61/2017. (XII. 21.) FM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. XXXVII. törvény végrehajtásáról.

61/2017. (XII. 21.) FM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. XXXVII. törvény végrehajtásáról. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (4) bekezdés 1. pontjában, a 2. alcím tekintetében az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény 112.  § (4) bekezdés 6. pontjában, valamint 112. § (3) bekezdés 1. és 2. pontjában, a 3. alcím tekintetében az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény 112. § (2) bekezdés 2. és 3. pontjában, a 4. alcím tekintetében az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény 112.  § (2) bekezdés 5. pontjában, az 5. alcím tekintetében az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény 112.  § (2) bekezdés 4. pontjában, a 6. alcím tekintetében az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény 112. § (2) bekezdés 5. pontjában, valamint 112. § (4) bekezdés 3. pontjában, a 7. alcím tekintetében az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény 112.  § (2) bekezdés 6. pontjában, a 8. alcím tekintetében az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény 112.  § (2) bekezdés 2. pontjában, a 9. alcím tekintetében az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény 112. § (2) bekezdés 7. és 16. pontjában, a 10. alcím tekintetében az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény 112. § (2) bekezdés 7. és 16. pontjában, valamint a 112. § (3) bekezdés 3. pontjában, a 11. és 12. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.  törvény 112. § (2) bekezdés 9. pontjában, a 13., 14. és 17. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (2) bekezdés 10. pontjában, a 15. alcím tekintetében az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény 112. § (2) bekezdés 14. pontjában, a 16. alcím tekintetében az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény 112.  § (2) bekezdés 7. pontjában, a 18. alcím tekintetében az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény 112.  § (2) bekezdés 20. pontjában, a 19. alcím tekintetében az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény 112. § (4) bekezdés 2. pontjában, a 20. alcím tekintetében az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény 112.  § (2) bekezdés 11. pontjában, a 21. alcím tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (2) bekezdés a) pontjában, a 68. § b)–d) pont tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 4., 9. és 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. dombvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága meghaladja a 250 métert, de nem haladja meg a 450 métert; 2. elegyfafaj: az erdőt a főfafajon, vagy főfafajokon kívül alkotó többi fafaj; 3. engedélyköteles erdészeti létesítmény: olyan erdészeti létesítmény, melynek létesítéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez valamely hatóság engedélye szükséges; 4. erdei épület: erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen elhelyezett épület; 5. erdei közjóléti berendezés: erdei közjóléti létesítményben, illetve erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen önállóan elhelyezett, közjóléti célú, ingyenesen használható eszköz, építmény; 6. erdei közjóléti létesítmény: az  erdei közjóléti berendezés, valamint az  erdő látogatását, bemutatását, illetve az erdő közjóléti – turisztikai, üdülési, sportolási – szolgáltatásait biztosító fejlesztését szolgáló, erdei közjóléti berendezésből álló, erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen kialakított erdészeti létesítmény; 7. főfafaj: az  erdőtársulást, az  erdő kezelését, valamint az  erdőben folyó gazdálkodás módját döntően meghatározó fafaj; 8. határpászta: az  erdőben mesterségesen kialakított, az  erdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását szolgáló, a  szélső fák tövénél mért távolsága 6 méternél keskenyebb, az  erdő faállományának növőterébe tartozó, a határok töréspontjainak összeláthatóságát biztosító pászta; 9. hegyvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek Adattárban rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága meghaladja a 450 métert; 10. híd: az erdészeti magánút részét képező, 3 méternél nagyobb hídnyílású műtárgy; 11. hozami terület: az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló 2009.  évi XXXVII.  törvény (a továbbiakban: Evt.) 29. § (2) bekezdés a) pontja szerinti erdőkre, azok elsődleges rendeltetésének, illetve további rendeltetéseinek és közcélú korlátozásainak figyelembevételével megállapított vágásérettségi kor alapján számított, az átlagos évenkénti véghasználati terület; 12. hozamvizsgálat: a  fenntarthatóság követelményei szem előtt tartásával a  faállománygazdálkodás tartamosságának biztosítása érdekében az  egyes erdőtervezési ciklusok közötti átmenetet megalapozó elemzés; 13. síkvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek Adattárban rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága legfeljebb 250 méter, illetve, amelyek az árterek hullámterében vagy külterében helyezkednek el; 14. véghasználati időszak: a  fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás esetén az  első és az  utolsó véghasználati fakitermelés között eltelt idő. (2) Az erdőt alkotó fafajok és cserjefajok jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az egyes erdészeti tájakon őshonos fafajok jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza. (4) Az  idegenhonos, az  intenzíven terjedő, valamint a  termesztésbe vonható idegenhonos fafajok fa- és cserjefajok jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza. 2. Az erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásának és természetességi állapotának valamint a felnyíló erdő és terméketlen terület megállapítása és a felnyitott erdő engedélyezése 2. § (1) Az  Evt. 7.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárást kell megállapítani az  Evt. 7.  § (1)  bekezdés c)  pontja szerinti természetességi állapotú, az  állam 100%-os tulajdonában lévő erdőkre ahol az  idegenhonos fafajok csak szálanként vagy legfeljebb 5%-nál kisebb elegyarányban fordulnak elő, és a cserjeszintben nincs intenzíven terjedő fa és cserjefaj. (2) Az  Evt. 7.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti természetes erdő természetességi állapot csak a  körzeti erdőtervezés során folytatott igazgatási eljárásban állapítható meg. (3) Azokban az erdőkben, ahol az  idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya nem több 20%-nál, csak abban az esetben lehet az Evt. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotot megállapítani, ha a) termőhelyén természetes módon elegyetlenül is előforduló faállományok kivételével az  erdőrészletben az elegyfafajok aránya nem éri el a 10%-ot, b) a tuskósarj eredetű fafajok elegyaránya 50%-nál nagyobb, vagy c) az erdő cserjeszintjének átlagos záródása meghaladja a 30%-ot, és a cserjeszinten belül az erdészeti tájidegen és idegenhonos fa- és cserjefajok térfoglalása 50%-nál nagyobb. (4) Azon erdő természetességi állapotát, melynek faállománya átmenetileg hiányzik, az  erdőfelújítás megkezdéséig a véghasználat előtti, illetve a kipusztult faállomány jellemzői alapján kell megállapítani. 