← Magyarország

20/2015. (VII. 31.) BM utasítása a belügyi szervek gépjármű szabályzatáról.

Röviden

Ez az utasítás a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó szervek gépjárműveinek használatát, üzemeltetését és fenntartását szabályozza. Célja a szolgálati járművek hatékony és gazdaságos működésének biztosítása.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
20/2015. (VII. 31.) BM utasítása a belügyi szervek gépjármű szabályzatáról. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21.  § 15.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, figyelemmel a  jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára a következő utasítást adom ki: I. Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya 1. § Az utasítás személyi hatálya kiterjed a) a  Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatali szerveire, a  belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó szervekre (a továbbiakban együtt: belügyi szerv); b) a  belügyi szerv kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban álló munkavállalóira (a továbbiakban együtt: munkavállaló), a  belügyi szervnél foglalkoztatott közfoglalkoztatottra, továbbá a belügyi szerv nyugdíjasára. 2. § Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a) a belügyi szerv által használt járművek (a továbbiakban: szolgálati jármű) igénybevételére; b) a  belügyi szerv munkavállalóinak saját tulajdonú járműveire a  hivatali, szolgálati célú igénybevétel vonatkozásában. 3. § Az  utasítás hatálya nem terjed ki a  vízi-, valamint a  légi járművekre, kivéve a  jármű-nyilvántartási jegyzékben (a  továbbiakban: nyilvántartási jegyzék) és a  jármű-nyilvántartási adatbázisban (a továbbiakban: adatbázis) való szerepeltetést. 2. Értelmező rendelkezések 4. § Az utasítás alkalmazásában: 1. járműfenntartó szerv: az  a  belügyi szerv, amely a  rendelkezésére álló költségvetéséből szolgálati, hivatali feladatok ellátásához szolgálati járművet üzemeltet, függetlenül a szolgálati járművek darabszámától, fajta- és típusösszetételétől, tulajdonjogától és a nyilvántartási jegyzékkészítési kötelezettségtől; 2. gépjármű-szakterület: a belügyi szerv gazdasági szervezetének szakágazata; 3. a gépjármű-szakterület minisztériumi irányító szervezeti egysége: a minisztérium Műszaki Főosztálya; 4. gépjármű-forgalmazás: a szolgálati járművek indítása, érkeztetése, átadása, átvétele; 5. gépjármű-forgalmazó szakterület: a  szolgálati járművek indítását, érkeztetését, átadását, átvételét végző szervezeti egység; 6. főfoglalkozású gépjárművezető: a  gépjárművezetői munkakör betöltésére kinevezett és alkalmazott munkavállaló; 7. adatbázis: a  szolgálati járművek egyedi és naprakész nyilvántartását és adatlekérdezhetőségét biztosító elektronikus nyilvántartás; 8. nyilvántartási jegyzék: a  feladatellátáshoz szükséges szolgálati járműállományról – a  járművek rendelkezésre állásától függetlenül – készített kimutatás; 9. ügyintézői gépjárművezető: a  szolgálati jármű vezetésére jogosító, a  belügyi gépjárművezetők és a gépjárművezetést oktatók képzési követelményeinek megállapításáról szóló BM utasításban meghatározottak alapján elvégzett továbbképzés alapján kiállított igazolvánnyal (a továbbiakban: ügyintézői gépjárművezetői igazolvány) rendelkező munkavállaló, aki a belügyi szervnél érvényben lévő igénybevételi rend szerint, esetileg meghatározott időpontban és útvonalon használja a  részére kijelölt és átvett szolgálati járművet, és végzi az annak kezelésével járó, előírt feladatokat; 10. személyvédelmi célú biztonsági jármű: delegáció, védett személy személyszállítási feladatát ellátó, azt biztonsági szempontból biztosító szolgálati jármű (oszlopvezető, elő- és utánfutó biztonsági jármű, biztonsági személyszállító jármű). II. Részletes rendelkezések 3. A gépjármű-szakterület rendeltetése, szervezeti egységei és azok feladata 5. § A gépjármű-szakterület rendeltetése, főbb feladatai: a) a  belügyi szerv személy- és anyagszállítási igényeinek kielégítéséhez, valamint egyéb különleges szakmai feladatok ellátásához szükséges szolgálati járműveket biztosítja, és ellátja a  szolgálati járműállomány fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos gazdálkodási feladatokat; b) biztosítja a  nyilvántartási jegyzékben jóváhagyott szolgálati járműállomány rendeltetésének megfelelő rendelkezésre állását; c) kezeli az adatbázist; d) szervezi a szolgálati járművek forgalmazását, bonyolítja a feladatkörébe tartozó személy- és anyagszállításokat; e) biztosítja a szolgálati járművek üzemképességének, műszaki színvonalának fenntartását, az üzemeltetéshez szükséges anyagokat, eszközöket, szolgáltatásokat; f ) ellenőrzi a szolgálati jármű-igénybevételek jogosságát, a szolgálati járművek rendeltetésszerű használatát. 6. § A minisztérium Műszaki Főosztálya (a továbbiakban: BM MFO) feladatkörében a) kidolgozza a  minisztérium és a  belügyi szerv szolgálati járműállományának üzemeltetésével kapcsolatos szakmai szabályozásokat, intézkedéseket; b) véleményezi a belügyi szerv gépjármű-szakterületére vonatkozó szakmai szabályozóit; c) véleményezi a belügyi szerv gépjármű-utánpótlási és -fejlesztési tervét, és elvégzi – a minisztérium Rendészeti Koordinációs Főosztályával egyeztetve – az ezzel kapcsolatos minisztériumi szintű koordinációt; d) a Gazdasági Helyettes Államtitkárság (a továbbiakban: GHÁT) – a rendészeti szerveket érintően a minisztérium Rendészeti Államtitkárságával egyetértésben – jóváhagyja a  járműfenntartó tevékenység gyakorlását és a gépjárműjavító-műhelyek üzemeltetését és hatósági engedélyhez kötött fejlesztését; e) a miniszter megbízása alapján közreműködik a gépjármű-szakterületet érintő ellenőrzésben; f ) kezeli a minisztérium hivatali szervei részére szolgálati célú használatra, a minisztérium munkavállalói részére tartós magáncélú igénybevételre, valamint a  minisztérium munkavállalója részére személyes gépkocsihasználatra biztosított szolgálati járművek adatbázisát. 7. § A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv feladatai: a) irányítja és felügyeli az  alárendeltségébe tartozó járműfenntartó szerv szolgálati jármű-forgalmazási és járműjavítási tevékenységét, meghatározza a  szakbeosztottak munkaköri feladatait, indokolt esetben kezdeményezi a gépjármű-szakterület szervezeti módosítását; b) kezeli a  belügyi szerv nyilvántartási jegyzékét, az  adatbázist, indokolt esetben javaslatot tesz a  mennyiségi és minőségi összetétel változtatására és a szolgálati járművek ideiglenes átcsoportosítására; c) intézkedéseket tesz a szolgálati jármű gazdaságos üzemeltetésének biztosítására; d) kialakítja és jóváhagyásra előterjeszti a  szolgálati jármű teljesítmény-, üzemeltetési, fenntartási és költségnormákat, és szükség szerint kezdeményezi azok módosítását; e) szabályozza a belügyi szerv gépjárműjavító-műhelyének tevékenységét; f ) szervezi és végrehajtja – a belügyi szerven belüli sajátosságoknak megfelelően – a gépjármű-szakterületen dolgozók továbbképzését; g) kezdeményezi a  gépjármű-szakterület valamennyi tevékenységére kiterjedő ellenőrzést, és intézkedéseket tesz az észlelt rendellenességek megszüntetésére; h) a szolgálati járműállomány korszerűsítésének szem előtt tartásával tervezi, szervezi és irányítja a járműbeszerzést a megfelelő jogszabályi keretek betartásával; i) a BM MFO felé eleget tesz elszámolási és jelentéstételi kötelezettségeinek. 