39/2015. (III. 11.) Korm. rendelete a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról.

39/2015. (III. 11.) Korm. rendelete a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról. A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a  fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a  területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010.  évi CXXVI.  törvény 21.  § a) és d)  pontjában, 21/A.  § a) és b) pontjában, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés a), b), d), h)–s) és w)–y) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.  évi CXL.  törvény 174/A.  § (1)  bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a  kulturális örökség védelméről szóló 2001.  évi LXIV.  törvényben (a  továbbiakban: Kötv.) meghatározott, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokra és feladatkörrel rendelkező egyéb intézményekre, azok eljárásaira, a  régészeti örökség és a  műemléki érték felderítésének és kutatásának szabályaira, a  régészeti örökség és a  műemléki érték védelmével kapcsolatos követelményekre, a régészeti feltárásra, az örökségvédelmi hatástanulmányra, valamint a nyilvántartott műemléki érték és a műemlék (a továbbiakban együtt: védett műemléki érték) kutatására és restaurálására terjed ki. 2. § E rendelet alkalmazásában 1. megbízó: a  védett műemléki érték tulajdonosa, vagyonkezelője, annak meghatalmazottja, vagy az  e  rendeletben szabályozott tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek, hozzájáruló nyilatkozatok jogosultja, illetve a tervezett tevékenység megrendelője vagy folytatója, 2. szakszerűtlen tevékenység: a  kulturális örökségvédelem területén végzett olyan tevékenység, amelyet jogszabályban meghatározott követelmények és szempontok figyelmen kívül hagyásával, a  tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások vagy a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által közzétett szakmai irányítói ajánlások megsértésével végeznek, 3. tájképi jelentőségű régészeti lelőhely: olyan régészeti lelőhely, amely megjelenésével környezetének meghatározó tájképi eleme (így különösen erőd, erődítés, vár, templom maradványai, továbbá jellemzően természeti védelem alatt is álló földvár, halomsír, kunhalom, a  domborzatból kiemelkedő, többszörösen rétegzett tell-település), 4. területátadás: a  régészeti feltárást követően a  munkaterület kivitelezési tevékenységre állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átadása a beruházónak, 5. területátvétel: a  régészeti feltárást megelőzően a  földmunkával járó változtatással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvétele a beruházótól. 2. Az örökségvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok kijelölése 3. § A Kormány a  Kötv.-ben, e  rendeletben, valamint más jogszabályokban meghatározott, a  régészeti örökség és a műemléki érték védelmével (a továbbiakban együtt: örökségvédelem) kapcsolatos hatósági feladatok ellátására – a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével összefüggő, a Kötv. 71. §-ában meghatározott nyilvántartások (a továbbiakban: nyilvántartás) vezetésével kapcsolatos feladatok kivételével a) első fokú örökségvédelmi hatóságként az 1. mellékletben felsorolt járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát az 1. mellékletben meghatározott illetékességi területtel, b) a  védett műemléki értékkel kapcsolatos feladatok tekintetében másodfokú örökségvédelmi hatóságként az  illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat is ellátó önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét, c) a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében másodfokú örökségvédelmi hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban együtt: hatóság) jelöli ki. II. FEJEZET A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME 3. A nyilvántartott régészeti lelőhelyekre és a régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelmények 4. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyen állapotromlással járó tevékenység csak a Kötv. és e rendelet alapján, valamint az e rendeletben meghatározott engedéllyel végezhető. (2) A  nyilvántartott régészeti lelőhely állapotromlásának minősül a  réteg vagy rétegsor átvágása, a  történeti összefüggés megszüntetése, a régészeti leletek eredeti helyükről történő elmozdítása régészeti feltárás nélkül. (3) A földmunkával járó beruházással el kell kerülni a) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, b) a nyilvántartott tájképi jelentőségű régészeti lelőhelyet és c) az  eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emléket. (4) A lelőhely állapotváltozásával járó régészeti feltárás esetén előnyben kell részesíteni az eredeti rétegsort és történeti összefüggést tartalmazó lelőhelyrész megtartását. 5. § (1) A  régészeti feltárást végző vagy megelőző feltárás esetén a  régészeti feladatellátásra a  beruházóval szerződő intézmény gondoskodik a) a feltárás megkezdésének bejelentéséről aa) engedélyköteles feltárás esetén a  2.  mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon a régészeti feltárás megkezdése előtt két nappal, ab) bejelentésköteles feltárás esetén a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon, b) a régészeti feladatellátás korszerű követelményeinek megfelelő elvégzéséről, c) a feltárási naplónak a munkavégzés idején a feltárási helyszínen való őrzéséről, d) a  feltárt régészeti örökség őrzéséről, az  elsődleges leletfeldolgozásról, a  leletek végleges múzeumi befogadásáról, valamint a feltárás eredményének tudományos feldolgozásáról, e) a  feltárási munkálatok szünetelése esetén a  feltárt régészeti emlékek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, f ) tervásatás és mentő feltárás esetén a  feltárás befejezése után a rendeltetésszerű és biztonságos, az élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használathoz szükséges tereprendezési munkák elvégzéséről, és g) a  feltárás helye szerinti gyűjtőterülettel rendelkező múzeum értesítéséről, ha a  feltárást más feltárásra jogosult intézmény végzi. (2) Az engedélyköteles régészeti feltárás az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti bejelentést követő második napon megkezdhető. (3) A bejelentésköteles régészeti feltárás az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti bejelentést követő ötödik napon megkezdhető a hatóság eltérő rendelkezése hiányában. (4) A régészeti feltárás nem minősül építési tevékenységnek. 