26/2007. (VI. 20.) HM rendelete a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmán

26/2007. (VI. 20.) HM rendelete a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli járandóságairól. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. § (2) bekezdésének e)–f), i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján – a Hjt. 52. § (4) bekezdésében, 125/A. §-ában, a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 41/A. § (7) bekezdésében, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. § (1) bekezdésében, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 153. § (1) bekezdésében, a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint a katonai középiskolák működésének sajátos szabályairól szóló 19/1997. (VIII. 29.) HM–MKM együttes rendelet 6. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli járandóságairól a következőket rendelem el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Honvédség (a továbbiakban: honvédség) szervezeteire, valamint ezen szervezetek személyi állományába tartozó, külföldi szolgálatot teljesítő, illetve munkát végző (a továbbiakban együtt: külföldi szolgálatot teljesítő) vagy külföldi tanulmányokat folytató a) hivatásos katonákra, b) szerződéses katonákra [a továbbiakban az a)–b) pontokban szereplők együtt: hivatásos katonák], c) közalkalmazottakra, d) Mt. hatálya alá tartozó munkavállalókra, e) katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallga tóira (a továbbiakban: ösztöndíjas hallgatók), f) katonai szakképzésben részt vevő hallgatókra, g) katonai középfokú oktatási intézmény hallgatóira [a továbbiakban az f)–g) pontokban szereplők együtt: középiskolai hallgatók], h) önkéntes tartalékos katonákra. A továbbiakban az a)–h) pontokban felsoroltak együttes megnevezése: kiküldöttek. (2) A nemzetközi szervezetekhez [így különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez (ENSZ), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ), az Európai Unióhoz (EU) és az Afrikai Unióhoz (AU)] vezényelt katonai megfigyelőkre csak a 3. § i) pont 7. alpont, a 3. § r) pont, a 4. §, a 25. §, a 27. § és a 49. § rendelkezései vonatkoznak. 2. § A honvédségnél foglalkoztatott köztisztviselők tartós külföldi szolgálatára vonatkozó szabályokat a Korm. rendelet tartalmazza azzal, hogy a honvédség által biztosított munkakörök ellátására kiküldöttek esetében a devizaszorzószámot e rendelet 1. számú melléklete alapján kell megállapítani. A köztisztviselők ideiglenes külföldi szolgálata, valamint tartós vagy ideiglenes külföldi tanulmányai alatt folyósítandó külföldi juttatásokat külön rendelkezés állapítja meg. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában: a) tartós külföldi szolgálat: az a külföldi szolgálat, amelynek tervezett időtartama – megszakítás nélkül – a három hónapot meghaladja; b) ideiglenes külföldi szolgálat: az a külföldi szolgálat, amelynek tervezett időtartama nem haladja meg a három hónapot; c) külföldi tanulmány: külföldi tanintézetben vagy külföldi katonai szervezetnél folytatott tanulmány, illetőleg képzésben, át- és továbbképzésben, tanfolyamon való részvétel, amely az a)–b) pontokban foglaltak szerint lehet tartós vagy ideiglenes; d) béketámogató művelet: nemzetközi szervezet felkérése alapján a honvédség vagy a nemzetközi szervezet közvetlen irányítása alatt végrehajtott békemissziós (béketeremtő, békefenntartó, békekikényszerítő) tevékenység, amelynek idejére a kiküldött külföldi ellátását a honvédség biztosítja; e) állomáshely: az az ország vagy földrajzilag körülhatárolt terület, ahová a kiküldött külföldi szolgálatra vagy külföldi tanulmányra kerül vezénylésre vagy kihelyezésre, illetve ahová a béketámogató műveletben részt vevő kontingens mandátuma szól; f) harmadik ország: a Magyar Köztársaságtól, valamint az állomáshelytől eltérő ország vagy földrajzilag körülhatárolt terület; g) kiküldetés: a tartós külföldi szolgálat időtartama alatt az állomáshely szerinti vagy harmadik országban, illetőleg a Magyar Köztársaság területén – menetparancs vagy azt helyettesítő hivatalos okirat alapján – teljesített ideiglenes külföldi szolgálat, illetve szolgálati út. Az i) pont 7. alpontja szerinti tartós külföldi szolgálatot teljesítők esetében csak a harmadik országban teljesített ideiglenes külföldi szolgálat minősül kiküldetésnek, s csak abban az esetben, ha a szolgálati út végrehajtása a kiküldöttnek nem a beosztásával együtt járó feladata; h) kiküldő: a külföldi szolgálatra vagy külföldi tanulmányra történő vezénylést, kihelyezést elrendelő személy; i) engedélyező elöljáró: az a parancsnok (vezető), aki a hatáskörébe utaltak számára az e rendeletben foglalt szabályok figyelembevételével meghatározott juttatások kifizetésének, elszámolásának engedélyezésére jogosult. Így engedélyező elöljáró: 1. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO), illetve az Európai Unió (a továbbiakban: EU) hivatalainál és parancsnokságain a Magyar Köztársaság részére biztosított beosztást betöltők esetében a 2–3. alpontokban szereplők kivételével: a Magyar Köztársaság Állandó NATO Képviselet Katonai Képviselő Hivatal (Brüsszel) katonai képviselője, 2. a NATO parancsnokságain és hivatalainál a Magyar Köztársaság részére a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelső Parancsnoksága (SHAPE) alárendeltségében biztosított beosztást betöltők esetében: az MH Nemzeti Katonai Képviselet (Mons) katonai képviselője, 3. a Szövetséges Transzformációs Parancsnokság (ACT, Norfolk) alárendeltségében, valamint az Amerikai Egyesült Államok Fegyveres Erői parancsnokságain a Magyar Köztársaság részére biztosított beosztást betöltők esetében: az MH Nemzeti Összekötő Képviselet (Norfolk) képviseletvezetője, 4. az egyéb nemzetközi katonai parancsnokságokon és nemzetközi katonai alakulatoknál, valamint más nemzet minisztériumában, katonai parancsnokságán, alakulatánál beosztást betöltők esetében: a HM Személyzeti Főosztály vezetője, 5. a Magyar Köztársaság önálló külföldi képviseleteinél és külföldön működő nemzeti szervezeteinél beosztást betöltők esetében: a képviselet, illetve szervezet állományilletékes parancsnoka (vezetője), 6. a Magyar Köztársaság külképviseletein működő véderő-, katonai és légügyi attaséhivatalok állományában szolgálatot teljesítők esetében: az MK Katonai Felderítő Hivatal (a továbbiakban: MK KFH) főigazgatója, 7. a béketámogató műveletekben részt vevők, a katonai megfigyelők, a NATO Reagáló Erők (a továbbiakban: NRF) és az Európai Unió Harccsoportjának (a továbbiakban: EU BG) kötelékében külföldi szolgálatot teljesítők esetében: a honvédelmi miniszter által az adott műveleti típushoz igazodóan a művelet irányítási feladatainak ellátására kijelölt szervezeti egység parancsnoka (vezetője), 8. az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítők és az ideiglenes külföldi tanulmányokat folytatók esetében: a kiutazási engedélyt aláíró parancsnok (vezető) vagy az általa kijelölt személy, 9. a tartós külföldi tanulmányokat folytatók esetében: a beiskolázásra hatáskörrel rendelkező parancsnok (vezető); j) NATO-, EU- és nemzeti beosztást betöltők: az i) pont 1–6. alpontjaiban felsorolt szervezeteknél tartós külföldi szolgálatot teljesítők; k) illetékes pénzügyi ellátó szerv: az a pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szervezet (szervezeti elem), amelynek feladat- és hatásköre az e rendelet szerinti pénzbeli járandóságok kifizetése, elszámolása, a fogadó fél által nyújtott pénzbeli juttatások beszámítása. Így illetékes pénzügyi ellátó szerv: 1. az i) pont 