2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasítása a Belügyminisztérium Közszolgálati Szabályzatáról.

2/2013. (V. 28.) BM KÁT utasítása a Belügyminisztérium Közszolgálati Szabályzatáról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f ) pontja, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 75. § (5) bekezdése alapján kiadom a következő utasítást. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A Belügyminisztérium Közszolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Belügyminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) állományában a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a  továbbiakban: Kttv.) alapján foglalkoztatott kormánytisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő), valamint a  Kttv. 258.  §-a és a  munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján a  Minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalókra (a továbbiakban a kormánytisztviselők és a munkavállalók együtt: munkatárs). 2. A Szabályzat rendelkezéseit a rájuk vonatkozó mértékben, megfelelően alkalmazni kell továbbá – ha jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz másként nem rendelkezik – a) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) hatálya alá tartozó állami vezetőkre, b) a Minisztériumhoz kirendelt kormánytisztviselőkre, valamint a  Minisztériumnál foglalkoztatott közalkalmazottakra a kirendelési megállapodások vagy megállapodások szerinti mértékben, c) az európai uniós projektek által finanszírozott munkatársakra – a  projektszerződésben meghatározott feltételekkel – azzal, hogy a  határozott idejű jogviszony keretében foglalkoztatott munkatársak abban az esetben jogosultak a Szabályzat szerinti juttatásokra, amennyiben annak költségeit a finanszírozó megtéríti a Minisztérium részére, valamint d) a prémiumévek programról és a  különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Pép.tv.) hatálya alá tartozókra a Pép.tv.-ben meghatározott mértékben. 3. A Szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 49/B. és a 49/D. §-a alapján a Minisztériumhoz vezényeltekre (a továbbiakban együtt: vezényelt) a Hszt.-ben, a Hszt. végrehajtására kiadott rendeletekben, valamint a vezénylésről szóló megállapodásban és határozatban meghatározott mértékben. 4. A Szabályzat 1–3. alcíme a Minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesíteni kívánó személyekre (a továbbiakban: érintett) is kiterjed. 5. Az 1–3. pontokban meghatározott személyek jogaira és kötelezettségeire, a munkáltatói jogok gyakorlására, az egyes juttatásokra, támogatásokra a Szabályzatot a vonatkozó jogszabályokkal és közjogi szervezetszabályozó eszközökkel, valamint adott esetben a  kirendelési megállapodással, megállapodással, munkaszerződéssel, vezénylésről szóló megállapodással és határozattal együttesen kell alkalmazni. 6. Ezen utasítás alkalmazásában a) hozzátartozó: a Kttv. 6. § 11. pont, b) hivatali szervezet: a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2010. (IX. 2.) BM utasítás (a továbbiakban: SzMSz) 3. függelékében megjelölt szervezeti egységek összessége, c) szervezeti egység vezetője: a titkárságvezető, a főosztályvezető vagy a főosztályvezetői besorolásra jogosult szervezeti egység vezetője, d) kinevezés: ahol e  Szabályzat kinevezést említ, ott a  kirendelést, a  Minisztériumnál történő foglalkoztatást és a  munkaszerződés megkötését, valamint – amennyiben az  adott rendelkezés hatálya a  vezényeltekre is kiterjed – a vezénylést is érteni kell, e) munkakör: a  jogszabályokban és a  munkaköri leírásban meghatározott azon feladatoknak az  összefoglaló megnevezése, amelyben a Minisztérium a munkatársat foglalkoztatja, f ) munkaköri leírás: azoknak a feladatoknak az írásbeli összefoglalása, amelyet a munkatárs köteles ellátni, g) szakmai irányításért felelős állami vezető: a  helyettes államtitkár, a  Személyügyi Főosztály és az  Ellenőrzési Főosztály esetében a főosztályvezető. II. Fejezet A munkáltatói jogokkal kapcsolatos rendelkezések 7. A közigazgatási államtitkár a munkáltatói jogkörébe tartozó munkatársak tekintetében dönt a) a foglalkoztatási jogviszony (kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony) létesítéséről és megszüntetéséről, b) a kormánytisztviselő kinevezésének módosításáról, c) a munkavállaló munkaszerződésének módosításáról, d) a 250. pontban meghatározott címek adományozásáról, e) az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető, kabinetfőnök javaslata alapján – a  vonatkozó jogszabály keretei között – az  alapilletmény (vezényeltek esetében beosztási illetmény) eltérítéséről, f ) a szociális, lakhatási támogatásban részesítésről, g) a képzettségi pótlék, munkaköri pótlék megállapításáról, h) a kormánytisztviselő átirányításáról, i) a tanulmányi szerződés megkötéséről, a tanulmányi kötelezésről, j) a kormánytisztviselő kirendelésére, átirányítására, kiküldetésére irányuló megállapodás megkötéséről és elrendeléséről, k) a helyettes államtitkárok szabadságáról és egyéb távollétük engedélyezéséről, l) a minősítésről és a teljesítményértékelésről a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint, m) a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesítés időtartamáról, n) a helyettesítési díj mértékéről, o) a további jogviszonyok [Kttv. 85. § (2) bekezdés] létesítésének engedélyezéséről, p) az összeférhetetlenség megállapításáról, q) a kormányzati ügykezelők illetményének megállapításáról, módosításáról, valamint r) a rendkívüli munkaidő elrendeléséről. 8. A parlamenti államtitkár és az  önkormányzati államtitkár a  Kttv. 205.  §-ában foglaltakra figyelemmel gyakorolja a 7. pontban meghatározott munkáltatói jogokat a kabinetjének munkatársai felett. 9. A Miniszteri Titkárság és a Miniszteri Kabinet állományába tartozó munkatársak felett – a vezetői munkakörbe történő kinevezés és annak megszüntetése kivételével – a kabinetfőnök gyakorolja a 7. pontban meghatározott munkáltatói jogokat. 10. A 7. pont a), b), c), d), e), f ), g), i), j), m), n), q) és r) alpontjaiban meghatározott döntést a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály és a Személyügyi Főosztály vezetőivel véleményeztetni kell. 11. A szervezeti egység vezetője a) dönt az általa közvetlenül irányított szervezeti egységben dolgozó munkatárs szabadsága és egyéb távolléte, általános munkarendtől eltérő munkarendjének engedélyezéséről, b) javaslatot tesz az  adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőnek, kabinetfőnöknek az általa irányított szervezeti egységnél foglalkoztatási jogviszony létesítésére, megszüntetésére, c) kezdeményezi az  adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőnél, kabinetfőnöknél a vezetői munkakörbe történő kinevezést és annak megszüntetését, d) javaslatot tesz az  adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőnek, kabinetfőnöknek a 7. pontban foglalt döntésekre, e) gyakorolja a minősítésre, teljesítményértékelésre vonatkozó jogszabályokban biztosított jogokat az irányítása alá tartozó szervezeti egységek nem vezetői munkakörben lévő munkatársai felett. 12. A főosztályvezető, a főosztályvezetővel azonos jogállású vezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető az általa irányított munkatársak tekintetében meghatározza a  munkavégzéssel kapcsolatos feladatokat. A  főosztályvezetőhelyettes és az  osztályvezető javaslatot tesz az  általa irányított munkatársak tekintetében a  főosztályvezető vagy a főosztályvezetővel azonos jogállású vezető munkáltatói jogkörébe tartozó intézkedések megtételére. III. Fejezet A kormányzati szolgálati jogviszony, valamint a munkaviszony létesítése, megszűnése és megszüntetése 1. