9/2003. (IV. 3.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsem

9/2003. (IV. 3.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a közforgalmi személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés f) pontjának ,,a hadirokkant és a hadiözvegy a hadigondozási igazolvány felmutatásával, továbbá ...’’ szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisíti. A közforgalmi személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének f) pontja az alábbi szöveggel marad hatályban: ,,2. § (1) Díjmentes utazásra jogosult korlátlan számban: a)—e) ... f) a hadirokkant kísérője, ha a hadirokkant az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye alapján kísérőre szorul, és azt a hadigondozási igazolvány tartalmazza, a 2. kocsiosztályon.’’ 2. Az Alkotmánybíróság — a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 1. §-a, 2. §-a, 7. §-a, 8. § (3) bekezdés a) pontjának második mondata, 10. § (2) és (4) bekezdései, 11. § (2) bekezdése, 22. § (1) bekezdése, — a fegyveres erőknél 1945. március 31. és 1954. október 31. között szolgálatot teljesítettek hadigondozásáról szóló 1994. évi XLVI. törvény 1. § (1) bekezdése, — a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 119. § (4) bekezdése, — a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (1) bekezdés c) pontja, — a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 14. §-a és 15. § (1) bekezdés b) pontja, — a közforgalmi személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése, 10. §-a, 16. § a) pontja, 21. § b) pontja és 24. § (1) bekezdés c) pontja, — a kedvezményes üdültetésről szóló 35/2002. (V. 10.) HM rendelet 3. § a) pontja, — a Hadigondozottak Közalapítványa létrehozásáról szóló 1116/1994. (XII. 9.) Korm. határozat és a mellékletét képező Alapító Okirat alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 3. Az Alkotmánybíróság a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényt, valamint a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 56. § (1) és (2) bekezdéseit érintő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja. 4. Az Alkotmánybíróság a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 1. §-a ,,Magyarországon élő’’ szövegrészének az Alkotmány 70/E. §-ába, valamint ugyanezen törvény 10. § (2) bekezdésének az Alkotmány 70/A. §-ába ütközését állító, és emiatt azok alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti. 5. Az Alkotmánybíróság a hadigondozást érintő jogszabályok módosítására és kiegészítésére, valamint az új nemzeti hadigondozási törvény megalkotásának elrendelésére irányuló indítványt visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. 1. Az indítványozó a hadigondozásra vonatkozó több jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítását és megsemmisítését kérte. A) 1.1. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 1. §-a — az indítványozó szerint alkotmánysértő módon — szűk körre szorítkozva állapította meg a hadigondozásra való jogosultságot. Kirekesztette pl. az I. világháború idején a császári és királyi közös hadsereg, a két világháború között és a II. világháború alatt a magyar királyi honvédség tényleges állományában szolgáló, a hadműveleti területen a honvédséggel együttműködő, valamint a rendészeti szervek állományában szolgáló, valamint 1919-ben a Vörös Hadsereggel harci érintkezésben levő szervek hivatásos tagjait a jogosultak közül. Kifogásolta azt is, hogy a törvény csak a Magyarországon élő magyar állampolgárokra vonatkozik, szerinte a Hdt. 1. §-a hátrányosan különbözteti meg azokat ,,akik magyar érdekekért sérültek és károsultak’’, de már nem Magyarországon élő magyar állampolgárok, pedig az állam volna felelős mindannyiuk hadigondozási ellátásáért is. A Hdt. 2. §-a, valamint ezzel összefüggően a fegyveres erőknél 1945. március 31. és 1954. október 31. között szolgálatot teljesítettek hadigondozásáról szóló 1994. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fhdt.) 1. §-a alkotmányellenességének megállapítását arra hivatkozva kérte az indítványozó, hogy e törvényi előírások hátrányos megkülönböztetést alkalmazva kizárták a hadigondozásból az 1954. október 31-től katonai szolgálatot teljesített sérültek és károsult katonák, valamint hozzátartozóik jelentős részét. Ezek az előírások az indítványozó hivatkozása szerint sértik az Alkotmány 6. § (3) bekezdését, 17. §-át (az indítványozó érvelése tartalmilag a 70/E. § sérelmére utal), 19. §-át, 27. §-át, 35. § (2) bekezdését, 36. §-át, 54. § (1) bekezdését, 59. § (1) bekezdését, 70/A. §-át, 70/H. §-át, továbbá a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 69. §-át, 135. §-át, 188. §-át, 189. §-át, 190. § (1) és (2) bekezdését, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17—20. §-ait, 23. §-át, 24. § (1) bekezdését, 25. § (2) bekezdését, 27. §-át. 1.2. A Hdt. 7. §-a azért alkotmányellenes az indítványozó álláspontja szerint, mert diszkriminatív módon kirekesztette a hadirokkant feleséget a hadirokkant családtagok köréből. Ugyanilyen okból tartja alkotmányellenesnek a Hdt. 22. § (1) bekezdését is, amely a hadirokkant feleségét és gyermekét — hátrányos megkülönböztetést alkalmazva — kizárta a hadigondozottakat megillető közlekedési kedvezményekből. Álláspontja szerint ezek az előírások az Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontjába, 35. § (1) bekezdés b) pontjába, 35. § (2) bekezdésébe, 36. §-ába, 70/A. §-ába ütköznek, és ellentétesek a Jat. 18. § (3) bekezdése, 19—20. §-ai, 25. §-a, 27. § c) pontja előírásaival. 1.3. A Hdt. 8. § (3) bekezdés a) pontjának második mondata azért alkotmányellenes — állítja az indítványozó —, mert a honvédelmi szolgálat következtében meghalt, illetve hadirokkantként elhunyt házastársra tekintettel indokolatlanul feléleszti a hadigondozásra való jogosultságot, ha az özvegy újabb házasságában is megözvegyül, ez pedig a hadigondozás rendszeréből jelentős pénzalapot elvon. A kifogásolt rendelkezés sérti az Alkotmány 15—16. §-ait, 36. §-át, valamint a Jat. 17—20. §-ait és 27. §-át. 1.4. Az indítványozó szerint a Hdt. 10. § (2) bekezdésének utolsó fordulata (az I—IV. járadékcsoportba tartozók számára megállapított egyösszegű, egységesen 50 000 Ft összegű térítés) azért alkotmánysértő, mert a térítés öszszege a sérelem mértékével nem áll arányban, a maga részéről a differenciált összegű térítés megállapítását tartja elfogadhatónak. Kéri az indítványozó a Hdt. 10. § (4) bekezdés felülvizsgálatát is. A Hdt. 10. § (4) bekezdését időközben az e törvény módosításáról szóló 2000. évi CIV. törvény 2. §-a — az indítványozó álláspontjával egyező tartalommal — megváltoztatta. Az Alkotmánybíróságnak az erre vonatkozó tájékoztatása ellenére a kérelmező kiterjesztette indítványát az inflációs veszteségek kiegyenlítésének igényére, továbbá az időközben meghalt eredeti jogosultak törvényes örököseit megillető örökrész elismertetésére, mert — érvel az indítványozó — az állam a késői szabályozás miatt jogtalan előnyhöz jutott, a potenciális igényjogosultaknak pedig kárt okozott, aminek a visszatérítésére köteles. Ezért szerinte a sérelmezett törvényi előírások az Alkotmány 13. § (1) bekezdése, 36. §-a, 70/A. §-a rendelkezéseibe ütköznek és ellentétesek a Jat. 19—20. §-aival, 23—25. §-aival, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 355. § (1) bekezdésével és 357. § (4) bekezdésével. 