2/2013. (III. 29.) NFM KÁT utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról.

2/2013. (III. 29.) NFM KÁT utasítása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontjában és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 6. § 19. pontjában, a 75. § (5) bekezdésében, valamint a 151. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, általános munkáltatói szabályozási hatáskörömben eljárva, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban a kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő egyes jogok és kötelezettségek érvényesítésének rendjét a Közszolgálati Szabályzatról szóló jelen utasítás szerint határozom meg. I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat hatálya és alkalmazása 1. § (1) A Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (a továbbiakban: Minisztérium) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre. (2) A Szabályzat rendelkezéseit a rájuk vonatkozó mértékben megfelelően alkalmazni kell a) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) hatálya alá tartozó állami vezetőkre, b) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján a Minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalókra, c) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Pép tv.) hatálya alá tartozó kormánytisztviselőkre [az a)–c) pontokban együtt: kormánytisztviselő], d) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján szakmai gyakorlatban részt vevő hallgatókra. 2. § A lakáscélú munkáltatói kölcsönre, a vagyonnyilatkozatokra, a kormánytisztviselőket megillető, a Kttv. 152. §-ában szabályozott juttatásokra, valamint az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseket külön utasítás tartalmazza. II. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3. § A Szabályzat alkalmazásában a) kezdeményező vezető: az állami vezető, a kabinetfőnök, illetve a főosztályvezető; b) munkáltatói jogkör gyakorlója: a közigazgatási államtitkár, illetve a kabinetfőnök; c) szervezeti egység vezetője: a kabinetfőnök, a főosztályvezető, illetve a titkárságvezető. III. FEJEZET A MUNKÁLTATÓI JOGOKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 4. § (1) A miniszter, a közigazgatási államtitkár és a kabinetfőnök jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogokkal rendelkeznek. (2) A miniszter, a közigazgatási államtitkár és a kabinetfőnök a jogszabályi keretek között más vezetőket is felruházhatnak munkáltatói jogokkal. (3) A kabinetfőnök gyakorolja a munkáltatói jogokat a Miniszteri Titkárság, valamint a Miniszteri Kabinet állományába tartozó kormánytisztviselők felett. (4) Átruházott hatáskörben a főosztályok állományába tartozó kormánytisztviselők felett a főosztályvezető, illetve – a Miniszteri Titkárság és a Miniszteri Kabinet kivételével – az állami vezetők titkárságainak állományába tartozó kormánytisztviselők felett a titkárságot vezető főosztályvezető gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat: a) rendkívüli munkaidő elrendelése és ellentételezésének megállapítása; b) egyedi esetekben az általánostól eltérő munkarend megállapítása; c) indokolt esetben a díjazással járó munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés; esetenként legfeljebb 1 munkanapra, de évente összesen 4 munkanapra; d) szabadság kiadása; e) helyettesítési díj megállapításával nem járó helyettesítés elrendelése; f) tanfolyamon, továbbképzésen való részvétel előírása és engedélyezése; g) a munkakörbe tartozó feladatok meghatározása, a munkavégzés módjának előírása a munkaköri leírásban; h) munkakörbe nem tartozó, illetve más munkahelyen történő ideiglenes munkavégzés elrendelése; i) az illetményelőleg felvételének engedélyezése (47–48. §), j) a kormányzati szolgálati jogviszonyban jogszabály erejénél fogva bekövetkező változásokról szóló értesítés, valamint a munkáltató mérlegelési jogkörébe nem tartozó munkáltatói intézkedések, ide nem értve a jogviszony megszűnésének eseteit. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a delegált intézkedések előkészítése a személyügyekért felelős főosztály feladata. (6) Átruházott hatáskörben a) a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő munkáltatói igazolások, valamint a gyakorlati időre (pl. jogi szakvizsgához szükséges gyakorlati idő) vonatkozó igazolás kiadására, továbbá b) a szakmai gyakorlaton résztvevőkkel történő hallgatói munkaszerződés megkötésére a személyügyekért felelős főosztály vezetője jogosult. A jövedelemigazolások kiadása a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya vezetőjének a feladata. IV. FEJEZET A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK, MEGSZÜNTETÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE 2. A jogviszony létesítését megelőző eljárás 5. § (1) A kormánytisztviselő felvétele – pályáztatás és áthelyezés esetén is – az 1. melléklet szerinti alkalmazási javaslat kitöltésével, részletes szakmai önéletrajz és munkaköri leírás-tervezet csatolásával kezdeményezhető a személyügyekért felelős főosztályon. Az alkalmazási engedély tartalmazza a kinevezni kívánt személy főbb személyes adatait és a foglalkoztatására vonatkozó tervezett körülményeket. A felsorolt dokumentumokat a felvétel tervezett napját megelőző legalább tíz munkanappal előbb meg kell küldeni a személyügyekért felelős főosztály részére. (2) A személyügyekért felelős főosztály megvizsgálja a jogviszony létesítésének jogi (képesítési előírások, Kttv., vagy Mt. hatálya alá tartozás) és egyéb feltételeit (határozott vagy határozatlan időre betölthető üres státuszhely megléte, elrendelt létszámzárlat stb.), majd ezt követően – az alkalmazás feltételeinek való megfelelés esetén – az alkalmazási javaslat megküldésre kerül a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. (3) A munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönt a felvételről, és aláírása után visszaküldi a nyomtatványt a személyügyekért felelős főosztályra, mely a döntésről tájékoztatja a kezdeményező vezetőt. 6. § (1) A kinevezni kívánt személlyel a személyügyekért felelős főosztály ismerteti, hogy az alkalmazáshoz milyen okmányok, adatok, egyéb dokumentumok bemutatása, illetve átadása szükséges. Ennek alapján a kinevezni kívánt személy köteles a kinevezést megelőzően a jogviszony létesítéséhez és a besorolásához szükséges eredeti dokumentumokat, adatokat és tényeket a személyügyekért felelős főosztály részére átadni. (2) A kinevezni kívánt személlyel jogviszony csak akkor létesíthető, ha a foglalkozás-egészségügyi orvos munkaalkalmassági orvosi vizsgálat keretében megállapítja, hogy a kinevezni kívánt személy a tervezett munkakör ellátására alkalmas. (3) Amennyiben a kinevezni kívánt személy olyan munkakörben kerül foglalkoztatásra, amely vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzéssel érintett, a személyügyekért felelős főosztály intézkedik a vagyonnyilatkozat teljesítése, illetve a nemzetbiztonsági ellenőrzés elindítása iránt. (4) A személyügyekért felelős főosztály a kinevezési okmányt a kinevezéskor rendelkezésre álló, kinevezni kívánt személy által átadott, kitöltött dokumentumok alapján a jogszabályban meghatározott tartalommal készíti elő. (5) A kinevezés három eredeti példányban készül, melyből egy példány a kormánytisztviselőnek, egy példány a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya részére kerül átadásra, egy példány pedig a személyi anyagban kerül elhelyezésre. (6) A kinevezés, valamint az illetmény módosulásával járó kinevezés módosítások esetén az ügyiratot – pénzügyi ellenjegyzés céljából – meg kell küldeni a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya részére. 