10/2015. (VII. 30.) HM rendelete a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról.

10/2015. (VII. 30.) HM rendelete a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 15., 16. és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) a katonai szolgálatra jelentkezőkre, b) a honvédekre, c) a honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek jelentkezőre, d) a honvédségi ösztöndíjasnak jelentkezőre, és e) az önkéntes tartalékos katonákra. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. bizottságok: a  Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) központi egészségügyi szervezeténél működő, a katonai szolgálatra való alkalmasság megállapítását és minősítését végző bizottságok a következők: a) az MH Elsőfokú Pályaalkalmasság-vizsgáló Bizottság (a továbbiakban: EPAB), b) a Másodfokú Alkalmasság-vizsgáló Bizottság (a továbbiakban: MAV), c) az Elsőfokú Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: EFÜV), d) a Másodfokú Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: MFÜV), e) a Központi Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: KFÜV), f ) az Elsőfokú Repülőorvosi Bizottság (a továbbiakban: EROB), g) a Másodfokú Repülőorvosi Bizottság (a továbbiakban: MROB), 2. egészségi alkalmasság-vizsgálat: olyan egészségi szakorvosi alkalmasság-vizsgálat, mely az  általános feladatoknak, illetve az  egyes beosztások ellátásához szükséges kiemelt egészségi alkalmassági követelményeknek való megfelelést vizsgálja, 3. egészségügyi mentesség: a katonai szolgálati kötelezettségek alóli teljes felmentés, amely a katonai szolgálatra való alkalmatlanság megállapítása céljából indult felülvizsgálati eljárás jogerős „Katonai szolgálatra alkalmatlan” döntés hatálybalépésétől a személyügyi eljárás lefolytatásának végéig tart, 4. életkor: a tárgyévben betöltött életkor, 5. fizikai alkalmasság-vizsgálat: olyan teljesítmény-élettani vizsgáló eljárások összessége, amely a  katonai szolgálat ellátásához szükséges fizikai adottságok és képességek, fizikai teljesítőképesség meglétét vizsgálja, 6. felülvizsgálati eljárás: a megváltozott egészségi, fizikai vagy pszichés állapotú honvéd katonai szolgálatra való alkalmasságának minősítése, 7. fegyvernemi korlátozás: az  egyes katonai munkakörcsaládokba tartozó munkakörök betöltésére vonatkozó korlátozás, kizárás, 8. fizikai állapotfelmérés: a fizikai alkalmasság évenkénti ellenőrzése a honvédségi szervezeteknél, 9. időszakos alkalmassági vizsgálat: korcsoportonként meghatározott gyakorisággal történő vizsgálat annak megállapítására, hogy a  honvéd egészségi, fizikai vagy pszichés állapotában történt-e olyan változás, ami befolyásolhatja a  további katonai szolgálat ellátását a  beosztásához tartozó megterhelések és egészségkárosító tényezők figyelembevételével, 10. kiemelt egészségi alkalmassági követelmények: olyan alkalmassági követelmények, amelyek életkortól függetlenül szükségesek a 6. mellékletben meghatározott beosztások ellátásához, 11. különleges elbírálás: egyénileg mérlegelhető minősítési változatok, amelyek választási lehetőséget biztosítanak az 5. § (1) bekezdés minősítései között, 12. munkaköri alkalmassági vizsgálat: azt állapítja meg, hogy a  meghatározott katonai munkakörben végzett szolgálati tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és annak képes-e megfelelni, 13. munkaköri korlátozás: egy adott beosztásra, munkakörre való korlátozás, kizárás a beosztásba helyezés előtt, 14. pszichikai alkalmasság-vizsgálat: olyan vizsgálat, amely az  általános pszichés státusznak, illetve az  egyes beosztások ellátásához szükséges különleges követelményeknek megfelelő képességek, készségek összességének meglétét vizsgálja, 15. részleges egészségügyi szolgálatmentesség: az egyes szolgálati kötelezettségek alóli részleges felmentés, amely a mentesség időszakára vonatkozik, 16. soron kívüli alkalmasság-vizsgálat: olyan alkalmasság-vizsgálat, melynek alapján eldönthető, hogy a honvéd egészségi, pszichés állapotában észlelt változás érdemben befolyásolja-e a  korábban megállapított alkalmasságot, 17. vezető állomány tagja: az  a  személy, aki ezredesi vagy annál magasabb rendfokozatot visel, illetve ezredesi vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztást lát el, 18. záró vizsgálat: a  honvéd szolgálati viszonyának megszűnésekor, megszüntetésekor történő egészségi, szükség esetén pszichés vizsgálata, mely csak az adott állapot rögzítésére irányul. II. FEJEZET A KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 3. A katonai szolgálatra való alkalmasság 3. § (1) Hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos, honvéd-tisztjelölti és honvéd altiszt-jelölti katonai szolgálatra (a  továbbiakban együtt: katonai szolgálat) és honvédségi ösztöndíjasnak egészségileg, pszichikailag és fizikailag az  alkalmas, akinek nincs olyan egészségi, pszichés elváltozása, betegsége vagy fogyatékossága, amely a  katonai szolgálat teljesítését kizárná, fizikai állapota megfelel e  rendelet szerinti követelményeknek, illetve a  katonai szolgálat teljesítése során egészségi, pszichés és fizikai állapota jelentős rosszabbodásának kockázata nem várható. (2) A katonai szolgálatra való alkalmasság a) teljes, ha a  vizsgált személy egészségi, pszichés és fizikai állapota az  általános követelményeknek teljesen megfelel, b) kiemelt, ha a  vizsgált személy egészségi, pszichés és fizikai állapota egyes kiemelt katonai tevékenység sajátosságaiból adódó speciális követelményeknek is megfelel, vagy c) korlátozott, ha a  vizsgált személy az  általános egészségi követelményeknek teljesen nem felel meg, de az elváltozás a katonai szolgálatra való alkalmasságot minden beosztás tekintetében nem zárja ki. (3) A  korlátozott alkalmasság egyes betöltött beosztás, munkakör, fegyvernemi szolgálat ellátására való alkalmatlanságot jelent, amely tartalmazza a speciális elbírálású kategóriát is. 4. Az alkalmasság-vizsgálatok 4. § (1) A katonai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság-vizsgálatokat, felülvizsgálatokat és repülőorvosi vizsgálatokat az MH központi egészségügyi szerve végzi. A katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságot és annak minősítését az MH központi egészségügyi szervezete kijelölt bizottságai állapítják meg. (2) Alkalmasság-vizsgálatokat kell végezni az  1.  § hatálya alá tartozó személyek alkalmasságának elbírálása, megállapítása, illetve felülvizsgálata és az alkalmasság ellenőrzése céljából a) a szolgálati viszony létesítése előtt, b) időszakosan az alkalmasság ellenőrzése céljából, c) soron kívül az alkalmasság ellenőrzése céljából, d) a  külföldi katonai szolgálat teljesítése előtt, ha a  betöltött és tervezett beosztási követelmények eltérőek, valamint a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet (a továbbiakban: Hjt. vhr.) 1. § 10. pont i) alpontja alapján, ha az a képzésen való részvétel feltétele, e) a külföldi katonai szolgálat teljesítése után, kivéve a Hjt. vhr. 1. § 10. pont i), j) és n) alpontja szerinti eseteket, f ) a  honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 83.  § (2)  bekezdése szerinti új beosztásba történő kinevezést megelőzően, ha az új beosztására meghatározott követelmények a betöltött beosztására meghatározott követelményektől eltérőek, g) 365 napot elérő vagy azt meghaladó időtartamú rendelkezési állományt vagy távollétet követő újbóli beosztásba helyezést megelőzően, h) az állományilletékes parancsnok tekintetében, vezető beosztásba történő kiválasztása előtt, i) a hivatásos állományba történő visszavételt megelőzően, j) a  honvéd tisztjelöltnek jelentkezővel, a  honvéd altiszt-jelöltnek jelentkezővel a  felvétele, vagy a  jelölttel a honvédségi ösztöndíjszerződés megkötése előtt, valamint a hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt, k) az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszony létesítése előtt, l) a honvéd tisztjelöltek esetén a szakirányba helyezés, illetve a szak- vagy szakirányváltás előtt, és m) a  honvéd altiszt-jelöltek esetében ágazatba vagy szakmairányba helyezés előtt, ha az  ágazat vagy szakmairány előírja. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben – a (2) bekezdés d), e), h,) l), és m) pontjában szereplők kivételével – az  egészségi, a  pszichikai és a  fizikai alkalmasságot is minősíteni kell. A  (2)  bekezdés h)  pontja esetén csak pszichés, a  (2)  bekezdés d)  pontja esetén pszichés és szükség esetén az  egészségi alkalmasságot, a  (2)  bekezdés l), és m)  pontja esetén szükség esetén az  egészségi és pszichés alkalmasságot is minősíteni kell. A  (2)  bekezdés g)  pontjában foglalt esetben az  egészségi, szükség esetén a  pszichés és legfeljebb 180 napos felkészülési időt követően a fizikai alkalmasságot is minősíteni kell. (4) Az  egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság minősítése a  minősítést közvetlenül megelőzően végzett vizsgálat eredményén, illetve a  korábban végzett, de még érvényes és a  minősítés céljával egyező követelményszintű vizsgálat eredményén alapulhat. (5) Az  egészségi alkalmasságot üzemorvos, foglalkozás-egészségügyi, vagy alkalmasság-vizsgálatban szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvos, repülőorvosi vizsgálatok esetén repülőorvos vagy repülőorvosi vizsgálatokban szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvos, a  pszichikai alkalmasságot pszichológus, a  fizikai alkalmasságot sportélettani szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvos, illetve a  fizikai felkészítésre és a  terheléses sportélettani vizsgálatok végzésére képesítéssel rendelkező szakember véleményezheti, illetve minősítheti. 5. Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági minősítések 5. § (1) Az egészségi szakorvosi vizsgálat alapján megállapítható alkalmassági minősítések: a) „Egészségileg alkalmas”, b) „Egészségileg korlátozással alkalmas”, c) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ........-ig” vagy d) „Egészségileg alkalmatlan”. (2) A pszichológiai vizsgálatok alapján megállapítható alkalmassági minősítések: a) „Pszichésen alkalmas”, b) „Pszichésen ideiglenesen alkalmatlan ........-ig” vagy c) „A pszichikai követelményeknek nem felelt meg”. (3) A fizikai alkalmassági vizsgálatok alapján megállapítható minősítések: a) „Fizikailag alkalmas” vagy b) „Fizikailag alkalmatlan”. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti minősítések a betöltött, illetve a tervezett beosztásra vonatkoznak. 6. Az összesített alkalmassági minősítések és értelmezésük 6. § (1) Az összesített alkalmassági minősítést az e rendelet szerinti egészségi, pszichikai és fizikai vizsgálatok eredményére alapozva kell megállapítani. (2) Az  összesített alkalmassági minősítés utal a  vizsgálat céljára, valamint tartalmazza az  alkalmasság, korlátozott alkalmasság, alkalmatlanság vagy ideiglenes alkalmatlanság minősítését is. 7. § (1) Az elvégzett vizsgálatok alapján a) „Katonai szolgálatra alkalmas”, b) „Beosztásában szolgálatra alkalmas”, c) „Honvéd tisztjelöltnek alkalmas”, d) „Honvéd altiszt-jelöltnek alkalmas”, e) „Önkéntes tartalékos katonai szolgálatra alkalmas”, f ) „Tervezett beosztásra alkalmas”, vagy g) „Honvédségi ösztöndíjasnak alkalmas” minősítés adható a 3. § szerinti követelményekre és a vizsgálat céljára figyelemmel. (2) Az  elvégzett vizsgálatok alapján, a  vizsgálat céljával összhangban adható „Beosztásában korlátozással alkalmas”, „Tervezett beosztásában korlátozással alkalmas” minősítés – pszichésen és fizikailag alkalmas személy esetében  – az  egészségi alkalmasság minősítésén, illetve – pszichésen alkalmas, fizikailag alkalmatlan személy esetében  – az  egészségi alkalmasság minősítésére visszavezethető fizikai alkalmasságot befolyásoló okon alapulhat. E minősítés csak meghatározott beosztások, munkakörök betöltését teszi lehetővé. (3) Az elvégzett vizsgálatok alapján, a vizsgálat céljával összhangban adható a) „A jelenlegi beosztásban alkalmatlan”, és b) „A tervezett beosztásra alkalmatlan” minősítés az egészségi, és a pszichikai alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat, ha a vizsgált személy az adott beosztáson kívül más beosztásra alkalmas lehet. (4) Az elvégzett vizsgálatok alapján legfeljebb 1 évre adható a) „A jelenlegi beosztásában ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”, b) „A tervezett beosztásra ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”, és c) a „Honvédségi ösztöndíjasnak ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítés az egészségi, és a pszichikai alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat. (5) Az elvégzett vizsgálatok alapján adható a) „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, b) „Honvéd tisztjelöltnek alkalmatlan”, c) „Honvéd altiszt-jelölti szolgálatra alkalmatlan”, d) „Önkéntes tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan”, és e) „Honvédségi ösztöndíjasnak alkalmatlan” minősítés valamennyi beosztásra való alkalmatlanságot jelent, és az alkalmassági összetevők bármelyikén alapulhat. (6) Az  összesített alkalmassági minősítéseket az  EPAB, a  MAV, MFÜV és KFÜV , a  speciális fegyvernemi összesített alkalmassági minősítést az  EROB állapítják meg. Az  összesített alkalmassági minősítések érvényességét a  személy aktuális egészségi, pszichés és fizikai állapotát figyelembe véve az  EPAB, MAV, MFÜV és KFÜV szakmai döntése határozza meg. (7) A „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítést első fokon a  katonai szolgálatra jelentkezőkre az  EPAB, honvédek esetében csak az MH egészségügyi szervezete MFÜV, másodfokon a KFÜV hozhat. 7. Az alkalmassági minősítések érvényessége 8. § (1) A 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alkalmas minősítés a a) katonai szolgálatra jelentkezők esetében legfeljebb 1 évre, b) hivatásos és szerződéses katonák esetében ba) a honvéd 35 éves életkoráig legfeljebb 5 évre, bb) 35–44 éves életkor között legfeljebb 3 évre, bc) 44 éves életkor felett legfeljebb 1 évre, c) 365 napot meghaladó külföldi katonai szolgálat esetén a kiküldetés időtartamára, de legfeljebb 5 évre, d) önkéntes tartalékos katonák esetében da) 45 éves életkor felett 2 évre, db) 45 éves életkorig 5 évre, e) honvéd tisztjelölti és honvéd altiszt-jelölti katonai szolgálatra jelentkezők esetében legfeljebb 1 évre, f ) honvédségi ösztöndíjasnak jelentkezettek esetében a tanulmányok időtartamára adható. (2) Az  alkalmas minősítés érvényességét a  honvéd aktuális egészségi, pszichés és fizikai állapotát figyelembe véve az  (1) bekezdésben rögzített időtartamon belül az EPAB vagy a MAV szakmai döntése határozza meg. A minősítés érvényességét a pályaalkalmasság-vizsgálati lapon (a továbbiakban: PAV lap) fel kell tüntetni. (3) A minősítés érvényességének letelte után az alkalmasságot ismételten minősíteni kell. 9. § A  7.  § (2)  bekezdése szerinti korlátozottan alkalmas minősítés legfeljebb 1 évre, vagy ha az  egészségi állapot változása nem várható, véglegesen adható. 