21/2014. (VII. 4.) ORFK utasítása a Rendőrség őrzött szállásainak szolgálati szabályzatáról és a menekültügyi őrzött befogadó központokban végrehajtan

21/2014. (VII. 4.) ORFK utasítása a Rendőrség őrzött szállásainak szolgálati szabályzatáról és a menekültügyi őrzött befogadó központokban végrehajtandó rendőrségi feladatokról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv őrzött szállásain és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi őrzött befogadó központjaiban foganatosított fogvatartással kapcsolatos rendőri feladatok egységes végrehajtása érdekében kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya az  Országos Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: ORFK), a  rendőr-főkapitányságokra, a  Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra (a továbbiakban: RRI), a  rendőrkapitányságokra, valamint a  határrendészeti kirendeltségekre, illetve az  idegenrendészeti és menekültügyi eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására rendelt személyi állományra terjed ki. 2. Az utasítás alkalmazásában: a) befogadó egység: az őrizetesek befogadására szolgáló helyiségek; b) biztonsági elkülönítés: a  jogszabályban meghatározott esetekben (így különösen utasítás végrehajtásának megtagadása, ellenszegülés, más őrizetes lázítása, ön- és közveszélyes magatartás tanúsítása) az őrizetessel szemben alkalmazható biztonsági intézkedés, melynek végrehajtása a  biztonsági elkülönítőbe, illetve az egészségügyi elkülönítőbe való elhelyezéssel történhet; c) biztonsági felügyelet mellett ellenőrzés nélküli kapcsolattartás: az őrizetes olyan, jogszabályban meghatározott személyekkel történő kapcsolattartása, amely során a  biztonsági felügyeletet ellátó szolgálati személy a kapcsolattartás (beszélgetés) tartalmát nem ismerheti meg; d) biztonságos fogvatartás: olyan állapot fenntartása, amelyben a fogvatartási hely jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése érdekében az  őrizetesek élete, testi épsége, a  fogvatartási hely anyagi javainak sérthetetlensége, valamint a napi feladatok zavartalan végrehajtása biztosított; e) előzetes intézkedési terv (a továbbiakban: EIT): a  fogvatartási helyen vagy a  szállítás során bekövetkezett váratlan helyzet esetére biztosítja az állomány felkészültségét, gyors, szakszerű és szervezett tevékenységét, továbbá megteremti a  kedvező feltételeket a  váratlan helyzetek tervszerű, önálló – vagy együttműködő szervekkel összehangolt – megakadályozására, kezelésére, továbbá a bekövetkezett esemény felszámolására; f ) fogvatartási hely: az őrzött szállás és a menekültügyi őrzött befogadó központ; g) kárbiztos: az  őrizetes által a  fogvatartási hely fenntartójának vagy a  szállítást végző szervnek okozott kár, továbbá a fogvatartási hely fenntartója vagy a szállító által az őrizetesnek okozott kár megtérítése tárgyában induló eljárás lefolytatására kijelölt független személy; h) kísérés: az a szolgálati tevékenység, amelynek során az őrizetest meghatározott szervhez vagy helyre kísérik, illetőleg szállítják; i) lakótér: az  őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok, valamint a  szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott személyek (a továbbiakban: EGT-állampolgár) elhelyezésére, biztonságos őrzésére szolgáló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület vagy épületrész, amely magába foglalja a  hálókörletet, az  étkezésre, a  szabadidő eltöltésére alkalmas közösségi, mosdó, zuhanyozó, WC, valamint az  elkülönítő helyiségeket; j) menekültügyi őrzött befogadó központ: a  Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által fenntartott, a  menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló, az  1.  mellékletben ilyenként megjelölt intézmény, amely az  őrizetesek őrzéséért, kíséréséért, szállításáért és ellátásáért, valamint e  feladatokat végrehajtó állomány irányításáért felelős személyek elhelyezésére szolgáló körletrészt, az  elkülönítő helyiséget, a  befogadó egységet, az őrizetesek lakóterét, valamint a kerítéssel körülhatárolt sétáló udvart foglalja magában; k) őrizetes: akinek kiutasítást előkészítő, idegenrendészeti vagy kitoloncolási, illetve menekültügyi őrizetét az arra jogosult hatóság elrendelte, továbbá akinek az őrizetét a bíróság meghosszabbította; l) őrzött szállás: az őrzött szállások székhelye szerint illetékes rendőr-főkapitányságok és az RRI alárendeltségében működő, az  idegenrendészeti eljárás során elrendelt fogvatartás céljaira sajátosan kialakított, az  őrizetesek őrzéséért, kíséréséért, szállításáért és ellátásáért, valamint e  feladatokat végrehajtó állomány irányításáért felelős személyek elhelyezésére szolgáló körletrészt, az előállító helyiséget, a befogadó egységet, az őrizetesek lakóterét, valamint kerítéssel körülhatárolt sétáló udvart magában foglaló, az 1. mellékletben ilyenként felsorolt külön objektum; m) őrzött szálláson, illetve menekültügyi őrzött befogadó központon kívüli őrzés: az a szolgálati forma, amelynek során az őrzési feladatokra kijelölt személy meghatározott őrhelyen hajtja végre az őrizetes őrzött szálláson, illetve a menekültügyi őrzött befogadó központon kívüli védelmét, őrzését, illetőleg ellenőrzését (pl. kórház, bíróság). II. FEJEZET AZ ŐRZÖTT SZÁLLÁS 1. Az őrzött szállásra irányadó általános rendelkezések 3. Az őrzött szállás vezetője az  őrszolgálat ellátásához őrségutasítást (2.  melléklet), az  egyes szolgálati feladatok ellátóira (pl. őr, kísérőőr) vonatkozó őrutasítást (3. melléklet), az őrzött szállás sajátosságait bemutató őrhelyleírást (4. melléklet), valamint őrhelyvázlatot (5. melléklet) készít. 4. Az őrzött szállás vezetője biztosítani köteles, hogy az  őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok elkülönítetten kerüljenek elhelyezésre az EGT-állampolgároktól. A belső rend fenntartása és a rendkívüli események megelőzése érdekében az őrizetesek faji, vallási, nemzeti és társadalmi hovatartozásuk, politikai vagy bármilyen más meggyőződésük, valamint társadalmi vagy bármilyen más helyzetük különbözősége figyelembevételével kerülnek elhelyezésre a közösségben. Az őrzött szállások befogadó képességét a 6. melléklet tartalmazza. 5. Az őrzött szállások befogadóképességét a  mindenkori migrációs helyzet és a  biztonságos fogvatartási feltételek figyelembevételével az ORFK rendészeti főigazgatója módosíthatja. 6. A rendőr-főkapitányságok, valamint az RRI idegenrendészeti hatósága a 7. melléklet szerint illetékes őrzött szállásra rendelik el az eljárás alá vont személy őrizetbe vételét. Család, házaspár, egyedülálló nő, sérülékeny csoportba tartozó személyek elhelyezési helyéről az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztály vezetője dönt. 7. Ha az őrizetet a kijelölt őrzött szálláson biztonsági (pl. vallási, nemzetiségi összeférhetetlenség, rendkívüli esemény más körülményből adódó bekövetkezésének megelőzése) vagy egyéb okból (pl. férőhely hiánya) nem lehet végrehajtani, az  őrizetet foganatosító és az  új őrizet helye szerint illetékes őrzött szállás vezetői egyeztetnek az  áthelyezés lehetőségéről, és kezdeményezik – hivatali munkaidőben az  ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztály Idegenrendészeti Osztály (a továbbiakban: Idegenrendészeti Osztály) vezetőjénél, hivatali munkaidőn kívül az ORFK Főügyelet ügyeletvezetőjénél – az őrizetes(ek) áthelyezését. 8. Az őrzött szállás az őrizetesekről a 8. melléklet szerinti befogadó könyvet vezet. 