📄 Jogszabály szövege
2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ugrás az oldal tartalmához
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc
Új Jogtár bejelentkezés
Oldal nyomtatása
Hatály: ( 2026.I.1. - )
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban
Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
2001. évi CVIII. törvény
az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről *
Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése és ez által a gazdasági fejlődés előmozdítása, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások révén a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása, továbbá az elektronikus kereskedelmi kapcsolatokban a fogyasztók jogainak védelme érdekében az európai uniós jogszabályokkal összhangban az alábbi törvényt alkotja:
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:
a) * a Magyarország területéről nyújtott, valamint a Magyarország területére irányuló információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra;
b) az a) pontban meghatározott szolgáltatás tekintetében igénybe vevőnek, illetve szolgáltatónak minősülő természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre.
(1a) * E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyarország területén letelepedett videómegosztóplatform-szolgáltatóra.
(1b) * E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni – az (1a) bekezdésben foglaltakon túlmenően – arra az egyik tagállamban sem letelepedett videómegosztóplatform-szolgáltatóra is,
a) amelynek az anyavállalata vagy a leányvállalata Magyarországon telepedett le; vagy
b) amely egy vállalatcsoport része és egy, ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó másik vállalat Magyarországon telepedett le.
(1c) * Az (1b) bekezdés alkalmazása során, ha az anyavállalat, a leányvállalat vagy a vállalatcsoport további vállalatai mind különböző tagállamokban telepedtek le, a videómegosztóplatform-szolgáltatót akkor kell Magyarországon letelepedettnek tekinteni, ha anyavállalata Magyarországon telepedett le, vagy ha egyik tagállamban sincs letelepedett anyavállalata, akkor abban az esetben, ha leányvállalata Magyarországon telepedett le, vagy ha egyik tagállamban sincs letelepedett leányvállalata, akkor abban az esetben, ha a vállalatcsoport másik vállalata Magyarországon telepedett le.
(1d) * Az (1c) bekezdés alkalmazása során
a) ha a vállalatcsoportnak több leányvállalata van és ezek mindegyike más tagállamban telepedett le, a videómegosztóplatform-szolgáltatót akkor kell Magyarországon letelepedettnek tekinteni, ha leányvállalatainak egyike legelőször Magyarországon kezdte meg tevékenységét, feltéve, hogy folyamatos és tényleges kapcsolatot tart fenn Magyarország gazdaságával;
b) ha a vállalatcsoporthoz tartozó vállalatok mindegyike más tagállamban telepedett le, a videómegosztóplatform-szolgáltatót akkor kell Magyarországon letelepedettnek tekinteni, ha az ilyen vállalatok egyike legelőször Magyarországon kezdte meg tevékenységét, feltéve, hogy folyamatos és tényleges kapcsolatot tart fenn Magyarország gazdaságával.
(1e) * Az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni eljárás során – a 12/B. §-ban nem szabályozott kérdésekben – az (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.
(2) * Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes állama területén letelepedett, Magyarország területére irányuló szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra a szabályozott területtel kapcsolatos követelmények nem terjednek ki.
(3) E törvény hatálya nem terjed ki a bírósági, illetőleg egyéb hatósági eljárásban nyújtott és felhasznált információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra és nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását.
(4) * E törvény hatálya – a 2. § 1. pont, 3/B. §, 4/A. § valamint 13/B. § kivételével – nem terjed ki az olyan közlésekre, amelyet gazdasági vagy szakmai tevékenység, vagy közfeladat körén kívül eső célból eljáró személy tesz információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével, ideértve az ilyen módon tett szerződéses nyilatkozatokat is.
Értelmező rendelkezések
2. § * E törvény alkalmazásában:
1. Alkalmazásszolgáltató: az a természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, aki, vagy amely elektronikus hírközlő hálózat felhasználásával valamilyen szoftverhez vagy hardverhez való hozzáférést, szoftveres alkalmazást, valamint kapcsolódó szolgáltatásokat biztosít specifikus szoftveren vagy webes felületen több felhasználó számára, időben korlátozott vagy korlátlan módon, havi vagy használatalapú ellenszolgáltatás fejében vagy ingyenes formában;
2. Anyavállalat: olyan vállalat, amely egy vagy több leányvállalat felett kontrollt gyakorol;
3. *
4. Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt és az értékpapírt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket –, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje vagy más módon történő igénybevétele;
5. Elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetve -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása;
6. Európai Gazdasági Térség tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;
7. Felhasználó által létrehozott videó: a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 10a. pontjában meghatározott videó;
8. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy;
9. Igénybe vevő: az a természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki, vagy amely információs társadalommal összefüggő szolgáltatást vesz igénybe;
10. Információ: bármely, elektronikus úton feldolgozható, tárolható, továbbítható adat, jel, kép tekintet nélkül arra, hogy annak tartalma jogi védelemben részesül-e;
11. Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá;
12. Kereskedelmi közlemény: az Mttv. 203. § 20. pontjában meghatározott közlemény;
13. Közvetítő szolgáltató: a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: DSA rendelet) 3. cikk g) és j) pontjában meghatározott valamely szolgáltatást nyújtó, az alábbiakban felsorolt szolgáltató:
a) egyszerű továbbítást nyújtó szolgáltató: DSA rendelet 3. cikk g) pontjának i) alpontja szerinti szolgáltatást nyújtó szolgáltató,
b) gyorsítótárazást nyújtó szolgáltató: DSA rendelet 3. cikk g) pontjának ii) alpontja szerinti szolgáltatást nyújtó szolgáltató,
c) tárhelyszolgáltatást nyújtó szolgáltató: DSA rendelet 3. cikk g) pontjának iii) alpontja szerinti szolgáltatást nyújtó szolgáltató,
d) online keresőprogram-szolgáltató: DSA rendelet 3. cikk j) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó szolgáltató;
14. Leányvállalat: olyan vállalat, amely felett egy anyavállalat – a legfelső szintű anyavállalat leányvállalatait is ideértve – kontrollt gyakorol;
15. Letelepedett szolgáltató: állandó telephellyel rendelkező szolgáltató, amely határozatlan ideig tényleges gazdasági tevékenységként nyújt információs társadalommal összefüggő szolgáltatást. Az, hogy a szolgáltatás nyújtásához szükséges műszaki eszközök rendelkezésre állnak, illetve az ehhez szükséges technológiákat alkalmazzák, önmagában nem minősül állandó letelepedésnek;
