📄 Jogszabály szövege
Kjnp. -
2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ugrás az oldal tartalmához
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc
Új Jogtár bejelentkezés
Oldal nyomtatása
Hatály: ( 2026.II.15. - )
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban
Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
2008. évi XLV. törvény
az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról *
I. Fejezet
KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
Általános rendelkezések
1. § * (1) Az e törvényben szabályozott, a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárásokban (a továbbiakban: eljárás) – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A közjegyző eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú.
Tárgyi hatály
2. § * E fejezet rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eljárásokon kívül – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a közjegyző hatáskörébe tartozó egyéb polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell.
Kizárás
3. § (1) A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabályai szerint nem járhatna el.
(2) Ha a közjegyző az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, a kizárásról és az eljáró közjegyző kijelöléséről a közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara (a továbbiakban: területi kamara) elnöke dönt, feltéve, hogy az eljárás lefolytatására a területi kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező közjegyzők közül másik közjegyző kijelölhető.
(3) Ha a területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők közül másik közjegyző nem jelölhető ki, a kizárásról és az eljáró közjegyző kijelöléséről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: országos kamara) elnöke dönt.
(4) * Ha
a) a területi kamara vagy az országos kamara elnökének döntése szerint a kizárási ok nem áll fenn, vagy
b) a kizárási okot nem a közjegyző jelentette be, és a kizárásához a közjegyző nem járult hozzá,
a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával az érintett közjegyző székhelye szerint illetékes járásbíróság nemperes eljárásban határoz.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a területi vagy az országos kamara elnöke a döntését – a kizárási ügyben keletkezett iratokkal együtt – megküldi a kizárásról való döntés végett a bíróságnak.
(6) A bíróság kizárás tárgyában hozott végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(7) Ha a bíróság az eljárásból a közjegyzőt kizárta, az erről szóló végzést az eljáró közjegyző kijelölése végett megküldi a területi vagy az országos kamara elnökének; az eljáró közjegyzőt – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – a területi, illetve az országos kamara elnöke jelöli ki.
(8) A területi, illetve az országos kamara elnökének e § szerinti döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
Illetékesség
4. § (1) Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van.
(2) Belföldi lakóhely, tartózkodási hely hiányában az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
(3) Ha a kérelmező jogi személy, az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a jogi személy székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye van. Székhelynek kétség esetében a központi ügyintézés helyét kell tekinteni.
(4) * Ha a kérelmező jogi személy székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye és a központi ügyintézés helye is külföldön van, az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
(5) Ha a kérelmező jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy olyan, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyet törvény jogképesnek nyilvánít, a közjegyző illetékességének megállapítására a (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6) * Az eljárásban illetékesség kikötésének nincs helye.
A közjegyző eljárása illetékességi területén kívül
5. § (1) A közjegyző csak a saját illetékességi területén elvégezhető eljárási cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül.
(2) A közjegyző az illetékességi területén kívül elvégezendő eljárási cselekményeket megkeresés útján foganatosítja.
(3) A közjegyzőnek az (1) bekezdés megsértésével végzett eljárási cselekménye érvénytelen.
A közjegyzői eljárás lefolytatására irányuló kérelem
6. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet,
b) a kérelem előterjesztésének indokait,
c) a rövid tényállást,
d) az illetékes közjegyző megjelölését, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat,
e) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét).
(2) A kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes közjegyzőnél jegyzőkönyvbe lehet mondani.
7. § (1) * A közjegyző – a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül – felhívja a kérelmezőt, hogy az eljárás lefolytatásának külön jogszabályban meghatározott közjegyzői munkadíját és a költségtérítését, valamint a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget előlegként fizesse meg.
(2) A kérelem jegyzőkönyvbe mondása esetén a kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti költséget a kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetnie.
(3) * Ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti költség megfizetését elmulasztja, a közjegyző – a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül – a kérelmet indokolt végzéssel visszautasítja.
8. § (1) * Az eljárásban – ideértve a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárást is – nincs helye költségmentességnek és költségfeljegyzési jognak.
(2) * A közjegyző az általa felszámított munkadíját és költségtérítését a külön jogszabály szerinti költségjegyzékben állapítja meg.
(3) * A fél a közjegyző által a költségjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét külön jogszabályban meghatározott módon kifogásolhatja.
(4) * Az eljárásban – ha az arra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – a felek a felmerült költségeiket maguk viselik, a nem általuk előlegezett vagy nem a feleknél felmerült költségek viselésére pedig a felek egyetemlegesen kötelesek.
Bizonyítás
9. § * (1) Nincs helye az eljárásban bizonyításnak, ha
a) elvégzéséhez személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés foganatosítása lenne szükséges;
b) lefolytatása a kérelmezőtől eltérő személy számára orvosszakértői vizsgálat vagy más, személyi szabadságát korlátozó, illetve testi épségének sérelmével járó vizsgálat tűrését tenné szükségessé, és a kérelmező nem rendelkezik e személy arra irányuló – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – nyilatkozatával, hogy vállalta e kötelezettség teljesítését;
c) lefolytatásához a kérelmezőtől eltérő személy jogszabályon alapuló hozzájárulása szükséges, és ezzel a – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – hozzájárulással a kérelmező nem rendelkezik;
d) lefolytatásához a kérelmezőtől eltérő személy birtokában lévő okirat vagy dolog (a továbbiakban: szemletárgy) megfigyelése, vizsgálata szükséges, és a kérelmező nem rendelkezik a szemletárgy birtokosának arra irányuló – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – nyilatkozatával, hogy vállalta a szemletárgy felmutatását, megfigyelésének, vizsgálatának lehetővé tételét.
(2) A közjegyző kérelemre felhívhatja a kérelmezőtől eltérő személyt az (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt nyilatkozat megtételére.
(3) * Ha a kérelmezőtől eltérő személy az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti nyilatkozatot nem tette meg, vagy a közjegyző felhívására nem nyilatkozott, vagy a nyilatkozat beszerzését a közjegyző eredménytelenül kísérelte meg, és az eljárás más módon nem folytatható le, a közjegyző a bizonyítás lefolytatására irányuló kérelmet visszautasítja.
(4) Ha a bizonyítás lefolytatásához elegendő a szemletárgynak a közjegyző előtti felmutatása, a közjegyző az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott hozzájárulás hiányában is maga elé idézheti a szemletárgy birtokosát, ebben az esetben azonban az idézésre meg nem jelenő, vagy engedély nélkül eltávozó szemletárgy birtokosával szemben kényszerintézkedés foganatosításának nincs helye, és úgy kell eljárni, mintha a szemletárgy birtokosa a hozzájárulását kifejezetten megtagadta volna.
