4/2010. (I. 15.) HM utasítása a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingóságok és társasági részesedések kezelésének, tulajdonosi ellenőrzés

4/2010. (I. 15.) HM utasítása a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingóságok és társasági részesedések kezelésének, tulajdonosi ellenőrzésének, valamint az ingóságok hasznosításának, használatba adásának, elidegenítésének, átadás-átvételének szabályairól. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 52. § (1) bekezdésének f) pontja alapján – figyelemmel a Hvt. 84–88. §-aira, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) előírásaira, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) és a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) között megkötött SZT-28425. számú Vagyonkezelési Szerződésben (a továbbiakban: VKSZ) foglaltakra – a HM vagyonkezelésében lévő ingóságok és társasági részesedések kezelésének, tulajdonosi ellenőrzésének, valamint az ingóságok hasznosításának, használatba adásának, elidegenítésének, átadás-átvételének szabályairól a következő utasítást adom ki: Első rész Általános rendelkezések 1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed a) a HM-re, a honvédelmi miniszter alárendeltségébe, közvetlen és fenntartói irányítása, illetőleg a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetekre, a katonai ügyészségekre, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervek); b) a Magyar Állam tulajdonában, a HM vagyonkezelésében és a honvédelmi szervek használatában vagy tárolásában lévő ingó vagyontárgyakra és a HM vagyonkezelésében lévő társasági részesedésekre. (2) Az utasítás hatálya nem terjed ki a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 63. § (1) bekezdésében meghatározott, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok speciális kiadásból finanszírozott eszközeinek értékesítésére. 2. § A VKSZ ingatlanvagyonra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról külön HM utasítás rendelkezik. Második rész Értelmező rendelkezések 3. § A jelen utasítás alkalmazása során: 1. ingó vagyontárgy: az állam honvédelmi célú feladatai ellátása érdekében beszerzett és a HM költségvetési fejezet költségvetési szervei nyilvántartásában lévő ingó tárgyi eszköz és készlet; 2. haditechnikai eszköz: a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet 1. számú melléklet I–XXI. fejezeteibe sorolt áru (a Wassenaar-i Megállapodás és az Európai Unió által alkalmazott Munition List/Military List Haditechnikai Jegyzék 1–21. fejezeteibe sorolt áru); 3. inkurrencia: a honvédelmi szervek működéséhez az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben, hadinormákban, központi készletezési elvekben meghatározott, valamint a minősített időszaki alkalmazáshoz szükséges tartalékok feletti, illetve a műszaki teljesítőképességét tekintve eredeti rendeltetésének meg nem felelő, hadihasználatra alkalmatlan vagy szükségtelen, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyontárgy; 4. selejt: a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő hadfelszerelési anyagok selejtezéséről és a selejtezési jogkörök gyakorlásáról szóló 75/2008. (HK 15.) HM utasítás (a továbbiakban: selejtezési HM ut.) alapján selejtnek minősülő ingó vagyontárgy; 5. hulladék: a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben részletezett, az Európai Unió tagországaiban egységesen alkalmazott Európai Hulladék Katalógus (European Waste Catalogue – EWC) kódjai szerint besorolt tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles; 6. felsőszintű gazdálkodó szerv: a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 102/2007. (HK 18.) HM utasítás szerinti felsőszintű gazdálkodó szerv; 7. központi ellátó szerv: a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 102/2007. (HK 18.) HM utasítás szerinti központi ellátó szerv; 8. Átadó: az ingó vagyontárgy nyilvántartása szempontjából illetékes központi ellátó szerv parancsnoka, a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen, illetve fenntartói irányítása alá tartozó szervezet vezetője, az illetékes katonai ügyészséget vezető ügyész, a HM Állami Egészségügyi Központ (a továbbiakban: HM ÁEK) főigazgatója; 9. HM hatáskörben történő értékesítés: az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárt meg nem haladó értékű ingó vagyontárgynak a Vtv. 28. §-ának (4) bekezdése és a Vtv. 33. §-ának (2) bekezdése alapján történő értékesítése; 10. Kiíró: a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség (a továbbiakban: HM FLÜ); 11. inkurrencia adatbázis: a HM Védelemgazdasági Főosztály (a továbbiakban: HM VGF) által kezelt és karbantartott inkurrencia nyilvántartó program (a továbbiakban: INYP) elektronikus adatbázisa, amely a honvédelmi célra feleslegesnek minősítésre javasolt és honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyontárgyak azonosító adatait, valamint az ingó vagyontárgyak vagyonkezelési és hasznosítási folyamatának adatait rögzíti; 12. harmadik személy: jelen utasítás hatálya alá nem tartozó természetes és jogi személy; 13. hasznosítás: a vagyontárgy értékesítése, megsemmisítése, térítésmentes tulajdonba adása, ideiglenesen harmadik személynek történő használatba adása, más központi költségvetési szerv részére a vagyontárgy vagyonkezelői jogának átruházása; 14. megsemmisítés: olyan technológiai folyamat, melynek során az ingó vagyontárgy visszafordíthatatlanul elveszíti eredeti rendeltetését, funkcióját (ide értve a vagyontárgy hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi jogszabályok szerinti ártalmatlanítását, valamint a vagyontárgy megsemmisítési céllal történő értékesítését, továbbá a mellékletben felsorolt hulladékok hasznosítását); 15. CFE Szerződés: az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés és kiegészítő dokumentumainak együttes kihirdetéséről szóló 1999. évi VI. törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés; 16. információvédelmi szakanyag: a rejtjelező, valamint rejtjelző elszámolású és a minősített adatkezelést megvalósító informatikai eszközök (pl. számítógép, hálózati aktív eszköz, hordozható eszközök) adattárolást végző tartozékai (panel, részegység stb.) és azok speciális szoftverei; 17. egyedi könyv szerinti bruttó érték: a vagyontárgy alkalmazásba vételekor (vagy azt követően később rá értéknövelő beruházással) számviteli szempontból aktivált, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47–51. §-ai szerinti egyedi bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke; 18. egyedi könyv szerinti nettó érték: a vagyontárgy egyedi könyv szerinti bruttó értékéből az irányadó amortizációs kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírással számított jelenértéke; 19. használatba adási szerződés: használati jogot biztosító nevesített és nem nevesített, különösen bérleti, haszonbérleti, megbízási és haszonélvezeti jogot alapító szerződés; 20. HM társaságok: a HM által alapított, a VKSZ II. fejezetében felsorolt, a HM vagyonkezelésében lévő többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok, valamint jogutódjaik; 21. HM vagyonkezelő képviselő: ingó vagyontárgyak és társasági részesedések vonatkozásában a visszavonásig érvényes megbízólevelek alapján a HM VGF főosztályvezető, a HM VGF főosztályvezető távolléte esetén a HM VGF főosztályvezető-helyettes; 22. Lebonyolító: a nyilvános árverést lebonyolító személy (kikiáltó); 23. Árverező: a nyilvános árverésen vételi ajánlatot tevő személy (licitáló). A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 6. § (3) és (4) bekezdései szerint 2009. évben 25 millió forint, a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 8. § (3) és (4) bekezdései szerint 2010. évben 25 millió forint. Az utasítás hatályba lépésekor ingó vagyontárgyak tekintetében a 280-13/2009. nyilvántartási számú megbízólevél, társasági részesedések tekintetében a 280-14/2009. nyilvántartási számú megbízólevél. Harmadik rész Az ingó vagyon kezelése I. Fejezet Általános szabályok 4. § (1) A HM feladatait szolgáló ingó vagyontárgyak a VKSZ megkötésével a továbbiakban is a HM vagyonkezelésében maradnak. A HM gondoskodik a kezelt vagyon rendeltetésszerű használatáról, viseli a közterheket, biztosítja annak fenntartását, karbantartását, javítását, állagvédelmét és működését. A HM az állami vagyont rendeltetésének, a VKSZ-nek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően elvárható gondossággal, a jelen Utasításban szabályozottak szerint birtokolhatja, használhatja, szedheti hasznait, illetve azt köteles megőrizni és gyarapítani. A HM az állagmegóvást és gyarapítást saját költségén költségvetési forrásai és bevételei terhére köteles elvégezni. (2) A HM VGF a vagyonkezelt ingóságokról, azok értékcsökkenéséről és az értéket növelő beruházásokról, felújításokról a VKSZ alapján tájékoztatást ad az MNV Zrt. részére, külön indokolva, ha az értékcsökkenés mértéke meghaladja az értéknövekményt. (3) Az ingó vagyontárgyat nyilvántartó, használó honvédelmi szerv köteles az állami tulajdonú ingó vagyontárgyra vonatkozó jogszabályokat, az állami irányítás egyéb jogi eszközeit, szabványokat, hatósági, szakhatósági és műszaki előírásokat betartani az állag-környezetvédelem és kulturális örökségvédelem során, valamint minden, a használatból eredő egyéb esetben. II. Fejezet Használatba adás 5. § (1) A HM vagyonkezelésében lévő ingó vagyontárgyak harmadik személyek részére történő ideiglenes használatba adására akkor kerülhet sor, ha az honvédelmi érdeket nem sért és a vagyontárgy ideiglenes használatba adása a honvédelmi feladatok ellátását nem akadályozza. (2) A végleges felhasználásra kerülő készletek nem adhatók használatba. (3) Az ingó vagyontárgy harmadik személynek történő ideiglenes használatba adásáról a HM és a használatba vevő polgári jogi szerződést köt. Használatba adási szerződés természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet használatba vevővel (a továbbiakban együttesen: használatba vevő) — a HM társaságok kivételével – csak határozott időtartamra, legfeljebb 10 év futamidőre köthető. (4) A használatba adási szerződést az érintett honvédelmi szerv állományilletékes parancsnokának (vezetőjének) előzetes javaslatára tekintettel – a 6. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a HM nevében a HM vagyonkezelő képviselő köti. 6. § (1) A HM vagyonkezelésében lévő ingó vagyontárgy a VKSZ figyelembevételével, e rendelkezés alapján a vagyontárgyat a honvédelmi feladatok ellátása érdekében nyilvántartó, használó honvédelmi szerv használatában van. A használatba adásról külön polgári jogi szerződés nem kerül megkötésre. (2) Az ingó vagyontárgynak honvédelmi célból vagy azt kiszolgáló funkciók biztosítása érdekében – így különösen a Hvt.-ben és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényben foglaltak teljesítésének elősegítése érdekében – harmadik személynek történő használatba adására a HM vagyonkezelő képviselő saját jogkörében szerződést köthet. (3) A vagyontárgyat használatba vevő harmadik személy a Vtv. 24. § (1)–(4) bekezdésében foglaltak betartásával, versenyeztetéssel vagy versenyeztetés mellőzésével választható ki. A versenyeztetést a vagyontárgyat nyilvántartó honvédelmi szerv bonyolítja le a Vtv. és a Vhr. előírásaira figyelemmel. (4) Az ingó vagyontárgy (2) bekezdésben meghatározottakon kívüli más célra harmadik személynek történő használatba adása esetén a HM vagyonkezelő képviselő a szerződés megkötéséhez az MNV Zrt. előzetes hozzájárulását kéri. (5) Amennyiben a szerződésre irányuló kérelmet nem közvetlenül a használati jogot gyakorló honvédelmi szervnél terjesztették elő, a HM VGF kéri az érintett honvédelmi szerv véleményét. 7. § (1) Az ingó vagyontárgy HM társaság részére történő használatba adása esetén, amennyiben a használatba adás a honvédelmi szervek feladatai teljesítésének elősegítése, ellátása, támogatása, biztosítása, vagy a honvédelmi szervek személyi állománya kulturális, sport, jóléti és szociális helyzetének javítása céljából történik, a használat ellenértékeként a szerződésben legalább az ingó vagyontárgy számviteli jogszabályok alapján meghatározott értékcsökkenési leírása mértékének megfelelő díjat kell kikötni. Amennyiben az ingó vagyontárgy értékcsökkenése nem meghatározható vagy „0” forint, a használatba adás javasolt díját a piaci viszonyok figyelembevételével a vagyontárgyat nyilvántartó honvédelmi szerv személyi állományából alakult bizottság állapítja meg. A bizottság a javasolt díj megállapításáról jegyzőkönyvet vesz fel, mely egy példányát a szerződéstervezethez kell csatolni. (2) A HM társaság részére történő használatba adás esetén az (1) bekezdés szerint javasolt díjtól alacsonyabb ellenértéket – különösen indokolt esetben – a HM vagyonkezelő képviselő határozhat meg. (3) Az ingó vagyontárgy bármely célra harmadik személynek történő használatba adása javasolt minimális ellenértékének megállapítása az (1) bekezdés alapján történik. A használatba adás során – a piaci viszonyok figyelembevételével – törekedni kell az elérhető legmagasabb bevétel realizálására. Az ingó vagyontárgy használatának ellenértéke lehet a vagyontárgy használata fejében fizetendő pénzösszeg vagy pénzben kifejezett értékű tevékenység, illetve pénzben kifejezett értékű más ellenszolgáltatás. (4) Amennyiben a felek a szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a vagyon értékét növelő, a használatba adó által előzetesen engedélyezett beruházást, felújítást, illetve új – állami vagyonba tartozó – eszköz létrehozását a használatba vevő végzi, annak a szerződésben előírt módon meghatározott és a használatba adónak számlázott ellenértékét a használatba vevő a használati jogot biztosító szerződés szerinti ellenérték miatt még fennálló, a használatba adóval szembeni kötelezettségébe beszámíthatja. (5) A vagyontárgyat nyilvántartó, használó honvédelmi szerv állományilletékes parancsnoka (vezetője) a használatba adási szerződéstervezetet elkészíti, a szolgálati út betartásával az illetékes szakmai felelős záradékával ellátva megküldi a HM VGF részére: a) a használatba vevő által a 8. § (1) bekezdésében felsorolt kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatot; b) használatba adási szerződéstervezetet; c) a javasolt használati díjat; d) a használatba adásra javasolt ingó vagyontárgyak megnevezését, azonosító adatait; e) az f) pontban meghatározott használatba adás kivételével a vagyontárgy könyv szerinti nettó és bruttó értékét, értékcsökkenési leírása mértékét; f) kiállítási célra történő használatba adás és muzeális célból hatástalanított haditechnikai eszköz használatba adása esetén a vagyontárgy jelenértékét. (6) A HM VGF az (5) bekezdésben felsorolt iratokat megvizsgálja, a használatba vevő cégjogi és köztartozásra vonatkozó adatait ellenőrzi, és a szerződéstervezetet szükség szerint pontosítja, a szerződést megköti, vagy a 6. § (4) bekezdés alapján a szerződés megkötéséhez az MNV Zrt. előzetes hozzájárulását kéri. (7) A használatba adási szerződések – az ingóság és a használat sajátos körülményeit figyelembe véve, illetve amennyiben használati jogot biztosító más szerződés megkötése szükséges – egyéb rendelkezéseket is tartalmazhatnak, de azok nem lehetnek ellentétesek a vonatkozó jogszabályokkal, valamint egyéb belső szabályozókkal. 