266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelete az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről.

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelete az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről. A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. § (1b) bekezdésében, a 48.  § és az  55.  § a)  pontja tekintetében az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.  évi LXXVIII.  törvény 62.  § (1) bekezdés 5. pontjában, a 49. § és az 55. § b) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.  törvény 62. § (1) bekezdés 3. pontjában, az 50. § és az 55. § f ) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.  törvény 62. § (1) bekezdés 11. pontjában, az 51. § és az 55. § c), g) és h) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 4. és 7. pontjában, az 52.  § tekintetében az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.  évi LXXVIII.  törvény 62.  § (1)  bekezdés 17. pontjában, az 53. § és az 55. § k) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.  törvény 62. § (1) bekezdés 3., 12.4. és 17. pontjában, az 54. § és az 55. § l) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.  törvény 62. § (1) bekezdés 22., 23. és 24. pontjában, az 55.  § d) és e)  pontja tekintetében az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.  évi LXXVIII.  törvény 62.  § (1) bekezdés 4. pontjában, az 55. § i) pontja tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában, az 55. § j) pontja tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: I. FEjEZET ÁlTAlÁNoS rENDElKEZÉSEK 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) a településrendezési tervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a  településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, az  építési műszaki ellenőri, a  felelős műszaki vezetői és az  energetikai tanúsítói tevékenységre (a  továbbiakban együtt: szakmagyakorlási tevékenység), a  szakmagyakorlási tevékenységet folytatók körére, a  tevékenységük folytatásának részletes feltételeire, az  eljáró hatóság kijelölésére, a jogosultság megállapítására és a névjegyzék vezetésére vonatkozó előírásokra, b) a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó szerződések tartalmi követelményeire, a  szerződést biztosító mellékkötelezettségre és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályokra, c) a szakmagyakorlási tevékenységet folytatókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokra, d) az építmények építészeti-műszaki tervezése során végezhető feladatok körére, valamint az  építészeti műszaki tervezési tevékenység ellátásáért felszámítható tervezési díj tartalmára, e) az építészeti-műszaki tervezés során a  tervezési díjfizetési kötelezettség nem teljesítése tárgyában hozott, az  építészeti-műszaki tervezőt marasztaló jogerős bírósági ítéletről szóló értesítést vagy a  nemfizetési jelzést követően lefolytatandó vizsgálat és az  ennek alapján megállapítható jogkövetkezmények részletes szabályaira, f ) a szakmai kamarák által a  szakmagyakorló tevékenységére vonatkozó szabályok be nem tartása esetén kiszabható bírság mértékére és a szabálytalan tevékenység jogkövetkezménye megállapítására. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. bejelentés: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti bejelentés; 2. cég: gazdasági társaság, költségvetési szerv, egyéni vállalkozó, egyéni cég; 3. EGT-állam: a Szolgtv. szerinti állam; 4. engedélyezés: a Szolgtv. szerinti engedélyezés; 5. határon átnyúló szolgáltatásnyújtás: a Szolgtv. szerinti határon átnyúló szolgáltatásnyújtás; 6. jogosultság: a  névjegyzéket vezető szerv által engedélyezett és névjegyzékbe vett szakmagyakorlási tevékenység végzésének igazolt lehetősége, vagy a bejelentéshez előírt feltételeknek való megfelelés; 7. letelepedés: a Szolgtv. szerinti letelepedés; 8. szakmagyakorló: szakmagyakorlási tevékenységet folytató, jogosultsággal rendelkező személy; 9. szakmai biztosíték: olyan felelősségbiztosítás, egyéb garancia vagy biztosíték, amely a) valamely biztosítóval, b) hitelintézettel vagy c) egyéb szakmai biztosítást nyújtó szervezettel kötött szerződés vagy más jogviszony alapján a szolgáltatónak a szolgáltatási tevékenységével összefüggően a szolgáltatás igénybe vevőjének vagy adott esetben más személynek okozott károkért való felelősségéből eredő követelések fedezetére szolgál; 10. tagállam: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben tagállamként meghatározott állam; 11. tagállami állampolgár: a  külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben tagállami állampolgárként és tagállam állampolgárával azonos megítélés alá eső személyként meghatározott személy; 12. területi kamara: a  tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996.  évi LVIII. törvényben (a továbbiakban: Kamtv.) meghatározott területi mérnöki vagy területi építész kamara. II. FEjEZET KöZöS SZAbÁlyoK 1. Engedélyhez kötött szakmagyakorlási tevékenységek 3. § (1) A (2)–(7) bekezdésben meghatározott településrendezési tervezési, építészeti-műszaki tervezési, településrendezési szakértői, építésügyi műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői tevékenység a névjegyzéket vezető szerv engedélyével folytatható. (2) Településrendezési tervezési tevékenységek: a) településtervezési területen településtervezési szakterület, b) településtervezési szakági területen ba) településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakterület, bb) településtervezési közlekedési szakterület, bc) településtervezési víziközmű szakterület, bd) településtervezési energia-közmű szakterület, be) településtervezési hírközlési szakterület. (3) Építészeti-műszaki tervezési tevékenységek: a) építészeti tervezési terület, aa) belsőépítészeti tervezési szakterület, ab) kertépítészeti műtárgy tervezési szakterület, b) táj- és kertépítészeti tervezési terület, c) sajátos építmények műszaki tervezési terület ca) közlekedési építmények tervezési szakterületen vasúti építmények tervezési részszakterület, közúti építmények tervezési részszakterület, légiközlekedési építmények tervezési részszakterület, hajózási építmények tervezési részszakterület, cb) hírközlési építmények tervezési szakterületen vezetékes hírközlési építmények tervezési részszakterület, vezeték nélküli hírközlési építmények tervezési részszakterület, cc) vízgazdálkodási építmények tervezési szakterületen települési víziközmű tervezési részszakterület, területi vízgazdálkodás tervezési részszakterület és vízkészlet gazdálkodás tervezési részszakterület, cd) bányászati építmények tervezési szakterület, ce) gáz- és olajipari építmények tervezési szakterület, cf ) energiaellátási építmények tervezési szakterületen hőenergetikai építmények tervezési részszakterület, villamosenergetikai építmények tervezési részszakterület, megújuló energia építmények tervezési részszakterület, atomenergia építmények tervezési részszakterület, d) szakági műszaki tervezési terület da) hídszerkezeti tervezési szakterület, db) tartószerkezeti tervezési szakterület, a  szakterületen épületek tartószerkezeti tervezési részszakterület, dc) építmények gépészeti tervezési szakterület, a szakterületen épületfizikai tervezési részszakterület, dd) építményvillamossági tervezési