10. § (1) Ha az alkalmas minősítés érvényessége alatt a honvéd betegségen, gyógykezelésen esett át, az ezzel kapcsolatos egészségi dokumentációját az  utaltsági rend szerinti egészségügyi központban minden esetben be kell mutatni. Ha  a  betegség, vagy az  állapotváltozás az  egészségügyi központ vezetője szerint érdemben befolyásolja a minősítést, az orvosi dokumentációt meg kell küldeni az EPAB részére a további alkalmasság megítélése céljából. Az EPAB a kiadott minősítésének a honvéd megváltozott egészségi, pszichés állapota, vagy a fizikai követelmények nem teljesítése esetén felülvizsgálatát kezdeményezheti. (2) Külföldi szolgálatteljesítés során bekövetkezett betegség, gyógykezelés esetén, ha a  honvéd vizsgálatát, kezelését végző egészségügyi létesítmény a  honvéd egészségügyi repatriálását nem javasolja, a  honvéd a  kontingensparancsnok és az  MH Összhaderőnemi Parancsnokság Egészségügyi Koordinációs Részleg javaslata alapján folytathatja missziós szolgálatát. Ebben az esetben a honvéd köteles bemutatni a betegségével, sérülésével kapcsolatosan keletkezett egészségügyi dokumentációt a missziós visszaszűrés során. Az alkalmasságot érdemben befolyásoló egészségi elváltozás esetén az EPAB a minősítés felülvizsgálatát kezdeményezi. MÁSODIK RÉSZ A HONVÉDEK ALKALMASSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI III. FEJEZET AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG 8. Az egészségi alkalmassági követelmények és alkalmazásuk 11. § (1) Az  egészségi alkalmasság minősítése az  1.  melléklet szerinti „Táblázat és magyarázat a  betegségek és fogyatékosságok egészségi alkalmassági fokozatának megállapításához” (a továbbiakban: Táblázat) alapján, valamint a  Táblázatban a  betegségek és a  fogyatékosságok felsorolása a „Betegségek Nemzetközi Osztályozása” (a továbbiakban: BNO) című kiadvány figyelembevételével szakaszok és alszakaszok szerint történik. (2) A Táblázat rovatai az alszakaszoknak megfelelően az egészségi alkalmassági fokozatokat nyomtatott nagybetűkkel jelölik a következők szerint: a) „Egészségileg alkalmas” („A”), b) „Egészségileg korlátozással alkalmas” („K”), c) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” („I”), d) „Egészségileg alkalmatlan” („E”). (3) A  Táblázat szakaszainak a), b) és c)  pontja sorolja fel az  adott szakasz szerint minősítendő elváltozásokat és a kórisme tisztázásához szükséges kiegészítő és speciális szakvizsgálatokat, valamint meghatározza az eltérő, illetve mérlegelhető minősítési változatokat az elváltozás súlyossága, a beosztás, az életkor és a fegyvernem szerint. (4) A  Táblázat szakaszainak d)  pontja betű- és számjelekkel fejez ki az  „Egészségileg korlátozással alkalmas” („K”) minősítés esetén alkalmazandó beosztási, munkaköri, fegyvernemi korlátozásokat. A betű- és számjelek jelentését – a  szolgálatok megterhelés jellege szerinti csoportosításával együtt – a  2.  melléklet tartalmazza. A  minősítésben a  korlátozásokat minden esetben meg kell jeleníteni. A  felsorolt korlátozások közül a  szakorvosok az  elváltozás jellegének és súlyosságának mérlegelésével választhatnak. (5) Az „Egészségileg korlátozással alkalmas” minősítés kiemelt esete az  F9-Speciális elbírálás, amely csak a  honvéd állományilletékes parancsnokának javaslatára és az  alkalmasságot elbíráló bizottság orvosi véleménye alapján adható. Ebben az  esetben a  honvéd alkalmasságát évente minősíteni kell. A  fizikai alkalmasság vizsgálatát és ellenőrzését nem kell végrehajtani. Ebben az esetben a honvéd előmenetelre, külföldi szolgálatra nem tervezhető. (6) A  Táblázat szakaszainak e)  pontja az  adott betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének a  szakmai lehetőségét határozza meg. (7) Ha a vizsgálatkor olyan megbetegedés észlelhető, amely a Táblázatban nem szerepel, a vizsgált személyt az adott betegséget orvosilag, kórtanilag leginkább megközelítő kórformára vonatkozó rendelkezések szerint kell minősíteni. 12. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat során a testtömeget, a testmagasságot és a testzsír-százalékot a 3. melléklet N), O) és P) pontja szerint mérni kell. (2) Ha a honvéd nem a 3. melléklet N), O) és P) pontjában meghatározott testalkati mutatókkal rendelkezik, fel kell hívni a figyelmét a Honvéd Testalkati Programban (a továbbiakban: Program) való részvétel lehetőségére. (3) A  Program az  MH központi egészségügyi szervezete egészségfejlesztésért felelős szerve irányításával kerül végrehajtásra. (4) A  nem, életkor és testmagasság szerint differenciált testalkati ajánlást a  3.  melléklet N), O), P)  pontja, a  Program szabályait a 4. melléklet tartalmazza. 9. Különleges elbírálás 13. § (1) A  Táblázat az  egyes szakaszokban szereplő betegségekhez kapcsolódva Különleges elbírálás (a továbbiakban: „KLGS”) megjelölést tartalmazhat. A „KLGS” megjelölés az  5.  § (1)  bekezdése szerinti minősítések között választási lehetőséget biztosít. (2) A „KLGS” elbírálás esetén az  alkalmasság minősítése nem lehet enyhébb, mint a  Táblázat ugyanazon betegségre vonatkozó megelőző alszakasza szerinti minősítés. (3) A különleges elbíráláskor a következőket kell figyelembe venni: a) a betegség súlyosságának fokát és a vele együtt járó működési zavarokat, rendellenességeket, b) a  szervezet kompenzálóképességét, az  elváltozások kiegyenlítődésének, regenerálódásának lehetőségét, a gyógykezelés hatását a szolgálatképes állapot fenntartására, c) a megbetegedésnek a szolgálat teljesítésében rejlő, reális súlyosbodási lehetőségét, d) az  egészségi állapot befolyását az  adott beosztás ellátására, a  beosztás jellegének és sajátosságainak figyelembevételével, e) az  5.  melléklet szerinti „Munkaköri térkép”-ben szereplő fegyvernemi, munkaköri szolgálati tevékenység munkaegészségügyi jellemzőit, f ) a már megszerzett szolgálati tapasztalatokat, képzettséget, az eltelt szolgálati időt, és g) a  más beosztásban további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás, rehabilitáció lehetőségét. 10. Az egészségi követelményeknek megfelelő minősítések 14. § (1) A  Táblázat szakaszaihoz, alszakaszaihoz kapcsoltan a  részletes egészségi követelményeknek megfelelő minősítéseket a Táblázat A3–A6 jelű rovatai állapítják meg. (2) A katonai szolgálatra jelentkezők és a honvéd egészségi alkalmasságát a következők szerint kell minősíteni: a) az  A3 rovat szerint a  honvéd és a  katonai szolgálatra jelentkező és önkéntes tartalékos állományt 34 éves életkorig, b) az A4 rovat szerint a honvéd és a katonai szolgálatra jelentkező és önkéntes tartalékos állományt 35–44 éves életkor között, c) az  A5 rovat szerint a  honvéd és a  katonai szolgálatra jelentkező és önkéntes tartalékos állományt 44 éves életkor felett, továbbá d) az  A6 rovat szerint az  F9 „Korlátozással alkalmas” minősítéssel ellátható beosztásra tervezetteket, valamint az önkéntes tartalékos IV-et. (3) A  6.  