3. Összeférhetetlenség 7. § (1) A kormánytisztviselőt, kinevezését megelőzően a személyügyekért felelős főosztály tájékoztatja az összeférhetetlenségi szabályokról. (2) A kormánytisztviselő a kinevezését megelőzően köteles a Kttv. 84–87. §-ában meghatározott összeférhetetlenséggel kapcsolatos állapotáról nyilatkozni, melyhez a személyügyekért felelős főosztály biztosítja a 2–4. mellékletek szerinti nyilatkozatokat. (3) A személyügyekért felelős főosztály az összeférhetetlenség vizsgálatát az alábbi szempontok figyelembevételével köteles elvégezni: a) a kormánytisztviselő beosztása, munkaköre; b) az egyéb és további jogviszony jellege, tartalma, továbbá kapcsolódása a Minisztérium tevékenységéhez, a kormánytisztviselő betöltött munkaköréhez; c) a gazdasági társaság tulajdoni szerkezete, tevékenységi köre; d) minden olyan tény és körülmény vizsgálata, amely a kormánytisztviselő pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné, a kormánytisztviselőt hivatalához méltatlan helyzetbe hozhatja, illetve amely nemkívánatos érdekérvényesítés és befolyásolás lehetőségét eredményezi. (4) A személyügyekért felelős főosztály a vizsgálatot követően a véleményével ellátott nyilatkozatot felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójának. (5) A munkáltatói jogkör gyakorlója a nyilatkozat tartalma és a személyügyekért felelős főosztály véleményének figyelembevételével dönt az engedélyezésről, vagy az összeférhetetlenségről. Összeférhetetlenség megállapítása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a kormánytisztviselőt annak megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, kormányzati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. (6) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt felhívja összeférhetetlenségének megszüntetésére, a kormánytisztviselő köteles a megszüntetést igazoló dokumentumokat legkésőbb a Kttv. 86. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig a személyügyekért felelős főosztályon bemutatni. (7) Amennyiben a kormánytisztviselő jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlenséggel kapcsolatos állapotában korábbi nyilatkozatához képest változás következik be, köteles azt haladéktalanul a személyügyekért felelős főosztályon keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni. Amennyiben a Kttv. 85–87. §-aiban szabályozott határidőkig történő bejelentést a kormánytisztviselő elmulasztja, és a későbbiekben megállapítást nyer, hogy a mulasztással érintett változás tekintetében fennáll az összeférhetetlenség, ez fegyelmi eljárás megindítását vonhatja maga után. 4. Munkaköri leírás 8. § (1) A munkaköri leírás tartalmazza a munkakör jellegét, a betöltéséhez szükséges feltételeket, ismereteket, kompetenciákat, a munkakörbe tartozó feladatok felsorolását, a munkakör ellátásához biztosított hatáskört, a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során elvárt felelősség tartalmát, a Minisztérium szervezetében a munkavégzéssel összefüggő kapcsolatait, valamint a munkaköréhez kapcsolódó helyettesítés rendjét. (2) A munkaköri leírást a szervezeti egység vezetője készíti el három példányban, amely kinevezés esetén az 5. § (1) bekezdése alapján kerül megküldésre a személyügyekért felelős főosztályra. Kinevezéskor a munkaköri leírás egy példánya a kinevezési okirattal kerül átadásra a kormánytisztviselő részére, a második példány a kormánytisztviselő személyi anyagába kerül, míg a harmadik példány az érintett kormánytisztviselő szervezeti egységénél kerül megőrzésre. 5. A pályázati eljárás rendje 9. § (1) A Minisztérium kormánytisztviselői álláshelyei pályázati úton is betölthetőek. (2) Pályázat kiírásakor a pályázat tervezetét a pályázatot kezdeményező vezető készíti el, és küldi meg a személyügyekért felelős főosztály részére. A személyügyekért felelős főosztály – a saját nyilvántartásával való egyeztetést követően – jóváhagyásra előkészíti a pályázati felhívást, melyet a munkáltatói jogkör gyakorlója hagy jóvá. (3) A jóváhagyott pályázati kiírás meghirdetéséről, és a meghirdetéssel egyidejűleg a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: szolgáltató központ) részére elektronikus úton történő megküldéséről a személyügyekért felelős főosztály gondoskodik. (4) Vezetői munkakör betöltésére kiírt pályázat esetén a pályázati felhívásban meg kell jelölni, hogy a vezetői munkakör kizárólag a Ksztv. 67. § (4) bekezdése szerinti, kinevezést jóváhagyó állásfoglalás beérkezését követően tölthető be. 10. § (1) A kormánytisztviselői pályázatok elbírálására háromtagú előkészítő bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell létrehozni. A bizottság tagjai: a) a pályázatban kiírt munkakör szerinti szakterület képviselői, valamint b) a személyügyekért felelős főosztály képviselője. (2) A bizottság munkájában a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján más személy is részt vehet. (3) A bizottságnak a pályázattal kapcsolatos döntését jóváhagyásra meg kell küldeni a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. (4) A bizottság a pályázat benyújtásának tényéről, illetve a benyújtott pályázat tartalmáról csak a pályázó előzetes írásbeli beleegyezésével közölhet adatokat a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint az adatvédelmi előírásokban meghatározott, betekintésre jogosultakon kívüli harmadik személlyel. (5) A pályázat eredményéről a pályázókat a személyügyekért felelős főosztály értesíti. (6) A munkakör betöltését követően a sikertelen pályázó részére pályázati anyagát vissza kell küldeni, kivéve, ha maga írásban kéri, hogy anyagát – esetleges későbbi foglalkoztatása céljából – a jelentkezők nyilvántartásába helyezzék, és személyes adatainak kezeléséhez hozzájárul. (7) A nyilvántartásban tárolt adatokat a Minisztérium hat hónapig őrzi meg. 6. A megbízási szerződésekre vonatkozó szerződéskötések eljárásrendje 11. § (1) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozása céljából megbízási szerződés – a Kttv. 8. §-ában, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. §-ában foglaltakra figyelemmel – a Minisztérium éves költségvetésében erre a célra elkülönített személyi juttatás előirányzat terhére köthető. (2) A természetes személyekre vonatkozó szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat – a Minisztérium szerződéseinek megkötéséről és nyilvántartásáról szóló utasítás szabályainak megfelelő alkalmazásával – a személyügyekért felelős főosztály látja el. (3) A szerződés megkötését megelőzően a megbízott szolgáltatásait igénybe vevő szervezeti egység vezetője előzetesen egyeztet a személyügyekért felelős főosztállyal a megbízási szerződés lényeges tartalmi elemeiről. 7. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése 12. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetésének kezdeményezéséről, úgy annak módjáról és a megszűnést érintő egyéb körülményekről – megszüntetés időpontjáról, felmentés esetén a munkavégzés alóli mentesítés tartamáról, esetlegesen a tanulmányi szerződés, munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos információkról – a kezdeményező vezető a személyügyekért felelős főosztályt a megszüntetés tervezett napját megelőzően legalább tíz munkanappal, előzetesen, írásban tájékoztatja. (2) A személyügyekért felelős főosztály megvizsgálja a kormányzati szolgálati jogviszony javasolt megszüntetésének jogszerűségét, szabályszerűségét, szükségességét, a felmerülő többletterhek minimalizálhatóságát, vállalhatóságát, majd a megszüntetéssel kapcsolatos esetleges akadályokról és lehetséges megoldási javaslatokról tájékoztatja a kezdeményező vezetőt. (3) Jogviszonyának megszűnése, megszüntetése esetén a kormánytisztviselő köteles a munkáltató által részére átadott eszközökkel, iratokkal, igazolványokkal az elszámolási lapon megjelölt szervezeti egységeknél elszámolni, a szükséges aláírásokat, igazolásokat beszerezni, illetve eszközöket, igazolványokat leadni. (4) Az érintett legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a) a személyügyekért felelős főosztályon leadja – a jogviszony megszüntetéssel kapcsolatos járandóságok elszámolásának és okiratok, igazolások kiadásának feltételéül szolgáló – elszámolási lapot, valamint b) a munkakör átadás-átvételben érintettekkel közösen elkészíti a munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyvet, amely megküldésre kerül – további megőrzés céljából – a személyügyekért felelős főosztályra. (5) A kormánytisztviselő lemondását az 5. melléklet szerinti nyomtatványon kezdeményezi a személyügyekért felelős főosztályon keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlója felé. (6) Két hónapnál rövidebb lemondási idő a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével állapítható meg. (7) Közös megegyezéssel történő kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése a 6. melléklet szerinti nyomtatványon kezdeményezhető a személyügyekért felelős főosztályon keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlója felé. (8) A belépőkártya az utolsó munkában töltött napon letiltásra kerül. (9) Jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a személyügyekért felelős főosztály értesíti a Minisztérium biztonsági vezetőjét a belépőkártya letiltása, illetve a minősített adatokkal kapcsolatos jogosultságok megszüntetése érdekében. V. FEJEZET A MUNKAKÖR ÁTADÁS-ÁTVÉTEL SZABÁLYAI 13. § (1) A kormánytisztviselő (a továbbiakban e fejezetben: átadó) köteles a munkakör betöltőjének személyében történő változás, a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése – ideértve a végleges közigazgatási áthelyezést –, a Kttv. 53. §-ában, 55. §-ában, 56. §-ában meghatározott esetek, nemzeti szakértőként való foglalkoztatás, valamint a 30 napot meghaladó távollét (fizetés nélküli szabadság, szülési szabadság, munkavégzés alóli mentesítés stb.), illetve az előre tervezett 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén átadni a munkaköri feladatokat, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat a kijelölt átvevőnek. (2) A szervezeti egység vezetője a szervezeti egység kormánytisztviselői közül kijelöli a munkakört átvevő személyt vagy személyeket (a továbbiakban e fejezetben: átvevő). (3) A munkakör átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a munka folyamatossága biztosítva legyen. 14. § (1) A munkakör átadás-átvételt a 7. melléklet szerinti jegyzőkönyvbe kell foglalni. (2) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye, hogy az érintett szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó, ügyrendben meghatározott feladatok végrehajtásának a munkakör átadásakor fennálló helyzetéről átfogó képet adjon. A jegyzőkönyvnek az átadó munkakörére vonatkozóan tartalmaznia kell különösen: a) az átadó, átvevő nevét, b) a munkakör átadás-átvétel helyét, időpontját, c) folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatban az átadásig tett intézkedéseket, az ügyek elintézési határidejét, a kapcsolattartók megnevezését, az ügyre vonatkozó, elektronikusan tárolt információk elérési útvonalát, d) a munkakör átadás-átvételt követő időszakra vonatkozó, előre ismert szakmai feladatok leírását, határidejét, ismert kapcsolattartók megnevezését, e) a hatályos szerződésekkel, illetve egyéb kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos adatokat, f) a gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretek tételes elszámolását, g) az átadó munkaköréhez tartozó dokumentumokat, információkat, h) a Minisztérium képviseletében betöltött tisztség(ek) feladatainak teljesítését, i) a munkakör átadás-átvétellel kapcsolatos egyéb észrevételeket, j) átadó, átvevő aláírását, k) szervezeti egység vezetőjének aláírását. (3) Ha a munkakör átadás-átvételkor az átadó rendkívüli ok miatt akadályoztatva van, vagy a munkakör átadás-átvételt megtagadja, a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység kormánytisztviselői közül kijelöli az átadóként eljáró személyt, aki két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő kormánytisztviselő személyes kezelésében lévő iratokat, amelyeket a jegyzőkönyv kitöltésével átad az átvevőnek. Az átadásról a távollévő kormánytisztviselőt a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni. Ebben az esetben a teljességi nyilatkozat nem képezi elválaszthatatlan részét a jegyzőkönyvnek. (4) Amennyiben a kormánytisztviselő munkakör átadás-átvételi kötelezettségének – neki felróható okból – nem tesz eleget, úgy a munkáltató a kormánytisztviselőkre vonatkozó felelősségi szabályok alapján az igényét peres úton érvényesítheti. (5) Az átadó a munkakör átadás-átvétellel egyidejűleg az egyszerűsített kilépőlapon elszámol a részére átadott eszközökkel, iratokkal. (6) E fejezet vonatkozásában kormánytisztviselő alatt kell érteni a Szabályzat 1. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az 1. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott személyeket. VI. FEJEZET A JOGVISZONY TARTALMÁRA VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK 8. Személyes adatokban bekövetkező változás 15. § Amennyiben a kormánytisztviselő személyes adataiban változás következik be, köteles arról a személyügyekért felelős főosztályt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban tájékoztatni a 8. melléklet szerinti változásbejelentő lap kitöltésével. A személyügyekért felelős főosztály a bejelentett adatváltozásról haladéktalanul tájékoztatja a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályát. 9. A kormánytisztviselő értékelése 16. § A Kttv. felhatalmazása alapján a kormánytisztviselők teljesítményének értékelésével kapcsolatban kiadott kormányrendelet hatálybalépéséig a kormánytisztviselők értékelése a 9. melléklet szerinti „Egyéni teljesítményértékelés” dokumentum alkalmazásával történik. 10. Címadományozás 17. § (1) A szervezeti egység vezetője a felügyeletet ellátó állami vezető egyetértésével címzetes, szakmai és közigazgatási tanácsadói, főtanácsadói címek adományozását kezdeményezheti. (2) A részletes indokolással ellátott, a kormánytisztviselő kiemelkedő tevékenységének és eredményeinek ismertetését tartalmazó javaslatot a személyügyekért felelős főosztályon kell megtenni. (3) A személyügyekért felelős főosztály a címadományozással járó többletforrás rendelkezésre állásáról előzetesen tájékozódik a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálynál, valamint megvizsgálja az adományozható címekkel kapcsolatban előírt, %-ban meghatározott törvényi létszámarányok teljesülését. Amennyiben a címadományozáshoz szükséges forrás rendelkezésre áll, úgy intézkedik a javaslatnak a hivatali szervezet vezetője részére történő eljuttatásáról, aki dönt a címzetes, szakmai és közigazgatási tanácsadói, főtanácsadói címek adományozásáról. (4) Címadományozásra – lehetőség szerint – az illetményeltérítések megállapítására szolgáló időszakkal egy időben – félévente – a kormánytisztviselő 9. melléklet szerinti szakmai munkájának értékelése kitöltését követően kerülhet sor. 11. Kitüntetés 18. § (1) A miniszter a kiemelkedő és tartósan magas színvonalú szakmai munkát végző kormánytisztviselőket kitüntetésben részesítheti. (2) A miniszteri kitüntetések formáját, az évente adományozható kitüntetések számát, illetve az azokkal járó jutalmak mértékét külön jogszabály határozza meg. 12. Nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő igazolása 19. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző évben a kormánytisztviselő köteles a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő igazolása érdekében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől a megszerzett szolgálati idejéről rendelkező hatósági bizonyítványt tárgyév július 30. napjáig a személyügyekért felelős főosztályra benyújtani. A bizonyítvány kiállításával kapcsolatban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez benyújtott kérelmének másolatát tárgyév április 30. napjáig kell eljuttatnia a személyügyekért felelős főosztályra. VII. FEJEZET FEGYELMI ELJÁRÁS 13. Általános rendelkezések 20. § (1) A fegyelmi ügyben eljáró személyeket a tudomásukra jutott tények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. (2) A fegyelmi felelősséget az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és a Minisztérium belső szabályzatai szerint kell elbírálni. (3) A fegyelmi eljárásban érvényesülnie kell az alkotmányos elveknek, így különösen az ártatlanság vélelmének, a közvetlenségnek és a szabad bizonyítás elvének. (4) Az eljárás alá vont kormánytisztviselő, jogi képviselője, a munkáltatói jogkör gyakorlója, a vizsgálóbiztos és a fegyelmi tanács tagjai az eljárás bármely szakában az iratokba betekinthetnek. Az ügyiratokról az eljárás alá vont kormánytisztviselő, illetve jogi képviselője kérésére másolatot kell kiadni. (5) Az iratbetekintésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a betekintés időpontját, és a betekintett iratok körét. 21. § (1) Ha az eljárás alá vont kormánytisztviselőnek a fegyelmi eljárásban jogi képviselője van, a fegyelmi eljárással kapcsolatos iratokat az eljárás alá vont kormánytisztviselőnek és jogi képviselőjének is kézbesíteni kell. (2) Ha az iratot a címzett halála miatt, vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, erről az érdekelt feleket értesíteni kell. (3) Az iratokat – ha a jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – postai szolgáltató útján kell kézbesíteni. (4) Jegyzőkönyv vezetéséről, továbbá a fegyelmi eljárással kapcsolatos előkészítő feladatok ellátásáról a személyügyekért felelős főosztály gondoskodik. 22. § (1) A fegyelmi eljárást a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén bejelentésre, vagy hivatalból a munkáltatói jogkört gyakorló vezető indítja meg a törvényi határidőn belül. (2) A fegyelmi tanács egyik tagja lehetőség szerint a személyügyekért felelős főosztály vezetője. (3) Az eljárás alá vont kormánytisztviselő a fegyelmi tanács elnöke, tagjai, a vizsgálóbiztos, valamint a jegyzőkönyvvezető ellen elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Az elfogultsággal érintett személy meghallgatása után a kizáró okról a fegyelmi tanács elnöke határoz, kivéve azt az estet, amennyiben az elfogultság vele szemben merül fel. Ez utóbbi esetben a fegyelmi eljárásról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) rendelkezései irányadóak. (4) A vizsgálóbiztos tartós akadályoztatása, vagy kizárása esetén az elnök a vizsgálat lefolytatásával új vizsgálóbiztost bízhat meg. 14. A fegyelmi eljárás részletes szabályai 23. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont személyt és közli vele az eljárás okát. (2) A fegyelmi eljárás megindítását megalapozó bejelentés visszavonása a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza. 24. § (1) A vizsgálóbiztos köteles a vizsgálat során a tényállás megállapításához szükséges körülményeket felderíteni, az eljárás alá vont kormánytisztviselő javára és terhére szóló bizonyítékokat beszerezni, amely során a kormányrendelet szerinti bizonyítékokat szerezhet be. (2) A vizsgálat során az eljárási cselekményekről készített jegyzőkönyve(ke)t a meghallgatott személy, a vizsgálóbiztos, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. (3) A vizsgálóbiztos jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított öt napon belül az eljárás alá vont személy a fegyelmi tanácsnál kifogással élhet. A kifogásról a fegyelmi tanács öt napon belül dönt, amelyről haladéktalanul értesíti a vizsgálóbiztost és a kifogást előterjesztőt. (4) Az eljárás alá vont kormánytisztviselő részére a vizsgálóbiztos kézbesíti összefoglaló jelentését azzal, hogy arra legkésőbb a tárgyaláson észrevételt tehet. 25. § (1) A fegyelmi tárgyalást az elnök vezeti, aki gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, foganatosítja a meghallgatásokat, és kihirdeti a fegyelmi tanács határozatait. (2) A tárgyalás megnyitása után a vizsgálóbiztos ismerteti a fegyelmi eljárás elrendelésére vonatkozó írásbeli kezdeményezést, valamint a vizsgálóbiztos összefoglaló jelentését. A fegyelmi tanács elnöke meghallgatja az eljárás alá vont kormánytisztviselőt és meghallgatja az eljárás kezdeményezőjét, a tanúkat, a szakértőket és ismerteti a beszerzett iratokat. Amennyiben a megidézett tanú a tárgyaláson nem jelenik meg, ez esetben a tanács elnöke ismerteti a meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet. (3) A fegyelmi tanács tárgyalásán a fegyelmi tanács tagjain kívül jelen lehet az eljárás alá vont kormánytisztviselő és az eljárás kezdeményezője (bejelentő). (4) Az eljárás alá vont kormánytisztviselőhöz a fegyelmi tanács tagjai, a vizsgálóbiztos és az eljárás alá vont kormánytisztviselő jogi képviselője kérdéseket intézhet. Az eljárás kezdeményezőjéhez és a tanúkhoz a fegyelmi tanács tagjai, a vizsgálóbiztos és az eljárás alá vont kormánytisztviselő valamint jogi képviselője kérdéseket intézhet. (5) A vizsgálóbiztos, az eljárás alá vont kormánytisztviselő és képviselője a tárgyalás bármely szakában bizonyítási indítványt tehet. Amennyiben az indítványt a tanács megalapozottnak találja, további bizonyítás felvételét rendeli el. (6) Ha a fegyelmi tanács a bizonyítási indítványokat elutasítja, így ezt az eljárást befejező határozatában köteles megindokolni. 26. § (1) A bizonyítási eljárás befejezése után a vizsgálóbiztos terjeszti elő indítványát, amely tartalmazza a tényállást, annak bizonyítékait, és indítványt tesz a fegyelmi büntetés kiszabására. Ezt követően az eljárás alá vont kormánytisztviselő vagy jogi képviselője nyilatkozik. (2) A fegyelmi tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. 15. Fegyelmi büntetések 27. § A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és súlyosító körülményeket, különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándékosság illetőleg a gondatlanság fokát, valamint az okozott kár értékét. Mérlegelni kell, hogy az elkövetett vétség milyen mértékben sértette a munkáltató jó hírnevét. 