4/2019. (III. 7.) AB határozata a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. LIII. törvény 66/A. § (1) bekezdésével, valamint a természet

4/2019. (III. 7.) AB határozata a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. LIII. törvény 66/A. § (1) bekezdésével, valamint a természet védelméről szóló 1996. LIII. törvény 38/A. § (1) bekezdésével kapcsolatos alkotmányos követelmény megállapításáról, valamint az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdéséből és XXI. cikk (1) bekezdéséből fakadó mulasztás megállapításáról. Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálata tárgyában – dr. Czine Ágnes, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Juhász Imre, dr. Salamon László és dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következő 1. A  környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66/A.  § (1)  bekezdésének, valamint a  természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38/A.  § (1)  bekezdésének alkalmazásakor az  Alaptörvény P)  cikk (1)  bekezdéséből és XXI.  cikk (1)  bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a  környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági hatáskör címzettje döntéshozatala során a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szempontokat ne rendelje egyéb szempontok alá. 2. Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapítja: az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdéséből és XXI. cikk (1)  bekezdéséből fakadó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn, mivel a  hatályos törvényi szabályozás nem írja elő, hogy az  eljáró közigazgatási hatóságnak kifejezett megállapítást kell tennie határozata rendelkező részében az ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. június 30-ig tegyen eleget. 3. Az  Alkotmánybíróság a  környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66/A.  §-a, 92. § (1a) bekezdése és 110/A. § a) pont ae) alpontja és b) pont bb) alpontja, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38/A. §-a, 39. § (1) bekezdése és 85. § (1) bekezdés 13. pontja, a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény 24. § (6)  bekezdése, valamint a  környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés b) és d) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) és b) pontja, 13. § (1) bekezdés b) és c) pontja, (2) bekezdése és (3) bekezdés a) és b) pontja, 17. § (1) bekezdés a) és b) pontja, 20. § (1) bekezdés c) és d) pontja és (2) bekezdése, 22. § b) pontja, 23. §-a, 26.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontja és (2)  bekezdése, 27.  § (1)  bekezdés b) és c)  pontja és (2)  bekezdése, 11–14. alcímei, 38.  § (3)–(4)  bekezdése, 39.  §-a és 3–4.  mellékletei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 4. Az  Alkotmánybíróság az  egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény 29.  § a)–b) és d)–i)  pontjai, valamint a  területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény 24. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. Az Alkotmánybíróság elrendeli e határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben. I. [1] 1. Ötvenkét országgyűlési képviselő az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 24.  § (1)  bekezdése alapján jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatára irányuló indítványt terjesztett elő. [2] 1.1. A  2015. július 2-án keltezett, az  Alkotmánybírósághoz július 6-án érkezett kérelem arra terjedt ki, hogy az  Alkotmánybíróság állapítsa meg: a  környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66/A.  §-a, 92.  § (1a)  bekezdése és 110/A.  § a)  pont ae)  alpontja és b)  pont bb)  alpontja, a  természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 38/A.  §-a és 39.  § (1)  bekezdése, 85.  § (1)  bekezdés 13.  pontja, az  egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény (a  továbbiakban: Kttm.) 29.  § a)–b) és d)–i)  pontjai, a  területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény (a továbbiakban: Tászm.) 24.  § (5) és (6) bekezdése, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.R.) 9.  § (1)  bekezdés c) és d)  pontja, (2)  bekezdése és (3)  bekezdés a)  pontja, 13.  § (1)  bekezdés c)  pontja, (2)  bekezdése és (3)  bekezdés a)  pontja, 17.  § (1)  bekezdés b)  pontja, 20.  § (1)  bekezdés b)  pontja és (2)  bekezdése, 22.  § a)  pont ab)  alpontja és b)  pont bb) alpontja, 23. §-a, 26. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, 27. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, 11–12. és 14. alcímei, 38.  § (3)–(4)  bekezdései, 39–40.  §-a és 3–4. és 10.  mellékletei sértik az  Alaptörvény P)  cikk (1) bekezdését és XXI. cikkét, ezért azokat semmisítse meg. [3] 1.2. Az  indítvány lényege szerint a Kttm. és a Tászm. úgy alakította át 2015. április 1-jei hatálybalépéssel a  területi közigazgatási szervezetrendszert, hogy az  alapvetően kihatott az  addig önállóan működő környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokra. A  módosító törvények indítvánnyal támadott rendelkezései felszámolták ugyanis azokat a  garanciákat, amelyek korábban a  környezethasználat önálló hatósági eljárásban való engedélyezéséhez kapcsolódtak. A  szabályozást teljessé azonban a  Korm.R. sérelmezett szabályai tették, amelyek – a  megszűnő környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (ún. zöldhatóságok) helyett – általános elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként azt a  kormányhivatalt jelölték ki, amely éppen ebben az  időpontban vált közjogi értelemben véve teljesen egységes, szakmai alapon elkülönült, önálló hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek nélküli hivatallá. [4] A jogalkotó tehát megszüntette a  területi hatáskörrel rendelkező zöldhatóságot úgy, hogy a  korábban önálló hatáskörök elkülönült gyakorlására semmilyen jogszabályi garanciát nem hagyott, egyben a  jövőre nézve a  kijelölt környezetvédelmi hatóság hatósági döntése nélkül is lehetővé tette a  környezethasználat megkezdését és folytatását akkor, ha a  zöldhatóság a  környezetvédelmi, természetvédelmi vagy tájvédelmi szempontok érvényesülését más hatóság eljárásában szakkérdésként vizsgálja. Tette mindezt úgy, hogy a  védelmi szintet csökkentette. Ezért a fenti rendelkezések sértik az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdését és XXI. cikkét. [5] A sérelem elsősorban a  Kvt. 66/A.  §-ával és 92.  § (1a)  bekezdésével, a  Tvt. 38/A.  §-ával, valamint a  hozzájuk kapcsolódó kormányrendeleti kijelölésekkel állt elő az  indítvány szerint, amelyek nemcsak egyszerű hatáskörtranszfert valósítottak meg, hanem felszámolták a  zöldhatóságok érdemi, az  ügy tartalmi kimenetelét meghatározóan befolyásoló döntésének kötelezettségét. Azzal ugyanis, hogy az  eddig alkalmazott szakhatósági közreműködés helyett megnyílt a lehetőség arra, hogy a zöldhatóságot szakértőként, azaz döntési felelősség nélkül vonja be az eljárásába az egyébként az ügyben eljáró másik hatóság, a törvényalkotó maga hozott létre egy olyan ügykört, amelyben a Kvt. 66. §-a és 92. § (1) bekezdése, valamint a Tvt. 39. § (1) bekezdése 2015. március 31-ig létező garanciái nem érvényesülnek. [6] Az országgyűlési képviselők az  indítványt az  egészséges környezethez való jogot – így különösen az  Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdése részét képező visszalépés tilalmát – értelmező alkotmánybírósági határozatokból származó indokolási részekkel támasztották alá és kitértek arra is, hogy a Kormány szervezetalakítási szabadsága nem terjed ki bármely, más alkotmányos rendelkezésekkel ellentétes és különösen alapjogot sértő szervezeti megoldások alkalmazására, valamint a szervezetalakításnak törvényi szintű korlátai is lehetnek. [7] Megjegyezték továbbá azt, hogy „a szabályozási váltás módját is az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartjuk, minthogy a  regionális zöldhatóságok megszüntetésének módja és ütemezése, a  felkészülési idő hiánya sem a  végrehajtási szintű joganyag megfelelő felülvizsgálatát, sem a szervezeti változást ellensúlyozó – jogszabályi vagy azon kívüli – szakmai garanciák előzetes bevezetését nem tette lehetővé.” [8] 2. Az Alkotmánybíróság megkereste a földművelésügyi minisztert, az igazságügyi minisztert, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, az Államreform Bizottságot, az alapvető jogok biztosát, az Országos Környezetvédelmi Tanácsot és az  Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságát. Az  Alkotmánybíróság figyelembe vette a  benyújtott állásfoglalások tartalmát az Indokolás IV. és V. pontjában írtak szerint. [9] A WWF Magyarország Alapítvány, a  Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a  Magyar Természetvédők Szövetsége közös amicus curiae véleményt nyújtottak be az  Alkotmánybírósághoz. Beérkezett továbbá a  jövő nemzedékek szószólójának elvi állásfoglalása is. Az  Alkotmánybíróság ezeket is tekintetbe vette a döntéshozatal során. II. [10] 1. Az Alaptörvény érintett rendelkezései: „P)  cikk (1) A  természeti erőforrások, különösen a  termőföld, az  erdők és a  vízkészlet, a  biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” „XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a  környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.” „XXIV.  cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a  hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.” „XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. […] (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.” [11] 2. Az indítvánnyal támadott jogszabályi rendelkezések: [12] 2.1. A Kvt. rendelkezései: „66/A.  § (1) A  környezethasználattal járó tevékenység engedélyezésére irányuló hatósági eljárásban a  környezetvédelmi szempontok érvényesülését szakhatósági közreműködés keretében vagy szakkérdésként kell vizsgálni. (2) A  hatóság a  tervezett tevékenység elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha az  környezeti elemet veszélyeztetne vagy károsítana.” „92. § (1a) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakkérdést a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság más hatóság eljárásában – jogszabály alapján – szakértőként vizsgálja.” „110/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a) jelölje ki […] ae) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárásban szakértőként kirendelhető szerveket, […] b) határozza meg […] bb) a hatósági eljárásokban vizsgálandó környezetvédelmi és vízvédelmi szakkérdéseket.” [13] 2.2. A Tvt. rendelkezései: „38/A.  § (1) A  védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő eljárásokban a természetvédelmi szempontok érvényesülését szakhatósági eljárás keretében vagy szakkérdésként kell vizsgálni. (2) A hatóság a tervezett tevékenység elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján az természeti értéket vagy védett természeti területet veszélyeztetne vagy károsítana. 39.  § (1) Védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő hatósági eljárás során a  természetvédelmi hatóság – kivéve, ha a  tevékenység környezeti hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedélyköteles –, ha a  szakhatósági közreműködés törvényben meghatározott eljárási feltételei fennállnak, szakhatóságként működik közre: a) földrészlet megosztása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása; b) telekalakítás, építés, létesítés és használatbavétel; c) nyomvonalas létesítmény és földmű építése; d) ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezése során; e) külön jogszabályban meghatározott esetben az erdészeti, vadászati, halászati hatósági eljárásokban; f ) bányatelek megállapításának, módosításának, az  ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, valamint a  meddőhányó hasznosítására, a  kitermelés szünetelésére, a  bánya bezárására vonatkozó műszak üzemi tervek és a  tájrendezési terv jóváhagyásának, továbbá a  bányászati létesítmények építésének és üzembe helyezésének engedélyezésekor; g) termőföld más célú hasznosításának; h) külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyag átszállításának, tárolásának; i) kormányrendeletben meghatározott esetekben a  vízgazdálkodási, vízvédelmi tevékenységek, létesítmények engedélyezésekor.” „85. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza […] 13. a  természetvédelmi eljárások során vizsgálandó szakkérdéseket és más hatósági eljárásban vizsgálandó természetvédelmi szakkérdéseket.” [14] 2.3. A Kttm. – 2015. április 1-jéig hatályos – rendelkezései: „29. § Hatályát veszti a Khtv. a) 3. alcíme, b) 7. §-a, […] d) 7. alcíme, e) 15. § (2)–(4) bekezdése, f ) 20. § b) pontja, g) 20/B.  §-ában az  – a  járási szakigazgatási szerv esetében a  járási szakigazgatási szerv vezetője véleményének kikérését követően – szövegrész, h) 20/F. §-a, i) 21. § b) pontja.” [15] 2.4. A Tászm. rendelkezései, amelyek közül a 24. § (5) bekezdése 2017. december 31-ig volt hatályos. A (6) bekezdés jelenleg is hatályban van. „24.  § (5) A  2015. április 1-jét megelőzően indult ügyben folyamatban lévő szakhatósági eljárás 2015. április 1-jén a  törvény erejénél fogva egyesül azzal az  eljárással, amelyben a  szakhatóság megkeresésére sor került, ha a  szakhatósági eljárásban vizsgálandó szakkérdést a  2015. április 1-jén hatályos jogszabályok alapján az  ügyben hatáskörrel rendelkező hatóság szakhatósági közreműködés nélkül a  saját eljárásában vizsgálja. Az  eljárások egyesítésére egyebekben a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33/B.  §-a alkalmazandó azzal, hogy az  egyesítés nem érinti a  2015. április 1. előtt végzett eljárási cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket. (6) A  2015. április 1-jét megelőzően előzetes szakhatósági állásfoglalás iránt indult eljárást meg kell szüntetni, ha a  szakhatósági eljárásban vizsgálandó szakkérdést a  2015. április 1-jén hatályos jogszabályok alapján az  ügyben hatáskörrel rendelkező hatóság szakhatósági közreműködés nélkül a  saját eljárásában vizsgálja. Az  előzetes szakhatósági eljárásért megfizetett illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni annak, aki azt megfizette. A visszatérítés iránt a 2015. április 1-jén hatályos jogszabályok alapján az ügyben hatáskörrel rendelkező hatóság intézkedik.” [16] 2.5. A Korm.R. rendelkezései az indítvány elbírálásakor hatályos normaszöveg szerint: „9. § (1) A Kormány környezetvédelmi hatóságként […] b) a Pest Megyei Kormányhivatalt, c) d) a megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) járási hivatalát, […] jelöli ki. (2) Környezetvédelmi hatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a  területi környezetvédelmi hatóság jár el. (3) Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a) az elsőfokon eljáró környezetvédelmi hatóság a területi környezetvédelmi hatóság, b) a másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság az országos környezetvédelmi hatóság.” „13. § (1) A Kormány természetvédelmi hatóságként […] b) a Pest Megyei Kormányhivatalt, c) a kormányhivatal járási hivatalát, […] jelöli ki. (2) Természetvédelmi hatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a  területi természetvédelmi hatóság jár el. (3) Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a) az elsőfokon eljáró természetvédelmi hatóság a területi természetvédelmi hatóság, b) a másodfokon eljáró természetvédelmi hatóság az országos természetvédelmi hatóság.” „17. § (1) A Tvt. 80. § (2) bekezdése szerinti természetvédelmi hatóságként a) az országos természetvédelmi hatóság, b) a területi természetvédelmi hatóság […] jár el.” „20. § (1) A Kormány környezetvédelmi igazgatási szervként […] b) a hulladékgazdálkodásért felelős minisztert, c) az országos környezetvédelmi hatóságot, d) a területi környezetvédelmi hatóságot, […] jelöli ki. (2) Környezetvédelmi igazgatási szervként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a  területi környezetvédelmi hatóság jár el.” „22. § A Kvt. 49. § (3) bekezdésében foglalt környezetvédelmi igazgatási szervként b) az  Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer működtetése vonatkozásában a  feladatköréhez tartozó ügyekben ba) országos illetékességgel az országos környezetvédelmi hatóság, bb) a 8/A. § (1) bekezdése szerinti területi környezetvédelmi hatóság jár el.” „23. § A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése, 15. § (3) bekezdése, 16. §-a, 17. §-a és 18. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatási feladatokat a 4. melléklet 2. pontjában kijelölt területi környezetvédelmi hatóság látja el.” „26. § (1) A Kormány környezetvédelmi szakhatóságként a) a Pest Megyei Kormányhivatalt, valamint b) a területi környezetvédelmi hatóságot jelöli ki. (2) Környezetvédelmi szakhatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a  területi környezetvédelmi hatóság jár el.” „27. § (1) A Kormány természetvédelmi szakhatóságként […] b) az országos természetvédelmi hatóságot, c) a területi természetvédelmi hatóságot, […] jelöli ki. (2) Természetvédelmi szakhatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a  területi természetvédelmi hatóság jár el.” „11. A környezetvédelmi hatóság eljárásaiban vizsgálandó szakkérdések és a közreműködő szakhatóságok kijelölése, szakértő igénybevétele 28.  § (1) A  területi környezetvédelmi hatóság elsőfokon az  5.  melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha az  5.  melléklet I. táblázata szerinti előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az  összevont eljárásban valamint az  egységes környezethasználati engedélynek a  környezeti hatásvizsgálati és az  egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A.  § (4) és (6)  bekezdése szerinti felülvizsgálatára irányuló eljárásban (a továbbiakban: felülvizsgálati eljárásban) az 5. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak. (2) Az  előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az  összevont eljárásban, valamint a  felülvizsgálati eljárásban, ha elsőfokon a  szakkérdést a  kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, vagy a  kormányhivatal vizsgálta, a  másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság az 5. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállása esetén az 5. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdést is vizsgálja, melynek eldöntéséhez – szakértő igénybevétele esetén – az  5.  melléklet I. táblázatában meghatározott szervet rendeli ki szakértőként. (3) A  Kormány az  előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az  összevont eljárásban, valamint a  felülvizsgálati eljárásban az  5.  melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek esetén az 5. melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat jelöli ki szakhatóságként. (4) Az  előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az  összevont eljárásban valamint a  felülvizsgálati eljárásban hozott határozatot a  megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell. 29. § (1) A területi környezetvédelmi hatóság elsőfokon a 6. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha a  6.  melléklet I. táblázata szerinti környezetvédelemmel összefüggő eljárásokban a  6.  melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak. (2) A 6. melléklet I. táblázata szerinti környezetvédelmi eljárásokban, ha elsőfokon a szakkérdést a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, vagy a  kormányhivatal vizsgálta, a  másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság a  6.  melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállása esetén a  6.  melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdést is vizsgálja, amelynek eldöntéséhez – szakértő igénybevétele esetén – a  6.  melléklet I. táblázatában meghatározott szervet rendeli ki szakértőként. (3) A  Kormány a  6.  melléklet II. táblázata szerinti környezetvédelmi eljárásokban a  6.  melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek fennállása esetén a  6.  melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat jelöli ki szakhatóságként. 30.  § (1) Az  országos környezetvédelmi hatóság, illetve a  területi környezetvédelmi hatóság elsőfokon a  7.  melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha a  7.  melléklet I. táblázata szerinti hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban a 7. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak. (2) A 7. melléklet I. táblázata szerinti hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban, ha elsőfokon a szakkérdést a  kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, vagy a  kormányhivatal vizsgálta, a  másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság a  7.  melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek esetén a  7.  melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdést is vizsgálja. (3) A  Kormány a  7.  melléklet II. táblázata szerinti hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban a  7.  melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek esetén a  7.  melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat jelöli ki szakhatóságként. 31. § (1) Az országos környezetvédelmi hatóság, illetve a területi környezetvédelmi hatóság elsőfokon a 8. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha a  8.  melléklet I. táblázata szerinti, a  nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezésével összefüggő eljárásokban a 8. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak. (2) A  8.  melléklet I. táblázata szerinti, a  nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásokban, ha elsőfokon a szakkérdést a  kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, vagy a  kormányhivatal vizsgálta, a  másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság a  8.  melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek esetén a  8.  melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdést is vizsgálja, amelynek eldöntéséhez – szakértő igénybevétele esetén – a  8.  melléklet I. táblázatában meghatározott szervet rendeli ki szakértőként. (3) A  Kormány a  8.  melléklet II. táblázata szerinti, a  nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásokban a  8.  melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek esetén a  8.  melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat jelöli ki szakhatóságként. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti eljárásban hozott határozatot a  megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a  főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal közölni kell.” „12. A természetvédelmi hatóság eljárásában vizsgálandó szakkérdések és a közreműködő szakhatóságok kijelölése, szakértő igénybevétele 32. § Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a területi természetvédelmi hatóság szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos feladatkörében, vagy a  27.  § szerinti hatóság a  természet és a  táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek való megfelelés elbírálására vonatkozó szakhatósági feladatkörében azt vizsgálja, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény, létesítmény megfelel-e a) a  védett természeti értékek és területek megőrzése, fenntartása, fejlesztése, helyreállítása, kiemelt oltalmuk biztosítása, b) a  közösségi és a  kiemelt közösségi jelentőségű fajok, továbbá élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és helyreállítása, a  Natura 2000 területek egységességének biztosítása, valamint c) a  természeti értékek és területek, a  tájak és az  egyedi tájértékek, valamint azok természeti rendszereinek, jellegzetességének, biológiai sokféleségének, természetes vagy természetközeli állapotának megőrzése, fenntartható használatának és helyreállításának elősegítése jogszabályokban és az  Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában rögzített követelményeinek. 33. § (1) A területi természetvédelmi hatóság elsőfokon a 9. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha a  9.  melléklet I. táblázat szerinti természetvédelemmel összefüggő eljárásokban a  9.  melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak. (2) A  9.  melléklet I. táblázata szerinti természetvédelemmel összefüggő eljárásokban, ha elsőfokon a  szakkérdést a  kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala vagy a  kormányhivatal vizsgálta, a  másodfokon eljáró természetvédelmi hatóság a  9.  melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek esetén a  9.  melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdést is vizsgálja, amelynek eldöntéséhez – szakértő igénybevétele esetén – a  9.  melléklet I. táblázatában meghatározott szervet rendeli ki szakértőként. (3) A  Kormány a  9.  melléklet II. táblázata szerinti természetvédelemmel összefüggő eljárásokban a  9.  melléklet II.  táblázatában megjelölt feltételek esetén a  9.  melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. (4) A  különösen és közepesen veszélyes állat országba való behozatalához az  Európai Unió jogi aktusaiban teljeskörűen nem szabályozott állatfajok esetében a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jogszabályban meghatározott előzetes állategészségügyi engedélye is szükséges.” „13. Az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság feladatai 34. § Az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság állami alaptevékenysége körében a) szolgáltatja a miniszter, hulladékgazdálkodás tekintetében a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges, tevékenysége során keletkezett adatokat; b) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását; c) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket; d) hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a  miniszter, hulladékgazdálkodás tekintetében a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában; e) koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat; f ) g) ellátja a továbbképzési feladatokat és h) összegyűjti és az  Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az  annak működéséhez szükséges – feladatkörével összefüggő – adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel.” „14. A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság feladatai 35. § (1) A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság állami alaptevékenysége körében a) összegyűjti és az  Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az  annak működéséhez szükséges – feladatkörével összefüggő – adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel; b) közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában; c) véleményezi a  kiemelt térségre és a  megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket; d) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról; e) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában. (2) A  területi környezetvédelmi hatóság a  levegőtisztaság-védelmi emisszió mérés, a  mobil mérőegységekkel elvégezhető levegőminőségi mérés és zajmérés vonatkozásában a  8/A.  § szerinti általános illetékességi területére a hatósági ellenőrzési terv előkészítése céljából az ellenőrzési időszakot megelőző 30. napig hatósági mérési tervet készít. A  hatósági mérési terv – a  2.  melléklet szerint – az  adott területen a  regionális laboratóriumot üzemeltető megyei kormányhivatal bevonásával és jóváhagyásával készül. (3) (4) A  vízvédelmi hatóság, valamint a  vízvédelmi és vízügyi igazgatási szerv részére a  22.  § a)  pont ab)  alpontja szerinti területi környezetvédelmi hatóság biztosítja az  (1)  bekezdés a)  pontja és a  36.  § szerinti rendszerben rögzített, a vizekre vonatkozó adatokhoz történő hozzáférést. (5) A  vízvédelmi hatósági és a  vízügyi igazgatási tevékenység ellátáshoz szükséges a  36.  § b) és c)  pontja szerinti feladatok finanszírozása – a hivatalból indult és kötelezettséget megállapító határozattal záruló hatósági eljárások kivételével – önköltségi alapon, a  közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a  vízvédelemért, illetve vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter közötti megállapodásban foglaltak szerint történik. A  hivatalból indult és kötelezettséget megállapító határozattal záruló hatósági eljárások esetében a 36. § b) és c) pontja szerinti tevékenység költségét – a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló kormányrendelet szerint – a kötelezett viseli.” „38. § […] (3) A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében szakhatóságként másodfokon az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság jár el. (4) Abban a másodfokú eljárásban, amelyben az eljáró hatóság környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés eldöntéséhez szakértőt vesz igénybe, ha a) a  fővárosi és megyei kormányhivatal eljárásában a  szakkérdést elsőfokon a  kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala vizsgálta, másodfokú eljárásban szakértőként a  környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatalt, b) a  szakkérdést elsőfokon a  kormányhivatal vizsgálta, másodfokú eljárásban szakértőként az  OKTF-et kell kirendelni.” „39.  § A  területi természetvédelmi hatóság által folytatott természetvédelmi hatósági eljárás, szakhatósági közreműködés vagy szakkérdés vizsgálata során, ha a  döntéshez vagy a  tényállás tisztázásához olyan adat, illetve tény ismerete szükséges, amellyel állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan a  területi természetvédelmi hatóság illetékességi területén működő NPI vagy a  Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság rendelkezik, a területi természetvédelmi hatóság megkeresi az említett szervet.” [17] „3. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok különös illetékessége 1. Terület alapján meghatározott különös illetékesség: A B 1. Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság Különös illetékességi terület 2. Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala a Balaton vízfelülete és a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, medréhez tartozó közigazgatási területe 3. Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala A Tvt. 51. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként 1. Budapest főváros, 2. Pest megye, 3. Nógrád megye, 4. Győr-Moson-Sopron megye, 5. Komárom-Esztergom megye, 6. Vas megye, 7. Veszprém megye, 8. Zala megye, 9. Somogy megye, 10. Fejér megye, 11. Tolna megye, 12. Baranya megye közigazgatási területe 4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala A Tvt. 51. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 3. Hajdú-Bihar megye, 4. Jász-Nagykun-Szolnok megye, 5. Békés megye, 6. Csongrád megye, 7. Bács-Kiskun megye, 8. Heves megye közigazgatási területe 2. Ügytípus alapján meghatározott különös illetékesség: A B 1. Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság Különös illetékességi ügytípus 2. Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala A védelemben részesülő állatfajok egyedének tartására, hasznosítására, bemutatására irányuló eljárás során solymászmadarak esetében [a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés a) pont; 19. § (3) bekezdés] Eredetigazolás kiállítására vonatkozó eljárás [a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdés a) pontja] 3. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekkel összefüggő környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági ügyek 4. Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala Kiemelt létesítményekkel kapcsolatos környezetvédelmi hatósági ügyek [az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet 2. § i) pontja szerinti kiemelt létesítmények (atomerőmű, kísérleti és tanreaktor, uránbánya, radioaktív hulladéktároló, A-szintű izotóplaboratórium, kiégett fűtőelem-tároló)] ” [18] „4. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez Környezetvédelmi igazgatási szervek különös illetékességi területe 1.1. Terület alapján meghatározott különös illetékesség A B 1. Területi környezetvédelmi hatóság Különös illetékességi terület 2. Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala a Balaton vízfelülete és a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, medréhez tartozó közigazgatási területe 1.2. A vizsgálat típusához kötött különös illetékesség 1.2.1. A területi környezetvédelmi hatóság illetékességi területe környezeti zajmérések végzésének vonatkozásában A B 1. Területi környezetvédelmi hatóság Illetékességi terület (megye) 2. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Győr-Moson-Sopron megye Komárom-Esztergom megye 3. Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Vas megye Zala megye 4. Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Fejér megye Tolna megye Veszprém 5. Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Baranya megye Somogy megye 6. Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Budapest Pest megye Nógrád megye 7. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Hajdú-Bihar megye 8. Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Békés megye 9. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye 11. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala a honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában az ország egész területe: Jász-Nagykun-Szolnok megye 12. Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Csongrád megye Bács-Kiskun megye 1.2.2. A  regionális laboratóriumot üzemeltető megyei kormányhivatal, illetve a  területi környezetvédelmi hatóság illetékességi területe környezeti rezgésmérések végzésének vonatkozásában A B 1. Regionális laboratóriumot üzemeltető megyei kormányhivatal/Területi környezetvédelmi hatóság Illetékességi terület (megye) 2. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdú-Bihar megye, Békés megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Csongrád megye 3. Fejér Megyei Kormányhivatal Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye, Zala megye, Fejér megye, Tolna megye, Veszprém megye, Baranya megye, Somogy megye, Bács-Kiskun megye 4. Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Budapest, Pest megye, Nógrád megye 1.2.3. A  radiológiai vizsgálatokat valamennyi környezeti elem vonatkozásában országos illetékességi területtel a Baranya Megyei Kormányhivatal végzi. [19] 2. A  levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 14.  § (4)  bekezdésében, 15.  § (3)  bekezdésében, 16. §-ában, 17. §-ában és 18. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatási feladatokat ellátó járási hivatalok A B 1. Területi környezetvédelmi hatóság a feladatellátás területi lehatárolása a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú mellékletében kijelölt zónák és agglomerációk alapján 2. Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala a) a »6. Pécs környéke« légszennyezettségi zóna, b) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Baranya megye közigazgatási területe, 3. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala a) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Bács-Kiskun megye közigazgatási területe, b) a »11. Kijelölt városok« légszennyezettségi zónából Baja és Kecskemét közigazgatási területe 4. Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala a) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Békés megye közigazgatási területe, b) a »11. Kijelölt városok« légszennyezettségi zónából Békéscsaba közigazgatási területe 5. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala a) a »8. Sajó Völgye« légszennyezettségi zóna, b) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe, 6. Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala a) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Csongrád megye közigazgatási területe, b) a »11. Kijelölt városok« légszennyezettségi zónából Szeged közigazgatási területe 7. Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala a) az »5. Dunaújváros környéke« légszennyezettségi zóna, b) a »4. Székesfehérvár-Veszprém« légszennyezettségi zónából Fejér megye közigazgatási területe c) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Fejér megye közigazgatási területe, 8. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala a) a »2. Győr-Mosonmagyaróvár« légszennyezettségi zóna, b) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe, c) a »11. Kijelölt városok« légszennyezettségi zónából Sopron közigazgatási területe 9. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala a) a »9. Debrecen környéke« légszennyezettségi zóna, b) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe 10. Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala a) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Heves megye közigazgatási területe, b) a »11. Kijelölt városok« légszennyezettségi zónából Eger közigazgatási területe 11. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala a) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területe, b) a »11. Kijelölt városok« légszennyezettségi zónából Szolnok közigazgatási területe 12. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala a) a »3. Komárom-Tatabánya-Esztergom« légszennyezettségi zóna, b) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Komárom-Esztergom megye közigazgatási területe, 13. Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala a) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Nógrád megye közigazgatási területe, b) a »11. Kijelölt városok« légszennyezettségi zónából Salgótarján közigazgatási területe 14. Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala a) az »1. Budapest és környéke« légszennyezettségi agglomeráció területe, b) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Pest megye közigazgatási területe, 15. Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala a) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Somogy megye közigazgatási területe, b) a »11. Kijelölt városok« légszennyezettségi zónából Kaposvár közigazgatási területe 16. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala a) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe, b) a »11. Kijelölt városok« légszennyezettségi zónából Nyíregyháza közigazgatási területe 17. Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala a) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Tolna megye közigazgatási területe, 18. Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala a) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Vas megye közigazgatási területe, b) a »11. Kijelölt városok« légszennyezettségi zónából Szombathely közigazgatási területe 19. Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala a) a »4. Székesfehérvár-Veszprém« légszennyezettségi zónából Veszprém megye közigazgatási területe, b) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Veszprém megye közigazgatási területe, c) a »11. Kijelölt városok« légszennyezettségi zónából Ajka közigazgatási területe 20. Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatala a) a »10. Az ország többi területe« légszennyezettségi zónából Zala megye közigazgatási területe, b) a »11. Kijelölt városok« légszennyezettségi zónából Zalaegerszeg közigazgatási területe ” III. [20] Az Alkotmánybíróság a  támadott normát az  indítványban felhívott alaptörvényi rendelkezések sérelme szempontjából vizsgálja felül. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy az indítvány kielégíti-e az  Abtv.-ben lefektetett kritériumokat, és megállapította, hogy a  kérelem részben alkalmas az  érdemi vizsgálatra az alábbiak szerint. [21] 1. Az Alkotmánybíróság először azt tekintette át, hogy a sérelmezett rendelkezések a hatályos jog részét képezték-e még az  indítvány elbírálásakor. Az  Abtv. általános szabálya értelmében, ha az  Alkotmánybíróság a  24.  § szerinti eljárásában a hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapítja, a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést teljesen vagy részben megsemmisíti [Abtv. 41.  § (1)  bekezdés]. Az  Abtv. 41.  § (3)  bekezdése azt biztosítja, hogy az  Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezése alaptörvény-ellenességét is megállapíthassa, ha azt konkrét esetben még alkalmazni kellene. [22] 1.1. A  Kvt. és a  Tvt. támadott szabályait – egy mondat végi központozás változása [pont helyett pontosvessző a Tvt. 85. § (1) bekezdés 13. pontja végén] és egy mondat végi kötőszó törlése [a „továbbá” elhagyása a Kvt. 110/A. § a)  pont ae)  alpontja végéről] kivételével – nem érintette módosítás az  indítvány érkezése óta. Tartalmilag tehát változatlanok az  alkotmányossági felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezések a  Kvt.-ben és a  Tvt.-ben. Ezek azt teszik lehetővé, hogy a  Kvt. 66/A.  § (1)  bekezdésében, valamint a  Tvt. 38/A.  § (1)  bekezdésében meghatározott eljárásokban a  környezetvédelmi, illetve a  természetvédelmi szempontok érvényesülését szakhatósági közreműködés keretében vagy szakkérdésként vizsgálják a  hatóságok. Az  indítvány azokat a  jelenleg is hatályos szabályokat sérelmezi, amelyek a  szakhatósági közreműködés alternatívájaként a  szakkérdés vizsgálatát iktatták törvénybe. Hatályon kívül helyezés e körben tehát nem képezte az érdemi vizsgálat akadályát. [23] 1.2. Ezt követően az  Alkotmánybíróság azzal foglalkozott, hogy időközben történtek-e olyan jogszabálymódosítások, amelyek okafogyottá tették volna az  indítvány azon elemét, amely túlmutat a  szakhatósági eljárás alternatívvá válásán. [24] A 2015. április 1-jén bekövetkező támadott módosítások a  megszűnő környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek helyett – „általános” elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként – a  kormányhivatalt jelölték ki. A  10 környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség a  székhelyük alapján 10  megyei kormányhivatalba (Pest megye, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Vas) került integrálásra, majd a  Békés Megyei Kormányhivatalban is kialakítottak egy környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályt. Összességében tehát 11 kormányhivatalban jött létre környezetvédelmi és természetvédelmi szervezeti egység. Országos hatóságként másodfokon az  Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF) járt el továbbra is, azaz az integráció az országos szervet eredetileg nem érintette. [25] Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy a  központi hivatalok felülvizsgálatával és a  járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, valamint a központi hivatalok felülvizsgálatával és a  járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 473/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 2017. január 1-jei hatállyal módosította a  környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok 2015. április 1-jével kialakított szervezeti rendszerét és hatásköri szabályait. [26] A módosításokból kiemelendő, hogy a  Korm.R., amely különösen a  feladat- és hatáskörök telepítéséről rendelkezik, ezt követően már nem intézményesíti az  OKTF-et. Helyébe országos illetékességű környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként a  Pest Megyei Kormányhivatal lépett. Ezzel egyidejűleg a  területi illetékességű környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággá megyei illetékességgel a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát emelték azzal, hogy Budapest főváros és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Érdi Járási Hivatala jár el. Főszabály szerint első fokon a területi, másodfokon az országos környezetvédelmi, illetve természetvédelmi hatóság jár el (lásd: Korm.R. 1–19/A. §). [27] Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy ezek a változások nem szüntették meg a környezet- és természetvédelmi hatóságok integrált szervezeti rendszerben való működését, nem állították vissza a  szakigazgatási szerveket a  környezetvédelem és természetvédelem területén. Éppen ellenkezőleg: teljessé tették az  integrációt az OKTF megszüntetésével és a Pest Megyei Kormányhivatal országos hatósággá emelésével, valamint azzal, hogy ezeknek megfelelően – számos korrekciós jogalkotással egyetemben – leképezték a  szükségessé vált feladatés hatásköri változásokat. Ezek a  módosítások tehát nem erodálták az  indítványban felvetett alkotmányossági aggályokat. Az  indítvány szervezeti integrációval kapcsolatos elemének tartalom szerinti elbírálása ma már csak ezek figyelembevételével történhet meg, ezért az  Alkotmánybíróság az  Alaptörvény 24.  cikk (4)  bekezdése értelmében a  szoros tartalmi összefüggés okán a  vizsgálatot kiterjesztette a  jelen határozat Indokolásának II.2.5.  pontjában idézett, a  rendelkező rész 3.  pontjában felsorolt, a  döntés meghozatalakor hatályos szabályokra. Mellőzte azonban a  Korm.R. azon szabályainak a  felülvizsgálatát, amelyek már nem hatályosak. Ezek ugyanis már nem alkalmazhatók. [28] Az Alkotmánybíróság a  fentiek alapján megállapította, hogy a  módosítások nem hatottak ki az  indítvány érdemi elbírálhatóságára a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok integrációja körében sem. [29] 1.3. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány olyan törvényi jogszabályhelyeket is felhív, amelyeknek jelenleg nincs tartalmuk, mert már hatályon kívül helyezték azokat. Ezek a következők: [30] A Kttm. 29.  § a)–b) és d)–i)  pontjai azt követően, hogy hatályon kívül helyezték a  fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a  fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a  területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) egyes rendelkezéseit – de még az indítvány előterjesztését megelőzően – 2015. április 2-ával elveszítették hatályukat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján (a továbbiakban: Jat.). A Kttm. előbbi pontjai az egységes kormányhivatali szervezet kialakítása okán helyezték hatályon kívül a  Khtv. egyes szabályait a  miniszteri indokolás szerint (lásd: Kttm. javaslatának indokolása a 29. §-hoz). [31] Ezekkel kapcsolatban az  Alkotmánybíróság rögzíti, hogy a  támadott szabályok teljesedésbe mentek azáltal, hogy hatályon kívül helyezték a Khtv. meghatározott normáit, majd maguk is elveszítették a hatályukat. Minderre még azt megelőzően sor került, hogy az indítványt benyújtották volna az Alkotmánybírósághoz 2015. július 7-én. [32] A Tászm. 24.  § (5)  bekezdését az  általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a  közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017.  évi L.  törvény 485.  §-a hatályon kívül helyezte 2017. december 31. napjával. Ennek vonatkozásában az  Alkotmánybíróság arra mutat rá, hogy a  sérelmezett szabály normatartalma az  előbbi bekezdés hatályon kívül helyezése előtt érvényre jutott, hiszen az  azt írta elő, hogy meghatározott eljárások törvény erejénél fogva egyesülnek 2015. április 1-jei hatállyal. [33] A fentiekben kifejtettek szerint a  hatálytalan rendelkezések már korábban teljesedésbe mentek, azok a továbbiakban nem alkalmazandók, emiatt az Alkotmánybíróság az Abtv. 41. § (3) bekezdésének megfelelően nem vizsgálta a tartalmukat utólagos normakontroll eljárásban. [34] Ezek miatt az  Alkotmánybíróság a  Kttm. 29.  § a)–b) és d)–i)  pontjainak, valamint a Tászm. 24.  § (5)  bekezdésének érdemi vizsgálatát az Abtv. 64. § e) pontja alapján visszautasította a rendelkező rész 4. pontjában írtak szerint. [35] 2. Az  indítványban felvetett alkotmányossági kérdések az  Alaptörvény P)  cikk (1)  bekezdése és XXI.  cikk (1)  bekezdése körében határozott kérelmen alapulnak. Az  indítványt aláírásukkal ellátó országgyűlési képviselők létszáma kielégíti az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontjának a követelményét. [36] Az indítvány nem tartalmaz azonban indokolást arra nézve, hogy a  sérelmezett jogszabályi rendelkezések miért lennének ellentétesek az  Alaptörvény XXI.  cikk (2)–(3)  bekezdésével, továbbá nem jelöli meg azt, hogy a  vitatott módosítások módja mely alaptörvényi szabállyal áll állítólag ellentétben. Ezek tekintetében az  indítvány nem volt érdemben vizsgálható a határozott kérelem [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjai] hiánya miatt. [37] 3. Mindezek alapján az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy az  indítvány alapján az  érdemi vizsgálat azzal kapcsolatban volt lefolytatható, hogy a  támadott és még hatályos törvényi rendelkezések (Kvt., Tvt., Tászm.), valamint a jelen határozat Indokolásának II.2.5. pontjába foglalt hatályos Korm.R.