3/2013. (VI. 18.) NMH utasítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Közszolgálati Szabályzatáról.

3/2013. (VI. 18.) NMH utasítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Közszolgálati Szabályzatáról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23.  § (4)  bekezdés c)  pontja és a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 75. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A Közszolgálati Szabályzat hatálya 1. § (1) A  Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: KSz.) hatálya a  Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) kormánytisztviselőinek, kormányzati ügykezelőinek kormányzati szolgálati jogviszonyára, valamint a  munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók munkaviszonyára terjed ki (a továbbiakban együttesen: munkatárs). (2) A Hivatalban gyakorlati képzésben résztvevők, ösztöndíjasok, gyakornokok, valamint olyan személyek részére, akik nem állnak alkalmazásban, de huzamosabb ideig részt vesznek az  intézmény tevékenységében, egyedi kérelem alapján meghatározott juttatások adhatók. Ezek engedélyezése a főigazgató hatáskörébe tartozik. (3) A  KSz.-t a  Hivatal működési utasításaival együtt értelmezve kell alkalmazni. Jelen szabályzat rendelkezéseitől a  főigazgató mérlegelési jogkörében eltérhet a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 9. § (4) bekezdésével összhangban. 2. Értelmező rendelkezések 2. § A szabályzat alkalmazásában: a) hozzátartozó: a Kttv. 6. § 11. pontjában meghatározott személy, b) szakszervezet: a Kttv. 6. § 30. pontjában meghatározott szervezet, c) vezető: a Kttv. 129. § (1) bekezdésében foglalt vezetői munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő. II. Fejezet A kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony létesítése, megszűnése, megszüntetése 3. A felvételi eljárás rendje, az alkalmazás engedélyezése 3. § (1) Az  érintett szervezeti egység vezetőjének, amennyiben új munkatárs felvételét kezdeményezi, a  3–4.  §-ban szabályozott eljárási rend szerint kell eljárnia. (2) Az  alkalmazni kívánt személy adatairól és a  foglalkoztatás tervezett körülményeiről, a  szervezeti egységnél az  új munkatársat segítő munkatárs személyéről, a személyt foglalkoztatni kívánó szervezeti egység Alkalmazási engedélyt (1.  melléklet) tölt ki. Az  Alkalmazási engedélyhez mellékelni kell az  alkalmazni kívánt személynek a  közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a  közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet szerinti fényképes szakmai önéletrajzát (2. melléklet). (3) A felvételi eljárás kezdeményezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a vezetői munkakört ellátó kormánytisztviselő esetében a  vezetői kinevezést megelőzően köteles a  Hivatal a  Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkárán keresztül a  Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát megkeresni, hogy a kinevezéssel szemben kíván-e kifogással élni. (4) Az  Alkalmazási engedélyt a  foglalkoztatni kívánó szervezeti egység legkésőbb az  alkalmazás tervezett időpontja előtt 15 munkanappal megküldi a  Humánpolitikai Főosztálynak. A  Humánpolitikai Főosztály megvizsgálja, hogy a 15 munkanap a felvételi eljárásra rendelkezésre áll-e, szükség esetén módosítja a foglalkoztatás kezdő időpontját, amelyről a kezdeményező szervezeti egységet értesíti. A foglalkoztatás tervezett kezdő időpontja akkor valósulhat meg, ha a jelölt a felvételhez szükséges feltételeknek megfelel, a szükséges dokumentumokat rendelkezésre bocsátja. (5) A  Humánpolitikai Főosztály 2 munkanapon belül az  Alkalmazási engedély és a  csatolt szakmai önéletrajz alapján megállapítja, hogy a  tervezett foglalkoztatás a  jogszabályi feltételeknek megfelel-e. A  Humánpolitikai Főosztály megvizsgálja, hogy a Hivatal rendelkezik-e üres álláshellyel, vagy a Projekt-végrehajtási Főosztály által megküldött engedélyezett létszámkeretén belül rendelkezésre áll-e üres státusz, és megállapítja az  alkalmazni kívánt személy önéletrajza alapján a tervezett bruttó illetményét vagy bruttó alapbérét. (6) Amennyiben a (4)–(5) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, a Humánpolitikai Főosztály az Alkalmazási engedélyt továbbítja a koordinációs főigazgató-helyettes részére jóváhagyásra. A koordinációs főigazgató-helyettes jóváhagyását követően az Alkalmazási engedély továbbításra kerül a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály 2 munkanapon belül megállapítja, hogy az  alkalmazáshoz szükséges bérkerettel a  Hivatal rendelkezik-e. Megállapításait az  Alkalmazási engedélyen rögzíti, amit a  gazdasági főigazgató-helyettes részére továbbít. A gazdasági főigazgató-helyettes jóváhagyását követően az Alkalmazási engedélyt továbbítja a főigazgató részére, aki dönt a foglalkoztatás engedélyezéséről. (7) Amennyiben az Alkalmazási engedély és a szakmai önéletrajz alapján megállapítható, hogy a tervezett foglalkoztatás pénzügyi feltételei nem biztosítottak, vagy a  tervezett foglalkoztatás a  jogszabályi követelményeknek nem felel meg, de a foglalkoztatás akadályai elháríthatók, a Humánpolitikai Főosztály felveszi ennek érdekében a kapcsolatot a foglalkoztatni kívánó szervezeti egységgel és szükség esetén a Humánpolitikai Főosztály engedélyével a foglalkoztatni kívánt személlyel is. Az  egyeztetés alapján megváltozott feltételekről a  foglalkoztatni kívánó szervezeti egység új Alkalmazási engedélyt köteles készíteni, melyet újra köteles a (4)–(6) bekezdésben foglaltak szerint engedélyeztetni. (8) Amennyiben a  foglalkoztatás nem valósulhat meg, annak tényét és okát a  Humánpolitikai Főosztály rávezeti az  Alkalmazási engedélyre. A  foglalkoztatás meghiúsulásáról a  Humánpolitikai Főosztály értesíti a  foglalkoztatni kívánó szervezeti egységet és szükség esetén a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt. 4. Pályázati eljárás 4. § (1) A  Hivatal álláshelyeinek pályázattal történő betöltése esetén a  Kttv. vonatkozó rendelkezései, a  kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjéről, annak szervezéséről és lebonyolításáról, a pályázati eljárás alól adott mentesítésről, a kompetencia-vizsgálatról és a toborzási adatbázisról, valamint a pályázati eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartás szabályairól szóló 406/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni jelen szakasz (2)–(7) bekezdései alapján. (2) A pályázat benyújtására meghatározott idő tíz napnál nem lehet rövidebb. (3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a közigazgatási szerv megnevezését, b) a betöltendő munkakör, vezetői kinevezés, megbízás esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését, c) az ellátandó feladatok ismertetését, d) a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt, e) az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást, f ) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét, g) a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó általános tájékoztatást, h) az állás betöltésének időpontját, i) a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását. (4) A pályázati kezdeményezést, a pályázat tervezetét egyidejűleg (3. melléklet) a pályázatot kezdeményező szervezeti egység vezetője készíti el és küldi meg a Humánpolitikai Főosztály részére papír alapon és elektronikus formában. (5) A Humánpolitikai Főosztály véglegesíti a pályázati