17/2016. (II. 10.) Korm. rendelete a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről.

17/2016. (II. 10.) Korm. rendelete a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről. A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 44.  § tekintetében az  ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.  évi CXLI.  törvény 90.  § (5)  bekezdés d)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Alapvető rendelkezések 1. § (1) E rendelet célja, hogy támogassa a gyermeket nevelő és vállaló szülőket családjuk megfelelő otthonának biztosítása érdekében. (2) A  gyermeket nevelő, valamint a  gyermeket vállaló nagykorú személy (a  továbbiakban: igénylő) e  rendeletben meghatározott feltételekkel a  központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatást (a  továbbiakban: családi otthonteremtési kedvezmény) vehet igénybe használt lakás vagy egylakásos lakóépület (a  továbbiakban együtt: lakás) vásárlása vagy bővítése érdekében. (3) A családi otthonteremtési kedvezmény az igénylővel közös háztartásban élő gyermek után, valamint fiatal házaspár esetén – meglévő gyermekeik számától függetlenül – legfeljebb két gyermek vállalása esetén igényelhető. (4) Az igénylő a hitelintézetnél benyújtott kérelme alapján igényelheti a családi otthonteremtési kedvezményt, melyet a  megkötött támogatási szerződés alapján a  Magyar Államkincstár (a  továbbiakban: Kincstár) a  hitelintézeten keresztül folyósít. Az  igénylőnek a  hitelintézettel kötött támogatási szerződésben vállalnia kell, hogy megfelel az e rendeletben támasztott feltételeknek. Az igénylő a támogatási szerződés megkötésétől kezdődően támogatott személynek minősül. A támogatás igénylésekor a valótlan adatok szolgáltatása, valamint a támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a családi otthonteremtési kedvezményt az e rendeletben foglaltak szerint vissza kell fizetni. 2. § (1) A  családi otthonteremtési kedvezmény a  lakás vételárának megfizetésére vagy a  meglévő lakás bővítésének bekerülési költségére használható fel. (2) A családi otthonteremtési kedvezményt házastársak vagy élettársak kizárólag együttesen igényelhetik. (3) Az egy háztartásban élők egyidejűleg egy otthonteremtési kedvezmény igénybevételére jogosultak. (4) Az igénylőnek lehetősége nyílik arra, hogy a családi otthonteremtési kedvezményt az e rendelet szerinti jogosultsági feltételekkel és mértékben az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó családi otthonteremtési kedvezmény szerinti új lakásra vegye igénybe, azzal, hogy ha az  e  rendelet szerint igényelhető családi otthonteremtési kedvezményt új lakás építése vagy vásárlása érdekében veszi igénybe, a támogatás igénylésének eljárási szabályaira, a támogatás folyósítására, felhasználásának ellenőrzésére és a támogatás visszafizetésére az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni. 3. § (1) A  családi otthonteremtési kedvezményt – ideértve az  egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásokat és az  azt megelőző kölcsönöket is – ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni. (2) Ha az  e  rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő igénylő a  családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtását megelőzően a meglévő vagy vállalt gyermekére tekintettel e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt vett igénybe, a  háztartásában nevelt gyermeke után folyósított támogatással csökkentett támogatási összeg igényelhető. (3) A  (2)  bekezdés szerinti esetben a  korábban igénybe vett támogatással összefüggésben előírt életvitelszerű bentlakási kötelezettséget az e  rendelet szerinti újabb családi otthonteremtési támogatással érintett lakásban kell teljesíteni. (4) Ha a fiatal házaspár az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel rendelkezik vagy megelőlegezett otthonteremtési kedvezményt vett igénybe, e  rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezményre akkor köthető támogatási szerződés, ha a  korábbi gyermekvállalás teljesült. (5) A  hitelintézet a  (4)  bekezdés szerinti korábbi igénybevételt a  Kincstár által üzemeltetett lakástámogatási szakmai informatikai rendszerben lévő adatok alapján és a TAKARNET rendszerből ellenőrzi. 4. § (1) A  családi otthonteremtési kedvezményt az  állam nevében a  Kincstár nyújtja a  hitelintézet e  rendelet szerinti közreműködésével. (2) A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság megállapítását, valamint a központi költségvetéssel való elszámolást a hitelintézet végzi. (3) A  családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett eljárásokban – ha e  rendelet másként nem rendelkezik  – első fokon a  lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében a  lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a  főváros területén fekvő lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (a  továbbiakban együtt: kormányhivatal), másodfokon a  Kincstár jár el. A  kormányhivatal, valamint a  Kincstár e rendeletben szabályozott hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni. (4) Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot – ha törvény másként nem rendelkezik – a Kincstár képviseli. (5) A kormányhivatalnak a családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatban e rendelet alapján a) ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az  államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény (a  továbbiakban: Áht.) 9.  § g)–i)  pontjában meghatározott, valamint a  törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a  lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, b) hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f ) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Kincstár gyakorolja. (6) A miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai, koordinációs értekezleteket szervez a kormányhivatal lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére. 2. Értelmező rendelkezések 5. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. egyedülálló: az  a  személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs vagy az, akinek a házassága, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt és nincs élettársa; 2. fiatal házaspár: házastársak, akik közül legalább az  egyik fél a  családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 40. életévét; 3. gyermek: a) a magzat a várandósság betöltött 24. hetét követően, valamint b) aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja, és ba) a 20. életévét még nem töltötte be, bb) a  20. életévét már betöltötte, de felsőoktatási intézmény  nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy bc) a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg; 4. használt lakás: olyan lakóingatlan, amely nem minősül az  új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott új lakásnak; 5. hasznos alapterület: a következő helyiségek hasznos alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül találhatók: a) előszoba, közlekedő, b) nappali, c) hálószoba, d) étkező, e) konyha, étkezőkonyha, f ) fürdőszoba, g) WC, h) kamra, tároló, i) gardrób, j) mosókonyha, k) kazánhelyiség és l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget; 6. hitelintézet: a) a magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, b) a hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás, valamint c) a jelzálog-hitelintézet; 7. lakás: a  lakhatás feltételeinek a  vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az  ingatlannyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a  hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább: a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a  főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel, b) közműves villamos energia szolgáltatással, c) egyedi fűtési móddal, d) közműves szennyvízelvezetéssel, ennek hiányában a szennyvíz elhelyezése és tisztítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik, és e) közműves ivóvíz-szolgáltatással, ennek hiányában a  telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; 8. megváltozott munkaképességű személy: akinek a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján egészségkárosodása legalább 50%-os mértékű, vagy 2008. január 1-jét megelőzően kiállított hatályos szakvéleménye szerint a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette. (2) Az  e  rendeletben meg nem határozott fogalmakat a  Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a  továbbiakban: Ptk.), a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben, az  országos településrendezési és az  építési követelményekről szóló kormányrendeletben, valamint az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni. 3. A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevétele 6. § A családi otthonteremtési kedvezmény Magyarország területén, a) használt lakás vásárlása vagy b) meglévő lakás – a kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett – bővítése céljából vehető igénybe. 7. § (1) A  családi otthonteremtési kedvezménnyel megvásárolt lakásban kizárólag a  támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házastársak és élettársak esetén a  lakásban mindkét félnek az  ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie. (2) A  családi otthonteremtési kedvezmény használt lakás vásárlásához abban az  esetben igényelhető, ha a  lakás –  az  ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a  lakhatási igények kielégítésére alkalmas. E  követelményt a  hitelintézet a  családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel vizsgálja. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az  igénylő a hitelintézet részére statikai szakvéleménnyel igazolhatja a  lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. A  lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló statikai szakvélemény megléte esetén a  lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a  hitelintézet nem utasíthatja el a kérelmet. 8. § (1) A lakás hasznos alapterületének el kell érnie a) egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert, b) két gyermek esetén az 50 négyzetmétert, c) három gyermek esetén a 60 négyzetmétert, d) négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert. (2) A  lakás hasznos alapterületének kiszámításánál az  igénylővel közös háztartásban élő és vállalt valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe vettek. (3) Lakás vásárlása érdekében igénybe vett támogatás esetén a lakás vételára nem haladhatja meg a 35 millió forintot. A lakás vételára legfeljebb 20 százalékkal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket. 9. § (1) Lakás bővítésének minősül a) a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is; b) emelet-ráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel létrehozott lakás akkor, ha az  emelet-ráépítés vagy tetőtér beépítés révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás. (2) A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása nem minősül a lakás bővítésének. (3) Lakás bővítése esetén a  bővítendő lakásnak a  kérelem benyújtásának időpontjában az  igénylő és mindazon személyek lakóhelyéül, szálláshelyéül kell szolgálnia, akiknek együttlakására tekintettel az  igénylő a  családi otthonteremtési kedvezményre jogosult, és a bővítést követően a) lakhatási körülményeiknek javulnia kell, valamint b) a kialakított lakásnak meg kell felelnie a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. 4. A családi otthonteremtési kedvezmény mértéke 10. § (1) A támogatás megállapítása során a) a meglévő gyermeket, b) a 24. hetet betöltött magzatot, valamint c) a vállalt gyermekeket együttesen kell figyelembe venni. (2) A  3.  § (2)  bekezdésében foglaltak szerint vehető figyelembe az  a  gyermek, aki után az  egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe vettek. (3) A családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét megalapozó gyermekszám meghatározásához a) a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő egyedülálló esetén az  igénylővel közös háztartásban élő gyermekét, b) a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő közös, valamint a házastársak nem közös gyermekeit együttesen, c) a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő közös, a házastársak nem közös, valamint a fiatal házaspár által közösen vállalt gyermekeket együttesen kell figyelembe venni. (4) A  családi otthonteremtési kedvezményt igénylő élettársak esetén a  családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét az (5)–(9) bekezdésben meghatározottak szerint kell megállapítani azzal, hogy az igényelhető legmagasabb összeg a 11. § d) pontja szerinti támogatási összeg. (5) Ha az  élettársak a  családi otthonteremtési kedvezményt a  velük közös háztartásban élő közös gyermekeik után igénylik, – együttes igénylőként – a 11. § szerint jogosultak a támogatásra. (6) Ha az  élettársak a  családi otthonteremtési kedvezményt az  egyik fél velük közös háztartásban élő gyermeke után igénylik, – együttes igénylőként – a 11. § szerint jogosultak a támogatásra. (7) Ha az  élettársak a  családi otthonteremtési kedvezményt a  velük közös háztartásban élő nem közös gyermekeik után igénylik, az  általuk – együttes igénylőként – igényelhető támogatási összeget akként kell meghatározni, hogy mindkét fél esetében ki kell számolni, hogy a  saját gyermekei után milyen összegű családi otthonteremtési kedvezményre lenne jogosult. Az  élettársak az  így kiszámított összegek közül a  számukra kedvezőbbet vehetik igénybe. (8) Ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő közös és az egyik fél saját gyermekei után igénylik, – együttes igénylőként – a 11. § szerint jogosultak a támogatásra. (9) Ha az  élettársak a  családi otthonteremtési kedvezményt a  velük közös háztartásban élő közös és mindkét fél saját gyermeke után igénylik, az  általuk – együttes igénylőként – igényelhető támogatási összeget akként kell meghatározni, hogy mindkét fél esetében ki kell számolni, hogy a  saját gyermekei után milyen összegű családi otthonteremtési kedvezményre lenne jogosult. A közös gyermeket a számítás során csak az egyik igénylőnél lehet figyelembe venni. Az élettársak az így kiszámított összegek közül a számukra kedvezőbbet vehetik igénybe. 