a 2. § (1) bekezdésének b)—d) pontjaiban megjelölt
személy.’’
,,21. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult:
a) (...)
b) a 2. § (1) bekezdésének a) és c)—d) pontjaiban meg
jelölt személy;
c) (...)’’
24. § (1) Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult:
a)—b) (...)
c) a 2. § (1) bekezdésének c)—d) pontjaiban meghatá
rozott személy, az ott meghatározott feltételekkel;
d)—f) (...)’’
Út. r. szövege az indítvány elbírálásakor: ,,Kedvezmények az országos közforgalmú vasutak vonalain
2. § (1) Díjmentes utazásra jogosult korlátlan számban:
a) a felnőtt kíséretében utazó gyermek 6 éves koráig
bármely, a személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával a 3. § e) pontja szerinti utazás kivételével;
b) 65. életéve betöltése napjától a magyar állampolgár
— ideértve nemzetközi szerződés rendelkezése esetén a
szerződés hatálya alá tartozó külföldi állampolgárt is — a
2. kocsiosztályon, személyi igazolványa vagy bármely más
személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával;
c) a magyar jogszabályok alapján a nyugdíjfolyósító
szerv által megállapított nyugellátásban részesülő 65 éven
felüli külföldi állampolgár a 2. kocsiosztályon a nyugdíjfolyósító szerv igazolása és bármely, a személyi azonosításra
alkalmas okmány alapján;
d) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló
2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) 8. §-a
(2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, 65. életévét betöltött külföldi állampolgár és a 65. életévét betöltött hozzátartozója a nevére kiállított ,,Magyar igazolvány’’, illetve a ,,Magyar hozzátartozói igazolvány’’ felmutatásával a 2. kocsiosztályon;
e) az országgyűlési képviselő képviselői igazolványa felmutatásával bármely kocsiosztályon;
f) a hadirokkant és a hadiözvegy a hadigondozási igazolvány felmutatásával, továbbá a hadirokkant kísérője, ha
a hadirokkant az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye alapján
kísérőre szorul, és azt a hadigondozási igazolvány tartalmazza, a 2. kocsiosztályon.’’
(2) (...) (3) A díjmentesség a helyjegyre, valamint az InterCity és
az InterCity Rapid pótjegyre nem vonatkozik.’’
,,Kedvezmények a helyközi (távolsági) menetrend szerinti
autóbusz-közlekedésben 10. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosultak a
2. § (1) bekezdésében felsorolt személyek, az ott meghatározott feltételek szerint.’’
,,Kedvezmények az elővárosi vasút
(Budapesti Közlekedési Rt. — Helyiérdekű Vasút)
vonalain 16. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult:
a) a 2. § (1) bekezdésében felsorolt személyek az ott
meghatározott feltételek szerint,
b) a 3. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt személy.’’
,,Kedvezmények a személyhajózás és révközlekedés
menetrend szerinti járatain
(a szárnyashajó és a sétahajó kivételével) 21. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult:
a) (...) b) a 2. § (1) bekezdésének a), d), e), f) pontjaiban megjelölt személy,
c) (...)’’ ,,Kedvezmények a menetrend szerinti helyi
tömegközlekedésben
24. § (1) Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult:
a)—b) (...)
c) a 2. § (1) bekezdésének c)— f) pontjaiban megjelölt
személy,
d)—f) (...)’’
A Gk. r.-nek az indítvány benyújtásakor hatályos rendel
kezései:
,,14. § (1) Az évente kiadható szerzési és átalakítási
támogatások keretszámát a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (a továbbiakban:
MEOSZ) egyetértésben a népjóléti miniszter határozza
meg és teszi közzé a Népjóléti Közlönyben — a költségvetési törvény függvényében — minden év április 30-áig.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a népjóléti miniszter minden év november 15-éig a szerzési és átalakítási
támogatás pótkeretszámát a MEOSZ-szal egyetértésben
megállapíthatja.
15. § (1) A hivatal az általa létrehozott bizottság véleményének figyelembevételével a 11. § (1) bekezdése szerinti
határozat alapján
a) (...)
b) az átalakítási támogatás kielégítéséről a tárgyévben
folyamatosan dönt.