Hiánypótlás, kérelem visszautasítása *
10. § A közjegyző a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül
a) * a kérelmet a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül végzéssel visszautasítja, ha a kérelemből megállapítható, hogy az eljárás lefolytatásának nincs helye,
b) felhívja a feleket a hiányok pótlására, ha a kérelem hiányos.
Az eljárás megszüntetése
11. § * (1) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha
a) a bizonyítást nem lehetett lefolytatni,
b) a kérelmezőtől eltérő személy a kötelezettségvállaló nyilatkozata ellenére utóbb a bizonyítás lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, vagy
c) a kérelmezőtől eltérő személy a bizonyítás lefolytatásához adott hozzájárulását visszavonta,
és e nélkül az eljárás eredményes lefolytatása nem lehetséges.
(2) * A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a kérelmező a 7. § szerinti előlegezési kötelezettségét az eljárás folyamán mulasztja el, vagy a közjegyzőnek kérelmet már a 7. § (3) bekezdése szerint vissza kellett volna utasítania.
(3) * A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a Pp. szerint az eljárás szünetelésének lenne helye. Ha a szünetelésnek a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontja szerint lenne helye, annak a félnek a részére, akinek a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott okból az iratokat kézbesíteni nem lehet, a közjegyző a megszüntetéssel összefüggésben keletkezett iratokat hivatalból hirdetmény útján kézbesíti.
(4) * A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a Pp. alapján az eljárást fel kellene függeszteni.
Egyéb eljárási szabályok
12. § * (1) Az eljárásban – törvény eltérő rendelkezése hiányában – kérelmező az eljárást kezdeményező személy; kérelmezett, akivel szemben az eljárást megindítják, feltéve, hogy van az eljárásban a kérelmezővel szemben álló személy.
(2) * Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. Ha az eljárás során a fél jogi képviselővel jár el, az a Pp. 244. §-ának alkalmazása szempontjából nem minősül a jogi képviselővel történő eljárás választásának.
(3) Ha a közjegyző az eljárás során pénzt vesz át, annak kezelésére a bizalmi őrzés szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ezen pénzösszegeket azonos számlán kezeli, és a pénzösszeg után annak átadója, illetve átvevője kamatra, a közjegyző pedig a pénzösszeg kezelésével járó költségekre nem tarthat igényt.
(4) Ha a fél a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget helyezi bizalmi őrzésbe, annak kifizetésére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Pp. szabályait kell alkalmazni.
(5) Az eljárásban felfüggesztésnek, szünetelésnek, beavatkozásnak és ideiglenes intézkedés elrendelésének nincs helye.
(6) * Az eljárásban a Pp. határidő-túllépésre, valamint ítélkezési szünetre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.
(7) Az eljárásban a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a közjegyző maga is felveheti, és a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye.
(8) Az eljárás lefolytatásának hivatalból is helye van, ha törvény így rendelkezik.
(9) Az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Azokat az eljárási cselekményeket, amelyek megtételét a Pp. a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig teszi lehetővé, a közjegyző előtti eljárás befejezéséig lehet megtenni.
Hirdetményi kézbesítés *
12/A. § * Ha a kérelmező, illetve – azokban az eljárásokban, melyekben a kérelmezőnek ellenfelet kell megjelölnie – az ellenfél képviselővel nem rendelkezik és tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni.
12/B. § * A hirdetmény tartalma, közzététele, a közzétételhez fűződő jogkövetkezmények beállása, továbbá a hirdetményi kézbesítésről az országos kamara által vezetett nyilvántartás tekintetében a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény hirdetményre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az elektronikus kapcsolattartás eltérő szabályai *
12/C. § * (1) Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles fél vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője (a továbbiakban e §-ban együtt: fél) ügyintézési rendelkezéssel vagy a beadvány elektronikus előterjesztésével az elektronikus kapcsolattartást választotta, akkor külön bejelentés nélkül a Pp. 605. §-a szerinti elektronikus kapcsolattartást választó félnek minősül, azzal az eltéréssel, hogy
a) nem köteles a közjegyzővel elektronikusan kapcsolatot tartani, a Pp. 618. § (1) bekezdés alkalmazásának nincs helye,
b) papíralapú kapcsolattartásra a Pp. 606. §-a alapján nem térhet át.
(2) Ha az ehhez szükséges adatok rendelkezésre állnak, a közjegyző köteles az irat kézbesítése előtt elektronikus úton lekérdezni az ügyintézési rendelkezések nyilvántartását (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) a fél kapcsolattartási formájának megállapítása érdekében.
(3) Ha a fél elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéhez és a rendelkezési nyilvántartás lekérdezéséhez szükséges adatok a közjegyző által nem ismertek, a közjegyző az iratot papíralapon kézbesíti a fél részére, azzal a tájékoztatással, hogy a közjegyző csak akkor kézbesít számára elektronikus úton, ha az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéhez és a rendelkezési nyilvántartás lekérdezéséhez szükséges adatokat a közjegyzőnek bejelenti.
(4) Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók a személyes jelenlét során benyújtott, illetve kézbesített iratokra.
A közjegyző határozata
13. § (1) * A közjegyzőnek az eljárás során hozott határozata (a továbbiakban: határozat) a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú.
(2) * A határozat elleni fellebbezést a határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni.
(3) * Az eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni. Az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(4) * A közjegyző a határozat jogerőre emelkedéséről a felet, illetve az egyéb érdekeltet a jogerőre emelkedéstől számított tizenöt napon belül értesíti. Az értesítés a jogerőt tanúsító végzés, ha pedig a fél, illetve az egyéb érdekelt részére a határozatot még nem kézbesítették, a határozat jogerőt tanúsító végzést tartalmazó kiadmányának megküldésével történik.
14. § Ha a határozat több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a határozatban foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a határozat rendelkező részét az abban foglaltak teljesítése céljából valamely hatóságnak, intézménynek (pl. ingatlanügyi hatóság, pénzügyi intézmény) vagy egyéb érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a határozatnak csak az adott személyre, és vagyontárgyra vonatkozó azon rendelkezését küldi meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges.
14/A. § * A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amely elsőfokú bíróságként járna el, ha az ügyben peres eljárásnak lenne helye. A perújítási kérelmet a bíróságon kell előterjeszteni; a bíróság hivatalból intézkedik a közjegyzői ügy iratainak beszerzése iránt.
