369/2013. (X. 24.) Korm. rendelete a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és e

369/2013. (X. 24.) Korm. rendelete a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről. A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132.  § (1)  bekezdés f ), n), s) és w)  pontjában, a  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162.  § (1)  bekezdés i), u) és v)  pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, b) pont bb) alpontjában és c) pontjában, az 52.  § tekintetében a  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162.  § (1)  bekezdés d) pontjában, az 53.  § tekintetében a  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132.  § (1)  bekezdés i) és m) pontjában, az 54. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés j) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés o) pontjában, az 55.  § tekintetében a  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162.  § (1)  bekezdés d) pontjában, az 56. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés p) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés w) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: I. FEjEzEt ÉrtElmEző rEndElKEzÉsEK 1. § E rendelet alkalmazásában a) adatmódosítás: az  engedélyesnek a  szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába (a  továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) bejegyzett adatainak módosítása, ideértve a  bejegyzett engedélyes egyes új adatainak a  szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzését és a bejegyzett engedélyes egyes adatainak a szolgáltatói nyilvántartásból történő törlését is; b) befogadás: a  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a  továbbiakban: Szt.) 58/A. § (2), (2a) és (2e) bekezdése, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a  továbbiakban: Gyvt.) 145. § (2), (2a) és (2c) bekezdése szerinti, a szociális szolgáltatások és a  gyermekjóléti szolgáltató tevékenységek területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás; c) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó: a  Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a  továbbiakban: Főigazgatóság), valamint a  helyi önkormányzat, illetve azok társulása az  általa fenntartott engedélyes által nyújtott olyan szolgáltatás tekintetében, amelyet az állam vagy a helyi önkormányzat, illetve a társulás valamelyik tagja az Szt., illetve a Gyvt. alapján biztosítani köteles; d) ellátási terület: az  a  terület, ahonnan az  engedélyes gyermekeket, illetve más ellátottakat (a  továbbiakban együtt: ellátott) fogad; e) ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség: az a szolgáltató székhelyétől és telephelyétől különböző címen található, a szolgáltató használatában álló, szociális alapszolgáltatáshoz – ide nem értve a nappali ellátást –, gyermekjóléti szolgáltatáshoz vagy területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz használt, telephelynek nem minősülő helyiség, ahol a szolgáltató ellátottakat fogad; f ) engedélyes: telephellyel nem rendelkező szolgáltató esetén a  szolgáltató székhelye, telephellyel rendelkező szolgáltató esetén a  szolgáltató minden egyes telephelye és – ha a  székhelyet szolgáltatás nyújtására is használják – a szolgáltató székhelye; g) időszakos férőhelybővítés: a  jogszabályban meghatározott feltételek szerint a  téli időszakra vagy annak egy részére, illetve több év téli időszakára vagy azok egy részére új telephely bejegyzésével vagy adatmódosítással ga) az éjjeli menedékhely vagy a hajléktalan személyek átmeneti szállása számára bejegyzett férőhely, gb) a hajléktalan személyek nappali ellátását nyújtó szolgáltató számára bejegyzett éjjeli menedékhely férőhely; h) külső férőhely: rehabilitációs szociális intézményi ellátás esetén az utógondozás ideje alatt, vagy utógondozói ellátás esetén az ellátott részére a szolgáltató által, de a szolgáltató épületén kívül biztosított lakhatási forma; i) szolgáltatás: az  Szt. szerinti szociális szolgáltatás, valamint a  Gyvt. szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység; j) szolgáltató: az  Szt. szerinti szociális szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató, szociális intézmény, valamint a  Gyvt. szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató, intézmény, hálózat; k) szolgáltató székhelye: a  szolgáltató központi ügyintézésének helye, függetlenül attól, hogy használják-e szolgáltatás nyújtására; l) telephely: az a szolgáltató székhelyétől különböző, a szolgáltató használatában álló la) hely, ahol a szolgáltató nappali szociális ellátást, bentlakásos szociális intézményi ellátást, bölcsődei ellátást, hetes bölcsődei ellátást, családi napközi ellátást vagy alternatív napközbeni ellátást nyújt, illetve gyermekek átmeneti otthonát, családok átmeneti otthonát, gyermekotthont vagy utógondozó otthont működtet, kivéve a  külső férőhelyeket, a  támogatott lakhatást biztosító ingatlant és a félutas házat, lb) az  la)  alpontban nem említett szolgáltatáshoz használt, az  ellátottak számára nyitva álló helyiség vagy jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén szakmai központ, amelynek telephelyként történő bejegyzését a fenntartó kéri; m) téli időszak: a november 1-je és április 30-a közötti időszak. II. FEjEzEt Eljáró HatóságOK 1. A szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv 2. § A Kormány a  szolgáltatói nyilvántartást vezető szervnek a  Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) jelöli ki. 2. Működést engedélyező szervek 3. § (1) A Kormány az Szt. és a Gyvt. alkalmazása során működést engedélyező szervnek a) a szociális és gyámhivatalt, valamint b) a Hivatalt jelöli ki. (2) A  Kormány szociális hatóságnak az  Szt. 90/A.  §-ának alkalmazása során a  helyi önkormányzat, a  társulás, illetve a  Főigazgatóság fenntartói feladatokat ellátó megyei, fővárosi kirendeltségének (a  továbbiakban: megyei kirendeltség) székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatalt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti intézmény esetén a Fővárosi Szociális és Gyámhivatalt jelöli ki. (3) A  Kormány a  szolgáltatások esetében a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként – az e rendelet szerinti ellenőrzésre meghatározott hatáskörrel és illetékességgel – a működést engedélyező szerveket jelöli ki. 4. § (1) Az e rendelet szerinti hatósági eljárásokban – a (2)–(6) bekezdésben és a 15. alcímben meghatározott kivételekkel – az engedélyes címe szerint illetékes szociális és gyámhivatal jár el első fokon. (2) Egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású, egy megyére vagy a  fővárosra megkötött ellátási szerződés alapján működtetett, kizárólag nevelőszülői ellátást, illetve külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátást nyújtó engedélyes esetén az ellátási szerződéssel érintett megye, illetve a főváros szerint illetékes szociális és gyámhivatal jár el első fokon az e rendelet szerinti hatósági eljárásokban. (3) A  Főigazgatóság által fenntartott Pest megyei, kizárólag nevelőszülői ellátást, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátást, illetve területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó engedélyes esetén a  Pest megyei