9. A lakótérbe az  őrszolgálatot ellátókon, az  étkeztetést végzőkön, az  ellenőrzésre jogosultakon, az  egészségügyi ellátást végzőkön, az őrizeteseken, valamint a külön engedéllyel rendelkezőkön – pl. nemzetközi és civil szervezetek képviselői, az őrizetesek strukturált szabadidő eltöltése céljából belépő személyek, fodrász, a javítási, a karbantartási, a takarítási munkát végző személyek, a helyszíni szemlebizottság tagjai, forgatócsoport, újságírók – kívül más személy nem léphet be, ott nem tartózkodhat. 10. Az őrzött szállásra újságíró, forgatócsoport belépése, a  sajtó, a  rádió, a  televízió részére kép-, illetve hangfelvétel készítése csak akkor engedélyezhető, ha ahhoz az országos rendőrfőkapitány vagy az ORFK rendészeti főigazgatója előzetesen hozzájárult. 11. Hálózati áramkimaradás esetén az őrzött szállás belső biztonsági világítását, a tartalék világítási és az őrzésvédelmi berendezések üzemeltetését szünetmentes áramellátással kell biztosítani. 12. Az áramfejlesztő üzemképességét az  üzemeltetéséért felelős vezető havonta köteles ellenőriztetni, az  ellenőr az ellenőrzés eredményéről az áramfejlesztőhöz kiadott üzemi naplóban feljegyzést készít, egyidejűleg erről az őrzött szállás vezetőjét tájékoztatja. 13. Az őrzött szállás vezetője a biztonsági, őrzésvédelmi berendezések üzemképtelensége esetén a javításhoz szükséges intézkedések mellett haladéktalanul gondoskodik az őrség megerősítéséről. 14. Az őrzött szállásra történő be-, illetve kiléptetés csak a kialakított zsiliprendszeren keresztül történhet. 15. Az őrzött szállás előállító helyiségében az előállított, illetve visszatartott harmadik országbeli állampolgárok állandó őrzését zártláncú videórendszer vagy az előállító helyiség előtt szolgálatot teljesítő őr biztosítja. 16. Az előállított személyekről nyilvántartást kell vezetni (9. melléklet). 17. Az őrzött szálláson zártláncú videórendszer alkalmazásával kép-, illetve hangfelvétel – külön törvényi felhatalmazás alapján – rögzíthető. A  felvételek készítéséről az  őrzött szállásra belépő személyek tájékoztatását elősegítő figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni. 2. Az őrzött szállások elhelyezési, valamint település- és környezet-egészségügyi követelményei 18. Ha az őrizetesnél fertőző betegség vagy annak gyanúja áll fenn, illetve kórokozó tünetmentes hordozója, a vizsgálat eredményéig az őrizetes csak az elkülönítőben, illetve a fertőző fekvőbetegek osztályán helyezhető el. 19. Az őrzött szállás vezetője az EIT-ben dolgozza ki az elkülönítés végrehajtására vonatkozó eljárási rendet. 20. Az őrzött szállásnak a  dolgozók által használt közösségi helyiségeiben, vizesblokkjaiban, egészségügyi vizsgáló helyiségeiben hideg-meleg vizes kifolyó, falra szerelt papírtörlő, szappanadagoló és fertőtlenítőszeres adagoló elhelyezése kötelező. Az őrizetesek vizesblokkjaiban elhelyezett kézmosók felett ezek használatát leíró, többnyelvű tájékoztatót kell kifüggeszteni. A  fertőtlenítőszeres adagolók napi ellenőrzését és feltöltését az  egészségügyi asszisztens végzi. 21. A közösségi helyiségekben televízió, rádió, folyóiratok, könyvek és társasjátékok elhelyezését biztosítani kell. 22. Az őrizetes fektetési anyagának (pl. pléd, párna, matrac) huzatait és törülközőit legalább kéthetente kell cserélni. A fektetési anyagok fertőtlenítő tisztítását félévente, indokolt esetben gyakrabban kell végrehajtani. 3. Az őrzött szállás betegségmegelőzési szabályai 23. Az elektromos kapcsolók, gépek, berendezések csatlakozóinak és a  világítótesteknek a  rendszeres ellenőrzését és karbantartását biztosítani kell. 24. Az őrzött szállás vezetője gondoskodni köteles arról, hogy szeszes ital, egyéb kábító hatású szer fogyasztására, a hálókörletekben dohányozásra, oda, illetve abban szobahőmérsékleten romlandó élelmiszer bevitelére, tárolására, hősugárzó, kávéfőző, hajszárító, merülő forraló, valamint tűzveszélyt okozó egyéb gép, szerkezet üzemeltetésére ne kerüljön sor. Az őrzött szállás vezetője gondoskodni köteles arról is, hogy a lakótér területén az ott tartózkodók ne főzzenek. 25. Az őrzött szálláson tartózkodók esetében a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében a járványügyi intézkedésekről szóló jogszabályokban és a belső rendelkezésekben foglaltak az irányadóak. 26. Mycobactérium (TBC), kanyaró, torokgyík, fertőző májgyulladás, diphtéria megbetegedések, valamint testnedvvel, váladékkal, vérrel való szennyeződés esetén a közös légtér, a berendezési tárgyak, falazat, padozat és minden egyéb felület fertőtlenítésének végrehajtása kötelező. III. FEJEZET AZ ŐRZÖTT SZÁLLÁS ÁLLOMÁNYA 4. Az őrzött szállás állományára vonatkozó alapvető rendelkezések 27. Az őrzött szállás állománya: a) az őrzött szállás osztályvezetői besorolású vezetőjéből; b) az őrzött szállás vezetőjének helyetteséből (kiemelt főreferensből); c) a szolgálati csoportvezetőből; d) a segédelőadókból (őr, kísérő őr és idegenrendészeti segédelőadó); e) a fegyveres biztonsági őrökből (személyőr, kísérő őr); f ) az egészségügyi asszisztens(ek)ből; g) a több munkafolyamatot ellátó alkalmazottakból (ügyviteli alkalmazott, gazdasági előadó, gondnok), valamint h) a gépjárművezetői feladatokat ellátó alkalmazottakból áll. 28. Az őrzött szállás vezetője szolgálati elöljárója és közvetlen vezetője az őrzött szállás teljes személyi állományának. 29. Az őrzött szálláson feladatot az láthat el, aki megfelel az alábbi követelményeknek: a) a 27. pont a)–e) alpontjaiban felsoroltaknak alapvizsgát kell tenniük a fogvatartásra és az őrzésre vonatkozó hatályos rendelkezésekből, valamint elsősegély-nyújtási alapismeretekből, továbbá b) egészségileg, fizikailag és pszichikailag is alkalmasnak kell lenni, amelyet szűréssel kell igazolni, valamint rendelkezni kell az előírt védőoltásokkal. 30. A 29. pont a) alpontjában szereplő alapvizsga időpontját a képzési okmányokban, a 29. pont b) alpontjában szereplő szűrés és a védőoltás tényét az egészségügyi anyagban dokumentálni kell. 5. Az őrzött szállás vezetője 31. Az őrzött szállás vezetője felelős: a) az őrzött szálláson elhelyezett személyekkel kapcsolatos feladatok folyamatos tervezéséért, szervezéséért, irányításáért, a végrehajtás ellenőrzéséért, valamint a feladatok végrehajtása során a törvényesség és a szakmai előírások betartásáért és betartatásáért; b) az őrzött szállás rendjének fenntartásáért, a feladatok törvényes, szakszerű és folyamatos végrehajtásáért; c) az őrzött szállás állományának szakirányú felkészítéséért, szakirányú ismeretei szinten tartásáért, folyamatos képzéséért; d) a befogadás feltételeinek vizsgálatáért, az őrizetesek jogainak biztosításáért, elhelyezésükért, felügyeletéért, ellátásáért, szállításáért, azok jogszerű végrehajtásáért, a rendszeresített okmányok, nyilvántartások naprakész vezetéséért. 