1–5. alpontjaiban felsorolt szervezeteknél tartós külföldi szolgálatot teljesítők tekintetében: a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség (a továbbiakban: HM KPÜ) együttműködve a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökséggel (a továbbiakban: HM FLÜ), 2. az i) pont 6. alpontjában említett szervezeteknél tartós külföldi szolgálatot teljesítők esetében: az MK KFH e tevékenység tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége, 3. az i) pont 7. alpontjában felsorolt szervezeteknél tartós külföldi szolgálatot teljesítők esetében: a HM KPÜ vezérigazgatója által az adott művelet vonatkozásában külön intézkedésben kijelölt pénzügyi és számviteli szervezet (szervezeti elem), 4. az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítők és az ideiglenes külföldi tanulmányokat folytatók esetében: a HM KPÜ vezérigazgatója által külön intézkedésben meghatározott pénzügyi és számviteli szervezet (szervezeti elem), 5. a tartós külföldi tanulmányokat folytatók esetében: a HM KPÜ együttműködve a HM FLÜ-vel; l) illetékes logisztikai ellátó szerv: az a logisztikai ellátó szerv (szervezeti elem), amelynek feladat- és hatásköre a külön jogszabályban előírt felszerelések, berendezések biztosítása, logisztikai jellegű feladatok ellátása, valamint az e rendeletben említett logisztikai jellegű költségek elszámolása. Így illetékes logisztikai ellátó szerv: 1. az i) pont 1–5. és 9. alpontjaiban említett személyi állomány és az ideiglenes külföldi tanulmányokat folytatók esetében: a HM FLÜ, 2. az i) pont 6. alpontjában említett személyi állomány esetében: az MK KFH e tevékenység tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége; m) devizaellátmány: a tartós külföldi szolgálatot teljesítők és tartós külföldi tanulmányokat folytatók részére a külföldi tartózkodással összefüggésben felmerült többletkiadásokhoz és költségekhez való hozzájárulás céljából külföldi pénznemben folyósított juttatás; n) családtagi pótlék: a tartós külföldi szolgálatot teljesítők – kivéve a béketámogató műveletekben szolgálatot teljesítőket, illetve a katonai megfigyelőket –, valamint a tizennyolc hónapot meghaladó időtartamban tartós külföldi tanulmányokat folytatók részére a család külföldi tartózkodásával összefüggésben felmerülő többletkiadásokhoz való hozzájárulás céljából külföldi pénznemben folyósított juttatás; o) devizaellátmány-kiegészítés: a béketámogató műveletekben részt vevők részére a művelet jellegétől, veszélyességi fokától, a szolgálatteljesítés körülményeitől függő, külföldi pénznemben folyósított juttatás; p) vezetői devizaellátmány-pótlék: a béketámogató műveletekben részt vevő kontingensekben, valamint e műveletek magasabb parancsnokságain, törzseiben parancsnoki (vezetői) beosztást ellátók részére a beosztással együtt járó kiemelt felelősség elismerése céljából külföldi pénznemben folyósított juttatás; q) külföldi napidíj: az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítők és az ideiglenes (három hónapnál nem hosszabb időtartamú) tanulmányokat folytatók részére a külföldi tartózkodással összefüggésben felmerült többletkiadásokhoz és költségekhez való hozzájárulás céljából külföldi pénznemben folyósított juttatás; r) katonai megfigyelő: nemzetközi szervezet felkérése alapján és szervezésében teljesít fegyvertelen megfigyelői, szakértői, tanácsadói vagy összekötői feladatok végzésére irányuló külföldi szolgálatot, amelynek időtartama alatt külföldi ellátását részben vagy egészben a nemzetközi szervezet biztosítja; s) fogadó fél: a külföldi képzést felajánló (azt esetlegesen pénzügyileg támogató) külföldi – kormányzati vagy egyéb, nem kormányzati – szerv. Egyéb általános szabályok 4. § A kiküldött a rá vonatkozó illetményrendszer szabályai szerint a külföldi szolgálat vagy a külföldi tanulmányok időtartama alatt is jogosult illetményre. 5. § (1) A rendelet alkalmazása során a kiküldő által érvényesítendő szempont, hogy a meghívó vagy fogadó fél által biztosított ellátás és/vagy költségtérítés igénybevételéből adódóan – a 68. § (1) bekezdésben említett eset kivételével – a kiküldött nem kerülhet előnyösebb helyzetbe, összességében nem részesülhet több juttatásban annál, mint amennyit e rendelet lehetővé tesz. (2) A kiküldött részére a honvédségtől a külföldi szolgálattal vagy a külföldi tanulmányokkal összefüggő jogcímen az e rendeletben említetteken kívül egyéb pénzbeli juttatás kifizetése nem történhet. (3) A kiküldött részére az e rendelet szerint folyósítható bármely költségtérítés elszámolására kizárólag számla vagy számlát helyettesítő bizonylat alapján kerülhet sor. II. Fejezet A NATO-, EU- ÉS NEMZETI BEOSZTÁSBAN TARTÓS KÜLFÖLDI SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK Devizaellátmány 6. § (1) A kiküldött a külföldi szolgálatának időtartamára devizaellátmányra jogosult. (2) A kiküldött devizaellátmányának havi nettó összege az egyes beosztásokra, munkakörökre (a továbbiakban együtt: beosztás) az 1. számú mellékletben meghatározott szorzószámok, valamint a külügyminiszter vonatkozó rendeletében (a továbbiakban: KüM R.) országonként meghatározott alapellátmány összegének szorzatával egyenlő. A devizaellátmány összegét a kiküldő – a 3. § i) pont 6. alpontjában szereplő szervezetek állományába tartozók esetében az MK KFH főigazgatója – besorolási határozatban (parancsban) állapítja meg. (3) A kiküldött devizaszorzószámát a külföldi szolgálat megkezdésekor a beosztásra meghatározott szorzósáv alsó határértéke szerint kell meghatározni. Ettől csak kivételesen, a honvédség érdekei alapján katona-szakmapolitikai szempontból kiemelt jelentőséggel bíró beosztások esetében, a honvédelmi miniszter külön engedélyével lehet eltérni. A miniszteri engedélyre irányuló javaslatot a feladatés hatáskörrel rendelkező személyügyi szerv a személyi beszélgetés előtt a HM KPÜ útján terjeszti fel. (4) A kiküldött devizaszorzószámát a külföldi szolgálat megkezdésének napjától számított 12 havonként a) a 3. § i) pontjának 1–5. alpontjaiban szereplő szervezetek állományába tartozók esetében a HM Személyzeti Főosztály és a HM KPÜ közös – az engedélyező elöljáró javaslata alapján készített – előterjesztésének figyelembevételével a kiküldő, b) a 3. § i) pontjának 6. alpontjában szereplő szervezetek állományába tartozók esetében az MK KFH főigazgatója 0,2-del felemelheti azzal, hogy az így felemelt szorzószám mértéke sem lépheti túl a kiküldött beosztásához előírt szorzósáv felső határértékét. (5) Amennyiben a kiküldött a külföldi szolgálata alatt vagy közvetlenül annak befejezésekor más külföldi beosztásba kerül áthelyezésre, részére a devizaellátmányt a korábbi beosztásban legutoljára megállapított devizaszorzószám alapján kell meghatározni, ha az az új beosztásra előírt szorzósáv alsó és felső határértékei közé esik. Az ennél magasabb korábbi szorzószám esetén az új beosztásban meghatározható maximális szorzószámmal kell a devizaellátmány összegét megállapítani. (6) A kiküldött részére a devizaellátmány a külföldi szolgálat vezénylési határozatban (parancsban) meghatározott első napjától annak utolsó napjáig jár. Amennyiben a kiküldött a külszolgálatot – bármely okból – a vezénylési határozatban (parancsban) feltüntetett első naptól eltérő időpontban kezdi meg, illetőleg az abban szereplő utolsó naptól eltérő időpontban fejezi be, akkor részére a devizaellátmány csak a ténylegesen (szolgálati érdekből) külföldön töltött időre (a magyar határ átlépése napjától annak ismételt átlépése napjáig) jár. Ilyen esetben a vezénylési határozatot (parancsot) módosítani kell, és a devizaellátmány folyósítását a módosított határozat (parancs) alapján kell végrehajtani. (7) A kiküldött állomáshelyén részmunkaidős közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott (e rendelet szempontjából kiküldöttnek nem minősülő) családtagja is jogosult devizaellátmányra, amelynek összegét a foglalkoztatás időtartamának figyelembevételével kell az 1. számú melléklet szerinti szorzószámok és a KüM R. által az állomáshelyre meghatározott alapellátmány összege alapján arányosan megállapítani. Családtagi pótlék 7. § (1) A kiküldött részére a külföldön vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa (a továbbiakban: házastárs) és az általa eltartott, (2) bekezdés szerinti gyermeke (a továbbiakban együtt: családtagi pótlékra jogosító hozzátartozók) után a kinttartózkodásuk ideje alatt – a 8. §-ban foglaltak kivételével – családtagi pótlék jár. Az élettársi viszonyt – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglaltak szerint kiállított – hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. (2) Családtagi pótlék a kiküldöttel az állomáshelyen együtt élő gyermek után akkor jár, ha utána belföldön a családok támogatásáról szóló jogszabály szerint a kiküldöttet vagy házastársát családi pótlék illetné meg. A családtagi pótlék folyósításának előfeltételeként a kiküldött köteles a gyermeke után Magyarországon igénybe vett családtámogatási ellátás szüneteltetéséről szóló hivatalos, a feladat- és hatáskörrel rendelkező igényelbíráló szerv által kiadott határozatot (igazolást) másolatban a feladat- és hatáskörrel rendelkező személyügyi szervnek, valamint az illetékes pénzügyi ellátó szervnek előzetesen leadni. (3) Ha a kiküldött családtagi pótlékra jogosító gyermeke a 16. életévét betöltötte, a családtagi pótlék folyósításához évente, a tanévkezdést követően iskolalátogatási igazolást kell benyújtania az illetékes pénzügyi ellátó szervhez. (4) A családtagi pótlék havi nettó összege a) házastárs után – amennyiben külföldön nem rendelkezik jövedelem mel, a kiküldött devizaellátmányának 25%-a, – ha a külföldön szerzett havi nettó jövedelme nem ha ladja meg az állomáshelyre a KüM R.-ben meghatározott alapellátmány összegét, a kiküldött devizaellátmányának 12,5%-a; b) gyermek után – a c) pontban foglaltak kivételével – az alapellátmány összegének alapulvételével a 2,5-es szorzószámmal számított devizaellátmány – 10%-a a gyermek 12. életévének betöltéséig, – 15%-a a gyermek 12. életévének betöltését követően; c) a magasabb összegű családi pótlékra jogosító beteg ségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály alapján tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősülő gyermek után az alapellátmány összegének alapulvételével a 2,5-es szorzószámmal számított devizaellátmány – 15%-a a gyermek 12. életévének betöltéséig, – 20%-a a gyermek 12. életévének betöltését követően. (5) A (4) bekezdés b) és c) pontjait úgy kell alkalmazni, hogy abban a hónapban, amelyben a gyermek a 12. életévét betölti, már a teljes hónapra a magasabb összegű családtagi pótlékot kell folyósítani. (6) A kiküldöttel az állomáshelyen állandó jelleggel nem együtt élő – de az állomáshelyen való együttélés esetén egyébként családtagi pótlékra jogosító – házastársa és gyermeke alkalmi látogatásakor a családtagi pótlék a kinttartózkodás időtartamára időarányosan jár, ha a családtagi pótlék-jogosultság a besorolási határozatban (parancsban) előzetesen megállapításra került és a kiküldött a hozzátartozója megérkezését és tartózkodása várható időtartamát az engedélyező elöljárónak, valamint az illetékes pénzügyi ellátó szervnek írásban bejelentette. A kiküldött a hozzátartozó hazautazását a családtagi pótlék pontos elszámolása érdekében az elutazást követő három munkanapon belül az engedélyező elöljáró tudomásulvételi záradékával ellátva köteles írásban bejelenteni az illetékes pénzügyi ellátó szervnek. E bekezdés alkalmazásában a megérkezés és az elutazás napja – az azon a napon ténylegesen külföldön töltött idő hosszától függetlenül – teljes napnak számít. 8. § (1) Nem jár a családtagi pótlék a 7. § (1)–(3) bekezdései szerinti igazolások benyújtásának elmulasztása esetén, továbbá nem jár az után a családtag után, aki a tárgyhónapban az állomáshely szerinti – a KüM R.-ben meghatározott – alapellátmány összegét meghaladó, külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik. A kiküldött köteles írás ban bejelenteni az illetékes pénzügyi ellátó szervnek a vele együtt külföldön élő családtagjai külföldön szerzett jövedelmét, illetve az annak mértékében bekövetkezett változásokat, amennyiben e családtagok után családtagi pótlékot vesz igénybe. (2) A kiküldött az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően nem jogosult családtagi pótlékra a hozzátartozója évi kilencven napot (a külföldi szolgálat megkezdésének és befejezésének évében ennek időarányos részét) meghaladó belföldi tartózkodása idejére. Többszöri távollét esetén a részidőket – a kiküldöttnek a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóval belföldön eltöltött alap- és pótszabadsága időtartama kivételével – évente össze kell számítani. A házastárs szülés miatti távolléte esetén az engedélyező elöljáró ezen időszak összeszámításától – legfeljebb évi hatvan napig (a külföldi szolgálat megkezdésének és befejezésének évében ennek időarányos részéig) – eltekinthet. A családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó belföldi tartózkodásának kezdő és befejező napját a kiküldött a hazautazás előtt három munkanappal az engedélyező elöljárónak, valamint az illetékes pénzügyi ellátó szervnek az engedélyező elöljáró tudomásulvételi záradékával ellátva köteles írásban bejelenteni. 9. § (1) A töredékhavi devizaellátmány és családtagi pótlék kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni. (2) A devizaellátmányt és a családtagi pótlékot a KüM R. szerinti devizanemben havonta utólag úgy kell átutalni, hogy az a kiküldött devizaszámláján legkésőbb a tárgyhót követő hónap ötödik napján megjelenjen. A külföldi szolgálat megszűnése esetén a devizaellátmányt és a családtagi pótlékot a külföldi szolgálat határozatban (parancsban) megállapított utolsó napja előtt öt munkanappal ki kell fizetni. 10. § A kiküldöttet az évi alap- és pótszabadsága, a gyermekszületés esetén járó munkaidő-kedvezmény letöltése vagy – a keresőképtelenséggel járó betegsége miatti hazatérés kivételével – bármely más okból történő ideiglenes hazatérése ideje alatt a devizaellátmány és – a 8. § (2) bekezdésére is figyelemmel – a családtagi pótlék változatlan összegben megilleti. 11. § (1) A kiküldöttnek a keresőképtelenséggel járó betegsége időtartamára – legfeljebb kilencven napig – a külföldi állomáshelyen való tartózkodás alatt a havi devizaellát mány 80%-a, a belföldi tartózkodás alatt pedig a havi devizaellátmány 30%-a jár. Amennyiben a kiküldött nincs szállítható állapotban, a külföldi állomáshelyen a keresőképtelenséggel járó betegség kilencvenedik napját meghaladó időre – legfeljebb hazaszállításáig – a havi devizaellátmány 30%-a illeti meg. (2) Ha a keresőképtelenség szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következménye, a külföldi szolgálat megszüntetéséig – függetlenül a tartózkodás helyétől – a devizaellátmány 100%-a jár. (3) Ha a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó a kiküldött keresőképtelenségének ideje alatt az állomáshelyen tartózkodik, a családtagi pótlékot – az (1) bekezdés szerinti csökkentés figyelmen kívül hagyásával – változatlan összegben kell folyósítani. 