mellékletben megjelölt beosztást betöltő, vagy arra tervezett állomány esetében az  abban meghatározott speciális követelményeket is figyelembe kell venni. (4) A  légi közlekedési szakszemélyzet, az  MH központi egészségügyi szervezete repülőorvosi vizsgálati szervének EROB hatáskörébe tartozó egyéb beosztott, valamint a  felsorolt feladatkör ellátására jelentkező alkalmasságának elbírálása az állami célú légiközlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeiről szóló rendelet (a továbbiakban: repülőegészségi rendelet) szerint történik. IV. FEJEZET A PSZICHIKAI ALKALMASSÁG 15. § (1) Katonai szolgálatra pszichikailag az  a  személy alkalmas, aki megfelel a  katonai szolgálat által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek. (2) A honvédnek a következő pszichikai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: a) valamennyi beosztásban, rendfokozatban a pszichés alapkövetelményeknek – jelölése: Pa, b) az  egyes fegyvernemi munkakörökben az  A9 pont szerinti követelményeken túl az  adott munkakörre jellemző pszichés készségeknek is – jelölése: Pm, c) az  átlagos megterheléstől lényegesen eltérő beosztásokban különleges pszichés elvárásoknak is – jelölése: Pk, valamint d) a vezető beosztásokban az átlagot meghaladó vezetői, szervezői készségeknek is – jelölése: Pv. (3) A  (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő pszichés funkciócsoportokat „Részletes pszichikai alkalmassági követelmények” címmel a  7.  melléklet tartalmazza. Az  egyes pszichés funkciócsoportok vizsgálata és értékelése tesztvizsgálatokkal, kérdőívekkel, pszichológiai műszerek alkalmazásával és célzott beszélgetéssel történik. (4) A  pszichikai alkalmasság elbírálásakor a  7.  melléklet szerinti részletes pszichés követelményeket és a  Hjt. vhr. 2. mellékletének pszichikai követelményekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni. (5) A  vizsgálatok alapján megállapított pszichés teljesítmények értékelése és jelölése az  egyes pszichés funkciócsoportokban optimálisan elérhető összteljesítmény százalékos arányában a) 91–100% esetén „Kiemelkedő” (V.), b) 76–90% esetén „Jó” (IV.), c) 46–75% esetén „Közepes” (III.), d) 31–45% esetén „Megfelelő” (II.), vagy e) 0–30% esetén „Nem megfelelő” (I.). (6) Az  (5)  bekezdés a)–d)  pontjában meghatározott összteljesítmény esetén, a  7.  melléklet szerinti munkaköri követelményekkel összhangban a  vizsgált személy tervezett, illetve betöltött beosztásától, feladatától függően a minősítés a) „Pszichikailag alkalmas”, b) „Pszichikai követelményeknek nem felelt meg”,vagy c) „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan....-ig”, ha a  vizsgált személy átmeneti élethelyzete, aktuális pszichés állapota nem teszi lehetővé képességei, személyiségjegyei megbízható értékelését. (7) „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan....-ig” minősítés legfeljebb egy évre adható. (8) A  pszichikai alkalmasság ismételt vizsgálatát egy éven belül csak akkor kell elvégezni, ha az  érvényes minősítés vizsgálati céljától eltérő vizsgálati célú vagy szigorúbb követelményszintű alkalmassági minősítésre kerül sor. V. FEJEZET A FIZIKAI ALKALMASSÁG 16. § (1) A  fizikai alkalmasság-vizsgálatot az  MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervezetének vezetője által kijelölt bizottság hajtja végre. A  bizottság összetételét és a  vizsgálat végrehajtásának szabályait a 8. melléklet A) pontja határozza meg. (2) A fizikai alkalmasság-vizsgálat a fizikai kondicionális képességi követelmény teljesítésének vizsgálatából áll. (3) Ha a honvéd a fizikai kondicionális képességi követelményt nem teljesíti, „fizikailag alkalmatlan” minősítést kap. (4) A  fizikai kondicionális képességi követelmények teljesítése attól az  évtől nem kötelező, amikor a  honvéd betölti az 55. életévét. 17. § (1) A  fizikai kondicionális képességi követelmény egy keringésrendszeri állóképességet, egy kar-vállöv erő-állóképességet és egy törzs erő-állóképességet mérő mozgásformát tartalmaz. (2) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló állóképességi mozgásformák a) 45 éves korig 3200 méter síkfutás, b) 46–49 éves kor között, illetve választható mozgásformaként 50 éves kortól 2000 méter síkfutás vagy c) 50 éves kortól, illetve az önkéntes tartalékosok esetében 1600 méter menet sík terepen. (3) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló kar erő-állóképességi mozgásformák: a) férfiak esetében fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, vagy b) nők esetében térdelő-fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, c) húzódzkodás. (4) A  fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló törzs erő-állóképességi mozgásforma a hanyattfekvésből felülés. (5) Ha a  honvéd huzamosabb ideig tartó, illetve maradandó egészségkárosodása következményeként a  fizikai kondicionális képességi követelményeket nem képes teljesíteni a  (2)–(4)  bekezdésben felsorolt mozgásformákkal, az MFÜV a módosult fizikai terhelhetőségre figyelemmel a (6)–(8) bekezdésben szereplő könnyített mozgásformák alkalmazását írhatja elő határozott időre vagy véglegesen. (6) A  fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló könnyített állóképességi mozgásforma 1600 méter menet sík terepen. (7) A  fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló könnyített kar erő-állóképességi mozgásforma a hajlított karú függés. (8) A  fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló könnyített törzs erő-állóképességi mozgásformák: a) függésben lábemelés és b) hanyattfekvésből lapockaemelés. (9) A  fizikai alkalmasság-vizsgálat során a  fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló állóképességi mozgásformák helyett az időjárási körülmények figyelembe vételével, a vizsgálat vezetőjének döntése alapján alkalmazható mozgásformák: a) kerékpár-ergometria vagy b) futószalag-ergometria. (10) A  fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálata hőségriadó elrendelése esetén csak zárt, megfelelően temperált helyiségben végezhető. 18. § (1) Katonai szolgálatra fizikailag az a katonai szolgálatra jelentkező, illetve honvéd alkalmas, aki a  részére előírt fizikai kondicionális követelmény mozgásformáiból a  minimális pontszámot, és a  három mozgásformából összesen legalább 220 pontot elér. (2) A mozgásformánként elérendő minimális pontszám: a) állóképességi mozgásformák esetén 60 pont, b) kar és törzs erő-állóképességi mozgásformák esetén mozgásformánként 30-30 pont. (3) Ha a honvéd egészségi állapota a 17. § (3) és (7) bekezdése szerinti egyik kar erő-állóképességet mérő mozgásforma végrehajtását sem teszi lehetővé, akkor a  17.  § (4) és (8)  bekezdése szerinti törzs erő-állóképességét mérő mozgásformában szerzett pontszám 50%-a kerül beszámításra. (4) Ha a  honvéd egészségi állapota a  17.  § (4) és (8)  bekezdése szerinti egyik törzs erő-állóképességét mérő mozgásforma végrehajtását sem teszi lehetővé, akkor a  17.  § (3) és (7)  bekezdése szerinti kar erő-állóképességét mérő mozgásformában szerzett pontszám 50%-a kerül beszámításra. (5) A 17. §-ban felsorolt mozgásformák szabályos végrehajtását a 8. melléklet A) pontja tartalmazza. (6) A mozgásformák nem és életkor szerint differenciált értékelési táblázatait a 3. melléklet tartalmazza. (7) A  fizikai alkalmasság-vizsgálatok előtt a  terhelhetőség elbírálása céljából orvosi, szükség esetén szakorvosi vizsgálatot kell végezni. A  vizsgálatok eredményét a  9.  