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének rendje 13. A szervezeti egység vezetője a kormánytisztviselői kinevezés kezdeményezéséről a Személyügyi Főosztály vezetőjét – a kinevezés tervezett napját legalább 5 munkanappal megelőzően – értesíti. A kinevezés előkészítését a Személyügyi Főosztály végzi. 14. A kinevezésről addig nem lehet érdemi nyilatkozatot tenni, amíg a szervezeti egység vezetője a Személyügyi Főosztály illetékes munkatársával együttesen a jogviszony-létesítés jogszabályban előírt feltételeinek fennállását nem állapította meg, és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetője nem nyilatkozott arról, hogy a kinevezéshez szükséges személyi előirányzat rendelkezésre áll. Amennyiben a foglalkoztatás fedezetét részben vagy egészben európai uniós forrás biztosítja, a  jogviszony létesítéséhez az  európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár jóváhagyása is szükséges. 15. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez a  közszolgálati nyilvántartáshoz szükséges okiratokat, adatokat és nyilatkozatokat a  kormánytisztviselőnek eredeti okirattal vagy közjegyző vagy a  kibocsátó szerv által hitelesített másolattal kell igazolnia a  közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az  igazgatási szünetről a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló kormányrendeletben meghatározott határidőben. Be kell nyújtania továbbá az  illetményszámfejtéshez szükséges nyilatkozatokat. A benyújtott okmányok másolatai az érintett személyi anyagába kerülnek. 16. Amennyiben a munkatárs személyi adataiban (különösen: név, lakcím, bankszámlaszám) változás történik, köteles azt 15 napon belül a Személyügyi Főosztály vezetőjének bejelenteni. 17. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez a  közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletnek – az  ott meghatározott iskolai végzettség, szakképzettség tekintetében – való megfelelést a kinevezést megelőzően a Személyügyi Főosztály vizsgálja. 18. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése vagy új munkakörbe kinevezés előtt az  érintettel közölni kell, ha a betölteni kívánt munkakör betöltője a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben (a továbbiakban: Nbtv.) és az  Nbtv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik. Az érintett részére a Személyügyi Főosztály a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges kérdőívet biztosítja. 19. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése vagy új munkakörbe kinevezés előtt az  érintettel közölni kell, ha a betölteni kívánt munkakör az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá tartozik. Ebben az esetben a kinevezés feltétele a kérdőív kitöltése, valamint annak a munkáltatói jogkör gyakorlója részére történő átadása a Személyügyi Főosztályon keresztül. 20. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése vagy új munkakörbe kinevezés előtt az  érintettel közölni kell, hogy kinevezésére csak akkor kerülhet sor, ha írásban nyilatkozik arról, hogy a  Kttv. 84–87. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok vele szemben nem áll fenn, valamint nyilatkozik arról, hogy az  összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogkövetkezményeket tudomásul veszi. Az  érintettnek a  tájékoztatás tudomásulvételét és az összeférhetetlenségről szóló nyilatkozatát írásba kell foglalni, melyet az érintett személyi anyagában kell elhelyezni. 21. A Kttv., valamint a Belügyminisztérium hivatali szervezetei Munkavédelmi Szabályzatáról szóló BM utasítás alapján a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének feltétele, hogy az érintett foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében történő munkaalkalmassági orvosi vizsgálaton egészségileg alkalmas legyen, valamint hogy a  munkavédelmi oktatáson részt vegyen. A  vizsgálaton és az  oktatáson való részvételi kötelezettségről a  Személyügyi Főosztály tájékoztatja a kinevezésre javasolt kormánytisztviselőt. 22. A vezetői munkakörbe kinevezni javasolt kormánytisztviselőről a  Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: KIM) közigazgatási államtitkára felé a Ksztv. 67. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást a Személyügyi Főosztály vezetője útján az  adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető, kabinetfőnök kezdeményezi a  Minisztérium közigazgatási államtitkáránál. A  vezetői munkakörbe történő kinevezésre a  KIM közigazgatási államtitkára írásbeli visszajelzésének a kézhezvételéig nem kerülhet sor. 2. A munkakör betöltése pályázattal 23. A Minisztérium kormánytisztviselői munkakörei pályázattal is betölthetőek. A  pályázati kiírást a  szervezeti egység vezetője kezdeményezi a Személyügyi Főosztálynál. 24. A Személyügyi Főosztály gondoskodik a  pályázat közzétételéről, valamint közreműködik a  pályázati eljárás lefolytatásában. 25. A pályázati eljárás során a Kttv. előírásai alapján, valamint a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjéről, annak szervezéséről és lebonyolításáról, a  pályázati eljárás alól adott mentesítésről, a  kompetenciavizsgálatról és a  toborzási adatbázisról, valamint a  pályázati eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartás szabályairól szóló kormányrendelet előírásainak figyelembevételével kell eljárni. 26. A pályázatikiírás-tervezetet a  pályázatot kezdeményező vezető megküldi a  Személyügyi Főosztály vezetőjének. A Személyügyi Főosztály ellenőrzi az adott szervezeti egységnél az üres álláshely – határozott időre szóló pályázati felhívás esetében a  tartósan távol lévő munkatárs státusza – rendelkezésre állását, majd intézkedik a  pályázat közzétételéről. A pályázatot a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal honlapján, vagy a www.kormany.hu weblapon, vagy egyéb internetes portálon, vagy nyomtatott sajtóban kell megjelentetni. 27. A Minisztériumon belül, a pályázatról való döntés előkészítésére a Személyügyi Főosztály vezetője a pályázat kiírását követően legalább háromtagú eseti előkészítő bizottság (a továbbiakban: Előkészítő Bizottság) létrehozására irányuló javaslatot terjeszthet a pályázatot kezdeményező vezető elé. 28. Az Előkészítő Bizottságnak mindenképpen tagja a Személyügyi Főosztály képviselője, valamint az adott szervezeti egység képviselői. 29. Az Előkészítő Bizottság a jelöltek pályázati anyagának áttanulmányozása, valamint az esetleges szóbeli meghallgatásuk után – sorrend felállítása mellett – a pályázati anyagok kézhezvételét követő 30 munkanapon belül javaslatot tesz a Személyügyi Főosztály vezetőjének a kinevezésre. 30. Az Előkészítő Bizottság létrehozása hiányában az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető, kabinetfőnök tesz javaslatot – indokolással együtt – a Személyügyi Főosztály vezetőjének a kinevezésre. 31. A Személyügyi Főosztály ellenőrzi az adott szervezeti egységnél az üres státusz – határozott idejű kinevezés esetében a tartósan távol lévő státusza – rendelkezésre állását. 32. A Személyügyi Főosztály a  kiválasztott pályázó kinevezését előkészíti és a  pénzügyi ellenjegyzést követően azt jóváhagyásra felterjeszti a kinevezési jogkört gyakorló vezető elé. 33. A Személyügyi Főosztály a  pályázatról való döntést követő legfeljebb 10 munkanapon belül – elektronikusan, elektronikus elérhetőség hiányában postai úton – értesíti az elutasított pályázókat. 