6. § (1) Régészeti feltárást csak szakirányú mesterfokozattal vagy szakképzettséggel rendelkező régész vagy régészet tárgyban doktori fokozatot szerzett, továbbá a  feltárást végző vagy a  feltárásba bevont intézménnyel – nagyberuházás esetén a bevont intézménnyel vagy a bevont akkreditált szervezettel – munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló régész vezethet. (2) A  régészeti feltárást vezető régésznek (a  továbbiakban: feltárásvezető) – a  mentő feltárás kivételével – a  feltárási engedély iránti kérelemben megjelölt feladatellátáshoz szükséges speciális szakirányú ismeretekkel és megfelelő feltárási gyakorlattal kell rendelkeznie. (3) Megfelelő feltárási gyakorlatnak minősül a szakirányú mesterfokozat vagy szakképzettség megszerzését követően az  adott korszakot érintő feltárás vezetőjeként vagy a  feltárási dokumentációban megnevezett munkatársként szerzett legalább három éves gyakorlat. (4) A feltárásra jogosult intézmény csak olyan régészt bízhat meg feltárás vezetésével, aki korábbi tevékenysége során a jogszabályban meghatározott dokumentációs kötelezettségeit teljesítette. (5) A  feltárásvezetőnek az  egyes feltárási munkafolyamatok elvégzésében történő akadályoztatása esetén az engedélyes köteles a helyettesítésről az (1)–(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő módon gondoskodni. (6) A feltárásvezető köteles a) a régészeti feltárás vezetésével kapcsolatos feladatokat személyesen a helyszínen irányítani, b) a  feltárási naplót naprakészen, a  munkálatokkal egy időben úgy vezetni, hogy annak alapján a  feltárás célkitűzései, addigi menete és eredményei követhetők legyenek, valamint c) a szakmai követelményeknek megfelelő dokumentációt elkészíteni. (7) Több korszakot érintő régészeti feltárás esetén az (1) bekezdés szerinti szakképzettséggel és a (3) bekezdés szerinti feltárási gyakorlattal rendelkező munkatársat vagy konzulenst kell bevonni a régészeti feladatellátásba. 7. § (1) Régészeti feltárásra alkalmas napnak minősül az  a  munkanap, amelyen az  időjárási és a  talajviszonyok, továbbá egyéb körülmények nem akadályozzák meg a feltárási tevékenységet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel régészeti feltárásra alkalmatlan különösen az a nap, amelyen a feltárási tevékenységet a) a talaj fagyott állapota, nedvességtartalma, a belvíz vagy a talajvíz szintje, b) a csapadék mennyisége vagy jellege, vagy c) a rendkívüli időjárással összefüggő esemény miatt elrendelt riadó megakadályozza. 8. § (1) A feltárási jelentés tartalmazza a) a 3. mellékletben meghatározott tartalmú lelőhely-bejelentő adatlapot, b) a szöveges ismertetést és c) a feltárás helyszínrajzát. (2) Az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti adatlapot minden lelőhelyről külön kell kitölteni. A  Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a  továbbiakban: Hivatal) honlapján közzétett adatlap papír alapon vagy a Hivatal által meghatározott módon elektronikus úton is kitölthető és beküldhető. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szöveges ismertetés tartalmazza: a) engedélyhez kötött feltárás esetén a  feltárási engedély számát vagy az arra történő utalást, hogy a  feltárás nem tartozik az  engedélyezési körbe, országos jelentőségű védett természeti területen végzett régészeti feltárás esetén a természetvédelmi hatóság által kiadott engedély számát, b) a lelőhely nyilvántartási azonosítóját, c) a feltárás menetét, a feltárás eredményeinek rövid összefoglalását, d) a feltárt terület nagyságát, e) a leletek elhelyezését, f ) a lelőhely feltárás utáni állapotáról szóló adatokat, g) az alkalmazott módszereket, továbbá h) az előkerült leletek összefoglaló ismertetését. (4) A jelentés egy-egy példányát a feltárás befejezését követő harminc napon belül meg kell küldeni a) papír alapon és elektronikus adathordozón aa) a hatóságnak, ab) a Hivatal Nyilvántartási Irodájának (a továbbiakban: Nyilvántartási Iroda) és ac) a Magyar Nemzeti Múzeumnak, b) elektronikus adathordozón ba) a  területileg érintett megyei hatókörű városi múzeumnak, ha a  feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte, bb) a  gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak, ha a  feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte, valamint bc) az  illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek és a  működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak, ha a feltárás országos jelentőségű védett természeti területen történt. (5) A jelentés további egy példányát abban az intézményben kell elhelyezni, amelyik a feltárási engedélyt kapta. 9. § (1) A feltárási dokumentáció tartalmazza a) a legkisebb bontási egységeken (jelenség, réteg) alapuló feltárási naplót, b) a bontási egységekre vonatkozó adatlapokat, c) a munkálatok során készült valamennyi feljegyzést, d) a  feltárt régészeti jelenségeket és azok környezetét megörökítő fényképet, méretarányos alap- és metszetrajzot, Egységes Országos Vetületi (a  továbbiakban: EOV) rendszerben készült helyszínrajzot és térképet, valamint mindezek listáit, továbbá e) bármilyen technikával rögzített adatot és az elsődleges leletfeldolgozás külön jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentációját. (2) A  feltárási napló a  régészeti feltárás alapdokumentuma, melynek első részében az  időpontot, a  feltárásban közreműködők létszámát, a  feltárás menetét befolyásoló körülményeket, a  régészeti feltárásra alkalmas és alkalmatlan napokat, a második részében a szakmai megfigyeléseket, feljegyzéseket kell a  feltárás megkezdésétől a befejezéséig folyamatosan vezetni. (3) A feltárási dokumentáció egy-egy példányát a feltárás befejezésétől számított egy éven belül meg kell küldeni a) papír alapon és elektronikus adathordozón aa) a Nyilvántartási Irodának, ab) a Magyar Nemzeti Múzeumnak, b) elektronikus adathordozón ba) a hatóságnak, bb) a  területileg érintett megyei hatókörű városi múzeumnak, ha a  feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte, valamint bc) a  gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak, ha a  feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte. 4. Bejelentéshez kötött tevékenységek 10. § (1) A Kötv. 20. § (2) bekezdésében megjelölt tevékenységet, valamint a Kötv. 20/A. § (2) bekezdése szerint a fémkereső műszernek a  hivatás gyakorlásához szükséges használatát – a  (4)  bekezdésben foglaltak kivételével – annak megkezdése előtt legalább öt nappal be kell jelenteni a  hatóságnak, valamint országos jelentőségű védett természeti terület esetén a  működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak a  4.  mellékletben meghatározott tartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatványon. (2) Fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használatának minősül, ha a  fémkereső műszer használója hitelt érdemlően bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a  fémkereső műszer. Hitelt érdemlő bizonyításnak számít a munkaköri leírás, a cégszerűen aláírt megbízás vagy megrendelés. (3) Fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használata: a) feltárásra jogosult intézmény által fémkereső műszerrel végzett lelet- és lelőhely-felderítés, b) tervszerű lőszermentesítés, c) közmű-nyomvonal keresése, d) háborús kegyelettel összefüggő feltárás, exhumálás. (4) A Kötv. 20/A. §-át, valamint e rendeletnek a fémkereső műszer használatára vonatkozó rendelkezéseit a bűnüldöző és nyomozó szervek feladatellátására, valamint a tűzszerészeti tevékenységre nem kell alkalmazni. 5. A megelőző feltárás részletes szabályai 11. § Megelőző feltárás esetén a  régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelményeket a  12–18.  §-ban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. 12. § (1) Régészeti feladatellátásnak minősülnek az alábbi régészeti szaktevékenységek: a) feltárásvezetés, beleértve a feltárás dokumentálását, b) régésztechnikusi feladatellátás, c) az elsődleges leletfeldolgozás. (2) Járulékos régészeti feladatellátásnak minősülnek az alábbi tevékenységek: a) régészeti bontómunka, b) geodéziai és térinformatikai feladatok. (3) Az elsődleges leletfeldolgozást a feltárási dokumentáció benyújtásáig el kell végezni. Az elsődleges leletfeldolgozás határideje a feltáró intézmény kérelmére, a Hivatal jóváhagyásával legfeljebb egy évvel, különösen indokolt esetben legfeljebb két évvel meghosszabbítható. 