515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelete a kormányablakokról.

515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelete a kormányablakokról. A Kormány az 1–2. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a  területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010.  évi CXXVI.  törvény 21.  § a)  pontjában és 21/A.  § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3–14. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (3)–(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 16.  § tekintetében a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.  évi LXVI.  törvény 47.  § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 17.  § tekintetében a  kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.  évi LXXXIII.  törvény 83.  § (2)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 18.  § tekintetében a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.  évi LXVI.  törvény 47.  § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 19. § tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 20.  § tekintetében a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.  évi CXL.  törvény 174.  § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 21.  § tekintetében a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv kijelölése tárgyában a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.  évi LXVI.  törvény 47.  § (1)  bekezdés d)  pontjában, illetve a  közúti közlekedési nyilvántartási szerv kijelölése tárgyában a  közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999.  évi LXXXIV. törvény 41. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 22.  § tekintetében a  szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 23.  § tekintetében a  harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.  évi II.  törvény 111.  § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 24.  § tekintetében a  kereskedelemről szóló 2005.  évi CLXIV.  törvény 12.  § (1)  bekezdés d)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 25–26. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (1) bekezdés c) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 27.  § tekintetében a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009.  évi LXXVI. törvény 53. § c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 28. § tekintetében a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 29.  § tekintetében a  közúti közlekedésről szóló 1988.  évi I.  törvény 48.  § (3)  bekezdés a)  pont 30.  alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a 30.  § tekintetében a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.  évi CXL.  törvény 175.  § (2) bekezdés b)–c), g) pontjában, 175. § (3) bekezdés a)–b), d)–g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 31. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (3) bekezdésében és 175. § (1) bekezdés a)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 32.  § tekintetében a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.  évi CXL.  törvény 174.  § (1) bekezdés b) pontjában, 175. § (2) bekezdés a)–f ) pontjában, valamint a 175. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 33. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 34.  § tekintetében az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.  évi LXXVIII.  törvény 62.  § (1)  bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 1. A kormányablak illetékessége és szakmai irányítása 1. § (1) A  fővárosi és megyei kormányhivatal (a  továbbiakban: kormányhivatal) a  járási (fővárosi kerületi) hivatalokban (a továbbiakban: járási hivatal) integrált ügyfélszolgálatot (a továbbiakban: kormányablak) működtet. (2) A  kormányablak a  3–8.  § szerinti eljárások során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – országos illetékességgel jár el. (3) Az  1.  melléklet 1., 3., 4., 5 és 12.  pontjában meghatározott, a  személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal kapcsolatos ügyekben az a kormányablak jár el, amelynek területén az ügyfél lakcíme található. (4) Hivatalból indult eljárásra az  a  kormányablak az  illetékes, amelyet működtető járási hivatal illetékességi területén az  ügyfél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (székhelye, telephelye) van. Amennyiben a  járási hivatal illetékességi területén több kormányablak is működik, az eljárásra a  járási hivatal által a  járási hivatal törzshivatala ügyrendjében meghatározott kormányablak az illetékes. 2. § (1) Az  1. és 2.  mellékletben meghatározott ügyek tekintetében a  központi államigazgatási szervekről, valamint a  Kormány tagjai és az  államtitkárok jogállásáról szóló 2010.  évi XLIII.  törvény 2.  § (1)  bekezdés e)–h)  pontjaiban meghatározott hatásköröket a  járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 3–4. §-ában meghatározott szerv gyakorolja. (2) A kormányablakok működésének szakmai irányítását a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter – az informatikai vonatkozású kérdéskörökben az e-közigazgatásért felelős miniszter, az  informatikai infrastruktúra vonatkozásában a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével – látja el. (3) A  közigazgatás szervezéséért felelős miniszter szakmai irányítást gyakorol a  kormányablakok ügyfélszolgálati tevékenysége felett, amelynek keretében ellátja az  ügyfélszolgálati működés fejlesztésére, elemzésére és monitoringjára vonatkozó feladatokat. (4) A  miniszter (3)  bekezdésben meghatározott feladatai ellátásában a  Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a  továbbiakban: KIH) és a  Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a  továbbiakban: KEK KH) közreműködik. 2. Ügykörszintek és a kormányablak eljárásának szabályai 3. § (1) A  kormányablak az  1.  mellékletben meghatározott ügyekben kizárólagos hatáskörben vagy az  ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott, az  eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság helyett jár el. Az 1. mellékletben meghatározott ügyekben azonnali ügyintézésre van lehetőség. (2) Az  1.  mellékletben meghatározott ügy akkor tekinthető azonnal intézhetőnek, amikor az  ügyfél az  azonnali elintézéshez szükséges valamennyi jogszabályi feltételt a kérelem benyújtásakor biztosítja. 4. § A kormányablak a  2.  mellékletben meghatározott ügyekben kizárólagos hatáskörben vagy az  ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott, az  eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság helyett jár el, az eljárásra meghatározott ügyintézési határidőn belül. 5. § (1) A  kormányablakban előterjeszthetőek a  3.  