szakterület, de) geotechnikai tervezési szakterület. (4) Településrendezési szakértői tevékenységek: a) településtervezési szakértői tevékenység, b) településtervezési szakági szakértői tevékenység, ba) zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértői tevékenység, bb) közlekedési, víziközmű, energia-közmű és hírközlési szakági szakértői tevékenységek. (5) Építésügyi műszaki szakértői tevékenységek: a) általános építmények építésügyi műszaki szakértői szakterület, b) sajátos építményfajták építésügyi műszaki szakértői szakterület, c) építésügyi műszaki szakági szakértői szakterület, d) építési beruházási építésügyi műszaki szakértői szakterület. (6) Építési műszaki ellenőri tevékenységek: a) általános építmények építési műszaki ellenőri szakterület, b) sajátos építményfajták építési műszaki ellenőri szakterület, c) szakági építési műszaki ellenőri szakterület. (7) Felelős műszaki vezetői tevékenységek: a) általános építmények felelős műszaki vezetői szakterület, b) sajátos építményfajták felelős műszaki vezetői szakterület, c) szakági felelős műszaki vezetői szakterület. (8) Az (5)–(7) bekezdésben meghatározott szakterületekhez tartozó részszakterületeket az 1. melléklet tartalmazza. 2. Bejelentéshez kötött szakmagyakorlási tevékenység 4. § Aki energetikai tanúsítói tevékenységet kíván folytatni, köteles az  erre irányuló szándékát a  névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. 3. Jogosultságot megállapító és a névjegyzéket vezető szerv kijelölése és illetékessége 5. § (1) Első fokon a  kérelmező lakóhelye szerinti területi építész kamara titkára, másodfokon a  Magyar Építész Kamara főtitkára folytatja le a 3. § (2) bekezdés a) pontjában és a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában, továbbá a 3. § (3)  bekezdés a) és b)  pontjában, a  3.  § (4)  bekezdés a)  pontjában, a  3.  § (4)  bekezdés b)  pont ba)  alpontjában és a  3.  § (5)  bekezdés a)  pontjában meghatározott szakterületekhez kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek engedélyezését. (2) Első fokon a kérelmező lakóhelye szerinti területi mérnöki kamara titkára, másodfokon a Magyar Mérnöki Kamara főtitkára folytatja le a 3. § (2) bekezdés b) pont bb)–be) alpontjában, a 3. § (3) bekezdés c) és d) pontjában, a 3. § (4)  bekezdés b)  pont bb)  alpontjában, a  3.  § (5)  bekezdés b)–d)  pontjában meghatározott szakterületekhez kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek engedélyezését. (3) Első fokon a  kérelmező lakóhelye szerinti területi építész kamara titkára, másodfokon a  Magyar Építész Kamara főtitkára folytatja le a  3.  § (5)  bekezdés b)–d)  pontja és a  3.  § (6)–(7)  bekezdése szerinti szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését, ha a kérelmező az építész kamara tagja vagy építész szakképzettséggel rendelkezik. (4) Első fokon a  kérelmező lakóhelye vagy székhelye szerinti területi mérnöki kamara titkára, másodfokon a  Magyar Mérnöki Kamara főtitkára folytatja le a 3. § (6)–(7) bekezdése szerinti szakmagyakorlási tevékenység engedélyezését, ha a kérelmező a mérnöki kamara tagja vagy mérnöki szakképzettséggel rendelkezik. (5) A  4.  §-ban meghatározott tevékenység bejelentése során a  (3) és (4)  bekezdés szerinti hatásköri szabályokat kell alkalmazni. (6) Cég által folytatott szakmagyakorlási tevékenység esetén a  hatáskör tekintetében az  (1)–(4)  bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy lakóhelyen a cég székhelyét kell érteni. (7) A szakmai címek megállapítása során a (3) és (4) bekezdés szerinti hatásköri szabályokat kell alkalmazni. 4. A szakmagyakorlási tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételei 6. § (1) Természetes személy a 3. § szerinti tevékenységeket akkor folytathatja, ha rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. Természetes személy a  4.  § szerinti esetekben köteles a  tevékenység végzésére irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. (2) Cég akkor kezdheti meg és folytathatja a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) a) 16. §-a szerinti településtervezési tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja, vezető tisztségviselője vagy munkavállalója rendelkezik településtervezési szakterületi jogosultsággal, településtervezési szakági tevékenységet akkor, ha személyesen közreműködő tagja, vezető tisztségviselője vagy munkavállalója rendelkezik településtervezési szakági szakterületi jogosultsággal, b) 16.  §-a szerinti településrendezési szakértői tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja, vezető tisztségviselője vagy munkavállalója rendelkezik településrendezési szakértői szakterületi jogosultsággal, c) 32.  §-a szerinti építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, ha a  vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik az  adott területen építészeti-műszaki tervezési szak vagy részszakterületi jogosultsággal, d) 32.  §-a szerinti építésügyi műszaki szakértői tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik építésügyi műszaki szakértői szakterületi jogosultsággal, e) 38/A.  §-a szerinti felelős műszaki vezetői tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik általános vagy sajátos építmények szakterületen felelős műszaki vezetői jogosultsággal, f ) 38/A.  §-a szerinti építési műszaki ellenőri tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik általános vagy sajátos építmények szakterületen építési műszaki ellenőri jogosultsággal, g) 38/C. §-a szerinti energetikai tanúsítói tevékenységet, ha tagja vagy munkavállalója rendelkezik energetikai tanúsítói jogosultsággal, és a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi. (3) A cég bejelentése alapján az 5. § (6) bekezdése szerinti területi kamara titkára által nyilvántartási jelölést (C-területi kamara kódja és nyilvántartási szám) ad ki. A cég által folytatható tevékenység terjedelme azonos a (2) bekezdésben meghatározott természetes személy jogosultságának terjedelmével. Egyéni vállalkozó esetében a cég nyilvántartási száma azonos lehet a természetes személy nyilvántartási számával. (4) Cég az  általa vállalt szakmagyakorlási tevékenységek közül, az  (5)  bekezdés figyelembevételével olyan tevékenységet végezhet, a) amelyhez rendelkezik a (2)–(3) bekezdés szerinti feltételekkel, b) amelynek végzésére a megrendelővel írásban szerződést kötött, és c) amelynek végzését a területi kamara nem tiltotta meg. (5) A  cégnek az  általa vállalt munkához kapcsolódó szakmagyakorlási tevékenységek közül legalább az  egyikhez a (2) bekezdés szerinti feltétellel kell rendelkeznie és azt a tevékenységet a cégnek kell végeznie. A vállalt munkához kapcsolódó egyéb szakmagyakorlási tevékenységet – amelynek végzéséhez jogosultsággal nem rendelkezik – alvállalkozó bevonásával végezheti. (6) A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételei: a) kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén aa) a kamarai tagság folytonossága, ab) továbbképzési időszakonként a kötelező és szakmai továbbképzés teljesítése, ac) a jogosultság megállapítását követő egy éven belül – a  kötelező továbbképzés keretében – beszámoló teljesítése, ad) adategyeztetési kötelezettség teljesítése, b) kamarai tagsághoz nem kötött jogosultság esetén ba) továbbképzési időszakonként kötelező továbbképzési kötelezettség teljesítése, bb) a jogosultság megállapítását követő egy éven belül – a  kötelező továbbképzés keretében – beszámoló teljesítése, az energetikai tanúsítás kivételével, bc) adategyeztetési kötelezettség teljesítése és az éves nyilvántartási díj befizetése. (7) A (2) bekezdés vonatkozásában a cég a munkavállalót legalább heti 20 órában foglalkoztatja. 