Az adatok védelme, iratkezelési szabályok
15. § (1) * A közjegyző a nemperes eljárás lefolytatása céljából a nemperes eljárással összefüggésben megismert személyes adatokat az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli. A közjegyző e személyes adatokat eljárásának jogerős befejezését követően kizárólag a jogerős döntés végrehajtása, a jogerős döntésben foglaltak ellenőrzése, a jogerős döntésével összefüggő jogorvoslat vagy törvényben meghatározott egyéb feladat végrehajtása céljából kezelheti, és kizárólag e személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja. Az eljárásban az adatok, az iratok és a tények nyilvántartása, kezelése, az adatokba történő betekintés engedélyezése és az adatok kiadása tekintetében egyebekben a bíróságokra vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadóak.
(2) A közjegyző nem sérti a titoktartási kötelezettséget, ha a jogszabályban előírt adatszolgáltatási vagy tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget.
Az egységes ügykezelő alkalmazás *
15/A. § * (1) A közjegyző, illetve az országos kamara a beadvány, illetve a más hatóságtól érkezett irat adatait – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 8 munkanapon belül rögzíti az országos kamara által működtetett egységes ügykezelő alkalmazásban (a továbbiakban: alkalmazás).
(2) A szóban előterjesztett beadvány adatait a közjegyző az esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti az alkalmazásban.
(3) A közjegyző a határozatait és más iratait az alkalmazáson keresztül állítja elő, illetve az alkalmazásban rögzíti. Az alkalmazáson keresztül előállított elektronikus közokiratot minősített elektronikus aláírással, illetve minősített elektronikus bélyegzővel kell ellátni.
(3a) * A közjegyző által elektronikus úton meghozott határozaton – a helyszíni eljárás során, valamint a székhelyén kívüli hivatali helyiségében meghozott határozat kivételével – a keltezés helyeként a közjegyző székhelyét kell feltüntetni.
(4) Az eljárásban keletkezett papíralapú vagy elektronikus iratok adattartalma, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének ténye az alkalmazásba kerül bevitelre, illetve rögzítésre. Az alkalmazásban rögzített adatokat a közjegyző és – az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett – az országos kamara kezeli.
(5) Az alkalmazás a közjegyző, illetve a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja számára fenntartott műveletek elvégzését a közjegyző (alkalmazott) azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. Az alkalmazásban a beadványok adatainak rögzítését – azonosítását követően – a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is végezheti.
(6) A felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a közjegyző, a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja vagy az alkalmazás által készített másolat, illetve ezen iratokról az alkalmazásba bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat közokirati bizonyító erővel bizonyítja azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.
(7) A közjegyzőhöz vagy az országos kamarához érkezett olyan iratokat – ideértve a fél beadványait, azok mellékleteit is –, amelyek az alkalmazásban rögzítésre kerültek, az érkezésüket követő öt év után selejtezni kell.
15/B. § * (1) * A jelen lévő félnek nyomban kézbesíthető irat, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerint elektronikus úton kézbesítendő irat kivételével a közjegyző az iratokat belföldi kézbesítési címre – választása szerint – az alkalmazáson keresztül is kézbesítheti, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint. Az így kézbesítendő papíralapú iratokat az alkalmazás központilag nyomtatja ki és készíti elő a postai kézbesítésre.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a közjegyzői okirat, annak hiteles kiadmánya, illetve hiteles másolata kézbesítésére, megküldésére.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag és határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya az eljáró közjegyző nevét, székhelyét, valamint az alkalmazás által generált és az iratra nyomtatott, egyedi vonalkódot tartalmazza, továbbá tartalmazhatja a közjegyző bélyegzőlenyomatának képét; az a közjegyző aláírása nélkül hiteles.
(4) Az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag, határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya közokirat.
15/C. § * (1) Az alkalmazás naplót készít:
a) a rendszer üzemben tartási idejéről,
b) a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének tényéről az adatbevitel, illetve adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével,
c) az üzemzavar terjedelméről és időtartamáról, valamint
d) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, az adatszolgáltatás időpontjának, valamint az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(2) A napló adatait azok keletkezésétől számított 10 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.
(3) A napló adatairól megkeresésre vagy adatkérésre annak a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben vagy az adatkérésben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.
15/D. § * (1) Az alkalmazás – kivéve az üzemszerű karbantartás idejét – folyamatosan elérhető.
(2) Az alkalmazás működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről az országos kamara a közjegyzőket elektronikus levélben értesíti.
(3) A törvény, illetve a közjegyző által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, az alkalmazásban felmerült üzemzavar akadályozta az alkalmazás működését. Ha a határidő lejárati napján legalább négy órán át üzemzavar állt fenn, a közjegyző által meghatározott határidőbe ez a nap nem számít bele.
(4) * E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni az alkalmazáson végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek az alkalmazás szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák. Ezekben az esetekben az országos kamara a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti Felügyeletet is értesíti.
II. Fejezet
EGYES ELJÁRÁSOK
Utaló rendelkezés
16. § E törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A közjegyző előtti előzetes bizonyítás
17. § (1) Előzetes bizonyításnak van helye
a) * a Pp. 334. §-ában szabályozott esetekben, továbbá akkor
b) ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez – különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához – jogi érdeke fűződik.
(2) Nincs helye előzetes bizonyításnak, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van folyamatban.
(3) * Ha az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, a 24–27/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben az eljárásban ellenfél is részt vesz, a 27. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 27/A. §-ban a kérelmező alatt az ellenfelet is érteni kell.
18. § Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van.
19. § (1) Az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat,
b) azokat a körülményeket, amelyeknek alapján előzetes bizonyításnak helye van,
c) az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelmet, ha a kérelmező szerint az eljárás lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges,
d) * a 17. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ellenfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát.
(2) Azt, hogy az előzetes bizonyítás előfeltételei fennállnak, valószínűsíteni kell.
(3) * A 17. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ellenfélnek a 9. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott nyilatkozatára a bizonyítás lefolytatásához nincs szükség; ha pedig a kérelmező arra hivatkozik, hogy az ellenfél ismeretlen, ezt valószínűsítenie kell.
(4) * A kérelmező által megjelölt ellenérdekű felet az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában nem kell írásbeli nyilatkozattételre felhívni vagy meghallgatni, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az veszélyeztetné az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatását. Ha a közjegyző az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozattételre történő felhívását vagy meghallgatását mellőzi, határozatát az ellenérdekű féllel csak az előzetes bizonyítás elrendelése esetében, és legkésőbb az előzetes bizonyítás foganatosításának a megkezdésekor kell közölnie; ha a közlés akadályba ütközik, ez az előzetes bizonyítás foganatosítását nem akadályozza.