felhívást, amelyet a főigazgató hagy jóvá. (6) A  munkakörtérképen alapuló pályázati kiírás meghirdetéséről, valamint a  Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH) részére elektronikus úton történő megküldéséről a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik. (7) A pályázatok előzetes értékelésére a főigazgató döntése alapján legalább 3 tagú előkészítő bizottság hozható létre, amelynek tagja a Humánpolitikai Főosztály munkatársa, illetve annak a szervezeti egységnek a két képviselője, ahol a pályázó foglalkoztatásra kerül. (8) A  bizottság több, a  pályázati kiírásnak megfelelő pályázat esetén a  pályázók között rangsort állíthat fel. A  3 tagú Bizottság javaslatára a  benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül a  főigazgató dönt a  pályázatokról és a kormánytisztviselő kinevezéséről vagy eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot. (9) Pályázati eljárás lefolytatása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a vezetői munkakört ellátó kormánytisztviselő esetében a  vezetői kinevezést megelőzően köteles a  Hivatal a  Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkárán keresztül a  Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát megkeresni, hogy a kinevezéssel szemben kíván-e kifogással élni. (10) A  Hivatal által kiírt pályázat esetén a  pályázat eredményéről, a  kiválasztási eljárás menetéről a  pályázókat a Humánpolitikai Főosztály értesíti. 5. Intézkedések az alkalmazás engedélyezését követően 5. § (1) Az  alkalmazás főigazgatói engedélyezését követően a  Humánpolitikai Főosztály bekéri az  alkalmazni kívánt személytől: a) a kitöltött Felvételi adatlapot (4. melléklet), b) a személyes adatokat, a  végzettséget, szakképzettséget, nyelvismeretet, büntetlen előéletet, korábbi jogviszonyokat igazoló okiratok másolatát, c) az összeférhetetlenségi, további jogviszony létesítésére irányuló nyilatkozatokat, d) nyilatkozatot arról, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadása miatt nem áll foglalkoztatási tilalom hatálya alatt, e) titoktartási nyilatkozatot, f ) a munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretek elsajátításáról szóló nyilatkozatokat, g) a személyi jövedelemadó megállapításához, bevallásához és megfizetéséhez szükséges nyilatkozatokat, továbbá az illetményszámfejtéshez szükséges nyilatkozatokat: ga) nyugdíjpénztári, gb) egészségpénztári tagságról, gc) bankszámláról, gd) családi kedvezmény igénybe vételéről szóló nyilatkozat, h) nyilatkozatot a munkába járáshoz, i) illetmény/munkabér átutalási megbízást, j) gyermek(ek) utáni pótszabadságról szóló nyilatkozatot, k) illetményből/munkabérből levonandó tartozásról szóló nyilatkozatot, l) az egyéb, a belépéshez szükséges nyilatkozatokat. (2) Az  alkalmazás főigazgatói engedélyezését és az  (1)  bekezdésben felsorolt dokumentumok benyújtását követően a Humánpolitikai Főosztály előkészíti a jogviszony létesítéséhez szükséges következő dokumentumokat: a) kinevezési okiratot vagy munkaszerződést, amelyhez csatolni kell a munkaköri leírást, b) áthelyezés esetén a kikérőt, a háromoldalú megállapodást az áthelyezésről, c) előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatra beutalót. (3) A  foglalkoztatni kívánt személy a  kormányzati szolgálati jogviszony vagy a  munkaviszony létesítéséhez, a kormánytisztviselői nyilvántartáshoz szükséges adatokat a Humánpolitikai Főosztályon bemutatott, eredeti okirattal vagy közjegyző, kibocsátó szerv által hitelesített másolattal köteles igazolni. (4) A jogviszony létesítése előtt a felvenni kívánt személlyel a Humánpolitikai Főosztály közli azt, ha a betölteni kívánt munkakör az  egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá tartozik, továbbá tájékoztatja a  vagyonnyilatkozat-tétel szabályairól, a  nyilatkozat hiányának jogkövetkezményeiről. A  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, annak részletes szabályairól külön főigazgatói utasítás rendelkezik. (5) A  jogviszony létesítésének feltétele a  felvenni kívánt személy előzetes orvosi alkalmassági vizsgálaton, valamint munkavédelmi, tűzvédelmi oktatáson való részvétele. A  vizsgálaton, valamint az  oktatáson való részvételről a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja a felvenni kívánt személyt. Az oktatás megtörténtét a munkatárs az erről szóló nyilatkozat aláírásával igazolja. (6) A  Humánpolitikai Főosztály a  felvenni kívánt személyt tájékoztatja a  jogviszonyából eredő összeférhetetlenségi szabályokról, amelyekről külön főigazgatói utasítás rendelkezik. A  tájékoztatás tudomásulvételét és az összeférhetetlenségről szóló nyilatkozatot írásba kell foglalni. (7) A  kinevezési okmány átadása előtt a  kormánytisztviselő köteles a  Kttv. 44.  §-ában meghatározottak szerint a Humánpolitikai Főosztály szervezésében esküt tenni és az esküokmányt aláírni. (8) A  Humánpolitikai Főosztály a  kormányzati szolgálati jogviszony vagy a  munkaviszony létesítéséhez szükséges valamennyi dokumentumot továbbítja a főigazgató részére, aki a kinevezési okiratot vagy a munkaszerződést aláírja, adott esetben engedélyezi a további vagy egyéb jogviszony létesítését, fenntartását. (9) A  munkáltatói jogkör gyakorlója a  kinevezéssel, munkaszerződés megkötésével (a továbbiakban: felvétel) egyidejűleg tájékoztatja a munkatársat a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendeletben foglaltakról. A munkáltatói jogkör gyakorlója a  felvételt követő 30 napon belül a tájékoztatást írásban is a munkatárs rendelkezésére bocsátja. (10) Az új munkatársat a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja arról, hogy a Hivatali Információs Füzet, és a Humánerőforrás Iránytű az Intraneten, a HR portálon megtalálható. 6. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos szabályok 6. § (1) A  Hivatalnál kormányzati szolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel, ügykezelői feladatkörre legalább középfokú szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. A Hivatal, funkcionális tevékenysége kivételével, alaptevékenysége keretében középiskolai végzettségű kormánytisztviselőt nem alkalmazhat. (2) A  kormányzati szolgálati jogviszony létesítésénél a  közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendeletben előírt képesítési előírásokat kell figyelembe venni. (3) Vezetői munkakört csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával vagy a szakvizsga alól adott Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnökségi teljes körű mentesítéssel rendelkező kormánytisztviselő tölthet be. Vezetői munkakört, kinevezést közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező kormánytisztviselő is kaphat egy alkalommal, azzal a feltétellel, hogy a szakvizsgát a vezetői kinevezéstől számított két éven belül le kell tennie. (4) Nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal a személlyel, aki: a) a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésével hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne, b) kormányzati szolgálati jogviszonya más közigazgatási szervnél hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel szűnt meg, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított 3 évig, c) a Vnytv. 