2015. CXC. törvény a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kih

2015. CXC. törvény a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás (a  továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére az 1. mellékletben meghatározott államok viszonylatában. 2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás és az  annak értelmezésére vonatkozó szabályokat tartalmazó Közös Jelentéstételi Előírás hiteles angol nyelvű szövege és azok hivatalos magyar fordítása a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 1-i ülésnapján fogadta el. „A Pénzügyi Számlákkal Kapcsolatos Információk Automatikus Cseréjéről Szóló, Illetékes Hatóságok közötti Többoldalú Megállapodás Mivel az  illetékes hatóságok között a  pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjének tárgyában létrejött többoldalú megállapodás (a  „Megállapodás”) aláíróinak joghatóságai az  adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény, vagy az  adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezményt Módosító Jegyzőkönyvvel módosított adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény (az „Egyezmény”) Részes felei vagy az  Egyezmény hatálya alatt álló területek, vagy aláírták az Egyezményt, vagy annak aláírására irányuló szándékukat kinyilvánították, és elismerik, hogy az  Egyezménynek hatályba kell lépnie és viszonylatukban érvényben kell lennie, mielőtt a pénzügyi számlák vonatkozásában sor kerül az első információcserére; Mivel a  joghatóságok tovább építve a  kölcsönös adóügyi segítségnyújtás tekintetében meglévő kapcsolatukra, fokozni szándékoznak a nemzetközi adóügyi megfelelést; Mivel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a G20 országaival együtt az adóelkerülés és az adócsalás visszaszorítása, illetve az adóügyi megfelelés javítása érdekében kidolgozta a Közös Jelentéstételi Előírást; Mivel az  Egyezményt aláíró vagy annak aláírására irányuló szándékát kinyilvánító ország csak akkor válik az  ezen Megállapodás 1. cikkének értelmében meghatározott Joghatósággá, ha az Egyezmény Részes felévé vált; Mivel az  adott Joghatóságok jogszabályai – az  információcsere ezen Megállapodás 2.  cikkében meghatározott körében és a  Közös Jelentéstételi Előírásban lefektetett jelentéstételi és átvilágítási eljárásokkal összhangban – az egyes számlákra vonatkozó információk jelentését, illetve a kapcsolódó átvilágítási eljárások lefolytatását írják elő vagy fogják várhatóan előírni a pénzügyi intézmények részére; Mivel a  Joghatóságok jogszabályait várhatóan időről időre módosítani szükséges ahhoz, hogy tükrözzék a  Közös Jelentéstételi Előírás frissítéseit, amint e  változásokat a  Joghatóság jogszabályba iktatja, úgy kell tekinteni, hogy a „Közös Jelentéstételi Előírás” fogalom az adott Joghatóság vonatkozásában a frissített változatra utal; Mivel az  Egyezmény III. fejezete felhatalmazást ad az  adóügyi információcserére, ideértve az  automatikus információcserét is, valamint átengedi az  automatikus információcsere alkalmazási köréről és módozatairól való megállapodást a Joghatóságok illetékes hatóságainak; Mivel az  Egyezmény 6.  cikke úgy rendelkezik, hogy két vagy több Részes fél kölcsönösen megállapodhat az automatikus információcseréről, az információcsere kétoldalú alapon zajlik az Illetékes Hatóságok között; Mivel a  Joghatóságok az  első információcsere idején rendelkeznek vagy várhatóan rendelkeznek (i) megfelelő biztosítékokkal annak biztosítása érdekében, hogy az e Megállapodás alapján kapott információ bizalmas maradjon, és azt kizárólag az Egyezményben foglalt célokra használják fel, továbbá (ii) a hatékony cserekapcsolathoz szükséges infrastruktúrával (ideértve az  időszerű, pontos és bizalmas információcsere biztosítása érdekében kialakított folyamatokat, a hatékony és megbízható kommunikációt, az információcserével vagy az információcserére irányuló megkeresésekkel kapcsolatos kérdések és aggályok gyors megoldásának, illetve a  jelen Megállapodás 4. cikkében foglalt rendelkezések kezelésének képességét is); Mivel a  joghatóságok Illetékes Hatóságai a  nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítása céljából az  Egyezmény szerinti automatikus információcserén alapuló megállapodást szándékoznak kötni, a nemzeti jogalkotási eljárások sérelme nélkül (adott esetben), tiszteletben tartva az EU jogot (ha alkalmazandó), az Egyezményben meghatározott titoktartási szabályok és egyéb védelmi intézkedések mellett, ideértve az Egyezmény alapján kicserélt információk felhasználását korlátozó rendelkezéseket is; Ezért az Illetékes Hatóságok a következőkben állapodtak meg: 1. CIKK Fogalmak 1. Ezen Megállapodás alkalmazásában a következő kifejezések az alábbiakat jelentik: a) A „Joghatóság” kifejezés azt az országot vagy területet jelenti, amelyre az Egyezmény hatálya és érvényessége akár a  28.  cikk szerinti aláírás és megerősítés, akár a  29.  cikk szerinti területi kiterjesztés útján kiterjed, és amely ország vagy terület e Megállapodás aláírója; b) Az „Illetékes Hatóság” kifejezés minden egyes Joghatóság vonatkozásában az  Egyezmény B.  mellékletében felsorolt személyeket és hatóságokat jelenti; c) A „Joghatóság Pénzügyi Intézménye” kifejezés jelenti az adott Joghatóság vonatkozásában (i) azt a Pénzügyi Intézményt, amely a  Joghatóságban belföldi illetőségű, kivéve az  ilyen Pénzügyi Intézmény a  Joghatóság területén kívüli bármely fióktelepét, valamint (ii) a  Joghatóságban illetőséggel nem rendelkező Pénzügyi Intézmény bármely fióktelepét, ha az a Joghatóság területén helyezkedik el; d) A „Jelentő Pénzügyi Intézmény” kifejezés jelenti a Joghatóság bármely, Nem-jelentő Pénzügyi Intézménynek nem minősülő Pénzügyi Intézményét; e) A „Jelentendő Számla” kifejezés a  Jelentő Pénzügyi Intézménynél vezetett olyan Pénzügyi Számlát jelent, amelynek tulajdonosa a  Közös Jelentéstételi Előírásnak megfelelő átvilágítási eljárás alapján egy másik Joghatóság vonatkozásában Jelentendő Személynek minősülő egy vagy több személy, illetve az  olyan Passzív Nem-pénzügyi Jogalany vezetett számla, amely vonatkozásában egy vagy több Ellenőrzést Gyakorló Személy egy másik Joghatóság tekintetében Jelentendő Személynek minősül; f ) A „Közös Jelentéstételi Előírás” kifejezés az  OECD által a  G20 országokkal együtt kidolgozott pénzügyi számlákra vonatkozó adóügyekben történő automatikus információcseréről szóló előírást jelenti (amely magában foglalja a Kommentárokat); g) A „Koordináló Testület Titkársága” kifejezés az  OECD Titkárságát jelenti, amely az  Egyezmény 24.  cikkének 3. bekezdése alapján támogatást nyújt az  Egyezmény Részes felei illetékes hatóságainak képviselőiből álló koordináló testület részére; h) A „Hatályos Megállapodás” kifejezés bármely két Illetékes Hatóság vonatkozásában azt jelenti, hogy mindkét Illetékes Hatóság kifejezte az  egymással való automatikus információcserére irányuló szándékát, továbbá megfelel a  7.  cikk 2.1. albekezdésében meghatározott feltételeknek. Az  E.  mellékletben található azon Illetékes Hatóságok listája, amelyek vonatkozásában jelen Megállapodás hatályos. 2. Bármely, e  Megállapodásban másként meg nem határozott nagybetűs kifejezés azt jelenti, amit a  Megállapodást alkalmazó Joghatóság jogszabályai egy adott időpontban rögzítenek, ha e  jelentés összhangban áll a  Közös Jelentéstételi Előírásban meghatározott jelentéssel. Bármely, e  Megállapodásban vagy a  Közös Jelentéstételi Előírásban másként meg nem határozott kifejezés – ha a  szövegösszefüggés mást nem kíván, vagy az  Illetékes Hatóságok meg nem egyeznek egy közös jelentésben (a hazai jogszabályok adta keretek között) – azt jelenti, amit a  Megállapodást alkalmazó Joghatóság jogszabályai egy adott időpontban rögzítenek, és a  jelentést tekintve e  Joghatóság alkalmazandó adójogszabályaiban foglalt meghatározások irányadóak e  Joghatóságnak az  egyéb jogszabályaiban foglalt meghatározásokkal szemben. 