8. § A járműfenntartó szerv feladatai: 1. felméri és biztosítja a  szolgálati feladatok zavartalan ellátásához szükséges szolgálati jármű-, üzemanyag-, alkatrész- és anyagszükségletét, valamint a járműállomány üzemeltetéséhez, üzemben tartásához szükséges szolgáltatásokat; 2. végzi a  nyilvántartási jegyzékben és a  jóváhagyott költségvetésben biztosított keretek között a  végrehajtó szerv részére az ellátási, gazdálkodási feladatokat; 3. a  felettes szervek iránymutatásainak figyelembevételével kidolgozza a  járműfenntartás helyi irányelveit, biztosítja a járműjavítás és karbantartás előírt színvonalát és a szolgálati járművek üzemeltetésére és javítására a járműgyártók által megadott technológiai előírások betartását; 4. szabályozza a helyi gépjárműjavító-műhely tevékenységét a működést biztosító engedélyek alapján; 5. figyelemmel kíséri a szolgálati járműállomány kihasználtságát, szükség szerint javaslatot tesz szerven belüli átcsoportosításra; 6. hatékonyan gazdálkodik a rendelkezésére álló költségvetési részelőirányzatokkal, indokolt esetben javasolja a keretek átcsoportosítását, intézkedéseket tesz a fenntartási költségek csökkentésére; 7. megszervezi a  szolgálati járművek igénybevételének, forgalmazásának tervszerű rendjét, lebonyolítja a hatáskörébe tartozó szállítási feladatokat; 8. biztosítja a  szolgálati járművek üzem- és közlekedésbiztonságának fenntartását a  rendszeres karbantartás, javítás megszervezése és végrehajtása útján; 9. ellátja a gazdálkodással járó általános tárolási, nyilvántartási, elszámolási, selejtezési, értékesítési, ellenőrzési szakfeladatokat; 10. követi a  szolgálati járműállomány – nyilvántartási jegyzék szerinti – alakulását, változását, szükség szerint kezdeményezi a nyilvántartási jegyzék módosítását; 11. kezeli az adatbázist; 12. megszervezi, és az informatikai eszközök, módszerek felhasználásával végzi a menet- és műhelynyilvántartások vezetését, a kilométer-teljesítmény, a ráfordítási és költségfelhasználási adatok gyűjtését, eleget tesz a jelentési és elszámolási kötelezettségének; 13. intézkedik a szolgálati járművek esetében előírt műszaki felülvizsgálatok elvégzéséről; 14. kezdeményezi a szolgálati célra alkalmatlanná vált szolgálati járművek használatból való kivonását, selejtezését vagy hasznosítását; 15. ellenőrzi a szolgálati járművek igénybevételének jogosságát, rendeltetésszerű használatát, műszaki állapotát, karbantartottságát. 4. Személyhez kapcsolódó kötelezettségek, feladatok 9. § A gépjármű-szakterület vonatkozásában a belügyi szerv vezetője a) jóváhagyja az általa vezetett belügyi szerv nyilvántartási jegyzékét, gondoskodik az abban rögzített szolgálati járművek rendelkezésre állásáról, intézkedik azok optimális elosztásáról – szükség esetén – szerven belüli átcsoportosításáról; b) szabályozza – az utasításban előírtak figyelembevételével – a gépjármű-szakterület ellátásának, a szolgálati járműállomány igénybevételének, forgalmazásának és vezetésének rendjét; c) biztosítja a szolgálati járművek ca) szabályszerű igénybevételének, rendeltetésszerű használatának feltételeit, cb) megfelelő műszaki színvonalon tartását, cc) gazdaságos üzemeltetésének, fenntartásának feltételeit, cd) az utasítás szabályainak megfelelő biztonságos tárolását; d) rendelkezik a munkavállalók részére biztosított magáncélú kilométerkerettel, a 8. és 9. alcím alapján kidolgozza a szolgálati jármű magáncélú igénybevétele engedélyezésének szerven belüli rendszerét és annak alkalmazását; e) meghatározza a  feladatokat a  gépjármű-szakterület részére a  személy- és anyagszállítások – szolgálati feladatokhoz igazodó – tervszerű végrehajtásához, gondoskodik a  szolgálati járművek, az  üzemeltetéssel kapcsolatos anyagok tárolásához, műszaki kiszolgálásához szükséges elhelyezési területek biztosításáról; f ) rendszeresen beszámoltatja a  gépjármű-szakterület vezetőjét a  szakterület működéséről, ellátottságáról, szükség esetén intézkedik a nehézségek megszüntetéséről; g) megszervezi a gépjármű-szakterület tevékenységének ellenőrzését; h) ellenőrzi a szolgálati jármű-igénybevétel jogosságát, a szolgálati jármű rendeltetésszerű használatát, üzem- és közlekedésbiztonsági állapotának fenntartását, az adatbázis kezelését és a gépjármű-szakterületre vonatkozó szabályozók betartását; i) meghatározza a  gépjármű-szakterület tevékenységével összefüggő adatszolgáltatási, adatbázis-kezelési kötelezettség követelményeit; j) meghatározza a szolgálati jármű átadás-átvételéhez kapcsolódó dokumentációs feladatokat; k) egyedi döntés alapján a gépjármű-szakterület hatáskörébe utalhatja a vízi és légi járművek üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat; l) szabályozza a  telephelyen belüli közlekedés rendjét a  közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) előírásainak figyelembevételével; m) dönt a különböző forgalmi üzemeltetési formák bevezetésének szükségességéről; n) felelős a szolgálati jármű folyamatos hadrafoghatóságáért, ennek érdekében megszervezi a szolgálati járművek tervszerű és gazdaságos javítását, karbantartását és üzemeltetését. 10. § A  belügyi szerv gépjármű-szakterületének irányításáért felelős szervezeti egység vezetőjének (a továbbiakban: gazdasági vezető) feladatai: 1. a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével megszervezi és irányítja a gépjármű-szakterület munkáját, hatáskörén belül gondoskodik a feladat-végrehajtás feltételeinek megteremtéséről; 2. megszervezi és irányítja a középtávú, valamint a hosszú távú gépjármű-fejlesztési tervjavaslatok kidolgozását; 3. elbírálja a nyilvántartási jegyzéktől és a normaelőírásoktól – mennyiségben és ütemezésben – eltérő belügyi szerven belüli szolgálati jármű- és anyagigényeket; 4. javaslatot tesz a nyilvántartási jegyzék és a normaelőírások módosítására, ehhez kapcsolódóan a költségvetési keretek indokolt átcsoportosítására és biztosítására; 5. biztosítja a  működő gépjárműjavító-műhely működéséhez szükséges berendezéseket, szerszámokat és műszereket, a  járműjavításban dolgozók részére a  munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges típusismeret megszerzését; 6. figyelemmel kíséri a szolgálati járműállomány és alkatrészkészletek alakulását, intézkedik az elfekvő készletek felhasználásáról, és ellenőrzi az értékesítések szabályszerű lebonyolítását; 7. irányítja a szolgálati jármű-igénybevétel, -forgalmazás belügyi szerven belüli kialakítását; 8. elbírálja a hatáskörébe tartozó szolgálati jármű használatára vonatkozó igényléseket; 9. segíti a  gépjármű-szakterület vezetőjét a  jogosulatlan igénybevételek megelőzésében, a  közlekedési balesetekhez vezető okok feltárásában, a  jogosulatlan igénybevételek észlelése esetén saját hatáskörben kezdeményezi a fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatását; 10. a  munkavállalók tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő járművek szolgálati célú igénybevételére tett javaslatokat véleményezi, azok elbírálásában eljár; 11. biztosítja a gépjármű-szakterületen dolgozók szakmai képzésen való részvételét, szervezeti szinten megszervezi a szakmai továbbképzéseket, és ellenőrzi azok megtartását; 12. rendszeresen tájékoztatja a  belügyi szerv vezetőjét a  szolgálati jármű-ellátottságról, a  szolgálati járművek állapotáról, használatáról, a szállítási szükségletek alakulásáról; 13. figyelemmel kíséri a  gépjármű-szakterület működését, a  részére előírt ellenőrzések keretében figyelemmel kíséri a  személy- és anyagszállítások szervezését, az  igénybevételek jogosságát, a  szolgálati járműállomány kívánt műszaki színvonalon tartását; 14. a szolgálati járműben keletkezett valamennyi kár kivizsgálása vonatkozásában lefolytatja a hatáskörébe utalt eljárásokat (biztosítás ügyintézése, szakértő megbízása, kárösszeg megállapítása); 15. kijelöli a  különböző forgalmi üzemeltetésekre a  szolgálati járműveket és az  azok igénybevételére jogosult szerveket; 16. a  gépjármű-szakterület vezetőjének a  gépjármű-szakterület szabályozása tekintetében tett javaslatát jóváhagyásra felterjeszti a  belügyi szerv vezetőjének a  nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv esetében. 