szociális és gyámhivatal jár el első fokon az e rendelet szerinti hatósági eljárásokban. (4) A  fenntartó bármely engedélyesének címe szerint illetékes szociális és gyámhivatal valamennyi engedélyes ügyében eljár első fokon, a) fenntartóváltozás során abban az esetben, ha aa) az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, ab) a  fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén a  vállalkozói tevékenységet özvegye vagy örököse folytatja, vagy ac) a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, illetve átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és az  engedélyest az  egyéni cég veszi át [a fenntartóváltozás aa)–ac)  alpontban foglalt esetei a továbbiakban együtt: általános jogutódlással történő fenntartóváltozás], és b) a fenntartó vagy kapcsolattartója adataiban bekövetkező változás esetén. (5) A  szolgáltató székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal, ha pedig a  szolgáltató székhelyét szolgáltatás nyújtására nem használják, a szolgáltató bármely telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal a szolgáltató valamennyi telephelye ügyében eljár első fokon a  szolgáltató nevének, adószámának vagy székhelyének módosítása során. (6) A  fenntartó bármely engedélyesének címe szerint illetékes szociális és gyámhivatal kiadhat – a  tanúsítvány kivételével – hatósági bizonyítványt az engedélyesnek a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő adatairól. (7) Ha az  Szt. 62.  §-a szerinti étkeztetés (a  továbbiakban: szociális étkeztetés), házi segítségnyújtás, családsegítés, támogató szolgáltatás, közösségi ellátások, utcai szociális munka és gyermekjóléti szolgáltatás esetén a szociális és gyámhivatalnak az illetékességi területén kívül, de a szolgáltatás ellátási területén kell eljárási cselekményt végeznie, az eljárási cselekményt elvégezheti, vagy belföldi jogsegélyt kérhet. 5. § (1) A  szociális és gyámhivatal e  rendelet szerinti hatósági eljárásában a  fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Hivatal. (2) A  Hivatal legalább négyévenként ellenőrzi a  szociális és gyámhivatalok e  rendelet szerinti hatósági tevékenységének jogszerűségét, és ennek eredményéről értesíti a  szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium). III. FEjEzEt a szOlgáltatóI nyIlVántartás 3. A szolgáltatói nyilvántartás tartalma 6. § (1) A  szolgáltatói nyilvántartás engedélyesenként tartalmazza az  Szt.-ben, a  Gyvt.-ben és az  1.  mellékletben meghatározott adatokat. (2) Az  azonos fenntartóhoz és az  azonos szolgáltatóhoz tartozó engedélyeseket a  szolgáltatói nyilvántartás összekapcsoltan tartja nyilván. (3) A szolgáltatói nyilvántartás adatainak módosítását az informatikai rendszer naplózza. 4. Ágazati azonosító 7. § (1) Az ágazati azonosító az engedélyes azonosító jele. (2) Az  ágazati azonosítót engedélyesenként kell kiadni. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást egyaránt nyújtó engedélyesnek egy ágazati azonosítót kell kiadni. (3) Az ágazati azonosítót a Hivatal az engedélyes bejegyzése során, a 2. melléklet szerint képzi és adja ki a működést engedélyező szerv erre irányuló jelzését követő öt napon belül. (4) Ha a szolgáltató székhelyét nem használják szolgáltatás nyújtására, önálló ágazati azonosítót kell kiadni a szolgáltató székhelye részére a telephely, több telephely esetén az elsőként bejegyzett telephely bejegyzése során. (5) Adatmódosítás esetén új ágazati azonosító nem adható ki és az  ágazati azonosító nem módosítható, ideértve a  fenntartóváltozást, további szolgáltatás bejegyzését, az  engedélyes elköltöztetését, valamint a  telephely önálló szolgáltatóvá szervezését, illetve önálló szolgáltató telephellyé szervezését. A  szolgáltatói nyilvántartásból törölt engedélyes ágazati azonosítója másik engedélyesnek nem adható ki. (6) Az  ágazati azonosítót az  e  rendelet szerinti eljárásokban, továbbá a  szociális foglalkoztatási engedélyezéssel, valamint a  szolgáltatások után járó és a  központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással (a  továbbiakban: költségvetési támogatás) kapcsolatos hatósági ügyekben a  kérelmen, más beadványokon és a  hatósági döntésben, a  működést engedélyező szervnek, illetve a  szociális foglalkoztatást engedélyező szervnek tett bejelentésben, továbbá a  jogszabályon alapuló adatszolgáltatáson fel kell tüntetni. A  telephely ágazati azonosítóját megelőzően a székhely ágazati azonosítóját is fel kell tüntetni. 5. A bejegyzés időbeli hatálya 8. § (1) Az  engedélyes – ha a  működést engedélyező szerv későbbi időpontot nem állapít meg – a  bejegyzés jogerőre emelkedésének időpontjától kezdődően működtethető. (2) Adatmódosítás esetén az  engedélyes – ha a  működést engedélyező szerv későbbi időpontot nem állapít meg – az adatmódosítás végrehajthatóvá válásának időpontjától kezdődően működtethető az adatmódosításnak megfelelően. A működést engedélyező szerv a 28. § (1) bekezdése szerinti adatokat a módosítási ok bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal módosítja. (3) Ha a  fenntartó kizárólag a  befogadás kérdésében fellebbez, kérelmére az  engedélyes bejegyzése, illetve az adatmódosítás az egyéb adatok tekintetében jogerőre emelkedik. 9. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szolgáltatást határozatlan időre kell bejegyezni. (2) Időszakos férőhelybővítés esetén meg kell határozni azt az  egy vagy több év téli időszakánál nem hosszabb időszakot, amelyre az időszakos férőhelybővítést bejegyzik. 10. § (1) Ha a  nappali szociális ellátás, a  bentlakásos szociális intézményi ellátás, a  bölcsőde, a  hetes bölcsőde, a  családi napközi, a  családi gyermekfelügyelet, az  alternatív napközbeni ellátás, a  gyermekek átmeneti otthona, a  családok átmeneti otthona, a  gyermekotthon vagy az  utógondozó otthon elhelyezésére szolgáló ingatlan, illetve a  támogatott lakhatás lakhatási szolgáltatását (a  továbbiakban: lakhatási szolgáltatás) biztosító ingatlan használatának joga határozott időre szól, vagy ha a  bejegyzés feltétele ellátási szerződés fennállása, és az  ellátási szerződést határozott időre kötötték, a  működést engedélyező szerv támogatott lakhatás esetén a  lakhatási szolgáltatást biztosító adott ingatlant, egyéb esetben a szolgáltatást arra az időszakra jegyzi be, ameddig az ingatlan az  engedélyes használatában van, illetve ameddig az  ellátási szerződés hatályban van (a  továbbiakban együtt: határozott idejű bejegyzés). (2) A  határozatlan idejű bejegyzést határozott idejűre kell módosítani, ha az  (1)  bekezdés szerinti ingatlan használatának joga, illetve az ellátási szerződés időbeli hatálya határozott idejűre módosul. (3) A  határozott idejű bejegyzés hatályát meg kell hosszabbítani, ha az  (1)  bekezdés szerinti ingatlan használatának joga, illetve az  ellátási szerződés időbeli hatálya meghosszabbodik. A  határozott idejű bejegyzést határozatlan idejűre kell módosítani, ha az (1) bekezdés szerinti ingatlan használatának joga, illetve az ellátási szerződés időbeli hatálya határozatlan idejűre módosul. 