2. CIKK Információcsere a Jelentendő Számlák tekintetében 1.1. Az Egyezmény 6. és 22.  cikkeiben foglalt rendelkezések, valamint a  Közös Jelentéstételi Előírásnak megfelelő alkalmazandó jelentéstételi és átvilágítási szabályok szerint minden Illetékes Hatóság évi rendszerességgel a  fenti szabályok szerint szerzett, a  2. bekezdésben meghatározott információ vonatkozásában automatikus információcserét folytat azon Illetékes Hatóságokkal, amelyekre e hatályos Megállapodás kiterjed. 1.2. Az előző bekezdéstől eltérően az  A.  mellékletben felsorolt Joghatóságok Illetékes Hatóságai elküldik, de nem kapják meg a 2. bekezdésben jelölt információt. Az A. mellékletben fel nem sorolt Joghatóságok Illetékes Hatóságai minden esetben megkapják a 2. bekezdésben meghatározott információt. Az Illetékes Hatóságok az A. mellékletben felsorolt Joghatóságok Illetékes Hatóságai részére nem küldik meg ezen információt. 2. A másik Joghatóság egyes Jelentendő Számlái vonatkozásában az alábbiakra terjed ki az információcsere: a) az adott számla Számlatulajdonosaként minden Jelentendő Személy neve, címe, adóazonosító száma(i), születési helye és ideje (magánszemély esetén), valamint – Jogalany Számlatulajdonos esetén, amelyben egy vagy több Ellenőrzést Gyakorló Személyt a  Közös Jelentéstételi Előírásnak megfelelő átvilágítási eljárás során Jelentendő Személyként azonosítottak be – a  Jogalany neve, címe és adóazonosító száma(i), továbbá minden egyes Jelentendő Személy neve, címe, adóazonosító száma(i), valamint születési helye és ideje; b) a számla száma (vagy számlaszám hiányában az annak megfelelő azonosítószám); c) a Jelentő Pénzügyi Intézmény neve és azonosító száma (adott esetben); d) a számlának az  adott naptári év vagy az  egyéb megfelelő jelentéstételi időszak végén, illetve – ha a  számlát évközben lezárták – a  számla zárásakor fennálló egyenlege vagy értéke (Készpénz Egyenértékkel Rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés esetében ideértve a Készpénz Egyenértéket vagy visszavásárlási értéket is); e) bármely Letétkezelői Számla esetében: (1) az adott naptári évben vagy más megfelelő jelentéstételi időszakban a  számlára (vagy a  számlával összefüggésben) befizetett vagy azon jóváírt teljes bruttó kamat összege, a  teljes bruttó osztalék összege és a  számlán birtokolt eszközök vonatkozásában keletkező teljes bruttó egyéb bevétel összege; valamint (2) az adott naptári évben vagy más megfelelő jelentéstételi időszakban a  számlára befizetett vagy azon jóváírt Pénzügyi Eszközök eladásából vagy visszaváltásából származó teljes bruttó jövedelmek, amelyek tekintetében a Jelentő Pénzügyi Intézmény letétkezelőként, brókerként, meghatalmazottként vagy más módon a  Számlatulajdonos megbízottjaként járt el; f ) bármely Betéti Számla esetében az  adott naptári évben vagy más megfelelő jelentéstételi időszakban a számlára befizetett vagy azon jóváírt teljes bruttó kamat összege; továbbá g) a 2(e) vagy (f ) albekezdésben nem említett bármely számla esetében az adott naptári évben vagy más megfelelő jelentéstételi időszakban a  Számlatulajdonos részére befizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amely tekintetében a Jelentő Pénzügyi Intézmény a kötelezett vagy az adós, ideértve a  Számlatulajdonos részére az  adott naptári évben vagy más megfelelő jelentéstételi időszakban teljesített visszaváltási befizetések együttes összegét is. 3. CIKK Az információcsere határideje és módja 1. A  2.  cikkben foglalt információcsere alkalmazásában a  kifizetések összegét és jogcímét egy Jelentendő Számla esetén az információcserében részt vevő Joghatóság adójogszabályainak alapelvei szerint lehet meghatározni. 2. A 2. cikkben foglalt információcsere alkalmazásában a kicserélt információk között meg kell nevezni minden egyes érintett összeg pénznemét. 3. Tekintettel a  2.  cikk 2. bekezdésére és a  7.  cikkben leírt értesítési eljárásokra, beleértve az  abban meghatározott időpontokat, az információt az F. mellékletben1 meghatározott évektől kezdődően az információval érintett naptári évet követő kilenc hónapon belül kell kicserélni. Az  előző mondattól eltérően az  adott naptári évre vonatkozó információt kizárólag akkor kell cserélni, ha ezen Megállapodás mindkét Illetékes Hatóság vonatkozásában hatályba lépett, valamint az  érintett Joghatóságok területén hatályos jogszabály az  adott naptári évet illetően – az  információcsere 2.  cikkben meghatározott körében, a  Közös Jelentéstételi Előírásban foglalt jelentéstételi és átvilágítási eljárásokkal összhangban álló – jelentéstételi kötelezettséget ír elő. 4. [Törölve] 5. Az  Illetékes Hatóságok a  2.  cikkben meghatározott információt a  közös jelentéstételi előírás szerinti formában, kiterjeszthető jelölő nyelven cserélik ki. 6. Az  Illetékes Hatóságok kialakítják és megállapodnak az  adattovábbítás egy vagy több módozatában, ideértve a  titkosítási szabályokat is, hogy maximálisan egységesítsék a  szabályokat, minimalizálják a  bonyolultságukat és a költségeket, és meghatározzák azokat a B. mellékletben. 4. CIKK Együttműködés az előírások betartására és érvényesítésére Az Illetékes Hatóság értesítést küld a  másik Illetékes Hatóságnak, ha okkal feltételezi, hogy valamilyen hiba következtében a  jelentéstétel nem helyes vagy nem teljes körű, illetve a  Jelentő Pénzügyi Intézmény nem tesz eleget a  rá vonatkozó és a  Közös Jelentéstételi Előírásnak megfelelő jelentéstételi szabályoknak és átvilágítási eljárásoknak. Az értesített Illetékes Hatóság a hazai joga alapján rendelkezésére álló minden megfelelő intézkedést megtesz az értesítésben leírt hiba vagy mulasztás orvoslása érdekében. 5. CIKK Titoktartás és adatvédelmi biztosítékok 1. Minden kicserélt információra az  Egyezményben meghatározott titoktartási szabályokat és más biztosítékokat kell alkalmazni, ideértve a  kicserélt információk használatát korlátozó rendelkezéseket is a  személyes információk megfelelő szintű védelmének biztosítása által megkívánt mértékben, illetve az  információt szolgáltató Illetékes Hatóság által meghatározott – a  hazai joga szerint szükséges és a  C.  mellékletben felsorolt – biztosítékok alkalmazásával. 2. Az  Illetékes Hatóság haladéktalanul értesíti a  Koordináló Testület Titkárságát a  titoktartási szabályok bármilyen megsértéséről, a  biztosítékok hiányáról, valamint az  annak következtében alkalmazott joghátrányról vagy jogorvoslati cselekményről. A  Koordináló Testület Titkársága értesíti az  összes Illetékes Hatóságot, amelyek vonatkozásában az elsőként említett Illetékes Hatósággal ezen Megállapodás hatályos. 6. CIKK Konzultációk és módosítások 1. Amennyiben ezen Megállapodás alkalmazása vagy értelmezése során bármilyen nehézség merül fel, az  Illetékes Hatóság a  Megállapodás teljesítését biztosító megfelelő intézkedések kidolgozása érdekében konzultációt kérhet egy vagy több Illetékes Hatóságtól. Adott esetben a konzultációt kérő Illetékes Hatóságnak biztosítania kell, hogy a  Koordináló Testület Titkársága értesüljön a  kidolgozott intézkedésekről, és a  Koordináló Testület Titkársága értesít minden Illetékes Hatóságot a  kidolgozott intézkedésekről, még azokat is, amelyek nem vettek részt a konzultációkban. 