436/2016. (XII. 16.) Korm. rendelete a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról.

436/2016. (XII. 16.) Korm. rendelete a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról. A Kormány a  biztosítási tevékenységről szóló 2014.  évi LXXXVIII.  törvény 437.  § h)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET A CSOPORTFELÜGYELET SZABÁLYAI 1. A csoportfelügyelet terjedelme 1. § (1) A csoportfelügyelet alá tartozik az a biztosító és viszontbiztosító, a) amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, b) amelynek anyavállalata biztosítói holdingtársaság, vegyes pénzügyi holdingtársaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító, c) amelynek anyavállalata vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság. (2) A csoportfelügyelet kiterjed az (1) bekezdésben foglaltakon túl a) a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatára, vagy a biztosítóban vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásra, b) a  biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatára, vagy a  biztosítónak vagy viszontbiztosítónak olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van, c) a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának, vagy a biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásának más leányvállalatára vagy olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van. (3) A  csoportfelügyelet – a  pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a  továbbiakban: Felügyelet) határozata alapján – nem terjed ki a  biztosítóra, viszontbiztosítóra, biztosítói holdingtársaságra, vegyes pénzügyi holdingtársaságra és vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaságra, ha a) olyan harmadik országban van a  székhelye, ahol a  székhely szerinti állam jogrendszere nem teszi lehetővé a csoportfelügyelet ellátásához szükséges információk átadását, b) bevonása a csoportfelügyelet céljára nézve félrevezető eredményt adna, vagy c) bevonása a  csoportfelügyelet céljára nézve elhanyagolható jelentőségű, kivéve, ha az  egyedileg elhanyagolható jelentőségű biztosítók, viszontbiztosítók, biztosítói holdingtársaságok, vegyes pénzügyi holdingtársaságok vagy vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaságok együttesen már nem elhanyagolható jelentőségűek. (4) Ha a  (3)  bekezdés b) és c)  pontja alapján a  vállalat nem kerül csoportfelügyelet alá, az  erről szóló döntést megelőzően a csoportfelügyeletért felelős hatóság konzultál a csoportfelügyelet kapcsán érintett (a továbbiakban: érintett) felügyeleti hatóságokkal. (5) A  Felügyelet a  (3)  bekezdés b) és c)  pontja alapján kizárt vállalattól is kérhet adatot és információt a csoportfelügyelet gyakorlásához. (6) A  (2)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott esetekben, amennyiben a  részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, vagy az  Európai Unión belül központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság maga is a  pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013.  évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Konglomerátum tv.) szerinti kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó szabályozott vállalkozás vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy annak kapcsolt vállalkozása, akkor a  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság – a  többi érintett felügyeleti hatósággal folytatott egyeztetést követően  – dönthet úgy, hogy nem végzi el a kockázatkoncentráció-felügyeletet vagy a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó felügyeletét, vagy ezek egyikét sem a  részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, illetve biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság szintjén. (7) Ha a  vegyes pénzügyi holdingtársaságra a  Konglomerátum tv. vagy a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013.  évi CCXXXVII.  törvény (a  továbbiakban: Hpt.) alapján vagy a  Felügyelet megítélése szerint a  magyarországi szabályozással egyenértékű szabályok vonatkoznak, akkor a  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság – a  többi érintett hatósággal való egyeztetést követően – erre vonatkozó határozatával a  Konglomerátum tv. vagy a  Hpt. rendelkezéseit is alkalmazhatja, attól függően, hogy a  vegyes pénzügyi holdingtársaság melyik törvény hatálya alá tartozik. (8) Ha az  (1)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti, tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy biztosítói holdingtársaságban részesedési viszonnyal rendelkezik egy szabályozott vállalkozás vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, és a  Felügyelet a  csoportfelügyeletet ellátó felügyeleti társaság, akkor a  Felügyelet a  többi érintett felügyeleti hatósággal való egyeztetést követően határozatában dönthet úgy, hogy nem végzi el a kockázati koncentráció felügyeletét vagy csoporton belüli ügyletek felügyeletét, vagy egyiket sem az anyavállalat szintjén. (9) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság tájékoztatja az Európai Bankhatóságot, valamint az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot (a  továbbiakban: EBFH) a  (7) és a  (8)  bekezdés alapján meghozott határozatokról. 2. § (1) A Felügyelet a csoportfelügyelet alá tartozó biztosítókról és viszontbiztosítókról nyilvántartást vezet. (2) A  Felügyelet feladata az  1.  § (1) és (2)  bekezdésében meghatározott, magyarországi székhelyű biztosítónak, viszontbiztosítónak, biztosítói holdingtársaságnak és vegyes pénzügyi holdingtársaságnak az  e  kormányrendelet szerinti csoportfelügyelete. (3) A csoportfelügyelet alá tartozó magyarországi székhelyű biztosító és viszontbiztosító két munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszony létrejöttét, módosulását, illetve megszűnését. (4) Az  1.  § (1)  bekezdése alapján a  csoportfelügyelet alá tartozó biztosító és viszontbiztosító a  csoportfelügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását a Felügyelet rendelkezésére köteles bocsátani akkor, amikor első alkalommal kerül az 1. § (2) bekezdésének hatálya alá. (5) Ha a  biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata, leányvállalata, olyan vállalkozása, amelyben a  biztosító vagy a  viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, illetve a  biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás első alkalommal kerül az 1. § (2) bekezdésének hatálya alá, akkor ezen vállalkozás nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a  biztosító vagy a  viszontbiztosító csoportfelügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja. (6) Ha a Felügyelet be nem jelentett anya-, leányvállalati, illetve részesedési viszonyt állapít meg, határozatban köteles felhívni a  biztosítót vagy a  viszontbiztosítót a  be nem jelentett viszony e  rendeletben meghatározott szabályok szerinti kezelésére. 3. § (1) Ha egy biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság a  csoportfelügyelet alá tartozik, és egy tagállamban székhellyel rendelkező biztosítói holdingtársaságnak vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságnak a  leányvállalata, akkor a  csoportfelügyeletet kizárólag arra a  tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalatra (a  továbbiakban: EU-szintű anyavállalat) kell alkalmazni, amelynek nincs tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalata. (2) Ha az  EU-szintű anyavállalat a  Konglomerátum tv. 7.  § (2)  bekezdése alapján kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalat leányvállalata, akkor a  Felügyelet – mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság – dönthet úgy az  érintett felügyeletekkel folyatott egyeztetést követően, hogy nem szükséges a  kockázati koncentráció és a  csoportbeli ügyletek felügyelete az EU-szintű anyavállalat szintjén. (3) Ha egy csoportfelügyelet alá tartozó biztosítónak, viszontbiztosítónak, biztosítói holdingtársaságnak vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságnak van egy másik tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalata, akkor erre a  tagállami szintű anyavállalatra a  Felügyelet – az  EU-szintű anyavállalattal folytatott egyeztetést követően  – alkalmazhatja a csoportfelügyeletet vagy annak egyes szabályait. (4) A Felügyelet nem dönthet a tagállami szintű anyavállalat csoportfelügyeléséről, vagy az erre vonatkozó, már kiadott határozatát vissza kell vonnia, ha az  EU-szintű anyavállalatnak a  felügyeleti hatósága engedélyezte a  17. és 18.  § alkalmazását. (5) Ha a  Felügyelet a  (3)  bekezdés alapján tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a  csoportfelügyeletet, akkor a  szavatoló tőke számításánál ugyanazt a  módszert kell alkalmaznia, mint ami a  tagállami szintű anyavállalat EU-szintű anyavállalata esetében alkalmazásra kerül. (6) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés alapján a tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a csoportfelügyeletet, valamint az  EU-szintű anyavállalat a  belső modell módszert alkalmazza a  szavatolótőke-szükségletének megállapításához, és a  Felügyelet megítélése szerint ennek a  módszernek az  alkalmazása a  tagállami szintű anyavállalat esetében félrevezető eredményt adna, mivel a  tagállami szintű anyavállalat kockázati profilja jelentősen eltér az  EU-szintű anyavállalat kockázati profiljától, akkor a  Felügyelet többlettőke-követelményt írhat elő a  tagállami szintű anyavállalat számára, vagy – amennyiben ez  előbbit nem tartja célszerűnek – előírhatja a  standard módszer alkalmazását is. (7) A  Felügyelet a  (2)  bekezdésben hozott határozatát, amely tartalmazza az  eltérő módszertan előírásainak részletes indokolását, megküldi a tagállami szintű anyavállalatnak és az EU-szintű anyavállalat felügyeleti hatóságának. (8) Ha a  Felügyelet a  (3)  bekezdés alapján a  tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a  csoportfelügyeletet, akkor a tagállami szintű anyavállalat nem kérelmezheti a 17. és 18. § alkalmazását. 4. § (1) A Felügyelet megállapodást köthet egy olyan másik tagállamban lévő tagállami anyavállalat felügyeleti hatóságával, amely a tagállami anyavállalatára alkalmazza a csoportfelügyelet szabályait, ha a Felügyelet által felügyelt és a másik tagállamban székhellyel rendelkező tagállami szintű anyavállalat részesedési viszonyban áll egymással. (2) Ha a  Felügyelet és egy másik felügyeleti hatóság az  (1)  bekezdésben rögzített megállapodást kötött, akkor a megállapodásban rögzítik, hogy a két tagállami anyavállalat közül melyik esetében végzik el a csoportfelügyeleti feladatokat, figyelemmel a 3. § (3)–(8) bekezdésében foglaltakra. 2. A csoportszintű szavatolótőke-megfelelés felügyelete 5. § (1) Az  1.  § (1)  bekezdés a)  pontja alapján a  csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító és viszontbiztosító köteles biztosítani, hogy mindenkor legalább a  7–13.  §-sal összhangban kiszámított csoportszintű szavatolótőkeszükségletnek megfelelő mértékű szavatoló tőke álljon rendelkezésre a csoportban. (2) Az  1.  § (1)  bekezdés b)  pontja alapján a  csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító és viszontbiztosító köteles biztosítani, hogy mindenkor legalább a  7–13.  §-sal összhangban kiszámított csoportszintű szavatolótőke- szükségletnek megfelelő mértékű szavatoló tőke álljon rendelkezésre a  csoportban azzal, hogy a  biztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalatként úgy jár el, mint az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosító vagy viszontbiztosító. (3) Ha a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó vállalkozás észleli, hogy a csoport nem tesz eleget az összevont alapon számított szavatolótőke-szükséglet mértékének, vagy megítélése szerint a  következő három hónapban várhatóan nem fog eleget tenni annak, akkor erről haladéktalanul – de legkésőbb a  tudomására jutásától számított öt munkanapon belül – írásban tájékoztatja a Felügyeletet. (4) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követően öt munkanapon belül tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait a (3) bekezdés szerinti tájékoztatásról és az általa készített elemzésről. 6. § (1) A  csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számításának célja annak ellenőrzése, hogy a  csoportszintű szavatolótőke-szükségletnek megfelelő mértékű szavatolótőke rendelkezésre áll-e a csoportban. (2) Ha a  biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalat vagy egy vállalkozás a  biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik, és ezen biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalat egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, a  csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számítását minden olyan biztosítónak és viszontbiztosítónak el kell végeznie, amely anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban. (3) Ha több biztosító vagy viszontbiztosító ugyanazon biztosítói holdingtársaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalata, akkor a  csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számítását a  biztosítói holdingtársaság, a  viszontbiztosító, a  harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság végzi el és adja át a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító részére. (4) Az  összevont alapon számított szavatoló tőke megfelelésére vonatkozó számításokat évente legalább egyszer kell elvégezni azzal, hogy ha a  csoport kockázati profilja jelentősen megváltozik, akkor öt munkanapon belül a számításokat újra el kell végezni és a Felügyelet részére meg kell küldeni. (5) Ha a Felügyelet észleli a csoport kockázati profiljának jelentős megváltozását, akkor határozatban kötelezi a (2) vagy (3) bekezdésbeli vállalkozást az újraszámításra. (6) A  csoportfelügyeleti feladatok ellátása érdekében a  Felügyelet eseti jelleggel jelentést, adatot, illetve információt kérhet a csoportfelügyelet alá tartozó biztosítótól és viszontbiztosítótól, amely köteles azt a Felügyeletnek megadni. (7) A csoportfelügyelet alá tartozó biztosítónak és viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a csoportfelügyelet ellátásához szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetve azok megbízhatóságát biztosító belső ellenőrzési rendszerrel. (8) Az  1.  § (2)  bekezdésében megjelölt vállalkozás – ha jogszabály másként nem rendelkezik – köteles a  csoportfelügyelet alá tartozó biztosító és viszontbiztosító részére megadni a  csoportfelügyelet ellátásához szükséges minden adatot és információt. (9) Ha az  1.  § (2)  bekezdésében megjelölt vállalkozás nem szolgáltatja a  csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító részére a  csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számításához szükséges adatokat, akkor a  csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító köteles levonni a  szavatoló tőkéből az  1.  § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozásában fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét. (10) A  Felügyelet az  1.  § (2)  bekezdésében megjelölt vállalkozástól – eseti jelleggel – közvetlenül is kérhet a csoportfelügyeleti feladatok ellátása érdekében szükségessé váló adatot és információt. 7. § (1) Az  1.  § (1)  bekezdés a)  pontja alapján a  csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító az  összevont szavatolótőke-megfelelés számítását a  10.  § szerinti 1. módszer szerint végzi el azzal, hogy ha az 1. módszer alkalmazása félrevezető eredményt ad, és a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős hatóság, akkor engedélyezheti – a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal való egyeztetést követően – a 13. § szerinti 2. módszer vagy az 1. és 2. módszer kombinációjának alkalmazását. (2) A csoport szavatolótőke-megfelelés számítása során figyelembe kell venni a csoportba tartozó összes vállalkozást azzal, hogy a beszámítás során a) a 10. § szerinti 1. módszer esetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerint összeállított összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor használt százalékos arányokat kell alkalmazni, b) a  13.  § szerinti 2. módszer esetében az  anyavállalat vagy a  részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás közvetlen vagy közvetett – a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 5. mellékletében rögzített módon számított – tulajdoni hányada alapján kell az arányokat alkalmazni. (3) Ha valamely leányvállalatnál tőkehiány jelentkezik, a  leányvállalat teljes tőkehiányát figyelembe kell venni. A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján mentesítést adhat ezen előírás alkalmazása alól, és az arányos beszámítást engedélyezheti abban az esetben, ha az anyavállalat hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy kötelezettségvállalás kizárólag tulajdoni hányada arányában terhelheti. (4) Az  összevonás módját a  Felügyelet, ha ő a  csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, akkor az  érintett felügyeleti hatóságokkal és a csoporttal való egyeztetést követően határozza meg, ha a) az ellenőrző befolyás tőkekapcsolat nélkül valósul meg, b) a  Felügyelet vagy valamely érintett felügyeleti hatóság megállapította, hogy egy vállalkozás szavazati jogának vagy tőkéjének közvetett vagy közvetlen birtoklása részesedésnek tekinthető, mert ténylegesen jelentős befolyást gyakorol a  csoportfelügyelet hatálya alá tartozó valamely vállalkozás a  szóban forgó vállalkozás felett, c) a  Felügyelet vagy valamely érintett felügyeleti hatóság megállapította, hogy egy vállalkozás egy másik vállalkozás anyavállalata azáltal, hogy ténylegesen jelentős befolyást gyakorol felette. 8. § (1) A  csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számítása során ugyanazon tőkeelemet, azon vállalkozások között, amelyekre a  csoportfelügyelet kiterjed, csak egyszer lehet számításba venni. Ennek érdekében a  csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számítása során figyelmen kívül kell hagyni a) a  biztosító vagy viszontbiztosító minden olyan tőkeelemét, amelyet valamely olyan leányvállalata vagy valamely olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke-szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, b) a  biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatának vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozásának minden olyan tőkeelemét, amelyet a  biztosító vagy viszontbiztosító saját szavatolótőke-szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és c) a  biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, minden olyan tőkeelemét, amelyet a  biztosító vagy viszontbiztosító egy másik olyan leányvállalata vagy egy másik olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke-szükségletének fedezeteként figyelembe vesz. (2) Azon életbiztosító, a) amelynek biztosító az  anyavállalata vagy abban a  biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, eredménytartaléka és adózott eredménye, vagy b) bármely leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéje a csoportszintű szavatoló tőke kiszámítása során kizárólag akkor vehető figyelembe, ha az  annak a  biztosítónak, amely leányvállalat vagy amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik egy vállalat, a  szavatoló tőkéjébe beszámítható. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem vehető figyelembe a) a  biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy a  biztosító vagy viszontbiztosító olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak az adott vállalkozás felé még kötelezettségvállalása keletkezhet, b) a  biztosító vagy viszontbiztosító jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben bármely leányvállalatának vagy bármely vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet, és c) a  leányvállalat vagy olyan vállalkozás, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a  biztosító vagy viszontbiztosító valamely más leányvállalatának vagy más vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet. (4) A  Felügyelet egyedi mérlegelés alapján más, olyan szavatolótőke-elemek beszámíthatóságát is korlátozhatja, amelyek nem állnak szabadon a biztosító rendelkezésére, és előírhatja, hogy egy adott leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy egy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjének részét képező tétel a  csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számítása során csak akkor vehető figyelembe, ha az  a  leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy az  olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjébe is beszámítható. (5) A  (2)–(4)  bekezdésben meghatározott tőkeelemek összege nem haladhatja meg a  leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjét. (6) A  csoportszintű szavatoló tőke kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni minden olyan tőkeelemet, amely a biztosító vagy viszontbiztosító és a) valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, b) a  biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata, vagy olyan vállalkozása, amelyben a  biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy c) a  b)  pont szerinti vállalkozások valamelyikének másik leányvállalata vagy más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, között kölcsönös finanszírozás eredményeként keletkezett. (7) Kölcsönös finanszírozásnak minősül, ha egy biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, olyan harmadik