A bizottság tagjai a MEOSZ elnöke által meghatalma
zott képviselő, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
Szolgálat megyei (fővárosi) tiszti főorvosa által megbízott
szakorvos, valamint a hivatal által felkért személy.’’
A Gk. r.-nek az indítvány benyújtását követően módosított rendelkezése:
,,14. § (1) Az évente kiadható szerzési és átalakítási
támogatások keretszámát a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (a továbbiakban:
MEOSZ) egyetértésben a népjóléti miniszter határozza
meg és teszi közzé a Minisztérium hivatalos lapjában — a
költségvetési törvény függvényében — minden év április
30-áig.’’
Ür. 1.:
,,3. § E rendelet alkalmazásában
a) igényjogosult személy
1. a honvédelmi szerv hivatásos, szerződéses állományú
tagjai és azok közvetlen családtagjai,
2. a honvédelmi szervvel köztisztviselői, közalkalma
zotti (ügyészi, ügyészségi alkalmazotti) jogviszonyban
állók és azok közvetlen családtagja,
3. a honvédelmi miniszter által alapított, 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokkal — amelyek
tekintetében a tulajdonosi jogokat is a honvédelmi miniszter gyakorolja — munkaviszonyban állók és azok közvetlen
családtagjai,
4. a honvédségi érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekkel, a honvéd önkéntes és magánnyugdíj és egészségbiztosítási pénztárakkal, valamint a HM Szociálpolitikai Alapítvánnyal munkaviszonyban állók és azok közvetlen családtagjai,
5. az 1—4. alpontban felsorolt szervektől nyugállományba került személyek és azok közvetlen családtagjai,
6. a hivatásos és a nyugállományban elhunyt személy
özvegye és ellátásra jogosult közvetlen családtagjai,
7. a honvédség nemzeti gondozottja és közvetlen családtagjai,
8. a honvédelmi miniszter által rehabilitált személyek
és azok közvetlen családtagjai,
9. az igényjogosult személy unokája 14 éves korig;’’
Ür. 2.:
,,3. § E rendelet alkalmazásában
a) Igényjogosult:
1. a hivatásos és szerződéses katona, valamint család
tagjai,
2. a honvédséggel köztisztviselői, közalkalmazotti jog viszonyban, illetve munkaviszonyban álló munkavállaló
(a továbbiakban együtt: munkavállaló) és családtagjai,
3. a honvédségi érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetekkel, a honvéd önkéntes és magánnyugdíj-, egészségbiztosítási pénztárakkal, valamint a Magyar Honvédség
(a továbbiakban: MH) Szociálpolitikai Alapítvánnyal
munkaviszonyban álló személy és családtagjai,
4. a nyugállományú katona és a honvédségtől nyugdíjazott munkavállaló és családtagjai,
5. a hivatásos és nyugállományú katona özvegye és
árvaellátásra jogosult családtagjai,
6. a honvédség nemzeti gondozottja,
7. a honvédelmi miniszter által rehabilitált, külön hatá
rozatban igényjogosultságot szerzett katonaszemély és családtagjai, 8. a honvédelmi miniszter által alapított közhasznú társaság azon munkavállalója, aki a társaság alapításakor a
honvédség közalkalmazottja vagy köztisztviselője volt és
családtagjai,
9. az önkéntes tartalékos állományú katona és családtagjai,
10. a 3. § a) pont 1—5. alpontjaiban felsoroltak unokái,
legfeljebb 16 éves életkorig.’’
Hat.:
,,A Kormány
1. a hadigondozottakról való állami, alanyi jogú gon
doskodás, valamint a jogosultak ellátásának megvalósítása
és a kedvezmények realizálása, továbbá a hadirokkantak
egészségügyi segédeszközökkel való ellátásának biztosítása céljából a határozat mellékletét képező Alapító Okirat
szerint közalapítványként létrehozza a Hadigondozottak
Közalapítványát (a továbbiakban: Közalapítvány);
2. felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Kormány
nevében az Alapító Okiratot aláírja, és a Közalapítvány
bírósági nyilvántartásba vételéről gondoskodjék.