2. Ezen Megállapodás írásbeli megállapodás útján módosítható az  összes olyan Illetékes Hatóság egyetértésével, amelyekre nézve a  Megállapodás hatályos. Eltérő megállapodás hiányában e  módosítás a  fenti írásbeli megállapodás utolsó aláírásának időpontja utáni egyhónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba. 1 Görögország és Spanyolország észrevételeit követően kiegészítésre került. A módosítás lehetővé teszi, hogy ne minden, a 2. cikk 2. bekezdésében részletezett információ kerüljön kicserélésre 9 hónapon belül 2016-ban (például: a korai Alkalmazók menetrendje szerint az alacsony értékű és a jogalanyi számlákra vonatkozó információkat 2018 szeptemberéig kell kicserélni). A pontos határidőket az F. melléklet tartalmazza. 7. CIKK A megállapodás feltétele 1. Az  Illetékes Hatóság köteles az  aláíráskor vagy amilyen hamar lehetséges, miután a  Joghatóság rendelkezik a  szükséges jogszabályokkal a  Közös Jelentéstételi Előírás Joghatóság belső jogába ültetésére vonatkozóan értesítést küldeni a Koordináló Testület Titkárságának; a) arról, hogy a  Joghatósága rendelkezik a  Közös Jelentéstételi Előírás alkalmazásához szükséges jogszabályokkal, a  Meglévő Számlák, Új Számlák vonatkozásában alkalmazandó hatálybalépési időpontok megjelölésével; valamint a jelentéstételi és átvilágítási eljárások alkalmazásáról vagy lefolytatásáról; b) megerősítve, hogy a Joghatóság szerepeljen-e az A. mellékletben található felsorolásban; c) egy vagy több adattovábbítási módozat megjelölésével, ideértve a titkosítást is (B. melléklet); d) a személyes adatok védelmét szolgáló biztosítékok (adott esetben) megjelölésével (C. melléklet); e) arról, hogy megfelelő intézkedéseket léptetett érvénybe a szükséges titoktartási és adatvédelmi biztosítékok érdekében, a D. mellékletbe foglalandó, kitöltött titoktartási és adatvédelmi kérdőív csatolásával; továbbá f ) azon Joghatóságok Illetékes Hatóságainak felsorolását, amelyek vonatkozásában ezen Megállapodást hatályba szándékozik léptetni, a nemzeti jogalkotási folyamatot követően (ha van ilyen). Az Illetékes Hatóságok kötelesek haladéktalanul értesíteni a  Koordináló Testület Titkárságát a  fent említett Mellékletek bármely ezt követő módosításának elvégzéséről. 2.1. Ezen Megállapodás két Illetékes Hatóság között az alábbi időpontok közül a későbbi időpontban lép hatályba: (i)  azon a  napon, amelyiken a  második Illetékes Hatóság elküldte az  1. bekezdés szerinti értesítést a  Koordináló Testület Titkárságának, a  másik illetékes hatóság Joghatóságának felsorolását az  1(f ) albekezdés alapján, illetve – adott esetben – (ii) az  az időpont, amikor az  Egyezmény mindkét Joghatóság területén hatályba lépett és alkalmazható. 2.2. A Koordináló Testület Titkársága listát vezet azon Illetékes Hatóságokról, amelyek aláírták a Megállapodást, és amely Illetékes Hatóságok között a Megállapodás hatályos; e listát az OECD honlapján teszik közzé (E. MELLÉKLET). 2.3. A Koordináló Testület Titkársága az  OECD honlapján teszi közzé az  Illetékes Hatóságok által az  1(a) és (b) albekezdések szerint szolgáltatott információt. Az  1(c) és (f ) albekezdések szerint szolgáltatott információt a Koordináló Testület Titkárságához intézett írásbeli kérés alapján bocsátják más aláírók rendelkezésére. 3. Az  Illetékes Hatóság a  másik Illetékes Hatósághoz intézett írásbeli értesítés útján felfüggesztheti a  jelen Megállapodás alapján folytatott információcserét, ha megállapította, hogy a másodikként említett Illetékes Hatóság részéről a  Megállapodást illetően jelentős mulasztás merül vagy merült fel. E  felfüggesztés azonnali hatályú. Jelen bekezdés alkalmazásában a  jelentős mulasztás többek között magában foglalja az  ezen Megállapodás és az  Egyezmény titoktartási és adatvédelmi rendelkezéseinek mulasztását, a  jelen Megállapodás értelmében megkívánt pontos és időszerű információszolgáltatás Illetékes Hatóság általi elmulasztását, vagy a Jogalanyok vagy számlák Nem-jelentő Pénzügyi Intézményekként vagy Kizárt Számlákként való meghatározását oly módon, amely meghiúsítja a Közös Jelentéstételi Előírás céljait. 4. Az  Illetékes Hatóság a  Koordináló Testület Titkárságának a  felmondásról küldött írásbeli értesítés útján felmondhatja vagy egy adott Illetékes Hatóság vonatkozásában felmondhatja jelen Megállapodásban való részvételét. A  felmondás az  arról szóló értesítés időpontja utáni 12 hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba. Felmondás esetén a  korábban e  Megállapodás alapján kapott minden információ bizalmas marad, illetve arra az Egyezményben meghatározott feltételek vonatkoznak. 8. CIKK A Koordináló Testület Titkársága 1. Amennyiben a  Megállapodás másként nem rendelkezik, a  Koordináló Testület Titkársága értesít minden Illetékes Hatóságot a  jelen Megállapodással kapcsolatban érkezett minden értesítésről, valamint a  Megállapodás minden aláírójának értesítést küld, ha egy új Illetékes Hatóság aláírja a Megállapodást. 2. A  Megállapodás minden aláírója éves szinten és egyenlő alapon osztozik a  Megállapodással kapcsolatos ügyek Koordináló Testület általi kezelésének költségein. Az előző mondattól eltérően a  feltételeknek megfelelő országok a Konvenció Koordináló Testület Eljárásrendje X. cikkének megfelelően mentesülnek a közös költségviselés alól. Készült angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.” 5. effective enforcement provisions to address non-compliance.” „KÖZÖS JELENTÉSTÉTELI ELŐÍRÁS A PÉNZÜGYI SZÁMLAINFORMÁCIÓKKAL KAPCSOLATOS JELENTÉSTÉTELRE ÉS ÁTVILÁGÍTÁSRA VONATKOZÓ KÖZÖS ELŐÍRÁS I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS JELENTÉSTÉTELI KÖVETELMÉNYEK A. A  C–F bekezdések alapján minden Jelentő Pénzügyi Intézmény az  alábbi adatokat köteles jelenteni minden Jelentendő Számlája tekintetében: 1. az  adott számla Számlatulajdonosaként minden Jelentendő Személy neve, címe, illetőség szerinti joghatósága(i), adóazonosító száma(i), születési helye és ideje (magánszemély esetén), valamint – Jogalany Számlatulajdonos esetén, amelyben egy vagy több Ellenőrzést Gyakorló Személyt az V., VI. és VII. rész szerinti átvilágítási eljárás során Jelentendő Személyként azonosítottak – a  Jogalany neve, címe, illetőség szerinti joghatósága(i) és adószáma(i), továbbá minden Jelentendő Személy neve, címe, illetőség szerinti joghatósága(i), adóazonosító száma(i), valamint születési helye és ideje; 2. a számla száma (ennek hiányában annak funkcionális megfelelője); 3. a Jelentő Pénzügyi Intézmény neve és azonosító száma (adott esetben); 4. a számlának az adott naptári év vagy egyéb megfelelő jelentéstételi időszak végén, illetve – ha a számlát évközben lezárták – a záráskor fennálló egyenlege vagy értéke (Készpénz Egyenértékkel Rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés esetében beleértve a Készpénz Egyenértéket vagy visszavásárlási értéket is); 5. bármely Letétkezelői Számla esetében: a) az  adott naptári évben vagy más megfelelő jelentéstételi időszakban a  számlára (vagy a  számlával összefüggésben) befizetett vagy azon jóváírt teljes bruttó kamat összege, a teljes bruttó osztalék összege, és a számlán birtokolt eszközök után keletkező teljes bruttó egyéb bevétel összege, valamint b) a  Pénzügyi Eszközök eladásából vagy visszaváltásából származó, az  adott naptári évben vagy más megfelelő jelentéstételi időszakban a számlára befizetett vagy azon jóváírt teljes bruttó bevételek, amelyek tekintetében a  Jelentő Pénzügyi Intézmény