111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelete a földgázellátásról szóló 2003. XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.

111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelete a földgázellátásról szóló 2003. XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. A Kormány a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 55. §-ának a), d), e), f), g), h), i), j) és k) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. Fejezet FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK (GET 3. §-hoz) 1. § E rendelet alkalmazásában 1. alapvető eszköz: azon eszköz, illetve eszközök összes sége, amely(ek) nélkül az engedélyes tevékenység nem végezhető; 2. bázis időszak: az előző év azonos fogyasztási időszaka; 3. egybefüggő telephely: a gázfogyasztó tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, illetve bérlemény, ahol a gázfogyasztó fogyasztói berendezése(i), továbbá a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó(k), gázmérőhely(ek) vagy fogyasztói főcsap van. Egy telephely több fogyasztási helyet is tartalmazhat; 4. elszámolási időszak: a közüzemi szerződésben rögzített egymást követő két mérőleolvasás közötti időszak; 5. eszközökkel való rendelkezés: kiterjed az engedélyesek alapvető eszközeinek eladására, átruházására, ajándékozására, bérbeadására, licencbe adására, kölcsönadására, jelzálogba adására, megterhelésére, az eszközök vagy azok egy része üzemeltetésének jogáról való lemondásra, vagy az üzemeltetés jogának átruházására, továbbá az alapvető eszközöket érintő bármely más teher vállalására, vagy azok harmadik személy által való megterhelésére; 6. fizető: adott fogyasztási hely gázfelhasználásának ellenértékét és egyéb díjait (alapdíj, teljesítménydíj stb.) számla ellenében kiegyenlítő természetes vagy jogi személy; 7. földgáztároló: az a létesítmény, amelyet a tárolói működési engedélyesek földgáz készletezésére használnak. Ide tartozik a föld alatti gáztároló és a föld feletti gáztároló, kivéve a létesítménynek termelési célra igénybe vett, valamint a szállító-, elosztó-rendszerek üzemeltetését szolgáló részét és annak kapacitását; 8. földgáztároló névleges kapacitása: a tároló névleges kapacitását a következő jellemzők határozzák meg: a) mobil gázkészlet [az egy ciklus alatt maximálisan betárolható és kivehető gázmennyiség (Mm3/ciklus)], b) besajtoló kapacitás [besajtolási ciklusban egységnyi idő alatt betárolható maximális gázmennyiség (em3/óra)], c) kitárolási kapacitás [a kitárolási ciklusban egységnyi idő alatt kivehető maximális gázmennyiség (em3/óra)]; 9. független szakértő: olyan egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság, aki vagy amelynek tagja, alkalmazottja vagy megbízottja a gáziparra vonatkozóan megfelelő ismeretekkel és a szakterületen felsőfokú végzettséggel rendelkezik, s akinél a vizsgálandó terület vonatkozásában az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 33. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn. A feltételek teljesülését a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) állapítja meg; 10. gázév vagy szerződéses év: tárgyév július 1-jétől a következő év június 30-áig terjedő időszak; 11. hosszú távra lekötött kapacitás: kettő évre vagy azt meghaladó időtartamra lekötött szállító-, elosztó- és tároló-kapacitás; 12. hozzáférési jogosult: a GET 30. § (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt, szállító-, elosztó- és tároló-rendszerek használatára jogosultak; 13. informatikai platform: a földgázpiac működését segítő adatbázis-rendszer, amelyet a rendszerhasználók és engedélyesek a hozzáférésre jogosultságuk alapján használnak; 14. kapcsolódó tevékenység: az engedélyes minden olyan, a létesítő okiratban feltüntetett tevékenysége, amelynek végzése az engedélyköteles tevékenységhez (GET 7. §) elengedhetetlenül szükséges, de nem kizárólag az engedélyköteles tevékenységet szolgálja; 15. kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (2) bekezdésének 7. pontja szerinti vállalkozás; 16. kiegyenlítő földgáz: a rendszerirányító által a napi forrás-fogyasztás egyensúlyának megteremtése és fenntartása céljából beszerzett, a nominálás és a tényleges fogyasztás közötti földgázmennyiség; 17. lekötött kapacitás: szállító-, tároló-, elosztó-rendszerek névleges kapacitásának az a része, amelyhez adott időszakra, az arra jogosultak hozzáférési jogot szereztek; 18. másodlagos kapacitás-kereskedelem: a hozzáférésre jogosultak által fel nem használt és vételre felajánlott szállítói-, tárolói-, elosztói kapacitásoknak a szállítói-, tárolói-, elosztói engedélyesek által, a rendszerirányító koordinálásában történő újra értékesítése; 19. másodlagos tevékenység: a földgázipari vállalkozás engedélyköteles tevékenységén (GET 7. §), valamint a kapcsolódó tevékenységén kívüli minden, a létesítő okiratban megjelölt tevékenység; 20. mérlegkör: az egy gázátadó állomásról ellátott nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók, önkéntes vagy kereskedőn keresztül történő szerveződése a földgáz-menynyiségek nominálására, felosztására és az elszámolások — beleértve a kiegyenlítő földgázt is — közös lebonyolítására a rendszerirányító felé, az elosztói engedélyesek egyidejű tájékoztatása mellett; 21. mérlegkör felelős: a mérlegkör tagjainak választott vagy közös kereskedő képviselője, aki ellátja a szerződésben rögzített közös mérlegköri feladatokat; 22. napi szállítóvezetéki kapacitás: a rendszerirányító által meghatározott, adott napra és adott betáplálási pontra vonatkozó be, illetve kitáplálási pontra vonatkozó kiszállítható földgáz mennyiség; 23. napon belüli kereskedelem: a földgáz mennyiségeknek, valamint a szállítási és tárolási kapacitásoknak a tárgynapon belül történő kereskedelme, amely a nominálások és a valós igény közötti eltérés kiegyenlítése érdekében történik; 24. nominálás: a hozzáférésre jogosultak által, szerződésben rögzített mennyiségi, illetve órai teljesítmény lekötésre vonatkozó, a betáplálási és elvételi pontokra az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban (a továbbiakban: ÜKSZ) rögzített eljárási rendnek megfelelően a hozzáférésre jogosultanként meghatározásra kerülő, földgáz-menynyiségi, illetve órai teljesítmény-igény naponta történő megadása; 25. nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó: a GET 3. § 7. pontjában meghatározottak közül az a fogyasztó, aki/amely földgázigényét kereskedelmi szerződés keretében elégíti ki, és külön jogszabály alapján nyilvántartásba vették; 26. opciós forrás: az a gázmennyiség és teljesítmény, amelyet a rendszerirányító közvetlenül beszerezhet, a kereskedő, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó, a közüzemi nagykereskedő feltételesen szerződésben leköthet és a nominálás során a rendszerirányító rendelkezésére bocsáthat, és amelyet a rendszer egyensúly megtartása érdekében a rendszerirányító szükség esetén felhasználhat, beleértve a megszakítható gázvételezést is; 27. rendszerhez való hozzáférés: a szállító- és az elosztóvezeték, valamint a tároló-rendszer kapacitásának rendelkezésre bocsátása az azt igénybe venni kívánó hozzáférésre jogosultak számára; 28. részszámla: a bázis időszak fogyasztási adatai alapján meghatározott havi gázmennyiséget és