7/2015. (XI. 13.) NMHH rendelete a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól.

7/2015. (XI. 13.) NMHH rendelete a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 1., 3., 5., 6., 8. és 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  médiaszolgáltatásokról és a  tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109.  § (5)  bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed: a) a 3000 GHz-ig terjedő rádióspektrumon belüli frekvenciasávok aa) rádiószolgálatok számára, valamint polgári, nem polgári és együttes célú felhasználásra történő felosztására, ab) rádiószolgálatok, rádióalkalmazások számára történő felhasználásának előkészítésére, megnyitására, korlátozására, ac) felhasználási szabályainak meghatározására, beleértve a  rádiórendszerek frekvenciagazdálkodási követelményeit, a  rádióberendezések frekvenciagazdálkodási jellemzőit, valamint az  egyedi engedélyezéssel és frekvenciahasználattal kapcsolatos sávhasználati feltételeket, ad) nagyfrekvenciás berendezések általi igénybevételének meghatározására, b) a frekvenciát igénylő, használó, magyarországi felhasználás céljából rádióberendezést, nagyfrekvenciás berendezést gyártó, importáló, belföldi forgalomba hozó, forgalmazó természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli szervezetekre, c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: NMHH) és az NMHH Hivatalára (a továbbiakban: Hivatal). (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a műsorszórási célú frekvenciák frekvenciaelosztási módjára. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. 1. típusú harmonizált NATO-sáv: olyan frekvenciasáv, amely a NATO európai tagállamaiban általában katonai használatú; 2. 2. típusú harmonizált NATO-sáv: olyan frekvenciasáv, amely a NATO európai tagállamaiban katonai használatra tervezett; 3. 3. típusú harmonizált NATO-sáv: olyan frekvenciasáv, amelyet a  NATO európai tagállamaiban lehetséges katonai használatú frekvenciasávként azonosítottak; 4. adaptív rendszer: olyan rádiótávközlő rendszer, amely a  csatorna minőségének megfelelően változtatja rádiótechnikai jellemzőit; 5. adás: rádió-adóállomás által előállított sugárzás, vagy a sugárzás előállítása; 6. adásmód: egy adás jellemzőinek összessége, úgymint a  fő vivőhullám modulációs módja, a  moduláló jel természete, a  továbbítandó információ típusa és egyes esetekben más kiegészítő jellemzők, melyeknek mindegyikét szabványosított kódjelek együttesével látják el; 7. aktív beültethető orvostechnikai eszköz: minden olyan aktív orvostechnikai eszköz, amelynek rendeltetése, hogy teljes egészében vagy részben, sebészeti vagy más orvosi úton az  emberi testbe vagy orvosi beavatkozás révén természetes testnyílásba helyezzék, és a beavatkozást követően a helyén maradjon; 8. aktív érzékelő: a  műholdas Föld-kutató szolgálatban vagy az  űrkutatási szolgálatban használt olyan mérőműszer, amelynek segítségével rádióhullámok adása és vétele révén információ nyerhető; 9. aktív orvosi implantátum: minden olyan aktív beültethető orvostechnikai eszköz rádióhullámokat használó része, amelynek rendeltetése, hogy teljes egészében vagy részben, sebészeti vagy orvosi úton az  emberi testbe vagy egy állat testébe helyezzék, valamint adott esetben ennek külső kiegészítő berendezése; 10. állandóhelyű állomás: az állandóhelyű szolgálat állomása; 11. állandóhelyű szolgálat: meghatározott állandó pontok között létrehozott rádiótávközlési szolgálat; 12. állandó telephelyű állomás: olyan állomás, amely előre meghatározott telepítési helyen üzemelhet; 13. állatba ültethető eszköz: állat testébe ültetett, diagnosztikai funkciókat vagy gyógykezelés célba juttatását szolgáló adókészülék; 14. állomás: egy vagy több adó- vagy vevőberendezés vagy adó- és vevőberendezés-csoport a  tartozékokkal együtt, valamely rádiótávközlési szolgálatnak vagy a rádiócsillagászati szolgálatnak egy adott helyen történő megvalósítása céljából; a fogalom magában foglalja a következő állomásokat: állandóhelyű állomás, állandó telephelyű állomás, amatőrállomás, átjátszóállomás, bázisállomás, bázis földi állomás, fedélzeti BTS, fedélzeti távközlő állomás, felhasználói állomás, fix állomás, földfelszíni állomás, földi állomás, földi mozgóállomás, földi mozgó földi állomás, gyűjtőállomás, hajóállomás, hajó földi állomás, hajóvészadó, HAPS, helyhez kötött állomás, helyhez kötött földi állomás, HEST, hiteles frekvenciák és órajelek állomása, kikötői állomás, kísérleti állomás, koordinált állomás, központi állomás, központi földi állomás, légiforgalmi állomás, légiforgalmi földi állomás, légijármű állomás, légijármű földi állomás, LEST, markeradó, mentőjármű állomás, mozgóállomás, mozgó földi állomás, műsorszóró állomás, parti állomás, parti földi állomás, rádiócsillagászati állomás, rádió-irányadó állomás, rádió-iránymérő állomás, rádiólokációs helyhez kötött állomás, rádiólokációs mozgóállomás, rádiómeghatározó állomás, rádiónavigációs helyhez kötött állomás, rádiónavigációs mozgóállomás, SNG, szerencsétlenségek helyét jelző műholdas rádióbója, szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomás, űrállomás, változó telephelyű állomás, végfelhasználói állomás, VSAT; 15. általános alkalmazás: alkalmazástól és rendeltetéstől függetlenül minden olyan SRD alkalmazás – így különösen távmérő, távirányító, riasztó, általános adatátviteli alkalmazás –, amely teljesíti az  adott frekvenciasáv tekintetében meghatározott műszaki feltételeket; 16. általános többpont rendszer: az  állandóhelyű szolgálat keretében működő olyan rádiótávközlő rendszer, amelyben a felhasználói állomások mindegyike kapcsolódik a központi állomáshoz, és a rendszerben vannak olyan felhasználói állomások, amelyek között közvetlen rádiókapcsolat is lehetséges; 17. amatőrállomás: az amatőrszolgálat állomása; 18. amatőrszolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amelynek célja az önképzés, az  információcsere, a műszaki kutatás, és amelyet erre szabályszerűen felhatalmazott amatőrök végeznek, akik a  rádiótechnikával csak személyes érdeklődésből és anyagi érdek nélkül foglalkoznak; 19. antennanyereség: egy veszteségmentes vonatkoztatási antenna bemenetén szükséges teljesítmény és az adott antenna bemenetére juttatott teljesítmény – általában decibelben kifejezett – aránya, amely mellett a két antenna egy adott irányban azonos térerősséget vagy azonos felületi teljesítménysűrűséget hoz létre azonos távolságban; amennyiben e  rendelet másként nem rendelkezik, az  antennanyereség a  fő sugárzási irányra vonatkozik; az  antennanyereség egy meghatározott polarizációra is értelmezhető; a  választott vonatkoztatási antennától függően megkülönböztetjük az alábbi antennanyereségeket: a) izotrop vagy abszolút nyereség (Gi), amikor a vonatkoztatási antenna egy térben elszigetelt izotrop antenna, b) félhullámú dipólra vonatkoztatott nyereség (Gd), amikor a  vonatkoztatási antenna egy térben elszigetelt olyan félhullámú dipól, amelynek egyenlítői síkja tartalmazza az adott irányt, c) rövid függőleges antennára vonatkoztatott nyereség (Gv), amikor a  vonatkoztatási antenna egy olyan egyenes vezető, amely jóval rövidebb a negyedhullámhossznál, és az adott irányt tartalmazó tökéletesen vezető síkra merőlegesen helyezkedik el; 20. anyagérzékelő eszköz: a  rádiómeghatározás alkalmazását lehetővé tevő eszköz, amelyet egy anyagszerkezetben található tárgyak helyzetének meghatározása vagy egy anyag fizikai jellemzőinek megállapítása céljából terveztek; 