letétkezelőként, brókerként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos megbízottjaként járt el; 6. bármely Betéti Számla esetében az  adott naptári évben vagy más megfelelő jelentéstételi időszakban a  számlára befizetett vagy azon jóváírt teljes bruttó kamat összege; továbbá 7. az A(5) vagy (6) albekezdésben nem említett bármely számla esetében az adott naptári évben vagy más megfelelő jelentéstételi időszakban a  Számlatulajdonos részére a  számlával összefüggésben befizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amelynek tekintetében a  Jelentő Pénzügyi Intézmény a  kötelezett vagy az  adós, beleértve a  Számlatulajdonos részére az  adott naptári évben vagy más megfelelő jelentéstételi időszakban teljesített visszaváltási kifizetések összegét is. B. A jelentett információk részeként meg kell nevezni az egyes összegek pénznemét. C. Az  A(1) albekezdéstől eltérően minden Meglévő Számlának minősülő Jelentendő Számla vonatkozásában nem szükséges az  adóazonosító szám(ok) és a  születési idő jelentése, ha az  adóazonosító szám vagy a  születési idő nem szerepel a  Jelentő Pénzügyi Intézmény nyilvántartásaiban, illetve a  Jelentő Pénzügyi Intézmény a  hazai jog értelmében egyébként nem köteles ezen információkat gyűjteni. Mindazonáltal a  Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles minden ésszerű erőfeszítéssel megszerezni a  Meglévő Számlákra vonatkozó adóazonosító számot és születési időt az  ilyen Számlák Jelentendő Számlaként történő azonosításának évét követő második naptári év végéig. D. Az A(1) albekezdéstől eltérően az adóazonosító számot nem szükséges jelenteni, ha (i) az adóazonosító számot nem az érintett Jelentendő Joghatóság adta ki, vagy (ii) az érintett Jelentendő Joghatóság hazai joga nem írja elő az érintett Jelentendő Joghatóság által kibocsátott adóazonosító számok gyűjtését. E. Az  A(1) albekezdéstől eltérően a  születés helyét nem szükséges jelenteni, ha azt a  Jelentő Pénzügyi Intézmény a  hazai jog alapján egyébként nem köteles megszerezni és jelenteni, továbbá ha az  elérhető a  Jelentő Pénzügyi Intézmény által fenntartott, elektronikus módon kereshető adatok között. F. Az A. bekezdéstől eltérően a [xxxx] év vonatkozásában jelentendő információk az e bekezdésben meghatározott információk, kivéve az A(5)(b) albekezdésben írt bruttó bevételt. II. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÁTVILÁGÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK A. A számlát attól az  időponttól kezdődően kell Jelentendő Számlaként kezelni, amikor azt a  II–VII. részben foglalt átvilágítási eljárások alapján ilyenként azonosítják, és ellenkező rendelkezés hiányában a  Jelentendő Számlára vonatkozó információt évenként, azt az évet követő naptári évben kell jelenteni, amelyre az információ vonatkozik. B. A  számla egyenlegét vagy értékét az  adott naptári év vagy más megfelelő jelentéstételi időszak utolsó napja szerint kell meghatározni. C. Ha az egyenleget vagy értékhatárt a naptári év utolsó napján kell meghatározni, a vonatkozó egyenleget vagy értéket azon jelentéstételi időszak utolsó napján kell meghatározni, amely az  adott naptári évvel vagy évben ér véget. D. Minden Joghatóság engedélyezheti, hogy a  Jelentő Pénzügyi Intézmény a  hazai jog rendelkezései szerint szolgáltatókat vegyen igénybe jelentéstételi és átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséhez, de e  kötelezettség továbbra is a Jelentő Pénzügyi Intézmény felelőssége marad. E. Minden Joghatóság engedélyezheti, hogy a Jelentő Pénzügyi Intézmény az Új Számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat alkalmazza a  Meglévő Számlákra, illetve a  Magas Értékű Számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat az  Alacsonyabb Értékű Számlákra. Ha a  Joghatóság engedélyezi az  Új Számlákra vonatkozó átvilágítási eljárások alkalmazását a Meglévő Számlákra, a Meglévő Számlákra egyébként vonatkozó szabályok továbbra is érvényesek. III. RÉSZ: MEGLÉVŐ EGYÉNI SZÁMLÁK ÁTVILÁGÍTÁSA A Meglévő Egyéni Számlák közül a Jelentendő Számlák azonosítására az alábbi eljárások vonatkoznak. A. Számlák, amelyeket nem szükséges átvizsgálni, azonosítani vagy jelenteni. A  Meglévő Egyéni Számlát, amely Készpénz Egyenértékkel Rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés, nem szükséges átvizsgálni, azonosítani vagy jelenteni, ha jogszabály ténylegesen tiltja, hogy a  Jelentő Pénzügyi Intézmény értékesítse az adott Szerződést a Jelentendő Joghatóság lakosai számára. B. Alacsonyabb Értékű Számlák. Az Alacsonyabb Értékű Számlákra az alábbi eljárások vonatkoznak. 1. Lakcím. Ha a  Jelentő Pénzügyi Intézmény nyilvántartásaiban megtalálható a  magánszemély Számlatulajdonos okirati bizonyítékkal alátámasztott jelenlegi lakcíme, akkor annak meghatározása céljából, hogy a  magánszemély Számlatulajdonos Jelentendő Személynek minősül-e, a  Jelentő Pénzügyi Intézmény adóügyi szempontból azon joghatóságbeli illetőségűnek tekintheti a magánszemély Számlatulajdonost, ahol a cím található. 2. Elektronikus adatkeresés. Ha a Jelentő Pénzügyi Intézmény nem rendelkezik a magánszemély Számlatulajdonosnak – a B(1) albekezdés szerinti – okirati bizonyítékkal alátámasztott jelenlegi lakcímével, át kell vizsgálnia a birtokában lévő, elektronikusan kereshető adatokat bármely, az  alábbiakra utaló jel vonatkozásában, továbbá a  B(3)–(6) albekezdések rendelkezéseit kell alkalmaznia: a) a Számlatulajdonos azonosítása Jelentendő Joghatóságbeli illetőségűként; b) jelenlegi Jelentendő Joghatóságbeli levelezési vagy lakcím (beleértve a postafiókot is); c) egy vagy több jelenlegi Jelentendő Joghatóságbeli telefonszám, illetve a Jelentő Pénzügyi Intézmény szerinti Joghatóságbeli telefonszám hiánya; d) állandó átutalási megbízás a  Jelentendő Joghatóságban fenntartott számlára (kivéve a  Betéti Számla vonatkozásában); e) a Jelentendő Joghatóságban lakcímmel rendelkező személy részére szóló, jelenleg érvényes meghatalmazás vagy aláírási felhatalmazás; vagy f ) a Jelentendő Joghatóságbeli „átvételi megbízott” vagy „levéltartási” cím, ha ez a Számlatulajdonos egyetlen címe a Jelentő Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában. 3. Ha az  elektronikus adatkeresés során nem találhatóak B(2) albekezdésben felsorolt jelek, nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem következik be, amelynek eredményeként egy vagy több jel a számlához köthetővé válik, vagy a számla Magas Értékű Számlává nem válik. 4. Ha a  B(2)(a)–(e) albekezdésekben felsorolt jelek bármelyikét felfedezik az  elektronikus keresőrendszerben, vagy a  körülmények megváltozásának eredményeképpen egy vagy több jel társítható a  számlához, akkor a  Jelentő Pénzügyi Intézmény a  Számlatulajdonost adóügyi szempontból minden olyan Joghatóságbeli illetőségűként köteles kezelni, amelyre utaló jelet azonosított, kivéve akkor, ha a  B(6) albekezdés alkalmazása mellett dönt, és az albekezdés egyik kivétele alkalmazható a számlára. 5. Ha az „átvételi megbízott” vagy „levéltartási” cím megtalálható az elektronikus keresés során, és a Számlatulajdonost illetően egyéb cím vagy a B(2)(a)–(e) albekezdésben felsorolt jel nem azonosítható, a  Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles – a  körülményeknek leginkább megfelelő sorrendben – a  C(2) albekezdés szerinti papíralapú keresést alkalmazni vagy a  Számlatulajdonos saját igazolásának vagy Okirati Bizonyítéknak a  beszerzésére törekedni az  érintett Számlatulajdonos adóilletőségének meghatározása céljából. Ha a  papíralapú keresés alapján nem állapítható meg jel, és a saját igazolás vagy Okirati Bizonyíték beszerzésére irányuló törekvés nem vezet eredményre, a Jelentő Pénzügyi Intézmény a számlát dokumentálatlan számlaként köteles jelenteni. 