3. Munkaviszony létesítése 34. Munkaviszony létesítése során a Szabályzatnak a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az ezen alcímben foglalt eltérésekkel. 35. A munkaviszony létesítése során a munkaszerződés kötését az adott szervezeti egység vezetője – az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőn, kabinetfőnökön keresztül – kezdeményezi a  Személyügyi Főosztály vezetőjénél. 36. Munkaviszony keretében – európai uniós forrás terhére – munkaszerződés kötését az adott szervezeti egység vezetője – az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőn, kabinetfőnökön keresztül – kezdeményezi a Támogatás-koordinációs Főosztályon, amely továbbítja azt a Személyügyi Főosztály vezetőjének. 37. A Támogatás-koordinációs Főosztály jóváhagyását követően, a  Személyügyi Főosztály készíti elő aláírásra a munkaszerződést, melyet a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének ellenjegyzése után a munkáltatói jogkör gyakorlója ír alá. 38. A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a  munkavállalónak a  Személyügyi Főosztályon a  közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a  közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a  tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet 2.  melléklete szerinti titoktartási nyilatkozatot kell tennie. 4. A kinevezés és a munkaszerződés módosítása 39. A kinevezésre, valamint a  munkaszerződés módosítására vonatkozó kezdeményezést az  adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőnek, kabinetfőnöknek a  Személyügyi Főosztály vezetője részére kell megküldenie, aki intézkedik a  módosítás előkészítéséről, valamint a  munkáltatói jogkör gyakorlója részére jóváhagyásra előterjesztésről. 5. A munkakör átadása-átvétele, a jogviszony megszűnése, megszüntetése 40. A kormányzati szolgálati jogviszony, a  munkaviszony, a  Minisztériumnál történő foglalkoztatás, valamint a Minisztériumba vezénylés megszűnésekor vagy tartós távollét esetében a szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy a munkatárs, vezényelt az utolsó munkában töltött nap előtt a munkaköri feladatait, a nála levő ügyiratokat, nyomtatványokat, a részére kiadott és a szervezeti egység leltárában levő munkaeszközöket és felszerelési tárgyakat a  szervezeti egység vezetőjének vagy az  általa megbízott személynek (személyeknek) jegyzőkönyvileg átadja (munkakörátadás). A szervezeti egység vezetője legalább két munkanappal előbb – próbaidő alatt történő megszűnés esetén a  kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony, Minisztériumba vezénylés megszűnésének napján – értesíti a munkatársat, vezényeltet a munkakör átadásának idejéről és az átvételre jogosult személyről (személyekről). 41. A Személyügyi Főosztály a kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony, a Minisztériumnál történő foglalkoztatás, valamint a Minisztériumba vezénylés megszűnésekor vagy tartós távollét esetén az utolsó munkában töltött napot megelőzően a  munkatársat, vezényeltet „Elszámoló lappal” látja el. A  munkatárs, vezényelt köteles az „Elszámoló lapon” feltüntetett szerveknél és szervezeti egységeknél megjelenni. Az egyes elszámolások elkészítését és kiadását, valamint az  egyéb munkavégzéshez kiadott elszámolásköteles eszközök leadását és annak az „Elszámoló lapon” történő igazolását követően a Személyügyi Főosztály a munkatárs munkáltatói igazolványát, valamint a munkatárs, vezényelt be- és kilépését biztosító chipet bevonja. 42. Amennyiben a  munkakör átadását és az  elszámolást nem sikerült a  munkában töltött utolsó nap munkaidő végéig elvégezni, az át nem adott feladatok és eszközök számbavételéről a szervezeti egység vezetője intézkedik. A  munkáltatói jogkör gyakorlója írásban 8 napos határidő kitűzésével felszólítja a  munkatársat, vezényeltet az elszámolásköteles eszközök leadására vagy hiányuk esetén a megállapított értékük megtérítésére. 43. A kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony, a  Minisztériumnál történő foglalkoztatás, a  Minisztériumba vezénylés megszűnésével vagy megszüntetésével, valamint az áthelyezéssel kapcsolatos okmányokat a Személyügyi Főosztály, a  pénzügyi okmányokat a  Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály juttatja el a  munkatárs, vezényelt részére. 44. A Kttv., Mt. alapján a  munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés kötelező mértékén felüli mentesítést – a Belügyminisztérium Egyedi Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról szóló 1/2011. (I. 20.) BM utasítás VI. fejezetének 270. pontjában foglaltakra is figyelemmel – a munkatárs részére a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a jogviszony megszüntetésére jogosult munkáltatói jogokat gyakorló vezető állapíthat meg. 45. A kormánytisztviselő a  kormányzati szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel, lemondással történő megszüntetésének kezdeményezését (nyilatkozatot) a  szervezeti egysége vezetőjének köteles átadni. A szervezeti egység vezetője az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőn, kabinetfőnökön keresztül juttatja el a nyilatkozatot a Személyügyi Főosztályra. A Személyügyi Főosztály terjeszti a munkáltatói jogkört gyakorló vezető felé aláírásra a megszüntetésről (megszűnésről) szóló személyügyi határozatot. 46. A lemondási idő 2 hónapnál abban az esetben lehet rövidebb, amennyiben a szervezeti egység vezetője biztosítani tudja a szervezeti egység feladatainak zavartalan ellátását. 47. A 40.  pont rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, ha a  munkakörváltozás a  Minisztériumon belüli más szervezeti egységhez, illetve más munkakörbe kerülés miatt történik. IV. Fejezet Az együttalkalmazási tilalom, az összeférhetetlenség, a vagyonnyilatkozat-tétel és a nemzetbiztonsági ellenőrzés 6. Az együttalkalmazási tilalom és az összeférhetetlenség 48. A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul – írásban – bejelenteni a  Személyügyi Főosztályon, ha a  Kttv. szerinti együttalkalmazási, összeférhetetlenségi ok merül fel, valamint, ha további jogviszonyt kíván létesíteni a kormányzati szolgálati jogviszonya alatt. 49. Összeférhetetlenség esetén a  Személyügyi Főosztály – a  szervezeti egység vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett – kezdeményezi a  munkáltatói jogkör gyakorlójánál, hogy a  kormánytisztviselőt az  összeférhetetlenség megszüntetésére írásban szólítsa fel. 50. A kormánytisztviselő a  Kttv. 85.  § (2)  bekezdés szerinti további jogviszonyt a  munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet. Ebben az  esetben a  kormánytisztviselőnek – a  tevékenység jellegének, valamint a munkakörével és munkaidejével való összefüggésnek a megjelölésével – kérelmet kell előterjesztenie a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a Személyügyi Főosztályon keresztül. 51. A kormánytisztviselő haladéktalanul köteles bejelenteni, ha a korábban engedélyezett további jogviszonya megszűnt. 7. A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos szabályok 52. A Minisztériumban azon munkatársat, akinek az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben foglaltak alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége jogviszonyának fennállása alatt keletkezik, a Személyügyi Főosztály írásban tájékoztatja a kötelezettségéről és annak határidejéről. 