16. Magyarország területére irányuló szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, amelyről a használt nyelv, a pénznem és egyéb körülmények alapján valószínűsíthető, hogy magyarországi igénybe vevők számára kívánják elérhetővé tenni; továbbá az 1. pont szerinti alkalmazásszolgáltató valamennyi olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatása, amely Magyarországon elérhető, függetlenül attól, hogy az alkalmazásszolgáltató Magyarországon letelepedett, vagy bármilyen formában engedélyezett-e, vagy attól, hogy a hozzáférés során akár a szolgáltató, akár a felhasználó egyértelműen azonosítható-e;
17. Magyarország területéről nyújtott szolgáltatás: Magyarország területén lévő székhelyén, telephelyén vagy lakóhelyén az adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végző szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás;
17a. * Online szálláshely-közvetítő: olyan vállalkozás, amely a szálláshely-szolgáltatók és a fogyasztók részére online nyújt kereskedelmi szolgáltatást azzal a céllal, hogy a szálláshely-szolgáltatók által nyújtott kínálatot a fogyasztók által támasztott szálláshely-kereslettel összekapcsolja, ami biztosítja a szálláshely-közvetítői tevékenység során az információnyújtás mellett a szálláshely-szolgáltatások értékesítését;
18. Szabályozott szakma: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott szakma;
19. Szabályozott terület: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra és a szolgáltatókra jogszabályban meghatározott általános vagy különös követelmények, amelyek Magyarország területén üzletszerű gazdasági tevékenység megkezdéséhez vagy folytatásához szükségesek;
20. Szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet;
21. Vállalatcsoport: egy anyavállalat, annak minden leányvállalata, valamint minden további olyan vállalat, amely ezekkel gazdasági és jogi szervezeti kapcsolatban áll;
22. Vállalkozás: a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, aki, illetve amely önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el;
23. Videómegosztóplatform-szolgáltatás: az Mttv. 203. § 71a. pontjában meghatározott szolgáltatás;
24. Videómegosztóplatform-szolgáltató: az Mttv. 203. § 71b. pontjában meghatározott szolgáltató.
2/A. § *
Az előzetes engedélyezést kizáró elv
3. § * (1) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges.
(2) Az (1) bekezdés nem érinti
a) az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján végzett tevékenységre külön jogszabályban, nem az elektronikus úton történő szolgáltatásnyújtásra tekintettel előírt minősítési, képesítési, engedélyezési vagy bejelentési kötelezettséget; valamint
b) * az elektronikus hírközlésről szóló törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban előírt engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettséget.
3/A. § * (1) * Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes államai területén letelepedett szolgáltató által a Magyarország területére irányuló szolgáltatás nem korlátozható, kivéve, ha az érintett hatóság vagy bíróság intézkedése
a) az alábbi érdekek valamelyikének védelmében szükséges:
aa) a közrend, különösen a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és üldözése, ideértve a kiskorúak védelmét és a faji, nemi, vallási vagy nemzeti alapú bármilyen gyűlöletre uszítás és az egyének emberi méltóságának megsértése elleni fellépést,
ab) a közegészség,
ac) a közbiztonság, ideértve a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekeket is,
ad) * a fogyasztók vagy a befektetők érdekei; és
b) olyan, adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellen irányul, amely az a) pontban említett érdekeket sérti vagy súlyosan veszélyezteti; és
c) az érdeksérelemmel, illetve a veszélyeztetéssel arányos.
(2) * Az érintett hatóság az intézkedés megtételét megelőzően köteles tájékoztatni az Európai Bizottságot, valamint megkereséssel fordul az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás érintett részes államának hatáskörrel rendelkező hatóságához az érintett államban letelepedett szolgáltatóval szembeni intézkedés végett. Amennyiben az Európai Bizottság nem tesz ellenvetést, továbbá a megkeresett tagállami hatóság nem intézkedik időben vagy nem megfelelő intézkedést tesz, a hatóság végrehajtja az intézkedést.
(3) * Sürgős esetben a hatóság eltekinthet a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségektől. Ez esetben a foganatosított intézkedést haladéktalanul közli az Európai Bizottsággal, valamint az Európai Gazdasági Térség tagállamának hatóságával a sürgősséget megalapozó körülmények közlése mellett.
(4) * A (2)–(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a bírósági eljárásokban, ideértve a peres eljárást kezdeményező irat benyújtását megelőzően megindítható eljárásokat és a nyomozás során végrehajtott eljárási cselekményeket is.
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatás
3/B. § * Az az alkalmazásszolgáltató, aki az információs társadalommal összefüggő olyan szolgáltatást nyújt, amely a szolgáltatást igénybe vevők között titkosított kommunikációt biztosít olyan módon, hogy a kommunikáció tartalma vagy a kommunikációs csatorna felépítésével kapcsolatos funkciók nem kizárólag a felhasználó végberendezésén valósulnak meg (végpont-végpont közötti titkosítás), köteles – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – a titkosított kommunikációt biztosító alkalmazás igénybevételével továbbított küldemények, közlések tartalmát a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre jogosult szerv megkeresése esetén átadni, valamint a titkosított kommunikációt biztosító alkalmazás igénybevételével kapcsolatosan keletkező, vagy kezelt, a 13/B. § (2) bekezdése szerinti metaadatokat a 13/B. § szerint megőrizni és külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre jogosult szerv megkeresése esetén átadni.
4. § * A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon legalább a következő adatokat közzétenni:
a) a szolgáltató nevét,
b) a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét,
c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét,
d) ha a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát,
e) ha a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt az engedélyező hatóság megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély számával együtt,
f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát,
g) a szabályozott szakmák gyakorlásának körében:
ga) annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja;
gb) a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte;
gc) hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára,
h) * a szolgáltató részére a tárhelyet biztosító, a 2. § 13. pont c) alpontjában meghatározott szolgáltató székhelyét, telephelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, kivéve, ha a szolgáltató részére nyújtott tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan ezek az adatok egyébként is megismerhetőek.