11. § A belügyi szerv gépjárműszakterület-vezetőjének feladatai: 1. munkaterületenként megszervezi a  gépjármű-szakterület dolgozóinak tevékenységét, irányítja és ellenőrzi a munkájukat; 2. összeállítja a  belügyi szerv gépjárműszakanyag-szükségleti tervjavaslatait az  érvényes gépjárműnormák, a  rendelkezésre álló gépjármű-igénybevételi, -üzemeltetési, ráfordítási adatok, tényszámok és a  megadott irányelvek alapján; 3. irányítja az  alkatrészek, anyagok beszerzését, szervezi a  megrendelések időben történő, választék szerinti feladását, a  teljesülések követését, gondoskodik a  beszerzett gépjárműszakanyagok beszállításáról, nyilvántartásba vételéről; 4. szervezi a szolgálati jármű-, alkatrész-, üzem- és kenőanyag-ellátást; 5. kidolgozza a  szolgálati jármű-igénybevétel, az  ügyintézői és a  taxirendszerű forgalmi üzemeltetés szerven belüli rendszerét, bonyolítja a személy- és anyagszállításokat; 6. koordinálja a jármű-igénybevételek megvalósulását, biztosítja a szolgálati járművek gazdaságos kihasználását, és ahol az indítószolgálat a gépjármű-szakterülethez tartozik, az indítószolgálat működését; 7. feladatkörében intézkedéseket tesz a  jogosulatlan szolgálati jármű-igénybevételek megakadályozására, a jogosulatlan igénybevételek esetében intézkedik a fegyelmi és kártérítési eljárás megindításáról; 8. javaslatot készít a munkavállalók részére a magáncélra biztosított kilométerkeretek szerven belüli elosztására, nyilvántartja a felhasznált kilométereket, gondoskodik a térítési összegek kiszabásáról és elszámolásáról; 9. gondoskodik a  szolgálati járművek műszaki és közlekedésbiztonsági megfelelőségének fenntartásáról, a karbantartások, javítások rendszeres elvégeztetéséről; 10. szakszerűen és gazdaságosan szervezi a  gépjárműjavító-műhely tevékenységét, az  előírt gépjármű- és technikai szemléket, időszakos műszaki vizsgákat, a  javítások tapasztalatainak figyelembevételével felméri a javítási szükségletet, a javítási igényeket összehangolja a rendelkezésre álló műhelykapacitással, ütemtervet készít az időszakos karbantartási, javítási munkákra; 11. javaslatot tesz a korszerű karbantartási, javítási technológiák alkalmazására; 12. irányítja, elvégezteti, valamint a részére előírt esetekben és mértékben végzi a  járműgazdálkodással járó tárolási, nyilvántartási, okmányozási, elszámolási, selejtezési, hasznosítási feladatokat; 13. az adott körülmények figyelembevételével meghatározza a szolgálati járművek rendszeres és napi tárolásának feltételeit, véleményezi a  szolgálati járművek munkaidőn túli, telephelyen kívüli napi tárolásának engedélyezésére irányuló kérelmeket; 14. végzi és elvégezteti a  szolgálati járművek nyilvántartását az  adatbázisban, a  kilométer-teljesítmények, az alkatrész-anyagfelhasználások okmányozását, kialakítja az adatgyűjtések szerven belüli rendjét, összeállítja az előírt elszámolási, adatszolgáltatási jelentéseket; 15. figyelemmel kíséri az üzembentartási, fenntartási költségek alakulását, az esetleges költségátcsoportosításra és a ráfordítások csökkentésére intézkedéseket tesz; 16. előkészíti, illetve külön kijelölés alapján közreműködik a szolgálati célra alkalmatlanná vált szolgálati járművek és a  feleslegessé vált alkatrészek, anyagok, műhelytechnikai berendezések használatból való kivonásában, hasznosításában; 17. kidolgozza a  járműfenntartás helyi irányelveit, biztosítja a  szolgálati jármű javításához és karbantartásához szükséges technológiai előírásokat, gondoskodik a  korszerű gépjármű-vizsgálati módszerek bevezetéséről, szabályozza a gépjárműjavító-műhely tevékenységét, ellenőrzi a technológiai utasítások betartását; 18. ellenőrzi a  gépjármű-igénybevételek jogosságát, a  járműforgalmazás hatékony működését, a javításhoz történő alkatrész-felhasználások szükségszerűségét, továbbá raktározásuk rendjét; 19. figyelemmel kíséri a  gépjárműjavító-műhelyekben keletkezett veszélyes hulladékok kezelését, a  környezetvédelmi előírások figyelembevételével intézkedéseket tesz a  veszélyes hulladékok szakszerű összegyűjtésére, tárolására és arra feljogosított szerv részére történő átadására; 20. nyilvántartja a gépjárműjavító-műhely rendszeres felülvizsgálatát, kalibrálást és hitelesítést igénylő eszközeit, szervezi ezek időszakos karbantartását és felülvizsgálatát; 21. kialakítja a  gépjárműjavító-műhely megfelelő munkabiztonsági és környezetvédelmi szabályait, biztosítja azok folyamatos fenntartását. 12. § A belügyi szerv gépjármű-forgalmazó szakterület vezetőjének feladatai: a) munkaterületén megszervezi a  beosztottak munkáját, a  szolgálati járművek szakszerű tárolását, biztosítja a szolgálati járművek üzemeltetéséhez szükséges okmányokat; b) gondoskodik az indítónapló vezetéséről; c) nyilvántartja a közlekedési baleseteket; d) figyelemmel kíséri da) a szolgálati járművek műszaki állapotát, a napi karbantartás elvégzését, a kötelező technikai szemlék időben történő végrehajtását, db) a szolgálati járművek időszakos műszaki vizsgájának esedékességét és annak végrehajtását, dc) a szolgálati járművek üzemanyag-fogyasztásának alakulását; e) intézkedik a meghibásodott és a megengedhetőnél magasabb üzemanyag-fogyasztással közlekedő szolgálati jármű javításra történő átadásáról; f ) rendszeresen ellenőrzi a  garázsból kirendelt szolgálati jármű műszaki és közlekedésbiztonsági állapotát, a  KRESZ által előírt felszereltségét, a  biztonsági és jelzőberendezések működését, intézkedik a  felmerült hiányosságok megszüntetéséről; g) igény esetén közreműködik a gépjárművezetők szakmai továbbképzésében; h) rendszeresen ellenőrzi a  szolgálati jármű menetokmányainak előírás szerinti vezetését, a  szolgálati jármű tárolását és szakszerű karbantartását, a  biztonsági és munkavédelmi előírások betartását, szükség esetén intézkedést tesz a rendellenességek megszüntetésére; i) negyedévente összesíti a szolgálati jármű hajtó- és kenőanyag-felhasználását. 13. § A belügyi szerv kijelölt raktárosának feladatai: a) a  szakanyagi speciális előírások figyelembevételével tárolja és kezeli a  belügyi szerv szolgálati járművének üzemeltetéséhez és javításához szükséges alkatrészeket, anyagokat; b) a számviteli előírások betartásával végzi a járműalkatrészek, anyagok bevételezését és kiadását, valamint azok bizonylatolását; c) átveszi a  bevont, és csereként leadott alkatrészeket, anyagokat, és gondoskodik a  selejtezésre kötelezettek visszavételezéséről; d) figyelemmel kíséri a raktári készletek alakulását, szükség esetén kezdeményezi az anyag- és alkatrészkészletek feltöltését, beszerzését; e) végzi az anyagok és alkatrészek bevételezés előtti minőségi és mennyiségi ellenőrzését, ellenőrzi a szükséges megfelelőségi tanúsítványok, biztonsági adatlapok meglétét. 