vállalkozásnak az anyavállalata, vagy olyan harmadik vállalkozásban rendelkezik részesedési viszonnyal, vagy olyan harmadik vállalkozás részére nyújt kölcsönt, amely közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik a  biztosító vagy viszontbiztosító szavatoló tőkéjének, illetve saját tőkéjének valamelyik elemével. (8) A  csoportszintű szavatoló tőke kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni azon tőkeelemeket is, amelyeket a  csoportszintű szavatoló tőke kiszámítására kötelezett biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke-számítása során ugyan figyelembe vesz, de az  a  biztosító vagy viszontbiztosító egy másik leányvállalata vagy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, által nyújtott kölcsönös finanszírozást takar. (9) Ha biztosító vagy viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, pénzügyi vállalkozásban, akkor részesedésének könyv szerinti értékét, valamint az  előbb említett vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét le kell vonnia a  csoportszintű szavatoló tőke kiszámítása során. 9. § (1) Az  1.  § (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott biztosító vagy viszontbiztosító csoportszintű szavatolótőkemegfelelésének számításába valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni. (2) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító más tagállamban bejegyzett biztosítója vagy viszontbiztosítója – ha az  leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik – szavatolótőke-szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számításakor. (3) A  csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számítása során a  biztosító vagy viszontbiztosító valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, ha az  viszontbiztosító, az  e  rendeletben rögzített szabályoknak megfelelően kalkulált tőkekövetelményekre vonatkozó előírások alapján veszi figyelembe. (4) Ha a  biztosító biztosítói holdingtársaságon vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságon keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban vagy harmadik országbeli viszontbiztosítóban, a  közbenső biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság szavatolótőke-szükségletét a  csoportszintű szavatolótőke-szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a  szavatolótőke-elemei pedig megegyeznek a  (3)  bekezdésben megjelölt tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető tőkeelemekkel. (5) Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országbeli biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, akkor ezeket a csoport szavatolótőke-megfelelésének számítása során biztosítóként vagy viszontbiztosítóként kell kezelni. (6) Ha a harmadik országbeli biztosítóra az e rendeletben rögzítettekkel egyenértékű engedélyezési és szavatolótőkekövetelmények vonatkoznak, a  Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a  biztosító vagy viszontbiztosító a  harmadik országbeli kapcsolt biztosítója vagy viszontbiztosítója szavatolótőke-szükségletét és szavatoló tőkéjét az  adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számításakor. (7) Annak megállapítására, hogy egy harmadik ország jogrendje a  biztosítók vagy viszontbiztosítók szavatolótőkeszükséglete és szavatoló tőkéje tekintetében egyenértékű, az  Európai Bizottság (a  továbbiakban: Bizottság) által hozott határozatban foglaltakat kell figyelembe venni. (8) Ha a  Bizottság a  (7)  bekezdés szerint nem hoz határozatot, és a  Felügyelet a  csoportfelügyeletért felelős hatóság, akkor a  Felügyelet – az  EBFH közreműködésével – az  1.  § szerinti valamely vállalkozás kérésére vagy hivatalból, vizsgálat lefolytatása után meghozott – az  EBFH-nak és az  érintett felügyeleti hatóságoknak is megküldött  – határozatában megállapíthatja, hogy egyenértékű-e a harmadik ország vonatkozó jogrendje. (9) A  (8)  bekezdésben meghatározott vizsgálat során az  EBFH közreműködésével a  Felügyelet egyeztet az  érintett felügyeleti hatóságokkal. (10) A  Felügyelet (8)  bekezdés szerinti határozata nem lehet ellentmondásban a  harmadik országgal kapcsolatban hozott korábbi határozatokkal, kivéve, ha a fogadó országban vagy a harmadik országban a vonatkozó szabályozás jelentősen megváltozott. (11) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, de érintett felügyeleti hatóság, a) akkor részt vesz a (9) bekezdés szerinti egyeztetésen, b) ha nem ért egyet a  csoportfelügyeletért felelős hatóság (8)  bekezdés szerinti határozatával, akkor a  (9)  bekezdésben meghatározott egyeztetés során a  határozat közlésétől számított három hónapon belül az EBFH-hoz fordulhat segítség kérése érdekében. (12) Ha a Bizottságnak a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a  továbbiakban: Szolvencia  2 irányelv) 227.  cikk (5)  bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendelete alapján egy harmadik ország szavatolótőke-megfelelési rendszere ideiglenesen egyenértékű, akkor azt a  harmadik országot a  (6)  bekezdés tekintetében egyenértékűnek kell tekinteni. 3. A csoportszintű szavatolótőke-megfelelés 1. számítási módszere: konszolidált beszámolón alapuló módszer 10. § (1) Ha a  biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalat részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor csoportszintű szavatolótőke-megfelelését az  Szmt. összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó előírásai szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámolók alapján számítja. (2) A csoportszintű szavatolótőke-megfelelést az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani: a) az összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tőke, b) az összevont (konszolidált) alapon számított szavatolótőke-szükséglet. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti érték minimuma az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító minimális tőkeszükséglete és a  leányvállalati vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, minimális tőkeszükséglete. (4) A  csoportszintű szavatoló tőke és szavatolótőke-szükséglet meghatározása során a  részesedési viszonyban lévő vállalkozás, az  anyavállalat és a  leányvállalat esetén az  összevont (konszolidált) beszámolók összeállítása során használt százalékos arányok kerülnek alkalmazásra. (5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összevont (konszolidált) alapon számított szavatolótőke-szükséglet meghatározása a) a standard formula vagy b) a jóváhagyott belső modell alapján történhet. (6) A  (3)  bekezdés szerinti minimális tőkeszükségletet a  biztosítók és a  viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével kell fedezni. 