5. A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei és a bejelentés tartalma 7. § (1) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltételei: a) képesítési követelmény az 1. mellékletben részletezett, a szakterületeknek megfelelő szakirányú aa) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc, MA (tervezés, szakértés), ab) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc vagy alapképzésben szerzett szakképzettség BSc (tervezés, építési műszaki ellenőrzés), ac) mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettség MSc vagy alapképzésben szerzett szakképzettség BSc vagy középfokú szakirányú végzettség (felelős műszaki vezetés), b) szakmai gyakorlat a 9. § szerint, c) a kérelmező személy nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt és büntetlen előéletű. (2) A  Szolgtv.-ben meghatározottakon túlmenően az  energetikai tanúsítói szakmagyakorlási tevékenység bejelentésének tartalmaznia kell: a) az 1. mellékletben meghatározott szakképzettséget igazoló oklevél hiteles másolatát, ha ez a területi kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre, b) a szakirány elbírálásához a  leckekönyv másolatát vagy az  oklevélmelléklet másolatát, ha a  kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy a területi kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri, c) a szakmai gyakorlat igazolását a 12. § szerint, d) a jogosultsági vizsga eredményes letételének az igazolását, e) a bejelentésben közölteket igazoló iratok másolatát, a bejelentést tevő nyilatkozatát a bejelentés tartalmának hitelességéről, ezzel a  jogszabályban előírt feltételek teljesítéséről, amivel egyidejűleg az  iratmásolatok hitelességét is igazolja. (3) A (2) bekezdés e) pontjában foglaltakon túlmenően további hitelesítés nem követelhető meg. (4) A 3. § szerinti szakmagyakorlási tevékenységekhez kapcsolódóan az 1. melléklet tartalmazza a) a jogosultsághoz kötött tevékenységek részletes meghatározását, b) a jogosultság névjegyzéki jelölését, c) a minimális képesítési követelményt szakterületi bontásban, d) az előírt szakmai gyakorlati időt. 8. § (1) A képesítési követelmény teljesítésének vizsgálata során, ha a  szakképzettséget igazoló oklevélből a  szakirány, illetve annak a  szakmagyakorlási tevékenységet megalapozó szintje nem állapítható meg, akkor az  oklevél szakirányáról az  engedélyezési eljárás során a  Magyar Mérnöki Kamara vagy a  Magyar Építész Kamara (a továbbiakban együtt: országos kamara) által működtetett bizottság jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani, amelyet a jogosultság megállapításakor a területi kamara figyelembe vesz. (2) A  bizottság elnökét és két tagját a  feladatkörében érintett országos kamara jelöli. A  bizottság tagja továbbá az építésügyért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) által megbízott személy, valamint tagja az adott szak szerint érintett, az országos kamarák által felkért felsőoktatási intézmény képviselője. A bizottság működési rendjét az országos kamara állapítja meg. (3) A  besorolásra nem alkalmas szakképzettségek tekintetében a  szakirányú szakképzettség egyenértékűségének vizsgálatára kerül sor, melynek alapját az  országos kamarai szabályzatok által tudományterület szerinti bontás alapján meghatározott, a  4.  mellékletben előírt minimum kreditszámok összege képezi. A  tantárgycsoportok és azon belül a  kreditértékekben meghatározott ismeretkörök vagy tantárgyak nevesítése kamarai hatáskörben, szabályzat formájában kerül meghatározásra a szükséges minimum kompetencia tartalmakkal együtt. (4) A  szakirányú szakképzettség egyenértékűségének vizsgálatához figyelembe lehet venni az  alap- vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezők részére, felsőoktatás keretében megvalósuló (felsőfokú szakképzettségi szintet nem biztosító) szakirányú továbbképzést is. A  szakirányú továbbképzésben legalább 60 kreditet kell és legfeljebb 120 kreditet lehet megszerezni. Ez esetben a képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. A  szakirányú továbbképzés szakmai tartalma szerint ugyancsak alkalmassá válik a  hiányzó kredittartalmak megszerzéséhez, egyéb ismeretek kiegészítésére, ezáltal a  szakirányú végzettség egyenértékűségének vizsgálatánál beszámítható. A  szakmagyakorláshoz szükséges kredit-kiegészítő képzés akkreditált, szakirányú felsőoktatási intézmény előírt szintű (BSc, MSc) képzésében megszerezhető. (5) A miniszter – az országos kamarák adatközlése alapján – évente közzéteszi a) a szakképzettségek szakirányúsága szempontjából már megvizsgált és elfogadásra került oklevelek megnevezését, kibocsátásának dátumát, a képzést folytató felsőoktatási intézmény megnevezését, b) a szakirányú továbbképzés körében kibocsátott szakirányú szakképzettségek megnevezését, a beszámítható kreditérték meghatározását. 9. § (1) Szakmai gyakorlati időként a  szakirányú felsőfokú szakképzettség, a  képzettséghez szükséges kredit-követelmény megszerzését követően a  kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelő tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. (2) A településrendezési tervezési jogosultság megállapításához az 1. melléklet szerinti szakmai gyakorlati idő tartalmát a) településtervezési, vagy b) legalább három év településtervezési és kettő év ba) területrendezési tervezési, bb) közigazgatásban végzett területrendezési, településrendezési, vagy bc) felsőoktatási intézményben településtervezési szaktárgy-oktatói c) gyakorlattal kell igazolni. (3) A  (2)  bekezdés b)  pontja szerinti kettő év gyakorlati időbe beleszámít a  mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséget követően a településmérnöki mesterképzési szak elvégzésének ideje. (4) Az  építészeti-műszaki tervezési jogosultság megállapításához az  1.  melléklet szerinti szakmai gyakorlati időt a tervezési területnek, szakterületnek, részszakterületnek megfelelő tervezési gyakorlattal kell igazolni, a 12. §-ban foglaltak figyelembevételével. (5) A tervezési feladat elvégzésére megfelelő időtartamú tervezési gyakorlat hiánya miatt még nem jogosult szakirányú egyetemi végzettségű személy csak jogosultsággal rendelkező tervező mellett, tervező gyakornokként folytathat tervezési tevékenységet és szerezhet tervezési szakmai gyakorlatot. (6) A  településrendezési szakértői tevékenység engedélyezéséhez a nyolc év szakmai gyakorlati időbe a  (2) bekezdés a)  pontjában, b)  pont bb)–bc)  alpontjában meghatározott, a  kérelmezett szakterületnek megfelelő tevékenység vehető figyelembe. (7) Az építésügyi műszaki szakértői jogosultsághoz a nyolc év szakmai gyakorlati időbe a) építészeti-műszaki tervezési, b) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói, c) építési műszaki ellenőri, d) felelős műszaki vezetői, e) beruházáslebonyolítói, f ) építésügyi igazgatási, g) az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni oly módon, hogy az  előírt gyakorlati idő felének az a), c)–d) pontja szerinti tartalmúnak kell lennie. 