← Magyarország

2/2013. (III. 29.) NFM KÁT utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról.

Röviden

Ez az utasítás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közszolgálati Szabályzatát határozza meg, amely a minisztériumban dolgozó kormánytisztviselők és más munkavállalók jogait és kötelezettségeit szabályozza.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

2/2013. (III. 29.) NFM KÁT utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontjában és a közszolgálati t

gyéb és további jogviszony jellege, tartalma, továbbá kapcsolódása a Minisztérium tevékenységéhez, a kormánytisztviselő betöltött munkaköréhez;

  1. c)a gazdasági társaság tulajdoni szerkezete, tevékenységi köre;
  2. d)minden olyan tény és körülmény vizsgálata, amely a kormánytisztviselő pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné, a kormánytisztviselőt hivatalához méltatlan helyzetbe hozhatja, illetve amely nemkívánatos érdekérvényesítés és befolyásolás lehetőségét eredményezi.

(4)A személyügyekért felelős főosztály a vizsgálatot követően a véleményével ellátott nyilatkozatot felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
(5)A munkáltatói jogkör gyakorlója a nyilatkozat tartalma és a személyügyekért felelős főosztály véleményének figyelembevételével dönt

ngedélyezésről, vagy az összeférhetetlenségről. Összeférhetetlenség megállapítása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a kormánytisztviselőt annak megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, kormányzati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

(6)Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt felhívja összeférhetetlenségének megszüntetésére, a kormánytisztviselő köteles a megszüntetést igazoló dokumentumokat legkésőbb a Kttv. 86. §
(1)bekezdésében meghatározott határidőig a személyügyekért felelős főosztályon bemutatni.
(7)Amennyiben a kormánytisztviselő jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlenséggel kapcsolatos állapotában korábbi nyilatkozatához képest változás következik be, köteles azt haladéktalanul a személyügyekért felelős főosztályon keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni. Amennyiben a Kttv. 85–
  1. §-aiban szabályozott határidőkig történő bejelentést a kormánytisztviselő elmulasztja, és a későbbiekben megállapítást nyer, hogy a mulasztással érintett változás tekintetében fennáll az összeférhetetlenség, ez fegyelmi eljárás megindítását vonhatja maga után.
  2. Munkaköri leírás
  3. §
(1)A munkaköri leírás tartalmazza a munkakör jellegét, a betöltéséhez szükséges feltételeket, ismereteket, kompetenciákat, a munkakörbe tartozó feladatok felsorolását, a munkakör ellátásához biztosított hatáskört, a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során elvárt felelősség tartalmát, a Minisztérium szervezetében a munkavégzéssel összefüggő kapcsolatait, valamint a munkaköréhez kapcsolódó helyettesítés rendjét.
(2)A munkaköri leírást a szervezeti egység vezetője készíti el három példányban, amely kinevezés esetén az 5. §
(1)bekezdése alapján kerül megküldésre a személyügyekért felelős főosztályra. Kinevezéskor a munkaköri leírás egy példánya a kinevezési okirattal kerül átadásra a kormánytisztviselő részére, a második példány a kormánytisztviselő személyi anyagába kerül, míg a harmadik példány az érintett kormánytisztviselő szervezeti egységénél kerül megőrzésre. 5. A pályázati eljárás rendje 9. §
(1)A Minisztérium kormánytisztviselői álláshelyei pályázati úton is betölthetőek.
(2)Pályázat kiírásakor a pályázat tervezetét a pályázatot kezdeményező vezető készíti el, és küldi meg a személyügyekért felelős főosztály részére. A személyügyekért felelős főosztály – a saját nyilvántartásával való egyeztetést követően – jóváhagyásra előkészíti a pályázati felhívást, melyet a munkáltatói jogkör gyakorlója hagy jóvá.
(3)A jóváhagyott pályázati kiírás meghirdetéséről, és a meghirdetéssel egyidejűleg a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: szolgáltató központ) részére elektronikus úton történő megküldéséről a személyügyekért felelős főosztály gondoskodik.
(4)Vezetői munkakör betöltésére kiírt pályázat esetén a pályázati felhívásban meg kell jelölni, hogy a vezetői munkakör kizárólag a Ksztv. 67. §
(4)bekezdése szerinti, kinevezést jóváhagyó állásfoglalás beérkezését követően tölthető be. 10. §
(1)A kormánytisztviselői pályázatok elbírálására háromtagú előkészítő bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell létrehozni. A bizottság tagjai:
  1. a)a pályázatban kiírt munkakör szerinti szakterület képviselői, valamint
  2. b)a személyügyekért felelős főosztály képviselője.
(2)A bizottság munkájában a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján más személy is részt vehet.
(3)A bizottságnak a pályázattal kapcsolatos döntését jóváhagyásra meg kell küldeni a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.
(4)A bizottság a pályázat benyújtásának tényéről, illetve a benyújtott pályázat tartalmáról csak a pályázó előzetes írásbeli beleegyezésével közölhet adatokat a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint az adatvédelmi előírásokban meghatározott, betekintésre jogosultakon kívüli harmadik személlyel.
(5)A pályázat eredményéről a pályázókat a személyügyekért felelős főosztály értesíti.
(6)A munkakör betöltését követően a sikertelen pályázó részére pályázati anyagát vissza kell küldeni, kivéve, ha maga írásban kéri, hogy anyagát – esetleges későbbi foglalkoztatása céljából – a jelentkezők nyilvántartásába helyezzék, és személyes adatainak kezeléséhez hozzájárul.
(7)A nyilvántartásban tárolt adatokat a Minisztérium hat hónapig őrzi meg.
  1. A megbízási szerződésekre vonatkozó szerződéskötések eljárásrendje
  2. §
(1)Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozása céljából megbízási szerződés – a Kttv.
  1. §-ában, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/
  2. (XII. 31.) Korm. rendelet
  3. §-ában foglaltakra figyelemmel – a Minisztérium éves költségvetésében erre a célra elkülönített személyi juttatás előirányzat terhére köthető.
(2)A természetes személyekre vonatkozó szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat – a Minisztérium szerződéseinek megkötéséről és nyilvántartásáról szóló utasítás szabályainak megfelelő alkalmazásával – a személyügyekért felelős főosztály látja el.
(3)A szerződés megkötését megelőzően a megbízott szolgáltatásait igénybe vevő szervezeti egység vezetője előzetesen egyeztet a személyügyekért felelős főosztállyal a megbízási szerződés lényeges tartalmi elemeiről. 7. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése 12. §
(1)A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetésének kezdeményezéséről, úgy annak módjáról és a megszűnést érintő egyéb körülményekről – megszüntetés időpontjáról, felmentés esetén a munkavégzés alóli mentesítés tartamáról, esetlegesen a tanulmányi szerződés, munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos információkról – a kezdeményező vezető a személyügyekért felelős főosztályt a megszüntetés tervezett napját megelőzően legalább tíz munkanappal, előzetesen, írásban tájékoztatja.
(2)A személyügyekért felelős főosztály megvizsgálja a kormányzati szolgálati jogviszony javasolt megszüntetésének jogszerűségét, szabályszerűségét, szükségességét, a felmerülő többletterhek minimalizálhatóságát, vállalhatóságát, majd a megszüntetéssel kapcsolatos esetleges akadályokról és lehetséges megoldási javaslatokról tájékoztatja a kezdeményező vezetőt.
(3)Jogviszonyának megszűnése, megszüntetése esetén a kormánytisztviselő köteles a munkáltató által részére átadott eszközökkel, iratokkal, igazolványokkal

lszámolási lapon megjelölt szervezeti egységeknél elszámolni, a szükséges aláírásokat, igazolásokat beszerezni, illetve eszközöket, igazolványokat leadni.

(4)Az érintett legkésőbb az utolsó munkában töltött napon
  1. a)a személyügyekért felelős főosztályon leadja – a jogviszony megszüntetéssel kapcsolatos járandóságok elszámolásának és okiratok, igazolások kiadásának feltételéül szolgáló – elszámolási lapot, valamint
  2. b)a munkakör átadás-átvételben érintettekkel közösen elkészíti a munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyvet, amely megküldésre kerül – további megőrzés céljából – a személyügyekért felelős főosztályra.
(5)A kormánytisztviselő lemondását az 5. melléklet szerinti nyomtatványon kezdeményezi a személyügyekért felelős főosztályon keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.
(6)Két hónapnál rövidebb lemondási idő a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével állapítható meg.
(7)Közös megegyezéssel történő kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése a 6. melléklet szerinti nyomtatványon kezdeményezhető a személyügyekért felelős főosztályon keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.
(8)A belépőkártya az utolsó munkában töltött napon letiltásra kerül.
(9)Jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a személyügyekért felelős főosztály értesíti a Minisztérium biztonsági vezetőjét a belépőkártya letiltása, illetve a minősített adatokkal kapcsolatos jogosultságok megszüntetése érdekében. V. FEJEZET A MUNKAKÖR ÁTADÁS-ÁTVÉTEL SZABÁLYAI 13. §
(1)A kormánytisztviselő (a továbbiakban e fejezetben: átadó) köteles a munkakör betöltőjének személyében történő változás, a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése – ideértve a végleges közigazgatási áthelyezést –, a Kttv.
  1. §-ában,
  2. §-ában,
  3. §-ában meghatározott esetek, nemzeti szakértőként való foglalkoztatás, valamint a 30 napot meghaladó távollét (fizetés nélküli szabadság, szülési szabadság, munkavégzés alóli mentesítés stb.), illetve

lőre tervezett 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén átadni a munkaköri feladatokat, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat a kijelölt átvevőnek.

(2)A szervezeti egység vezetője a szervezeti egység kormánytisztviselői közül kijelöli a munkakört átvevő személyt vagy személyeket (a továbbiakban e fejezetben: átvevő).
(3)A munkakör átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a munka folyamatossága biztosítva legyen. 14. §
(1)A munkakör átadás-átvételt a 7. melléklet szerinti jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2)Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye, hogy az érintett szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó, ügyrendben meghatározott feladatok végrehajtásának a munkakör átadásakor fennálló helyzetéről átfogó képet adjon. A jegyzőkönyvnek az átadó munkakörére vonatkozóan tartalmaznia kell különösen:
  1. a)az átadó, átvevő nevét,
  2. b)a munkakör átadás-átvétel helyét, időpontját,
  3. c)folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatban az átadásig tett intézkedéseket, az ügyek elintézési határidejét, a kapcsolattartók megnevezését, az ügyre vonatkozó, elektronikusan tárolt információk elérési útvonalát,
  4. d)a munkakör átadás-átvételt követő időszakra vonatkozó, előre ismert szakmai feladatok leírását, határidejét, ismert kapcsolattartók megnevezését,
  5. e)a hatályos szerződésekkel, illetve egyéb kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos adatokat,
  6. f)a gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretek tételes elszámolását,
  7. g)az átadó munkaköréhez tartozó dokumentumokat, információkat,
  8. h)a Minisztérium képviseletében betöltött tisztség(
  9. ek)feladatainak teljesítését,
  10. i)a munkakör átadás-átvétellel kapcsolatos egyéb észrevételeket,
  11. j)átadó, átvevő aláírását,
  12. k)szervezeti egység vezetőjének aláírását.
(3)Ha a munkakör átadás-átvételkor az átadó rendkívüli ok miatt akadályoztatva van, vagy a munkakör átadás-átvételt megtagadja, a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység kormánytisztviselői közül kijelöli az átadóként eljáró személyt, aki két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő kormánytisztviselő személyes kezelésében lévő iratokat, amelyeket a jegyzőkönyv kitöltésével átad az átvevőnek. Az átadásról a távollévő kormánytisztviselőt a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni. Ebben

setben a teljességi nyilatkozat nem képezi elválaszthatatlan részét a jegyzőkönyvnek.

