2010. CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. költségvetéséről.

2010. CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. költségvetéséről. Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja: ELSŐ FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE 1. § Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2011. évi a) bevételi főösszegét 13 151 248,0 millió forintban, b) kiadási főösszegét 13 838 618,3 millió forintban, c) hiányát 687 370,3 millió forintban állapítja meg. 2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegeknek, valamint a saját bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatoknak fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek szerinti – a belső és külső tételeket együttesen tartalmazó – részletezését az 1. melléklet tartalmazza. (2) A központi alrendszer mérlegét az Országgyűlés a 2. mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei 3. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a 9. mellékletben megállapított esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól. MÁSODIK FEJEZET A TAKARÉKOS ÁLLAMI GAZDÁLKODÁSRÓL ÉS KÖLTSÉGVETÉSI FELELŐSSÉGRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEIBŐL ADÓDÓ KÖVETELMÉNYEK, MUTATÓK A 2011–2013. ÉVRE VONATKOZÓAN 4. § (1) 2012-ben a belső tételek hiánya legfeljebb 5 356 090,0 millió forint. (2) 2013-ban az elsődleges egyenlegcél 245 593,0 millió forint. (3) A 2013. évben a központi alrendszer elsődleges kiadásainak korrigált főösszege a 2012. évi korrigált főösszeghez viszonyítva reálértéken legfeljebb a GDP növekedés felével emelkedhet. (4) A központi alrendszer külső tételeinek részletezését az Országgyűlés a 10. mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá. HARMADIK FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A központi alrendszer egyes tartalék-előirányzatai 5. § (1) Céltartalék szolgál a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 1. Különféle kifizetések jogcím-csoporton a) az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselők és hivatásos állományú nemzeti szakértők külön kormányrendeletben meghatározott kiadásaira, A törvényt az Országgyűlés a 2010. december 23-ai ülésnapján fogadta el. b) a központi államigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzése támogatására, c) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre. (2) A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának, a felhasználás ellenőrzésének szabályait az (1) bekezdés a)–b) pontjai tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg, a c) pont vonatkozásában külön törvényben foglaltak az irányadók. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti céltartalék előirányzatból átcsoportosítson a Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. Központosított előirányzatok cím, 5. mellékletben szereplő 7. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímre, amennyiben a helyi önkormányzati létszám leépítések miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került. (4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére a Kormány engedélyével támogathatók a Költségvetési Tanács Titkárságának megszűntetésével elért valós létszámcsökkenésekkel kapcsolatos személyi kifizetések. (5) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére támogatható a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak részére a 2011. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetése. Az előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések 6. § (1) A 2011. évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitelfelvételre, értékpapír kibocsátásra és kezességvállalásra nem jogosult. (2) A 2011. évben a központi költségvetés Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetének terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és – a központi költségvetés likviditási helyzetére figyelemmel – a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá. (3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a) 28. §-ának (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2011. évben 25,0 millió forint; b) 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2011. évben 25,0 millió forint; c) 35. §-a (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2011. évben 25,0 millió forint; d) 36. §-ának (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2011. évi összesített bruttó forgalmi értéke 10 000,0 millió forint lehet. (4) A MiG-29-es repülőgépek és a Mi típusú helikopterek értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter 2011-ben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára használhatja fel. 7. § (1) Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő, 6980,0 millió forint összegű kiadási előirányzatból egyedi 500,0 millió forintot meg nem haladó összeget az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes döntésével, az ezt meghaladó összeget a Kormány átcsoportosíthatja az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatokra. (2) Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcím és 2. Hasznosítási bevételek alcím bevételi előirányzatainak tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben a Kormány határozata alapján a fejezetnek a határozatban megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig – túlléphető. (3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően nem haladhatja meg az 1000,0 millió forintot, és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól. (4) A költségtakarékos költségvetési gazdálkodás érdekében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter felülvizsgálja a közfeladatot ellátó állami szervek, és azt követően az állami tulajdonú gazdasági társaságok ingatlan használatát, és biztosítja e szervek lehetőség szerinti állami tulajdonú ingatlanban történő feladatellátását, illetve amennyiben szükséges, az egyes szervek – az ellátott közfeladatot is figyelembe véve – összevont elhelyezését. 