14/2016. (V. 10.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözkö

14/2016. (V. 10.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII.  törvény 341.  § (1) bekezdés 3. pontjában és 341. § (1) bekezdés 21. pont f ) és g) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az V. Fejezet tekintetében a  Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a  közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv igényjogosult állományára, b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv igényjogosult állományára, c) a  terrorizmust elhárító szerv igényjogosult állományára [az a)–c)  pontban meghatározott szervek a továbbiakban együtt: rendőrség], d) a büntetés-végrehajtási szervezet igényjogosult állományára, e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv igényjogosult állományára, f ) az  Alkotmányvédelmi Hivatal (a  továbbiakban: AH) és a  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a  továbbiakban: NBSZ) igényjogosult állományára, g) a rendvédelmi oktatási intézmény nem hivatásos állományának ösztöndíjas hallgatóira, tanulóira, továbbá h) a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. § 29. pontja szerinti szolgálati nyugdíjasokra. 2. § E rendelet alkalmazásában 1. állományilletékes parancsnok: a Hszt. szerinti állományilletékes parancsnok, valamint a vezényeltek esetében a munkáltatói jogkört gyakorló vezető; 2. beszerzési és ellátási terv: a  középfokú szakirányító szerv, valamint a  Központi Ellátó Szerv által összeállított tervezési dokumentum, ami tartalmazza az  éves ellátás tervezéséhez szükséges bontásban az  ellátandó állományi létszámadatokat, valamint a  szükséges ruházati termékek megnevezését, mennyiségét, valamint az ellátás tervezett ütemezését; 3. egyenruha: a Hszt. 2. § 9. pontjában ekként meghatározott fogalom; 4. egyenruházati bolt: az igényjogosult állomány ruházati ellátását biztosító, a Bv. Holding Kft. által működtetett, ruházati termékek és felszerelési cikkek forgalmazására kijelölt bolt; 5. helyi szerv: a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII.  törvény végrehajtásáról szóló 154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelet 1.  mellékletében meghatározott, a Hszt. alkalmazásában helyi szervnek minősülő szerv; 6. igényjogosult: az  1.  §-ban meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya, valamint a rendvédelmi oktatási intézmények tanulói és hallgatói állománya; 7. középfokú szakirányító szerv: a  központi szerv, az  AH, az  NBSZ, a  belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, továbbá – a  hallgatók vonatkozásában – a  Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (a  továbbiakban: NKE-RTK), valamint – az  ezen szervekhez vezényelt hivatásos állomány vonatkozásában – a  Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központ és a  Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság; 8. Központi Ellátó Szerv: a központosított ellátásba vont termékek beszerzését végző szerv; 9. központi szerv: az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a  terrorizmust elhárító szerv, a  büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a  hivatásos katasztrófavédelmi szerv vonatkozásában a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII. törvény végrehajtásáról szóló 154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott, a Hszt. alkalmazásában központi szervnek minősülő szerv, az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve a rendészeti szakközépiskolák vonatkozásában is ellátja a központi szerv feladatait; 10. központosított beszerzésű termék: a miniszter által meghatározott termékkör, amelynek az önálló szerv részére történő biztosítása a Központi Ellátó Szerv feladata; 11. miniszter: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter; 12. önálló szerv: a  rendőrség, a  büntetés-végrehajtási szervezet, a  hivatásos katasztrófavédelmi szerv, az  AH, az  NBSZ, a  rendvédelmi oktatási intézmények, valamint – az  ezen szervhez vezényelt hivatásos állomány vonatkozásában – a  Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központ és a  Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság; 13. ruházati szakszolgálat: az  AH és az  NBSZ hivatásos állománya kivételével a  ruházati ellátással kapcsolatos feladatokat ellátó személyek, szervezetek és szervezeti elemek rendszere; 14. ruházati termék és felszerelési cikk: a) a hivatásos állomány egyenruházati termékei – felsőruházat, alsóruházat, lábbeli, sapka, ékítmények, ruházati kiegészítők, valamint személyi felszerelés –, ezek alap- és kellékanyagai, b) a speciális szolgálati egyenruházat, c) a formaruházat, d) a munka- és védőruházat, illetve a védőeszközök, védőfelszerelések, e) a ruházati egységfelszerelési anyagok, f ) a hivatásos állománykategóriát kifejező jelvény, a karjelvény, a testületi jelvény, a hímzett névkitűző, a rendfokozati jelzések, a kitüntetések és tartozékaik, valamint g) a javító- és karbantartóanyagok; 15. szolgálati célú utazás: az  igényjogosultnak az  egyenruha beszerzése céljából szükség esetén a  szolgálati helyéről a szolgálati hely szerint illetékes ruházati szakszolgálat által kijelölt ellátási helyre történő utazása és onnan való visszautazása; 16. területi szerv: a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015.  