(4)Amennyiben a kormánytisztviselő munkakör átadás-átvételi kötelezettségének – neki felróható okból – nem tesz eleget, úgy a munkáltató a kormánytisztviselőkre vonatkozó felelősségi szabályok alapján az igényét peres úton érvényesítheti.
(5)Az átadó a munkakör átadás-átvétellel egyidejűleg

gyszerűsített kilépőlapon elszámol a részére átadott eszközökkel, iratokkal.

(6)E fejezet vonatkozásában kormánytisztviselő alatt kell érteni a Szabályzat 1. §
(1)bekezdésében foglaltakon kívül az 1. §
(2)bekezdés a)–c) pontjában meghatározott személyeket. VI. FEJEZET A JOGVISZONY TARTALMÁRA VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK
  1. Személyes adatokban bekövetkező változás
  2. § Amennyiben a kormánytisztviselő személyes adataiban változás következik be, köteles arról a személyügyekért felelős főosztályt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban tájékoztatni a
  3. melléklet szerinti változásbejelentő lap kitöltésével. A személyügyekért felelős főosztály a bejelentett adatváltozásról haladéktalanul tájékoztatja a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályát.
  4. A kormánytisztviselő értékelése
  5. § A Kttv. felhatalmazása alapján a kormánytisztviselők teljesítményének értékelésével kapcsolatban kiadott kormányrendelet hatálybalépéséig a kormánytisztviselők értékelése a
  6. melléklet szerinti „Egyéni teljesítményértékelés” dokumentum alkalmazásával történik.
  7. Címadományozás
  8. §
(1)A szervezeti egység vezetője a felügyeletet ellátó állami vezető egyetértésével címzetes, szakmai és közigazgatási tanácsadói, főtanácsadói címek adományozását kezdeményezheti.
(2)A részletes indokolással ellátott, a kormánytisztviselő kiemelkedő tevékenységének és eredményeinek ismertetését tartalmazó javaslatot a személyügyekért felelős főosztályon kell megtenni.
(3)A személyügyekért felelős főosztály a címadományozással járó többletforrás rendelkezésre állásáról előzetesen tájékozódik a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálynál, valamint megvizsgálja az adományozható címekkel kapcsolatban előírt, %-ban meghatározott törvényi létszámarányok teljesülését. Amennyiben a címadományozáshoz szükséges forrás rendelkezésre áll, úgy intézkedik a javaslatnak a hivatali szervezet vezetője részére történő eljuttatásáról, aki dönt a címzetes, szakmai és közigazgatási tanácsadói, főtanácsadói címek adományozásáról.
(4)Címadományozásra – lehetőség szerint – az illetményeltérítések megállapítására szolgáló időszakkal egy időben – félévente – a kormánytisztviselő
  1. melléklet szerinti szakmai munkájának értékelése kitöltését követően kerülhet sor.
  2. Kitüntetés
  3. §
(1)A miniszter a kiemelkedő és tartósan magas színvonalú szakmai munkát végző kormánytisztviselőket kitüntetésben részesítheti.
(2)A miniszteri kitüntetések formáját, az évente adományozható kitüntetések számát, illetve az azokkal járó jutalmak mértékét külön jogszabály határozza meg.
  1. Nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő igazolása
  2. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző évben a kormánytisztviselő köteles a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő igazolása érdekében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől a megszerzett szolgálati idejéről rendelkező hatósági bizonyítványt tárgyév július
  3. napjáig a személyügyekért felelős főosztályra benyújtani. A bizonyítvány kiállításával kapcsolatban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez benyújtott kérelmének másolatát tárgyév április
  4. napjáig kell eljuttatnia a személyügyekért felelős főosztályra. VII. FEJEZET FEGYELMI ELJÁRÁS
  5. Általános rendelkezések
  6. §
(1)A fegyelmi ügyben eljáró személyeket a tudomásukra jutott tények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
(2)A fegyelmi felelősséget

lkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és a Minisztérium belső szabályzatai szerint kell elbírálni.

(3)A fegyelmi eljárásban érvényesülnie kell az alkotmányos elveknek, így különösen az ártatlanság vélelmének, a közvetlenségnek és a szabad bizonyítás elvének.
(4)

ljárás alá vont kormánytisztviselő, jogi képviselője, a munkáltatói jogkör gyakorlója, a vizsgálóbiztos és a fegyelmi tanács tagjai

ljárás bármely szakában az iratokba betekinthetnek. Az ügyiratokról

ljárás alá vont kormánytisztviselő, illetve jogi képviselője kérésére másolatot kell kiadni.

(5)Az iratbetekintésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a betekintés időpontját, és a betekintett iratok körét. 21. §
(1)Ha

ljárás alá vont kormánytisztviselőnek a fegyelmi eljárásban jogi képviselője van, a fegyelmi eljárással kapcsolatos iratokat

ljárás alá vont kormánytisztviselőnek és jogi képviselőjének is kézbesíteni kell.

(2)Ha az iratot a címzett halála miatt, vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, erről az érdekelt feleket értesíteni kell.
(3)Az iratokat – ha a jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – postai szolgáltató útján kell kézbesíteni.
(4)Jegyzőkönyv vezetéséről, továbbá a fegyelmi eljárással kapcsolatos előkészítő feladatok ellátásáról a személyügyekért felelős főosztály gondoskodik. 22. §
(1)A fegyelmi eljárást a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén bejelentésre, vagy hivatalból a munkáltatói jogkört gyakorló vezető indítja meg a törvényi határidőn belül.
(2)A fegyelmi tanács egyik tagja lehetőség szerint a személyügyekért felelős főosztály vezetője.
(3)

ljárás alá vont kormánytisztviselő a fegyelmi tanács elnöke, tagjai, a vizsgálóbiztos, valamint a jegyzőkönyvvezető ellen elfogultsági kifogást terjeszthet elő.

lfogultsággal érintett személy meghallgatása után a kizáró okról a fegyelmi tanács elnöke határoz, kivéve azt

stet, amennyiben

lfogultság vele szemben merül fel. Ez utóbbi esetben a fegyelmi eljárásról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) rendelkezései irányadóak.

(4)A vizsgálóbiztos tartós akadályoztatása, vagy kizárása esetén

lnök a vizsgálat lefolytatásával új vizsgálóbiztost bízhat meg.

  1. A fegyelmi eljárás részletes szabályai
  2. §

(1)A munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja

ljárás alá vont személyt és közli vele

ljárás okát.

(2)A fegyelmi eljárás megindítását megalapozó bejelentés visszavonása a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza. 24. §
(1)A vizsgálóbiztos köteles a vizsgálat során a tényállás megállapításához szükséges körülményeket felderíteni,

ljárás alá vont kormánytisztviselő javára és terhére szóló bizonyítékokat beszerezni, amely során a kormányrendelet szerinti bizonyítékokat szerezhet be.

(2)A vizsgálat során

ljárási cselekményekről készített jegyzőkönyve(ke)t a meghallgatott személy, a vizsgálóbiztos, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(3)A vizsgálóbiztos jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított öt napon belül

ljárás alá vont személy a fegyelmi tanácsnál kifogással élhet. A kifogásról a fegyelmi tanács öt napon belül dönt, amelyről haladéktalanul értesíti a vizsgálóbiztost és a kifogást előterjesztőt.

(4)

ljárás alá vont kormánytisztviselő részére a vizsgálóbiztos kézbesíti összefoglaló jelentését azzal, hogy arra legkésőbb a tárgyaláson észrevételt tehet. 25. §

(1)A fegyelmi tárgyalást

lnök vezeti, aki gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, foganatosítja a meghallgatásokat, és kihirdeti a fegyelmi tanács határozatait.

(2)A tárgyalás megnyitása után a vizsgálóbiztos ismerteti a fegyelmi eljárás elrendelésére vonatkozó írásbeli kezdeményezést, valamint a vizsgálóbiztos összefoglaló jelentését. A fegyelmi tanács elnöke meghallgatja

ljárás alá vont kormánytisztviselőt és meghallgatja

ljárás kezdeményezőjét, a tanúkat, a szakértőket és ismerteti a beszerzett iratokat. Amennyiben a megidézett tanú a tárgyaláson nem jelenik meg, ez esetben a tanács elnöke ismerteti a meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet.

(3)A fegyelmi tanács tárgyalásán a fegyelmi tanács tagjain kívül jelen lehet

ljárás alá vont kormánytisztviselő és

ljárás kezdeményezője (bejelentő).

(4)

ljárás alá vont kormánytisztviselőhöz a fegyelmi tanács tagjai, a vizsgálóbiztos és

ljárás alá vont kormánytisztviselő jogi képviselője kérdéseket intézhet.

ljárás kezdeményezőjéhez és a tanúkhoz a fegyelmi tanács tagjai, a vizsgálóbiztos és

ljárás alá vont kormánytisztviselő valamint jogi képviselője kérdéseket intézhet.

(5)A vizsgálóbiztos,

ljárás alá vont kormánytisztviselő és képviselője a tárgyalás bármely szakában bizonyítási indítványt tehet. Amennyiben az indítványt a tanács megalapozottnak találja, további bizonyítás felvételét rendeli el.

(6)Ha a fegyelmi tanács a bizonyítási indítványokat elutasítja, így ezt

ljárást befejező határozatában köteles megindokolni. 26. §

(1)A bizonyítási eljárás befejezése után a vizsgálóbiztos terjeszti elő indítványát, amely tartalmazza a tényállást, annak bizonyítékait, és indítványt tesz a fegyelmi büntetés kiszabására. Ezt követően

ljárás alá vont kormánytisztviselő vagy jogi képviselője nyilatkozik.

(2)A fegyelmi tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
  1. Fegyelmi büntetések
  2. § A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni

nyhítő és súlyosító körülményeket, különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándékosság illetőleg a gondatlanság fokát, valamint az okozott kár értékét. Mérlegelni kell, hogy

lkövetett vétség milyen mértékben sértette a munkáltató jó hírnevét. 16. A fegyelmi határozat 28. §

(1)A fegyelmi tanács a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján állapítja meg a tényállást. A határozatát befolyástól mentesen, a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján hozza meg. A fegyelmi tanácsot döntése meghozatalánál a vizsgálóbiztos indítványa nem köti.
(2)A fegyelmi tanács a határozatában: a)

ljárást megszünteti, b)

ljárás alá vont kormánytisztviselőt vétkesnek nyilvánítja és büntetést szab ki.

(3)A határozat rendelkező részből és indokolásból áll. 29. §
(1)A rendelkező rész tartalmazza: a)

ljárás alá vont kormánytisztviselő személyi adatait, b) a fegyelmi tanács döntését arról, hogy

ljárás alá vont kormánytisztviselőt vétkesnek nyilvánítja és fegyelmi büntetést szab ki, vagy a megindított eljárást megszünteti, c) vétkesség megállapítása esetén azt a körülményt, hogy a fegyelmi vétséget a kormánytisztviselő szándékosan vagy gondatlanul követte el, több fegyelmi vétség egy eljárásban elbírálása esetén

lkövetett fegyelmi vétségek számát, rendbeliségét,

  1. d)a kiszabott fegyelmi büntetést,
  2. e)a megállapított eljárási költségek mértékét és viselésének módját,
  3. f)tájékoztatást arról, hogy a határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont kormánytisztviselő és képviselője, valamint a munkáltató milyen jogorvoslattal élhet.