9. §-a szerint tilalom hatálya alatt áll. 7. Eljárás jogviszony megszüntetése esetén 7. § (1) Munkáltatói kezdeményezés esetén a  szervezeti egység vezetője a  felettes főigazgató-helyettes jóváhagyásával írásban tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályon keresztül a főigazgatót a szervezeti egységébe tartozó munkatárs jogviszonyának megszüntetési szándékáról, határidejéről, a  munkavégzés alóli mentesítés idejére vonatkozó javaslatáról. (2) Munkatársi kezdeményezés esetén a munkatárs a szervezeti egység vezetőjével és a felettes főigazgató-helyettessel egyeztetve írásban terjeszti elő jogviszonya megszüntetésére vonatkozó kérelmét. A  kezdeményező iratnak tartalmaznia kell a  megszüntetés jogcímét, időpontját, a  szabadság kiadására, a  munkavégzés alóli mentesítésre vonatkozó kérelmet és a  fenti vezetők jóváhagyását vagy javaslatát. A  kezdeményező iratot a  Humánpolitikai Főosztályra kell megküldeni, innen kerül továbbításra a főigazgató felé. (3) A Humánpolitikai Főosztály az (1)–(2) bekezdés szerinti javaslat vagy kérelem tartalmát megvizsgálja, amennyiben szükséges, egyeztet a kezdeményező vezetővel, munkatárssal. (4) Amennyiben nem áll fenn jogi vagy humánpolitikai akadály, a  Humánpolitikai Főosztály a  főigazgatói döntést követően előkészíti a szükséges iratokat. (5) A további eljárás a Kttv. szabályai szerint történik. (6) A megszüntető okirattal egyidejűleg átadott „Kilépő lap”-ot az érintett munkatársnak a következő sorrendben javasolt kitöltetnie a szervezeti egységekkel: a) Humánpolitikai Főosztály, b) Szervezeti egység vezetője, c) Informatikai Főosztály, d) Jogi és Kommunikációs Főosztály, e) Gazdálkodási Főosztály, f ) Pénzügyi és Számviteli Főosztály. III. Fejezet A kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony tartalma 8. A munkakör és a munkaköri leírás 8. § (1) A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a munkatárs jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amelyben a munkatársat a Hivatal köteles és jogosult foglalkoztatni. (2) A  munkakör jellegét, a  betöltéséhez kapcsolódó feltételeket és ismereteket, a  munkakörbe tartozó feladatok megnevezését, a  munkakör ellátásához biztosított hatáskört, valamint a  munkatársnak a  Hivatal szervezetében a munkavégzéssel összefüggő kapcsolatait a munkaköri leírás tartalmazza. (3) A Humánpolitikai Főosztály az alkalmazás engedélyezését követően megküldi a Hivatalban használt munkaköri leírás mintát (5.  melléklet) és kitöltési útmutatót (6.  melléklet) az  alkalmazási adatokkal kitöltve a  Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározott szervezeti egység vezetője részére. (4) A  munkaköri leírást a  szervezeti egység vezetője készíti elő és írja alá, amelynek tudomásul vételét a  munkatárs aláírásával igazolja. (5) A munkaköri leírást 3 példányban kell elkészíteni, első példányt a kormánytisztviselő, a második példányt a szervezeti egység vezetője, a harmadik példányt a Humánpolitikai Főosztály kapja. (6) Az illetékes szervezeti egység vezetője felelős azért, hogy a munkaköri leírás eleget tegyen a következő szempontoknak: a) a munkaköri leírás csak olyan mértékű és jellegű feladatokat állapíthat meg, melyet a munkatárs a jogviszonyára vonatkozó szabályok, így különösen a  munkavégzésre és a  munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni; b) a helyettesítés céljából alkalmazott személy munkaköri leírásában a munkaköri feladatok tartalmának meg kell egyezniük az általa helyettesített személy munkaköri leírásában foglaltakkal; c) ha az intézményi létszámon foglalkoztatott, meghatározott feladat ellátására alkalmazott munkatárs munkaköri leírással nem rendelkezik, helyette a jogviszonyt létesítő okiratokban: ca) kinevezési okmány, cb) munkaszerződés kell megjelölni azokat a  teljes munkakörnek nem minősülő egyes feladatokat, melyek ellátása céljából alkalmazására sor kerül; d) leltárkészletet kezelő munkatárs esetében a  munkaköri leírásnak tartalmaznia kell a  leltárfelelősség megnevezését és mértékét, munkavállaló esetében ezen felül leltárfelelősségi megállapodás kötése kötelező; e) a Hivatal gazdálkodásában részt vevő munkatárs esetében a  munkaköri leírásnak tartalmaznia kell a kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, utalványozási, érvényesítési jogra történő utalást, a jogkör gyakorlásához szükséges végzettséget, szakképzettséget; f ) az uniós programokból finanszírozott munkatársak munkaköri leírásának tartalmaznia kell a  finanszírozó projekt és amennyiben van, azon belül az alprojekt megnevezését. 9. Munkakör átadás-átvétel szabályai 9. § (1) Kötelező munkakör átadás-átvételi eljárást lefolytatni és átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni, ha a  munkatárs munkakörét véglegesen vagy tartósan más munkatárs veszi át: a) jogviszony megszűnés, megszüntetés, b) a munkakör módosulása, mely alapján a munkatárs korábbi munkakörét köteles átadni más munkatársnak, c) 30 napot meghaladó tartós távollét esetén. (2) A munkakör átadás-átvétel beosztástól függetlenül kötelező, minden esetben írásban történik. (3) A munkakör átadás-átvételének legkésőbb az alábbi időpontokban kell lezajlania: a) jogviszony megszűnése, megszüntetése vagy a 30 napot meghaladó tartós távollét esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött napot megelőző munkanapon, b) munkakör módosítása, a  Hivatalon belüli áthelyezés esetén, a  jogviszony módosulásakor az  azt megelőző munkanapon. (4) Amennyiben a  munkakör átadására az  átadó munkatárs akadályoztatása miatt e  határidővel nem kerülhet sor, a  munkatárs legkésőbb az  utolsó munkában töltött napot megelőző munkanapon kérheti a  közvetlen felettes vezetőtől az  átadás-átvétel legfeljebb 5 munkanapon belüli időpontra történő elhalasztását. A  közvetlen felettes vezető a kérelemről az átadás-átvétellel érintett feladatok jellegére és azok elintézési határidejére figyelemmel dönt. (5) Amennyiben a  munkakör átadására kötelezett munkatárs átadási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az átadás-átvételre távollétében akként kerül sor, hogy azon a közvetlen felettes vezető és a munkakört átvevő mellett az átadó képviseletére kijelölt személyként egy további foglalkoztatott is részt vesz. Az átadó képviselőjét a közvetlen felettes vezető jelöli ki. Képviselőként lehetőség szerint, ha az  nem azonos a  munkakört átvevővel, az  átadásra kötelezettet a munkaköri leírás szerint helyettesítő személyt kell kijelölni. (6) Amennyiben a munkakör átadására kötelezett munkatárs elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni a munkakörátadási kötelezettségének, illetve azt megtagadja, a  foglalkoztató szervezeti egység vezetője a  szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az  átadóként eljáró személyt. Az  átadó munkatárs 2 tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő munkatárs személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról a távollévő munkatársat az átadási jegyzőkönyv 1 példányának megküldésével kell értesíteni. (7) Az átvevő munkatárs kijelöléséről a szervezeti egység vezetője gondoskodik. (8) A  munkakör átadás-átvételét jegyzőkönyvbe (7.  