8. § (1) Ingóvagyon használatba adására irányuló szerződés nem köthető azzal a személlyel, aki a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll; b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették; c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik; d) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletben korlátozta, az eltiltás ideje alatt; e) állami vagyon használatba adására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták; f) a HM-mel szemben bármely jogcímen lejárt tartozása van. (2) Amennyiben a használatba adási szerződés megkötését követően merül fel kizáró körülmény, a HM vagyonkezelő képviselője jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. (3) A HM vagyonkezelésében lévő ingóságok használatba adásából befolyó bevételek felhasználását az intézményi bevételekkel kapcsolatos feladatokról szóló HM utasítás szabályozza. A hasznosítási feladatok irányítása 9. § (1) A honvédelmi miniszter a HM vagyonkezelésében lévő, honvédelmi célra feleslegesnek minősítésre javasolt, vagy honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyontárgyak – kivéve a selejtezési HM ut. 4. § (2) bekezdésében hivatkozott információvédelmi anyagok – hasznosításának tárcaszintű tervezésével, szervezésével, irányításával és a hasznosítással kapcsolatos feladatok végrehajtásának felügyeletével, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 32. §-a alapján miniszteri biztost (a továbbiakban: HM miniszteri biztos) bíz meg az alábbiak szerint: a) A HM miniszteri biztos megbízotti jogkörét és hatáskörét a honvédelmi miniszter által kiállított, a HM miniszteri biztos jogállását is tartalmazó megbízólevél alapján gyakorolja. b) A HM miniszteri biztos megbízásának hatályba lépését és a megbízás visszavonását a honvédelmi miniszter a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. (2) A HM miniszteri biztos feladatai végrehajtása érdekében a) közvetlenül irányítja és felügyeli a HM VGF, a HM FLÜ, a HM Infrastrukturális Ügynökség (a továbbiakban: HM IÜ) és az MH központi ellátó szervei ingóvagyon-hasznosítási tevékenységgel kapcsolatos feladatait, b) együttműködik a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatalával (a továbbiakban: MK KBH), a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatalával (a továbbiakban: MK KFH), az MH Összhaderőnemi Parancsnoksággal (a továbbiakban: MH ÖHP), az MH Műveleti Központtal (a továbbiakban: MH MK), az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központtal (a továbbiakban: MH HEK), a HM ÁEK-kel, a Katonai Főügyészséggel és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel (a továbbiakban: ZMNE). (3) A HM miniszteri biztos feladatai különösen: a) az ingó vagyontárgyak – ide értve a megsemmisítésre kijelölt vagyontárgyakat is – hasznosításának, a vagyontárgyak átadás folyamatának tervezése, irányítása és felügyelete; b) a HM VGF tájékoztatása az értékbecslésre javasolt ingó vagyontárgyak megnevezéséről, egyedi azonosítóiról, mennyiségéről, az értékbecslések elkészítésére nyitva álló határidő megjelölésével; c) vevőnyilvántartás vezetése; d) az a) pontban meghatározottakkal kapcsolatos okiratok, döntést előkészítő okmányok elkészítése, felterjesztése; e) a Kiíró által előkészített szerződések felterjesztése jóváhagyásra; f) szakmai egyeztetések lefolytatása HM szervekkel és egyéb szervezetekkel; g) összefoglalók, beszámolók készítése és felterjesztése a honvédelmi miniszterhez; h) a honvédelmi célra feleslegesnek minősítésre javasolt és a honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyonnal kapcsolatos főbb információk összegzése, elemzése és a szükséges információk biztosítása az ingó vagyon hasznosításával kapcsolatos feladatokban résztvevőknek; i) szabályozási feladatok előkészítése; j) kapcsolattartás az illetékes kormányzati szervekkel, hatóságokkal; k) nemzetközi kötelezettségekből adódó feladatok koordinálása; l) az ingó vagyon hasznosításából származó bevételek felhasználásával kapcsolatos javaslattétel. III. Fejezet Honvédelmi célra feleslegesnek minősítés, tárcán belüli átadás 10. § (1) A vagyontárgyat nyilvántartó, a központi ellátási rendszerbe tartozó honvédelmi szerv a feladatainak ellátására feleslegessé vált ingó vagyontárgy 19. § (1) bekezdése és a 20. § (1) bekezdése szerinti adatait szolgálati úton az illetékes központi ellátó szerv részére megküldi. (2) A központi ellátó szerv az (1) bekezdésben hivatkozott vagyontárgyat az ellátási körébe tartozó további honvédelmi szervek ellátására átcsoportosíthatja. A központi ellátó szerv a vagyontárgy honvédelmi szervek közötti átadás-átvételére és az átadás-átvételnek a nyilvántartásokon történő átvezetésére intézkedik. (3) A központi ellátó szerv a (4) bekezdésben foglaltak kivételével az ellátási körébe tartozó honvédelmi szervek között átcsoportosításra nem kerülő felesleges vagyontárgy adatait az INYP adatbázisában rögzíti és az INYP nyomtatási szolgáltatásának alkalmazásával nyomtatott formában terjeszti fel (küldi meg) az MH ÖHP részére. (4) A HM IÜ, valamint az MH HEK az ellátási körükbe tartozó ingó vagyontárgyak adatait önállóan gyűjtik. (5) Az illetékességtől függően az MH ÖHP parancsnoka, az MH HEK parancsnoka, a HM IÜ vezérigazgatója a részére tárgyhónapban felterjesztett (megküldött) javaslatokat havonta, a hónap utolsó napjáig összesíti. 11. § (1) A központi ellátási rendszerbe nem tartozó honvédelmi szerv a más honvédelmi szerv feladatainak ellátásához felesleges és az INYP adatbázisában rögzített ingó vagyontárgy átadás-átvételét a HM VGF-nél is kérheti. (2) Az INYP adatbázisában nem rögzített, de a honvédelmi szerv feladatai ellátásához felesleges, honvédelmi célra feleslegesnek minősítésre javasolt ingó vagyontárgy átadás-átvétele a honvédelmi szervek között az átadás-átvétel nyilvántartásokon történő átvezetésével egyidejűleg saját hatáskörben végrehajtható. (3) Az ingó vagyontárgy HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (a továbbiakban: HM HIM) részére történő átadása esetén a nyilvántartó honvédelmi szerv a vagyontárgyat az MH nyilvántartásából kivezeti. A CFE Szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgy átadás-átvételi bizonylatának másolatát a vagyontárgyat Átadó honvédelmi szerv az MH MK részére megküldi. 12. § (1) A HM VGF a 11. § szerint hozzá beérkezett kérelem teljesítése érdekében kezdeményezi a felsőszintű gazdálkodó szerv intézkedését. (2) Az MH ÖHP parancsnoka az ingó vagyontárgyak honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére vonatkozó összesített javaslatát – a tárcán belül más honvédelmi szerv részére történő átadás esetén az adatmódosítást követően – a HM FLÜ vezérigazgatója részére megküldi. 