14. § A belügyi szerv gépjárműjavítóműhely-vezetőjének, technikusának feladatai: a) naprakész ismeretekkel rendelkezik a belügyi szervnél üzemeltetett és a gépjárműjavító-műhelyben javított szolgálati jármű karbantartási, javítási, műszaki vizsgáztatási rendszeréről, az  egyes típusokra vonatkozó üzemeltetési, karbantartási előírásokról; b) irányítja a  napi karbantartási, javítási munkát, abban személyesen közreműködik, és tapasztalatait átadja munkatársainak; c) kialakítja a  munkaidő és a  műhelyfelszerelések hatékony kihasználását biztosító munkamódszert, feladatmegosztást; d) intézkedik a javításra beérkező szolgálati jármű dokumentált átvételéről, meghatározza a javítási részfeladatokat, jóváhagyja az alkatrész- és anyagigényt, ellenőrzi a javítások szakszerűségét, gondoskodik a javított szolgálati jármű műszaki és közlekedésbiztonsági ellenőrzéséről; e) javaslatot tesz a belügyi szerv gépjárműjavító-műhelyében nem, vagy csak gazdaságtalanul javítható szolgálati jármű külső javításba adására; f ) elbírálja a szolgálati jármű javítása során kiszerelt alkatrészek további használhatóságát és javíthatóságát; g) gondoskodik a gépjárműjavító-műhelyre vonatkozó speciális, valamint a munkaidő és az anyagfelhasználási nyilvántartás, elszámolás vezetéséről; h) elvégzi a szakmai továbbképzés keretében részére előírt feladatokat; i) rendszeresen tájékoztatja a  gépjármű-szakterület vezetőjét a  gépjárműjavító-műhely munkájáról, a  karbantartások, javítások végrehajtásáról, adatokat szolgáltat a  belügyi szerv gépjármű-javítási szükségleteinek felméréséhez; j) kialakítja a  gépjárműjavító-műhely munkabiztonsági és környezetvédelmi rendszabályait, a  veszélyes hulladékok tárolási és nyilvántartási rendjét. 15. § A gépjárműszerelő feladatai: a) megismeri és folyamatosan frissíti a  belügyi szervnél üzemelő szolgálati járművek típusairól, szerkezeti sajátosságairól, javításának módjáról, az  egyes típusokra vonatkozó üzemeltetési és karbantartási, javítási előírásokról szóló ismeretanyagait; b) szakszerűen végzi a szolgálati jármű technikai ellenőrző vizsgálatát és javítását; c) elszámol a vételezett karbantartó, javító anyagokkal, továbbá a javítás során kiszerelt csereköteles anyagokkal, alkatrészekkel; d) rendeltetésének megfelelően használja, kezeli és karbantartja a  gépjárműjavító-műhely berendezéseit, felszereléseit és a szerszámokat. 16. § Az ügyintézői gépjármű-szakfelelős feladatai: a) köteles naprakész ismeretekkel rendelkezni a  szolgálati járművek karbantartásáról, a  javítás rendszeréről, az egyes típusokra vonatkozó üzemeltetési, karbantartási előírásokról; b) szabályozott rendszerben végrehajtja a  szolgálati jármű üzemeltetésével, karbantartásával, javításával kapcsolatosan részére előírt feladatokat; c) figyelemmel kíséri a felügyelete alá tartozó szolgálati járművek műszaki állapotát, gondoskodik azok állandó üzemképességének és üzembiztonságának fenntartásáról; d) az indulás előtt megvizsgálja a szolgálati jármű KRESZ-ben előírt műszaki, közlekedésbiztonsági felszereltségét, a biztonsági fény- és jelzőberendezések működését; e) koordinálja és végzi a  hatáskörébe utalt szolgálati járművek technikai kiszolgálásra, javításra történő átadás-átvételét; f ) figyelemmel kíséri a  napi karbantartás végrehajtását és a  javítási ütemtervben meghatározott időpontban elvégzi vagy elvégezteti a műszaki, technikai ellenőrző vizsgálatokat; g) megszervezi a szolgálati jármű ügyintézők közötti átadás-átvételének végrehajtását; h) gondoskodik az ügyintézői szolgálati jármű napi forgalmazást követő tárolásáról és tisztításáról; i) rendszeresen ellenőrzi a  gépjármű-menetlevéltömb (a továbbiakban: menetlevél) kitöltését és a  hibabejelentéseket, összesíti az  üzemanyag-felhasználást, végzi az  elszámolással járó adminisztratív feladatokat; j) az  ügyintézői gépjárművezető figyelmét felhívja a  szabályok betartására, az  észlelt rendellenességek megszüntetésére. 17. § A gépjárműindító vagy ezzel a feladattal megbízott szakbeosztott feladatai: a) ismeri a szolgálati jármű igénybevételére, forgalmazására és igénybevételének dokumentálására vonatkozó előírásokat; b) vezeti a gépjárműindító naplót, végzi a szolgálati jármű indítását, érkeztetését, a menetlevél kezelését, valamint – munkaköri feladat esetén – elvégzi a kiadott üzemanyag elszámolásával járó feladatokat; c) nyilvántartja a  szolgálati jármű igénybevételére vonatkozó kirendeléseket, és ennek megfelelően biztosítja a szolgálati jármű forgalmazását; d) a  szolgálati jármű indítása előtt meggyőződik a  főfoglalkozású, valamint az  ügyintézői gépjárművezetőnek az adott szolgálati jármű vezetésére való jogosultságáról, az előírt menetokmányok meglétéről, előírás szerinti vezetéséről; e) meggyőződik a telephelyre történő be- és kilépés jogosultságáról; f ) amennyiben észleli, hogy az átvevő személy szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt áll, vagy egyéb, a  gépjárművezetésre való alkalmatlanság esetében megtagadja és megakadályozza a szolgálati jármű indítását, és ezt azonnal jelenti a felettes vezetőjének. 18. § A főfoglalkozású gépjárművezető feladatai: a) vezeti a menetlevelet és elszámolja a teljesített kilométert, a szolgálati jármű üzemeltetése közben felhasznált üzemanyagot; b) felelős a  napi forgalmazás idejének, útvonalának, az  igénybevétel jellegének feltüntetéséért, valamint a  megkülönböztető jelzések használatának, a  belügyi szerv vezetője által kijelölt tárolóhelyen kívüli gépjárműtárolás engedélyezésének bejegyzéséért és igazolásáért; c) ismeretekkel rendelkezik a felelősségére bízott szolgálati jármű szerkezetéről, elvégzi az előírt napi karbantartást és a  kisebb javításokat, a  javítási ütemtervben meghatározott időben gondoskodik a  technikai ellenőrző vizsgálatok elvégzéséről, nagyobb meghibásodás esetében kezdeményezi a szolgálati jármű javíttatását; d) ismeri a  belügyi szerv üzemeltetésében lévő szolgálati jármű forgalmazására, igénybevételére, vezetésére vonatkozó előírásokat, gondoskodik a szolgálati jármű megfelelő őrzéséről és biztonságos elhelyezéséről; e) a  szolgálati jármű átadás-átvétele alkalmával szakszerűen elvégzi a  szolgálati jármű műszaki, közlekedésbiztonsági átvizsgálását, a szolgálati járműhöz tartozó felszerelések, tartozékok átadás-átvételét; f ) rendszeresen figyelemmel kíséri az általa vezetett szolgálati jármű üzemanyag-fogyasztását, és – a normához képest – az észlelt túlfogyasztást azonnal jelenti a felettes vezetőjének; g) a  jogtalannak vélt igénybevételre felhívja a kirendelő vagy a vele utazó vezető figyelmét, és jelenti felettes vezetőjének; h) rendszeresen bővíti szakmai ismereteit, részt vesz a továbbképzéseken; i) a szolgálati járművel való elindulás előtt ellenőrzi a jármű közlekedésben való részvételi feltételeinek meglétét, meggyőződik a hajtó- és kenőanyag mennyiségéről, a jármű épségéről, a tartozékok meglétéről; j) a szolgálat befejezése után átvizsgálja a szolgálati járművet, hogy abban nem maradtak-e ottfelejtett idegen tárgyak. 19. § Az ügyintézői gépjárművezető feladatai: a) ismeretekkel rendelkezik az  általa vezetett szolgálati járműtípusra vonatkozó alapvető kezelési és műszaki előírásokról; b) az arra meghatározott helyen (telephelyen, garázsban, szolgálat átadás-átvételének helyén) és módon átveszi, és az igénybevétel után átadja a szolgálati járművet; c) a  szolgálati jármű igénybevétele előtt elvégzi az  előírt ellenőrzéseket, meggyőződik a  jármű közlekedésbiztonságáról, a  jelzőberendezések megbízható működéséről, a  gumik állapotáról, és az  észlelt hibákat jelzi az ügyintézői gépjármű-szakfelelősnek; d) a szolgálati szállítási feladatokat a legrövidebb időn belül, biztonságosan, a közlekedési szabályok betartásával végrehajtja; e) a szolgálati jármű működési rendellenességének észlelése esetén köteles a közlekedési szabályok betartásával a lehető leghamarabb megállni, és amennyiben lehetséges, a hiba okát megállapítani; f ) a  kisebb hibát – észlelését követően – az  igénybevétel folytatása érdekében a  helyszínen javítja vagy megjavíttatja; g) az  igénybevétel után a szolgálati járművet a telephelyen szolgálatot teljesítő gépjármű-szakfelelősnek vagy az ügyeletes szakbeosztottnak átadja, amennyiben a járműfenntartó szerv foglalkoztat ilyen személyt; h) vezeti a menetlevelet, a felhasznált üzemanyagról – előírt időközönként – elszámol az ügyintézői gépjárműszakfelelősnek vagy az ezzel a feladattal megbízott munkavállalónak; i) felelős a  napi forgalmazás idejének, útvonalának, az  igénybevétel jellegének dokumentálásáért és a megkülönböztető jelzések használatának – amennyiben arra jogosult –, a belügyi szerv vezetője által kijelölt tárolóhelyen kívüli gépjárműtárolás engedélyezésének bejegyzéséért és igazolásáért; j) a szolgálat befejezése után átvizsgálja a szolgálati járművet, hogy abban nem maradtak-e ottfelejtett idegen tárgyak. 