6. Függetlenül attól, hogy a  B(2) albekezdésben meghatározott jelet találtak, a  Jelentő Pénzügyi Intézmény nem köteles a Számlatulajdonost Jelentendő Joghatóságbeli illetőségűként kezelni, ha: a) a  Számlatulajdonosra vonatkozó információk tartalmaznak egy Jelentendő Joghatóságbeli jelenlegi levelezési vagy lakcímet, egy vagy több Jelentendő Joghatóságbeli telefonszámot (de a  Jelentő Pénzügyi Intézmény Joghatóságabeli telefonszámot nem) vagy (Betéti Számlán kívüli Pénzügyi Számlára vonatkozó) állandó megbízást a  Jelentendő Joghatóságban vezetett számlára utalásra, ugyanakkor a  Jelentő Pénzügyi Intézmény megszerzi vagy korábban átvizsgálta és nyilvántartásában kezeli: i. a  Számlatulajdonos saját igazolását a  Számlatulajdonos lakóhelye szerinti joghatóságról vagy joghatóságokról, amelyek között nincs Jelentendő Joghatóság; illetve ii. a Számlatulajdonos nem jelentendő státuszát alátámasztó Okirati Bizonyítékot. b) a Számlatulajdonosra vonatkozó információk tartalmaznak Jelentendő Joghatóságban lakcímmel rendelkező személy részére adott, jelenleg érvényes meghatalmazást vagy aláírási felhatalmazást, ugyanakkor a Jelentő Pénzügyi Intézmény megszerzi vagy korábban átvizsgálta és nyilvántartásában kezeli: i. a  Számlatulajdonos saját igazolását a  Számlatulajdonos lakóhelye szerinti joghatóságról vagy joghatóságokról, amelyek között nincs Jelentendő Joghatóság; vagy ii. a Számlatulajdonos nem jelentendő státuszát alátámasztó Okirati Bizonyítékot. C. Kiterjesztett átvizsgálási eljárások Magas Értékű Számlák esetében. A  Magas Értékű Számlákra az  alábbi kiterjesztett átvizsgálási eljárások vonatkoznak. 1. Elektronikus adatkeresés. A  Magas Értékű Számlák vonatkozásában a  Jelentő Pénzügyi Intézménynek át kell vizsgálnia a  birtokában lévő, elektronikusan kereshető adatokat bármely, a  B(2) albekezdésben meghatározott jel vonatkozásában. 2. Papíralapú adatkeresés. Ha a Jelentő Pénzügyi Intézmény elektronikusan kereshető adatbázisa tartalmazza a  jelen szakasz C(3) albekezdésében meghatározott területeket, és az  azokban foglalt összes információt kiadja, akkor nincs szükség további papíralapú adatkeresésre. Ha az  elektronikus adatbázis nem képes mindezt az  információt kiadni, akkor a  Magas Értékű Számlák tekintetében a  Jelentő Pénzügyi Intézménynek szintén át kell vizsgálnia az ügyfél jelenlegi törzsadatait, valamint a jelenleg rendelkezésre álló törzsadatok között nem szereplő információk tekintetében a  következő, számlához kapcsolódó, és a  Jelentő Pénzügyi Intézmény által az  elmúlt öt évben megszerzett dokumentumokat a B(2) albekezdésében meghatározott jelek vonatkozásában: a) a számlára vonatkozóan beszerzett legfrissebb Okirati Bizonyítékot; b) a legutóbbi számlanyitási szerződést vagy dokumentációt; c) a  Jelentő Pénzügyi Intézmény a  Pénzmosás elleni és Ügyfél-azonosítási Eljárások megfelelően vagy egyéb szabályozási célokra beszerzett legfrissebb dokumentumokat; d) bármely jelenleg érvényes meghatalmazást vagy aláírási felhatalmazást; és e) jelenleg érvényes állandó átutalási megbízást (a Betéti Számlára vonatkozó megbízásokat kivéve). 3. Azon kivétel, amikor az  adatbázisok elégséges információt tartalmaznak. A  Jelentő Pénzügyi Intézmény nem köteles elvégezni a  C(2) albekezdésben leírt papíralapú adatkeresést, ha elektronikusan kereshető információi a következőket tartalmazzák: a) a Számlatulajdonos illetőségét; b) a  Számlatulajdonosnak a  Jelentő Pénzügyi Intézmény nyilvántartásaiban jelenleg szereplő lakcímét és levelezési címét; c) a  Számlatulajdonosnak a  Jelentő Pénzügyi Intézmény nyilvántartásaiban jelenleg szereplő telefonszámát vagy telefonszámait (adott esetben); d) Pénzügyi Számlák (a  Betéti Számlák kivételével) esetén van-e másik számlára irányuló állandó átutalási megbízás (beleértve a Jelentő Pénzügyi Intézmény más fiókjánál vagy másik Pénzügyi Intézménynél tartott számlákat is); e) van-e a Számlatulajdonosnak jelenlegi „átvételi megbízottja” vagy „levéltartási” címe; és f ) van-e a számlára vonatkozó meghatalmazás vagy aláírási felhatalmazás. 4. Ügyfélkapcsolati felelős megkeresése a  tényleges információkért. A  fent ismertetett elektronikus és papíralapú adatkeresések mellett a  Jelentő Pénzügyi Intézménynek Jelentendő Számlaként kell kezelnie az  ügyfélkapcsolati felelőshöz rendelt bármely Magas Értékű Számlát (beleértve a  Magas Értékű Számlához kapcsolódó bármely Pénzügyi Számlát is), ha az  ügyfélkapcsolati felelősnek tényleges tudomása van arról, hogy a  Számlatulajdonos Jelentendő Személy. 5. Jelek találásának következményei. a) Ha a  Magas Értékű Számlák kiterjesztett átvizsgálása során nem találhatóak a  B(2) albekezdésben felsorolt jelek, és a  számla tulajdonosa nem a  C(4) albekezdésben meghatározott Jelentendő Személy, akkor nincs szükség további intézkedésre, amíg olyan változás nem következik be a  körülményekben, amelynek eredményeként egy vagy több jel a számlához köthetővé válik. b) Ha a B(2)(a)–(e) albekezdésekben felsorolt jelek bármelyikét felfedezik a Magas Értékű Számlák fent említett kiterjesztett átvizsgálása során, vagy a  körülmények ezt követő megváltozásának eredményeképpen egy vagy több jel társítható a  számlához, akkor a  Jelentő Pénzügyi Intézmény a  számlát adóügyi szempontból minden olyan joghatóság vonatkozásában Jelentendő Számlaként köteles kezelni, amelyre utaló jelet azonosított, kivéve akkor, ha a  B(6) albekezdés alkalmazása mellett dönt, és az  albekezdés egyik kivétele alkalmazható a számlára. c) Ha az  „átvételi megbízott” vagy „levéltartási” cím megtalálható a  Magas Értékű Számlák kiterjesztett átvizsgálása során, és a  Számlatulajdonost illetően nem azonosítható egyéb cím vagy a  B(2)(a)–(e) albekezdésben felsorolt jelek egyike sem, a  Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles a  Számlatulajdonos saját igazolásának vagy Okirati Bizonyíték beszerzésére törekedni az  érintett Számlatulajdonos adóilletőségének meghatározása céljából. Ha a  Jelentő Pénzügyi Intézmény nem tudja beszerezni a  saját igazolást vagy az Okirati Bizonyítékot, a számlát dokumentálatlan számlaként köteles jelenteni. 6. Ha a Meglévő Egyéni Számla [xxxx] december 31-én nem Magas Értékű Számla, de a következő naptári év utolsó napján Magas Értékű számlává válik, a  Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles a  C. bekezdésben meghatározott kiterjesztett átvizsgálási eljárásokat lefolytatni a  számla tekintetében a  számla Magas Értékű Számlává válásának évét követő naptári éven belül. Ha az  átvizsgálás alapján a  számlát Jelentendő Számlaként azonosítják, a  Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles az érintett számlát illetően jelenteni az előírt információkat arra az évre vonatkozóban, amelyben a  számlát Jelentendő Számlaként azonosították, illetve az  azt követő években évenként, amíg a Számlatulajdonos Jelentendő Személy minősítése meg nem szűnik. 7. Miután a Jelentő Pénzügyi Intézmény lefolytatja a C. bekezdésében leírt kiterjesztett átvizsgálási eljárásokat a Magas Értékű Számla vonatkozásában, a  Jelentő Pénzügyi Intézménynek – a  C(4) albekezdés szerint az  ügyfélkapcsolati felelős megkeresését kivéve – nem szükséges ezen eljárásokat újra lefolytatnia ugyanannak a  Magas Értékű Számlának a  tekintetében az  azt követő években, ha a  számla nem minősül dokumentálatlan számlának; ebben az esetben a Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles mindaddig évenként újra lefolytatni az eljárásokat, amíg a számla megszűnik dokumentálatlan számlának lenni. 