4. Csoportszintű belső modell 11. § (1) Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító és ezek leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai vagy egy biztosítói holdingtársaság vagy egy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai és kapcsolt vállalkozásai együttesen kérelmezik a) a csoport szavatolótőke-szükséglet és b) a szavatolótőke-szükséglet belső modell alapján történő számítása engedélyezését, akkor a  Felügyelet és az  érintett felügyeleti hatóságok együttesen járnak el (a  továbbiakban: többoldalú eljárás) az  engedély megadása vagy az  engedély feltételekkel történő megadása vonatkozásában. (2) Ha a  Felügyelet látja el a  csoportfelügyeletet, akkor az  (1)  bekezdésben meghatározott eljárás megkezdésekor a Felügyelet a) haladéktalanul továbbítja a  szükséges információkat és dokumentumokat a  felügyeleti kollégium tagjai számára, és b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja a  felügyeleti kollégium tagjait a  határozattervezetre vonatkozó vélemény, elemzés és fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről. (3) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban részt vevő tagállam érintett felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a  továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának határideje a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított hat hónap. (4) Ha az  eljárásban részt vevő tagállam érintett felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a  többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a  (3)  bekezdésben rögzített határidőn belül az  eljárásban részt vevő bármelyik tagállam érintett felügyeleti hatósága kérésére a  Felügyelet az  EBFH-val a  többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni, vagy saját kezdeményezésére egyeztetést folytathat. (5) Ha az eljárásban részt vevő tagállam érintett felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő tíz munkanapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi tagállam érintett felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére, elemzésére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát. (6) Ha a  Felügyelet a  (4)  bekezdés szerinti egyeztetést folytat az  EBFH-val, akkor a  (3)  bekezdéstől eltérően az  eljárás határideje az  EBFH-nak az  európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatának a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap elteltével jár le. (7) A  (6)  bekezdés esetén a  megkeresést követő egy hónapon belül az  EBFH határozatot hoz. A  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság az  EBFH határozatnak megfelelően hozza meg saját határozatát, amelyet az érintett felügyeleti hatóságok irányadónak tekintenek, és teljesítik az abban foglaltakat. (8) A  Felügyelet az  (5) és (7)  bekezdés szerinti – részletes indokolást is tartalmazó – határozatát közli a  többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi tagállam érintett felügyeleti hatóságával, az  EBFH-val és a  csoportfelügyelet alá tartozó anyavállalattal. (9) Ha az eljárás lefolytatására másik tagállam érintett felügyeleti hatósága jogosult, és a Felügyelet érintett felügyeleti hatóság, akkor a  Felügyelet az  eljárásra jogosult tagállam érintett felügyeleti hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását. (10) Ha a  csoportfelügyelet tekintetében érintett felügyeleti hatóság – amely nem a  Felügyelet – az  (1)  bekezdés szerinti eljárást követően döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A  Felügyelet a  tagállam érintett felügyeleti hatósága határozatának szövegét magyar nyelven a  honlapján közzéteszi. A  Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a  más tagállam érintett felügyeleti hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az  ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak. (11) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, és a felügyelete alá tartozó, csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a belső modell alapjául szolgáló feltevésektől, akkor többlettőkekövetelményt írhat elő a  biztosító vagy viszontbiztosító számára, amíg az  nem bizonyítja megnyugtatóan a  Felügyelet számára, hogy nem indokolt a  többlettőke-követelmény. A  Felügyelet ezen határozatáról és annak indokolásáról írásban tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot és a többi érintett hatóságot. 12. § (1) Azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre a  csoportfelügyelet kiterjed, a  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság a  kockázati profilt figyelembe veszi a  csoport szavatolótőke-szükséglet meghatározásakor, így különösen, ha a) a  kapcsolt biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletéhez többlettőke-követelmény került előírásra, vagy b) a kockázatok nehezen számszerűsíthetők, vagy egyedi jellegűek. (2) Ha a  csoportfelügyelet keretében a  felügyelt vállalkozások összevont alapon számított szavatolótőke-szükséglete nem megfelelően fedi le a vállalkozások együttes kockázati profilját, akkor a Felügyelet többlettőke-követelményt írhat elő a biztosító vagy viszontbiztosító számára. 5. A csoportszintű szavatolótőke-megfelelés 2. számítási módszere: levonás és összeadás módszere 13. § (1) Ha a  biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik más biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, akkor a csoport szavatolótőke-megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani: a) a biztosító vagy viszontbiztosító szavatoló tőkéjének és a  leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjéből az  anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító tulajdoni hányadával arányos részének összege, b) a  leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, az  anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosítóban vagy viszontbiztosítóban lévő befektetéseinek könyv szerinti értékének, az  anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletének, és a  leányvállalati vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke-szükséglete arányos részének összege. (2) Egy biztosító vagy viszontbiztosító, amely leányvállalat vagy abban egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjének és szavatolótőke-szükségletének meghatározása során ugyanazon részesedési arányokkal kell számolni. A szavatoló tőke számításánál és a szavatolótőke-szükséglet meghatározásánál a közvetett részesedéseket is figyelembe kell venni. (3) Ha egy biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részben vagy egészben közvetett tulajdona van a  számítások elvégzésére kötelezett biztosítónak vagy viszontbiztosítónak, akkor szavatoló tőkéjének és szavatolótőkeszükségletének meghatározása során arányosan figyelembe kell vennie ezen részesedést is. (4) Ha a biztosító, viszontbiztosító és kapcsolt vállalkozásai vagy egy biztosító holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság kapcsolt vállalkozásai a  11.  §-nak megfelelően együttesen nyújtanak be kérelmet a  belső modell módszer alkalmazására, akkor a 11. § alkalmazandó. 6. A biztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság szavatolótőke-megfelelése a csoportfelügyelet tekintetében 14. § Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító egy biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalata és a  Felügyelet a  csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, akkor a  Felügyelet engedélyezi, hogy a  biztosító holdingtársaság vagy a  vegyes pénzügyi holdingtársaság végezze el a  szavatolótőkemegfelelésének számítását e  kormányrendeletnek megfelelően azzal, hogy az  anyavállalatot úgy kell kezelni a szavatolótőke-szükséglet meghatározása során, mintha biztosító vagy viszontbiztosító lenne. 7. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatos feltételek 15. § (1) A  17. és 18.  § alkalmazandó minden olyan biztosítóra vagy viszontbiztosítóra, amely egy biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, ha a) a  leányvállalat tekintetében a  csoportfelügyeletért felelős hatóság nem hozott határozatot, azonban a csoportfelügyelet kiterjed rá, b) az  anyavállalat kockázatkezelése és belső ellenőrzési mechanizmusai kiterjednek a  leányvállalatra, és az  anyavállalat eleget tesz az  érintett felügyeleti hatóságok elvárásainak a  leányvállalat prudens irányítását illetően, c) az anyavállalat megkapta a 23. § (6) bekezdése és 33. § (2) bekezdése szerinti engedélyt, és d) az  anyavállalat 17. és 18.  § alkalmazása iránti engedélykérelmet nyújtott be, és az  engedélykérelemnek a hatóság helyt adott. (2) E § rendelkezéseit a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk a) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni. 8. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatos határozatok 16. § (1) A  17. és 18.  §-ban meghatározott szabályok alkalmazása iránti engedélykérelmek esetében a  Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság a felügyeleti kollégium keretében – a többi érintett felügyeleti hatósággal – teljes körű egyeztetést folytat egyrészt annak eldöntésére, hogy megadják-e a  kért engedélyt, másrészt, hogy adott esetben meghatározzák azokat a többletfeltételeket, amelyekhez az engedélyt kötik. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti kérelmet kizárólag a  Felügyeletnek kell benyújtani, amennyiben ő a  leányvállalatot korábban engedélyező felügyeleti hatóság. A  Felügyelet ez  esetben haladéktalanul tájékoztatja a  felügyeleti kollégium tagjait, valamint továbbítja számukra a teljes kérelmet. (3) A  Felügyelet a  (2)  bekezdés szerinti esetben mindent megtesz annak érdekében, hogy a  kérelemről – annak a felügyeleti kollégium valamennyi felügyeleti hatósága által történt kézhezvételét követő – három hónapon belül – az érintett felügyeleti hatóságokkal közös – határozatot hozzon. (4) Ha a  (3)  bekezdésben említett három hónapos időszak alatt valamelyik érintett felügyeleti hatóság az  ügyet – az  1094/2010/EU rendelet 19.  cikkével összhangban – az  EBFH elé utalja, akkor a  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság köteles a  döntését elhalasztani és megvárni az  EBFH által – az  1094/2010/EU rendelet 19.  cikk (3)  bekezdése alapján – hozott határozatot, majd az  EBFH határozatának megfelelően köteles meghozni saját határozatát, amelyről tájékoztatja az  érintett felügyeleti hatóságokat és az EBFH-t. Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóságként jár el, úgy köteles elismerni az említett határozatot, és köteles teljesíteni az abban foglaltakat. (5) Ha az EBFH – az 1094/2010/EU rendelet 41. cikk (2) és (3) bekezdésével, illetve 44. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban – a  javasolt határozatot elutasítja, a  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság hozza meg a  végső döntést, amelyről tájékoztatja az  érintett felügyeleti hatóságokat és az  EBFH-t. Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóságnak minősül, úgy köteles elismerni az említett határozatot, és köteles teljesíteni az abban foglaltakat. A három hónapos időtartam eltelte vagy az együttes határozat meghozatala után az ügy már nem utalható az EBFH elé. (6) Ha az  érintett felügyeleti hatóságok megállapodtak a  (3)  bekezdésben említett közös határozatban, a  Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság köteles a kérelmező rendelkezésére bocsátani a határozatot. (7) Ha a (3) bekezdésben meghatározott három hónapos időtartamon belül a felügyeleti hatóságok nem hoznak közös határozatot, a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság saját maga határoz a kérelemről. (8) Döntése során a  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság megfelelően figyelembe veszi a következőket: a) bármely álláspont vagy fenntartás, amelyet a  többi érintett felügyeleti hatóság az  alkalmazandó időtartam során kifejezett; b) bármely fenntartás, amelyet a  felügyeleti kollégiumon belüli többi érintett felügyeleti hatóság az alkalmazandó időtartam során kifejezett. (9) A (7) bekezdés szerinti határozat indokolásában ki kell térni a többi érintett felügyeleti hatóság fenntartásaitól való bármely jelentős eltérés magyarázatára. A  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság a  kérelmező és a többi érintett felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátja a határozat másolatát. (10) Ha a  Felügyelet nem a  csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóságnak minősül, úgy köteles magára nézve irányadónak elismerni a  (7)  bekezdés szerinti határozatot, és köteles teljesíteni az  abban foglaltakat. (11) A  Felügyelet e  § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a  Bizottságnak a  Szolvencia  2 irányelv 237.  cikk (4)  bekezdésében és a  241.  cikk c)  pontjában meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei tartalmazzák. 9. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatosan a szavatolótőke-szükséglet meghatározása 17. § (1) A leányvállalat a 11. §-ban foglaltak figyelembevételével, a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint számítja ki szavatolótőke-szükségletét. (2) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, és a felügyelete alá tartozó, csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a belső modell alapjául szolgáló feltevésektől, akkor a) többlettőke-követelményt írhat elő a  leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára, amíg az  nem bizonyítja megnyugtatóan a Felügyelet számára, hogy nem indokolt a többlettőke-követelmény, vagy b) a  standard formula által való szavatolótőke-szükséglet meghatározását írhatja elő a  leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára. (3) A  Felügyelet a  (2)  bekezdésben meghatározott határozatáról és annak indokairól írásban tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot, a többi érintett hatóságot és a leányvállalatot. (4) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, és a felügyelete alá tartozó, csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a standard formula alapjául szolgáló feltevésektől, akkor a) többlettőke-követelményt írhat elő a  leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára, amíg az  nem bizonyítja megnyugtatóan a Felügyelet számára, hogy nem indokolt a többlettőke-követelmény, vagy b) a  Felügyelet előírhatja a  leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára, hogy helyettesítse az  élet-, nem-élet- és az  egészségbiztosítási kockázati modul kiszámításakor alkalmazott paraméterek egy részét a  biztosítók és a  viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint. (5) A  Felügyelet a  (4)  bekezdésben meghatározott határozatáról és annak indokairól írásban tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot, a