13. § (1) Az ingó vagyontárgyak honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére vonatkozó javaslatokat a HM Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HM HVKF) és a HM VGF útján terjeszti fel a honvédelmi miniszter részére: a) a HM FLÜ; b) a HM IÜ; c) az MH HEK; d) az információvédelmi szakanyagok esetében a HM Informatikai és Információvédelmi Főosztály; e) a könyvtári könyvek, dokumentumok és egyéb könyvtári anyagok esetében a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály; f) a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok speciális kezelésű és saját beszerzésű intézményi gazdálkodási körbe tartozó ingó vagyontárgyai kivételével a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen, illetve fenntartói irányítása alá tartozó szervezetek. (2) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok speciális kezelésű és saját beszerzésű intézményi gazdálkodási körbe tartozó ingó vagyontárgyaik honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére vonatkozó javaslataikat a HM VGF útján terjesztik fel a honvédelmi miniszter részére. 14. § (1) A HM HVKF a 13. § (1) bekezdése szerinti javaslatot – egyetértése esetén – záradékkal látja el, melyben arról nyilatkozik, hogy a javaslatban felsorolt vagyontárgyak a Magyar Honvédség feladatainak ellátásához nem szükségesek, vagy a záradékolást megtagadja. (2) A záradékolás megtagadása esetén a 13. § (1) bekezdése szerinti javaslatot a HM HVKF indokolt levelével a javaslattevőnek felülvizsgálatra visszaküldi. 15. § (1) A HM VGF – a 13. § (2) bekezdése szerinti javaslat kivételével – a 11. § (1) bekezdése szerinti kérelmet megvizsgálja. A kérelem teljesíthetősége esetén a kérelemben hivatkozott vagyontárgyaknak – a honvédelmi célra feleslegesnek minősítésre javasolt vagyontárgyak köréből – tárcán belül történő átadás-átvételét kezdeményezi. (2) A HM VGF a tárcán belül átadott-átvett vagyontárgyaknak az INYP adatbázisból történő kivezetés és az átcsoportosítás adatainak a honvédelmi célra feleslegesnek minősítésre vonatkozó felterjesztésben történő megjelölésére intézkedik. 16. § A HM VGF a 15. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a javaslatot a honvédelmi miniszter részére honvédelmi célra feleslegesnek minősítésre felterjeszti. A felterjesztés mellékleteit a HM VGF vagyonfelügyeleti osztályvezető, távollétében kijelölt helyettese ellenjegyzi. 17. § (1) A honvédelmi miniszter a 16. § szerinti felterjesztésben részletezett ingó vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítéséről vagyonkezelői határozatban dönt. (2) A HM VGF a honvédelmi miniszter (1) bekezdés szerinti határozatának adatait az INYP adatbázisában rögzíti és a határozat egy eredeti példányát a HM miniszteri biztos részére, egy eredeti példányát – az illetékességtől függően – a felsőszintű gazdálkodó szerv, az MH HEK parancsnok, vagy a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen, illetve fenntartói irányítása alá tartozó szervezet vezetője részére, valamint egy másolati példányát tájékoztatásul telefax útján – az MH HEK kivételével – az illetékes központi ellátó szerv részére megküldi. 18. § (1) A HM miniszteri biztos és a honvédelmi szerv a HM VGF-nél indokolt esetben kezdeményezheti a honvédelmi célra feleslegesnek minősített vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére vonatkozó vagyonkezelői határozat törlését (visszaminősítését), módosítását, kijavítását, vagy a vagyontárgyra vonatkozó adatok módosítását. (2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezést a HM miniszteri biztos közvetlenül, a honvédelmi szerv a vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére irányadó eljárási rend szerint küldi meg a HM VGF részére. A kezdeményezést indokolni szükséges. (3) A HM VGF a honvédelmi miniszter részére felterjeszti az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésre vonatkozó véleményével kiegészített javaslatát. (4) A honvédelmi miniszter a kezdeményezést jóváhagyja vagy elutasítja, jóváhagyás esetén erről vagyonkezelői határozatot hoz. (5) A vagyonkezelői határozat alapján a HM VGF az INYP adatbázisában adatmódosítást eszközöl és a határozat egy-egy eredeti példányát a HM miniszteri biztos és az illetékes felsőszintű gazdálkodó szerv, továbbá az MH HEK parancsnok, vagy a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen, illetve fenntartói irányítása alá tartozó szervezet vezetője részére megküldi. (6) A honvédelmi miniszter a (4) bekezdés szerinti elutasító döntéséről a HM VGF tájékoztatja az (1) bekezdésben felsorolt kezdeményezőket, valamint az (5) bekezdés szerinti szervezeteket. Az ingó vagyontárgyak adatai, az INYP adatfeltöltése 19. § (1) A honvédelmi szerv az ingó vagyontárgy hasznosítására, honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére vonatkozó felterjesztésében az alábbi adatokat részletezi: a) az ingó vagyontárgy megnevezését; b) az ingó vagyontárgy egyedi könyv szerinti bruttó és nettó értékét ezer forintban; c) egyedi azonosítóval ellátott eszközök esetében az összes lényeges azonosító számot (gyártási szám, forgalmi rendszám, alvázszám, motorszám, sorozatszám, gyártási év stb.); d) készlet (fődarab, részegység, alkatrész, lőszer, robbanóanyag stb.) esetében a típust, gyári rajzszámot, szavatossági adatokat stb.; e) gépjármű esetében az évjárat-igazolás számát; f) az ingó vagyontárgy állapotára, használhatóságára, a speciális kezelési, tárolási, környezetvédelmi előírásokra, illetve a hasznosítási feltételekre vonatkozó információt, az állapotára vonatkozó okmány nyilvántartási számát és állapotának minősítését (az állapotfelmérő lap, teljességi jegyzék, törzskönyv, hiányjegyzék a vagyontárgy tárolási helyén álljon rendelkezésre); g) tárolási helyét (helyőrség, zárt, nyílt tároló); h) értékesítési korlátozások meghatározását (licenc, nemzetközi előírások, CFE Szerződés hatálya, jogszabályi behatárolás felsorolása stb.); i) mennyiségét, selejt- és hulladékanyag esetében becsült tömegét kilogrammban, térfogatát köbméterben; j) selejt- és hulladékanyag esetén mértékegységét (kg, m3, db, l, klt. stb.); k) hulladékok esetében a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti megnevezését és az EWC-kódot, a vámtarifaszámot, a hulladékok főbb jellemző összetevőit és származását; l) egyéb szükségesnek ítélt adatokat; m) további információk szolgáltatására feljogosított személy nevét, elérhetőségét. (2) Gépjármű esetében az átadás-átvételkor a vagyontárgyat Átadó szervezet biztosítja a gépjárműévjárat igazolást. (3) Egyedi esetben a HM VGF más struktúrában történő adatszolgáltatást is kérhet. 20. § (1) Az ingó vagyontárgyat nyilvántartó honvédelmi szerv az INYP adatbázisában a 19. § (1) bekezdésében meghatározott adatokon kívül anyagnemenként, azon belül az alábbi kezelési módok szerint elkülönült formában rögzíti a felesleges ingó vagyontárgyak adatait: a) jogszabályban vagy nemzetközi szerződésben rögzített kötelezettség alapján megsemmisítendő ingó vagyontárgyak (ideértve a kötelezően megsemmisítendő haditechnikai eszközöket is), ezen belül 1. nemzetközi szerződés alapján megsemmisítendő ingó vagyontárgyak; 2. nemzetbiztonsági okokból megsemmisítendő speciális ingó vagyontárgyak; 3. megsemmisítendő hulladékok; 4. megsemmisítendő veszélyes anyagok; b) az a) pont alá nem sorolt haditechnikai eszközök, ezen belül 1. hadihasználatra alkalmas; 2. ráfordítással hadihasználatra alkalmassá tehető; 3. megsemmisítésre javasolt haditechnikai eszközök; c) az a) és b) pontokba nem sorolt, polgári célra hasznosításra javasolt ingó vagyontárgyak; d) az a)–c) pontokba nem sorolt, hasznosításra, értékesítésre javasolt hulladék, ezen belül 1. a mellékletben felsorolt, a honvédelmi szervek által saját hatáskörben hasznosítható, megsemmisíthető hulladékok, egyéb anyagok; 2. egyéb hasznosítható