53. Amennyiben a  munkatárs a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a  megadott határidőben nem tesz eleget, a Személyügyi Főosztály írásban kezdeményezi a szervezeti egység vezetőjénél és a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a szükséges intézkedések megtételét. 8. A nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos szabályok 54. A Minisztériumban azt a munkatársat, akinek a munkaköre megváltozik, és ezáltal nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik, a Személyügyi Főosztály tájékoztatja a kérdőív-kitöltési kötelezettségéről és annak határidejéről. 55. Amennyiben a  munkatárs a  nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettségének a  megadott határidőben nem tesz eleget, a  Személyügyi Főosztály írásban kezdeményezi a  szervezeti egység vezetőjénél és a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a szükséges intézkedések megtételét. 56. Aki a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, nem láthat el olyan munkakört vagy feladatot, amelynek ellátásához minősített adat megismerése szükséges. V. Fejezet A kormányzati szolgálati jogviszony tartalma 9. Munkakör, a munkaköri leírás 57. A munkatárs részére a szervezeti egység vezetője a kinevezésről szóló okmány átadásával egyidejűleg, a munkavégzés megkezdése előtt átadja a  munkaköri leírását, melynek átvételét igazoló egy példányát a  Személyügyi Főosztály a munkatárs személyi anyagában helyezi el. 58. A munkaköri leírás csak olyan jellegű és mértékű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkakört betöltő munkatárs a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányuló rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni. 59. A munkaköri leírás kötelező tartalmi elemeit és formáját az 1. melléklet tartalmazza. 60. Ezen alcím rendelkezéseit a vezényeltekre is megfelelően alkalmazni kell. 10. A kormánytisztviselők, kirendelt kormánytisztviselők képzése, továbbképzése 61. A Minisztérium szervezeti egységeinek vezetőivel történő előzetes igényfelmérés alapján, a  Kormány középtávú közigazgatási továbbképzési és vezetőképzési tervének, valamint a  Minisztérium éves stratégiai céljainak figyelembevételével a Személyügyi Főosztály – a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet alapján – előkészíti a  Minisztérium éves képzési és továbbképzési tervét (a továbbiakban: képzési terv). A  képzési tervjavaslatot a  Személyügyi Főosztály a  közigazgatási államtitkárhoz előzetes jóváhagyásra felterjeszti, majd a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalon keresztül a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez jóváhagyás céljából benyújtja. 62. A képzési terv a  kormánytisztviselők, kirendelt kormánytisztviselők (a 10–11. alcímben a  továbbiakban együtt: kormánytisztviselő) egyéni fejlesztési céljaival összehangolt ismeretbővítő szakmai vagy kompetenciafejlesztési célkitűzések iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés keretében megvalósítható programjait, az  egyes képzési programok rendeltetését, annak várható költségeit és forrását, a  képzést végző szervezet megnevezését tartalmazza. A  képzési terv végrehajtásáért a  Személyügyi Főosztály vezetője a  szervezeti egység vezetőjével együttesen felelős. 63. Az éves képzési tervet a jóváhagyást követően ismertetni kell a kormánytisztviselőkkel. 64. A Minisztérium éves továbbképzési tervében szereplő képzésekre a Személyügyi Főosztály vezetőjének megkeresése után az  érintett szakmai területek vezetőinek javaslata alapján a  munkáltatói jogokat gyakorló vezető jelöli ki a képzésen részt vevő kormánytisztviselőket. 65. A kormánytisztviselő a Kttv. 80–81. §-ának megfelelően jogosult az előmenetelhez szükséges, és köteles a központilag vagy a  Minisztérium által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben – ideértve a  közigazgatási vezetőképzést is – részt venni. 66. A Személyügyi Főosztály a  továbbképzésre kijelölt kormánytisztviselők képzésekben való részvételét és annak eredményét folyamatosan figyelemmel kíséri, továbbá gondoskodik a  munkáltató jogkör gyakorlójának tájékoztatásáról. 11. A közigazgatási alapvizsga és az ügykezelői alapvizsga, a közigazgatási szakvizsga, valamint a titkos ügykezelői vizsga 67. A kormánytisztviselőnek a  Kttv. alapján előírt alapvizsga- és szakvizsga-kötelezettsége teljesítésének határidejét a kinevezésben a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. 68. A kormánytisztviselő kinevezésében előírt vizsgakötelezettségről készült munkaügyi kimutatás alapján a szervezeti egységek vezetői egyeztetik az  érintett kormánytisztviselőkkel a  tervezett vizsga időpontját és a  választott vizsgatárgyat. Az egyeztetett, összesített a következő naptári évre vonatkozó éves ütemtervet a szervezeti egységek vezetői megküldik a Személyügyi Főosztály vezetőjének, aki köteles azt az előző év október 15. napjáig továbbítani a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, mint vizsgaszervező részére. 69. A közigazgatási alapvizsgára, valamint az  ügykezelői alapvizsgára történő jelentkezés a  közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló kormányrendeletnek megfelelően elektronikusan, a Közigazgatási Továbbképzési és Vizsgaportálon keresztül történik, amelynek használatáról – a kormánytisztviselő kérésére – a Személyügyi Főosztály tájékoztatást nyújt. 70. A közigazgatási szakvizsgára történő jelentkezést a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet 1. sz. függeléke szerinti jelentkezési lap kitöltésével a  kormánytisztviselő kezdeményezi a  Személyügyi Főosztály vezetőjénél. A Személyügyi Főosztály kéri a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály ellenjegyzését. 71. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a  minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III.  26.)  Korm. rendelet 7.  § (1)  bekezdése alapján titkos ügykezelői vizsgára történő jelentkezés a  Személyügyi Főosztályon keresztül történik. A  Személyügyi Főosztály kéri a  Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály ellenjegyzését. 72. A vizsgákkal kapcsolatos szervezési feladatokat a Személyügyi Főosztály látja el. 12. Tanulmányi szerződés 73. Az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőnek, kabinetfőnöknek a  javaslata alapján a  munkáltatói jogkör gyakorlója tanulmányi szerződést köthet a  kormánytisztviselővel – a  munkáltatói érdekeket figyelembe véve – szakirányú, iskolarendszerű felsőfokú képzésre, valamint az  iskolarendszeren kívüli, speciális szakmai ismeretek megszerzésére irányuló képzésre. 74. Szakirányúnak minősül az a képzés, amely a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendelet értelmében a kormánytisztviselő – jogszabály szerinti – besorolásához, előmeneteléhez, szakmai tevékenységének ellátásához szükséges végzettség megszerzésére irányul. A  szakiránynak való megfelelés megítélése a  szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető, kabinetfőnök és a Személyügyi Főosztály vezetőjének hatáskörébe tartozik. 75. Tanulmányi szerződés kizárólag határozatlan időre kinevezett, legalább egy éves minisztériumi jogviszonnyal rendelkező kormánytisztviselővel köthető. 76. Tanulmányi szerződés keretében a  képzési költségek (tandíj, vizsgadíj, tankönyv, jegyzet) legfeljebb 50%-a vállalható át. 77. A már megkötött tanulmányi szerződésekre a 76. pontban meghatározott költségátvállalás csak akkor alkalmazható, ha a szerződő felek ebben külön megállapodnak. 