16. A fegyelmi határozat 28. § (1) A fegyelmi tanács a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján állapítja meg a tényállást. A határozatát befolyástól mentesen, a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján hozza meg. A fegyelmi tanácsot döntése meghozatalánál a vizsgálóbiztos indítványa nem köti. (2) A fegyelmi tanács a határozatában: a) az eljárást megszünteti, b) az eljárás alá vont kormánytisztviselőt vétkesnek nyilvánítja és büntetést szab ki. (3) A határozat rendelkező részből és indokolásból áll. 29. § (1) A rendelkező rész tartalmazza: a) az eljárás alá vont kormánytisztviselő személyi adatait, b) a fegyelmi tanács döntését arról, hogy az eljárás alá vont kormánytisztviselőt vétkesnek nyilvánítja és fegyelmi büntetést szab ki, vagy a megindított eljárást megszünteti, c) vétkesség megállapítása esetén azt a körülményt, hogy a fegyelmi vétséget a kormánytisztviselő szándékosan vagy gondatlanul követte el, több fegyelmi vétség egy eljárásban elbírálása esetén az elkövetett fegyelmi vétségek számát, rendbeliségét, d) a kiszabott fegyelmi büntetést, e) a megállapított eljárási költségek mértékét és viselésének módját, f) tájékoztatást arról, hogy a határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont kormánytisztviselő és képviselője, valamint a munkáltató milyen jogorvoslattal élhet. (2) A határozat indokolása tartalmazza: a) a tényállást és annak bizonyítékait, b) az értékelt és a mellőzött bizonyítási eszközöket, a mellőzés indokának megjelölésével; c) a levont ténybeli és jogi következtetést, d) az intézkedés alkalmazása és a büntetés kiszabása esetén a súlyosító és enyhítő körülményeket, e) a megállapított eljárási költség összetételét, f) az igénybe vehető jogorvoslati eszközök jogszabályi alapját. (3) A fegyelmi határozat rendelkező részét a kihirdetése előtt írásba kell foglalni és azt a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá. A felek részére kikézbesítendő és indokolással ellátott határozatot a tanács elnöke írja alá az aláírásban akadályozott tanácstagok helyett is. (4) A fegyelmi határozatot indokolva, a tárgyalás befejezése után legkésőbb 15 napon belül – figyelemmel a közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fegyelmi eljárásról szóló 31/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott határidőre – meg kell küldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, az eljárás alá vont kormánytisztviselőnek és képviselőjének. VIII. FEJEZET A HELYETTESÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 30. § (1) Ha a kormánytisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, és eredeti munkakörét is ellátja, a helyettesítés első napjától illetményén felül helyettesítési díj is megilleti. A helyettesítési díj megállapítását írásba kell foglalni. (2) A kormánytisztviselőt a helyettesítési díj akkor is megilleti, ha tartósan távol lévő kormánytisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el. (3) Nem illeti meg a kormánytisztviselőt helyettesítési díj, ha a) a helyettesítés ellátása rendes szabadság miatt vált szükségessé, illetve b) a helyettesítés a vezetői munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő munkaköri kötelezettsége, kivéve azt az esetet, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, hogy a helyettesítés időtartama a harminc napot meghaladja. Ez utóbbi esetben a helyettesítési díj megállapítás utólagosan történik az (1) bekezdésben foglaltak szerint. (4) Teljes körű helyettesítés esetén a helyettesítési díj a helyettesítő kormánytisztviselő illetményének 25–50%-a között állapítható meg. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója másképp nem rendelkezik, helyettesítési díj mértéke a helyettesítő kormánytisztviselő illetményének a) 25–35%-a, ha azonos besorolású munkakört helyettesít, b) 35–40% -a, ha magasabb besorolású, vagy tanácsadói címmel rendelkező kormánytisztviselőt helyettesít. (5) A (4) bekezdéstől eltérően, amennyiben a helyettesítéssel érintett munkakör vezetői munkakör, illetve amennyiben a helyettesítő egynél több munkakört helyettesít, a helyettesítő kormánytisztviselő részére megállapítható helyettesítési díj mértéke – függetlenül a helyettesítés időtartamától – a helyettesítő kormánytisztviselő illetményének 40–50%-a. (6) Amennyiben a kormánytisztviselő helyettesítése nem a teljes munkakör ellátására, hanem csak a helyettesítéssel érintett munkakörbe tartozó egyes feladatra vagy feladatokra vonatkozik, úgy a helyettesítési díjat a munkáltatói jogkör gyakorlója 25–50% közötti mértékben állapítja meg (részleges helyettesítés). (7) A helyettesítési díj mértékét a helyettesítés elrendelésére jogosult vezető javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. (8) Egy munkakört legfeljebb két kormánytisztviselő helyettesíthet. Egy kormánytisztviselő legfeljebb két munkakör helyettesítését láthatja el. (9) Részleges helyettesítés esetén, vagy ha a helyettesítést több kormánytisztviselő együttesen látja el, vagy ha egy kormánytisztviselő két munkakört helyettesít, a helyettesítési díj mértéke helyettesített munkakörönként kizárólag a helyettesítő illetményének 25%-a, de együttesen maximum 50%-a lehet. (10) A helyettesítési díj megállapítását a szervezeti egység vezetője a személyügyekért felelős főosztályon kezdeményezi. A helyettesítés jogszerűségének és összegszerűségének megállapítására vonatkozó javaslat megtétele – az irányítási jogkört gyakorló állami vezető javaslata, illetve a költségvetési előirányzat figyelembevételével – a személyügyekért felelős főosztály feladata. (11) A helyettesítési díjat meg kell szüntetni, ha az arra okot adó körülmény megszűnt. IX. FEJEZET A MUNKAVÉGZÉS ÉS TÁVOLLÉTEK SZABÁLYAI 17. Munkarend 31. § (1) A kormánytisztviselő napi munkaideje, illetve munkarendje a Kttv. 89. § (1) bekezdésében foglaltak alapján alakul. A napi munkaidő a Kttv. 89. § (1) bekezdésben foglaltnál kevesebb is lehet, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell. (2) Ha azt a munkakör jellege lehetővé teszi, a kormánytisztviselő részmunkaidőben történő foglalkoztatását – a Kttv. 50. §-ában szabályozottak kivételével – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére. (3) A kormánytisztviselő a szervezeti egység vezetőjénél kezdeményezheti az általánostól eltérő munkaidő-beosztás megállapítását (egyéni munkarend). Egyéni munkarend megállapításánál különösen figyelembe veendő körülmények: a gyermekgondozási és oktatási intézmények napi nyitvatartási ideje, valamint az általuk elrendelt szünetek. (4) A kormánytisztviselő a szervezeti egysége által vezetett, 10. melléklet szerinti jelenléti ív aláírásával igazolja munkahelyén való megjelenés és tartózkodás tényét. Távollétének indokát a jelenléti íven a Szabályzat szerinti rövidítés alkalmazásával, előzetesen meg kell jelölni. (5) A jelenléti ívek másolatát, valamint a jelenléti ív alapján a távollévő kormánytisztviselőkről és a távollét jogcíméről szervezeti egységenként készített és a szervezeti egység vezetője által aláírt, 11. melléklet szerinti távollét kimutatást a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a Minisztérium személyügyekért felelős főosztálya részére meg kell küldeni, aki az abban foglaltaknak a távollét nyilvántartásba történő felvezetését követően legkésőbb tárgyhónapot követő hónap 8. napjáig megküldi a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztály részére. 