A kiskorúak védelme és a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal *
4/A. § * (1) A szolgáltató által közzétett – a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény szerinti médiatartalomnak nem minősülő – olyan információ, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, csak az információt tartalmazó aloldalon az információ megjelenítése előtt közzétett, a kiskorúak lehetséges veszélyeztetéséről szóló tájékoztatást tartalmazó figyelmeztető jelzéssel, továbbá az aloldal forráskódjában szereplő olyan azonosítókkal tehető közzé, amelyek utalnak a tartalom kategóriájára, és amelyek az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 149/A. § (1) bekezdése szerinti szűrőszoftverek (a továbbiakban: szűrőszoftver) által felismerhetők.
(2) * Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés általános érvényesülését a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal (a továbbiakban: Kerekasztal) kíséri figyelemmel, emellett ösztönzi és támogatja a médiatartalom-szolgáltatások és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások terén a kiskorúak védelmét szolgáló egyéb jogszabályi előírások – a szolgáltatók, valamint a tartalomszolgáltatók szakmai szervezetei önszabályozó tevékenysége által támogatott – hatályosulását.
(3) A Kerekasztalhoz bárki fordulhat az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés vélelmezett megsértése esetén. A Kerekasztal az ilyen bejelentéseket megvizsgálva, azok általános tapasztalatait a (2) bekezdés szerinti tevékenysége során felhasználja.
(4) A Kerekasztal ellátja az Eht. 149/A. § (2) bekezdése szerinti feladatokat a szűrőszoftverek fejlesztésének, kiválasztásának és elterjedésének elősegítése érdekében.
4/B. § * (1) A Kerekasztal a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Elnökének az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás és az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján hozzáférhető médiatartalmak, információk tekintetében a kiskorúak egészséges fejlődését biztosító jogszabályi előírások elfogadását és hatályosulását elősegítő javaslattevő, véleményező, tanácsadó testülete.
(2) A Kerekasztal elnökből és húsz tagból áll.
(3) * A Kerekasztal elnökét és két tagját a Hatóság Elnöke, egy tagját az informatikáért felelős miniszter, egy tagját az e-közigazgatásért felelős miniszter jelöli.
(4) A Hatóság elnökének felhívására, az abban megjelölt határidőig a Kerekasztal nyolc tagjára a kiskorúak védelmével foglalkozó, országos működési területű, legalább három éve működő szakmai és civil szervezetek, további nyolc tagjára a médiatartalom-szolgáltatók, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatók és az elektronikus hírközlési szolgáltatók országos működési területű, legalább három éve működő szakmai érdekképviseleti és önszabályozó szervezetei tehetnek javaslatot.
(5) A Kerekasztal elnökét, valamint a jelöltek közül a tagjait a Hatóság Elnöke nevezi ki három évre, tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.
(6) A Kerekasztal elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:
a) a megbízatási idő lejártával,
b) lemondásával,
c) halálával.
(7) A Kerekasztal elnöke, tagja megbízatásának megszűnése esetén az (1)–(5) bekezdés szerinti eljárás alapján kell az új elnököt vagy tagot kinevezni.
4/C. § * (1) A Kerekasztal maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Hatóság Elnöke hagy jóvá.
(2) A Kerekasztal működéséhez szükséges forrásokat és kiadásokat a Hatóság költségvetésén belül kell külön tervezni. A Kerekasztal működésével kapcsolatos feladatokat a Hatóság látja el.
(3) * A Kerekasztal évente legalább négy alkalommal ülésezik.
4/D. § * (1) A Kerekasztal a médiatartalom-szolgáltatók, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatók és az elektronikus hírközlési szolgáltatók jogkövető magatartását elősegítő ajánlások, állásfoglalások kiadására jogosult. A Kerekasztal feladata továbbá a kiskorúak és szüleik médiatudatosságát növelő intézkedések kezdeményezése.
(2) A Kerekasztal a hozzá beérkezett bejelentések alapján jogosult egyedi ügyeket is megvizsgálni és azok általánosított tapasztalatai alapján ajánlást vagy állásfoglalást kiadni.
(2a) * Amennyiben a (2) bekezdés szerinti bejelentés az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló 2023. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Iszt.) hatálya alá tartozó szolgáltatással kapcsolatos, a Kerekasztal tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy bejelentése az Iszt. szerinti peren kívüli vitarendezési testületeknél is előterjeszthető.
(3) Ha a szolgáltató a Kerekasztal ajánlásában vagy állásfoglalásában foglaltakat figyelmen kívül hagyja, vagy azoknak nem tesz eleget, a Kerekasztal
a) a szolgáltatót felhívja az ajánlásában vagy állásfoglalásában foglaltaknak megfelelő magatartás tanúsítására,
b) a szolgáltató nevét – ha az a) pont szerinti felhívás eredménytelen − éves beszámolójában nyilvánosságra hozza,
c) felhívja a szolgáltatót a jogsértő tartalom eltávolítására.
(4) A Kerekasztal a (3) bekezdés c) pontja szerinti felhívásnak 5 napon belül köteles eleget tenni. A (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti intézkedés eredménytelensége esetén a Kerekasztal kezdeményezi a Hatóság eljárását.
(5) A Kerekasztal a hozzá beérkezett bejelentések, és az általa vizsgált médiatartalom-szolgáltatók, elektronikus kereskedelmi szolgáltatók és elektronikus hírközlési szolgáltatók jogalkalmazási gyakorlata alapján a szolgáltatók jogkövető magatartásának, a joggyakorlat egységesítésének elősegítése céljából nyilvántartást vezet arról, hogy milyen, a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztető tartalmakkal találkozott. A Kerekasztal a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztető tartalmakról honlapján nyilvántartást vezet.
(6) Ha a Kerekasztal olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt szabálysértési vagy büntetőeljárás kezdeményezésének vagy lefolytatásának van helye, e célból az eljárás lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja.