évi XLII.  törvény végrehajtásáról szóló 154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelet 1.  mellékletében meghatározott, a Hszt. alkalmazásában területi szervnek minősülő szerv; 17. végrehajtó szervezeti egység: a  területi szerv, a  büntetés-végrehajtási szervezet esetében a  területi és helyi szerv, valamint a rendészeti szakközépiskolák. 3. § (1) Az  igényjogosult – a  rendszeresítésre tervezett termékeknek, valamint cikkeknek csapatpróba keretében történő próbahasználatát kivéve – csak rendszeresített, a  szolgálati feladataihoz igazodó egyenruházati terméket és felszerelési cikket viselhet. A  külföldre vezényelt állomány a  részére elrendelt – a  fogadó vagy a  küldő szerv által meghatározott – ruházat viselésére kötelezett. (2) A  más szervhez vezényelt, a  miniszter által vezetett minisztériumba vagy a  miniszter által irányított szervhez vezényelt, az ügyészi szervezethez vezényelt vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezényelt hivatásos állomány az  e  rendeletben meghatározott kivétellel a  vezénylő rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél rendszeresített egyenruházati terméket és felszerelési cikket viselhet. A  terrorizmust elhárító szervhez és a  belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez vezényelt rendőri állomány a  fogadó rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél rendszeresített egyenruházati terméket és felszerelési cikket viselhet. (3) A megengedett öltözet kivételével a rendszerből kivont vagy a rendszeresítettől eltérő ruházati termékeknek vagy felszerelési cikkeknek egyenruhaként, valamint egyenruhán való viselése, továbbá a  ruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek a rendszeresítettől bármilyen eltérést okozó megváltoztatása és átalakítása tilos. (4) A  ruházati termékek és a  felszerelési cikkek a  hivatásos használatból történő kivonásukat követően polgári célra a továbbiakban nem használhatók fel. (5) A ruházati termékeknek és a felszerelési cikkeknek, vagy ezek utánzatának polgári személy, valamint az e rendelet hatálya alá nem tartozó szervezet vagy oktatási intézmény, illetve személy általi felhasználását a  középfokú szakirányító szerv vezetője engedélyezheti. 4. § Az önálló szerv vezetője a) biztosítja a feltételeket a ruházati feladattal kapcsolatos feladatok végrehajtásához, b) gondoskodik arról, hogy az  igényjogosult hivatásos szolgálati jogviszonyában a  ruházati ellátást érintő változásról – a  hivatásos szolgálati jogviszony létesítése, szünetelése vagy megszüntetése, a  hivatásos állomány tagjának kinevezése, előléptetése, áthelyezése, átrendelése, vezénylése vagy szolgálati beosztásból történő felfüggesztése esetén – a szolgálati hely szerint illetékes ruházati szakszolgálat állományparancs vagy határozat útján értesüljön, c) felelős azért, hogy az igényjogosult a ruházati ellátás alapvető szabályait, valamint az ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megismerje, továbbá d) felelős az igényjogosultak öltözködésének irányításáért és az öltözködés megfelelő színvonalon tartásáért. 5. § (1) A ruházati termékek és a felszerelési cikkek meglétét, valamint az öltözködési előírások betartását az igényjogosult szolgálati elöljárója, valamint a  végrehajtó szervezeti egység – az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, a  terrorizmust elhárító szervnél, a  büntetés-végrehajtási szervezetnél, a  hivatásos katasztrófavédelmi szervnél és a  rendvédelmi oktatási intézményekben – rendszeresen ellenőrzi. A  ruházati termékek és a  felszerelési cikkek folyamatos utánpótlását – az  e  rendeletben meghatározottak szerint  – az igényjogosult és a ruházati szakszolgálat végzi. (2) A  szolgálati elöljáró felelős a  szolgálatban lévő, valamint a  közös rendezvényen részt vevő egyenruha-viselésre jogosultak egységes és kulturált öltözködéséért. Az  egyenruházati termékek és a  felszerelési cikkek összetételét a  szolgálati követelményekre, a  rendezvények jellegére – a  viselési alkalomra –, továbbá az  öltözködési előírások betartására tekintettel kell meghatározni. (3) A  szolgálati elöljáró gondoskodik arról, hogy az  igényjogosult a  ruházati ellátás alapvető szabályait, valamint az ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megismerje. (4) A  szolgálati elöljáró ellenőrzi, hogy beosztottainak ruházata megfelel-e az  adott szolgálati követelményeknek és a  szervezeti egység jellegének. A  szolgálati elöljáró megköveteli, hogy a  ruházat mindig jó állapotú, tiszta és kulturált legyen. (5) A szolgálati elöljáró folyamatosan ellenőrzi a beosztott ruházatát, és mindazon ruházati termékeket és felszerelési cikkeket pótoltatja, amely a ruházat ellátási normában előírt mennyiséghez képest hiányzik, amelynek utánpótlása elhasználtság miatt szükséges, vagy amelynek beszerzését központilag elrendelték. 