(2)A határozat indokolása tartalmazza:
  1. a)a tényállást és annak bizonyítékait,
  2. b)az értékelt és a mellőzött bizonyítási eszközöket, a mellőzés indokának megjelölésével;
  3. c)a levont ténybeli és jogi következtetést,
  4. d)az intézkedés alkalmazása és a büntetés kiszabása esetén a súlyosító és enyhítő körülményeket,
  5. e)a megállapított eljárási költség összetételét,
  6. f)az igénybe vehető jogorvoslati eszközök jogszabályi alapját.
(3)A fegyelmi határozat rendelkező részét a kihirdetése előtt írásba kell foglalni és azt a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá. A felek részére kikézbesítendő és indokolással ellátott határozatot a tanács elnöke írja alá az aláírásban akadályozott tanácstagok helyett is.
(4)A fegyelmi határozatot indokolva, a tárgyalás befejezése után legkésőbb 15 napon belül – figyelemmel a közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fegyelmi eljárásról szóló 31/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 8. §
(1)bekezdésében meghatározott határidőre – meg kell küldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának,

ljárás alá vont kormánytisztviselőnek és képviselőjének. VIII. FEJEZET A HELYETTESÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 30. §

(1)Ha a kormánytisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, és eredeti munkakörét is ellátja, a helyettesítés első napjától illetményén felül helyettesítési díj is megilleti. A helyettesítési díj megállapítását írásba kell foglalni.
(2)A kormánytisztviselőt a helyettesítési díj akkor is megilleti, ha tartósan távol lévő kormánytisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el.
(3)Nem illeti meg a kormánytisztviselőt helyettesítési díj, ha
  1. a)a helyettesítés ellátása rendes szabadság miatt vált szükségessé, illetve
  2. b)a helyettesítés a vezetői munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő munkaköri kötelezettsége, kivéve azt

setet, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, hogy a helyettesítés időtartama a harminc napot meghaladja. Ez utóbbi esetben a helyettesítési díj megállapítás utólagosan történik az

(1)bekezdésben foglaltak szerint.
(4)Teljes körű helyettesítés esetén a helyettesítési díj a helyettesítő kormánytisztviselő illetményének 25–50%-a között állapítható meg. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója másképp nem rendelkezik, helyettesítési díj mértéke a helyettesítő kormánytisztviselő illetményének a) 25–35%-a, ha azonos besorolású munkakört helyettesít, b) 35–40% -a, ha magasabb besorolású, vagy tanácsadói címmel rendelkező kormánytisztviselőt helyettesít.
(5)A
(4)bekezdéstől eltérően, amennyiben a helyettesítéssel érintett munkakör vezetői munkakör, illetve amennyiben a helyettesítő egynél több munkakört helyettesít, a helyettesítő kormánytisztviselő részére megállapítható helyettesítési díj mértéke – függetlenül a helyettesítés időtartamától – a helyettesítő kormánytisztviselő illetményének 40–50%-a.
(6)Amennyiben a kormánytisztviselő helyettesítése nem a teljes munkakör ellátására, hanem csak a helyettesítéssel érintett munkakörbe tartozó egyes feladatra vagy feladatokra vonatkozik, úgy a helyettesítési díjat a munkáltatói jogkör gyakorlója 25–50% közötti mértékben állapítja meg (részleges helyettesítés).
(7)A helyettesítési díj mértékét a helyettesítés elrendelésére jogosult vezető javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.
(8)Egy munkakört legfeljebb két kormánytisztviselő helyettesíthet. Egy kormánytisztviselő legfeljebb két munkakör helyettesítését láthatja el.
(9)Részleges helyettesítés esetén, vagy ha a helyettesítést több kormánytisztviselő együttesen látja el, vagy ha egy kormánytisztviselő két munkakört helyettesít, a helyettesítési díj mértéke helyettesített munkakörönként kizárólag a helyettesítő illetményének 25%-a, de együttesen maximum 50%-a lehet.
(10)A helyettesítési díj megállapítását a szervezeti egység vezetője a személyügyekért felelős főosztályon kezdeményezi. A helyettesítés jogszerűségének és összegszerűségének megállapítására vonatkozó javaslat megtétele – az irányítási jogkört gyakorló állami vezető javaslata, illetve a költségvetési előirányzat figyelembevételével – a személyügyekért felelős főosztály feladata.
(11)A helyettesítési díjat meg kell szüntetni, ha az arra okot adó körülmény megszűnt. IX. FEJEZET A MUNKAVÉGZÉS ÉS TÁVOLLÉTEK SZABÁLYAI 17. Munkarend 31. §
(1)A kormánytisztviselő napi munkaideje, illetve munkarendje a Kttv. 89. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján alakul. A napi munkaidő a Kttv. 89. §
(1)bekezdésben foglaltnál kevesebb is lehet, ebben

setben

gyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell.

(2)Ha azt a munkakör jellege lehetővé teszi, a kormánytisztviselő részmunkaidőben történő foglalkoztatását – a Kttv. 50. §-ában szabályozottak kivételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére.
(3)A kormánytisztviselő a szervezeti egység vezetőjénél kezdeményezheti az általánostól eltérő munkaidő-beosztás megállapítását (egyéni munkarend). Egyéni munkarend megállapításánál különösen figyelembe veendő körülmények: a gyermekgondozási és oktatási intézmények napi nyitvatartási ideje, valamint az általuk elrendelt szünetek.
(4)A kormánytisztviselő a szervezeti egysége által vezetett, 10. melléklet szerinti jelenléti ív aláírásával igazolja munkahelyén való megjelenés és tartózkodás tényét. Távollétének indokát a jelenléti íven a Szabályzat szerinti rövidítés alkalmazásával, előzetesen meg kell jelölni.
(5)A jelenléti ívek másolatát, valamint a jelenléti ív alapján a távollévő kormánytisztviselőkről és a távollét jogcíméről szervezeti egységenként készített és a szervezeti egység vezetője által aláírt,
  1. melléklet szerinti távollét kimutatást a tárgyhónapot követő hónap
  2. napjáig a Minisztérium személyügyekért felelős főosztálya részére meg kell küldeni, aki az abban foglaltaknak a távollét nyilvántartásba történő felvezetését követően legkésőbb tárgyhónapot követő hónap
  3. napjáig megküldi a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztály részére.
  4. §
(1)A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő kezdési és befejezési időpontjának pontos betartását a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy ellenőrzi.
(2)

llenőrzés alapját –

rre vonatkozó hatályos belső szabályzat rendelkezései szerint – a Minisztérium elektronikus beléptető rendszerének személyes kártyahasználatkor rögzített időbélyegzős nyilvántartása képezi.

(3)

llenőrzés során a Minisztérium kormánytisztviselőinek

lmúlt hetet összesítő munkába érkezési és munkából távozási időpontjait tartalmazó lekérdezéseket a szervezeti egységek vezetői részére kell megküldeni.

(4)A szervezeti egységek vezetői a
(3)bekezdésben meghatározott lekérdezéseket kötelesek megvizsgálni. A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő kezdési időpontokat több mint tizenöt perccel meghaladó késés, illetve munkaidő befejezési időpontokat több mint öt perccel megelőző távozás esetén, az érintett kormánytisztviselők tekintetében a szervezeti egység vezetője három munkanapon belül köteles igazoló jelentést írni a pontos munkakezdés és munkaidő befejezés be nem tartásának okáról.
(5)A szervezeti egység vezetője az igazoló jelentéseket haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személynek.
(6)A munkaidő indokolatlan be nem tartása esetén, a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója felé az érintett kormánytisztviselő részére történő írásbeli figyelmeztetés kiadását, illetve annak többszöri előfordulását követően fegyelmi eljárás megindítását. 18. Rendkívüli munkaidő 33. §
(1)Rendkívüli esetben a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetve meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni, amelyre a szervezeti egység vezetője szóban, vagy a kormánytisztviselő kérelmére írásban kötelezi. A rendkívüli munkaidő írásban történő elrendelése esetén

rről szóló okiratot meg kell küldeni a személyügyekért felelős főosztály részére.

(2)Rendkívüli munkaidőnek a Kttv. 96. §
(2)bekezdése szerint megállapított munkavégzés minősül. Nem minősül rendkívüli munkaidőnek az, ha a kormánytisztviselő a munkáltató jogkör gyakorlójával való megállapodásnak megfelelően

ngedélyezett távollét idejét dolgozza le.

(3)Amennyiben a kormánytisztviselő írásban kéri a rendkívüli munkaidő elrendelését, azt a rendkívüli munkaidő elrendelését/nyilvántartását tartalmazó, 12. melléklet szerinti nyomtatványon kell elrendelni. Ebben

setben a nyomtatvány utolsó oszlopát (Rendkívüli munkaidő írásbeli elrendelése esetén

lrendelő vezető aláírása) a rendkívüli munkaidőt elrendelő vezető aláírásával látja el. A kormánytisztviselők részére elrendelt rendkívüli munkaidőről a szervezeti egység a

  1. melléklet szerinti nyomtatványon nyilvántartást vezet, melynek egy szervezeti egység vezetője által aláírt példányát tárgyhónapot követő hónap
  2. napjáig meg kell küldeni a személyügyekért felelős főosztály részére. A nyomtatvány másolatát a szervezeti egység megőrzi.

(4)A rendkívüli munkaidővel kapcsolatos nyilvántartást a személyügyekért felelős főosztály vezeti. 34. §
(1)A rendszeresen rendkívüli munkaidőben munkavégzést teljesítő kormánytisztviselő számára a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb évi huszonöt munkanap szabadidő-átalányt állapíthat meg. A szabadidő-átalány a következő évre nem vihető át.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltakra csak azon kormánytisztviselő jogosult, aki a szabadidő-átalányra jogosító feladatait előreláthatólag rendszeresen legalább havi tizenhat óra rendkívüli munkaidőben végzi.
(3)A szervezeti egységek vezetői tárgyév január 31-ig megvizsgálják a szabadidő-átalányra jogosító munkakörökbe tartozó feladatokat, és az érintett kormánytisztviselők névsorát az érintett feladatok megnevezésével együtt, indokolással ellátva megküldik a személyügyekért felelős főosztály részére. A szervezeti egységektől érkezett kezdeményezéseket a személyügyekért felelős főosztály összegyűjti és együtt, döntésre felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlója elé.
(4)A szabadidő-átalányra jogosultság év közbeni teljesítése esetén az adott évre megállapított szabadidő-átalány arányos része jár.
(5)A kormánytisztviselő a szabadidő-átalányra addig jogosult, míg megállapításának feltételei fennállnak.
(6)A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő rendkívüli munkaideje ellentételezéseként évi tíz munkanap szabadidő-átalányra jogosult. Ebben

setben a

(2)bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. 35. §
(1)A kormánytisztviselő részére rendes szabadság csak a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadását követően adható ki.
(2)A rendkívüli munkaidő ellentételezéseként járó, a Kttv. 98. §-ában meghatározott szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb harminc napon belül kell kiadni. A szabadidő kiadásáért a rendkívüli munkaidőt elrendelő szervezeti egység vezetője felelős. A szabadidő megváltást a jelenléti íven SZM betűkkel kell jelölni.
(3)Ha a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadására a
(2)bekezdés szerint nem került sor, a szabadidő megváltását a rendkívüli munkaidőt elrendelő szervezeti egység vezetője köteles kezdeményezni a személyügyekért felelős főosztályon. A kezdeményezésben részletesen meg kell indokolni, miért maradt el a szabadidő kiadása. A kezdeményezéshez a szakmai felügyeletet ellátó állami vezető jóváhagyása szükséges.
(4)A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértéke a Kttv.
  1. §-a szerint kerül meghatározásra.
  2. Ügyelet, készenlét
  3. § A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt meghatározott helyen és ideig munkavégzésre történő rendelkezésre állásra kötelezheti. Az ügyelet és készenlét elrendelésére a Kttv.
  4. §-ában foglaltakat, valamint a Szabályzat
  5. §
(2)bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 20. Munkaközi szünet 37. §
(1)Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a kormánytisztviselő részére a munkaidőn belül – a munkavégzés megszakításával – napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
(2)A munkaközi szünet a munkavégzés helyén kívül is eltölthető. 21. Távollétek 38. §
(1)A szabadság kiadásáról, engedélyezéséről írásban,

rre rendszeresített szabadság-nyilvántartó lapon kell rendelkezni.

