485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről.

485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről. A Kormány a  Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 81.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontjában és 81.  § (2) bekezdés a)–j) pontjában, a 7. § e) pontja, a 91. § b) pontja és a 74. § (1) bekezdése tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (1) bekezdés c) pontjában, a 9. § b) pontja tekintetében az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 22. §-ában, a 14.  § b)  pontja tekintetében a  megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a  közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13.  § (1)  bekezdés k) pontjában, a 93. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE 1. § (1) A  Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a  továbbiakban: NAV) jogszabályban meghatározott feladatait a  Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a  továbbiakban: NAV tv.) 3.  §-ában és 4.  §-ában meghatározott központi szervei és területi szervei látják el. (2) A NAV-nak a NAV tv. 4. § (2) bekezdés d) pontja szerinti területi szervei: a) a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság (a továbbiakban: KAVIG), b) a Repülőtéri Igazgatóság, c) a Bevetési Igazgatóság, d) a Szakértői Intézet, e) az Informatikai Intézet, f ) a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet és g) a Gazdasági Ellátó Igazgatóság. (3) A jogszabályban meghatározott vámszervi feladatokat a következő területi szervek látják el: a) a megyei (fővárosi) adó-és vámigazgatóságok (a továbbiakban: megyei igazgatóságok), b) a KAVIG, c) a Repülőtéri Igazgatóság, d) a Szakértői Intézet és e) a Bevetési Igazgatóság. 2. § (1) A központi szervek és a területi szervek székhelyét és illetékességi területét az 1. melléklet határozza meg. (2) A  területi szervek kirendeltségeinek illetékessége megegyezik annak a  területi szervnek az  illetékességével, amelynek a szervezetébe tartoznak. 3. § (1) A NAV területi szervei – a  (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tevékenységüket érintő körben – ideértve a  polgári peres és nem peres eljárásokat, illetve a  polgári jogi igénnyel kapcsolatos tevékenységet is – a  NAV szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint, külön meghatalmazás nélkül képviselik a NAV-ot. (2) A bűnügyi igazgatóság tevékenységét érintő peres és nem peres eljárásokban a NAV-ot a Bűnügyi Főigazgatóság képviseli. II. FEJEZET A KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS HATÁSKÖRE 1. Felülellenőrzés 4. § Felülellenőrzések lefolytatására a Központi Irányítás jogosult. 2. Vám- és jövedéki, valamint rendészeti ügyek 5. § A Központi Irányítás a) intézkedik az  uniós jogi aktusban felhatalmazott szervezet megkeresésére végzendő ellenőrzés elvégzése érdekében; b) fogadja és az Európai Bizottsághoz továbbítja a dömpingellenes vám visszatérítésére vonatkozó kérelmeket; c) elfogadja az  áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 39/2013. (IX. 24.) NGM rendelet (a  továbbiakban: TIR rendelet) 2.  § (2)  bekezdés b) pontja szerinti biztosítási szerződést; d) ellátja a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 1306/2013/EU rendelet) 85.  cikkében meghatározott feladatokat (Különleges Szolgálat), illetve végzi a Különleges Szolgálat által magának fenntartott ügyekben az 1306/2013/EU rendelet V. cím III. fejezetében meghatározott Európai Mezőgazdasági Garancia Alap utólagos ellenőrzést (a  továbbiakban együtt: EMGA utólagos ellenőrzés), valamint a  külön jogszabály szerinti EMGA felülellenőrzést, illetve helyszíni szemle lefolytatását; e) a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező területi szerv által lefolytatott EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a  külön jogszabály szerinti helyszíni szemle lefolytatását a  Különleges Szolgálat útján szakmailag irányítja és felügyeli; f ) – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – kapcsolatot tart a  vámigazgatási és rendészeti ügyekben az  Európai Bizottsággal, a  nemzetközi szervezetekkel, továbbá a  tagállamok és harmadik országok hatóságaival; g) végzi a  behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény szerinti, a  Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tagjai által benyújtott nyilatkozatok záradékolását; h) ellátja a Hivatalos Zár Bizottság irányításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat; i) végzi az egyes ásványolajtermékekkel elkövetett nemzetközi visszaélések felderítése érdekében a tagállamok vámhatóságaival történő kapcsolattartást, valamint a Visegrádi Együttműködés tagállamainak vámhatóságai által létrehozott munkacsoport feladatait; j) ellátja az Európai Unió és tagállamai, valamint a dohányipar szereplői között a dohány feketekereskedelem visszaszorításáért kötött együttműködési megállapodás alapján a  különböző dohány-csalással kapcsolatos ügyben a kapcsolattartási feladatokat; k) szakhatóságként jár el a  kábítószer-prekurzorokról szóló, 2004. február 11-ei 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3.  cikk (2)  bekezdésében, illetve a  kábítószer-prekurzoroknak a  Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. december 22-ei 111/2005/EK tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 111/2005/EK tanácsi rendelet) 6.  cikk (1)  bekezdésében hivatkozott jegyzékekben szereplő anyagok (kábítószer-prekurzor) behozatalával és kivitelével kapcsolatos, a 111/2005/EK tanácsi rendelet 12. és 20. cikke szerinti eljárásában, annak elbírálása kérdésében, hogy a  kérelemben feltüntetett határátkelőhelyen a  kérelem szerinti termékek forgalma engedélyezhető-e a vámeljárásra vonatkozó követelmények alapján; l) szakhatóságként jár el a  Rendőrség szerveiről és a  Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 14/A. § (1) és (2)  bekezdésében meghatározott másodfokú eljárásban, valamint m) képviseli a NAV-ot a Határellenőrzési Munkacsoportban. 3. Nyomtatványok engedélyezése és online pénztárgép forgalomba hozatali engedélyezéséhez kapcsolódó szakhatósági tevékenység 6. § (1) A  NAV-nak a  számla, egyszerűsített számla és nyugta előállításával kapcsolatos sorszámtartomány kijelölési feladatait a Központi Irányítás látja el. (2) Az  általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a  továbbiakban: Áfa törvény) alapján a  külföldi utas számára rendszeresített adó-visszaigénylő laptól eltérő formátumú nyomtatvány használatát a  Központi Irányítás engedélyezi. (3) Az  online pénztárgép forgalmazási engedély iránt a  Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz benyújtott kérelemmel kapcsolatban a Központi Irányítás jár el szakhatóságként. 4. Külföldi szervekkel való kapcsolattartás 7. § A Központi Irányítás ellátja a) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-ei 904/2010/EU tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontjában megjelölt központi kapcsolattartó iroda részére meghatározott, b) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a  továbbiakban: Aktv.) 4.  § (3)  bekezdés 8.  pontjában megjelölt központi kapcsolattartó iroda részére meghatározott, c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a  továbbiakban: Art.) 7. számú melléklet 18.  