3. § (1) Az  erdészeti hatóság felnyíló erdővé minősíti át azt az  erdőterületet, – így különösen az  erdőssztyepp erdőket, sekély termőrétegű homoki és kavics termőhelyeken álló erdőket, karsztbokor erdőket és a  láperdőket – ahol a termőhelynek megfelelő faállomány a) csak gyenge, 50%-ot el nem érő, de legalább 30%-os átlagos záródású, és b) természetes módon alacsony záródásban borítja a  területet, ligetesek vagy erdő és sztyeppfoltok váltakozásával alakulnak ki. (2) Az erdészeti hatóság terméketlenné minősíti át azt az erdőterületet, ahol a) a talajvédelmi erdő valamely okból kipusztult és felújítása a  jogszabályban meghatározott határidőre a megváltozott termőhelyi adottságok vagy jogszabályi rendelkezés miatt nem lehetséges, vagy b) az erdőrészlet, vagy az erdőrészlet fél hektárt meghaladó részterülete ba) a  termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulás csak gyenge, 30%-os átlagos záródást el nem érő, vagy az erdőrészleten belül a jobban záródott faállománycsoportok területe jellemzően nem éri el a fél hektárt vagy a 20 méter szélességet, bb) vízzel borított vagy időszakosan vízzel borított és faállomány fennmaradására alkalmatlan terület, vagy bc) sziklás, köves, kavicsos vagy homokos termőréteg nélküli terület. (3) Erdőgazdálkodó kérelmére erdő felnyitott erdőként való kialakításának és fenntartásának engedélyezésére kizárólag a) közjóléti rendeltetés esetén, b) szaporítóanyag-termelő rendeltetés esetén, c) vadaskert rendeltetés esetén, d) földalatti gomba termelő rendeltetés esetén, e) erdészeti génrezervátum rendeltetés esetén, f ) a természetességi állapot fenntartása céljából, vagy g) erdő szerkezet-átalakítás céljából kerülhet sor. (4) Vadaskert rendeltetés esetén az érintett természetben összefüggő erdőrészletek összterületének legfeljebb 10%-án engedélyezhető felnyitott erdő kialakítása és fenntartása. 3. Az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályok 4. § (1) Az Evt. 15. § (4) bekezdés szerint bejelentés köteles erdei közjóléti létesítményt létesíteni, bővíteni, korszerűsíteni, illetve megszüntetni az erdőgazdálkodó előzetes hozzájárulásával lehet. (2) Az  Evt. 15.  § (4)  bekezdés szerinti, valamint az  Evt. 15.  § (7)  bekezdés szerinti bejelentés a  következő adatokat tartalmazza: a) erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma; b) erdei közjóléti létesítmény, erdei közjóléti berendezés típusa; c) erdei közjóléti létesítmény, erdei közjóléti berendezés megnevezése; d) erdei közjóléti berendezések elhelyezkedését legalább 5 méter pontossággal megadó EOV koordináta. (3) Az ötnél több erdei közjóléti berendezést tartalmazó erdei közjóléti létesítmény bejelentéséhez létesítési tervet kell csatolni. (4) A létesítési tervnek tartalmaznia kell: a) a tervezési terület jellemzését (lehatárolás, földrajzi elhelyezkedés, megközelítés, meglévő infrastruktúra); b) korábbi létesítmény bővítése esetén a meglévő erdei közjóléti létesítmény adatait; c) erdei közjóléti létesítmény esetén a  tervezett megközelítési lehetőségeit (gépkocsis, kerékpáros, lovas, gyalogos); d) erdei közjóléti létesítmény esetén a tervezett erdei közjóléti berendezések jegyzékét, mennyiségi mutatóit; e) a létesítmény helyét, illetve erdei közjóléti létesítmény esetén az  erdei közjóléti berendezések tervezett helyét legalább 5 méter pontossággal bemutató erdészeti térképi mellékletet; f ) engedélyköteles erdészeti létesítménynek minősülő erdei közjóléti berendezések műszaki vázlatait; g) ha a bejelentést nem az erdőgazdálkodó nyújtotta be, az erdőgazdálkodó hozzájáruló nyilatkozatát. (5) Ötnél több erdei közjóléti berendezést tartalmazó erdei közjóléti létesítmény bejelentésekor igazolni kell, hogy a terv megfelel a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak. 5. § Erdőben, kerítés létesítésekor és fenntartásakor – ha az  turistaútvonalat keresztez – biztosítani kell a  gyalogos áthaladás biztonságos lehetőségét. 6. § (1) Az erdészeti magánút építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a) az út műszaki leírását, b) az út nyomvonalát ábrázoló erdészeti térképi mellékletet, c) az út nyomvonalának ábrázolását – 30 napnál nem régebbi, állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott térképmásolat adott célra alkalmas méretarányú másolatán feltüntetve –, d) a részletes hossz-szelvényt, e) a minta-keresztszelvényeket és keresztszelvényeket, f ) a földtömeg számítást és elosztást, valamint g) a részletes műtárgy terveket. (2) Az  erdészeti magánút építésének engedélyezésére irányuló kérelemben igazolni kell, hogy a  terv megfelel a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak, valamint hogy az érintett közművek kezelői az erdészeti magánút építéséhez hozzájárultak (közműnyilatkozatok). (3) Az erdészeti feltáró hálózathoz tartozó híd, áteresz építése esetén az erdészeti magánút építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell: a) a híd műszaki leírását, b) a vázlattervet általános helyszínrajzzal, c) a híd fő méreteit igazoló statikai számítást, d) a talajmechanikai szakvéleményt, e) az általános és részletterveket, valamint f ) a vízműtani adatokat és számításokat. (4) Az  épített közelítő nyom építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a) az épített közelítő nyom műszaki leírását, b) az épített közelítő nyom nyomvonalát ábrázoló erdészeti térkép mellékletet. 7. § (1) Az  erdei közjóléti berendezések jegyzékét a  4.  melléklet tartalmazza. Az  erdei közjóléti berendezéseket a 4. melléklet szerinti szakmai-műszaki meghatározások figyelembevételével kell megvalósítani. (2) Az  erdei közjóléti berendezésekhez és létesítményekhez kapcsolódó festett jelzések, irányító táblák az erdőgazdálkodó hozzájárulásával helyezhetőek el. (3) Nem helyezhető el erdei közjóléti berendezésként gazdasági reklám célú irányító- és tájékoztató tábla. (4) Élő fára tábla csak a fa növekedését nem akadályozó, egészségi állapotát nem veszélyeztető módon helyezhető el. 8. § Természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú erdőben a közelítő nyomokat a  jogosult erdészeti szakszemélyzet köteles azok használatával járó erdőgazdálkodási tevékenység megkezdése előtt jól látható módon kijelölni. 4. Az erdőgazdálkodási egységek határainak jelölése 9. § (1) Határjelként határkő, határdomb, határoszlop, valamint fákra festett jelzés alkalmazható. A határvonal megjelölésére a nyiladék és a határpászta is alkalmas. (2) Az  erdőrészlet határának természetben történő állandósítása határpászta kialakításával úgy történhet, hogy a részlethatár a határpászta középvonalán helyezkedjen el. (3) Az Evt. 16. § (4) és (9) bekezdés szerinti esetben a részlethatárok közül a terepen nem szükséges megjelölni a) az állandó tereptárgyakkal egyértelműen beazonosítható határt, b) azt a részlethatárt, ahol a szomszédos erdőrészletek faállományának ba) fafajösszetétele jelentősen elkülönül, vagy bb) magasságkülönbsége legalább 4 méter, valamint c) az Adattárban egyéb részletként nyilvántartott területek határait. 5. Az erdő rendeltetései megállapításának és megváltoztatásának szabályai 10. § (1) Az Evt. 23. § (2) bekezdés f ) pont alkalmazása során az Evt. 24. § (2) bekezdés szerinti talajvédelmi erdő rendeltetést kell megállapítani a) a meredek, (meghatározóan 25° vagy ennél nagyobb lejtésű, agyag vagy agyagos vályogfizikai talajféleség esetén 30°, vagy ezeknél nagyobb lejtésű) b) erodált, erózió veszélynek fokozottan kitett, sekély termőrétegű, c) gyenge fatermő-képességgel jellemzett termőhelyen lévő, d) laza termőrétegű (futóhomokos, kotus), e) pangó vízzel, a mozgó, vízmosással gyakran érintett, vagy f ) a bánya-, bányameddő-, szeméttelep rekultiváció során fákkal, cserjékkel betelepített területeken lévő erdőkre. (2) Az  (1)  bekezdés alá nem tartozó területeken lévő erdő talajvédelmi erdő rendeltetésének megállapítása termőhelyfeltárási szakvélemény alapján történhet. 