mellékletben meghatározott beadványok, amelyeket a  kormányablak haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtást követő munkanapon további ügyintézés végett az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz továbbít. (2) Amennyiben a  beadvány hiányos, a  kormányablak tájékoztatja az  ügyfelet a  hiányosságokról, és amennyiben a  hiányok jellege lehetővé teszi, biztosítja az  azonnali javítás vagy pótlás lehetőségét. Az  ügyfél kérésére a  kormányablak a  beadványt a  hiányoktól függetlenül továbbítja az  eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. (3) Az  ügyfél a  hiányosságok pótlását – ideértve a  hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiadott hiánypótlási felhívás teljesítését is – a  hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál és a  kormányablaknál is teljesítheti. A  hiányosságok pótlása során az  ügyfél köteles feltüntetni az  ügyben eljáró hatóság megnevezését, valamint az ügyszámot. Amennyiben az ügyfél a hiányosságok pótlását a kormányablaknál teljesíti, a kormányablak azt a teljesítést követően haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak. (4) Amennyiben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hívta fel hiánypótlásra az ügyfelet, a hiánypótlásra nyitva álló határidő megtartottnak tekintendő, ha az ügyfél a hiánypótlást határidőben a kormányablaknál teljesíti. (5) A  kormányablak az  (1)–(3)  bekezdés szerinti továbbítást elektronikus úton, a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával végzi, kivéve, ha a  kérelem, bejelentés benyújtott mellékletének vagy az  azokról készített hiteles elektronikus másolatnak az  elektronikus úton történő továbbítása nem lehetséges. A kormányablak – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – a benyújtott beadványt papír alapon is továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnak. (6) Az  (1)–(4)  bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az  eljárás megindítására irányuló kérelmen kívüli egyéb, az  ügyfél által benyújtott kérelem tekintetében is, amennyiben az  a  3.  mellékletben felsorolt ügyek valamelyikében indult hatósági eljáráshoz kapcsolódik. (7) A  kormányablak a  3.  melléklet szerinti beadványokkal kapcsolatos eljárásában a  Ket. szerinti közreműködő hatóságként jár el azzal, hogy a Ket. 38/A. § (3) bekezdés b)–d) pontja nem alkalmazható. 6. § (1) A  kormányablak az  1–3.  melléklet szerinti ügyekben a  3–5.  §-ban meghatározottak mellett az  ügyfél kérésére részletes tájékoztatást nyújt az  eljárás menetéről, az  adott eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről, valamint szükség esetén segítséget nyújt az ügyfélnek a beadvány kitöltésében. (2) A  kormányablak a  4.  mellékletben meghatározott ügyekben az  ügyfél kérésére részletes tájékoztatást nyújt az eljárás menetéről, az adott eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről. 7. § A kormányablak hatósági szolgáltatásként – ahol ennek technikai feltételei adottak – az  5.  mellékletben meghatározott szolgáltatásokat biztosítja. 8. § A kormányablak hivatalból jár el a 6. mellékletben meghatározott ügytípusok és intézkedések kapcsán. 9. § (1) A  kormányablak a  3–8.  §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében az  ügyfél elektronikus nyilatkozatát úgy is fogadhatja, hogy az  ügyfél szóban előterjesztett nyilatkozatát elektronikus úton rögzíti, majd azt az  ügyfél az elektronikus dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti. (2) A  kormányablak a  3–8.  §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében jogosult az  ügyfél által benyújtott papír alapú iratokról hiteles elektronikus másolat készítésére, a  szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az  állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló külön jogszabály rendelkezései szerint. (3) Ha a  (2)  bekezdés alapján a  kormányablak az  ügyfél vagy más személy jognyilatkozatát tartalmazó iratról készít hiteles elektronikus másolatot, a kormányhivatal – a közokiratnak minősülő iratokról készült másolatok kivételével – köteles gondoskodni a papír alapú irat egy eredeti példányának megőrzéséről, és annak a megkereső hatóság vagy más szerv részére történő bemutatásáról. (4) Az 1. és 2. melléklet szerinti ügykörökben a papír alapú iratok tárolásáról, illetve a 3. melléklet szerinti ügykörökben azon papír alapú iratok tárolásáról, amelyekről az  eljáró hatósághoz csak a  hiteles elektronikus másolat került továbbításra, az  a  kormányhivatal gondoskodik, amelyhez tartozó kormányablakban keletkezett vagy átvételre került az irat. A tárolás piaci szolgáltatás igénybevételével is biztosítható. (5) A kormányablak 3–8. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a kormányablakok technikai feltételeit meghatározó miniszteri rendeletben megfogalmazott követelmények és feltételek szerint az  informatikai üzemeltetési és szolgáltatói feladatok ellátását a  KEK KH biztosítja, és ezen feladatok ellátása érdekében bevonja a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t. 10. § A 3. és 4.  mellékletben foglalt ügykörök tekintetében a  kormányablak kezdeményezésére az  eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság köteles a  kormányablakkal együttműködni, és a  kormányablak részére az  e  rendeletben foglalt feladatainak ellátásához szükséges mértékben a  felvilágosítást haladéktalanul megadni a feladatellátás jogszabályszerűsége, az ügyféli jogok gyakorlásának előmozdítása érdekében. 11. § (1) A  kormányablak a  szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az  állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti állam által kötelezően nyújtott azonosítási szolgáltatások, valamint a Ket. 168/A–168/B. § szerinti ügyfél-regisztrációs eljárás szerveként jár el. (2) A kormányablaknál megtehetők a Ket. 162. §-a szerinti ügyintézési rendelkezések. 3. A kormányablak-tudástár 12. § (1) A  KIH a  kormányablakban intézett és intézni tervezett ügykörökkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök, valamint az országos telefonos ügyfélszolgálat általi előzetes tájékoztatás ellátásának szakmai megalapozottsága érdekében digitális adatbázist (a továbbiakban: tudástár) működtet. (2) A tudástár tekintetében: a) formai hiba: a  tudástár szakmai tartalmát, az  ügykör jogszabályoknak megfelelő elintézhetőségét nem befolyásoló, de a tudástár alkalmazását megnehezítő elírás, hiányosság; b) tartalmi hiba: a  tudástár szakmai tartalmát közvetlenül érintő, az  ügykör elintézhetőségét közvetlenül befolyásoló probléma. 13. § (1) A tudástár tartalmának jogszabály-változáson alapuló módosításáért az ügykör tekintetében szabályozásra feladatés hatáskörrel rendelkező miniszter (a  továbbiakban: szakminiszter) a  felelős. Ennek keretében a  szakminiszter köteles gondoskodni a) az új ügykörök esetében a kormányablakban való intézhetőség vizsgálatáról, b) az  új ügyköröknek a  kormányablakban való intézhetősége esetében a  3–8.  § szerinti ügykörszint megállapításáról, c) az  új, illetve módosult ügykörökhöz kapcsolódóan a  tudástár tartalmának kiegészítéséről, illetve módosításáról, d) a  hatályon kívül helyezett jogszabályon alapuló ügykörökhöz kapcsolódó tudástár-tartalommal összefüggésben a hatályon kívül helyezés bejegyzéséről, valamint e) az a)–d) ponthoz kapcsolódóan a jelen rendelet 1–6. mellékletében foglalt ügykörlista módosításáról. (2) Amennyiben egy ügykör tekintetében több szakminiszter érintett, az  ügykörhöz kapcsolódóan a  tudástár tartalmának hatályosítását a szabályozási területért első helyen felelős szakminiszter köteles elvégezni. 