78. A tanulmányi szerződéseket a Személyügyi Főosztály készíti elő jóváhagyásra. A tanulmányi szerződés megkötéséhez a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály pénzügyi ellenjegyzése szükséges. 79. Az utazás és a  képzés helyén való megjelenés nem minősül kiküldetésnek, ezért annak tartamára napidíj nem számolható el. 80. A tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató kormánytisztviselő tanulmányi időszakonként az előírt képzési kötelezettségek teljesítéséről köteles az oktatási intézmény által kiállított igazolással tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját a Személyügyi Főosztályon keresztül. 81. Amennyiben a  kormánytisztviselő a  tanulmányi, vizsgakötelezettségének önhibájából nem tesz eleget és emiatt a tanulmányi időszak megismétlésére kényszerül, a megismételt tanulmányi időszakra eső képzési költségeket maga viseli. 82. A tanulmányi munkaidő-kedvezmény, szabadság kizárólag a képzés szorgalmi és vizsgaidőszakában vehető igénybe. A  kormánytisztviselőt vizsgatárgyanként – a  vizsga napját is beszámítva – négy munkanapra mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. 83. A szerződésben vállalt tanulmányi kötelezettség nem teljesítése esetén, vagy ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt a kormánytisztviselőnek felróható okból vagy áthelyezés miatt szüntetik meg, az addig kifizetett képzési, továbbá az  igénybe vett munkaidő-kedvezményt és tanulmányi szabadság idejére kifizetett illetményt a  foglalkoztatott köteles visszatéríteni a munkáltatónak, kivéve, ha az áthelyezés esetén az új munkáltató az így kiszámított költségeket átvállalja és azt a Minisztériumnak megtéríti. VI. Fejezet Teljesítményértékelés, minősítés, a szakmai munka értékelése 84. A kormánytisztviselők, kirendelt kormánytisztviselők – a kormányzati ügykezelők kivételével – a Kttv. 130. §-ában, továbbá a  Minisztériumba vezényeltek a  Hszt. 82.  §-ában meghatározott (a továbbiakban együtt: értékeltek) teljesítményértékelését osztálytagozódású szervezeti egységnél az osztályvezető, osztálytagozódás nélküli szervezeti egység esetén a  szervezeti egység vezetője végzi el (értékelő vezető). A  teljesítményértékelést – a  miniszter és az államtitkárok munkáltatói jogkörébe tartozó értékeltek esetét kivéve – az értékelő vezető felettese hagyja jóvá, s annak tartalmát indokolt esetben felülbírálhatja (kontrollvezető). 85. A teljesítményértékelés során a  közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló kormányrendelet, valamint az  annak alapján kiadott módszertani útmutató szerint és a  számítógépes program alkalmazásával kell eljárni. A  Minisztériumba vezényeltek esetében a  hivatásos állományúak egyéni teljesítményértékeléséről szóló BM rendeletben meghatározottak alapján kell eljárni. 86. Az értékeltek teljesítményértékelése során a  2.  mellékletben meghatározott kompetencia-térkép kötelező vezetői kompetenciák, valamint a kötelező munkatársi kompetenciák részben meghatározott kompetenciákat valamennyi értékelt esetében alkalmazni kell. A  kompetencia-térkép választható vezetői kompetenciák, illetve választható munkatársi kompetenciák közül az értékelő vezető a kontrollvezető egyetértésével további 3 kompetenciát határoz meg a tárgyévre vonatkozóan a tárgyév kezdetekor a teljesítményfeladatok kitűzésével egyidejűleg. 87. A tárgyévet követő teljesítményértékelést – feltéve, hogy az  évközi részértékelés is megtörtént – az  értékelt tevékenységének általános értékelését tartalmazó szöveges résszel kiegészítve tárgyévi minősítésként kell az értékelttel ismertetni és aláíratni. A minősítés egy példányát ezt követően a személyi anyagban kell elhelyezni, egy példányát pedig az értékeltnek kell átadni. VII. Fejezet A munkavégzés szabályai, a pihenőidő 13. A munkaidő, az általános munkarend, eltérés az általános munkarendtől 88. A Minisztérium munkatársai a  Kttv. 89.  §-a szerinti hivatali munkarendben dolgoznak. Ettől jogszabály vagy a munkáltató egyedi, írásba foglalt döntése alapján lehet eltérni. 89. A munkatárs kezdeményezésére – a szakmai tevékenységet irányító állami vezető, kabinetfőnök hozzájárulásával – a  munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezheti, hogy a  munkaidő a  teljes napi munkaidőnél kevesebb legyen (részmunkaidő). Ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell, a kinevezés módosításával. 90. A munkatárs részére a  gyermeke harmadik életéve betöltéséig a  munkáltatói jogkör gyakorlója heti 20 órás részmunkaidőt állapíthat meg. Az erre irányuló kérelmet a munkatársnak a Személyügyi Főosztály vezetője részére kell eljuttatnia. 91. A szervezeti egység vezetője – a munkatárs írásbeli kérelmére – az általános munkarendtől legfeljebb +/– 1 órával eltérő munkarendet is engedélyezhet. Az engedély egy példányát a munkatárs személyi anyagában kell őrizni. 14. A rendkívüli munkaidő, ügyelet, készenlét 92. Rendkívüli munkavégzést a munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen és írásban rendelhet el. 93. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követő 30 napon belül kell kiadni. 94. A rendkívüli munkavégzés tényleges időtartamáról a szervezeti egységeknél naprakész, névre szóló nyilvántartást kell vezetni. A  nyilvántartásnak tartalmaznia kell a  rendkívüli munkavégzés időtartamát, valamint az  annak ellentételezéseként igénybe vett szabadidő időpontját. 95. Az érintett szervezeti egység vezetője havonta – utólag – tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt az elrendelt rendkívüli munkavégzésről, valamint a  rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidő időpontjáról, a  Kttv. 96.  § (8) bekezdése szerinti legfeljebb 200 óra megtartásának ellenőrzése céljából. 96. A nyilvántartásban megfelelő módon jelezni kell, ha a rendkívüli munkavégzés heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történik. A rendkívüli munkavégzés elrendeléséről szóló írásbeli utasítások a nyilvántartás mellékletét képezik. 97. Amennyiben a rendkívüli munkavégzésért járó szabadidő kiadására nem kerül sor, akkor a szervezeti egység vezetője – indokolással együtt – kezdeményezi a  Személyügyi Főosztályon keresztül a  Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon a pénzben történő megváltást. 98. A rendkívüli ügyelet, készenlét elrendelésére, nyilvántartására és elszámolásának rendjére a rendkívüli munkavégzésre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni. 15. A szabadság és a munkavégzés alóli mentesülés esetei 99. A szervezeti egység vezetője – a munkatársak igényeinek felmérése után, a Belügyminisztérium hivatali szervezetének Esélyegyenlőségi Tervéről szóló BM utasításban foglaltakat figyelembe véve – tárgyév február hónap utolsó napjáig szabadságolási tervet készít, melyet március 31-ig a Személyügyi Főosztályra megküld. A szabadságolási tervet a rá vonatkozó mértékben a  munkatárssal ismertetni kell. A  szabadságolási terv elkészítésénél figyelemmel kell lenni a Kormány által elrendelt igazgatási szünet időpontjára. 100. A szabadságok igénybevételének ütemezésénél a Minisztérium szervezeti egységein belül a folyamatos munkavégzést biztosítani kell. A  feladatok ellátásának biztosítása céljából a  belső helyettesítés megoldása során valamennyi szakterület vonatkozásában folyamatosan rendelkezésre kell állnia megfelelő számú és felkészültségű ügyintézőnek. 