32. Az őrzött szállás vezetője: a) a szakmai vezetés és a végrehajtás egységének megteremtésével biztosítja a jogszabályok, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök maradéktalan betartását, következetes érvényesítését; b) végzi, szervezi, irányítja, felügyeli és ellenőrzi a jogszabályok, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközök által az  őrzött szállás feladatkörébe utalt feladatokat, köteles folyamatosan figyelemmel kísérni és ismerni – különösen a  fogvatartás rendjét meghatározó – idegenrendészeti jogszabályokat, valamint a  közjogi szervezetszabályozó eszközöket; c) szervezi és vezeti az alárendeltségébe tartozó állomány szakmai és szolgálati tevékenységét; d) ellenőrzi, elemzi és értékeli a feladatok végrehajtását, annak hatékonyságát és jogszerűségét; e) szervezi, ellenőrzi az őrzött szálláson szolgálatot teljesítő állomány munkáját, folyamatos munkarendjét; f ) az őrizetből megszökött őrizetes körözésének elrendelése érdekében haladéktalanul jelentést tesz a körözés elrendelésére jogosult szervnek; g) dönt az őrzött szálláson elhelyezett őrizetesek előterjesztéseiben, panaszaiban, beadványaiban foglaltakról, intézkedik a szóban előterjesztett kérelmek írásba foglalására, valamint a hatáskörébe nem tartozó beadványok továbbítására az elbírálásra jogosult szervhez; h) megszervezi az őrizetesek befogadását, őrzését, szállítását, ellátását, valamint biztonságos kísérését; i) a rendkívüli események megelőzése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri az  állomány, valamint az  őrizetesek pszichikai helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart az  együttműködő civil szervezetek képviselőivel, és a  biztonságos fogvatartást veszélyeztető körülményekkel kapcsolatos információk alapján megteszi a  szükséges intézkedéseket, amelyeket jelent az  őrzött szállás székhelye szerint illetékes rendőr-főkapitányság vezetőjének, illetve az RRI igazgatójának; j) megszervezi az  előállító helyiségben elhelyezett, személyi szabadságában korlátozott személyek állandó őrzésének, ellátásának biztosítását; k) hetente egy alkalommal, meghatározott időpontban parancsnoki órát tart, melynek keretében az őrizetesek írásos kérelme alapján meghallgatja a fogvatartással kapcsolatos észrevételeket. 6. Az őrzött szállás vezetőjének helyettese 33. Az őrzött szállás vezetőjének helyettese feladatát az őrzött szállás vezetőjének alárendeltségében látja el. Az őrzött szállás személyi állományának szolgálati elöljárójaként: a) végzi, szervezi, irányítja, felügyeli és ellenőrzi a  jogszabályok, valamint a  közjogi szervezetszabályozó eszközökben az  őrzött szállás feladatkörébe utalt feladatokat, köteles folyamatosan figyelemmel kísérni és ismerni – különösen a fogvatartás rendjét meghatározó – idegenrendészeti jogszabályokat, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközöket; b) szervezi és vezeti az alárendeltségébe tartozó állomány szakmai és szolgálati tevékenységét; c) ellenőrzi, elemzi és értékeli a feladatok végrehajtását, hatékonyságát és jogszerűségét; d) szervezi, ellenőrzi az őrzött szálláson szolgálatot teljesítő állomány munkáját, folyamatos munkarendjét; e) megszervezi az őrizetesek befogadását, őrzését, szállítását, ellátását, valamint biztonságos kísérését; f ) a rendkívüli események megelőzése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri az  állomány, valamint az  őrizetesek pszichikai helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart az  együttműködő civil szervezetek képviselőivel, és a  biztonságos fogvatartást veszélyeztető körülményekkel kapcsolatos információk alapján megteszi a szükséges intézkedéseket, azokat jelenti az őrzött szállás vezetőjének; g) megszervezi az  előállító helyiségben elhelyezett, személyi szabadságában korlátozott személy állandó őrzésének, ellátásának biztosítását; h) távollét vagy akadályoztatás esetén végrehajtja az őrzött szállás vezetőjének egyéb feladatait; i) feladatkörével kapcsolatban végrehajtja a meghatározott dokumentációs feladatokat. 7. Az őrzött szállás szolgálati csoportvezetője 34. Az őrzött szállás szolgálati csoportvezetője feladatát az őrzött szállás vezetőjének alárendeltségében látja el. Elöljárója az őrzött szállás szolgálatba vezényelt állományának. 35. Az őrzött szállás szolgálati csoportvezetője felelős az  őrizetesek jogszabályban meghatározott jogainak és kötelezettségeinek érvényre juttatásáért, a  napirend betartatásáért, a  szolgálat időtartama alatt a  szolgálati feladatokat ellátó állomány tevékenységének jog- és szakszerűségéért. 36. Az őrzött szállás szolgálati csoportvezetője: a) betartatja az őrzött szállás napirendjét, irányítja és ellenőrzi az alárendeltek tevékenységét; b) átveszi az őrizetesek által letétbe helyezett tárgyakat, értékeket, gondoskodik azok biztonságos tárolásáról és átadásáról a személyek távozásakor; c) gondoskodik az őrizetesek személyi felszereléssel történő ellátásáról; d) a jogszabályoknak, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megfelelően intézkedik az őrizetesek befogadására és elhelyezésére, valamint jogsértés észlelése esetén annak azonnali megszüntetésére; e) tájékozódik a szolgálatba lépéséig, illetve a szolgálati ideje alatt bekövetkezett, az őrzés szempontjából jelentős eseményekről; f ) vezeti az őrzött szálláson rendszeresített okmányokat, végrehajtja, illetve végrehajtatja a befogadásra, valamint a szállításra kerülő személyek ruházat- és csomagátvizsgálását, valamint az őrizetes részére érkezett csomagok átvizsgálását; g) végrehajtja a kísérő őr állomány útba indítását, a szállítások koordinálását, és vezeti az átkísérési nyilvántartó könyvet (10. melléklet); h) kezeli az őrzött szálláson kiépített biztonságtechnikai berendezéseket; i) rendkívüli esemény bekövetkezése esetén végrehajtja az EIT-ben meghatározott feladatokat; j) az őrizetben lévő személyek számáról statisztikai adatszolgáltatást végez az Idegenrendészeti Osztály részére; k) jelentési kötelezettségét hivatali munkaidőben az  őrzött szállás vezetője – hivatali munkaidőn kívül az  őrzött szállás székhelye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányság tevékenység-irányítási központja (a továbbiakban: TIK), illetve az RRI ügyelete – felé teljesíti; l) kijelöli az  előállító helyiségben elhelyezett, személyi szabadságában korlátozott személy állandó őrzéséért felelős őrt, és gondoskodik az eligazításáról; m) felkészítését követően szolgálatirányító parancsnoki feladatokat lát el. 8. A segédelőadók és a fegyveres biztonsági őrök 37. A segédelőadók és a  fegyveres biztonsági őrök az  őrzött szálláson a  szolgálati csoportvezető közvetlen alárendeltségében őr és kísérő őri feladatokat látnak el. 38. A segédelőadó felelős az  őrzött szálláson történő előállítás, befogadás, szabadítás, illetve az  ország területéről történő kitoloncolás során a szállítás rendjének betartásáért, az őrizetes részére a jogszabályban meghatározott jogok biztosításáért, a fegyveres biztonsági őr felelős a részére meghatározott őrzési, kísérési feladatok végrehajtásáért. 39. Az őrzött szállás segédelőadója: a) a kijelölt őrhelyen vagy meghatározott mozgási körzetben végzi az őrizetesek őrzését, valamint a felügyeletére bízott személyeket meghatározott helyre kíséri; b) felkészül a  szolgálat ellátására, a  szállítás végrehajtása során betartja a  biztonságos szállítás és közlekedés szabályait; c) végrehajtja a  befogadást, illetve a  szállítást megelőzően az  őrizetes ruházatának és személyes tárgyainak átvizsgálását, a tisztálkodás és a WC használat biztonsági ellenőrzését; d) a szállítás megkezdése előtt ellenőrzi a szükséges iratok hiánytalan meglétét (személyi szabadság korlátozásról rendelkező irat, átkísérési utasítás, értékjegyzőkönyv, leltárjegyzék, letéti jegyzőkönyv, egyéb csatolt dokumentumok); e) gondoskodik az őrizetestől átvett tárgyak biztonságos tárolásáról, és azokat a szállítás befejezését követően átadja az  ügyben eljáró hatóság ügyintézőjének, az  őrzött szállás szolgálatirányító parancsnokának, illetve a kitoloncolást foganatosító személynek; f ) rendkívüli esemény bekövetkezésekor végrehajtja az EIT-ben meghatározott feladatokat; g) kezeli az őrzött szálláson kiépített biztonságtechnikai berendezéseket; h) végrehajtja az  előállító helyiségben elhelyezett, személyi szabadságában korlátozott személyek állandó őrzését; i) felkészítését követően szolgálatirányító parancsnoki feladatokat lát el. 40. A fegyveres biztonsági őr: a) a kijelölt őrhelyen vagy meghatározott mozgási körzetben végzi az őrizetesek őrzését, valamint a felügyeletére bízott személyeket meghatározott helyre kíséri; b) felkészül a  szolgálat ellátására, a  szállítás végrehajtása során betartja a  biztonságos szállítás és közlekedés szabályait; c) rendkívüli esemény bekövetkezésekor végrehajtja az EIT-ben meghatározott feladatokat; d) kezeli az őrzött szálláson kiépített biztonságtechnikai berendezéseket; e) végrehajtja az előállító és a biztonsági elkülönítő helyiségben elhelyezett, személyi szabadságában korlátozott személyek állandó őrzését. 