a havi alapdíjat vagy teljesítménydíjat tartalmazó számlabizonylat; 29. rövid távra lekötött kapacitás: két évnél rövidebb időtartamra lekötött szállító-, elosztó- és tároló-kapacitás; 30. szabad kapacitás: a szállítói, a tárolói és az elosztói engedélyes által üzemeltetett szállító-, tároló-, illetve elosztó-rendszerek rendelkezésre álló névleges kapacitásá nak szerződéssel le nem kötött, a hozzáférésre jogosultak részére rendelkezésre álló további része; 31. Szabályzati Bizottság: a rendszerirányító, az engedélyesek és a hozzáférésre jogosultak képviselőiből álló, az ÜKSZ kidolgozására és módosításainak elvégzésére megalakított bizottság; 32. szállító- és elosztó-rendszer névleges kapacitása: a geometriai és hidraulikai jellemzőkből számított, adott belépési és kilépési pontokra vonatkozó, időegység alatt maximálisan átáramló gázmennyiség; 33. végszámla (elszámolói számla): az elszámolási időszak alatt vételezett gázmennyiség ellenértékét és egyéb díjakat (alapdíjak, teljesítménydíj stb.) tartalmazó elszámolási bizonylat, amelyben figyelembe veszik az ezen időszak alatt kibocsátott és kifizetett részszámlákat. II. Fejezet AZ ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (GET 6—11. §-hoz) Engedélyezés és az engedélyköteles tevékenység folytatása 2. § (1) A GET 7. §-ában meghatározott engedélyköteles tevékenységet csak a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó, belföldi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság végezhet, ha megfelel a GET-ben, az e rendeletben és az egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) A GET 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedélyek iránti kérelmet e rendelet 3. számú melléklete XI. fejezetében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelmező köteles a kérelemhez csatolni mindazokat az iratokat és nyilatkozatokat, amelyeket a GET, e rendelet vagy más jogszabály előír. A kérelmet a formanyomtatványon túl elektronikus adathordozón (floppy lemez, CD, e-mail stb.) is el kell juttatni a Hivatalhoz. (3) Az engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (4) A GET 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelemhez a 3. számú mellékletben foglalt dokumentumokon túlmenően a következő iratokat kell csatolni: a) a GET 9. §-ának (3) bekezdésben előírt tulajdonviszonyokat igazoló iratokat; b) amennyiben a kérelmet benyújtó nem rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök teljes tulajdonjogával, akkor a tulajdonos(ok), és az engedélykérő közötti üzemviteli megállapodást. (5) Az engedélyesnek rendelkeznie kell továbbá a) a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogsza bályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel; b) az adott tevékenység folytatásához szükséges műszaki, személyi és pénzügyi feltételekkel és eszközökkel; valamint c) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 24. §-ában foglaltakon túl, a minden engedélyes tevékenységre — kivéve a földgáz kereskedelmi tevékenységet — vonatkozó, arra feljogosított tanúsító szervezet által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerrel. Abban az esetben, ha ezzel az engedélykérelem benyújtásakor nem rendelkezik, az engedélykérelmet benyújtónak az erre vonatkozó tervét kell benyújtania, és ennek a követelménynek az engedély kiadásától számított két éven belül kell megfelelnie. (6) A kérelmező köteles nyilatkozni a GET 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok hiányáról, továbbá arról, hogy rendelkezik az e rendeletben és a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel. (7) A Hivatal mind az engedélyezési eljárás során, mind az engedély érvényességének ideje alatt az egyes engedélyezési feltételek folyamatos meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja. A befolyásszerzés szabályai az engedélyezés során 3. § Amennyiben a kérelmező társaságban valamely vállalkozás jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkezik (a továbbiakban együtt: irányító társaság) az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a GET 52. §-ában előírt jóváhagyás iránti kérelemhez benyújtandó következő iratokat: a) az irányító társaság társasági szerződésének (alapító okiratának, alapszabályának vagy ennek megfelelő egyéb iratnak) egy másolati példányát, külföldi vállalkozás esetében annak hiteles magyar nyelvű fordítását; b) az irányító társaság három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi vállalkozás esetén annak hiteles magyar nyelvű fordítását, vagy az arról szóló igazolás hiteles magyar nyelvű fordítását, hogy a külföldi vállalkozást a cégnyilvántartásba bejegyezték; c) az engedélyesben jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező gazdasági társaság, illetve külföldi vállalkozás vagy természetes személy azonosító adatait, ez utóbbi esetében a büntetlen előéletére vonatkozó igazolást; d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az irányító társaságnak, illetve külföldi vállalkozásnak Magyarországon adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs; e) az irányító társaság, illetve külföldi vállalkozás előző három évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását; f) az irányító társaság, illetve külföldi vállalkozás tulajdonosi szerkezetének, valamint azoknak a körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az irányító társaság, illetve külföldi vállalkozás kapcsolatában álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá, az irányító társaság előző üzleti évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító társaság konszolidált beszámoló készítésére kötelezett; g) a kérelemmel érintett gazdasági társaság, külföldi vállalkozás vagy természetes személyek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Hivatal által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez. Az engedélyköteles tevékenység gyakorlása 4. § (1) Az engedélyes kapcsolódó és másodlagos tevékenysége nem veszélyeztetheti az engedélyes engedélyköteles tevékenységének folyamatos ellátását. (2) Az engedélyes társaság saját tőkéje nem csökkenhet két egymást követő évben az e rendeletben előírt jegyzett tőke alá. (3) Az engedély kiadásának és az engedélyköteles tevékenység gyakorlásának feltétele, hogy a kérelmező, illetve az engedélyes a GET-nek és az egyéb jogszabályi feltételeknek folyamatosan megfeleljen. Ha ezen előírások bármelyike nem teljesül, a Hivatal jogosult az engedélyessel szemben a GET 13. §-ában, valamint e rendelet 19. §-ában foglalt jogkövetkezmények alkalmazására. (4) Az engedélyes az engedélyében meghatározott egyes tevékenységeket köteles saját szervezetén belül végezni, és a Hivatal által kiadott, erre vonatkozó határozat alapján jogosult az egyéb engedélyesi tevékenységek elvégzéséhez közreműködőt (alvállalkozót vagy megbízottat) igénybe venni. Ezen közreműködői tevékenységért úgy felel, mintha maga járt volna el. (5) Amennyiben a GET 85. §-ának (1) bekezdése szerint a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.) hatálya alatt működő társaság nem teljesíti a GET, e rendelet és a külön jogszabályok által meghatározott engedélyezési feltételeket és 2004. január 1-jén nem rendelkezik a GET szerinti működési engedéllyel, a Hivatal a folyamatos és biztonságos gázellátás