1.5. A Hdt. 11. § (2) bekezdését az indítványozó azért tartja alkotmányellenesnek, mert az V. járadékosztályba sorolt hadirokkant havi járadékának összege ,,ösztönzője lehet a hadirokkant idő előtti elhalálozásának, mivel özvegye nagyobb összegű járadékot kap, mint életében a hadirokkant, miért is (e) rendelkezés megszüntetése életvédelmi érdek.’’ Hátrányos megkülönböztetést idézett elő az indítványozó szerint a kifogásolt előírás. A hadigondozottak járadékosztályba sorolásánál a hadigondozottak társadalmi helyzetét, műveltségi fokát, katonai rendfokozatát, a sérelmek mértékét — helytelenül — figyelmen kívül hagyta a jogalkotó. A kifogásolt rendelkezések szerinte az Alkotmány 14. §-ába, 17. §-ába, 19. § (3) bekezdés b) pontjába, 36. §-ába, 54. § (1) bekezdésébe, 70/A. §-ába ütköznek és ellentétesek a Jat. 17—20. §-aival, 25. § (2) bekezdésével, 27. § c) pontjával, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-ával. 2. Az indítványozó a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 119. § (4) bekezdését azért tartja alkotmányellenesnek, mert e rendelkezés a hadirokkantak és a hadiözvegyek tekintetében sérti az egy televíziós készülék díjmentes használatát biztosító, a Hdt. 23. §-ában foglalt előírást. Az indítványozó szerint a sérelmezett előírás sérti az Alkotmány 2. §-át, 17. §-át, 19. § (3) bekezdés b) pontját, 36. §-át, 70/A. §-át, a Jat. 17—20. §-ait, 27. § c) pontját, továbbá a Hdt. 23. §-át. 3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 50. § (1) bekezdés c) pontja, amely a hadigondozottat megillető közgyógyellátásra való jogosultságot állapítja meg, az indítványozó szerint sérti az Alkotmány 36. §-át, továbbá a Jat. 17—20. §-ait és 27. §-át. Az alkotmányos szabályozás szerinte az lenne, ha minden hadigondozottat alanyi jogon illetné meg a közgyógyellátás, annak megállapítása nem szociális rászorultság alapján történne. A közgyógyellátás intézményét a hadigondozottak vonatkozásában a Hdt.-ben kell rendezni — véli az indítványozó. 4. A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ú t. r.) 2. § (1) bekezdés d) pontja [amely időközben f) pontra változott], 2. § (3) bekezdése, 10. §-a, 16. §-a, 21. § b) pontja, 24. § (1) bekezdés c) pontja hátrányos megkülönböztetésben megnyilvánuló alkotmányellenességet idéz elő az indítványozó szerint. A Hdt. ugyanis térítésmentes utazási lehetőségeket biztosít, az Út. r. azonban ezeket a II. osztályú utazásra szűkíti, valamint kizárja a díjmentességet a helyjegyre és az InterCity pótjegyekre. A kifogásolt előírások — véleménye szerint — sértik az Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontját, 35. § (1) bekezdés b) pontját, 35. § (2) bekezdését, 36. §-át, 70/A. §-át, a Jat 15. §-át, 17. §-át, 18. § (3) bekezdését, 19. §-át, 20. §-át, 23—25. §-ait, 27. §-át, 29. §-át, valamint a Hdt. 22. § (1) bekezdését. 5. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gk. r.) 14. §-a és 15. § (1) bekezdés b) pontja — az indítványozó szerint — hátrányos megkülönböztetést okoz, mert nem minden hadirokkant kapja meg a közlekedési kedvezményt, hanem csak az, aki arra szociálisan rászorult. Alkotmányellenesnek véli azt a rendelkezést is, amely során a személygépjármű szerzési és átalakítási keretszámot a miniszter csak a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetségével egyetértésben állapítja meg, a Magyar Hadigondozottak Országos Nemzeti Szövetségével (a továbbiakban: MAHONSZ) való együttműködést pedig jogalkotói kötelezettségként a kedvezmények elosztása során nem írja elő. Mindez az indítványozó álláspontja szerint sérti az Alkotmány 17. §-át, 19. § (3) bekezdés b) pontját, 35. § (2) bekezdését, 36. §-át, 63. § (1) bekezdését, 70/A. §-át, 70/C. §-át, továbbá az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-át, 2. § (1) bekezdését, 3. § (1) bekezdését, 6. § (1) bekezdését, valamint a Jat. 17—20. §-ait és 27. §-át. 6. A honvédelmi üdültetésről szóló 11/1998. (VI. 11.) HM rendelet (a továbbiakban: Ür. 1.) 3. §-a azért alkotmányellenes az indítványozó szerint, mert csak szűk katonai és polgári igényjogosulti körnek teszi lehetővé a honvédelmi üdültetést, hadigondozottaknak azonban nem, ezért ez a rendelkezés sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, 17. §-át, 36. §-át, 70/A. §-át, 70/H. §-át, továbbá a Hvt. 10. § i) pontját, 188. §-át, valamint a Jat. 17—20. §-ait és 29. §-át. Az Ür. 1-et időközben a honvédelmi üdültetésről szóló 16/2001. (VI. 18.) HM rendelet hatályon kívül helyezte, amelyet pedig a kedvezményes üdültetés rendjéről szóló 35/2002. (V. 10.) HM rendelet (a továbbiakban: Ür. 2.) szintén hatályon kívül helyezett. Minthogy az új jogi szabályozás a rendelkezésekben tartalmi változást nem hozott, az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot az Ür. 2-nek az igényjogosultak körére vonatkozó előírásaira végezte el, figyelemmel a kialakított gyakorlatára, amely szerint az Alkotmánybíróság a támadott jogszabály hatályon kívül helyezése esetén az indítványban megjelölt, de hatályon kívül helyezett jogszabály helyett az annak helyébe lépő új jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg, ha az új jogszabály is tartalmazza a korábbi jogszabálynak az indítványozó által támadott rendelkezését. (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456., 457., 822/B/1998. AB határozat, ABK 2002. augusztus—szeptember, 499.) 