21. átjátszóállomás: olyan központi szerepet betöltő állomás, amely a  rádiós elérhetőségén belül lehetőséget biztosít a hálózat állomásai közötti rádiókapcsolat létrejöttéhez, és nem elektronikus átviteli végpont; 22. átlagos EIRP: a  legnagyobb teljesítménynek megfelelő átviteli löket időtartamára átlagolt EIRP, amennyiben létezik adóteljesítmény-szabályozás; 23. átlagos EIRP-sűrűség: az  átlagos teljesítmény adott felbontási sávszélességgel, RMS érzékelővel mérve, és adott időtartamon átlagolva; 24. átlagteljesítmény: egy rádió-adóberendezésnél annak a  teljesítménynek az  átlaga, amelyet egy adóberendezés normál üzemi feltételek mellett a  moduláció legkisebb frekvenciájú összetevőjének periódusidejéhez képest elegendően hosszú időintervallum alatt az antennatápvonalra juttat; 25. autósmozi alkalmazás: a  nézők által jellemzően autórádióval, mint vevőberendezéssel mozihangosítás céljából igénybe vett PMSE alkalmazás, amelyben a  mozifilm hangjának átvitelét egy FM adóállomás biztosítja; 26. bázisállomás: a földi mozgószolgálat helyhez kötött állomása; 27. bázis földi állomás: a  műholdas állandóhelyű szolgálat vagy bizonyos esetekben a  műholdas földi mozgószolgálat földi állomása, amely a  szárazföld egy meghatározott pontján vagy egy meghatározott területén belül helyezkedik el, és a  műholdas földi mozgószolgálat modulációs összeköttetésének biztosítására szolgál; 28. belföldi vízi út: a víziközlekedésről szóló törvény alapján meghatározott, nemzeti vagy az ország határain belül lévő nemzetközi vízi út; 29. beltér: épületek belső tere vagy egyéb belső terek, ahol az  árnyékolás általában biztosítja a  szükséges mértékű csillapítást ahhoz, hogy a  többi állomást megvédje a  káros zavarástól, illetve elősegítse a  más rádiószolgálatokkal történő megosztást; 30. belvízi mozgószolgálat: olyan tengeri mozgószolgálat, amely belföldi vízi utakra terjed ki; 31. BFWA rendszer: az állandóhelyű szolgálatban működő BWA rendszer; 32. biztonsági szolgálat: minden olyan rádiótávközlési szolgálat, amelyet állandóan vagy időszakosan az emberi élet védelme és a javak megóvása érdekében üzemeltetnek; 33. blokkgazdálkodás: gazdálkodás egy frekvenciablokk frekvenciáival a  frekvenciahasználatra vonatkozó jogszabályi és egyedi engedélyben foglalt keretek között, amely magában foglalja a  rádióberendezés, rádiórendszer tervezését, telepítését és üzemben tartását a frekvenciablokkot tartalmazó sávban e rendelet szerint üzemelő más alkalmazások figyelembevételével, amelynek keretében a  Hivatal a  rádióberendezés, rádiórendszer tervezését, telepítését előzetesen nem vizsgálja; 34. BMA: az elektromágneses mezőben fellépő torzulást érzékelő olyan eszköz alkalmazása, amelyet egy épület szerkezetében található tárgyak helyzetének meghatározása vagy egy építőanyag fizikai jellemzőinek megállapítása céljából terveztek; 35. BWA rendszer: olyan rádiótávközlő rendszer, amely felhasználói állomásokból, valamint a  felhasználói állomásokat az alaphálózathoz kapcsoló rendszerből áll, és az állomások közötti távközlés szélessávú átviteli sebességgel történik; 36. CGC: a műholdas mozgószolgálati rendszer szerves része, amely – a mozgó földi állomásokkal összeköttetést megvalósító – helyhez kötött földi telepítésű állomásokból áll annak érdekében, hogy javuljon a műholdas mozgószolgálati rendszer elérhetősége azokban a  – rendszer műholdjának vagy műholdjainak fedési körzetében található – földrajzi térségekben, ahol az  egy vagy több űrállomással való összeköttetés nem biztosítható a szükséges minőségben; 37. civil önvédelmi szervezet: a  polgárőrségről szóló törvényben vagy az  egyesülési jogról szóló törvényben meghatározott szervezeti formában létrehozott, a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült szervezet; 38. CT: elektronikus hírközlő hálózat azon földi mozgószolgálati része, amelynek bázisállomásai közvetlenül csatlakoznak a nyilvános telefonhálózathoz; 39. csoportkommunikációs igény: természetes személyek kivételével a frekvenciafelhasználók csoporton belüli és csoportok közötti kommunikációs igénye; 40. csoportkommunikációs rendszer: olyan rádiótávközlő rendszer, amely állandóhelyű és földi mozgószolgálati csoportkommunikációs igényeket elégít ki, és amely az állandóhelyű és a földi mozgószolgálat alkalmazásai számára egyaránt kijelölt frekvenciasávban üzemel; 41. csúcs EIRP-sűrűség: a  legmagasabb átlagos kisugárzott teljesítmény frekvenciája körüli 50 MHz-es sávszélességen belül előforduló legmagasabb adásszint; ha az értéket x MHz sávszélességen mérik, akkor ezt a szintet 20lg(50/x) dB tényezővel kell csökkenteni; 42. csúcsteljesítmény: egy rádió-adóberendezésnél annak a  teljesítménynek az  átlaga, amelyet egy adóberendezés normál üzemi feltételek mellett a  modulációs burkológörbe maximális amplitúdójának megfelelő rádiófrekvenciás periódus alatt az antennatápvonalra juttat; 43. duplex rendszer: duplex üzemmódban működő rádiótávközlő rendszer; 44. duplex távolság: duplex rendszer állomásánál az adási és a vételi frekvencia különbsége; 45. duplex üzemmód: olyan üzemmód, amelynél az átvitel a távközlési csatornán mindkét irányban egyidejűleg lehetséges; 46. egyedi engedély: a frekvenciakijelölés és a rádióengedély; 47. egyedi vétel: a  műholdas műsorszóró szolgálat űrállomása adásainak vétele egyszerű házi berendezésekkel, különösen kisméretű antennákkal ellátott berendezésekkel; 48. egyoldalsávos adás: csak a két oldalsáv egyikét tartalmazó amplitúdómodulált adás; 49. EIRP: az antennára juttatott teljesítmény és az adott irányban az  izotrop antennára vonatkoztatott nyereség (izotrop vagy abszolút nyereség) szorzata; 50. elfoglalt sávszélesség: az  a  frekvenciasáv-szélesség, amelynél az  alsó frekvenciahatár alatt, illetve a  felső frekvenciahatár felett kisugárzott átlagteljesítmények egyenként egyenlőek az  adott adás teljes átlagteljesítményének adott β/2 százalékértékével; ha a  kérdéses adásmódra vonatkozóan ITU R-ajánlás másképpen nem rendelkezik, a β/2 értékét 0,5%-ra kell felvenni; 51. elsődleges radar: olyan rádiómeghatározó rendszer, amely a  referenciajeleknek a  meghatározandó helyről visszaverődő rádiófrekvenciás jelekkel való összehasonlításán alapul; 52. elsősorban katonai használat: adott frekvenciasávba tartozó rádióalkalmazás használata főként a honvédség, valamint a NATO felhasználók által; 53. ERP: az  antennára juttatott teljesítmény és az  antenna félhullámú dipólra vonatkoztatott nyereségének szorzata egy adott irányban; 54. fedélzeti BTS: a  légijármű fedélzetén elhelyezett egy vagy több mobilhírközlési állomás, amely a  GSM 1800 MCA rendszerek használatát támogatja; 55. fedélzeti távközlő állomás: a tengeri mozgószolgálat kis teljesítményű mozgóállomása, amelyet hajófedélzeti belső távközlésre, mentési gyakorlatok vagy műveletek alatt a  hajó és mentőcsónakjai vagy mentőtutajai közötti távközlésre, vontatott vagy tolt hajócsoportokon belüli távközlésre, valamint kötélkezelési és kikötési utasítások továbbítására használnak; 56. félduplex rendszer: félduplex üzemmódban működő rádiótávközlő rendszer; 57. félduplex üzemmód: olyan üzemmód, amelynél a távközlési csatorna egyik végén szimplex üzemmód, másik végén duplex üzemmód valósul meg; 58. felhasználói állomás: a rádiótávközlő rendszer olyan állomása, amely rádiótávközlő végberendezéssel üzemel; 59. felhasználói gazdálkodás: a frekvenciák és frekvenciasávok, az alkalmazott rádióberendezések használatának, valamint a  működési terület – rádióengedélyben megadott feltételek melletti – a  nem polgári célú frekvenciafelhasználó általi tervezése és a rádiórendszer ennek alapján történő üzemeltetése; 60. felosztás: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény értelmező rendelkezéseiben meghatározott frekvenciafelosztás fogalommal azonos; 61. fix állomás: a  mozgószolgálat olyan állandó telephelyű állomása, amely sem átjátszó, sem egyéb központi feladatot nem lát el; 62. földfelszíni állomás: földfelszíni rádiótávközlést biztosító állomás; 63. földfelszíni rádiótávközlés: az űrtávközlésen és a rádiócsillagászaton kívül minden más rádiótávközlés; 64. földi állomás: a Föld felszínén vagy a Föld légkörének központi részében elhelyezett olyan állomás, amelynek az a rendeltetése, hogy összeköttetést teremtsen: a) egy vagy több űrállomással, vagy b) egy vagy több ugyanolyan állomással, egy vagy több reflektáló műhold vagy más űrbeli tárgy segítségével; 65. földi mozgóállomás: a földi mozgószolgálat mozgóállomása, amely egy ország vagy földrész földrajzi határain belül földfelszíni mozgásra képes; 66. földi mozgó földi állomás: a  műholdas földi mozgószolgálat mozgó földi állomása, amely egy ország vagy földrész földrajzi határain belül földfelszíni mozgásra képes; 67. földi mozgószolgálat: bázisállomások és földi mozgóállomások között vagy földi mozgóállomások között létrehozott mozgószolgálat; 68. frekvenciafelhasználás: rádiótávközlési és rádiócsillagászati célból rádiófrekvenciás jelek előállítása, kisugárzása és vétele; 69. frekvenciafelhasználó: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely rádiótávközlési célból rádiófrekvenciás jeleket állít elő, vagy rádiófrekvenciás jeleket kisugároz, vagy rádióberendezést üzemben tart; 70. frekvenciahasználat jellege: kizárólagos, megosztott vagy közös a  kizárólagos használatú frekvenciára, a megosztott használatú frekvenciára és a közös használatú frekvenciára vonatkozó meghatározások szerint; 71. frekvenciakiosztási terv: a  rádióalkalmazásra vonatkozó frekvenciasáv-használati, illetve csatornaelrendezési terv, amelyet nemzetközi vonatkozásban az arra illetékes értekezlet, nemzeti vonatkozásban a Hivatal fogad el; 72. frekvenciatűrés: a kijelölt frekvencia és az adás által elfoglalt frekvenciasáv sávközépi frekvenciája között, vagy az  adás vonatkoztatási frekvenciája és jellemző frekvenciája között megengedhető – milliomod részekben vagy hertzben kifejezett – legnagyobb eltérés; 73. FWA rendszer: olyan rádiótávközlő rendszer, amely felhasználói állomásokból, valamint a  felhasználói állomásokat az alaphálózathoz kapcsoló rendszerből áll, és amelyben a felhasználói állomások csak állandó telephelyűek lehetnek; 74. geostacionárius műhold: olyan geoszinkron műhold, amelynek kör alakú keringési pályája a  Föld egyenlítői síkjában fekszik, keringési iránya megegyezik a Föld forgási irányával, és amely következésképpen a Földhöz képest mozdulatlan marad; vagy olyan geoszinkron műhold, amely a  Földhöz képest megközelítőleg mozdulatlan marad; 75. geostacionárius műholdpálya: olyan geoszinkron műhold keringési pályája, amelynek kör alakú keringési pályája a Föld egyenlítői síkjában fekszik, és keringési iránya megegyezik a Föld forgási irányával; 76. geoszinkron műhold: a  Föld olyan műholdja, amelynek keringési ideje egyenlő a  Föld saját tengelye körüli forgásának periódusidejével; 77. gépjármű: olyan motorral hajtott, önállóan mozgásképes, legalább négykerekű, teljes, befejezett vagy nem teljes jármű, melynek legnagyobb tervezett sebessége meghaladja a 25 km/h-t, beleértve annak pótkocsiját, amely önálló hajtással nem rendelkező kerekes jármű, és amelyet arra terveztek, gyártottak, hogy gépjármű vontassa; 78. GSM rendszer: elektronikus hírközlő hálózat, amely megfelel a  GSM nemzeti szabványoknak, különösen az MSZ EN 301 502-nek és az MSZ EN 301 511-nek, vagy az azokkal egyenértékű előírásoknak; 79. gyűjtőállomás: az állandóhelyű szolgálat olyan központi állomása, amely csak vételre szolgál; 80. hajóállomás: a  tengeri mozgószolgálat nem állandó jelleggel kikötött hajó fedélzetén elhelyezett mozgóállomása, a mentőjármű állomás kivételével; 81. hajó-bázisállomás: hajón elhelyezett olyan mobil pikocella, amely támogatja a 880–915/925–960 MHz, illetve az 1710–1785/1805–1880 MHz sávban működő GSM-szolgáltatásokat; 82. hajó földi állomás: a műholdas tengeri mozgószolgálat hajó fedélzetén elhelyezett mozgó földi állomása; 83. hajók mozgásával kapcsolatos szolgálat: a  kikötői műveletek szolgálatától különböző, parti állomások és hajóállomások között vagy hajóállomások között létrehozott biztonsági szolgálat a tengeri mozgószolgálaton belül, amelynek célja kizárólag a  hajók mozgására vonatkozó közlemények továbbítása; e  szolgálatból kizártak a nyilvános levelezés jellegű közlemények; 84. hajóvészadó: a  hajó olyan adóállomása, amely kizárólag vészfrekvencián, vészjelzési, sürgősségi vagy biztonsági célokra használható; 85. hallássegítő eszköz: rendszerint egy vagy több rádióadót, valamint egy vagy több rádióvevőt magában foglaló rádiótávközlő rendszer, amely lehetővé teszi a  hallási fogyatékkal élők számára, hogy növeljék hallóképességüket; 86. HAPS: olyan állomás, amely 20−50 km magasságban és a  Földhöz képest meghatározott, állandó helyzetű névleges pontban lévő hordozón helyezkedik el; 87. hatósági frekvenciajegyzék: olyan, jegyzékben foglalt frekvenciakijelölési terv, amely az adott rádióalkalmazás tekintetében az  illetékes hatósággal való szükség szerinti egyeztetés alapján készült, és amelyet a  Hivatal az NMHH internetes honlapján tesz közzé; 88. HDFSS: a  műholdas állandóhelyű szolgálat keretében működő olyan szélessávú rádióalkalmazás, amelyet megvalósító rendszeren belül kis antennamérettel rendelkező, nagyszámú nem koordinált földi állomás üzemel; 89. helyhez kötött állomás: a mozgószolgálat olyan állomása, amely nem helyváltoztatás alatti használatra szolgál; 90. helyhez kötött földi állomás: a  műholdas állandóhelyű szolgálat vagy bizonyos esetekben a  műholdas mozgószolgálat földi állomása, amely a  szárazföld egy meghatározott pontján vagy egy meghatározott területén belül helyezkedik el, és a  műholdas mozgószolgálat modulációs összeköttetésének biztosítására szolgál; 91. HEST: a 10,7−12,75 GHz vagy a 19,7−20,2 GHz sávban (űr–Föld irány) és a 14−14,25 GHz vagy a 29,5−30 GHz sávban (Föld–űr irány) műholdas rendszer irányítása alatt működő, digitális átvitelt biztosító olyan nem koordinált földi végfelhasználói állomás, amelynek EIRP-je nagyobb 34 dBW-nál, de nem lépi túl a  60 dBW értéket; 92. híranyagátvitel: rádió- vagy televízióműsor szerkesztésére felhasználható hang- és képinformáció továbbítása a stúdióba; 93. hiteles frekvenciák és órajelek állomása: a hiteles frekvenciák és órajelek szolgálatának állomása; 94. hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata: olyan rádiótávközlési szolgálat, amely tudományos, műszaki és egyéb célokra mindenki által vehető meghatározott frekvenciák, órajelek – vagy mindkettő – meghatározott nagy pontosságú adásáról gondoskodik; 95. igazgatás: a Nemzetközi Távközlési Egyesület 1992. évi genfi Meghatalmazottak Rendkívüli Értekezletén aláírt Alapokmányának és Egyezményének az  1994. évi kiotói, az  1998. évi minneapolisi, a  2002. évi marrakesh-i és a 2006. évi antalyai Meghatalmazotti Értekezleteken történt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt kihirdetéséről, valamint a  Nemzetközi Távközlési Egyesület 1992. évi genfi