41. Az idegenrendészeti segédelőadó végrehajtja az  őrizetesek befogadásával, fogvatartásával, szabadításával kapcsolatos nyilvántartási, ügyintézői és egyéb adminisztratív feladatokat. 9. Az egészségügyi asszisztens(ek) 42. Az egészségügyi asszisztens: a) az őrzött szálláson részt vesz az őrizetesek egészségügyi befogadásában, továbbá végrehajtja az egészségügyi alapellátását végrehajtó orvos melletti asszisztencia biztosítását, valamint az őrizetesek speciális (szakrendelés) egészségügyi ellátásával kapcsolatos szervezési, koordinálási feladatokat; b) képzettségének megfelelően elsősegélyt nyújt az őrzött szálláson; c) végrehajtja az őrizetesek részére felírt gyógyszerek kiosztását; d) felügyeli az egészségügyi vizsgáló helyiség eszközeinek rendeltetésszerű használatát; e) végrehajtja a gyógyszer és egyéb készletek kezelését, intézkedik azok szükség szerinti pótlására; f ) naprakészen vezeti az  őrzött szállásokon rendszeresített egészségügyi nyilvántartásokat (pl. nyilvántartás a  gyógyszerek adagolásáról, jelentés-nyilvántartás közegészségügyi-járványügyi eseményről, a  jelentendő fertőzések köre). 10. Több munkafolyamatot ellátó alkalmazottak 43. A több munkafolyamatot ellátó alkalmazottak a feladataikat az őrzött szállás vezetőjének közvetlen alárendeltségében látják el. 44. A gazdasági előadó, valamint a  gondnok a  munkaköri leírásában foglalt feladatok ellátása mellett – az  irányadó jogszabályi rendelkezések alapulvételével – megbízható a csomagban küldött vagy vásárolt élelmiszerek átadásával, ügyviteli feladatok ellátásával (amennyiben megfelel a  Rendőrség Iratkezelési Szabályzatában meghatározottak szerinti követelményeknek), az őrizetes részére érkezett csomag átvételével, a vásárlással, illetve az őrizetesek letéti értékeinek, valamint felszerelési tárgyainak kezelésével. 45. A több munkafolyamatot ellátó alkalmazott teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatható. A több munkafolyamatot ellátó alkalmazott a hivatásos állományúakkal megegyező magatartást köteles tanúsítani az őrizetesekkel szemben. IV. FEJEZET A SZÁLLÍTÁS KOORDINÁCIÓS RENDSZER 46. Az idegenrendészeti hatóság az őrzött szállásra történő elhelyezési, szállítási igényt a szállítás koordinációs rendszeren keresztül küldi meg az  őrzött szállás részére. Az  őrzött szállás a  befogadást, elhelyezést és az  ezzel kapcsolatos változásokat naprakészen nyilvántartja a  szállítás koordinációs rendszer erre a  célra szolgáló alrendszerében. A  szállítás koordinációs rendszeren keresztül megadott, az  őrizetesekkel kapcsolatos szállítási igényeket az  őrzött szálláson kijelölt személyek koordinálják a szállítások célszerű és költséghatékony végrehajtása érdekében. 47. Az őrzött szálláson elhelyezett őrizetesekkel kapcsolatos papíralapú nyilvántartásokat 2014. december 31-ig a szállítás koordinációs rendszer alkalmazásával egyidejűleg továbbra is vezetni kell. V. FEJEZET A SZOLGÁLATIRÁNYÍTÁS, A SZOLGÁLATBA LÉPÉS, AZ ELIGAZÍTÁS ÉS A SZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁNAK RENDJE 11. Szolgálatirányítás 48. Szolgálatirányító parancsnoki feladatokat az  őrzött szállás állományából a  szolgálati csoportvezető vagy a segédelőadói állományból kijelölt, felkészített személy láthat el. 49. A szolgálatirányító parancsnok: a) az őrzött szállás vezetője, helyettese vagy a  szolgálati csoportvezető által meghatározottak szerint ellátja a 36. pont b)–d), valamint f )–j) alpontjaiban meghatározott feladatokat; b) tájékozódik a szolgálatba lépéséig, illetve a szolgálati ideje alatt bekövetkezett, az őrzés szempontjából jelentős eseményekről; c) megköveteli és ellenőrzi a rádióforgalmazás szabályainak betartását; d) szükség szerint intézkedik az aktuális feladat végrehajtásához szükséges erők-eszközök átcsoportosítására; e) végrehajtja a részére meghatározott dokumentációs és adminisztratív feladatokat; f ) jelentési kötelezettségét munkaidőben az őrzött szállás vezetője – munkaidőn kívül az őrzött szállás székhelye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányság TIK-je, illetve az RRI ügyelete – felé teljesíti. 50. A szolgálatba lépő segédelőadók, valamint fegyveres biztonsági őrök részére az eligazítást az őrzött szállás vezetője, helyettese vagy az általuk kijelölt szolgálati csoportvezető vagy a szolgálatirányító parancsnok köteles megtartani. Az őrutasítás szerinti eligazítás tartalmáról feljegyzést kell készíteni. 51. Az eligazítás kiterjed: a) az őrzött szállásra vonatkozó szabályok, feladatok ismertetésére; b) a rendkívüli események feldolgozására, ismertetésére, megelőzésének lehetőségeire; c) az ellenőrzési tapasztalatokra; d) az őrzés biztonsági előírásaira; e) a napirend betartására; f ) a szolgálat váltásának rendjére, az átadás-átvétel végrehajtására; g) a szolgálatba lépők szolgálat ellátására való alkalmasságának ellenőrzésére; h) az előírt szolgálati öltözet, felszerelés, fegyverzet ellenőrzésére; i) egyéb aktuális feladatokra. 52. A szolgálat átadás-átvétele az  őrzött szálláson történik, amelynek tényét a  szolgálati csoportvezető vagy a  szolgálatirányító parancsnok a  szolgálat átadás-átvételi okmányban (11.  melléklet) köteles rögzíteni. A  szolgálat átadás-átvétele kiterjed: a) az őrizetesek létszámára, tartózkodási helyére, gyógyszerellátásukra, a velük kapcsolatos egyéb feladatokra, megtörtént vagy várható eseményekre; b) engedményekre, korlátozásokra, biztonsági és egészségügyi célú elkülönítésre, jutalmakra, megvont kedvezményekre; c) a letéti tárgyak, pénz és értékek tárolására rendszeresített eszközök sértetlenségére vagy gyanúok alapján a letéti tárgyak, pénz és értékek tételes ellenőrzésére; d) az őrszolgálati okmányok meglétére, a nyilvántartások vezetettségére; e) az őrzött szállás rendjére, tisztaságára, műszaki meghibásodásokra, az  elvégzendő és elvégzett – javító, karbantartó – munkákra; f ) az őrzésbiztonsági berendezések és eszközök – a  jelző-, ellenőrző- és riasztórendszerek – állapotára, működőképességére, a távbeszélő-kapcsolat ellenőrzésére; g) a kulcsok meglétére; h) a nyílászáró szerkezetek, rácsok, falak, berendezési tárgyak állapotára, a hálókörletek felszerelésére, a körletek ellenőrzése során fellelt, az őrizeteseknél nem tartható tárgyakra. 53. Az őrzés biztonságának érdekében törekedni kell arra, hogy őrizetes egyedül ne kerüljön elhelyezésre önálló hálókörletben. 54. A biztonságos őrzés érdekében az  őrök kötelesek az  őrizetesek viselkedését figyelemmel kísérni. Gyakrabban – szükség esetén folyamatosan – kell ellenőrizni azokat az őrizeteseket, akik rendkívüli eseményt idéztek elő, vagy akikről viselkedésük alapján ennek előidézése alaposan feltételezhető. 