7. Az indítványozó kifogásolta a Hadigondozottak Közalapítványa létrehozásáról szóló 1116/1994. (XII. 9.) Korm. határozat (a továbbiakban: Hat.) és a mellékletét képező Alapító Okirat tartalmát, mert az állítása szerint nem a MAHONSZ közreműködésével született, az Alapítvány kuratóriumában pedig az állam többsége az érdekképviseleti tagokkal szemben hátrányos erőfölényt jelent. Ez sérti az Alkotmány 17. §-át, 36. §-át, továbbá a Jat. 17. §-át, 19. §-át, 20. §-át, 27. § c) pontját és 29. §-át. B) Az indítványozó a hadigondozottak ellátásával kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések hiányosságai miatt az alkotmányellenesség megállapítását jogalkotói mulasztásokra hivatkozva is kérte. 1.1. Álláspontja szerint az Rtv. 56. § (1) és (2) bekezdései azért alkotmányellenesek, mert a jogalkotó nem biztosította a MAHONSZ-nak mint érdekképviseleti szervnek a kuratóriumba történő tagi delegálási jogát, ezért ez a mulasztás az Alkotmány 2. §-át, 17. §-át, 19. § (3) bekezdés b) pontját, 36. §-át, 70/A. §-át, továbbá a Jat. 17—20. §-ait, 27. § c) pontját, valamint a Hdt. és az Ftv. egyes (nem konkretizált) előírásait sérti. 1.2. Az indítványozó szerint a Hdt. mulasztásos alkotmánysértést idézett elő azáltal, hogy a hadirokkantak és a hadigondozottak életviszonyainak fontos részleteit nem szabályozta. Elmulasztotta szabályozni a hadigondozottak vaksági pótlékát, valamint az érdekképviseleti társadalmi szerv közadakozásból és a Svájci Vöröskereszt adományaiból vásárolt (épült), kártalanítás nélkül államosított ingatlanaival kapcsolatos kárpótlást, de pl. a járadéksegélyt, az új életpályára kiképzést, a különböző jogokat, előnyöket és kedvezményeket is. A hiányos jogi szabályozás — az indítványozó szerint — sérti az Alkotmány 15—17. §-ait, 19. § (3) bekezdés b) pontját, 35. § (1) bekezdés c) pontját, 36. §-át, 37. § (3) bekezdését, 59. § (1) bekezdését, 63. § (1) bekezdését, 67. § (1) bekezdését, 70/A. § (1)—(3) bekezdéseit, továbbá — a kárpótlás tekintetében — az Alkotmány 13. § (1) és (2) bekezdéseit, továbbá a Ptk. 98. §-át, 112. § (2) bekezdését és 115. §-át. 1.3. Az indítványozó szerint a Hdt. elmulasztotta szabályozni a hadirokkantak, hadigondozottak és a volt hadigondozottak társadalmi érdekképviselete pénzügyi támogatását. Mindezek sértik az indítványozó szerint az Alkotmány 19. § (2) bekezdését, 36. §-át, 63. §-át, a Jat 3. § b) pontját, 17—20. §-ait, 27. §-át. 1.4. Alkotmánysértőnek tartja az indítványozó azt is, hogy a Hdt. megalkotásával a jogalkotó megszüntette a Hadigondozó Bizottságot, és elmulasztotta az ennek helyébe lépő új jogi szabályozás megalkotását. Ezáltal lehetetlenné vált — állítja az indítványozó — a hadigondozottak közérdekű ügyeinek demokratikus elintézése, ami pedig sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, 19. § (3) bekezdés b) pontját, 36. §-át, 42. §-át, 70/A. §-át, továbbá a Jat. 3. § b) pontját. 1.5. A Hdt. 17. § rendelkezéseihez kötődően a törvény elmulasztotta szabályozni a hadirokkantak és hozzátartozóik ingyenes gyógyszerellátásának biztosítását, állítja az indítványozó. A közgyógyszerellátást a jogszabály a szociális ellátás esetei között említi ugyan, de nem mozdította elő más módon a hadigondozottak önálló életvitelének javítását, a társadalmi életben való aktív részvételét, a gyermekeiről való kielégítő gondoskodást. Az indítványozó utal arra is, hogy szerinte e tárgyú jogszabályok kiadásának elmulasztása a hadigondozottaknak kárt okozott, amelyért az állam kárfelelősséggel tartozik. Az indítványozó szerint a mulasztás következtében sérül az Alkotmány 17. §-a, 19. § (2) bekezdése, 35. § (2) bekezdése, 36. §-a, 67. § (1) bekezdése, 70/A. §-a, 70/D—70/E. §-ai, 70/K. §-a, továbbá a Jat. 17—20. §-a, 23. §-a, 24. § (1) bekezdése, 27. §-a, valamint a Ptk. 339. §-a és az Ftv. 1—4. §-ai és a 12. §-a. 1.6. Az indítványozó szerint alkotmányellenes mulasztás az is, hogy a Hdt. nem szabályozta a hadirokkant-jelvény adományozásának és viselésének feltételeit, továbbá a köztiszteletben álló hadirokkant, hadiözvegy, hadigyám, hadiárva, hadigondozotti családtag címhasználatát. Ez a mulasztás sérti a hadirokkantakat és más hadigondozottakat, különösen pedig jó hírnevük megtartását és megerősítését. Ezeknek az alkotmánysértéseknek az alapját az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében, 19. § (3) bekezdés b) pontjában, 35. § (1) bekezdés a) pontjában, 36. §-ban, 54. § (1) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében, 70/A. §-ban, 70/H. § (1) bekezdésében, továbbá a Jat. 17—20. §-aiban, 23. §-ban, 24. § (1) bekezdésében és 24. § (2) bekezdés a) pontjában jelölte meg. 1.7. Mulasztásos alkotmánysértést valósított meg — az indítványozó szerint — a Hdt. azzal is, hogy nem szabályozta a hadirokkantaknak haláluk esetére az ingyenes sírhely biztosítását, ezzel pedig megsértette az Alkotmány 17. §-át, 19. § (3) bekezdés b) pontját, 36. §-át, 59. §-át, 70/A. §-át, 70/H. §-át, továbbá a Jat. 17. §-át, 18. § (1) bekezdését, 19—20. §-ait, 27. § c) pontját. 1.8. Mulasztásos alkotmánysértésnek tartja az indítványozó azt is, hogy a jogalkotó nem állapított meg törvényi előírásokat számos egyéb jogviszony rendezésére. Ilyeneknek minősíti pl. a hadirokkantaknak és hadigondozottaknak az állami ünnepségeken való részvétele protokolláris szabályait; a hősökről való megemlékezések megtartásához nélkülözhetetlen helyiségek biztosítását; a külhoni hadigondozotti nemzeti szervezetekkel való bajtársi kapcsolattartás állami támogatását; a hadirokkantak életminősége javítását célzó műszaki, technikai fejlesztési rendelkezések megállapítását és a pénzügyi források garantálását; a hadigondozottakat érintő lakásellátás intézményrendszerének kidolgozását, a hadirokkantakat érintő vállalkozások állami támogatási rendjének kimunkálását; a hadigondozottak ingyenes belépésének biztosítását a honvédségi és a belügyi kulturális, sport rendezvényekre. Az e körben említettek tekintetében az indítványozó nem jelölte meg azokat az alkotmányos előírásokat, amelyeket sért az általa nélkülözhetetlennek tartott ellátási formák jogi szabályozásának hiánya. C) Az indítványozó — az utólagos normakontroll, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség tárgyköreiben egyaránt — javaslatokat is tesz a helyesnek vélt jogi szabályozásra, a hatályos előírások korszerűsítésére. A jogi szabályozás — nézete szerint — csak új, egységes nemzeti hadigondozásügyi törvény megalkotásával lehetséges. Az Alkotmánybíróság — véleményezés végett — az indítványt megküldte a honvédelmi miniszternek, valamint a szociális és családügyi miniszternek. II. Az indítvánnyal érintett és az Alkotmánybíróság által vizsgált jogszabályok: Az Alkotmánynak az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései: ,,2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.’’ ,,6. § (3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.’’ ,,13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.’’ ,,14. § Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát. 15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.’’ ,,19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az Országgyűlés a) ..., b) törvényeket alkot, c)—m) ...’’ ,,27. § Az Országgyűlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.’’ ,,35. § (1) A Kormány a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a ter mészetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait; b) biztosítja a törvények végrehajtását; c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; d)—k) ... (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.’’ ,,36. § Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.’’ ,,37. § (3) A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.’’ ,,54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.’’ ,,59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.’’ ,,63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.’’ ,,67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.’’ ,,70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.’’ ,,70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon.’’ ,,70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.’’ ,,70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.’’ ,,70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.’’ ,,70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. (2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek.’’ ,,70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.’’ Hdt.-nek az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései: ,,1. § E törvényben megállapított feltételek alapján hadigondozásra jogosult az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki a) katonai szolgálat, b) kötelező katonai előképzés, c) légitámadás és hadművelet, d) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása (a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következ tében (a továbbiakban: következtében) testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett (a továbbiakban: hadirokkant), továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni. (A továbbiakban együtt: hadigondozott). 2. § E törvény alkalmazásában a) katonai szolgálat: 1. az első vagy második világháborúban teljesített hadiszolgálat (beleértve a hadifogságot és a közérdekű vagy kisegítő katonai munkaszolgálatot is), vagy 2. 1945. március 31. előtt hivatásos vagy nem hivatásos állományban teljesített bármely tényleges katonai (honvédségi, légoltalmi, polgári védelmi, határőrségi) szolgálat (beleértve a fegyvergyakorlatot és lövészkiképzést is); b) hadifogság: a szolgálat teljesítése közben bekövetkező fogságba ejtés és fogságban tartás, beleértve az idegen haderő által nem katonai szolgálatot teljesítők fogságba ejtését, illetőleg polgári személyek elhurcolását is, valamint ezek időtartamát; c) munkaszolgálat: közérdekű vagy kisegítő munkaszolgálat (beleértve a kényszerű munkaszolgálatot is), továbbá hadi vagy közérdekű munkára, illetőleg légoltalmi szolgálatra történő igénybevétel; d)—h) ( ...)’’ ,,5. § (1) Hadiözvegy a szolgálat következtében meghalt személy özvegye. Hadiözvegy továbbá a hadirokkantként hadigondozásba vett személy özvegye is, ha a házasságot a hadieredetű sérülés bekövetkezte előtt kötötték, vagy a házastárs halálakor már legalább 5 éve együtt éltek, vagy házasságukból gyermek született. (2) A külön élő, illetőleg az elvált házastárs hadiözvegy, amennyiben a bíróság a házastársát tartásdíj fizetésére kötelezte.’’ ,,7. § Hadigondozott családtag a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg a hadirokkantnak az általa életében ténylegesen eltartott, 60. évét betöltött, vagy legalább 67%-ban csökkent munkaképességű szülője, nagyszülője, testvére és féltestvére.’’ ,,8. § (3) Megszűnik a hadigondozásra jogosultság, ha a) a hadiözvegy újból megházasodik, kivéve, ha hadi rokkanttal köt házasságot. A szolgálat következtében meghalt, illetve hadirokkantként elhunyt házastársára tekintettel feléled a hadigondozásra jogosultság, ha az özvegy újabb házasságában is megözvegyül; b)—e) (...)’’ ,,10. § (2) A térítés mértéke: I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 250 000 Ft, II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 200 000 Ft, III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 150 000 Ft, IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 100 000 Ft, V. járadékosztályba sorolt hadirokkant, valamint a ha diözvegy esetén 75 000 Ft, volt hadiárva, volt hadigyámolt és a volt hadigondozott családtag részére 50 000 Ft.’’ ,,10. § (4) Volt hadiárva, akit szülője halála miatt, volt hadigyámolt, akit szülője hadirokkantsága miatt, volt hadigondozott családtag, akit unokája, gyermeke vagy testvére halála miatt hadiárvaként, hadigyámoltként, illetve hadigondozott családtagként hadigondozásba vettek, vagy aki okirattal bizonyítja, hogy ezen ellátások valamelyike iránti igénye fennállt.’’ ,,11. § (2) A járadék havonkénti összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ban kifejezett mértéke. I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 150%, II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 135%, III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 120%, IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 95%, V. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 70%.’’ ,,22. § (1) A hadirokkant és hadiözvegy térítésmentesen veheti igénybe a helyi tömegközlekedési és a helyközi (távolsági) tömegközlekedési (vonat, autóbusz, hajó, komp stb.) eszközöket.’’ ,,23. § (1) A hadirokkant és hadiözvegy mentes a televízió előfizetési díjának megfizetése alól. (2) Ez a kedvezmény háztartásonként egy televízió műsorvevő készülékre terjed ki.’’ ,,28. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy e törvény alapján a) az egyösszegű térítés és a hadigondozotti járadék megállapításának és folyósításának, b) a hadigondozotti ellátások és kedvezmények igénybevételére jogosító hadigondozotti igazolvány tartalmi és formai kellékeinek, az igazolvány kiadásának, valamint a hadieredetű fogyatkozás megállapítása orvosszakmai szempontjainak, c) a hadirokkantak gyógyászati segédeszköz ellátásának, részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.’’ Fhdt.: ,,1. § (1) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tör vény alapján hadigondozásra jogosultnak kell tekinteni azt a Magyarországon élő magyar állampolgárt, aki 1945. március 31. és 1954. október 31. közötti időszakban a fegyveres erőknél (néphadsereg, a Belügyminisztérium csapatai, a polgári védelem szervei) hivatásos, továbbszolgáló vagy hadkötelezettség alapján teljesített szolgálata során hadirokkanttá vált, valamint a törvény szerint hadigondozásra jogosult hozzátartozóit.’’ Rtv.: ,,119. § (4) A vezetékes műsorelosztó távközlő rendszer tulajdonosa vagy üzemben tartója az egyes műsorcsatornák működtetéséért csak az előfizetőktől szedhet üzemeltetési díjat. Ez alól kivételt képez, ha a műsorszolgáltató a távközlési tevékenységéért ellenszolgáltatást fizethet azzal, hogy ilyen esetben az adott műsorszolgáltatási csomag díja nem változhat.’’ Szt.: ,,50. § (1) Közgyógyellátásra jogosult a)—b) ... c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nem zeti gondozott; d)—h) ...’’ Út. r. szövege az indítvány benyújtásakor: ,,2. § (1) Díjmentes utazásra jogosult korlátlan számban: a) a gyermek felnőtt kíséretében 4 éves koráig, amennyiben külön ülőhelyet nem foglal el, bármely a személyi azonosításra alkalmas igazolvány (igazolás) felmutatásával, a 3. § e) pontja szerinti utazás kivételével; b) 65. életéve betöltése napjától a magyar állampolgár — ideértve nemzetközi szerződés rendelkezése esetén a szerződés hatálya alá tartozó külföldi állampolgárt is — a 2. kocsiosztályon, személyi igazolványa vagy bármely más személyi azonosításra alkalmas igazolvány (igazolás) felmutatásával; c) az országgyűlési képviselő képviselői igazolványa felmutatásával bármely kocsiosztályon; d) a hadirokkant és a hadiözvegy a hadigondozási igazolvány felmutatásával, továbbá a hadirokkant kísérője, ha a hadirokkant az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye alapján kísérőre szorul, és azt a hadigondozási igazolvány tartalmazza, a 2. kocsiosztályon. (2) a), b) (...) (3) A díjmentesség a helyjegyre, valamint az InterCity pótjegyre nem vonatkozik.’’ ,,10. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosultak a 2. § (1) bekezdésében felsorolt személyek, az ott meghatározott feltételek szerint.’’ ,,16. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult: a) (...) b) a 3. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt sze mély, c) a 2. § (1) bekezdésének b)—d) pontjaiban megjelölt személy.’’ ,,21. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult: a) (...) b) a 2. § (1) bekezdésének a) és c)—d) pontjaiban meg jelölt személy; c) (...)’’ 24. § (1) Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult: a)—b) (...) c) a 2. § (1) bekezdésének c)—d) pontjaiban meghatá rozott személy, az ott meghatározott feltételekkel; d)—f) (...)’’ Út. r. szövege az indítvány elbírálásakor: ,,Kedvezmények az országos közforgalmú vasutak vonalain 2. § (1) Díjmentes utazásra jogosult korlátlan számban: a) a felnőtt kíséretében utazó gyermek 6 éves koráig bármely, a személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával a 3. § e) pontja szerinti utazás kivételével; b) 65. életéve betöltése napjától a magyar állampolgár — ideértve nemzetközi szerződés rendelkezése esetén a szerződés hatálya alá tartozó külföldi állampolgárt is — a 2. kocsiosztályon, személyi igazolványa vagy bármely más személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával; c) a magyar jogszabályok alapján a nyugdíjfolyósító szerv által megállapított nyugellátásban részesülő 65 éven felüli külföldi állampolgár a 2. kocsiosztályon a nyugdíjfolyósító szerv igazolása és bármely, a személyi azonosításra alkalmas okmány alapján; d) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) 8. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, 65. életévét betöltött külföldi állampolgár és a 65. életévét betöltött hozzátartozója a nevére kiállított ,,Magyar igazolvány’’, illetve a ,,Magyar hozzátartozói igazolvány’’ felmutatásával a 2. kocsiosztályon; e) az országgyűlési képviselő képviselői igazolványa felmutatásával bármely kocsiosztályon; f) a hadirokkant és a hadiözvegy a hadigondozási igazolvány felmutatásával, továbbá a hadirokkant kísérője, ha a hadirokkant az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye alapján kísérőre szorul, és azt a hadigondozási igazolvány tartalmazza, a 2. kocsiosztályon.’’ (2) (...) (3) A díjmentesség a helyjegyre, valamint az InterCity és az InterCity Rapid pótjegyre nem vonatkozik.’’ ,,Kedvezmények a helyközi (távolsági) menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben 10. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosultak a 2. § (1) bekezdésében felsorolt személyek, az ott meghatározott feltételek szerint.’’ ,,Kedvezmények az elővárosi vasút (Budapesti Közlekedési Rt. — Helyiérdekű Vasút) vonalain 16. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult: a) a 2. § (1) bekezdésében felsorolt személyek az ott meghatározott feltételek szerint, b) a 3. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt személy.’’ ,,Kedvezmények a személyhajózás és révközlekedés menetrend szerinti járatain (a szárnyashajó és a sétahajó kivételével) 21. § Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult: a) (...) b) a 2. § (1) bekezdésének a), d), e), f) pontjaiban megjelölt személy, c) (...)’’ ,,Kedvezmények a menetrend szerinti helyi tömegközlekedésben 24. § (1) Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult: a)—b) (...) c) a 2. § (1) bekezdésének c)— f) pontjaiban megjelölt személy, d)—f) (...)’’ A Gk. r.-nek az indítvány benyújtásakor hatályos rendel kezései: ,,14. § (1) Az évente kiadható szerzési és átalakítási támogatások keretszámát a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (a továbbiakban: MEOSZ) egyetértésben a népjóléti miniszter határozza meg és teszi közzé a Népjóléti Közlönyben — a költségvetési törvény függvényében — minden év április 30-áig. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a népjóléti miniszter minden év november 15-éig a szerzési és átalakítási támogatás pótkeretszámát a MEOSZ-szal egyetértésben megállapíthatja. 15. § (1) A hivatal az általa létrehozott bizottság véleményének figyelembevételével a 11. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján a) (...) b) az átalakítási támogatás kielégítéséről a tárgyévben folyamatosan dönt. A bizottság tagjai a MEOSZ elnöke által meghatalma zott képviselő, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) tiszti főorvosa által megbízott szakorvos, valamint a hivatal által felkért személy.’’ A Gk. r.-nek az indítvány benyújtását követően módosított rendelkezése: ,,14. § (1) Az évente kiadható szerzési és átalakítási támogatások keretszámát a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (a továbbiakban: MEOSZ) egyetértésben a népjóléti miniszter határozza meg és teszi közzé a Minisztérium hivatalos lapjában — a költségvetési törvény függvényében — minden év április 30-áig.’’ Ür. 1.: ,,3. § E rendelet alkalmazásában a) igényjogosult személy 1. a honvédelmi szerv hivatásos, szerződéses állományú tagjai és azok közvetlen családtagjai, 2. a honvédelmi szervvel köztisztviselői, közalkalma zotti (ügyészi, ügyészségi alkalmazotti) jogviszonyban állók és azok közvetlen családtagja, 3. a honvédelmi miniszter által alapított, 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokkal — amelyek tekintetében a tulajdonosi jogokat is a honvédelmi miniszter gyakorolja — munkaviszonyban állók és azok közvetlen családtagjai, 4. a honvédségi érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekkel, a honvéd önkéntes és magánnyugdíj és egészségbiztosítási pénztárakkal, valamint a HM Szociálpolitikai Alapítvánnyal munkaviszonyban állók és azok közvetlen családtagjai, 5. az 1—4. alpontban felsorolt szervektől nyugállományba került személyek és azok közvetlen családtagjai, 6. a hivatásos és a nyugállományban elhunyt személy özvegye és ellátásra jogosult közvetlen családtagjai, 7. a honvédség nemzeti gondozottja és közvetlen családtagjai, 8. a honvédelmi miniszter által rehabilitált személyek és azok közvetlen családtagjai, 9. az igényjogosult személy unokája 14 éves korig;’’ Ür. 2.: ,,3. § E rendelet alkalmazásában a) Igényjogosult: 1. a hivatásos és szerződéses katona, valamint család tagjai, 2. a honvédséggel köztisztviselői, közalkalmazotti jog viszonyban, illetve munkaviszonyban álló munkavállaló (a továbbiakban együtt: munkavállaló) és családtagjai, 3. a honvédségi érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetekkel, a honvéd önkéntes és magánnyugdíj-, egészségbiztosítási pénztárakkal, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) Szociálpolitikai Alapítvánnyal munkaviszonyban álló személy és családtagjai, 4. a nyugállományú katona és a honvédségtől nyugdíjazott munkavállaló és családtagjai, 5. a hivatásos és nyugállományú katona özvegye és árvaellátásra jogosult családtagjai, 6. a honvédség nemzeti gondozottja, 7. a honvédelmi miniszter által rehabilitált, külön hatá rozatban igényjogosultságot szerzett katonaszemély és családtagjai, 8. a honvédelmi miniszter által alapított közhasznú társaság azon munkavállalója, aki a társaság alapításakor a honvédség közalkalmazottja vagy köztisztviselője volt és családtagjai, 9. az önkéntes tartalékos állományú katona és családtagjai, 10. a 3. § a) pont 1—5. alpontjaiban felsoroltak unokái, legfeljebb 16 éves életkorig.’’ Hat.: ,,A Kormány 1. a hadigondozottakról való állami, alanyi jogú gon doskodás, valamint a jogosultak ellátásának megvalósítása és a kedvezmények realizálása, továbbá a hadirokkantak egészségügyi segédeszközökkel való ellátásának biztosítása céljából a határozat mellékletét képező Alapító Okirat szerint közalapítványként létrehozza a Hadigondozottak Közalapítványát (a továbbiakban: Közalapítvány); 2. felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Kormány nevében az Alapító Okiratot aláírja, és a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételéről gondoskodjék. Határidő: 1994. december 30. 3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.’’ A Hat. mellékletét képező Alapító Okirat tartalmazza többek között a közalapítvány adatait, célját, induló vagyonát, szervezetét és szerveit, a kuratórium összetételét és feladatait, a gazdálkodás rendjét, a képviselet módját, a megszűnését eseteit. Az indítvány mulasztásra vonatkozó részében megjelölt jogszabályok: Rtv.: ,,56. § (1) A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumá ba és a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumába huszonegy-huszonegy tagot delegálnak az alábbi szervezetek: a)—r) ... (2) A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumába huszonhárom tagot delegálnak az alábbi szervezetek: a)—m) ...’’ Hdt.: ,,17. § (1) A hadirokkantat bármely betegségével kap csolatban térítésmentesen illeti meg a) orvosi alapellátás (gyógykezelés), b) állami, önkormányzati intézményi ellátás (kórház, szanatórium, gyógyfürdő, terápiás ellátások), c) fogászati ellátás, d) állami, önkormányzati szociális intézményi ellátás.’’ Az indítványban hivatkozott egyéb jogszabályok: Jat.: ,,3. § A társadalmi rendre vonatkozóan törvényben kell szabályozni különösen a) ..., b) a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szer vek jogállását,’’ c)—g) ...’’ ,,15. § (1) A végrehajtási jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat. (2) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogok és kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni.’’ ,,17. § Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmigazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdekösszeütközések feloldása azt szükségessé teszi. 18. § (1) A jogszabály megalkotása előtt — a tudomány eredményeire támaszkodva — elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell. (2) A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni. (3) Az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában ugyanabban a jogszabályban, illetőleg azonos vagy hasonló módon kell szabályozni. A szabályozás nem lehet párhuzamos vagy indokolatlanul többszintű. 19. § Az állampolgárok — közvetlenül, illetőleg képviseleti szerveik útján — közreműködnek az életviszonyaikat érintő jogszabályok előkészítésében és megalkotásában. 20. § A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik.’’ ,,23. § A jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező, illetőleg a kijelölt miniszter (a továbbiakban: szakminiszter) felelős a jogszabály előkészítéséért, így különösen azért, hogy a szabályozás szükséges és a tervezett megoldások alkalmasak a kitűzött cél elérésére. 