6. § (1) Az  5.  § (1)  bekezdésében meghatározott szerveknél ruházati szemlét évente legalább két alkalommal – első ízben a  tárgyév első félévében, legkésőbb április 15.  napjáig, másodízben az  év második félévében, legkésőbb a tárgyév október 15. napjáig – kell tartani az igényjogosult személyi állomány öltözetének ellenőrzése érdekében. A  ruházati szemle időpontjában a szemlére kijelölt állomány az elrendelésnek megfelelő egységes szolgálati vagy gyakorlóöltözetben köteles megjelenni. A ruházati szemle megtartására és a szemle során tapasztalt hiányosságok megszüntetéséről az  állományilletékes parancsnok intézkedik. A  ruházati pótlás elrendelésekor figyelembe kell venni a  termékek állapotát és szolgálati feladatellátásra való alkalmasságát, valamint a  termékek 1.  mellékletben meghatározott viselési idejét. A pótlás megtörténtét követően az elhasználódott ruházati terméket be kell vonni. (2) A  ruházati szemle kiterjed az  igényjogosultak ruházati termékeire és felszerelési cikkeire – beleértve azokat a  ruházati termékeket és felszerelési cikkeket is, amelyeket az  ellenőrzéskor nem visel –, különös tekintettel a  szolgálati, a  gyakorló-, valamint a  speciális szolgálati egyenruházat, illetve a  munka- és a  védőruházat, a  formaruházat és a  riadócsomag hiánytalan meglétére, állagmegóvására, megfelelő tárolására, rendeltetésszerű használatára, minőségére, viselési tapasztalataira, a  korábbi ruházati szemlén elrendelt termékek pótlására, a ruházat egységes, az évszaknak megfelelő viseletére, továbbá az igényjogosultak ápoltságára. (3) A  ruházati szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a  szemle lefolytatását és eredményét. A  jegyzőkönyvről készült összefoglaló jelentést a  végrehajtó szervezeti egység a  szemle lefolytatásától számított 15 napon belül megküldi a középfokú szakirányító szerv részére. (4) Az  5.  § (1)  bekezdésében meghatározott szervek vonatkozásában a  végrehajtott ruházati szemlékről és a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekről, valamint a ruházati termékek és a felszerelési cikkek ellátási tapasztalatairól szóló jelentést a  középfokú szakirányító szerv és a  rendvédelmi oktatási intézmény vezetője november 30. napjáig felterjeszti a miniszter részére. II. FEJEZET RUHÁZATI SZABÁLYZAT 1. A ruházati szakszolgálat feladatai 7. § (1) A  ruházati szakszolgálat biztosítja – az  AH és az  NBSZ kivételével – az  önálló szerv folyamatos működéséhez szükséges ruházati termékeket és felszerelési cikkeket, továbbá a ruházati ellátással összefüggő szolgáltatásokat. (2) A ruházati szakszolgálat gazdálkodási körébe tartozó ruházati termékek és felszerelési cikkek felsorolását részletes ruházati cikkjegyzék tartalmazza. 8. § (1) A miniszter 1. ellenőrzi a ruházati szakszolgálat tevékenységét, 2. kidolgozza és rendszeresen felülvizsgálja a ruházati szakszolgálat szabályzatait, szakmai utasításait, ezen belül a ruházati ellátási normákat, 3. intézkedik a  bevezetésre tervezett ruházati cikkek rendszeresítési eljárásának lefolytatásáról, valamint a rendszeresítési jegyzőkönyvek beszerzéséről, 4. szakmai véleményt ad az ellátás, gazdálkodás során felmerülő vitás ügyekben, 5. figyelemmel kíséri a szabályzatok, szakmai utasítások végrehajtását, 6. nyilvántartja a ruházati öltözékek és a felszerelési cikkek műszaki leírásait, 7. feldolgozza és értékeli a  ruházati szemle eredményét, tapasztalatait, valamint az  ezek alapján megtett intézkedéseket, 8. figyelemmel kíséri és értékeli a  ruházat viselési tapasztalatait, valamint a  középfokú szakirányító szervek és a Központi Ellátó Szerv fejlesztési javaslatait, 9. összeállítja a ruházati termékek éves központi fejlesztési javaslatát a fejlesztés előkészítése érdekében, 10. a középfokú szakirányító szervek és a Központi Ellátó Szerv bevonásával meghatározza a ruházati fejlesztés irányát és kijelöli a ruházati fejlesztések lebonyolítóját, 11. koordinálja és ellenőrzi a fejlesztéseket, 12. ellenőrzi a természetbeni ruházati ellátáshoz kapcsolódó határidők betartását, 13. ellenőrzi a ruházati nyilvántartó program működését, a szakterületi alapadatok karbantartását, 14. szakmailag ellenjegyzi az ellátási megállapodásokat, továbbá intézkedik a szükséges költségvetési feladatok ellátásáról, 15. a  központi szervek bevonásával, szakmai egyeztetést követően jóváhagyja a  központosított beszerzésű termékek bolti árjegyzékét, 16. ellenőrzi a  központosított ellátás tervezéséhez és biztosításához szükséges ruházati igénybejelentések megküldését, a  ruházati ellátás biztosítását, valamint a  középfokú szakirányító szervek és a  Központi Ellátó Szerv közötti folyamatos havi elszámolást, továbbá 17. meghatározza a központosított beszerzésű termékek körét. (2) A középfokú szakirányító szerv 1. ellenőrzi a  központi szerv alárendeltségébe tartozó szervek végrehajtó szervezeti egységeinek ruházati ellátással kapcsolatos munkáját, 2. összehangolja a  ruházati szükségletek felmérését, valamint szervezi és felügyeli az  önálló szerv zavartalan működéséhez szükséges ellátást, 3. a  tárgyévet megelőző év május 31.  