55. Folyamatosan őrizni kell azokat az őrizeteseket, akiknek a biztonsági elkülönítését rendelték el. 56. A biztonsági elkülönítés befejezését követően jelentést kell készíteni arról, hogy kivel szemben, milyen okból, mennyi időre rendeltek el biztonsági elkülönítést, a  személy hogyan viselkedett a  biztonsági elkülönítés időtartama alatt, sérülése keletkezett-e. A  jelentésben fel kell tüntetni a  biztonsági elkülönítés befejezését követő orvosi vizsgálat megállapításait. Az  orvosi vizsgálatnak részletesen ki kell terjednie az  őrizetes esetleges sérüléseire, illetve az  arra utaló külsérelmi nyomokra, tünetekre és panaszokra. Az  orvosi vizsgálat eredményét tartalmazó iraton fel kell tüntetni, hogy az mikor, milyen okból és meddig tartó biztonsági elkülönítést követően készült, majd azt az őrizetes egészségügyi anyagában kell elhelyezni. 57. Az őrizetes szállítását átkísérési utasítás (12.  melléklet) alapján az  erre kijelölt járművel kísérő őrök hajtják végre. Az  idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól szóló 27/2007. (V. 31.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) 19. §-ának (2) bekezdése szerint az őrizetesnek a nyomozó hatóság részére történő kiadása az őrzött szállás ideiglenes elhagyásáról szóló rendelvény (13. melléklet) alapján történik. 58. A szolgálati csoportvezető, a segédelőadó szolgálatát mindenkor az évszaknak megfelelő egyenruhában, a fegyveres biztonsági őr szolgálatát rendszeresített formaruhában, vegyi eszközzel, rendőrbottal, bilinccsel felszerelkezve teljesíti. A felszerelés az őrzött szálláson kívüli kísérés és külső őrszolgálat ellátása esetén szolgálati fegyverrel egészül ki. 59. Az őrzött szállás hivatásos állománya és a fegyveres biztonsági őrség állománya a fegyverét az őrizetesek által nem használt épületrészben elkülönített fegyverszobában tárolja. 60. A szolgálati csoportvezetőnek, segédelőadóknak, valamint a fegyveres biztonsági őrség tagjának – a munkaközi szünet vagy pihenő kivételével – az őrzött szálláson belül tilos olyan tevékenységet folytatnia, amely a figyelmet az őrizetesek biztonságos őrzésétől elvonhatja, így különösen aludni, öltözni, fürödni, olvasni, szórakoztatóelektronikai vagy hírszolgáltató média akusztikus berendezéseket hallgatni vagy nézni, bármilyen módon játszani, valamint a rendszeresített szolgálati telefonon magánbeszélgetést folytatni. 61. A szolgálatot ellátóknak a szolgálati helyet engedély nélkül elhagyni tilos. A segédelőadóknak, valamint a fegyveres biztonsági őröknek az előírt pihenő- (étkezési) időt – az őrizetesek étkezési idején kívül – az erre kijelölt helyiségben kell biztosítani. 62. Az őrzött szállás állománya a szolgálatának letelte után a következő szolgálatba lépéséig az őrzött szállás vezetőjének eseti engedélyével és az ügyintézéshez feltétlenül szükséges időre térhet vissza az őrzött szállás befogadó egységébe. Az őrzött szállás állománya a szolgálatának letelte után a lakótérbe nem léphet be. VI. FEJEZET ÉRINTKEZÉS AZ ŐRIZETESEKKEL 63. Az őrizetest a napszaknak és nemének megfelelő köszönéssel – és amennyiben az őrizetes név szerint is ismert – teljes nevén kell megszólítani. Az őrizetest nem lehet tegezni. 64. Az őrizetes őrzésével, ellátásával, a napirend betartatásával, az őrzött szállás biztonságával, az őrzött szállás rendjének megtartásával összefüggésben az őrszolgálatot ellátó az őrizetes részére utasítást adhat. Az utasítást határozottan, indokolt esetben a személyre történő rámutatással, szükség esetén tolmács közreműködésével kell kiadni, és meg kell győződni arról, hogy az érintett a kapott utasítást megértette, tudomásul vette. 65. Az őrszolgálatot ellátó állomány az  őrizetesekkel magánbeszélgetést nem folytathat, nem adhat tájékoztatást a fogvatartás alapját képező eljárásról, az őrizetes és más személy (pl. másik őrizetes, hozzátartozó, ismerős) között üzenetet, csomagot vagy tárgyat nem közvetíthet. VII. FEJEZET A BEFOGADÁS 66. Az őrizetes befogadásakor az őrzött szállás szolgálati csoportvezetője ellenőrzi, hogy az elrendelő hatóság az őrizetet elrendelő határozathoz, valamint e  határozat szerint kiállított rendelvényhez (14.  melléklet) csatolta-e az  őrizetes értéktárgyairól és pénzéről készített jegyzék másolatát, látható külsérelmi nyom esetén az orvosi látleletet, továbbá az  őrizetesről minimum két darab arcfényképet. Az  előzőekben említett okmányok hiánya nem lehet indoka a  befogadás megtagadásának, ebben az  esetben az  őrzött szállás szolgálati csoportvezetője intézkedik a  hiányzó okmányok pótlására. 67. Az őrzött szálláson az őrizetesekről kötelezően vezetett fényképes nyilvántartásban befogadáskor olyan minőségű arcfényképet kell elhelyezni, amely alapján az őrizetes az őt érintő ügyintézés, valamint indokolt esetben – az őrzött szálláson elhelyezett őrizetesek számára és az őrizet elrendelése óta eltelt időtartam figyelembevételével – a napi létszámellenőrzés során azonosítható. 68. Az őrizet meghosszabbításáról rendelkező rendelvény mintáját a 15. melléklet tartalmazza. 69. Az IRM rendelet 3. §-ának (10) bekezdése, 4. §-ának (1) bekezdése és a 10. §-ának (1) bekezdése szerinti tanú kizárólag olyan személy lehet, aki az őrizetessel szemben foganatosított intézkedésben nem vett részt. 70. Az őrizetest befogadásakor az  IRM rendelet 4. §-ában előírt tájékoztatáson felül a Nemzetközi Migrációs Szervezet hazautazáshoz nyújtott segítségének lehetőségéről is tájékoztatni kell. 71. Befogadáskor az  őrizetes ruházatát át kell vizsgálni. A  ruházat átvizsgálása során más őrizetes nem lehet jelen. Befogadáskor az  őrizetesnél lévő tárgyakról az  egyedi azonosításra alkalmas megjelölést, leírást, sorszámot stb. tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. Nemesfémtárgy és bankjegy esetén az  azonosítás mellett fel kell tüntetni a látható jelzést is. Külön kell felsorolni azokat a tárgyakat, amelyeket az őrizetes kérésére magánál tarthat (16. melléklet). 72. Az IRM rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott orvosi vizsgálat elvégzéséig az őrizetest el kell különíteni. 73. Ha az  őrizet tartama alatt az  őrizetes úgy nyilatkozik, hogy még nem töltötte be a  tizennyolcadik életévét, erről haladéktalanul értesíteni kell az elrendelőt. 74. A fogvatartásért felelős őrzött szállás köteles az  őrizetes részére személyi felszerelésként műanyag étkészletet, ivópoharat, ágyneműhuzatot, lepedőt, takarót, párnát és derékaljat biztosítani. Amennyiben az őrizetes azzal nem rendelkezik, számára két törülközőt, mosdószappant, egészségügyi papírt, vattát vagy tampont, fogkefét, fogkrémet, félpengés borotvát, borotvahabot kell biztosítani. Az őrizetes borotválkozása idejére őr jelenlétét biztosítani kell. 75. A vizsgálatot végző orvos a vizsgálata alapján általános belgyógyászati szakvéleményt ad, és írásban rögzíti az őrizetes aktuális egészségi állapotát. Ennek az  írásos szakvéleménynek tartalmaznia kell az  őrizetes életfontosságú szervei működésének mérhető és fizikális módszerrel megítélt szakmai adatait. 76. Befogadáskor a vizsgálatot végző orvos külön nyilatkozni köteles az esetleges fertőző betegségekre vonatkozóan. Ha egyéb egészségügyi ok miatt az őrizetes elkülönítése indokolt, a vizsgálatot végző orvos a szükséges intézkedéseket köteles megtenni vagy annak megtételét kezdeményezi. 77. Befogadáskor a vizsgálatot végző orvos és egészségügyi asszisztens köteles orvosi gumikesztyűt, köpenyt, szükség esetén orvosi orr-száj maszkot viselni. 