11. § Ha egy erdőrészletnek csak egy rendeltetése volt, ami az  Evt. 23.  § (6)  bekezdés vagy az  Evt. 113.  § (22) és (23)  bekezdésben foglaltak alapján indított eljárásokban törlésre kerül, akkor az  erdészeti hatóság az  erdő rendeletetéseként faanyagtermelő rendeltetést állapít meg. 6. A körzeti erdőtervezés részletes szabályai 12. § (1) Az  erdőtervezési körzeteket (a  továbbiakban: körzet), és a  körzeteket alkotó helységek jegyzékét az  5.  melléklet tartalmazza. (2) Az  erdőtervezés 2020-ig szóló ütemtervét (a  továbbiakban: ütemterv) a  6.  melléklet tartalmazza. Az  egyes körzetekben körzeti erdőtervezésre az ütemtervben megjelölt évben, és azt követően tízévente kerül sor. 13. § (1) Az erdészeti hatóság az Evt 33. § (1) bekezdés a) pont szerinti igazgatási tevékenység keretében a) a terepi helyszíneléssel nyert adatok, b) az erdőgazdálkodó által benyújtott adatok, javaslatok, c) a (2) bekezdésben foglalt – a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény szerinti – állami alapadatok, d) az erdőre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási adatok, e) a természetvédelmi kezelési tervek, f ) a Natura 2000 fenntartási tervek javaslatai, valamint g) a nagyvízi meder kezelési tervek összevetésével felülvizsgálja az Adattár Evt. 38. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt adatait. (2) A körzeti erdőtervezés során felhasználandó állami alapadatok: a) az alapponthálózati pontok adatbázisa a térképezés terepi munkálataihoz szükséges mértékben, b) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis, c) az állami topográfiai térképi adatbázis, d) az állami távérzékelési adatbázisok és ortofotók. 14. § A körzeti erdőtervezés során az erdészeti hatóság terepi felvételezést végez: a) az erdészeti nyilvántartás és térbeli rend felülvizsgálata, b) a természetességi állapot megállapítása, c) az erdő rendeltetésének, az üzemmódjának, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásnak megfelelő erdőnevelési beavatkozások, erdőfelújítási és a véghasználati lehetőségek feltárása, valamint d) a mindenkori erdőgazdálkodó kötelezettségeinek megállapítása érdekében. 15. § (1) Az  erdészeti hatóság az  erdőrészlet szintű egyeztetés eredményeképpen létrejött adatok alapján a  körzet területén 500 hektár vágásos és átmeneti üzemmódú területnél nagyobb 100%-os állami tulajdonú erdőket kezelő erdőgazdálkodó erdeire hozamvizsgálatot és a vizsgálat eredményétől függően hozamszabályozást végez. (2) A hozamszabályozás során az erdők rendeltetései, és a faállományok állapota alapján megállapított véghasználati, erdőfelújítási lehetőségek csak kivételesen térhetnek el jelentősen a  faállományok vágásérettségi kora alapján számított tartamos erdőgazdálkodást biztosító hozami területétől. Jelentős eltérés esetén az  erdészeti hatóság egyeztet az erdőgazdálkodóval, és annak alapján állapítja meg a következő időszak véghasználati lehetőségeit. 16. § Az erdőgazdálkodás és a  körzeti erdőtervezés egyes erdészeti tájcsoportokra vonatkozó egyedi szabályait a 7. melléklet tartalmazza. 17. § A körzeti erdőtervezés során az  erdő faállomány-, termőhelyi, tulajdon- és erdőgazdálkodási viszonyai, közérdekű funkciói, valamint rendeltetései tekintetében jelentősen eltérő részeit lehetőség szerint a természetben jól fellelhető határok mentén, önálló erdőrészletként kell elhatárolni. 18. § (1) A  körzeti erdőtervezés során az  erdészeti hatósági nyilvántartások folytonossága, illetve az  erdőgazdálkodási tevékenységek nyomonkövethetősége és értékelhetősége érdekében az  erdőrészletek határai, valamint az erdőtagok és erdőrészletek erdőgazdasági azonosítói kizárólag az alábbi esetekben módosíthatóak: a) az erdőrészletek határainak természetbeni változása esetén, vagy ha a meglévő részlethatár a terepen nem azonosítható, b) az Evt. 16. § (5) és (6) bekezdésében foglalt, az erdőtag és az erdőrészlet kialakítására vonatkozó szempontok teljesülése érdekében, c) az erdőrészletek erdészeti hatósági nyilvántartási adatok vonatkozásában történő egyértelmű besorolhatósága érdekében, d) a körzeti erdőtervezési eljárásban talajvédelmi rendeltetésű erdő terület lehatárolása érdekében, e) a körzeti erdőtervezési eljárásban lehatárolt terméketlen terület, illetve felnyíló erdő terület lehatárolása érdekében vagy f ) az erdőgazdálkodóval történő egyeztetés alapján fa) az örökerdő és átmeneti üzemmódú erdőtömbök optimális kialakítása érdekében, illetve fb) a  0,5 hektárnál nagyobb hagyásfa csoportok, illetve állományrészek erdőrészletként való lehatárolása érdekében. (2) A jogszabályban erdőgazdasági azonosító adatokkal lehatárolt, a) védett vagy fokozottan védett természeti területen álló erdők, valamint b) erdőrezervátumok erdőtag- és erdőrészlet azonosítói csak a  védetté nyilvánító jogszabályban foglalt területi lehatárolás Adattárban való egyértelmű nyomonkövethetőségének biztosításával változtathatók meg. (3) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezés során kialakított ingatlan-nyilvántartási határtól eltérő, új részlethatárok Evt. 16. § (10) bekezdésben foglaltak szerinti ismertetését a körzeti erdőtervezési eljárás részlet szintű tárgyalásán teszi meg. 19. § A véghasználatok után visszamaradó, 0,5 hektárnál nagyobb egybefüggő hagyásfa csoportok területét külön erdőrészletbe kell tervezni, olyan erdőrészlet kialakításával, ahol a vágásérettségi kor a korábbi vágásérettségi kor legalább másfélszerese. 20. § Körzeti erdőtervezéskor a már a természetben meglévő, fátlan állapotban lévő – az erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület kivételével – vonalas létesítményhez tartozó nyiladék, erdei vízfolyás, erdei tó és terméketlen egyéb részlet alakítható ki. 21. § (1) Vágásérettségi kort csak a  vágásos és az  átmeneti üzemmódú erdők faállományára kell meghatározni az  adott erdőre vonatkozóan, meghatározott vágásérettségi szakasz határértékei között, az  erdő termőhelyi viszonyai, fafajösszetétele, eredete, egészségi állapota és felújulóképessége figyelembevételével. (2) A vágásérettségi szakasz felső határértékénél magasabb vágásérettségi kort meghatározni csak az erdőgazdálkodó egyetértésével vagy az  adott határértéknél idősebb erdőben, vagy hagyásfa csoportokra lehet. A  vágásérettségi szakasz felső határértékénél magasabb vágásérettségi kort az  adott határértéknél idősebb erdőben csak az erdőgazdálkodó egyetértésével lehet meghatározni akkor, ha a vágásérettségi kor a körzeti erdőtervezés ciklusán túlmutat. (3) A vágásérettségi szakasz alsó határértékénél alacsonyabb vágásérettségi kort meghatározni és ahhoz kapcsolódóan rendkívüli véghasználatot tervezni csak a  faállományban történt elháríthatatlan külső ok esetében, az  erdő egészségi állapotának jelentős romlása vagy fafajcserével járó erdőszerkezet-átalakítás tervezése esetén lehet. (4) A  part- vagy töltésvédelmi erdőkben hosszú távú védelemre alkalmas, zárt, többszintű faállományt indokolt fenntartani, lehetőség szerint hosszabb vágásérettségi kor alkalmazásával. (5) A  korábban kialakult 50 hektárnál nagyobb, egykorú erdőtömbök felújítása esetén, átmeneti üzemmód mellett az  újabb egykorú erdőtömb kialakulásának megakadályozása érdekében, különleges esetben a  tájcsoportonként meghatározott vágásérettségi szakaszoktól eltérően 10 évnél alacsonyabb vagy magasabb vágásérettségi kor is megállapítható. (6) Tarvágást – az  Evt. 71/A.  § (2) és (3)  bekezdés szerinti erdőket kivéve – csak az  erdő azon fafajára lehet tervezni, amelynek a kora a körzeti erdőterv időbeli hatálya alatt eléri a vágásérettségi kort. (7) Fokozatos felújítóvágást és szálalóvágást úgy kell megtervezni, hogy a vágásérettségi kor a véghasználati időszak közepére essen. (8) Egyéb termelés a) közjóléti, természetvédelmi, örökségvédelmi vagy árvízvédelmi cél elérése érdekében, b) a kiemelten látogatott területeken, c) balesetveszély vagy káresetek megelőzése, elhárítása érdekében, d) idegenhonos fafajok kitermelése, faállomány-szerkezet javítása, különösen a  fenyvesek természetes folyamatra alapozott erdőszerkezet átalakítása esetén a  megtelepedett hazai lombos állományrész felszabadítása érdekében, e) ha az  adott fakitermelés más tervezett fakitermelés keretében nem valósítható meg – az  alacsonyabb vágásérettségi korú fafajokból álló erdőfoltok kitermelése céljából, f ) faanyagtermelést nem szolgáló erdőkben szükségessé váló fakitermelés esetében, valamint g) erdőterület igénybevétele esetén tervezhető. (9) A véghasználat során fakitermelési korlátozás alá eső vagy kitermelni nem szándékozott faegyedek (a továbbiakban: hagyásfa csoport) visszahagyását csoportos jelleggel kell megtervezni oly módon, hogy azok a 2 hektár vagy annál nagyobb, végvágott vagy tarvágott területen lehetőség szerint legalább 0,05–0,5 hektár területű csoportokban maradjanak vissza. (10) Egymással szomszédos, véghasználatra tervezett erdőrészletek esetében a hagyásfa csoportokat összevontan is ki lehet alakítani. (11) A  véghasználattal érintett erdőrészletekben egyéb indokoltság hiányában nem kell hagyásfa csoportokat visszahagyni a 2,0 hektárnál kisebb területű, zárvány erdők véghasználata esetén. (12) A  véghasználat során a  hagyásfa csoportokat őshonos fafajokhoz tartozó, lehetőség szerint idősebb, de még állékony, illetve böhöncös, odvas faegyedekből kell visszahagyni. (13) A  hagyásfa csoportokat úgy kell kialakítani, hogy azok lehetőleg a  természetvédelmi vagy közjóléti jelentőségű, ismert vonalas, illetve pontszerű helyszíneket – így különösen fokozottan védett madár fészke, forrás, patakmeder, barlang bejárata, erdei emlékmű vagy erdei közjóléti létesítmény, berendezés – is tartalmazzák. (14) A  véghasználat során a  hagyásfa csoportok erdészeti tájban honos fafajú egyedeit csak kivételesen indokolt esetben, így különösen veszélyelhárítás, az erdő védelme és fenntartása érdekében lehet kitermelésre tervezni. 22. § Védett természeti területen, Natura 2000 rendeltetésű területen vagy jelölő erdei élőhelyként kijelölt erdőkben az erdőtervet az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni: a) ahol a természetvédelmi szempontok indokolják, és a természeti feltételek lehetővé teszik aa) hosszabb véghasználati időszakú, egyenlőtlen bontáson alapuló, fokozatos felújítóvágás vagy szálalóvágás tervezésével, valamint ab) a tarvágások térben és időben tagolt tervezésével vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás esetén is az erdőborítás minél folyamatosabb fenntartására kell törekedni, b) a véghasználatok tervezése során arra kell törekedni, hogy az erdészeti tájban honos fafajokkal jellemezhető faállomány-típusok, illetve a  közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhelytípusok esetében erdőtömbönként a korosztályviszonyok kiegyenlítettek legyenek, c) a termőhelynek nem megfelelő vagy idegenhonos főfafajú erdők véghasználatának tervezésekor a fafajcserével járó erdőszerkezet-átalakítást alternatív lehetőségként minden esetben meg kell tervezni. 23. § (1) A  közjóléti rendeltetésű erdőkben az  erdőfelújítás és az  erdőnevelés során változatos korú, fafajösszetételű és szerkezetű faállományt kell tervezni, amelynek érdekében – az  erdő természetességi állapotának fenntartása mellett – a) az erdők esztétikai értékét növelő, b) oktatási célokat szolgáló, c) idegenhonos, nemesített, d) intenzíven nem terjedő vagy e) allergiás kockázatot nem növelő fafajú vagy fajtájú faegyedek szálankénti, soros, illetve csoportos elegyítése vagy visszahagyása is tervezhető. Kerülni kell a nőivarú nemes nyár fajták alkalmazását. (2) A  közjóléti rendeltetésű erdők véghasználatát lehetőség szerint úgy kell megtervezni, hogy az  erdei közjóléti létesítmények köré egy famagasság szélességű hagyásfa csoport, védőzóna maradjon. 24. § (1) A  gyenge termőhelyen álló, talajvédelmi rendeltetésű, mageredetű természetes felújításra alkalmas, természetes, természetszerű és származék erdőkben a  véghasználatok tervezése során elsősorban elnyújtott fokozatos felújítóvágást vagy szálalóvágást kell tervezni. (2) Településvédelmi rendeltetésű erdőkben a) az elegyes állományok létrehozására, a véghasználatok térben és időben több ütemben történő tervezésére kell törekedni, b) erdőfelújítás és erdőtelepítés során tervezése során kerülni kell az  erősen allergén fafajokat (égerek, fűzek, nyírek, eperfafélék, platán, mogyoró) és a nőivarú nemes nyár fajtákat. (3) Műtárgyvédelmi rendeltetésű erdőkben a  közlekedés biztonsága és a  védelmi szerep folyamatos fenntartására érdekében többszöri, mérsékelt erélyű nevelővágást, részterületes véghasználatot, valamint szükség szerint egészségügyi termelést kell tervezni. 7. Az Országos Erdőállomány Adattárra vonatkozó szabályok 25. § (1) Az erdészeti hatóság az Adattárban a) az Evt. 6.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti, erdőnek minősülő területet – az  ingatlan-nyilvántartási területegységekkel azonosítható módon – erdészeti igazgatási egységenként, helység, tagszám, erdőrészlet jel és alrészlet szám erdészeti területazonosító adatokkal, b) az Evt. 13.  § (1)  bekezdése szerinti erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületeket – az  ingatlan-nyilvántartási területegységekkel azonosítható módon – erdészeti igazgatási egységenként, helység, tagszám egyéb részlet jel és alrészlet szám területazonosító adatokkal, c) az engedély szerint megvalósított erdőtelepítést az elsőkivitel végrehajtását követően, valamint az engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított erdőtelepítést a  fennmaradás engedélyezését követően az a) pont szerint, d) az Evt. 6.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőt az  ingatlan-nyilvántartási területegységekkel azonosítható módon – erdészeti igazgatási egységenként, helység, sorszám területazonosító adatokkal tartja nyilván. (2) Szabad rendelkezésű erdőre vonatkozóan az erdészeti hatóság az Evt. 38. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatként a következőket tartja nyilván: a) faállománytípus csoport a következő részletezettséggel: bükkös, tölgyes, cseres, akácos, nemes nyáras, hazai nyáras, egyéb lombos, fenyves, b) faállomány átlagos záródása, és c) faállomány átlagos kora vagy nem telepített faállomány esetén, illetve ha a  kor nem pontosan meghatározható, a  faállománynak a  környező faállományok növekedését figyelembevételével becsült átlagkora. 26. § (1) Az  erdészeti hatóság az  erdei közjóléti létesítmények Evt. 38.  § (2)  bekezdés j)  pont jc)  alpontja szerint műszaki paramétereiként a) a létesítmény befogadóképességét (fő), b) a létesítmény által elfoglalt teljes területet 0,01 hektárra kerekített területtel megadva vagy hosszát 20 méteres pontossággal, c) az elhelyezkedését jellemző súlypont EOV koordinátáját, d) erdészeti térképi mellékleten ábrázolva súlypontját és nevét, továbbá vonalas létesítmény-típusnál nyomvonalát, 3 hektárnál nagyobb kiterjedés esetén területét és e) a területén található erdei közjóléti berendezések típusait és mennyiségét tartja nyilván. (2) Az  Adattárban a  nem erdei közjóléti létesítményhez kapcsolódó erdei közjóléti berendezés alábbi adatait kell nyilvántartani: a) az erdei közjóléti berendezés megnevezése, és b) az erdei közjóléti berendezés helyét legalább 5 méter pontossággal megadó EOV koordinátája vagy vonalas berendezés típus esetén a nyomvonal kezdő-, vég- és töréspontjainak EOV koordinátái. (3) A  nem közjóléti erdészeti létesítményeket az  erdészeti hatóság az  erdészeti térképen a  létesítmény típusának megfelelően feltüntetve tartja nyilván. (4) Az Adattárban az Evt. 92. § (2) bekezdése szerint járműközlekedésre kijelölt utak alábbi adatait kell nyilvántartani: a) az engedélyezett használat típusa, és b) az út nyomvonala, legalább 5 méter pontossággal. (5) Az Adattár működtetése során felhasználandó alapadatok: a) az állami alapadatok közül: aa) az állami távérzékelési adatbázisok és ortofotók, ab) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis, b) ingatlan-nyilvántartási adatok közül az adott földrészlet nyilvántartott területe, művelési ága, szektorkódja. 27. § (1) Az Adattárból adatszolgáltatás szemle másolat kiadása útján történik. (2) A szemle másolat az erdőrészletre vonatkozó erdőrészlet leíró lap kiállítás előtti napon aktuális adatait tartalmazza. Szemle másolatként meghatározott erdőrészletek körére vonatkozó, Adattárban rendszeresített statisztikai kimutatás, illetve erdészeti térképmásolat is kérelmezhető. (3) Adattári szemle másolat kiadása iránti kérelmet az alábbi adatokat megjelölésével kell benyújtani: a) adatszolgáltatást kérő természetes személyazonosító adatai, b) költségviselő számlázási adatai, c) kérelemmel érintett erdőnek minősülő föld ingatlan-nyilvántartás szerinti, vagy erdőgazdasági erdészeti területazonosító (helység, tag, részlet jel) adatai, d) adatszolgáltatás típusa (hiteles vagy nem hiteles szemle másolat), e) feldolgozott adat, illetve erdészeti térképmásolat esetén a kérelmezett adatszolgáltatás egyértelmű módon meghatározott tartalma Adattári statisztikai kimutatás megnevezése, f ) igényelt példányszám, g) dátum, valamint h) adatszolgáltatást kérő személy aláírása. (4) Az erdészeti hatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) honlapján közhitelesnek nem minősülő megjelenített generalizált erdőtérkép és az ahhoz kapcsolódó adatok megjelenítése útján bárkinek betekintést biztosít az  Adattárba, a  nyilvántartott erdőnek minősülő föld alábbi adataival, és egyéb térképi tartalommal: a) erdészeti területazonosító adatai, területe, generalizált térképi alakzata, b) az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodói kódszáma, c) a faállomány típusa, d) az erdő elsődleges rendeltetése és további rendeltetései, e) az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárás, f ) tulajdonforma, g) tűzveszélyesség besorolását, h) természetvédelmi védettsége, i) Natura 2000 terület érintettsége, valamint j) ingatlan-nyilvántartási azonosítója, generalizált térképi alakzata, k) – ha az rendelkezésre áll – nagyvízi mederrel érintett területek határa, továbbá l) – ha az rendelkezésre áll – vadászterületek határa, azonosítója. 8. Az éves erdőgazdálkodási tevékenység bejelentése 28. § (1) Az Evt. 41. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó erdőgazdálkodási tevékenység az erdőben tervezett a) fakitermelés valamint az b) alábbi erdősítési tevékenységek: ba) az elsőkivitel, erdőfelújítások esetében az erdősítés megkezdése, és bb) a pótlás. (2) Az Evt. 41. § (1) bekezdés szerinti bejelentés az alábbi adatokat tartalmazza: a) az erdőgazdálkodó – erdő engedélyezett igénybevétele esetén az  engedély jogosultjának – neve, erdőgazdálkodói kódszáma, b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja, c) a bejelentéssel érintett részlet erdészeti területazonosító adatai (helység, tagszám, részlet jel, alrészlet szám), d) a tervezett tevékenység típusa, területi mértéke és végrehajtásának ütemezése az összes végrehajtási ütem számának megadásával, e) a keletkező erdőfelújítási kötelezettség területe, f ) a választott erdőtervi erdősítési előírás, g) egyéb szöveges megjegyzések, h) keltezés, i) az erdőgazdálkodó aláírása, valamint j) a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése. (3) Ha a  bejelentett tevékenység nem a  teljes erdőrészletet érinti, – örökerdő üzemmód esetének kivételével  – a bejelentéshez csatolni kell a tervezett tevékenységgel érintett részterületet ábrázoló erdészeti térképi mellékletet. (4) A  bejelentés papír alapon három példányban készül. Ebből egy példány az  erdőgazdálkodónál, egy példány a  jogosult szakszemélyzetnél marad – melyet a  végrehajtási jogosultság Evt. 41.  § (8)  bekezdésében foglaltak szerinti lejártáig meg kell őrizniük –, a fennmaradó példányt pedig az erdészeti hatósághoz kell benyújtani. (5) A bejelentés időpontjának az erdészeti hatósághoz történő beérkezés napja számít. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés ellenjegyzésével a jogosult erdészeti szakszemélyzet igazolja, hogy a) a tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek módja és területi mértéke összhangban van-e az  erdőtervben foglaltakkal, b) a tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek elvégzésének feltételeiről és szakmai szempontjairól tájékoztatta az erdőgazdálkodót, c) tarvágás bejelentése esetén a  tervezett tarvágás az  Evt. 74.  § (1) és (2)  bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek megfelel, d) természetvédelmi területen található erdő esetén a bejelentés megfelel da) a természet védelméről szóló 1996. LIII. törvény 33. § (5) és (6) bekezdésében foglalt korlátozásoknak, db) erdészeti hatóság által előírt, az Adattárban szereplő feltételeknek. 29. § (1) Az erdőgazdálkodó, illetve a b) pont esetében az erdő engedélyezett igénybevétele esetén az engedély jogosultja a) a tárgyévet megelőző év második felében vagy a tárgyév első felében megvalósult tevékenység tekintetében, aa) az erdőtelepítés elvégzett elsőkivitelét és pótlását, ab) az erdősítés megkezdését és pótlását, ac) az erdősítés befejezési feltételeinek teljesülését tárgyév június 30-ig, b) az Evt. 41. § (1) bekezdés szerinti erdőnevelési és fakitermelési tevékenység esetében, ba) a  tárgyév első felében befejezett erdőnevelési és fakitermelési tevékenységeket – a  június 30-i állapotnak megfelelően – tárgyév július 31-ig, bb) a tárgyév második felében elvégzett, részben elvégzett, illetve elmaradt erdőnevelési és fakitermelési tevékenységeket – a  december 31-i állapotnak megfelelően – a  tárgyévet követő év január 31-ig bejelenti az erdészeti hatóságnak. (2) Ha az  Evt. 41.  § (2) és (3)  bekezdés szerinti tevékenység során erdei faválaszték felkészítése történik, az erdőgazdálkodó, igénybevétel esetén az engedély jogosultja a  tevékenység végrehajtását az erdészeti hatóság részére az (1) bekezdés b) pontban foglalt időpontig bejelenti. (3) Az  Evt. 41.  § (1)–(3)  bekezdés hatálya alá nem tartozó erdei haszonvétel során felkészített erdei faválaszték és az  erdei faválasztékkal együtt történő forgalomba hozatal céljából kitermelt cserje mennyiségét az  (1)  bekezdés b) pont szerinti határidőre, a bruttó fatérfogat nélkül, az erdőgazdálkodó vagy az igénybevételi engedély jogosultja az erdészeti hatóságnak bejelenti. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti bejelentés az alábbi adatokat tartalmazza: a) a tevékenység elvégzésének éve, b) az erdőgazdálkodó – erdő engedélyezett igénybevétele esetén az  engedély jogosultjának – neve, erdőgazdálkodói kódszáma, c) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja, d) a bejelentéssel érintett részlet erdőgazdasági azonosító adatai (helység, tagszám, részlet jel), e) a bejelentett tevékenység érintett területe, f ) a kitermelt fa bruttó, és a felkészített erdei faválaszték (5) bekezdés szerinti nettó fatérfogata fafajonként, g) az ütemezésre, valamint a megvalósítás módjára vonatkozó megjegyzések, h) erdősítések esetében a választott erdősítési előírás megnevezése, i) fakitermelésekre és egyéb erdei haszonvételekre vonatkozóan kiállított műveleti lap sorszáma, vagy az erdei haszonvételre jogosító egyéb irat azonosítója, j) a keletkező erdőfelújítási kötelezettség mértéke, k) arra vonatkozó információ, hogy turista útjelzéssel ellátott fa kivágásra került-e, l) keltezés, m) az erdőgazdálkodó aláírása, valamint n) a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése. (5) A (4) bekezdés f ) pontja alkalmazásában az adatokat fafajonként felkészített hengeres fa, sarangolt választék, egyéb faválaszték és apríték bontásban kell megadni. A  fatermék térfogat mértékegysége tömör köbméter (m3), apríték esetén tömör köbméter (m3), vagy űrméter (űrm). (6) Az  (1)  bekezdés a)  pontja szerint az  elsőkivitel, az  erdősítés megkezdése és a  pótlás bejelentéshez csatolni kell a  mesterséges erdősítések elvégzése során felhasznált erdészeti szaporítóanyagra vonatkozó, az  erdészeti szaporítóanyag előállításáról és forgalomba hozataláról szóló jogszabály szerinti erdészeti szaporítóanyag szállítói származási bizonylat másolatát, amelyen az egyes mennyiségek tételes levezetésével fel kell tüntetni a bizonylaton szereplő szaporítóanyag felhasználási helyét. (7) Ha a  végrehajtott tevékenység nem a  teljes erdőrészletet érinti – a  (8) és (9)  bekezdésben foglalt kivétellel  – a  bejelentéshez erdészeti térképi mellékletet kell csatolni, amely a  végrehajtással érintett részterületet legalább 5 méter pontosságú töréspontokkal ábrázolja. (8) A bejelentéshez nem kell erdészeti térképi mellékletet csatolni a) örökerdő üzemmód, és b) az Evt. 41. § (8) bekezdésében foglalt, tárgyévben be nem fejezett tevékenység esetén. (9) Erdőtelepítés elsőkivitelének bejelentése esetén, ha az erdőtelepítés nem teljes földrészletet vagy alrészletet érint, a  bejelentéshez – a  (7)  bekezdés szerinti térképi melléklet helyett – az  ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet szerint elkészített záradékolt változási vázrajzot kell csatolni. (10) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés ellenjegyzésével a jogosult erdészeti szakszemélyzet igazolja, hogy a) a  végrehajtással érintett erdőrészletekben a  bejelentésben szereplő mértékben kerültek végrehajtásra a  jogszerűen végezhető erdőgazdálkodási tevékenységek, valamint a  bejelentett adatok a  valóságnak megfelelnek, b) az erdősítésben a szaporítóanyag felhasználása a (6) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően történt, c) a jogszerűen végezhető erdőgazdálkodási tevékenységek szakszerű végrehajtását a helyszínen ellenőrizte, d) a  jogszerűtlenül végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenység típusát és mértékét a  végrehajtás utáni valós állapotnak megfelelően feltüntették. (11) A  (10)  bekezdés c)  pontja tekintetében szakszerű végrehajtásnak tekinthető, ha az  erdő megfelel az  erdészeti hatóság jogerős határozatában foglaltaknak, továbbá ha az  intenzíven terjedő idegenhonos fafajok kivágása a  természetességi alapelvárásnak megfelelő szükséges mértékig megtörtént, a  záródás nem csökkent az  elvárt mérték alá, az erdő egészségi állapota nem romlott az erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtása következtében. 9. Az erdő telepítésének szabályai 30. § (1) Az erdőtelepítési-kivitelezési tervnek tartalmaznia kell: a) az Evt. 18. § (7) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt adatokat, kivéve: aa) az Evt. 18. § (7) bekezdés c) pont ci) alpontjában, ab) az  erdőgazdálkodói nyilvántartásban még nem szereplő erdőtelepítő esetén az  Evt. 18.  § (7) bekezdés a) pont ag), illetve b) pont bg) alpontjaiban, valamint ac) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által még nem regisztrált erdőtelepítő esetén az Evt. 18. § (7) bekezdés a) pont af ), illetve a b) pont bf ) alpontjaiban szereplő adatokat, b) az erdőtelepítéssel érintett ingatlan tulajdonosának közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az erdőtelepítéshez, a telepíteni tervezett erdő erdőtelepítési-kivitelezési tervben javasolt elsődleges és további rendeltetéséhez, valamint üzemmódjához adott hozzájáruló nyilatkozatát, c) a földrészlet vagy alrészlet részterületén megvalósítani tervezett erdőtelepítés esetén a  tervezett erdőtelepítés területének meghatározását az  állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott 30 napnál nem régebbi másolaton feltüntetve, d) az erdészeti térkép másolatát, amelyen fel kell tüntetni az  erdőtelepítés eredményeképpen kialakítani tervezett erdőrészleteket, e) a tervezett erdőtelepítés során kialakított ingatlan-nyilvántartási határtól eltérő, új részlethatárok határvonalának töréspontjainak EOV koordinátáit, f ) az erdő javasolt elsődleges és további rendeltetését, g) az erdő javasolt üzemmódját, h) a telepítendő földterület termőhelyi viszonyait bemutató, az  erdőtelepítés fő- és elegyfafajainak alkalmazhatóságát alátámasztó, az  erdészeti termőhely-feltárásról szóló jogszabály szerinti termőhelyfeltárási szakvéleményt, i) a telepíteni tervezett fő- és elegyfafajokat, illetve fajtákat, erdőszegély tervezése esetén a cserjefajokat, azok elegyarányát, az elegyítés tervezett módjait, a létrehozni kívánt célállományt, j) az ültetési hálózatot (magvetés esetén a  sortávolságot), a  felhasználni kívánt szaporítóanyag minőségét és mennyiségét, a talaj-előkészítés, valamint az ültetés, illetve magvetés módját, k) az erdőtelepítés megvalósítása és védelme érdekében tervezett létesítmények (különösen bakhát, padka, kerítés, tűzpászta, cserjeszegély) leírását, méretezését, elhelyezkedését, mennyiségét, l) a telepített erdő fejlődése érdekében szükséges ápolási műveleteket az erdősítés befejezéséig, m) az erdőtelepítést az  adott helyen várhatóan veszélyeztető károsítókat, valamint az  ellenük való védekezés tervező által ajánlott módját, n) az erdőtelepítéssel érintett ingatlanokon található vezetékeket, azok erdészeti térképi feltüntetését, a betartandó védőtávolságokat, o) az erdőtelepítés megkezdésének tervezett időpontját, valamint befejezésének várható időpontját, p) a következő körzeti erdőtervezésig szükséges erdőnevelési feladatok ütemezését, q) a tervező által javasolt vágásérettségi kort, r) az f )–q) pontokban foglalt tervrészek adatai alapján, erdőrészletenként kitöltött