24. § (1) Az igazságügy-miniszter felelős azért, hogy a jogszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, megfeleljen a jogpolitikai elveknek, illeszkedjen be az egységes jogrendszerbe, és feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményeinek. (2) E felelősség érvényre juttatása érdekében a szakminiszter a) a törvényjavaslatok tervezetét az igazságügy-miniszterrel együtt készíti el, és terjeszti a Kormány elé, b) a kormányrendelet tervezetét az igazságügy-miniszterrel egyetértésben terjeszti a Kormány elé, c) a miniszteri rendelet tervezetét véleményezésre megküldi az igazságügy-miniszternek. 25. § (1) A Kormány elrendelheti, hogy jelentős jogszabálytervezet előkészítésére az igazságügy-miniszter, illetőleg a szakminiszter kodifikációs bizottságot alakítson. (2) A kodifikációs bizottságban részt vesznek az érdekelt állami szerveknek, társadalmi szervezeteknek, érdekképviseleti szerveknek, valamint a megfelelő tudományágnak a képviselői is. (3) A kodifikációs bizottság állásfoglalásairól a jogalkotó szervet tájékoztatni kell.’’ ,,27. § A Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt nyilvánítanak a) a miniszterek, b) továbbá c) az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképvise leti szervek.’’ ,,29. § A miniszteri rendelet tervezetét meg kell küldeni véleményezésre más, a szabályozásban érdekelt minisz ternek, társadalmi szervezetnek és érdekképviseleti szervnek.’’ Ptk.: ,,98. § A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a bir tokvédelem.’’ ,,112. § (2) Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.’’ ,,115. § (1) A tulajdonjogi igények nem évülnek el.’’ ,,339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.’’ ,,355. § (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.’’ ,,357. § (4) A keresetveszteség (jövedelemkiesés) megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal lehet számolni.’’ Hvt.: ,,10. § A honvédelmi miniszter a honvédelmi tevékeny ség ágazati irányítása körében a)—h) (...) i) a honvédelem képzési igényeit is biztosító katonai felsőoktatási, szak- és közoktatási intézmények tekintetében, az intézményekre vonatkozó jogszabályok alapján gyakorolja a közvetlen felügyeleti, a szakképesítést felügyelő minisztert megillető, továbbá az alapítói és fenntartói jogköröket;’’ ,,69. § (1) Az állampolgárok a haza védelme érdekében általános honvédelmi kötelezettségként személyes szolgálatot és vagyoni szolgáltatást kötelesek teljesíteni.’’ (2) Az állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként a) hadkötelezettség; b) polgári védelmi kötelezettség; c) honvédelmi munkakötelezettség teljesítése terheli. (3) A magánszemély állampolgárságára való tekintet nélkül, továbbá a jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és személyegyesülés (a továbbiakban együtt: szolgáltatásra kötelezett) vagyoni szolgáltatásként az e törvényben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhető.’’ ,,135. § (1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy megbecsüléséről és jogos érdekeinek védelméről az állam gondoskodik. (2) Az érdekvédelem szabályai kiterjednek a) a megjelenési, b) a sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálati, c) a polgári szolgálati, d) a polgári védelmi kötelezettségüket teljesítőkre. (3) Az e törvényben megállapított esetekben a (2) bekezdés szerinti kötelezettségüket teljesítők hozzátartozói jogos érdekeinek védelmére is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.’’ ,,188. § (1) A hadi eredetű sérülést szenvedettek és hozzátartozóik ellátása (hadigondozás) állami feladat, amelyről külön jogszabály rendelkezik. (2) A hadigondozott megélhetését pénzbeli támogatással és természetbeni ellátással kell biztosítani. (3) A hadigondozásra jogosultat hadirokkantként, hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetve hadigondozott családtagként kell gondozásba venni. 189. § (1) A hadigondozással kapcsolatos közigazgatási tevékenység ellátása a jegyző hatáskörébe tartozik. (2) A hadigondozásba vételi eljárás során vizsgálni kell, hogy a gondozást igénylő vagy hozzátartozója részére az e törvényben szabályozott kedvezőbb ellátás megállapítható-e. A kedvezőbb ellátás lehetőségéről az igénybejelentőt tájékoztatni kell. 190. § (1) A honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben keletkezett kárért vétkességére tekintet nélkül az a szerv felel, amelynek érdekében a kötelezettséget teljesítették. Mentesül a szerv a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő. (2) A kártérítésre — a teljesített honvédelmi kötelezettség formájától függetlenül — a fegyveres erők kártérítési felelősségére vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.’’ Ftv.: ,,1. § E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. 2. § (1) Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak oly módon kell tevékenységüket végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek. (2) A fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy az a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak következményeit enyhítse. (3) A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek. (4) A fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt. (5) Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban. 3. § A fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek. 4. § E törvény alkalmazásában a) fogyatékos személy: az, aki érzékszervi — így különö sen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során; b) rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése; c) segédeszköz: a fogyatékos személy fizikai vagy érzékszervi képessége részleges vagy teljes hiányának részleges vagy teljes pótlását szolgáló eszköz; d) támogató szolgálat: a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, a mindennapi szükségletei kielégítését célzó — személyes közreműködés által megvalósuló — szolgáltatás; e) lakóotthon: a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, kisközösséget befogadó lakhatási forma.’’ ,,12. § (1) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során — az 1997. évi CLIV. törvénnyel összhangban — figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. (2) A fogyatékos személy számára biztosítani kell — a fogyatékosságával összefüggésben — az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. A fogyatékos személyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetőségét biztosítani kell. (3) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát.’’ ,,23. § (1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, Magyarországon élő magyar állampolgár, továbbá bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert azon személy jogosult, akinek a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos), b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédének hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes, és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos), c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos), d) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli (mozgásszervi fogyatékos). e) az a)—d) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos), f) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c), d) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos), és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. (2) Fogyatékossági támogatásra nem jogosult az a súlyosan fogyatékos személy, aki a) vakok személyi járadékában, b) magasabb összegű családi pótlékban részesül. (3) Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogo sultság, ha a) a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn; b) a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja. (4) Szünetel a fogyatékossági támogatás folyósítása, ha a jogosult egybefüggően három hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik. Ebben az esetben a támogatás szüneteltetését a külföldi tartózkodás negyedik hónapjának első napjától kezdődően kell elrendelni.’’ Etv.: ,,1. § Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen. 2. § (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei — tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint — társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek.’’ ,,3. § (1) A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.’’ ,,6. § (1) A társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.’’ III. Az Alkotmánybíróság az indítványt az alábbiakban megalapozottnak találta: Az Alkotmánybíróság az indítványozó által felvetett jogforrástani összefüggésekre tekintettel mindenekelőtt megvizsgálta, hogy az Út. r. kifogásolt előírásai ellentétesek-e a Hdt. 22. § (1) bekezdése rendelkezésével. Megállapította, hogy az Út. r.-t az indítvány benyújtását követően a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 242/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 2002. január 1-jei hatállyal módosította. A módosítás tartalmi változást az indítványban kifogásolt rendelkezéseket illetően nem hozott. Az indítványban az Ú t. r. 2. § (1) bekezdés d) pontjakénti megjelölés f) pontra változott. A tartalmi azonosság miatt az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot az Út. r. hatályos rendelkezéseire kiterjedően végezte el. Az Alkotmány 35. § (2) bekezdése szerint a Kormány a maga feladatkörében rendeletet bocsát ki és határozatokat hoz. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Hdt. 22. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hadirokkant és hadiözvegy térítésmentesen veheti igénybe a helyi tömegközlekedési és a helyközi (távolsági) tömegközlekedési (vonat, autóbusz, hajó, komp stb.) eszközöket. A Hdt. 28. § b) pontja arra hatalmazta fel a Kormányt, hogy a hadigondozotti ellátások és kedvezmények igénybevételére jogosító hadigondozotti igazolvány tartalmi és formai kellékeinek, az igazolvány kiadásának, valamint a hadieredetű fogyatkozás megállapítása orvos-szakmai szempontjainak részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. Az Országgyűlés és a Kormány normaalkotási viszonyában a rendező elvet az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében írt — a jogforrási hierarchiából következő — azon tilalom jelenti, amely szerint a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. A törvénnyel való ütközést jelenti az is, ha az azonos szabályozási tárgyban a Kormány rendelete túlterjeszkedik a törvény által adott felhatalmazáson. Egy korábbi ügyben az Alkotmánybíróság már megállapította, hogy ,,[a] felhatalmazás kereteinek túllépése — a jogforrási hierarchia rendjének megsértésén keresztül alkotmányellenességet eredményez.’’ [19/1993. (III. 27.) AB határozat, ABH 1993, 431., 433.] Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált, a jogállamiságból levezethető jogbiztonság az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát követeli meg. Ezért alapvetőek a jogbiztonság szempontjából az eljárási garanciák. ,,Csak formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály, csak az eljárási normák betartásával működnek alkotmányosan a jogintézmények.’’ [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59., 65.] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint abban az esetben, ha a törvény taxative megjelölt tárgykörök további részletszabályozására hatalmazza fel a Kormányt, akkor az köteles a felhatalmazás keretei között maradni. A Hdt. 28. § b) pontja tételesen felsorolja a rendelettel szabályozható jogalkotási tárgyköröket, következésképpen ezen a Kormány nem terjeszkedhetett volna túl. Az Ú t. r. 2. § (1) bekezdés f) pontjának a hadirokkantakra és hadiözvegyekre vonatkozó rendelkezése — a 2. § (3) bekezdésével összefüggésben — túllépett a Hdt. 28. § b) pontjában rögzített törvényi felhatalmazás keretein, mert a törvényben biztosított térítésmentességgel szemben nem teljes, csupán a 2. kocsiosztályra korlátozott díjmentességet biztosított a hadirokkantak és hadiözvegyek részére. Ezáltal megsértette az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság és az ebből levezethető jogbiztonság követelményét, úgyszintén az Alkotmány 35. § (2) bekezdése harmadik mondatában rögzített, a Kormány jogalkotási hatáskörét megállapító rendelkezést. Ezért azt az Alkotmánybíróság — alaki alkotmányellenesség miatt — e részében megsemmisítette. A rendelet részleges megsemmisítése természetesen nem jelenti a hadirokkantak és hadiözvegyek ingyenes utazási lehetőségének eltörlését. Éppen ellenkezőleg: az Alkotmánybíróság azt juttatja kifejezésre, hogy őket nem egyszerűen díjmentesség, hanem minden tekintetben teljes térítésmentesség illeti meg a törvény alapján. Az Alkotmánybíróság a hasonló tárgyat érintő 1482/B/1995. AB határozatában foglaltaktól (ABH 1996, 602., 604.) eltérő döntését a következőkkel indokolja: Az Alkotmánybíróság a korábbi, 1482/B/1995. AB határozatában a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 13/1991. (I. 8.) Korm. rendelet egyes szakaszainak alkotmányellenességét bírálta el. A jelen ügyben más jogszabályt, más alkotmányos összefüggésben vizsgált. Ezért az Alkotmánybíróság — állandó gyakorlatára tekintettel — megállapította, hogy az indítvánnyal érintett jogszabály tekintetében a korábbi d …