32. § (1) A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő kezdési és befejezési időpontjának pontos betartását a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy ellenőrzi. (2) Az ellenőrzés alapját – az erre vonatkozó hatályos belső szabályzat rendelkezései szerint – a Minisztérium elektronikus beléptető rendszerének személyes kártyahasználatkor rögzített időbélyegzős nyilvántartása képezi. (3) Az ellenőrzés során a Minisztérium kormánytisztviselőinek az elmúlt hetet összesítő munkába érkezési és munkából távozási időpontjait tartalmazó lekérdezéseket a szervezeti egységek vezetői részére kell megküldeni. (4) A szervezeti egységek vezetői a (3) bekezdésben meghatározott lekérdezéseket kötelesek megvizsgálni. A kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő kezdési időpontokat több mint tizenöt perccel meghaladó késés, illetve munkaidő befejezési időpontokat több mint öt perccel megelőző távozás esetén, az érintett kormánytisztviselők tekintetében a szervezeti egység vezetője három munkanapon belül köteles igazoló jelentést írni a pontos munkakezdés és munkaidő befejezés be nem tartásának okáról. (5) A szervezeti egység vezetője az igazoló jelentéseket haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személynek. (6) A munkaidő indokolatlan be nem tartása esetén, a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója felé az érintett kormánytisztviselő részére történő írásbeli figyelmeztetés kiadását, illetve annak többszöri előfordulását követően fegyelmi eljárás megindítását. 18. Rendkívüli munkaidő 33. § (1) Rendkívüli esetben a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetve meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni, amelyre a szervezeti egység vezetője szóban, vagy a kormánytisztviselő kérelmére írásban kötelezi. A rendkívüli munkaidő írásban történő elrendelése esetén az erről szóló okiratot meg kell küldeni a személyügyekért felelős főosztály részére. (2) Rendkívüli munkaidőnek a Kttv. 96. § (2) bekezdése szerint megállapított munkavégzés minősül. Nem minősül rendkívüli munkaidőnek az, ha a kormánytisztviselő a munkáltató jogkör gyakorlójával való megállapodásnak megfelelően az engedélyezett távollét idejét dolgozza le. (3) Amennyiben a kormánytisztviselő írásban kéri a rendkívüli munkaidő elrendelését, azt a rendkívüli munkaidő elrendelését/nyilvántartását tartalmazó, 12. melléklet szerinti nyomtatványon kell elrendelni. Ebben az esetben a nyomtatvány utolsó oszlopát (Rendkívüli munkaidő írásbeli elrendelése esetén az elrendelő vezető aláírása) a rendkívüli munkaidőt elrendelő vezető aláírásával látja el. A kormánytisztviselők részére elrendelt rendkívüli munkaidőről a szervezeti egység a 12. melléklet szerinti nyomtatványon nyilvántartást vezet, melynek egy szervezeti egység vezetője által aláírt példányát tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig meg kell küldeni a személyügyekért felelős főosztály részére. A nyomtatvány másolatát a szervezeti egység megőrzi. (4) A rendkívüli munkaidővel kapcsolatos nyilvántartást a személyügyekért felelős főosztály vezeti. 34. § (1) A rendszeresen rendkívüli munkaidőben munkavégzést teljesítő kormánytisztviselő számára a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb évi huszonöt munkanap szabadidő-átalányt állapíthat meg. A szabadidő-átalány a következő évre nem vihető át. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra csak azon kormánytisztviselő jogosult, aki a szabadidő-átalányra jogosító feladatait előreláthatólag rendszeresen legalább havi tizenhat óra rendkívüli munkaidőben végzi. (3) A szervezeti egységek vezetői tárgyév január 31-ig megvizsgálják a szabadidő-átalányra jogosító munkakörökbe tartozó feladatokat, és az érintett kormánytisztviselők névsorát az érintett feladatok megnevezésével együtt, indokolással ellátva megküldik a személyügyekért felelős főosztály részére. A szervezeti egységektől érkezett kezdeményezéseket a személyügyekért felelős főosztály összegyűjti és együtt, döntésre felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlója elé. (4) A szabadidő-átalányra jogosultság év közbeni teljesítése esetén az adott évre megállapított szabadidő-átalány arányos része jár. (5) A kormánytisztviselő a szabadidő-átalányra addig jogosult, míg megállapításának feltételei fennállnak. (6) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő rendkívüli munkaideje ellentételezéseként évi tíz munkanap szabadidő-átalányra jogosult. Ebben az esetben a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. 35. § (1) A kormánytisztviselő részére rendes szabadság csak a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadását követően adható ki. (2) A rendkívüli munkaidő ellentételezéseként járó, a Kttv. 98. §-ában meghatározott szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb harminc napon belül kell kiadni. A szabadidő kiadásáért a rendkívüli munkaidőt elrendelő szervezeti egység vezetője felelős. A szabadidő megváltást a jelenléti íven SZM betűkkel kell jelölni. (3) Ha a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadására a (2) bekezdés szerint nem került sor, a szabadidő megváltását a rendkívüli munkaidőt elrendelő szervezeti egység vezetője köteles kezdeményezni a személyügyekért felelős főosztályon. A kezdeményezésben részletesen meg kell indokolni, miért maradt el a szabadidő kiadása. A kezdeményezéshez a szakmai felügyeletet ellátó állami vezető jóváhagyása szükséges. (4) A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértéke a Kttv. 98. §-a szerint kerül meghatározásra. 19. Ügyelet, készenlét 36. § A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt meghatározott helyen és ideig munkavégzésre történő rendelkezésre állásra kötelezheti. Az ügyelet és készenlét elrendelésére a Kttv. 96. §-ában foglaltakat, valamint a Szabályzat 33. § (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 20. Munkaközi szünet 37. § (1) Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a kormánytisztviselő részére a munkaidőn belül – a munkavégzés megszakításával – napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. (2) A munkaközi szünet a munkavégzés helyén kívül is eltölthető. 21. Távollétek 38. § (1) A szabadság kiadásáról, engedélyezéséről írásban, az erre rendszeresített szabadság-nyilvántartó lapon kell rendelkezni. (2) A szabadság-nyilvántartó lapot – elháríthatatlan ok kivételével – a szabadság megkezdését megelőzően kell kitölteni. (3) A szabadság-nyilvántartó lapokat tárgyévre a személyügyekért felelős főosztály állítja ki. A szabadság-nyilvántartó lap tartalmazza a kormánytisztviselő alap és – a Kttv. alapján meghatározott jogcímeken járó – pótszabadságait. (4) A (3) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a tárgyévet megelőző évről rendelkező szabadság-nyilvántartó lapokat a szervezeti egységek összegyűjtik, és azokat tárgyév január 10. napjáig megküldik a személyügyekért felelős főosztály részére. (5) A szabadságot a jelenléti íven „SZ” betűvel kell megjelölni. 39. § (1) A kormánytisztviselő a Kttv. 79. §-ában meghatározott esetekben mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól. (2) A Szabályzat 4. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott eseteken kívül a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a) kérelemre, vagy b) a munkáltató döntése alapján. A mentesítés idejére az a) pontban meghatározott esetben a munkáltató által meghatározott mérték szerint jár díjazás, míg a b) pont esetében a kormánytisztviselőt teljes díjazás illeti meg. (3) A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „ME” betűkkel kell megjelölni. (4) A keresőképtelenséget a háziorvos igazolja. A kormánytisztviselő az igazolást a keresőképtelenség megszűnését követően a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályára juttatja el. A tizenöt napot meghaladó keresőképtelenség esetén az igazolást még a keresőképtelenség fennállása esetén meg kell küldeni a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályára. (5) A keresőképtelenséget a jelenléti íven „B” betűvel kell jelölni. (6) A munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelt, a kormánytisztviselő munkakörével összefüggő egy vagy több naptári napot igénybe vevő – a Minisztériumon kívül tartandó – megbeszélésen, képzésen való részvétel, kiküldetés, felügyeleti ellenőrzés hivatalos távollétnek minősül. A távollétet a jelenléti íven „HT” betűvel kell jelölni. (7) A fizetés nélküli szabadág eseteit, és igénybevételének szabályait a Kttv. 110–114. § tartalmazza. A fizetés nélküli szabadságot a távollét nyilvántartó lapon „FN” betűkkel kell jelölni. (8) A tanulmányi szabadságot a jelenléti íven „TSZ” betűkkel kell megjelölni. 22. Egyéb munkaidő-kedvezmények 40. § (1) Véradásban részt vevő kormánytisztviselő – illetményének folyósítása mellett – a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A kormánytisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesítés a véradást szervező által kiállított igazolás alapján jár. A véradásban részt vevő kormánytisztviselőt a fenti munkaidő-kedvezményen túl a bemutatott igazolás alapján évente egy munkanapnak megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. (2) A kettő vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő, vagy legalább egy tizennégy éven aluli gyermeket egyedül nevelő szülőt, illetve fogyatékos gyermeket nevelő szülőt, valamint a beteg gyermeket vagy beteg szülőt gondozó kormánytisztviselőt havi négy munkaóra munkaidő-kedvezmény illeti meg. (3) A negyven év feletti kormánytisztviselőt, valamint a megváltozott munkaképességű kormánytisztviselőt havi négy munkaóra egészségügyi és betegségmegelőzési célú munkaidő-kedvezmény illeti meg. (4) A Minisztériumnál működő szakszervezeteket megillető, a Kttv. 202. § (1) bekezdése szerinti munkaidő-kedvezmény megállapítása érdekében a szakszervezet Minisztériumi képviselője köteles a Minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott tagjainak létszámáról tárgyév január 15. napjáig a személyügyekért felelős főosztály felé nyilatkozni. (5) A munkaidő-kedvezmény tartamára a kormánytisztviselőnek illetmény jár. (6) A munkaidő-kedvezmény időtartamát a jelenléti íven „MK” betűvel kell jelölni. X. FEJEZET A KORMÁNYTISZTVISELŐK DÍJAZÁSA 23. Illetmény átutalása 41. § A kormánytisztviselő részére illetménye kifizetése – a Kttv. 143. §-a alapján – a választott pénzintézetnél nyitott fizetési számlaszámra történő átutalással, fizetési számla hiányában, illetve a kormánytisztviselő írásbeli kérelme alapján postai úton, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig történik. 24. Az alapilletmény eltérő mértékű megállapítása 42. § (1) A hivatali szervezet vezetője – a Kttv-ben meghatározott feltételekkel és időszakokban, a 9. melléklet alapján elkészített szakmai munka értékelésének figyelembevételével – a kormánytisztviselő alapilletményét a Kttv. szerinti mértékben megemelheti, vagy csökkentheti. (2) Az alapilletmény eltérítések megállapítását megelőzően a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályának kimutatása, illetve az elemi költségvetésben rendelkezésre álló keretek ismeretében a személyügyekért felelős főosztály tájékoztatja a hivatali szervezet vezetőjét. Az illetményeltérítésre vonatkozó javaslatot a tárgyévre vonatkozóan február 15-éig kell a szervezeti egység vezetőjének – a szolgálati út betartásával – megtenni. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a tárgyévi eltérítések megállapításától számított hat hónapot követő illetményeltérítések vonatkozásában azzal, hogy eltérítésekre vonatkozó javaslatokat augusztus 15-éig kell megtenni. (4) A keret felhasználására vonatkozó döntést követően a személyügyekért felelős főosztály elkészíti a szükséges okiratokat. 25. Pótlékok Idegennyelv-tudási pótlék 43. § (1) Az angol, francia, német nyelvek tekintetében az idegennyelv-tudási pótlék alanyi jogon jár, a Kttv. szerinti szabályok és mértékek alapulvételével. (2) Ha a munkakör az (1) bekezdésben fel nem sorolt nyelv(ek) rendszeres használatát teszi szükségessé, az erre vonatkozó idegennyelv-tudási pótlék megállapítását a szervezeti egység vezetője kezdeményezi a személyügyekért felelős főosztályon. A személyügyekért felelős főosztály a kezdeményezést – javaslatával ellátva – döntésre felterjeszti a közigazgatási államtitkárnak. A nyelvpótlék megállapításánál a Kttv. szerint meghatározott mértékeket kell figyelembe venni. (3) Nem fizethető nyelvpótlék az eszperantóért és a klasszikus nyelvekért (latin, ógörög, szanszkrit és egyéb holt nyelvek). (4) A Kttv. 141. § (9) bekezdése alapján, ha a Minisztérium – a felsőfokú szaknyelvi vizsga kivételével – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a kormánytisztviselő idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az idegennyelv-tudási pótlék az elszámolási időszak leteltét követően állapítható meg. (6) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. A bizonyítvány kiállításáig kiadott igazolás bemutatása idegennyelv-tudási pótlékra nem jogosít. (7) A kormánytisztviselő az idegennyelv-tudási pótlékra – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a nyelvtudást igazoló bizonyítvány (bizonyítvánnyal egyenértékű okirat) bemutatása napjától jogosult. Képzettségi pótlék 44. § (1) Képzettségi pótlék adható annak az I. besorolási osztályba sorolt kormánytisztviselőnek, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettséghez képest további – a munkaköre szakszerűbb ellátását elősegítő – a) doktori (PhD) fokozattal vagy azzal egyenértékű vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, b) felsőfokú iskolai rendszerű képzésben vagy szakirányú továbbképzésben szerzett felsőfokú iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, c) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítéssel vagy d) iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik. (2) Képzettségi pótlék adható annak a II. besorolási osztályba sorolt kormánytisztviselőnek, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettséghez képest további – a munkaköre szakszerűbb ellátását elősegítő – a) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítéssel, b) iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett felsőfokú szakképesítéssel vagy c) iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett középfokú szakképesítéssel rendelkezik. (3) A szervezeti egység vezetője, indokolással ellátott javaslatát megküldi a személyügyekért felelős főosztály részére. A képzettségi pótlék tárgyában – személyügyekért felelős főosztály és a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya együttes javaslatára – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. (4) A képzettségi pótlék a költségvetési keret felülvizsgálata alapján évenként felülvizsgálható és meghatározható. Munkaköri pótlék 45. § (1) A kormánytisztviselő a (2)–(3) bekezdésekben meghatározott munkakörök betöltése esetén az ott meghatározott mértékű munkaköri pótlékra jogosult. (2) A főosztályvezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő az eltérítés nélküli alapilletménye 5%-ának megfelelő munkaköri pótlékra, a 20 fő feletti létszámú főosztály vezetője és a miniszteri kabinetfőnök az eltérítés nélküli alapilletménye további 10%-ának megfelelő (összesen 15%) munkaköri pótlékra jogosult. (3) A II. besorolási osztályba tartozó titkárnő, titkár, asszisztens, ügyintéző munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő a besorolása szerinti alapilletménye 20%-ának megfelelő munkaköri pótlékra jogosult. (4) A munkaköri pótlék megállapításakor a (2) bekezdésben foglalt munkakör esetén a vezető által irányítottak létszáma, a vezetői felelősségi szint, valamint a vezetői munkakör betöltéséhez szükséges tudás, a (3) bekezdésben foglalt munkakörök esetén a munkakör tartalma, a felsőfokú végzettségű munkakörökhöz közelítő felelősségi kör és a feladatkör került figyelembevételre. (5) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott munkaköri pótlék 2013. december 31. napjáig illeti meg a kormánytisztviselőt. 