78. A vizsgálat eredményét a vizsgált „Egészségügyi törzslap”-ján (17. melléklet) rögzíteni kell. 79. Az orvosi vizsgálat eredménye alapján az alábbi minősítések adhatók: a) az őrizetes közösségben elhelyezhető; b) közösségben egészségügyi ellenőrzés mellett helyezhető el (feltárt krónikus, nem fertőző megbetegedés miatt); c) elkülönítendő (egészségügyi intézményben való elhelyezést nem indokoló fertőző megbetegedés miatt); d) csak a szakvizsgálat eredménye alapján helyezhető el közösségben; e) azonnal egészségügyi intézménybe kell szállítani. VIII. FEJEZET AZ ŐRZÖTT SZÁLLÁS BELSŐ RENDJE 12. A napirend 80. A napirend táblázatos formában tartalmazza a napi tevékenységeket és azok időpontját, illetve időtartamát, a helyi sajátosságoknak megfelelően részletesen szabályozza az egyes tevékenységek szabályait (18. melléklet). 81. A napirendet úgy kell kialakítani, hogy az őrizetesek tevékenységeit a lehető legkevésbé korlátozza. 82. A napirendet a  befogadott részére anyanyelvén vagy az  által értett más nyelven ismertetni kell, azt a  lakótérben több nyelven ki kell függeszteni, illetve elektronikus formában elérhetővé kell tenni az  őrizetesek által használt számítógépen. 83. Az őrizetes személyes tárgyait az erre kijelölt helyen tarthatja, a tárgyakat az erről készült jegyzőkönyv (19. melléklet) alapján kell ellenőrizni. 13. Az étkeztetés 84. Az őrizetes megfelelő mennyiségű és minőségű élelmezéséről, a  közétkeztetés közegészségügyi feltételeinek biztosításáról a fogvatartásért felelős köteles gondoskodni. 85. Az őrizetesek étkezését a lakótérben kialakított közösségi helyiségben kell biztosítani. 86. Az étkeztetésről létszámjelentő könyvet kell vezetni (20. melléklet). 87. Az őrzött szállás vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri az  őrizetesek részére biztosított étrend összeállítását, figyelembe véve az  őrizetesek életkorát, vallását, illetve az  őrizeteseknek az  ellátásra vonatkozó megalapozott beadványait. 14. A szabadidő eltöltése 88. Az őrzött szálláson biztosítani kell, hogy az  őrizetesek szabadidejüket a  lehető leghasznosabban tudják eltölteni. Ennek érdekében az  együttműködő civil szervekkel közösen minden lehetőséget ki kell használni arra, hogy az  őrizetesek – kizárólag önkéntes alapon – kulturális és alkotótevékenységet folytathassanak. Ez  a  tevékenység az őrzött szállás belső rendjét, biztonságát nem veszélyeztetheti, az épület állagát nem ronthatja. Ha a tevékenység az  elhelyezési körülmények javítását szolgálja, úgy az  az őrzött szállás vezetőjének engedélye alapján – szintén önkéntes alapon – végezhető. 15. Kedvezmények adása és megvonása 89. Az őrizetes részére példamutató magatartásért, a többi őrizetes magatartásának helyes irányba történő módosításában való eredményes közreműködésért, élet vagy anyagi érték megmentéséért, súlyos veszély elhárításáért a személyi állomány javaslata alapján az  őrzött szállás vezetője kedvezményt biztosíthat (pl. soron kívüli vásárlás, kulturális tevékenység biztosítása). 90. Az őrizetes által az  őrzött szállás rendjének vétkes megszegése, más őrizetes rendkívüli esemény elkövetésére szándékos rábírása, vagy más őrizetes részére a rendkívüli esemény elkövetéséhez segítség nyújtása esetén a személyi állomány javaslata vagy a rendkívüli esemény kivizsgálása során beszerzett adatok alapján az őrzött szállás vezetője az  őrizetes részére megítélt kedvezmények megvonására intézkedik. A  megvonás eredményeként az  őrizetes jogszabályban rögzített jogai nem sérülhetnek. 16. A pénz és a tárgyak letéti kezelése 91. Az őrzött szállás vezetője köteles kidolgozni az őrizetesek értékeinek megbízható és nyomon követhető kezelését biztosító rendszert, továbbá köteles gondoskodni annak működtetéséről, ellenőrzéséről. 92. A letétként kezelt pénzt összegszerűen, a  fizetőeszközök címletenként és sorszám szerinti felsorolásával, a  többi tárgyat megnevezésük, számuk, jellegzetességük és főbb azonosító jegyeik feltüntetésével kell jegyzőkönyvbe foglalni (21. melléklet). 93. A letéti pénzről olyan naprakész nyilvántartást kell vezetni, amelyből folyamatosan nyomon követhető az őrizetes pénzének mozgása. 94. A letétként kezelt pénz az őrizetes rendelkezése szerint – az általa írásban megjelölt személynek – átvételi elismervény ellenében kiadható. 95. Az őrzött szállás vezetője által megbízott az őrizetes írásos kérelme alapján történő vásárlás előtt jogosult a letéti pénz arányos részét elismervény ellenében átvenni. A felhasználást részletes, az őrizetes által is aláírt áfás számlával vagy nyugtával kell igazolni. 96. A letéti tárgyak nem igazolt hiányát, megrongálódását vagy megsemmisülését jegyzőkönyvbe kell foglalni, a kivizsgálást azonnal le kell folytatni, amely során az őrizetes és az értékkezeléssel megbízott személy meghallgatását soron kívül végre kell hajtani. Kár keletkezése esetén az eljárást az  IRM rendelet 25–27. §-aiban foglalt kártérítésre vonatkozó szabályok szerint, a  kár jellegétől függően, az  érintett szakterület szakértelemmel rendelkező ügyintézőjének bevonásával a  kárbiztos folytatja le. A  kárbiztos kártérítés tárgyában meghozandó határozatának mintáját a 22. melléklet tartalmazza. 97. Ha a fogvatartás helye megváltozik, a letétként kezelt tárgyakat az őrizetes jelenlétében felvett értékjegyzékkel kell átadni az átkísérést végrehajtó személynek, aki a pénzszállításra vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni. 17. A tisztálkodás 98. Az őrizetesek napi tisztálkodását a  lakótérben kialakított közös vizesblokkokban, férfiakat a  nőktől elkülönítetten, valamint a hálókörletekben kiépített vizesblokkokban a napirendnek megfelelően – legalább 10 perces időtartamban – kell biztosítani. WC helyiséggel nem rendelkező hálókörletek ajtaját az éjszakai pihenőidő alatt – a közös illemhely használatának biztosítása érdekében – nyitott állapotban kell tartani. 18. A fodrász igénybevétele 99. Az őrzött szálláson fodrász igénybevétele állandó biztonsági felügyelet mellett történik. A  hajvágással csak szakképzett személy bízható meg, aki a  megbízásában rögzített napokon, előre egyeztetett időpontban az  őrzött szállásra beléphet. 100. A fodrász személyére és az őrzött szálláson történő tartózkodására a  látogatókra vonatkozó előírás érvényes azzal az  eltéréssel, hogy a  munkaeszközként használt tárgyakat – olyan módon, hogy azokhoz illetéktelen személy ne juthasson hozzá – magánál tarthatja. 19. Az őrzött szállás tisztán tartásában történő közreműködés szabályai 101. Az őrizetes részére biztosítani kell az  őrzött szállás tisztán tartásához szükséges eszközöket, felszereléseket, a napirendben rögzített időpontban a helyiségek takarításához szükséges időt. Az őrzött szállás vezetője gondoskodik a takarítás végrehajtásának ellenőrzéséről. 102. A takarítás idejére az őrizetest szükség szerint el kell látni munka- és védőruhával, megfelelő zárt lábbelivel, egyéni védőeszközzel (gumikesztyű, orr-száj maszk stb.). Az  őrizetest a  munkavégzés megkezdése előtt munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, balesete esetére a  munkabalesetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az  őrzött szállás vezetője gondoskodik a szükséges eszközök és védőfelszerelések szükség szerinti pótlásáról. 20. A külső kapcsolattartás biztosítása 103. A fogvatartottakhoz érkező látogatókat nyilatkoztatni kell arról, hogy személyes adataik kezeléséhez hozzájárulnak-e. A látogatókról nyilvántartást kell vezetni (23. melléklet). A látogatási időt a napirend tartalmazza. 104. A látogató a  látogatás során nem tarthat magánál távbeszélőt, kép-, illetve hangrögzítő eszközt, az  emberi élet kioltására, illetve testi sérülés okozására alkalmas eszközt. E  korlátozásra a  látogató figyelmét a  látogatás megkezdésekor fel kell hívni, a  korlátozás betartását a  látogató ruházatának és csomagjának átvizsgálásával kell ellenőrizni. 