12. § (1) A devizaellátmány és a családtagi pótlék összegét a személyi jövedelemadóról, a különadóról, valamint a társadalombiztosításról szóló rendelkezések alapján személyi jövedelemadó, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj, valamint meghatározott feltételek teljesülése esetén különadó terheli. Erre való tekintettel a KüM R. szerinti alapellátmány összegét kiküldöttenként bruttósítani kell a következők szerint: a) A kiküldött adóköteles jövedelméhez igazodó legmagasabb személyi jövedelemadó-kulcs, továbbá a járulékfizetésre kötelezetteknél az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, valamint magánnyugdíjpénztári tagdíj alapulvételével az alábbi képlet alkalmazásával meg kell állapítani a bruttósítási együtthatót: Bruttósítási együttható = 1-[(SZJAkulcs%+járulék%+ tagdíj%):100×adóköteles hányad] b) A bruttósított alapösszeg a KüM R. szerinti alapellátmány összegének és a bruttósítási együtthatónak a hányadosa. (2) Amennyiben a kiküldött SZJA-köteles hazai jövedelme havi összegének, valamint a havi devizaellátmánya és családtagi pótléka adóköteles részének forintra átszámított együttes összege meghaladja a járulékfizetés felső határának egy hónapra számított összegét, az esetben a kiküldött különadó-előleg megfizetésére válik kötelezetté. A különadóra vonatkozó befizetési kötelezettség teljesítése érdekében a kiküldött összjövedelmének a járulékfizetés felső határát meghaladó hányadának bruttósításához szükséges bruttósítási együtthatót – az (1) bekezdés a) pontja szerinti képlet helyett – az alábbi képlet alkalmazásával kell megállapítani: Bruttósítási együttható = 1-[(SZJAkulcs%+különadó%+járulék%+tagdíj%):100×adóköteles hányad] (3) A kiküldött bruttó devizaellátmányát és bruttó családtagi pótlékát a bruttósított alapösszeg figyelembevételével kell megállapítani. (4) A kiküldött részére kifizetésre kerülő (nettó) devizaellátmány és családtagi pótlék összegét a bruttósítás nélküli (nettó) alapellátmány összege alapján kell megállapítani és folyósítani. (5) A (3) bekezdés szerinti bruttó és a (4) bekezdés szerinti nettó devizaellátmány és családtagi pótlék különbözetének forintra átszámított összegét személyi jövedelemadó-előlegként, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékként, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíjként, valamint meghatározott feltételek teljesülése esetén különadó-előlegként kell befizetni és a kiküldöttnél elszámolni. A devizaellátmány- és családtagi pótlék-különbözetet a tárgyhónapot megelőző hónap tizenötödik napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. A béketámogató feladatokra vezényeltek ellátása 13. § (1) A kiküldött az állomáshelyéről béketámogató műveletben való szolgálatteljesítésre történő vezénylése idejére az eredeti állomáshely szerinti beosztása alapján megállapított devizaellátmányra, valamint a családtagi pótlékra változatlanul jogosult. (2) Az (1) bekezdés szerinti vezénylés alatt – annak időtartamától függetlenül – a kiküldöttet havonta az eredeti állomáshely szerinti beosztása alapján járó járandóságokon, költségtérítéseken túlmenően a béketámogató műveletben betöltött beosztás után a 36. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén vezetői devizaellátmány-pótlék, valamint a 37. § alapján devizaellátmány-kiegészítés is megilleti. A kiküldetést teljesítők ellátása 14. § (1) Ha a kiküldött a tartós külföldi szolgálata alatt a 3. § g) pontja szerinti kiküldetést teljesít, – a 13. § szerinti vezénylés esetének kivételével – az ideiglenes külföldi szolgálatra vonatkozó 50–62. §-ok szerinti költségtérítésekre és – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – külföldi napidíjra jogosult. (2) Ha a kiküldött az (1) bekezdés szerinti kiküldetést teljesít, a részére folyósítandó külföldi napidíj összege a KüM R.-ben meghatározott külföldi napidíjnak a 25%-a. Nem számolható el külföldi napidíj, ha a kiküldetés időtartama a négy órát nem éri el. A külföldi napidíj fele jár, ha a kiküldetés időtartama a négy órát meghaladja, de a nyolc órát nem éri el. (3) Amennyiben a kiküldetésre az állomáshely szerinti országban kerül sor, a kiküldetés időtartamának kezdő időpontját saját vagy szolgálati gépjármű igénybevétele esetén annak indulásától, tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén a járat indulása előtt egy órával korábbi időponttól, a kiküldetés befejezésének időpontját a saját vagy szolgálati gépjármű megérkezésig, illetve a tömegközlekedési eszköz megérkezését követő egy órával későbbi időpontig kell megállapítani. (4) A kiküldöttet magyarországi kiküldetése esetén a Magyarországon töltött időre – a belföldi napidíj kivételével – a belföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok szerinti juttatások illetik meg. Utazási költségtérítés 15. § (1) A honvédség a kiküldött részére megtéríti az utazási költséget: a) a kiküldött állomáshelyre történő első kiutazása és végleges hazautazása alkalmával (ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezés esetét is); b) a kiküldött eredeti állomáshelyéről béketámogató feladatokra történő vezénylése esetén, a vezénylés helyére történő első kiutazás és az onnan történő végleges visszautazás alkalmával, ha azt a vezénylő vagy a béketámogató műveletet irányító külföldi szervezet nem biztosítja térítésmentesen, illetőleg nem téríti meg; c) a kiküldött szolgálati érdekből történő ideiglenes hazarendelésekor; d) a kiküldött szabadságra történő haza- és visszautazásakor naptári évenként egy alkalommal, kivéve a külföldi szolgálat megkezdésének és befejezésének naptári évét, ha abban az évben a külföldi szolgálat időtartama nem éri el a hat hónapot; e) a kiküldött szülője, gyermeke, házastársa, a házastárs szülője, továbbá a kiküldött testvére elhalálozása esetén; f) a kiküldött (indokolt esetben kísérőjének) szülés, egészségügyi kivizsgálás vagy gyógykezelés céljából hazai egészségügyi intézetbe, illetőleg az állomáshelyre való visszautazásakor, kivéve, ha azt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve külön megtéríti. (2) Az (1) bekezdés a), d)–f) pontjait a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozókra is megfelelően alkalmazni kell. (3) A honvédség évente egy alkalommal megtéríti a kiküldött részére a kiküldött Magyarországon élő – de az állomáshelyen történő kinttartózkodása alatt egyébként családtagi pótlékra jogosító – házastársa és gyermeke állomáshelyre történő ki- és hazautazásának költségét, kivéve a külföldi szolgálat megkezdésének és befejezésének évét, ha abban az évben a külföldi szolgálat időtartama nem éri el a hat hónapot. (4) A kiküldött és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó hazai egészségügyi kivizsgálásra vagy gyógykezelésre való utazását, illetve mellé a kísérő kirendelésének szükségességét az MH Honvéd Egészségügyi Központ igazolja. 