101. A szabadságot szabadságolási irattömbben vagy nyilatkozaton kell igényelni és kiadni. Az adott szervezeti egység kezeli és tárolja a kitöltött nyomtatványokat, továbbá a kiadott szabadságról naprakész szabadságolási nyilvántartást vezet. 102. A szervezeti egység vezetője köteles megküldeni minden hónap 5. napjáig az  előző hónapra vonatkozó távollét összesítőt eredeti példányban a  Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra, másolati példányban a  Személyügyi Főosztályra. 103. A keresőképtelenség – háziorvos általi – igazolását a  munkatársnak a  szervezeti egységénél kell leadnia eredeti példányban. Az előreláthatólag 15 munkanapot meghaladó keresőképtelenség esetében a szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja erről a  Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályt az  igazolás eredeti példányának megküldésével, valamint egyidejűleg másolati példány megküldésével a Személyügyi Főosztályt. 104. A szervezeti egység vezetője köteles tájékoztatni minden év január 31-ig a  Személyügyi Főosztályt a  szervezeti egységébe tartozó munkatársak esedékessége évében ki nem adott szabadságáról. A  Minisztérium munkatársai vonatkozásában az esedékesség évében ki nem adott szabadságok számáról a Személyügyi Főosztály nyilvántartást vezet. 105. A Kttv. 102.  § (1)–(3)  bekezdései szerinti, tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadságra való jogosultságáról a munkatárs a szervezeti egysége vezetőjét minden év január 31-ig írásban tájékoztatja. A szabadság igénybevételének napjáról és jogcíméről a munkatárs a távollét nyilvántartást vezető munkatársat tájékoztatja. 106. A Kttv. 102. § (4) bekezdés szerinti apát megillető – gyermeke születése esetén járó – pótszabadság igénybevételének időpontjáról a  munkatárs a  szervezeti egysége vezetőjével egyeztet. A  szabadság igénybevételének napjáról és jogcíméről a munkatárs a távollét nyilvántartást vezető munkatársat tájékoztatja. 107. A munkatárs a Kttv. 113. §-ában szabályozott fizetés nélküli szabadság iránti – írásbeli – kérelmet a szervezeti egysége vezetőjén keresztül terjesztheti elő a  Személyügyi Főosztályon. A  szükséges okiratot a  Személyügyi Főosztály előkészíti és jóváhagyásra felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójának. 108. A Kttv. 79. § l) pontjában szabályozott esetben a kérelmet a munkatárs írásbeli kérelmére a szervezeti egység vezetője terjeszti elő a  Személyügyi Főosztályon. A  szükséges okiratot a  Személyügyi Főosztály előkészíti és jóváhagyásra felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójának. 109. A Kttv. 79. § a)–k) pontjában vagy az Mt. 55. § (1) bekezdésében szabályozott esetekben a munkatárs tájékoztatja a  szervezeti egység vezetőjét a  rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéssel érintett távollétéről. 110. Mentesül a munkavégzés alól a kormánytisztviselő a titkos ügykezelői vizsga, közigazgatási alapvizsga, ügykezelői alapvizsga, a  közigazgatási szakvizsga felkészítő konzultációjának vagy tanfolyamának – amennyiben azon nem tud részt venni, akkor a  vizsgát megelőző, a  kormánytisztviselő általa előzetesen bejelentett munkanapokon, a  konzultációval, tanfolyammal megegyező időtartamban – és vizsganapjának időtartama alatt, továbbá jogi szakvizsga esetében a vizsgarészek napján. Erre az időre a kormánytisztviselő illetményre jogosult. 111. További 3 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg a kormánytisztviselőt a titkos ügykezelői vizsga, közigazgatási és ügykezelői alapvizsga, közigazgatási szakvizsga vizsganapját megelőzően. A  kormánytisztviselő a  mentesítés idejére illetményre jogosult. VIII. Fejezet A juttatások rendszere 16. Illetményeltérítés 112. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály tárgyévre vonatkozóan kimutatást készít az egyes szervezeti egységekre jutó személyi juttatások előirányzatának összegéről, melyet előzetes jóváhagyásra felterjeszt a  közigazgatási államtitkárhoz. 113. Az előzetes jóváhagyást követően a  Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály a  kimutatást megküldi a  szakmai irányításért felelős állami vezetőn, kabinetfőnökön keresztül a szervezeti egységek vezetőinek. 114. A szervezeti egység vezetője a  kormánytisztviselő – a  kormányzati ügykezelő kivételével –, valamint kirendelt kormánytisztviselő, vezényelt tárgyévet megelőző év teljesítményértékelése alapján a jogszabályi keretek, valamint a meghatározott pénzügyi keretek között készíti elő javaslatát a kormánytisztviselők, kirendelt kormánytisztviselők tekintetében a tárgyévi alapilletmény, vezényeltek esetében a beosztási illetmény eltérítés mértékére. 115. A szervezeti egység vezetője a  szakmai irányításért felelős állami vezető, kabinetfőnök jóváhagyásával juttatja el javaslatait a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra. 116. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály előterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár és a miniszter hagyja jóvá az alapilletmény eltérítések mértékét. Jóváhagyás után a Személyügyi Főosztály elkészíti az okmányokat. 17. Idegennyelv-tudási pótlék 117. Az alanyi jogon járó idegennyelv-tudási pótlékon felül a munkáltatói jogkör gyakorlója idegennyelv-tudási pótlékban részesítheti – a kormányzati ügykezelő kivételével – a kormánytisztviselőt. 118. Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék az eszperantó és a klasszikus nyelvekért. 119. A Kttv. 141. § (2) bekezdése szerinti igazolást a Személyügyi Főosztályon kell leadni. 120. Az idegennyelv-tudási pótlékra az  újonnan kinevezett kormánytisztviselő a  kinevezésének időpontjától jogosult. A  Minisztériummal már kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő idegennyelv-tudási pótlékra a  bizonyítványnak a  Személyügyi Főosztályon történő leadásának napjától jogosult, azonban, ha azt a  kiállítástól számított 45 napon belül bemutatja, akkor a bizonyítvány kiállításának napjától jogosult. 18. Helyettesítési díj 121. A szervezeti egység vezetője – az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető, kabinetfőnök jóváhagyásával – a  Kttv. 52.  §-a szerint, az  ellátandó feladatokra tekintettel, helyettesítési díj megállapítását kezdeményezheti a  Személyügyi Főosztályon keresztül a  munkáltatói jogkör gyakorlójánál. A  kezdeményezésnek tartalmaznia kell a  díjra való jogosultságot megalapozó tényeket, a  helyettesítést ellátó kormánytisztviselő (kormánytisztviselők) nevét, a helyettesítés időtartamát és a helyettesítési díj mértékét. 122. Amennyiben a helyettesítést egy adott munkakör vonatkozásában kettő vagy több kormánytisztviselő látja el, akkor a helyettesítő kormánytisztviselők az illetményük 25%-ának megfelelő helyettesítési díjra jogosultak. 123. A helyettesítési díjat megállapító határozatot a  Személyügyi Főosztály készíti elő, majd a  Pénzügyi Erőforrásgazdálkodási Főosztály vezetőjének egyetértése esetén – jóváhagyásra felterjeszti a közigazgatási államtitkárhoz. 124. A helyettesítés elrendelése határozott időre, vagy amennyiben annak időtartamát előre nem lehet megállapítani, határozatlan időre, visszavonásig szólhat. A  helyettesítési díj megállapításának alapjául szolgáló ok megszűntével egyidejűleg a szervezeti egység vezetője köteles haladéktalanul kezdeményezni a helyettesítési díj visszavonását. 125. A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőnek helyettesítési díj akkor állapítható meg, ha a helyettesítés nem munkaköri kötelessége. 