(2)A szabadság-nyilvántartó lapot – elháríthatatlan ok kivételével – a szabadság megkezdését megelőzően kell kitölteni.
(3)A szabadság-nyilvántartó lapokat tárgyévre a személyügyekért felelős főosztály állítja ki. A szabadság-nyilvántartó lap tartalmazza a kormánytisztviselő alap és – a Kttv. alapján meghatározott jogcímeken járó – pótszabadságait.
(4)A
(3)bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a tárgyévet megelőző évről rendelkező szabadság-nyilvántartó lapokat a szervezeti egységek összegyűjtik, és azokat tárgyév január 10. napjáig megküldik a személyügyekért felelős főosztály részére.
(5)A szabadságot a jelenléti íven „SZ” betűvel kell megjelölni. 39. §
(1)A kormánytisztviselő a Kttv. 79. §-ában meghatározott esetekben mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól.
(2)A Szabályzat 4. §
(4)bekezdés
  1. c)pontjában meghatározott eseteken kívül a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól
  2. a)kérelemre, vagy
  3. b)a munkáltató döntése alapján. A mentesítés idejére az
  4. a)pontban meghatározott esetben a munkáltató által meghatározott mérték szerint jár díjazás, míg a
  5. b)pont esetében a kormánytisztviselőt teljes díjazás illeti meg.
(3)A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „ME” betűkkel kell megjelölni.
(4)A keresőképtelenséget a háziorvos igazolja. A kormánytisztviselő az igazolást a keresőképtelenség megszűnését követően a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályára juttatja el. A tizenöt napot meghaladó keresőképtelenség esetén az igazolást még a keresőképtelenség fennállása esetén meg kell küldeni a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályára.
(5)A keresőképtelenséget a jelenléti íven „B” betűvel kell jelölni.
(6)A munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt, a kormánytisztviselő munkakörével összefüggő egy vagy több naptári napot igénybe vevő – a Minisztériumon kívül tartandó – megbeszélésen, képzésen való részvétel, kiküldetés, felügyeleti ellenőrzés hivatalos távollétnek minősül. A távollétet a jelenléti íven „HT” betűvel kell jelölni.
(7)A fizetés nélküli szabadág eseteit, és igénybevételének szabályait a Kttv. 110–114. § tartalmazza. A fizetés nélküli szabadságot a távollét nyilvántartó lapon „FN” betűkkel kell jelölni.
(8)A tanulmányi szabadságot a jelenléti íven „TSZ” betűkkel kell megjelölni. 22. Egyéb munkaidő-kedvezmények 40. §
(1)Véradásban részt vevő kormánytisztviselő – illetményének folyósítása mellett – a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A kormánytisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesítés a véradást szervező által kiállított igazolás alapján jár. A véradásban részt vevő kormánytisztviselőt a fenti munkaidő-kedvezményen túl a bemutatott igazolás alapján évente egy munkanapnak megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg.
(2)A kettő vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő, vagy legalább egy tizennégy éven aluli gyermeket egyedül nevelő szülőt, illetve fogyatékos gyermeket nevelő szülőt, valamint a beteg gyermeket vagy beteg szülőt gondozó kormánytisztviselőt havi négy munkaóra munkaidő-kedvezmény illeti meg.
(3)A negyven év feletti kormánytisztviselőt, valamint a megváltozott munkaképességű kormánytisztviselőt havi négy munkaóra egészségügyi és betegségmegelőzési célú munkaidő-kedvezmény illeti meg.
(4)A Minisztériumnál működő szakszervezeteket megillető, a Kttv. 202. §
(1)bekezdése szerinti munkaidő-kedvezmény megállapítása érdekében a szakszervezet Minisztériumi képviselője köteles a Minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott tagjainak létszámáról tárgyév január 15. napjáig a személyügyekért felelős főosztály felé nyilatkozni.
(5)A munkaidő-kedvezmény tartamára a kormánytisztviselőnek illetmény jár.
(6)A munkaidő-kedvezmény időtartamát a jelenléti íven „MK” betűvel kell jelölni. X. FEJEZET A KORMÁNYTISZTVISELŐK DÍJAZÁSA
  1. Illetmény átutalása
  2. § A kormánytisztviselő részére illetménye kifizetése – a Kttv.
  3. §-a alapján – a választott pénzintézetnél nyitott fizetési számlaszámra történő átutalással, fizetési számla hiányában, illetve a kormánytisztviselő írásbeli kérelme alapján postai úton, a tárgyhónapot követő hónap
  4. napjáig történik.
  5. Az alapilletmény eltérő mértékű megállapítása
  6. §
(1)A hivatali szervezet vezetője – a Kttv-ben meghatározott feltételekkel és időszakokban, a 9. melléklet alapján elkészített szakmai munka értékelésének figyelembevételével – a kormánytisztviselő alapilletményét a Kttv. szerinti mértékben megemelheti, vagy csökkentheti.
(2)Az alapilletmény eltérítések megállapítását megelőzően a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályának kimutatása, illetve

lemi költségvetésben rendelkezésre álló keretek ismeretében a személyügyekért felelős főosztály tájékoztatja a hivatali szervezet vezetőjét. Az illetményeltérítésre vonatkozó javaslatot a tárgyévre vonatkozóan február 15-éig kell a szervezeti egység vezetőjének – a szolgálati út betartásával – megtenni.

(3)A
(2)bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a tárgyévi eltérítések megállapításától számított hat hónapot követő illetményeltérítések vonatkozásában azzal, hogy eltérítésekre vonatkozó javaslatokat augusztus 15-éig kell megtenni.
(4)A keret felhasználására vonatkozó döntést követően a személyügyekért felelős főosztály elkészíti a szükséges okiratokat. 25. Pótlékok Idegennyelv-tudási pótlék 43. §
(1)Az angol, francia, német nyelvek tekintetében az idegennyelv-tudási pótlék alanyi jogon jár, a Kttv. szerinti szabályok és mértékek alapulvételével.
(2)Ha a munkakör az
(1)bekezdésben fel nem sorolt nyelv(ek) rendszeres használatát teszi szükségessé,

rre vonatkozó idegennyelv-tudási pótlék megállapítását a szervezeti egység vezetője kezdeményezi a személyügyekért felelős főosztályon. A személyügyekért felelős főosztály a kezdeményezést – javaslatával ellátva – döntésre felterjeszti a közigazgatási államtitkárnak. A nyelvpótlék megállapításánál a Kttv. szerint meghatározott mértékeket kell figyelembe venni.

(3)Nem fizethető nyelvpótlék

szperantóért és a klasszikus nyelvekért (latin, ógörög, szanszkrit és egyéb holt nyelvek).

(4)A Kttv. 141. §
(9)bekezdése alapján, ha a Minisztérium – a felsőfokú szaknyelvi vizsga kivételével – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a kormánytisztviselő idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.
(5)A
(4)bekezdésben meghatározott esetben az idegennyelv-tudási pótlék

lszámolási időszak leteltét követően állapítható meg.

(6)Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. A bizonyítvány kiállításáig kiadott igazolás bemutatása idegennyelv-tudási pótlékra nem jogosít.
(7)A kormánytisztviselő az idegennyelv-tudási pótlékra – a
(4)bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a nyelvtudást igazoló bizonyítvány (bizonyítvánnyal egyenértékű okirat) bemutatása napjától jogosult. Képzettségi pótlék 44. §
(1)Képzettségi pótlék adható annak az I. besorolási osztályba sorolt kormánytisztviselőnek, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettséghez képest további – a munkaköre szakszerűbb ellátását elősegítő –
  1. a)doktori (PhD) fokozattal vagy azzal egyenértékű vagy ennél magasabb tudományos fokozattal,
  2. b)felsőfokú iskolai rendszerű képzésben vagy szakirányú továbbképzésben szerzett felsőfokú iskolai végzettséggel, szakképesítéssel,
  3. c)akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítéssel vagy
  4. d)iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik.
(2)Képzettségi pótlék adható annak a II. besorolási osztályba sorolt kormánytisztviselőnek, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettséghez képest további – a munkaköre szakszerűbb ellátását elősegítő –
  1. a)akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítéssel,
  2. b)iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett felsőfokú szakképesítéssel vagy
  3. c)iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett középfokú szakképesítéssel rendelkezik.
(3)A szervezeti egység vezetője, indokolással ellátott javaslatát megküldi a személyügyekért felelős főosztály részére. A képzettségi pótlék tárgyában – személyügyekért felelős főosztály és a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya együttes javaslatára – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
(4)A képzettségi pótlék a költségvetési keret felülvizsgálata alapján évenként felülvizsgálható és meghatározható. Munkaköri pótlék 45. §
(1)A kormánytisztviselő a
(2)–
(3)bekezdésekben meghatározott munkakörök betöltése esetén az ott meghatározott mértékű munkaköri pótlékra jogosult.
(2)A főosztályvezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő

ltérítés nélküli alapilletménye 5%-ának megfelelő munkaköri pótlékra, a 20 fő feletti létszámú főosztály vezetője és a miniszteri kabinetfőnök

ltérítés nélküli alapilletménye további 10%-ának megfelelő (összesen 15%) munkaköri pótlékra jogosult.