16. § (1) A 15. § szerinti utazások esetén a következő típusú utazási jegy illeti meg a kiküldöttet és családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóját: a) a Magyar Köztársasággal szomszédos országokban, valamint a Cseh Köztársaságban történő szolgálatteljesítés esetén – a c) pont kivételével – minden utazásnál a belföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok alapján meghatározott kocsiosztályú vonatjegy; b) az a) pontban nem említett országokban történő szolgálatteljesítés esetén – a c) pont kivételével – az 57. § (2)–(3) bekezdései szerinti repülőjegy; c) az eredeti állomáshelyről béketámogató műveletre vezényelt kiküldöttet a vezénylő külföldi szervezet által meghatározott utazási jegy, ennek hiányában a b) pont szerinti repülőjegy. (2) Az utazási jegy nem ruházható át más személyre, továbbá a jogosultságok évek között nem csoportosíthatók át, illetve nem halmozhatók. (3) Amennyiben a kiküldött vagy családtagi pótlékra jogosító hozzátartozója – a (4) bekezdésben foglalt eseteket kivéve – az (1) bekezdés szerinti utazási jegyet nem kívánja igénybe venni, részére utazási költségátalány jár. Az utazási költségátalány összege az egyébként járó, (reptéri) illeték és egyéb járulékos költségektől mentes utazási jegy tárgyév január 15-én érvényes tarifa szerinti értékének a 70%-a. Az utazási jegyről való lemondást a 15. § (1) bekezdés a)–b), f) pontjai esetében az utazás megkezdése előtt tíz munkanappal, a 15. § (1) bekezdés d) pontja esetében a tárgyév február 15-ig – később kezdődő külföldi szolgálat esetén a külföldi szolgálat megkezdését követő tizenöt napon belül – kell az engedélyező elöljáró és az illetékes pénzügyi ellátó szerv részére bejelenteni. Az utazási költségátalányt a 15. § (1) bekezdés a)–b), d), f) pontjai esetében legkésőbb az utazás megkezdése előtti ötödik napig kell átutalni a kiküldött részére. Az utazási költségátalány után fennálló személyi jövedelemadó, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tagdíj), valamint esetleges különadó fizetési kötelezettség a vonatkozó jogszabályok alapján a kiküldöttet terheli. Az utazási költségátalányt forintban kell a kiküldött részére kifizetni, s az ehhez szükséges átváltásnál a kifizetés hónapját megelőző hónap tizenötödik napján érvényes, hivatalos MNB devizaárfolyamot kell figyelembe venni. Az illetékes logisztikai ellátó szerv minden év január 20-ig a honvédség tartós külföldi szolgálatot teljesítő kiküldöttei állomáshelyéül szolgáló településenkénti bontásban elké szíti és közzéteszi az adott évre érvényes utazási költségátalány normaösszegeket. (4) A 15. § (1) bekezdés c), e) pontjai és (3) bekezdése esetében az utazási jegyről csak különösen indokolt esetben (pl. idő hiánya miatt) lehet lemondani. Az utazási jegyről való lemondás esetén az illetékes parancsnok engedélyével szolgálati vagy saját gépjárművet lehet igénybe venni. (5) Ha a kiküldött és családtagi pótlékra jogosító hozzátartozója a (4) bekezdés szerinti utazásaihoz szolgálati vagy saját gépjárművet vesz igénybe, részére az 54. és 58. §-okban foglaltak szerinti költségtérítések fizethetők. Ezen túlmenően egyéb költségtérítés nem, külföldi napidíj pedig a kiküldött részére a 15. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben – a 14. §-ban foglaltak figyelembevételével – folyósítható. (6) Szolgálati vagy saját gépjárművel történő utazás esetén az utazás időtartamát és útvonalát az engedélyező elöljáró határozza meg. Szállítási költségek 17. § (1) Az állomáshelyre történő első kiutazás és végleges hazautazás alkalmával (ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezés esetét is) a honvédség a legszükségesebb személyi ingóságok szállításának számlával igazolt költségeit az alábbiak szerint (a következő súlyhatárokig) téríti meg: a) vasúton, közúton és hajón történő szállítás esetén a kiküldött után 300, a házastárs (élettárs) után 150, családtagi pótlékra jogosító gyermekenként 50-50 kg-ig; b) repülőgép igénybevétele esetén a kiküldött után 150, a házastárs (élettárs) után 100, a családtagi pótlékra jogosító gyermekenként 30-30 kg-ig; c) amennyiben a szállítás konténerrel történik, a tényleges számla szerinti összeget, de legfeljebb az engedélyezett súlyhatárhoz tartozó összeg erejéig lehet elszámolni. (2) Repülőgépen történő első kiutazás és végleges hazautazás, valamint az Európán kívüli országokból szabadságra és arról történő visszautazás alkalmával a repülőtársaság által személyenként biztosított súlyhatáron felül 20-20 kg túlsúlyt a honvédség terhére lehet elszámolni. (3) A kiküldött részére a külföldi állomáshelyre történő első ki- és végleges hazautazása során az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott súlyhatárokig a személyi ingóságok vám-, illetve a vámmal kapcsolatos, (4) bekezdés szerinti költségeit meg kell téríteni. A számlával igazolt költségek elszámolását az illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője engedélyezi. (4) A kiküldött első kiutazásával, illetve végleges hazatérésével kapcsolatosan a honvédség a következő vámjellegű költségeket téríti meg: a) a kiküldött és családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói személyi ingóságairól készülő egységes vámárunyilatkozat elkészítésének költsége, b) egyes spedíciós költségek (garanciajegy, tranzit vámokmány kiállításának díja), c) vámszemle díjak (magyarországi, helyszíni). (5) A kiküldött személyi ingóságainak ki- és hazaszállíttatását, a vámügyintézést alapvetően az illetékes logisztikai ellátó szerv végzi. A kiküldött azonban egyénileg is szállíttathatja személyi ingóságait, azzal, hogy ez esetben a szállítással és vámmal kapcsolatos teljes körű ügyintézés a kiküldöttet terheli. (6) Amennyiben a kiküldött egyénileg szállíttatja ingóságait, részére az (1)–(2) bekezdésekben foglaltak alapján a szállítási költség számlával igazolt összegét, de legfeljebb a (7) bekezdés szerinti normaösszeget lehet megtéríteni. (7) Az illetékes logisztikai ellátó szerv minden év január 31-ig a honvédség tartós külföldi szolgálatot teljesítő kiküldöttei állomáshelyéül szolgáló településenként elkészíti és közzéteszi az adott évre érvényes szállítási normaösszegeket, külön-külön az állomáshelyre való kiköltözés és a hazaköltözés költségeire vonatkoztatva. A számítások alapját az illetékes logisztikai ellátó szervnél a költöztetések során felmerült költségek képezik. (8) A kiküldött saját gépjárművének külföldre történő kivitele, illetőleg hazahozatala és a kapcsolódó vámügyintézés a kiküldött feladata, a költségek a kiküldöttet terhelik. Lakhatási költségek 18. § (1) A kiküldöttnek a honvédség – a kiküldött feladatkörének, a család összetételének, létszámának és az állomáshely körülményeinek megfelelő – elhelyezést biztosít. Az elhelyezés során a kiküldött és családja részére megfelelő, berendezett lakást, élet- és munkakörülményeket kell biztosítani. A honvédség tulajdonának védelme érdekében szükség szerint gondoskodni kell a technikai biztosítás feltételeiről. (2) A kiküldött részére a megfelelő elhelyezésnek a honvédség által történő rendelkezésre bocsátásánál (a lakás kiválasztásakor) a lakásbérletről szóló jogszabályban meghatározott lakásigény jogos mértékét, a szolgálati és biztonsági követelményeket, a gazdaságossági szempontokat, továbbá az állomáshelyen érvényesülő sajátosságokat, valamint lehetőség szerint a kiküldött egyedi igényeit is figyelembe kell venni. Az e bekezdésben említett jogszabálytól való eltérést indokolt esetben – az illetékes logisztikai ellátó szerv javaslata alapján – a HM hatáskörrel ren delkező szakállamtitkára [a 3. § i) pont 6. alpontja szerinti szervezetek állománya esetében az MK KFH főigazgatója] engedélyezheti. 