hulladék; e) az a)–d) pontokba nem sorolt, megsemmisítésre javasolt egyéb ingó vagyontárgyak. (2) Az Átadó honvédelmi szerv az INYP adatbázisának aktualizálását az általa lebonyolított átadások vonatkozásában elvégzi. (3) A HM VGF az INYP-t az MH ÖHP, valamint a központi ellátó szervek és a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek, továbbá a HM ÁEK kijelölt számítógépein telepíti, az INYP használatához szükséges leírást a felhasználóknak átadja és a rendszert folyamatosan karbantartja, ennek keretében az adatbázisról optikai adathordozóra havonta két alkalommal biztonsági mentést készít, a rendszert felügyeli és gondoskodik a szoftvert használó személyi állomány kiképzéséről. (4) A HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály főosztályvezetője intézkedik a HM VGF által megadott telepítési helyeken az INYP telepítésére, a működési feltételek kialakítására és gondoskodik az INYP online elérhetőségének folyamatos biztosításáról. (5) Az MH Támogató Dandár parancsnoka intézkedik az INYP adatbázisának az MH Intranet (STN tartomány) és a HM Intranet (H-m tartomány) rendszerek közötti napi adatáttöltése folyamatos biztosítására. 21. § A honvédelmi célra feleslegesnek minősítési eljárás során az eszközök és készletek állapotát, jellemzőit, felhasználhatóságát figyelembe véve a selejtezhető ingó vagyontárgyakat az azokat nyilvántartó honvédelmi szerv selejtezi úgy, hogy: a) a selejtezett ingó vagyontárgyak anyagfajtától függően súly- vagy térfogategység szerint kerülnek az INYP adatbázisában rögzítésre; b) a komplexen nem vagy nehezen értékesíthető főkészletek az értékesítés lebonyolítása érdekében állagsérelem nélkül kerülnek lebontásra és nyilvántartásba vételre; c) a selejtezési eljárás a selejtezési HM ut., valamint a HM Fejezet Egységes Számviteli Politikája szabályai szerint történjen. 22. § (1) Amennyiben az ingó vagyontárgy az INYP adatbázisa szerint a CFE Szerződés vagy más nemzetközi korlátozási szerződés hatálya alá tartozik, a HM VGF a vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére vonatkozó vagyonkezelői határozat másolati példányát az MH MK parancsnokának megküldi. A HM miniszteri biztos a CFE Szerződés vagy más nemzetközi korlátozási szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgy hasznosításának helyzetéről a hasznosítási eljárás megindításával, majd a polgári jogi szerződés hatályba lépésével egyidejűleg az MH MK parancsnokát tájékoztatja, a szerződés másolati példányát az MH MK parancsnokának megküldi. (2) A HM VGF az INYP adatbázisában rögzített adatokat a vagyontárgyak CFE Szerződés vagy más nemzetközi korlátozási szerződés hatálya alá történő tartozásának és az ehhez kapcsolódó adatok felülvizsgálata érdekében az MH MK részére havonta, minden hónap utolsó napjáig elektronikus úton megküldi. (3) Az MH MK a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálatot az adatok kézhezvételétől számított 15 napon belül elvégzi és annak eredményéről, javaslatairól a HM VGF-et tájékoztatja. (4) Az MH MK adatmódosításra vagy kiegészítésre vonatkozó javaslata alapján a HM VGF az INYP adatbázisát módosítja. IV. Fejezet Értékesítés 23. § A HM vagyonkezelésében lévő ingó vagyon HM hatáskörben történő értékesítésére a Vtv. 34–35. §-ait, a Vtv. 37. §-át, valamint a Vhr. 49. §-ára tekintettel a Vhr. 24. §-ának (1) bekezdését, a Vhr. 27. §-át, a Vhr. 28. §-ának (2)–(6) bekezdéseit, a Vhr. 29–31. §-ait, a Vhr. 32. §-ának (2) bekezdését, (4)–(6) bekezdéseit és (8) bekezdését, a Vhr. 33. §-ának (3) és (5)–(6) bekezdéseit, a Vhr. 34–36. §-ait, a Vhr. 38–49. §-ait, valamint jelen utasítás szabályait együttesen kell alkalmazni. 24. § (1) A HM vagyonkezelésében lévő ingó vagyontárgy a honvédelmi célra feleslegesnek minősítését követően, a vagyontárgy egyedi könyv szerinti bruttó értékétől függően a HM hatáskörében vagy az MNV Zrt. külön megbízása alapján értékesíthető. (2) Az MNV Zrt. megbízása alapján történő értékesítés esetén az értékesítés eljárási formáját és eljárási rendjét az MNV Zrt. és a HM között kötendő külön megállapodás rögzíti. A megállapodásban foglaltak a jelen utasítás szerinti eljárási rendtől eltérhetnek. (3) A honvédelmi célra feleslegesnek minősítésre javasolt, az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó értéket meg nem haladó értékű ingó vagyontárgy értékesítését a honvédelmi miniszter a vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítéséről szóló vagyonkezelői határozatával, külön okirat kibocsátása nélkül engedélyezi. (4) A HM hatáskörében történő értékesítés során az ingó vagyontárgyak becsült forgalmi értékének megállapítása érdekében értékbecslést kell lefolytatni. (5) A HM hatáskörében történő értékesítés során az árverést közjegyző részvételével kell lebonyolítani. A nyilvános és zártkörű pályáztatás, valamint a versenyeztetés nélküli értékesítés esetén a közjegyző jelenléte mellőzhető. 25. § (1) A HM miniszteri biztos a) az INYP adatbázisában rögzített ingó vagyontárgyak közül a piaci kereslet alapján értékesíthető vagyontárgyakat kijelöli és a vagyontárgyak adataiból értékesítési listát állít össze, melyet a HM VGF részére megküld; b) az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó értéket meg nem haladó vagyontárgy esetében meghatározza a Vhr. szerinti értékesítési eljárási formák közül alkalmazandó eljárási formát, melyről a HM VGF-et tájékoztatja; c) zártkörű pályáztatás vagy versenyeztetés nélküli értékesítés esetén a meghívandó ajánlattevők, vagy a kiválasztásra javasolt vevő adatait a HM kabinetfőnök részére jóváhagyásra felterjeszti. (2) A HM VGF a) az értékesítési lista alapján a vagyontárgyak értékesítésre kijelölésének adatait az INYP adatbázisában rögzíti, ezzel a vagyontárgyakat hasznosításra leköti; b) az értékesítésre kijelölt ingó vagyontárgyak becsült forgalmi értékének megállapítása érdekében értékbecslés elkészítésével bíz meg a honvédelmi szervektől munkajogi értelemben független, a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékébe, vagy az igazságügyi szakértői kamarai névjegyzékbe felvett szakértőt; c) a becsült forgalmi értékadatokat a HM miniszteri biztos részére megküldi és a vagyontárgyak értékesítési eljárásának formáját és becsült forgalmi értékadatait az INYP adatbázisában rögzíti. A HM hatáskörében történő értékesítés 26. § (1) A HM miniszteri biztos megbízza a HM FLÜ-t a honvédelmi célra feleslegesnek minősített ingó vagyontárgy értékesítési dokumentációjának (adásvételi szerződéstervezet, valamint az értékesítési eljárás formájától függően nyilvános vagy zártkörű pályázati felhívás, árverési hirdetmény, versenyeztetés nélküli értékesítés esetén ajánlattételi felhívás tervezete) elkészítésével, a megbízás másolati példányát egyidejűleg a HM VGF részére megküldi. A HM miniszteri biztos a megbízáshoz elektronikus formában csatolja az értékesítendő ingóságok adatait, az értékbecslés adatait és zártkörű pályáztatás vagy versenyeztetés mellőzésével történő értékesítés esetén a meghívandó ajánlattevők, vagy a kiválasztásra javasolt vevő adatait. (2) A HM FLÜ az értékesítési dokumentációt a 29. § (2)–(4) bekezdéseinek figyelembevételével az (1) bekezdés szerinti megbízás befogadásától számított 30 napon belül elkészíti és a HM miniszteri biztos részére jóváhagyásra felterjeszti. A HM miniszteri biztos az értékesítési dokumentációt 5 munkanapon belül ellenőrzi és észrevételeivel együtt a HM VGF részére megküldi. (3) A HM VGF az értékesítési