13. § Megelőző feltárás előkészítése során a beruházó köteles a feltárásra jogosult intézmény rendelkezésére bocsátani a) az érintett területek azonosításra és területszámításra alkalmas adatait, b) a beruházás helyszínrajzát, a meglévő és tervezett közművek nyomvonalát, c) a beruházás alapozási terveit, d) a földfelszín alatti munkák műszaki leírását, e) a tereprendezésre vonatkozó adatokat, f ) a kivitelezés megkezdésének tervezett időpontját, g) nyilatkozatot arról, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül-e, h) nagyberuházás esetén nyilatkozatot a beruházás teljes bekerülési költségének tervezett összegéről, és i) a beruházás építési engedélyét, ha az rendelkezésre áll. 14. § (1) Megelőző feltárás esetén a régészeti feltárás költségeire vonatkozó költségbecslést a feltárásra jogosult intézmény az alábbi tartalmi elemekkel készíti el: a) a megelőző feltárás hatósági határozatban előírt módszere, b) a megelőző feltárás előírt módszerének részét képező régészeti feladatellátás, c) a résztevékenységek egységnyi költsége mind területegység, mind időegység alkalmazása esetén, d) az egységre nem vetíthető résztevékenységek tételes költsége, e) az  egységnyi költség mértékét befolyásoló tényezők, így különösen: régészeti rétegek várható száma, régészeti emlékek várható száma, kiterjedése, leletsűrűség, f ) járulékos (infrastrukturális, logisztikai) költségek. (2) A régészeti feladatellátás költségeire vonatkozó hatósági árakat az 5. melléklet tartalmazza. (3) Az  elfedést vizsgáló talajtani fúrások költségeinek meghatározása a  beruházóval egyeztetett költségtétel alapján történik. 15. § (1) Megelőző feltárás esetén a régészeti feladatellátásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a) a  feltárás pontos helyét az  azonosításra alkalmas adataival és térképi megjelölésével, a  régészeti lelőhely nyilvántartási azonosítóját, b) a feltárás tárgyát és a módszereit, c) a szerződő felek közötti kapcsolattartók nevét, beosztását, munkahelyét, d) a  megelőző feltárás költségei folyósításának módját és ütemezését, a  végleges elszámolás módját és határidejét, e) a régészeti feladatellátás időtartamát, befejezésének időpontját, f ) a különleges munkavégzési körülmények esetére vonatkozó rendelkezéseket, g) a megelőző feltáráshoz kapcsolódó földmunkával kapcsolatos rendelkezéseket, valamint h) a régészeti feladatellátás megkezdéséhez szükséges előlegnek a felek megállapodása szerinti összegét. (2) Ha a  hatóság a  beruházás engedélyezése során előírta a  megelőző feltárás módját, akkor a  szerződésben az előírtaktól eltérni nem lehet. 16. § (1) Megelőző feltárás esetén az engedélyes köteles a) a  régészeti feladatellátást a  műszaki és gazdaságossági követelményeknek megfelelően a  legnagyobb gondossággal elvégezni, b) a régészeti munkavégzésre alkalmas munkaterületet területátvételi állapotrögzítő jegyzőkönyvvel átvenni, c) a feltárást követően a munkaterületet a beruházónak területátadási állapotrögzítő jegyzőkönyvvel átadni. (2) A  megelőző feltárás a  terület régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban történő átvételét követően kezdhető meg. A felmerülő zöldkár rendezése a beruházó feladata. (3) Régészeti munkavégzésre alkalmas állapotúnak minősül a terület, ha a) a  beruházási területen belüli feltárandó régészeti lelőhely kijelölése – legfeljebb 50 méteres távolságban elhelyezett, jól látható, egyértelműen megjelölt karókkal – megtörtént, a  kitűzött pontok koordinátáit tartalmazó kitűzési jegyzőkönyvet és kitűzési vázrajzot papír alapon és EOV rendszerben készült digitális térkép (állomány) formájában a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta, b) megtörtént a fakitermelés, bozót-, nád-, cserjeirtás és a szántóföldi növényzet betakarítása vagy irtása, c) építmény, építési, bontási vagy a  hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladék, továbbá egyéb jelentős méretű vagy mennyiségű tárgy nem található a munkaterületen, d) a  közművezetékek terepi kijelölése megtörtént, leíró és térképes dokumentációját (beleértve – ha rendelkezésre áll – az  EOV rendszerben készült állományt is) a  feltárást végző intézménynek a  beruházó átadta, vagy ha nincs közművezeték a területen, és annak védőtávolsága sem érinti a területet és a beruházó átadta a közműszolgáltató nyilatkozatát a feltárást végző intézménynek, e) a  lőszer- és a  tűzszerészeti vizsgálat és mentesítés megtörtént, és a  lőszermentesítés minőségbiztosítási jegyzőkönyvét a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta, f ) az  emberre és környezetre veszélyt jelentő anyagok felderítése megtörtént, annak minőségbiztosítási jegyzőkönyvét a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta, g) a  megelőző feltáráshoz kapcsolódóan földdepók létesítése szükséges, azok – ha lehetséges – a  régészeti feltárással érintett területen kívül kijelölésre kerültek a  feltárásra jogosult intézmény javaslata alapján – a feltárásra vonatkozó szerződésben meghatározott eltérő rendelkezés hiányában – oly módon, hogy azok a régészeti lelőhely esetlegesen nem ismert, a beruházás miatt a későbbiekben feltárandó részeit ne fedjék el, ugyanakkor a feltárás helyszínétől ne legyenek a szükségesnél távolabb, valamint h) a beruházó biztosítja a feltárandó terület megközelíthetőségét a feltárást végző intézmény számára. (4) Ha a feltárás beépített ingatlanon vagy a telekhatáron álló épülettel közvetlenül szomszédos területen – különösen történeti településmag területén – történik, akkor a  területátvételi állapotrögzítő jegyzőkönyvnek ki kell térnie a meglévő épületrészek megőrzésének szempontjaira is. Ilyen esetben a régészeti feltárási módszerek és technikák alkalmazása során figyelemmel kell lenni az építmények tartószerkezeti sajátosságaira. (5) A régészeti feltárást követő területátadás során felvett állapotrögzítő jegyzőkönyv tartalmazza: a) a régészeti lelőhely feltárt részének méretét és elhelyezkedését, b) a régészeti lelőhely ismert, de fel nem tárt, elfedett részének méretét és elhelyezkedését, c) a  feltárást végző intézmény nyilatkozatát a  régészeti lelőhely állapotáról és az  elfedés régészeti előkészítéséről, valamint d) az a) és b) pontban meghatározottak ábrázolását EOV rendszerben készült digitális térképen. (6) A  feltárási naplóban rögzíteni kell a  területátvétel és a  területátadás tényét, az  állapotrögzítő jegyzőkönyvek a feltárási dokumentáció részét képezik. 17. § (1) Ha a  régészeti megfigyelés során régészeti bontómunka válik szükségessé, akkor – legalább a  beruházási földmunkával érintett mélységig – az  előkerült régészeti jelenség vonatkozásában a  régészeti bontómunkát és az elsődleges leletfeldolgozást a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti régészeti bontómunka megkezdését a  2.  mellékletben meghatározott adattartalommal a hatóságnak be kell jelenteni. 18. § (1) A  feltárás befejezése után az  építési helyszín kivitelezési tevékenység végzésére való alkalmassá tétele, illetve az  ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos, az  élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használatához szükséges tereprendezési munkák elvégzése megelőző feltárás esetén a beruházó feladata. (2) Ha a megelőző feltárást szükségessé tevő beruházás bármilyen okból meghiúsul, vagy szünetelésének időtartama a  feltárás felfüggesztésétől vagy befejezésétől számítva meghaladja az  egy évet, a  beruházó köteles az  ingatlan korábbi használatának megfelelő állapotot helyreállító tereprendezési munkák elvégzéséről és a  feltárt régészeti emlékeknek a hatóság által előírt állagmegóvásáról gondoskodni. (3) Ha a  beruházás vagy a  feltárás munkálatainak harminc napot meghaladó szünetelésére a  feltárást végző intézménynek fel nem róható okból kerül sor, a  feltárt régészeti emlékek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, őrzéséről a feltárást végző intézmény a beruházó költségére köteles gondoskodni. 