10. § (1) A  szakirányú felsőfokú szakképzettség megszerzését követő szakmai gyakorlati idő az  energetikai tanúsítói tevékenység folytatásához egy év. (2) Szakmai gyakorlati időként az energetikai tanúsítói jogosultsághoz a) építészeti-műszaki tervezési, b) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói, c) építésügyi műszaki szakértői, d) építési műszaki ellenőri, e) felelős műszaki vezetői, f ) beruházáslebonyolítói, g) építésügyi és építésfelügyeleti hatósági, h) az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, i) építésügyi igazgatási tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. 11. § (1) Szakmai gyakorlati időként az  építési műszaki ellenőri és a  felelős műszaki vezetői jogosultsághoz a  szakirányú végzettség megszerzését követően a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelő a) építési műszaki ellenőri, b) felelős műszaki vezetői, c) építőipari kivitelezési, d) építésfelügyeleti, e) építésügyi hatósági, f ) beruházói-műszaki, g) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy oktatói, h) építészeti-műszaki tervezési, i) építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti tevékenység engedélyezése során szakmai gyakorlati időként az  1.  melléklet szerinti gyakorlati időt kell igazolni oly módon, hogy az  előírt gyakorlati idő felének az  (1)  bekezdés a)–d)  pontja szerinti tartalmúnak kell lennie. 12. § (1) A szakmai gyakorlat igazolásaként csak közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el (munkáltatói, vagy az  építési szakmai érdekképviseleti szerv által kiadott igazolás, továbbá munkavégzésre irányuló szerződés, szakmagyakorlási tevékenységet végző személy vagy cég, vagy mentori címmel rendelkező szakmagyakorló által kiállított igazolás), amely tartalmazza a  gyakorlat időtartamát, a  végzett munkák megnevezését, a  folytatott tevékenység leírását. (2) A  területi kamara titkára a  kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenységek esetében a  gyakorlati idő, a  képesítés és az  igazolás alapján az  1.  melléklet szerinti részszakterületi jogosultságot is megállapíthat, amelyet a szakmagyakorló jogosultságát tartalmazó névjegyzékben is meg kell jeleníteni. 6. Szakmai címek 13. § (1) A  területi kamara szakmai címet adhat a  kamarai tagsággal rendelkező kérelmezőnek. A  szakmai cím nem eredményeztet újabb jogosultságot. A  címet a  területi kamara titkára által vezetett építésügyi szakmagyakorlók névjegyzékében (a továbbiakban: névjegyzék) fel kell tüntetni. (2) A  vezető tervezői címhez a  tervezőnek magas színvonalú tudományos-műszaki felkészültséggel és referenciákkal kell rendelkeznie. A  cím megszerzésére irányuló kérelmet a  területi kamara az  erre vonatkozó országos kamarai szabályzat alapján bírálja el. A  cím birtokosának a  jogosult tervezési szakterületen legalább 10 éves kiemelkedő színvonalú tervezési tevékenységgel kell rendelkeznie. Vezető tervező címmel rendelkező személy végezheti – erre irányuló megbízás alapján – az építészeti-műszaki dokumentáció szakmai ellenőrzését (tervellenőrzés). (3) A  tervező gyakornoki cím kérelmezéséhez a  szakképzettség megszerzését követően a  megszerezni kívánt jogosultsághoz a  kérelmező természetes személy előminősítést kérhet a  területi kamarától. A  területi kamara ellenőrzi a  kérelmezni kívánt jogosultsághoz tartozó szakképzettség kreditkövetelmény rendszerének teljesülését. A  feltételek teljesítése esetén a  kérelmező a  tervező gyakornok címről igazolást kap, a  címet használhatja, a tervlapokon feltüntetheti a címet, önálló tervezésre azonban nem jogosít. (4) A tervező műszaki ellenőri címet az a szakmagyakorló személy kérheti, aki rendelkezik építészeti-műszaki tervezői és építési műszaki ellenőri jogosultsággal. (5) A beruházási tanácsadói címet az az építészeti-műszaki tervezői, azzal azonos szakterületen építési műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkező kérheti, aki építési beruházások bonyolításában igazolt referenciákkal rendelkezik. (6) A mentori címet az a szakmagyakorló személy kérheti, aki vállalja a tervező gyakornoki címmel rendelkező személy szakmai felügyeletét, és segíti szakmai fejlődését. (7) A  különösen gyakorlott címet az  a  szakmagyakorló személy kérheti, aki kiemelkedően magas színvonalú teljesítményt igazoló referenciákkal rendelkezik. (8) Műemlékek területén gyakorlott címet az  a  szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező építész tervező, felelős műszaki vezető és építési műszaki ellenőr kérheti, aki igazolja műemléki védelem alatt álló építmény vonatkozásában az alábbi tevékenységek körében három tevékenység elvégzését: a) építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése, b) építési munkák felelős műszaki vezetése, c) építési munkák műszaki ellenőrzése. III. FEjEZET TErVEZÉS 7. Településtervezés 14. § (1) A  településrendezési tervezési tevékenység 1.  melléklet szerinti dokumentációinak elkészítése jogosultsághoz kötött. (2) A  településtervező feladata az  önkormányzat döntései, megbízása és a  jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az  1.  melléklet szerinti dokumentáció – a  feladat elvégzéséhez szükséges településtervezési szakági tervezők bevonásával történő – elkészítése. (3) A  szakági településtervező feladata a  szakterületének megfelelő településtervezési szakági munkarészek és javaslatok elkészítése a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok alapján. (4) A  településfejlesztési koncepció megalapozó vizsgálata csak akkor használható fel a  településrendezési eszköz kidolgozásához, ha azt jogosultsággal rendelkező településtervező és szakági településtervező készítette. (5) A  településrendezési tervezési tevékenység során létrejött dokumentáció aláíró lapja tartalmazza a  feladat elvégzésében részt vett összes tervező nevét, szakképzettségét, szakmai címét, névjegyzéki jelölését és – legalább egy eredeti példányon – a  tervező saját kezű aláírását. A  településrendezési eszköz tervlapja tartalmazza a településtervező és a szakági településtervezők nevét és névjegyzéki jelölését. (6) A  tervezőnek az  általa készített településrendezési eszközt a  megrendelő részére történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie. (7) A  településtervezési szerződésre a  Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a  továbbiakban: Ptk.) szabályozott tervezési szerződés és az Étv.-ben szabályozott településtervezési szerződés szabályait kell alkalmazni. (8) Nem folytathat településrendezési tervezési tevékenységet illetékességi területén a  településrendezési eszközök előkészítésében, véleményezésében, döntéshozatalában közreműködő személy, kivéve, ha az önkormányzat a 6. § (2) bekezdés a) pontja alapján településrendezési tervezési tevékenységet is folytat. 8. Építészeti-műszaki tervezés 15. § (1) Az  Étv. 32.  § (1)  bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek az  építésügyi hatósági eljáráshoz és az  építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött. Tervezői művezetést az adott tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező végezhet. (2) Az  építészeti-műszaki tervező feladata az  építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Épkiv.) 