Meghatalmazottak Rendkívüli Értekezletén aláírt Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2011. évi XLV. törvénnyel kihirdetett ITU  Alapokmány mellékletének 1002. pontjában meghatározott fogalom; 96. ILS: olyan rádiónavigációs rendszer, amely a  légijárművek részére közvetlenül leszállásuk előtt és annak folyamán vízszintes és függőleges irányítást nyújt, és amely bizonyos meghatározott pontokon a földetérési referenciapontig még megteendő távolságot jelzi; 97. ILS iránysávadója: a  műszeres leszállító rendszerbe tartozó olyan vízszintes irányítást nyújtó rendszer, amely jelzi a  légijármű vízszintes eltérését a  futópálya tengelyével meghatározott legkedvezőbb süllyedési útvonaltól; 98. ILS siklópályaadója: a  műszeres leszállító rendszerbe tartozó olyan függőleges irányítást nyújtó rendszer, amely jelzi a légijármű függőleges eltérését a legkedvezőbb süllyedési útvonaltól; 99. induktív alkalmazás: a  közeltéri kommunikációhoz az  indukciós hurok rendszer mágneses terét felhasználó, különösen gépjármű-indításgátlás, állatazonosítás, riasztórendszerek, kábelérzékelés, hulladékkezelés, személyazonosítás, vezetéknélküli beszédátviteli összeköttetések, beléptető rendszerek, közelségérzékelők, lopásgátló rendszerek (beleértve a  rádiófrekvenciás indukciós lopásgátló rendszereket is), kézi eszközökre történő adatátvitel, automatikus áruazonosítás, vezetéknélküli vezérlőrendszerek vagy automatikus útdíjbeszedés céljára használt rádióalkalmazás; 100. ISM alkalmazás: olyan készülékek vagy berendezések működtetése, melyeket ipari, tudományos, orvosi, háztartási vagy hasonló célra, a rádiófrekvenciás energia kis térben való előállítására és hasznosítására hoztak létre, ide nem értve a távközlés területén történő alkalmazásokat; 101. ITS: a  közúti közlekedési rendszerben alkalmazott rendszer és szolgáltatás, amely információs és kommunikációs technológiákra épül, beleértve a  közúti közlekedési rendszerek által alkalmazott feldolgozást, vezérlést, helymeghatározást, kommunikációt és elektronikát; 102. jellemző frekvencia: egy adott adás könnyen azonosítható és mérhető frekvenciája; a  vivőfrekvencia megjelölhető ilyen frekvenciaként; 103. keringési pálya: valamely meghatározott vonatkoztatási rendszerhez viszonyítva egy olyan műhold vagy más űrbeli tárgy súlypontja által leírt útvonal, amely túlnyomóan a természeti erők, főként a nehézségi erő hatásának van alárendelve; 104. keskenysávú rendszer: legfeljebb 25 kHz csatorna-sávszélességű rádiótávközlő rendszer; 105. kikötői állomás: kikötői műveletek szolgálatának parti állomása; 106. kikötői műveletek szolgálata: parti állomások és hajóállomások között vagy hajóállomások között létrehozott tengeri mozgószolgálat valamely kikötőben vagy annak közelében, amelynek célja olyan közlemények továbbítása, amelyek kizárólag a  hajók vezetésére, mozgására és biztonságára, valamint sürgős esetekben személyek védelmére vonatkoznak; e szolgálatból kizártak a nyilvános levelezés jellegű közlemények; 107. kísérleti állomás: olyan állomás – ide nem értve az amatőrállomásokat –, amely a rádióhullámokat a tudomány vagy a technika fejlesztése érdekében folytatott kísérletekhez használja; 108. kis kitöltési tényezőjű, nagy megbízhatóságú eszköz: olyan rádióberendezés, amely általában csekély frekvenciahasználattal és a kis kitöltési tényezőjű spektrumhozzáférésre vonatkozó szabályokra támaszkodva igen megbízható spektrumhozzáférést és átvitelt biztosít a  megosztott frekvenciasávokban; jellemző felhasználási területe a riasztók és a szociális segélykérő rendszerek; 109. kis teljesítményű analóg FM-adó: a  személyi használatú hangátviteli eszközök, különösen mobiltelefonok és a  gépjárműbe szerelt vagy otthoni szórakoztatóelektronikai rendszerek összekapcsolására szolgáló rádióalkalmazás; 110. kitöltési tényező: annak a bármely egyórás időtartamon belüli időnek a százalékban kifejezett aránya, amely alatt a rádióberendezés ténylegesen adás üzemmódban van; 111. kizárólag katonai használat: adott frekvenciasávba tartozó rádióalkalmazás használata csak a  honvédség, valamint a NATO felhasználók által; 112. kizárólagos használatú frekvencia: egyedi engedélyben megjelölt területen és időben, időbeli megosztás nélkül, a Hivatal által meghatározott zavarvédelemmel igénybe vehető frekvencia; 113. koordinációs övezet: a  koordináció szükségességének megállapításakor földfelszíni állomásokkal azonos frekvenciasávban működő földi állomást vagy vevő földi állomásokkal azonos, mindkét irányban felosztott frekvenciasávban működő adó földi állomást körülvevő olyan terület, amelyen kívül a  zavarás a megengedhető zavarás szintjét nem haladja meg és ezért koordinációra nincs szükség; 114. koordinációs távolság: a  koordináció szükségességének megállapításakor földfelszíni állomásokkal azonos frekvenciasávban működő földi állomástól vagy vevő földi állomásokkal azonos, mindkét irányban felosztott frekvenciasávban működő adó földi állomástól adott azimutban mért olyan távolság, amelyen túl a zavarás a megengedhető zavarás szintjét nem haladja meg és ezért koordinációra nincs szükség; 115. koordinált földi állomás: olyan, a  Hivatal által engedélyezett földi állomás, amelynek telepítési és sugárzási jellemzői a  koordinációs övezetében korábban engedélyezett, legalább azonos szolgálati kategóriájú más állomásokkal szemben, az azoknak okozott káros zavarás elkerülése érdekében le lettek egyeztetve; 116. közös használatú frekvencia: legalább kettő frekvenciafelhasználó által azonos területen, tetszőleges időben igénybe vehető frekvencia, amelynek felhasználói forgalmi viszonyait a Hivatal nem szabályozza, és a frekvenciafelhasználók egymás zavarásával szembeni védelmét nem biztosítja; 117. közösségi vétel: a  műholdas műsorszóró szolgálat űrállomása adásainak vétele olyan, esetenként összetett vevőberendezésekkel, amelyek az egyedi vételnél használtaknál nagyobb méretű antennákkal rendelkeznek és rendeltetésük a nagyközönség egy azonos helyen lévő csoportja által, vagy egy behatárolt területet ellátó elosztórendszer által történő használat; 118. központi állomás: pont-többpont és általános többpont rendszerek olyan állomása, amely ezen rendszerek valamennyi felhasználói állomásával közvetlen vagy átjátszóállomás közvetítésével létrehozott rádiókapcsolatban van; amennyiben a  rendszer az  alaphálózathoz vagy más rendszerhez csatlakozik, a csatlakozás ezen állomás közvetítésével történik; 119. központi földi állomás: űrtávközlési szolgálat keretében működő olyan nagykapacitású, nagy antennaméretű földi állomás, amely geostacionárius és nemgeostacionárius keringési pályájú műholdakhoz az  egy- vagy kétirányú információátvitelt biztosítja; 120. különleges szolgálat: más módon meg nem határozott olyan rádiótávközlési szolgálat, amely kizárólag a nagyközönség meghatározott szükségleteinek kielégítését célozza, de a nyilvános levelezés számára nincs megnyitva; 121. lábjegyzet: az RR frekvenciasávok felosztási táblázatának lábjegyzete; 122. légiforgalmi állomás: a  légi mozgószolgálat helyhez kötött állomása, beleértve a  hajó fedélzetén vagy tengeren lévő mesterséges felületen elhelyezett állomást; 123. légiforgalmi földi állomás: a  műholdas állandóhelyű szolgálat vagy bizonyos esetekben a  műholdas légi mozgószolgálat földi állomása, amely a szárazföld egy meghatározott pontján helyezkedik el, és a műholdas légi mozgószolgálat modulációs összeköttetésének biztosítására szolgál; 124. légijármű állomás: a  légi