(7) A Kerekasztal ajánlásait, állásfoglalásait, továbbá az előző évi tevékenységéről a Hatóság Elnökének évente május 1-jéig készített írásos beszámolóját a honlapján nyilvánosságra hozza.
Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó szabályok *
5. § (1) * A szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat.
(2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt: *
a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni;
b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;
c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről;
d) * a szerződéskötés lehetséges nyelveiről;
e) arról a – szolgáltatási tevékenységére vonatkozó – magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető.
(3) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2) bekezdés rendelkezéseitől.
(4) * Nem kell alkalmazni e § rendelkezéseit a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre.
6. § (1) * A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak.
(2) * A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.
(3) * A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a szolgáltatóhoz, illetve az igénybe vevőhöz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik.
(4) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek eltérhetnek az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseitől, ha erről megállapodtak.
(5) * Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit nem kell alkalmazni a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre.
6/A–6/D. § *
A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége *
7. § * (1) A szolgáltató felel az általa rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütköző tartalmú információért.
(2) * A 2. § 13. pont a)–c) alpontja szerinti közvetítő szolgáltatók tekintetében további, a felelősségre és a felelősség alóli mentesülésre vonatkozó szabályokat a DSA rendelet tartalmazza.
(3) * A 2. § 13. pont d) alpontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az általa nyújtott szolgáltatás keretében az információ hozzáférhetővé tételével okozott kárért, ha
a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;
b) amint az a) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az elérési információ eltávolításáról vagy a hozzáférés megtiltásáról.
(4) *
(5) * A közvetítő szolgáltatónak a DSA rendelet 4–6. cikk alapján történő mentesülése nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, a jogsértésből fakadó igényei közül a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél mellett a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság útján érvényesítse.
(6) *
8–11. § *
Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele a kiberbiztonsági hatóság határozata alapján *
12. § * (1) Ha a kiberbiztonsági hatóság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, a 2. § 13. pont c) alpontjában meghatározott szolgáltató az elrendelésről szóló határozat kézhezvételétől számított egy munkanapon belül intézkedik az elektronikus úton közzétett jogellenes adat visszaállítható módon történő eltávolításáról.
(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel teljesítésére kötelezett köteles a kiberbiztonsági hatóság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatni a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a tartalomhoz hozzáférés megakadályozásának a jogalapjáról.
(3) Ha a kiberbiztonsági hatóság által elrendelt ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel időtartama lejárt, a szolgáltató a lejárat napjától számított egy munkanapon belül az adatot ismételten hozzáférhetővé teszi.
(4) A 2. § 13. pont c) alpontjában meghatározott szolgáltatóval szemben a kiberbiztonsági hatóság az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása miatt a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.
Eljárás elektronikus úton közzétett jogellenes adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele érdekében *
12/A. § * (1) * Ha büntetőeljárás során a bíróság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, a 2. § 13. pont c) alpontjában meghatározott szolgáltató az elrendelésről szóló határozat kézhezvételétől számított egy munkanapon belül intézkedik az elektronikus úton közzétett jogellenes adat visszaállítható módon történő eltávolításáról.
(2) * Ha büntetőeljárás során a bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, a 2. § 13. pont c) alpontjában meghatározott szolgáltató az elrendelésről szóló határozatnak a bírósági végrehajtó általi átadásától számított egy munkanapon belül intézkedik az elektronikus úton közzétett jogellenes adat végleges módon történő eltávolításáról.
(3) Az ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétel teljesítésére kötelezett köteles a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatni a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a tartalomhoz hozzáférés megakadályozásának a jogalapjáról.
(4) Ha a bíróság az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt megszünteti, vagy a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adat visszaállítására kötelezi a szolgáltatót, a szolgáltató az erről szóló határozat kézhezvételétől számított egy munkanapon belül az adatot ismételten hozzáférhetővé teszi.
(5) * A 2. § 13. pont c) alpontjában meghatározott szolgáltatóval szemben a bíróság az (1), (2) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása miatt a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott mértékű rendbírságot, illetve a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott mértékű pénzbírságot szabhat ki.
Az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni eljárás szabályai *
12/B. § * (1) Az (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállam illetékes hatósága, valamint az illetékes hatóságon belüli kapcsolattartó pont számára meghatározott feladatokat a Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) látja el.
(2) Az (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3–5. cikke szerinti eljárást a Hatóság – e törvény eltérő rendelkezésének a hiányában – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján, a hivatalbóli eljárás szabályai szerint folytatja le.
(3) A Hivatal (2) bekezdés szerinti eljárásban hozott döntését az (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti tárhelyszolgáltató, illetve 2. cikk 2. pontja szerinti tartalomszolgáltató támadhatja meg közigazgatási perben, a döntésről való tudomásszerzéstől számított három napon belül. A perben azonnali jogvédelemnek nincs helye. A Hivatal a keresetlevelet a benyújtástól számított három napon belül továbbítja a bírósághoz.
(4) A (3) bekezdés szerinti jogorvoslati kérelmet a bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított nyolc napon belül egyszerűsített perben bírálja el. A bíróság ítélete ellen perújításnak nincs helye.
(5) Az (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott jogsértések tárhelyszolgáltató általi elkövetése esetén a Hivatal – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Eht. szerinti általános hatósági felügyeleti eljárás szabályai szerint jár el, és a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:
a) a jogsértő magatartás tanúsítását megtilthatja, valamint az (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeinek érvényre juttatása érdekében kötelezettséget állapíthat meg, továbbá
b) az (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint
ba) az előző pénzügyi év teljes világpiaci forgalmának legfeljebb 4%-áig, vagy
bb) – ha a ba) alpont alkalmazása a szükséges adatok hiányában nem lehetséges, – legfeljebb százmillió forintig
terjedő összegű bírságot szab ki.
(6) Az (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott jogsértések kapcsán figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.
Az online szálláshely-közvetítők tevékenységének szabályai *
12/C. § * (1) E törvény alkalmazása során a szálláshely és a szálláshely-szolgáltatás alatt a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározottakat kell érteni. E törvény alkalmazásában szálláshely-szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást végző magyarországi lakóhellyel rendelkező magánszemély és magyarországi székhelyű vállalkozás.