105. A látogatás nem engedélyezhető, ha a látogató ittas vagy bódult állapotban érkezik. A látogató őrzött szállásra való belépése nem engedélyezhető, ha a 104. pontban felsorolt, valamint a fogvatartás biztonságát veszélyeztető bármely más tárgyat tart magánál. A látogatás befejezéséről kell gondoskodni, ha az őrizetes vagy a látogató jogszabályt sértő, illetve az őrzött szállás biztonságát vagy a fogva tartás végrehajtását veszélyeztető magatartást tanúsít. 106. Az őrizetesek részére nyilvános távbeszélő állomás használatának lehetőségét kell biztosítani, amelyet az  őrzött szálláson kell elhelyezni úgy, hogy ahhoz az őrizetesek a napirend szerint szabadon hozzáférjenek, és a beszélgetés biztonsági okból ellenőrizhető legyen. 107. A nem postai úton érkező csomag, levél átvételére, illetve átadására a napirendben meghatározott látogatási időben kerülhet sor. Az  őrizetes küldeményeinek továbbításáról és a  részére érkezett küldeményekről nyilvántartást kell vezetni (24–25. melléklet). 108. Az élelmiszert tartalmazó csomagból az őrizetes részére, az ételfertőzések és az ételmérgezések elkerülése érdekében csak olyan, szobahőmérsékleten nem romlandó, kereskedelemben forgalmazott, alkoholt vagy egyéb kábító hatású szert nem tartalmazó élelmiszer továbbítható az őrizetes részére, amelynek csomagolása személyi sérülés okozására nem alkalmas, továbbá a  26.  mellékletben foglalt rendelkezéseknek megfelel. A  csomag tartalmát – a  csomag átadójának, postai küldemény esetében az őrizetes jelenlétében – ellenőrizni kell. 109. Az őrizetes részére nem továbbítható élelmiszert tartalmazó csomagot az azt hozó személynek vissza kell adni, illetve a feladó részére – utánvétellel – vissza kell küldeni. 110. Az őrizetes rendelkezése alapján a küldeményét könyvelt postai küldeményekre vonatkozó szabályok szerint vagy egyszerű postai úton kell továbbítani. 111. Az őrizetesek által írt, az IRM rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott körbe nem tartozó más személyeknek (szervezeteknek) címzett levelekre vonatkozóan az  őrzött szállásnak költségmegelőlegezési kötelezettsége nincs. Az  ilyen típusú levelek továbbításának módjáról az  őrizetes dönt. Amennyiben az  őrizetes a  „könyvelt postai küldemény” küldés lehetőségével nem akar, illetve nem tud élni, akkor tájékoztatni kell arról, hogy a postáról szóló törvény alapján az egyetemes postai szolgáltatás keretében felvett nem könyvelt postai küldemény megsemmisülése, teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése esetén a postai szolgáltatót – kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta – kártérítési kötelezettség nem terheli. 112. A könyvelt postai küldeményként továbbítandó leveleket – az őrizetes költségén – a könyvelt postai küldeményekre vonatkozó szabályok szerint kell a  postán feladni. Az  őrizetes könyvelt postai küldeményként feladott leveleinek továbbítását a postakönyvbe be kell jegyezni, a posta által lebélyegzett, „könyvelt levélpostai küldemény és távmásolat feladóvevényét” át kell neki adni. 113. Az őrizetes által írt, illetve a részére érkező levelet legkésőbb az érkezéstől számított második munkanapon továbbítani, illetve kézbesíteni kell. Az őrizetes részére érkezett levelet az őrizetes után kell küldeni, ha az őrizet helyeként más őrzött szállás került kijelölésre vagy időközben szabadítására került sor, és tartózkodási helye ismert. Ha szabadításra került és tartózkodási helye ismeretlen, az őrizetes részére érkezett levelet „a címzett ismeretlen helyen tartózkodik” jelzéssel ellátva vissza kell adni a kézbesítőnek. 114. Az őrizetes levelezésének ellenőrzése – kivéve az  ellenőrzés nélküli kapcsolattartásra jogosultakkal folytatott levelezést – kiterjedhet a levél felbontására, amelynek célja annak megállapítása, hogy a levél tartalmaz-e az őrzött szállás, illetve a  fogvatartás biztonságát veszélyeztető, szökésre, annak kísérletére, ahhoz segítséget nyújtó személyre, bűncselekmény elkövetésére utaló adatot, információt vagy tárgyat. Az  ellenőrzésnél technikai (vegyi) eszköz és különlegesen kiképzett kutya is igénybe vehető. Az ellenőrzés az őrzött szállás biztonsági helyzetétől és az őrizetes személye körében felmerült tényektől függően szúrópróbaszerűen vagy kellő rendszerességgel történhet. Az ellenőrzést a fogvatartásért felelős szerv képviselője végzi, indokolt esetben a fogvatartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselőjének bevonásával. 115. Ha a  levél biztonsági okokból nem továbbítható vagy nem kézbesíthető, a  levelet – kivéve, ha büntető- vagy szabálysértési eljárás indítása szükséges – az  őrizetesnek vissza kell adni, illetve a  feladónak vissza kell küldeni. A  levélnek a  biztonságot, illetve az  idegenrendészeti eljárás eredményességét nem veszélyeztető tartalmát az őrizetessel szóban – jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett – ismertetni kell. 21. A szabad levegőn tartózkodás 116. A napi tevékenységek és az őrzött szállás kialakításából adódó sajátosságok figyelembevételével biztosítani kell, hogy az őrizetesek lehetőleg folyamatosan, korlátozás nélkül, de naponta legalább egy órát – az erre a célra kialakított, őrzésbiztonsági szempontból megfelelő, biztonsági kerítéssel körülhatárolt sétáló udvaron – szabad levegőn tartózkodhassanak. 117. A szabad levegőn tartózkodás biztosítása érdekében a helyi sajátosságokhoz igazodó létszámú fegyveres biztonsági őrség akkor szükséges, ha az  őrizetesek ellenőrzése más módon nem valósítható meg, vagy a  hely, helyiség, nyílászárók és rácsozatok állapota, az őrizetesek várható magatartása őrzésbiztonsági szempontból indokolja. Egyéb esetben az őr az őrizetesek viselkedését meghatározott időközönként ellenőrzi, rendkívüli esemény észlelése vagy gyanúja esetén az őrutasításban meghatározottak szerint jár el. 118. Az őrizetes számára lehetővé kell tenni, hogy a szabad levegőn tartózkodás céljára szolgáló területen az erre a célra rendszeresített eszközökkel, társait nem zavarva tornagyakorlatokat végezzen, sétáljon. Biztosítani kell, hogy az  őrizetes más személyre vagy a  tornagyakorlatok elvégzésére rendszeresített eszközökön kívül más tárgyra ne álljon, ne függeszkedjen fel. 119. A szabad levegőn történő tartózkodás időtartama – az őrzésbiztonsági szempontok figyelembevételével – megosztva is biztosítható. 22. Az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának egészségügyi szabályai 120. Az őrzött szállásokra vonatkozó egészségügyi, pszichológiai, közegészségügyi és munkaegészségügyi szabályok, előírások betartását az őrzött szállást működtető rendőri szerv egészségügyi szakszolgálata, valamint a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi főfelügyelője és a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője rendszeresen ellenőrzi. 121. Az őrzött szállás objektumában az  egészségügyi, közegészségügyi-járványügyi és munkavédelmi szabályok betartását, valamint az azokkal kapcsolatos dokumentációkat az őrzött szállást működtető rendőri szerv egészségügyi szakszolgálatának orvosa, a  közegészségügyi-járványügyi, illetve a  munkavédelmi felügyelője rendszeresen – de legalább negyedévente egyszer – ellenőrzi, az  ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály vezetője, a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi főfelügyelője és a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője pedig soron kívül ellenőrizheti. 