11. § (1) Jogszabály a  feltételek megjelölésével elrendelheti vagy lehetővé teheti, hogy a  működést engedélyező szerv támogatott lakhatás esetén a  lakhatási szolgáltatást biztosító adott ingatlant, egyéb esetben a  szolgáltatást ideiglenes hatállyal jegyezze be, vagy a bejegyzést ideiglenes hatályúra módosítsa, ha az engedélyes nem felel meg a jogszabályban előírt valamennyi feltételnek. (2) Az  ideiglenes hatályú bejegyzés időbeli hatálya csak akkor hosszabbítható meg, ha azt jogszabály lehetővé teszi vagy elrendeli. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az  ideiglenes hatállyal bejegyzett szolgáltatás és az  engedélyes egyéb adatai a  bejegyzés időbeli hatályának megváltoztatása nélkül módosíthatók, feltéve, hogy az adatmódosítás miatt a szolgáltatás színvonala nem romlik. (3) Ha a  fenntartó azelőtt igazolja, hogy a  szolgáltatás, illetve a  lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan megfelel a  jogszabályokban meghatározott feltételeknek, mielőtt az  ideiglenes hatályú bejegyzés hatályát veszítené, a bejegyzést határozatlan idejűre vagy a 10. § szerinti esetben határozott idejűre kell módosítani. 12. § (1) Ha a  szolgáltatás, illetve a  lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan több különböző hatállyal is bejegyezhető, a  szolgáltatást, illetve a  lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlant a  legrövidebb hatállyal kell bejegyezni. A  fennmaradt időre – ha a  feltételei egyébként fennállnak – az  ideiglenes hatályú bejegyzés hatálya is meghosszabbítható. (2) Ha a  fenntartó azelőtt kérelmezi a  határozott idejű bejegyzés vagy az  ideiglenes hatályú bejegyzés hatályának módosítását, mielőtt az  hatályát veszítené, a  kérelem elbírálásáig a  bejegyzés hatálya meghosszabbodik. A  határozott idejű bejegyzés és az  ideiglenes hatályú bejegyzés hatályának meghosszabbítása során az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell. 6. Adatszolgáltatás a szolgáltatói nyilvántartásból és az engedélyesek működéséről 13. § (1) A  szolgáltatói nyilvántartáshoz történt hozzáférést az  informatikai rendszer naplózza, kivéve, ha az  adatokat a Hivatal honlapján bárki számára hozzáférhető internetes felületen keresztül érik el. (2) Megkeresésre bármely működést engedélyező szerv tájékoztatást ad az engedélyes nyilvános adatairól. (3) A  4.  § (1)–(3)  bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatal megkeresésre tájékoztatást ad arról, hogy az engedélyes működése az ellenőrzés során tett megállapítások alapján megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. (4) A Hivatal a szolgáltatói nyilvántartás nyilvános adatait egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célra átadja a Központi Statisztikai Hivatalnak. 7. Tanúsítvány 14. § (1) A  4.  § (1)–(3)  bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatal az  engedélyes bejegyzésének jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül a  szükséges számú példányban, hivatalból – tanúsítvány elnevezéssel – hatósági bizonyítványt állít ki a fenntartó részére. (2) A tanúsítvány a 3. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza. (3) A tanúsítványt az engedélyes címén és az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeiben jól látható módon ki kell függeszteni. (4) A  tanúsítványban foglalt adatokat érintő adatmódosítás és az  engedélyes törlése esetén a  4.  § (1)–(3)  bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatal a  döntés végrehajthatóvá válását követő nyolc napon belül bevonja a tanúsítványt, és adatmódosítás esetén új tanúsítványt állít ki. IV. FEjEzEt a szOlgáltatóI nyIlVántartásra VOnatKOzó HatóságI EljárásOK És a FEnntartó BEjElEntÉsI KötElEzEttsÉgE 8. Közös szabályok 15. § (1) A  fenntartó az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti kérelmet a miniszter által e  célra rendszeresített, és a  működést engedélyező szervek honlapján, továbbá a  kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be. (2) Az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti kérelem benyújtására szolgáló adatlap és elektronikus űrlap kötelező adattartalmát a 4. melléklet határozza meg. (3) A  működést engedélyező szerv az  engedélyes bejegyzése, az  adatmódosítás és az  engedélyes törlése iránti, nem elektronikus úton benyújtott kérelem adatait a  beérkezést követő nyolc napon belül rögzíti a  szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszerében. 16. § (1) Elektronikus kapcsolattartás esetén az  engedélyes bejegyzése, az  adatmódosítás és az  engedélyes törlése iránti eljárásokban, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítése során a fenntartó meghatalmazásával a szolgáltatások igénybe vevőinek az  Szt. 20/C.  §-ában, illetve a  Gyvt. 139.  § (2)  bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerbe történő adatszolgáltatásra kijelölt e-képviselő is eljárhat. (2) Elektronikus kapcsolattartás esetén a fenntartó, illetve az (1) bekezdés szerinti esetben az e-képviselő a kérelem és más beadványok adatainak rögzítésére a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszerében – az engedélyes vagy a fenntartó munkatársai közül – ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt vagy személyeket jelölhet ki (a  továbbiakban: adatrögzítő munkatárs). A  kijelöléshez meg kell adni az  adatrögzítő munkatárs ügyfélkapu használatára jogosító személyazonosító adatait, és meg kell jelölni azokat az engedélyeseket, amelyek tekintetében az  adatrögzítő munkatárs adatrögzítésre jogosult. Az  adatrögzítő munkatárs a  kérelem és más beadvány benyújtására nem jogosult. (3) Ha a  működést engedélyező szerv a  fenntartónak, illetve az  (1)  bekezdés szerinti esetben az  e-képviselőnek elektronikus úton küld iratot, erről elektronikus levélben értesíti a fenntartó kapcsolattartóját is. 17. § (1) Az  engedélyes bejegyzéséről, az  adatmódosításról és az  engedélyes törléséről a  működést engedélyező szerv – a  bejegyzéssel, az  adatmódosítással vagy az  engedélyes törlésével egyidejűleg, a  42.  § (2)  bekezdésében meghatározott kivétellel – alakszerű határozatot vagy – ha ezt a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) lehetővé teszi – egyszerűsített határozatot hoz. Nem kell alakszerű határozatot és egyszerűsített határozatot hozni a  fenntartó és a  szolgáltató, engedélyes telefonszámának, telefaxszámának, elektronikus levélcímének és honlapcímének, valamint a  kapcsolattartó nevének, beosztásának, telefonszámának és elektronikus levélcímének bejegyzéséről, módosításáról és törléséről. (2) A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a Ket. 86. § (2) és (3) bekezdése nem alkalmazható. (3) A 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatal az engedélyes bejegyzéséről, az adatmódosításról és az engedélyes törléséről a határozat jogerőre emelkedésétől, a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat meghozatalától, illetve a 42. § (2) bekezdése szerinti végzés meghozatalától számított nyolc napon belül elektronikus levélben értesíti a) az illetékes ellátottjogi, illetve gyermekjogi képviselőt, b) a  Főigazgatóságot, az  általa fenntartott engedélyes bejegyzése, törlése és az  azt érintő adatmódosítás kivételével, c) az engedélyes címe szerint illetékes települési jegyzőt a Gyvt. 98. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott eset kivételével, d) a  Magyar Államkincstárnak a  költségvetési támogatás ügyében illetékes területi szervét (a  továbbiakban: igazgatóság), a Főigazgatóság által fenntartott engedélyes bejegyzése, törlése és az azt érintő adatmódosítás kivételével. (4) A (3) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza a) a fenntartó nevét és székhelyét, b) az engedélyes nevét, címét és ágazati azonosítóját, c) a bejegyzett szolgáltatások felsorolását, d) azt, hogy az engedélyes bejegyzésére, adatmódosításra vagy az engedélyes törlésére került-e sor. (5) Nem kell a  (3)  bekezdés szerint értesítést küldeni a  fenntartó és a  szolgáltató, engedélyes telefonszámának, telefaxszámának, elektronikus levélcímének és honlapcímének, valamint a  kapcsolattartó nevének, beosztásának, telefonszámának és elektronikus levélcímének bejegyzéséről, módosításáról és törléséről. (6) A 4. § (4) és (5) bekezdése szerinti esetben az eljárás megindításáról, a döntés meghozataláról és a döntés jogerőre emelkedéséről a  szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszere értesítést küld a  4.  § (1)–(3)  bekezdése szerint illetékes szociális és gyámhivatalnak. 9. Az engedélyes bejegyzése 18. § (1) A fenntartó az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban a kérelemhez az 5. melléklet szerinti iratokat csatolja, illetve mutatja be a működést engedélyező szervnek. (2) A fenntartó az 5. melléklet szerinti iratokat a szabályozott elektronikus ügyintézés hiteles elektronikus dokumentum szabályai szerint is csatolhatja. (3) Ha a fenntartó az 5. mellékletben meghatározott iratok közül a) nem csatolta az  adószámot igazoló közokirat másolatát, az  adószámot a  működést engedélyező szerv az adózók nyilvántartásából ellenőrzi, b) nem csatolta a  szolgáltató alapító okiratának vagy a  törzskönyvi nyilvántartásba történt bejegyzéséről szóló határozat és annak mellékletének másolatát, azokat a  működést engedélyező szerv a  Magyar Államkincstártól szerzi be, c) nem csatolta a bevett egyházak nyilvántartásában szereplő adatokról kiállított, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, a működést engedélyező szerv a bevett egyházak nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi a bevett egyház, belső egyházi jogi személy adatait, d) nem csatolta a  civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett hatályos adatokról kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, a működést engedélyező szerv a bíróság nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi a nem állami fenntartó adatait, e) nem csatolta, illetve mutatta be az egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozók nyilvántartásában feltüntetett adatait igazoló, az  5.  melléklet 1.3.2.  pontja szerinti iratot, vagy az  nem tartalmazza az  egyéni vállalkozó fenntartónak az  egyéni vállalkozók nyilvános nyilvántartásában feltüntetett valamennyi hatályos adatát, az adatokat a működést engedélyező szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi, f ) nem csatolta annak egy hónapnál nem régebbi közokirati igazolását, hogy köztartozásmentes adózónak minősül, a működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy az egyházi fenntartó, illetve a nem állami fenntartó szerepel-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban, g) nem csatolta a tulajdoni lap másolatát, az engedélyes címe szerinti ingatlan, a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan, a  külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan és – nem hálózat keretében nyújtott helyettes szülői ellátás esetén – az  ellátás helye szerinti ingatlan tulajdoni lapján található adatokat a  működést engedélyező szerv az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be, h) nem csatolta a  használatbavételi engedélyt, illetve a  fennmaradási engedélyt, megkeresi az  építésügyi hatóságot, hogy a  használatbavételi engedélyről, illetve a  fennmaradási engedélyről szolgáltasson adatot, feltéve, hogy a  kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki, i) nem csatolta az  előzetes szakhatósági hozzájárulást, vagy nem igazolta, hogy az  előzetes szakhatósági hozzájárulásban a  hozzájárulás megadásához megkövetelt feltételt teljesítette, a  működést engedélyező szerv a 19. §-ban foglaltak szerint megkeresi a szakhatóságokat, hogy adjanak ki szakhatósági állásfoglalást, j) nem mutatta be a  gépkocsivezető járművezetői engedélyét, a  szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű vezetéséhez szükséges járművezetői engedély meglétét a működést engedélyező szerv a közúti közlekedési nyilvántartásból ellenőrzi, k) nem mutatta be a forgalmi engedélyt, a bejegyzés iránti kérelemben a gépjárművel kapcsolatban feltüntetett adatokat a működést engedélyező szerv a közúti közlekedési nyilvántartásból ellenőrzi. (4) Ha a  fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég, a  működést engedélyező szerv a  cég cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be. 19. § (1) A  Kormány az  engedélyes bejegyzése iránti eljárásban szociális étkeztetés esetén – az  élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a  megyei kormányhivatal járási hivatalának járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalát (a  továbbiakban: járási élelmiszer-ellenőrző hivatal), másodfokú eljárásban a  megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát (a  továbbiakban: megyei élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóság) szakhatóságként jelöli ki. (2) A  Kormány az  engedélyes bejegyzése iránti eljárásban családi napközi esetén, ha egy lakásban egy családi napközi kerül kialakításra, és a  gondozott gyermekek száma a  saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermekeket és az  időszakos gyermekfelügyelet keretében ellátott gyermekeket is beleszámítva sem haladja meg a  hét főt, – az  engedélyesre vonatkozó közegészségügyi és az  ivóvíz-minőségi követelményeknek való megfelelés jogszabályi előírásainak teljesülése kérdésében – első fokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatal – az engedélyes címe szerint illetékes – járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét (a  továbbiakban: járási népegészségügyi intézet), másodfokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) szakhatóságként jelöli ki. (3) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban a (2) bekezdésben nem említett családi napközi és alternatív napközbeni ellátás esetén a) – az  engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az  ivóvíz-minőségi, a  hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a  kémiai biztonságra és a  dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások teljesülése kérdésében – első fokú eljárásban az  engedélyes címe szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet, másodfokú eljárásban a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet szakhatóságként jelöli ki, b) – az  engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítésének kérdésében – első fokú eljárásban az  engedélyes címe szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a  másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki. (4) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban támogatott lakhatás esetén a) – az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a  