(2) Az online szálláshely-közvetítő magyar nyelvű, élőhangos ügyintézést lehetővé tevő telefonos vagy emberi közreműködéssel működő, elektronikus eléréssel rendelkező ügyfélszolgálatot és panaszkezelési mechanizmust működtet, ha a szolgáltatása Magyarországon legalább három vármegye területére irányul.
(3) A szálláshely-szolgáltatótól beérkezett panaszt az online szálláshely-közvetítő 30 napon belül érdemben megválaszolja.
(4) Tilos az online szálláshely-közvetítőnek tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmaznia a szálláshely- szolgáltatóval megkötött szerződésében. Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltétel semmis.
(5) Tisztességtelen szerződési feltételnek minősül különösen
a) a szálláshely-szolgáltató magyarországi közigazgatási hatósághoz fordulása jogának kizárása;
b) olyan fizetési határidő megállapítása az online szálláshely-közvetítő számára, amely határozatlan idejű vagy a teljesítéstől számított 45 napnál hosszabb;
c) annak megtiltása vagy korlátozása, hogy a szálláshely-szolgáltató az online szálláshely-közvetítővel kötött szerződésben foglaltnál alacsonyabb áron kínálja a szálláshely-szolgáltatását;
d) kölcsönös fizetési kötelezettség esetén a szálláshely-szolgáltató számára fizetési biztosíték − különösen letét vagy más biztosíték, illetve késedelmi kamat − egyoldalú előírása;
e) annak előírása, hogy az online szálláshely-közvetítő és a szálláshely-szolgáltató közötti elszámolási vita esetén a vitatott összeget a szálláshely-szolgáltatónak a vita lezárását megelőzően meg kell fizetnie az online szálláshely- közvetítő részére;
f) az online szálláshely-közvetítő felelősségének kizárása a szálláshely-szolgáltatóval szemben a szerződéses kötelezettségének teljesítéséhez az online szálláshely-közvetítő által bevont harmadik személy magatartásáért.
Értesítés a jogsértő információs társadalommal összefüggő szolgáltatásról
13. § (1) * Az a jogosult, akinek a szerzői jogi törvény által védett szerzői művén, előadásán, hangfelvételén, műsorán, audiovizuális művén, adatbázisán fennálló jogát, továbbá a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényben meghatározott, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogát a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ – ide nem értve a hozzáférhetővé tett információ szabványosított címét – sérti (a továbbiakban: jogosult), teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével felhívhatja a 2. § 13. pont b)–d) alpontjában meghatározott szolgáltatót a jogát sértő tartalmú információ eltávolítására.
(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell:
a) a sérelem tárgyát és a jogsértést valószínűsítő tények megjelölését;
b) a jogsértő tartalmú információ azonosításához szükséges adatokat;
c) a jogosult nevét, lakcímét, illetve székhelyét, telefonszámát, valamint elektronikus levelezési címét.
(3) Amennyiben a jogosult meghatalmazottja útján jár el, az (1)–(2) bekezdés szerinti értesítéshez az értesítési-eltávolítási eljárásban való képviselet ellátására feljogosító teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást is csatolni kell.
(4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 12 órán belül a szolgáltató – a jogosult jogát sértő információt biztosító igénybe vevő (a továbbiakban: érintett igénybe vevő) 3 munkanapon belül történő írásbeli tájékoztatása mellett – köteles intézkedni az értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférés nem biztosítása vagy az információ eltávolítása iránt, és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt.
(5) Köteles megtagadni a szolgáltató az (1)–(2) bekezdés szerinti értesítés alapján az információhoz való hozzáférés nem biztosítását vagy az információ eltávolítását, ha ugyanazon információ vonatkozásában ugyanazon jogosult vagy a jogosult (3) bekezdés szerinti meghatalmazottja értesítése alapján már eljárt a (4) bekezdés szerint, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el.
(6) Az érintett igénybe vevő a (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás átvételétől számított 8 napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a szolgáltatónál kifogással élhet az érintett információ eltávolításával szemben. A kifogásnak tartalmaznia kell:
a) az eltávolított, illetőleg hozzáférhetetlenné tett információ azonosítását, ideértve azt a hálózati címet, ahol az korábban hozzáférhető volt, továbbá az érintett igénybe vevőt azonosító, a törvény 4. § (1) bekezdés a)–e) és g) pontjaiban meghatározott adatokat;
b) indokolt nyilatkozatot arról, hogy az igénybe vevő által biztosított információ nem sérti a jogosult (2) bekezdés szerinti értesítésében megjelölt jogát.
(7) A (6) bekezdés szerinti kifogás átvételekor a szolgáltató haladéktalanul köteles az érintett információt újra hozzáférhetővé tenni, és erről a jogosultat a kifogás megküldésével értesíteni, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el.
(8) Ha az érintett igénybe vevő a jogsértést elismeri vagy a (6) bekezdés szerinti határidőben nem terjeszt elő kifogást vagy az nem tartalmazza a (6) bekezdésben előírt adatokat, és nyilatkozatot, a szolgáltató az információhoz való hozzáférés nem biztosításának, illetve az információ eltávolításának hatályát köteles fenntartani.
(9) * Ha a jogosult a (7) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül az értesítés szerinti jogsértéssel kapcsolatos igényét abbahagyás és eltiltás iránti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is tartalmazó kereset vagy fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása útján érvényesíti vagy büntetőfeljelentést tesz, a szolgáltató a bíróság erre vonatkozó, ideiglenes intézkedést elrendelő határozatának kézhezvételétől számított 12 órán belül a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a (2) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférést ismételten nem biztosítja, illetve az információt ismételten eltávolítja. A szolgáltató intézkedéséről a bírósági határozat másolatának megküldésével az érintett igénybe vevőt az intézkedés megtételétől számított 1 munkanapon belül értesíti.
(10) * A jogosult köteles a (9) bekezdés szerinti eljárásban hozott, a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatáról – ideértve az ideiglenes intézkedés elrendelését vagy a kérelem elutasítását is – a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. A határozatban foglaltaknak a szolgáltató haladéktalanul köteles eleget tenni.