19. § (1) A lakás- és a garázsbérlet bérleti díját, továbbá a lakásban elhelyezett honvédségi tulajdonú berendezési és felszerelési vagyontárgyak, ingóságok és a garázs biztosítási díját, a lakás- és garázsbérletnél kifizetett letét összegét, illetőleg – ha az a rendeltetésszerű használat ellenére szükségessé vált – a honvédségi tulajdonú lakásberendezés javíttatásának és cseréjének költségeit a honvédség megtéríti. Ha a lakásbérletről szóló szerződés másként nem rendelkezik, a biztosítás, valamint a csere és javíttatás szempontjából honvédségi tulajdonúnak kell tekinteni azokat a berendezési és felszerelési tárgyakat is, amelyek a bérbeadó tulajdonát képezik, de a bérlés ideje alatt azokat a lakásban hagyja, és használatra átengedi a bérlő részére. A lakás berendezése, az egyes berendezési tárgyak az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályban foglaltak szerint cserélhetők. A lakás berendezésére vonatkozó szabályokat külön HM utasítás [a 3. § i) pont 6. alpontja szerinti szervezetek állománya esetében MK KFH főigazgatói intézkedés] tartalmazza. A lakás- vagy garázsbérlet megszűnésekor a tulajdonos által a kiküldöttnek visszatérített letét összegét nyolc munkanapon belül a honvédség részére vissza kell fizetni. (2) A kiküldött tulajdonát képező ingóságok, berendezési és vagyontárgyak biztosításának díja a kiküldöttet terheli. Amennyiben a lakás, illetve annak berendezési és felszerelési tárgyaira kötött biztosítási szerződésben nem különülnek el a honvédségi és a kiküldött tulajdonát képező vagyontárgyak biztosítási összegei, a biztosítási díj megtérítése során csak a honvédségi tulajdonú tárgyakra eső, arányosan megállapított rész számolható el. (3) A lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatások (villany-, gáz-, víz- és csatornadíj, fűtés, hűtés, szemétszállítás) díja, ideértve az esetlegesen fizetendő társasházi közös költséget is, a kiküldöttet terheli. Ha ezen szolgáltatások díjainak félévre számított együttes összege utólagosan, egy-egy naptári félévre vonatkozóan meghaladja a kiküldött devizaellátmánya és családtagi pótléka félévre számított együttes összegének (a továbbiakban: féléves összellátmány) az 5%-át, az ezt meghaladó részt a honvédség a kiküldött kérelmére egyéb költségtérítésként megtéríti. A 3. § i) pontjának 6. alpontja szerinti szervezetek állományában szolgálatot teljesítők esetében az engedélyező elöljáró az előzőektől eltérően havi elszámolást is engedélyezhet. Az előzőekben említett összellátmány megállapítása szempontjából a 13. § alapján járó vezetői devizaellátmány-pótlék és devizaellátmány-kiegészítés összegét figyelmen kívül kell hagyni. (4) Amennyiben a lakbér a külön szolgáltatások alapdíját is magában foglalja, úgy a szolgáltatások díjaként a tényleges összeget kell megállapítani, amely azonban nem haladhatja meg a kiküldött féléves [a 3. § i) pontjának 6. alpontja szerinti szervezetek állományában szolgálatot teljesítők esetében a (3) bekezdésben említett engedély megadása esetén havi] összellátmányának 5%-át. Együtt élő házastársak egyazon állomáshelyen történő külföldi szolgálata esetén a devizaellátmányuk és a gyermek(ek) után járó családtagi pótlék együttes összegét kell alapul venni. (5) A közüzemi szolgáltatások felhasznált mennyiségének mérésére szolgáló mérőkészülékek beszerelésének költsége, valamint a szolgáltatások alapdíja a honvédséget terheli. (6) A honvédség a telefonfelszerelés költségét, a készülék bérleti díját, a telefonállomás alapdíját, valamint – részletes számla vagy egyéb hivatalos nyilvántartás alapján – a szolgálati beszélgetések díját megtéríti. 20. § (1) Amennyiben a tartós külföldi szolgálat megkezdésekor – idő hiányában – a honvédség a 18. § (1) bekezdése szerinti elhelyezést nem tudja a kiküldött és családja részére biztosítani, az e rendeletben meghatározott lakás rendelkezésre bocsátásáig az ideiglenes szállodai vagy egyéb elhelyezés költségeit a honvédség viseli. (2) A szálloda vagy egyéb elhelyezés kategóriáját az engedélyező elöljáró által előírt szempontok alapján kell meghatározni. (3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti szállodai vagy egyéb elhelyezési költség – ide nem értve a mosatás, valamint egyéb kiegészítő szolgáltatások (pl. minibár stb.) igénybevételéből eredő költségeket – tartalmazza a kötelező jellegű reggeli költségét is, abban az esetben minden eltöltött naponként az időarányos havi devizaellátmány egy napra eső összegét 10%-kal csökkenteni kell. Egészségügyi ellátás költsége 21. § (1) A kiküldött és családtagi pótlékra jogosító hozzátartozója által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 15%-a a kiküldöttet, 85%-a pedig a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezései alapján a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztárat (a továbbiakban: FPEP) terheli. A külföldi gyógykezelés indokoltságát az e bekezdésben említett jogszabályok rendelkezései alapján kell elbírálni. Amennyiben az igényelt egészségügyi ellátás nem tartozik az e bekezdésben említett jogszabályok szerint meghatározott sürgős szükség körébe, az esetleges magyarországi kezelésről, valamint a kapcsolódó utazási költségtérítésről előzetesen – az MH Honvéd Egészségügyi Központ útján – az OEP feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve döntését kell kérni. (2) A külföldi gyógykezelés költségéből az (1) bekezdés szerint az FPEP-et terhelő rész megtérítése érdekében a honvédség az FPEP-pel megállapodást köt, melyre a honvédség részéről a HM KPÜ intézkedik. A megtérítési igény érvényesítésével kapcsolatos eljárásban a személyiségi jogok tiszteletben tartása érdekében használhatók a betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása (BNO) szerinti, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által előírt kódok, amelyeket az eljárásban közreműködő szervezetek kötelesek elfogadni. Amennyiben a kiküldött vagy családtagi pótlékra jogosító hozzátartozója nem járul hozzá egészségügyi adatainak honvédség általi kezeléséhez, vagy egyéb okból nem kívánja igénybe venni a honvédségen keresztül történő elszámolást, az (1) bekezdés szerinti egészségügyi ellátás költségének megtérítését az FPEP-től közvetlenül is kérheti. (3) A honvédség megtéríti a kiküldött és családtagi pótlékra jogosító hozzátartozója részére beadott, a külföldi állomáshelyre kötelezően előírt védőoltások költségét, illetőleg – lehetőség szerint – természetben biztosítja azokat. A honvédség által természetben biztosítható védőoltások köréről, a beadás rendjéről, az azzal kapcsolatos eljárási szabályokról az MH Honvéd Egészségügyi Központ parancsnoka intézkedik. (4) A kiküldött családtagi pótlékra jogosító hozzátartozójának fogyatékosságával összefüggő kiegészítő gyógykezelések (gyógytorna, fizikoterápia), gyógyászati segédeszközök költségéhez – az illetékes szakorvos írásos javaslatát is figyelembe véve – az FPEP által kifizetett ellátási költségtérítésen túl a honvédség a kiküldő engedélye alapján indokolt esetben hozzájárulhat. (5) A kiküldött és családtagi pótlékra jogosító hozzátartozója a külföldön felmerülő egészségügyi ellátási és egyéb gyógyászati költségek elszámolásának előfeltételeként a kiutazás előtt, valamint évente egyszer – a szabadság időtartama alatt – az MH Honvéd Egészségügyi Központ parancsnoka által meghatározott egészségügyi intézményben egészségi orvosi vizsgálaton köteles megjelenni, és a szükséges kezeléseken részt venni. A kiküldött köteles leadni az egészségügyi intézmény által kiállított, az orvosi vizsgálaton való megjelenésről szóló igazolás egy másolati példányát az illetékes pénzügyi ellátó szerv részére. (6) Az illetékes pénzügyi ellátó szerv a megtérítési igény érvényesítése előtt köteles ellenőrizni, hogy a kiküldött által benyújtott számla tartalmazza-e a (2) bekezdés szerinti megállapodásban előírt tartalmi elemeket. Amennyiben a számla a szükséges tartalmi elemekkel nem rendelkezik vagy nem egyértelmű a számla tartalma, akkor az illetékes pénzügyi ellátó szervnek – illetőleg a 3. § i) pont 6. alpont