dokumentációt és a HM miniszteri biztos észrevételeit a szakterülete szempontjai szerint 5 munkanapon belül ellenőrzi, észrevételeit, valamint a HM miniszteri biztos észrevételeit csatolja és az értékesítési eljárás lebonyolítására vonatkozó javaslatát tartalmazó záradékával együtt – az értékesítési dokumentáció jóváhagyása céljából – a HM jogi szakállamtitkár részére felterjeszti. (4) A HM jogi szakállamtitkár az általa jóváhagyott értékesítési dokumentációt, illetőleg észrevételeit a HM miniszteri biztos részére megküldi. (5) A HM miniszteri biztos az észrevételek és javaslatok alapján a HM FLÜ felé írásban intézkedik az értékesítési eljárásnak az elkészített értékesítési dokumentáció szerinti, vagy az értékesítési dokumentáció átdolgozása utáni lebonyolítására. Az MNV Zrt. hatáskörében történő értékesítés 27. § (1) Az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó értéket meghaladó nyilvántartási értékű ingó vagyontárgy értékesítésének kezdeményezése érdekében a HM miniszteri biztos felterjesztést készít, melyben kéri a honvédelmi miniszter egyetértését az értékesítési eljárás MNV Zrt.-nél történő kezdeményezésére vonatkozóan. A felterjesztés tartalmazza azokat a szempontokat, melyek indokolják a javasolt értékesítési eljárás formáját. (2) A honvédelmi miniszter az ingó vagyontárgy értékesítésének kezdeményezéséhez szükséges egyetértéséről vagyonkezelői határozatot ad ki. (3) A vagyonkezelői határozat alapján az értékesítési eljárást az MNV Zrt. vezérigazgatójánál a HM vagyonkezelő képviselő kezdeményezi. A HM miniszteri biztos a kezdeményezéshez szükséges dokumentumokat a HM VGF részére megküldi. Nyilvános pályázati felhívás, árverési hirdetmény 28. § A HM FLÜ a) a HM miniszteri biztos intézkedése alapján nyilvános pályáztatás esetén a pályázati felhívást, árverés esetén az árverési hirdetményt saját internetes honlapján a figyelemfelkeltő felhívás megjelenésének napján közzéteszi, és kezdeményezi a HM Kommunikációs Főosztálynál (a továbbiakban: HM KF) a pályázati felhívás, vagy árverési hirdetmény szövegének a HM internetes honlapján történő megjelenítését; b) a pályázati felhívás vagy árverési hirdetmény közzétételéről egyidejűleg tájékoztatja az értékesítésre kerülő vagyontárgyat nyilvántartó központi ellátó szervet és az MH ÖHP-t. A központi ellátó szerv parancsnoka részt vesz az értékesítési eljárásban, és biztosítja az értékesítési eljárás feladatkörébe tartozó feltételeit; c) a nyilvános pályázati felhívás vagy árverési hirdetmény internetes honlapon történő közzétételéről legalább egy országos napilapban, legalább egy alkalommal figyelemfelkeltésre alkalmas módon rövid felhívást tesz közzé. A figyelemfelkeltő felhívás az értékesítendő vagyontárgyak anyagnemeinek felsorolását, a részletes pályázati felhívás vagy részletes árverési hirdetmény internetes elérhetőségi címét és a pályázati ajánlattétel határidejét vagy az árverés lebonyolításának napját tartalmazza. 29. § (1) A HM KF intézkedik a pályázati felhívásnak vagy árverési hirdetménynek a HM hivatalos internetes honlapján való közzétételére. (2) A pályázati felhívást és az árverési hirdetményt úgy kell az internetes honlapokon közzétenni, hogy onnan a HM FLÜ honlapján közzétett pályázati felhívás, vagy árverési hirdetmény közvetlenül elérhető legyen. (3) A pályázat hivatalos meghirdetési időpontja vagy az árverési hirdetmény közzétételének időpontja a figyelemfelkeltő felhívás közzétételének időpontja. Több közzététel esetén a legkorábban közzétett figyelemkeltő felhívás időpontja az irányadó. (4) Az értékesítési dokumentációban az ajánlatok benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, vagy az árverés időpontját úgy kell kitűzni, hogy az ajánlattételi határidő és a pályázat hivatalos megjelenésének időpontja között legalább 30 nap, vagy az árverési időpontja és az árverési hirdetmény közzététele között legalább 15 nap elteljen. 30. § A HM KF intézkedik, hogy a HM hivatalos honlapján a honvédelmi célra felesleges ingó vagyontárgy részletes pályázati felhívásának a HM FLÜ internetes honlapján történő elérhetőségére vonatkozó, figyelemfelhívásra alkalmas hirdetmény rendszeresen megjelenjen. Zártkörű pályázat, versenyeztetés mellőzése 31. § A HM FLÜ a) zártkörű pályáztatás esetén a HM kabinetfőnök jóváhagyása alapján a meghívandó ajánlattevők részére egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon zártkörű pályázati felhívást küld, versenyeztetés mellőzésével történő értékesítés esetén a kiválasztott vevőt szerződéskötésre hívja fel; b) a zártkörű pályázati ajánlattételre való felhívásról, vagy a versenyeztetés mellőzésével történő vételi ajánlattételre való felhívásról egyidejűleg tájékoztatja az értékesítésre kerülő vagyontárgyat nyilvántartó központi ellátó szervet továbbá az MH ÖHP-t. A központi ellátó szerv parancsnoka részt vesz az értékesítési eljárásban, és biztosítja az értékesítési eljárás feladatkörébe tartozó feltételeit; c) zártkörű pályázat esetén az ajánlatkérés tényét két országos terjesztésű napilapban, egy alkalommal nyilvánosságra hozza. Árubemutató 32. § Az Átadó a pályázati felhívásban, vagy árverési hirdetményben meghatározott helyen és időpontban árubemutatót szervez, illetve tart, melyről jegyzőkönyvet vesz fel. Az árubemutatón részt vevő érdeklődőnek nyilatkoznia kell a bemutatott ingó vagyontárgy megtekintéséről. A nyilatkozat tartalmazza különösen az árubemutató helyét és idejét, az ingó vagyontárgy adataira vonatkozó utalást, valamint a nyilatkozatot tevő cégszerű aláírását és esetleges megjegyzését. 33. § Védett körletben végrehajtandó árubemutató esetén az érdeklődők beléptetése a védett körletbe beléptetés rendjére irányadó szabályozás szerint történik. Értékelés, döntés 34. § (1) Az értékesítési eljárást az értékesítési dokumentáció alapján a HM FLÜ folytatja le. (2) A HM FLÜ értékesítési feladatok tekintetében illetékes osztályvezetője heti rendszerességgel, a hét első munkanapján értesíti a HM miniszteri biztost és a HM VGF-et a következő hét első munkanapjától kezdődő időszakra vonatkozóan a pályázati felhívás kiküldésének, az árubemutatónak, a pályázatok bontásának és értékelésének, valamint az adásvételi szerződések megkötésének időpontjáról. (3) A beérkezett pályázatok bontását és elbírálását Értékelő Bizottság végzi. (4) Az Értékelő Bizottság elnöke a HM FLÜ értékesítési feladatok tekintetében illetékes osztályvezetője, tagjait a HM FLÜ állományából a HM FLÜ vezérigazgatója, a HM VGF állományából a HM VGF főosztályvezetője jelöli ki, a bizottság munkájában tagként eseti jelleggel részt vehetnek a HM miniszteri biztos vagy a HM FLÜ vezérigazgatója által a honvédelmi szervek állományából felkért, vagyonnyilatkozatot tett további személyek. (5) Az Értékelő Bizottság feladatait testületként gyakorolja, tagjai e minőségükben nem utasíthatók. (6) Az Értékelő Bizottság javaslatot tesz a) a pályázati ajánlat orvosolható hiányossága esetén a HM FLÜ vezérigazgatója részére a hiánypótlásra való felhívásra; b) több azonos ajánlati ár esetén a HM miniszteri biztos részére az ártárgyalás kezdeményezésére. 