Határidő: 1994. december 30.
3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.’’
A Hat. mellékletét képező Alapító Okirat tartalmazza
többek között a közalapítvány adatait, célját, induló vagyonát, szervezetét és szerveit, a kuratórium összetételét és
feladatait, a gazdálkodás rendjét, a képviselet módját, a
megszűnését eseteit.
Az indítvány mulasztásra vonatkozó részében megjelölt
jogszabályok: Rtv.:
,,56. § (1) A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumá
ba és a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumába
huszonegy-huszonegy tagot delegálnak az alábbi szervezetek:
a)—r) ...
(2) A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumába
huszonhárom tagot delegálnak az alábbi szervezetek:
a)—m) ...’’
Hdt.:
,,17. § (1) A hadirokkantat bármely betegségével kap
csolatban térítésmentesen illeti meg
a) orvosi alapellátás (gyógykezelés),
b) állami, önkormányzati intézményi ellátás (kórház,
szanatórium, gyógyfürdő, terápiás ellátások),
c) fogászati ellátás,
d) állami, önkormányzati szociális intézményi ellátás.’’
Az indítványban hivatkozott egyéb jogszabályok:
Jat.:
,,3. § A társadalmi rendre vonatkozóan törvényben kell
szabályozni különösen
a) ...,
b) a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szer
vek jogállását,’’
c)—g) ...’’
,,15. § (1) A végrehajtási jogszabály alkotására adott
felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogi
szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat.
(2) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogok és
kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást
adni.’’
,,17. § Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmigazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és
kötelességek rendezése, az érdekösszeütközések feloldása
azt szükségessé teszi.
18. § (1) A jogszabály megalkotása előtt — a tudomány
eredményeire támaszkodva — elemezni kell a szabályozni
kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári
jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről
a jogalkotót tájékoztatni kell.
(2) A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni.
(3) Az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában
ugyanabban a jogszabályban, illetőleg azonos vagy hasonló
módon kell szabályozni. A szabályozás nem lehet párhuzamos vagy indokolatlanul többszintű.
19. § Az állampolgárok — közvetlenül, illetőleg képviseleti szerveik útján — közreműködnek az életviszonyaikat
érintő jogszabályok előkészítésében és megalkotásában.
20. § A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan
jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik.’’
,,23. § A jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező, illetőleg a kijelölt miniszter (a továbbiakban: szakminiszter) felelős a jogszabály előkészítéséért, így különösen
azért, hogy a szabályozás szükséges és a tervezett megoldások alkalmasak a kitűzött cél elérésére.
24. § (1) Az igazságügy-miniszter felelős azért, hogy a
jogszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, megfeleljen a jogpolitikai elveknek, illeszkedjen be az egységes
jogrendszerbe, és feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményeinek.
(2) E felelősség érvényre juttatása érdekében a szakminiszter
a) a törvényjavaslatok tervezetét az igazságügy-miniszterrel együtt készíti el, és terjeszti a Kormány elé,
b) a kormányrendelet tervezetét az igazságügy-miniszterrel egyetértésben terjeszti a Kormány elé,
c) a miniszteri rendelet tervezetét véleményezésre megküldi az igazságügy-miniszternek.
25. § (1) A Kormány elrendelheti, hogy jelentős jogszabálytervezet előkészítésére az igazságügy-miniszter, illetőleg a szakminiszter kodifikációs bizottságot alakítson.
(2) A kodifikációs bizottságban részt vesznek az érdekelt állami szerveknek, társadalmi szervezeteknek, érdekképviseleti szerveknek, valamint a megfelelő tudományágnak a képviselői is.
(3) A kodifikációs bizottság állásfoglalásairól a jogalkotó szervet tájékoztatni kell.’’
,,27. § A Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt nyilvánítanak
a) a miniszterek,
b) továbbá
c) az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképvise
leti szervek.’’