(11) A jogosult és a szolgáltató szerződést köthet az (1)–(10) bekezdésekben meghatározott eljárás alkalmazásáról. A szerződésben a felek a törvénytől nem térhetnek el, de a törvényben nem rendezett kérdésekben megállapodhatnak. A felek szerződésükben hatályos írásbeli közlésnek tekinthetik a nekik vagy általuk harmadik személyhez címzett írásbeli magánokirat hű másolatát, továbbá az elektronikus úton tett közlést is, ha annak megérkezését a címzett elektronikus úton igazolja. Ebben az esetben a felek kötelesek az egymástól származó elektronikus küldemények megérkezését visszaigazolni.
(12) A szolgáltató nem felelős az érintett információ eltávolításának vagy az ahhoz való hozzáférés nem biztosításának eredményes végrehajtásáért, amennyiben az eltávolítás vagy a hozzáférés nem biztosítása során a (4) és (9) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően és jóhiszeműen járt el.
(13) * Ha a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ – ide nem értve a hozzáférhetővé tett információ szabványosított címét – a kiskorú személyiségi jogait sérti, a jogsérelemmel érintett kiskorú (e § alkalmazásában a továbbiakban: kiskorú jogosult) esetében a kiskorú jogosult törvényes képviselője, valamint a korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében a kiskorú jogosult is a személyazonosságának azonosítására alkalmas elektronikus úton (e § alkalmazásában a továbbiakban: értesítés) felhívhatja a 2. § 13. pont b)–d) alpontjában meghatározott szolgáltatót a kiskorú jogosult személyiségi jogát sértő tartalmú információ eltávolítására. Az értesítésben meg kell jelölni annak indokait is, hogy a sérelmezett tartalom miért sérti a kiskorú jogosult személyiségi jogait.
(14) * A (13) bekezdés szerinti jogsértés esetén az eljárást a (2)–(12) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell lefolytatni az alábbi eltérésekkel:
a) a szolgáltatónak az érintett igénybe vevőt a kiskorú jogosultnak, illetve törvényes képviselőjének felhívásáról egy munkanapon belül kell értesítenie,
b) a szolgáltató az információ eltávolításának hatályát köteles fenntartani akkor is, ha a beazonosításához szükséges adatok hiányában az érintett igénybe vevő értesítése nem lehetséges,
c) * a szolgáltató az információhoz való hozzáférést akkor is köteles a (9) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően meggátolni, illetve az információt ismételten eltávolítani, ha a kiskorú jogosult vagy törvényes képviselője értesíti a jogsértéssel kapcsolatos nyomozás elrendeléséről,
d) a szolgáltató nem köteles feltüntetni, hogy az eltávolítás mely jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt,
e) a szolgáltató elutasíthatja a sérelmezett információ hozzáférhetetlenné tételét, ha a (13) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt indokok alapján megalapozatlannak tartja a kiskorú személyiségi jogainak sérelmét.
(15) * Ha a szolgáltató nem tesz eleget a (14) bekezdés a)–c) pontjában foglalt kötelezettségeinek, vagy az e) pont alapján elutasítja a kérelmet, a kiskorú jogosult vagy a törvényes képviselője a kiskorú személyiségi jogai vélelmezett megsértése miatt a Kerekasztalhoz fordulhat. A Kerekasztal az ilyen bejelentéseket megvizsgálva, azok általános tapasztalatait a 4/A. § (2) bekezdése szerinti tevékenysége során felhasználja.
Adatvédelem *
13/A. § * (1) * A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése céljából kezelheti az igénybe vevő azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és lakcímet.
(2) * A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből származó díjak számlázása céljából kezelheti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, valamint a szolgáltatás igénybevételének időpontjára, időtartamára és helyére vonatkozó adatokat.
(3) A szolgáltató – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek. A szolgáltatónak az egyéb feltételek azonossága esetén úgy kell megválasztania és minden esetben oly módon kell üzemeltetnie az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig.
(4) * A szolgáltató a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos adatokat bármely, a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő célból – így különösen szolgáltatása hatékonyságának növelése, az igénybe vevőnek címzett elektronikus hirdetés vagy egyéb címzett tartalom eljuttatása, piackutatás céljából – csak az adatkezelési cél előzetes meghatározása mellett és az igénybe vevő hozzájárulása alapján kezelhet.
(5) Az igénybe vevőnek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételét megelőzően és a szolgáltatás igénybevétele során is folyamatosan biztosítani kell, hogy a (4) bekezdés szerinti adatkezelést megtilthassa.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott adatok nem kapcsolhatók össze az igénybe vevő azonosító adataival és az igénybe vevő hozzájárulása nélkül nem adhatók át harmadik személy számára.
(7) * Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott célokból kezelt adatokat törölni kell a szerződés létrejöttének elmaradását, a szerződés megszűnését, valamint a számlázást követően. A (4) bekezdésben meghatározott célból kezelt adatokat törölni kell, ha az adatkezelési cél megszűnt, vagy az igénybe vevő így rendelkezik. Törvény eltérő rendelkezése hiányában az adattörlést haladéktalanul el kell végezni.
(8) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása nem tehető függővé az igénybe vevőnek valamely (1)–(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezeléshez való hozzájárulásától, amennyiben az adott szolgáltatás más szolgáltatótól nem vehető igénybe.
(9) A külön törvényben meghatározott tájékoztatáson kívül a szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az igénybe vevő az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor megismerhesse, hogy a szolgáltató mely adatkezelési célokból mely adatfajtákat kezel, ideértve az igénybe vevővel közvetlenül kapcsolatba nem hozható adatok kezelését is.
13/B. § * (1) Az az alkalmazásszolgáltató, aki titkosított kommunikációt biztosító szolgáltatást nyújt, köteles az ilyen alkalmazás igénybevételével továbbított küldeményekkel, közlésekkel kapcsolatosan keletkező vagy kezelt, (2) bekezdés szerinti metaadatokat azok keletkezésétől számított 1 évig megőrizni.