pontjában meghatározott, a haszonhúzó illetősége szerinti tagállam részére teljesítendő adattovábbítási, d) a NAV szervezetén belül az Aktv. 43. § (1) bekezdésében megjelölt illetékes hatóság részére meghatározott, valamint e) a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről és a  2073/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. május 2-ai 389/2012/EU tanácsi rendeletben szabályozott illetékes hatóság és központi jövedéki kapcsolattartó hivatal részére meghatározott feladatokat. 5. Behajtási jogsegély 8. § A Központi Irányítás ellátja a behajtási jogsegéllyel kapcsolatos feladatok tekintetében a) az Aktv. 4. § (4) bekezdés 4. pontja szerinti kapcsolattartó iroda, valamint b) az Aktv. 4. § (4) bekezdés 6. pontja szerinti központi kapcsolattartó iroda részére meghatározott feladatokat. 6. A pénzügyi információs egységként folytatott tevékenység 9. § A Központi Irányítás ellátja a) a pénzmosás és a  terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI.  törvény (a  továbbiakban: Pmt.) szerint a  pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatait, valamint b) az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, valamint a  pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedésért felelős szerv részére meghatározott feladatokat. 7. Szerencsejáték felügyeleti tevékenység 10. § (1) A  szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a  továbbiakban: Szjtv.) szerinti hatósági és a szerencsejáték-piac felügyeletével kapcsolatos feladatok tekintetében a Központi Irányítás jár el. (2) A szerencsejáték-szervezők vonatkozásában a Pmt. szerinti felügyeleti feladatok tekintetében a Központi Irányítás jár el. (3) A  Központi Irányításnak az  Szjtv. szerinti hatósági és a  szerencsejáték-piac felügyeletével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége az  Szjtv. 36.  § (4)  bekezdése szerinti ellenőrzés során – erre irányuló, az  Art. szerinti általános megbízólevél birtokában – az  állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos Art. szerinti adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést is lefolytathatja azzal, hogy az  adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést követő esetleges hatósági eljárást az  adózó adóügyeiben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóság folytatja le. III. FEJEZET FELLEBBVITELI IGAZGATÓSÁG HATÁSKÖRE 11. § A Fellebbviteli Igazgatóság jár el a) a megyei igazgatóságok, b) a KAVIG, c) a Repülőtéri Igazgatóság, d) a Bevetési Igazgatóság és e) a Szakértői Intézet első fokon hozott döntéseivel, intézkedéseivel szemben induló jogorvoslati eljárásokban. IV. FEJEZET A MEGYEI IGAZGATÓSÁGOK, VALAMINT A REPÜLŐTÉRI IGAZGATÓSÁG HATÁSKÖRE ÉS ILLETÉKESSÉGE 8. A megyei igazgatóságok hatásköre 12. § A jogszabályban meghatározott állami adóhatósági, vámhatósági, valamint állami adó- és vámhatósági hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – a  Központi Irányítás, a  KAVIG, a  Repülőtéri Igazgatóság, valamint a  Szakértői Intézet kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek kivételével – első fokon a megyei igazgatóságok járnak el. 13. § A szerencsejáték-szervezéssel, valamint a  játékautomata üzemeltetéssel összefüggő ellenőrzést a  megyei igazgatóságok is lefolytathatják azzal, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján a döntést a Központi Irányítás hozza meg. 14. § A megyei igazgatóságok ellátják a) a NAV szervezetén belül behajtási jogsegéllyel kapcsolatos, az Aktv. 4. § (4) bekezdés 5. pontjában megjelölt kapcsolattartó szerv részére meghatározott feladatokat, valamint b) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a  közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény szerint kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésével, bírság kiszabásával kapcsolatos feladatokat. 9. A Repülőtéri Igazgatóság hatásköre 15. § (1) A Repülőtéri Igazgatóság első fokon eljár azokban az ügyekben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, amelyeket európai uniós jogi aktus, törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a vámhatóság hatáskörébe utal. (2) A Repülőtéri Igazgatóság az (1) bekezdésben foglalt feladatok vonatkozásában nem végezheti a) a jövedéki adóztatással, adóellenőrzéssel és engedélyezéssel, a  jövedéki adóról és a  jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a  továbbiakban: Jöt.) szerinti nyilvántartásba vétellel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat; b) a fémkereskedelmi hatósági feladatokat; c) a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényben (a  továbbiakban: Rega. tv.) meghatározott adóztatási feladatokat; d) a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvényben (a  továbbiakban: Ktdt.) foglalt hatósági feladatokat; e) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a  közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvényben a  vámhatóság részére meghatározott feladatokat; f ) a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a  dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezésével kapcsolatos feladatokat; g) az EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a külön jogszabály szerinti helyszíni szemle lefolytatását, valamint h) az engedélyezett gazdálkodói tanúsítvány (a  továbbiakban: AEO tanúsítvány) kiadását, felügyeletét, újbóli értékelését, illetve az egyszerűsített engedélyezési eljárás során az AEO tanúsítvány feltételek vizsgálatát. (3) A Repülőtéri Igazgatóság kiadja a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 14. § (7) bekezdése szerinti, a tranzitterület létesítéséről szóló engedélyt. (4) A  Repülőtéri Igazgatóság végzi légi forgalomban a  Magyarország területén működő diplomáciai és konzuli képviseletek, a  nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve az általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonását, ha egyértelműen megállapítható, hogy a címzett vagy a feladó az említett személyi körbe tartozik. (5) A  Repülőtéri Igazgatóság hivatalból vagy kérelemre ellátja a  vámazonosító szám kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. 10. Általános illetékesség 16. § (1) Ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a) a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye; b) az egyéni vállalkozó, egyéni cég székhelye, ennek hiányában telephelye, több telephely esetében az elsőként bejelentett telephelye; c) a jogi személy, illetve egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye (a tevékenység gyakorlásának helye) szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jár el. (2) Ha az  (1)  bekezdés a)  pontja alapján az  eljáró szerv nem állapítható meg, az  Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság jár el. (3) Ha az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján az eljáró szerv nem állapítható meg, az egyéni vállalkozó, egyéni cég, jogi személy, illetve egyéb szervezet számviteli nyilvántartásának (könyvvezetés) helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jár el. Ha a számviteli nyilvántartás (könyvvezetés) helye nem állapítható meg vagy az nem Magyarországon van, akkor – az eljárás lefolytatására illetékes szervet meghatározó jogszabályi rendelkezés hiányában – az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság jár el. 17. § Ha a  megyei igazgatóság illetékessége az  ellenőrzés megkezdését követően az  illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az  illetékesség megszűnéséről a  megyei igazgatóság, illetve a  Repülőtéri Igazgatóság az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, akkor a megkezdett ellenőrzés befejezésére és – szükség szerint – a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jár el. 18. § Ha a  felettes szerv vagy a  bíróság új eljárásra utasítja az  elsőfokú adó- és vámhatóságot, az  új eljárást – a  65.  § (4)  bekezdésében foglalt kivétellel – az  első fokon eljáró megyei igazgatóság, illetve a  Repülőtéri Igazgatóság folytatja le. 19. § (1) A  megyei igazgatóság, illetve a  Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területén kívül az  állami adó- és vámhatóság vezetője adott ügyre vonatkozó engedélyével végezhet – a  mélységi ellenőrzés és az  EMGA utólagos ellenőrzés kivételével – ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő elsőfokú hatósági eljárást is ez a megyei igazgatóság folytatja le. Az  EMGA utólagos ellenőrzés esetén a  Különleges Szolgálat vezetője jelöli ki az  EMGA utólagos ellenőrzést, illetve az ehhez kötődő Vtv. 7/Q. §-a szerinti kapcsolódó vizsgálatot lefolytató megyei igazgatóságot. (2) Az  illetékességi területen kívül elvégzendő ellenőrzést a  vizsgálattal érintett adózó székhelyén, a  központi ügyintézés helyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez, a központi ügyintézés helyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adózó esetében – kérelmére – a bejelentett tartózkodási helyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben kell lefolytatni. (3) Ha a  (2)  bekezdés szerinti esetben az  adóhatóság az  adózót a  lakóhelyéhez, székhelyéhez, a  központi ügyintézés helyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségébe idézi, és az  adózó az  adóhatóság idézésében megjelölt helyen és időpontban nem jelent meg, és távolmaradását előzetesen, alapos okkal nem mentette ki vagy nyolc napon belül megfelelően nem igazolta, a továbbiakban az ellenőrzést az ellenőrzést végző adóhatóság a székhelye szerinti hivatali helyiségében folytatja le. (4) A  megyei igazgatóságok az  állami adó- és vámhatóság vezetője engedélyével jogosultak végrehajtási eljárás lefolytatására az illetékességi területükön kívül. (5) Végrehajtási cselekmények foganatosítására a  végrehajtást lefolytató megyei igazgatóság az  illetékességi területével határos megyei igazgatóság területén az állami adó- és vámhatóság vezetője engedélye nélkül jogosult. 20. § Ha az  Art. 87.  § (1)  bekezdés c), illetve d)  pontja szerinti ellenőrzés kapcsolódó vizsgálatként kerül lefolytatásra – ideértve azt az esetet is, amikor a kapcsolódó vizsgálatot a KAVIG-nak a 63. § (1) bekezdése szerinti hatáskörébe tartozó adózónál kell elvégezni – a vizsgálatot, valamint szükség szerint az azt követő hatósági eljárást az a megyei igazgatóság folytatja le, amelyik által folytatott ellenőrzés megalapozott lefolytatásához a  kapcsolódó vizsgálatra szükség van, vagy ha – célszerűségi, szakmai szempontból indokolt – ez  a  megyei igazgatóság az  ellenőrzés, és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatása céljából megkeresi az általános szabályok szerint arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóságot. 21. § Halaszthatatlan ellenőrzési és eljárási cselekményeket az állami adó- és vámhatóság hatáskörrel rendelkező szerve az  illetékességi területén kívül is végezhet, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az  illetékességgel rendelkező szervet. 11. Igazolásokkal, nyilvántartásba vétellel, bejelentéssel, tájékoztatással kapcsolatos különös illetékesség 22. § (1) Az adózó személyesen, postai vagy elektronikus úton előterjesztett beadványa alapján – a 63. § (1) bekezdés a), b) és d)–i) pontjában, valamint a 64. §-ban megjelölt adózók kivételével – az alábbi ügyekben a NAV bármelyik megyei igazgatósága, illetve a KAVIG is eljárhat: a) az Art. 85/A. §-a szerinti adóhatósági igazolásokkal kapcsolatos ügyintézés; b) a magánszemély részére az  adóazonosító jel kiadása, a  vámazonosító szám kiadása, valamint az adóigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés; c) az adószám kiadása, vámazonosító szám kiadása közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnál bejelentésre kötelezett személyek, illetve szervezetek részére; d) az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség bejelentéssel kapcsolatos ügyintézés; e) az adózó egységes adó- és vámfolyószámlájával kapcsolatos tájékoztatás és kivonat kiadása ügyében; f ) az adózó bevallásaival kapcsolatos tájékoztatás és a  feldolgozórendszerből nyomtatott adatállomány (kivonat) kiadásával kapcsolatos ügyintézés; g) az adózó személyi jövedelemadó bevallásaival kapcsolatos ügyintézés; h) a telefonos ügyintézést lehetővé tevő ügyfélazonosító-számmal kapcsolatos ügyintézés; i) a személyi jövedelemadó meghatározott részének felajánlásáról szóló rendelkező nyilatkozatok átvétele és nyilvántartásba vétele; j) az adózó állandó meghatalmazottjának, megbízottjának az  erre a  célra rendszeresített nyomtatványon tett bejelentésével kapcsolatos ügyintézés; k) az adózóra vonatkozó egységes adóalany- és ügyfélnyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos tájékoztatás, kivonat kiadása ügyében; l) a legfeljebb száznyolcvan napos – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező huszonöt év alatti pályakezdő munkavállaló után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó adókedvezménye igénybevételéhez szükséges igazolással kapcsolatos ügyintézés; m) a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti működő adóalanyként történő nyilvántartásba vétellel, működő adóalanyi státusz igazolásával kapcsolatos ügyintézés; n) a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 329/2015. (XI. 10.) Korm. rendeletben meghatározott jelentős önkorlátozó nyilatkozattal, valamint a  játékos-védelmi nyilvántartásból történő lekérdezéssel kapcsolatos ügyintézés; o) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a  továbbiakban: Itv.) 73. § (7) bekezdése, valamint az  Itv. 74. § (1)  bekezdése szerinti, a  10 000 forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján történő megfizetése és az illetékköteles irat illetékkiszabásra történő bemutatása tényének igazolása. (2) Az  (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a 63. § (1) bekezdés e) és h) pontjában megjelölt adózó – az állami adó- és vámhatóság vezetője által kijelölt ügyfélszolgálatokon személyesen benyújtott – beadványa alapján bármelyik megyei igazgatóság eljárhat. 12. Munkáltatói adómegállapítással kapcsolatos különös illetékesség 23. § (1) A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató (kifizető) adóügyében eljáró megyei igazgatóság dönt. (2) Ha a  munkáltatónak több telephelye van, a  hatósági eljárást az  elsőként bejelentett telephely szerint illetékes megyei igazgatóság folytatja le. A  később bejelentett telephely szerint illetékes megyei igazgatóság is jogosult az  adózó telephelyén az  egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, illetve az  adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés lefolytatására. 