11. § A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege a) egy gyermek esetén 600 000 Ft, b) két gyermek esetén 1 430 000 Ft, c) három gyermek esetén 2 200 000 Ft, d) négy vagy annál több gyermek esetén 2 750 000 Ft. 5. A családi otthonteremtési kedvezményre jogosult személyek 12. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményt igényelheti: a) a magyar állampolgár és az  a  személy, akit a  magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, d) a hontalan, ha a  harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy e) a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy. (2) Nem magyar állampolgár részére a családi otthonteremtési kedvezmény a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. 13. § Együttes igénylők esetén – ha e rendelet kivételt nem tesz – a  feltételeket mindkét igénylőnek teljesítenie kell, és a nyilatkozatokat mindkét igénylőnek meg kell tennie. 14. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a) az igénylő büntetőjogi felelősségét az  1.  melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt bíróság nem állapította meg, vagy büntetőjogi felelősségét a  bíróság az  1.  melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt megállapította, de a  családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének időpontjában az  igénylő e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült; b) az igénylőnek ne legyen az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása; c) az igénylő, együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a  családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában a  társadalombiztosítás ellátásaira és a  magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e  szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.  évi LXXX.  törvény (a  továbbiakban: Tbj.) 5.  §-a szerint – ide nem értve a  nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személyt – biztosított, és legalább 180 napja – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan ca) a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottként szerepel, cb) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy cc) kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az  illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja; d) a lakás a  műszaki állapotára tekintettel – az  ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a  lakhatási igények kielégítésére alkalmas; e) az igénylő – lakáscsere esetén a  csereszerződés tárgyát képező lakás, valamint lakás bővítése esetén a bővíteni kívánt lakás kivételével – más lakásban legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, ide nem értve azt, ha lakástulajdona – a  tulajdoni hányad mértékétől függetlenül – szerződésen vagy jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal történő megterhelésére e rendelet hatálybalépését megelőzően, vagy lakástulajdona jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal történő megterhelésére e  rendelet hatálybalépésekor vagy azt követően került sor; f ) az igénylő a vételár vagy a bekerülési költség kiegyenlítésére használja fel a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakástulajdonának a 18. §-ban foglaltak szerint kiszámított vételárát; g) lakás vásárlása esetén az igénylő az adásvételi szerződést benyújtsa. (2) Az  (1)  bekezdés c)  pontjában foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha az  igénylő a  fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül. (3) A családi otthonteremtési kedvezmény akkor igényelhető, ha az igénylő a támogatási szerződésben a) – és azt megelőzően a  kérelemben is – nyilatkozik arról, hogy a  családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó információkat, valamint a saját és a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermekei alábbi adatait: aa) név, ab) születési név, ac) anyja neve, ad) születési hely és idő, ae) állampolgárság vagy hontalan jogállás, af ) lakcím, ag) értesítési cím, ah) személyi azonosító és ai) adóazonosító jel a családi otthonteremtési kedvezmény szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a  hitelintézet kezelje és továbbítsa a kormányhivatal, a Kincstár, valamint az állami adóhatóság részére; b) – és azt megelőzően a  kérelemben is – büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy a  családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön visszafizetésre jogerősen nem kötelezték; c) lakás vásárlása esetén nyilatkozik arról, hogy az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint gazdálkodó szervezet eladó esetén az  igénylő a  gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal; d) vállalja, hogy lakás vásárlása esetén a vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet legfeljebb 10 százalékát készpénzben, a  fennmaradó fizetési kötelezettséget az  eladó által megjelölt – a  pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott – fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti; e) vállalja, hogy lakás bővítése esetén a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a  hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70 százalékáról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat; f ) tudomásul veszi, hogy ha lakás bővítése során az  azonos számlakibocsátó által kiállított számlák alapján az igénylő által visszaigényelhető általános forgalmi adó mértéke a 2 000 000 Ft-ot meghaladja, a hitelintézet csak abban az  esetben fogadhatja el a  számlákat, ha az  építőipari kivitelezési szolgáltatást nyújtó számlakibocsátóval kötött, a  kibocsátott számla alapjául szolgáló építési munkákra vonatkozó kivitelezési szerződést – a folyósítást megelőzően – bemutatja; g) tudomásul veszi, hogy a  hitelintézet kizárólag olyan számlát fogad el, amelynek kiállítására a  kérelem benyújtását követően került sor, valamint amelynek kibocsátója az  állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel, vagy ennek hiányában az  állami adóhatóság a  működő adóalanyiságot a számlakibocsátó tekintetében igazolja; h) vállalja, hogy lakás