járási élelmiszer-ellenőrző hivatalt, másodfokú eljárásban a  megyei élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki olyan ingatlan esetén, amelyben a  meleg étkeztetést az  engedélyes maga nyújtja, b) – az  ellátás helyére vonatkozó közegészségügyi, az  ivóvíz-minőségi, a  települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a  kémiai biztonságra és a  dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos kérdésben – első fokú eljárásban az  ingatlan címe szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet, másodfokú eljárásban a  megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet szakhatóságként jelöli ki az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetén, valamint olyan ingatlan esetén, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga nyújtja, c) – az  ellátás helyére vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülésének kérdésében – első fokú eljárásban az  ingatlan címe szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetén, valamint olyan ingatlan esetén, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga nyújtja, d) – az  ellátás helyére vonatkozó építéshatósági követelmények érvényesítésének kérdésében – első fokú eljárásban az  ingatlan címe szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a  másodfokú építésügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki az  Szt. 75.  § (2)  bekezdés c)  pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetén, valamint olyan ingatlan esetén, amelyben az  Szt. 75.  § (1)  bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga nyújtja. (5) A  Kormány az  engedélyes bejegyzése iránti eljárásban nappali szociális ellátás, bentlakásos szociális intézményi ellátás, bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén a) – az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a  járási élelmiszer-ellenőrző hivatalt, másodfokú eljárásban a  megyei élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki, kivéve az  időszakos férőhelybővítést, a  nappali szociális ellátást, a lakóotthont, a családok átmeneti otthonát és az utógondozó otthont, ha az engedélyes meleg étkeztetést nem nyújt, b) – az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a  kémiai biztonságra és a  dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével, továbbá a  bentlakásos szociális intézmény jogszabály szerinti kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétével kapcsolatos kérdésben – első fokú eljárásban az  engedélyes címe szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet, másodfokú eljárásban a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet szakhatóságként jelöli ki, c) – az  engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülésének kérdésében – első fokú eljárásban az  engedélyes címe szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki, d) – az  engedélyesre vonatkozó építéshatósági követelmények érvényesítésének kérdésében – első fokú eljárásban az  engedélyes címe szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a  másodfokú építésügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki. (6) A Kormány az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban a befogadás kérdésében az első fokú eljárásban a Hivatalt, a  másodfokú eljárásban a  minisztert szakhatóságként jelöli ki, ha a  fenntartó az  engedélyest költségvetési támogatással kívánja működtetni, és ehhez az Szt., illetve a Gyvt. a befogadást előírja. (7) A  működést engedélyező szerv nem keresi meg szakhatóságként első fokú eljárásban az  építésügyi hatóságot és másodfokú eljárásban a  másodfokú építésügyi hatóságot, ha a  kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki. A  működést engedélyező szerv mérlegelésén múlik, hogy megkeresi-e szakhatóságként első fokú eljárásban az építésügyi hatóságot és másodfokú eljárásban a másodfokú építésügyi hatóságot, ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a  kérelem benyújtását megelőző hat hónapnál régebben használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki. (8) A  működést engedélyező szerv mérlegelésén múlik, hogy megkeresi-e szakhatóságként első fokú eljárásban az  első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot és az  építésügyi hatóságot, illetve – ha az  első fokú eljárásban a  szakhatóságot nem keresték meg – másodfokú eljárásban az  ezekkel azonos feladatkörben eljáró másodfokú szakhatóságot, ha a) a  kérelmet olyan ingatlanban működő engedélyes bejegyzése iránt nyújtották be, amelyben korábban is szolgáltató működött, b) a  korábbi engedélyes törlése a  bejegyzés iránti kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül vált végrehajthatóvá, és c) a  korábbi engedélyest nem e  szakhatóságok feladat- és hatáskörébe tartozó okból törölték a  szolgáltatói nyilvántartásból. (9) Külső férőhelyekre, az  ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségre, valamint helyettes szülői és nevelőszülői ellátás esetén az ellátás helyére szakhatósági állásfoglalást nem kell beszerezni. (10) A  szakhatóság a  fenntartó kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely az  engedélyes bejegyzése iránti eljárásban akkor használható fel, ha a  fenntartó az  engedélyes bejegyzése iránti kérelmét a  befogadás kérdésében kiadott előzetes szakhatósági állásfoglalás esetén az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő egy éven belül, egyéb esetben hat hónapon belül nyújtja be. (11) A  szakhatóságok ügyintézési határideje időszakos férőhelybővítés esetén öt munkanap, egyéb esetben harminc nap. Időszakos férőhelybővítés esetén a  szakhatóságok ügyintézési határideje legfeljebb öt munkanappal hosszabbítható meg. (12) Ha a  szakhatóság a  hozzájárulását határozott időre adta meg, a  működést engedélyező szerv a  lakhatási szolgáltatást biztosító adott ingatlant, egyéb esetben a szolgáltatást a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időre ideiglenes hatállyal jegyzi be. 20. § (1) Családi gyermekfelügyelet bejegyzése iránti eljárásban ki kell kérni a járási népegészségügyi intézet – az engedélyes címe szerint illetékes – vezető védőnőjének (a  továbbiakban: védőnő) véleményét. A  védőnő – a  megkereséstől számított tizenöt napon belül – helyszíni vizsgálat alapján azt véleményezi, hogy a  családi gyermekfelügyelet körülményei alkalmasak-e a 2–4 éves gyermekek ellátására. (2) Az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban a szakmai programot a) a b) pontban foglaltak és az általa fenntartott engedélyesek kivételével a Főigazgatóság, b) a  feladatkörébe tartozó engedélyes és szolgáltatás esetén – ide nem értve magát a  kijelölt egyházi módszertani intézményt – a kijelölt egyházi módszertani intézmény szakértőként véleményezi. (3) A  Főigazgatóság és a  kijelölt egyházi módszertani intézmény a  szakértői véleményét időszakos férőhelybővítés esetén – a kirendelő végzés vele való közlésétől számított – nyolc munkanapon belül, egyéb esetben – a kirendelő végzés vele való közlésétől számított – harminc napon belül készíti el. A működést engedélyező szerv a határidőt – a  Főigazgatóságnak, illetve a  kijelölt egyházi módszertani intézménynek a  határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére – egy alkalommal, időszakos férőhelybővítés esetén legfeljebb öt munkanappal, egyéb esetben legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. (4) A működést engedélyező szerv az engedélyes címén, a  lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlanban, rehabilitációs szociális intézményi ellátás esetén a  külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló lakásban (lakrészben), az  ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségben, valamint jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központban és szükség esetén a diszpécserközpontban helyszíni szemlét tart. (5) A működést engedélyező szerv a  támogató szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű vizsgálata céljából szemlét tart. 21. § Időszakos férőhelybővítés esetén az  ügyintézési határidő tíz munkanap, amely legfeljebb öt munkanappal hosszabbítható meg. 22. § A működést engedélyező szerv az  engedélyest bejegyzi a  szolgáltatói nyilvántartásba, ha az  megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. 