mozgószolgálat légijármű fedélzetén elhelyezett mozgóállomása, a  mentőjármű állomás kivételével; 125. légijármű földi állomás: a  műholdas légi mozgószolgálat légijármű fedélzetén elhelyezett mozgó földi állomása; 126. légi mozgószolgálat: légiforgalmi állomások és légijármű állomások között vagy légijármű állomások között létrehozott mozgószolgálat, amelyben mentőjármű állomások is részt vehetnek; a  szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomások szintén részt vehetnek e  szolgálatban a  kijelölt vész- és kényszerhelyzeti frekvenciákon; 127. légi rádiónavigáció szolgálat: repülési célokra és a  légijárművek üzemeltetésének biztonságára használt rádiónavigáció szolgálat; 128. LEST: a  10,7−12,75 GHz vagy a  19,7−20,2 GHz frekvenciasávban (űr–Föld irány) és a  14−14,25 GHz vagy a 29,5−30 GHz frekvenciasávban (Föld–űr irány) műholdas rendszer irányítása alatt működő, digitális átvitelt biztosító olyan nem koordinált földi végfelhasználói állomás, amelynek EIRP-je nem nagyobb, mint 34 dBW; 129. LT1: emberek és tárgyak általános helyzetkövetésére szolgáló rendszer; 130. LT2: emberek és tárgyak helyzetkövetésére szolgáló rendszer ipari környezetben; 131. LTE rendszer: elektronikus hírközlő hálózat, amely megfelel az  LTE nemzeti szabványoknak, különösen az  MSZ EN 301 908 1-nek, az  MSZ EN 301 908 13-nak, az  MSZ EN 301 908 14-nek és az  MSZ EN 301 908 15-nek, vagy az azokkal egyenértékű előírásoknak; 132. markeradó: a  légi rádiónavigáció szolgálatban alkalmazott olyan adóállomás, amely függőleges nyalábot sugároz abból a célból, hogy a légijárművek részére helyzetjelölést adjon; 133. másodlagos kereskedelem: a  rádiófrekvenciák másodlagos kereskedelméről szóló NMHH rendelet értelmező rendelkezéseiben meghatározott frekvencia másodlagos kereskedelme fogalommal azonos; 134. másodlagos radar: olyan rádiómeghatározó rendszer, amely a  referenciajeleknek a meghatározandó helyről visszatovábbított rádiófrekvenciás jelekkel való összehasonlításán alapul; 135. maximális EIRP-sűrűség: a  meghatározott tartomány bármely frekvenciáján tetszőleges irányban mért legmagasabb jelerősség; 136. MCA-szolgáltatás: olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelyet valamely vállalkozás bocsát a légiutasok rendelkezésére nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok repülés közben, a  földi mobilhálózatokkal való közvetlen kapcsolatteremtés nélkül történő igénybevételére; 137. MCV-szolgáltatás: olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelyet valamely vállalkozás bocsát a hajón levő személyek rendelkezésére a  földi mobilhálózatokkal való közvetlen kapcsolatteremtést igénybe nem vevő, GSM rendszert használó nyilvános elektronikus hírközlő hálózaton történő kommunikáció céljából; 138. megengedhető zavarás: olyan megfigyelt vagy előre jelzett zavarás, amely eleget tesz az  RR-ben, az ITU R-ajánlásokban vagy az RR rendelkezéseinek megfelelően megkötött különmegállapodásokban foglalt kvantitatív zavarási és megosztási kritériumoknak; 139. megosztott használatú frekvencia: egyedi engedély alapján legalább kettő engedélyes által azonos területen, de különböző időben, a Hivatal által meghatározott zavarvédelemmel igénybe vehető frekvencia; 140. mellékhullám-sugárzás: a  szükséges sávszélességen kívüli frekvencián vagy frekvenciákon történő olyan sugárzás, amelynek szintje csökkenthető anélkül, hogy ez a megfelelő információ továbbítását befolyásolná; a  mellékhullám-sugárzások magukban foglalják a  harmonikus sugárzásokat, a  parazita sugárzásokat, az intermodulációs és keverési termékeket, de nem foglalják magukban a sávon kívüli adásokat; 141. mellékhullám-tartomány: egy adásnál a  sávon kívüli tartományon kívül eső frekvenciatartomány, ahol a mellékhullám-sugárzások rendszerint túlsúlyban vannak; 142. mentőjármű állomás: a tengeri mozgószolgálat vagy a légi mozgószolgálat mozgóállomása, amely kizárólag a  szerencsétlenségek túlélőinek szükségleteit szolgálja, és amelyet mentőcsónakon, mentőtutajon vagy bármely egyéb mentőeszközön helyeznek el; 143. mérőeszköz: olyan, kétirányú rádiótávközlő rendszer részét alkotó rádióberendezés, amely intelligens hálózati infrastruktúrákban – így különösen áram-, gáz- és vízszolgáltatásban – távfelügyeletet, mérést és adattovábbítást tesz lehetővé; 144. meteorológiát segítő szolgálat: meteorológiai, valamint hidrológiai megfigyelésekre és kutatásokra használt rádiótávközlési szolgálat; 145. modellirányító alkalmazás: járműmodellek (elsősorban járművek kicsinyített másai) levegőben, földön, vízfelszínen vagy víz alatt végzett mozgásának távolról történő irányítására használt, speciális távvezérlés és távmérés célú rádióalkalmazás; 146. modulációs összeköttetés: adott helyen elhelyezett földi állomásról egy űrállomás irányába mutató – vagy fordított irányú – rádió-összeköttetés, amely a  műholdas állandóhelyű szolgálattól eltérő űrtávközlési szolgálat számára továbbít információt; az  adott hely lehet egy meghatározott állandó pont vagy meghatározott területeken belül bármely állandó pont; 147. mozgóállomás: a  mozgószolgálat olyan állomása, amely helyváltoztatás vagy meghatározatlan helyen történő megállás alatti használatra szolgál; 148. mozgó földi állomás: a  műholdas mozgószolgálat olyan földi állomása, amely helyváltoztatás vagy meghatározatlan helyen történő megállás alatti használatra szolgál; 149. mozgószolgálat: mozgóállomások és helyhez kötött állomások között vagy mozgóállomások között létrehozott rádiótávközlési szolgálat; 150. MSI: hajóknak szóló navigációs és meteorológiai figyelmeztetések, meteorológiai előrejelzések és más biztonsággal kapcsolatos sürgős üzenetek; 151. műhold: olyan test, amely egy nagyobb tömegű másik test körül kering, és amelynek mozgását főképpen és állandó jelleggel a másik test vonzóereje határozza meg; 152. műholdak közötti szolgálat: mesterséges holdak közötti összeköttetéseket megvalósító rádiótávközlési szolgálat; 153. műholdas állandóhelyű szolgálat: adott helyeken elhelyezett földi állomások között egy vagy több műhold segítségével létrehozott rádiótávközlési szolgálat; az  adott hely lehet egy meghatározott állandó pont vagy meghatározott területeken belül bármely állandó pont; bizonyos esetekben ez  a  szolgálat tartalmaz műholdak közötti összeköttetéseket, amelyek a  műholdak közötti szolgálatban is üzemeltethetők; a  műholdas állandóhelyű szolgálathoz tartozhatnak más űrtávközlési szolgálatok számára szolgáló modulációs összeköttetések is; 154. műholdas amatőrszolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amely a  Föld műholdjain elhelyezett űrállomásokat használja fel ugyanarra a célra, mint az amatőrszolgálat; 155. műholdas földi mozgószolgálat: műholdas mozgószolgálat, melynek mozgó földi állomásai szárazföldön helyezkednek el; 156. műholdas Föld-kutató szolgálat: földi állomások és egy vagy több űrállomás között létrehozott rádiótávközlési szolgálat, amely tartalmazhat űrállomások közötti összeköttetéseket is, és amelynél a) a Föld tulajdonságaira és természeti jelenségeire vonatkozó adatokat – beleértve a  környezet állapotára vonatkozó adatokat is – a  Föld műholdjain elhelyezett aktív érzékelők vagy passzív érzékelők segítségével lehet megszerezni; b) hasonló adatok levegőben szállított vagy a  Föld felszínén elhelyezett mesterséges felületekről nyerhetők; c) ezek az adatok az ugyanahhoz a rendszerhez tartozó földi állomások számára szétoszthatók; d) a mesterséges felületeken gyűjtött adatok