-i szabályok sértik-e az Alaptörvény P)  cikk (1)  bekezdését, valamint XXI.  cikk (1)  bekezdését a  szakhatósági eljárás vagylagossá tétele és a  szervezeti integráció körében. IV. [38] Az indítvány nem megalapozott. [39] 1. Az  Alkotmánybíróságnak az  Indokolás III.  pontjában írtak szerint az  Alaptörvény P)  cikk (1)  bekezdésének és XXI.  cikk (1)  bekezdésének az  állított sérelméről mindösszesen kettő – egymással szoros kapcsolatban álló – összefüggés tekintetében kellett döntenie. Az  egyik az  indítvány tükrében az  volt, hogy a  szakhatósági eljárás mellett bevezetett szakkérdés hatósági vizsgálata összeegyeztethető-e az  előbbi alaptörvényi rendelkezésekkel. A másik pedig akként foglalható össze, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok kormányhivatalokba történő integrálása ellentétben áll-e az  Alaptörvény felhívott szabályaival. Az  indítvány szerint az  alaptörvény-ellenes helyzet azért állt elő, mert a  garanciális rendelkezések körében végrehajtott előbbi módosítások sértik a visszalépés tilalmát, azaz a környezet- és természetvédelem jogszabályokkal már elért védelmi szintjét csökkentették. [40] Az alkotmányossági felülvizsgálat során az  Alkotmánybíróság előbb röviden áttekintette a  non-derogation elvvel kapcsolatos állandó gyakorlatát, majd annak tükrében megvizsgálta a  támadott rendelkezéseket az indítványban előadottak alapján. Gyakorlatának felvázolása során többek között a 16/2015. (VI. 5.) AB határozatra (a  továbbiakban: Abh1.), a  13/2018. (IX. 4.) AB határozatra (a továbbiakban: Abh2.) és a  17/2018. (X. 10.) AB határozatra (a továbbiakban: Abh3.) támaszkodott. [41] 2. A  visszalépés tilalmát az  Alkotmánybíróság az  Alaptörvény hatálya alatt már több határozatában értelmezte. Egyik legutóbbi döntésében a  következőképpen foglalta össze a  non-derogation elv jelentését az  egészséges környezethez való jogon belül. [42] „[A]z alapjog alanyi oldalát képező visszalépés tilalma a  jogszabállyal már biztosított védelmi szint korlátozhatóságával szemben támaszt tartalmi követelményeket az  Alaptörvény I.  cikk (3)  bekezdésének megfelelően” (Abh3., Indokolás [93]). Ebből egyrészt azt a  következtetést vonta le az  Alkotmánybíróság, hogy a  környezetvédelmi szabályozás módosításakor a  viszonyítási pont a  normával korábban lefektetett védelmi szint. Másrészt arra is rámutatott, hogy az  egészséges környezethez való jog sem abszolút jog, az  is korlátozható az  Alaptörvény által lefektetett alapjogi teszt szerint (Abh3., Indokolás [94]). A  testület értelmezésében „[a]  környezethez való jog tárgyából és dogmatikai sajátosságából az  következik, hogy a  természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét az  állam nem csökkentheti, kivéve, ha ez  más alkotmányos jog vagy érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan” {összefoglaló jelleggel: Abh1., Indokolás [80]; 3223/2017. (IX. 25.) AB határozat, Indokolás  [27]}. Tehát az  egészséges környezethez való jog objektív intézményvédelmi oldalon túlmutató alapjogi vetülete kristályosodott ki az Alkotmánybíróság gyakorlatában. Ennek eredete a 28/1994. (V. 20.) AB határozatra (ABH 1994, 134, 138) vezethető vissza, amely következetesen alkalmazott az  Alkotmánybíróság Alaptörvényhez fűzött gyakorlatában. [43] Az egészséges környezethez való jog megerősített értékrendszerét kifejezésre juttató másik legutóbbi határozat pedig azt húzta alá, hogy „ha egy szabályozás vagy intézkedés érintheti a környezet állapotát, a  jogalkotónak kell igazolnia, hogy a  szabályozás nem jelent visszalépést és ezáltal nem okoz adott esetben akár visszafordíthatatlan károkozást” (Abh2., Indokolás [20]). [44] Emlékeztet ugyanakkor az Alkotmánybíróság arra, hogy a visszalépés tilalma nem automatikusan, hanem funkciója szerint érvényesül az irányadó alapjogi teszt alkalmazásával (Abh3., Indokolás [95]). Eszerint vizsgálandó, hogy a) az indítványban előadottak az egészséges környezethez való jog hatálya alá tartoznak-e; b) megállapítható-e visszalépés a védelmi szintben; és ha igen, akkor c) a  visszalépésben megnyilvánuló korlátozás igazolható-e az  Alaptörvény I.  cikk (3)  bekezdésének a függvényében, azaz a szükségességi-arányossági kritériumrendszer szerint alkotmányos-e. [45] 3. Az  alapjogi teszt három pontja közül a  jelen ügyben az  Alkotmánybíróság először azt vizsgálta meg, hogy a környezet- és természetvédelmi hatósági rendszer átalakítása, azaz a szakigazgatási szervek kormányhivatalokba történő integrálása a visszalépés tilalmának a tárgyi hatálya alá tartozik-e. E tekintetben a kérdés tehát az volt, hogy a környezet- és természetvédelem területén is kiterjed-e az alkotmányos védőháló a szervezeti jogra és az eljárási kérdésekre? [46] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a  visszalépés tilalma egyaránt vonatkozik az  anyagi jogi, az  eljárásjogi és a  szervezeti szabályozásra {lásd például: 3223/2017. (IX. 25.) AB határozat, Indokolás [28]; 28/2017. (X. 25.) AB határozat, Indokolás [28]; Abh2., Indokolás [19]; Abh3., Indokolás [96]}. Az  Alkotmánybíróság alapozott már alaptörvény-sértést arra, hogy a  környezetvédelmi szervezeti rendszert érintő hatáskör-átcsoportosítás nem egyeztethető össze az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésével és a XXI. cikk (1) bekezdésével (lásd: Abh1.). [47] Az Abh1. tényállása szerint a  nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonban álló termőföldek átkerültek volna a  Nemzeti Földalapba. Az  Alkotmánybíróság azonban kimondta: „az a  tény, hogy a  természetvédelmi vagyonkezelést, amelynek elsődleges célja a  természetvédelmi célok megvalósítása, a természeti vagyon állagának megőrzése és fenntartható módon való növelése [262/2010. (XI. 17.) Korm. r. 43/A. § (1)  bekezdés] mostantól egy olyan szerv végzi, amelynek alapvetően birtokpolitikai rendeltetése van, felveti a védelmi szint csökkenésének valós kockázatát. A birtokpolitikai célokat követő Nemzeti Földalap tevékenységét elsősorban a  nyereségorientáltság szempontjai determinálják, miközben a  természetvédelmi vagyonkezelésnek a  bevétel realizálása nem elsődleges célja. A  természetvédelmi és a  gazdasági megfontolások szükségképpen egymással versengő szempontok, hiszen a  természetvédelem megvalósítása az  állam szempontjából mindig egyfajta önkorlátozást feltételez, ami egy gazdasági szemléletű és profitérdekelt szervtől kevéssé várható el” (Abh1., Indokolás [110]). [48] Ezek alapján az  Alkotmánybíróság a  jelen ügyben is megerősíti: a  környezet- és természetvédelmi hatósági rendszerre és az eljárásokra vonatkozó joganyag a visszalépés tilalmának az alkalmazási hatálya alatt áll, úgy, ahogy az az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének tesztjéből következik, tehát azzal szemben érvényesülnek az Alaptörvény P)  cikk (1)  bekezdéséből és a  XXI.  cikk (1)  bekezdéséből folyó saját …