14. § (1) A  tudástárba új ügykör bejegyzésére, a  tudástárban lévő ügykörök tartalmának módosítására, illetve törlésére a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) formai és tartalmi ellenőrzését követően kerülhet sor. (2) Formai hiba észlelése esetén a formai hibát a minisztérium a szakminiszter egyidejű értesítése mellett kijavítja. (3) Tartalmi hiba észlelése esetén a  minisztérium a  szakminiszterhez fordul, aki köteles a  tartalmi hiba kijavításáról a  megkeresés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül gondoskodni. Tartalmi hiba kijavítására csak a szakminiszter egyetértésével kerülhet sor. (4) Amennyiben tartalmi hiba kijavításának módjáról vagy annak szükségességéről vita van a  minisztérium és a szakminiszter között, a felek kötelesek a vitát egyeztetés keretében megkísérelni rendezni. (5) Az  1–6.  mellékletben foglalt ügykörlista azon ügykörei esetében, amelyekre nézve a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti integrált ügyintézési és tájékoztatási pontban tájékoztatási kötelezettség áll fenn, a  KIH a  tudástáron keresztül az  integrált ügyintézési és tájékoztatási pont külön jogszabály szerint kijelölt működtetője számára mindazon információkat biztosítja, amelyek közzétételét külön jogszabály előírja. 4. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba. (2) A (8) bekezdés 2014. február 15-én lép hatályba. (3) A 16. § (1) bekezdése 2014. március 1-jén lép hatályba. (4) A  fővárosi és megyei kormányhivatal által a  fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 21–23.  § alapján működtetett kormányablak tekintetében a  fővárosi és megyei kormányhivatal a  www.kormanyhivatal.hu honlapon, valamint a  helyben szokásos módon folyamatos tájékoztatást ad arról, hogy a  kormányablak eleget tesz-e az  ezen rendeletben a  kormányablakokra előírt feltételeknek. Amennyiben igen, a kormányablak eljárására és a kormányablak által ellátott ügykörökre ezen rendelet szabályait kell alkalmazni. (5) Amennyiben jogszabály – a  fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet kivételével – kormányablakról rendelkezik, ott ezen rendelet szerinti kormányablakot kell érteni. (6) E rendelet hatálybalépését követően új kormányablak felállítására csak ezen rendelet szabályai alapján kerülhet sor. (7) E  rendelet 27.  §-a a  belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (8) Az 1. melléklet helyébe a 7. melléklet lép. 5. Módosuló rendelkezések 16. § (1) A  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.  évi LXVI.  törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 12. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: (a központi szerv első fokú hatósági jogkörében) „l) dönt a külföldön élő magyar állampolgárok külföldi lakóhely változásának nyilvántartásba vételéről.” (2) Az R1. a) 17. § (2) bekezdés d) pontjában az „elvesztése,” szövegrész helyébe az „elvesztése, eltulajdonítása” szöveg, b) 19. § (1) bekezdésében a „megsemmisült,” szövegrész helyébe a „megsemmisült, azt eltulajdonították,” szöveg lép. 17. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.  évi LXXXIII.  törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 38/B. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Kormányablakhoz benyújtott kérelem esetén az igény elbírálására hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz a) az Igazolvány, b) a jövedelemigazolás, c) az Utazási utalvány elnevezésű nyomtatvány, valamint a hozzá tartozó menetjegy, d) az Utazási utalvány sajátos nevelési igényű gyermek és kísérője részére elnevezésű nyomtatvány hitelesített elektronikus másolatának megküldésével egyidejűleg eredetben, papír alapon is továbbítani kell a benyújtott dokumentumokat. (6) A kormányablak öt évig köteles megőrizni a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló Korm. rendelet rendelkezései szerint kiállított orvosi igazolást, a  kórházi (klinikai) ápolásról, valamint a  szülő fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben történő, gyermeke melletti tartózkodásáról szóló kórház (klinika) által kiállított igazolást, amelyet hiteles elektronikus másolatként továbbított az  igény elbírálására hatáskörrel rendelkező szervhez.” 18. § (1) A  személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § A személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a  továbbiakban: járási hivatal), a  kormányablak, illetve a  személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) jár el.” (2) Az R2. 12. §-a a következő c) ponttal egészül ki: (a jogosult részére – személyazonosító igazolvány iránti kérelmére – ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel, és) „c) a magyar állampolgár első személyazonosító igazolvánnyal való ellátására kerül sor.” (3) Az R2. 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje:) „a) a 12. § a) és c) pontjában meghatározott esetben a kiadástól számított 30 nap;” (4) Az R2. a) 7. § (1) bekezdésében a „29. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „29. § (2) bekezdésében” szöveg, b) 18. § (3) bekezdés d) pontjában az „és a lakcímet” szövegrész helyébe az „és lakcímet” szöveg lép. 19. § A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 3.  § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az  igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására, nyilvántartására irányuló eljárásban első fokon a  fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a  továbbiakban: járási hivatal), a  kormányablak, valamint a  Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH) jár el.” 20. § A közigazgatási hatósági eljárásban a  személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet 1.  § (4)  bekezdésében a  „Ket. 156.  § (5)  bekezdésében” szövegrész helyébe a  „Ket. 61.  § (1a) bekezdésében” szöveg lép. 21. § (1) A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § A Kormány az egyes elektronikus közszolgáltatásokhoz, valamint egyes központi közigazgatási nyilvántartási rendszerekhez kapcsolódó adatkezelési és hatósági feladatok ellátására, azok fejlesztésére és üzemeltetésére, valamint a  nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására létrehozza a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: KEKKH).” (2) Az  R3. 4.  § (2)  bekezdés e)  pontja helyébe a  következő rendelkezés lép és a  bekezdés kiegészül a  következő f ) ponttal: [a  központi államigazgatási szervekről, valamint a  kormány tagjai és az  államtitkárok jogállásáról szóló 2010.  évi XlIII. törvény 2. § (3) bekezdésében meghatározott hatásköröket a kekkh] „e) szabálysértési nyilvántartás vezetésével összefüggő ügycsoportja tekintetében a  szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, f ) a kormányablakok feladatai ellátásához nyújtott informatikai szolgáltatások tekintetében az  e-közigazgatásért felelős miniszter és a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter együttesen gyakorolja.” (3) Az R3. 