melléklet A)  pontja szerinti „Fizikai alkalmasság-vizsgálati lap”-on kell feljegyezni. (8) Az  MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve a  fizikai alkalmasság-vizsgálat minősítését tartalmazó kivonatot jogerős „Fizikailag alkalmatlan” minősítés esetén azonnal, „Fizikailag alkalmas” minősítés esetén 30 napon belül megküldi az  állományilletékes parancsnoknak. Ha a  honvéd fizikai alkalmasságvizsgálatának eredménye „Fizikailag alkalmas”, az eredményt a honvéd kérésére az éves fizikai állapotfelmérésbe be kell számítani. (9) Az  adott naptári évben az  egészségi alkalmasság-vizsgálatot végző szakorvos egyetértésével a  katonai szervezeteknél elvégzett éves fizikai állapotfelmérés eredményét a  fizikai alkalmasság-vizsgálat eredményének el kell fogadni, ha a  honvéd állapotában nem következett be olyan változás, amely új fizikai alkalmasságvizsgálat elvégzését teszi szükségessé. Ebben az  esetben az  EPAB által kiadott minősítés csak az  egészségi és a  pszichikai alkalmasság-vizsgálat eredményén alapul. A  fizikai állapotfelmérést végző szervezet vezetője a  fizikai állapotfelmérés eredményéről a 9. melléklet B) pontja szerinti „Teljesítmény felmérő lap a fizikai állapotfelméréshez” adatlapot tölt ki és saját, valamint a  felmérést végző bizottság vezetőjének aláírásával haladéktalanul megküldi az  MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve részére. A  minősítést az  EPAB által kiadott PAV lap kivonat, valamint a  parancsnok és a  felmérést végző bizottság vezetője által aláírt adatlap együttesen képezik. 19. § „Fizikailag alkalmatlan” minősítés esetén, a) ha a  fizikai alkalmasság-vizsgálatra a  4.  § (2)  bekezdés b), f ), h)  pontja alapján került sor, és a  honvéd a  kondicionális képességi követelményt nem teljesítette, az  egészségügyi ok kivételével, számára az  MH központi egészségügyi szerve alkalmasság-vizsgálatot végző szerve 6 hónapon belül újabb időpontot határoz meg a  fizikai alkalmasság-vizsgálatra, és azonnal értesíti az  állományilletékes parancsnokot a  vizsgálat eredményéről. A  honvéd addig nem tervezhető előmenetelre, külszolgálatra, amíg „Fizikailag alkalmas” minősítést nem szerez, b) ha a  honvéd a  fizikai kondicionális képességi követelményeket 18 hónapot meghaladó időtartamban nem teljesíti, katonai szolgálatra való alkalmasságát az  MH központi egészségügyi szerve – az  állományilletékes parancsnok kezdeményezésére – 30 napon belül elbírálja, c) ha a  honvéd a  megismételt fizikai alkalmasság-vizsgálaton sem teljesíti a  fizikai kondicionális képességi követelményt, a Hjt. 79. § (4) bekezdése szerint kell eljárni, vagy d) ha a  fizikai alkalmasság-vizsgálatra a  4.  § (2)  bekezdés c)  pontja alapján kerül sor és a  honvéd a  fizikai kondicionális képességi követelményeket nem tudja teljesíteni, a Hjt. 79. § (4) bekezdés szerint kell eljárni. VI. FEJEZET AZ ALKALMASSÁG MINŐSÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES VIZSGÁLATOK, LELETEK ÉS OKMÁNYOK 20. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítéséhez szükségesek a) a  következő szakorvosi vizsgálatok: belgyógyászati, sebészeti és mozgásszervi, ideggyógyászati és pszichiátriai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, fogászati, szükség esetén kiegészítő vizsgálatok, b) a  következő laboratóriumi vizsgálatok: klinikai, szerológiai, a  HIV, hepatitis B és C vírus fertőzés vizsgálata, vércsoport meghatározása, EKG, műszeres hallásvizsgálat, nők esetében terhességvizsgálati teszt, továbbá c) mintavétel kábítószerszűréshez, valamint laboratóriumi vizsgálat során mért emelkedett májenzim értékek esetében krónikus alkoholfogyasztás vizsgálatához. (2) A fogászati vizsgálatokat a NATO STANAG 2466 szabvány szerint kell értékelni. A fogstátuszt a NATO szabvány szerint kell rögzíteni a PAV lapon. (3) Az egészségi alkalmasság minősítéséhez a következő leleteket, valamint okmányokat kell benyújtani: a) leletek: 1 éven belüli mellkasröntgen lelet, nők esetében 3 hónapon belüli nőgyógyászati és 1 éven belüli citológiai lelet, továbbá b) okmányok: Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ kártya), a  10.  melléklet szerinti háziorvosi, alapellátást végző orvosi tájékoztatás, a 11. melléklet szerinti Prevenciós adatlap, a 12. melléklet szerinti „Egészségügyi adatlap és nyilatkozat”, ha a  külföldi beosztás betöltéséhez szükséges miniszteri utasításban kiadott minta szerinti „Entry Medical Examination” nevű dokumentum kitöltött és aláírt 1. és 2. oldala, és c) a vizsgálat időpontjában betöltött vagy a tervezett beosztáshoz kapcsolódó munkaköri leírás. 21. § (1) A  pszichikai alkalmasság-vizsgálat a  15.  § rendelkezései szerint pályaalkalmassági és a  munkapszichológiai vizsgálatok körében használatos eljárásokkal történik. (2) A  4.  § (2)  bekezdés b) és d)  pontjaiban meghatározott esetekben a  pszichikai alkalmasság megállapításához parancsnoki vélemény szükséges. 22. § A fizikai alkalmasság-vizsgálatot a 16–19. § rendelkezései szerint kell elvégezni, és a 3. mellékletben foglaltak szerint kell értékelni. 23. § (1) A 20. § (3) bekezdésében felsorolt leletek és okmányok bármelyikének hiányában az alkalmasság nem minősíthető. (2) Ha a vizsgált személy mulasztása folytán valamely vizsgálat az EPAB vagy az EROB által előírt határidőben nem kerül elvégzésre, vagy a vizsgálat valamely lelet hiányában nem zárható le, és a mulasztást a vizsgált személy a határidő lejártát követő 15 napon belül alapos indokkal nem menti ki, az  EPAB vagy az  EROB a „Minősítés nélkül lezárva” jelzést tünteti fel. (3) Ha a  honvéd PAV lapja a  (2)  bekezdés alapján „Minősítés nélkül lezárva” jelzést kap, a  vizsgált személy fegyelmi felelősségre vonását kell kezdeményezni. Ha a honvéd a hiányzó leletét 60 napon belül pótolja, alkalmassága újra minősíthető. Igazolt esetben a leletpótlásra nyitva álló határidő 30 nappal meghosszabbítható. Érvényes minősítés hiányában a honvéd szolgálati viszonyának megszüntetését kell kezdeményezni. (4) A  vizsgálatok eredményét a  PAV lapon kell feljegyezni, amelynek eredeti példányát a  leletekkel együtt, ha van, a  korábbi PAV laphoz csatoltan, az  MH központi egészségügyi szervezete irattárazásra kijelölt, alkalmasságvizsgálatot végző szervének irattárában kell elhelyezni. A  vizsgálatot kérő honvédségi szervezet a  PAV lap alkalmasságra vonatkozó – csak a minősítést tartalmazó – kivonatát kapja. (5) A  PAV lapot „Orvosi titoktartásra kötelezett” jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az  érintett személy kérésére vagy törvényben meghatározott szervezet részére a  fellebbezéssel nem támadott döntést hozó bizottság vagy a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó bizottság készít és ad ki. (6) Az összesített alkalmassági minősítést az EPAB vagy az EROB a vizsgálatok megkezdésétől számított 30 napon belül hozza meg. (7) Az EPAB vagy az EROB (6) bekezdés szerinti határidőt egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja. 24. § (1) Az  EPAB vagy az  EROB által megállapított minősítés ellen a  vizsgált személy a  minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a MAV-nak vagy az MROB-nak címezve, a döntést hozó EPAB-nak vagy EROB-nak kell benyújtani. Az  EPAB vagy az  EROB elnöke a  fellebbezést a  PAV lappal együtt haladéktalanul továbbítja a MAV-hoz vagy az MROB-hoz. A másodfokú eljárást követően a PAV lap kivonatát a MAV vagy az MROB elnöke megküldi a  vizsgálatot kezdeményező szerv részére, a  PAV lapot pedig visszaküldi az  EPAB-nak vagy az EROB-nak irattárazás céljából. (2) Az  EPAB vagy az  EROB minősítése elleni fellebbezéskor a  katonai szolgálatra jelentkező esetén a  másodfokon hozott alkalmas minősítés, valamint a  nem megfellebbezett elsőfokú alkalmatlan minősítés egy évig érvényes. A  másodfokon hozott alkalmatlan minősítés végleges vagy határozott időre szól, ellene további fellebbezésnek helye nincs. (3) Az  alkalmasságot véleményező szakorvos, pszichológus döntése alapján az  alkalmasság minősítéséhez az  MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél, illetve járóbeteg-szakellátást végző szervénél végzett, 6 hónapon belüli egészségügyi és pszichológiai részvizsgálatok eredményei is elfogadhatók. HARMADIK RÉSZ A HONVÉDEK ALKALMASSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI VII. FEJEZET A KATONAI SZOLGÁLATRA JELENTKEZŐK ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS MINŐSÍTÉSE 25. § (1) A  katonai szolgálatra jelentkezők alkalmasság-vizsgálatát – a  Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálathoz (a  továbbiakban: KNBSZ) jelentkezők kivételével – az  illetékes katonai igazgatási vagy személyügyi szerv kezdeményezi. (2) A  jelentkező állományba vételének szándékáról az  alkalmasság-vizsgálatot kezdeményező szerv az  MH központi egészségügyi szervezet alkalmasság-vizsgálatot végző szerve részére „beosztási tervezési lap”-ot ad, amely tartalmazza a katonai szolgálatra jelentkező által betöltendő beosztást, illetve a Hjt. vhr. szerinti beosztási rovatokat, amely alapján az alkalmasság-vizsgálatok elvégzését kérik. (3) A  KNBSZ főigazgatója által meghatározott szervezeti egység vezetője által az  állományába jelentkezőről készített „beosztási tervezési lap”-on csak a Hjt. vhr. szerinti beosztási rovatot kell megjelölni. 