6. A nagyberuházással kapcsolatos régészeti feladatellátás általános szabályai 19. § (1) Nagyberuházással kapcsolatos régészeti feladatellátás esetén a  régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelményeket és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 20–25. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A  nagyberuházáshoz kapcsolódóan létesített anyagnyerőhely vagy célkitermelő-hely vonatkozásában a nagyberuházás esetén folytatott régészeti feltárásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. 20. § (1) Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, ha a  beruházás jellege próbafeltárás végzését nem indokolja, vagy azt nem teszi lehetővé. Az  egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készítésére a próbafeltárás kivételével a Kötv. 23/C. §-át kell alkalmazni. (2) Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készíthető különösen az alábbi esetekben: a) kerékpárút létesítése, b) két méternél keskenyebb nyomvonalas közművek létesítése, kiváltása, áthelyezése, c) légvezeték oszlopának létesítése, d) beépített területen, e) hulladéklerakó rekultivációja, f ) a  két méter szélességet szakaszokban sem meghaladó, pálya- és ívkorrekció nélküli 11,5 tonnás burkolat-megerősítés, g) belterületi aszfaltos környezetben körforgalmak építése, h) helyben cserés vasúti felújítások, i) természetes és mesterséges vízfolyások mederrendezése, j) vasúti vagy közúti töltést érintő munkálatok. 21. § (1) Az  előzetes régészeti dokumentáció keretében a  próbafeltárást az  akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni, ha a) a  próbafeltárás építmény, aszfalt vagy térburkolat, közművezeték, termelői vezeték, engedélyhez kötött magánvezeték, vízzel vagy vegetációval való fedettség miatt részben sem lehetséges, vagy b) az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez. (2) Az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett próbafeltárás bejelentéséhez mellékelni kell: a) a próbafeltárásra vonatkozó szerződést, b) a beruházó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül, és c) a  beruházásnak a  Kötv. 23/F.  § (4)  bekezdése alapján tervezett teljes bekerülési költségének tervezett összegéről szóló nyilatkozatot. (3) A  próbafeltárás a  bejelentés megtételét követően kezdhető meg, ha jogszabály alapján egyéb engedélyre nincs szükség. 22. § (1) A nagyberuházás egészére egy feltárási projekttervet kell készíteni. (2) Ha a  nagyberuházás több megye területét érinti, akkor a  régészeti feladatellátás területi szakaszát megyei bontásban kell meghatározni. Feltárási projektterv a nagyberuházás területi szakaszaira külön is készíthető. (3) A  feltárási projektterv készítése során az  elfedés alkalmazása tekintetében figyelembe kell venni, hogy ha a  kivitelezés során eltávolítandó talajréteg alsó síkja és a  régészeti emlékek jelentkezésének felső síkja között a  régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító magasságú és konzisztenciájú intakt földréteg a) marad, elfedést nem kell alkalmazni, b) nem marad, a Kötv. 23/E. § (8) bekezdése alapján alkalmazható elfedés. (4) A feltárási projektterv készítése során a Hivatal az Ásatási Bizottság szakmai véleményét kérheti különösen a) több megyét érintő nagyberuházás, b) elfedés alkalmazására irányuló javaslat esetén. (5) A  feltárási projekttervet tartalmazó teljes előzetes régészeti dokumentációt a  földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a hatóság eljár vagy szakhatóságként közreműködik. 23. § (1) Nagyberuházást megelőző feltárást a régészeti feladatellátás megyére kiterjedő területi szakaszán a) az akkreditált megyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum, ha akkreditált, b) akkreditált megyei hatókörű városi múzeum hiányában a  nagyberuházás helye szerinti megyével szomszédos megyék akkreditált megyei hatókörű városi múzeumai közül  a legmagasabb pontszámot elért akkreditált megyei hatókörű városi múzeum, ha a nagyberuházás helye szerinti megyére akkreditált, c) az  a)–b)  pont szerinti múzeum hiányában a  megyére akkreditált legmagasabb pontszámot elért egyéb akkreditált intézmény, d) az  a)–c)  pont szerint akkreditált intézmény hiányában országos akkreditációjú intézmény az  elért pontszámok sorrendje szerint, e) a beruházás helye szerinti, az a)–d) pontban meghatározott intézmény hiányában a Hivatal végez. (2) A  nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ügy tárgyát képező beruházás esetében – a  kiemelt üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletben – a Kormány kijelölheti a megelőző feltárás végzésére jogosult akkreditált intézményt. 24. § (1) A  beruházó és a  feltárást végző intézmény a  megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a  feltárási projektterv adataira figyelemmel köti meg. (2) Ha a  feltárási projektterv elfedést tartalmaz, a  régészeti feladatellátásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell az elfedésre vonatkozó rendelkezéseket is. (3) A  kivitelezés során a  földmunkákkal érintett, és egyéb feltárási módszerekkel fel nem tárt területen régészeti megfigyelést kell biztosítani. (4) A szerződésben a régészeti feladatellátásra, valamint a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtására meghatározott határidők késedelmes teljesítése esetére a  feltárást végző intézményt terhelő kötbért kell kikötni. A  kötbér mértéke – ettől eltérő megállapodás hiányában – a  régészeti feladatellátás nettó díjának a  késedelem időtartamára számított napi egy százaléka, legfeljebb azonban tizenöt százalék. 25. § (1) Elfedésre olyan műszaki megoldás alkalmazható, amely biztosítja a  lelőhely tartós állapotmegóvását mind a kivitelezés során jelentkező, mind a kivitelezés megvalósulása után fellépő fizikai és kémiai hatásoktól. (2) Elfedésre alkalmazható műszaki megoldás különösen a  bolygatatlan régészeti rétegek és a  kivitelezéssel érintett rétegek elválasztása a) szigetelőréteggel, b) teherelosztó szerkezettel vagy c) teherelosztásra alkalmas anyagú, vastagságú és szilárdságú takaróréteggel. (3) Az elfedés során alkalmazandó megoldás kiválasztásakor figyelemmel kell lenni az adott helyszín talajtani és egyéb környezeti viszonyaira, a beruházás kiviteli terveire, valamint a régészeti lelőhely jellegére. (4) Elfedésnek csak az  a  megoldás minősül, amelynek célja az  érintett régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvása. Nem minősülnek elfedésnek az  egyéb célok érdekében végzett – különösen a  beruházás során megvalósítandó építmény teherhordó szerkezetének kialakítását szolgáló – hasonló munkálatok. Ha az  építmény teherhordó szerkezetének kialakítását szolgáló műszaki megoldás megfelel a (2) és a (3) bekezdésben foglaltaknak, elfedésre szolgáló műszaki megoldást nem kell alkalmazni. (5) Az elfedés régészeti előkészítését végző régész köteles az elfedést megelőző termőréteg-letermelést is figyelemmel kísérni, és ha a  régészeti leletek jelentkezésének az  előzetes régészeti dokumentáció, illetve a  próbafeltárások során meghatározott felső síkjánál magasabban kerül elő régészeti lelet vagy emlék, annak feltárását a  régészeti megfigyelés keretén belül elvégezni. 