többi érintett hatóságot és a leányvállalatot. (6) A felügyeleti kollégiumban, ha a) a Felügyelet az (1)–(5) bekezdés szerint járt el, vagy b) egy másik felügyeleti hatóság járt el az (1)–(5) bekezdéssel megegyező módon, akkor a  Felügyelet mindent megtesz annak érdekében, hogy a  felügyeleti kollégiumban a  felügyeleti hatóságok megállapodjanak a Felügyelet a) pont szerinti vagy egy másik felügyeleti hatóság b) pont szerinti javaslatáról. (7) Ha a  Felügyelet a  csoportfelügyeletért felelős hatóság, és nem ért egyet a  leányvállalat felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság javaslatával, akkor a  Felügyelet ezen felügyeleti hatóság kezdeményezésére vagy saját kezdeményezésre az ügyet egyeztetés céljából az EBFH elé terjeszti. (8) Ha a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a leányvállalat felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság nem ért egyet, akkor a Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság is az EBFH elé terjesztheti az ügyet egyeztetés céljából. (9) A  (7) és (8)  bekezdés esetén az  EBFH által a  megkeresést követő egy hónapon belül hozott határozatával összhangban kell a  Felügyeletnek mint a  leányvállalatért felelős felügyeleti hatóságnak a  határozatát meghoznia. Ha az EBFH egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a Felügyelet mint a  leányvállalatért felelős felügyeleti hatóság meghozza a határozatát. (10) A Felügyelet mint a leányvállalatért felelős felügyeleti hatóság a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a többi érintett felügyeleti hatósággal, az EBFH-val és a leányvállalattal. (11) A  Felügyelet e  § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a  Bizottságnak a  Szolvencia  2 irányelv 241. cikk c) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendelete tartalmazza. 10. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatosan a szavatoló tőke és a minimális tőkeszükséglet nemteljesítése 18. § (1) A  szavatolótőke-szükséglet nemteljesítése esetén, a  17.  §-ban foglaltak figyelembevételével a  Felügyelet – ha a  leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság – haladéktalanul továbbítja a  leányvállalat által benyújtott helyreállítási tervet a  felügyeleti kollégium tagjai számára. A  helyreállítási tervet annak érdekében készíti a  leányvállalat, hogy a  szavatolótőke-szükséglet nemteljesítésének első észlelését követő hat hónapon belül helyre lehessen állítani a  szavatolótőke-szükséglet fedezéséhez figyelembe vehető szavatoló tőke szintjét, vagy a szavatolótőke-szükséglet teljesítése céljából csökkenteni lehessen a kockázati profilt. (2) A  Felügyelet a  felügyeleti kollégium tagjaként minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a  szavatolótőke-szükséglet nemteljesítésének első észlelését követő négy hónapon belül megállapodás szülessen a  Felügyelet – mint a  leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság – javaslatáról a  helyreállítási terv vonatkozásában. (3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság határoz a helyreállítási terv jóváhagyásáról, a felügyeleti kollégium többi érintett felügyeleti hatósága által kifejezett bármely álláspont vagy fenntartás kellő figyelembevétele mellett. (4) Ha nem a Felügyelet a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság, és a felügyeleti kollégium tagjai nem tudnak megállapodni a  helyreállítási terv tekintetében, akkor a  Felügyelet véleményt ad az  érintett felügyeleti hatóság részére a helyreállítási terv tekintetében. (5) Ha a  Felügyelet mint a  leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság romló pénzügyi helyzetet észlel, haladéktalanul értesíti a  felügyeleti kollégiumot a  javasolt meghozandó intézkedésekről. Szükséghelyzetek kivételével a  Felügyelet kezdeményezi, hogy az  intézkedéseket a  felügyeleti kollégiumon belül megvitassák. Szükséghelyzet esetén a  Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni a  felügyeleti kollégiumot a  megtett intézkedésekről. (6) A Felügyelet a felügyeleti kollégium tagjaként – vélemény, javaslat adásával – minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a közlés időpontjától számított egy hónapon belül megállapodás szülessen a felügyeleti hatóság meghozandó intézkedésekről szóló javaslata tekintetében. (7) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság határoz a  javasolt intézkedések jóváhagyásáról, a  felügyeleti kollégium többi érintett felügyeleti hatósága által kifejezett bármely álláspont vagy fenntartás kellő figyelembevétele mellett. (8) A  minimális tőkeszükséglet nemteljesítése esetén – a  32.  §-ban foglaltak figyelembevételével – a  Felügyelet mint a  leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság haladéktalanul továbbítja a  leányvállalat által benyújtott rövid távú pénzügyi tervet a  felügyeleti kollégium tagjai számára annak érdekében, hogy a  minimális tőkeszükséglet nemteljesítésének első észlelését követő három hónapon belül helyre lehessen állítani a minimális tőkeszükségletet fedező figyelembe vehető szavatoló tőke szintjét, vagy a minimális tőkeszükséglet teljesítése céljából csökkenteni lehessen a  kockázati profilt. A  felügyeleti kollégium tagjait tájékoztatja a  Felügyelet a  minimális tőkeszükséglet végrehajtása érdekében a leányvállalat szintjén hozott valamennyi intézkedésről is. (9) Ha a  Felügyelet mint leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság nem ért egyet a  csoportfelügyeletért felelős hatósággal, vagy a  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság nem ért egyet a  leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatósággal a) a  helyreállítási terv jóváhagyását – beleértve a  helyreállításhoz rendelkezésre álló időszak meghosszabbítását  – illetően, a  felügyeleti kollégiumnak a  (2)  bekezdéssel összefüggésben létrejött megállapodáson alapuló határozata meghozatalára előírt négy hónapos időszak alatt, illetve b) a  javasolt intézkedések elfogadását illetően a  felügyeleti kollégiumnak a  (6)  bekezdéssel összefüggésben létrejött megállapodáson alapuló határozata meghozatalára előírt egy hónapos időszak alatt, az ügyet a  Felügyelet – az  1094/2010/EU rendelet 19.  cikkével összhangban – az  EBFH elé utalhatja, és kérheti a segítségét a megállapodás eléréséhez. (10) Az ügy nem utalható az EBFH elé, ha a következő körülmények egyike fennáll: a) a (2) és (6) bekezdés szerinti négy hónapos vagy egy hónapos időszak letelt; b) a kollégiumon belül megállapodás jön létre; c) az (5) bekezdésben említett szükséghelyzetek esetén. (11) A  Felügyelet mint leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság elhalasztja határozatának meghozatalát, és megvárja az  EBFH által – az  1094/2010/EU rendelet 19.  cikke alapján – meghozott határozatot, majd az  EBFH határozatának megfelelően hozza meg saját határozatát. A  határozatot teljes körű indokolással kell ellátni. A határozatot a leányvállalatnak, az EBFH-nak és a felügyeleti kollégium tagjainak meg kell küldeni. (12) Amennyiben a  Felügyelet érintett felügyeleti hatóságnak minősül, úgy köteles magára nézve elismerni a (11) bekezdés szerinti határozatot, és köteles teljesíteni az abban foglaltakat. (13) A  Felügyelet e  § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a  Bizottságnak a  Szolvencia  2 irányelv 241. cikk b) és c) pontjában meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei tartalmazzák. 11. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatai: egy leányvállalatra vonatkozó eltérések megszűnése 19. § (1) A 17. és 18. §-ban előírt szabályokat nem kell alkalmazni, amennyiben: a) a 15. § (1) bekezdés a) pontjában említett feltétel a továbbiakban nem teljesül; b) a  15.  § (1)  bekezdés b)  pontjában említett feltétel a  továbbiakban nem teljesül, és a  csoport az  előírt időtartamon belül nem tesz újra eleget a feltételnek; c) a 15. § (1) bekezdés c) és d) pontjában említett feltételek a továbbiakban nem teljesülnek. (2) Az  (1)  bekezdés a)  pontjában említett esetben, ha a  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság a  felügyeleti kollégiummal történt egyeztetést követően úgy határoz, hogy többé nem vonja be az  általa végzett csoportfelügyeletbe a leányvállalatot, erről azonnal tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságot és az anyavállalatot. (3) A 15. § (1) bekezdés b)–d) pontjának alkalmazása során az anyavállalat felelős a feltételek folyamatos teljesülésének biztosításáért. Nemteljesítés esetén haladéktalanul tájékoztatja a  Felügyeletet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóságot és az  érintett leányvállalat érintett felügyeleti hatóságát. Az  anyavállalat tervet mutat be a  teljesülés megfelelő határidőn belüli visszaállításáról. (4) A  (3)  bekezdésben foglaltakkal összhangban, a  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság évente legalább egyszer hivatalból ellenőrzi, hogy továbbra is teljesülnek-e a  15.  § (1)  bekezdés b)–d)  pontjában foglalt feltételek. A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság ezt az ellenőrzést az érintett felügyeleti hatóság kérésére is elvégzi, amennyiben annak jelentős kétségei vannak a  feltételek folyamatos teljesülését illetően. Amennyiben a Felügyelet nem mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem mint érintett felügyeleti hatóság jár el, úgy az e bekezdés szerinti kérést intézheti a csoportfelügyeletért felelős hatósághoz. (5) Amennyiben az  elvégzett ellenőrzés során a  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság hiányosságot tapasztal, kötelezi az anyavállalatot, hogy nyújtson be tervet a hiányosság kiküszöböléséről. (6) Amennyiben a  felügyeleti kollégiummal történt egyeztetést követően a  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság megállapítja, hogy a (3) vagy (5) bekezdésben említett terv nem elegendő, vagy nem hajtják végre a  megállapított határidőn belül, akkor megállapítja, hogy a  15.  § (1)  bekezdés b)–d)  pontjában említett feltételek többé nem teljesülnek, és erről haladéktalanul tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságot. (7) A 17. és 18. §-ban előírt rendszer akkor alkalmazható újra, ha az anyavállalat erre irányuló új kérelmére a felügyeleti kollégium ezt – a 16. §-ban meghatározott eljárással összhangban – engedélyezi. (8) A  Felügyelet e  § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a  Bizottságnak a  Szolvencia  2 irányelv 241. cikk c) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendelete tartalmazza. 12. Biztosítói holdingtársaság és vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai 20. § A 15–19.  § megfelelően alkalmazandó azokra a  biztosítókra és viszontbiztosítókra, amelyek biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai. 13. Kockázatkoncentráció felügyelete 21. § (1) A kockázatkoncentráció felügyeletét csoportszinten az e §-ban, valamint a 23–36. §-ban foglaltakkal összhangban kell gyakorolni. (2) A  biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság – a  Bizottságnak a  Szolvencia 2 irányelv 244.  cikk (6)  bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott végrehajtástechnikai standardjában foglaltakkal összhangban – rendszeresen, évente legalább egyszer jelentést tesz a  Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság részére bármely jelentős csoportszintű kockázatkoncentrációról, azon esetek kivételével, amelyekre a 3. § (2) bekezdését kell alkalmazni. (3) A  szükséges információt a  csoport élén álló biztosító vagy viszontbiztosító, vagy ha nem biztosító vagy viszontbiztosító áll a csoport élén, akkor a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság által – a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott egyeztetést követően – kijelölt csoporton belüli biztosító vagy viszontbiztosító köteles benyújtani a Felügyelethez mint a csoportfelügyeletért felelős hatósághoz. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti kockázatkoncentráció felülvizsgálata a  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság feladatkörébe tartozik. (5) A  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság – a  többi érintett felügyeleti hatósággal és a  csoporttal folytatott egyeztetést követően, a  Bizottságnak a  Szolvencia 2 irányelv 244.  cikk (4) és (5)  bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltakkal összhangban – megállapítja azon kockázattípusokat, amelyeket az adott csoporton belül a biztosítóknak vagy a viszontbiztosítóknak jelenteniük kell. (6) A  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság és a  többi érintett felügyeleti hatóság a  kockázattípusok meghatározásakor vagy véleményezésekor figyelembe veszi az  adott csoport jellemzőit és a  csoport kockázatkezelési struktúráját is. (7) A  jelentendő jelentős kockázatkoncentráció meghatározása érdekében a  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság – a  többi érintett felügyeleti hatósággal és a  csoporttal folytatott egyeztetést követően  – a  szavatolótőke-szükségleten, a  biztosítástechnikai tartalékokon vagy mindkettőn alapuló megfelelő küszöbértékeket ír elő. A  kockázatkoncentrációk felülvizsgálatakor a  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság különös figyelmet fordít a  negatív jelenségek csoporton belüli átterjedéséből eredő lehetséges kockázatokra, valamint az érdekütközés kockázatára és a kockázatok szintjére vagy volumenére. 14. Csoporton belüli ügyletek felügyelete 22. § (1) A csoporton belüli ügyletek felügyeletét a (2)–(4) bekezdéssel, valamint a 23–36. §-sal összhangban kell gyakorolni. (2) A  biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság – a  Bizottságnak a  Szolvencia 2 irányelv 245.  cikk (6)  bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott végrehajtástechnikai standardjában foglaltakkal összhangban – rendszeresen, évente legalább egyszer jelentést köteles tenni a  Felügyelet mint a  csoportfelügyeletért felelős hatóság részére a  csoportba tartozó biztosítók vagy viszontbiztosítók minden jelentős csoporton belüli ügyletéről, ideértve az  olyan természetes személlyel folytatott ügyleteket is, aki szoros kapcsolatban áll egy csoporton belüli vállalkozással, azon esetek kivételével, amelyekre a …