melléklet) kell foglalni. Az  átadás-átvételen az  átadó, a  közvetlen felettes vezető és a munkakört átvevő vesz részt. A jegyzőkönyvet az átadó készíti el, és az átadó, az átvevő, valamint a hivatali felettes írja alá. A hivatali felettes kézjegyével igazolja az átadás-átvétel tényét. (9) A  jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, melyből 1-1 példány az  átadónál és az  átvevőnél marad. A  jegyzőkönyv harmadik példányát a  jogviszony megszűnésével kapcsolatos munkaügyi eljárás részeként, a Humánpolitikai Főosztályon kell kezelni. (10) Az  átadó a  jegyzőkönyvben, valamint mellékleteiben rögzítettek alapján átadja az  átvevő számára a  munkakör átvételéhez és ellátásához szükséges dokumentációt, egyidejűleg nyilatkozik a dokumentáció és az abban szereplő információk teljességéről és helytállóságáról. (11) Az  átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye, hogy az  érintett szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó, a  belső szabályozó dokumentumokban a  feladatok végrehajtásának munkakör átadásakor fennálló helyzetéről átfogó képet adjon. A jegyzőkönyv különösen az alábbiakat rögzíti: a) az átadó és átvevő nevét, b) a szervezeti egység SZMSZ-ben és munkatervben meghatározott feladatainak időarányos teljesítését, c) átadó munkaköri leírásában előírt és folyamatban lévő feladatok, ügyiratok tételes átadását, d) a felettes vezető által kiadott, végrehajtás alatt álló feladatokat, intézkedéseket, e) a munkakör átadását követő időszak legfontosabb ellátandó, aktuális szakmai feladatait, f ) a szervezeti egység tevékenységét érintő, az  átadó által ismert külső és belső ellenőrzések megállapításait, adatait, g) a gazdálkodási hatáskörben kezelt és a  személyes használatra kiadott eszközök tételes, leltári szám szerinti átadását. (12) Az  átadás-átvétellel kapcsolatban a  jegyzőkönyv aláírásakor mind a  hivatali felettes, mind az  átvevő záradékban rögzítheti az esetleges a) hiányzó dokumentumokat, leltári eszközöket és amennyiben ismertek, annak okait, b) javasolt haladéktalan intézkedéseket. (13) A  jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá minden olyan lényeges tényt vagy körülményt, amely a  feladatok zavartalan ellátása, vagy az  ügyintézési hibákért, mulasztásokért való felelősség megállapítása szempontjából lényeges. (14) A munkakör átadás-átvétel tényét a jogviszony megszűnésekor a „Kilépő lap”-on (8. melléklet) rögzíteni kell. 10. A jogviszony módosítása 10. § (1) Kinevezés módosítás szükségessége esetén az érintett munkatársat foglalkoztató szervezeti egység a Humánpolitikai Főosztályon a „Jogviszony módosítás kezdeményezése” formanyomtatványon (9.  melléklet) írásban kezdeményezi a kormánytisztviselői jogviszony, illetve a munkaviszony módosítását, melyhez csatolja az új munkaköri leírást. (2) Az eljárásra a kormánytisztviselői jogviszony létesítésével kapcsolatos szabályok megfelelően alkalmazandóak. 11. Távmunka 11. § (1) A Hivatal elkötelezett a családok támogatása mellett, ezért az alábbiak szerint lehetőséget biztosít a távmunkában történő foglalkoztatásra. (2) Távmunka végzéséhez a feleknek a kinevezésben/munkaszerződésben meg kell állapodniuk: a) a munkatárs távmunka-végzés keretében történő foglalkoztatásában, b) a munkáltató és a távmunkát végző munkatárs közötti kapcsolattartás feltételeiben, a jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás feltételeiben, c) a távmunka végzéssel összefüggésben a távmunkát végző munkatársnál szükségesen és indokoltan felmerült költség elszámolásának módjáról. (3) A  munkáltató a  munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a  távmunkát végző munkatársat köteles írásban tájékoztatni: a) a munkáltatói ellenőrzés szabályairól, b) a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásainak szabályairól, valamint c) arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkatárs munkája kapcsolódik. (4) Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató a napi munkaidő legalább fele beosztásának jogát, a távmunka-végzés sajátos jellegére tekintettel, a munkatárs számára írásban átengedi. 12. Képzés, továbbképzés 12. § (1) A kormánytisztviselő a Kttv. rendelkezéseinek megfelelően köteles a központilag vagy a Hivatal által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben, ideértve a közigazgatási vezető képzést is (a továbbiakban: továbbképzés), részt venni. (2) A munkavállaló a munkabérének és költségeinek megtérítése mellett köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni. (3) A Hivatal biztosítja a munkatárs részére a  jogszabály által előírt, a munkatárs által ellátott munkakör betöltéséhez előírt képesítéshez kapcsolódó, kötelező továbbképzésen való részvételt. A  továbbképzés idejére a  munkatárs munkavégzési kötelezettsége alól mentesül, erre az időre illetményre jogosult. (4) A kormánytisztviselővel tanulmányi szerződést kötni nem lehet, ha az előmeneteléhez jogszabályban jogosultságként meghatározott, továbbá a központilag vagy a Hivatal által előírt képzésben, továbbképzésben, átképzésben, ideértve a  közigazgatási vezetőképzést és a  közigazgatási szakvizsgát is, vesz részt. Ha a  kormánytisztviselő neki felróható okból a  továbbképzést elmulasztja, vagy az  előírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, méltatlanság jogcímén alapuló felmentéssel szűnt meg a kormányzati szolgálati jogviszonya, valamint közös megegyezés esetén, ha erre azért került sor, mert fontos és bizalmas munkakörben történő áthelyezéshez nem járult hozzá, a továbbképzés költségeit köteles visszafizetni. (5) A Hivatal szakember-szükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. (6) Tanulmányi szerződés a  Hivatal kifejezett szakmai érdeke alapján köthető. A  Hivatal a  szerződés megkötésekor a  tanulmányok folytatásához szükséges munkaidő-kedvezmény idejére járó illetmény kifizetésén túl, az  adott körülmények mérlegelésével dönt egyéb kedvezmények biztosításáról, illetve a költségek esetleges megosztásáról. (7) Tanulmányi szerződés a  munkatárs közvetlen felettesének indokolt javaslata alapján a  Főigazgató jóváhagyásával köthető. A  javaslatot a pénzügyi feltételek biztosítása tekintetében a gazdasági főigazgató-helyettes véleményezi. A szerződéseket a 10. melléklet szerinti minta alapján kell előkészíteni. 13. A közigazgatási- és ügykezelői alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, jogi- és orvosi szakvizsga 13. § (1) A közigazgatási alapvizsgát és a közigazgatási alapvizsgára felkészítő konzultációkat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) szervezi. A  vizsga kizárólag írásban, számítógépen történik. A  konzultációra és a  vizsgára elektronikus úton, egyénileg történik a  jelentkezés. A konzultációk és a vizsgák időpontjáról az NKE Közigazgatási Továbbképzési és Vizsgaportálja ad tájékoztatást. (2) A  közigazgatási szakvizsgával és ügykezelői alapvizsgával kapcsolatos bejelentési, hozzájárulási és szervezési feladatokat a Humánpolitikai Főosztály látja el. A munkáltató hozzájárulása szükséges a vizsgázó vizsgára történő jelentkezéséhez. A  jelentkezés elfogadásának feltétele a  pontosan kitöltött, a  munkáltató által aláírt, eredeti jelentkezési lap postai úton, határidőre történő megküldése az  NKE részére, melyet a  Humánpolitikai Főosztály készít el. (3) A közigazgatási alapvizsga bizonyítványokat az NKE a munkáltatónak küldi meg, melyet a Humánpolitikai Főosztály másolat készítését követően továbbít az  eredményes vizsgát tett kormánytisztviselőnek. A  bizonyítvány másolata az érintett személyi anyagában kerül elhelyezésre. (4) A  kormánytisztviselő a  közigazgatási szakvizsga bizonyítványt, továbbá az  ügykezelői alapvizsga bizonyítványt a vizsga napján kapja meg. A kormánytisztviselő a bizonyítványt 8 napon belül köteles bemutatni a