(2) A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre jogosult szerv megkeresése esetén a titkosított kommunikációt biztosító szolgáltatást nyújtó alkalmazásszolgáltató
a) a szolgáltatás típusát;
b) a szolgáltatás előfizetőjének vagy felhasználójának
ba) a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges azonosító adatait, a szolgáltatás igénybevételének dátumát, kezdő és záró időpontját;
bb) a regisztrációhoz használt IP-címét és portszámát;
bc) az igénybevételnél használt IP-címét és portszámát;
c) a felhasználói azonosítót
köteles átadni.
Az elektronikus hirdetésre vonatkozó különös szabályok *
14. § * (1) E törvény alkalmazásában elektronikus hirdetés bármely információs társadalommal összefüggő szolgáltatás vagy – a beszédcélú telefonhívás kivételével –elektronikus hírközlés útján közölt:
a) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 3. §-ának d) pontja szerinti reklám, vagy
b) társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatás.
(2) Elektronikus hirdetésnek minősül az olyan közlés is, amelynek célja kizárólag a Grt. 6. §-ának (1) bekezdésben előírt hozzájárulás kérése.
(3) Önmagában nem minősül elektronikus hirdetésnek
a) vállalkozás, egyéb szervezet vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetővé tevő információ közlése, különösen a domain név vagy az elektronikus levelezési cím,
b) vállalkozás, szervezet vagy személy árujára vagy arculatára vonatkozó, a vállalkozástól, szervezettől vagy személytől független közlés, különösen abban az esetben, ha a közlés anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik.
(4) E törvény alkalmazásában
a) Elektronikus hirdető: akinek érdekében az elektronikus hirdetést közzéteszik, illetve aki a saját érdekében az elektronikus hirdetés közzétételét megrendeli;
b) Elektronikus hirdetési szolgáltató: aki önálló gazdasági tevékenysége körében az elektronikus hirdetést elkészíti, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt;
c) Elektronikus hirdetés közzétevője: aki az elektronikus hirdetés közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével az elektronikus hirdetést megismerhetővé teszi;
d) Elektronikus hirdetés közzététele: az elektronikus hirdetés megismerhetővé tétele, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára.
(5) A Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott elektronikus hirdetésre és a (2) bekezdés szerinti közlésekre.
(6) A Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértéséért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyaránt felel. Az ilyen jogsértéssel okozott kárért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyetemlegesen felel.
14/A. § * (1) Az elektronikus hirdetéshez kapcsolódóan egyértelmű tájékoztatást kell adni:
a) az elektronikus hirdetés e jellegéről, amint az hozzáférhetővé válik az igénybe vevő számára;
b) az elektronikus hirdető, illetve elektronikus hirdetés elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján történő küldése esetén a valós feladó személyéről, amint az hozzáférhetővé válik az igénybe vevő számára;
c) az eladásösztönző ajánlat – így különösen az árengedmény, ráadás, illetve ajándék – ilyen jellegéről, igénybevételének feltételeiről;
d) az eladásösztönző vetélkedő vagy nyereményjáték ilyen jellegéről, az abban való részvétel feltételeiről.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az ajánlott előny igénybevétele, illetve a játékban való részvétel feltételeit könnyen hozzáférhetővé kell tenni.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának megsértéséért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyaránt felel. Az (1) bekezdés c) és d) pontjának és (2) bekezdésének megsértéséért az elektronikus hirdető felel.
14/B. § * (1) * Az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása céljából a közvetítő szolgáltató a Hatóság megkeresésére köteles a Hatóság rendelkezésére bocsátani a következő adatokat, ha azok a közvetítő szolgáltató rendelkezésére állnak: *
a) a Hatóság által megjelölt elektronikus hirdetés küldőjének vagy közzétevőjének elektronikus hírközlési azonosítóját, és
b) a nyilvántartásában az elektronikus hírközlési azonosítóhoz tartozóként meghatározott igénybe vevő nevét és lakcímét.
(2) * A Hatóság az átadott adatokat az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás végleges lezárását követő 60. napig, illetve a döntés elleni közigazgatási per esetén a közigazgatási per jogerős lezárásáig jogosult kezelni, kizárólag az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása céljából.
(3) Ha a közvetítő szolgáltató nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, az elektronikus hirdetővel, az elektronikus hirdetési szolgáltatóval és az elektronikus hirdetés közzétevőjével együtt felel a Grt. 6. §-ában meghatározott kötelezettségek megsértéséért. Az ilyen jogsértéssel okozott kárért a közvetítő szolgáltató az elektronikus hirdetővel, az elektronikus hirdetési szolgáltatóval és az elektronikus hirdetés közzétevőjével egyetemlegesen felel.
14/C. § * (1) A szabályozott szakmát információs társadalmi szolgáltatás nyújtása útján gyakorló személy mint elektronikus hirdető érdekében végzett elektronikus hirdetési tevékenységre vonatkozóan a szabályozott szakma gyakorlására irányadó szabályok, így különösen a szakmai érdekképviseleti szervek, kamarák által a saját tagjaikra vonatkozóan megállapított magatartási szabályok – az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül – szigorúbb, illetve részletesebb követelményeket határozhatnak meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, a szabályozott szakma gyakorlására irányadó további szabályok különösen a szakma függetlenségének, méltóságának, tiszteletének, valamint a szakmai szolgáltatást igénybe vevő és a szakmát gyakorló más személyekkel szemben tanúsított magatartás tisztességességének biztosítására, a szakmai titoktartás védelmére alkothatók.
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó különös fogyasztóvédelmi szabályok
15. § * Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást is nyújtó közüzemi tevékenységet folytató vállalkozás elektronikus úton is köteles a bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, valamint az igénybe vevők tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtetni.
Magatartási kódexek *
15/A. § * (1) Az állam – az információs társadalommal kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezetek függetlenségének tiszteletben tartásával – ösztönzi az önszabályozást, így különösen
a) magatartási kódexek kidolgozását,
b) a magatartási kódexek elektronikus úton, magyar nyelven és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás részes államaiban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező igénybe vevők és más érdekeltek számára a részes államok hivatalos nyelvein is történő hozzáférhetővé tételét, valamint
c) az elektronikus úton történő alternatív vitarendezési eljárások működését.