lekérdezhetők; ez a szolgálat tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is; 157. műholdas hálózat: műholdas rendszer vagy egy műholdas rendszer része, amely egyetlen műholdból és a hozzá tartozó földi állomásokból áll; 158. műholdas hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata: olyan rádiótávközlési szolgálat, amely a  Föld műholdjain elhelyezett űrállomásokat használja fel ugyanarra a  célra, mint a  hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata, ez a szolgálat tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is; 159. műholdas légi mozgószolgálat: műholdas mozgószolgálat, amelynek mozgó földi állomásai légijárművek fedélzetén helyezkednek el; mentőjármű állomások és a szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomások is részt vehetnek e szolgálatban; 160. műholdas légi rádiónavigáció szolgálat: műholdas rádiónavigáció szolgálat, amelynek földi állomásai légijárművek fedélzetén helyezkednek el; 161. műholdas meteorológiai szolgálat: meteorológiai célokra használt műholdas Föld-kutató szolgálat; 162. műholdas mozgószolgálat: rádiótávközlési szolgálat a) mozgó földi állomások és egy vagy több űrállomás között vagy e  szolgálat által használt űrállomások között, vagy b) mozgó földi állomások között egy vagy több űrállomáson keresztül; ez a szolgálat tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is; 163. műholdas műsorszóró szolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amelynél az  űrállomás által sugárzott vagy közvetített jelek a nagyközönség általi közvetlen vételre szolgálnak; ennél a szolgálatnál a „közvetlen vétel” kifejezés az egyedi vételre és a közösségi vételre egyaránt vonatkozik; 164. műholdas (OR) légi mozgószolgálat: elsődlegesen a  nemzetközi és nemzeti polgári légiútvonalakon kívüli összeköttetések – beleértve a  repülés koordinálásával kapcsolatosakat is – biztosítására szolgáló műholdas légi mozgószolgálat; 165. műholdas összeköttetés: rádió-összeköttetés egy adó földi állomás és egy vevő földi állomás között egyetlen műhold segítségével, amely egy felszálló összeköttetésből és egy leszálló összeköttetésből áll; 166. műholdas rádiólokáció szolgálat: rádiólokáció céljára használt műholdas rádiómeghatározó szolgálat, amely tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is; 167. műholdas rádiómeghatározó szolgálat: rádiómeghatározás céljára használt rádiótávközlési szolgálat, amely magában foglalja egy vagy több űrállomás használatát is, és tartalmazhatja az  üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is; 168. műholdas rádiónavigáció szolgálat: rádiónavigáció céljára használt műholdas rádiómeghatározó szolgálat, amely tartalmazhatja az üzemeltetéséhez szükséges modulációs összeköttetéseket is; 169. műholdas rendszer: olyan űrtávközlési rendszer, amely a Föld egy vagy több mesterséges holdját használja; 170. műholdas (R) légi mozgószolgálat: elsődlegesen a  nemzetközi és nemzeti polgári légiútvonalak mentén a  légijáratok biztonságával és rendszerességével kapcsolatos összeköttetésekre fenntartott műholdas légi mozgószolgálat; 171. műholdas tengeri mozgószolgálat: műholdas mozgószolgálat, amelynek mozgó földi állomásai hajók fedélzetén helyezkednek el; mentőjármű állomások és a szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomások is részt vehetnek e szolgálatban; 172. műholdas tengeri rádiónavigáció szolgálat: műholdas rádiónavigáció szolgálat, amelynek földi állomásai hajók fedélzetén helyezkednek el; 173. műsorátvitel: stúdió által összeállított, szerkesztett hang- és képinformáció továbbítása adóhálózaton történő kisugárzás céljából; 174. műsorszóró állomás: a műsorszóró szolgálat állomása; 175. műsorszóró szolgálat: olyan rádiótávközlési szolgálat, amelynek adásai a  nagyközönség általi közvetlen vételre szolgálnak; ez a szolgálat magában foglalhatja hangok sugárzását, televíziós vagy egyéb természetű adásokat; 176. MWA rendszer: olyan rádiótávközlő rendszer, amely felhasználói állomásokból, valamint a  felhasználói állomásokat az alaphálózathoz kapcsoló rendszerből áll, és amelyben mozgó felhasználói állomás is lehet; 177. nagyfrekvenciás berendezés: ISM alkalmazás céljára szolgáló, nem elektronikus hírközlő berendezés; 178. nagy kitöltési tényezőjű, folyamatos átvitelt megvalósító eszköz: alacsony késleltetési idejű és nagy kitöltési tényezőjű átvitelt megvalósító rádióberendezés, beleértve a  magánhasználatú, vezetéknélküli, folyamatos adatátvitelt biztosító (streaming) audio- és multimédiás rendszereket, a  mobiltelefonokat, a  gépjárműbe szerelt vagy otthoni szórakoztatóelektronikai rendszereket, a  vezetéknélküli hangfalakat, a  vezetéknélküli fejhallgatókat, a személyen viselt hordozható rádióberendezéseket, a hallássegítő eszközöket, a koncerteken vagy más színpadi előadásokon használt monitor-fülhallgatókat, valamint a  kis teljesítményű analóg FM-adókat; 179. NATO előírás: a  NATO illetékes szerve által elfogadott, a  NATO felhasználók érvényes frekvenciahasználatát szabályozó dokumentumok és a NATO Egységesítési Egyezményének vonatkozó előírásai; 180. NATO felhasználó: NATO tagállam vagy az  1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerségben részt vevő más állam katonai szervezete; 181. NAVTEX: MSI keskenysávú távgépíróval történő adására és automatikus vételére szolgáló rendszer; 182. NCU: a  légijárműveken elhelyezett berendezés, amely a  mozgóállomás vételi frekvenciasávjában a  zajszint növelésével biztosítja, hogy a  földi telepítésű elektronikus mobilhírközlő rendszerek – így különösen GSM, UMTS, LTE és WiMAX – által sugárzott jeleket ne lehessen venni a fedélzeten; 183. nemkívánt sugárzás: a mellékhullám-sugárzás és a sávon kívüli adás által keltett sugárzások összessége; 184. nemzeti felosztás: a frekvenciasávok rádiószolgálatok részére, valamint polgári, nem polgári és együttes célú felhasználásra történő felosztása – az RR előírásait figyelembe véve – Magyarországon; 185. nemzetközi felosztás: a  frekvenciasávok RR szerinti felosztása a  világ három Körzetére – az  egyes országok eltérő és speciális frekvenciahasználatának figyelembevételével – abból a  célból, hogy az  igazgatások a frekvenciakijelölés során igazodjanak a nemzetközi szabályokhoz; 186. NWA rendszer: olyan rádiótávközlő rendszer, amely felhasználói állomásokból, valamint a  felhasználói állomásokat az alaphálózathoz kapcsoló rendszerből áll, és amelyben a felhasználói állomások csak állandó és változó telephelyűek lehetnek; 187. nyalábolt rendszer: olyan rádiótávközlő rendszer, amely magas frekvenciafelhasználási hatékonysággal rendelkezik, több rádiófrekvencián üzemel, automatikus csatornakiválasztást alkalmaz, képes speciális átviteli szolgáltatások nyújtására (prioritásos hívás, konferenciahívás stb.), és hatékony működését a jelzés- és forgalmi rendszerének a felhasználás szempontjait figyelembe vevő kialakításával érik el; 188. nyilvános levelezés: a  Nemzetközi Távközlési Egyesület 1992. évi genfi Meghatalmazottak Rendkívüli Értekezletén aláírt Alapokmányának és Egyezményének az  1994. évi kiotói, az  1998. évi minneapolisi, a  2002. évi marrakesh-i és a  2006. évi antalyai Meghatalmazotti Értekezleteken történt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt kihirdetéséről, valamint a  Nemzetközi Távközlési Egyesület 1992. évi genfi Meghatalmazottak Rendkívüli Értekezletén aláírt Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2011. évi XLV. törvénnyel kihirdetett ITU Alapokmány