napjáig az  igényjogosultak ruházati normabesorolása és szolgálati feladatai függvényében javaslatot tesz a  miniszter részére a  tárgyévi természetbeni ruházati ellátás cikkösszetételére, mértékére, 4. megtervezi az  igényjogosult állomány ellátási szükségleteit, elkészíti a  ruházati termékek és a  felszerelési cikkek éves beszerzési és ellátási tervét, ami magában foglalja a  hivatásos szolgálati jogviszonyt létesítő (a továbbiakban: felszerelő) állomány alapfelszerelését, a hivatásos állomány alapellátás-kiegészítését, az éves ruházati utánpótlási ellátmány terhére megvalósuló természetbeni ellátást, a hallgatói és a tanulói állomány ruházati ellátását, az  egyéb ruházati igényeket, valamint a  létszámadatokat és az  igényelt ruházati cikkek mennyiségét, 5. gondoskodik az  igényjogosultak ruházati termékeinek és felszerelési cikkeinek folyamatos biztosításáról, ennek érdekében éves igénybejelentését – amely tartalmazza a  részletes beszerzési és ellátási tervet  – a  tárgyévet megelőző év október 31.  napjáig a  miniszter tájékoztatása mellett megküldi a  Központi Ellátó Szerv részére, 6. az  igénybejelentés alapján a  tárgyévet megelőző év november 30.  napjáig ellátási megállapodást köt a Központi Ellátó Szervvel, 7. a Központi Ellátó Szerv előzetes értesítését követően, döntésének megfelelően részt vehet a természetbeni ellátás termékeinek gyártásközi ellenőrzésében és a kiszállítás előtti központi minőségellenőrzésben, 8. összeállítja a  ruházati termékek fejlesztési javaslatait és piackutatást folytat a  fejlesztés előkészítése érdekében, 9. a miniszter kijelölése esetén intézkedik a fejlesztési feladat végrehajtására, 10. meghatározza a  központosított beszerzésű termékeken kívüli termékek körét, méretmegoszlását, ellátja a termékfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, 11. ellátja a  központosított beszerzésű termékeken kívüli, a  közbeszerzésekről szóló törvényben, valamint az  irányadó jogszabályokban, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltak szerint a  ruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzését, valamint tájékoztatja a végrehajtó szervezeti egységeket az általa beszerzett ruházati termékek és felszerelési cikkek aktuális nyilvántartási árairól, 12. elkészíti a – beszerzési körébe tartozó – ruházati termékek és felszerelési cikkek részletes cikkjegyzékét, 13. összefogja és koordinálja a – beszerzési körébe tartozó – ruházati termékek és felszerelési cikkek reklamációs ügyintézését, 14. a szolgálati követelmények változásainak megfelelően kezdeményezi a ruházati ellátási, szolgáltatási, illetve készletezési normák módosítását, 15. ellenőrzi a ruházati nyilvántartó program használatát, karbantartja a hatáskörébe utalt szakmai normákat, 16. intézkedik a  ruházati szemle lebonyolítására, elemzi és értékeli annak eredményét, amiről összefoglaló jelentést készít a miniszter számára, 17. javaslatot tesz a  miniszter számára a  korszerűtlen ruházati termékek rendszerből való kivonására, valamint az új ruházati termékek rendszeresítésére, 18. összehangolja a  végrehajtó szervezeti egységek ruházati feladatellátásban közreműködő állományának szakmai továbbképzését, 19. meghatározza a  végrehajtó szervezeti egységek – e  rendeletben nem szabályozott – ruházati ellátással kapcsolatos feladatait 20. a  középfokú szakirányító szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állomány vonatkozásában ellátja a végrehajtó szervezeti egység részére meghatározott feladatokat. (3) A végrehajtó szervezeti egység a) folyamatosan vezeti az  állomány ruházati ellátását érintő változásokat és  naprakészen könyveli a  ruházati nyilvántartó programban, b) gondoskodik az  igényjogosultak alapfelszereléséről, valamint az alapellátás-kiegészítéséről szóló felszerelési lap kiállításáról, c) intézkedik a  Központi Ellátó Szerv által az  alapfelszerelés, alapellátás-kiegészítés, valamint a  természetbeni ellátás keretén belül leszállított ruházati termékek mennyiségi átvételére és ellenőrzésére, a szakmai teljesítés igazolására és az igényjogosult részére történő kiosztására, d) intézkedik a  Központi Ellátó Szerv által az  alapfelszerelés, alapellátás-kiegészítés, valamint a  természetbeni ellátás keretén belül leszállított ruházat átvételéről szóló dokumentumok havi összesítésére és a középfokú szakirányító szerv részére történő megküldésére, e) gondoskodik az alegységek megfelelő színvonalú ellátottságáról, illetve a raktári készletek állagmegóvásáról, f ) végrehajtja a ruházati nyilvántartó programban a számára előírt feladatokat, g) gondoskodik a  hivatásos szolgálati jogviszony megszűnésekor az  igényjogosult ruházattal kapcsolatos elszámoltatásáról, a  leadott ruházat osztályba sorolásáról, szükség esetén tisztításáról, az  igényjogosult állomány körében történő ismételt felhasználásáról, h) ruházati feladatokat ellátó állománya az  5.  § (1)  bekezdésében meghatározott szerveknél – a  6.  § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – évente legalább két alkalommal ellenőrzi a személyi állomány ruházatának meglétét és állapotát, az illetékes szolgálati elöljáróval együttműködve bejelentett vagy be nem jelentett ruhaszemlét tart és szükség esetén javaslatot tesz az állományilletékes parancsnoki intézkedésekre, i) ruházati feladatokat ellátó állománya a  ruházati szemléről jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti a  szemle lefolytatását, eredményét és az igényjogosultak észrevételeit, valamint a szemle eredménye alapján megtett intézkedéseket, és amelyet a végrehajtó szervezeti egység felterjeszt a középfokú szakirányító szerv részére, j) ruházati feladatokat ellátó állománya ellenőrzi az  igényjogosult állomány ruházati nyilvántartó programmal kapcsolatos feladatainak végrehajtását, az igényjogosultak ruházati méreteinek rögzítését, a ruházati szemle során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében elrendelt ruházati termékek megrendelését, a ruházati adatok aktualizálását, valamint az igényjogosult állomány számára meghatározott határidők betartását, k) ellátja a ruházati anyaggazdálkodással összefüggő adminisztratív és ellenőrzési teendőket, l) ellátja a ruházati termékek és a felszerelési cikkek reklamációs ügyintézését, valamint m) ellenőrzi a ruházati utánpótlási ellátmány rendeltetésszerű felhasználását. (4) A Központi Ellátó Szerv 1. a  miniszterrel és a  középfokú szakirányító szervvel egyeztetve elkészíti a  – beszerzési körébe tartozó  – ruházati termékek és felszerelési cikkek részletes cikkjegyzékét, 2. szervezi és végzi az önálló szervek központosított beszerzésű termékekkel való ellátását, 3. a  középfokú szakirányító szerv éves igénybejelentése alapján elkészíti az  ellátási megállapodás tervezetét, amelyet – a miniszter egyidejű tájékoztatásával – a  tárgyévet megelőző év november 10. napjáig megküld a középfokú szakirányító szerv részére, 4. az  igénybejelentés alapján a  tárgyévet megelőző év november 30.  napjáig éves ellátási megállapodást köt a középfokú szakirányító szervvel, amelyet szakmai ellenjegyzésre megküld a miniszter részére, 5. az  éves ellátási megállapodás alapján megtervezi a  hivatásos, valamint a  hallgatói és a  tanulói állomány ellátási szükségleteit, elkészíti a  ruházati termékek és a  felszerelési cikkek központi beszerzési és ellátási tervét, amelyet tájékoztatás céljából megküld a miniszter részére, 6. keretszerződést köt a  gyártókkal, forgalmazókkal és készletgazdálkodást folytat a  ruházati igények folyamatos biztosítása érdekében, 7. a  központi beszerzési és ellátási terv alapján ellátja a  közbeszerzésekről szóló törvényben, valamint az  irányadó jogszabályokban, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltak szerint a  ruházati termékek és a felszerelési cikkek beszerzését, valamint tárolását, kiadását, 8. a beszerzések során érvényesíti a középfokú szakirányító szervek érdekeit, 9. ellátja a  gyártásközi ellenőrzés, valamint a  természetbeni ellátás cikkeinek kiszállítás előtti központi minőségellenőrzésének feladatát, amiről előzetesen értesíti a középfokú szakirányító szervet, 10. a  beszerzési eljárás során gondoskodik a  megrendelt termékek átvételéig a  ruházati anyagok tárolásáról, raktározásáról, 11. intézkedik a  beszerzési eljárás keretében a  középfokú szakirányító szervek által megadott költségvetési szervek részére történő kiszállításra, 12. a  beszerzések lebonyolítását követően tájékoztatja az  érintett középfokú szakirányító szervet az egyenruházati termékek és a felszerelési cikkek egységárairól, 13. folyamatos kapcsolatot tart a középfokú szakirányító szervvel és a végrehajtó szervezeti egységgel az ellátás folyamatos és zökkenőmentes biztosítása érdekében, 14. figyelemmel kíséri a középfokú szakirányító szerv megrendeléseinek teljesítését, a teljesítésről havi pénzügyi elszámolást készít, amelyet – a  miniszter tájékoztatásával egyidejűleg – megküld a  középfokú szakirányító szerv részére, 15. záróelszámolást készít a  tárgyévi teljesítésről, amelyet a  középfokú szakirányító szervvel való előzetes egyeztetést követően november 30. napjáig megküld a miniszter részére, 16. meghatározza a  központosított beszerzésű termékek minőségi átvételének szabályait, módszereit, ellátja az ezzel összefüggő feladatokat, 17. ellátja a központosított beszerzésű termékek reklamációs ügyintézését, 18. összeállítja a ruházati termékek fejlesztési javaslatait. (5) Az egyenruházati bolt a) évenként tájékoztatót küld a  miniszter és a  középfokú szakirányító szerv részére az  általa beszerzett és forgalmazott ruházati termékek és felszerelési cikkek tárgyévi, jóváhagyott eladási árairól, b) készletgazdálkodást folytat a hivatásos állomány egyéni ruházati igényeinek biztosítása érdekében, c) a vásárlási jogosultság szolgálati igazolvány alapján történő ellenőrzését, igazolását