9.  § (4)–(8)  bekezdésében foglaltak, az  építtető igényei, megbízása, a  tervezési program és a  jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az  építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése. (3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően jogosultsággal végezhető a) a tervtanácsi terv, b) a településképi véleményezéshez szükséges terv, c) a megvalósulási terv készítése. (4) Az  építészeti-műszaki szakági tervező feladata az  építmény tervezéséhez szükséges szakági terv elkészítése a  jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok alapján. Tevékenysége kiterjedhet az  általános és a  sajátos építmények tervezéséhez szükséges szakági tervi munkarészek teljes körű elkészítésére. (5) Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység a képesítéstől, a gyakorlati időtől és a szerzett jogtól függően – kamarai szabályzatban rögzítettek szerint – korlátozott vagy teljes körű tervezési jogosultsággal folytatható. (6) Az  építészeti-műszaki tervezőnek az  általa készített építészeti-műszaki terveket, iratokat és számításokat hitelesítenie kell az  építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az  építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épelj.) előírásai szerint. (7) Az építészeti-műszaki tervező felelős az Étv. 33. §-ában foglaltak betartásáért. (8) Az  építészeti-műszaki tervezőnek az  általa készített építészeti-műszaki tervet a  megbízónak történő átadástól számított legalább 10 évig meg kell őriznie. (9) Nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet a) az adott építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az  annak alapján megvalósítandó építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság köztisztviselője vagy kormánytisztviselője, b) az építészeti-műszaki dokumentáció településképi véleményezési eljárásába bevont önkormányzati főépítész. 9. Tervezési program 16. § (1) Az  országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: OTÉK) szerinti tervezési program véglegezett formája a  tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi. (2) A  tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a  tervezés során figyelembe kell venni. A  tervezési programban vizsgálni kell a  megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét. (3) A  tervezési program tartalmazza a  tervezési feladat részletes leírását, megnevezve az  építési tevékenységet. A tervezési programban a tervezés tárgyától függően ismertetni kell a) a beruházás költségkeretét, b) a tervezés előzményeit, c) a kiindulási adatokat, d) a helyszínt, e) a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat, f ) a járművek elhelyezésére vonatkozó igényeket és információkat, g) az akadálymentesítésre vonatkozó információkat, h) a közműellátottság mértékét, és i) az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait. 10. Tervezési szerződés 17. § (1) Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződés a Ptk. és az Étv. előírásain túlmenően tartalmazza a) a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is, b) a tervezési díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét, c) az esetleges szakmai biztosíték kikötését. (2) Az  építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az  építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a  késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényben meghatározott esetekben az építészeti-műszaki tervezési szerződéses felek a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (a továbbiakban: TSZSZ) fordulhatnak. (3) Az  építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges kivitelezési dokumentáció készítésére irányuló tervezési szerződés tartalmi elemeinél az Épkiv. 9. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni. 11. Tervezési díj 18. § A tervezési díj magában foglalja a) a közvetlen költségek, ennek keretében aa) a számított munkadíj, ab) a szakági tervező, alvállalkozó tervező tervezési díja, ac) az esetlegesen a szerzői joggal kapcsolatosan felmerülő személyi és vagyoni jogok értéke, b) a közvetett költségek, ennek keretében a működési költség, anyagjellegű ráfordítás, c) az értékcsökkenési leírás, d) az egyéb ráfordítások, e) a tervezett nyereség együttes összegét. IV. FEjEZET SZAKÉrTÉS 12. Településrendezési szakértés 19. § (1) Az 1. melléklet szerinti településrendezési szakértői vélemények elkészítése jogosultsághoz kötött. (2) A településrendezési szakértő köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely az általa ismert adatok alapján szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a  megbízónak érdeke. A  településrendezési szakértői vizsgálatnak az  ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. A  szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértő nevét, saját kezű aláírását, névjegyzéki jelölését, a szakértői szakterületének megnevezését. (3) A településrendezési szakértő felelős az általa elkészített szakértői vélemény tartalmának szakszerűségéért. (4) A településrendezési szakértő feladatát megbízási szerződés alapján látja el a 20. § (6) bekezdése szerint. (5) A településrendezési szakértő nem végezheti olyan pályázati dokumentáció, településrendezési eszköz vizsgálatát, amelynek összeállításában vagy tervezésében maga vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója részt vett. (6) Településtervezési vagy szakági településtervezési jogosultságot szerzett és vezető tervezői címmel rendelkező személy kérelmére a  területi kamara titkára az  adott szakterületen településrendezési szakértői tevékenység folytatását engedélyezi a 9. § (6) bekezdése szerinti feltétel mellett. 13. Építésügyi műszaki szakértés 20. § (1) Az  építésügyi műszaki szakértő vizsgálatának az  Étv. 32.  §-a szerinti tevékenysége során az  adott ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. Az  építésügyi műszaki szakértő köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely az  általa ismert adatok alapján szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a megbízónak érdeke. (2) Az építésügyi műszaki szakértői tevékenységhez kapcsolódó tevékenységek különösen: a) méretbeli és az állapotfelmérés, b) műszeres vizsgálat és kutatás, c) a b) pont elvégzéséhez tartozó bontási és helyreállítási munkák, d) számítások és elemzések elvégzése, e) statisztikák vizsgálata és elemzése vagy f ) következtetések levonása. (3) Ha az  építésügyi műszaki szakértő vizsgálata során megállapítja, hogy az  építményt vagy egyes szerkezeteit bauxitcement felhasználásával készítették, a  vizsgálat eredményét harminc napon belül köteles bejelenteni a terület- és településrendezési tervek központi dokumentumtárát kezelő szervnek az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet alapján. (4) Az  építésügyi műszaki szakértő a  vizsgálat eredményéről szakértői véleményt készít, amelyen fel kell tüntetni a  szakértő nevét, szakértői nyilvántartási számát, a  szakértői szakterületének megnevezését, a  meghatározott szakterület és ahhoz tartozó jelölés szerint. (5) Az építésügyi műszaki szakértő felelős az általa elkészített szakértői vélemény tartalmának szakszerűségéért, a valós állapotnak megfelelő tartalmáért. (6) A  településrendezési szakértői szerződésre és az építésügyi műszaki szakértői szerződésre a Ptk.