mellékletének 1004. pontjában meghatározott fogalom; 189. nyomon követésre és tárgyak felkutatására szolgáló rendszer: olyan rendszer, amely lehetővé teszi az áruknak azok visszaszerzését eredményező nyomon követését és felkutatását, és amely általában egy, a  védendő árucikkre helyezett rádióadót, valamint egy rádióvevőt tartalmaz, továbbá magában foglalhat egy riasztót is; 190. (OR) légi mozgószolgálat: elsődlegesen a  nemzetközi és nemzeti polgári légiútvonalakon kívüli összeköttetések – beleértve a  repülés koordinálásával kapcsolatosakat is – biztosítására szolgáló légi mozgószolgálat; 191. PAMR rendszer: kizárólag elektronikus hírközlési szolgáltatás céljából létesített, csoportkommunikációs igényeket kielégítő hálózat, amelyet üzleti és intézményi felhasználók vagy azok előre meghatározott felhasználói csoportjai számára terveztek úgy, hogy azokon belül nincs korlátozás a  felhasználói csoportok számára, jellegére vagy típusára, és nem szükséges, hogy ezek kapcsolatban legyenek egymással; 192. parti állomás: a tengeri mozgószolgálat helyhez kötött állomása; 193. parti földi állomás: a  műholdas állandóhelyű szolgálat vagy bizonyos esetekben a  műholdas tengeri mozgószolgálat földi állomása, amely a szárazföld egy meghatározott pontján helyezkedik el, és a műholdas tengeri mozgószolgálat modulációs összeköttetésének biztosítására szolgál; 194. parti tenger: a Tengerjogi Egyezményben meghatározott tengersáv; 195. passzív érzékelő: a  műholdas Föld-kutató szolgálatban vagy az  űrkutatási szolgálatban használt olyan mérőműszer, amelynek segítségével természetes eredetű rádióhullámok vétele révén információ nyerhető; 196. PMR rendszer: mozgószolgálat keretében vállalkozások és intézmények saját célra használt, esetleg részben más felhasználónak átengedett, zárt felhasználói csoport forgalmának lebonyolítására szolgáló rádiótávközlő rendszere; 197. PMSE alkalmazás: vezetéknélküli hangfrekvenciás PMSE berendezéssel megvalósított alkalmazás; 198. pont-pont rendszer: az állandóhelyű szolgálat keretében működő olyan rádiótávközlő rendszer, amelyet két, egymással kizárólagos rádiókapcsolatban lévő állomás alkot; 199. pont-többpont rendszer: az állandóhelyű szolgálat keretében működő olyan rádiótávközlő rendszer, amelyben a felhasználói állomások mindegyike a központi állomáshoz közvetlenül vagy átjátszóállomás közvetítésével kapcsolódik, és a felhasználói állomások között közvetlen rádiókapcsolat nincs; 200. radar: olyan rádiómeghatározó rendszer, amely a referenciajeleknek a meghatározandó helyről visszaverődő vagy visszatovábbított rádiófrekvenciás jelekkel való összehasonlításán alapul; 201. radarbója: egy meghatározott navigációs markerjelzéshez rendelt adó-vevő, amely a  radarjel indítására automatikusan megkülönböztető jelet ad, mely megjelenik az indító radar képernyőjén, és távolsági, irány- és azonosító adatokat szolgáltat; 202. rádió: rádióhullámok használatára utaló általános fogalom; 203. rádióalkalmazás: olyan alkalmazás, amelyben egy frekvenciasáv vagy meghatározott frekvencia rádiórendszerrel rádiótávközlés vagy rádiócsillagászat meghatározott céljaira történő igénybevétele valósul meg; 204. rádiócsillagászat: kozmikus eredetű rádióhullámok vételére alapozott csillagászat; 205. rádiócsillagászati állomás: a rádiócsillagászati szolgálat állomása; 206. rádiócsillagászati szolgálat: rádiócsillagászattal foglalkozó szolgálat; 207. rádiófrekvenciás jel: a rádióspektrumba tartozó elektromágneses jel; 208. rádió-irányadó állomás: a rádiónavigáció szolgálat olyan állomása, amelynek adásai valamely mozgóállomás számára lehetővé teszik a  rádió-irányadó állomáshoz viszonyított helyzetének vagy irányának meghatározását; 209. rádió-iránymérés: olyan rádiómeghatározás, amely a  rádióhullámok vételét használja fel valamely állomás vagy tárgy irányának meghatározására; 210. rádió-iránymérő állomás: rádió-iránymérést alkalmazó rádiómeghatározó állomás; 211. rádiólokáció: a rádiómeghatározásnak a rádiónavigációtól eltérő célú alkalmazása; 212. rádiólokációs helyhez kötött állomás: a rádiólokáció szolgálat olyan állomása, amely nem helyváltoztatás alatti használatra szolgál; 213. rádiólokációs mozgóállomás: a  rádiólokáció szolgálat olyan állomása, amely helyváltoztatás vagy meghatározatlan helyen történő megállás alatti használatra szolgál; 214. rádiólokáció szolgálat: rádiólokáció céljára használt rádiómeghatározó szolgálat; 215. rádió-magasságmérő: légijármű vagy űrjármű fedélzetén elhelyezett olyan rádiónavigációs készülék, amelyet a  légijárműnek vagy az űrjárműnek a Föld felszíne vagy más felület feletti magasságának meghatározására használnak; 216. rádiómeghatározás: valamely tárgy helyének, sebességének vagy más jellemzőinek meghatározása, vagy az ezekre vonatkozó adatok megszerzése a rádióhullámok terjedési sajátságainak segítségével; 217. rádiómeghatározó alkalmazás: a rádiómeghatározó szolgálat rádióalkalmazása; 218. rádiómeghatározó állomás: a rádiómeghatározó szolgálat állomása; 219. rádiómeghatározó szolgálat: rádiómeghatározás céljára használt rádiótávközlési szolgálat; 220. rádiónavigáció: a  rádiómeghatározás navigáció céljaira történő alkalmazása, ideértve akadályozó tárgyak meghatározását is; 221. rádiónavigációs helyhez kötött állomás: a rádiónavigáció szolgálat olyan állomása, amely nem helyváltoztatás alatti használatra szolgál; 222. rádiónavigációs mozgóállomás: a  rádiónavigáció szolgálat olyan állomása, amely helyváltoztatás vagy meghatározatlan helyen történő megállás alatti használatra szolgál; 223. rádiónavigáció szolgálat: rádiónavigáció céljára használt rádiómeghatározó szolgálat; 224. rádiórendszer: állomások, rádiótávközlő hálózatok, rádiótávközlő rendszerek összefoglaló megnevezése; 225. rádiószonda: a meteorológiát segítő szolgálatban alkalmazott olyan automatikus rádió-adókészülék, amelyet rendszerint légijármű, szabad léggömb, ejtőernyő vagy sárkány hordoz, és amely meteorológiai adatokat továbbít; 226. rádiótávközlés: rádióhullámok segítségével történő távközlés; 227. rádiótávközlési szolgálat: olyan szolgálat, amely magában foglalja a  rádióhullámok sajátos távközlési célokból történő továbbítását, adását vagy vételét; a  fogalom magában foglalja a  következő szolgálatokat: állandóhelyű szolgálat, amatőrszolgálat, belvízi mozgószolgálat, biztonsági szolgálat, földi mozgószolgálat, hajók mozgásával kapcsolatos szolgálat, hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata, kikötői műveletek szolgálata, különleges szolgálat, légi mozgószolgálat, légi rádiónavigáció szolgálat, meteorológiát segítő szolgálat, mozgószolgálat, műholdak közötti szolgálat, műholdas állandóhelyű szolgálat, műholdas amatőrszolgálat, műholdas földi mozgószolgálat, műholdas Föld-kutató szolgálat, műholdas hiteles frekvenciák és órajelek szolgálata, műholdas légi mozgószolgálat, műholdas légi rádiónavigáció szolgálat, műholdas meteorológiai szolgálat, műholdas mozgószolgálat, műholdas műsorszóró szolgálat, műholdas (OR) légi mozgószolgálat, műholdas rádiólokáció szolgálat, műholdas rádiómeghatározó szolgálat, műholdas rádiónavigáció szolgálat, műholdas (R) légi mozgószolgálat, műholdas tengeri mozgószolgálat, műholdas tengeri rádiónavigáció szolgálat, műsorszóró szolgálat, (OR) légi mozgószolgálat, rádiólokáció szolgálat, rádiómeghatározó szolgálat, rádiónavigáció szolgálat, (R) légi mozgószolgálat, tengeri mozgószolgálat, tengeri rádiónavigáció szolgálat, űrbeli üzemeltetési szolgálat, űrkutatási szolgálat; 