35. § (1) Az Értékelő Bizottság a beérkezett pályázatokról döntési javaslatot tartalmazó jegyzőkönyvet készít, melyben a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján, az értékelési jegyzőkönyvben foglaltak mérlegelésével rangsorolja a pályázatokat. (2) A HM FLÜ a) az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet az Értékelő Bizottság valamennyi tagja általi aláírását követően tájékoztatásul azonnal telefaxon, a HM miniszteri biztos és a HM VGF részére megküldi; b) amennyiben hiánypótlásra nem kerül sor, a jegyzőkönyv eredeti példányát és a pályázatok másolati példányát a HM miniszteri biztos részére azonnal megküldi; c) hiánypótlás esetén az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv és a hiánypótlást követően kiállított jegyzőkönyv eredeti példányát, valamint a pályázat(ok) másolati példány(ai)t a HM miniszteri biztos részére futárral, a hiánypótlást követően kiállított jegyzőkönyvet a HM VGF részére telefaxon megküldi. (3) A HM miniszteri biztos a jegyzőkönyv(ek) és a pályázatok másolati példányainak kézhezvételét követően azokat 5 munkanapon belül ellenőrzi és a) ártárgyalás esetén dönt az ajánlat módosítására történő felhívásról; b) pályázat esetén a HM FLÜ-nél kezdeményezi a pályázat eredménytelennek nyilvánítását, vagy eredményesnek nyilvánítását és a nyertes kihirdetését. (4) A HM FLÜ a (3) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezés alapján a) dönt a pályázat eredménytelennek nyilvánításáról, vagy eredményesnek nyilvánításáról és a nyertes kihirdetéséről; b) a döntésről a HM miniszteri biztost, a HM VGF-et és a pályázókat értesíti. Adásvételi szerződés 36. § (1) Az adásvételi szerződést a HM FLÜ személyi állományába tartozó jogász ellenjegyzését követően a HM részéről a HM nevében eljárva a HM FLÜ vezérigazgatója, mint eladó, valamint az Átadó írják alá. (2) Az adásvételi szerződésben rendelkezni kell különösen arról, hogy a) a szerződés tárgyát képező áru tekintetében a tulajdonjogát mindaddig fenntartja az eladó, amíg a szerződés szerinti teljes vételárat a vevő meg nem fizette az eladó részére (amíg a teljes vételár az eladó számláján jóváírásra nem kerül); b) figyelemmel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 215. §-ában foglaltakra, a szerződés érvényes létrejöttéhez a HM védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár (a továbbiakban: HM VTISZÁT) jóváhagyása szükséges. (3) A HM FLÜ a felek által aláírt szerződést az aláírást követően a HM miniszteri biztoson keresztül a HM VTISZÁT részére jóváhagyásra megküldi. (4) A HM VTISZÁT az adásvételi szerződést záradékával jóváhagyja, vagy az adásvételi szerződés átdolgozását kéri, vagy a jóváhagyást megtagadja. (5) A HM miniszteri biztos a szerződés jóváhagyásának hiányában a szerződés átdolgozására vagy új eljárás lefolytatására intézkedik. 37. § (1) A HM miniszteri biztos a jóváhagyott szerződés egy-egy eredeti példányát a vevő, a HM FLÜ és az Átadó részére, egy másolati példányát a HM VGF és a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség (a továbbiakban: HM KPÜ) részére megküldi. (2) A HM VGF a szerződés alapján az adásvétel adatait az INYP adatbázisában rögzíti. (3) A jóváhagyott szerződés kézhezvételét követő 10 napon belül az Átadó a szerződés alapján a vételár megfizetése érdekében számlát állít ki a vevőnek. (4) Az Átadó a vételár szerződés szerinti megfizetésének teljesítése esetén annak megtörténtének igazolásáról a HM FLÜ-t telefaxon értesíti. A vételár szerződés szerinti megfizetésének igazolását követően nem export célú továbbértékesítés esetén a vagyontárgy átadás-átvételének lehetőségéről és elszállíthatóságról a vevőt telefaxon értesíti. (5) Az Átadó a) nem export célú továbbértékesítés esetén a vételár szerződés szerinti megfizetésének igazolását követően; b) export célú továbbértékesítés esetén a vételár szerződés szerinti megfizetésének igazolását és a forgalmi engedélynek a vevő által a HM FLÜ részére történő bemutatását követően a HM FLÜ értesítése alapján intézkedik a vagyontárgy vevő részére történő átadására, és biztosítja az eljáráshoz szükséges okmányokat. (6) Az Átadó a bizonylatok alapján a vagyontárgy átadás-átvételét az INYP adatbázisában rögzíti, az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek vagy utalványnak egy-egy másolati példányát az átadás-átvétel megtörténtét követő 5 munkanapon belül megküldi a HM FLÜ és a szolgálati elöljárója részére, egyidejűleg az átadás-átvételről a HM VGF-et telefaxon tájékoztatja. 38. § (1) Ha az adásvételi szerződés tárgyát képező vagyontárgyak mennyisége becsléssel került meghatározásra, és vagyontárgyak tényleges mennyisége a becsült mennyiséget meghaladja (a továbbiakban: extra mennyiség) a) amennyiben az extra mennyiség a becsült mennyiség 10%-át nem haladja meg, az adásvételi szerződés kiegészítését a HM FLÜ külön kérelme alapján egy alkalommal a HM miniszteri biztos írásban engedélyezheti, a HM miniszteri biztos engedélyében meghatározott mennyiségű ingó vagyontárgyak külön eljárás és okirat kibocsátása nélkül honvédelmi célra feleslegesnek minősülnek; b) amennyiben az extra mennyiség a becsült mennyiség 10%-át meghaladja, a HM miniszteri biztos a teljes extra mennyiség honvédelmi célra feleslegesnek minősítését kezdeményezi és új értékesítési eljárást indít. (2) A HM miniszteri biztos a szerződéskiegészítésről, a szerződéskiegészítés megtagadásáról, vagy a honvédelmi célra feleslegesnek minősítési eljárás kezdeményezéséről és új értékesítési eljárás indításáról telefaxon tájékoztatja a HM FLÜ-t és a HM VGF-et. (3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján a) a HM FLÜ az Átadót és a vevőt értesíti; b) a szerződéskiegészítést a HM VGF átvezeti az INYP adatbázisában. Árverés 39. § (1) Az árverést a HM FLÜ által megbízott Lebonyolító, közjegyző és az Átadó képviselője részvételével, nyilvánosan folytatja le a nyilvánosság biztosítására alkalmas helyen. (2) Árverezés esetén, amennyiben a nyertes Árverező a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, ez a jogügylettől történő visszalépését jelenti, amelynek következtében a befizetett árverési biztosítékot elveszti. Ebben az esetben az árverés második helyezettjével lehet szerződést kötni. Amennyiben egynél több második helyezett van, ez a rendelkezés nem alkalmazható. Ebben az esetben új értékesítési eljárást kell lefolytatni. (3) Árverés lefolytatása során biztosítani kell az ingóság – lehetőség szerint – az árverés helyszínén való bemutatását. (4) Az árverési kikiáltási árat érvényes ajánlattétel hiányában a Lebonyolító a vagyontárgy becsült forgalmi értéknek 75%-ában állapítja meg, azt az árverezés helyszínén kihirdeti és egyidejűleg az árverezési jegyzőkönyvben rögzíti. (5) A (3) bekezdés szerinti kikiáltási áron érvényes vételi ajánlat hiányában a Lebonyolító a vagyontárgy árverését eredménytelennek nyilvánítja. (6) Az árverési biztosítékot az árverésen való részvétel feltételeként az árverési hirdetményben megjelölt bankszámlára be kell fizetni és a befizetés igazolására vonatkozó iratot eredetiben az árverést lebonyolító személy részére az árverés helyszínén át kell adni. Az igazolás hiányában érvényes vételi ajánlat nem tehető. (7) A befizetett árverési biztosíték után kamat nem fizethető. A nyertes Árverező esetében az árverési biztosíték a vételárba beszámításra kerül, a nem nyertes Árverezők részére az árverést követő 5 munkanapon belül vissza kell utalni. 