-ban szabályozott megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az  eltéréssel, hogy a  szerződést írásban kell megkötni. A szerződés tárgyában meg kell jelölni a vállalt szakértői tevékenység pontos megnevezését, a teljesítési határidőt, a szakértő díját, a megrendelő kötelezettségeit és jogait, a műszaki szakértő kötelezettségeit, felelősségét és jogait. Amennyiben a  felek nem állapodnak meg a  díj átadásának időpontjáról, akkor az  a  szakvélemény átadásával egyidejűleg esedékes. A  megrendelő teljesítési kötelezettségének határideje eltérő rendelkezés esetén sem haladhatja meg a számla kézhezvételétől számított harminc napot. (7) Nem folytathat építésügyi műszaki szakértői tevékenységet a) ugyanazon építmény kivitelezése vonatkozásában az  a  személy, aki az  építmény építési-szerelési munkáit ellenőrizte, mint építési műszaki ellenőr, tervezési műszaki ellenőr, beruházási tanácsadó, vagy kivitelezte, vagy a kivitelező felelős műszaki vezetője, b) ugyanazon tervdokumentáció tekintetében az  a  személy, aki az  építmény engedélyezési vagy kivitelezési tervének készítésében mint tervező részt vett. V. FEjEZET ÉpíTÉSI MűSZAKI EllENőrZÉS 21. § (1) Az építési műszaki ellenőr az Épkiv. 16. § (2)–(3) bekezdésében foglalt feladatokat látja el. (2) Az építési műszaki ellenőr megbízási szerződésében a Ptk.-ban szabályozottak és az Épkiv. 16. § (6) bekezdésében foglaltakon túlmenően rögzíteni kell a) az építési műszaki ellenőrzés gyakoriságát, b) az építési naplóba való bejegyzés gyakoriságát, a bejegyzésről az építtető tájékoztatásának módját, c) a jogszabályokban meghatározott feladatokon túlmenő építtetői elvárásokat, felhatalmazásokat. (3) Az építési műszaki ellenőr nem lehet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság köztisztviselője vagy kormánytisztviselője. (4) Az  építési műszaki ellenőr nem végezhet építésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet az  általa ellenőrzött építési-szerelési munka vonatkozásában. Az  építési műszaki ellenőr nem láthat el további építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési szerelési munka esetén, ahol építésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői vagy anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek az építési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. (5) Az építési műszaki ellenőr az általa ellenőrzött építési beruházás során nem lehet az építésügyi műszaki szakértői, a  vállalkozó kivitelezői, az  anyagbeszállítói és a  felelős műszaki vezetői tevékenységet folytatóknak a  Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, illetve nem állhat velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban. VI. FEjEZET FElElőS MűSZAKI VEZETÉS 22. § (1) A felelős műszaki vezető feladata az Épkiv. 13. § (2)–(5) bekezdésében és 14. §-ában meghatározott tevékenységek végzése. Ha a felelős műszaki vezető egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében látja el feladatát, akkor a feladata az Épkiv. 13. § (2) bekezdésében, 13. § (3) bekezdés b)–k), n)–p) pontjában, 13. § (4)–(5) bekezdésében és 14. §-ában meghatározott tevékenységek végzése. (2) A  felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásához szükséges szerződés megkötésére a  Ptk.-ban szabályozott megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a szerződést írásban kell megkötni, b) a szerződés tartalmazza ba) a megbízó nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát, elérhetőségét, továbbá a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy telephelyét és elérhetőségét, bb) a felelős műszaki vezető megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét és elérhetőségét, bc) a felelős műszaki vezető díját, fizetési módját, határidejét, bd) a felelős műszaki vezető feladatainak és felelősségének meghatározását. (3) A  felelős műszaki vezető nem lehet az  építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében részt vevő hatóság, valamint a  tevékenység és az  engedélyező hatóság felügyeletét ellátó szerv köztisztviselője vagy kormánytisztviselője. A  felelős műszaki vezető nem végezhet építésügyi műszaki szakértői és építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet. (4) A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építésügyi műszaki szakértői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. (5) A  felelős műszaki vezető nem végezhet építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol részben vagy egészben építési-szerelési munkát vezet. A felelős műszaki vezető nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol az építési műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. VII. FEjEZET ENErGETIKAI TANúSíTÁS 23. § (1) Az  energetikai tanúsító feladata az  energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményéről hiteles tanúsítvány kiállítása az  Országos Építésügyi Nyilvántartás (a  továbbiakban: OÉNY) elektronikus programjának segítségével. (2) Az  energetikai tanúsító az  épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: R1.) szerinti független ellenőrzési rendszer keretében végzett ellenőrzés során köteles együttműködni és a feltárt hibákat kijavítani. (3) Az energetikai tanúsító köteles az (1) bekezdés szerinti azonosító kóddal ellátott hiteles tanúsítvány aláírt példányát és az alátámasztó munkarészt a megrendelőnek átadni. (4) Az energetikai tanúsító felelős a) az általa készített tanúsítvány szakszerűségéért, b) a valós állapotnak megfelelő tartalomért, c) a hiteles tanúsítvány kiállításához szükséges adatoknak az OÉNY-be való feltöltéséért. (5) Az energetikai tanúsítói szerződést írásban kell megkötni. A szerződés kötelező tartalmi eleme a) a szerződés tárgyában megjelölve a  vállalt tevékenység pontos megnevezése (az épület vagy épületrész helyrajzi száma), b) a vállalt tevékenységre vonatkozó teljesítési határidő, c) a tanúsítás díja mellett az elszámolás formája, módja, a fizetés módja és határideje. (6) A  Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara által működtetett független ellenőrzési rendszer keretében a tanúsítványok utóellenőrzésében nem vehet részt az a személy a) akinek jogát vagy jogos érdekét az ellenőrzés közvetlenül érinti, továbbá b) aki az ellenőrzött tanúsítvány elkészítésében a megbízó képviselőjeként vagy energetikai tanúsítóként járt el, c) aki az ellenőrzött tanúsítvánnyal összefüggésbe hozható építésügyi műszaki szakértőként járt el, d) akinek az  ellenőrzött tanúsítvány elkészítésében a  Ptk. szerinti közeli hozzátartozója a  megbízó képviselőjeként vagy energetikai tanúsítóként járt el, vagy e) akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója az ellenőrzött tanúsítvánnyal összefüggésbe hozható építésügyi műszaki szakértőként járt el. (7) A  (6)  bekezdés szerinti ellenőrzésben nem vehet részt az  a  személy, akitől nem várható el az  ügy tárgyilagos megítélése. Az  ellenőrzést végző a  Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított öt napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A  kizárási okot a  kizárási okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az  ellenőrzött, vagy bármely érintett fél is bejelentheti. (8) A  kizárás tárgyában a  Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke dönt, szükség esetén más ellenőrző személyt jelöl ki, továbbá arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az  eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ellenőrző személy járt el. A kizárás tárgyában hozott elnöki döntést az érintett felekkel közölni kell. VIII. FEjEZET A joGoSulTSÁG MEGÁllApíTÁSÁNAK EljÁrÁSI SZAbÁlyAI 14. Általános szabályok 24. § (1) A szakmagyakorlási tevékenység a) engedélyezése, b) folytatásának szüneteltetése, c) folytatásának felfüggesztése, d) folytatásának megtiltása, e) folytatójával szembeni bírság kiszabása és f ) folytatásával összefüggő hatósági bizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett vagy saját hatáskörben indított eljárást a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai szerint, míg a szakmagyakorlási tevékenység bejelentésére irányuló eljárást a Szolgtv. szabályai szerint kell lefolytatni. (2) A  szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez a szakmagyakorlási jogosultsági eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a  továbbiakban: e-rendszer) a  kérelmező részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít. (3) Az  elektronikus tárhely igényléséhez – a  papír alapon történő benyújtás esetét kivéve – a  kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának a  Ket. rendelkezése szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással történt azonosítást követően regisztrálnia kell az e-rendszerben. A kérelmező vagy meghatalmazottja regisztrációval – külön bírálat és döntés nélkül – automatikusan hozzáférést kap a saját tárhelyéhez. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti elektronikus tárhely dokumentumaiba a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt csak a tárhely gazdájaként a kérelmező vagy meghatalmazottja, továbbá a kérelmező vagy meghatalmazottja hozzájárulásával a kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenység esetén az eljáró területi kamara elnöksége tekinthet bele. (5) A (2) és (3) bekezdés szerinti tárhely a szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásáig áll a kérelmező rendelkezésére. (6) A  kérelmező a  szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítását a  kérelem benyújtása előtt kérelmezheti a területi kamara elnökségétől. 25. § (1) A 24. § (1) bekezdése szerinti kérelemre induló eljárás esetén a kérelem előterjeszthető a) papír alapon (személyesen, megbízott útján vagy postai úton), vagy b) elektronikusan ba) párbeszédre épülően (online), bb) amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, nem párbeszédre épülően (offline). (2) A kérelmező vagy meghatalmazottja a kérelmet papír alapon vagy elektronikus adathordozón benyújthatja a) bármely területi kamaránál, b) az integrált ügyfélszolgálaton vagy c) az Építésügyi Szolgáltató Pont feladatait ellátó önkormányzati jegyzőnél. (3) A  területi kamara – a  kérelem adathordozó anyagától függetlenül – a  beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a  másolatot a  kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de legkésőbb az  azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az  e-rendszerbe. Az  e-rendszer a  kérelem és mellékletei feltöltésekor a kérelmezőnek automatikusan értesítést küld az ügy azonosítójáról, ezért az eljárás megindulásáról értesítést külön már nem kell küldeni. (4) Az eredeti iratot a szerv visszaszolgáltatja a benyújtónak. Kérelem és mellékletei alatt – ha már benyújtásra került – minden esetben az e-rendszerben rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni. (5) Ha a  kérelem melléklete az  eredeti dokumentum másolata, annak hitelességét a  benyújtáskor az  eredeti dokumentum egyidejű bemutatásával – közjegyző vagy az  iratot eredetileg kiállító szerv, szervezet, oktatási intézmény hitelesítése helyett – a kérelmet befogadó szerv is igazolhatja. (6) A tényállás tisztázásához kétség esetén, vagy ha egyenértékűségi vizsgálat miatt szükséges a területi kamara titkára bekérheti az eredeti dokumentumokat is. (7) A  szakmagyakorló haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a  területi kamarához a  bejegyzett adataiban bekövetkezett változást. Az  adatváltozásnak és a  tevékenység megszüntetésének a  bejelentésére a  szolgáltatási tevékenység bejelentésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 15. Az engedélyezési eljárás 26. § (1) A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezése iránti kérelem tartalmazza a) a kérelmező nevét (családi és utónév, születési családi és utónév), b) születési helyét és idejét, c) a kérelmező anyja születési családi és utónevét, d) a kérelmező lakcímét, e) a kérelem tárgyát, f ) a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenység területének, szakterületének, részszakterületének megnevezését, g) rendelkezést a kapcsolattartás módjáról. (2) A kérelemhez – az eseti engedély iránti kérelmet kivéve – a következő dokumentumok csatolása szükséges: a) a szakirányú szakképzettséget igazoló oklevél hiteles másolata, ha ez a területi kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre; b) a szakirány elbírálásához a  leckekönyv másolata vagy az  oklevél melléklete, ha a  kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha azt a területi kamara titkára a szakirány megállapítása érdekében kéri; c) a szakmai gyakorlat igazolása a 12. §-ban foglaltak szerint és módon; d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolása; e) az építésügyi műszaki szakértői jogosultság iránti kérelem esetén a  kérelmező részletes szakmai tevékenységét bemutató önéletrajza. (3) Az ügyintézési határidő a kérelemnek az e-rendszerbe való feltöltését követő első munkanapon indul meg, kivéve, ha a területi kamara a döntést az elektronikus irat előterjesztésének napján meghozza. 27. § (1) Eseti engedélyt kérhet a kérelmező a) a Kamtv. 1. § (3), (4) és (6) bekezdésében meghatározott esetekben, b) ha saját maga vagy a  Ptk. szerinti közeli hozzátartozója számára kíván felelős műszaki vezetői feladatot ellátni, és az  építési beruházás becsült értéke nem éri el a  közbeszerzésekről szóló törvényben az  építési beruházásokra megállapított nemzeti értékhatár kétszeresét. (2) Az eseti engedély iránti kérelemhez a következő dokumentumok csatolása szükséges: a) a szakirányú végzettséget igazoló oklevél hiteles másolata, ha ez a területi kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre, b) a szakirány elbírálásához a  leckekönyv másolata vagy az  oklevél melléklete, ha a  kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha azt a területi kamara titkára a szakirány megállapítása érdekében kéri, c) a szakmai gyakorlat igazolása a 12. § (1) bekezdése szerint, d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolása, e) a végezni kívánt tevékenység főbb adatai, különösen a helye, a tárgya és a jellege, f ) a hozzátartozói minőséget igazoló dokumentum. 