228. rádiótávközlő rendszer: együttműködő adó- vagy vevőállomások, vagy adó- és vevőállomások meghatározott célú rádiótávközlésre szolgáló csoportja; 229. rádiótávközlő végberendezés: olyan termék vagy egy termék olyan része, amelynek rendeltetése a rádiótávközlő hálózatra való kapcsolódás közvetlenül vagy közvetve, a rádiós csatlakozási ponton keresztül a rádiótávközlő hálózattal való együttműködés céljából; 230. reflektáló műhold: olyan műhold, amelynek rendeltetése rádiótávközlési jelek visszaverés útján történő továbbítása; 231. RFID alkalmazás: címkén és címkeolvasón alapuló olyan rádiótávközlő rendszerrel megvalósított rádióalkalmazás, amely élőlényhez vagy tárgyhoz rögzített rádióberendezésből (címke), valamint a  címkét aktiváló és abból adatokat kiolvasó adóvevő egységből (címkeolvasó) áll; jellemző felhasználási területek: árucikkek nyomon követése és azonosítása, így különösen az  EAS keretében, továbbá az  – elem nélküli, elemes rásegítésű vagy elemmel működő – címkével ellátott árucikkekkel kapcsolatos adatok gyűjtése és továbbítása; a  címkeolvasó ellenőrzi a  címkétől kapott információt, majd továbbítja a  központi számítógépnek; 232. riasztó: olyan rádiótávközlő rendszer, amely rádiótávközlés útján ad vészjelet a távoli helyszínről; 233. (R) légi mozgószolgálat: elsődlegesen a  nemzetközi és nemzeti polgári légiútvonalak mentén a  légijáratok biztonságával és rendszerességével kapcsolatos összeköttetésekre fenntartott légi mozgószolgálat; 234. RR: a  Nemzetközi Távközlési Egyesület külön jogszabállyal kihirdetett Alapokmánya és Egyezménye kiegészítését képező igazgatási szabályzat; 235. sávon kívüli adás: a  szükséges sávszélességen kívül, de annak közvetlen közelében lévő frekvencián vagy frekvenciákon történő, a moduláció folyamatából adódó adás, a mellékhullám-sugárzások kivételével; 236. sávon kívüli tartomány: egy adásnál közvetlenül a  szükséges sávszélességen kívül eső, de a  mellékhullámtartományt nem tartalmazó frekvenciatartomány, ahol a  sávon kívüli adások rendszerint túlsúlyban vannak; az eredetük alapján definiált sávon kívüli adások a sávon kívüli tartományban és kisebb mértékben a  mellékhullám-tartományban fordulnak elő; a  mellékhullám-sugárzások is előfordulhatnak a  sávon kívüli tartományban, valamint a mellékhullám-tartományban; 237. SNG: olyan nem koordinált földi állomás, amely geostacionárius keringési pályán lévő műhold felé irányuló rádió- és televízióhíranyag- és -műsor-átvitelt valósít meg; 238. SRD: olyan kis távolság áthidalására szolgáló kis teljesítményű rádióadó, amellyel egy- vagy kétirányú információátvitel valósítható meg, és amely kis valószínűséggel okoz zavarást más rádióberendezésnek; 239. SRR: olyan rádióberendezés, amely gépjárművekre kifejlesztett radarfunkciót lát el az  összeütközések hatásainak csökkentése érdekében, továbbá közlekedésbiztonsági alkalmazások számára; 240. SSR: kérdezőket és válaszjeladókat használó, légtérellenőrzés célját szolgáló másodlagos radar; 241. sugárzás: tetszőleges forrásból származó, rádióhullámok formájában megnyilvánuló energiaáramlás, vagy ez az energia maga; 242. szélesebb sávú rendszer: 25 kHz-nél nagyobb csatornaosztást használó rádiótávközlő rendszer vagy az olyan technológiát használó rádiótávközlő rendszer, amely 25 kHz-nél nagyobb csatornaosztást is tud támogatni; 243. szélessávú adatátviteli alkalmazás: a  rádióspektrumhoz való hozzáféréshez szélessávú modulációs technikát alkalmazó rádióalkalmazás, amelynek jellemző felhasználási területe a WAS/RLAN rendszer; 244. személyhívó rendszer: rádiótávközlő rendszer, amely meghatározott, címzett üzenetek közvetítését teszi lehetővé, változó helyű frekvenciafelhasználók számára; 245. szerencsétlenségek helyét jelző műholdas rádióbója: a  műholdas mozgószolgálat olyan földi állomása, amelynek adásai megkönnyítik a kutatási és mentési műveleteket; 246. szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomás: a  mozgószolgálat olyan állomása, amelynek adásai megkönnyítik a kutatási és mentési műveleteket; 247. szimplex rendszer: szimplex üzemmódban működő rádiótávközlő rendszer; 248. szimplex üzemmód: olyan üzemmód, amelynél az  átvitel a  távközlési csatornán irányonként váltakozva lehetséges, esetenként kézi vezérlés segítségével; 249. szociális segélykérő rendszer: olyan rádiótávközlő rendszer, amely zárt térben bajba jutott – jellemzően idős vagy fogyatékkal élő – személyek számára megbízható kommunikációt biztosít segélykérő jelzésük leadásához; 250. szükséges sávszélesség: egy adott adásmódra vonatkozóan az  a  frekvenciasáv-szélesség, amely éppen elegendő az információ adott feltételeknek megfelelő sebességű és minőségű továbbítására; 251. távirányító berendezés: távirányításra szolgáló rádióberendezés, amely különböző szerkezetek folyamatos, egyirányú vezérlését teszi lehetővé; 252. távközlés: jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény vezetéken, rádión, optikai vagy más elektromágneses rendszeren való mindennemű továbbítása, adása vagy vétele; 253. távmérés: a  távközlés felhasználása méréseknek a  mérőműszertől bizonyos távolságra történő automatikus jelzése vagy rögzítése céljából; 254. távoli űr: az űr azon része, amelynek a Földtől mért távolsága nagyobb vagy egyenlő 2×106 kilométernél; 255. távvezérlés: a  távközlés felhasználása egy berendezés működésének bizonyos távolságból történő beindítására, megváltoztatására vagy beszüntetésére szolgáló jelek továbbítása céljából; 256. tengeri mozgószolgálat: parti állomások és hajóállomások között, vagy hajóállomások között, vagy a  hozzájuk rendelt fedélzeti távközlő állomások között létrehozott mozgószolgálat; mentőjármű állomások és a  szerencsétlenségek helyét jelző rádióbója állomások is részt vehetnek e  szolgálatban; Magyarország területén a tengeri mozgószolgálat RR szerinti érvénye a belföldi vízi utakra is kiterjed; 257. tengeri rádiónavigáció szolgálat: hajózási célokra és a  hajók üzemeltetésének biztonságára használt rádiónavigáció szolgálat; 258. TLPR: egy valamilyen anyag tárolására szolgáló tartályban lévő anyag szintjének meghatározására használt speciális rádiómeghatározó alkalmazás, amelyet fémből vagy vasbetonból készült tartályba vagy azzal összemérhető rádiófrekvenciás csillapító tulajdonsággal rendelkező anyagból készült hasonló létesítménybe telepítenek; 259. több-műholdas összeköttetés: rádió-összeköttetés egy adó földi állomás és egy vevő földi állomás között legalább két műhold segítségével, közbeiktatott földi állomás nélkül; egy több-műholdas összeköttetés egy felszálló összeköttetésből, egy vagy több műholdak közötti összeköttetésből és egy leszálló összeköttetésből áll; 260. troposzferikus szóródás: terjedési mód, amelynél a  rádióhullámok a  troposzféra fizikai tulajdonságaiban jelentkező szabálytalanságok vagy diszkontinuitások következtében szóródnak; 261. TRP: a tér minden irányába kisugárzott teljesítmény integrálja, amely az antenna által ténylegesen kisugárzott teljesítmény nagyságát határozza meg; 262. TTT alkalmazás: (a  vonatkozó műszaki korlátozások függvényében közúti, vasúti, vízi vagy légi) közlekedésben, forgalomirányításban, navigációban, mobilitáskezelésben és ITS-ben használt olyan rádiótávközlő rendszerrel megvalósított rádióalkalmazás, amely jellemzően különböző szállítási módok közötti kapcsolódási pontok, járművek közötti (különösen gépkocsi–gépkocsi) összeköttetés, járművek és rögzített pontok közötti (különösen gépkocsi–infrastruktúra) öss …