20. § (1) Ha az előzetes bizonyítást – a bizonyítani kívánt tény vagy állapot jellege miatt – haladéktalanul el kell végezni, de ez a közjegyző hivatali idejében, az egyéb ügyek intézése miatti akadályoztatása folytán nem lehetséges, a közjegyző erről haladéktalanul értesíti a területi kamarát.
(2) A területi kamara a közjegyző értesítését követően haladéktalanul másik közjegyzőt rendel ki az eljárás lefolytatására.
20/A. § * Az előzetes bizonyítást elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
Az igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban
21. § (1) Ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a közjegyzőtől igazságügyi szakértő (e címben a továbbiakban: szakértő) kirendelése kérhető.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a közjegyző visszautasítja, ha abban a kérdésben, amelyre a szakértői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni, a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Az e rendelkezés ellenére készült szakvélemény a kérelmező által vagy ellene indított bírósági eljárásban, illetve a kérelmező ellen indított büntetőeljárásban nem használható fel.
(3) * A szakértő kirendelésére irányuló eljárásban – a szakértő kirendelése tárgyában – bizonyításnak nincs helye.
(4) * Ha a szakvélemény elkészítéséhez a kérelmezőtől eltérő személynek a 9. § (1) bekezdésének b)–d) pontja szerinti nyilatkozata szükséges, a közjegyző kérelemre felhívhatja a harmadik személyt e nyilatkozat megtételére.
22. § Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik vagy dolog található.
23. § (1) * Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét,
b) azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania.
(2) * Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – nem kell.
(3) * Ha az igazságügyi szakértő kirendelését a kérelmező az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kéri, a kérelemben meg kell jelölni az ellenfél nevét, lakóhelyét (székhelyét) is.
24. § * A közjegyző a 7. § megfelelő alkalmazásával felhívja a kérelmezőt, hogy a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeget helyezze bizalmi őrzésbe. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a közjegyző a 7. § (3) bekezdése, valamint a 11. § (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával a kérelmet visszautasítja, illetve az eljárást megszünteti.
25. § (1) * A közjegyző szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt vagy az abban meghatározott eseti szakértőt rendelhet ki.
(2) * A kirendelésre kerülő szakértő személyéről – a fél meghallgatása nélkül – a közjegyző dönt.
(2a) * Ha a szakértő kirendelésére az egyszerűsített polgári perben felhasználandó szakvélemény elkészítése céljából kerül sor, a kirendelő végzésben a szakértőt tájékoztatni kell a 25/A. §-ban foglalt kötelezettségeiről.
(3) * A szakértői bizonyítást elrendelő és a szakértőt kirendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
25/A. § * A szakértő az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kért szakvélemény esetében köteles
a) az ellenfelet értesíteni a kirendelés tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről, az általa kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról,
b) lehetővé tenni, hogy az ellenfél a kirendelés tárgyára vonatkozó nyilatkozatát, a vizsgálat tárgya szempontjából lényeges észrevételeit és kérdéseit előterjessze,
c) a szakvéleményét az ellenfél vele közölt nyilatkozatát, észrevételeit is értékelő módon, az ellenfél kérdéseit is megválaszolva elkészíteni.
26. § (1) * A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül – az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kért szakvélemény esetében 45 napon belül – köteles előterjeszteni. A közjegyző a szakértő – határidő lejárta előtt előterjesztett – kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.
(2) A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli, ideértve azt az esetet is, ha a szakértő a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot nem tudta lefolytatni.
27. § (1) A közjegyző a szakértő díját – a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével – a szakvélemény beérkeztét követően, legkésőbb 15 napon belül végzéssel megállapítja.
(2) * Ha az (1) bekezdés szerinti végzéssel megállapított összeget a kérelmező által bizalmi őrzésbe helyezett összeg nem fedezi, a közjegyző az (1) bekezdés szerinti végzésben kötelezi a kérelmezőt a még szükséges összeg bizalmi őrzésbe helyezésére.
(3) A közjegyző a szakvéleményt a kérelmezőnek csak a szakértő költségeinek fedezésére szükséges teljes összeg bizalmi őrzésbe helyezését követően küldi meg.
(4) A szakértő díját megállapító végzés ellen a kérelmező és a szakértő fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya.
(5) * A közjegyző a végzés jogerőre emelkedését követően intézkedik a szakértői díjnak a szakértő, a szakértő által felszámított és a fél által megelőlegezett képzési hozzájárulásnak – a képzési hozzájárulás mértékét, bevallásának és megfizetésének részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározottak szerint – a névjegyzéket vezető hatóság részére történő kifizetése iránt. A szakértő a szakértői díj megfizetéséről a számlát a kérelmező nevére állítja ki.
27/A. § * A közjegyző a szakértői véleményt a kérelmezőn kívül kizárólag bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére vagy adatkérésére küldheti meg, ha a megkereső vagy az adatszolgáltatást kérő törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére és megjelölte annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult. Ezek a szabályok alkalmazandók a szakértői véleménybe való betekintés engedélyezésére is.
Alzálogjog fennállásának igazolására irányuló eljárás *
27/B. § * (1) * Ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény alapján a Polgári Törvénykönyv szerinti alzálogjogot is megalapítottnak kell tekinteni, az alzálogjog jogosultja közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés, vagy valamely igény érvényesítése céljából közjegyzőtől kérheti az alzálogjog fennállásának igazolására irányuló eljárás lefolytatását és a jogosultság igazolását.
(2) Az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
(3) Nincs helye az eljárás lefolytatásának, ha az ügyben polgári per vagy polgári nemperes eljárás van folyamatban.