11/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11/B. § (1) A KEKKH – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az e-közigazgatásért felelős miniszter szakmai irányításával felügyeletet gyakorol a  fővárosi és megyei kormányhivatalok törzshivatala és szakigazgatási szervei, valamint a járási hivatalok törzshivatala és szakigazgatási szervei informatikai tevékenysége felett. (2) A  kormányablakok tekintetében a  KEKKH az  okmányok kiállítása, valamint a  KEKKH által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartások tekintetében gyakorol szakmai irányítást. (3) A  KEKKH közreműködik a  közigazgatás szervezéséért felelős miniszternek a  kormányablakok ügyfélszolgálati tevékenységének szakmai irányításával, ezzel összefüggésben az  ügyfélszolgálati működésének fejlesztésével, elemzésével és monitoringjával kapcsolatos feladatok ellátásában. (4) A KEKKH a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok számára külön jogszabályban meghatározott informatikai szolgáltatásokat nyújt, valamint közreműködik a  fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai tárgyú szerződései tekintetében a  miniszter által gyakorolt egyetértési jog érvényesítése során. (5) A  KEKKH az  (1)  bekezdés szerinti szakmai felügyelete keretében a  fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei által használt szakrendszerek esetében együttműködik a  szakrendszereket üzemeltető szakmai irányító szervvel. (6) A  kormányablakok által használt közhiteles hatósági nyilvántartások fejlesztése esetén a  nyilvántartást vezető szerv köteles egyeztetni a fejlesztésről a KEKKH-val.” (4) Az  R3. 12/A.  § (3)  bekezdés c)  pontjában a  „honosításával” szövegrész helyébe a  „honosításával és visszahonosításával” szöveg lép. (5) Az R3. a 12/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki: „Kormányzati Ügyfélvonal 12/C. § (1) A KEKKH működteti a 1818-as és a 185-ös telefonszámon elérhető országos telefonos ügyfélszolgálatot (a továbbiakban: Kormányzati Ügyfélvonal). (2) A  Kormányzati Ügyfélvonal az  (1)  bekezdésben foglaltak keretében a  kormányablakokra és a  kormányablakokban intézhető ügyekre vonatkozóan tájékoztatást és egyéb ügyintézési szolgáltatásokat nyújt, amelynek keretében különösen ügyindítást, ügyintézést és időpontfoglalást tesz lehetővé.” (6) Az R3. 16/C. § (5) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [a kekkh] „b) a  jogszabályban foglaltak szerint ellátja a  kormányzati internetes tájékoztatás központi internetes honlapjai infrastruktúrájának üzemeltetésével összefüggő feladatait, c) a jogszabály alapján nyújtott általános nyomtatványkitöltő űrlap benyújtás támogatás szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtásánál jogszabály alapján az  ügyfél-regisztrációs adatbázisban kezelt adatok tekintetében adatkezelőként jár el, továbbá a  szolgáltatás nyújtójával együttműködve ellátja a  szolgáltatás keretében biztosított ügyfélkapuhoz és hivatali kapuhoz történő csatlakozások koordinációs és adminisztratív feladatait,” (7) Az R3. 16/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „16/D. § A KEKKH ellátja – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével – a közigazgatási szervek hatósági eljárásaiban használt, elektronikusan kitölthető űrlapok logikai és formai ellenőrzési, minőségbiztosítási feladatait, az  űrlapok tervezéséhez informatikai, megjelenítési szakmai támogatást nyújt. A  KEKKH ellenőrzési és minőségbiztosítási feladata nem terjed ki az űrlapok szakmai tartalmára, annak meghatározása a tervező szervezet felelőssége.” 22. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.  évi I.  törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 48.  § (4)  bekezdésében az  „és a  lakcímet” szövegrész helyébe az „és lakcímet” szöveg lép. 23. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.  évi II.  törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdésében és 116. §-ában az „és a lakcímet” szövegrész helyébe az „és lakcímet” szöveg lép. 24. § A vásárokról, a  piacokról, és a  bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 4.  § (4)  bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [a jegyző a  (3)  bekezdés g)  pontjában foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lapot az  illetékes földhivatal megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával hivatalból szerzi be. a kormány a vásár és piac engedélyezésére irányuló eljárásban] „b) élelmiszer vagy állat vásári értékesítése esetén az  élelmiszer-higiénia és állategészségügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságot” [szakhatóságként jelöli ki.] 25. § A hatósági közvetítőkről szóló 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 12.  § (1)  bekezdés a)  pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép. 26. § A közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az  ilyen módon kivonatolt iratokról való másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről szóló 188/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében az „az államigazgatási” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági” szöveg lép. 27. § (1) Az  integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a  működtető és az  érintett szervek együttműködésének rendjéről szóló 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: R4.) 1.  §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § (1) E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009.  évi LXXVI.  törvény (a  továbbiakban: Szolgtv.) szerinti integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakítására és működtetésére. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti integrált ügyintézési és tájékoztatási pontnak a  különböző hatóságok által biztosított elektronikus ügyintézési lehetőségek egységes felületen való elérését biztosító szolgáltatását a  közigazgatásszervezésért felelős miniszter (a  továbbiakban: Működtető) működteti a  Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) bevonásával. (3) Az  integrált ügyintézési és tájékoztatási pont keretében a  KEKKH által működtetett Központi Okmányiroda személyes ügyfélszolgálati, tájékoztatási tevékenységet biztosít. A  Központi Okmányiroda a  (2)  bekezdés szerinti egységes felületen közzéteszi azoknak az  ügyeknek a  körét, amelynek tekintetében személyes ügyfélszolgálati, tájékoztatási tevékenységet biztosít. (4) Az  integrált ügyintézési és tájékoztatási pont keretében a  KEKKH tájékoztatási és külön jogszabályban meghatározott ügykörökben és feltételekkel telefonos ügyfélszolgálati tevékenységet lát el. A KEKKH a (2) bekezdés szerinti egységes felületen közzéteszi azoknak az  ügyeknek a  körét, amelynek tekintetében telefonos, illetve személyes ügyfélszolgálati, tájékoztatási tevékenységet biztosít. (5) Az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont keretében a 4. § (1) bekezdése szerinti kijelölt szerv vagy szervezet a 4. §-ban meghatározott feladatokat látja el.” (2) Az R4. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A  Működtető a  segítségnyújtó szervezetek (2)  bekezdés szerinti adatait közzéteszi az  integrált ügyintézési és tájékoztatási pontnak a  különböző hatóságok által biztosított elektronikus ügyintézés lehetőségét egységes felületen biztosító felületén.” (3) Az R4. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) A Szolgtv. 31. § (1) bekezdés a) pontja szerinti általános és a  (2) bekezdés szerinti ügyspecifikus tájékoztatást, a  Szolgtv. 31.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti ügyintézési lehetőséget, valamint a  Szolgtv. 31.  § (1)  bekezdés c)  pontja szerinti nyilvántartásokhoz való hozzáférést az  integrált ügyintézési és tájékoztatási pont különböző hatóságok által biztosított elektronikus ügyintézés lehetőségét egységes felületen biztosító szolgáltatásának működtetője a Szolgtv. 33. §-ában erre kötelezett szervekkel együttműködve működteti. (1a) Az  (1)  bekezdés szerinti működtető az  (1)  bekezdés szerinti kötelezettségét az  e  rendelet szerinti tartalmú, szolgáltatási tevékenységek szerint rendszerezett, hiteles, naprakész tájékoztatók, amely eljárási cselekményhez szükséges, az elektronikus űrlapok, valamint a Szolgtv. szerinti nyilvántartások elérhetőségének integrált ügyintézési és tájékoztatási pontnak a  különböző hatóságok által biztosított elektronikus ügyintézés lehetőségét egységes felületen biztosító felületén történő közzétételével valósítja meg.” (4) Az R4. a) 3.  § (2)  bekezdésében a „ponton keresztül legalább a  következő hatósági eljárásokban szükséges eljárási cselekmények megtételét” szövegrész helyébe a  „pontnak a  különböző hatóságok által biztosított elektronikus ügyintézés lehetőségét egységes felületen biztosító szolgáltatásán keresztül legalább a következő hatósági eljárásokban szükséges eljárási cselekmények elvégzésének lehetőségét” szöveg, b) 3. § (3) bekezdésében az „a kormányablakok” szövegrész helyébe az „a Központi Okmányiroda” szöveg, c) 9.  § c)  pontjában az „a Működtető” szövegrész helyébe az „az 1.  § (2)–(5)  bekezdése szerinti szolgáltatások működtetői” szöveg, d) 10.  § (1)  bekezdésében az  „a Működtetőnek” szövegrész helyébe az  „az 1.  § (2)–(5)  bekezdése szerinti szolgáltatások működtetőinek” szöveg lép. (5) Hatályát veszti az R4. 11. § (3) bekezdése. 28. § A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről, valamint a  vállalkozások tanúsításáról szóló 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelet 3.  §-ában a „90 napon” szövegrész helyébe a „60 napon” szöveg lép. 29. § (1) A  közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a  közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az  e  rendeletben meghatározott hatósági ügyekben e  rendelet vagy más jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a) első fokon: a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a kormányablak (a továbbiakban együtt: közlekedési igazgatási hatóság), valamint a  Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal), b) másodfokon: a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.” (2) Az  R5. 19. melléklet VI. A  vezetői engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés során szükséges okmányok alcím B)  pont b) alpontjában az „és a lakcímet” szövegrész helyébe az „és lakcímet” szöveg lép. 30. § (1) A  szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az  állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A  Ket. 168/A.  § alkalmazásában az  alábbi SZEÜSZ-ök igénybevétele kötött előzetes ügyfél-regisztrációs eljáráshoz: a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása, b) az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről, c) azonosítási szolgáltatás, ide nem értve az egyedi azonosság ellenőrzés szolgáltatás, azonosság ellenőrző ügynöki szolgáltatás részszolgáltatásokat, d) biztonságos kézbesítési szolgáltatás, e) hitelesítés-szolgáltatás, f ) személyre szabott ügyintézési felület, g) ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás részeként működő ügyfélkapu.” (2) Az R6. 8. § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha a hatóságnak minősülő SZEÜSZ szolgáltató a SZEÜSZ-t kizárólag saját ügyintézése érdekében biztosítja, úgy azt általános szerződési feltételek helyett szolgáltatási szabályzat alapján nyújtja. (1b) Ha a SZEÜSZ szolgáltató több SZEÜSZ-t együttesen nyújt, úgy a szolgáltatások tekintetében jogosult egységes, összevont általános szerződési feltételek, illetve szolgáltatási szabályzat készítésére.” (3) Az R6. 9. alcímének helyébe a következő rendelkezés lép: „9. Elektronikus ügyintézési szolgáltató regisztrációja 13.  § (1) A  Ket. 172.  § d)  pontja szerinti elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltató (a  továbbiakban: elektronikus ügyintézési szolgáltató) a  szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt köteles elektronikus úton regisztrálni a felügyelet erre a célra kialakított on-line felületén (a továbbiakban: eüsz szolgáltatói regisztráció). Az eüsz szolgáltatói regisztráció nem kötelezi az elektronikus ügyintézési szolgáltatót az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatás nyújtásra. (2) Az eüsz szolgáltatói regisztráció során a következő adatokat kell bejelenteni: a) az elektronikus ügyintézési szolgáltató nevét, székhelyét, elektronikus levélcímét, b) az  elektronikus ügyintézési szolgáltató kapcsolattartójának nevét és elektronikus levélcímét, amennyiben a kapcsolattartó az adatai kezeléséhez hozzájárult, c) amennyiben az elektronikus ügyintézési szolgáltató rendelkezik a központi elektronikus szolgáltató rendszerben hivatali kapuval, annak az azonosítóját, valamint d) az elektronikus ügyintézési szolgáltató által nyújtott elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások körét. (3) A  felügyelet névjegyzéket vezet a  regisztrált elektronikus ügyintézési szolgáltatókról, amely a  (2) bekezdésben felsorolt adatokat tartalmazza. A  névjegyzék a  (2)  bekezdés a) és d)  pontja tekintetében elektronikus úton bárki számára kereshető módon hozzáférhető. (4) A  felügyelet az  elektronikus ügyintézési szolgáltató kérelmére, vagy, amennyiben hivatalos eljárása során tudomására jut, hivatalból módosíthatja a (2) bekezdésben felsorolt adatokat. (5) A felügyelet a) az elektronikus ügyintézési szolgáltató kérelmére, b) az elektronikus ügyintézési szolgáltató megszűnése esetén, vagy c) az  elektronikus ügyintézési szolgáltató valamennyi elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatása megszűnése esetén törli a szolgáltatót a névjegyzékből. (6) A felügyelet a névjegyzék természetes személyre vonatkozó adatait a regisztráció megszüntetését követő öt év múlva törli. (7) A  felügyelet a  névjegyzékbe vételről, az  adatok módosításáról és az  (5)  bekezdésben meghatározott névjegyzékből való törlésről értesíti az elektronikus ügyintézési szolgáltatót. (8) Az eüsz szolgáltatói regisztráció díjmentes.” (4) Az R6. 33–42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „33. § Az azonosítási szolgáltatás részszolgáltatásai a) teljeskörű azonosítás szolgáltatás (a továbbiakban: TASZ), b) egyedi azonosság ellenőrzés szolgáltatás (a továbbiakban: EASZ), valamint c) azonosság ellenőrző ügynöki szolgáltatás (a továbbiakban: AESZ). 34.  § (1) A  TASZ olyan azonosítási szolgáltatás, amelynek keretében a  SZEÜSZ szolgáltató az  azonosítást kérő hatóság vagy SZEÜSZ szolgáltató (a továbbiakban együtt: azonosítást kérő szervezet) részére megállapítja, hogy egy adott személy megegyezik-e egy korábban regisztrált személlyel, továbbá az azonosítást kérő szervezet ilyen igénye és az érintett hozzájárulása esetén a szervezet számára igazolja az adott személy személyazonosságát. (2) A TASZ keretében az azonosítást végző SZEÜSZ szolgáltató (a továbbiakban: azonosítási szolgáltató) az ügyfelet az  azonosítást kérő szervezet számára azonosítja, ennek részeként az  ügyfél hozzájárulása alapján az  azonosítást kérő szervezet rendelkezésére bocsátja az ügyfél azonosításához feltétlenül szükséges adatot vagy nyilatkozatot, és az azonosítás céljából alkalmazott műszaki megoldásnak megfelelően az elektronikus nyilatkozatot tevő személy és az azonosított ügyfél közötti kapcsolatot hitelesíti. (3) A TASZ az azonosítandó személy azonosításán, azonosságának ellenőrzésén túlmenően kiterjed a) a természetes személy vagy szervezet regisztrációjára, b) a  természetes személyhez vagy szervezethez az  azonosításhoz szükséges kód, eszköz vagy más elem hozzárendelésére, ahol ez értelmezhető, c) az  egyedi esetben történő azonosítás lefolytatásához szükséges hitelesítési és egyéb információk biztosítására az azonosítást kérő felé, d) a sikeres azonosítás esetén a jogosult által kért információ szolgáltatására. (4) A  TASZ keretében természetes személyek és szervezetek, továbbá informatikai rendszerek regisztrációja és azonosítása egyaránt elvégezhető. (5) A TASZ olyan azonosítási technikák alkalmazására terjedhet ki, amelyekről a felügyelet ajánlást tett közzé, vagy amelyet már nyilvántartásba vett. (6) A TASZ az azonosítást a különböző azonosítási technikák kombinálásával is biztosíthatja. 35.  § (1) A TASZ keretében természetes személyek regisztrációjához és azonosításához szükséges adatkezeléshez, beleértve a  szervezetek képviselőinek nyilvánosnak nem minősülő, azonosításhoz szükséges adatainak kezelését, amennyiben az  azonosításuk nem törvényi kötelezés alapján elektronikusan végzendő elektronikus ügyintézési eljáráshoz szükséges, az érintett természetes személyek hozzájárulása szükséges. (2) A  TASZ szolgáltatás tekintetében a  természetes személy regisztrációjára a  Ket. 168/A.  § szerinti ügyfél-regisztrációs eljárás szabályai irányadók azzal, hogy a  TASZ által meghatározott esetben a  személyes megjelenéssel egyenértékű a  regisztrációt végző szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos feltételekkel biztosítható az ügyfél személyazonosságának az előzetes ellenőrzése. 36. § (1) Az EASZ olyan azonosítási szolgáltatás, amelynek keretében az azonosítási szolgáltató az azonosítást kérő szervezet számára – más, azonosítási szolgáltatónak nem minősülő, azonosítási megoldásokat biztosító szolgáltatók szolgáltatásait igénybe véve – elvégzi az azonosítást. (2) Az  ügyfél rendelkezése és az  elektronikus ügyintézés sajátosságai szerint az  EASZ-t biztosító azonosítási szolgáltató – kivéve ha az EASZ-t a hatóság saját működési körében biztosítja – az azonosítási szolgáltatás keretében az azonosítást kérő szervezet számára a) nyilatkozik arról, hogy az általa megadott azonosító adatok által egyértelműen meghatározott személy az általa azonosított személlyel azonos-e, vagy b) a  megadott azonosító adatok által egyértelműen meghatározott személy azonosítás során kért adatait rendelkezésre bocsátja. (3) Az  EASZ-t biztosító azonosítási szolgáltató nyújthat olyan szolgáltatást, amelynek keretében az  ügyfél erre irányuló igénye esetén az azonosításhoz feltétlenül szükséges adaton vagy nyilatkozaton kívül a) az ügyfél értesítési címét, b) az ügyfél által adott meghatalmazással kapcsolatos adatokat, c) nem természetes személy ügyfél esetén a szervezeti képviseletével kapcsolatos adatokat, d) vagy más, az ügyfél által megjelölt, elektronikus ügyintézés során felhasználni kívánt adatokat is a hatóság rendelkezésére bocsátja. (4) Az  EASZ-t biztosító azonosítási szolgáltató olyan azonosítást is végezhet, ahol a  hatóság számára az  ügyfél tényleges azonosítóinak megismerését nem teszi lehetővé, hanem csupán az ismeretlen, nem azonosított ügyfél és egy korábban eljárt vagy regisztrált személy azonosságát igazolja (a továbbiakban: anonim azonosítás). (5) Az azonosítási szolgáltató az általános szerződési feltételeiben – kivéve ha az EASZ-t a hatóság saját működési körében biztosítja – rögzíti, hogy az adott azonosítási formánál a) az azonosítás milyen mozzanatokból áll, b) mely cselekménynél mely személy vagy szervezet működik közre, és ennek során milyen adatot kell szolgáltatnia, c) az adatok milyen ellenőrzésen és feldolgozáson esnek át, d) mi jelenti az ellenőrzés sikeres és sikertelen lefolytatását. (6) Ha az EASZ felelősséget vállal az azonosítás megfelelőségéért, úgy az EASZ használatával történő azonosításra megfelelően irányadók az ügyfél azonosítására vonatkozó rendelkezések. (7) A  (6)  bekezdés alá nem tartozó esetekben az  EASZ igénybevételével történő azonosítás akkor alkalmazható, ha a  címzett ügyintézési rendelkezésében vagy külön nyilatkozatában az  ilyen módon történő azonosításhoz hozzájárult. 37. § (1) Az AESZ olyan azonosítási szolgáltatás, amelynek keretében az azonosítási szolgáltató az azonosítást kérő szervezet számára – más TASZ, illetve EASZ szolgáltatásokat igénybe véve – elvégzi az azonosítást, beleértve a) az azonosítandó személlyel történő adategyeztetés lefolytatását, b) az azonosítási mód azonosítandó személy általi megválasztásának lehetővé tételét, és c) az  azonosítandó személy által kiválasztott azonosítási szolgáltatónál a  konkrét azonosítás szükség szerinti végrehajtatását. (2) Az AESZ igénybevételével történő azonosítás során szükség szerint a) az ügyfél az AESZ által kezelt lehetőségek közül az igénybe venni kívánt azonosítási módot megválasztja, b) az ügyfél az általa megválasztott módon azonosítja magát, amelyhez a TASZ, illetve az EASZ bevonását szükség szerint az AESZ-t biztosító azonosítási szolgáltató biztosítja, c) az  AESZ-t biztosító azonosítási szolgáltató megadja az  azonosítást kérő felé az  azonosítás eredményeképpen megkapott azonosítót, vagy jelzi az azonosítás sikertelenséget az azonosítást kérőnek, d) az  AESZ-t biztosító azonosítási szolgáltató az  ügyfél ügyintézési rendelkezésében erre feljogosította, és az azonosítást kérő ezt igényli, az összerendelési nyilvántartás, a rendelkezési nyilvántartás és az egyedi azonosítást nyilvántartó szerv adatszolgáltatása alapján az  azonosítást kérőnek az  igényelt egyedi azonosítót vagy az  annak megfelelő összerendelési nyilvántartásban szereplő bejegyzés elemet adja meg. (3) Az  AESZ nyújtása során az  AESZ az  általa nyújtott azonosítási mozzanatok és kapcsolódó szolgáltatások megfelelőségéért felel. A szolgáltatás nyújtása során a) TASZ igénybevétele esetén az azonosítás megfelelőségéért a TASZ szolgáltató felel, b) EASZ igénybevétele során az  azonosítás elfogadhatóságára, valamint az  EASZ és az  ügyfél felelősségére az EASZ-ra vonatkozó rendelkezések irányadók. 