7. A régészeti leletek és emlékek elhelyezése, megőrzése 26. § (1) A  feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt régészeti emlék megtartására a  feltárást végző intézmény három napon belül javaslatot tehet a hatóságnak, valamint megelőző feltárás esetén értesíti a beruházót. (2) Az (1) bekezdés szerint bejelentett régészeti emlék kezeléséről, helyszíni megtartásáról és a szükséges állagmegőrző intézkedésekről a bejelentés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a hatóság helyszíni szemle alapján dönt. (3) Ha a  régészeti emlék megelőző feltárás során került elő, és a  hatóság határozata alapján azt a  helyszínen kell megőrizni, a  beruházás során a  műszaki tervezésnek és a  kivitelezésnek tekintettel kell lennie az  emlék megőrzésére. Ebben az  esetben a  feltárást végző intézmény köteles a  feltárás terepi munkáinak befejezését követő tizenöt napon belül a  régészeti emlékről adatot szolgáltatni a  beruházónak. Az  adatszolgáltatás részeként rajzi dokumentáción egyértelműen fel kell tüntetni a bontható és a helyszínen – eredeti helyükön – megőrzendő régészeti emlékeket. (4) Ha a  feltárást nem a  leletanyagot véglegesen befogadó múzeum végezte, a  feltárások leletanyaga a  teljes tudományos feldolgozásig, legfeljebb azonban a feltárás befejezésétől számított öt évig a feltárást végző intézmény őrzésében maradhat. Ezt követően az  engedélyes a  restaurált és tudományosan feldolgozott leletanyagot –  a  befogadó múzeum alapleltárába vételre előkészítve – köteles átadni a  feltárási engedélyben a  leletanyag befogadójaként megjelölt múzeumnak. (5) Ha a feltárás során 1711 utáni emberi maradványok kerülnek elő, a  feltárást végző intézmény erről haladéktalanul köteles a hatóságot értesíteni. 8. A régészeti korú tárgyakra vonatkozó szabályok 27. § (1) Régészeti korú tárgy tulajdonjogának átruházását megelőzően legalább harminc nappal a  régészeti korú tárgyat – az 1711 előtt keletkezett könyvek, iratok, bútorok, numizmatikai és bizonyíthatóan műgyűjteményben fennmaradt tárgyak kivételével – a Hivatal részére a 6. mellékletben meghatározott adattartalommal be kell jelenteni. (2) A tulajdonjog átruházása kizárólag a Hivatal bejelentés tényét rögzítő igazolása alapján történhet. (3) A  Hivatal bejelentés tényét rögzítő igazolása nem tanúsítja a  régészeti korú tárgy korát, értékét és eredetiségét. Az igazolás kiadásának ügyintézési határideje a kézhezvételtől számított legfeljebb tizenöt nap. (4) Az igazolást a tulajdonjog átruházása során át kell adni az új tulajdonosnak. (5) A (2) bekezdés szerinti igazolás nélkül értékesített régészeti korú tárgy tulajdonjogának átruházása semmis. III. FEJEZET A MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK VÉDELME 9. A műemléki érték védelmére és fenntartására vonatkozó követelmények 28. § (1) A  nyilvántartott műemléki értéket érintő tevékenységeket az  e  fejezetben meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni. (2) A  nyilvántartott műemléki érték esetén az  értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az érték anyagi megőrzését biztosító építészeti-műszaki megoldásokat. (3) A nyilvántartott műemléki érték akkor nyilvánítható műemlékké, ha a) műemlékké nyilvánítása a védetté nyilvánításról szóló jogszabályban meghatározott közérdekű célt szolgál, b) a műemlékké nyilvánítás időszakában fennálló formájában ba) hazánk történelmének eredeti, hiteles dokumentuma, bb) kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül, bc) sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a műszaki állapothibák helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változtatást, amely a műemléki érték kortörténeti jelleget megszüntetné, bd) gazdaságossági vagy használati szempontból fenntartható, továbbá c) az értékleltár elkészült. (4) Ha a nyilvántartott műemléki érték értékleltára vagy feltárása még nem teljes körű, a közérdekűség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a  kiemelkedő és országos jelentőség a  feltárt tudományos tények alapján legalább valószínűsíthető. (5) A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánításának előkészítéséről értesíteni kell a) az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultat, b) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, c) a hatóságot, d) más jogszabály alapján is védett vagy védendő műemléki érték esetében a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot, e) a  (6)  bekezdésben meghatározott módon a  tervezett műemléki környezet területén fekvő ingatlan tulajdonosát, valamint f ) a természetvédelmi kezelésért felelős szervet, ha a védelemre tervezett történeti kert, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet országos jelentőségű védett természeti területen helyezkedik el. (6) A  védelem alá vonni tervezett területen álló ingatlanok tulajdonosait a  műemlékké nyilvánítás előkészítésének megindításáról a  Hivatal megkeresésére az  érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat hirdetmény útján értesíti. (7) Ha az előkészítés alatt álló területi védelem ötven tulajdonosnál többet érint, a Hivatal a települési önkormányzat bevonásával szervezett közmeghallgatás keretében tájékoztatást ad. (8) Az  (5)  bekezdés szerinti értesítés közlése, a  (6)  bekezdés szerinti megkeresés iránt és a  (7)  bekezdés szerinti közmeghallgatás érdekében a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításától számított tizenöt napon belül kell intézkedni. 29. § (1) A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánításakor műemléki környezetnek jelölhető ki a) a műemléki érték telkéhez kapcsolódó, azzal közvetlenül határos telek, továbbá b) az a) pontban meghatározott telkek által kijelölt közterület-szakasz és az ehhez kapcsolódó telkek, különösen ba) amelyen az esetleges építési vagy más tevékenységek a műemlékké nyilvánítandó műemléki érték állagát közvetlenül befolyásolhatják, vagy bb) amelyen a  műemlékké nyilvánítandó műemléki érték megjelenését, értékeinek érvényesülését közvetlenül befolyásoló építmény áll vagy építhető. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti kijelölés hiányában – a  (3)  bekezdésben meghatározott kivétellel – műemléki környezet nem jön létre. (3) A 2015. január 1. előtt védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos telkek, a  közterületszakaszok és a  közterületszakaszokkal határos ingatlanok, valamint a  védettségről szóló döntésben ettől eltérően kijelölt ingatlanok minősülnek műemléki környezetnek. 30. § (1) A  műemléket érintő, a  38.  § (1)  bekezdésében meghatározott tevékenységeket a  28.  §-ban megfogalmazott követelmények mellett a (2)–(6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell végezni. (2) A  műemléket fizikai valójában, anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel kell megőrizni, védett értékeit hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. A  műemlék hasznosítása, használata a  28.  § (2)  bekezdésében megfogalmazott követelményen túlmenően nem járhat a  védettséget megalapozó műemléki érték veszélyeztetésével. (3) A  műemlék esetén az  építészeti–műszaki beavatkozás, különösen az  energetikai követelmények betartása, az  energia-megtakarítási célú felújítás során a  műemléki érték megjelenését és érvényesülését nem sértő megoldásokat kell alkalmazni. (4) A műemlék jókarbantartása keretében a védett műemléki érték megjelenésének megváltoztatásával, az érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával nem járó tevékenység végezhető. A műemlék építmény helyreállítása során a  jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges. (5) A  műemlék alkotórésze, tartozéka, berendezési tárgya – a  kivitelezési, restaurálási munkák miatt szükséges ideiglenes eltávolítás kivételével – csak különösen indokolt esetben távolítható el. (6) Az  (5)  bekezdés szerinti áthelyezés csak szakértői jogosultsággal rendelkező restaurátor közreműködésével végezhető. 10. A műemlék vagyonátruházása 31. § A műemlék vagyonátruházására vonatkozó, a Kötv. 44. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott jóváhagyást vagy hozzájáruló jognyilatkozatot a miniszter a kérelem beérkezésétől számított 45 napon belül adja meg. 11. A műemlékvédelem sajátos tárgyai védelmére vonatkozó különleges követelmények 32. § (1) Védett történeti kertben vagy védett műemléki érték telkén lévő védett parkban szakági kutatásokon kell alapulnia a kert, park helyreállítására és fenntartására irányuló munkáknak. (2) A  fás szárú növények kerti térhatást megváltoztató kivágása, eltávolítása, áttelepítése, valamint, új növényzet telepítése, továbbá kerti építmények építése és bontása a  védett műemléki érték együttes érvényesülését, hitelességét nem sértheti. (3) Védett történeti kert, védett műemléki érték telkén lévő védett park jókarbantartása nem terjedhet túl a zöldfelület talajának és növényzetének idény szerinti ápolásán. (4) Védett temetők és temetkezési emlékhelyek esetén a  műemléki értékek fennmaradását, érvényesülését a  nem védett építményeket érintő tevékenységek és új építmény elhelyezése során is biztosítani kell. 33. § (1) Műemléki környezetben végzett tevékenységek során nem sérülhet a  műemlék megjelenése, különösen védett értékeinek érvényesülése, a műemlékre nyíló látvány vagy a műemlékből feltáruló kilátás. (2) Műemléki jelentőségű területen végzett tevékenységek során nem sérülhet a  védett településrész történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a  tájjal való hagyományos kapcsolata, a  tájban feltáruló látványa. (3) Történeti tájként védett ingatlanok esetén biztosítani kell a  védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendeletben elrendelt célhoz méltó terület-felhasználást, művelést, a  védett érték fennmaradását, valamint az  értékként meghatározott jellemzők érvényesülését. 12. A műemléki érték felkutatásának, értékleltár felvételének és a védett műemléki érték kutatásának különös szabályai 34. § (1) A műemléki értéket a nyilvántartásba vételt megelőzően értékvizsgálattal kell meghatározni. (2) A  nyilvántartott műemléki érték védett értékeit helyszíni szemrevételezésen alapuló értékleltárban kell rögzíteni e rendelet szerint. Az értékleltárt az előkerülő értékekkel ki kell egészíteni. (3) Az  értékleltárban a  helyiségek felmérési vázlatrajzon történő azonosításával, megnevezésével, számozásával kell biztosítani a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát. (4) Az előkerülő, a védettséget megalapozó értékkel össze nem függő műemléki értéket önállóan kell nyilvántartásba venni. (5) A  védett műemléki értéket érintő tevékenységeket jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott esetekben jellegüktől függő, jogosultsághoz kötött szakági kutatásnak kell megalapoznia, ha e kutatás eredménye a tervezett tevékenység elvégzése előtt még nem áll rendelkezésre. (6) A kutatást – a 48. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteket kivéve – a helyreállítást vagy az átépítési munkákat megelőzően, legkésőbb a  beruházás-előkészítés folyamán, a  tervezési program lezárulása előtt kell elvégezni. (7) A védett műemléki értéket szakági kutatási terv alapján kell feltárni, az értéket a feltárás előtti és utáni állapotában, valamint a feltárás folyamatában, az értékleltárba történő felvétel mellett szükséges dokumentálni. (8) A rejtett műemléki értékek kutatása során előnyben kell részesíteni a roncsolásmentes vizsgálatokat a roncsolással járó kutatással szemben. A  roncsolásmentes vizsgálatoknak és azok dokumentálásának meg kell előznie a roncsolással járó kutatásokat. (9) A  kutatás – különösen a  roncsolásos kutatás – a  védett műemléki értéknek a  tervezett tevékenységgel érintett részén túl nem terjedhet, kivéve, ha azzal a tervezett tevékenységgel összefüggő, más módon meg nem szerezhető információ nyerhető. (10) Roncsolásos szondázó kutatást kell végezni a 38. § (1) bekezdés a) pont aa)–ae), valamint ai)–ak) alpontja szerinti esetekben. (11) A  védett műemléki érték egészére kiterjedő roncsolásos kutatás az  építmény egészének vagy több rendeltetési egységének teljes belső, valamint homlokzatának teljes helyreállítása során végezhető, ha a  roncsolásos kutatás a védett műemléki érték a) fennmaradását és műszaki állapotát nem veszélyezteti, b) helyreállításának műszaki feltételei biztosítottak, c) tulajdonosa vagy vagyonkezelője nyilatkozik a  roncsolásos kutatást követő három éven belüli műemléki helyreállítás szándékáról. (12) A roncsolásos kutatás megkezdése előtt restaurátori kutatást kell végezni rejtett értékek várható előkerülése esetén. (13) Ha a védett műemléki érték roncsolásos kutatása során régészeti örökség elemeinek előkerülése várható, a kutatás csak egybefoglalt örökségvédelmi engedély alapján végezhető. 13. A védett műemléki érték restaurálásának követelményei 35. § (1) Védett műemléki érték restaurálását csak a  régészeti örökséggel és a  műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti műemléki terület műemléki restaurátor szakterületen a  szakértői tevékenység végzéséhez jogosultsággal, szakirányú szakképzettséggel, mesterfokozattal rendelkező restaurátorművész vagy okleveles restaurátorművész végezheti önállóan. (2) A  védett műemléki érték restaurálása csak restaurálási terv alapján végezhető. A  restaurálást a  tevékenység megkezdése előtti és utáni állapotában, valamint annak folyamatában is dokumentálni kell. (3) A  restaurálás csak a  szükséges és indokolt mértékben végezhető, a  beavatkozás a  védett műemléki értéknek a  restaurálási tervben meghatározott részén túl nem terjedhet. A  restaurátori beavatkozásnál tanúfelülettel kell biztosítani a későbbi kutatás lehetőségét. 14. Veszélyeztetett műemlékek megőrzése 36. § (1) A  fennmaradásukban veszélyeztetett műemlékek jegyzékének elkészítéséről a  nyilvántartás alapján a  Hivatal gondoskodik. (2) A Hivatal a) kidolgozza és közreadja a  veszélyeztetett műemlékek esetében a  műemléket súlyosan veszélyeztető állapotot megszüntető módszereket és műszaki megoldásokat, b) a tulajdonos és a települési önkormányzat akadályoztatása esetén ba) kezdeményezheti és koordinálhatja a katasztrófavédelemről szóló törvény szerinti katasztrófa során a műemléket ért károk elhárításával, a további károkozás megelőzésével, a sürgős állagmegóvással kapcsolatos intézkedéseket, bb) részt vehet a  súlyosan veszélyeztető események által okozott, műemléket ért károk elhárításához szükséges védelmi és más feladatok végrehajtásában, bc) a tulajdonos helyett és annak terhére a további állagromlás megakadályozása érdekében szükséges állagmegóvási munkákat a hatóság jogerős döntését követően elvégezheti. 