27/C. § * (1) A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) a kérelmezőnek (alzálogjog jogosultjának) a Pp. szerinti azonosító adatait;
b) * az ellenérdekű félnek (alzálogjog kötelezettjének) mint kérelmezettnek a Pp. szerinti azonosító adatait;
c) * annak az ingatlannak az adatait, amelyet a főzálogjog terhel;
d) ha a jogosult vagy az ellenérdekű fél halála esetén az ő örököse, dologi hagyományosa (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: örökös), megszűnése esetén jogutóda ismert, az ő ismert Pp. szerinti azonosító adatait;
e) mellékletként a jogosult vagy az ellenérdekű fél halála esetén – ha a hagyatéki eljárás jogerősen befejeződött – a jogerős hagyatékátadó végzést vagy öröklési bizonyítványt, megszűnése esetén a megszűnését, jogutódlással történő megszűnés esetén a jogutód személyét igazoló okiratot;
f) annak a jogviszonynak, jognak vagy követelésnek a megjelölését, amelyhez kapcsolódóan a kérelmező a jogosultság fennállásának az igazolását kéri;
g) a jogosultság megszerzését alátámasztó jogi jelentőségű tények előadását és a jogosultság megszerzése – ideértve a jogutódlás bekövetkezését is – jogalapjának (az az anyagi jogi jogszabályi rendelkezés, amely a jogosultság megszerzését előidéző tényeket meghatározza és annak alapján a jogosultságot a kérelmező megszerezte) megjelölését;
h) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az igazolni kért jogosultság jogerős határozattal vagy közhiteles nyilvántartás tartalmával nem igazolható;
i) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelemben megjelölt jogosultság igazolása tárgyában másik közjegyző előtt nincs folyamatban általa indított eljárás;
j) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az ügyben polgári per vagy nemperes eljárás nincs folyamatban;
k) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy tudatában van annak, hogy bűncselekményt követ el, aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, és büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a kérelemben foglaltak a valóságnak megfelelnek;
l) az arra vonatkozó határozott kérelmet, hogy a közjegyző igazolja, hogy a kérelmezőt az általa közölt adatok alapján az általa megjelölt jogalapon az eljárás tárgyát képező jogosultság megilleti;
m) a 27/D. § (1) bekezdése szerinti esetben az ügygondnok kirendelése iránti kérelmet.
(2) A kérelemhez csatolni kell a jogosultság megszerzését alátámasztó jogi jelentőségű tények bekövetkezését igazoló okiratot eredetiben, hiteles kiadmányban vagy hiteles másolatban. Egyebekben az eljárásban bizonyításnak nincs helye.
(3) A közjegyző a kérelmet visszautasítja, ha annak hiányait a kérelmező felhívás ellenére nem pótolta, valamint akkor is, ha a 27/D. § (1) bekezdése szerinti előlegezési kötelezettségének a kérelmező felhívás ellenére, a felhívásban megszabott határidő alatt nem tett eleget.
27/D. § * (1) Ha az ellenérdekű fél meghalt és örököse nem ismert, továbbá ha az ellenérdekű fél megszűnt és jogutóda nem ismert, vagy az ellenérdekű fél jogutód nélkül szűnt meg, az ellenérdekű fél jogállásnak az eljárásban történő betöltésére a közjegyző a kérelmező kérelmére ügygondnokot rendel. Az ügygondnok díját és költségét a kérelmező a 7. § szerint köteles megelőlegezni és azt a kérelmező viseli.
(2) A közjegyző a kérelem beérkezésétől – ha a kérelem hiányainak pótlására van szükség, akkor a hiányok pótlásától – számított 30 napon belül
a) külön végzésbe foglalt bizonyítványt (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki, amelyben azt igazolja, hogy a kérelemben foglaltak alapján a kérelmezőt a kérelemben megjelölt jogosultság megilleti, vagy
b) a bizonyítvány kiállítását végzéssel megtagadja, ha magából a kérelemből megállapítható, hogy az részben vagy egészben alaptalan, vagy az eljárás lefolytatásának nincs helye.
(3) A bizonyítvány a kérelemtől eltérően nem állítható ki.
27/E. § * (1) A bizonyítványt a közjegyző a 12/B. § alkalmazásával hirdetményként közzéteszi, a közzététel ideje 15 nap. A közjegyző a hirdetmény közzétételéről a jogosult, valamint az ellenérdekű fél ismert örököseit, a jogutódlással megszűnt jogosult, illetve a jogutódlással megszűnt ellenérdekű fél ismert jogutódait a bizonyítvány megküldésével értesíti. A közjegyző az eljárásban részt vevő, ismert személyek részére a bizonyítványt – a 12/A. §-ban foglalt esetet kivéve – közvetlenül kézbesíti.
(2) Akinek ehhez jogi érdeke fűződik és a kérelmezőnek a bizonyítvány szerinti jogosultságát vitatja, a hirdetmény közzétételi határidejének utolsó napjától számított 15 nap alatt a bizonyítvány ellen kifogást terjeszthet elő az ügyben eljáró közjegyzőhöz. Akinek közvetlenül kézbesítésre került a bizonyítvány, a kézbesítéstől számított 15 nap alatt terjeszthet elő a bizonyítvány ellen kifogást az ügyben eljáró közjegyzőhöz.
(3) A kifogásban igazolni kell a jogi érdek fennállását és elő kell adni, hogy a kifogás előterjesztője a bizonyítványban foglaltakat milyen indokok alapján vitatja.
(4) A közjegyző a kifogást visszautasítja, ha
a) az elkésett, vagy
b) a kifogás hiányait az előterjesztője felhívás ellenére nem pótolta.
(5) * A kifogást visszautasító vagy elutasító végzést a kifogás előterjesztőjének kell kézbesíteni, aki a végzés ellen fellebbezéssel élhet. A bizonyítvány e végzés elleni fellebbezésre tekintet nélkül joghatás kiváltására alkalmas.
(6) * Ha a közjegyző a kifogásnak helyt ad, a bizonyítvány hatálytalanságát végzéssel állapítja meg. A végzést és az annak alapjául szolgáló kifogást a hatálytalanná nyilvánított bizonyítvánnyal együtt a közjegyző kézbesíti a kérelmezőnek, aki a bizonyítvány hatálytalanságát megállapító végzés ellen fellebbezhet.
(7) * Ha a bizonyítvány ellen kifogást nem terjesztettek elő, vagy a kifogást a közjegyző visszautasította, vagy elutasította, a bizonyítványt a kérelmezőnek kézbesíteni kell. A kérelmező a bizonyítvány ellen fellebbezhet.
(8) A bizonyítvány ellen a kérelmezőn kívül más nem fellebbezhet. A bizonyítványban foglaltakat sérelmesnek tartó fél – a (2) bekezdésben meghatározott határidő eltelte után – az igényeit a kérelmezővel szemben bírósági úton érvényesítheti. A per tárgya kizárólag annak a megállapítása is lehet, hogy a bizonyítvány szerinti jogosultság a bizonyítvány szerinti kérelmezőt nem illeti meg.
(9) A jogerős bizonyítványt bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak és bejegyzési engedélynek kell tekinteni a közhiteles nyilvántartásba, más hatósági nyilvántartásba vagy jogszabály által rendszeresített egyéb nyilvántartásba történő bejegyzés iránti eljárásban.
(10) A bizonyítványhoz anyagi jogerőhatás nem fűződik.
27/F. § * (1) Az eljárásban
a) a hiánypótlásra megszabott határidő nem hosszabbítható meg,
b) a Pp. 178. §-a nem alkalmazható,
c) a fellebbezést a feleknek észrevételezésre kiadni nem kell.