13. Csoportos adóalanyisággal valamint együttműködő közösséggel kapcsolatos különös illetékesség 24. § (1) A  csoportos adóalanyiság időszakában az  a  megyei igazgatóság jár el a  csoport adóügyeiben és minden, a  csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban – különösen a  csoport létrehozatalával, megszűnésével, a  csoporthoz csatlakozással, a  csoportból kiválással, a  csoporttag vagy a  kívül maradó adóalany felelősségének megállapításával, valamint a  csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban –, amely a  csoportos adóalanyiságban résztvevő tagok által kijelölt képviselő adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. (2) A  csoportazonosító szám törlése esetén a  soron kívüli bevallási kötelezettséget az  (1)  bekezdés szerinti megyei igazgatóság részére kell teljesíteni. (3) A  csoportos adóalanyiság időszakában az  (1)  bekezdés szerinti megyei igazgatósághoz benyújtandó általános forgalmi adó bevallás, valamint a  csoportazonosító szám törlése esetén benyújtandó soron kívüli adóbevallás ellenőrzését a csoport megszűnését követően is az (1) bekezdés szerinti megyei igazgatóság folytatja le. (4) Az adóhatóság a csoportos adóalany általános forgalmi adó kötelezettségeinek teljesítését külön tartja nyilván. 25. § Az Áfa törvény 85.  § (6)  bekezdés a)  pont aa)  alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az  eljárást az  együttműködő közösség képviselőjének (ennek hiányában a  legutolsó képviselőjének) adóügyeiben eljáró megyei igazgatóság, az  Áfa törvény 85.  § (6)  bekezdés a)  pont ab)  alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösségnek minősülő adóalany adóügyeiben eljáró megyei igazgatóság folytatja le. 14. Elhunyt személy adómegállapításával kapcsolatos különös illetékesség 26. § Ha az adókötelezettség a vállalkozó magánszemély halála miatt szűnik meg, az Art. 131. § (1)–(3) bekezdése szerinti soron kívüli adómegállapítást az  elhunyt magánszemély utolsó székhelye, ennek hiányában telephelye – több telephely esetén az elsőként bejelentett telephely – szerinti megyei igazgatóság folytatja le. 15. Mulasztási bírsággal kapcsolatos különös illetékesség 27. § (1) Ha az első fokon eljáró megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság eljárásában az illetékességi területéhez nem tartozó adózó (ügyfél), illetve adózónak (ügyfélnek) nem minősülő magánszemély terhére kell mulasztási bírságot kiszabni, a bírság kiszabását az eljáró megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság végzi el. (2) Ha az Art. 14. § (4) bekezdése vagy az Art. 99. § (1a) bekezdése alapján az adó- és vámhatóság által megállapított mulasztási bírság a felszámolót, a végelszámolót, illetve a vezető tisztségviselőt terheli, a mulasztási bírságot azon megyei igazgatóság szabja ki, amely a  mulasztással érintett, felszámolás, végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alatt álló adózó adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. (3) Ha az  ellenőrzést a  megyei igazgatóság az  illetékességi területén kívül végzi, és az  Art. 14.  § (4)  bekezdése vagy az  Art. 99.  § (1a)  bekezdése alapján megállapított mulasztási bírság a  felszámolót, a  végelszámolót, a  volt végelszámolót, illetve a  vezető tisztségviselőt, a  volt vezető tisztségviselőt terheli, a  mulasztási bírságot az  eljáró megyei igazgatóság szabja ki. 16. Általános megbízólevéllel végzett ellenőrzéshez kapcsolódó különös illetékesség 28. § (1) Az  Art. szerinti általános megbízólevéllel végzett ellenőrzést követő hatósági eljárást az  ellenőrzést lefolytató megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság végzi. A Bevetési Igazgatóság által általános megbízólevéllel lefolytatott ellenőrzést követő hatósági eljárásra az  általános illetékességi szabályok szerinti megyei igazgatóság jogosult. (2) Általános megbízólevéllel végzett ellenőrzés esetén az  ellenőrzést lefolytató megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jár el abban az esetben is, ha az ellenőrzés során nem az adózó terhére kerül mulasztási bírság kiszabásra. (3) A  Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, az  állami adó- és vámhatóság által kiadott adóazonosító számmal nem rendelkező külföldi természetes személy tekintetében az  egyes adókötelezettségekre irányuló ellenőrzés, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés általános megbízólevéllel való lefolytatására – a KAVIG mellett – bármelyik más megyei igazgatóság is jogosult. 17. Illeték ügyben alkalmazandó különös illetékességi szabályok 29. § (1) Az öröklés után járó illetéket a) az Itv. 89. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben aa) ha a  közjegyző székhelye Budapesten van, az  örökhagyó utolsó lakóhelye szerinti megyei igazgatóság, ab) az aa) alpontba nem tartozó esetben a közjegyző székhelye szerinti megyei igazgatóság; b) az Itv. 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben ba) ha a bíróság székhelye Budapesten van, az örökhagyó utolsó lakóhelye szerinti megyei igazgatóság, bb) a ba) alpontba nem tartozó esetben a bíróság székhelye szerinti megyei igazgatóság; c) az a) és b)  pontba nem tartozó esetben az  örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, székhelye szerinti megyei igazgatóság, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság vezetője által kijelölt megyei igazgatóság szabja ki. (2) Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei igazgatóság szabja ki a) amelynek illetékességi területén az ingatlan található, vagy b) amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekszik, feltéve, hogy a vagyonszerzés tárgya ingatlan-, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, ha a szerződés több illetékügyben eljáró megyei igazgatóság illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik. (3) Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az  a  megyei igazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a  szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a  tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Ha az adózó belföldön nem letelepedett, akkor az illetéket az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság szabja ki. (4) Az  önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzésével kapcsolatos ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket az  a  megyei igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a  praxisjog szerinti telephely van. (5) Az  érdekelt fél indokolt kérelmére az  e  rendeletben megállapított illetékességtől eltérően az  állami adó- és vámhatóság vezetője az illeték kiszabására más megyei igazgatóságot is kijelölhet. (6) Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított lelet alapján az  illetéket az  a  megyei igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, ha ez külföldi, a soron következő belföldi lakóhelye (székhelye) van. Ha minden fizetésre kötelezettnek az  ország területén kívül van a  lakóhelye (székhelye), az  illetéket az  a  megyei igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van. A leletet a megyei igazgatóságnak kell megküldeni. (7) Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított bírósági értesítés alapján az  eljárási illeték megfizetésére az  a  megyei igazgatóság hívja fel az  adóst, amelynek illetékességi területén az  adós lakóhelye (székhelye) van. Ha a  bírósági értesítés alapján az  illeték megfizetésére több adós egyetemlegesen kötelezett, akkor az  illeték megfizetésére az  a  megyei igazgatóság hívja fel az  egyetemlegesen kötelezett adóstársakat, amelynek illetékességi területén annak az adósnak a lakóhelye (székhelye) van, akinek a nevére kiállított bírósági értesítést az adóhatóság elsőként nyilvántartásba vette. Ha minden fizetésre kötelezettnek az  ország területén kívül van a  lakóhelye (székhelye), az illetéket az a megyei igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén az értesítést készítő szerv székhelye van. 30. § (1) Az  illeték törlése iránti eljárásban az a megyei igazgatóság jár el, amelyik a 29. §-ban, illetve a 34. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta, megállapította. (2) Az illeték visszatérítése iránti eljárásban a) az Itv. 77.  §-a szerinti, kiszabás alapján megfizetett illeték tekintetében az  megyei igazgatóság, amelyik a 29. §-ban, illetve a 34. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta; b) az Itv. 32.  § (2)  bekezdése szerinti, a  jogorvoslati eljárásban megfizetett illeték tekintetében az  ügyfél lakóhelye (székhelye), illetve a bíróság székhelye szerinti megyei igazgatóság; c) az eljárás megindítása nélkül megfizetett, az Itv. 73. § (12) bekezdés első mondata szerinti, továbbá az eljárási illetékek megfizetésének és a  megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 7.  § (4)  bekezdése szerinti illeték tekintetében az  ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei igazgatóság; d) az Itv. 94.  §-a szerinti megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg tekintetében az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei igazgatóság; e) az Itv. 81. § (2) bekezdés első mondatában említett esetekben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel vagy készpénzzel történt, az adózó lakóhelye (székhelye) szerinti megyei igazgatóság; f ) a cégbírósági eljárási illeték visszatérítése iránti eljárásban a  cégbíróság székhelye szerint illetékes megyei igazgatóság jár el. (3) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az illetékes megyei igazgatóság nem állapítható meg, akkor az illeték törlése, visszatérítése iránti eljárásban az  ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei igazgatóság, belföldön nem letelepedett adózó esetén pedig az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság jár el. 31. § A megyei igazgatóságoknál indított eljárás tekintetében az  Itv. 73.  § (3)  bekezdése szerinti, az  esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét előíró határozat meghozatalára irányuló eljárásban az a megyei igazgatóság jár el, amelyiknél az eljárás indult, illetve folyamatban van. 32. § Az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó fizetési könnyítés, mérséklés iránti ügyben, illetve végrehajtási ügyekben – ideértve az Art. 151. §-a szerinti visszatartási jog gyakorlását is – az adózó adóügyeiben eljáró megyei igazgatóság jár el. 33. § Az Art. 131.  § (1)–(3)  bekezdése szerinti soron kívüli adómegállapítás során az  illetéket is az  adó soron kívüli megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóság állapítja meg. 34. § Az illetékköteles irat illetékkiszabásra történő bemutatása tényének igazolása esetén az  illetéket az  a  megyei igazgatóság szabja ki, amely az irat illetékkiszabásra történő bemutatását igazolta. 18. Vám- és jövedéki eljárásokkal kapcsolatos különös illetékesség 35. § (1) Az  áruk vámeljárás alá vonását – eltérő rendelkezés hiányában – az  a  megyei igazgatóság, illetve a  Repülőtéri Igazgatóság végzi, amelynek az illetékességi területén az árukat vámeljárás alá bejelentik. (2) A  Vtv. 7/C.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti utólagos ellenőrzést az  a  megyei igazgatóság vagy a  Repülőtéri Igazgatóság folytatja le, amely a  vámeljárást lefolytatta, vagy indokolt esetben – ha az  nem azonos a  vámeljárást lefolytató szervvel – az ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező területi szervet. (3) Vámügyekben az  engedélyezési eljárás lefolytatását – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az  a  megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság végzi, amelynek az illetékességi területén a kérelmezett tevékenységet gyakorolni kívánják. (4) A  (3)  bekezdéstől eltérően a  kérelmező székhelye (lakóhelye) szerinti megyei igazgatóság, vagy ha a  kérelmező székhelye (lakóhelye) a Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területén van, a Repülőtéri Igazgatóság végzi a) az összkezesség és biztosítéknyújtás alóli mentesség engedélyezését; b) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-ai 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) 398. cikke szerinti engedélyezett feladói státusz engedélyezését; c) az EK végrehajtási rendelet 912g. cikke szerinti engedélyezett feladói státusz engedélyezését; d) az EK végrehajtási rendelet 406.  cikke szerinti engedélyezett címzett státusz, valamint az  EK végrehajtási rendelet 454a. cikke szerinti TIR eljáráshoz kapcsolódó engedélyezett címzett státusz engedélyezését; e) az áruk uniós jellegére vonatkozóan engedélyezett feladó által adott igazolás engedélyezését; f ) a preferenciális származó helyzet igazolására feljogosító elfogadott exportőri tevékenység engedélyezését; g) a könyvelés szerinti elkülönülés engedélyezését; h) a vámügynöki tevékenység engedélyezését; i) az A.TR. engedélyezett exportőri tevékenység engedélyezését, valamint j) az INF 4 adatlap hitelesítését. (5) Az  Áfa törvény 4. számú mellékletében meghatározott engedélyezési feladatokat az  adóraktár működési helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a  Repülőtéri Igazgatóság látja el. Az  adóraktár felügyeletét az  a  megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság látja el, amelynek illetékességi területén az adóraktár található. (6) A vámszabad területen történő ellenőrzéseket, valamint az  ilyen területen történő építkezésre vonatkozó előzetes jóváhagyást az  a  megyei igazgatóság, illetve a  Repülőtéri Igazgatóság végzi, amelynek az  illetékességi területén a vámszabad terület található. (7) A  Vtv. 7/Q.  §-a szerinti kapcsolódó vizsgálatot az  utólagos ellenőrzést végző területi szerv folytatja le, vagy indokolt esetben az ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező területi szervet. (8) A  (7)  bekezdés szerinti esetben az  utólagos ellenőrzést végző területi szerv a  Vtv. 7/Q.  §-a szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezhet. (9) Az  egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 556/2013. (XII. 31.) Korm.  rendelet 1.  § (2)  bekezdésében és 2.  § (2)  bekezdésében meghatározott vámhatósági feladatokat országos illetékességgel az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság látja el. 36. § A vámösszegek megállapítása, valamint azok beszedése, könyvelése annak a  megyei igazgatóságnak, illetve a Repülőtéri Igazgatóságnak a feladata, amelynek illetékességi területén a vámtartozás keletkezett vagy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-ei 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK Vámkódex) 215. cikke alapján keletkezettnek kell tekinteni. 37. § A csővezetéken szállított áru tekintetében behozatali és kiviteli irányú forgalom esetén egyaránt a  csővezetéket üzemeltető gazdálkodónak a szállított áru mennyiségének hiteles mérési adatait nyilvántartó székhelye, telephelye szerinti megyei igazgatóság jár el. 38. § (1) A meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó – az EK végrehajtási rendelet 292. cikk (1)  bekezdése szerinti – írásbeli engedélyt a  feldolgozás helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a  Repülőtéri Igazgatóság adhatja ki. A  meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vagy gazdasági vámeljárásra vonatkozó – az EK végrehajtási rendelet 292. cikk (3) bekezdése, illetve 497. cikk (3) bekezdése szerinti – egyszerű írásbeli engedélyt az  a  megyei igazgatóság, illetve a  Repülőtéri Igazgatóság adhatja ki, amelynek illetékességi területén az árut vámeljárás alá bejelentik. (2) Az  áru uniós helyzetének igazolására az  áru bemutatási helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a  Repülőtéri Igazgatóság jogosult. (3) Az  egyszerűsített eljárások engedélyezésére – kivéve, ha azt a  gazdasági vámeljárások engedélyezésére benyújtott kérelemben kérik, illetve a hiányos árunyilatkozattal kért egyszerűsített eljárást – a kérelmező vámügyi nyilvántartásának helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jogosult. 39. § (1) A  Vtv. 48.  § (2)–(5)  bekezdésében meghatározott biztosíték nyújtása alóli mentességet a  mentességre jogosult székhelye, magyarországi székhely hiányában a  telephelye szerinti megyei igazgatóság, illetve a  Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg. (2) A  tranzitterület – Vtv. 14. § (7) bekezdésben meghatározott – felügyeletét és a belépési engedélyek érvényesítését a nemzetközi közforgalmú repülőtér helye szerinti megyei igazgatóság, Budapesten a Repülőtéri Igazgatóság látja el. (3) A vámok és az azokkal együtt kiszabott nem közösségi adók és díjak visszafizetése vagy elengedése tekintetében az  EK végrehajtási rendelet 877.  cikkében meghatározott döntéshozatallal, felügyelettel és a  végrehajtással kapcsolatos feladatokat a könyvelést végző megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság látja el. (4) A  nyilvános és nem nyilvános repülőtereken az  egységes vámtechnológiai rend és a  légi közlekedés védelme szempontjából a  NAV-ra háruló feladatok tekintetében a  Repülőtéri Igazgatóság illetékessége Magyarország területére, továbbá a légi forgalom tekintetében Pest megye közigazgatási területére terjed ki. 40. § Az AEO tanúsítvány kiadását, felügyeletét, újbóli értékelését, illetve az  egyszerűsített engedélyezési eljárás során az AEO tanúsítvány feltételek vizsgálatát a) ha a kérelmező székhelye vagy lakóhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, és a kérelmező nem kiemelt adózó, az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság; b) ha a kérelmező székhelye vagy lakóhelye Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye vagy Nógrád megye területén található, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatóság; c) ha a kérelmező székhelye vagy lakóhelye Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun Szolnok megye területén található, a Hajdú-Bihar Megyei Adó- és Vámigazgatóság; d) ha a  kérelmező székhelye vagy lakóhelye Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye területén található, a Fejér Megyei Adó- és Vámigazgatóság; e) ha a kérelmező székhelye vagy lakóhelye Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye vagy Zala megye területén található, a Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóság; f ) ha a  kérelmező székhelye vagy lakóhelye Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye területén található, a Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóság; g) ha a kérelmező székhelye vagy lakóhelye Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye területén található, a Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatóság végzi. 41. § Az AEO tanúsítvány kiadása, felügyelete, újbóli értékelése, illetve az  egyszerűsített engedélyezési eljárás során az AEO tanúsítvány feltételek vizsgálatakor a megyei igazgatóság illetékességi területén kívül is eljárhat. 42. § A TIR rendelet 4. §-a szerinti feladat ellátására a nemzetközi áruforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken, illetve az ország belterületén működő valamennyi megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jogosult. 43. § A katonai vámügyi szerv által Budapesten és Pest megyében kezdeményezett valamennyi eljárásban a Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóság jár el. 44. § (1) A  jövedéki adóügynek nem minősülő jövedéki ügyben – az  engedélyezés és a  nyilvántartásba vétel kivételével –, továbbá a  hatósági felügyelet keretében végzett adóztatási feladatokkal – ide nem értve az  adó-visszaigénylési (adó-visszatérítési) kérelem elbírálása során végzett, a Jöt. 49. § (5) bekezdése szerinti kiutalás előtti ellenőrzést –, illetve a Jöt. 15. § (1) és (2) bekezdése és a Jöt. 65. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos jövedéki adóügyekben az eljárást a) az adóraktár helye; b) az adómentes felhasználó üzeme; c) a felhasználói engedélyes, a nyilvántartásba vett felhasználó, az üzemi motorikus gáztöltő-állomás, a mobil palackozó, a jövedéki engedélyes kereskedő, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelye; d) a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő fogadóhelye; e) a nem jövedéki engedélyes kereskedő üzletének, raktárának helye; f ) a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelye; g) az üzemanyagtöltő állomás, a kereskedelmi tárolótelep, terítőjárat értékesítési körzetének helye; h) az egyéb személy jogosulatlan tevékenységének helye; i) a vámhatóság által regisztrált, szárított, illetve fermentált dohányt előállító, tároló, azzal kereskedő földterületének, telephelyének, raktárának helye; j) a Jöt. 121/A. §-a szerinti desztillálóberendezésre vonatkozó szakvélemény elkészítése, valamint az elkobzott jövedéki termék és desztillálóberendezés megsemmisítése ügyében az  eljáró önkormányzati adóhatóság helye; k) a Jöt. 109. § (5) bekezdése szerinti mozgóbolt által ellátott település, értékesítési megálló helye; l) a Jöt. 62/A.  § (1)  bekezdése szerinti bejelentés esetén a  belföldre történő belépés helye, egyéb bejelentés esetén a tevékenység végzésének helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság végzi. (2) Ismeretlen személy jövedéki ügyében az a megyei igazgatóság, a Repülőtéri Igazgatóság és a Bevetési Igazgatóság jár el, amely az ügyben az első intézkedést tette. (3) A  dohánytermék-kiskereskedelmi piac felügyelete körében végzett ellenőrzést a  dohánybolt vagy elkülönített hely fekvése, illetve a  jogosulatlan tevékenység végzésének helye szerinti megyei igazgatóság és a  Repülőtéri Igazgatóság végzi. 