20. § Annál a belügyi szervnél, amelynél a szervezeti struktúra, a felelősségi rend kialakítása e fejezettől eltérő kialakítást indokol, a belügyi szerv vezetőjének kell meghatároznia a munkavállalók felelősségi és feladat-végrehajtási rendjét a 126. §-ban meghatározottak szerint. 5. A szolgálati járművek üzemeltetése 21. § (1) A szolgálati jármű üzemeltetési formái: a) személyes használatú üzemeltetés; b) taxirendszerű üzemeltetés; c) ügyintézői üzemeltetés; d) készenléti üzemeltetés. (2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: Szolgáltató) által biztosított szolgálati jármű – az  állami vezetők és az  államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló az  állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szerint – szervezeti egység kizárólagos használatára kirendelhető. 22. § (1) A  személyes használatú üzemeltetés során az  arra feljogosított munkavállaló a  szolgálati járművet szolgálati és magáncélból tartósan veheti igénybe főfoglalkozású gépjárművezetővel vagy nélküle. (2) Taxirendszerű üzemeltetés az arra kijelölt, főfoglalkozású gépjárművezető által vezetett szolgálati jármű igénybevétele. (3) Ügyintézői üzemeltetés a  szolgálati jármű – főfoglalkozású gépjárművezetőn kívüli – ügyintézői gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkező munkavállaló vezetésével történő igénybevétele. (4) A  készenléti üzemeltetés az  arra kijelölt, főfoglalkozású gépjárművezető által vezetett közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszerben tartott szolgálati jármű igénybevétele. A  készenléti üzemeltetéssel kapcsolatos igénybevételi, forgalmazási rendet – az  ilyen üzemeltetési formát alkalmazó belügyi szerv – a  126.  § szerinti szabályzatban határozza meg. 6. A szolgálati járművek igénybevétele 23. § (1) A járműfenntartó szerv által üzemeltetett szolgálati jármű vezetésére a) a  belügyi szerv saját állományába tartozó munkavállaló, a  belügyi szervhez vezényelt munkavállaló, a  társ belügyi szerv munkavállalója a 29. § a), b) és c) pontjában; b) a minisztériumba vezényelt vagy a minisztérium állományába tartozó munkavállaló a 29. § a), b) és d) pontjában; c) a belügyi szervnél foglalkoztatott közfoglalkoztatott a 29. § a) és c) pontjában; d) a büntetés-végrehajtási szerveknél fogvatartott (a továbbiakban: fogvatartott) – amennyiben a járművezetésre való jogosultsága nem korlátozott – a 29. § a) és e) pontjában meghatározott feltételek együttes megléte esetén jogosult. (2) A  szolgálati jármű rendeltetése elsődlegesen a  hivatali és szolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó személy- és teherszállítás, valamint a szolgálati érdekből történő utaztatás biztosítása. (3) A vezényelt munkavállaló részére szolgálati járművet – a 46. § b) pontja kivételével – a vezényléssel érintett fogadó szerv biztosíthat. (4) A belügyi szerv szolgálati járműigényének biztosítása érdekében – amennyiben a szolgálati járműigény szerven belül nem biztosítható – más belügyi szerv vezetőjéhez fordulhat a  38.  §-ban meghatározott rendelkezések figyelembevételével. (5) A szolgálati járművek használata során a járművet biztosító belügyi szerv eljárásrendjét és előírásait az utasításban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni. (6) A szolgálati járművel csak az 1. § b) pont szerinti munkavállaló, a belügyi szervnél foglalkoztatott közfoglalkoztatott, továbbá a belügyi szerv nyugdíjasa szállítható, kivéve a) a szolgálati és munkaköri tevékenységgel összefüggő esetekben; b) engedélyezett személyes gépkocsihasználat vagy magáncélú igénybevétel során; c) a KRESZ által előírt segítségnyújtáskor. (7) A szolgálati járművet vezető személy a) köteles a járművet szakszerűen, rendeltetésszerűen vezetni; b) köteles a napi munkavégzésre munkaképes állapotban jelentkezni; c) ha vezetés közben álmosságot, rosszullétet érez, köteles azonnal jelezni a szolgálati jármű parancsnokának vagy utasának, szükség esetén megállni és pihenőt tartani, súlyosabb esetben a  lehető legrövidebb úton segítséget kérni. d) közlekedési baleset bekövetkeztekor a KRESZ vonatkozó szabályai mellett a 21. alcím szerint köteles eljárni. (8) A  nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szervek az  általuk üzemeltetett szolgálati járművek igénybevételének rendjét, valamint a fogvatartottak által történő jármű-igénybevételt a 126. § szerinti szabályzatban határozzák meg ezen utasítás előírásait figyelembe véve. 24. § A szolgálati jármű igénybevétele lehet a) hivatali, szolgálati célú (a továbbiakban együtt: szolgálati célú); b) eseti magáncélú; c) tartós magáncélú; d) személyes gépkocsihasználatú. 25. § A  külföldre vezényelt összekötő tisztek szolgálati és magáncélú szolgálati járműhasználatának rendjét az  érintett belügyi szerv a  126.  § szerinti szabályzatában határozza meg a  belügyi szerv költségvetési lehetőségeinek figyelembevételével. 26. § A belügyi szerv által meghatározott arculattal vagy rögzített üzemmódú megkülönböztető jelzést adó berendezéssel felszerelt szolgálati jármű, valamint a híradó rendszergépjármű magáncélú használatra nem engedélyezhető. 27. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény és az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet alapján a díjfizetés alól mentesítettek kizárólag azokkal a  szolgálati járműveikkel használhatják térítésmentesen a  díjköteles útszakaszt, amelyek meghatározott adatait a  jogosultság igazolásával előzetesen írásban vagy elektronikusan a  gépjárműnyilvántartást vezető hatósághoz eljuttatták. 28. § Szolgálati jármű társadalmi célú, továbbá fénykép vagy filmfelvétel készítése céljából történő rendelkezésre bocsátását – az utasítás hatálya alá nem tartozó személy vagy szervezet részére – a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető engedélyezheti. 29. § A szolgálati jármű vezetésének feltételei a 23. § (1) bekezdésének figyelembevételével: a) az  adott jármű-kategóriára vonatkozó, a  közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a  közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti érvényes vezetői engedély megléte; b) az ügyintézői gépjárművezetői igazolvány megléte; c) a belügyi szerv vezetőjének vagy az általa kijelölt vezetőnek az engedélye; d) a BM MFO vezetőjének engedélye; e) megbízólevél. 30. § Az ügyintézői gépjárművezetői igazolvány megszerzéséhez szükséges továbbképzésen történő részvételt a belügyi szerv munkavállalója esetében a belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető, a minisztérium munkavállalója esetében a BM MFO vezetője engedélyezi. 