érdekében a GET 13. §-a alapján más engedélyes kijelölése iránt intézkedhet. (6) Az engedélyesek, kivéve a földgáz kereskedői és a határon keresztüli kapacitásokhoz való hozzáféréssel rendelkező engedélyeseket, kötelesek a legkisebb költség elvét betartani, az ezt igazoló adatokat a Hivatal számára hozzáférhetővé tenni, különösen a GET hatálya alá tartozó hatósági áras, illetve díjas termékek és szolgáltatások, valamint a hozzájuk tartozó ráfordítások tekintetében, beleértve a kizárólagossági jogosultságú tevékenység ellátásához kapcsolódó beszerzések Üzletszabályzatban rögzített nyilvános versenyeztetési rendszerét is. (7) Az engedélyes köteles: a) a folyamatos gázellátást veszélyeztető változásról a Hivatalt nyolc napon belül tájékoztatni, így különösen a gázbeszerzési szerződés megszűnése, mennyiségének a fogyasztói igények alá csökkenése, fizetésképtelenségének beállta, az előírt pénzügyi biztosítékok hiánya, a földgázrendszer kapacitásának (szállító-, tároló-, elosztó-rendszerek névleges kapacitásának), a műszaki biztonsági eszközök vagy a szakemberek összetételének, létszámának az engedélyben előírt mérték alá csökkenése esetén; b) kidolgozni és szükség esetén alkalmazni az üzemzavar és válsághelyzet kezelésére vonatkozó aktualizált belső szabályzatát, kivéve a szervezett földgázpiac működtetésére engedéllyel rendelkezőt; c) az engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek folyamatosan megfelelni; a Hivatal az általa kiadott működési engedélyben határozza meg, mely feltételek változását elegendő bejelenteni, illetve mely változások engedélyezéséhez szükséges a működési engedély módosítását kérni; d) éves beszámolót készíteni a Hivatal részére, amelynek tartalmát, benyújtásának módját és határidejét a Hivatal határozatban írja elő; e) az engedélyben felsorolt, a tevékenység folytatásához szükséges alapvető eszközökkel való rendelkezéshez a Hivatal előzetes hozzájárulását megszerezni; f) amennyiben a földgázipari vállalkozáson belül két vagy több engedélyes is működik — kivéve a GET 7. §-ának i) pontját — akkor az engedélyköteles tevékenységet végző szervezetek közötti kapcsolatokat a vállalkozás belső rendjében szabályozni. (8) A GET által megkövetelt műszaki-biztonsági, minőségbiztosítási követelmények érvényesítése érdekében a Hivatal általi engedélyezési (módosítási) eljárást megelőzően a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) minősíti e szempontok szerint a földgázszállítási, földgáztárolási, földgázelosztási, rendszerirányítási és a propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztási és szolgáltatási működési engedély kérelmezőjét. (9) A szállítói, tárolói, elosztói engedélyesek kötelesek a tulajdonukban lévő szállító-, elosztó-, tároló-rendszerekre az ésszerű kockázatvállalás mértékéig, a biztosítási piacon elérhető kondícióktól függően a környezeti károkra is kiterjedő vagyon- és felelősségbiztosítást kötni. Amennyiben a biztosítás megkötését, fenntartását az engedélyes elmulasztja, a biztosítás hiánya az engedély visszavonásának alapjául szolgáló ok. (10) A kérelmezőnek az engedélyköteles tevékenységére vonatkozó tervezett mérlegeinek elkészítésénél figyelembe kell vennie a 6. számú melléklet mérlegre vonatkozó követelményeit. (11) Az engedélyes köteles az Üzletszabályzatát az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, jól látható módon elhelyezni, kérésre bárkinek hiánytalanul rendelkezésre bocsátani, honlapján hozzáférhetővé tenni és térítés ellenében róla másolatot készíteni. (12) Az engedélyes köteles üzletszabályzatában rögzíteni az általa nyújtott szolgáltatás, illetve termék részletes minőségi, műszaki paramétereit. (13) Az engedélyesnek, illetve a hozzáférésre jogosultaknak minden, a tevékenységükkel érintett belépési és kilépési pontra vonatkozóan együttműködési megállapodással kell rendelkezniük az érintett, velük kapcsolatban álló engedélyesekkel és hozzáférésre jogosultakkal legalább a rendszer közös használatára, az elszámolások, vitás kérdések rendezésére. Az együttműködési megállapodások tartalmi elemeit az ÜKSZ határozza meg. (14) A GET 3. §-ának 5. pontja tekintetében az elosztóvezetéken történő, határon keresztüli földgázelosztásra az e rendelet határon keresztüli földgázszállító vezetékhez való hozzáférési engedélyre vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Kiegyenlítő földgáz beszerzése 5. § A rendszerirányító által a rendszeregyensúly fenntartása érdekében folytatott földgázbeszerzés és -értékesítés, a szállítói, tárolói és az elosztói engedélyes által a saját felhasználás, hálózatveszteség és mérési különbség, valamint a tárolói párnagáz pótlás mértékének megfelelő földgázbeszerzés nem minősül földgáz-kereskedelmi tevékenységnek, így az e tekintetben nem engedélyköteles. Az engedélyköteles tevékenységek elkülönítése a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozások esetében 6. § (1) Az engedélyes tevékenységet — kivéve a határkeresztező szállító kapacitáshoz való hozzáférési engedélyes tevékenységet — folytató vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás köteles biztosítani, hogy a) a szállítói (beleértve a rendszerirányítói) aa) engedélyköteles tevékenységet más, nem szállítási tevékenységtől elkülönült szervezeti egységben és döntéshozatali eljárás alkalmazásával végezze, ab) engedélyköteles tevékenységre vonatkozó döntéshozatali eljárások más, nem szállítási tevékenységre vonat kozó döntésektől elkülönültek legyenek (mindez nem zárja ki olyan koordinációs mechanizmus meglétét, amely lehetővé teszi, hogy az engedélyes társaság tulajdonosai más jogszabályokban biztosított felügyeleti jogukat gyakorolják), ac) engedélyköteles tevékenységet végző elkülönült szervezeti egységet irányító személyek jogosultak legyenek önálló döntések meghozatalára és végrehajtására a szállító rendszer üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése tekintetében, ad) engedélyköteles tevékenységet irányító vezetők se közvetlenül, se közvetve ne vehessenek részt más engedélyköteles tevékenység végzésében; b) az elosztói ba) engedélyköteles tevékenységet irányító vezetők se közvetlenül, se közvetve ne vehessenek részt más engedélyköteles tevékenység végzésében, bb) engedélyköteles tevékenységet végző szervezeti egységet irányító személyek jogosultak legyenek hatékony, más tevékenységtől független döntések meghozatalára és végrehajtására a hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése tekintetében; c) a közüzemi nagykereskedői, a közüzemi szolgáltatói, valamint a földgázkereskedői engedélyköteles tevékenységeket végző szervezeti egységek vezetői jogosultak legyenek hatékony, más tevékenységtől független döntések meghozatalára és végrehajtására. (2) A különböző engedélyköteles tevékenységet végző személyek, illetve egységek között az engedélyköteles tevékenységre vonatkozó információáramlás feleljen meg a) a jogszabály, valamint az ÜKSZ információszolgáltatásra vonatkozó előírásainak, b) a tulajdonos egyéb jogszabályokban biztosított jogaihoz kapcsolódó információáramlási igényének, c) ne legyen diszkriminatív az azonos típusú engedéllyel rendelkező piaci szereplők között. (3) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás köteles biztosítani, hogy