építési engedély-köteles bővítése esetén legkésőbb a  családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósításáig a  használatbavételi engedélyt vagy a  használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt bemutatja; i) hozzájárul ahhoz, hogy az  állami adóhatóság, a  kormányhivatal és a  hitelintézet a  dokumentumok valódiságát, a  bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a  családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a  helyszínen ellenőrizze, és annak eredményéről a  hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a  kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesítse; j) vállalja, hogy az igénylő és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a  családi otthonteremtési kedvezmény folyósításától, bővítés esetén az  utolsó részfolyósítástól számított 10 évig – a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig – a lakásban életvitelszerűen lakik; k) vállalja, hogy a  családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását, bővítés esetén az  utolsó részfolyósítását követő 30  napon belül bemutatja a  hitelintézet számára a  lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében a  harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely igazolja, hogy a  családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt vagy bővített lakás mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akikre tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítása történt; l) a 10. § (3) bekezdés c) pont szerinti esetben nyilatkozik a gyermekvállalásról; m) a 10.  § (3)  bekezdés c)  pont szerinti esetben, valamint magzat után igényelt családi otthonteremtési kedvezmény esetén ma) hozzájárul ahhoz, hogy a  gyermek születését a  Kincstár − a  családtámogatási adatbázist magában foglaló egységes szociális nyilvántartásban már rendelkezésre álló, és a  hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve – megállapítsa, mb) vállalja, hogy ha a gyermek születését követően nem igényel családtámogatási ellátást, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímét igazoló hatósági igazolványát és adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát, vagy a  gyermek halva születése esetén annak tényét igazoló dokumentumot a  gyermek születését követő legfeljebb 60  napon belül a  hitelintézet részére bemutatja; n) a 3. § (2) bekezdése szerinti korábbi igénybevétel esetén a gyermek neve, adóazonosító jele, születési adatai megjelölésével büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy mely gyermek után, mikor, melyik hitelintézeten keresztül, mekkora összegben, helyrajzi számmal megjelölve mely lakás vonatkozásában vette igénybe a vissza nem térítendő állami támogatást; o) az igénylő a  12.  § (2)  bekezdése szerinti esetben vállalja, hogy tartózkodási jogosultságának fennállását évente, a tárgyév január 31-ig a hitelintézetnek igazolja. (4) A (3) bekezdés a) és k) pontja szerinti nyilatkozatot azon nagykorú, közös háztartásban élő gyermeknek is meg kell tennie, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe veszik. (5) Ha a támogatási szerződésben foglalt bármely feltétel nem teljesül, erről a hitelintézet tudomásszerzését követően haladéktalanul tájékoztatja a kormányhivatalt. 15. § Nem minősül a 14. § (3) bekezdés j) pontjában foglalt kötelezettség megszegésének, ha a) a gyermek – a  gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik, b) a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik, c) ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig a  lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik, d) a támogatott személy vagy a  gyermek, akire tekintettel a  családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem a támogatott személy lakásában lakik, e) a támogatott személy az 1. mellékletben nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti, f ) a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik vagy g) a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik. 16. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével a) vásárolt használt lakásra a  családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés megkötését követő, b) bővített lakásra a  munkálatok idejére és a  munkálatok befejezését, vagy − építési engedélyköteles bővítés esetén − a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő, c) a 23.  § szerinti esetben a  családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés megkötésének időpontjától számítva 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. A  jelzálogjog ranghelyét kizárólag a  lakás vásárlása vagy bővítése érdekében felvett lakáscélú hitelintézeti, lakástakarék-pénztári kölcsönt biztosító jelzálogjog előzheti meg. (2) Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésekor a hitelintézet jár el. 6. A támogatási szerződés megkötésével kapcsolatos részletes szabályok 17. § A  14.  § (3)  bekezdés j)  pontja szerinti időszakban a  lakásra a  támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie. A lakásbiztosítás jellemzőit a támogatási szerződés tartalmazza. 18. § A 14. § (1) bekezdés f ) pontjában foglaltak szerint értékesített lakástulajdon vételárát csökkenteni kell a) az adásvételt követően vásárolt ingatlan vételárának, b) a lakástulajdont terhelő, a vételárból visszafizetett munkáltatói vagy önkormányzati támogatás, c) az értékesített lakás vásárlására vagy építésére felvett lakáscélú hitelintézeti kölcsön vételárból törlesztett, d) a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék, e) az adásvételre tekintettel megfizetett közteher összegével. 7. Lakás bővítése esetén irányadó szabályok 19. § (1) A  családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásban az  igénylőnek az  ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. (2) Lakás bővítése esetén a  családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés megkötésének feltétele, hogy az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja. (3) Bővítés esetén a családi otthonteremtési kedvezmény nem haladhatja meg a 14. § (3) bekezdés e) pontja szerinti számlával igazolt bekerülési költség 50 százalékát. (4) Bekerülési költségnek minősül a ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyat nem tartalmazó alábbi költség: a) a bővítés érdekében a  lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek, tároló helyiségeinek – ide nem értve a  különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a  lomkamrát és központi berendezéseinek építési költsége –, b) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét – és a műszaki ellenőrzés költsége, c) a bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei, d) a bővítés megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek. (5) Ha a  támogatott személy a  14.  § (3)  bekezdés e)  pontja alapján vállaltakat meghaladó mértékben teljesíti a  hitelintézet részére a  számlabemutatási kötelezettségét, legfeljebb a  hitelintézet által elfogadott költségvetés összegének erejéig bemutatott számlák figyelembevételével, legfeljebb a  (3)  bekezdés alapján számított összegű kedvezményre jogosult. (6) Ha az (5) bekezdés szerinti esetben a különbözet a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását követően merül fel, és a támogatott személy hitelintézettel kötött kölcsönszerződéssel rendelkezik, a különbözet a kölcsöntartozás csökkentésére használható fel. (7) Ha a  lakás bővítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az  építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a  számlabenyújtási kötelezettség legfeljebb a 14. § (3) bekezdés e) pontja szerinti összeg 20 százalékával csökkenthető. 8. A megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény szabályai 20. § (1) A  hitelintézet a  megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmet elutasítja, ha a gyermekvállalást nyilvánvalóan lehetetlennek minősíti. (2) A fiatal házaspár gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő – a  (6) és (7) bekezdésben foglalt eltérésekkel – egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év. (3) A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt lakás vásárlása esetén a támogatási szerződés megkötésének időpontjától, építési engedélyköteles bővítésnél használatbavételi engedély, a  használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy nem építési engedély köteles bővítés esetén a  bővítés megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadásának napjától kell számítani. (4) A  (3)  bekezdés szerinti okiratot a  fiatal házaspár az  annak kiadását követő 30  napon belül, de legkésőbb a használatbavétel tudomásulvételét követő 45 napon belül köteles a hitelintézet részére bemutatni. (5) Ha a fiatal házaspár a (4) bekezdés szerinti dokumentumokra vonatkozó bemutatási kötelezettségének a hitelintézet felszólítását követően sem tesz eleget, a  családi otthonteremtési kedvezmény összegét az  igénybevétel  napjától számított, a  Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten köteles a  hitelintézeten keresztül a  Kincstár részére visszafizetni. (6) A  gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő a  várandósság orvosilag megállapított tényére tekintettel a várandósság végéig meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a várandósság tényét orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidő lejártáig a hitelintézetnek igazolja. (7) Ha a  fiatal házaspár a  gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a  gyámügyi feladatkörében eljáró kormányhivatalnak az  örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a  hitelintézet részére a  (2) bekezdés szerinti, gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő két évvel meghosszabbodik. A hitelintézet a fiatal házaspárt és a kormányhivatalt a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő meghosszabbításáról írásban értesíti. (8) A gyermekvállalás teljesítése a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermek is. A gyermekvállalás teljesítését a Kincstár a 14. § (3) bekezdés m) pont szerinti hozzájárulás alapján megállapítja és erről a hitelintézetet értesíti. (9) A Kincstár a (2) bekezdésben meghatározott, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő alatt, illetve annak leteltét követő 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel a fiatal házaspárt. (10) Ha a fiatal házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást vagy azt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhelyen igényelte, úgy – a kiállítást követő 60 napon belül – a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot és a  gyermek adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát köteles a  hitelintézet részére bemutatni. 21. § (1) Ha a  fiatal házaspár a  gyermekvállalásra a  támogatási szerződésben meghatározott határidőig gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, az  igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét csökkentve a  gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó családi otthonteremtési kedvezmény összegével a támogatás folyósításának napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten –  a  gyermekvállalási határidő leteltét követő 60  napon belül – vissza kell fizetni. Ha a  gyermek halva születik, a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni. (2) Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjáig nem vagy csak részben teljesíti, köteles a  házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének tényét a  bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 60  napon belül a  jogerős ítélet bemutatásával a  hitelintézetnél igazolni. A  fiatal házaspár az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét csökkentve a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének időpontjában meglévő gyermekek után járó családi otthonteremtési kedvezmény összegével, a  bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő  naptól a  bejelentés  napjáig számított, a  Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelve köteles visszafizetni. (3) A  (2)  bekezdés szerinti esetben a  házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló várandósságból született gyermekkel – ideértve a halva született gyermeket is – az adott gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni. Ha a  fiatal házaspár a  várandósság tényét és a  gyermek születésének várható időpontját a  házasság felbontása vagy érvénytelenítése igazolásával egyidejűleg, orvosi bizonyítvánnyal a  hitelintézet részére igazolja, a  (2)  bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség fennállásának, mértékének és kezdő időpontjának megállapítása a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló várandósság végéig meghosszabbodik. 22. § A  hitelintézet a  20. és 21.  § szerinti okirat és igazolás benyújtásáról, valamint a  nyilatkozat megtételéről a  havi adatszolgáltatással egyidejűleg tájékoztatja a Kincstárt. 9. A családi otthonteremtési kedvezmény során figyelembe nem vett, utóbb született gyermek esetén alkalmazandó szabályok 23. § (1) Lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződéssel rendelkező támogatott személy esetén a  családi otthonteremtési kedvezmény azon utóbb született gyermek után is igényelhető, akire tekintettel a  támogatott személy nem részesült a  családi otthonteremtési kedvezményben. Az  utóbb született gyermek után igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény gyermekenként 400 000 forint, azzal, hogy lakás bővítése esetén a  családi otthonteremtési kedvezmény nem haladhatja meg a 19. § (3) bekezdésében meghatározott bekerülési költséget. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti családi otthonteremtési kedvezmény lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződésből eredő tartozás törlesztésére vehető igénybe az  utóbb született gyermek után, – a  születés időpontjában, örökbefogadásnál az  örökbefogadás időpontjában már meglévő gyermekek számától és a  lakás hasznos alapterületétől eltekintve – a  lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályos jogszabályi feltételek mellett. (3) Ha az  utóbb született gyermek után igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény igénylése a  26.  § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül történik, – a kedvezmény első igénybevételének időpontja szerinti feltételek szerint és összegeket figyelembe véve – a  családi otthonteremtési kedvezmény a  bekerülési költség megfizetésére is felhasználható. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti családi otthonteremtési kedvezmény kizárólag a  vételár megfizetéséhez, bővítés esetén a  bekerülési költségek fedezetére a  hitelintézet által az  adásvételt vagy a  használatbavételt megelőzően nyújtott és folyósított, a  családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában fennálló kölcsönszerződésből a  családi otthonteremtési kedvezmény iránti (1)  bekezdés szerinti kérelem benyújtásának időpontjában még fennálló tartozás csökkentésére használható fel. 10. Használt lakás bővítéséhez és vásárlásához igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének eljárási szabályai 24. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény olyan hitelintézettől igényelhető, amely teljesíti az  e  rendeletben foglalt kötelezettségeit. (2) A támogatásra való jogosultság megállapítását és folyósítását, valamint a támogatásnak a központi költségvetéssel való elszámolását az  (1) bekezdés szerinti hitelintézet végzi. A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásakor az e rendelet szerinti feltételek meglétét a támogatást folyósító hitelintézet köteles ellenőrizni. (3) A hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely az e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A  hitelintézet felelőssége kiterjed a  függő közvetítőjére is, aki az  e  rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultságot bírál el, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a  hitelintézet a  felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függő közvetítője úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. (4) A hitelintézet a neki felróható okból eredő kár esetén a támogatottal szemben köteles helytállni, e kötelezettségét az államra nem háríthatja át. (5) A  hitelintézet köteles a  családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó reklámjaiban, hirdetéseiben az  alábbi szöveget feltüntetni: „A hirdetésben szereplő családi otthonteremtési kedvezmény Magyarország Kormánya által nyújtott támogatás.” (6) A családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó (5) bekezdés szerinti reklámok, hirdetések részletes szabályait az általános politikai koordinációért felelős miniszter állapítja meg. (7) Ha ugyanazon lakáscél megvalósításához a  támogatott személy az  e  rendelet és egyéb lakáscélú állami támogatásokat szabályozó kormányrendeletek szerinti lakáscélú állami támogatásokat különböző hitelintézetektől veszi igénybe, a hitelintézetek kötelesek együttműködni, valamint a másik hitelintézethez már benyújtott és általa letörölhetetlen jelzéssel ellátott számlát elfogadni. (8) A  (7)  bekezdés tekintetében lakáscélú állami támogatásnak minősül a  lakás-takarékpénztárakról szóló törvény, valamint a  lakáscélú állami támogatásokról, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet, a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet, valamint az e rendelet szerinti állami támogatás. 25. § A  hitelintézet a  támogatott személytől a  családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság elbírálásáért a családi otthonteremtési kedvezmény összegének 1,5 százalékának megfelelő, de legfeljebb 30 ezer forint bírálati díjat kérhet, mely összeg nem tartalmazza az értékbecslés és a helyszíni szemle díját. A 30. § (2) bekezdése szerinti esetben a  hitelintézet a  dokumentumok beszerzésének költségeit az  igénylő felé felszámíthatja. Ha a  támogatott személy a  hitelintézettől lakáscélú kölcsönt is igényelt, a  családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság elbírálásáért és folyósításáért a hitelintézet díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel. 26. § (1) A  családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását –  a  23.  §-ban foglaltak kivételével – használt lakás vásárlása esetén az  adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, bővítés esetén a bővítési munkálatok megkezdése előtt kell kérni a hitelintézettől. (2) A 2. § (4) bekezdése szerinti családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását e rendeletben foglaltak szerint, új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 120  napon belül, építés esetén a  használatbavételi engedély kiadását vagy a  használatbavétel tudomásulvételét megelőzően kell kérni a hitelintézettől. (3) Ha az  igénylő az  (1) és (2)  bekezdés szerinti határidőn belül nem él a  családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének lehetőségével, arra a határidő lejártát követően már nem tarthat igényt. (4) A kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és az e rendelet szerinti igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat hiánytalanul benyújtja a  hitelintézet részére. A  hitelintézet a  családi otthonteremtési kedvezmény igénylése iránti kérelem benyújtásáról és a  becsatolt dokumentumokról igazolást ad az  igénylőnek, amelyben tájékoztatja a  kérelem elbírálásának a  hitelintézet belső szabályzata szerinti várható időtartamáról. A  kérelem benyújtásának minősül az  is, ha a  kérelmet és a  becsatolt dokumentumokat a  hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást. (5) A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylő a jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, és a lakás vásárlását vagy bővítését – a hitelintézet számára bizonyíthatóan – kölcsön igénybevétele nélkül meg tudja valósítani. (6) Ha a  lakás vásárlását vagy bővítését az  igénylő kölcsön igénybevételével tudja megvalósítani, a  családi otthonteremtési kedvezmény abban az  esetben igényelhető, ha a  hitelintézet az  igénylőt az  igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti. (7) Ha az  igénylő a  lakás vásárlását vagy bővítését a  saját erőn és a  családi otthonteremtési kedvezményen felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg és a  családi otthonteremtési kedvezményt és a  hitelintézeti kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, úgy az  igénylő a  családi otthonteremtési kedvezményt nyújtó hitelintézetnek bemutatja a  kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiadott, a  kölcsönszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalását. A kölcsön folyósítása a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását megelőzően történik. 