10. Bejelentési kötelezettség 23. § (1) A fenntartó köteles a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatalnak a változást követő tizenöt napon belül bejelenteni, ha a) – nappali szociális ellátás, bentlakásos szociális intézményi ellátás, támogatott lakhatás, bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátás, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén – a  szolgáltatásba korábban erre a  célra nem szolgáló épületet (épületrészt) vont be, vagy a  szolgáltatásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) vont ki, b) a bejegyzés alapjául szolgáló, az a) pontban nem említett lényeges körülményben változás következett be, így különösen, ha a  személyi vagy tárgyi feltételek lényegesen megváltoznak, a  szolgáltató, engedélyes vezetőjének személye megváltozik, vagy a  szakmai program, illetve az  ellátási szerződés lényeges eleme megváltozik, és a változások adatmódosítást nem tesznek szükségessé. (2) Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt szociális igazgatási bírság és gyermekvédelmi igazgatási bírság (a továbbiakban együtt: bírság) nem szabható ki. 24. § (1) Az  egyházi fenntartó, a  nem állami fenntartó és az  ellátási kötelezettséget teljesítőnek nem minősülő állami fenntartó szociális alapszolgáltatás, gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek napközbeni ellátása esetén legalább két hónappal, bentlakásos szociális intézményi ellátás, támogatott lakhatás, gyermekek átmeneti gondozása, otthont nyújtó ellátás és utógondozói ellátás esetén legalább hat hónappal korábban köteles bejelenteni a) az érintett ellátottaknak és törvényes képviselőiknek, b) a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatalnak, és c) – ahol működik – az érdekképviseleti fórumnak, illetve az ellátotti önkormányzatnak, ha kérelmezni fogja az  engedélyes törlését, vagy olyan adatmódosítást, amelynek következtében ellátás megszüntetésére kerül sor. (2) Ellátási szerződés, illetve az Szt. 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás a bejelentési kötelezettség teljesítésére az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő, de legalább egy hónapos határidőt is megállapíthat. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség határideje az  engedélyes törlése, illetve az  adatmódosítás iránti kérelem benyújtását megelőző nyolcadik nap, ha a fenntartó az ellátottakról megfelelően gondoskodik. 25. § (1) A  fenntartó köteles az  ok bekövetkeztétől számított öt napon belül bejelenteni az  érintett ellátottaknak és törvényes képviselőiknek, a 4. § (1)–(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatalnak és – ahol működik – az érdekképviseleti fórumnak, illetve az ellátotti önkormányzatnak, ha a) az  egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága a  (2)  bekezdésben nem említett esetben megszűnt vagy szünetel, b) az egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának megtiltása iránt eljárás indult, c) az egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának megtiltása iránt indult eljárás befejeződött, d) a jogutód nélküli megszűnése iránt eljárás indult, e) a jogutód nélküli megszűnése iránt indult eljárás befejeződött. (2) Ha a  fenntartó egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezik, az  özvegy, az  örökös, illetve a  gondnok köteles ezt a  4.  § (1)–(3)  bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatalnak az ok bekövetkeztétől számított tíz napon belül bejelenteni. (3) Az  (1) vagy (2)  bekezdés alapján teljesített bejelentéshez mellékelni kell a  bejelentésben foglaltakat alátámasztó okirat másolatát. (4) Ha a  bejelentésre kötelezett az  (1)  bekezdés a)–c)  pontja, bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vett fenntartó esetén az (1) bekezdés d) és e) pontja vagy a (2) bekezdés alapján teljesített bejelentésben foglaltakat nem igazolja, és az  adat bírósági vagy hatósági nyilvántartásban rendelkezésre áll, a  bejelentésben foglaltakat a  működést engedélyező szerv a bírósági, illetve hatósági nyilvántartásból szerzi be, illetve ellenőrzi. 26. § A működést engedélyező szerv a 24. és 25. § szerinti bejelentésről nyolc napon belül értesíti az ellátásra köteles helyi önkormányzatot, illetve megyei kirendeltséget, az igazgatóságot és az ellátottjogi, illetve gyermekjogi képviselőt. 11. Adatmódosítás 27. § (1) A  fenntartó köteles kérelmezni az  adatmódosítást, ha a  szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok megváltoznak. (2) Fenntartóváltozás esetén az adatmódosítási kérelmet a korábbi és az új fenntartónak együttesen kell benyújtania az általános jogutódlással történő fenntartóváltozás kivételével. (3) Az  adatmódosítás iránti kérelemhez csak a  változással összefüggő, valamint az  adatmódosítás során jogszabály alapján vizsgálandó egyéb körülményekkel kapcsolatos – 5. melléklet szerinti – iratokat kell csatolni. (4) A  szolgáltatói nyilvántartás adatait a  működést engedélyező szerv jogszabályban meghatározott esetekben hivatalból módosítja. 28. § (1) A fenntartó a) az adataiban bekövetkező változás miatt, b) a szolgáltató, engedélyes nevének, adószámának megváltozása miatt, c) közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás miatt, d) a  fenntartó és a  szolgáltató, engedélyes telefonszámának, telefaxszámának, elektronikus levélcímének és honlapcímének, valamint a  kapcsolattartó nevének, beosztásának, telefonszámának és elektronikus levélcímének bejegyzése, módosítása és törlése miatt, e) az ellátási szerződés adataiban bekövetkező változás miatt, f ) a helyettes szülő, nevelőszülő halála, vagy jogviszonyának azonnali hatállyal történő megszüntetése miatt, g) be nem töltött férőhelyek megszüntetése miatt, valamint házi segítségnyújtás esetén az ellátható személyek számának, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a kihelyezhető jelzőkészülékek számának csökkentése miatt, ha ez ellátás megszüntetésével nem jár, és h) általános jogutódlással történő fenntartóváltozás miatt az adatmódosítást legkésőbb az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül köteles kérelmezni. (2) Az (1) bekezdésben nem említett esetben a fenntartó az adatmódosítást azt megelőzően köteles kérelmezni, hogy az engedélyest elkezdené az adatmódosítás iránti kérelemben foglaltaknak megfelelően működtetni. 