26. § (1) Az  alkalmasság-vizsgálat minősítését első fokon az  MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB-ja, EROB-ja, másodfokon az  MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgáló szervének MAV-ja, MROB-ja végzi. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni a hivatásos állományba történő visszavételét kérő személy esetében is. (3) Ha a  katonai szolgálatra jelentkező a  23.  § (2)  bekezdése szerinti esetben „Minősítés nélkül lezárva” jelzést kap, vele szolgálati viszony nem létesíthető, és a vizsgálati lap lezárásától számított egy éven belül újabb alkalmasságvizsgálatra nem jelentkezhet. 27. § (1) A katonai szolgálatra jelentkezők egészségi alkalmasságának minősítését a 14. § (2) bekezdése alapján kell végezni. (2) A  katonai szolgálatra jelentkezők esetében a  ”Katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége egy év. A „Katonai szolgálatra alkalmatlan” döntés végleges, vagy meghatározott időre szól. (3) A szolgálati viszony létrejöttét követően – az állományilletékes parancsnok kérésére – az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve a  minősítés alapjául szolgáló dokumentumok értékelése után – újabb érdemi vizsgálat nélkül – a 8. § (2) bekezdés szerinti időtartamra érvényes minősítést kiadja. 28. § (1) Az  EPAB az  összesített alkalmassági minősítés meghozatala helyett tájékoztatja a  vizsgálatot kezdeményező honvédségi szervezetet a  katonai szolgálatra jelentkező egészségi, pszichikai alkalmassági minősítéséről, ha az érintett megfelel az alábbi követelményeknek: a) az egészségi vizsgálatok alapján „Egészségileg alkalmas”, b) a pszichológiai vizsgálatok alapján „Pszichikailag alkalmas”, valamint c) az egészségi vizsgálatok alapján a felkészítés során a fizikai követelményeket várhatóan képes teljesíteni. (2) A  szolgálati viszony létesítésére irányuló szerződésben a  próbaidő kikötése mellett rögzíteni kell, hogy a  fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a próbaidő leteltéig kell teljesíteni, amelynek elmaradása esetén a honvéd szolgálati viszonya a Hjt. 68. § (1) bekezdés j) pontja alapján megszűnik. (3) Ha hivatásos állományba vétel a  Hjt. 32.  § (2)  bekezdése alapján történik, az  (1) és (2)  bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb hat hónapon belül kell teljesíteni. (4) A vizsgálatot kezdeményező katonai szervezet az  (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján haladéktalanul köteles értesíteni az  EPAB-ot arról, hogy az  érintett személlyel kezdeményezi-e a  szerződéses katonai szolgálati viszony létrehozását. (5) Az  alapkiképzés záróvizsgáján kell elvégezni a  honvéd fizikai állapotfelmérését. Az  alapkiképzést végző katonai szervezet a  záróvizsga időpontja előtt 30 nappal értesíti az  MH központi egészségügyi szervezete alkalmasságvizsgálatot végző szervét, aki egy főt delegálhat a  fizikai állapotfelmérést végrehajtó bizottságba. Az  eredményt az alapkiképzést végrehajtó szerv megküldi az állományilletékes parancsnoknak és az EPAB-nak. (6) Ha az  (5)  bekezdés szerinti vizsgálaton a  honvéd fizikailag nem megfelelő eredményt ér el, az  állományilletékes parancsnok a próbaidő letelte előtt kezdeményezheti a honvéd ismételt fizikai alkalmasság-vizsgálatát. (7) Ha vizsgálatot kezdeményező honvédségi szervezet értesítése szerint a szolgálati viszony létrehozására nem kerül sor, az EPAB az összesített alkalmassági minősítést köteles meghozni. (8) Ha az érintett személy a 25. § szerinti alkalmasság-vizsgálat alapján a fizikai követelményeket várhatóan a próbaidő végére sem képes teljesíteni, akkor az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése helyett minősíteni kell a katonai szolgálatra való alkalmasságot. VIII. FEJEZET A HONVÉDEK ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS MINŐSÍTÉSE 29. § (1) A  honvédek alkalmasság-vizsgálatát a  4.  § (2)  bekezdés, b), d), e), f ), h) és j)  pontja szerinti esetekben a  honvéd állományilletékes személyügyi szervének vezetője írásban kezdeményezi az  esedékességet megelőzően legalább 3 hónappal. (2) A  beosztás követelményeiről az  illetékes személyügyi szervezet az  MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve részére „beosztás tervezési lap”-ot ad, amely tartalmazza a  honvéd által betöltött vagy betöltendő beosztást, valamint a Hjt. vhr. szerinti beosztási rovatokat, amely alapján az alkalmasságvizsgálatok elvégzését kérik. (3) A „beosztás tervezési lapon” jelölni kell, ha a beosztás korlátozással alkalmas minősítéssel nem tölthető be. (4) Az  alkalmasság-vizsgálat konkrét időpontját a  vizsgálatot kezdeményező személyügyi szerv egyezteti az  MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél. A  vizsgálatra jelentkezők névsorát a vizsgálat megkezdése előtt legalább egy héttel megküldi az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasságvizsgálatot végző szervének. 30. § Az  alkalmasság-vizsgálat minősítését első fokon az  MH központi egészségügyi szervezetének alkalmasságvizsgálatot végző szervének EPAB-ja, EROB-ja, másodfokon az  MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgáló szervének MAV-ja, MROB-ja végzi. 31. § (1) A honvédek egészségi alkalmasságának minősítését a 14. § (2) alapján kell végezni. (2) Az  alkalmas minősítés érvényességét a  honvéd aktuális egészségi, pszichikai és fizikai állapotát figyelembe véve a  8.  §-ban rögzített időtartamokon belül az  EPAB vagy a  MAV szakmai döntése határozza meg. A  minősítés érvényességét a PAV lapon, valamint az állományilletékes személyügyi szerv részére megküldött kivonaton fel kell tüntetni. (3) A  4.  § (2)  bekezdés c)  pontja alá tartozók esetében az  összesített minősítés meghozatalánál az  öt éven belül elvégzett pszichikai alkalmasság-vizsgálat eredménye beszámítható. Ha a honvéd egészségi állapota vagy tervezett eltérő követelményű beosztása indokolja, pszichikai alkalmasság-vizsgálatát el kell végezni. 