(2) Az eljárás félbeszakadásának nincs helye, az eljárás félbeszakadásának megállapítása helyett az eljárást meg kell szüntetni. Az eljárást megszüntető végzést nem kell kézbesíteni a meghalt vagy megszűnt fél jogutódának.
(3) Ha az eljárás során a felek személyében változás következik be, az eljárást meg kell szüntetni.
(4) Az eljárásban a Pp.-nek a kézbesítési megbízottra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közjegyző a kérelmet, valamint a kifogást – hiánypótlási felhívás nélkül – visszautasítja, ha a kérelmező a kérelem előterjesztésével, a kifogás előterjesztője a kifogás előterjesztésével egyidejűleg a kézbesítési megbízott megjelölésére és a vele kötött megbízási szerződés benyújtására vonatkozó kötelezettségének szabályszerűen nem tett eleget.
(5) Ha a fél a kézbesítési megbízott állítására vonatkozó kötelezettségének nem tett szabályszerűen eleget – ideértve azt is, ha a kézbesítési megbízott állítására vonatkozó kötelezettség a kérelem vagy a kifogás előterjesztése után következett be, és a fél a kézbesítési megbízott megjelölését előidéző ok bekövetkezésével egyidejűleg, külön felhívás nélkül a kézbesítési megbízott megjelölésére és a vele kötött megbízási szerződés benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget –, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére nem lehet kézbesíteni, a közjegyző az iratot hirdetmény útján kézbesíti.
(6) A közjegyző az iratot a fentiek szerinti módon, hirdetmény útján kézbesíti annak a félnek is, akinek az irat azért nem volt kézbesíthető, mert az általa megadott címen a posta közlése szerint a cím nem azonosítható, a címzett ismeretlen, a címzett nem kereste, a címzett az átvételt megtagadta, a címzett elköltözött, a címzett meghalt vagy megszűnt, a kézbesítés akadályozott. Az eljárásban a Pp.-nek a kézbesítési fikcióra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
(7) A közjegyzői díjazást, az ügygondnok díját és költségét (ügygondnoki díjazás) a kérelmező előlegezi és viseli.
(8) A fellebbezés illetékét a fellebbező fél viseli.
(9) Az eljárásban a felek eljárási költséget nem számíthatnak fel, a felek költségeiket maguk viselik.
27/G. § * (1) A bizonyítvány jogerőre emelkedése után és azt követően, hogy az ezzel felmerülő közjegyzői díjat és költséget, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés költségét az alzálogjog jogosultja megelőlegezte, az alzálogjog jogosultjának kérelmére a közjegyző a bizonyítvány megküldésével hatósági felhívás útján intézkedik a bizonyítvány tartalma szerint az alzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.
(2) A hatósági felhívást megelőzően a közjegyző felhívja az alzálogjoggal biztosított követelés kötelezettjét (zálogjogosult), hogy a felhívásban megszabott határidő alatt nyilatkozzon a követelés fennállásáról.
(3) Ha az alzálogjoggal biztosított követelés kötelezettje (zálogjogjogosult) a követelés fennállását vitatja, a közjegyző az alzálogjog jogosultjának az (1) bekezdés szerinti kérelmét visszautasítja.
A közjegyző előtti egyezségi eljárás *
27/H. § * (1) Keresetindítás előtt a közjegyzőtől polgári peres útra tartozó ügyben egyezségi kísérletre idézést lehet kérni. Az idézést kérő félnek a határnapot szóval is tudtára lehet adni.
(2) Közjegyző előtti egyezségi eljárásnak akkor van helye, ha legalább az egyik fél rendelkezik belföldi lakóhellyel (székhellyel), valamint az eljárás tárgyáról a felek szabadon rendelkezhetnek.
(3) Nincs helye közjegyző előtti egyezségi eljárásnak
a) szerzői jogi, szomszédos jogi és iparjogvédelmi ügyben,
b) a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése tárgyában,
c) a közérdekből indított perekkel összefüggő ügyben,
d) a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos ügyben,
e) a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló ügyben,
f) * a személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú ügyben, kivéve a házassági vagyonjogi tárgyú egyezséget,
g) a végrehajtási perre tartozó ügyben,
h) munkaügyi perre tartozó ügyben,
i) állami vagyonnal kapcsolatos ügyben,
j) olyan ügyben, amelyben külföldi anyagi jogot – ide nem értve a külföldi nemzetközi magánjogi szabályokat – kell alkalmazni.
27/I. § * (1) Ha az ügy tárgya időszakos szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye található.
(2) Ha az ügy tárgya az ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az ingatlan fekszik.
(3) Ha az ügy tárgya a gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő kötelezettség, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az ügyletkötés vagy a teljesítés helye található.
(4) Ha az ügy tárgya kártérítés, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a károkozás vagy a kár bekövetkeztének a helye található.
27/J. § * (1) A közjegyző előtti egyezségi eljárásban az egyezségi kísérletre kitűzött határnap elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(2) Az eljárásban beavatkozásnak nincs helye.
(3) Az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének vagy félbeszakadásának nincs helye. Az eljárás felfüggesztése, félbeszakadásának vagy szünetelésének megállapítása helyett az eljárást meg kell szüntetni.
(4) Ha az eljárás során a felek személyében változás következik be, az eljárást meg kell szüntetni.
(5) Az eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye.
27/K. § * (1) Ha az eljárás lefolytatásának e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a közjegyző a kérelmet visszautasítja.
(2) Ha a felek egyezsége a jogszabályoknak megfelel, a közjegyző azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja.
(3) A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú.
(4) Az egyezséget jóváhagyó vagy azt megtagadó végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.
(5) Ha a felek között egyezség nem jött létre – ideértve azt is, ha az egyezségi kísérletre kitűzött határnapon bármelyik fél nem jelenik meg –, a közjegyző az eljárást megszünteti.
(6) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha tudomására jut, hogy abban a tárgyban, amelyre az eljárás vonatkozik valamelyik fél a bírósághoz keresetlevelet nyújtott be, vagy másik közjegyző előtt korábban indult egyezségi eljárás van folyamatban.
(7) Ha az egyezség hatályosságához harmadik személy vagy hatóság beleegyezése vagy jóváhagyása szükséges, annak bemutatására a közjegyző a feleknek megfelelő határidőt szab. Ha a határidő eredménytelenül telt el, vagy a hatóság, illetve a harmadik személy a beleegyezést, jóváhagyást nem adta meg, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja.