,,29. § A miniszteri rendelet tervezetét meg kell küldeni
véleményezésre más, a szabályozásban érdekelt minisz ternek, társadalmi szervezetnek és érdekképviseleti
szervnek.’’
Ptk.:
,,98. § A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a bir
tokvédelem.’’
,,112. § (2) Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem
lehet.’’
,,115. § (1) A tulajdonjogi igények nem évülnek el.’’
,,339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles
azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja,
hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.’’
,,355. § (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti
állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a
károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult
vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.’’
,,357. § (4) A keresetveszteség (jövedelemkiesés) megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást
is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal lehet számolni.’’
Hvt.:
,,10. § A honvédelmi miniszter a honvédelmi tevékeny
ség ágazati irányítása körében
a)—h) (...)
i) a honvédelem képzési igényeit is biztosító katonai
felsőoktatási, szak- és közoktatási intézmények tekintetében, az intézményekre vonatkozó jogszabályok alapján
gyakorolja a közvetlen felügyeleti, a szakképesítést felügyelő minisztert megillető, továbbá az alapítói és fenntartói jogköröket;’’
,,69. § (1) Az állampolgárok a haza védelme érdekében
általános honvédelmi kötelezettségként személyes szolgálatot és vagyoni szolgáltatást kötelesek teljesíteni.’’
(2) Az állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként a) hadkötelezettség;
b) polgári védelmi kötelezettség;
c) honvédelmi munkakötelezettség teljesítése terheli.
(3) A magánszemély állampolgárságára való tekintet
nélkül, továbbá a jogi személy, valamint a jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság és személyegyesülés (a továbbiakban együtt: szolgáltatásra kötelezett) vagyoni szolgáltatásként az e törvényben meghatározott gazdasági és
anyagi szolgáltatásra kötelezhető.’’
,,135. § (1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy megbecsüléséről és jogos érdekeinek védelméről az
állam gondoskodik.
(2) Az érdekvédelem szabályai kiterjednek
a) a megjelenési,
b) a sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálati,
c) a polgári szolgálati,
d) a polgári védelmi
kötelezettségüket teljesítőkre.
(3) Az e törvényben megállapított esetekben a (2) bekezdés szerinti kötelezettségüket teljesítők hozzátartozói
jogos érdekeinek védelmére is e törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni.’’
,,188. § (1) A hadi eredetű sérülést szenvedettek és hozzátartozóik ellátása (hadigondozás) állami feladat, amelyről külön jogszabály rendelkezik.
(2) A hadigondozott megélhetését pénzbeli támogatással és természetbeni ellátással kell biztosítani.
(3) A hadigondozásra jogosultat hadirokkantként, hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetve hadigondozott családtagként kell gondozásba venni.
189. § (1) A hadigondozással kapcsolatos közigazgatási
tevékenység ellátása a jegyző hatáskörébe tartozik.
(2) A hadigondozásba vételi eljárás során vizsgálni kell,
hogy a gondozást igénylő vagy hozzátartozója részére az
e törvényben szabályozott kedvezőbb ellátás megállapítható-e. A kedvezőbb ellátás lehetőségéről az igénybejelentőt
tájékoztatni kell.
190. § (1) A honvédelmi kötelezettség teljesítésével
összefüggésben keletkezett kárért vétkességére tekintet
nélkül az a szerv felel, amelynek érdekében a kötelezettséget teljesítették. Mentesül a szerv a felelősség alól, ha
bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét,
amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.
(2) A kártérítésre — a teljesített honvédelmi kötelezettség formájától függetlenül — a fegyveres erők kártérítési
felelősségére vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.’’
Ftv.:
,,1. § E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a
jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a
fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének
és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.
2. § (1) Az államnak, a társadalom szervezeteinek és
tagjainak oly módon kell tevékenységüket végezni, hogy az
ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek
teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik
csökkenthetőek.
(2) A fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás,
tevékenység során úgy kell eljárni, hogy az a fogyatékos
állapot rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak következményeit enyhítse.
(3) A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell
kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és
figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a
bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges
megoldások alkalmazása esetén élhetnek.