32. § (1) Az  alkalmasság-vizsgálat során az  MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél levett vizeletmintából az  MH központi egészségügyi szervezete kábítószer-vizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti eleménél végzett kábítószer-szűrés pozitív eredménye esetén a  levett vizeletminta ellenmintájából a  vizsgálatot az  MH központi egészségügyi szervezete kábítószer-vizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egységénél meg kell ismételni. Megerősített pozitív eredmény esetén az  eredményről az  MH egészségügyi szervezete kábítószer-vizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egysége írásban értesíti az állományilletékes parancsnokot. (2) Ha az  alkalmasság-vizsgálat során az  MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél levett vérmintában emelkedett májenzim értéket mér, a  vizsgált vizeletmintájából az  MH egészségügyi szervezete alkohol-vizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egységénél végzett krónikus alkoholfogyasztást ellenőrző szűrést hajt végre. Pozitív eredmény esetén erről az MH egészségügyi szervezete az állományilletékes egészségügyi szolgálatot értesíti, amely szolgálat a  vizsgált személy egészségi állapotának változását a  továbbiakban fokozott figyelemmel kíséri és rögzíti. 33. § (1) A  „Beosztásában szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége alatt a  honvéd – ha a  beosztási követelmények azonosak – 365 napot meg nem haladó külföldi katonai szolgálatra vezényelhető az állományilletékes parancsnok döntése alapján, ha a  minősítés érvényessége alatt egészségkárosodás nem lép fel, a  minősítés kiadását követő 365 napig. (2) A  „Beosztásában szolgálatra alkalmas” minősítés kiadásától számított 365 nap után az  állományilletékes parancsnok akkor dönthet a  kiutazásról, ha a  honvéd rendelkezik az  utaltsági rend szerinti egészségügyi központ parancsnokának kiutazást támogató javaslatával, ezen kívül csapatpszichológusi értékeléssel és érvényes fizikai állapotfelmérés-igazolással. (3) A  csapatorvosi javaslat kiadásához szükséges a  csapatorvos által végzett EKG, vizeletteszt, a  hallásvizsgálat súgott beszéd, vagy szűrő audiométer alkalmazásával, szükség esetén laboratóriumi vizsgálat, nők esetében terhességvizsgálati teszt, és a  csapatorvos kérhet fogorvosi konzultációt is. A  vizsgálatok összefoglalásaként a csapatorvos az állományilletékes parancsnok felé az alábbi javaslatokat teheti: a) „Külföldi szolgálatteljesítést javaslom”, vagy b) „Külföldi szolgálatteljesítést nem javaslom”. (4) A „Külföldi szolgálatteljesítést nem javaslom” javaslat esetén kezdeményezni kell a honvéd katonai szolgálatra való alkalmasságának felülvizsgálatát. (5) A csapatpszichológus értékelése a következő lehet: a) „A műveleti területen történő szolgálatteljesítést a  rendelkezésemre álló pszichológiai adatok alapján nem javaslom.”, b) „A műveleti területen történő szolgálatteljesítést rendelkezésemre álló pszichológiai adatok alapján javaslom” vagy c) „A műveleti területen történő szolgálatteljesítéssel kapcsolatos pszichológiai adatok nem állnak rendelkezésemre, kérem további pszichológiai alkalmasság-vizsgálatnak az  MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgáló szervénél történő lefolytatását.” (6) Ha a „Katonai szolgálatra alkalmas”, vagy „Beosztásában szolgálatra alkalmas” minősítés érvényességi idején belül a honvéd külföldi katonai szolgálata alatt egészségi állapotában változás következik be, és emiatt honi egészségügyi intézeti kivizsgálásra vagy gyógykezelésre szorul, a külföldi katonai szolgálatra való alkalmasságot 20 napon belül ismételten minősíteni kell. IX. FEJEZET A 365 NAPOT MEGHALADÓ KÜLFÖLDI KATONAI SZOLGÁLAT ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATA ÉS MINŐSÍTÉSE 34. § (1) A 365 napot meghaladó külföldi katonai szolgálatra tervezett honvéd alkalmasság-vizsgálatát az állományilletékes személyügyi szervének vezetője írásban kezdeményezi a  külföldi szolgálat megkezdését megelőzően legalább 3 hónappal. (2) A  beosztás követelményeiről az  állományilletékes honvédségi szervezet az  MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve részére „beosztási tervezési lap”-ot ad, amely tartalmazza a  honvéd által betöltött vagy betöltendő beosztást, valamint a Hjt. vhr. szerinti beosztási rovatokat, amely alapján az alkalmasságvizsgálatok elvégzését kérik. (3) Az  alkalmassági-vizsgálat időpontját a  vizsgálatot kezdeményező személyügyi szerv egyezteti az  MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél. A  vizsgálatra jelentkezők névsorát a  vizsgálat megkezdése előtt legalább egy héttel megküldi az  MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének. 35. § Az  alkalmasság-vizsgálat minősítését első fokon az  MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB-ja, másodfokon az MH egészségügyi szervezete felülvizsgáló szervének MAV-ja végzi. 36. § (1) A honvédek egészségi alkalmasságának minősítését a 14. § (2) bekezdése alapján kell végezni. (2) A  „Tervezett beosztásra alkalmas” minősítés érvényessége életkortól függetlenül a  tervezett külföldi szolgálat időtartama, de legfeljebb 5 év. (3) Az  alkalmas minősítés érvényességi ideje alatt – ha azt a  társadalombiztosítási ellátás kérdéseit szabályozó jogszabályok, illetve a  fogadó nemzet katona-egészségügyi előírásai lehetővé teszik – nem kell újabb vizsgálatot végezni. (4) Ha a  külföldi szolgálatteljesítés ideje alatt a  honvéd egészségi, pszichikai állapotában változás következik be, valamint honi vagy külföldi egészségügyi szervnél ellátásra, gyógykezelésre szorul, az  arról szóló dokumentációt haladéktalanul meg kell küldeni az  alkalmasságot megállapító szerv számára, amely szükség esetén ismételten minősíti a külföldi szolgálatra való alkalmasságot. 37. § A  külföldi szolgálat teljesítésére tervezett honvéd esetében az  alkalmasság-vizsgálati okmányokhoz csatolni kell a honvéd állományilletékes parancsnoka által elkészített személyi jellemzést, amelyet a 25. § szerinti megkereséssel együtt kell megküldeni. Ebben értékelni kell az  egyén beilleszkedési, tűrő-, valamint pszichés, fizikai teherbíró képességét. X. FEJEZET A HONVÉDEK KÜLFÖLDI KATONAI SZOLGÁLATTELJESÍTÉSÉT KÖVETŐ VIZSGÁLATA 38. § (1) A  külföldi katonai szolgálatot teljesített katonák a  hazatérésüket követő 5 napon belül, vagy – ha az  járványügyi érdekből indokolt – soron kívül a  szolgálatképesség megállapítása céljából szakorvosi, valamint pszichológiai vizsgálaton vesznek részt az  MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző egészségügyi intézetében. A  vizsgálatok során mintavételt kábítószerszűréshez és szükség esetén krónikus alkoholfogyasztást ellenőrző vizsgálathoz, HIV és hepatitis B és C vírus szűrését, továbbá a  járványügyi szempontból veszélyeztetett területre jellemző mikrobiológiai vizsgálatot is kell végezni. Ha a külszolgálat teljesítésére nem egyéni beosztásban, műveleti területen került sor, a pszichológiai vizsgálat elvégzéséhez csatolni kell a közvetlen szolgálati elöljáró által készített parancsnoki véleményt is, amelynek szempontjait a 13. melléklet tartalmazza. (2) Az  EPAB, illetve a  MAV az  összesített alkalmassági véleményt a  kábítószerszűrés és a  szükség esetén elvégzett krónikus alkoholfogyasztást ellenőrző vizsgálat eredménye nélkül küldi meg a  vizsgálatot kérő honvédségi szervezetnek. Az  állományilletékes parancsnokot a  kábítószerszűrés és a  szükség esetén elvégzett krónikus alkoholfogyasztást ellenőrző vizsgálat pozitív eredményéről a vizsgálatokat végző laboratórium tájékoztatja. (3) A  honvéd szolgálati tevékenységét csak az  (1)  bekezdés szerinti negatív vizsgálati eredmény után kezdheti meg. Ellenkező esetben a honvéd járó- vagy fekvőbeteg-ellátásáról kell intézkedni. (4) A  365 napot meghaladó külföldi katonai szolgálatot követő vizsgálat során a  honvéd soron kívüli alkalmasságvizsgálata is végrehajtható. XI. FEJEZET A KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG RENDSZERES ELLENŐRZÉSE 11. Az alkalmasság ellenőrzésének általános szabályai 39. § (1) Az  egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell. Az  ellenőrzés alatt az  orvosi, pszichológiai vizsgálatot és fizikai állapotfelmérést kell végezni. (2) A  nem ellenőrzés céljából végzett alkalmasság-vizsgálat az  alkalmasság ellenőrzését is jelenti, ezért a  következő alkalmasság-ellenőrző vizsgálat időpontját ettől az időponttól kell számítani. (3) Az  alkalmassági ellenőrzés eredményét minden esetben be kell jegyezni a  honvéd egészségügyi és személyügyi dokumentációjába. (4) Az egészségi alkalmasság rendszeres ellenőrzéséről a 14. melléklet szerinti jelentést kell elkészíteni. (5) A  szűrővizsgálaton kívül az  MH közegészségügyi és járványügyi feladatokat ellátó szerve célzott vizsgálatok elvégzését is elrendelheti. 