19. Egészségügyi ellátás 126. A Minisztérium munkatársa, valamint hozzátartozója az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a  külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló kormányrendelet alapján jogosult a  Magyar Honvédség Honvédkórház által biztosított egészségügyi ellátásra. 127. Az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kapcsolódó munkáltatói igazolást – a munkatárs kérelmére – a Személyügyi Főosztály állítja ki. 20. A munkába járáshoz szükséges helyközi közlekedési költségtérítés 128. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet (ezen alcím tekintetében a  továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezéseinek megfelelően, az  ott meghatározott mértékben a  Minisztérium – utólag – megtéríti a Budapest közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és a hazautazás költségeit. 129. A munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy megtérítését a 3. melléklet szerinti kérelem kitöltésével a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon történő leadásával kell engedélyeztetni. A  kifizetés kezdeményezése a  bérlet vagy menetjegy, továbbá a 4. melléklet szerinti elszámolólap Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon történő leadásával igényelhető. 130. Amennyiben a Korm. rendeletben foglalt feltételek fennállnak, a saját gépjárművel történő napi munkába járáshoz a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja. tv.) foglalt költségtérítés számolható el. A költségtérítést – a szervezeti egység vezetőjének javaslatával – a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályon lehet igényelni. Saját gépjárművel történő munkába járáshoz költségtérítés a  hétvégi hazautazás esetében nem igényelhető. 131. A saját gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítéseként a  munkában töltött napokra a  munkahely és a  lakóhely között közforgalmi úton mért lehető legrövidebb távolság figyelembevételével kilométerenként az Szja. tv.-ben adómentesen meghatározott összeg utalható át. Üzemanyagköltség, amortizáció címén egyéb térítés a munkába járáshoz nem igényelhető. 21. Utazási utalvány kiadásának rendje 132. A Minisztérium a  munkatársak részére a  közforgalmi személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján adómentesen évente 12 alkalommal 50%-os kedvezményű menettérti utazásra jogosító utalványt (a továbbiakban: utazási utalvány) állít ki minden év március 31-ig. 133. Az utazási utalvány kiállításával kapcsolatos feladatokat a Személyügyi Főosztály látja el. 22. Üdülési kedvezmények 134. A központi közigazgatás integrált üdültetési rendszerébe tartozó üdülők igénybevételi rendjéről és hasznosítási szabályairól szóló KIM rendelet rendelkezéseinek megfelelően kedvezményes üdültetés igényelhető. 135. A kedvezményes férőhelyeket az  Erzsébet Szállodák, Táborok és Vendégházak Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság által meghatározott térítési díj ellenében és feltételek szerint lehet igénybe venni. 136. A kedvezményes üdüléssel kapcsolatos feladatokat a Személyügyi Főosztály üdülési referense látja el. 23. Illetményelőleg 137. Illetményelőleg adható – a  146.  pontban meghatározott eseteket kivéve – eseti kérelem alapján a  munkatárs, a Hszt. 49/D. §-a alapján a Minisztériumba vezényelt (a továbbiakban: kérelmező) részére az adott szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával, valamint a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének engedélyével. 138. Illetményelőleg elsősorban annak engedélyezhető, akinek családi, egészségügyi vagy más szociális ok alapozza meg kérelmét. 139. A kérelmező az  illetményelőleget az  5.  melléklet szerinti formanyomtatványon igényelheti, amelyet a  Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetője részére kell benyújtania. 140. A Minisztérium részére jóváhagyott éves költségvetési kiadási előirányzat terhére kell illetményelőleg-keretet képezni. A keret naptári évenként a költségvetésben jóváhagyott személyi juttatások kiemelt előirányzat maximum 5%-áig terjedhet. Az illetményelőleg törlesztéséből visszafolyó összeg az illetményelőleg-keretet nem növeli. 141. Az adható illetményelőleg felső határa a  folyósítás napján érvényes minimálbér összegének ötszöröse, de legfeljebb a  kérelmező havi – pótlékok nélkül számított – illetményének a  személyi jövedelemadó-előleggel, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékkal csökkentett összeg kétszerese. 142. Illetményelőleg a kérelmező részére évente legfeljebb két alkalommal adható. 143. A felvett illetményelőleget a  tárgyévben maximum 6 hónap alatt, de legkésőbb tárgyév december 31. napjáig – havi egyenlő részletekben – kell visszafizetni, fizetési haladék nem engedélyezhető. A vissza nem fizetett előleg egy összegben és azonnal esedékessé válik, ha a  törlesztés ideje alatt szűnik meg a  munkatárs jogviszonya vagy a vezényelt Minisztériumba vezénylése. 144. Adózás szempontjából az illetményelőleg kamatmentes kölcsönnek minősül, így a kapott összeg a magánszemélynél nem bevétel, a kifizetéskor abból adóelőleget levonni nem kell. 145. Az illetményelőleg kifizetése, a  folyamatos visszafizetés ellenőrzése a  Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály feladata. 146. Nem igényelhet illetményelőleget a kérelmező a) a 30 napot meghaladó időtartamú, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, valamint b) a kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony megszűnése esetén a felmentési, lemondási időnek arra tartamára, mely alatt a  munkavégzési kötelezettség alól jogszabály vagy a  munkáltató intézkedése alapján mentesül. 24. A fogászati ellátással, valamint szemüvegkészítéssel kapcsolatos költségek megtérítése, illetve a támogatásban részesítés 147. A munkatársak fogászati ellátással, a  képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel történő ellátásba nem tartozó látásjavító szemüvegkészítéssel, kontaktlencsével (a továbbiakban: látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse), valamint a  képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüvegkészítéssel (a továbbiakban: képernyős szemüveg) kapcsolatos költségtérítésre jogosultak. 148. Nem állapítható meg a 147. pontban meghatározott költségtérítés a próbaidő alatt. 149. A munkatárs a  fogászati ellátással kapcsolatban felmerült költségeinek a  társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő részének megtérítésére jogosult. Nincs helye költségtérítésnek, ha a  szolgáltatás a  kötelező egészségbiztosítási ellátások keretében térítésmentesen is igénybe vehető. Ha a  társadalombiztosítás keretében térítésmentesen igénybe vehető fogászati ellátások igénybevételére az  ilyen ellátásokat térítés ellenében nyújtó egészségügyi szolgáltatónál kerül sor, a felmerülő költségek a jogosultat terhelik. 150. Abban az esetben lehet a fogászati költségek megtérítésére kérelmet benyújtani, ha a fogászati ellátás igénybevételét megelőző egy éven belül fogászati szűrővizsgálaton vett részt és erről igazolást kapott a munkatárs. 151. Fogászati költségtérítésként – a  149.  pontban meghatározott korlátozással – a  fogászati szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató által megállapított költség 75%-a, de évente összesen legfeljebb a Kttv. szerinti illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 150%-ának megfelelő összeg téríthető meg. 152. A munkatárs a  fogászati költségeinek megtérítése iránti kérelmét az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőnél, kabinetfőnöknél terjesztheti elő. A kérelemhez mellékelni kell a fogászati szűrővizsgálaton való részvételről kiállított igazolást, a fogászati ellátást végző orvos igazolását az elvégzett beavatkozásról, valamint a „Belügyminisztérium Igazgatás” nevére és címére kiállított, a  munkatárs nevével ellátott, a  beavatkozás szerint részletezett számlát. 