122. Az őrzött szállást működtető rendőri szerv egészségügyi szakszolgálata felelős az  életkor meghatározásával kapcsolatos tevékenység ellátásáért. 123. Az őrzött szálláson elhelyezett őrizetes egészségi állapotának megfelelő gyógyító-megelőző ellátását az  őrzött szálláson, amennyiben ez nem lehetséges – az illetékes orvos írásos beutalása alapján – a területileg és szakmailag illetékes szakintézetben vagy fekvőbeteg intézetben kell végrehajtani. 124. Az őrzött szálláson elhelyezett őrizetesek egészségügyi ellátását elsősorban rendőrségi állományban lévő orvos vagy az ellátással megbízott személy (háziorvosi ügyeleti szolgálat, szerződéses külső orvos) biztosításával kell megoldani. Az őrzött szállás egészségügyi ellátásának közvetlen szakmai felügyeletét az RRI, illetve a megyei rendőr-főkapitányság vezető főorvosa végzi. 125. Az őrzött szálláson lévő őrizetesek sürgősségi orvosi ellátását a megyei rendőr-főkapitányság, illetve az RRI orvosa, szerződéses külső orvos, illetve munkaidőn túl, megállapodás alapján az  őrzött szállás székhelye szerint illetékes háziorvosi ügyeleti szolgálat biztosítja. 126. Az egészségügyi panasszal jelentkezőket az  egészségügyi asszisztens a  szakismeretének megfelelő szinten, a  tőle elvárható módon köteles ellátni. Az  egészségügyi asszisztensek rendszeres egészségügyi képzéséért, szakmai tájékoztatásáért a megyei rendőr-főkapitányság, illetve az RRI vezető orvosa a felelős. Az őrzött szállás szolgálatban lévő állománya az arra rászorulót köteles elsősegélyben részesíteni. 127. Az őrizetesek egészségügyi alapellátását a  napirendben megjelölt és kifüggesztett orvosi rendelési időben kell végrehajtani. 128. Sürgősségi ellátás során, szükséges esetben a  szolgálati csoportvezető köteles azonnal értesíteni az  Országos Mentőszolgálat legközelebbi kirendeltségét. 129. Az őrzött szállásokon – figyelemmel a  befogadóképességre, az  őrizetesek szintenkénti elhelyezésére, valamint a nemenkénti elkülönítésre – 50 fő őrizetesre 1 darab II. kategóriájú elsősegély-felszerelést kell biztosítani. 130. A járványveszélyről vagy annak gyanújáról az  egészségügyi asszisztens vagy a  további hatósági intézkedés megtétele céljából a szolgálati csoportvezető köteles azonnal értesíteni a rendőrorvosi szolgálatot és a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőjét, valamint köteles megtenni a  járvány kialakulását megelőző, részére meghatározott óvintézkedéseket. 131. Az őrizetesek részére történő gyógyszerrendelésről, valamint az őrizetesek számára esetileg kiadott gyógyszerekről és a gyógyszeradagolásról a 27. és 28. mellékletekben meghatározottak szerinti nyilvántartást kell vezetni. 132. Az egészségügyi asszisztens köteles végezni a beteg részére kiírt, az őrzött szálláson tárolt gyógyszerek beteglapon történő nyilvántartását és kiadását, valamint ellenőrizni azok betegek által történő bevételét. 133. Az őrizetes elhalálozása esetén az egészségügyi asszisztens vagy a szolgálati csoportvezető köteles azonnal értesíteni a megyei rendőr-főkapitányság, illetve az RRI orvosát. 134. Az őrzött szállás orvosi rendelőjét – az  egészségügyi feladat ellátásával megbízott személy távollétében – zárva kell tartani. Az  egészségügyi asszisztens felelős az  őrzött szállás orvosi rendelőjének rendjéért, az  ott elhelyezett berendezések, eszközök állapotáért. 135. Az egészségügyi asszisztens felelős a befogadási és betegellátási (esemény) napló, a betegek egészségügyi kartonjai, valamint a közegészségügyi-ellenőrző napló vezetéséért. Az őrzött szállás orvosi rendelőjében lévő gyógyszereket elzártan kell tartani, azok bevételezéséről és kiadásáról készült nyilvántartás vezetése az  egészségügyi asszisztens kötelessége. 23. Az őrzött szállás egészségügyi, közegészségügyi ellenőrzése 136. Az őrzött szállás egészségügyi, közegészségügyi rendjének ellenőrzését az  egészségügyi asszisztens heti rendszerességgel vagy szükség szerint gyakrabban végzi. 137. Az ellenőrzés tapasztalatait az őrzött szállás egészségügyi ellenőrzési naplójában kell rögzíteni. Az ellenőrzési naplóba tett feljegyzéseket az őrzött szállás vezetője hetente köteles ellenőrizni és ezt aláírásával tanúsítani. 138. Az őrzött szállás egészségügyi, közegészségügyi ellenőrzése kiterjed: a) a fürdők, WC-k, vizesblokkok takarítására, a  fertőtlenítésre, a  kézmosók mellett kihelyezett fertőtlenítő adagolók rendeltetésszerű használatára, feltöltöttségére; b) a közös helyiségek rendjére, az esetleges ételmaradékokra; c) a hálóhelyiségek megtekintésekor az  ágyak megfelelő rendben tartására, a  helyiségek tisztaságára, szellőzöttségére; d) a fertőtlenítőszerek, takarítószerek rendeltetésszerű használatára és az  őrizetesek számára takarítás céljára történő kiadására, felhasználására; e) az őrizetesek körében észlelt bármilyen testi betegség tünetének jelentkezésére (pl. köhögés, hasmenés, vakaródzás, bőrkiütések, bőrelváltozások), amelyeket az orvosnak soron kívül jelenteni kell. 139. Az őrzött szálláson romlandó élelmiszer tárolását azonnal jelenteni kell az  őrzött szállás vezetőjének, aki köteles gondoskodni annak eltávolításáról. 24. Az őrzött szállás állománya egészségügyi ellátásának szabályai 140. A más szervezeti elem állományából az őrzött szállás állományába áthelyezett vagy vezényelt személyeknek az őrzött szállás állományába kerülése előtti orvosi vizsgálata kötelező. 141. Az őrzött szállás állományának egészségügyi védelme érdekében évente – vagy az orvos javaslatára gyakrabban – nagylaboratóriumi vér- és vizeletvizsgálatok végezhetők. Egészségügyi panaszok vagy tünetek jelentkezése esetén az őrzött szállás állományának tagja azonnal köteles az orvosnál vizsgálatra jelentkezni. 142. Az őrzött szállás állományából megbetegedett személynek gyógyulása után, a  munkába lépés előtt kötelező kontrollvizsgálaton kell részt vennie. 143. Az őrzött szállás állományának, valamint az  őrzött szállásra megerősítőként vezényelt állomány védőoltása a Rendőrség Védőoltási Szabályzatában meghatározottak szerint történik. 144. Az őrzött szállás állománya részére az  orvos félévente, illetve rendkívüli események után azonnal egészségügyi felvilágosítást és a szezonális betegségekre vonatkozó továbbképzéseket tart. 145. Az elvégzett orvosi vizsgálatok, valamint az előforduló fertőzések és fertőző megbetegedések nyomon követése és egységes értékelése érdekében az  ellátó orvos – a  29. és 30.  mellékletekben előírtak szerint – a  közegészségügyi eseményeket tartalmazó jelentésekről nyilvántartást, valamint a hatósági orvosi vizsgálatokról naplót vezet. 146. Az ellátó orvos a  befogadó orvosi vizsgálat, valamint az  egészségügyi ellátás során diagnosztizált fertőző megbetegedést, illetve annak megalapozott gyanúját a  Rendőrség közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőjének köteles írásban (30. melléklet), indokolt esetben szóban is jelenteni. Ezzel egyidejűleg – amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak – az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv felé az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény szerinti értesítési kötelezettséget a  fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló EMMI rendeletben meghatározott bejelentőlapon kell teljesíteni. 147. Az AIDS elleni védekezés, a  megelőzés és a  fertőzésveszély elhárítása érdekében szükséges egészségügyi egységfelszereléssel kapcsolatos részletszabályokat a  rendőrségi fogdák, az  őrzött szállások és a  határrendészeti kirendeltségek előállító helyiségei …