erdőrészlet leíró lapokat, s) a településrendezési eszközökkel fennálló összhangról történő tervezői nyilatkozatot, t) a nagyvízi mederkezelési tervvel fennálló összhangról történő tervezői nyilatkozatot, u) a tervet készítő jogosult erdészeti szakszemélyzet nevét, erdészeti hatósági azonosító kódját és aláírását, valamint a telepítő aláírását, v) a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a  környezeti hatásvizsgálati és az  egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a  továbbiakban: Khvr.) meghatározott – adatlapot, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül. (2) Szabad rendelkezésű erdő létrehozására irányuló bejelentéshez egyszerűsített erdőtelepítési-kivitelezési tervet kell csatolni, amelynek az (1) bekezdésben felsorolt tervrészek közül a földterület erdészeti azonosítójának megnevezése kivételével az  a)  pontban, az  erdő tervezett rendeltetéséhez és üzemmódjához adott hozzájáruló nyilatkozat kivételével a b), c), e), i), n) és s) pontokban foglaltakat kell tartalmaznia. (3) Az erdőtelepítési-kivitelezési tervet három példányban kell elkészíteni. (4) Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés befejezetté nyilvánítása során az erdőtelepítés fafajösszetétele és minősége tekintetében azt vizsgálja, hogy az erdőtelepítési tervben meghatározott célállományt alapul véve a meghatározott fafajú, másfél méter magasságú, és ép vezérhajtású faegyedek egyenletes eloszlás mellett a  telepítési kiviteli tervben meghatározott egyedszámban jelen vannak-e. 10. Az erdő felújításának szabályai 31. § Az erdőfelújítási kötelezettség keletkezése tekintetében az  erdészeti hatóságnak az  Evt. 51.  § (2)  bekezdés b) és c) pontjában foglalt szempontokat erdőrészletenként kell vizsgálni. Ha az erdőrészlet területe nem éri el az Evt. 51. § (2) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott értéket, de az abban foglalt feltétel az erdőrészlet egész területére fennáll, akkor az erdőrészlet területén erdőfelújítási kötelezettség keletkezik. 32. § (1) Az  erdőfelújítás célállományát az  erdészeti hatóság a  kitermelendő faállomány tulajdonságaival, az  Evt. 51.  § (8) bekezdésében foglaltakkal és az erdő rendeltetéseivel összhangban az erdőgazdálkodó javaslatára úgy határozza meg, hogy az  erdőfelújítás eredményeképpen létesült, illetve létesített faállomány fennmaradása a  termőhelyi viszonyok – elsősorban a  klímaviszonyok, valamint a  hidrológiai viszonyok – gyakoribb károsítások, várható változásait alapul véve is biztosított legyen. (2) Az  (1)  bekezdésben foglaltak érdekében az  erdőfelújítás célállományát megalapozó, az  erdő termőhelyi viszonyainak jellemzésére szolgáló, Adattárban nyilvántartott adatok módosítását mért adatokon alapuló részletes termőhelyfeltárási szakvéleménnyel, vagy az  erdészeti tudományos kutatással foglalkozó költségvetési szerv igazolásával kell alátámasztani. Igazolásként fogadható el a klímaváltozás hatásaira való felkészülést elősegítő agrár döntéstámogatási rendszerben foglalt adatok. (3) A  (2)  bekezdésben foglalt módosítás megalapozhatja az  erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárás Evt. 7. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti módosítását is. (4) Az  Evt. 7.  § (1)  bekezdés a)–d)  pontjában foglalt természetességi állapotú erdő esetében az  erdészeti hatóság az erdőfelújítás célállományaként – az erdő rendeltetéseivel és az erdőgazdálkodással szemben fennálló közérdekű elvárásokkal összhangban – erdőgazdálkodói javaslat hiányában a  termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulás kialakítását célzó célállományt határoz meg. (5) Erdőgazdálkodói javaslat esetén a  (4)  bekezdés szerinti célállományt az  erdészeti hatóság további lehetőségként határozza meg. (6) Az Evt. 7. § (1) bekezdés e)–f ) pontjában foglalt természetességi állapotú faanyagtermelő elsődleges rendeltetésű erdő esetében az  erdőfelújítás célállományát a  kötelező erdőszerkezet-átalakítás kivételével csak javaslatként kell meghatározni. Az  erdőfelújítás során létesíteni tervezett célállományról az  erdőgazdálkodó az  Evt. 51.  § (8)  bekezdésében foglaltakkal összhangban a  véghasználati, illetve az  erdősítési tevékenység éves bejelentése alkalmával szabadon rendelkezhet. (7) Az  erdőfelújítás előírásaként tervezhető célállományokat, az  alkalmazható főfafajokat, a  főfafajként értékelhető elegyfafajokat és a befejezéskori tőszámokat a 8. melléklet tartalmazza. 33. § Az akác és a  hazai nyár faállománytípusú erdők sarjról történő természetes felújítása – az  állam 100%-os tulajdonában nem álló erdők kivételével, illetve az  erdészeti hatóság ellentétes döntése hiányában – csak gyökérsarjaztatással történhet. 34. § Mesterséges erdőfelújítás, illetve az  erdőfelújítások mesterséges pótlása esetén felhasznált erdészeti szaporítóanyagra vonatkozó, az  erdészeti szaporítóanyag előállításáról és forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendelet szerinti erdészeti szaporítóanyag szállítói származási bizonylaton az  egyes mennyiségek tételes levezetésével fel kell tüntetni a bizonylaton feltüntetett szaporítóanyag felhasználási helyét, amennyiben az egyéb nyilvántartásból nem vezethető le. A szaporítóanyag szállítói származási bizonylatot az erdősítés befejezéséig meg kell őrizni. 35. § (1) Tarvágást követően az erdőfelújítás megkezdésének minősül, ha a fakitermelési technológiának megfelelő módon letakarított vágásterületen a) sarjaztatás esetén a  célállományra vonatkozóan meghatározott tőszámelvárás másfélszeresének megfelelő mennyiségű sarj egyed található, b) tuskósarjaztatás esetén a vágástakarítás és a sarjválogatás megtörtént, c) mesterséges erdőfelújítás esetén – amennyiben az  nincs korlátozva – az  erdőfelújítási technológiának megfelelő talajelőkészítést követően a  célállományra vonatkozóan meghatározott tőszámelvárásnak másfélszeresének megfelelő – faültetvény természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású, továbbá égeres erdő esetén azzal megegyező – mennyiségű életképes facsemete illetve dugvány elültetésre került, vagy ennek biztosításához szükséges mag megfelelő technológiával elvetésre került. (2) Ha az  erdőfelújítás megkezdését – a  fokozatos felújítóvágás vagy szálalóvágás esetében a  véghasználatok befejezését – követően az  erdőfelújítás eredményes befejezését lehetővé tevő minőségű és mennyiségű újulat nem található meg a területen, azt az erdőgazdálkodó köteles a soron következő év május 15-ig mesterséges úton pótolni. 36. § (1) Az  erdőfelújítások befejezetté nyilvánításának feltételeit az  erdőfelújítási kötelezettség keletkezésének tárgyévét követően a) molyhos tölgy vagy olasz tölgy főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetében tizennégy, b) kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, cser magyar tölgy vagy bükk főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén tizenkettő, c) fenyő, és az egyéb kemény lombos főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén tíz, d) az a)–c) pontok alá nem tartozó, egyéb főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén nyolc, e) sarjról történő erdőfelújítás esetén öt év alatt kell biztosítani. (2) Fokozatos felújítóvágás, vagy szálalóvágás mellett történő erdőfelújítás esetén az  erdősítés befejezetté nyilvánításának feltételeit a végvágás tárgyévét követően a) molyhos tölgy vagy olasz tölgy főfafajú erdőfelújítás esetében tizenkettő, b) kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, magyar tölgy, cser vagy bükk főfafajú erdőfelújítás esetében tíz, c) az a) és b) pontok alá nem tartozó, egyéb főfafajú erdőfelújítás esetében nyolc év alatt kell biztosítani. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában a végvágás tárgyéveként azt az évet kell tekinteni, amikor az erdőrészlet teljes vagy a természetben összefüggő egy hektárt meghaladó részterületén az idős állomány záródása 30% alá csökken. (4) Az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása során az erdészeti hatóság az újulat fafajösszetétele, eredete, mennyisége tekintetében azt vizsgálja, hogy az  erdőterv erdősítési előírásában meghatározott célállományt, valamint az  erdészeti hatóság határozatában foglalt további előírásokat alapul véve a  meghatározott fafajú és minőségű faegyedek egyenletes eloszlás mellett a 8. mellékletben foglalt egyedszámban jelen vannak-e. (5) Az  erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása során az  erdészeti hatóság az  erdőfelújítás további fejlődésének biztosítottsága tekintetében azt vizsgálja, hogy a) az erdő természetességi állapota szempontjából meghatározó idegenhonos, illetve intenzíven terjedő elegyfafajok – amennyiben azok jelenlétét az erdőterv erdősítési előírása és egyéb rendelkezések egyébként nem zárják ki – a véghasználatra került faállományt alapul véve nem fordulnak-e elő nagyobb elegyarányban, kivéve, ha erre az erdőterv erdősítési előírása lehetőséget biztosít, b) az Evt. 7.  § (1)  bekezdés a)–d)  pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben a  főfafajként értékelhető és a  természetességi alapelvárást biztosító elegyfafajok együttes aránya meghaladja-e a 10%-ot, kivéve ba) ha az erdőrészlet 1 hektárnál kisebb, bb) ha az  előző állomány valamely okból kipusztult, és a  helyén természetes úton létrejött állomány elegyetlen, valamint bc) bükk, fűz, hazai nyár vagy mézgás éger főfaj esetén és c) az ép vezérhajtású faegyedek átlagos tőszáma eléri-e a 8. mellékletben meghatározott tőszám 90%-át. (6) Az  erdészeti hatóság az  erdő felújítását annak befejezésére az  (1) vagy (2)  bekezdésében vagy az  erdészeti hatóságnak – az  Evt. 52/A.  § (5)  bekezdése szerinti – határozatában megállapított határidő lejártát követően akkor is befejezetté nyilváníthatja, ha az erdősítés nem felel meg a 8. mellékletben foglalt mennyiségi feltételnek, de az  erdőfelújítási előírás szerinti állományalkotó főfafajú egyedek átlagos magassága meghaladja a  2 métert és az erdősítési részterületen ezek Evt. 5. § 12. pont szerinti záródása meghaladja a 80%-ot. 37. § (1) Az  erdősítés megkezdése és az  erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása feltételeinek teljesülését az  erdőfelújítással érintett erdőrészlet erdősítési határidők tekintetében eltérő részterületein (a továbbiakban: erdősítési részterületek) elkülönítve kell vizsgálni. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott erdősítési részterület területe több ütemben is befejezetté nyilvánítható, ha vágásos üzemmódban az  így kialakuló újabb erdősítési részterületek nagysága eléri az  egy hektárt, és az  erdőgazdálkodó az  egyes ütemek alkalmával befejezésre tervezett erdősítési részterületek erdőrészleten belüli elhelyezkedését – a  töréspontok legalább 5 méter pontosságú EOV koordinátáin alapuló vonalakkal – ábrázoló erdészeti térképi mellékletét csatolja a befejezetté nyilvánítás feltételeinek teljesítésére vonatkozó bejelentéséhez. (3) Az erdősítés vizsgálata során – a  felnyíló erdő kivételével – az újulat meghatározott faegyedei akkor tekinthetőek egyenletes eloszlásúnak a) ha a tőszámuk az erdősítés területének legfeljebb 20%-án, illetve annak legfeljebb 1,0 hektáros összefüggő részterületén nem éri el az átlagosan elvárt tőszámot, de legalább az elvárt tőszám fele jelen van, b) talajvédelmi vagy bányászati rendeltetésű erdő esetén, ha az  erdősítés területének 5%-án, de legfeljebb 0,5 hektárt el nem érő, egymással nem érintkező üres foltok találhatóak, amelyek összes területe nem haladja meg az erdősítés összterületének 20%-át, c) ha a  heterogén állományösszetétel a  termőhelyi viszonyokkal vagy természetes felújítások esetén az anyaállomány eredeti változatosságával összhangban van, és d) ha az  erdőrészlet teljes faállománya az  erdősítés befejezésétől a  következő véghasználatig egységesen kezelhető. (4) Felnyíló erdő esetében az egyenletes eloszlás nem vizsgálandó. (5) A talajvédelmi, árvízvédelmi, örökségvédelmi vagy bányászati rendeltetésű erdő, valamint a felnyíló erdő esetében az  erdősítések sikeresnek és befejezhetőnek minősíthetők, ha azok 8.  mellékletben foglalt tőszám elvárásoknak átlagosan 50%-ában, felnyíló erdők valamint a folyók nagyvízi medrének elsődleges és másodlagos levezető sávjába eső erdő erdősítése esetében 30%-ában megfelelnek. (6) Fokozatos felújító vágással vagy szálalóvágással érintett erdőben az  újulat záródása alatt az  erdőterv erdősítési előírásának, e  rendelet előírásainak, és az  erdészeti hatóság határozatában rögzített egyéb rendelkezéseknek megfelelő fafajú és eredetű, életképes, további fejlődésében nem akadályozott, a vizsgált területen közel egyenletes eloszlásban elhelyezkedő faegyedek átlagos tőszámának és az  8.  mellékletben meghatározott minimálisan elvárt tőszám kétszeresének százalékban kifejezett hányadosát kell érteni. (7) Amennyiben a  szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását nem kezdeményezték, és a  fakitermelés után a  faállomány záródása természetben összefüggően legalább 1 hektáros részterületén 50% alá csökken, a szabad rendelkezésű erdő felújítását a fakitermelést követő két éven belül meg kell kezdeni. (8) A szabad rendelkezésű erdő felújítására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a földhasználó nevét, b) a felújítással érintett szabad rendelkezésű erdő erdészeti igazgatási egység szerinti területazonosító adatait (helység, sorszám), c) tervezett fő- és elegyfafajokat, illetve fajtákat, erdőszegély tervezése esetén a  cserjefajokat, azok elegyarányát, az elegyítés tervezett módjait, a létrehozni kívánt célállományt, d) amennyiben a  felújítás nem a  szabad rendelkezésű erdő teljes területén történik, az  a  tervezett felújítással érintett területet ábrázoló erdészeti térképi mellékletét és e) a bejelentő aláírását. 11. Az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működtetésének szabályai 38. § (1) Az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer feladata a) az erdők, a faállomány fejlődésének és egészségi állapotának folyamatos megfigyelése, b) az erdőben keletkezett károk országos szintű becslése, felmérése, c) az erdei termőhelyek állapotváltozásának vizsgálata, d) az erdőre ható káros külső- és belső tényezők, valamint az erdei életközösség és annak termő- és élőhelyének változása közötti összefüggések vizsgálata, e) a károsítók és kórokozók nagyobb mértékű elterjedésének előrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése, f ) erdőkárok előrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése, és g) az új kártevők és kórokozók megjelenésének jelzése, terjedésének nyomon követése, erdőre gyakorolt hatásának vizsgálata. (2) Az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer részei: a) nagy területű egészségi állapotfelmérés; b) az egészségi állapot változás …