153. Az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezető, kabinetfőnök a munkatárs kérelme, a fogászati ellátást végző fogorvos igazolása és a részletes számla benyújtását követő 30 napon belül intézkedik a kifizetésről. 154. A látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse esetében évente összesen legfeljebb az illetményalap 30%-ának megfelelő összeg téríthető meg. 155. A munkatárs a látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse költségeinek megtérítése iránti kérelmét az adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőnél, kabinetfőnöknél terjesztheti elő. A  kérelemhez csatolni kell a Minisztérium foglalkozás-egészségügyi orvosának igazolását a látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse használat indokoltságáról, valamint a „Belügyminisztérium Igazgatás” nevére és címére kiállított, a munkatárs nevével ellátott részletes számlát. 156. A látásjavító szemüveg vagy kontaktlencse költségeinek kifizetése tekintetében a 153. pont rendelkezései irányadók. 157. Ha a  Minisztérium illetékes alapellátó orvosa által végzett látásvizsgálat eredményeként a  munkatárs részére képernyős szemüveg biztosítása szükséges lehet, az  alapellátó orvos a  képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 1.  melléklete szerinti beutalóval szemészeti szakvizsgálatra utalja be. 158. A szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott képernyős szemüveget a  munkatárs készítteti el. A szemüvegkészítés költségeinek megtérítésére irányuló kérelemhez csatolni kell a „Belügyminisztérium Igazgatás” nevére és címére kiállított, a munkatárs nevével ellátott – a szemüveg lencse és a keret árát külön-külön feltüntető – részletes számlát, valamint az alapellátó orvos által a képernyős szemüveg viselésének indokoltságáról szóló igazolást. 159. A munkatárs a  képernyős szemüveg költségeinek megtérítése iránti kérelmet az  adott szervezeti egység szakmai irányításáért felelős állami vezetőnél, kabinetfőnöknél, a  szervezeti egység vezetőjének javaslatával és a  Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály pénzügyi ellenjegyzésével terjesztheti elő. 160. A szemüveglencse, a  becsiszolás, a  felületkezelés és az  optikai szolgáltatások teljes ára, valamint a  keret árából az illetményalap 10%-ának megfelelő összeg térítendő. A kifizetés tekintetében a 153. pont rendelkezései irányadók. 161. A fogászati kezelés, valamint a szemüvegkészítés vagy kontaktlencse vásárlás költségeinek megtérítése a 6. melléklet szerinti kérelemmel igényelhető. 25. Az illetmény átutalásából és egyszeri felvételéből adódó többletköltségek megtérítése 162. A Minisztérium megtéríti az  illetménynek pénzintézetnél nyitott bankszámlára törvény által kötelezően előírt átutalásából és egyszeri felvételéből adódó többletköltséget évi bruttó 4000 forint összegben, legkésőbb a november havi illetmény kifizetésével egyidejűleg. 163. A kifizetésről a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály intézkedik. 26. A képzettségi pótlékra és a munkaköri pótlékra vonatkozó rendelkezések 164. A közigazgatási államtitkár – a  szervezeti egység vezetőjének javaslatára – képzettségi pótlékban részesítheti a kormánytisztviselőt a 165. pontban foglalt feltételek fennállása esetében a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően. 165. Képzettségi pótlék adható annak a  II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőnek, aki a  közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 3.  melléklete alapján a  kinevezésében meghatározott képesítési előíráson túl, további – a  munkakörének ellátásához szükséges, a  7.  melléklet szerinti táblázatban meghatározott – szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik. 166. A képzettségi pótlék megállapításáról szóló okmányt a  Személyügyi Főosztály készíti elő és a  Pénzügyi Erőforrásgazdálkodási Főosztály ellenjegyzése után a közigazgatási államtitkárnak jóváhagyásra felterjeszti. 167. A közigazgatási államtitkár – az éves költségvetés ismeretében – dönt a) a Személyügyi Főosztály vezetőjének előterjesztése alapján a munkaköri pótlékra jogosító munkakörökről, b) a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének előterjesztése alapján a munkaköri pótlék mértékéről. IX. Fejezet A szociális támogatás 168. A munkatárs – szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján – a költségvetési források által biztosított keret erejéig pénzbeli támogatásban részesíthető. 169. A Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály és a  Személyügyi Főosztály az  éves költségvetés összeállítása során együttesen gondoskodik a szociális és kegyeleti feladatok ellátásához szükséges források tervezéséről. A költségvetés jóváhagyása után az elfogadott előirányzat alapján az elemi költségvetés tervezésénél kerül megállapításra a szociális és kegyeleti kiadásokra rendelkezésre álló keret. A  közigazgatási államtitkár az  elfogadott keretről tájékoztatja a szociális bizottságot. 170. A Minisztérium az éves költségvetésében a szociális gondoskodás pénzügyi fedezetére külön keretet (a továbbiakban: szociális keret) képez. 27. A Szociális Bizottság 171. A közigazgatási államtitkár mellett a munkatársakkal és hozzátartozóikkal kapcsolatos szociális feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére javaslattevő jogkörrel Szociális Bizottság működik. 172. A közigazgatási államtitkár a  munkatársat érintő szociális támogatásról szóló döntést a  Szociális Bizottság véleményének kikérése után hoz. A  Szociális Bizottság javaslatától eltérő döntését a  közigazgatási államtitkárnak írásban indokolnia kell. 173. A Szociális Bizottságot a Minisztérium létszámától és működési sajátosságaitól függően 5–15 fővel kell létrehozni és működtetni. 174. A Szociális Bizottság tagjai közül legalább 1 főt a Magyar Kormánytisztviselői Kar jelöl a tagságra, további legalább 1 főt a  Magyar Kormánytisztviselői Karon kívüli érdekképviseleti szervek jelölnek a  Minisztérium állományából. A Szociális Biztosság további tagjait saját hatáskörben a közigazgatási államtitkár nevezi ki azzal, hogy annak legalább 1 tagja a Személyügyi Főosztály munkatársa. 175. A Szociális Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A Szociális Bizottság titkársági és ügyviteli feladatait a Személyügyi Főosztály látja el. 176. A Szociális Bizottság tagjai az őket jelölő szerv vagy személy által visszahívhatók. A megüresedett helyek betöltésére a 174. pontban foglaltak szerint kell eljárni. 177. A Szociális Bizottság ügyrendjét a  Minisztérium sajátosságainak megfelelően a  Szociális Bizottság alakítja ki és a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. 28. Szociális gondoskodás 178. A szociális keret terhére a következő pénzbeli támogatások nyújthatók: a) szociális segély, b) születési segély, c) beiskolázási segély, valamint d) temetési segély. 179. A szociális támogatás iránti – a 8. melléklet szerinti kérelmet – a Szociális Bizottságnál kell előterjeszteni. 180. A kérelemhez mellékelni kell a) a kérelem alapjául szolgáló indokok helytállóságát igazoló iratokat, b) temetési segély esetén a hozzátartozó halotti anyakönyvi ki …