26. A kormányzati ügykezelők illetményének megállapítása 46. § (1) A kormányzati ügykezelők illetményének megállapítására a Kttv-ben meghatározottak szerint a közigazgatási államtitkár jogosult. (2) A kormányzati ügykezelők illetménye megállapításának feltételeit a 13. melléklet tartalmazza. XI. FEJEZET A KORMÁNYTISZTVISELŐK KÖLTSÉGTÉRÍTÉSE 27. Illetményelőleg 47. § (1) A kormánytisztviselő a 14. melléklet szerinti formanyomtatványon illetményelőleget igényelhet, amelynek összege nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér háromszorosát. Az illetményelőleg nyújtásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. (2) Nem igényelhet illetményelőleget a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló és az a kormánytisztviselő, akinek jogviszonya megszüntetésére munkáltatói intézkedés van folyamatban. (3) Nem állapítható meg illetményelőleg annak a kormánytisztviselőnek, akinél a levonás feltételei nem biztosítottak (aki nem rendelkezik illetménnyel vagy egyéb bérjellegű kifizetéssel pl.: GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.). 48. § (1) Az illetményelőleg összegét – ha a (2) bekezdésben foglalt követelmények érvényesülése biztosítva van – a kérelmező igényének megfelelően kell megállapítani. Ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, az illetményelőleg összege a kérelemben foglaltaktól eltérhet. (2) Az illetményelőleg összegét úgy kell megállapítani, hogy az egyéb levonások mellett hat hónap alatt levonható legyen, és a levonás összege a havi nettó illetményből jogszerűen levonható mértéket ne haladja meg. (3) Az illetményelőleg visszafizetési határideje legfeljebb hat hónap lehet. (4) Határozott idejű kinevezés esetén az illetményelőleget a határozott idő lejártáig kell visszafizetni, ha ez az idő kevesebb, mint hat hónap. (5) Ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az illetményelőleg-tartozás fennállásának időtartama alatt szűnik meg, a tartozás fennmaradó részét legkésőbb a jogviszony megszűnésének napjáig egy összegben köteles visszafizetni. (6) Illetményelőleg a kormánytisztviselő részére ismételten csak abban az esetben állapítható meg, ha az előző felvett illetményelőleg összegét teljes egészében visszafizette. (7) Az illetményelőleg folyósításához kapcsolódó, 14. melléklet szerinti kérelmet a személyügyekért felelős főosztály – a személyügyi feltételek igazolását követően – megküldi a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya részére, amely továbbítja a kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorló részére. (8) Az e címben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a Minisztérium állományába tartozó munkavállalókra. 28. A munkavégzéshez szükséges utazás költségeinek térítése 49. § (1) A Minisztérium a munkavégzéséhez szükséges utazás biztosítása érdekében helyi utazásra szolgáló bérletet biztosít a kormánytisztviselői részére. (2) Amennyiben a kormánytisztviselőnek a Minisztériummal fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg, részére e juttatás a jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra. (3) Jogviszony megszűnése, megszüntetése, illetve 30 napot meghaladó távollét esetén a kormánytisztviselő köteles a bérletet az utolsó munkában töltött napon a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztályán leadni. (4) A bérlet a kinevezés jóváhagyását követően kerülhet kiadásra. (5) A bérlet kiadása, visszavételével, valamint nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya látja el. (6) Az e §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a Minisztérium állományába tartozó munkavállalókra. 29. Illetményhez kapcsolódó költségtöbblet megtérítése 50. § (1) A Minisztérium a kormánytisztviselők részére a jogviszony kezdetétől, időarányosan biztosítja az illetmény átutalásával, és egyszeri felvételével járó többletköltségek megtérítését. (2) A költségtérítésre az a kormánytisztviselő jogosult, aki a kifizetést elrendelő döntés időpontjában legalább két hónapja kormányzati szolgálati jogviszonyban áll és a) illetményben részesülő aktív kormánytisztviselő; b) felmentett, de döntés időpontjáig munkavégzési kötelezettséggel rendelkezik; c) a Minisztérium állományában munkavégzési kötelezettséggel rendelkező prémiumévek programban részt vevő kormánytisztviselő. (3) A Szabályzat 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek költségtérítésben nem részesülnek. (4) A felmentési idejüket töltő (munkavégzésre nem kötelezett), szülési szabadságon lévő, fizetés nélküli szabadságon lévő, nemzeti szakértő, prémiumévek programban részt vevő azon kormánytisztviselők, akik nincsenek munkavégzésre kötelezve, a költségtérítésre nem jogosultak. Nem jogosult továbbá költségtérítésre az a kormánytisztviselő, aki részére az illetmény kifizetése postai úton történik. (5) A költségtérítés összege félévente a költségvetési fedezet függvényében kerül megállapításra. (6) A kifizetés iránt a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya saját hatáskörben intézkedik. A kifizetést a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi. (7) Az e §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a Minisztérium állományába tartozó munkavállalókra. 30. A munkába járáshoz szükséges helyközi közlekedési költségtérítés 51. § (1) A Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás költségeit a Minisztérium a mindenkor hatályos munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló Korm. rendelet szabályai szerint téríti. A térítés igénybevétele – a bérlet, illetve menetjegy ellenében – utólag történik. (2) Az utazási költségtérítés iránti kérelemhez – első esetben – csatolni kell munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy megtérítéséhez szükséges eredeti számlát, bérletet vagy menetjegyet, továbbá a lakcímkártya másolatát. Amennyiben megállapítást nyer, hogy időközben a kormánytisztviselő a költségtérítésre való jogosultságát elveszítette, a jogtalanul felvett összeget köteles a Minisztérium részére visszafizetni. (3) A kérelem megalapozottsága esetén a személyügyekért felelős főosztály azt jóváhagyja, míg az alaptalan kérelem elutasításáról a kérelmezőt tájékoztatja. (4) A költségtérítés kifizetéséről (utalásról) a továbbiakban a bérlet, illetve a menetjegy leadása alapján havonta a leadást követő öt munkanapon belül – de legkésőbb minden hó 15-éig – a Minisztérium gazdálkodásáért felelős főosztálya intézkedik. 52. § (1) A kormánytisztviselő saját gépjárművel történő munkába járásához a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja.) foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha a) a kormánytisztviselő állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz; b) a kormánytisztviselő munkarendje miat …