8. Ha a  Magas Értékű Számlára vonatkozó körülmények megváltozásának eredményeképpen egy vagy több, a  B(2) albekezdésben meghatározott jel társítható a  számlához, akkor a  Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles adóügyi szempontból minden olyan joghatóság vonatkozásában Jelentendő Számlaként kezelni a  számlát, amelyre utaló jelet azonosított, kivéve akkor, ha a  B(6) albekezdés alkalmazása mellett dönt, és az  albekezdés egyik kivétele vonatkozik a számlára. 9. A Jelentő Pénzügyi Intézménynek eljárásokat kell bevezetnie annak biztosítására, hogy az ügyfélkapcsolati felelős azonosítani tudja a  számla körülményeinek bármilyen változását. Ha például a  Számlatulajdonos új, Jelentendő Joghatóságbeli levelezési címét bejelentik az  ügyfélkapcsolati felelősnek, a  Jelentő Pénzügyi Intézménynek a  körülmények megváltozásaként kell kezelnie az  új címet, és ha a  B(6) albekezdés alkalmazása mellett dönt, a Számlatulajdonostól be kell szereznie a megfelelő dokumentumokat. D. A Meglévő Egyéni Számlák átvizsgálását [xxxx/xx/xx]-ig kell elvégezni. E. Az  ezen rész szerint Jelentendő Számlaként azonosított Meglévő Egyéni Számlát valamennyi következő évben mindaddig Jelentendő Számlaként kell kezelni, amíg a Számlatulajdonos Jelentendő Személy minősítése meg nem szűnik. IV. RÉSZ: ÚJ EGYÉNI SZÁMLÁK ÁTVILÁGÍTÁSA Az Új Egyéni Számlák közül a Jelentendő Számlák azonosítására az alábbi eljárások vonatkoznak. A. Az  Új Egyéni Számlákat illetően számlanyitáskor a  Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles – akár a  számlanyitási dokumentumok között – a  Számlatulajdonos saját igazolását beszerezni, amely lehetővé teszi a  Jelentő Pénzügyi Intézmény számára a  Számlatulajdonos adóilletőségének vagy illetőségeinek megállapítását, valamint a  Jelentő Pénzügyi Intézmény által a  számlanyitással kapcsolatban megszerzett információk – beleértve a  Pénzmosás elleni és Ügyfél-azonosítási Eljárások szerint összegyűjtött dokumentumokat is – alapján a  saját igazolás megalapozottságának megerősítését. B. Ha a  saját igazolás megállapítja, hogy a  Számlatulajdonos adóügyi szempontból Jelentendő Joghatóságbeli illetőségű, a  Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles a  számlát Jelentendő Számlaként kezelni, és a  saját igazolásban fel kell tüntetni a  Számlatulajdonos érintett Jelentendő Joghatóságbeli adóazonosító számát (az I. rész D. bekezdésének alapján) és születési idejét. C. Ha az Új Egyéni Számla körülményeiben olyan változás következik be, amely miatt a Jelentő Pénzügyi Intézmény tudomására jut vagy okkal feltételezi, hogy az eredeti saját igazolás hibás vagy megbízhatatlan, a Jelentő Pénzügyi Intézmény nem hagyatkozhat az  eredeti saját igazolásra, és be kell szereznie a  Számlatulajdonos adóilletőségét vagy illetőségeit alátámasztó érvényes saját igazolást. V. RÉSZ: MEGLÉVŐ JOGALANYI SZÁMLÁK ÁTVILÁGÍTÁSA A Meglévő Jogalanyi Számlák közül a Jelentendő Számlák azonosítására az alábbi eljárások vonatkoznak. A. Jogalanyi Számlák, amelyeket nem szükséges átvizsgálni, azonosítani vagy jelenteni. Ha a  Jelentő Pénzügyi Intézmény másként nem dönt, minden Meglévő Jogalanyi Számla, illetve az  azokból elkülönítve, világosan meghatározható bármely számlacsoportok vonatkozásában azt a  Meglévő Jogalanyi Számlát, amelynek az  összesített számlaegyenlege [xxxx] december 31-én nem haladja meg a  250 000 USD-t, nem szükséges átvizsgálni, azonosítani vagy jelenteni, amíg a számla összesített egyenlege vagy -értéke bármely további naptári év utolsó napján meg nem haladja a 250 000 USD-t. B. Átvizsgálandó Jogalanyi Számlák. Azt a  Meglévő Jogalanyi Számlát, amelynek összesített számlaegyenlege vagy -értéke [xxxx] december 31-én meghaladja a  250 000 USD-t, illetve azt a  Meglévő Jogalanyi Számlát, amely [xxxx] december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-t, de amelynek összesített számlaegyenlege vagy -értéke bármely azt követő naptári év utolsó napján meghaladja az  250 000 USD-t, át kell vizsgálni a  D. bekezdésében meghatározott eljárásoknak megfelelően. C. Jogalanyi Számlák, amelyekre információszolgáltatási kötelezettség vonatkozik. A B. bekezdésben meghatározott Meglévő Jogalanyi Számlák tekintetében kizárólag azon számlákat kell Jelentendő Számlaként kezelni, amelyeket egy vagy több Jelentendő Személynek minősülő Jogalany vagy egy vagy több Jelentendő Személynek minősülő Ellenőrzést Gyakorló Személlyel rendelkező Passzív Nem Pénzügyi Jogalany birtokol. D. Átvizsgálási eljárások olyan Jogalanyi Számlák azonosítására, amelyek tekintetében információszolgáltatás szükséges. A  B. bekezdésben leírt Meglévő Jogalanyi Számlákra a  Jelentő Pénzügyi Intézménynek a  következő átvizsgálási eljárásokat kell alkalmaznia annak megállapítására, hogy a  számla egy vagy több Jelentendő Személynek minősülő Jogalany vagy egy vagy több Jelentendő Személynek minősülő Ellenőrzést Gyakorló Személlyel rendelkező Passzív Nem Pénzügyi Jogalany birtokában van-e: 1. Annak meghatározása, hogy a Jogalany Jelentendő Személy-e. a) Át kell vizsgálni a szabályozási vagy ügyfélkapcsolati célokból tartott adatokat (beleértve a Pénzmosás elleni és Ügyfél-azonosítási Eljárások során gyűjtött információkat is) annak meghatározására, hogy az  adatok utalnak-e arra, hogy a  Számlatulajdonos Jelentendő Joghatóságbeli illetőségű. Ebben az  értelemben a  Számlatulajdonos Jelentendő Joghatóságbeli illetőségére utaló információ például a  Jelentendő Joghatóságbeli cégalapítási hely vagy cím. b) Ha az  adatok azt mutatják, hogy a  Számlatulajdonos Jelentendő Joghatóságbeli illetőségű, a  Jelentő Pénzügyi Intézménynek Jelentendő Számlaként kell kezelnie a  számlát, kivéve akkor, ha beszerzi a  Számlatulajdonos saját igazolását, vagy ha a  birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető információk alapján hitelt érdemlően megállapítja, hogy a Számlatulajdonos nem minősül Jelentendő Személynek. 2. Annak meghatározása, hogy a  Jogalany olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amelynek egy vagy több Ellenőrzést Gyakorló Személye Jelentendő Személynek minősül. A Meglévő Jogalanyi Számla Számlatulajdonosának vonatkozásában (beleértve a  Jelentendő Személynek minősülő Jogalanyt is) a  Jelentő Pénzügyi Intézménynek meg kell határoznia, hogy a Jogalany olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amelynek egy vagy több Ellenőrzést Gyakorló Személye Jelentendő Személynek minősül. Ha a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést Gyakorló bármely Személy Jelentendő Személy, a  számlát Jelentendő Számlaként kell kezelni. Ezen meghatározások során a Jelentő Pénzügyi Intézménynek a D(2)(a)–(c) albekezdésben foglalt iránymutatást kell követnie a körülményeknek leginkább megfelelő sorrendben. a) Annak meghatározása, hogy a  Számlatulajdonos Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e. Annak meghatározása céljából, hogy a  Számlatulajdonos Passzív Nem Pénzügyi Jogalanynak minősül-e, a  Jelentő Pénzügyi Intézménynek a  státusz megállapításához be kell szereznie a  Számlatulajdonos saját igazolását, kivéve akkor, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető információk alapján hitelt érdemlően meg tudja állapítani, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalanynak vagy a VIII. rész A(6)(b) albekezdésében meghatározott Befektetési