(4) A fogyatékos személyeket érintő döntések során
tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a
társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért
meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé
teszik számukra a társadalmi életben való részvételt.
(5) Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel
összhangban.
3. § A fogyatékos személyek az őket mindenki mással
egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges
módon előnyben részesüljenek.
4. § E törvény alkalmazásában
a) fogyatékos személy: az, aki érzékszervi — így különö
sen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit
jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez
számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való
aktív részvétel során;
b) rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos
személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése;
c) segédeszköz: a fogyatékos személy fizikai vagy érzékszervi képessége részleges vagy teljes hiányának részleges
vagy teljes pótlását szolgáló eszköz;
d) támogató szolgálat: a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, a mindennapi szükségletei kielégítését
célzó — személyes közreműködés által megvalósuló —
szolgáltatás;
e) lakóotthon: a fogyatékos személy önálló életvitelét
elősegítő, kisközösséget befogadó lakhatási forma.’’
,,12. § (1) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása
során — az 1997. évi CLIV. törvénnyel összhangban —
figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire.
(2) A fogyatékos személy számára biztosítani kell — a
fogyatékosságával összefüggésben — az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. A fogyatékos személyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének
lehetőségét biztosítani kell.
(3) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során
törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát.’’
,,23. § (1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét
betöltött súlyosan fogyatékos, Magyarországon élő magyar
állampolgár, továbbá bevándorlási engedéllyel rendelkező
külföldi, valamint a magyar hatóságok által menekültként
elismert azon személy jogosult, akinek
a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható
módon látóképessége teljesen hiányzik vagy alig látóként
minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédének
hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására
segédeszközzel sem képes, és halláskárosodása miatt a
hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati
károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
d) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát
igényli (mozgásszervi fogyatékos).
e) az a)—d) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan
fogyatékos),
f) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek
hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes
és az a), c), d) pontok valamelyikében megjelölt egyéb
fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá
önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
(2) Fogyatékossági támogatásra nem jogosult az a súlyosan fogyatékos személy, aki
a) vakok személyi járadékában,
b) magasabb összegű családi pótlékban részesül.
(3) Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogo
sultság, ha
a) a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn;
b) a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik
meg és a távolmaradását nem igazolja.
(4) Szünetel a fogyatékossági támogatás folyósítása, ha
a jogosult egybefüggően három hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik. Ebben az esetben a támogatás szüneteltetését a külföldi tartózkodás negyedik hónapjának első
napjától kezdődően kell elrendelni.’’
Etv.:
,,1. § Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető
szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és
biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog
alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen.
2. § (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a
jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei — tevékenységük célja és alapítóik
szándéka szerint — társadalmi szervezetet hozhatnak létre
és működtethetnek.’’
,,3. § (1) A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az
alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott
tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai
tevékenységét.’’
,,6. § (1) A társadalmi szervezet alapszabálya az abban
meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a
szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.’’
III. Az Alkotmánybíróság az indítványt az alábbiakban megalapozottnak találta:
Az Alkotmánybíróság az indítványozó által felvetett jogforrástani összefüggésekre tekintettel mindenekelőtt megvizsgálta, hogy az Út. r. kifogásolt előírásai ellentétesek-e
a Hdt. 22. § (1) bekezdése rendelkezésével. Megállapította, hogy az Út. r.-t az indítvány benyújtását követően a
közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről
szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról
szóló 242/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 2002. január 1-jei
hatállyal módosította. A módosítás tartalmi változást az
indítványban kifogásolt rendelkezéseket illetően nem hozott. Az indítványban az Ú t. r. 2. § (1) bekezdés d) pontjakénti megjelölés f) pontra változott. A tartalmi azonosság
miatt az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot
az Út. r. hatályos rendelkezéseire kiterjedően végezte el.
Az Alkotmány 35. § (2) bekezdése szerint a Kormány a
maga feladatkörében rendeletet bocsát ki és határozatokat
hoz. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem
lehet ellentétes.