Humánpolitikai Főosztályon, ahol arról egy másolatot készítenek és elhelyezik személyi anyagában. (5) A Hivatal a közigazgatási alap- és szakvizsgára, továbbá az ügykezelői alapvizsgára az alábbi tanulmányi munkaidő kedvezményt biztosítja az eredményes felkészülés érdekében: a) közigazgatási alapvizsga és ügykezelői alapvizsga – 3 munkanap közigazgatási, 2 munkanap ügykezelői felkészítő konzultáción való részvételre, illetve egyéni tanulásra, – 2 munkanap a vizsgára történő felkészülésre, – 1 munkanap igazolt távollét a vizsga napjára; b) közigazgatási szakvizsga – 6 munkanap a felkészítő konzultáción való részvétel időtartamára, abban az esetben, ha a kormánytisztviselő nem igényelte a vizsgára történő felkészítő tanfolyamot, azzal azonos mértékű szabadidő nem illeti meg, – 4 munkanap a vizsgára történő felkészülésre, kötelező és választott tárgyra, – 2 munkanap igazolt távollét a vizsgákra. (6) A kormánytisztviselő a  jogi-, orvosi szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében részvizsgánként, a vizsga napját is beleszámítva, 10 munkanap tanulmányi munkaidő kedvezményre jogosult. (7) A munkanapok megosztását a kormánytisztviselő a szervezeti egység vezetőjével egyetértésben határozza meg. (8) A  tanulmányi munkaidő kedvezmény idejére, a  Kttv. által előírt vizsgák napjaira és a  vizsgát megelőző felkészítő konzultáción való igazolt részvétel időtartamára a kormánytisztviselőt mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettsége alól, amely időtartamra illetményre jogosult. (9) A sikertelen ügykezelői alapvizsga, közigazgatási alap- és szakvizsga, a jogi és orvosi szakvizsga megismétlésére nem jár tanulmányi munkaidő kedvezmény. 14. A nyelvtanulás támogatása 14. § (1) Amennyiben munkakörének ellátásához szükséges a  nyelvismeret, a  munkatárs legfeljebb heti 4 óra munkaidőkedvezményben részesülhet. A  szervezeti egység vezetőjének egyetértésével a  nyelvtanfolyam időbeosztásához igazodóan, a munkaidő kezdetéhez, illetve végéhez kötötten vehető igénybe a kedvezmény. (2) Ez a kedvezmény a rugalmas munkaidőben foglalkoztatott munkatársak esetében nem támogatható. 15. Tanulmányok támogatása szerződés hiányában 15. § A  Kttv. vonatkozó rendelkezései alapján a  munkatárs részére a  Hivatal, ide nem értve a  kötelezően előírt képzést, továbbképzést, a  tanulmányok támogatása érdekében a  12–14.  §-ban foglaltakon túlmenően szabadidőt biztosít az alábbi feltételekkel: a) a munkatárs, amennyiben a képzés érinti munkaidejét, köteles azt engedélyeztetni a főigazgatóval, b) a munkatárs a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő kiadása érdekében köteles a szervezeti egység vezetőjét előzetesen tájékoztatni arról, hogy mely napokon lesz az  oktatás, a  vizsga és erre vonatkozóan becsatolni az oktatási intézmény igazolását, c) ha a munkatárs bejelentési kötelezettségét elmulasztja, nem jogosult a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő-kedvezményre, és az igénybe nem vett szabadidő kiadására később nem tarthat igényt, d) a képzéssel kapcsolatban oktatás vagy vizsga miatt kiesett időtartamot a munkatársnak le kell dolgoznia. 16. Szakmai konferencia 16. § Konferenciákon, rendezvényeken való részvételt és annak költségeinek kifizetését a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján, a  Pénzügyi és Számviteli Főosztály ellenjegyzését követően a  főigazgató engedélyezheti a foglalkoztatott részére. IV. Fejezet A munka- és a pihenőidő 17. Munkaidő beosztása, munkaközi szünet, munkaidő nyilvántartása 17. § (1) A teljes munkaidő heti 40 óra, ami a) hétfőtől csütörtökig: 8.00–16.30 óráig, b) pénteken: 8.00–14.00 óráig tart. (2) A főosztályok esetén a főosztályvezető javaslatára a felettes főigazgató-helyettes engedélyt adhat a heti munkaidő (1) bekezdéstől eltérő, heti vagy havi munkaidőkeretben történő letöltésére. 18. § (1) Ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja, a kormánytisztviselőt a munkaidőn belül a munkavégzés megszakításával napi 30 perc, valamint minden további 3 óra munkavégzés után legalább 20 perc munkaközi szünet illeti meg. (2) Az ügyfélszolgálatot teljesítő szervezeti egységeknél a munkaközi szünetet úgy kell kiadni, hogy amiatt az ügyfelek fogadása nem szünetelhet. (3) A  folyamatosan képernyő előtti munkát végzőket óránként 10 perc szünet illeti meg. Ezt a  szünetet a  30 perces általános munkaközi szünetbe be lehet számítani, egyébként összevontan nem lehet kiadni. 19. § (1) A  szervezeti egység köteles a  munkatársak jelenlétéről olyan nyilvántartást vezetni, amely munkanaponként tartalmazza a  rendes, rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontját (a továbbiakban: jelenléti ív), valamint a távollétet. A szervezeti egység ezzel a feladattal megbízott munkatársa köteles a jelenléti íveket havonta ellenőrizni, összesíteni és a  létszámjelentést iktatást követően a  főosztály vezetője által aláírtan továbbítani a  Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére. (2) A  fentiekben rögzített feladatok ellátásáért a  főosztályvezető által kijelölt munkatárs felelős, a  jelenléti ívek, a létszámjelentés ellenőrzéséért a szervezeti egység vezetője a felelős. (3) A  Pénzügyi és Számviteli Főosztályra leadásra kerülő létszámjelentéseket a  szükséges ellenőrzések elvégzését követően a  szervezeti egység vezetőjével, európai uniós programok esetén a  tevékenység koordinátoraként feltüntetett személy szignálása után a főosztályvezetővel, annak távolléte esetén a helyettesével alá kell íratni. 18. A szabadság fajtái, nyilvántartása, kiadása 20. § A  Hivatalban a  munkatársak szabadságának nyilvántartása és engedélyezése/engedélyeztetése az  intraneten keresztül elérhető elektronikus Szabadság Nyilvántartó Rendszerben (a továbbiakban: SZABI) történik. 21. § (1) Az intraneten elérhető SZABI rendszerben szabadság és egyéb jogcímen igényelhető távollétek jogcímei az alábbiak: – rendes szabadság, – tanulmányi szabadság (tanulmányi szerződés esetén), – munkaidő kedvezmények (pl. közigazgatási vizsgák, jogi szakvizsga), – hozzátartozó halála miatti munkaidő kedvezmény, – apanap. (2) A munkatársak a gyermek(ek) után járó pótszabadságot a Humánpolitikai Főosztályon a 11. melléklet kitöltésével és a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, lakcímkártyájának, TAJ kártyájának és amennyiben már rendelkezik vele, adókártyája másolatának leadásával igényelhetik. (3) A  munkatársaknak az  apanap igénybe vételéhez a  születési anyakönyvi kivonatot kell becsatolniuk a  szervezeti egység vezetőjének. 22. § A SZABI rendszer használata során: a) a tárgyévi szabadságok megállapításáért, a felhasznált szabadságok tényszerű és valós vezetésének támogatását biztosító SZABI rendszer működtetéséért, az adatok zárását követő éves archiválásáért az Informatikai Főosztály közreműködésével a Humánpolitikai Főosztály a felelős, b) a szervezeti egységek – a  munkatársak igényeit is figyelembe véve – a  tárgyév február végéig kötelesek szabadságolási tervet készíteni. A  szabadságolási terv elkészítéséért és betartásáért, valamint a  tárgyévi szabadságok jogszabálynak megfelelő kiadásáért a szervezeti egységek vezetői a felelősek, c) a SZABI rendszerben rögzített szabadság nyilvántartás tartalmáért a szervezeti egység vezetője, kitöltéséért, igényléséért a munkatárs, kezeléséért az e feladattal megbízott munkatárs a felelős, d) a szabadság-nyilvántartás és kiadás hivatali szintű dokumentált ellenőrzését a Humánpolitikai Főosztály végzi. 