szerinti szervezetek állományába tartozók esetében az illetékes pénzügyi ellátó szerv adatszolgáltatása alapján a kiküldöttnek – az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének országa szerint illetékes magyar külképviseleti szervtől konzuli tanúsítványt kell kérnie, amely igazolja, hogy a számlát az adott ország számviteli rendjének megfelelően bocsátották-e ki. (7) Az (1) bekezdés szerinti elszámolás esetén a kiküldött részére az egészségügyi ellátás költségének honvédség általi kifizetése csak annak az FPEP-pel való végleges elszámolását követően történhet meg. Az egyszeri alkalommal felmerült és legalább 300 EUR, illetőleg annak megfelelő összegű költség esetén – az FPEP-pel való végleges elszámolás megtörténtéig – a kiküldött részére kérelmére az illetékes pénzügyi ellátó szerv az igazolt költség 85%-ával azonos összegű előleget folyósít. Az FPEP által történő visszatérítés végleges elmaradása esetén azonban a kiküldöttnek a felvett előleget az elszámolás sikertelenségére vonatkozó írásos értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül vissza kell fizetnie. (8) A kiküldött és családtagi pótlékra jogosító hozzátartozója választhat, hogy az (1) bekezdés szerinti jogszabályokban említett Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállama területén az egészségügyi szolgáltatást az Európai Unió vonatkozó közösségi rendeletének rendelkezései szerint veszi igénybe, vagy az (1) bekezdésnek megfelelően az általa indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás felmerült és igazolt költsége 85%-ának megtérítését kéri. Ez utóbbi lehetőség választása esetén az (1)–(7) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (9) Amennyiben a kiküldött és családtagi pótlékra jogosító hozzátartozója az EGT tagállama területén a (8) bekezdés szerinti közösségi rendelet alapján veszi igénybe az egészségügyi ellátást, akkor az így felmerült költség térítésköteles hányada (önrésze) a kiküldöttet terheli. Biztosítás 22. § A kiküldött és családtagi pótlékra jogosító hozzátartozója javára – a külföldön eltöltött időre – a HM FLÜ baleseti halálra és baleseti rokkantságra szóló baleset-biztosítást köt. Iskoláztatási költség 23. § (1) A kiküldöttnek a vele külföldön tartózkodó, családtagi pótlékra jogosító gyermeke után az alap- és középfokú oktatási intézményben felmerülő tandíjköltséget – a költségtérítés mértékének, valamint igénybevétele konkrét feltételeinek (a külszolgálat megkezdését megelőzően lefolytatott személyi beszélgetésen való külön) ismertetését követően – a (2)–(6) bekezdésekben foglaltak szerint kell megtéríteni. (2) Az oktatási intézmény éves tandíját – eredeti számla vagy az oktatási intézmény által kiállított számlát helyettesítő bizonylat leadása ellenében – a KüM rendeletben az adott országra meghatározott alapösszeg legfeljebb tízszereséig terjedő mértékéig meg kell téríteni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott összegen felül csak a honvédelmi miniszter külön engedélye alapján folyósítható további költségtérítés. A miniszteri engedély a feltételek változatlansága esetén a külföldi szolgálat teljes időtartamára vonatkozik. A költségtérítésre vonatkozó kérelmet – az engedélyező elöljáró véleményével együtt – a HM KPÜ útján kell a honvédelmi miniszter részére felterjeszteni. (4) Az alapfokú képzést közvetlenül megelőző (legfeljebb kétéves időtartamú) ún. iskolai előkészítő tandíját a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell megtéríteni. (5) Amennyiben a kiküldött fogyatékos gyermekét speciális oktatási intézményben kell taníttatni, annak költségeit a (2)–(4) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell megtéríteni. (6) A tandíjköltség-térítés összegét gyermekenként kell megállapítani és folyósítani. A tandíjköltség a tanév szerinti éves (féléves) tandíjat, a beiratkozás díját (regisztrációs költséget) foglalja magában. (7) A gyermekek taníttatásával összefüggő egyéb, a (6) bekezdésben nem szereplő költségeket (így különösen a tanszer, tankönyv, az oktatási intézmény által szervezett kirándulás, szabadidős programok, külön nyelvórák, az iskolabusz költségeit, valamint az oktatási intézmény részére történő bármely egyéb befizetéseket) nem lehet a kiküldött részére megtéríteni. Egyéb költségek 24. § Az e fejezetben külön nem említett, egyéb költségek közül a kiküldött részére meg kell téríteni: a) a kiküldött és családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóinak vízumköltségét, valamint a vízum kiadásához esetlegesen szükséges orvosi vizsgálat költségét; b) a külföldi regisztrációval kapcsolatosan felmerülő hatósági díjakat; c) a szolgálati ügyek intézésével összefüggésben felmerült postaköltséget. Előlegek 25. § A kiküldött részére külföldi szolgálata megkezdése előtt legfeljebb két hónappal, kérelmére a vezénylés előtti időszak szerinti állományilletékes parancsnok a központi keret terhére kéthavi bruttó alapilletmény összegéig terjedő illetményelőleg folyósítását engedélyezheti a külföldi szolgálat időtartamának megfelelő, de legfeljebb tizenkét havi törlesztéssel. A külföldi szolgálattal összefüggésben folyósított illetményelőleget a külön jogszabály alapján folyósított illetményelőlegre való jogosultság megállapításánál említett időkorlát szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. 26. § (1) A kiküldöttnek a külföldi szolgálat megkezdésekor, vagy legfeljebb az azt követő hat hónapon belül kérelmére, egyszeri alkalommal – a (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – devizaellátmány-előleget kell folyósítani, amelynek összege nem haladhatja meg a 2,5-es szorzószámmal számított devizaellátmány három havi összegét. (2) A kiküldöttnek a külföldi szolgálat megkezdésekor, vagy legfeljebb az azt követő hat hónapon belül kérelmére az (1) bekezdésben meghatározottakon felül – a (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – egyszeri alkalommal, kizárólag gépkocsivásárlás céljára igénybe vehető, 2,5-es szorzószámmal számított további hat havi devizaellátmány-előleget kell folyósítani, amelynek összege azonban nem haladhatja meg a gépkocsi vételárát. A hat havi devizaellátmány-előleget kizárólag a gépkocsi külföldi szolgálat megkezdését követően külföldön történő beszerzésére lehet felhasználni. A gépkocsivásárlást számlával kell igazolni. (3) A kiküldött a devizaellátmány-előleg felhasználásával vásárolt gépkocsira – a devizaellátmány-előleg törlesztésének időtartamára – köteles a vásárlással egyidejűleg CASCO vagy azzal egyenértékű biztosítást kötni, és a biztosítási szerződés létrejöttét az illetékes pénzügyi ellátó szerv felé igazolni. (4) A kiküldött az (1)–(2) bekezdések szerinti devizaellátmány-előlegeket leghamarabb a külföldi szolgálat megkezdését követően – az illetékes pénzügyi ellátó szervtől írásban – igényelheti. A devizaellátmány-előleg kifizetését lehetőség szerint soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül teljesíteni kell. A 3. § i) pont 6. alpontja szerinti szervezetek állományának esetében a devizaellátmány-előlegeket az MK KFH főigazgatójának intézkedése szerint kell kifizetni. (5) Az (1) bekezdés szerinti előleg legfeljebb tíz havi, a (2) bekezdés szerinti előleg pedig legfeljebb harminchat havi részletre, ha azonban a külföldi szolgálat tervezett időtartama ennél rövidebb, akkor legfeljebb annak végéig terjedő visszatörlesztési kötelezettség előírásával engedélyezhető. A devizaellátmány-előleg törlesztését legkésőbb a felvételét követő harmadik hónapban kell megkezdeni, és a törlesztésnek – egyenlő