16. A kérelem elbírálása és a határozat tartalma 28. § (1) Ha a  kérelem hiányos, a  területi kamara titkára legfeljebb tizenöt napos határidő megjelölésével a  kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel. Ismételt hiánypótlási felhívás kibocsátására nincs lehetőség. (2) A  területi kamara titkára a  kérelem elbírálásánál vizsgálja, hogy a  kérelem és mellékletei megfelelnek-e a  jogszabályban foglaltaknak, valamint a  kérelmezett szakmagyakorlási tevékenység megfelel-e az  engedélyezés feltételeinek. A  hatóság a  kérelmet elutasítja, amennyiben a  kérelem és mellékletei nem felelnek meg, vagy a  szakmagyakorlási tevékenység végzésének feltételei nem állnak fenn. Amennyiben a  kérelem hiánytalan, a  döntést a  kérelem beérkezésétől, ha a  kérelem hiányos, az  utolsó pótolt dokumentum beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell meghozni és az ügyféllel haladéktalanul közölni. A területi kamara titkára a döntését szóban nem közölheti. (3) A  területi kamara titkára a  kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenységek esetén az  engedélyezési eljárásban az  illetékes területi kamara elnökségének véleményét kikéri – kivéve, ha a  vélemény a  kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll – a  kamarai tagfelvétel, valamint a  szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából. A  területi kamara elnöksége a  véleményét az  országos szabályzatban meghatározottak szerint alakítja ki. (4) A területi kamara titkára a kérelemnek a Ket. 72. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített határozatban ad helyt, amely a Ket.-ben foglaltakon túlmenően tartalmazza: a) az oklevél megnevezését, számát, szakát, szakirányát és kibocsátóját, amely a jogosultságot megalapozza, b) a szakmagyakorlási tevékenység szakterületének megnevezését, c) a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy névjegyzéki jelölését (tevékenység 1.  melléklet szerinti betűjele, a területi kamara kódja és nyilvántartási szám), d) az engedély – továbbképzési kötelezettség teljesítésének feltétele mellett – határozatlan ideig tartó hatályát, e) a továbbképzési kötelezettség (ezen belül egyes esetekben jogosultsági vizsga) teljesítése igazolása elmaradásának jogkövetkezményeiről történő tájékoztatást. (5) Az  eseti engedélyről szóló döntést a  területi kamara titkára a  Ket. 72.  § (4)  bekezdése szerinti egyszerűsített határozattal hozza meg, amely a Ket.-ben foglaltakon túlmenően tartalmazza: a) az oklevél megnevezését, számát, szakát, szakirányát és kibocsátóját, amely a jogosultságot megalapozza, b) a szakmagyakorlási szakterület, illetve kategória megnevezését, c) a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen a helyét, a tárgyát és a jellegét, d) az eseti engedély hatályát, amely – a  Kamtv. 1.  § (6)  bekezdésében foglalt eset kivételével – legfeljebb az adott építmény használatbavételi engedélyének megadásáig, illetve a használatbavétel tudomásulvételéig szól, e) tájékoztatást az engedély hatályának meghosszabbításának módjáról, feltételéről. (6) A kérelem elutasításáról hozott döntés a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza a területi kamara elnöksége véleményének indokolását. (7) Jogorvoslati eljárásban az  országos kamara főtitkára a  kikéri a  szakterület szerinti szakmai tagozat véleményét a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából. 17. Bejelentés 29. § (1) A bejelentés benyújtására a 25. § szerinti engedélykérelem benyújtására előírtakat kell alkalmazni. (2) Az  energetikai tanúsítói tevékenységre vonatkozó bejelentésnek a  7.  § (2)  bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. (3) Az illetékes területi kamara titkára a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek. (4) A területi kamara titkára a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül a) ha a  bejelentés megfelel az  előírt követelményeknek, nyilvántartásba veszi, mely tényről igazolás megküldésével a bejelentőt értesíti, b) ha a  bejelentés nem felel meg az  előírt követelményeknek, a  bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a  bejelentőt a  tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire, valamint a területi kamara a bejelentés nyilvántartásba vételét határozattal megtagadja. (5) A bejelentésről készített igazolásnak a következőket kell tartalmaznia: a) a területi kamara megnevezését, a bejelentés iktatási számát és ügyintéző nevét, b) a bejelentő nevét, lakcímét, szervezet esetén székhelyét, c) a bejelentett tevékenység megjelölését, a szakmagyakorlási szakterület megnevezését, d) a bejelentés előterjesztésének napját, e) a szakmagyakorlási tevékenységet bejelentő személy nyilvántartási számát, a névjegyzéki jelét, f ) azt, hogy a bejelentés – kivéve a határon átnyúló szolgáltatásra vonatkozó bejelentést – határozatlan időre, vagy a bejelentésben meghatározott ideig szól. (6) A  területi kamara titkára a  bejelentő számára a  nyilvántartásba vétellel egyidejűleg az  1.  melléklet szerinti névjegyzéki jelölést ad (tevékenység szerinti betűjel, a területi kamara kódja és nyilvántartási szám). (7) A  területi kamara titkára eltiltja a  tevékenység folytatásától és ezzel egyidejűleg – a  névjegyzéki jelölés hatálytalanítása mellett – a  névjegyzékből törli azt, aki a  bejelentésben valótlan adatközlést és hitelesítési nyilatkozatot tett a  jogszabályban előírt feltételekkel való rendelkezéséről és ezt bármely hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzés igazolja, vagy ha a jogszabályban előírt feltételekkel már nem rendelkezik. 18. Az egységes elektronikus névjegyzék vezetése 30. § (1) A  területi kamara titkára az  engedély megadásával, illetve a  bejelentés tudomásulvételével egyidejűleg a szakmagyakorlót nyilvántartásba veszi, a névjegyzéki jelölést a határozattal vagy az igazolással közli. (2) A  területi kamarák – az országos kamarák által közösen működtetett, az OÉNY-nyel összekapcsolt, szakterületekre bontott, nyilvános elektronikus – közös névjegyzéket vezetnek, amelyet folyamatosan aktualizálnak a szakmagyakorlók adatszolgáltatása, valamint a továbbképzési kötelezettség igazolása alapján. (3) A  névjegyzékben rögzíteni kell a  névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben, jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének, valamint a továbbképzési kötelezettség teljesítésének tényét. A szakmagyakorlási tevékenységek szakterület szerinti jelölését az 1., 2. és 3. melléklet szerint kell a névjegyzékben rögzíteni. (4) A névjegyzék a) természetes személy vonatkozásában az Étv. 58. § (10) bekezdése és a Kamtv. 43. § (2) bekezdése, b) cég vonatkozásában az Étv. 58. § (1) bekezdése és a Kamtv. 43. § (3) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza. (5) Az  elkülönített névjegyzéken a  (4)  bekezdés szerinti adattartalommal kell vezetni a  Kamtv. 1.  § (3), (4) és (6) bekezdésében meghatározott szakmagyakorlót és az eseti engedéllyel rendelkezőt. (6) A  (4) és (5)  bekezdés szerinti névjegyzék az  Étv. 58.  § (1)  bekezdése, az  Étv. 58.  § (10)  bekezdés a), c)–f )  pontja, a  Kamtv. 43.  § (2)  bekezdés a), b), g)–p)  pontja, a  Kamtv. 43.  § (3)  bekezdés a), c)–g)  pontja szerinti adatok, valamint a (3) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésének ténye tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. 19. Szakmagyakorlást végző cégek névjegyzéke 31. § (1) Ha a  szakmagyakorlási tevékenységet a  cég üzletszerűen gazdasági tevékenységként folytatja, akkor a szakmagyakorlási tevékenységet köteles bejelenteni az 5. § (6) bekezdése szerinti területi kamarának. A bejelentés során a 29. §-ban foglaltak alapján ke …