29. § (1) Adatmódosítás – a  (2) és (3)  bekezdésben meghatározott kivételekkel – szociális szolgáltatás és gyermekjóléti szolgáltató tevékenység esetén naptári negyedévenként és engedélyesenként egyszer, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység esetén naptári hónaponként és engedélyesenként egyszer kérelmezhető. (2) Fenntartóváltozás miatt adatmódosítás naptári évenként egyszer kérelmezhető. (3) A  28.  § (1)  bekezdése szerinti okok miatt adatmódosítás az  (1) és (2)  bekezdés szerinti korlátozásokra tekintet nélkül kérelmezhető, az  ilyen okból történő adatmódosítás az  (1) és (2)  bekezdés alkalmazása során nem vehető figyelembe. 30. § (1) Az adatmódosításra az engedélyes bejegyzésére vonatkozó szabályokat az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Adatmódosítás esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a  működést engedélyező szerv a  változással összefüggő körülményeket vizsgálja, és ezekkel kapcsolatban folytat le bizonyítási eljárást. (3) Ha a  működést engedélyező szerv tudomására jutott tény vagy adat alapján kétséges, hogy az  engedélyes a kérelemmel nem érintett, jogszabályokban meghatározott feltételeket teljesíti-e, a működést engedélyező szerv egyéb működési feltételeket is megvizsgálhat, azokkal kapcsolatban bizonyítási eljárást folytathat le, szükség esetén a bejegyzés során szakhatóságként eljáró hatóságokat is bevonhatja. (4) Ha a  működést engedélyező szerv a  (3)  bekezdés szerinti esetben jogsértést állapít meg, erre hivatkozva – a kérelemmel érintett változások és a  jogsértés jellegétől függően – a kérelmet elutasíthatja, illetve alkalmazhatja a 14. alcímben meghatározott jogkövetkezményeket. 31. § (1) Szociális étkeztetéssel kapcsolatos adatmódosítási eljárásban szakhatóságként jár el a  19.  § (1)  bekezdése szerinti szerv, ha az  adatmódosítás célja szociális étkeztetés bejegyzése, és az  ehhez kapcsolódó követelményeket a szakhatóság korábban nem vizsgálta meg. (2) Családi napközivel és alternatív napközbeni ellátással kapcsolatos adatmódosítási eljárásban szakhatóságként jár el a változással összefüggésben a 19. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti szerv, ha a) az engedélyes címe megváltozik, a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével, b) a  szolgáltatásba az  engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy c) az  adatmódosítás célja családi napközi ellátás vagy alternatív napközbeni ellátás bejegyzése, és az  ehhez kapcsolódó követelményeket a hatáskörrel rendelkező szakhatóság korábban nem vizsgálta meg. (3) Támogatott lakhatással kapcsolatos adatmódosítási eljárásban szakhatóságként jár el a) a 19. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerv olyan ingatlan bejegyzése esetén, amelyben a meleg étkeztetést az engedélyes maga kívánja nyújtani; b) a  19.  § (4)  bekezdés b)–d)  pontja szerinti szerv – a  19.  § (7)  bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a változással összefüggésben, ha az adatmódosítás célja ba) az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan bejegyzése, bb) az  ingatlan működési formájának az  Szt. 75.  § (2)  bekezdés c)  pontja szerinti működési formára történő módosítása, vagy bc) olyan ingatlan bejegyzése, amelyben az  Szt. 75.  § (1)  bekezdés d)  pontja szerinti szolgáltatásokat a támogatott lakhatást nyújtó engedélyes maga kívánja nyújtani. (4) Nappali szociális ellátással, bentlakásos szociális intézményi ellátással, bölcsődével, hetes bölcsődével, gyermekek átmeneti otthonával, családok átmeneti otthonával és utógondozó otthonnal kapcsolatos adatmódosítási eljárásban szakhatóságként jár el a) a 19. § (5) bekezdés b)–d) pontja szerinti szerv – a 19. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –, továbbá – ha a  hatáskörét érinti – az  19.  § (5)  bekezdés a)  pontja szerinti szerv a  változással összefüggésben, ha aa) az  engedélyes címe megváltozik, a  közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével, ab) a  szolgáltatásba az  engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy ac) az  adatmódosítás célja valamely e  bekezdés szerinti szolgáltatás bejegyzése, és az  ehhez kapcsolódó követelményeket a hatáskörrel rendelkező szakhatóság korábban nem vizsgálta meg; b) első fokú eljárásban a  járási népegészségügyi intézet – a  közegészségügyi követelmények teljesülésének kérdésében –, valamint az  első fokú tűzvédelmi szakhatóság – a  változással összefüggő, az  engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülésének kérdésében –, illetve másodfokú eljárásban az  ezekkel azonos feladatkörben eljáró másodfokú szakhatóság, ha a  férőhelyszám – ide nem értve a külső férőhelyeket – egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik. (5) Gyermekotthonnal kapcsolatos adatmódosítási eljárásban szakhatóságként jár el a) a 19. § (5) bekezdés b)–d) pontja szerinti szerv – a 19. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –, továbbá – ha a  hatáskörét érinti – az  19.  § (5)  bekezdés a)  pontja szerinti szerv a  változással összefüggésben, ha aa) az  engedélyes címe megváltozik, a  közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével, ab) a  szolgáltatásba az  engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy ac) az  adatmódosítás célja gyermekotthoni ellátás bejegyzése, és az  ehhez kapcsolódó követelményeket a hatáskörrel rendelkező szakhatóság korábban nem vizsgálta meg; b) első fokú eljárásban a  járási népegészségügyi intézet – a  közegészségügyi követelmények teljesülésének kérdésében –, valamint az  első fokú tűzvédelmi szakhatóság – a  változással összefüggő, az  engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülésének kérdésében –, illetve másodfokú eljárásban az  ezekkel azonos feladatkörben eljáró másodfokú szakhatóság, ha a  férőhelyszám emelkedik; c) első fokú eljárásban a  járási népegészségügyi intézet, másodfokú eljárásban a  megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a  változással összefüggésben – a  közegészségügyi követelmények teljesülésének kérdésében –, ha a gyermekotthont a továbbiakban speciális vagy különleges gyermekotthonként kívánják működtetni. (6) Ha az adatmódosítás célja befogadás, az adatmódosítás során szakhatóságként jár el a 19. § (6) bekezdése szerinti szerv. (7) Ha a fenntartó az ideiglenes hatályú bejegyzés határozatlan vagy határozott idejű bejegyzésre történő módosítását, illetve hatályának meghosszabbítását kéri, az adatmódosítás során szakhatóságként jár el az a 19. § szerinti szerv, amely a szakhatósági hozzájárulását a korábbiakban határozott időre adta meg. Ha a szakhatóság a hozzájárulását ismét határozott időre adja meg, az ideiglenes hatályú bejegyzés hatálya meghosszabbítható. 32. § (1) A  működést engedélyező szerv a  szakmai program véleményezésére a  20.  § (2)  bekezdésében foglaltak szerint a Főigazgatóságot, illetve a kijelölt egyházi módszertani intézményt szakértőként rendeli ki a) fenntartóváltozás esetén, az általános jogutódlással történő fenntartóváltozás kivételével, b) ha a módosítás új szolgáltatás vagy szociális szolgáltatás esetén új ellátotti csoport bejegyzésére irányul, vagy c) ha szakértő kirendelése a  működést engedélyező szerv szerint a  szakmai program módosulása miatt szükséges, kivéve, ha az  engedélyes a  Főigazgatóság fenntartásában van, vagy az  engedélyest a  kérelem alapján a Főigazgatóság fenntartásába kívánják adni. (2) Családi gyermekfelügyelet esetén ki kell kérni a  védőnő véleményét, ha a  családi gyermekfelügyelet körülményei megváltoznak. (3) A működést engedélyező szerv helyszíni szemlét tart a) valamennyi engedélyes esetén, ha az  engedélyes vagy az  ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség címe megváltozik – a  közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével – vagy az adatmódosítás célja az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség bejegyzése, b) nappali szociális ellátás, bentlakásos szociális intézményi ellátás, támogatott lakhatás, bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátás, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén, ha a  férőhelyek száma emelkedik, a szolgáltatásba korábban erre a célra nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy a szolgáltatásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak kivonni, c) támogatott lakhatás esetén, ha a módosítás célja lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan bejegyzése, d) rehabilitációs szociális intézményi ellátás esetén, ha a módosítás célja külső férőhelyek bejegyzése, valamint e) az a)–d) pontban nem említett esetben, ha a helyszíni szemle tartása egyéb okból indokolt. (4) A működést engedélyező szerv támogató szolgáltatás esetén szemlét tart, ha a szolgáltatáshoz másik gépjárművet kívánnak használni. 33. § Ha az adatmódosítás következtében ellátás megszüntetésére kerül sor, az adatmódosításnak a) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó esetén az  a  feltétele, hogy a  fenntartó az  ellátottakról megfelelően gondoskodott, b) az  a)  pontban nem említett fenntartó esetén az  a  feltétele, hogy a  fenntartó a  24.  § szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett. 34. § (1) Általános jogutódlással történő fenntartóváltozás és a  fenntartó vagy kapcsolattartója adataiban bekövetkező változás esetén ezeket az adatokat az eljáró működést engedélyező szerv a fenntartó valamennyi engedélyesének adatai között – erre irányuló kérelem hiányában hivatalból – módosítja. (2) A  szolgáltató nevének, adószámának vagy székhelyének megváltozása esetén ezeket az  adatokat az  eljáró működést engedélyező szerv a  szolgáltató valamennyi telephelyének adatai között – erre irányuló kérelem hiányában hivatalból – módosítja. 12. Az engedélyes törlése 35. § (1) A működést engedélyező szerv az engedélyest törli a szolgáltatói nyilvántartásból a) a fenntartó – jogszabályoknak és az ellátási szerződésben foglaltaknak megfelelő – kérelmére, b) a fenntartó egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultságának megszűnése, e tevékenység folytatásának megtiltása vagy szüneteltetése esetén az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, c) a fenntartó jogutód nélküli megszűnése esetén, d) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb esetben. (2) A fenntartó köteles kérelmezni az engedélyes törlését a szolgáltatói nyilvántartásból, vagy – az a) és b) pont szerinti esetben – az engedélyest más fenntartó fenntartásába adni, mielőtt a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését vagy szüneteltetését az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, országos illetékességű hatóságnak bejelentené, illetve a  jogutód nélkül megszűnését kérné, b) az engedélyest megszüntetné, vagy fenntartásával felhagyna, c) az engedélyes a szolgáltatás nyújtásával felhagyna. (3) Az  ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó kérelmére az  engedélyes akkor törölhető a  szolgáltatói nyilvántartásból, ha a fenntartó az ellátottakról megfelelően gondoskodott. (4) Az  egyházi fenntartó, a  nem állami fenntartó és az  ellátási kötelezettséget teljesítőnek nem minősülő állami fenntartó kérelmére az  engedélyes akkor törölhető a  szolgáltatói nyilvántartásból, ha a  fenntartó a  24.  § szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett. (5) Az engedélyes nem törölhető a szolgáltatói nyilvántartásból a) a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén, ha az özvegy, illetve az örökös határidőben benyújtott kérelmére a fenntartóváltozást bejegyzik, b) a  fenntartó egyéni vállalkozó cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése esetén, ha a  gondnok az  ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül bejelenti, hogy az  egyéni vállalkozói tevékenységet az egyéni vállalkozó nevében és javára folytatja, c) ha a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és határidőben benyújtott kérelmére a fenntartóváltozást bejegyzik. (6) Az  engedélyesnek a  szolgáltatói nyilvántartásból történő törlése esetén a  VI. Fejezetben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. V. FEjEzEt EllEnőrzÉs 13. Az ellenőrzés lefolytatása 36. § (1) A működést engedélyező szerv a) otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás és területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás esetén legalább évente, b) időszakos férőhelyek esetén a  szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett működési időszakban, az  időszakos férőhelyek több évre történő bejegyzése esetén legalább kétévente, c) az a) és b) pontban nem említett esetben legalább kétévente hivatalból ellenőrzi, hogy az  engedélyes a  jogszabályokban és a  szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően működik-e (a továbbiakban: rendes ellenőrzés). (2) A  működést engedélyező szerv jogszabályban foglaltak szerint éves ellenőrzési tervet készít, amelyet megküld a Hivatalnak, a Főigazgatóságnak, az érintett kijelölt egyházi módszertani intézménynek és a járási népegészségügyi intézeteknek. (3) Az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzés kérelemre nem indítható meg. (4) A működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzést tart a) rendes ellenőrzés során, b) ha tudomására jut, hogy az  engedélyes személyi, tárgyi feltételei vagy működése az  ellátottak életét, testi épségét, egészségét vagy az  ellátott gyermekek fejlődését veszélyezteti vagy más jogát sérti, vagy az  engedélyes működésére vonatkozó jogszabályokat vagy a  szolgáltatói nyilvántartásban foglaltakat súlyosan megsértették, c) a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentést követő harminc napon belül. 37. § (1) A szociális és gyámhivatal rendes ellenőrzés és szükség esetén más ellenőrzés során a szakmai programban foglaltak megvalósulása és a szolgáltatások szakmai megfelelőségének kérdésében a 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Főigazgatóságot, illetve a kijelölt egyházi módszertani intézményt szakértőnek rendeli ki. (2) A Főigazgatóság és a kijelölt egyházi módszertani intézmény az (1) bekezdés szerinti szakértői közreműködés során helyszíni ellenőrzést is végez, amelyet lehetőleg a  működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzésével azonos vagy ahhoz közeli időpontban kell lefolytatni. (3) A  Főigazgatóság és a  kije …