(3)A II. besorolási osztályba tartozó titkárnő, titkár, asszisztens, ügyintéző munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő a besorolása szerinti alapilletménye 20%-ának megfelelő munkaköri pótlékra jogosult.
(4)A munkaköri pótlék megállapításakor a
(2)bekezdésben foglalt munkakör esetén a vezető által irányítottak létszáma, a vezetői felelősségi szint, valamint a vezetői munkakör betöltéséhez szükséges tudás, a
(3)bekezdésben foglalt munkakörök esetén a munkakör tartalma, a felsőfokú végzettségű munkakörökhöz közelítő felelősségi kör és a feladatkör került figyelembevételre.
(5)A
(2)–
(3)bekezdésben meghatározott munkaköri pótlék
  1. december
  2. napjáig illeti meg a kormánytisztviselőt.
  3. A kormányzati ügykezelők illetményének megállapítása
  4. §
(1)A kormányzati ügykezelők illetményének megállapítására a Kttv-ben meghatározottak szerint a közigazgatási államtitkár jogosult.
(2)A kormányzati ügykezelők illetménye megállapításának feltételeit a
  1. melléklet tartalmazza. XI. FEJEZET A KORMÁNYTISZTVISELŐK KÖLTSÉGTÉRÍTÉSE
  2. Illetményelőleg
  3. §
(1)A kormánytisztviselő a 14. melléklet szerinti formanyomtatványon illetményelőleget igényelhet, amelynek összege nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér háromszorosát. Az illetményelőleg nyújtásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
(2)Nem igényelhet illetményelőleget a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló és az a kormánytisztviselő, akinek jogviszonya megszüntetésére munkáltatói intézkedés van folyamatban.
(3)Nem állapítható meg illetményelőleg annak a kormánytisztviselőnek, akinél a levonás feltételei nem biztosítottak (aki nem rendelkezik illetménnyel vagy egyéb bérjellegű kifizetéssel pl.: GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.). 48. §
(1)Az illetményelőleg összegét – ha a
(2)bekezdésben foglalt követelmények érvényesülése biztosítva van – a kérelmező igényének megfelelően kell megállapítani. Ha a
(2)bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, az illetményelőleg összege a kérelemben foglaltaktól eltérhet.
(2)Az illetményelőleg összegét úgy kell megállapítani, hogy

gyéb levonások mellett hat hónap alatt levonható legyen, és a levonás összege a havi nettó illetményből jogszerűen levonható mértéket ne haladja meg.

(3)Az illetményelőleg visszafizetési határideje legfeljebb hat hónap lehet.
(4)Határozott idejű kinevezés esetén az illetményelőleget a határozott idő lejártáig kell visszafizetni, ha ez az idő kevesebb, mint hat hónap.
(5)Ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az illetményelőleg-tartozás fennállásának időtartama alatt szűnik meg, a tartozás fennmaradó részét legkésőbb a jogviszony megszűnésének napjáig egy összegben köteles visszafizetni.
(6)Illetményelőleg a kormánytisztviselő részére ismételten csak abban

setben állapítható meg, ha

lőző felvett illetményelőleg összegét teljes egészében visszafizette.

(7)Az illetményelőleg folyósításához kapcsolódó, 14. melléklet szerinti kérelmet a személyügyekért felelős főosztály – a személyügyi feltételek igazolását követően – megküldi a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya részére, amely továbbítja a kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorló részére.
(8)

címben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a Minisztérium állományába tartozó munkavállalókra. 28. A munkavégzéshez szükséges utazás költségeinek térítése 49. §

(1)A Minisztérium a munkavégzéséhez szükséges utazás biztosítása érdekében helyi utazásra szolgáló bérletet biztosít a kormánytisztviselői részére.
(2)Amennyiben a kormánytisztviselőnek a Minisztériummal fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg, részére e juttatás a jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra.
(3)Jogviszony megszűnése, megszüntetése, illetve 30 napot meghaladó távollét esetén a kormánytisztviselő köteles a bérletet az utolsó munkában töltött napon a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályán leadni.
(4)A bérlet a kinevezés jóváhagyását követően kerülhet kiadásra.
(5)A bérlet kiadása, visszavételével, valamint nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya látja el.
(6)

§-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a Minisztérium állományába tartozó munkavállalókra. 29. Illetményhez kapcsolódó költségtöbblet megtérítése 50. §

(1)A Minisztérium a kormánytisztviselők részére a jogviszony kezdetétől, időarányosan biztosítja az illetmény átutalásával, és egyszeri felvételével járó többletköltségek megtérítését.
(2)A költségtérítésre az a kormánytisztviselő jogosult, aki a kifizetést elrendelő döntés időpontjában legalább két hónapja kormányzati szolgálati jogviszonyban áll és
  1. a)illetményben részesülő aktív kormánytisztviselő;
  2. b)felmentett, de döntés időpontjáig munkavégzési kötelezettséggel rendelkezik;
  3. c)a Minisztérium állományában munkavégzési kötelezettséggel rendelkező prémiumévek programban részt vevő kormánytisztviselő.
(3)A Szabályzat 1. §
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott személyek költségtérítésben nem részesülnek.
(4)A felmentési idejüket töltő (munkavégzésre nem kötelezett), szülési szabadságon lévő, fizetés nélküli szabadságon lévő, nemzeti szakértő, prémiumévek programban részt vevő azon kormánytisztviselők, akik nincsenek munkavégzésre kötelezve, a költségtérítésre nem jogosultak. Nem jogosult továbbá költségtérítésre az a kormánytisztviselő, aki részére az illetmény kifizetése postai úton történik.
(5)A költségtérítés összege félévente a költségvetési fedezet függvényében kerül megállapításra.
(6)A kifizetés iránt a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya saját hatáskörben intézkedik. A kifizetést a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.
(7)

§-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a Minisztérium állományába tartozó munkavállalókra.

  1. A munkába járáshoz szükséges helyközi közlekedési költségtérítés
  2. §

(1)A Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás költségeit a Minisztérium a mindenkor hatályos munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló Korm. rendelet szabályai szerint téríti. A térítés igénybevétele – a bérlet, illetve menetjegy ellenében – utólag történik.
(2)Az utazási költségtérítés iránti kérelemhez – első esetben – csatolni kell munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy megtérítéséhez szükséges eredeti számlát, bérletet vagy menetjegyet, továbbá a lakcímkártya másolatát. Amennyiben megállapítást nyer, hogy időközben a kormánytisztviselő a költségtérítésre való jogosultságát elveszítette, a jogtalanul felvett összeget köteles a Minisztérium részére visszafizetni.
(3)A kérelem megalapozottsága esetén a személyügyekért felelős főosztály azt jóváhagyja, míg az alaptalan kérelem elutasításáról a kérelmezőt tájékoztatja.
(4)A költségtérítés kifizetéséről (utalásról) a továbbiakban a bérlet, illetve a menetjegy leadása alapján havonta a leadást követő öt munkanapon belül – de legkésőbb minden hó 15-éig – a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya intézkedik. 52. §
(1)A kormánytisztviselő saját gépjárművel történő munkába járásához a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja.) foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha
  1. a)a kormánytisztviselő állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
  2. b)a kormánytisztviselő munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
  3. c)a kormánytisztviselő mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.
(2)A kormánytisztviselő a havi költségelszámoláshoz köteles a 15/B. melléklet szerinti útnyilvántartást vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a hónap első és utolsó napján a kilométeróra állását.
(3)A költségtérítést a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályán lehet igényelni a személyügyekért felelős főosztály felügyeletét ellátó állami vezető jóváhagyásával. A 15/A. melléklet szerinti igazoláshoz csatolni kell az útnyilvántartás másolatát. A Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya írásban értesíti a kormánytisztviselőt igényének elbírálásáról. 53. §
(1)Az 52. §-ban foglaltakon kívül az a kormánytisztviselő, aki
  1. a)a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet alapján súlyosan fogyatékosnak, vagy
  2. b)a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet alapján súlyosan mozgáskorlátozott személynek minősül, a munkába járáshoz használt személygépjármű esetén teljes költségtérítésre jogosult.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott kormánytisztviselő saját tulajdonú személygépjármű hiányában kezdeményezheti a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által biztosított gépjármű használatát egyedi engedély alapján. A személygépkocsi használatára való jogosultság vonatkozásában

gyes beosztásokhoz, munkakörökhöz jogszabály alapján járó, illetve biztosítható gépkocsi tekintetében a jogosultsági kategóriáktól el lehet térni a jogosult javára, ha az a jogosult vezetési képességére kedvezőbb.

(3)

címben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a Minisztérium állományába tartozó munkavállalókra. 31. Utazási kedvezmény 54. §

(1)Az utazási utalványt minden év március 31. napjáig a személyügyekért felelős főosztály állítja ki, és juttatja el előzetes igényfelmérés alapján a kormánytisztviselők kérésére.
(2)Az utazási utalvány alapján a kormánytisztviselő évente tizenkét alkalommal 50%-os kedvezményű menettérti utazásra jogosult a belföldi menetrend szerinti közforgalmú személyszállítási közlekedési eszközökön.
(3)

§-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a Minisztérium állományába tartozó munkavállalókra. XII. fejezet CAFETERIA-JUTTATÁSOK 32. A juttatásokra vonatkozó közös szabályok 55. §

(1)A cafetéria rendszer a következő, kormánytisztviselő által választható juttatásokat tartalmazza:
  1. a)önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás,
  2. b)önkéntes egészségpénztári hozzájárulás,
  3. c)iskolakezdési támogatás,
  4. d)munkahelyi étkeztetés,
  5. e)Erzsébet-utalvány,
  6. f)Széchenyi Pihenő Kártya.
(2)E fejezet alkalmazásában kormánytisztviselő alatt kell érteni a Szabályzat 1. §
(1)bekezdésében, valamint
(2)bekezdés a)–b) pontjában, továbbá – 56. §
(4)bekezdésében meghatározottak figyelembe vételével – az 1. §
(2)bekezdés c) pontjában meghatározott személyeket.
(3)A kormánytisztviselő a tárgyévben a Minisztériumnál fennálló jogviszonya teljes időtartamára jogosult a cafetéria rendszerbe tartozó, általa választott juttatások igénybevételére. 33. A juttatásokra felhasználható éves keretösszeg megállapítása 56. §
(1)A hatályos költségvetési törvényben meghatározott mértékű cafeteria-juttatás éves keretösszege nyújt fedezetet a cafetéria-juttatásokra, valamint a választott juttatások adó- és járulékterheire.
(2)Az éves keretösszeg a Minisztériumnál jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra a határozott időben foglalkoztatott, valamint azon kormánytisztviselők esetében, akiknek a Minisztériummal fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.
(3)Ha a kormánytisztviselő a juttatásról való nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibájából elmulasztja, a rendelkezésre álló keret nagyságától függően Erzsébet-utalványra jogosult.
(4)A Pép tv. hatálya alá tartozó kormánytisztviselőket – munkavégzési kötelezettségre tekintet nélkül – a cafetéria-juttatás keretösszeg 30%-a illeti meg 34. A nyilatkozat módosításának lehetősége 57. §
(1)A cafetéria-elemek év közbeni módosítására kizárólag különös méltánylást érdemlő esetben van lehetőség (pl. GYES, GYED, táppénz esetén).
(2)A módosítás névre szóló utalvány esetében csak akkor lehetséges, ha azt a minisztérium még nem rendelte meg az igénylő részére annak korábbi nyilatkozata alapján. 35. Közös szabályok a cafetéria-juttatás igénybevételéhez 58. §
(1)

gyes juttatási formák igénybevételi lehetőségeire vonatkozó főbb jogszabályi előírásokról, változásokról, a juttatás tárgyévre vonatkozó közterhének mértékéről Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya legkésőbb január 15. napjáig tájékoztatóban értesíti a kormánytisztviselőket.