38. § (1) Az ügyfél szervezetek regisztrációjára a természetes személy ügyfél regisztrációjára vonatkozó szabályokat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Valamely szervezet képviseletére vonatkozó regisztráció esetén a  regisztrációt végző szerv a  regisztrációt kezdeményező természetes személy képviseleti jogosultságát a) közhiteles nyilvántartásban rögzített képviseleti jogosultság esetén a közhiteles nyilvántartásban, b) közhiteles nyilvántartásban szereplő képviseleti joggal rendelkező személy meghatalmazottja esetén a meghatalmazó jogosultságának a közhiteles nyilvántartásban történő ellenőrzésével, valamint a meghatalmazás érvényességi kellékeinek a vizsgálata útján, c) közhiteles nyilvántartásban nem szereplő szervezet esetében a  regisztrációt kezdeményező által benyújtott, legalább teljes bizonyítóerejű magánokirat alapján, d) ha az a)–c) pont nem alkalmazható, a bejelentő egyoldalú nyilatkozata alapján ellenőrzi. (3) A  regisztrációról a  regisztrációt végző szerv a  szervezetet annak a  közhiteles nyilvántartásban szereplő, ennek hiányában a regisztrációs kérelemben bejelentett székhelyén vagy egyéb címén írásban értesíti. 39. § (1) Közjogi jogalany szervezetre vonatkozó azonosításra csak az arra jogszabályban kijelölt szervezet jogosult. (2) A  közjogi jogalany szervezetre vonatkozó azonosításhoz szükséges regisztrációt csak az  érintett szerv képviseletére jogosult személy, hivatalos úton, közokiratba vagy közhiteles nyilvántartásba foglalt adatszolgáltatásra alapozva kezdeményezheti. 40. § Természetes személy ügyfél, valamint ügyfél szervezet regisztrációja megvalósítható a jelen § szerinti feltételes regisztrációval is. Feltételes regisztráció során a) az  azonosításhoz szükséges információt az  azonosítási szolgáltató saját nyilvántartása, valamely hatóság adatszolgáltatása vagy ügyfél elektronikus kérelme alapján előre elkészíti, b) az  azonosítási szolgáltató az  azonosításhoz szükséges információkat postán hivatalos iratként személyes kézbesítés kikötésével a  regisztrálandó természetes személy ügyfél vagy a  szervezet ügyfél képviselője részére megküldi úgy, hogy a postai szolgáltató csak a regisztrálandó természetes személy ügyfél vagy a szervezet ügyfél képviselője azonosítása után adja át a küldeményt, c) az azonosítási lehetőség tényleges alkalmazásához az ügyfélnek a szolgáltatást egy előírt kivárási időt követően külön eljárásrendben aktiválnia kell. 41.  § (1) Az  azonosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvánosan elérhető tájékoztatásoknak az  azonosítás biztonsági szintjére és erősségére, a használatával kapcsolatos kockázatokra vonatkozó, teljes körű tájékoztatást kell tartalmaznia. (2) TASZ vagy AESZ keretében az azonosítás végrehajtása során az azonosítási szolgáltató köteles az azonosítást kérő részére tájékoztatást adni: a) az alkalmazott azonosításnak a külön jogszabályban meghatározott biztonsági szintjéről, b) az azonosított jogalany 38. § (2) bekezdése szerinti besorolásáról, valamint c) az alkalmazott azonosítási technikáról. 42. § (1) A hatóság képviseletében eljáró természetes személyek közül a) fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott személyek számára kizárólag jogszabályban kijelölt államigazgatási szerv vagy 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet, b) hatóság vagy más közhatalmat gyakorló szervezet nevében kiadmányozási joggal rendelkező vagy egyébként jognyilatkozat tételére jogosult személy számára kizárólag jogszabályban kijelölt államigazgatási szerv, 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet, vagy a  minősített adatot, az  ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján igénybe vett szervezet nyújthat TASZ-t azonosítási szolgáltatóként, függetlenül attól, hogy az  azonosítás a  szervezet nevében eljáró természetes személyre vagy a szervezet informatikai rendszerére vonatkozik. (2) A hatóság részére a) a  szervezet nevében jognyilatkozat tételhez felhasznált, vagy nem nyilvános adatok elérésében biztonsági szerepet ellátó azonosításhoz csak jogszabályban kijelölt állami szerv vagy 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet, b) egyéb esetben csak jogszabályban kijelölt állami szerv vagy 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet, vagy a  minősített adatot, az  ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján igénybe vett azonosítási szolgáltató nyújthat TASZ-t, függetlenül attól, hogy az  azonosítás a  szervezet nevében eljáró természetes személyre vagy a szervezet informatikai rendszerére vonatkozik.” (5) Az R6. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha az  elektronikus dokumentum papír alapon történő hiteles megjelenítésének műszaki feltételei adottak, a másolatban rögzíteni kell: a) az elektronikus dokumentum szöveges és ábrázolt tartalmát, b) záradékban az  eredeti iratot kiadmányozó személy, valamint a  hatóság nevének és az  aláírás időpontjának szöveges megjelenítését, szervezeti aláírással ellátott elektronikus dokumentum esetén a  szervezeti aláíráshoz tartozó tanúsítvány szerint az aláírót meghatározó adatokat, c) záradékban metaadatként az  elektronikus dokumentum azonosítására vagy a  másolat készítésére vonatkozó azon adatokat, amelyek az  a)  pont szerinti tartalomból egyébként nem állapíthatóak meg, de a  másolatot kérő szempontjából jelentőséggel bírnak, d) „az elektronikus dokumentumban foglaltakkal egyező tartalmú irat” záradék szöveget, e) a papír alapú másolat keltezését, f ) a  másolat hitelesítésének módja szerint a  másolatkészítő szervezet elnevezését és a  másolatkészítésért felelős, a  másolat hitelesítésére jogosult személy aláírását és bélyegzőlenyomatát, az  iratérvényességi nyilvántartás szabályai szerinti hitelesítését, vagy az (5) bekezdés szerinti hitelesítésre történő utalást.” (6) Az R6. 86. § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A  papír alapú másolat úgy is elkészíthető, hogy a  SZEÜSZ szolgáltató a  teljes elektronikus dokumentumot a papír alapú másolaton, az adatok elektronikus leolvashatóságát biztosító kód formájában elhelyezi. A papír alapú másolat e kód alapján hiteles, ha a kód alapján visszaállított eredeti elektronikus dokumentum megegyezik a papír alapú másolattal. (6) A másolatkészítő a másolat elkészítését megelőzően köteles ellenőrizni az eredeti elektronikus irat hitelességét. A (2) bekezdés c) pontja szerinti metaadatok tartalmazzák a hitelesítés, valamint a hitelesség ellenőrzésének adatait.” (7) Az R6. a következő 87/A. §-sal egészül ki: „87/A. § (1) A másolat automatikusan is elkészíthető, ha a) a  másolatkészítés zárt rendszerben történik, amelynek külső beavatkozástól mentes, az  eredeti és a  másolat összerendelését tekintve garantáltan hibamentes működését auditálás igazolja, b) a  másolatkészítő rendszer megfelelő műszaki és szervezési megoldással biztosítja a  másolat olvashatóságát és a mintavételezésen alapuló minőségbiztosítást. (2) Automatikus másolatkészítés esetén a  dokumentumonkénti tartalmi ellenőrzés helyett véletlenszerű mintavételezésen alapuló ellenőrzés is alkalmazható. (3) Automatikus másolatkészítés esetén a  86.  § (2)  bekezdés c)  pontja nem alkalmazandó, valamint a  záradék tartalmazza az automatikus másolatkészítés tényét.” (8) Az R6. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) A  papír alapú iratokról hiteles elektronikus másolat készítését a  hatóság, valamint a  kormány által kijelölt szervezet jelen alcím rendelkezései szerint végezheti. (1a) A  papír alapú iratokról hiteles elektronikus másolat készítése során nem alkalmazandók a  papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben a számviteli bizonylatokról történő másolatkészítésre irányadó különös rendelkezések.” (9) Az R6. 89. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A  SZEÜSZ szolgáltató a  papír alapú iratról készült hiteles elektronikus másolatot a  papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti elektronikus aláírás használata helyett az  iratérvényességi nyilvántartásban történő elhelyezéssel, az iratérvényességi nyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint is hitelesítheti.” (10) Az R6. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „92. § (1) Az elektronikus iratok kezelése akkor nyújtandó SZEÜSZ-ként, ha a hatóság egyes iratkezelési feladatokat olyan szakrendszerben valósít meg, amelynek alapfunkciója nem az  iratkezelési műveletek végrehajtásának támogatása. (2) A  SZEÜSZ szolgáltató köteles az  iratkezelési alapkövetelmények teljesülését auditálással igazolni. Az  auditálás során igazolni kell, hogy a SZEÜSZ működése összhangban van a szakrendszer által ellátott iratkezelési műveletekre vonatkozóan az  iratkezeléssel és annak tanúsításával kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott rendelkezésekkel. (3) A  szolgáltatás csak a  szakigazgatási folyamat szempontjából releváns iratkezelési lépésekre, illetve azon belül az adott informatikai támogatással lefedett folyamatelemekre korlátozva is kialakítható. Ilyen esetben az iratkezelési alapkövetelmények teljesítését csak a  releváns folyamatelemekhez tartozó követelmények tekintetében kell igazolni. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti szolgáltatás keretében külön jogszabály alapján olyan iratkezelési rendszer is biztosítható, amely valamely hatóság részére egyes iratkezelési feladatok ellátását, illetve több hatóság részére együttes (közös) iratkezelést valósít meg.” (11) Az R6. 101. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés alá tartozó szolgáltatás akkor nyújtandó SZEÜSZ-ként, a SZEÜSZ-re vonatkozó rendelkezések szerint, ha az  adott szolgáltatás tekintetében jogszabály kifejezetten előírja, hogy a  szolgáltatás az  informatikai háttér szolgáltatása SZEÜSZ szabályai szerint nyújtandó.” (12) Az R6. 103. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az  ügyintézési rendelkezést a  nyilatkozatot tevő személy – a  telefonos ügyfélszolgálatnál tett nyilatkozat kivételével – aláírásával vagy az  elektronikus dokumentumhitelesítésre vonatkozó rendelkezések szerint hitelesíti. A telefonos ügyfélszolgálatnál tett nyilatkozatot az ügyfél azonosítását követően az ügyfélszolgálat írásban rögzíti, a  személyhez rendelést záradékban igazolja, és azt az  elektronikus dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti. (4) A SZEÜSZ szolgáltató a nyilatkozatot tevő személy által tett nyilatkozatot titkosítva tárolja, azt az ügyfélen kívül kizárólag a megkereső bíróságoknak, hatóságoknak vagy más szerveknek bocsátja rendelkezésére. (5) A  szolgáltató az  ügyintézési rendelkezések nyilvántartása alapján kiállított, a  szolgáltató által hitelesített igazolásban tájékoztatja a hatóságot vagy más SZEÜSZ szolgáltatót az ügyintézési rendelkezés tartalmáról. (6) A  szolgáltató kizárólag a  csatlakozott hatóságok vagy más SZEÜSZ szolgáltatók számára szolgáltat adatot az  ügyintézési rendelkezés tartalmáról, ideértve az  ügyfél által adott meghatalmazás adatait is. A  csatlakozás során a hatóság vagy SZEÜSZ szolgáltató igazolja, hogy mely azonosító kódok, illetve más azonosítók használatára jogosult. (7) Az  ügyintézési rendelkezés tartalmáról történő tájékoztatás során a  nyilvántartó szerv az  összerendelési nyilvántartás igénybevételével kizárólag olyan azonosító kódot vagy más azonosítót közölhet a  hatósággal vagy más SZEÜSZ szolgáltatóval, amelynek kezelésére az érintett hatóság vagy más SZEÜSZ szolgáltató jogosult.” (13) Az  R6. 106.  § (6) és (7)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezések lépnek, és a  § a  következő (8)  bekezdéssel egészül ki: „(6) Az  ügyintézési rendelkezések nyilvántartását vezető hatóság nyújthat olyan szolgáltatást, melynek keretében a  képviseletre jogosult kérelme alapján ellenőrzi és – sikeres ellenőrzés esetén – hitelesen igazolja a  törvényes képviselő képviseleti jogosultságát. (7) A  meghatalmazott a  hatósági eljárásban a  képviseleti jogosultságát az  ügyintézési rendelkezések nyilvántartására hivatkozással is igazolhatja. A  meghatalmazást a  hatóság vagy más SZEÜSZ szolgáltató a meghatalmazás azonosítójának vagy a meghatalmazott azonosító adatainak megadásával kérdezheti le. (8) A  nyilvántartó szerv a  meghatalmazás nyilvántartásba vétele során a  meghatalmazót és a  meghatalmazottat az összerendelési nyilvántartásban használt kapcsolati kódjuk alapján veszi nyilvántartásba, a személyek azonosító kódjait vagy más azonosító adatait nem tárolja. A  meghatalmazás nyilvántartó szerv általi igazolása során a nyilvántartó szerv az összerendelési nyilvántartás igénybevételével a meghatalmazást annak az azonosítónak vagy azonosító kódnak a megadásával igazolja, amelynek kezelésére az érintett hatóság jogosult.” (14) Az R6. 109–111. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „109.  § (1) Az  iratérvényességi nyilvántartás (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: nyilvántartás) a  hatóság által készített elektronikus dokumentumok, illetve az  elektronikus dokumentumokról készített papír alapú hiteles másolatok tartalmának és hitelességének ellenőrzését biztosító nyilvántartás. A  nyilvántartás a  nyilvántartásban elhelyezett iratok hitelességét jelen alcím szerinti megoldásokkal biztosítja. (2) A nyilvántartásba bejegyzést csak a) az adott iratot kiadmányozó hatóság, b) az iratról hiteles másolatot készítő szervezet, valamint c) az irat hitelességéről igazolás kiállítására jogosult szerv vagy szervezet tehet. (3) A SZEÜSZ szolgáltató a nyilvántartásra vonatkozó általános szerződési feltételekben rögzíti, hogy a nyilvántartás tartalmához történő hozzáférés milyen feltételekkel lehetséges. (4) Az iratérvényességi nyilvántartás igénybevétele legfeljebb az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott pszeudonim azonosításhoz köthető. (5) Amennyiben a SZEÜSZ szolgáltató általános szerződési feltételei szerint a nyilvántartás egyes elemeinek elérése korlátozott hozzáférésű, úgy a hozzáférés csak az általános szerződési feltételekben meghatározott hatósági, illetve ügyintézői kör számára tehető lehetőv …