45. § (1) Vámraktár engedélyezésére, ha a  számviteli nyilvántartás magában foglalja a  raktárnyilvántartást is, a  kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jogosult. (2) Ha a  számviteli nyilvántartás a  raktárnyilvántartást nem foglalja magában, vagy a  kérelmező számviteli nyilvántartása nem Magyarországon található, és a  raktározás kizárólag Magyarországon történik, továbbá az  egységes engedélyezés esete nem áll fenn, a  vámraktár engedélyezésére a  raktárnyilvántartás vezetésének helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a  Repülőtéri Igazgatóság jogosult. Ha egy engedélyben több telephelyet kívánnak vámraktárként engedélyeztetni, az  illetékességet az  összesített adatokat tartalmazó – de minden engedélyeztetni kívánt telephelyen hozzáférhető – központi nyilvántartás vezetésének helye szerint kell megállapítani. (3) Az  egységes engedélyek kiadására a  kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jogosult. (4) Jövedéki engedélyezési eljárásban a  kérelmező telephelye szerint illetékes megyei igazgatóság abban az  esetben is jogosult az  illetékességi területén helyszíni szemle tartására, a  telephely ellenőrzésének lefolytatására, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárási cselekmények elvégzésére, ha az engedélyezéssel kapcsolatban egyébként más szerv jár el. 19. Rendészeti feladatokkal kapcsolatos különös illetékesség 46. § Az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság folytatja le az EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a külön jogszabály szerinti helyszíni szemlét azon személyek tekintetében – ide nem értve a  KAVIG hatáskörébe tartozó kiemelt adózókat –, akiknek, illetve amelyeknek székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található. 47. § (1) A Vtv. 7/Q. §-a szerinti kapcsolódó vizsgálatot az EMGA utólagos ellenőrzést végző területi szerv folytatja le, vagy indokolt esetben az ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező területi szervet. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti esetben az  EMGA utólagos ellenőrzést végző területi szerv a  Vtv. 7/Q.  §-a szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezheti. 48. § A megyei igazgatóság mélységi ellenőrzést, valamint az  ellenőrzéshez kapcsolódó kísérési feladatokat az illetékességi területén kívül is végezhet, ide nem értve a 90. § (2) bekezdés szerinti mélységi ellenőrzést. 49. § A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértések miatt Budapesten az  Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság jár el azzal, hogy a Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területén elkövetett szabálysértés esetén az eljárás lefolytatására –  ha a  szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja – a  Repülőtéri Igazgatóság is jogosult. 50. § A megyei igazgatóság a Ktdt. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzés végrehajtása során a Ktdt. 29/A. § (23) bekezdése szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezhet. 51. § (1) A  hulladékgazdálkodás ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az  ellenőrzött személy vagy szervezet székhelye, lakóhelye szerinti megyei igazgatóság végzi. (2) A termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos ügyben a kötelezett telephelye szerinti megyei igazgatóság is jogosult az  illetékességi területén helyszíni szemle tartására, valamint a  telephely ellenőrzésének lefolytatására. 52. § (1) Fémkereskedelmi hatósági ügyben a telephely szerinti megyei igazgatóság is jogosult – ide nem értve a Budapest közigazgatási területén lefolytatott helyszíni szemlét és hatósági ellenőrzést – az  illetékességi területén lévő telephely helyszíni szemléjének, illetve hatósági ellenőrzésének elvégzésére azzal, hogy a hatósági eljárást, ebben az  esetben is az  általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóság, illetve a KAVIG folytatja le. (2) Budapest közigazgatási területén a  Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatóság látja el a  fémkereskedelmi hatósági feladatokat. A  Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatóság ellátja továbbá Budapest közigazgatási területén a fémkereskedelmi hatósági ellenőrzési feladatokat azon kiemelt adózó tekintetében, amelynek székhelye Budapest közigazgatási területén található, valamint az  olyan külföldi személy tekintetében, aki (amely) Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik azzal, hogy a hatósági ellenőrzést követő hatósági eljárást a KAVIG folytatja le. (3) A  Pest Megyei Adó- és Vámigazgatóság illetékességi területén ellátja a  fémkereskedelmi hatósági ellenőrzési feladatokat azon kiemelt adózó tekintetében, amely székhelye illetékességi területén található, valamint az  olyan külföldi személy tekintetében, aki (amely) Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik azzal, hogy a hatósági ellenőrzést követő hatósági eljárást a KAVIG folytatja le. (4) Budapest és Pest megye közigazgatási területén kívül Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy tekintetében a  fémkereskedelmi hatósági ellenőrzés lefolytatására az  általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóságok jogosultak. (5) Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, az  állami adó- és vámhatóság által kiadott adószámmal nem rendelkező külföldi természetes személy tekintetében – a  (3) és (4)  bekezdés szerint eljárni jogosult megyei igazgatóság mellett – az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóságok is jogosultak a fémkereskedelmi hatósági ellenőrzés lefolytatására. (6) A  (4) és (5) bekezdés alapján végzett fémkereskedelmi hatósági ellenőrzést követő hatósági eljárást az ellenőrzést lefolytató megyei igazgatóság végzi. 53. § A külföldön működő magyar határkirendeltség, illetve a  Magyarország területén működő külföldi vámhivatalok illetékességére a vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezései az irányadóak. 20. Regisztrációs adóval kapcsolatos különös illetékesség 54. § (1) A  Rega. tv.-ben meghatározott adóztatási feladatok végrehajtására elsőfokú adóhatósági jogkörben a  következők szervek járnak el a) a megyei igazgatóságok; b) a Magyar Honvédség Pápa Bázis Repülőterén dolgozó EU tagországain kívüli állampolgárok tekintetében a Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatóság; c) a regisztrációs adónak a Rega. tv. 10/A–10/G. §-ában foglalt különös szabályok szerint történő megállapítása, beszedése és ellenőrzése tekintetében ca) ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye vagy SzabolcsSzatmár-Bereg megye területén található, a Békés Megyei Adó- és Vámigazgatóság, cb) ha a  kérelmező lakóhelye vagy székhelye Budapest, Baranya megye, Fejér megye, Heves megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye vagy Tolna megye területén található, a Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatóság, a 70. §-ban foglalt adózók kivételével, cc) ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Győr-Moson-Sopron megye, Somogy megye, Vas megye, Veszprém megye vagy Zala megye területén található, a Vas Megyei Adó- és Vámigazgatóság. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a regisztrációs adó-visszatérítési eljárásban a regisztrációs adó megállapítására irányuló eljárást lefolytató szerv jár el. (3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a regisztrációs adóval kapcsolatos utólagos ellenőrzés lefolytatását a regisztrációs adó megállapítására irányuló eljárást lefolytató szerv végzi. 21. Szerencsejáték üggyel kapcsolatos különös illetékesség 55. § (1) A  szerencsejáték ügyben, valamint a  játékautomata és ajándéksorsolás kapcsán kiszabott bírság, továbbá a szerencsejáték felügyeleti díj és annak késedelmi pótléka végrehajtását a fizetésre kötelezett adóügyeiben eljáró megyei igazgatóság folytatja le. (2) A szerencsejáték ügyben elkobzott dolog értékesítése, illetve megsemmisítése érdekében az elkobzott dolog helye szerinti megyei igazgatóság intézkedik. 56. § A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 329/2015. (XI. 10.) Korm. rendeletben meghatározott egyes feladatok tekintetében a megyei igazgatóságok is eljárhatnak. V. FEJEZET A KAVIG HATÁSKÖRE 22. A KAVIG általános hatásköre 57. § (1) A  KAVIG első fokon eljár a  hatáskörébe tartozó adózók – adó- és vámhatósági hatáskörébe tartozó – hatósági ügyeiben az illetékügyek kivételével. (2) Ha az eljárást a KAVIG folytatja le – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a kapcsolódó eljárási illeték ügyében is eljár. (3) A KAVIG a nem természetes személy részére behozott nemesfémtárgyak – a kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgáló nemesfémtárgyak kivételével –, valamint drágakövek tekintetében végzi az árutovábbítás vámeljárás lefolytatását, valamint az átmeneti megőrzés engedélyezését. (4) Az adózó személyesen, postai vagy elektronikus úton előterjesztett beadványa alapján a KAVIG eljárhat a 22. §-ban meghatározott ügyekben. 23. A KAVIG különös hatásköri szabályai egyes eljárások vonatkozásában 58. § (1) Kizárólag a KAVIG jár el a) a Magyarország által a  kettős adóztatás elkerülése tárgyában más állammal kötött kétoldalú nemzetközi szerződéseken alapuló, a  transzferárak kiigazításával kapcsolatos kölcsönös egyeztetési eljárások lefolytatásával összefüggő feladatok, valamint a  kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezmény alapján a  kölcsönös egyeztetési eljárások lefolytatásával, illetve a választott bírósági eljárással kapcsolatos feladatok vonatkozásában; b) a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban. (2) Ha az (1) bekezdésben foglalt eljárásokban szükséges, az Art. 118. §-a vagy 119. §-a szerinti ellenőrzést, illetve az Art. 132/C.  § (2)  bekezdésében foglalt valódiságvizsgálatot a  KAVIG folytatja le, vagy indokolt esetben az  ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az  adózóra általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóságot. Az ellenőrzést követő hatósági eljárást az ellenőrzést végző szerv folytatja le. 59. § Az Art. 9.  § (3)  bekezdése szerinti, a  pénzügyi képviselőt terhelő bejelentési kötelezettséget a  KAVIG számára kell teljesíteni. 60. § A KAVIG látja el az Art. 72. § (1) bekezdés c) pontja szerinti állami garancia (kezesség) kiutalásával, valamint az Art. 87. § (1) bekezdés b) pontja szerinti állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos állami adóés vámhatósági feladatokat. 61. § A KAVIG kizárólagos hatáskörébe tartozik a) az elektromos vezetéken szállított energia tekintetében valamennyi vámeljárás lefolytatása; b) a biztonsági papírok szabad forgalomba bocsátása és az ahhoz kapcsolódó szállítási engedélyek ellenőrzése; c) a Vtv. 54. § (1) bekezdésében meghatározott halasztott vámfizetés engedélyezése; d) a különleges zárak jóváhagyása; e) az egységes árutovábbítási eljárások szerinti TC32 Egyedi garanciajegy kibocsátásának engedélyezése; f ) a kezességvállalás engedélyezése; g) a vámszabad terület és vámszabad raktár engedélyezésével összefüggő feladatok ellátása; h) a vámmentes vámkezelésre jogosultak körét szabályozó NGM rendelet szerinti engedélyek kiadása; i) az Áfa törvényben meghatározott, a termékimporthoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség önadózás útján történő teljesítésének engedélyezése; j) az áruk ideiglenes behozataláról, Isztambulban, 1990. június 26-án kelt Egyezmény és mellékletei kihirdetéséről szóló 2005. évi CLXVIII. törvény és az áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges, Brüsszelben 1961. december 6-án kötött A. T. A.-igazolványról, valamint a kereskedelmi minták E. C. S. igazoló füzeteire vonatkozó, Brüsszelben 1956. március 1-jén megkötött és a Vámegyüttműködési Tanács ajánlására 1960. június 15-én módosított Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1966. évi 5. törvényerejű rendelet szerinti ATA- és CPD-igazolványokkal kapcsolatos jogsértésekkel vagy szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása, továbbá a tagállamokkal történő koordinációs feladatok ellátása; k) a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vétele; l) a nem természetes személy részére behozott nemesfémtárgyak – a  kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgáló nemesfémtárgyak kivételével –, valamint a drágakövek tekintetében la) a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás lefolytatása, valamint lb) a kiviteli eljárás lefolytatása; m) a TIR rendelet 1.  § (1) és (4)  bekezdése, valamint a  2.  § (4)  bekezdése szerinti feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi árutovábbításhoz kapcsolódó okmányok továbbítása; n) a légi forgalom kivételével a  Magyarország területén működő diplomáciai és konzuli képviseletek, a  nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve az általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonása, ha egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik; o) a párlat adójegy kivételével az adójegyekkel, zárjegyekkel kapcsolatos első fokú feladatok ellátása az adójegy és a  zárjegy felhasználásának helyszíni ellenőrzése és elszámolása, valamint az  azt követő hatósági eljárás kivételével; p) a Vtv. 1.  § (3)  bekezdés 3.  pontjában meghatározott – megbízható vámadós jogálláshoz kapcsolódó – feltételek fennállásának megállapítása és ellenőrzése, ha a  kérelmező székhelye, telephelye, számviteli nyilvántartásának helye, lakóhelye, tartózkodási helye nem Magyarországon van; q) az EK végrehajtási rendelet 372.  cikk (1)  bekezdés f )  pont i.  alpontja szerinti vasúton vagy konténerben szállított áruk egyszerűsített árutovábbítására vonatkozó engedélyezés, illetve az  EK végrehajtási rendelet 415. cikke és 429. cikk (1) bekezdése szerinti ellenőrzési feladatok elvégzése; r) az  államháztartási bevételi számlára előírás nélküli téves befizetés magyarországi székhellyel nem rendelkezők részére kérelemre történő visszautalással kapcsolatos feladatok ellátása; s) a  pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5.  § (1)  bekezdés c)  pontjában foglalt forgalmi érték meghatározása. 62. § A KAVIG végzi a 61. § a)–c), e)–i), l), n) és q) pontja szerinti feladatok ellátásával összefüggő, a Vtv. 7/C. § (1) bekezdés a), b), d …