27. § (1) A  családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultságot és a  kedvezmény mértékét a  kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani. A  jogosultság feltételeinek meglétét az  igénylő a  30.  § (1) bekezdése szerinti dokumentumokkal igazolja a hitelintézet számára. (2) Ha a  lakás vásárlása vagy bővítése családi otthonteremtési kedvezménnyel is megvalósítható, a hitelintézet átadja az  igénylőnek a  miniszter által vezetett minisztérium honlapján elérhető, és a  hitelintézetek részére elektronikus úton megküldött tájékoztatót a  családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltételeiről, valamint írásban tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról. 28. § (1) A  hitelintézet a  családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem elutasítása esetén az  igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő e  rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy ha az  igénylő a  kérelem elutasításával nem ért egyet, –  az  írásbeli elutasítás az  igénylő általi kézhezvételétől számított 15  napon belül  – a  családi otthonteremtési kedvezményre jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a  kormányhivataltól. A  kormányhivatal megkeresésére a  hitelintézet 8  napon belül köteles megküldeni a  kormányhivatalnak a  kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerint jogerőre emelkedett határozat megállapítja, hogy az  igénylő a  kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor az  e  rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, a  hitelintézet e  feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a  családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés igénylővel történő megkötését és a  családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását nem tagadhatja meg akkor sem, ha a  lakáscél időközben megvalósult. A  jogerős határozat a  hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja. 29. § (1) Ha a  családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság feltételei fennállnak, a  hitelintézet az  igénylővel a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről támogatási szerződést köt. (2) A családi otthonteremtési kedvezményből eredő, támogatott személyt terhelő bejelentési kötelezettség teljesítését a hitelintézet a támogatott személy részére a bejelentéssel egyidejűleg, írásban igazolja. 30. § (1) A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni: 1. a személyazonosságot és az életkort személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal, 2. a bejelentett lakóhelyet és a  személyi azonosítót a  lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvánnyal, 3. a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a  szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával, 4. a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel, a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, a menekült jogállást az  azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal, az  oltalmazott jogállást az  azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal, a  hontalan jogállást a  hontalankénti elismerésről szóló határozattal vagy a  jogállást igazoló hatósági igazolással, 5. azt a  tényt, hogy az  igénylő csak olyan személy után igényel családi otthonteremtési kedvezményt, aki után e  rendelet és egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás igénybevételére még nem került sor, büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal, 6. a házasságot anyakönyvi kivonattal, 7. a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, a  kiskorú gyermeknek a  szülői felügyeleti jog gyakorlásával összefüggésben meghatározott lakóhelyét a  jogerős bírósági határozat bemutatásával, az  örökbefogadást a gyámhatóság engedélyező határozatával, 8. a gyermek halva születését a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti okirattal, 9. a saját és gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal, 10. a várandósság betöltött 24. hetét a várandósgondozási könyvvel, 11. a közös háztartás fennállását, valamint élettársak esetében ennek időtartamát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal, elvált szülők kiskorú gyermekeinek a szülői felügyeleti jog gyakorlásával összefüggésben meghatározott lakóhelyét a  jogerős bírósági határozat bemutatásával, az  örökbefogadást a gyámhatóság engedélyező határozatával, 12. a 14.  § (1)  bekezdés c)  pontjában foglaltakat az  illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó kormányhivatal által kiállított igazolással, illetve az  illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordításával, 13. a köztartozásmentességet – ha az  igénylő nem szerepel az  adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban – nemleges együttes adóigazolással, 14. középfokú oktatási-nevelési intézmény  nappali tagozatán fennállói tanulói jogviszonyt a  középfokú intézmény által kiállított igazolással vagy az  érettségi bizonyítvány vagy az  arról az  azt kiállító oktatási intézmény által készített hiteles másolat bemutatásával, 15. a felsőoktatási intézmény  nappali tagozatán fennálló hallgatói jogviszonyt a  felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással, 16. a 14.  § (3)  bekezdés c)  pontjában foglaltakat az  igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával, 17. a tulajdonjog fennállását 30  napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal, a  tulajdonjog megszerzésére irányuló szándékot adásvételi szerződéssel és 30  napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal, 18. a büntetlen előéletet érvényes hatósági bizonyítvánnyal, amelyhez csatolni kell az  igénylő írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a  hatósági bizonyítványban foglalt személyes adataikat a  hitelintézet a  családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultsága megállapításának céljából és időtartamára kezelje, 19. kormányhivatal igazolásával, hogy az  egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján a fiatal házaspár lakásépítési kedvezményt megelőlegező fennálló kölcsönszerződéssel nem rendelkezik. (2) Ha az  igazolandó tény a  hitelintézet általi megkeresés útján, az  igénylő közreműködése nélkül is igazolható, az (1) bekezdés szerinti csatolandó dokumentum megjelölésével és a felmerült költségek utólagos megfizetésének vállalásával az  igénylő kérheti, hogy a megjelölt dokumentumot – az  igénylő helyett és nevében történő eljárásra feljogosító, a  szükséges adatkezeléshez való hozzájárulást is tartalmazó meghatalmazás alapján – a  hitelintézet szerezze be. A meghatalmazáshoz szükséges nyomtatványokat a hitelintézet biztosítja. 