40. § (1) Az árverésről a Lebonyolító a közjegyző hitelesítési záradékával ellátott jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a licitálásban kialakult végső sorrendet, valamint az árveréssel kapcsolatos minden lényeges adatot, információt. A Lebonyolító a jegyzőkönyvet a HM VGF részére telefax útján megküldi. (2) A HM VGF a jegyzőkönyv alapján az értékesítési eljárás adatait az INYP adatbázisban rögzíti. (3) Amennyiben a nyertes Árverező a szerződéskötésre a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, ez a jogügylettől történő visszalépését jelenti, amelynek következtében a befizetett árverési biztosítékot elveszti. (4) A HM FLÜ a (3) bekezdésben megjelölt esetben a nyertes Árverező visszalépéséről történő tudomásszerzését követő 5 munkanapon belül az árverésen második helyezést elért, érvényes vételi ajánlatot tevő árverezőt szerződéskötésre hívja fel akkor, ha a licitált vételár nagysága szempontjából egy második helyezett van. A HM FLÜ a szerződéskötésre felhívásról a HM VGF-et telefax útján értesíti. A HM VGF az értesítés alapján az értékesítési eljárás módosult adatait az INYP adatbázisban rögzíti. Minden más esetben a HM FLÜ új értékesítési eljárás megindítását javasolja a HM miniszteri biztosnak. (5) Az új értékesítési eljárás megindítására vonatkozó javaslat esetén az új eljárás megindításáról a HM miniszteri biztos dönt. Új értékesítési eljárás esetén az eljárás lefolytatására intézkedik, melyről a HM VGF-et egyidejűleg telefaxon értesíti. A HM VGF az értesítés alapján az értékesítési eljárás módosult adatait az INYP adatbázisban rögzíti. (6) A HM FLÜ a közjegyző által hitelesített jegyzőkönyvet és az adásvételi szerződés tervezetét az árverést követő 5 munkanapon belül a HM miniszteri biztos részére megküldi. (7) Az adásvételi szerződés megkötése és végrehajtása során a 36–38. §-ok szerint kell eljárni. Hulladékok közvetlen értékesítése, megsemmisítése 41. § (1) A mellékletben részletezett hulladékok és egyéb anyagok, valamint a 42. § szerinti ingó vagyontárgyak külön eljárás és okirat kibocsátása nélkül honvédelmi célra feleslegesnek minősülnek, a mellékletben részletezett hulladékok és egyéb anyagok értékesítése vagy megsemmisítése, valamint a 42. § szerinti ingó vagyontárgyak visszaszállítása, átadása esetén az eljárás honvédelmi szerv által saját hatáskörben történő lefolytatásához e rendelkezés alapján a honvédelmi miniszter külön okirat kibocsátása nélkül hozzájárul. (2) A honvédelmi szerv a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a nyilvántartásában lévő, a mellékletben részletezett hulladékok és egyéb anyagok értékesítésére vagy megsemmisítésére a környezetvédelemre és a hulladékok kezelésére saját hatáskörben intézkedik. (3) A HM IÜ a központi készletében lévő, a mellékletben részletezett hulladékok és egyéb anyagok értékesítésére vagy megsemmisítésére a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével saját hatáskörben intézkedik. 42. § (1) A honvédelmi szerv az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EH Korm. rend.) hatálya alá tartozó elektromos és elektronikai berendezések, valamint a belőlük származó hulladékok közül a honvédelmi célra feleslegesnek minősített, leselejtezett, de még nem selejtített (megrongált) vagyontárgyakat saját hatáskörben az EH Korm. rend. szerinti gyártó-, illetve – a gyártónak a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségei teljesítése átruházása esetén – a kezelést koordináló gazdálkodó szervezet (átvevő) részére visszaszállíthatja, átadhatja. A honvédelmi szerv a visszaszállításról, átadásról jegyzőkönyvet vagy utalványt állít ki. (2) A honvédelmi szerv az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet vagy utalványt a HM VGF részére telefaxon megküldi. (3) A HM VGF a jegyzőkönyv vagy utalvány alapján az átadás-átvétel adatait az INYP adatbázisában rögzíti. Ingó vagyontárgy megsemmisítése 43. § A honvédelmi célra feleslegesnek minősítésre és megsemmisítésre javasolt ingó vagyontárgy megsemmisítéséhez a honvédelmi miniszter a vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítéséről szóló vagyonkezelői határozatában, külön okirat kibocsájtása nélkül hozzájárul. 44. § (1) Az ingó vagyontárgy megsemmisítésére a honvédelmi célra feleslegesnek minősítését követően – figyelemmel a selejtezési HM ut. 25. § b) pontjában foglaltakra – megsemmisítési célú értékesítési eljárás vagy a lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként kerülhet sor. (2) A HM miniszteri biztos dönt az ingó vagyontárgy értékesítési eljárás vagy közbeszerzési eljárás útján történő megsemmisítéséről. (3) Megsemmisítési célú értékesítés esetén a jelen utasításban szabályozott általános értékesítési eljárási rendet kell alkalmazni. A megsemmisítési feladatokat végző vállalkozó kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt, az annak rendelkezéseire figyelemmel kiadott egyéb jogszabályokat és a honvédelmi szervezetek beszerzéseinek eljárási rendjéről szóló 120/2007. (HK 20.) HM utasítás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a közbeszerzési eljárás eredményéről az eljárást lefolytató honvédelmi szerv tájékoztatja a HM miniszteri biztost. Külföldön történő hasznosítás 45. § (1) A külföldi kirendeltségeket működtető honvédelmi szervek, katonai missziók használatában külföldön – a honvédelmi szerv, katonai misszió parancsnokának/vezetőjének döntése értelmében – feleslegessé vagy használhatatlanná vált, illetve leselejtezett, az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárt meg nem haladó nyilvántartási értékű ingó vagyontárgy külön eljárás és okirat kibocsátása nélkül e rendelkezés alapján honvédelmi célra feleslegesnek minősül. (2) Az (1) bekezdés alapján honvédelmi célra feleslegesnek minősülő, külföldön lévő ingó vagyontárgy külföldön történő értékesítése vagy megsemmisítése esetén az eljárás a vagyontárgyat nyilvántartó honvédelmi szerv által saját hatáskörben történő lefolytatásához e rendelkezés alapján a honvédelmi miniszter külön okirat kibocsátása nélkül hozzájárul. Ezen vagyontárgyak külföldön történő értékesítését, megsemmisítését az illetékességtől függően a HM FLÜ vezérigazgatója, vagy HM IÜ vezérigazgatója vagy az MH HEK parancsnoka, illetve kirendeltség esetén a kirendeltséget működtető honvédelmi szerv vezetője engedélyezi. (3) A külföldön a (2) bekezdés alapján saját hatáskörben hasznosított, megsemmisített, megsemmisítési célra átadott vagy értékesített hulladékokról szóló részletes kimutatást a külföldön diszlokáló katonai alakulatot ellátó katonai szervezet, illetve kirendeltség esetén a kirendeltséget működtető honvédelmi szerv vezetője a HM VGF részére negyedévente összesítve minden negyedévet követő hónap 15-éig megküldi. 46. § (1) A külföldi kirendeltségeket működtető honvédelmi szervek, katonai missziók használatában külföldön feleslegessé vagy használhatatlanná vált, illetve leselejtezett, az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárt meghaladó nyilvántartási értékű ingó vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítése során a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a jelen utasításban részletezett általános eljárási rend szerint kell eljárni. (2) A vagyontárgy honvédelmi célra feleslegesnek minősítésére vonatkozó javaslathoz csatolni kell az ingó vagyontárgy tervezett átvételét, megvásárlását kérő külföldi szervezet szándéknyilatkozatát vagy megkeresését. (3) A felterjesztésben meg kell jelölni: a) a helyszínen hasznosítani javasolt ingó vagyontárgy adatait; b) a tervezett hasznosítás módját, körülményeit; c) a hazaszállítás és helyszínen hasznosítás változatainak költségkihatását; d) a hatósági eljárások, engedélyezések módját és költségkihatásait; e) egyéb szükséges információkat. (4) Amennyiben a honvédelmi miniszter az …