(2) * Az állam ösztönzi továbbá, hogy az információs társadalommal kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezetek az informatikáért felelős miniszterrel – amennyiben a szolgáltatás az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás bármely részes államába is irányul, az Európai Bizottsággal is – együttműködve az érdekeltek számára tájékoztatást adhassanak a magatartási kódexeikről, azok alkalmazásának tapasztalatairól, az elektronikus kereskedelemre gyakorolt hatásairól.
Együttműködés a kiberbiztonsági incidenskezelésben *
15/B. § * (1) * A szolgáltató az elektronikus információs rendszereket érintő kiberbiztonsági incidensek megelőzésével, kezelésével összefüggő tevékenység vonatkozásában köteles együttműködni a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központtal.
(2) * A közvetítő szolgáltató a konkrét kiberbiztonsági incidens kezelése, kivizsgálása céljából az eseménykezelő központ egyedi kérelme alapján köteles az általa kezelt és rendelkezésére álló adatokat a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központ részére átadni.
(3) * A közvetítő szolgáltatónak a kiberbiztonsági incidensek kezelésével és kivizsgálásával kapcsolatos feladatait a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) * A Kormány által rendeletben kijelölt hatóság kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, ha a közvetítő szolgáltató nem teljesíti a (3) bekezdés szerinti feladatait.
A videómegosztóplatform-szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályok *
15/C. § * (1) * A videómegosztóplatform-szolgáltatás nyújtásának megkezdésére irányuló szándékot a videómegosztóplatform-szolgáltatónak nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a Hivatalhoz, amely a videómegosztóplatform-szolgáltatásokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a (2) bekezdés f) és h) pontja szerinti adatok vonatkozásában minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak. A nyilvántartásba vétel nem feltétele a szolgáltatásnyújtás megkezdésének.
(2) A videómegosztóplatform-szolgáltatás Hivatalhoz történő bejelentésében meg kell jelölni
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a szolgáltatással közvetlenül érintett telephely (telephelyek) megjelölését,
c) a bejelentő elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),
d) a bejelentő vezető tisztségviselőjének, képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),
e) a bejelentő cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát (hivatalos azonosítószámát),
f) a szolgáltatás elnevezését és internetes elérhetőségét (URL-címét),
g) a szolgáltatás megkezdésének tervezett időpontját,
h) arra vonatkozó adatot, hogy a joghatóság az 1. § (1a)–(1d) bekezdésében foglalt feltételek közül melyiken alapul.
(3) A Hivatal a videómegosztóplatform-szolgáltatást a bejelentésben közölt adatoknak megfelelően bejegyzi a videómegosztóplatform-szolgáltatásokról vezetett nyilvántartásába, és a bejelentés időpontjától számított nyolc napon belül a nyilvántartásba vétel tényét visszaigazolja a bejelentő részére.
(4) A Hivatal a nyilvántartásnak a videómegosztóplatform-szolgáltató nevére, a videómegosztóplatform-szolgáltatás elnevezésére és a joghatóságra vonatkozó adatait és azok változásait megküldi az Európai Bizottságnak.
(5) A nyilvántartásba vételt a Hivatal visszavonja, ha a bejelentett videómegosztóplatform-szolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő videómegosztóplatform-szolgáltatás elnevezésével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít.
(6) A videómegosztóplatform-szolgáltatást a Hivatal törli a nyilvántartásból, ha
a) az (5) bekezdés alapján a nyilvántartásba vétel visszavonásának lenne helye,
b) a videómegosztóplatform-szolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését,
c) * a videómegosztóplatform-szolgáltatást a nyilvántartásba vételtől számított hat hónapon belül nem kezdik meg, vagy a megkezdett szolgáltatást hat hónapnál hosszabb időre megszakítják,
d) * a 15/D–15/G. §-ban foglalt követelmények megsértése miatt a Hivatal a videómegosztóplatform-szolgáltatás törlését rendelte el,
e) * bíróság jogerős határozata elrendelte a videómegosztóplatform-szolgáltatás elnevezése által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, vagy
f) * a videómegosztóplatform-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt.
(7) A videómegosztóplatform-szolgáltatónak tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be.
(8) Ha a videómegosztóplatform-szolgáltató személyében változás következik be, az eredeti bejelentést tevő videómegosztóplatform-szolgáltatónak kell kezdeményeznie a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását.
(9) Ha a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat a videómegosztóplatform-szolgáltató megsérti, a Hivatal – a 15/I. § (3) bekezdésében foglalt elvek figyelembevételével – tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
15/D. § * (1) A szolgáltatást igénybe vevők védelme érdekében a videómegosztóplatform-szolgáltató köteles a 15/F. § szerinti intézkedéseket, műszaki megoldásokat alkalmazni, ha
a) a videómegosztóplatform-szolgáltató által a nyilvánossághoz eljuttatott műsorszám, felhasználó által létrehozott videó, a videómegosztóplatform-szolgáltató vagy más által forgalmazott, értékesített, szervezett kereskedelmi közlemény (a továbbiakban együtt: tartalom) alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi, lelki vagy erkölcsi fejlődésének károsítására;
b) a videómegosztóplatform-szolgáltató által a nyilvánossághoz eljuttatott tartalom sérti az emberi méltóságot, valamint alkalmas lehet valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség vagy ezek bármely tagja elleni – a közösséghez tartozása miatt történő – gyűlölet keltésére vagy erőszakra uszításra;
c) a tartalom bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósíthat meg, így különösen, ha a tartalom alkalmas terrorcselekmény elkövetésére való felhívásra, közösség elleni uszításra, a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadására, illetve, ha gyermekpornográf tartalom megosztását, terjesztését vagy továbbítását valósíthatja meg; vagy
d) * a videómegosztóplatform-szolgáltatás felhasználója által közzétett kereskedelmi közlemény nem felel meg a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 20. § (1)–(7) bekezdése vagy az Mttv. 24. §-a és 30. § (3) bekezdés b) pontja szerinti előírásoknak.
(2) * A videómegosztóplatform-szolgáltató által forgalmazott, értékesített, szervezett kereskedelmi közleménynek meg kell felelnie az Smtv. 20. § (1)–(7) bekezdése, és az Mttv. 24. §-a, valamint 30. § (3) bekezdés b) pontja szerin …
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.