követően készpénzes és bankkártyás fizetési módozattal biztosítja az  igényjogosultak számára a  ruházati termékek és a  felszerelési cikkek megvásárlását, d) egyedi esetekben biztosítja az igényjogosult állomány ruházati boltban történő egyéni méretfelvételét, e) egyéni igény esetén – ellenszolgáltatás fejében – biztosítja a ruházati termékek méretre igazítását, f ) biztosítja a készlethiányos termékek utánrendelését, g) a helyszínen megrendelt ruházat biztosítása érdekében csomagküldő szolgáltatást üzemeltet, aminek során biztosítja a működési szabályzatában meghatározott kiszállítást, h) a  központosított beszerzésű termékek tekintetében webáruházat működtet, aminek során biztosítja a működési szabályzatában meghatározott szintig történő kiszállítást, i) az értékesített ruházati termékekről számlát és szállítólevelet állít ki, j) szervezi és biztosítja az állomány társasági ruházattal történő ellátását, valamint k) ellátja az általa biztosított ruházati termékek és felszerelési cikkek reklamációs ügyintézését. 2. Az igényjogosult általános kötelezettségei és felelőssége 9. § Az igényjogosult a) felelős a  részére kiadott, valamint az  általa vásárolt ruházati termékek és felszerelési cikkek megőrzéséért, rendeltetésszerű használatáért, állagmegóvásáért, karbantartásáért, a  ruházat megvásárlására és utánpótlására kifizetett összegek előírásoknak megfelelő felhasználásáért, valamint a  természetbeni ellátás biztosítása érdekében elrendelt feladatok végrehajtásáért, különösen a ruházati öltözékek, cikkek, termékek átvételéért, b) felelős az  alapfelszerelési, az  alapellátás-kiegészítési és a  ruházati utánpótlási ellátmány célirányos felhasználásáért, c) köteles a  ruházatát mindenkor olyan állapotban tartani és úgy öltözködni, hogy a  szolgálati követelményeknek megfeleljen, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv tekintélyét ne sértse, d) felelős a részére előírt ruházati termékek méretállásának besorolásáért, e) köteles a  ruházati nyilvántartó programban a  ruházati méretállását és az  abban bekövetkező változást haladéktalanul rögzíteni, f ) köteles a  ruházati szemlén feltárt hiányosságok, nem megfelelőségek megszüntetése érdekében a  részére meghatározott ruházati termékeket az egyenruházati boltban megvásárolni vagy megrendelni, g) köteles az  átvett ruházat – megrendelésnek megfelelő – mérethelyességét leellenőrizni és az  esetleges méretproblémát az  átvételtől számított 15  napon belül a  szolgálati hely szerint illetékes ruházati szakszolgálat felé jelezni, h) köteles az átvett új ruházatot minőségi kifogás esetén, valamint nem önhibájából eredő méreteltérés esetén – állagmegóvása érdekében – összehajtva és visszacsomagolva visszaadni, i) köteles az általa használt ruházat minőségi vagy garanciális ügyintézése során a ruházatot tiszta állapotban visszaadni, j) a  ruházati termékeket és a  felszerelési cikkeket egyenruhajellegüktől megfosztva – a  karjelvényt, az  állományjelzést, a  gombot, a  vállszalagot, a  váll-lapot, a  parolit, a  feliratot, valamint a  paszpólozást (a továbbiakban együtt: kiegészítők) eltávolítva – sem viselheti polgári öltözetként, k) polgári személy részére sem az  egyenruhát, sem a  kiegészítőket nem adhatja át, nem adhatja tulajdonba vagy használatba semmilyen jogcímen, l) a  használatra kiadott, valamint a  részére biztosított ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – a  testhez igazítást kivéve – nem alakíthatja át, valamint m) a  hivatásos szolgálati jogviszony megszűnése esetén köteles a  ruházatát tiszta állapotban – az  51.  §-ban foglaltak figyelembevételével – a szolgálati hely szerint illetékes ruházati szakszolgálat részére leadni. 3. A ruházati termékek és a felszerelési cikkek kezelése, átadás-átvétele 10. § (1) A  ruházati termékek és a  felszerelési cikkek felsorolását a  miniszter és a  középfokú szakirányító szerv által meghatározott cikkjegyzék részletezi. (2) A ruházati termékeket a számvitelről szóló törvény szabályai szerint kell értékelni. (3) A ruházati termékek szolgálati feladatra való alkalmasságának értékelése során a) I. osztályúnak kell minősíteni az új és a kiadott, de még nem viselt, kifogástalan terméket, b) II. osztályúnak kell minősíteni a  használt, de külképi megjelenése alapján szolgálati használatra alkalmas, továbbá a  karbahelyezés, illetve a  kismértékű javítás után a  szolgálati öltözetként még viselhető terméket, valamint c) III. osztályúnak kell minősíteni azt a  terméket, amely külképi megjelenése alapján szolgálati használatra alkalmatlan. (4) A ruházati termékeket és felszerelési cikkeket bizonylatok alapján kell átadni és átvenni. III. FEJEZET ELLÁTÁSI ALAPELVEK 4. Az igényjogosult állomány ruházati ellátásának rendszere és szabályai 11. § (1) Az igényjogosultat a szolgálati beosztásához és a munkaköri feladatainak végrehajtásához igazodó ruházati ellátás illeti meg. (2) Az  alapfelszerelési és a  ruházati utánpótlási ellátmánynak az  igényjogosult részére történő megállapítását és