23. § A SZABI rendszerben történő szabadság naprakész vezetéséről a munkatársak az alábbiak szerint gondoskodnak: a) a SZABI rendszerben valamennyi munkatárs köteles engedélyeztetni a  szabadságát annak tényleges felhasználása előtt, b) a szervezeti egység vezetője dönt a munkatárs szabadságának engedélyezéséről, c) a szervezeti egység vezetője által kijelölt munkatárs feladata a  havi létszámjelentés elkészítése, melynek tartalmaznia kell a  SZABI rendszerből nyert adatokat, így különösen a  felhasznált szabadság napok számát munkatársanként. Feladatát képezi továbbá a  távollétekre vonatkozó korrekciók elvégzése is, amelyhez informatika jogosultságot kapnak. 19. Fizetés nélküli szabadság engedélyezése 24. § (1) A munkatárs fizetés nélküli szabadságra jogosult az alábbi esetekben: a) a gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik életévéig, b) a gyermek személyes gondozása céljából a  gyermek 10. életéve betöltéséig a  gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, c) hozzátartozó tartós, előreláthatólag 30 napot meghaladó személyes ápolása céljából, az  ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre, d) tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat időtartamára, e) külszolgálat időtartamára, ha a házastárs vagy élettárs külszolgálatot teljesít. (2) A munkatársnak a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban be kell jelentenie, kivéve az  (1)  bekezdés d)  pontban foglaltak esetén. A  munkatársnak a  bejelentést a  Humánpolitikai Főosztályon keresztül kell továbbítania a főigazgató felé. A főigazgató által aláírt engedély 1 példányát el kell helyezni a munkatárs személyi anyagában, 1 példányát továbbítani kell a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra. (3) A  fizetés nélküli szabadság a  munkatárs által megjelölt időpontban, de legkorábban a  megszüntetési kérelem közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg, kivéve az (1) bekezdés d) pontban foglaltak esetén. (4) Az (1) bekezdésben előírt kötelező eseteken túlmenően a munkatárs részére kérelem alapján fizetés nélküli szabadság engedélyezhető. 20. Egyéb munkaidő kedvezmények 25. § (1) A Hivatal a jogszabályban biztosított eseteken kívül további munkaidő kedvezményeket biztosít, amelynek idejére a munkatárs mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól és díjazás illeti meg. (2) Jogszabályi előírás alapján a  munkatárs hozzátartozója halálakor 2 munkanapra mentesül a  munkavégzési kötelezettsége alól. A  Hivatal a  munkatárs szülője, gyermeke, házastársa halálakor 3 munkanapra mentesíti a  munkatársat a  munkavégzési kötelezettsége alól. A  munkaidő kedvezmény igénybevételéhez a  vezető engedélyezését és 60 napon belül a halotti anyakönyvi kivonat másolatát is továbbítani kell a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra. (3) A Hivatal székházába szervezett véradásban résztvevők a véradás napjára fizetett szabadidőre jogosultak. (4) A munkáltató engedélye alapján munkahelyi elsősegélynyújtói képzésben, ismétlő képzésben résztvevő munkatársat a képzés időtartamára munkaidő kedvezmény illeti meg. (5) A fentieken túlmenően a munkatársak számára a Hivatal a szakszervezettel egyetértésben az éves Esélyegyenlőségi Tervben további munkaidő kedvezményt biztosíthat. 21. Rendkívüli munkavégzés elrendelése 26. § (1) Rendkívüli munkavégzésnek minősül a  munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés, amelyet a  12., illetve a 13. melléklet alapján a szervezeti egység vezetője a főigazgató jóváhagyásával írásban rendelhet el, a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett. Amennyiben a munkatárs kéri a rendkívüli munkát írásban rendelik el. (2) A kormánytisztviselőt a rendkívüli munkavégzés esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg, a heti pihenőnapon végzett munka ellenértékeként a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű, munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként a  munkavégzés időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár. (3) A rendkívüli munkavégzés időtartama kormánytisztviselők esetén évente legfeljebb 200 óra lehet. A rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő kormánytisztviselő számára legfeljebb évi 25 munkanap szabadidő átalány állapítható meg. (4) A  szabadidőt a  rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb 30 napon belül kell kiadni, ha ez  nem lehetséges, meg kell váltani. A  megváltást a  szervezeti egység vezetője kezdeményezi, a  Pénzügyi és Számviteli Főosztály jóváhagyásával és a főigazgató engedélyével. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege. (5) A  rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő átalányra a  vezető munkakört betöltő kormánytisztviselő nem jogosult. 22. Átirányítás 27. § (1) A főigazgató a Kttv. 52. § (1) bekezdése alapján a kinevezés módosítása nélkül írásbeli utasítással elrendelheti, hogy a kormánytisztviselő eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett, más munkakörbe tartozó feladatokat is ellásson. Erről, és az  átirányítás várható időtartamáról a  kormánytisztviselőt legalább 3 munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni. Az átirányítás további feltétele, hogy nem járhat aránytalan sérelemmel a kormánytisztviselőre nézve, és az is, hogy a másik munkakörbe tartozó feladatok ellátása megfeleljen a kormánytisztviselő képzettségének. (2) Az átirányítást a felettes főigazgató-helyettes jóváhagyásával annak a szervezeti egységnek a vezetője kezdeményezi, ahol munkaszervezési okból az  igény felmerül. A  kezdeményezést a  Humánpolitikai Főosztályon keresztül kell a főigazgatóhoz beterjeszteni. (3) Az  átirányított munkatárs munkaidejét annál a  szervezeti egységnél kell nyilvántartani a  jelenléti íven, ahol az átirányítás ideje alatt a munkát végzi. (4) Amennyiben a munkatárs szabadságot kíván igénybe venni, azt a kinevezése szerinti szervezeti egység vezetőjénél engedélyeztetheti. A munkatársnak a szabadság igénybevételét annak a szervezeti egységnek a vezetőjével is jóvá kell hagyatnia, ahol az átirányítás ideje alatt a munkát végzi. 23. A helyettesítés díjazása 28. § (1) Ha a  kormánytisztviselő a  főigazgató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az  eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (a továbbiakban: helyettesítési díj) is megilleti. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő kormánytisztviselő illetményének 25–50%-a. A helyettesítési díj, amennyiben a  teljes körű helyettesítést többen látják el, vagy csak részleges helyettesítés történik, a  helyettesítés mértékével arányosan állapítandó meg. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár. (2) A  helyettesítési díj mértékét a  helyettesítő kormánytisztviselő felettesei javaslatára a  főigazgató állapítja meg. A helyettesítés elrendeléséhez a Pénzügyi és Számviteli Főosztálytól a bérfedezet igazolása szükséges. (3) A  kormánytisztviselő akkor is jogosult a  helyettesítési díjra, ha tartósan távol lévő kormánytisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el. (4) Nem jár helyettesítési díj, ha: a) a helyettesítés a kormánytisztviselő munkaköri kötelezettsége, b) a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges. (5) Nem vonatkozik a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott tilalom arra az esetre, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja. (6) A  helyettesítés elrendelése határozott időre, vagy amennyiben annak időtartamát előre nem lehet megállapítani, határozatlan időre, visszavonásig szólhat. A  helyettesítés lejártával a  szervezeti egység vezetője köteles azonnal kezdeményezni a helyettesítési díj visszavonását. (7) A helyettesítésről szóló utasítást írásba kell foglalni. (8) Ha a  munkavállaló a  munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül helyettesítési díj illeti meg. Ebben az esetben a kezdeményezést a fentiek szerint kell továbbítani a Humánpolitikai Főosztályra. V. Fejezet A kormánytisztviselő díjazása, a juttatási rendszer 24. A juttatási rendszer felépítése 29. § (1) A juttatási rendszer az alábbiak szerint tagozódik: a) Alapjuttatások: aa) illetményelőleg, ab) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást lehetővé tevő szemüveg biztosítása, ac) lakásépítés (vásárlás) munkáltatói támogatása, ad) albérleti hozzájárulás, ae) a Hivatal tulajdonában álló lakás szolgálati jellegű bérbeadása, af ) ünnepek, rendezvények, ünnepélyes megemlékezések kapcsán adott ajándék, ag) utazási utalvány, ah) telefonflotta kedvezmény, ai) bankszámlára utalás költségtérítése, aj) főosztályi értekezlet, továbbképzés a balatonboglári Képző- és Pihenőközpontban, ak) NMH-napok, al) állománygyűlés, am) foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás biztosítása, an) tiszteletadás az NMH–szülőknek, ao) a Képző- és Pihenőközpontban biztosított üdülési lehetőség, ap) kedvezményes sportolási és egészségmegőrző szolgáltatás, aq) kulturális tevékenység támogatása; b) Vezetői juttatások; c) Idegennyelv-tudási pótlék. (2) Szociális támogatások. (3) Választható juttatások (Cafetéria rendszer). (4) A jogszabály alapján kötelező juttatások körét kivéve nem részesíthető juttatásban az a munkatárs: a) aki ellen fegyelmi eljárás, kormányzati szolgálati jogviszonyával vagy munkakörével összefüggő szabálysértési vagy büntetőeljárás van folyamatban, vagy aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll; b) aki visszatérítendő támogatást vett fel a Hivataltól és többször késedelembe esett, vagy egyéb okból súlyos szerződésszegést követett el; c) aki felmentési, lemondási vagy felmondási idejét tölti, vagy jogviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetése folyamatban van; d) aki próbaidejét tölti; e) aki kérelmében nyilvánvalóan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat. 25. Alapjuttatások 30. § (1) A  munkatárs illetményelőleg folyósítását igényelheti, melyre vonatkozó kérelmet a  14.  melléklet szerinti formanyomtatványon a gazdasági főigazgató-helyetteshez kell benyújtani. (2) Illetményelőleget a Hivatalnál legalább 6 hónapja jogviszonnyal rendelkező munkatárs igényelhet, maximum 6 havi visszafizetési kötelezettséggel. (3) Az illetményelőleg folyósítását a gazdasági főigazgató-helyettes engedélyezi. (4) Az  illetményelőleg összege a  kormánytisztviselő 1 havi bruttó illetményével azonos, de legfeljebb a  személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentesen kifizethető összeg. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján munkabérelőleg maximum 6 havi visszafizetési kötelezettséggel, naptári évente legfeljebb a minimálbér havi összegének ötszöröséig folyósítható kamatmentesen. (5) Ennél hosszabb futamidejű törlesztés esetében az illetményelőleg után adófizetési kötelezettség keletkezik. (6) Az illetményelőleget legkésőbb a tárgyév december 5-éig kell visszafizetni. (7) Nem részesülhet illetményelőlegben az a kormánytisztviselő, akinek a Hivatallal szemben bármilyen jogcímen lejárt és meg nem fizetett tartozása van. (8) Az illetményelőleg engedélyezésénél a munkabérből történő levonás szabályait figyelembe kell venni. (9) A vissza nem fizetett előlegre föl nem számított kamat, illetve kamatkedvezmény adóköteles jövedelemnek számít. (10) Amennyiben a munkatárs jogviszonya az előleg törlesztésének ideje alatt megszűnik, a hátralék visszafizetése egy összegben válik esedékessé. (11) Ha a munkatárs jogviszonya az utolsó törlesztő részlet megfizetése előtt bármely okból megszűnik, az illetményelőleg vissza nem fizetett része az  utolsó munkában töltött napon esedékessé és levonhatóvá válik. Az  illetményelőleg összegét a Pénzügyi és Számviteli Főosztály kamatmentesen vonja le a munkatárs illetményéből. A levonáshoz való írásbeli hozzájárulás az illetményelőlegben való részesülés feltétele. 31. § (1) A  Hivatal alkalmazottai a  vonatkozó egészségügyi szabályozásnak megfelelően jogosultak képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel kapcsolatos költségtérítésre. A költségtérítés tárgya a szükséges szemüveglencse és igény esetén e lencse rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét. (2) Azon munkatárs tartozik a jogosulti körbe, aki: a) képernyős munkakört tölt be, azaz olyan munkakörben dolgozik, amely a  napi munkaidejéből legalább 4 órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a  képernyő figyelésével végzett munkát is, és b) szemészeti szakvizsgálat eredményeként megállapításra kerül, hogy az  adott személy esetében indokolt a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg használata, illetve a munkatárs által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő. (3) A szemészeti szakvizsgálat eredményéről a foglalkozás-egészségügyi orvost tájékoztatni kell, részére be kell mutatni a  szakorvos megállapításait rögzítő bizonylatot (vény másolatot). A  foglalkozás-egészségügyi orvos a  vizsgálat megállapításait a  munkatárs kartonján rögzíti, majd a  vizsgálat eredményéről igazolást állít ki, amelyen feltünteti az éleslátást biztosító szemüvegre való jogosultságot. Az igazolást a 15. melléklettel együtt a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak kell benyújtani. (4) A szakorvos által kiállított vényen felírt szemüveg kiváltásáról szóló, a Hivatal nevére és címére kiállított áfás számla leadása a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon történik. (5) A számlán külön kell szerepeltetni a szemüveglencsét és keretet, azok összegét. A szemüveg kiváltásakor ügyelni kell arra, hogy a szemüveget készítő szaküzlet értesüljön arról, hogy éleslátást biztosító szemüvegről van szó. (6) A költségtérítés mértéke a fentiekben részletezett számla végösszege, de legfeljebb 20 000 Ft. A kifizetés bankszámlára való átutalással történik. (7) Újabb szemüveg költségének megtérítésére 2 éven belül csak abban az  esetben kerülhet sor, amennyiben azt szemészeti szakvizsgálat szakmai okokból indokoltnak tartja. Szemüvegcsere esetében is a  fentiekben részletezett szabályoknak megfelelően kell eljárni. 32. § (1) A Hivatal kamatmentes kölcsönnel támogathatja a munkatárs lakásépítését, -vásárlását, -bővítését, -korszerűsítését, -átalakítását. (2) Munkáltatói támogatás nyújtható a  munkatárs tulajdonába kerülő lakás építéséhez, vásárlásához, lakástulajdona legalább egy szobával való bővítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez, illetve lakása átalakításához, korszerűsítéséhez, amennyiben ez a munkatárs méltányolható lakásigényének kielégítését szolgálja. (3) Méltányolható a lakásigény a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet értelmében, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakásépítési, illetve lakásvásárlási költsége az alábbi feltételeknek megfelel: a) A lakásigény mértéke az  igénylő és a  vele együtt költöző, a  házasságról, a  családról és a  gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény szerinti családtagok számától függően a következő: aa) 1-2 személy esetében: legalább 1 és legfeljebb 3 lakószoba, ab) 3 személy esetében: legalább 1,5 és legfeljebb 3,5 lakószoba, ac) 4 személy esetében: legalább 2 és legfeljebb 4 lakószoba. b) Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. 