részletekben történő levonás (befizetés) mellett – a hazatérés napjáig be kell fejeződnie. (6) Amennyiben előre nem látható okok miatt a külföldi szolgálat a devizaellátmány-előleg visszafizetése előtt fejeződik be, a kiküldött az előleg fennmaradó részét a külföldi állomáshely végleges elhagyása előtt egy összegben a felvétel pénznemében, vagy belföldön legkésőbb a külszolgálat befejezésétől számított harminc napon belül – a hazatérés időpontját megelőző hónap tizenötödik napján érvényes, hivatalos MNB devizaárfolyamon átszámítva – forintban köteles visszafizetni. Ha a kiküldött a devizaellátmány-előleget a külszolgálat befejezésétől számított harminc napon belül nem fizeti vissza, a honvédség a késedelmes napokra a Polgári Törvénykönyv szerinti kamatot számít fel. Amennyiben a külföldi szolgálat a kiküldött önhibáján kívüli okból fejeződik be idő előtt, a fennmaradó devizaellátmány-előleg tartozás visszafizetése előtt a kiküldő a törlesztésre az előzőeknél kedvezőbb feltételeket is megállapíthat. (7) Az egy évet meg nem haladó időtartamú külföldi szolgálat esetén – a 3. § i) pont 6. alpontjában említett szervezetek állományának kivételével – devizaellátmány-előleg nem folyósítható. (8) Az (1)–(2) bekezdések alapján biztosítható devizaellátmány-előlegek legfeljebb akkora összegekben fizethetők ki, amelyek esetén a havi törlesztő részletek együttesen sem haladják meg a kiküldött devizaellátmányának 50%-át. 27. § A kiküldött részére egyszeri alkalommal visszatérítés-köteles 2000 EUR, illetőleg annak megfelelő összegű, a tárgyhónapot megelőző hónap tizenötödik napján érvényes, hivatalos MNB devizaárfolyamon átszámított USD utazási előleget kell folyósítani a kiutazás előtti nyolc munkanapon belül. Az utazási előleget az első szabadságra történő hazautazás során – illetőleg amennyiben a külszolgálat az egy évet nem haladja meg, legkésőbb a végleges hazautazás utáni nyolc munkanapon belül – kell a honvédség részére visszatéríteni. A 3. § i) pont 6. alpontja szerinti szervezetek állománya tekintetében az utazási előlegre való jogosultság és a folyósítás szabályait az MK KFH főigazgatójának intézkedése határozza meg. Gépjárműhasználat 28. § (1) Az engedélyező elöljáró által – a hazai gépjárműhasználatra vonatkozó szabályok figyelembevételével – meghatározott feltételekkel a honvédség a kiküldött részére: a) a feladat jellegétől függően szolgálati gépjárművet biztosíthat; b) saját tulajdonú gépkocsi szolgálati célú igénybevételét engedélyezheti, mely esetben a (2) bekezdés szerinti térítés jár. (2) A 26. § (2) bekezdése szerinti devizaellátmány-előleg felhasználásával vásárolt gépkocsit – a külön rendelkezésekben meghatározott térítési díj ellenében – a kiküldött az engedélyező elöljáró utasítása alapján beosztásával összefüggő feladatai ellátására is köteles használni. (3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti lehetőségek hiányában a kiküldött részére indokolt esetben szolgálati feladatai ellátása érdekében – alkalmanként – bérelt gépjármű igénybevétele is engedélyezhető, amelynek költsége a honvédséget terheli. (4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati gépjármű biztosításának és a (3) bekezdés szerinti gépjárműbérlés engedélyezésének szabályait külön rendelkezés [a 3. § i) pont 6. alpontja szerinti szervezetek állománya esetében MK KFH főigazgatói intézkedés] tartalmazza. (5) A gépkocsival történő munkába járás nem minősül szolgálati célú igénybevételnek. Eljárás a külszolgálat során bekövetkező elhalálozás esetén 29. § (1) A kiküldött külszolgálat idején történő elhalálozása esetén a vele külföldön egy háztartásban élő, családtagi pótlékra jogosító hozzátartozója részére a kiküldött elhunytát követő harminc napra számított devizaellátmányát és családtagi pótlékát is ki kell fizetni. A kifizetés csak egy személy részére történhet. Amennyiben a kiküldöttel nem élt együtt családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó, akkor a halál bekövetkeztéig ki nem fizetett devizaellátmányt az örökösödési eljárás során meghatározott személy(ek) részére kell kifizetni. (2) Amennyiben a kiküldött halála a 11. § szerinti keresőképtelenséggel járó betegséggel összefüggésben következett be, az (1) bekezdés szerinti devizaellátmány kiszámításánál a 11. §-ban szereplő mértékeket kell figyelembe venni. (3) A családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó külföldön történő elhalálozása esetén a kiküldött részére az elhalálozott hozzátartozó után az elhalálozást követő harminc napra számított családtagi pótlékot is ki kell fizetni. (4) A kiküldött külföldi elhalálozása esetén hazaszállíttatásáról és temetéséről a honvédség gondoskodik. (5) A családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó elhalálozása esetén a kiküldött részére kérelemre külön jogszabály alapján eseti temetési segély kifizetése engedélyezhető. (6) A kiküldött halála esetén az általa a 25–27. §-ok alapján korábban felvett illetményelőlegnek, devizaellátmány-előlegeknek és utazási előlegnek az elhalálozást követően esedékes (még törlesztetlen) részéből adódó tartozás miatt fennálló visszafizetési kötelezettséget a kiküldő törli. (7) Az (1) bekezdés szerinti devizaellátmány és családtagi pótlék előleglevonással nem terhelhető. Egyéb jogosultsági és eljárási szabályok 30. § Együtt élő házastársak egyazon állomáshelyen történő külföldi szolgálata esetén a 7. § (1) bekezdésében, a 15. § (2)–(3) bekezdéseiben, a 16. § (3) és (5) bekezdéseiben, a 17. §-ban, a 23. §-ban és a 24. § a) pontjában foglalt jogosultságok csak az egyiküket illetik meg, illetőleg a 19. § (3) bekezdése szerinti fizetési kötelezettség csak egyiküket terheli. 31. § (1) A külföldi szolgálattal összefüggésben tévesen kifizetett összeg az általános elévülési időn belül a kiküldöttől írásbeli felszólítással visszakövetelhető. (2) A kiküldött az ellátmánnyal kapcsolatos túlfizetésből eredő, valamint a külföldön felmerült egyéb tartozását abban a pénznemben köteles megfizetni, amelyben a tartozás fennáll. (3) A kiküldött devizaellátmányából levonásnak csak az e rendeletben foglalt szabályok, végrehajtható határozatnak kifejezetten ilyen irányú intézkedése, vagy a kiküldött hozzájárulása alapján van helye. 32. § (1) A kiküldött külszolgálattal kapcsolatos rendszeres járandóságait a besorolási határozat (parancs) tartalmazza, amelyben különösen a következő adatokat kell szerepeltetni: a) a kiküldött nevét, rendfokozatát (nem katona állományú személyek esetén állományviszonyát); b) a kiküldött adóazonosító jelét, alkalmazotti azonosító számát; c) a kiküldött családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóinak nevét, anyja nevét, születési évét, hónapját, napját; d) a devizaellátmány és a családtagi pótlék megállapított összegét. (2) A kiküldött családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóinak az (1) bekezdés c) pontja szerinti személyi adatait – függetlenül a hozzátartozók külföldi állomáshelyre történő tényleges kitelepülésének konkrét időpontjától – minden esetben fel kell tüntetni a besorolási határozatban (parancsban). (3) A besorolási határozat (parancs) tervezetének pénzügyi járandóságokra vonatkozó szövegrészét a HM KPÜ-vel előzetesen véleményeztetni (ellenjegyeztetni) kell. III. Fejezet A BÉKETÁMOGATÓ MŰVELET KERETÉBEN KÜLFÖLDI SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK A juttatások rendszere 33. § (1) A kiküldött a külföldi szolgálat idejére külön jogszabályokban és rendelkezésekben meghatározott térítésmentes élelmezési, elhelyezési, valamin …