37. § (1) A  védett műemléki értéken az  állagmegóvás ideiglenes alkalmazásával, illetve a  statikai állékonyságot biztosító megoldásokkal el lehet térni a 28. §, a 30. §, a 34–35. § rendelkezéseitől, ha az eltérés nem eredményezi a védett műemléki érték helyreállíthatatlan sérülését vagy további pusztulását. (2) A  védett műemléki érték tetőszerkezetét ért katasztrófa esetén az  ideiglenes állagmegóvásról a  közvetlen életveszély-elhárítást követő három hónapon belül kell gondoskodni. A  további veszélyelhárító beavatkozásokat a védett műemléki érték helyreállíthatatlan sérelme nélkül kell végezni. (3) Az ideiglenes állagmegóvás állapota legfeljebb öt évig tartható fenn. 15. Bejelentéshez kötött tevékenységek 38. § (1) Örökségvédelmi engedély nélkül, a hatóság számára történő bejelentés alapján végezhető tevékenységek: a) a nyilvántartott műemléki érték értékleltárba felvett elemét érintő tevékenység, ha az a meglévő építmény aa) egészének vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek eredeti összefüggésrendszeréből történő elmozdítására, áthelyezésére, ab) önálló rendeltetési egységei számának, alaprajzi elrendezésének vagy a  rendeltetés módjának megváltoztatására, ac) egészének vagy több rendeltetési egységének megváltoztatását eredményező belső helyreállítására vagy átalakítására, ad) homlokzatának megváltoztatását eredményező teljes helyreállítására vagy átalakítására, ae) alaprajzi méretnövekménnyel járó bővítésére, hozzáépítésre, af ) akadálymentesítésére, ag) energetikai korszerűsítésére, ah) a külső nyílászárók megváltoztatását eredményező felújítására vagy cseréjére, ai) a homlokzati vagy belső fal belső utólagos hő- vagy talajnedvesség elleni szigetelésére, aj) a külső utólagos hő- vagy talajnedvesség elleni szigetelésre, vagy ak) az épületgépészeti és elektromos rendszer korszerűsítésére irányul, b) a  védett műemléki érték felületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészét, tartozékát képező képző vagy iparművészeti alkotás, beépített berendezési tárgy ba) fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata, bb) konzerválása, restaurálása, c) a védett műemléki érték telkén lévő védett parkban, a védett történeti kertben ca) a régészeti módszerekkel történő kutatás, cb) a meglévő kertépítészeti alkotóelemek megváltoztatását eredményező helyreállítás vagy átalakítás, új építmények elhelyezése, cc) a fás szárú növényzet eltávolítása, telepítése, áttelepítése, d) védett temetőben és temetkezési emlékhelyen da) a  védetté nyilvánításról szóló döntésben meghatározott védett értékek és azokon elhelyezett felíratok, díszítmények megváltoztatása, db) a  megjelenést és látványt befolyásoló sírjelek, síremlékek, sírépítmények és egyéb építmények elhelyezése, e) a műemlék homlokzatán vagy külső felületén ea) szellőző-, illetve klíma-berendezés, napkollektor, napelem, eb) elektronikus hírközlési felépítmény, különösen az antennatartó szerkezet és az antenna, ec) reklámtábla, felirat, üzletportál, áru- és pénzautomata, ed) előtető, védőtető, ernyőszerkezet, ee) külső homlokzati megvilágításra szolgáló fényforrás elhelyezése, felszerelése, létesítése és cseréje, f ) a műemlék telkén a műemlék megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló tevékenység fa) a műemlékhez csatlakozó járda, előlépcső, terasz, térburkolat, külső lépcső, valamint fb) új építmény építése, készítése, elhelyezése, továbbá fc) meglévő építmény átalakítása vagy bontása, g) műemléki környezetben a műemlék megjelenését befolyásoló, ga) a  műemlék felé eső vagy közterületről a  műemlékkel együtt megjelenő építmény homlokzatának megváltoztatása, átalakítása, gb) új építmény építése, illetve közterületen történő elhelyezése, gc) meglévő építmény bontása, h) műemléki jelentőségű területen a védett műemléki érték megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló ha) meglévő építmény közterület felé eső homlokzatának az építmény megjelenését érintő átalakítása, felújítása, hb) új építmény építése, illetve közterületen történő elhelyezése, hc) meglévő építmény bontása. (2) Építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételéhez kötött tevékenység esetén az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést nem kell megtenni. 16. Örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek 39. § Műemlék esetén a  38.  § (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott tevékenységek vonatkozásában – kivéve, ha a  tevékenység az  építésügyi hatóság vagy más hatóság örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával kiadott engedélye alapján végezhető – a  hatóság örökségvédelmi engedélye szükséges, ha a  tervezett tevékenység a védett műemléki érték értékleltárba felvett elemét érinti vagy roncsolja, illetve megjelenésének megváltoztatását eredményezi vagy érvényesülését befolyásolja. IV. FEJEZET A HATÓSÁG RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSAI 17. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érintő, örökségvédelmi engedélyezési eljárás 40. § (1) A  védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen a  hatóság örökségvédelmi engedélye szükséges a  következő – más hatóság (örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával kiadott) engedélyéhez nem kötött – tevékenységekhez: a) minden 30 centiméter mélységet meghaladó földmunka, tereprendezés, depó, feltöltés, töltés létesítése, b) régészeti emlék megóvási, konzerválási munkálatai. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a tervezett tevékenység pontos helyszínének leírását annak földrajzi kiterjedésével, illetve helyszínrajzot (EOV vagy WGS84 földrajzi koordinátákat tartalmazó térképet), b) a tervezett tevékenység megnevezését, leírását, valamint c) a tevékenységgel érintett ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatát. (3) A hatóság döntéséhez kiemelten védett régészeti lelőhely esetén örökségvédelmi hatástanulmány készítését írhatja elő. (4) A  hatóság az  engedélyt megtagadja, ha a  tervezett tevékenység következtében a  lelőhely megsemmisülne, vagy részleges állapotromlása következne be. 18. Bejelentésköteles tevékenységekkel kapcsolatos hatósági feladatok 41. § (1) A hatóság a tevékenység megkezdésének bejelentésével összefüggésben vizsgálja, hogy a) a bejelentő jogosult-e a bejelentett tevékenységet elvégezni, b) biztosítottak-e a bejelentésköteles tevékenység Kötv.-ben és e rendeletben foglalt, illetve szakmai feltételei, c) a beruházás a Kötv. szerinti nagyberuházásnak minősül-e. (2) Ha a  hatóság a  jogszabályban előírt feltételek bármelyikének hiányát állapítja meg, a  régészeti tevékenység folytatását megtiltja, egyébként a bejelentést tudomásul veszi. (3) A tudomásul vételről a hatóság értesíti a bejelentőt, valamint a bejelentett tevékenység adatainak megküldésével a Nyilvántartási Irodát. 19. A régészeti feltárás engedélyezése 42. § (1) A  régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet a  7.  