kiadását az  igényjogosult szolgálati helye szerint illetékes gazdasági szervezeti elem, az  NKE-RTK-ra vezényelt hivatásos állomány esetében a  vezénylő rendvédelmi feladatokat ellátó szerv végzi. Az  önálló szerv csak a  saját állományába tartozó vagy az ellátás tekintetében hatáskörébe tartozó igényjogosult részére adhat ruházati ellátást. (3) A tábornoki rendfokozati állománycsoport tagjának vezénylése esetén a ruházati ellátás biztosítása – ha jogszabály alapján ezt a  vezénylési határozat vagy az  állományparancs másként nem rögzíti – a  vezénylő rendvédelmi feladatokat ellátó szerv költségvetése terhére történik. (4) Az  ellátásban részesült személy az  előírt ruházati ellátási normában meghatározott ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel, valamint a beszerzésükre kifizetett vagy a felszerelési lapon jóváírt alapfelszerelési ellátmány és a ruházati utánpótlási ellátmány összegével köteles elszámolni. 5. Az alapfelszerelés és az alapellátás-kiegészítés általános szabályai 12. § (1) Az  alapfelszerelési ellátmány egyszeri ellátmány, amelynek rendeltetése, hogy az  igényjogosult a  szolgálata megkezdésekor rendelkezzen azon ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel, amelyek a szolgálati feladatainak ellátásához szükségesek. (2) A  ruházati ellátási norma a  hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásához igazodó, a  szolgálati feladatainak ellátásához szükséges ruházati termékek és felszerelési cikkek körét, valamint mennyiségét határozza meg. A ruházati ellátási normában előírt ruházati termékeket és felszerelési cikkeket minden igényjogosult részére be kell szerezni. (3) A szolgálati feladatokhoz igazodó ruházati ellátási norma lehet: a) egyenruhás alapellátási norma, amely a  szolgálati feladatokat egyenruhában ellátó állomány ruházati termékeit és felszerelési cikkeit tartalmazza, b) vegyes ruhás alapellátási norma, amely azon állomány ruházati és felszerelési cikkeit tartalmazza, akik szolgálati feladataik során egyenruhát és polgári ruházatot is viselhetnek, c) tábornoki alapellátási norma, amely a  tábornoki rendfokozatot viselők ruházati és felszerelési cikkeket tartalmazza, akik szolgálati feladataik során egyenruhát és polgári ruházatot is viselhetnek, d) polgári ruhás alapellátási norma, amely a  hivatásos állomány esetében gyakorlóruházatot és polgári ruhapénzt vagy csak polgári ruhapénzt tartalmaz azok számára, akik alapvetően polgári ruházatban teljesítenek szolgálatot, e) szenior alapellátási norma, amely a különleges foglalkoztatási állomány (a  továbbiakban: szenior állomány) számára tartalmazza a ruházati és felszerelési cikkek összetételét. (4) A (3) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott ruházati ellátási normákon belül a szolgálati feladatokhoz igazodóan, szolgálati áganként, nemenként részletezett különböző normákat a  2–7.  melléklet tartalmazza. Az  egyenruhás és a vegyes ruhás alapellátási normán belül csökkentett és teljes alapellátási norma is szerepel. Csökkentett alapellátási normába legfeljebb a  hivatásos szolgálati jogviszony létesítésétől számított egy évig sorolható be a  hivatásos állomány tagja. (5) Az  igényjogosult az  egyes speciális felszereltséget igénylő szolgálati feladatai ellátásához szükséges kiegészítő szakmai normában részesülhet. (6) Az  alapfelszerelést a  kinevezési állományparancsban meghatározott, a  (3)  bekezdés szerinti ruházati normabesorolás alapján kell kiadni. Ettől eltérni csak az  állományilletékes parancsnok írásbeli engedélye alapján lehet. (7) A  ruházati ellátási normába való besorolás a  szolgálati beosztás alapján történik. Eltérő szolgálati beosztásban történő foglalkoztatás esetében a ruházati normabesorolásról az állományilletékes parancsnok határoz. A ruházati ellátási normába történő besorolásról, illetve a más normába történő átsorolásról az állományilletékes parancsnok a gazdasági vezető ellenjegyzésével állományparancsban intézkedik. 13. § (1) Az alapfelszerelés kiadásának terhelési időpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának első napja. (2) Az  alapfelszerelésre jogosult, egyenruhás alapellátási normába vagy vegyes ruhás alapellátási normába sorolt igényjogosult a  kinevezés időpontjától számított 12 hónapon belül a  12.  § (4)  bekezdése szerinti csökkentett alapellátási normában részesül, ezt követően alapellátás-kiegészítésre a  13. hónap első  napjától jogosult. Ettől az állományilletékes parancsok írásos engedélyben eltérhet. (3) Az  alapfelszerelésre jogosult, polgári ruhás alapellátási normába sorolt igényjogosult alapfelszerelése keretében kifizetésre kerülő polgári ruhapénz összege megegyezik a  tárgyévi ruházati utánpótlási ellátmány időarányos összegével. 