(2)A kitöltött nyilatkozatot és mellékleteit egy kinyomtatott és a kormánytisztviselő által aláírt papíralapú példányban a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályának kell megküldeni.
(3)Amennyiben a kormánytisztviselő a
(2)bekezdés szerinti nyilatkozatot önhibájából – ide nem értve a rendes szabadság, betegállomány, illetve egyéb rajta kívülálló ok miatt – elmulasztja, úgy a cafetéria rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére az 56. §
(3)bekezdése szerint jogosult.
(4)A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás átutalásáról, valamint a névre szóló utalvány kiadásáról a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya intézkedik. 36. Eljárás a jogviszony megszűnése esetén 59. §
(1)A jogviszony megszűnése esetén a juttatási elemeket a munkáltató a jogviszony megszűnésének napjáig teljesíti.
(2)A jogviszony megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban

setben is, ha a kormánytisztviselő külszolgálatban vagy nemzeti szakértőként kerül foglalkoztatásra, vagy olyan tartós távollétre kerül sor, amely során a kormánytisztviselő illetményben vagy távolléti díjban nem részesül (beleértve a TGYÁS, GYED, GYES, GYET időszakát) feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. 37. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás 60. §

(1)A Minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a kormánytisztviselőnek aki
  1. a)önkéntes nyugdíjpénztár tagja,
  2. b)ezt a juttatási formát választja és
  3. c)leadja a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályon a záradékolt önkéntes nyugdíjpénztári belépési nyilatkozatát, amennyiben az még nem áll rendelkezésre.
(2)Az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás havonta azonos összegben vehető igénybe. Az összeget a kormánytisztviselő maga határozza meg azzal, hogy ezen összeg több nyugdíjpénztári tagság esetén is, együttesen legfeljebb az Szja. törvényben meghatározott mértékig kedvezményes adózású. 38. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás 61. §
(1)A Minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a kormánytisztviselőnek, aki
  1. a)önkéntes egészségpénztár tagja,
  2. b)ezt a juttatási formát választja és
  3. c)leadja a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályon a záradékolt önkéntes egészségpénztári belépési nyilatkozatát, amennyiben az még nem áll rendelkezésre.
(2)Az önkéntes egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás havonta azonos összegben vehető igénybe. Az összeget a kormánytisztviselő maga határozza meg azzal, hogy ezen összeg több egészségpénztári tagság esetén is, együttesen legfeljebb az Szja. törvényben meghatározott mértékig kedvezményes adózású. 39. Iskolakezdési támogatás 62. §
(1)A Minisztérium utalvány formájában iskolakezdési támogatást nyújt a közoktatásról szóló törvényben, vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban részt vevő gyermek, tanuló számára a – rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult – szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján.
(2)Az iskolakezdési támogatás összege tanévenként és az
(1)bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő gyermekenként vehető igénybe.
(3)Az iskolakezdési támogatás utalvány kizárólag a tanév első napját megelőző és azt követő 60 napon belül vehető igénybe.
(4)E juttatási forma választása esetén a kormánytisztviselő köteles igazolni a családtámogatási ellátásra való jogosultság fennállását, továbbá köteles nyilatkozni az iskolakezdési támogatásban részesített gyermek (tanuló) adóazonosító jeléről, ennek hiányában személyes adatairól. 40. Munkahelyi étkeztetés és

rzsébet-utalvány 63. §

(1)A kormánytisztviselők étkezésének támogatására a fogyasztásra kész étel vásárlására és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány (a továbbiakban: étkezési hozzájárulás) szolgál.
(2)Az étkezési hozzájárulás havonta azonos összegben utalvány formájában vehető igénybe.
(3)Az étkezési utalványok kiadására havonta utólag kerül sor. 41. Széchenyi Pihenő Kártya 64. §
(1)A Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: Kártya) olyan fizetési eszköz, amellyel a kormánytisztviselők a Minisztérium által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatónál – szolgáltatásokat vásárolhatnak.
(2)A Kártyával igénybe vehető támogatás igénylése során a kormánytisztviselőnek figyelembe kell venni a más gazdálkodó szervezettől a tárgyévben ilyen jogcímen kapott támogatás összegét, amely összegről a kormánytisztviselő a Minisztériumnak nyilatkozik.
(3)A Kártyát a kormánytisztviselő igénylése alapján a Minisztérium rendeli meg, a Kártya megrendelésével, használatával, a támogatás igénybevételével kapcsolatban a kormánytisztviselőt költség nem terheli.
(4)A Kártya elvesztése esetén a pótkártya, valamint a közeli hozzátartozó és – az élettársi kapcsolatról tett nyilatkozat szerint – az élettárs részére a társkártya megrendelése a kormánytisztviselő igénylése alapján a Minisztérium feladata. A társkártya, valamint a pótkártya előállítási és kézbesítési költségei – társ-, illetve pótkártyánként – a kormánytisztviselőt terhelik, azok a cafetéria-keretösszeg terhére nem teljesíthetőek.
(5)

lektronikus utalványokat a Minisztérium a kormánytisztviselő nyilatkozata szerint meghatározott összegben, egyszerre tölti fel. XIII. FEJEZET A KÉPZÉSEKRE ÉS TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 65. § Jelen fejezet alkalmazásában:

  1. a)vizsga: a kollokvium, a szigorlat és a záróvizsga,
  2. b)belső képzés: konferencia, vagy a Minisztérium által folytatott szakmai továbbképzés, amely a továbbképzési programok jegyzékében nem szerepel,
  3. c)kötelező központi képzés: a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: továbbképzési kormányrendelet) alapján szervezett szakmai továbbképzési programban, illetve közszolgálati továbbképzési programban szereplő képzés. 42. Közigazgatási alap- és szakvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga 66. §

(1)A kormánytisztviselőnek, illetve a kormányzati ügykezelőnek (a továbbiakban: kormánytisztviselő) a kinevezési okiratban előirt határidőn belül közigazgatási alapvizsgát, illetve közigazgatási szakvizsgát, vagy ügykezelői vizsgát kell tennie.
(2)A személyügyekért felelős főosztály minden év október 15-éig elektronikus levél formájában felhívja a kormánytisztviselők figyelmét a következő évi – a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal által közzétett – vizsgaidőpontokra, valamint arra, hogy a jelentkezés a kormánytisztviselő kötelessége.
(3)A közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint ügykezelői alapvizsgára kötelezettek képzési költségeinek megtérítését (tanfolyam díja, vizsgadíj, tankönyvek) a Minisztérium 100%-ban vállalja.

setlegesen megismételt vizsgá(k)hoz kapcsolódó költségek megtérítése a kormánytisztviselőt terheli.

(4)A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint közigazgatási alap- és szakvizsgát tehet. A vizsgák költségei a politikai főtanácsadót, politikai tanácsadót terhelik, amely költségeket a Minisztérium – kérelemre – részben vagy egészben átvállalhatja. A kérelmet a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztály vezetője és a személyügyekért felelős főosztály vezetője együttesen bírálja el.
(5)Az alap- és a szakvizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvételre, valamint a vizsga napjaira a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és távolléte idejére illetmény illeti meg.

lőbbieken túl a kormánytisztviselő a közigazgatási és ügykezelői alapvizsga esetén – a vizsgát megelőzően – három munkanapra, a szakvizsga esetén (a kötelező és a szabadon választott tárgyra összesen) öt munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és távolléte idejére illetmény illeti meg. Javítóvizsga vagy ismételt vizsga esetén ezek a kedvezmények a kormánytisztviselőt nem illetik meg. 43. Jogi szakvizsga 67. §

(1)A közigazgatási szakvizsgával egyenértékű jogi szakvizsga költségeinek megtérítését (vizsgadíj) a Minisztérium 100%-ban vállalja, ha a jogász végzettségű kormánytisztviselő úgy dönt, hogy a közigazgatási szakvizsga helyett jogi szakvizsgát kíván tenni.

setlegesen megismételt vizsgá(k)hoz kapcsolódó költségek megtérítése a kormánytisztviselőt terheli.

(2)A jogi szakvizsga költségének 100%-ban történő Minisztérium részéről való megtérítésére csak az a jogász végzettségű kormánytisztviselő jogosult, aki a közigazgatási szakvizsgával – annak egyetlen részvizsgájával – sem rendelkezik, illetve aki a közigazgatási szakvizsgát meg sem kezdte, és a felkészítő tanfolyamon nem vett részt. Amennyiben

lőzőek bármelyike fennáll, a jogász végzettségű kormánytisztviselő nem jogosult a jogi szakvizsga díjának 100%-ban történő megtérítésére.

(3)A jogi szakvizsga részvizsgáinak napjaira a kormánytisztviselő mentesül munkavégzési kötelezettség alól, és távolléte idejére illetmény illeti meg. A jogi szakvizsgára való felkészüléshez a kormánytisztviselőt részvizsgánként (

lső részvizsgába beleértendő a szabadon választott írásbeli vizsga is) tíz munkanap, összesen harminc munkanap tanulmányi szabadság illeti meg, amely időre a kormánytisztviselő illetményre jogosult. A részvizsgánként igénybe vehető tíz munkanap távollét kizárólag a részvizsga előtt vehető igénybe, az igénybe vehető napok összevonására nincs lehetőség.

(4)A közigazgatási szakvizsgával – ideértve a közigazgatási szakvizsga valamely részvizsgájával – már rendelkező jogász végzettségű kormánytisztviselő a jogi szakvizsga letételekor – kérelemre – részleges támogatást kaphat, amelynek maximális mértéke a vizsgadíj 50%-a. A támogatás mértékét a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztály vezetője és a személyügyekért felelős főosztály vezetője együttesen bírálja el.
(5)A közigazgatási szakvizsgával – ideértve a közigazgatási szakvizsga valamely részvizsgájával – már rendelkező jogász végzettségű kormánytisztviselő jogi szakvizsgára való felkészüléséhez – a részvizsgák napjain kívül – részvizsgánként (

lső részvizsgába beleértendő a szabadon választott írásbeli vizsga is) öt munkanapra, összesen tizenöt munkanapra mentesül munkavégzési kötelezettség alól, amely időre illetményre jogosult. A részvizsgánként igénybe vehető öt munkanap távollét kizárólag a részvizsga előtt vehető igénybe, az igénybe vehető napok összevonására nincs lehetőség.

(6)A jogi szakvizsga költségének megtérítését kizárólag a Minisztérium nevére és számlázási címére kiállított számla ellenében kérheti a kormánytisztviselő a Minisztériumtól

redeti számlának a személyügyekért felelős főosztályra történő benyújtását követően. A számlán a kedvezményezett nevének szerepelnie kell. A számlához mellékelni kell az ideiglenes bizonyítvány másolatát és a jogi szakvizsgarendszer igazolását. A számlát a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályának részére a személyügyekért felelős főosztály küldi meg teljesítésigazolással együtt.

(7)A Minisztérium csak a jogi szakvizsga azon részvizsgáinak – a
(2), illetve
(4)bekezdésben meghatározott arányban történő – megtérítését vállalja, amelyeket a kormánytisztviselő a Minisztériummal fennálló jogviszony alatt tett le.
  1. A közigazgatási alap- és szakvizsgára, az ügykezelői alapvizsgára és a jogi szakvizsgára vonatkozó közös eljárási szabályok
  2. §
(1)A közigazgatási alap- és szakvizsgára, és az ügykezelői alapvizsgára határidőben történő jelentkezés a kormánytisztviselő kötelezettsége. A kormánytisztviselő által a személyügyekért felelős főosztályra leadott jelentkezéssekkel és a költségtérítéssel kapcsolatos további ügyintézést a személyügyekért felelős főosztály látja el.
(2)A személyügyekért felelős főosztály a vizsgakötelezettség teljesítésére megállapított határidő lejártát megelőző hat hónappal a vizsgára kötelezett kormánytisztviselőket írásban (elektronikus úton) figyelmezteti a kötelezettségük teljesítésére.
(3)Az a kormánytisztviselő, aki a vizsgáról kellő időben tett előzetes bejelentés nélkül távol marad,

zzel okozott kárt köteles a Minisztériumnak megtéríteni.