a) a más, elkülönült jogi személyként működő engedélyes azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljön, mint a vállalkozás szervezetén belüli, engedélyköteles tevékenységet végző szervezeti egység; b) a más, elkülönült jogi személyként működő engedélyes ugyanazon — jogszabályban, vagy az ÜKSZ-ben meghatározott — adatokhoz és információkhoz hozzáférhessen, mint a vállalkozás szervezetén belüli, engedélyköteles tevékenységet végző szervezeti egység. (4) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás köteles a) biztosítani, hogy a különböző engedélyköteles tevékenységet végző személyek, illetve szervezeti egységek egymást úgy kezeljék, mintha elkülönült jogi személyhez tartoznának, különös tekintettel az adatvédelemre, a diszkri minációmentességre, a versenysemlegességre és az egyenlő elbánás elvére; b) olyan — munkavállalóira, vezetőire, alvállalkozóira, megbízottjaira és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő dolgozóira vonatkozó — belső szabályzatot alkotni és alkalmazni, amely az (1)—(3) bekezdésben foglaltak megszegését súlyos szerződésszegésnek minősíti, és amely súlyos szerződésszegésnek jogkövetkezménye az adott jogviszony megszüntetése. (5) Az (1)—(4) bekezdésben foglaltak megszegése bírság kiszabása szempontjából súlyos jogsértésnek minősül. III. Fejezet AZ ENGEDÉLYEZÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSI MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY 7. § (1) Szállítási működési engedélyt az kaphat, aki szállítási engedély iránti kérelmét azon többségi tulajdonában levő teljes szállítói hálózat üzemeltetésére nyújtja be, amelyre vonatkozóan tulajdonosként, illetve a tulajdonában nem lévő eszközhányad tekintetében a tulajdonosokkal kötött üzemeltetési szerződés alapján a kérelemben szereplő tevékenységét gyakorolhatja. (2) A kérelmező engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének el kell érni a 2 milliárd forintot. (3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell a) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel; b) 5 évre szóló fejlesztési tervvel és kapacitásigény felméréssel; c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását, vagy ezen tevékenység azon elemének felügyeletét, amelynek mással történő elvégeztetéséhez a Hivatal hozzájárult, az önálló gazdálkodást, a hozzáférésre jogosultak diszkriminációmentes kiszolgálását, valamint saját rendszerének megfelelő műszaki színvonalon való tartását; d) saját szervezetében az engedélyes tevékenysége végzéséhez szükséges szakirányú tervező, irányító, ellenőrző tevékenység ellátását biztosító szakember-állománnyal; e) a c) és d) pontban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiákkal; f) a fejlesztési igények megfogalmazására és a teljes fejlesztési folyamat ellenőrzésére alkalmas szakemberállománnyal; g) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmenetétől eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szervezeti, szabályzati, tárgyi és személyi feltételekkel; h) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel; i) a szállítóvezeték rendszerről ellátott, nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztói kör felsorolását tartalmazó nyilvántartással. (4) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a szállító szállítói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy a) az azonos típusú engedélyesek, az azonos típusú hozzáférésre jogosultak, illetve a földgáz vásárlói a szállító részéről azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek, beleértve kapcsolt vállalkozásait is; b) az azonos típusú engedélyesek, az azonos típusú hozzáférésre jogosultak, illetve a földgáz vásárlói a szállító részéről csak és kizárólag ugyanazon adatokhoz, információkhoz férhessenek hozzá; c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön, és ne részesülhessen előnyben. (5) Kizárólag a (4) bekezdés szempontjából földgázvásárlónak minősül a közüzemi nagykereskedő, a földgázkereskedő és a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó. (6) A földgáz szállítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének I. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani. Földgáztárolási működési engedély 8. § (1) Földgáztárolási működési engedélyt az kaphat, aki földgáztárolási engedély iránti kérelmét mindazon többségi tulajdonában levő tárolója üzemeltetésére nyújtja be, amelyre vonatkozóan tulajdonosként, illetve a tulajdonában nem lévő eszközhányad tekintetében a tulajdonosokkal kötött üzemeltetési szerződés alapján a kérelemben szereplő tevékenységét gyakorolhatja. (2) A kérelmező engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érnie az 500 millió forintot. (3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell a) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel; b) 5 évre szóló fejlesztési tervvel és igényfelméréssel; c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását, vagy ezen tevékenység azon elemének felügyeletét, amelynek mással történő elvégeztetéséhez a Hivatal hozzájárult, az önálló gazdálkodást, a hozzáférésre jogosultak diszkriminációmen tes kiszolgálását, valamint saját rendszerének megfelelő műszaki színvonalon való tartását; d) saját szervezetében az engedélyes tevékenysége végzéséhez szükséges szakirányú tervező, irányító, ellenőrző tevékenység ellátását biztosító szakember-állománnyal; e) a c) és d) pontban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiákkal; f) a fejlesztési igények megfogalmazására és a teljes fejlesztési folyamat ellenőrzésére alkalmas szakemberállománnyal; g) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmenetétől eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szervezeti, szabályzati, tárgyi és személyi feltételekkel; h) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel. (4) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a tárolói engedélyes tárolói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy a) az azonos típusú engedélyesek, az azonos típusú hozzáférésre jogosultak, illetve a földgáz vásárlói a tárolói engedélyes részéről azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek, beleértve kapcsolt vállalkozásait is; b) az azonos típusú engedélyesek, az azonos típusú hozzáférésre jogosultak, illetve a földgáz vásárlói a tárolói engedélyes részéről csak és kizárólag ugyanazon adatokhoz, információkhoz férhessenek hozzá; c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön, és ne részesülhessen előnyben. (5) Kizárólag a (4) bekezdés alkalmazásában földgázvásárlónak minősül a közüzemi nagykereskedő, a földgázkereskedő és a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó. (6) A földgáz tárolására vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének II. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani. Földgázelosztói működési engedély 9. § (1) Földgázelosztói működési engedélyt az kaphat, aki földgázelosztás iránti kérelmét mindazon elosztóvezetékek működtetésére bejelenti, amelyekre vonatkozóan vagy saját jogon, illetve a tulajdonában nem lévő eszközhányad tekintetében a tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a kérelemben szereplő tevékenységét gyakorolhatja. (2) Amennyiben a kérelmező elosztó hálózatáról ellátott fogyasztók száma 2003. január 1-jén meghaladta a 100 ezer fogyasztót, az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érni a 300 millió forintot. Minden egyéb elosztói engedélykérelmet benyújtó esetében az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érnie a 20 millió forintot. (3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell a) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel; b) 5 évre szóló fejlesztési tervvel és igényfelméréssel; c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását, vagy ezen tevékenység azon elemének felügyeletét, amelynek mással történő elvégeztetéséhez a Hivatal hozzájárult, az önálló gazdálkodást, a hozzáférésre jogosultak diszkriminációmentes kiszolgálását, valamint saját rendszerének a Hivatal erre vonatkozó határozatában előírt megfelelő műszaki színvonalon való tartását; d) saját szervezetében az engedélyes tevékenysége végzéséhez szükséges szakirányú tervező, irányító, ellenőrző tevékenység ellátását biztosító szakember-állománnyal; e) a c) és d) pontban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiákkal; f) a fejlesztési igények megfogalmazására és a teljes fejlesztési folyamat ellenőrzésére alkalmas szakemberállománnyal; g) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmenetétől eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szervezeti, szabályzati, tárgyi és személyi feltételekkel; h) a közüzemi szolgáltatóval kötött szerződéssel, illetve belső szabályozással arról, hogy az elosztói engedélyes az elosztóvezetékével a közüzemi szolgáltató engedélyében meghatározott települések, településrészek, területek mely részén biztosítja a közüzemi fogyasztók földgázellátását; i) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel, beleértve a határon keresztüli elosztást is; j) országhatáron kívül eső fogyasztási helyek esetében az elosztóvezeték határátlépésénél nemzetközi mérőállomással; k) az elosztó által ellátott településeken, településrészeken, területeken levő nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztói kör felsorolását tartalmazó nyilvántartással. (4) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében az elosztó elosztói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy a) az azonos típusú engedélyesek, az azonos típusú rendszerhasználók, illetve a földgáz vásárlói az elosztó részéről azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek, beleértve kapcsolt vállalkozásait is; b) az azonos típusú engedélyesek, az azonos típusú rendszerhasználók, illetve a földgáz vásárlói az elosztó részéről csak és kizárólag ugyanazon adatokhoz, információkhoz férhessenek hozzá; c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön, és ne részesülhessen előnyben. (5) Kizárólag a (4) bekezdés alkalmazásában földgázvásárlónak minősül a közüzemi szolgáltató, a földgázkereskedő és a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó. (6) A földgáz elosztására vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének III. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani. Rendszerirányítási működési engedély 10. § (1) Rendszerirányítási működési engedélyt egy részvénytársaság kaphat, amely egyidejűleg szállítási engedéllyel is rendelkezik. (2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell a) a GET 9. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat figye lembe véve a kiegyenlítő gáz vásárlásával és értékesítésével összefüggő kockázatok kezelésére elkülönített pénzeszközzel, illetve hazai tárolókban rendelkezésre álló földgáz mennyiséggel, amelyet csak erre a célra használhat fel, a kiegyenlítő gáz vásárlására fordítható pénzeszközök tekintetében nyolcnapos utánpótlási kötelezettség mellett. Ezt a pénzeszközt, illetve gázmennyiséget az ÜKSZ-ben szabályozott módon évente kell meghatározni; b) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel; c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását, a hozzáférésre jogosultak diszkriminációmentes kiszolgálását, valamint saját eszközeinek megfelelő műszaki színvonalon való tartását; d) saját szervezetében az engedélyes tevékenysége végzéséhez szükséges szakirányú tervező, irányító, ellenőrző tevékenység ellátását biztosító szakember-állománnyal; e) a c) és d) pontban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiákkal, valamint távközlő hálózattal (vagy távközlési szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződéssel), amelyek biztosítják az együttműködő földgázrendszer biztonságos üzemeltetését; f) az ÜKSZ vonatkozó előírásait kielégítő adatátviteli és információs rendszerrel; g) a fejlesztési igények megfogalmazására és a teljes fejlesztési folyamat ellenőrzésére alkalmas szakemberállománnyal; h) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmenetétől eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szabályzati feltételekkel; i) a rendszeregyensúly biztosításához szükséges földgáz beszerzésére és értékesítésére vonatkozó szabályozással. (3) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a rendszerirányító rendszerirányítói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy a) az azonos típusú engedélyesek, az azonos típusú hozzáférésre jogosultak, illetve a földgáz vásárlói a rendszerirányító részéről azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek; b) az azonos típusú engedélyesek, az azonos típusú hozzáférésre jogosultak, illetve a földgáz vásárlói a rendszerirányító részéről csak és kizárólag ugyanazon adatokhoz, információkhoz férhessenek hozzá; c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön, és ne részesülhessen előnyben. (4) Kizárólag a (3) bekezdés alkalmazásában földgázvásárlónak minősül a közüzemi nagykereskedő, a földgázkereskedő és a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó. (5) A földgáz rendszerirányításra vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének IV. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani. Földgáz-kereskedelmi működési engedély 11. § (1) A kérelmező engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érnie az 50 millió forintot. (2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell a) egy évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel; b) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja szerződő partnerei kiszolgálását és az önálló gazdálkodást; c) saját szervezetében az engedélyköteles tevékenységei végzéséhez szükséges kereskedő, irányító, ellenőrző szakember-állománnyal; d) a b) és a c) pontokban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel eljárásokkal, technológiával; e) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel; f) e rendelet 17. §-ában meghatározott pénzügyi biztosítékkal; g) az engedélyköteles tevékenység rendkívüli körülmények közötti folytatásához szükséges szabályzati feltételekkel. (3) A földgáz kereskedelemre vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének V. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani. Földgáz közüzemi nagykereskedelmi működési engedély 12. § (1) Földgáz közüzemi nagykereskedelmi engedélyt az kaphat, aki (vagy jogelődje) legalább 3 évre előre folyamatosan rendelkezik a források biztosítását szolgáló olyan szerződésekkel, amelyek az általa közvetlenül és a közüzemi szolgáltatókon keresztül közvetve ellátott (vagy ellátni tervezett) közüzemi fogyasztók igényeinek legalább 80%-át elérik. (2) A kérelmező engedélyköteles tevékenységre vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érnie az 1 milliárd forintot. (3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell a) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel; b) 5 évre szóló igényfelméréssel; c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja szerződő partnerei diszkriminációmentes kiszolgálását és az önálló gazdálkodást; d) saját szervezetében az engedélyköteles tevékenysége végzéséhez szükséges tervező, kereskedő, irányító, ellenőrző szakember-állománnyal; e) a c) és a d) pontokban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiával; f) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel; g) e rendelet 17. §-ában meghatározott pénzügyi biztosítékkal; h) az engedélyköteles tevékenység rendkívüli körülmények közötti folytatásához szükséges szabályzati feltételekkel. (4) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a közüzemi nagykereskedő közüzemi nagykereskedelmi tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy a) az azonos típusú engedélyesek és azonos típusú rendszerhasználók a közüzemi nagykereskedő részéről azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek, beleértve kapcsolt vállalkozásait is; b) az azonos típusú engedélyesek és azonos típusú rendszerhasználók a közüzemi nagykereskedő részéről csak és kizárólag ugyanazon adatokhoz, információkhoz férhessenek hozzá; c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön, és ne részesülhessen előnyben. (5) A földgáz közüzemi nagykereskedelemre vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének VI. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani. Földgáz közüzemi szolgáltatási működési engedély 13. § (1) Földgáz közüzemi szolgáltatói engedélyt az kaphat, aki (vagy jogelődje) legalább 3 évre előre folyamatosan rendelkezik közüzemi nagykereskedővel vagy jogelődjével megkötött ellátási szerződéssel az általa ellátott (ellátni tervezett) közüzemi fogyasztók igényeinek legalább 80%-át elérő mértékéig. (2) Azok az engedélyesek, amelyek közüzemi szolgáltatási területén az általuk ellátott fogyasztók száma 2003. január 1-jén meghaladta a 100 ezer fogyasztót, az engedélyköteles tevékenységre vonatkozóan elkészített tervezett mérlegükben a jegyzett tőkéjüknek minimálisan el kell érnie a 300 millió forintot. Minden egyéb közüzemi szolgáltatói engedély-kérelmet benyújtó esetében az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érni a 20 millió forintot. (3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell a) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel; b) 5 évre szóló igényfelméréssel; c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja szerződő partnerei diszkriminációmentes kiszolgálását; d) saját szervezetében az engedélyköteles tevékenysége végzéséhez szükséges tervező, irányító, ellenőrző szakember-állománnyal, vagy ezen tevékenység azon elemének felügyeletét ellátó szakember-állománnyal, amelynek mással történő elvégeztetéséhez a Hivatal hozzájárult; e) a c) és a d) pontokban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiával; f) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel; g) e rendelet 17. §-ában meghatározott pénzügyi biztosítékkal; h) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmódtól eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szabályzati feltételekkel; i) az elosztási engedélyessel kötött szerződéssel, illetve belső szabályozással arról, hogy az elosztási engedélyes az elosztó vezetékével a közüzemi szolgáltató engedélyében meghatározott települések, településrészek, területek mely részén lát el elosztási tevékenységet. (4) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a közüzemi szolgáltató közüzemi szolgáltatói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy a) az azonos típusú engedélyesek és azonos típusú rendszerhasználók a közüzemi szolgáltató részéről azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek, beleértve kapcsolt vállalkozásait is; b) az azonos típusú engedélyesek és azonos típusú rendszerhasználók a közüzemi szolgáltató részéről csak és kizárólag ugyanazon adatokhoz, információkhoz férhessenek hozzá; c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön, és ne részesülhessen előnyben. (5) A földgáz közüzemi szolgáltatására vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének VII. fejezetében meghatározott dokumentumokat kell benyújtani. Szervezett földgázpiac működtetési engedély 14. § (1) A kérelmező és az engedélyes az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érni a 100 millió forintot. (2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell a) a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tár gyi és biztonsági feltételekkel, a biztonságos működéshez szükséges feltételekkel; b) a szervezett földgázpiac működtetésére vonatkozó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) által minősített szabályzattal (tőzsdeszabályzat), ahol a GET 11. § (3) bekezdésben említett ,,tőzsdeszabályzat’’ a szervezett földgázpiaci engedélyes üzletszabályzatának része; c) felelősségbiztosítási rendszerrel; d) egy évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel; e) a feladat ellátásához szükséges adatforgalmi és információs rendszerrel; f) e rendelet 17. §-ban meghatározott pénzügyi biztosítékkal. (3) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a szervezett földgázpiacot működtető engedélyes e tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy a) az engedélyes társaságban a GET szerinti egyéb engedélyesek és a feljogosított fogyasztók tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak összege ne érje el a szervezett földgázpiac működtetési engedéllyel rendelkező társaság alaptőkéjének, illetve a leadott szavazatok számának 50%-át úgy, hogy közben egyetlen engedélyes tulajdoni hányada, illetve leadott szavazata sem érje el e társaság alaptőkéjének, illetve leadott szavazatainak 10%-át; b) a szervezett földgázpiac szereplői azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek; c) csak és kizárólag ugyanazon adatokhoz, információkhoz férhessenek hozzá; továbbá d) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön, és ne részesülhessen előnyben. (4) A szervezett földgázpiac létrehozására és működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének VIII. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani. Határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési működési engedély 15. § (1) A földgáz határon keresztüli szállításához, a határkeresztező szállítóvezetékre vonatkozó hozzáférési engedélyt az alábbiak kérelmezhetnek: a) földgáz-kereskedelmi engedélyes; b) közüzemi nagykereskedelmi engedélyes; c) nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó a közüze mi ellátásból való kilépési szándékra vonatkozó nyilatkozattal; d) földgáztermelő; e) rendszerirányítói engedélyes; f) a GET 33. §-ának (5) bekezdése szerinti esetekben a közüzemi szolgáltatói engedélyes. (2) Amennyiben a kérelmező engedélyesként kér határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedélyt, a korábbi engedélykérelme mellékleteként benyújtott azokat az iratokat, amelyekben változás nem történt, nem köteles benyújtani. A kérelmező köteles azonban a korábbi engedélykérelem benyújtására hivatkozni, és arra nézve nyilatkozni, hogy a korábban benyújtott mellékletekben változás nem történt. (3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmezőknek rendelkezniük kell a) az engedélyes tevékenység végzésére vonatkozó dokumentált belső eljárási és nyilvántartási renddel, amely lehetővé teszi a rájuk vonatkozó jogszabályok és előírások betartását és azok ellenőrzését; b) egyéb jogszabályokban meghatározott további feltételekkel, névre szóló hatósági engedélyekkel; c) az engedélyköteles tevékenység rendkívüli körülmények közötti folytatásához szükséges szabályzati feltételekkel. (4) Abban az esetben, ha a kérelmező a GET 9. §-ának (1) bekezdése szerinti engedélykérelmével egyidejűleg nyújtja be a határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedély iránti kérelmét, akkor a Hivatal a benyújtott engedélykérelmeket együttesen bírálja el, a benyújtott iratok alapján. A határon keresztüli földgáz szállító-vezetékhez való hozzáférési engedélyt azonban csak az annak alapjául szolgáló működési engedély jogerőre emelkedését követően adhatja ki. (5) A határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének IX. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani. Propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására vonatkozó működési engedély 16. § (1) Propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására vonatkozó működési engedélyt az kaphat, aki az engedély iránti kérelmét mindazon elosztóvezetékek működtetésére bejelenti, amelyekre vonatkozóan vagy saját jogon, illetve a tulajdonában nem lévő eszközhányad tekintetében a tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a kérelemben szereplő tevékenységét gyakorolhatja. (2) A kérelmezőre, illetve az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érni a 20 millió forintot. (3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell: a) 3 évre szóló független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel; b) 5 évre szóló fejlesztési tervvel és igényfelméréssel; c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását, vagy ezen tevékenység azon elemének felügyeletét, amelynek mással történő elvégeztetéséhez a Hivatal hozzájárult, az önálló gazdálkodást, a hozzáférésre jogosultak diszkriminációmentes kiszolgálását, valamint saját rendszerének megfelelő műszaki színvonalon való tartását; d) saját szervezetében az engedélyes tevékenysége végzéséhez szükséges szakirányú tervező, irányító, ellenőrző tevékenység ellátását biztosító szakember-állománnyal; e) a c) és d) pontban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiákkal; f) a fejlesztési igények megfogalmazására és a teljes fejlesztési folyamat kontrollálására alkalmas szakemberállománnyal; g) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmenetétől eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szervezeti, szabályzati, tárgyi és személyi feltételekkel; h) adatforgalmi és információs rendszerrel. (4) A propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására vonatkozó működési engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének X. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani. Pénzügyi biztosíték 17. § (1) A földgáz-kereskedői, a közüzemi nagykereskedői, a közüzemi szolgáltatói, valamint a szervezett földgázpiaci engedélyes a GET 10—11. §-ai alapján köteles az előző naptári évi földgáz forgalom beszerzési értéke 1/12-ed részének megfelelő összeget — de legalább húszmillió, legfeljebb ötszázmillió forintot — biztosítékként az erre a célra elkülönített banki alszámlájára befizetni, ott tartani és e számlát — folyamatosan — feltölteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti — de korábban engedélyesként nem működő — társaságok esetében az engedélyesként működésük első üzleti évében a pénzügyi biztosíték összegét az ellenőrzött üzleti tervben földgáz adásvételi tevékenységből származó becsült éves földgáz forgalom alapulvételével kell meghatározni, a pénzügyi biztosíték összegének azonban el kell érnie legalább a húszmillió forintot. Az ezt követő üzleti években az előző évi vagy a becsült éves forgalom — közül a magasabb érték — alapján számítandó ki a biztosíték kötelezően elkülönített összege. (3) A pénzügyi biztosítékként elkülönített összeget az engedélyes kizárólag a földgáz adásvételi szerződéseiben foglalt, illetve a rendszerhasználattal kapcsolatos kötelezettségei teljesítéséhez használhatja fel. A pénzügyi biztosítékként elkülönített összeg felhasználása esetén a felhasználástól számított 8 banki napon belül az engedélyes köteles az alszámlát a teljes biztosítéki összegre feltölteni. (4) Az engedélyes köteles az alszámláját vezető bank által írásban visszaigazolt felhatalmazást adni a Hivatal számára arra vonatkozóan, hogy a bank vállalja, hogy a Hivatal megkeresésére közvetlenül részletes információt szolgáltat az alszámla egyenlegére és forgalmára vonatkozóan. Az információszolgáltatás esetleges költségei az engedélyest terhelik. (5) Az információ hiányát vagy annak megtagadását — ellenkező bizonyításáig — a pénzügyi biztosíték hiányának kell tekinteni. (6) Az engedélyes köteles a Hivatal részére a pénzügyi biztosítékról és annak változásáról részletező nyilvántartást vezetni olyan módon, hogy az utólag ellenőrizhető, illetve a Hivatal részére — írásban, illetve elektronikus adathordozón — benyújtható legyen. (7) A Hivatal az engedélyes kérelmére pénzügyi biztosítékként elfogadhat a fentiekkel azonos feltételeknek megfelelő, azonos értékű, azonos likviditású, azonos biztonságot nyújtó és kizárólag a (3) bekezdésben megjelölt célra igénybe vehető banki hitelkeretet vagy belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt, illetve felülgarantált, első osztályú, visszavonhatatlan, feltétel nélküli bankgaranciát. IV. Fejezet AZ ENGEDÉLY MÓDOSÍTÁSA, BÍRSÁG, ESZKÖZHASZNÁLATI DÍJ Az engedély módosítása (A GET 12. §-hoz) 18. § Az engedélyes az engedély feltételeiben, előírásaiban és az engedély mellékleteiben szereplő adatok változása esetén köteles az engedélyes tevékenység folyamatosságát biztosító átmeneti intézkedések megtétele mellett az adott változást követő 30 napon belül az engedély módosítását kérelmezni. Bírság kiszabása és egyéb intézkedések (GET 13. §-hoz) 19. § (1) A bírság kiszabásakor a Hivatal a körülmények mérlegelését köteles elvégezni, különös tekintettel a következőkre: a) a jogsértés súlya (a gázellátás veszélyeztetésének mértéke, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége); b) a jogsértő állapot fennállásának időtartama; c) a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértéke, illet ve a jogsértéssel elért vagyoni előny mértéke; d) a jogsértő piaci helyzete, befolyása; e) a jogsértésnek a földgázpiaci viszonyokra gyakorolt káros hatása; f) a magatartás felróhatósága; g) korábbi jogsértő magatartás; h) a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézke déseket segítő magatartás; i) a jogsértő állapot megszüntetésére tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenység. (2) A bírság engedélyesekre, engedéllyel nem rendelkező gázipari tevékenységet folytató társaságokra és a GET 1. §-ának e) pontja szerinti tulajdonosokra szabható ki. (3) A bírság felső határa engedélyesek esetében a következő összegek közül a magasabb: — az engedélyes tárgyévet megelőző évi nettó árbevételének 1%-a, vagy — százmillió forint. (4) Az engedéllyel nem rendelkező vállalkozások és a GET 1. §-ának (1) bekezdés e) pontja szerinti tulajdonosok esetében a bírság felső határa százmillió forint. (5) A bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe. (6) A bírságolásnak a jogsértésről történő tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül, de legfeljebb az elkövetéstől — folyamatos cselekmény esetén annak befejezésétől — számított három éven belül van helye. Eszközhasználati díj megállapítása 20. § (1) A GET 13. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a Hivatal határozatban írja elő a kijelölt szállítói, tárolói, elosztói engedélyes által fizetendő eszközhasználati díjat. (2) A tulajdonos és a szállítói, tárolói, elosztói engedélyes között az eszközök használatára üzemeltetői szerződést kell kötni. (3) A Hivatal által a GET 13. §-ának (7) bekezdése szerinti határozat meghozatalakor a következő szempontokat kell figyelembe venni: a) a rendszer üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával, üzemzavarának elhárításával, a földgázellátási válsághelyzet kezelésével kapcsolatos közvetlen és közvetett költségek (beleértve az üzemi és vállalati általános költségeket is); b) a szolgalom, a vezetékjog, a használati jog megszerzésével kapcsolatos költségek; c) az eszközökkel kapcsolatos biztosítási költségek; d) új fogyasztói igényekkel kapcsolatos bekapcsolási, fejlesztési költségek; e) az üzemeltetőt megillető indokolt mértékű nyereség. (4) A kijelölt időtartam alatt jelentkező új fogyasztói bekapcsolásra, fejlesztésre csak a tulajdonos és az üzemeltető engedélyes közötti megállapodás alapján kerülhet sor. (5) A kötelező kijelölés időszakában a Hivatal által meghatározott időszakban és a kijelölési időszak végén az üzemeltető engedélyesnek a Hivatal által meghatározott elszámolást be kell mutatnia a Hivatalnak. V. Fejezet A FÖLDGÁZELLÁTÁS (GET 14. §-hoz) Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat kidolgozásáért felelősök köre, kidolgozási, egyeztetési és alkalmazási rendje 21. § (1) Az ÜKSZ kidolgozása érdekében a rendszerirányító az engedélyesek bevonásával a GET hatálybalépését követő 30 napon belül külön-külön gondoskodik a a) földgázszállítási, b) földgáztárolási, c) földgázelosztási, d) földgáz-kereskedelmi, e) földgáz közüzemi nagykereskedelmi, f) földgáz közüzemi szolgáltatási, g) szervezett földgázpiac működtetési, h) határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedéllyel rendelkezők és a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók összehívásáról az engedélyes-körök megalakítása, képviselőjük megválasztása és ügyrendjük meghatározása végett. (2) Az azonos típusú engedélyt kérelmezők, illetve engedéllyel rendelkezők egy-egy engedélyes-kört alkotnak. (3) A rendszerirányító az engedélyes — körök választott felelős képviselőivel megalakítja a Szabályzati Bizottságot (a továbbiakban: SZB). Az SZB-ben minden engedélyeskör egy felelős képviselővel képviselteti magát. Az SZB megalakítása előtt az adott engedélyes-kör megalkotja saját ügyrendjét és megválasztja felelős képviselőjét. Az egyes engedélyes körök kidolgozzák a saját engedélyes tevékenységükre vonatkozó ÜKSZ-fejezeteket. (4) Az SZB ügyrendje az ÜKSZ része. (5) Az SZB-ben tanácskozási joggal részt vesznek a földgáztermelők, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók, valamint a kis- és nagyfogyasztói érdekképviseletek egy-egy fővel. Az SZB munkájába szakértőket vonhat be. (6) Az SZB-ben és az engedélyes-körökben végzett tevékenység költségeit az engedélyesek viselik az ügyrendben meghatározott elvek szerint. (7) Bármelyik engedélyes és rendszerhasználó kezdeményezheti az ÜKSZ felülvizsgálatát. (8) A Hivatal az ÜKSZ felülvizsgálatát alapos indokkal bármikor előírhatja. (9) Minden engedélyes köteles a jóváhagyott ÜKSZ-t az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben jól látható módon elhelyezni, kérésre bárkinek rendelkezésre bocsátani, és a honlapján hozzáférhetővé tenni. (10) Az engedélyesek Üzletszabályzatai az ÜKSZ előírásaitól nem térhetnek el, kivéve azokat az eltéréseket, amelyeket a Hivatal az Üzletszabályzat jóváhagyása során engedélyez. Az Üzletszabályzatok kötelező tartalmi elemeit e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. (11) A GET 14. §-ának (3) bekezdése szerinti ideiglenes ÜKSZ egyes fejezeteit a GET 85. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társaságok, a endszerirányító koordinálása mellett kötelesek kidolgozni az ott meghatározott engedélykérelem beadásáig, a Hivatal útmutatása szerint. (12) A rendszerirányító köteles a SZB, illetve annak bármely résztvevőjének megjegyzéseit és véleményét a döntéshozatal során megfontolni, azok esetleges elutasítását indoklással alátámasztani. (13) A SZB köteles a rendszerirányító által véglegesnek nyilvánított tervezetről egy közös állásfoglalást kialakítani. (14) A rendszerirányító az ÜKSZ jóváhagyásra történő benyújtásával egyidejűleg köteles mellékelni a tervezettel kapcsolatos esetleges ellenvéleményeket és azok indoklását. Az ÜKSZ elvei és főbb tartalmi elemei 22. § (1) Az ÜKSZ kidolgozásakor a következő főbb elveket kell figyelembe venni, részletesen bemutatva a megvalósítás lehetőségeit, a résztvevők feladatait és felelősségét: a) az ellátás biztonsága; b) illeszkedés az országos energiapolitikához; c) a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó minősé gi követelmények; d) a versenysemlegesség, a közüzemi és verseny piac együttes működése; e) az engedélyesek kötelező együttműködése; f) a rendszerirányítás kiemelt szerepe; g) a rendszerhez való szabályozott hozzáférés; h) a háztartási és kommunális fogyasztók ellátásának elsőbbsége; i) a mérések és elszámolások világos, egyértelmű rend szere; j) a legkisebb költség elve; k) szűkös kapacitás esetén a kapacitás felosztás (alloká lás) megkülönböztetés-mentes, átlátható eljárása; l) a szűk kapacitások feloldására szolgáló intézkedések. (2) Az ÜKSZ kidolgozása során a következő fejezeteket kell részletesen meghatározni, az e rendelet 4. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével: a) az együttműködő földgázrendszer részletes leírása; b) az együttműködő földgázrendszer rendszerfejleszté si folyamatának leírása; c) az adatszolgáltatás rendje; d) üzemzavar elhárítás, válsághelyzetre vonatkozó in tézkedések és elhárításának részletes szabályai; e) a rendszerhez való szabályozott hozzáférés részletes eljárási rendje; f) célvezeték létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó bejelentések rendje; g) versenysemlegesség érvényesítése; jótállás, pénzügyi biztosíték, kifogás; h) kereskedelmi, elszámolási, mérési és adatforgalmi előírások, nominálás rendje; i) a szervezett földgázpiac működésének a rendszerirá nyítást érintő főbb szabályai; j) mérlegkörök működésének rendje. A rendszerirányító engedélyes feladatai, az engedélyesekkel és a hozzáférésre jogosultakkal való együttműködésének általános szabályai (GET 16. §-hoz) 23. § …