mellékletben meghatározott adattartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelem adatlapján fel kell tüntetni, vagy ahhoz mellékelni kell a) a  feltárni tervezett régészeti lelőhely nyilvántartási azonosítóját, az  érintett telkek azonosítására alkalmas és a  terület helyszínét, pontos kiterjedését, továbbá a  feltárandó terület nagyságát egyértelműen, valamint értelmezhető léptékben ábrázoló helyszínrajzot, b) tervásatás esetén részletes kutatási programot, amely kitér az  ismert és várható, a  helyszínen megőrzendő régészeti emlék kezelésére, és a  feltárás befejezését vagy egy évet meghaladó szünetelése esetén a  feltárt régészeti örökség védelméről, valamint a  feltárási terület rendeltetésszerű és biztonságos, az  élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használatához szükséges tereprendezési munkák elvégzésére, c) tervásatás esetén – ha nem azonos a  feltárást végző intézménnyel – a  leletanyagot véglegesen befogadó intézmény nyilatkozatát a 8. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatvány alkalmazásával, d) tervásatás esetén a  feltárás által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult – az  ingatlan régészeti célú igénybevételére vonatkozó – hozzájáruló nyilatkozatát, e) a különleges munkavégzési körülmények esetén követendő eljárásra vonatkozó leírást és indokolást, f ) a  régészeti feltárás keretében tervezett tevékenységek tételes költségbecslését a  12.  § (1)–(2)  bekezdése szerinti bontásban, g) a  feltárásvezetőként megjelölt régész nyilatkozatát arról, hogy korábbi tevékenysége során dokumentációs kötelezettségét teljesítette, h) megelőző feltárás esetén a feltárás elvégzésére jogosult intézmény és a beruházó között létrejött, a megelőző feltárás elvégzésére vonatkozó szerződést, i) megelőző feltárás esetén az  előzetes régészeti dokumentációt, ha annak elkészítése az  adott esetben kötelező, vagy ha egyébként készült, valamint j) országos jelentőségű védett természeti területen tervezett régészeti feltárás esetén a  természetvédelmi hatóság engedélyét. (3) A  régészeti feltárás engedélyezésére irányuló kérelmet és mellékleteit az  Ásatási Bizottság szakmai szempontból véleményezi a) az eljárást megelőzően a feltárásra jogosult intézmény megkeresésére, vagy b) az eljárás során a hatóság megkeresésére. (4) A  (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Ásatási Bizottság szakértői véleményét megküldi a  feltárásra jogosult intézménynek és a hatóságnak. (5) Az  Ásatási Bizottság véleményezésének határideje a  régészeti feltárási engedély iránti kérelem és mellékletei hiánytalan rendelkezésre bocsátásától számított tizenöt nap, nagyberuházás esetén öt nap, amely a  hatóság ügyintézési határidejébe beszámít. (6) Nagyberuházás esetén a megelőző feltárás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap. 43. § (1) A Kormány a termőföldön megvalósuló régészeti feltárás esetén a hatóságnak a régészeti feltárás engedélyezésére irányuló eljárásában, ha a szakhatóság az érintett tevékenységgel összefüggő más eljárásban döntést nem hozott vagy állásfoglalást nem adott – abban a  kérdésben, hogy a  kérelem szerinti tevékenység a  termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, az  első fokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a hatóságnak a tervásatás engedélyezésére irányuló eljárásában, ha a tervásatást országos jelentőségű védett természeti területnek vagy barlangnak nem minősülő a) külterületen, b) természeti területen, c) egyedi tájértéket magába foglaló területen vagy d) Natura 2000 területen végzik, annak elbírálása kérdésében, hogy a  tevékenység a  természet védelmére vonatkozó nemzeti és uniós jogi követelményeknek, valamint a  tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a  kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, első fokú eljárásban a  környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az  Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. 44. § (1) A  régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet el kell utasítani, ha a  tervezett régészeti feltárás jogszabályban foglalt, illetve szakmai feltételei nem biztosítottak. (2) Az  (1)  bekezdés alkalmazásában szakmai feltételnek minősül a  feltárás pénzügyi és személyi feltételeinek feladatarányos biztosítása, valamint időbeli végrehajthatósága. 45. § (1) A feltárási engedély tartalmazza a) a feltárást végző intézmény, mint az engedély jogosultjának nevét és székhelyét, b) ha más intézmény vagy a Kötv. 22. § (8) bekezdése szerinti akkreditált szervezet bevonására kerül sor, annak nevét és székhelyét, c) a feltárásvezető nevét, d) a  terület azonosítására alkalmas megjelölését, a  feltárás pontos helyét, az  érintett régészeti lelőhely nyilvántartási azonosítóját és megnevezését, e) a feltárás módszereit és a feltárás várható időtartamát, f ) ha nem azonos a  feltárást végző intézménnyel, a  leletanyagot véglegesen befogadó intézmény nevét és székhelyét, valamint g) a feltárásra vonatkozó jogszabályi követelményekre való hivatkozást és szakmai feltételeket. (2) Az  engedély a  határozat jogerőre emelkedésétől számított kétéves időtartamban jogosít feltárás végzésére. A  megelőző feltárásra vonatkozó feltárási engedély hatálya kérelemre egy évvel, nagyberuházás esetén két évvel meghosszabbítható. (3) A hatóság a jogerős engedélyt megküldi a Nyilvántartási Irodának a jogerőre emelkedést követő harminc napon belül. (4) Az  (1)  bekezdés c) és e)  pontja alapján az  engedélyben meghatározottaktól eltérni csak a  hatóság módosított engedélyével lehet. 20. Fémkereső műszer használatának engedélyezése 46. § (1) A  fémkereső műszer hivatáshoz nem kötött használatának engedélyezése iránti kérelmet a  hatóságnak kell benyújtani. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a fémkereső műszer használatával érintett terület egyértelmű lehatárolását EOV rendszerben készült térképen, b) a fémkereső műszer használatának tervezett idejét, c) a fémkereső műszer használatával érintett ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatát, d) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a  kérelem benyújtását megelőző öt évben a  régészeti örökséggel összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, továbbá vele szemben örökségvédelmi bírságot nem szabtak ki, e) az eljárási díj vagy illeték megfizetésének igazolását. (3) A hatóság az eljárás során határidő kitűzésével kérheti az Ásatási Bizottság vagy a gyűjtőterületén érintett múzeum szakvéleményét. (4) A fémkereső műszer használatára vonatkozó kérelmet el kell utasítani, ha a) a tervezett tevékenység a 4. § (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott területet, legelő művelési ágban lévő régészeti érdekű területet vagy nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint, b) a kérelmező szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét a  régészeti örökséggel összefüggésben megállapították, c) a kérelmezővel szemben örökségvédelmi bírságot szabtak ki, vagy d) a kérelmező ellen a b)–c) pont szerinti eljárás folyamatban van. (5) A fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély tartalmazza a) az engedély jogosultjának nevét és címét, b) a  fémkereső műszer használatával érintett terület azonosítására alkalmas megjelölését és a  tevékenység végzésének idejét. (6) A  fémkereső műszerrel végzett tevékenységet a  hatóság hivatalból vagy a  gyűjtőterületén érintett múzeum kérelmére is megtilthatja. (7) A  (6)  bekezdés szerinti határozat tartalmazza a  tiltással érintett terület azonosítására alkalmas megjelölését és helyrajzi számát. (8) A hatóság az (5) és (6) bekezdés szerinti jogerős határozatot megküldi a) a gyűjtőterületén érintett múzeumoknak, b) a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak, c) az i …