3 vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb 3 lakószobáig nő, felső határa 1 lakószobával nő. 2 darab fél lakószobát 1 lakószobaként kell figyelembe venni. c) Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (a továbbiakban: vételi ára) az  ugyanolyan szobaszámú lakásoknak fenti rendelet mellékletében szereplő építési átlagköltségét nem haladja meg. d) Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb 2 születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további 1 születendő gyermeket is számításba kell venni. e) Fiatal a  házaspár, ha a  kölcsön vagy lakásvásárlás esetén az  adásvételi szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét. (4) A  munkatárs a  kamatmentes kölcsöntámogatást a  kölcsönszerződésben meghatározott időtartam alatt köteles visszafizetni. Ezen időtartam 5–10 év között határozható meg, a kölcsöntámogatás mértékétől, valamint a munkatárs szociális helyzetétől függően. (5) A munkáltatói kölcsön nyújtása során felmerülő esetleges kezelési költséget, illetéket és díjat a munkatárs viseli. (6) Egy kormánytisztviselő részére maximálisan 1 500 000 Ft kölcsön nyújtható. (7) Ennek keretében: a) lakásépítéshez, lakásvásárláshoz 1 500 000 Ft-ig, b) lakásbővítéshez, -átalakításhoz, -bővítéshez 750 000 Ft-ig, c) lakás korszerűsítéséhez, felújításához 300 000 Ft-ig terjedő kölcsön nyújtható. 33. § (1) Az a munkatárs részesíthető munkáltatói támogatásban, aki: a) a kérelem benyújtása idején legalább 1 éve a  munkáltató kormánytisztviselője vagy áthelyezéssel került a Hivatal kormánytisztviselői állományába és legalább 1 év kormányzati szolgálati jogviszonnyal rendelkezik; b) munkája és magatartása alapján a szervezeti egység vezetője támogatását élvezi; c) lakáskörülményei, jövedelmi és szociális helyzete indokolják a kölcsön nyújtását; d) vállalja, hogy a  kölcsönszerződésben meghatározott, a  kölcsönösszegtől függően 5–10 évig terjedően kormányzati szolgálati jogviszonyát a munkáltatónál fenntartja; e) vállalja, hogy az ingatlanára a Hivatal jelzálogjogát bejegyeztesse; f ) korábban ilyen jellegű támogatásban nem részesült. (2) Kirendelt, kihelyezett, határozott időre áthelyezett, kinevezett vagy határozott időtartamú munkaszerződéssel rendelkező munkatárs részére lakáscélú munkáltatói kölcsön kizárólag azzal a feltétellel biztosítható, hogy a vállalt törlesztési idő nem terjedhet túl a kirendelési, kihelyezési, áthelyezési, kinevezési okiratban vagy a munkaszerződésben szereplő, jogviszonya megszűnését, kirendelésének, kihelyezésének vagy áthelyezésének megszűnését eredményező határozott idő lejártának időpontján. (3) A kormánytisztviselő köteles kölcsöntartozása még ki nem egyenlített részét a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnésétől számított 15 napon belül egy összegben és a  Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232.  §-a szerinti kamattal megnövelt mértékben visszafizetni, ha a  kölcsönszerződésben meghatározott idő eltelte előtt: a) kormányzati szolgálati jogviszonyát bármely okból egyoldalúan megszünteti, b) kormányzati szolgálati jogviszonyát a munkáltató a kormánytisztviselő vétkes magatartása miatt szünteti meg, c) a részletfizetésnek kétszeri felszólítás ellenére sem tesz eleget, d) tartozásának fennállása alatt az ingatlant az előírt hozzájárulások nélkül elidegeníti vagy megterheli. (4) A pénzintézet által meghatározott havi törlesztőrészletek összege nem változik, ha a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésére a kormánytisztviselő felmentése, halála, illetve jogutód nélküli megszűnése miatt kerül sor. (5) Ha a  kormányzati szolgálati jogviszony közös megegyezéssel szűnik meg, akkor a  kölcsöntörlesztés további feltételeiről a főigazgató egyéni mérlegelés alapján dönt. 34. § (1) A munkatárs a főigazgatóhoz címzett, a szervezeti egység vezetője véleményével ellátott, támogatás iránti kérelmet a felettes főigazgató-helyetteshez nyújtja be. (2) A felettes főigazgató-helyettes a benyújtott kérelmet véleményezi és eljuttatja a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének, mint a Lakáskölcsön Bizottság tagjának. (3) A kérelem mellékleteként a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon beszerezhető úgynevezett „Adatlap”-ot (16. melléklet) is meg kell küldeni azon igazolásokkal egyetemben, amelyek az „Adatlap” feltüntetése szerint a  kölcsönkérelem érdemi elbírálásához szükségesek. (4) A kérelmet a Lakáskölcsön Bizottság tárgyalja. (5) A Lakáskölcsön Bizottság elnökét és tagjait a  főigazgató jelöli ki, melynek egyik tagja a munkahelyi szakszervezet képviselője. (6) A Lakáskölcsön Bizottság javaslatait indokolással ellátva a főigazgató elé terjeszti. (7) A kölcsön odaítéléséről a főigazgató dönt. Ezt követően a Pénzügyi és Számviteli Főosztály előkészíti a 17. melléklet szerinti kölcsönszerződést, illetve a 18. melléklet szerinti Megállapodás kiegészítést. (8) A  kölcsönbizottság minden év április 30-ig tárgyalja a  kormánytisztviselői kérelmeket, ezen túlmenően rendkívüli ülést tart, ha azt halaszthatatlan körülmények esetenként indokolttá teszik. (9) A  jóváhagyott lakáskölcsönt önálló előadói ívben kell nyilvántartani, minden ehhez kapcsolódó levelezéssel, dokumentummal és kiegészítéssel, pénzügyi elszámolással, nyilvántartással és egyéb változással, változásbejelentéssel együtt. (10) A kölcsönszerződés teljesedését követően a teljes iratanyagot irattárba kell helyezni. 35. § (1) Ha a  kormánytisztviselő lakásépítéséhez, -vásárlásához a  hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e  lakásingatlan hitelbiztosítási értékének a  hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A kormánytisztviselő az állami kezességvállalást az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló hitelintézeten keresztül veheti igénybe. (2) Az állam készfizető kezességének vállalását a Kttv. 153. § -a szabályozza. 36. § (1) Albérleti díj hozzájárulásban (a továbbiakban: hozzájárulás) az a munkatárs részesíthető, a) akinek a Hivatallal határozatlan időre szóló jogviszonya, illetve 12 hónapnál hosszabb időre kötött, határozott időre szóló kinevezése van, b) akinek Pest megyében saját tulajdonú, vagy vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóinak önálló ingatlantulajdona nincs, és ezért Budapesten lakást, lakrészt bérel, c) aki nem vett korábban igénybe albérleti hozzájárulást. (2) A  hozzájárulás havi bruttó összege nem lehet magasabb a  bérbeadóval kötött megállapodásban foglalt összeg 50%-ánál, de legfeljebb 20 000 forintnál. (3) Az igénylés rendje: a) a hozzájárulás igényléséhez és engedélyezéséhez a 19. melléklet szerinti nyomtatványt kell kitölteni, b) a kérelmet az  igénylő a  főosztályvezetőnek záradékolás végett köteles bemutatni, a  főosztályvezető „nem támogatom” záradéka az igénylés elutasítását vonja maga után, c) a bérbeadóval kötött érvényes, ügyvéd által ell …