31. § (1) A  hitelintézet a  családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéhez a  költségek igazolásaként bemutatott eredeti számlát – letörölhetetlen jelzéssel ellátva – a  támogatott személynek visszaadja, másolatban tíz  évig irattárában megőrzi. Letörölhetetlen jelzéssel a számlára feljegyzésre kerül, hogy azt mely ingatlan vonatkozásában és mikor mutatták be a hitelintézetnél az e rendelet szerinti lakáscél megvalósítása tekintetében. (2) Ha a hitelintézet szerint a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. (3) A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a  használatbavételi engedély kiadása, a  használatbavétel tudomásulvétele utolsó  napjától számított 5  évig megőrizni. 32. § A  nem magyar állampolgár támogatott személy a  tartózkodási jogosultsága fennállását  évente, legkésőbb január  31-ig igazolja a  hitelintézet részére. A  nem magyar állampolgár támogatott személy a  tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a hitelintézetnek bejelenteni. 33. § (1) A kormányhivatal a támogatott személynél a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. (2) A kormányhivatal a jogosulatlan igénybevétel tényéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja. 11. A családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítása 34. § (1) A  családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítása használt lakás vásárlása esetén a  támogatási szerződés megkötését követően, egy összegben történik. (2) A  családi otthonteremtési kedvezmény összegének folyósítása lakás bővítése esetében, a  (3)  bekezdésben foglalt kivétellel a  készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik. A  családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részletének folyósítására a  használatbavételi engedély, a  használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően kerülhet sor. (3) Ha a  támogatott személy a  családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos ügyintézéssel mást hatalmaz meg, a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítása kizárólag a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatását követően, egy összegben történhet. (4) A  folyósítás akkor kezdhető meg, ha a  támogatott személy a  családi otthonteremtési kedvezményen és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét a lakásbővítésre már felhasználta. (5) A  hitelintézet lakás bővítése esetén a  családi otthonteremtési kedvezmény készültségi fokkal arányos folyósítását megelőzően a készültségi fok feltételeinek teljesítését a helyszínen, valamint a 14. § (3) bekezdés e) pontja szerinti számlabemutatással ellenőrzi. 12. A családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésének szabályai 35. § (1) Ha az  igénylő a  30.  §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során a  hitelintézetnek vagy az  igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott a családi otthonteremtési kedvezményhez, akkor a  támogatott személy a  folyósított összeget az  igénybevétel  napjától a  Ptk. szerint számított késedelmi kamattal köteles visszafizetni. Ha a  támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a  hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait. (2) Ha a  kormányhivatal a  hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a  támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a  családi otthonteremtési kedvezményt, határozatban intézkedik a  családi otthonteremtési kedvezmény – igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt. 36. § (1) Ha a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével érintett a) lakást az  állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt lebontják – kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé – vagy elidegenítik, b) lakás nem a  támogatott személy és azon kiskorú gyermekének lakóhelyéül szolgál, akire tekintettel a támogatást igénybe vette, c) lakás használatát harmadik személynek átengedik, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak, vagy d) lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják, a támogatott személy – a  családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésének felfüggesztése és a  (2)  bekezdésben meghatározott eset kivételével – köteles a  családi otthonteremtési kedvezmény folyósított összegét a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten visszafizetni. (2) Nem minősül a 14. § (3) bekezdés j) pontjában foglalt életvitelszerű tartózkodás megsértésének, ha a támogatott, vagy az  a  gyermek, akire tekintettel a  családi otthonteremtési kedvezményt igényelte, a  14.  § (3)  bekezdés j) pontjában meghatározott időtartam vége előtt elhalálozik. (3) A támogatott személy a) a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésétől, b) a  saját maga és azon gyermeke lakóhelyét érintő változást, akire tekintettel a  családi otthonteremtési kedvezményt igényelte a változás bekövetkezésének időpontjától, c) a  bontást, a  lakáscéltól eltérő hasznosítást, a  lakás használatának harmadik személy részére történő átengedését annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles a kormányhivatalnak bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával. Ha a  szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, a  bejelentési határidő 45  nap, ha a  szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, a bejelentési határidő ennek megtörténtét követő 30 nap. (4) Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés igazolása után a kormányhivatal intézkedik. 37. § (1) Házasság felbontása esetén, ha a  volt házastársak közös lakásukat az  állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom idején idegenítik el, úgy őket – a (3) bekezdés kivételével – az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetési kötelezettsége az  elidegenítésből származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban terheli. (2) A volt házastársak a házasságfelbontás tényét kötelesek a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a kormányhivatalnak bejelenteni. (3) Házasság felbontása, érvénytelenítése esetén, ha a) − a  házasságot felbontó, érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozat vagy a  házassági vagyonmegosztási szerződés alapján − az  egyik fél a  másik féltől megszerzi a  családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével vásárolt lak …