27/L. § * A 27/H–27/K. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a felek idézés nélkül egyezségkötés céljából jelennek meg a közjegyző előtt.
Jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési tilalom, terheléséi tilalom, vagy elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése vagy törlése iránti eljárás *
27/M. § * (1) Ha a jelzálogjog jogosultja hitelintézet, a közjegyző
a) a zálogkötelezett kérelmére zálogjog bejegyzése iránti eljárást,
b) a zálogjogjogosult és a zálogkötelezett közös kérelmére zálogjog változásának bejegyzésére irányuló eljárást,
c) a zálogjogosult kérelmére zálogjog törlése iránti eljárást
[az a)–c) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: eljárás] folytat le.
(2) Az eljárásban kérhető a zálogjogot biztosító elidegenítési tilalom, terheléséi tilalom vagy elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése vagy törlése, továbbá ezek változásainak és a zálogjog-jogviszonyhoz, valamint az elidegenítési és terhelési tilalomhoz kapcsolódó egyéb adatoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése és ezek törlése iránti közjegyzői intézkedés.
(3) Az eljárásra az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén
a) a zálogkötelezett
aa) természetes személy kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van,
ab) nem természetes személy kérelmező székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye van azzal, hogy a 4. § (3) bekezdés második mondatát megfelelően alkalmazni kell; vagy
b) a zálogtárgy fekszik.
(4) A zálogszerződés vagy az az alapján tett zálogkötelezetti kötelezettségvállaló nyilatkozat, illetve bejegyzés vagy törlési engedély közokiratba foglalása esetén a közokiratot készítő közjegyző is illetékes az eljárás lefolytatására.
27/N. § * (1) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges adatokat a hitelintézet elektronikus úton úgy küldi meg a közjegyző számára, hogy abból a bejegyzés iránti hatósági felhívás űrlap kitöltéséhez szükséges adatok informatikai úton kinyerhetőek legyenek.
(2) A kérelemhez csatolni kell
a) a zálogszerződést, illetve annak módosítását,
b) a zálogkötelezett bejegyzési engedélyét, ha azt nem a zálogszerződés tartalmazza,
c) a zálogjoghoz kapcsolódó elidegenítési tilalomra, a terheléséi tilalomra vagy az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzési vagy törlési engedélyt, ha azt nem a zálogszerződés tartalmazza,
d) a zálogjog törlésének bejegyzése esetén a zálogjogosult hozzájáruló nyilatkozatát és
e) a bejegyzéssel érintett ingatlan-nyilvántartási jogosultak hozzájáruló nyilatkozatát
[az a)–e) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: okirat].
(3) A kérelemhez meghatalmazás vagy más melléklet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel nem csatolható. A meghatalmazást vagy a kérelemre kell rávezetni vagy a kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő azon nyilatkozatát, hogy az ügyben érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik vagy képviseleti joga jogszabály alapján fennáll.
(4) Az eljárásban nincs helye
a) igazolásnak,
b) bizonyítás felvételének.
(5) Az eljárásban hiánypótlásnak – a fellebbezés esetleges hiányai kivételével – helye nincs. A közjegyző a hiánypótlást visszautasítja, ez ellen a végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A végzést a közjegyző kizárólag az előterjesztő részére küldi meg.
(6) Ha a kérelem hiányos, a bejegyzéshez szükséges adatokat informatikai úton feldolgozható módon a közjegyzőnek nem küldték meg, vagy a felek a kérelem előterjesztésének közjegyzői díját a közjegyző felhívása ellenére nem fizették meg, a közjegyző a kérelmet hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül visszautasítja. Ez ellen a végzés ellen a felek fellebbezhetnek, a fellebbezést észrevételre megküldeni nem kell.
(7) A kérelem kijavításának, kiegészítésének vagy módosításának helye nincs, ilyen esetben a kérelmet a közjegyző visszautasítja, a felek újabb eljárást kezdeményezhetnek. A visszautasító végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A végzést a közjegyző megküldi a felek részére.
(8) Az eljárás félbeszakadásának nincs helye, az eljárás félbeszakadásának megállapítása helyett az eljárást meg kell szüntetni, e végzés ellen a kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést észrevételre kiadni nem kell.
(9) Ha az eljárás során a kérelmező személyében változás következik be, az eljárást meg kell szüntetni, e végzés ellen az eredeti kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést észrevételre kiadni nem kell. A meghalt vagy megszűnt fél jogutódjának a megszüntető végzést kézbesíteni nem kell.
27/O. § * (1) Ha a kérelem tartalma az okirat tartalmától eltér, vagy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés feltételei nem állnak fenn, a közjegyző a kérelmet elutasítja. A kérelemtől eltérő tartalmú végzés nem hozható. Az elutasító végzés ellen a kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést észrevételre kiadni nem kell.
(2) Ha a kérelem és az okirat tartalmának egybevetése alapján az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés feltételei fennállnak, a közjegyző a kérelemnek helyt ad és végzésben megállapítja, hogy
a) a zálogszerződésben a felek a kérelemben megjelölt zálogjogosult javára és a zálogkötelezett terhére a kérelemben megjelölt ingatlanra a kérelemben megjelölt tartalommal zálogjogot alapítottak vagy azt módosították,
b) a zálogkötelezett a zálogjog, az elidegenítési tilalom, a terheléséi tilalom, vagy az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez vagy törléséhez hozzájárult,
c) a zálogjogosult a kérelemben megjelölt zálogjog törléséhez hozzájárult.
(3) A kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, az jogerős és végrehajtható. A felek a hatósági felhívás tárgyában hozott ingatlan-nyilvántartási döntés ellen élhetnek jogorvoslattal.
(4) A végzés kijavításának csak annyiban van helye, amennyiben az a kérelemtől eltér. A hatósági felhívás kijavításának csak annyiban van helye, amennyiben az a végzéstől eltér.
(5) A közjegyző a végzés alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzésre. A hatósági felhíváshoz csatolni kell az annak alapjául szolgáló végzést és az okiratot is.
27/P. § * (1) Ha ezen alcím eltérően nem rendelkezik, az eljárásban hozott végzés ellen csak a kérelmező fellebbezhet, és csak akkor, ha a fellebbezést
a) e törvény megengedi, vagy
b) a Pp. megengedi és e törvény nem zárja ki.
(2) A fellebbezést észrevételezésre kiadni nem kell.
(3) A felek a közjegyzői eljárás megismétlését nem kérhetik, újabb eljárást kezdeményezhetnek.
Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása
28. § (1) Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapír semmissé nyilvánítását a közjegyzőtől annak utolsó birtokosa, és az kérheti, akit az értékpapír alapján valamely jog illet meg, vagy valamely kötelezettség terhel.