31. § Az  ügyintézői gépjárművezetőtől a  szolgálati jármű vezetésére szóló megbízást, valamint az  ügyintézői gépjárművezetői igazolványt vissza kell vonni, ha: a) a foglalkoztatási jogviszonya megszűnt; b) a vezetői engedélyét bevonták, vagy az egyéb módon érvényét vesztette; c) a  szolgálati járművet nem rendeltetésszerűen használta, a  szolgálati jármű igénybevételével egyéb módon visszaélt, szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a  vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vezetett szolgálati járművet, vagy saját hibájából súlyos közlekedési balesetet okozott; d) orvosi szakvélemény alapján egészségügyi okból alkalmatlan a további járművezetésre. 32. § (1) A  szolgálati járművel a  telephelyet elhagyni csak a  KRESZ által előírt feltételek megléte esetén, a  jármű érvényes forgalmi engedélyével, a kötelező felelősségbiztosítást igazoló lappal, menetlevéllel, és a gépjármű-indítószolgálat tudomásával, az indítónaplóba történő bejegyzés szabályait betartva lehet. (2) Ha a  belügyi szerv gépjármű-indítószolgálattal nem rendelkezik, az e  szolgálat feladatkörébe tartozó feladatok ellátását – a  helyi körülményekre figyelemmel – a  szolgálati jármű használatának engedélyezésével rendelkező vezetőnek kell megszerveznie. 33. § A  szolgálati jármű, a  hozzá tartozó dokumentáció és felszerelés átadás-átvételét, ellenőrzését a  126.  § szerinti szabályzatban kell rögzíteni. 34. § A szolgálati járművek magáncélú igénybevétele a szolgálati feladatok ellátását nem akadályozhatja, nem hátráltathatja. 35. § Bérelt szolgálati jármű magáncélú igénybevételre nem biztosítható, kivéve ha a bérleti szerződés ezt megengedi. 36. § (1) A  szolgálati jármű magáncélú használatának jogosultságát igazoló engedély egy példányát az  igénybevétel időtartama alatt a  szolgálati jármű menetlevelével együtt kell tárolni, kivéve ha a  belügyi szerv vezetője ez  alól műveleti érdek fennállása esetén felmentést ad. (2) A szolgálati járművet jogosulatlanul magáncélra igénybe vevő személyt és a jogosulatlan használatot engedélyező vezetőt – amennyiben a  fegyelmi felelősség vizsgálata indokolja – az  okozott kár megtérítésére kell kötelezni. A kártérítés összege nem lehet kevesebb a 43. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti teljes térítési díjnál. 7. Szolgálati jármű szolgálati célú igénybevétele 37. § (1) Szolgálati célú igénybevételnek minősül a szolgálati jármű szolgálati feladat végrehajtására történő igénybevétele, továbbá a  belügyi szervek kegyeleti tevékenységével összefüggésben a  belügyi szervek által biztosított szolgálati jármű igénybevétele. (2) A  járműfenntartó belügyi szerv vezetője vagy az  általa kijelölt vezető egyedi elbírálása alapján szolgálati útnak minősítheti: a) a készenléti szolgálat idejére a lakás és a szolgálati hely közötti járműhasználatot; b) a szolgálati hely (munkahely) változása esetén – amennyiben arra szolgálati érdekből kerül sor – legfeljebb 6 hónap időtartamra a lakás és a szolgálati hely (munkahely) közötti járműhasználatot; c) a csoportos személyszállítást, ha a lakás és a szolgálati hely (munkahely) vagy az oktatási intézmény távolsága indokolttá teszi; d) a hivatali, szolgálati érdekből történő költöztetést; e) belföldi kiküldetés esetén – ha gazdaságossági szempontok alapján az igénybe vevő vezetője által javasolt – a kiküldetést megelőző hazautazást és telephelyen kívüli parkolást, illetve a kiküldetést követő hazautazást és a munkahelyre történő beutazást; f ) a  rendkívüli esemény bekövetkezésekor vagy fontos szolgálati érdekből a  lakhelyről (tartózkodási helyről) a szolgálati helyre, illetve a rendkívüli esemény helyszínére történő utazáshoz, a tartós magáncélú használatra engedélyezett szolgálati jármű igényjogosult általi járműhasználatát. (3) Közösségi forrásból beszerzett, fenntartási kötelezettséggel terhelt vagy adományozott szolgálati jármű kizárólag a támogatási célnak megfelelő szolgálati feladat végrehajtására használható. 38. § (1) Szolgálati jármű szolgálati igénybevétel céljából a járműfenntartó belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető engedélyével biztosítható a nem belügyminiszter által irányított szerv, valamint a belügyi társszervek részére is. (2) Az  igénybevételi szándékot az  igénylő szerv vezetője, minisztériumi igénybevétel esetén az  igénylő minisztériumi szervezeti egység vezetője köteles írásban jelezni a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetőjének legkésőbb az igénybevételt 5 munkanappal megelőzően. (3) A  szolgálati jármű szolgálati igénybevétel céljából nem belügyminiszter által irányított szerv részére történő biztosítása esetén a 43. § (1) bekezdés b) pontja szerinti teljes térítési díj fizetendő. 39. § A védett személyek közúton történő utazásbiztosításához szükséges járművek beszerzéséről szóló 1384/2015. (VI. 12.) Korm. határozat 2.  pontjában biztosított forrásból beszerzett személyvédelmi célú biztonsági jármű kizárólag delegáció személyszállítási feladatát láthatja el vagy biztosíthatja biztonsági szempontból. 8. Szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevétele 40. § Eseti jelleggel szolgálati jármű magáncélú igénybevétele engedélyezhető a) költözéshez, saját tulajdonú ház, lakás építéséhez, a  gyógy- és üdülőhelyre családtagokkal együtt történő eljutáshoz, onnan lakóhelyre történő visszaszállításhoz, közeli hozzátartozó temetése esetén, közösségi, kulturális, sport célú utazáshoz, teherszállítási célra, különös tekintettel az igénylő szociális helyzetére; b) egyéb magáncélra. 41. § (1) Szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételét kérelmezheti a) a belügyi szerv munkavállalója a 42. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerint; b) a belügyi szerv nyugdíjasa a 42. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerint; c) a  belügyi szerv munkavállalóiból, nyugdíjasaiból álló munkahelyi közösség vagy az  általuk létrehozott társadalmi szervezetek (szakszervezet, kulturális, sport- vagy szakmai egyesület, alapítvány és nyugdíjas klub) a 42. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerint; d) egyéb állami szerv dolgozója a 42. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerint, csak gépjárművezetővel. (2) Az eseti magáncélú igénybevételt a szolgálati járművet biztosító belügyi szervtől más belügyi szerv munkavállalója is kezdeményezheti. 42. § (1) A  szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevétele a  szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetőjéhez felterjesztett engedélykérelem és a  belügyi szerv vezetőjének vagy az  általa kijelölt vezetőnek egyedi engedélye alapján (1. melléklet) a) térítésmentesen, – a 40. § a) pontjában meghatározott esetekben – főfoglalkozású gépjárművezetővel vagy a  jármű-kategóriára érvényes vezetői engedély és ügyintézői gépjárművezetői igazolvány birtokában az igénybe vevő járművezetése mellett aa) a  szolgálati járművet biztosító belügyi szerv költségvetésének terhére, a  szerv vezetője által meghatározott évi kilométerkereten belül, ab) a szolgálati járművet biztosító belügyi szerven kívüli, más belügyi szerv munkavállalójától érkezett igény esetén az igénylő munkáltatója költségvetésének terhére; b) kedvezményes térítési díjjal – a 40. § a) pontjában meghatározott esetekben – főfoglalkozású gépjárművezetővel vagy a  jármű-kategóriára érvényes vezetői engedély és ügyintézői gépjárművezetői igazolvány birtokában az igénybe vevő járművezetése mellett; c) teljes térítési díj ellenében – a  40.  § a) és b)  pontjában meghatározott esetekben – főfoglalkozású gépjárművezetővel vagy a  jármű-kategóriára érvényes vezetői engedély és ügyintézői gépjárművezetői igazolvány birtokában az igénybe vevő járművezetése mellett biztosítható. (2) A szolgálati jármű 41. § (2) bekezdése szerinti igénybevétele esetén a térítésmentes és kedvezményes igénybevétel során – a járműfenntartó belügyi szerv részéről – felmerülő költségek az igénylő munkáltatóját terhelik. Az igénylő munkáltatója nyilatkozni köteles a költségek viseléséről a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv felé a konkrét igénnyel kapcsolatosan. 43. § (1) A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételéért fizetendő térítési díj meghatározása: a) főfoglalkozású gépjárművezető nélkül történő igénybevétel esetén aa) a  kedvezményes térítési díj tartalmazza a  járműtípus szerinti és a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a  továbbiakban: NAV) által közzétett üzemanyagár alapján számított hajtó- és kenőanyagköltség 1 kilométerre vetített összegével kalkulált, indulástól érkezésig megtett kilométer teljesítése alapján számolt díjat, ab) a  teljes térítési díj tartalmazza a  járműfajtára vonatkozó, a  tárgyévet megelőző évi önköltség 1 kilométerre vetített összegét, valamint az igénybevétel időpontjában érvényes, a NAV által közzétett üzemanyagár alapján számított hajtó- és kenőanyagköltség 1 kilométerre vetített összegével kalkulált, indulástól érkezésig megtett kilométer teljesítése alapján számolt díjat; b) főfoglalkozású gépjárművezetővel történő igénybevétel esetén az  a)  pontban meghatározott térítési díjon felül a felmerülő egyéb költségek (gépjárművezetővel kapcsolatosan felmerülő személyi és járulékkiadásokat tartalmazó díj, ideértve a  túlmunkát, túlszolgálatot, a  szállás-, étkezési, kiküldetési költséget, a  rendkívüli munkavégzés díját – a  tárgyévet megelőző évi adatok alapján, órában vagy kilométerben meghatározva –, parkolási díj, a magánhasználat érdekében felmerült úthasználati díj) az igénybe vevőt terhelik. (2) Amennyiben a  belügyi szerv rendelkezik saját önköltség-számítási szabályzattal, az  aa) és ab)  alpont esetében az önköltség-számítási szabályzatban meghatározottak szerint kell a térítési díjat kiszámolni. (3) A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevétele során a díjköteles utak és az autópálya használatáért külön díjat nem kell fizetni akkor, ha a 27. §-ban foglaltak teljesültek. 44. § A  szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételét igazoló engedély nyilvántartása a  nyilvántartási jegyzékkel rendelkező belügyi szerv vezetője által kijelölt szervezeti egység feladata. 45. § A  Szolgáltató által biztosított szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevétele során a  Szolgáltató eljárásrendje az irányadó. 9. Szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele 46. § A járműfenntartó belügyi szerv tartós magáncélú igénybevételre szolgálati személygépkocsit biztosíthat a) a belügyi szerv saját állományába tartozó vagy a belügyi szervhez vezényelt munkavállaló (2/a. melléklet); b) a minisztériumba vezényelt és a minisztérium állományába tartozó munkavállaló (2/b. melléklet); részére a 47. §-ban és a 48. §-ban meghatározottak szerint. 47. § A  tartós magáncélú igénybevételre legfeljebb 129 kW (175 LE) motorteljesítményű szolgálati személygépkocsi biztosítható a 3. mellékletben meghatározott szolgálati jármű-kategóriák figyelembevételével a) a kiemelt vezetői beosztást betöltő munkavállaló részére, amennyiben személyes gépkocsihasználatra nem jogosult; b) a középvezetői beosztást betöltő munkavállaló részére; c) olyan személy részére, aki nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá, de számára a szolgálati feladatai ellátásához szolgálati jármű állandó használata – különös tekintettel a  hivatali munkaidőn kívül végzett feladatok gyakoriságára – indokolt. 48. § (1) A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételét a 46. § a) pontja szerinti igény esetén a járműfenntartó belügyi szerv vezetője – amennyiben a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője a 126. § szerinti szabályzatban saját hatáskörébe nem vonja – vagy az általa kijelölt vezető, a 46. § b) pontja szerinti igény esetén a  Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2014. (IX. 5.) BM utasítás (a továbbiakban: szervezeti és működési szabályzat) meghatározott vezető engedélyezheti. (2) Az  önálló belügyi szerv vezetője részére a  szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételét – kérelme alapján – a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezető engedélyezheti. (3) Az  engedélyező szakmai vagy gazdasági okok alapján dönt az  (1)–(2)  bekezdés szerinti igény engedélyezéséről, a kiadott engedélyek visszavonásáról, korlátozásáról. (4) A  tartós magáncélú igénybevétel eljárási rendjét a  belügyi szervek a  126.  § szerinti szabályzatukban kötelesek meghatározni. 49. § (1) A  szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételére vonatkozó engedéllyel rendelkezők a  szolgálati járművet az  59.  §-ban meghatározott térítési díj ellenében magáncélra havi 2000 kilométer erejéig használhatják az  önálló belügyi szerv vezetőjének kivételével. (2) Az  önálló belügyi szerv vezetőjének tartós magáncélú igénybevételére vonatkozó havi futásteljesítményét – az igényjogosult kérelme alapján – a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezető hagyja jóvá. (3) A havi kilométerkeret összevonható, és göngyölítetten éves kilométerkeretként felhasználható. 50. § Az  éves kilométerkeret személyre szól, az  adott naptári évre vonatkozik, az  esetleges kilométer-megtakarítás a következő évre nem vihető át, túllépése esetén – a túlteljesített kilométer vonatkozásában – a 43. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti teljes térítési díjat kell fizetni. 51. § A belügyi szerv vezetője a 49. §-ban meghatározott havi kilométerkeretnél kevesebbet is meghatározhat az általa irányított szerv vonatkozásában. 52. § A 46. § b) pontja szerint tartós magáncélú igénybevételre biztosított szolgálati jármű esetében az igényjogosultakat érintő kilométerkeret túllépéséről, a  tartós magánhasználat megszüntetéséről, szüneteltetéséről, visszavonásáról szóló értesítés alapján a  szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetője által kijelölt szervezeti egység a kézhezvételtől számított 5 munkanapon belül az illetményszámfejtő belügyi szerv szakirányú szervezeti egységét értesíti. 53. § (1) A  belügyi szerv üzemeltetésében lévő és a  46.  § b)  pontja szerinti tartós magáncélú igénybevételre biztosított szolgálati jármű esetében az igényjogosult használati megállapodást köt a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetőjével vagy az általa kijelölt vezetővel a 4. melléklet szerint. A szolgálati jármű átadás-átvételéről az átadó szerv átadás-átvételi jegyzőkönyvet készít. (2) A  járműfenntartó szerv a  46.  § b)  pontja szerinti szolgálati jármű átadás-átvételét igazoló jegyzőkönyv másolatát a kiadást és a visszavételt követő 10 munkanapon belül megküldi a BM MFO-nak. 54. § (1) A tartós magáncélú igénybevételre vonatkozó engedély visszavonásig érvényes. (2) Az engedélyt vissza kell vonni: a) pénzügyi fedezet hiánya esetén; b) ha az igényjogosult az utasításban foglalt feltételeknek már nem felel meg; c) ha az igényjogosult saját maga kéri; d) ha az igényjogosult a tartós magáncélú igénybevételre vonatkozó szabályokat megszegi. (3) Az engedély visszavonható, ha a járműfenntartó szerv vezetője – indoklással ellátott kérelemben – kezdeményezi. (4) A visszavonás vagy szüneteltetés tényéről az igényjogosultnak az 5. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével 10 munkanapon belül kell tájékoztatnia a  járműfenntartó belügyi szerv vezetője által kijelölt szervezeti egységet, valamint az illetményszámfejtő helyet. (5) A 46. § b) pontja szerinti igénybevétel esetén a járműfenntartó belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető intézkedik a (4) bekezdés szerinti dokumentum BM MFO részére 15 munkanapon belül történő megküldéséről. 55. § A tartós magáncélú igénybevételre kiadott engedély csak az abban meghatározott forgalmi rendszámú, gyártmányú és típusú szolgálati járműre vonatkozik. Ha az  engedélyben szereplő szolgálati jármű végleg lecserélésre kerül, a  helyette kiadásra kerülő szolgálati jármű tekintetében ismét be kell nyújtani a  tartós magáncélú igénybevételre vonatkozó kérelmet, a korábbi engedély – másolatban történő – egyidejű megküldésével. 56. § A  szolgálati járművek tartós magáncélú igénybevételéről szóló engedélyek és nyilatkozatok 6.  melléklet szerinti nyilvántartása a járműfenntartó belügyi szerv vezetője által kijelölt szervezeti egység feladata. 57. § A belügyi szervek által üzemeltetett és tartós magáncélú igénybevételre engedélyezett szolgálati jármű forgalomból 15 munkanapot meghaladó kiesése esetén (javítás, szervizelés stb.) a  csere szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele céljából új kérelmet kell benyújtani. 58. § (1) A szolgálati jármű tartós magáncélra történő igénybevételének engedélyezése személyre szóló. A tartós magáncélú igénybevételre biztosított szolgálati jármű vezetésére a  tartós magáncélú igénybevétel során csak az  engedéllyel rendelkező személy jogosult, a szolgálati jármű vezetése más személynek nem engedhető át. (2) A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele alkalmával főfoglalkozású gépkocsivezető nem vehető igénybe. (3) A  jogosult részére a  szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele során megtett kilométerek alatt keletkező üzemanyag-megtakarítás összege nem fizethető ki. 59. § A  szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételéért az  igényjogosultnak havonta térítési díjat kell fizetnie a járműfenntartó belügyi szerv részére a következők szerint: a) 1600 cm3 hengerűrtartalomig 17 000 Ft; b) 1600 cm3 hengerűrtartalom felett 25 000 Ft. 60. § A járműfenntartó belügyi szerv az 59. §-ban meghatározott térítési díjtól magasabb díjat is megállapíthat. 61. § A fizetési kötelezettség a) az igényjogosult részéről a tartós magáncélú igénybevételre átvett szolgálati jármű átvételi napjától áll fenn – a 2/a. vagy 2/b. mellékletek szerinti engedély jóváhagyása esetén –, mely a munkáltató által az igényjogosult illetményéből történő levonással kerül teljesítésre az igényjogosult felhatalmazása alapján; b) az engedély visszavonása vagy az igényjogosult részéről az engedélyről való lemondás esetén az 5. mellékletben megjelölt visszavonás vagy lemondás napján szűnik meg az addig fennálló fizetési kötelezettség teljesítésével; c) az  engedélyben meghatározott szolgálati jármű ideiglenes – 15 munkanapot nem meghaladó – használhatatlansága esetén történő cserejármű biztosítása alatt nem növekedhet, figyelembe véve az 57. §-t. 62. § Ha a tartós magáncélú igényjogosult egybefüggő 30 napot meghaladóan nem veszi igénybe a szolgálati járművet magáncélra, az  igénybevétellel nem érintett egybefüggő időszakra az  igényjogosultat fizetési kötelezettség nem terheli. 10. Saját tulajdonú jármű szolgálati célú igénybevétele 63. § A  szolgálati feladatok ellátásához a  járműfenntartó belügyi szerv vezetője engedélyezheti a  munkavállaló saját tulajdonú, illetve a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló, de a kérelmező által használt jármű használatát (7.  melléklet) – az  általa meghatározott költségvetési keret erejéig – költségtérítés ellenében. A  saját tulajdonú jármű szolgálati célú igénybevételéért fizetendő térítési díj a  jogszabályokban meghatározott üzemanyag-alapnorma és a NAV által közzétett üzemanyagár alapján megállapított üzemanyagköltség és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet IV/3.  pont szerinti általános személygépkocsinormaköltség összege, a  járműre vonatkozó biztosítások engedélyezett igénybevételi időtartamra vonatkozó időarányos része, ezen felül saját jármű használatáért egyéb juttatás nem jár. 64. § A 10. alcímre vonatkozó részletszabályokat a belügyi szerv a 126. § szerinti szabályzatban köteles meghatározni. 11. Személyes gépkocsihasználat 65. § Személyes gépkocsihasználat a  Kormányrendelet vagy a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény végrehajtásáról szóló 154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hszt. végrehajtási rendelet) szerint személyhez kötődően engedélyezett szolgálati jármű igénybevétele. 66. § A  miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár, kormánybiztos részére a  Szolgáltató a  Kormányrendelet alapján személyes gépkocsihasználatot biztosít. A helyettes államtitkár, miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök, miniszteri biztos, miniszterelnöki biztos, kormányhivatalok vezető-helyettesei, központi hivatalok vezetői, kormánymegbízott részére a  Szolgáltató a  Kormányrendelet alapján személyes gépkocsihasználatot biztosíthat. A  Szolgáltató által biztosított szolgálati járművek használata, üzemeltetése során a Szolgáltató előírásai az irányadóak. 67. § Az országos parancsnok és helyettese, valamint az országos főigazgató és helyettese személyes gépkocsihasználata tekintetében a Hszt. végrehajtási rendelet szabályait kell alkalmazni. 68. § A  67.  § szerinti személyes gépkocsihasználatra a  belügyi szerv használatában lévő, legfeljebb 129 kW (175 LE) motorteljesítményű személygépkocsi biztosítható. 12. Szolgálati jármű országhatáron kívüli igénybevétele 69. § Az ország területének szolgálati járművel történő elhagyása engedélyhez, illetve előzetes bejelentéshez kötött. (1) A  Szolgáltató által biztosított szolgálati járművek tekintetében az  országhatáron kívüli igénybevételre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségnek a Szolgáltató saját előírásai alapján kell eleget tenni. (2) A  járműfenntartó belügyi szerv által biztosított szolgálati jármű esetében az ország területének elhagyására szóló engedélyt a  nyilvántartási jegyzékkel rendelkező belügyi szerv vezetője vagy az  általa kijelölt vezető adhatja ki az igénybevevő kérelmére. (3) A (2) bekezdés szerint kiadott engedélynek tartalmaznia kell a) a belügyi szerv megnevezését; b) az igénylő nevét, rendfokozatát, szolgálati/munkahelyét, beosztását, útlevél-/személyiigazolvány-számát; c) a szolgálati jármű gyártmányát, típusát, forgalmi rendszámát; d) a kiutazás időtartamát, útvonalát az országok megjelölésével; e) a kiutazás indoklását; f ) nemzetközi biztosítási kártya kiváltására vonatkozó információt. (4) A miniszter irányítása alá tartozó önálló belügyi szerv vezetője részére a belügyi szerv által biztosított szolgálati jármű országhatáron túli igénybevétele engedélyköteles. Az engedélyt legkésőbb a kiutazást 14 nappal megelőzően kell kérelmezni a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetőtől. (5) A kérelemnek tartalmazni kell a) a belügyi szerv megnevezését; b) a belügyi szerv vezetőjének nevét, rendfokozatát, beosztását, útlevél-/személyiigazolvány-számát; c) a szolgálati jármű gyártmányát, típusát, forgalmi rendszámát; d) a kiutazás időtartamát, útvonalát az országok megjelölésével; e) a kiutazás i …

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.