8. § (1) A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő, 800,0 millió forint összegű kiadási előirányzatból egyedi 300,0 millió forintot meg nem haladó összeget az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes döntésével, az ezt meghaladó összeget a Kormány átcsoportosíthatja az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatokra. (2) A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcím és 2. Hasznosítási bevételek alcím bevételi előirányzatainak tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben a Kormány határozata alapján a fejezetnek a határozatban megjelölt kiadási előirányzata – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig – túlléphető. 9. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságoktól 2011. évben elvont osztalék a központi költségvetés központosított bevétele, amelyet Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni. (2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből 2011. évben várható költségvetési bevétel Kormány által meghatározott hányada hazai, illetve harmadik országokban megvalósuló, üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésével kapcsolatos intézkedésekre, valamint hazai és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére felhasználható. 2011. évben a bevételből 560,0 millió forint kerül átcsoportosításra a fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozásra a Külügyminisztérium fejezetben az 5. cím 22. Nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segélyezés alcímen belül az átcsoportosításkor létrehozandó Üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésével, valamint az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos támogatások jogcím-csoportra. (3) Az Üht. által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételt Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, külön jogcím-csoportként kell elszámolni. (4) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet bevételeként kell elszámolni. (5) Az Országgyűlés felhatalmazza az energiapolitikáért felelős minisztert, hogy az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott célok szerinti felhasználására nyitott előirányzatot az értékesítésből befolyt teljes bevétellel megnövelje. 10. § (1) A 2011. év során a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.) és a MÁV Start Zrt. 5000,0 millió forint összeghatár alatt az államháztartásért felelős miniszter és a közlekedésért felelős miniszter együttes jóváhagyásával, 5000,0 millió forint és 5000,0 millió forint összeghatár felett a Kormány jóváhagyásával jogosult a) hitel, kölcsön felvételére, b) garancia és kezesség vállalására, c) értékpapír vásárlására, d) váltó kibocsátására és elfogadására, e) kötvény kibocsátására, f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződés kötésére. (2) A Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok adásvételére és az 57. § szerinti hitelnyújtásra az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik. (3) Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaságok adósságállománya – ide nem értve az 57. § szerint kapott hitelt – csak a Kormány jóváhagyásával haladhatja meg az 5000,0 millió forintot. (4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti korlátozások mindaddig vonatkoznak e gazdasági társaságokra, amíg – közvetlen vagy közvetett – többségi állami tulajdonban vannak. A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések 11. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1316,8 millió forintot, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 364,1 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 17 652,0 millió forintot köteles 2011. évben befizetni a bevételeiből az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint a központi költségvetés részére, melyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hó 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. (2) A Magyar Energia Hivatal 1116,5 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 150,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (4) A fővárosi, megyei kormányhivatalok (fővárosi, megyei kormányhivatalok földhivatala) 3932,2 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra. (5) Ha az államháztartásért felelős miniszter, valamint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó, az (1) bekezdésben felsorolt költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni, és a befizetést legkésőbb 2011. december 20-áig teljesíteni kell. (6) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 4100,0 millió forintot köteles befizetni a központi költségvetés javára 2011. évben egyenlő részletekben, első alkalommal 2011. február 20. napjáig, majd a tárgynegyedévet követő második hónap 20. napjáig. 12. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 129. §ának (3) bekezdése szerint 2011. január 1-jétől az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 116 000 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 Ft/év, a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 Ft/év. (2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 Ft/fő/év. (3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.). 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2011. január 1-jétől 437 300 forint. (4) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint. (5) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények részére – a nemzetvédelmi és katonai képzési területhez nem tartozó szakokon – az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók után az (1) bekezdésben megállapított hallgatói normatíva, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája, a diákotthoni elhelyezés normatívája, a lakhatási támogatás normatívája, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája, továbbá a szak képzési normatívája a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet költségvetésében biztosított. 13. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra a 3. melléklet 15., 16. a)–e), 17. pontjában, az 5. melléklet 5., 11. pontjában, továbbá a 8. melléklet I. részének 1–3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg. (2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. melléklet 15., 16. a)–d), és a 16. ea) pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár. (3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorló intézményekben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ahhoz kapcsolódó tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, valamint az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési, továbbá az egységes óvoda-bölcsőde intézményi keretei között bölcsődei ellátásban részesülők gondozás-fejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjék, továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Amennyiben a feladatok számosságának és az éves időkeretnek az előzőekben meghatározott százalékos mértékét nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelően arányosan kell megállapítani. (4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét az irányító szervtől igényelheti. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére. (6) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatás elszámolása a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény elszámoltatása szerint, annak részeként történik. 14. § (1) Az 1. mellékletben a Központosított bevételek címen szereplő előirányzatok beszedéséért – ha törvény másként nem rendelkezik – az adott fejezetet irányító szerv vezetője tartozik felelősséggel. (2) A Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 20. cím, 23–24. alcímhez tartozó jogcím-csoportok és a 30. alcím 26. jogcím-csoportok, jogcímek költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti bevételeket. (3) A Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 1. alcím, 32. Építésügyi célelőirányzat jogcím-csoport terhére a bevételek mértékéig lehet kötelezettséget vállalni. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésével összefüggő rendelkezések 15. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az 1. melléklet szerint állapítja meg. (2) A Társadalmi megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Munkaerőpiaci Alap összesen 3970,7 millió forintot ad át az Uniós fejlesztések fejezet részére. (3) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a Társadalmi megújulás Operatív Program társfinanszírozásához pályázaton kívüli támogatás formájában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel kötött megállapodás alapján 3000,0 millió forintot ad át az Uniós fejlesztések fejezet részére. (4) A Munkaerőpiaci Alap fejezetben 10 000,0 millió forint egyenlegtartási és kockázatkezelési keret kerül kialakításra, amelynek legfeljebb 40%-a az I. félévben, a fennmaradó rész a II. félévben használható fel az államháztartásért felelős miniszter döntése alapján. (5) A Munkaerőpiaci Alap 64 000,0 millió forint költségvetési támogatásban részesül a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program megvalósításához. 16. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2011. évi forrásai terhére a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-ának (4)–(7) bekezdései szerinti, valamint nemzetközi szerződésen, illetve nemzetközi kötelezettséget keletkeztető külön jogszabályon alapuló, így különösen Magyarország európai uniós tagságából következően vállalt feladatok kivételével új kötelezettség nem vállalható. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival összefüggő rendelkezések A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése 17. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2011. évi a) bevételi főösszegét 3 074 646,1 millió forintban, b) kiadási főösszegét 3 074 646,1 millió forintban, c) egyenlegét nulla forintban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben megállapított bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza. 18. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió forint használható fel. (2) Az Országgyűlés felhatalmazza a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős minisztert, hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson. 19. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás-emelésének végrehajtásával összefüggésben a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, valamint 2. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését. (2) A Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója gyakorolja. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése 20. § (1) Az Országgyűlés az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) 2011. évi a) bevételi főösszegét 1 370 936,7 millió forintban, b) kiadási főösszegét 1 459 613,9 millió forintban, c) hiányát 88 677,2 millió forintban állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben megállapított bevételi és kiadási főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. melléklet tartalmazza. 21. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport között átcsoportosítást hajtson végre. (2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 1–18. jogcímei, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1–2. és 5. jogcímei előirányzatainak megemelésére. (3) Az (1) és (2) bekezdésben kapott felhatalmazás, valamint a 27. §-ban foglalt rendelkezés alapján évközben végrehajtásra kerülő intézkedések nem növelhetik az Egészségbiztosítási Alap 2011. évi költségvetése 20. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hiányának összegét. 22. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül az 1–18. jogcímek között, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoporton belül a jogcímek között, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1–2. és 6. jogcímei között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. (2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az E. Alap kezelőjének javaslatára a 26. §-ban a pénzbeli ellátások körében meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson. (3) Az Egészségbiztosítási Alap fejezetnél a fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró egészségbiztosításért felelős miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatója gyakorolja. 23. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatás céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1–2. és 5. jogcímeire átcsoportosítsa. (2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcím-csoport előirányzatából az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport jogcímeire átcsoportosítást hajtson végre a) a Természetbeni ellátások céltartalékának 40%-a mértékében, amennyiben a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport előirányzatainak féléves időarányos összegét a 2011. június 30-áig teljesült kiadás nem haladja meg, b) az a) pont szerint teljesített összegen felül, legfeljebb a Természetbeni ellátások céltartaléka előirányzatának mértékéig a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 2011. november 30-áig teljesült kiadásának figyelembevételével. (3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével megemelje az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, a) 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a gyógyszertámogatással, b) 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport jogcímei előirányzatát a gyógyászati segédeszköz támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő – az 1. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport, 1. jogcím előirányzaton befolyt – bevételek összegével. 24. § Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport, továbbá az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti. 25. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget. (2) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 5530,1 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. (3) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is. (4) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget. (5) Az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 6. Gyógyszertárak juttatása jogcím előirányzata a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár külön törvény szerinti juttatás kiadásaira szolgál. (6) Az (5) bekezdés szerinti előirányzat terhére az egészségbiztosításért felelős miniszter kifizetést engedélyezhet negyedévente legfeljebb az előirányzat 25%-os mértékében, amennyiben 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1., 2., 4. és 5. jogcím előirányzatainak negyed-, fél-, háromnegyed éves időarányos részét és teljes évi együttes összegét a 2011. március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig és december 31-éig a teljes jogcím-csoporton teljesült kiadás nem haladja meg. 26. § Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 170,0 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 15,0 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 35,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 183,1 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel. 27. § Az OEP az E. Alap gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott fogászati ellátást, otthoni szakápolást és otthoni hospice ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók részére 2011. január hónapban kifizeti a 2010. novemberi teljesítmények után járó finanszírozás összegét az Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, adott jogcím előirányzata terhére. 28. § Az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 6. GYED-ben részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen az Ny. Alapnak átadott pénzeszköz jogcím előirányzatból az OEP havonta utalást teljesít az Ny. Alap részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően a tárgyhó 15. napjáig. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre 29. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására: a) Pártok támogatása (Országgyűlés fejezet, 7. cím), b) Pártalapítványok támogatása (Országgyűlés fejezet, 8. cím). (2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I–VI., a VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 5. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai, 15. cím, 19. Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása alcím előirányzatai, valamint a 15. cím, 20. Országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása alcím előirányzatai csökkentésére, kivéve az Áht. 46. §ának (1) bekezdésében foglaltakat, valamint ha a fejezetek között a fejezetet irányító szervek vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőinek különleges jogosítványai 30. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezeten belül új előirányzatot hozzon létre fejezeten belüli és más fejezettől történő átcsoportosítással, amelyről a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben be kell számolnia. (2) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására az államháztartásért felelős miniszter kap felhatalmazást. (3) Az Országgyűlés felhatalmazza az agrárpolitikáért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 20. cím, 3. Agrár célelőirányzatok alcím, a 20. cím, 5. Nemzeti támogatások alcím, 3–8. jogcím-csoport, a 20. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím, valamint a 20. cím, 13. EU tagságból eredő feladatok alcím között és az alcímeken belül átcsoportosítást hajtson végre. (4) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelemért felelős minisztert, hogy az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre. (5) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejlesztéspolitikáért felelős minisztert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 16. cím 2. alcím 36. jogcím-csoport 1. jogcím Hozzájárulás az oktatási-kutatási infrastruktúra bérleti díjához, 16. cím 2. alcím 36. jogcím-csoport 2. jogcím Hozzájárulás a meglévő kollégiumi rekonstrukciók bérleti díjához, 16. cím 2. alcím 36. jogcím-csoport 3. jogcím Hozzájárulás az új diákotthoni férőhelyek bérleti díjához, 16. cím 2. alcím 36. jogcím-csoport 4. jogcím Hozzájárulás a berlini Collegium Hungaricum bérleti díjához, 16. cím 2. alcím 36. jogcím-csoport 5. jogcím Hozzájárulás a Művészetek Palotájának működtetéséhez, 16. cím 2. alcím 36. jogcím-csoport 6. jogcím Sportlétesítmények PPP konstrukcióban történő fejlesztése jogcímek előirányzatainak egymás közötti átcsoportosítására, figyelembe véve a megvalósuláshoz kapcsolódó jogosultságot. (6) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatásért felelős minisztert, hogy – az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 20. cím, 2. alcím, 7. Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás) jogcím-csoport, a 20. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport, valamint a 20. cím, 2. alcím, 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között – a szükséglet szerinti mértékben – átcsoportosítsa. (7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez előirányzat terhére a Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetbe átcsoportosítson. (8) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy 2011. július 1-jét követően átcsoportosítást hajtson végre a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma fejezet 20. cím 46. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás alcím és a 20. cím 47. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció alcím előirányzatai között. (9) A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 15. cím 3. alcím 14. Nemzeti Civil Alapprogram jogcímcsoport 2011. június 30-ig időarányosan, ezt követően a Kormány döntése szerint használható fel. 31. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatán legfeljebb 25 000,0 millió forint, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatán legfeljebb 6750,0 millió forint előirányzat-módosítás engedélyezhető, ha A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, 2. Jövedéki adó alcím előirányzata a 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 101,0%-ban teljesül. (2) Az államháztartásért felelős miniszter negyedévente előirányzat-módosítást engedélyezhet az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben engedélyezett előirányzat-módosítás nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét. (3) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott bevételek teljesítése tárgyév november 28-áig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben, az év közben negyedévente engedélyezett előirányzat-módosítások összegével csökkentve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) rendelkezésére kell bocsátani. (4) Amennyiben június 30-áig az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott bevételi tervek teljesülnek, a bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain előirányzat-módosítás engedélyezhető. NEGYEDIK FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK 32. § A Kincstár az E. Alap részére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet, 22. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatából a folyósító szerv által benyújtott és az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít. 33. § A Kincstár az Ny. Alap részére a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. §-ának (14) bekezdése alapján A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím 7. Korkedvezmény-biztosítási járulék címen átadott pénzeszköz jogcím-csoport előirányzatból, 2011. január hónapban – a megelőző év december hónapra vonatkozóan befolyó járulékbevétel alapján – a 2010. évi, 25%-os mértékű fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget utal. Az Európai Uniótól érkező agrár- és vidékfejlesztési támogatások szabályozása 34. § (1) A részben vagy egészben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott közvetlen, piaci, valamint intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatások – ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot – felhasználására vonatkozó nemzeti stratégiai tervekben foglalt támogatásokra (a továbbiakban: agrártámogatások) az igénylő akkor is nyújthat be kérelmet, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettséggel összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásból, továbbá hazai társfinanszírozás esetén a kapcsolódó központi költségvetési támogatásból – ideértve az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatást is – az igénylő csak a lejárt köztartozással csökkentett összegre jogosult. A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az adóhatóság a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét az MVH a megállapított támogatásból – az Európai Unió költségvetése és a központi költségvetési társfinanszírozás közötti eredeti finanszírozási aránynak megfelelően – levonja és átutalja az adóhatóságnak. A jogosultat a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról az MVH a kedvezményezettet a támogatási különbözet átutalásakor tájékoztatja. (2) A Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére vagy javára kell elszámolni a) az Európai Bizottság az EMGA éves elszámolásáról szóló hivatalos döntését követően haladéktalanul – az intervenciós felvásárlásra fordított, de értékesítésből még be nem folyt összegek kivételével – a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet 2011. december 31-éig az Európai Unió vagy az ügyfél nem térít meg az MVH útján, azaz köztartozásként nem került behajtásra, b) az agrártámogatások árfolyam-különbözetét, c) a nemzeti költségvetést terhelő intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó kiadásokat, d) az Európai Unió által el nem ismert és vissza nem térített kiadások összegét, e) az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Európai Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően – az Európai Bizottság hivatalos döntése alapján – 2011. december 31-ig nem térít meg. (3) Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás EMGA-ból folyósított kamattérítését – annak beérkezése után haladéktalanul – a központi költségvetés A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság és követelés-kezelés költségei fejezet, 2. cím, 5. Intervenciós felvásárlás előfinanszírozási költségének megtérítése alcím javára átutalni. ÖTÖDIK FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATAI A helyi önkormányzatok, a települési és területi kisebbségi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai 35. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a települési és területi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg. (2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére a 8. mellékletben meghatározott feltételek szerint. (3) Az Országgyűlés a Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetben létrehozza a 6. Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása cím előirányzatot a 6. melléklet szerinti felhasználással. (4) A helyi önkormányzatokat és társulásaikat feladatmutató alapján megillető normatív hozzájárulások és támogatások előirányzata a Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet 6. cím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék alcím előirányzata terhére nő, illetve javára csökken az Áht. 64. § (4), (5) bekezdése szerinti igénylés, lemondás alapján, a nem helyi önkormányzattól vagy társulástól történő feladatátvétellel, illetve feladatátadással összefüggő előirányzat-változás kivételével. (5) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a) az államháztartásért felelős miniszter és a támogatás jellege szerint illetékes miniszter egyetértésével a Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet 5. Központosított előirányzatok cím és 6. cím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék alcím előirányzatok között, b) az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet 8. cím, 2. Egyes szociális feladatok támogatása alcím, 9. Címzett és céltámogatások cím, 10. Vis maior támogatás cím, valamint a 6. cím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék alcím előirányzatai között, továbbá a 6. cím, 1. Önkormányzati fejezeti tartalék alcím november 30-áig fel nem használt előirányzatáról a 6. cím, 2. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása alcím előirányzatára átcsoportosíthat. 36. § (1) Az Országgyűlés – a 35. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül – további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg: a) központosított előirányzatként az 5. mellékletben felsorolt, a helyi önkormányzatok, a települési és területi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások által ellátandó feladatokra, b) az előadó-művészeti szervezetet fenntartó, illetve támogató helyi önkormányzatok részére a 7. mellékletben foglalt részletezés szerint, c) a helyi önkormányzatok céltámogatására, a 2011. évi új induló beruházások 200,0 millió forintos támogatási előirányzatára, d) vis maior támogatásra, e) a budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény szerinti építési feladatokra. (2) Amennyiben a 13. §, illetve a 42. § szerinti normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. melléklet igényjogosultsági szabályai alapján. (3) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult a 13. §, illetve a 42. § szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni. (4) A települési és területi kisebbségi önkormányzatok feladatarányos támogatása – az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásokon felül, központosított előirányzatként – a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti rendben, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 21. Települési és területi kisebbségi önkormányzatok támogatása cím előirányzatából vehető igénybe azzal, hogy a támogatások igénylése során, illetőleg a döntéshozatali eljárásban nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt. 37. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül a 3. melléklet 3., 6., 8. és 11–17. pontja és a 4. melléklet B) II. b) pontja, valamint a 8. melléklet I. rész 1–3. pontja, II. rész 2. pontja, III–IV. része szerinti előirányzatok együttes összege. 38. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2009. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg. (2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg. (3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. melléklet tartalmazza. Az illetékek és más bevételek szabályozása 39. § (1) A NAV által 2011. január 1-jétől beszedett illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a – csökkentve a (4) bekezdés szerinti költséggel – pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint. (2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg az NAV által beszedett illetékből az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok illetékességi területén képződő illetékbevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti központi bevételi részesedéssel, valamint a (4) bekezdés szerinti költséggel. (3) Az NAV által beszedett és az illetékességi szabályok szerint kimutatott, a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot, b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben – egyhuszad részenként –, egyharmada a megye, valamint a főváros 2010. január 1-jei lakosságszáma arányában a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a (4) bekezdés szerinti költséggel csökkentve. (4) Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra a Fővárosi Önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 4%-a, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül. (5) A (2) és (3) bekezdés szerinti illetékbevételt a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja át a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok pénzforgalmi számlájára. 40. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg. (2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. (3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. (4) Az önkormányzati pénzforgalmi számlára vagy annak alszámlájára érkezett szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevétel 100%-a, valamint a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 30%-a – függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől – az önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint e közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 41. § (1) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, a bérpótló juttatás, az adósságcsökkentési támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. §-ának (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíjak megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (2) Az 5. melléklet 5., 7., 11. pontja, a 7. melléklet, valamint a 8. melléklet I. rész 1–3. pontja, II. rész 2. pontja, III–IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik. HATODIK FEJEZET A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA Az egyházak és társadalmi önszerveződések közcélú és egyéb tevékenységének támogatása 42. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint: a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg – figyelemmel a b) pontban foglaltakra – a 3. melléklet 15–17. pontjában, az 5. melléklet 5., 11. pontjában, továbbá a 8. melléklet I. részének 1–3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett a következő eltérésekkel: A 3. melléklet 16. f) pontjában megállapított normatív hozzájárulás szempontjából bejáró az a tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézmény székhelyén, tagintézmény esetén telephelyén kívüli településen van. A 16. g) pont szerinti hozzájárulás akkor igényelhető a községi gyermekek, tanulók után, ha az óvodai és/vagy általános iskolai feladat ellátását legalább két település tekintetében a fenntartó a területileg érintett többcélú kistérségi társulással/társulásokkal kötött írásos együttműködési megállapodás alapján vállalja. A hozzájárulás az együttműködési megállapodásban foglalt azon gyermekek, tanulók után igényelhető, akiknek neveléséről, oktatásáról a nem állami intézmény fenntartója gondoskodik. Az igénylésnél a 3. melléklet 16. f)–g) pontjaiban foglalt további feltételeket értelemszerűen a helyi önkormányzatokkal azonosan kell figyelembe venni. b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot –, valamint az egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg. c) A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a 13. § (1) bekezdése szerint hozzájárulás és támogatás illeti meg. d) A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 13. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel – a fenntartói jogok közös gyakorlására – kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában. e) Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből igényt tart. A térségi integrált szakképző központ keretében működő központi képzőhely humánszolgáltató fenntartója a szakképzési évfolyamokon tanulók után a 3. melléklet 16. ab) pont alatti normatív hozzájárulást igénybe veheti akkor, ha a központi képzőhely nem rendelkezik OM azonosítóval. f) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg – figyelemmel a g) pontban foglaltakra – a helyi önkormányzatok e törvény 3. mellékletének 11. b)–i) és 12–14. pontjaiban, továbbá 8. melléklete II. részének 2. pontjában megállapított támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett. g) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot –, és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az f) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg. h) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került. (2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától – 230 000 forint/év minden valós – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 1. mellékletében meghatározottak szerint számított – gyermek, illetve tanuló létszám után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban – a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 3. mellékletének 15. a)–d) pontjai alapján 2011. augusztus 31-éig, a 3. melléklet 15. a)–d) pontjaiban 2011. szeptember 1-jétől figyelembe vehető – törtévi (8/12 és 4/12 havi), illetve átlaglétszáma, valamint a 16. bb) pont alatti korai fejlesztésben és a 16. bc) pont alatti fejlesztő felkészítésben részt vevő gyermekeknek, tanulóknak az e törvény 3. melléklet Kiegészítő szabályok 10. h) pontja szerint számított létszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az egyház a felsőoktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult. (3) A közoktatási feladatot ellátó intézményt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-ának (4) és (13) bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. §-ának (10)–(12) bekezdése szerint kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától – 230 000 forint/év minden valós – a Közokt. tv. 1. mellékletében meghatározottak szerint számított – ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló létszám után, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban – a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 3. mellékletének 15. a)–d) pontjai alapján 2011. augusztus 31-éig, a 3. melléklet 15. a)–d) pontjaiban 2011. szeptember 1-jétől figyelembe vehető – törtévi (8/12 és 4/12 havi), illetve átlaglétszáma, valamint a 16. bb) pont alatti korai fejlesztésben és a 16. bc) pont alatti fejlesztő felkészítésben részt vevő gyermekeknek, tanulóknak az e törvény 3. melléklet Kiegészítő szabályok 10. h) pontja szerint számított létszáma alapján. (4) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés mb) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyv. tv.) 5. § sb) pontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. melléklet 11. b)–i) és 12–14. pontjaiban megállapított normatíva 82,6%-a. (5) Az (1) bekezdés a)–d) és f)–g) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)–(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása – a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik. (6) Az e §-ban megállapított közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amely intézmény működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó tevékenységeket egységes szerkezetbe foglalják, valamint a legmagasabb gyermek- és tanulólétszám az oktatás munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint szerepel. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után 2011. szeptember 1-jétől akkor vehető igénybe a normatív hozzájárulás és támogatás, ha az intézmény működési engedélye meghatározza a Közokt. tv. 121. § 29. pontja szerint a fogyatékosság típusát is. (7) A (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás azon gyermekek, tanulók után igényelhető, akik olyan nevelési-oktatási intézményben veszik igénybe a közszolgáltatást, amelyik szerepel a székhely szerint illetékes megyei, fővárosi önkormányzat feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervében. (8) A (7) bekezdés szerinti támogatások folyósításának előfeltétele a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének a Közokt. tv. 118. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvánosságra hozatala. (9) A nem állami intézmény fenntartója a (2)–(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i), illetve azok humánszolgáltatása(i) támogatására fordítani. (10) A nem állami intézmény fenntartója egyetemlegesen felelős az általa fenntartott intézmény köztartozásaiért. Az esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozások összege a fenntartónak járó normatív támogatásból visszatartásra és az adóhatóságnak átutalásra kerül. A visszatartott támogatás adóhatóságnak történő átutalásával a köztartozás megfizetettnek minősül. (11) A Közokt. tv. 81. §-ának (8)–(10) bekezdései, valamint a 82. §-a alapján a korábbi években megkötött közoktatási megállapodásokból eredő éves költségvetési támogatási kötelezettség összege 2011-ben nem haladhatja meg – a (2) bekezdésben meghatározott egyházi kiegészítő támogatás összegének változásából …