Jogalanytól eltérő Pénzügyi Intézménynek minősül, amely nem a  résztvevő Joghatóság Pénzügyi Intézménye. b) A  Számlatulajdonos felett Ellenőrzést Gyakorló Személyek meghatározása. A  Számlatulajdonos felett Ellenőrzést Gyakorló Személyek meghatározása céljából a Jelentő Pénzügyi Intézmény a Pénzmosás elleni és Ügyfél-azonosítási Eljárások alapján összegyűjtött és kezelt adatokra támaszkodhat. c) Annak meghatározása, hogy a  Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést Gyakorló Személy Jelentendő Személy-e. Annak meghatározása céljából, hogy a  Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést Gyakorló Személy Jelentendő Személy-e, a  Jelentő Pénzügyi Intézmény az  alábbiakra támaszkodhat: i. a Pénzmosás elleni és Ügyfél-azonosítási Eljárások alapján gyűjtött és kezelt adatokra, ha egy vagy több Nem Pénzügyi Jogalany tulajdonában álló Meglévő Jogalanyi Számla összesített egyenlege vagy értéke nem haladja meg az 1 000 000 USD-t; vagy ii. a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést Gyakorló Személy saját igazolására azon joghatóság(ok)ról, amely(ek)ben az Ellenőrzést Gyakorló Személy belföldi adóilletőségű. E. Meglévő Jogalanyi Számlák esetén az átvizsgálás időzítése és egyéb alkalmazandó eljárások. 1. Azon Meglévő Jogalanyi Számlák átvizsgálását, amelyek összesített számlaegyenlege vagy -értéke [xxxx] december 31-én meghaladja a 250 000 USD-t, [xxxx] december 31-ig el kell végezni. 2. Azon Meglévő Jogalanyi Számlák átvizsgálását, amelyek összesített számlaegyenlege vagy -értéke [xxxx] december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-t, de az azt követő év december 31-én meghaladja a 250 000 USD-t, az azt követő naptári éven belül kell átvizsgálni, amelyben a  számla összesített egyenlege vagy értéke meghaladja a  250 000 USD-t. 3. Ha a  Meglévő Egyéni Számla körülményeiben olyan változás következik be, amely miatt a  Jelentő Pénzügyi Intézmény tudomására jut vagy okkal feltételezi, hogy a  saját igazolás vagy a  számlához társítható egyéb dokumentum hibás vagy megbízhatatlan, a Jelentő Pénzügyi Intézménynek a D. bekezdésben rögzített eljárásoknak megfelelően újra meg kell határoznia a számla státuszát. VI. RÉSZ: ÚJ JOGALANYI SZÁMLÁK ÁTVILÁGÍTÁSA Az Új Jogalanyi Számlák közül a Jelentendő Számlák azonosítására az alábbi eljárások vonatkoznak. A. Átvizsgálási eljárások olyan Jogalanyi Számlák azonosítására, amelyek tekintetében információszolgáltatás szükséges. Az  Új Jogalanyi Számlákra a  Jelentő Pénzügyi Intézménynek a  következő átvizsgálási eljárásokat kell alkalmaznia annak megállapítására, hogy a  számla egy vagy több Jelentendő Személy vagy egy vagy több Jelentendő Személynek minősülő Ellenőrzést Gyakorló Személlyel rendelkező Passzív Nem Pénzügyi Jogalany birtokában van-e: 1. Annak meghatározása, hogy a Jogalany Jelentendő Személy-e. a) Be kell szerezni a  Számlatulajdonos saját igazolását, amely lehetővé teszi a  Jelentő Pénzügyi Intézmény számára a  Számlatulajdonos adóilletőségének vagy adóilletőségeinek megállapítását, valamint a  Jelentő Pénzügyi Intézmény által a számlanyitással kapcsolatban megszerzett információk – beleértve a Pénzmosás elleni és Ügyfél-azonosítási Eljárások szerint összegyűjtött dokumentumokat is – alapján a  saját igazolás megalapozottságának megerősítését. Ha a  Jogalany igazolja, hogy nincs adóilletősége, a  Jelentő Pénzügyi Intézmény a Jogalany központi irodájának címe alapján határozhatja meg a Számlatulajdonos illetőségét. b) Ha a  saját igazolás azt mutatja, hogy a  Számlatulajdonos Jelentendő Joghatóságbeli illetőségű, a  Jelentő Pénzügyi Intézménynek a  számlát Jelentendő Számlaként kell kezelnie, kivéve akkor, ha a  birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető információk alapján hitelt érdemlően megállapítja, hogy a Számlatulajdonos az adott Jelentendő Joghatóság vonatkozásában nem minősül Jelentendő Személynek. 2. Annak meghatározása, hogy a  Jogalany olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amelynek egy vagy több Ellenőrzést Gyakorló Személye Jelentendő Személynek minősül. Az  Új Jogalanyi Számla Számlatulajdonosának vonatkozásában (beleértve a  Jelentendő Személynek minősülő Jogalanyt is) a  Jelentő Pénzügyi Intézménynek meg kell határoznia, hogy a Jogalany olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amelynek egy vagy több Ellenőrzést Gyakorló Személye Jelentendő Személynek minősül. Ha a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést Gyakorló bármely Személy Jelentendő Személy, a  számlát Jelentendő Számlaként kell kezelni. Ezen meghatározások során a Jelentő Pénzügyi Intézménynek az A(2)(a)–(c) albekezdésben foglalt iránymutatást kell követnie a körülményeknek leginkább megfelelő sorrendben. a) Annak meghatározása, hogy a  Számlatulajdonos Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e. Annak meghatározása céljából, hogy a  Számlatulajdonos Passzív Nem Pénzügyi Jogalanynak minősül-e, a  Jelentő Pénzügyi Intézménynek a  Számlatulajdonos saját igazolása alapján kell meghatároznia a  státuszt, kivéve akkor, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető információk alapján hitelt érdemlően meg tudja állapítani, hogy a  Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalanynak vagy a  VIII. rész A(6)(b) albekezdésében meghatározott Befektetési Jogalanytól eltérő Pénzügyi Intézménynek minősül, amely nem a  résztvevő Joghatóság Pénzügyi Intézménye. b) A  Számlatulajdonos Ellenőrzést Gyakorló Személyeinek meghatározása. A  Számlatulajdonos Ellenőrzést Gyakorló Személyeinek meghatározása céljából a  Jelentő Pénzügyi Intézmény a  Pénzmosás elleni és Ügyfél-azonosítási Eljárások alapján összegyűjtött és kezelt adatokra támaszkodhat. c) Annak meghatározása, hogy a  Passzív Nem Pénzügyi Jogalany Ellenőrzést Gyakorló Személye Jelentendő Személy-e. Annak meghatározása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany Ellenőrzést Gyakorló Személye Jelentendő Személy-e, a Jelentő Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést Gyakorló Személy saját igazolására hagyatkozhat. VII. RÉSZ: KÜLÖNÖS ÁTVILÁGÍTÁSI SZABÁLYOK A fent meghatározott átvilágítási eljárások végrehajtására a következő kiegészítő szabályok vonatkoznak: A. A saját igazolások és Okirati Bizonyítékok felhasználása. A Jelentő Pénzügyi Intézmény nem hivatkozhat a saját igazolásra vagy Okirati Bizonyítékra, ha a  tudomására jut vagy okkal feltételezi, hogy az  igazolás vagy Okirati Bizonyíték hibás vagy megbízhatatlan. B. Alternatív eljárások olyan magánszemélyek Pénzügyi Számláira vonatkozólag, akik Készpénz Egyenértékkel Rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés kedvezményezettjei. A  Jelentő Pénzügyi Intézmény feltételezheti, hogy a Készpénz Egyenértékkel Rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés haláleseti juttatásban részesülő magánszemély kedvezményezettje (a  tulajdonos kivételével) nem Jelentendő Személy, és az ilyen Pénzügyi Számlát nem Jelentendő Számlaként kezelheti, kivéve akkor, ha a Jelentő Pénzügyi Intézmény tényleges tudomást szerez arról, vagy okkal feltételezi, hogy a  kedvezményezett Jelentendő Személy. A  Jelentő Pénzügyi Intézmény okkal feltételezi, hogy a  Készpénz Egyenértékkel Rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés magánszemély kedvezményezettje Jelentendő Személy, ha a  Jelentő Pénzügyi Intézmény által gyűjtött, a kedvezményezetthez kapcsolható információk a  III. rész B. bekezdése szerinti jeleket tartalmaznak. Ha a  Jelentő Pénzügyi Intézménynek tudomása van arról vagy okkal feltételezi, hogy a kedvezményezett Jelentendő Személy, a Jelentő Pénzügyi Intézménynek a III. rész B bekezdése szerinti eljárásokat kell követnie. C. Számlaegyenleg-összesítési és devizaátváltási szabályok. 