(2) Ezen alcímben értékpapír: a nyomdai úton előállított olyan értékpapír, amely kiállítójának (kibocsátójának) székhelye Magyarországon van.
29. § Az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
30. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) az értékpapír kiállítójának (kibocsátójának) nevét, székhelyét,
b) az értékpapír lényeges tartalmát (megnevezését, az általa megtestesített jogot, követelést, és ha rendelkezésére áll, az értékpapír ISIN-azonosítóját, sorozatszámát, sorszámát).
(2) A kérelemhez csatolni kell az értékpapír másolatát, amennyiben az rendelkezésre áll.
31. § (1) * Ha nincs helye hiánypótlásra való felhívás kibocsátásának vagy a kérelem visszautasításának, a közjegyző hirdetményt tesz közzé.
(2) A hirdetmény tartalmazza
a) az értékpapírra vonatkozó adatokat [a kiállító (kibocsátó) nevét, az értékpapír megnevezését, az általa megtestesített jogot vagy követelést, továbbá ha rendelkezésre áll, az értékpapír ISIN-azonosítóját, sorozatszámát, sorszámát],
b) * a felhívást az értékpapír birtokosának arról, hogy az értékpapírt a hirdetmény közzétételétől számított 6 hónap alatt mutassa be a közjegyzőnél, vagy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelentse be a közjegyzőnek, mert ellenkező esetben az értékpapírt a közjegyző semmissé fogja nyilvánítani,
c) a hirdetményt közzétevő közjegyző nevét, székhelyét és irodájának címét, valamint a közjegyzői ügy számát.
(3) A hirdetményt 6 hónapra közzé kell tenni. A közjegyző a hirdetményt megküldi az országos kamarának, amely gondoskodik a hirdetmény közzétételéről.
(4) Az országos kamara a hirdetmények közzétételére az interneten folyamatosan elérhető, nyilvános, díjmentesen megtekinthető elektronikus nyilvántartást működtet, melyben a hirdetmény a közzététele időpontjának megjelölésével együtt jelenik meg.
(5) * A közjegyző a hirdetmény közzétételéről a kérelmezőt, az értékpapír kiállítóját (kibocsátóját), a központi értéktárat és az eljárásban fellépett egyéb érdekeltet is értesíti.
32. § * A közjegyző a kérelmet a hirdetmény közzététele nélkül visszautasítja, ha
a) az értékpapír semmissé nyilvánítása iránt már eljárás van folyamatban,
b) az értékpapír semmissé nyilvánítása nem tartozik közjegyzői hatáskörbe,
c) * a kérelem nem tartalmazza a semmissé nyilvánítani kért értékpapírnak az egyedi azonosításra alkalmas megjelöléséhez szükséges adatait,
d) * a kérelmező ilyen kérelem előterjesztésére nem jogosult, vagy
e) * az eljárás lefolytatásának egyéb, el nem hárítható akadálya van.
33. § Ha az értékpapír semmissé nyilvánítására irányuló kérelemmel együttesen vagy utóbb kérik, a közjegyző felhívja az értékpapír alapján kifizetésre kötelezett személyt vagy szervezetet, hogy további rendelkezésig az értékpapír alapján kifizetést ne teljesítsen, illetőleg, hogy az időközben esedékessé váló összeget helyezze bírói letétbe.
34. § (1) * Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt bemutatják, vagy a magát az értékpapír birtokosaként megjelölő személy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelent be, a közjegyző az eljárást megszünteti, a kifizetés tilalmáról és a bírói letétbe helyezésről szóló felhívását – a körülményekhez képest azonnali hatállyal vagy legfeljebb harminc napi határidővel – visszavonja.
(2) Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt nem mutatták be, és annak hollétére vonatkozó adatot sem jelentettek be, a közjegyző az értékpapírt semmissé nyilvánítja.
(3) Az értékpapír hollétére vonatkozó adat bejelentésének minősül az is, ha
a) a kiállító írásban nyilatkozik arról, hogy az értékpapírt az őrizetében tartja,
b) a letétkezelő, a letéti őrző, és a befektetési szolgáltatásra jogosult írásban nyilatkozik arról, hogy az értékpapírt a tevékenysége körében az őrizetében tartja.
(4) A közjegyző az e § alapján hozott végzéseit közli a kérelmezővel, az értékpapír kiállítójával, a központi értéktárral és az egyéb érdekelttel.
(5) * A közjegyző értékpapírt semmissé nyilvánító jogerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a jogerős ítéletnek.
35. § A semmissé nyilvánított értékpapírral a benne foglalt jogot gyakorolni, követelést érvényesíteni nem lehet.
36. § Ezen alcím rendelkezéseit
a) * a váltó és csekk semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidőt egy hónapra le kell szállítani, és a 34. § alapján hozott végzéseit a közjegyző a központi értéktárral nem közli,
b) * az okiratok semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidő egy hónapra leszállítható, és a 34. § alapján hozott végzéseit a közjegyző a központi értéktárral nem közli,
c) * az állam által kibocsátott, névre szóló, a Polgári Törvénykönyv 6:569. § (6) bekezdése szerinti negatív rendeleti záradékkal ellátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidőt egy hónapra le kell szállítani abban az esetben, amennyiben az eljárást az értékpapír első tulajdonosa, továbbá engedményezés esetén az első tulajdonos és az engedményes közösen kezdeményezi.
A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése *
36/A. § * (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha
a) azt a bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik,
b) egyik bejegyzett élettársnak sincs olyan gyermeke, akinek tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek, és
c) * a bejegyzett élettársak – ez iránti igény esetén – az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, valamint a közös lakás használata kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.
(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti közokirat elkészítésére az a közjegyző is jogosult, aki a bejegyzett élettársi kapcsolatot nemperes eljárásban megszünteti.
(3) Nincs helye a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének, ha
a) a bejegyzett élettársak bármelyike cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, vagy
b) a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánításának vagy nemlétezése megállapításának lenne helye.
(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére a házasság felbontására vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell.
(5) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárásban bizonyításnak és igazolásnak nincs helye.
(6) * A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatására – a felek választása szerint – az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezők utolsó közös lakóhelye volt, vagy akinek az illetékességi területén a felek valamelyikének lakóhelye van. Ha a kérelem előterjesztésekor a feleknek nincs belföldi lakóhelye, az eljárást a bejegyzett élettársi kapcsolatot az anyakönyvbe bejegyző anyakönyvvezető illetékességi területe szerint illetékes közjegyző folytatja le.
36/B. § * (1) * A közjegyző a felek …
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.