(4)A közigazgatási alap- és szakvizsga, az ügykezelői alapvizsga, valamint a jogi szakvizsga sikeres letételét követően a kormánytisztviselő köteles a bizonyítvány eredeti példányát a személyügyekért felelős főosztályon haladéktalanul, de legkésőbb a bizonyítvány, tanúsítvány kiállítását követő harminc napon belül bemutatni. 45. Kötelező központi képzések 69. §
(1)A kormánytisztviselők kötelező továbbképzése a továbbképzési kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) alapján történik.
(2)A kormányrendelet alapján a képzési tervek összeállítása a személyügyekért felelős főosztály feladata.
(3)A kormányrendelet által előírt képzéseken való részvételt a Minisztérium köteles biztosítani a kormánytisztviselő számára.
(4)A kötelező éves képzéseken történő részvétel a Minisztériumban munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók, valamint a prémium évek programban részt vevők számára is kötelező. 46. A központilag nem minősített, belső képzések közös szabályai 70. §
(1)A Minisztérium által megvalósított belső képzések lebonyolítása és megtervezése a személyügyekért felelős főosztály feladata.
(2)A kormánytisztviselő, illetve a szervezeti egységek vezetői kizárólag olyan belső képzésen való részvételt kezdeményezhetnek, amely a kormánytisztviselő munkaköréhez kapcsolódik, és a Minisztérium feladatkörében hasznosnak minősül, valamint növeli a kormánytisztviselő által végzett munka hatékonyságát.
(3)A Minisztérium tanulmányi szerződés kötése nélkül kizárólag a százezer forintot el nem érő összköltségű belső képzéseket támogatja. Amennyiben a kormánytisztviselő által igénybe venni kívánt belső képzés – valamennyi járulékos költséget (tanfolyam díja, vizsgadíj, szállásköltség stb.) beszámítva – a fenti összeget meghaladja, a Minisztérium megvizsgálja, hogy a tanulmányi szerződés kötésének a 72. §
(3)bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak-e; amennyiben igen, tanulmányi szerződést köthet a kormánytisztviselővel.
(4)A Minisztérium az alábbi támogatásban részesítheti a kormánytisztviselőt a
(3)bekezdésben megjelölt összeghatárig:
  1. a)a belső képzés díjának megtérítése/átvállalása a Minisztérium nevére és számlázási címére kiállított számla ellenében,
  2. b)egyéb, a belső képzéshez kapcsolódó költséget megtéríthet. A
(3)bekezdésben meghatározott összegtől függetlenül a minisztérium megtéríti a belső képzés teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményt. 71. §
(1)A szervezeti egységek tevékenységi köréhez szorosan kapcsolódó, minősített programjegyzékben nem szereplő belső képzések költségének 100%-át a Minisztérium a rendelkezésre álló keretösszeg kimerüléséig biztosítja, azzal a feltétellel, hogy azonos belső képzésen (konferencián) ugyanazon főosztályról kettőnél több kormánytisztviselő csak alapos indokkal vehet részt. Amennyiben ilyen igény merül fel, a belső képzésen részt venni kívánt kormánytisztviselő szervezeti egységének vezetője kezdeményezésére a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályának vezetője és a személyügyekért felelős főosztály vezetője együttesen dönt a részvétel lehetőségéről, és a támogatás mértékéről.
(2)Nem vonatkozik az
(1)bekezdésben említett létszámkorlát azon belső képzésekre, amelyek esetében a munkakör fenntartásához jogszabály írja elő a belső képzésen való részvételt, vagy bizonyos vizsga letételét.
(3)Amennyiben a belső képzésen való részvételre irányuló kérelem a belső képzést szervező intézmény, cég által megjelölt jelentkezési határidőt követően kerül a személyügyekért felelős főosztályra, abban

setben a belső képzésen való részvétel a Minisztérium által nem támogatható.

(4)Belső képzés esetében a Minisztérium a támogatást a kormánytisztviselő vagy a szervezeti egység vezetőjének a kezdeményezésére nyújtja. A kormánytisztviselő által történő kezdeményezés esetében szükséges a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyása a belső képzésen való részvételhez, és a költségek Minisztériumi finanszírozásához.
(5)A kérelmet legkésőbb a belső képzés kezdete előtt nyolc munkanappal kell a személyügyekért felelős főosztályra eljuttatni, amely azt elbírálás után megküldi a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálynak pénzügyi ellenjegyzés végett. A pénzügyi ellenjegyzést követően a személyügyekért felelős főosztály írásban (elsősorban e-mail útján) értesíti a kormánytisztviselőt, aki a belső képzésre való jelentkezést egyedileg intézi. A belső képzésre való jelentkezésen kívüli egyéb szervezési feladat a személyügyekért felelős főosztály feladata. Amennyiben a kérelem határidőn túl érkezik a személyügyekért felelős főosztályra, a belső képzésen való részvétel és annak támogatása nem biztosított.
(6)A belső képzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt, egyéb igazolást vagy a belső képzésen rendelkezésre bocsátott tananyagot a belső képzésen részt vevő kormánytisztviselő köteles a belső képzést követő nyolc napon belül a személyügyekért felelős főosztályon eredetben bemutatni. Amíg a kormánytisztviselő ezen kötelezettségét nem teljesíti, addig nem vehet részt a Minisztérium által szervezett vagy támogatott további belső képzésen. Amennyiben a kormánytisztviselő a részvételt követő harminc napon belül sem mutatja be a részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt egyéb igazolást vagy tananyagot, akkor köteles visszafizetni a részére nyújtott belső képzési támogatást.
(7)A Minisztérium által finanszírozott és jóváhagyott belső képzésen való részvétel kötelező.

lőre nem látható okok miatt a belső képzésen való részvételről történő lemondást – az ok megjelölésével és a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – a kormánytisztviselő köteles legkésőbb az adott belső képzésre érvényes fizetési és lemondási határidő szabályai szerint a belső képzés kezdete előtt a személyügyekért felelős főosztályon írásban (elektronikusan vagy papír alapon) bejelenteni. Amennyiben a kormánytisztviselő ezt elmulasztja – kivéve, amennyiben a részvétel vagy a bejelentés elmulasztása neki nem felróható – köteles a Minisztérium által teljesített képzési díjat, és

setlegesen okozott kárt megtéríteni. A mulasztás a keresőképtelenség igazolására kiállított dokumentum, illetve a szervezeti egység vezetőjének igazolásával igazolható. 47. Tanulmányi szerződéssel igénybe vehető képzések 72. §

(1)Tanulmányi szerződés köthető külföldön vagy belföldön folytatott iskolarendszerű (tovább)képzés és iskolarendszeren kívüli (tovább)képzés támogatására.
(2)A Minisztérium tanulmányi szerződés keretében kizárólag akkor nyújthat támogatást a kormánytisztviselő részére, ha a (tovább)képzés a kormánytisztviselő munkaköréhez kapcsolódik, és a Minisztérium feladatkörében hasznosnak minősül. A Minisztérium nem támogatja a kormánytisztviselő munkájához, feladatköréhez szorosan nem kapcsolódó ismeretek megszerzése érdekében folytatott tanulmányokat.
(3)Tanulmányi szerződés csak azzal a kormánytisztviselővel köthető, aki legalább hat hónapos, a Minisztériumban (vagy jogelődjénél) eltöltött kormányzati szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, ideértve a végleges közigazgatási áthelyezést is.
(4)A kormánytisztviselő írásbeli kérelmére az érintett kormánytisztviselő szervezeti egységének vezetőjének indoklással ellátott javaslatára a személyügyekért felelős főosztály vezetője előterjesztésére a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a tanulmányi szerződés megkötéséről. A kormánytisztviselő kérelme legalább az alábbiakat tartalmazza:
  1. a)az oktatási/oktatást szervező intézmény, ösztöndíj nevét,
  2. b)a képzés pontos időtartamát, kezdetét és várható befejezésének dátumát,
  3. c)a kért támogatás mértékét és tartalmát (többek között tandíj, munkaidő kedvezmény, útiköltség, tankönyvtámogatás),
  4. d)a kormánytisztviselő nyilatkozatát arról, hogy a tanulmányok folytatása a kormánytisztviselő munkaköréhez kapcsolódik és a Minisztérium feladatkörében hasznosnak minősül,
  5. e)a szervezeti egység vezetőjének támogatását,
  6. f)igazolás a tanulmányok várható megkezdéséről (jelentkezési lap vagy felvételi értesítő stb.).
(5)A tandíj megfizetése kizárólag a Minisztérium nevére és számlázási címére kiállított számla ellenében történik,

redeti számlának a személyügyekért felelős főosztályra történő benyújtását követően. A számlán a kedvezményezett nevének szerepelnie kell. A számlán fel kell tüntetni, vagy egyéb módon igazolni kell, hogy az adott tanulmányi félév tandíja teljes mértékben kifizetésre került. A számlát a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályának a személyügyekért felelős főosztály küldi meg teljesítésigazolással együtt.

(6)Határozott időre foglalkoztatott kormánytisztviselővel csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően jogviszonyban töltendő idő tartama nem haladja meg a határozott idejű jogviszony lejártát.
(7)A Minisztérium állományába kerülő kormánytisztviselőnek más munkáltatóval fennálló tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségeket a Minisztérium – a kormánytisztviselő kérelmére – részben vagy egészben átvállalhatja. Az átvállalásra a tanulmányi szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8)Tanulmányi szerződést a még meg nem kezdett oktatási félévre vagy egyéb ciklusra, valamint

zt követő oktatási félév(ek)re/egyéb ciklus(ok)ra lehet kötni. A már megkezdett tanulmányok tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés legkésőbb az oktatási intézmény belső szabályzata alapján a kérelemmel érintett tanulmányi félévre vagy egyéb ciklusra vonatkozó tandíj befizetésének időpontjáig. 73. §

(1)Nem köthető tanulmányi szerződés:
  1. a)olyan képzettség megszerzésére, amely a kormánytisztviselő aktuális munkaköre megfelelő ellátásához már eleve szükséges lenne,
  2. b)iskolarendszerű képzésre azzal a kormánytisztviselővel, akivel a Minisztérium már kötött tanulmányi szerződést iskolarendszerű képzés támogatására, a korábban kötött tanulmányi szerződésben vállalt képzettség/végzettség megszerzéséig.
(2)Az a kormánytisztviselő, akinek a Minisztériummal kötött tanulmányi szerződéséből eredő, még nem teljesített kötelezettsége áll fenn, a Minisztériummal fennálló jogviszonya megszűnésekor, illetve megszüntetésekor köteles a Minisztérium által nyújtott támogatást az utolsó munkában töltött naptól számított legkésőbb harminc napon belül a Minisztérium részére visszatéríteni, vagy az új munkáltatója kötelezettségvállalását az utolsó munkában töltött napon bemutatni arról, hogy a kormánytisztviselő fennálló tartozása az új munkáltató által maradéktalanul átvállalásra kerül.
(3)Amennyiben a Minisztérium olyan kormánytisztviselővel köt tanulmányi szerződést, akinek korábbi tanulmányi szerződéséből eredő, a Minisztériumnál jogviszonyban letöltendő ideje még nem telt el, az új tanulmányi szerződésre megállapított, Minisztériumnál letöltendő időtartamot úgy kell megállapítani, hogy ezen időtartam és a korábbi tanulmányi szerződésből még fennmaradó időtartam együttesen az öt évet nem haladhatja meg. Amennyiben az új tanulmányi szerződéshez kapcsolódó, Minisztériumnál jogiszonyban letöltendő időtartam a fenti szabály alkalmazása miatt kevesebb, mintha korábbi tanulmányi szerződésből eredő kötelezettség nem maradt volna fenn, úgy az új tanulmányi szerződéshez kapcsolódó támogatás mértéke az új tanulmányi szerződéshez kapcsolódó, Minisztériumnál jogiszonyban letöltendő időtartammal arányosan kerül megállapításra.
(4)Azzal a kormánytisztviselővel, akinek a nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb, ideje van hátra, mint amennyi a tanulmányi szerződés alapján a Minisztériumnál jogviszonyban letöltendő idő lenne, úgy köthető tanulmányi szerződés, hogy a Minisztériumnál jogviszonyban letöltendő ideje csak nyugdíjkorhatár betöltéséig állapítható meg. Ebben

setben a tanulmányi szerződéshez kapcsolódó támogatás mértéke a tanulmányi szerződésben megállapított, Minisztériumnál jogiszonyban letöltendő időtartammal arányosan kerül megállapításra.