1. Egyéni Számlák összesítése. A  magánszemély tulajdonában álló Pénzügyi Számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából a Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles összesíteni a Jelentő Pénzügyi Intézménynél vagy annak Kapcsolt Jogalanyánál vezetett összes Pénzügyi Számlát, de csak olyan mértékben, hogy a  Jelentő Pénzügyi Intézmény számítógépes rendszerei összekapcsolják a  Pénzügyi Számlákat hivatkozással az  olyan adatelemekre, mint az  ügyfélszám vagy az  adóazonosító szám, és így lehetővé váljon a  számlaegyenlegek vagy -értékek összesítése. A  jelen albekezdésben meghatározott összesítési követelmények alkalmazásában a  közösen birtokolt Pénzügyi Számlák esetén annak teljes összegét vagy értékét minden tulajdonosra vonatkozóan figyelembe kell venni. 2. Jogalanyi Számlák összesítése. A  Jogalany tulajdonában álló Pénzügyi Számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából a  Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles figyelembe venni a  Jelentő Pénzügyi Intézménynél vagy annak Kapcsolt Jogalanyánál vezetett összes Pénzügyi Számlát, de csak olyan mértékben, hogy a  Jelentő Pénzügyi Intézmény számítógépes rendszerei összekapcsolják a  Pénzügyi Számlákat hivatkozással az olyan adatelemekre, mint az ügyfélszám vagy az adóazonosító szám, és így lehetővé váljon a számlaegyenlegek vagy értékek összesítése. A  jelen albekezdésben meghatározott összesítési követelmények alkalmazásában a közösen birtokolt Pénzügyi Számlák esetén annak teljes összegét vagy értékét minden tulajdonosra vonatkozóan figyelembe kell venni. 3. Az ügyfélkapcsolati felelősökre alkalmazandó különleges összesítési szabály. Az egy személy által birtokolt Pénzügyi Számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából, annak meghatározása érdekében, hogy a Pénzügyi Számla Magas Értékű Számlának tekintendő-e, ha bármely Pénzügyi Számlát tekintve az ügyfélkapcsolati felelősnek tudomása van arról vagy okkal feltételezi, hogy azt közvetlenül vagy közvetve ugyanaz a  személy tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll, vagy ugyanaz a személy hozta létre (kivéve akkor, ha bizalmi minőségében), a Jelentő Pénzügyi Intézmény köteles minden ilyen számlát összesíteni. 4. Az összegek a más pénznemekben meghatározott egyenértéket is tartalmazzák. Minden dollárban kifejezett összeg amerikai dollárban értendő, és azt a hazai jog szerint a más pénznemekben meghatározott egyenértékével együtt kell megadni. VIII. RÉSZ: FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK A következő kifejezések az alábbiakat jelentik: A. Jelentő Pénzügyi Intézmény 1. A  „Jelentő Pénzügyi Intézmény” kifejezés jelenti a  résztvevő Joghatóság bármely, Nem Jelentő Pénzügyi Intézménynek nem minősülő Pénzügyi Intézményét. 2. A  „résztvevő Joghatóság Pénzügyi Intézménye” kifejezés jelenti (i) azt a  Pénzügyi Intézményt, amely résztvevő Joghatóságbeli illetőségű, kivéve az  ilyen Pénzügyi Intézmény résztvevő Joghatóság területén kívül elhelyezkedő bármely fióktelepét, valamint (ii) a  résztvevő Joghatóságban illetőséggel nem rendelkező Pénzügyi Intézmény bármely fióktelepét, ha ezen fióktelep e résztvevő Joghatóság területén helyezkedik el. 3. A  „Pénzügyi Intézmény” kifejezés Letétkezelő Intézményt, Betéti Intézményt, Befektetési Jogalanyt vagy Meghatározott Biztosító Társaságot jelent. 4. A  „Letétkezelő Intézmény” olyan Jogalanyt jelent, amely üzleti tevékenysége meghatározó részeként Pénzügyi Eszközöket kezel mások megbízásából. A  Jogalany akkor kezel Pénzügyi Eszközöket mások megbízásából üzleti tevékenysége meghatározó részeként, ha a  Jogalany Pénzügyi Eszközök kezeléséből és a  kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokból származó bruttó bevétele eléri vagy meghaladja a  Jogalany bruttó bevételének 20 százalékát az  alább meghatározott időszakok közül a  rövidebb időszak alatt: (i) azon három éves időszak alatt, amely az  elszámolás évét megelőző december 31-én ér véget (vagy a  naptári évtől eltérő elszámolási időszak utolsó napján); vagy (ii) azon időszak alatt, amióta a Jogalany létezik. 5. A  „Betéti Intézmény” kifejezés olyan Jogalanyt jelent, amely betéteket fogad normál banki vagy hasonló tevékenység során. 6. A „Befektetési Jogalany” kifejezés bármely Jogalanyt jelenti, a) amely az ügyfél részére vagy annak megbízásából üzletszerűen végzi az alábbi egy vagy több tevékenységet vagy műveletet: i. kereskedelem pénzpiaci eszközökkel (csekkek, bankjegyek, letéti jegyek, derivatívák stb.); devizával; tőzsdére bevezetett eszközökkel, illetve kamatra és indexre szóló eszközökkel; átruházható értékpapírokkal; valamint áruhoz kapcsolódó tőzsdei határidős ügyletre vonatkozó kereskedelem; ii. magán és kollektív portfólió kezelése; vagy iii. Pénzügyi Eszközök vagy pénzek egyéb módon való befektetése vagy kezelése más személyek megbízása alapján; vagy b) amelynek bruttó jövedelme elsősorban Pénzügyi Eszközök befektetéséből, újrabefektetéséből és kereskedelméből származik, ha a  Jogalanyt az  A(6)(a) albekezdésében meghatározott Betéti Intézmény, Letétkezelő Intézmény, Meghatározott Biztosító Társaság vagy Befektetési Jogalany irányítja. A  Jogalany akkor végzi üzletszerűen az  A(6)(a) albekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenységet, vagy az  A(6)(b) albekezdés alkalmazásában a  bruttó jövedelme akkor származik elsősorban Pénzügyi Eszközök befektetéséből, újrabefektetéséből és kereskedelméből, ha a  Jogalany fenti tevékenységnek tulajdonítható bruttó bevétele eléri vagy meghaladja a Jogalany bruttó bevételének 50 százalékát az alább meghatározott időszakok közül a  rövidebb időszak alatt: (i) azon három éves időszak alatt, amely az  elszámolás évét megelőző december 31-én ér véget; vagy (ii) azon időszak alatt, amióta a  Jogalany létezik. A „Befektetési Jogalany” kifejezés nem foglalja magában az  Aktív Nem Pénzügyi Jogalanynak minősülő Jogalanyt, mivel az  megfelel a  D(9)(d)–(g) albekezdésekben meghatározott feltételeknek. Ezen bekezdést a  „pénzügyi intézmény” Pénzügyi Akciócsoport (FATF) Ajánlásaiban szereplő meghatározásának hasonló nyelvezetével összhangban kell értelmezni. 7. A  „Pénzügyi Eszköz” kifejezés magában foglalja az  értékpapírt (például vállalati üzletrész vagy részvény; üzletrész vagy tényleges tulajdoni érdekeltség nyíltan működő társulásban vagy bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyonban; váltó, kötvény, kölcsönkötvény vagy egyéb adósságpapír), társaságbeli érdekeltséget, árupiaci termékeket, csereügyleteket (például kamatláb-csereügylet, deviza-csereügylet, bázis csereügylet, felső kamathatár, alsó kamathatár, árucsereügylet, részvénycsereügylet, részvényindexcsere és hasonló megállapodások), Biztosítási Szerződést vagy Járadékbiztosítási Szerződést, illetve bármilyen érdekeltséget a  fenti értékpapírban, társaságbeli érdekeltségben, árupiaci termékben, csereügyletben, Biztosítási Szerződésben vagy Járadékbiztosítási Szerződésben (beleértve a szabványos, illetve tőzsdén kívüli határidős ügyleteket és opciókat). A „Pénzügyi Eszköz” kifejezés nem foglalja magában az ingatlanban fennálló, nem adósság jellegű, közvetlen érdekeltséget. 8. A  „Meghatározott Biztosító Társaság” bármely olyan Jogalany, amely biztosító társaságként (vagy egy biztosító társaság holding vállalatakén …