A Hdt. 22. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hadirokkant és hadiözvegy térítésmentesen veheti igénybe a helyi
tömegközlekedési és a helyközi (távolsági) tömegközlekedési (vonat, autóbusz, hajó, komp stb.) eszközöket. A Hdt.
28. § b) pontja arra hatalmazta fel a Kormányt, hogy a
hadigondozotti ellátások és kedvezmények igénybevételére jogosító hadigondozotti igazolvány tartalmi és formai
kellékeinek, az igazolvány kiadásának, valamint a hadieredetű fogyatkozás megállapítása orvos-szakmai szempontjainak részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
Az Országgyűlés és a Kormány normaalkotási viszonyában a rendező elvet az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében
írt — a jogforrási hierarchiából következő — azon tilalom
jelenti, amely szerint a Kormány rendelete törvénnyel nem
lehet ellentétes. A törvénnyel való ütközést jelenti az is, ha
az azonos szabályozási tárgyban a Kormány rendelete túlterjeszkedik a törvény által adott felhatalmazáson. Egy
korábbi ügyben az Alkotmánybíróság már megállapította,
hogy ,,[a] felhatalmazás kereteinek túllépése — a jogforrási hierarchia rendjének megsértésén keresztül alkotmányellenességet eredményez.’’ [19/1993. (III. 27.) AB határozat, ABH 1993, 431., 433.]
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált, a jogállamiságból levezethető jogbiztonság az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát követeli meg. Ezért
alapvetőek a jogbiztonság szempontjából az eljárási garanciák. ,,Csak formalizált eljárás szabályainak követésével
keletkezhet érvényes jogszabály, csak az eljárási normák
betartásával működnek alkotmányosan a jogintézmények.’’ [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59., 65.]
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint abban az esetben, ha a törvény taxative megjelölt tárgykörök további
részletszabályozására hatalmazza fel a Kormányt, akkor az
köteles a felhatalmazás keretei között maradni. A Hdt.
28. § b) pontja tételesen felsorolja a rendelettel szabályozható jogalkotási tárgyköröket, következésképpen ezen a
Kormány nem terjeszkedhetett volna túl.
Az Ú t. r. 2. § (1) bekezdés f) pontjának a hadirokkantakra és hadiözvegyekre vonatkozó rendelkezése — a 2. §
(3) bekezdésével összefüggésben — túllépett a Hdt. 28. §
b) pontjában rögzített törvényi felhatalmazás keretein,
mert a törvényben biztosított térítésmentességgel szemben
nem teljes, csupán a 2. kocsiosztályra korlátozott díjmentességet biztosított a hadirokkantak és hadiözvegyek részére. Ezáltal megsértette az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság és az ebből levezethető jogbiztonság követelményét, úgyszintén az Alkotmány 35. §
(2) bekezdése harmadik mondatában rögzített, a Kormány
jogalkotási hatáskörét megállapító rendelkezést. Ezért azt
az Alkotmánybíróság — alaki alkotmányellenesség
miatt — e részében megsemmisítette.
A rendelet részleges megsemmisítése természetesen
nem jelenti a hadirokkantak és hadiözvegyek ingyenes utazási lehetőségének eltörlését. Éppen ellenkezőleg: az
Alkotmánybíróság azt juttatja kifejezésre, hogy őket nem
egyszerűen díjmentesség, hanem minden tekintetben teljes
térítésmentesség illeti meg a törvény alapján.
Az Alkotmánybíróság a hasonló tárgyat érintő
1482/B/1995. AB határozatában foglaltaktól (ABH 1996,
602., 604.) eltérő döntését a következőkkel indokolja:
Az Alkotmánybíróság a korábbi, 1482/B/1995. AB határozatában a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 13/1991. (I. 8.) Korm. rendelet egyes szakaszainak alkotmányellenességét bírálta el. A jelen ügyben
más jogszabályt, más alkotmányos összefüggésben vizsgált.
Ezért az Alkotmánybíróság — állandó gyakorlatára tekintettel — megállapította, hogy az indítvánnyal érintett jogszabály tekintetében a korábbi d …
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.