12. A vezető állomány egészségi vizsgálata 40. § (1) A  vezető állomány egészségi és kérésére fizikai alkalmasságának éves ellenőrzését az  MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve végzi. A  8.  § (2)  bekezdésben foglalt szabályoknak megfelelően szükség esetén az alkalmasság minősítését egyidejűleg el kell végezni. (2) A vezető állomány névjegyzékét – a KNBSZ kivételével – a központi személyügyi szerv elektronikus úton minden év július 31-ig megküldi az MH egészségügyi szervezete részére, valamint tájékoztatást ad a vezető állomány körében bekövetkezett változásokról minden év augusztus 31-ig. (3) A  HM és az  MH vezető állományába tartozó, de repülőorvosi bizottsági (a továbbiakban: ROB) vizsgálatra is kötelezett állomány egészségi és fizikai alkalmasság ellenőrzését a  ROB vizsgálat keretében kell elvégezni, és a vezető állomány vizsgálatáról készült jelentésben is fel kell tüntetni. (4) Az  MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve a  vizsgálatok elvégzése után a megjelenteket az egészségi, fizikai alkalmasságot, valamint a fogászati szűrés megtörténtét bizonyító igazolással látja el, melyet az érintettek az utaltsági rend szerint illetékes alapellátást végző orvosnak adnak át. (5) Az  MH központi egészségügyi szervezete a  központi személyügyi szervnek tárgyév december 31-ig megküldi a vizsgálaton megjelentek eredményeit. 13. A pszichológiai vizsgálat 41. § (1) A  honvéd pszichikai alkalmasságának rendszeres ellenőrzését legalább 5 évente el kell végezni. A  vizsgálathoz parancsnoki vélemény szükséges. (2) A pszichikai alkalmasság ellenőrzését a honvéd beosztásával összhangban a 7. melléklet szerint kell elvégezni. (3) A pszichikai alkalmasság ellenőrzését szolgáló vizsgálatokat az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság vizsgálatot végző szerve végzi. 14. A fizikai állapotfelmérés 42. § (1) A  fizikai alkalmasság ellenőrzése a  honvéd fizikai állapotának felmérésével a  honvédségi szervezetnél történik. A fizikai állapotfelmérésére az állományilletékes parancsnok Fizikai Állapotfelmérő Bizottságot (a továbbiakban: FÁB) jelöl ki. (2) A  fizikai alkalmasságot az  állományba vétel után a  FÁB évente ellenőrzi. Az  állapotfelmérést április–június hónapokban kell végrehajtani. Azon honvédek számára, akik a  felmérésen igazoltan nem jelentek meg, vagy a követelményeket nem teljesítették, szeptember–november hónapokban pótfelmérést kell szervezni. (3) A  FÁB tagjaként különösen testnevelőt, vagy a  fizikai terhelhetőség megítélésére képesített vagy gyakorlattal rendelkező szakembert, és elsősorban érvényes Harctéri Életmentő Katona végzettséggel rendelkező személyi állományt kell kijelölni az  ellátási szintnek megfelelő eszközökkel és felszereléssel. Ha a  katonai szervezetnél szakmailag megfelelő személy nem áll rendelkezésre, a FÁB tagjainak kijelöléséről a szolgálati elöljáró gondoskodik. A  FÁB elnöke határozza meg, hogy a  FÁB tagjai közül ki vesz részt a  fizikai alkalmasság ellenőrzésének egyes lépéseiben. (4) A FÁB tevékenységéért az állományilletékes parancsnok felelős. 43. § (1) A fizikai állapotfelmérés a 16–19. § alapján történik. A fizikai állapotfelmérésre a 16. § (1) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni. (2) Az 50 év feletti honvéd esetében a fizikai állapotfelmérés az alapellátást végző orvos egyetértésével a honvédségi szervezetnél is elvégezhető. (3) A  fizikai kondicionális képességi követelmények felmérése attól az  évtől nem kötelező, amikor a  honvéd betölti az 55. életévét. (4) Ha a  honvéd 30 napot meghaladó, folyamatos, a  72.  § szerinti felmentéssel rendelkezik, fizikai alkalmasságának ellenőrzésére legalább 90 nap felkészülési időt követően kerülhet sor. A felkészülési idő a 180 napot nem haladhatja meg. (5) A  fizikai állapotfelmérést végző FÁB a  honvéd edzettségi állapotát a  18.  § alapján a  3.  melléklet szerinti követelményszintek szerint értékeli. (6) A  vezető állomány tagjának fizikai állapotfelmérését kérésére az  utaltsági rendtől függetlenül az  MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve is végrehajthatja. Ebben az  esetben az  ellenőrzést végző FÁB elnökét és tagjait saját állományából az  MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve vezetője jelöli ki. A  FÁB elnöki teendőit az  MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB elnöke, illetve repülő-orvosi vizsgálati szervének ROB elnöke látja el. (7) Az állapotfelmérés adatait és a FÁB értékelését a 9. melléklet B) pont szerinti „Teljesítmény felmérő lap az éves fizikai állapotfelméréshez” adatlapon kell feltüntetni. A  kitöltött adatlapot az  állományilletékes kiképzési szerv kezeli, és a következő felmérésig az erre a célra rendszeresített gyűjtőben tárolja. (8) A  FÁB elnöke a  fizikai állapotfelmérés eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelyet hivatalos úton megküld az  állományilletékes parancsnoknak, elektronikusan pedig a  személyügyi szerv részére. A  jegyzőkönyvet 5 évig kell megőrizni. A  jegyzőkönyv tartalmazza a honvédek részletes eredményeit, valamint a  felmérésről távolmaradó honvédek névsorát a távolmaradás okának feltüntetésével. (9) A  FÁB elnöke az  eredményekről honvédségi szervezetenként összesített jegyzőkönyvet készít, amelyet a  katonai szervezet évente december 31-ig megküld az MH központi egészségügyi szervezetének, aki végrehajtja az adatok statisztikai feldolgozását, és a következő év január 31-ig jelentést terjeszt fel a Honvéd Vezérkar főnökének. (10) A  fizikai állapotfelmérést nem kell elvégezni, ha a  honvéd az  adott személyügyi évben „fizikailag alkalmas” minősítéssel rendelkezik, és kéri eredménye beszámítását. 44. § (1) Ha a  honvéd a  fizikai kondicionális képességi követelményt nem teljesítette, számára az  állományilletékes parancsnok 6 hónapon belül újabb időpontot határoz meg a  fizikai alkalmasság ellenőrzésére. A  honvéd addig nem tervezhető előmenetelre, külföldi szolgálatra, amíg „Fizikailag alkalmas” eredményt nem szerez a megismételt vizsgálaton. (2) Ha a  honvéd a  megismételt fizikai állapotfelmérésen sem teljesíti a  kondicionális képességi követelményt, az  állományilletékes parancsnok haladéktalanul kéri az  MH központi egészségügyi szervezete alkalmasságvizsgálatot végző szervét a honvéd fizikai alkalmasságának vizsgálatára. (3) A  fizikai alkalmasság-vizsgálat előtt a  terhelhetőség elbírálása céljából orvosi, szükség esetén szakorvosi vizsgálatot kell végezni. Ha az orvosi vizsgálat eredménye indokolja, a honvédnek FÜV eljárás keretében könnyített mozgásforma írható elő. (4) Ha az orvosi vi …