(5)A kormánytisztviselőnek nem kell visszatérítenie a Minisztérium által nyújtott támogatást, amennyiben kormányzati szolgálati jogviszonya felmentés jogcímén az alábbi okok valamelyikével szűnik meg: a) a Kttv. 63. §
(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontja, valamint
  3. b)a Kttv. 63. §
(2)bekezdésének c) pontja szerinti okból.
(6)A
(4)bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, amennyiben a kormánytisztviselő jogviszonya a prémiumévek programban történő részvétel esetén

rre vonatkozó külön törvényben meghatározott módon szűnik meg.

(7)A visszatérítési kötelezettségtől egyebekben eltekinteni nem lehet.
(8)Tanulmányi szerződés kötése esetén a képzettség/végzettség megszerzését követően a Minisztériumban kötelezően eltöltött idő meghatározása az alábbiak figyelembevételével kerül kiszámításra:
  1. a)a kötelezően a Minisztériumban töltött idő a munkáltató által nyújtott támogatás mértékével arányosan – figyelembe véve a tandíj összegét, a tanulmányi szabadság ideje alatt folyósított illetmény, valamint vizsgadíjak és egyéb támogatás összegét – kerül meghatározásra, azzal, hogy az öt évet nem haladhatja meg;
  2. b)a munkáltatónál jogviszonyban töltendő idő tartamába nem számít be a jogviszony szünetelésének az

sete, amelyre a kormánytisztviselőt szabadság nem illeti meg. A tanulmányi szerződésben vállalt – a Minisztériumban kötelezően letöltendő – idő számításakor nem lehet tehát figyelembe venni különösen a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, vagy a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása céljából kapott fizetés nélküli szabadság hat hónapot meghaladó időtartamát.

(9)A tanulmányi szabadság napjaira a kormánytisztviselő illetményre jogosult.
(10)A tanulmányi szabadság csak adott képzésre és adott időszakban vehető igénybe. Az igénybe nem vett tanulmányi szabadság át nem csoportosítható, össze nem vonható, adott időszakon túl igénybe nem vehető. A tanulmányi szabadságról külön szabadság-nyilvántartó lapot kell vezetni.
(11)A tanulmányi szabadság megállapítása az oktatási intézmények által kiadott igazolás alapján történik. Igazolás hiányában tanulmányi szabadság adott tanulmányi félévre vagy egyéb ciklusra nem állapítható meg.
(12)Más közigazgatási szervvel, más munkáltatóval tanulmányi szerződést a kormánytisztviselő csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli engedélyével, és a személyügyekért felelős főosztály ellenjegyzésével köthet.
(13)A kormánytisztviselő a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettsége nem teljesítése esetén a kapott támogatást jelen utasításban meghatározott módon köteles visszafizetni.
(14)A tanulmányi szerződések kérdésében a Szabályzatban nem rendezett kérések tekintetében a Kttv. rendelkezései irányadóak. 48. Iskolarendszerű képzés támogatása 74. §
(1)A Minisztérium a kormánytisztviselővel tanulmányi szerződést köthet az alábbiak szerint:
  1. a)középfokú végzettségű kormánytisztviselővel a munkaköréhez szorosan kapcsolódó közép- vagy felsőfokú szakképesítés vagy felsőfokú végzettség megszerzése céljából köthető tanulmányi szerződés 100%-os tandíjtámogatás mellett;
  2. b)felsőfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselővel munkaköréhez szorosan kapcsolódó felsőfokú szakképzettség, további felsőfokú végzettség megszerzésére, valamint felsőfokú szakirányú továbbképzés elvégzésére köthető tanulmányi szerződés 60%-os tandíjtámogatással.
(2)Tudományos fokozat megszerzésére irányuló tanulmányok és tudományos tevékenységek – különösen PhD/DLA-képzés, habilitáció, akadémiai doktori fokozat megszerzése – támogatására tanulmányi szerződés nem köthető. 49. Iskolarendszeren kívüli képzés támogatása 75. §
(1)A Minisztérium a kormánytisztviselővel tanulmányi szerződést köthet az alábbiak szerint:
  1. a)tanfolyami képzés támogatása tanulmányi szerződés keretében legfeljebb a tanfolyam költségének 50%-a lehet,
  2. b)idegen nyelvi képzés esetén a tanulmányi szerződés keretében igénybe vehető támogatás legfeljebb a tanfolyam díjának 60%-a lehet.
(2)A támogatás mértékének meghatározására – az érintett kormánytisztviselő szervezeti egysége vezetőjének kezdeményezése alapján – személyügyekért felelős főosztály vezetőjének és a minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya vezetőjének együttes javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A javaslattétel során figyelemmel kell lenni a kormánytisztviselő kérelmére, a Minisztériumban rendelkezésre álló pénzügyi fedezetre, a kormánytisztviselő által végezni kívánt képzésnek a munkaköre szempontjából értékelt jelentőségére, a megszerzett végzettségnek/képzettségnek a Minisztérium feladatkörében való hasznosságára. 50. Munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezések 76. §
(1)A tanulmányi szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket a Kttv. Ötödik Részének hatálya alá tartozó munkavállalók esetében is – a
(2)–
(3)bekezdés kivételével – megfelelően kell alkalmazni.
(2)A 73. §
(5)bekezdésétől eltérően a munkavállalónak abban

setben nem kell visszatérítenie a Minisztérium által nyújtott támogatást, amennyiben a munkaviszony felmondás jogcímén az alábbi okok valamelyike következtében szűnik meg:

  1. a)a munkáltató működésével összefüggő ok miatt,
  2. b)egészségi, fizikai (nem szakmai) alkalmatlanság esetében [Mt. 66. §

(2)bekezdés)], c) nyugdíjazására tekintettel.
(3)A tanulmányi szerződések kérdésében a Szabályzatban nem rendezett kérdések tekintetében az Mt. rendelkezései irányadóak. 51. A kormánytisztviselő által vállalt képzés 77. §
(1)A kormánytisztviselő bejelentési kötelezettséggel tartozik, amennyiben felsőfokú végzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképzettség céljából:
  1. a)oktatási intézménybe felvételt nyer – a felvételi értesítő kézhezvételét követő harminc napon belül,
  2. b)tanulmányokat folytat – a beiratkozást követő harminc napon belül,
  3. c)tanulmányait félbeszakította vagy megszüntette – az oktatási intézménynél történt bejelentést követő harminc napon belül,
  4. d)tanulmányait eredményesen befejezte – a képzettséget/végzettséget igazoló okirat kézhezvételét követő harminc napon belül.
(2)A fenti bejelentést a személyügyekért felelős főosztály felé írásban kell megtenni, amely a tanulmányokat folytató kormánytisztviselőkről nyilvántartást vezet. 52. Szakmai gyakorlat 78. §
(1)A Minisztérium az Nftv. rendelkezései alapján lehetőséget biztosít a felsőoktatási intézmények hallgatói számára, hogy szakmai gyakorlatukat a Minisztériumban töltsék. A Minisztérium a hallgatókat díjazás nélküli, legfeljebb öt hetes szakmai gyakorlatra fogadja.
(2)A szakmai gyakorlatra jelentkezők önéletrajzát, illetve a kérelmüket a személyügyekért felelős főosztály az illetékes szervezeti egységhez továbbítja, ahol döntenek a gyakornok fogadásáról. Amennyiben a hallgatót a Minisztérium nem fogadja,

lutasításról a személyügyekért felelős főosztály írásbeli értesítést küld a kérelmezőnek.

(3)Amennyiben a hallgató közvetlenül az adott szervezeti egységnél jelentkezik szakmai gyakorlatra, és a főosztály kívánja a hallgatót fogadni, akkor a hallgató érkezéséről a személyügyekért felelős főosztályt előzetesen írásban értesíteni kell.
(4)A szakmai gyakorlatra felvett hallgató részére az Nftv. 44. § szerinti hallgatói munkaszerződést a személyügyekért felelős főosztály készíti el.
(5)A gyakorlati idő leteltét követően a hallgatót fogadó szervezeti egység a hallgató kérelmére igazolást állít ki a Minisztériumban eltöltött időről, illetve

lvégzett feladatokról.

(6)A szakmai gyakorlatukat töltő hallgatók kötelesek jelen utasítás
  1. mellékletét képező titoktartási nyilatkozatot aláírni.
  2. Eljárási szabályok
  3. §
(1)A kormánytisztviselő szervezeti egységének vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a kormánytisztviselő a kötelező központi képzéseken, valamint a munkáltató által kötelező jelleggel előírt, a munkáltató hozzájárulásával, illetve a tanulmányi szerződés keretében vállalt továbbképzéseken maradéktalanul részt vehessen. A kormánytisztviselő a távolléti idejére a szervezeti egység vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.
(2)A kormánytisztviselő jelen utasítás hatálya alá tartozó képzéseken való részvételéről, valamint a képzési támogatásban részesülőkről a személyügyekért felelős főosztály teljes körű, a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya pénzügyi vonatkozású nyilvántartást vezet. XIV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 80. §
(1)Ez az utasítás – a
(2)bekezdésben foglalt kivétellel – a közzétételt követő napon lép hatályba.
(2)A
  1. §
  2. április 1-jén lép hatályba.
(3)Hatályát veszti a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 11/
  1. (III. 5.) KHEM utasítás, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium cafetéria-juttatásainak szabályozásáról szóló 3/
  2. (I. 25.) NFM utasítás.
(4)A folyamatban lévő tanulmányi szerződések felülvizsgálata kezdeményezhető, és amennyiben annak eredményeképpen megállapításra kerül, hogy e Szabályzat rendelkezései a tanulmányi szerződés vonatkozásában kedvezőbbek, abban

setben a személyügyekért felelős főosztályon kezdeményezhető a tanulmányi szerződések módosítása. A felülvizsgálatra a tanulmányi szerződések megkötésére vonatkozó eljárási szabályok irányadóak.

(5)Jelen Szabályzatban foglaltaktól egyedi, különös méltánylást igénylő esetben való eltérés tekintetében a közigazgatási államtitkár jogosult dönteni. Farkas Imre s. k., közigazgatási államtitkár

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.