14. § (1) Az alapfelszerelést és az alapellátás-kiegészítést a hatályos ruházati normatáblázat alapján kell biztosítani. (2) A  felszerelők alapfelszerelési ellátmányának, valamint az  alapellátás-kiegészítési ellátmány összegét a  Központi Ellátó Szerv által kiadott árjegyzék egységárait alapul véve kell kiszámítani. (3) Az igényjogosult alapfelszerelését, valamint alapellátás-kiegészítését a végrehajtó szervezeti egység és a középfokú szakirányító szerv – a központosított beszerzésű termékek esetében a Központi Ellátó Szerven keresztül – biztosítja. Az  igényjogosultnak egyenruha beszerzése céljából szükség esetén a  szolgálati helyéről a  kijelölt ellátási helyre történő utazása és onnan való visszautazása – az ellátási jogosultság kezdetét követően egy alkalommal – szolgálati célú utazásnak minősül. (4) Alapfelszereléskor és alapellátás-kiegészítés során az igényjogosult részére konfekcionált vagy – indokolt esetben – méretes ruházati termékeket kell biztosítani. A  társasági ruházat, valamint a  méretes ruházatok, illetve lábbelik beszerzési ára csak azokra a  ruházati termékekre és felszerelési cikkekre fizethető ki, amelyekből az  igényjogosult méretére konfekcionált kivitelű nem áll rendelkezésre. (5) A méretes és konfekcionált ár közötti különbözetet, valamint a méretre igazítás költségét az alapfelszerelésben és az  alapellátás-kiegészítésben részesülő igényjogosultak javára – az  önálló szerv részére kiállított számla alapján  – jóvá kell írni. (6) Az  alapfelszerelés és az  alapellátás-kiegészítés keretében az  igényjogosult részére – megfelelő méret esetén  – az önálló szerv raktári készletében lévő I. osztályú új vagy II. osztályú használt ruházati termék egyaránt biztosítható. Használt ruházati termék kiadása esetén az  osztályozási értékkülönbözetet – a  ruházati termék beszerzési árának 50%-át – az igényjogosult javára jóvá kell írni. Az így jóváírt összeget a ruházati utánpótlási ellátmány kifizetésével együtt kell megfizetni, elszámolását a 21. §-ban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. (7) Ha a  ruházati ellátási normában szereplő egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket az  igényjogosult az  alapfelszerelés, illetve alapellátás-kiegészítés jogcímen készpénzben kifizetett összegnél – az  alsóruházati költségtérítést ide nem értve – a) olcsóbban szerzi be, úgy a fennmaradó összeget részére túlellátásként kell előjegyezni, vagy b) drágábban szerzi be, úgy az árváltozás összegét a ruházati nyilvántartó programban a javára jóvá kell írni. (8) Ha az igényjogosult a kifizetett forintösszeg felhasználásáról a szolgálati hely szerint illetékes ruházati szakszolgálat felé – az erre kijelölt időn belül a vásárlást, anyagkiadást bizonyító dokumentum bemutatásával – nem számol el, az  el nem számolt összeg forintértékét túlellátásként kell számára előjegyezni, amit az  esedékessé váló ruházati utánpótlási ellátmányból le kell vonni. 15. § (1) Alapellátás-kiegészítési ellátmányra jogosult a) az egyenruhás alapellátási normába vagy vegyes ruhás alapellátási normába sorolt, csökkentett alapellátási normában részesült igényjogosult, az alapfelszerelés igényjogosultságát követő 13. hónap első napjától, b) az  igényjogosult, ha a  rendvédelmi feladatokat ellátó szerven belül a  ruházati ellátási normák közötti átsorolására került sor, és ha a  korábbi besorolásának megfelelő ruházati ellátási norma cikkösszetétele, illetve a ruházati cikkek darabszáma emelkedik, c) a rendfokozati állománycsoport megváltozására tekintettel a tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportból más rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatba kinevezett, továbbá a  tábornokká kinevezett igényjogosult, d) az  az áthelyezett vagy vezényelt igényjogosult, aki további használatra alkalmas – a  fogadó szervnél rendszeresített – ruházati termékkel vagy felszerelési cikkel előzőleg részben ellátásra került és részére a kiegészítés indokolt, valamint e) az az igényjogosult, akinek a 12 hónapot meghaladó tartamú rendelkezési állományba helyezése megszűnt, és a  besorolásának megfelelő ruházati ellátási norma cikkösszetétele, illetve tartalma a  rendelkezési állományban töltött időtartam alatt megváltozott. (2) Az  alapellátás-kiegészítésben részesülő igényjogosult a  tárgyévben kifizetett ruházati utánpótlási ellátmány teljes összegére jogosult. (3) A  polgári ruhás alapellátási normába átsorolt igényjogosult részére a  ruházati ellátási normában szereplő polgári ruhapénzt nem lehet kifizetni. (4) Az  alapellátás-kiegészítési ellátmány kiszámítása során a  ruházati termékek és a  felszerelési cikkek tekintetében a  Központi Ellátó Szerv érvényben lévő árjegyzékében az  I. osztályú szériagyártású termékekre és cikkekre meghatározott árakat kell alapul venni. (5) Az alapellátás-kiegészítési ellátmánnyal való elszámolást a 21. §-ban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani. 6. Az utánpótlás általános szabályai 16. § (1) A  ruházati utánpótlási ellátmány rendeltetése a  szolgálati feladatok ellátásához szükséges ruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzése. (2) A ruházati utánpótlási ellátmány terhére kell biztosítani a) a  központilag, valamint az  önálló szerv vezetője, továbbá az  állományilletékes parancsnok által elrendelt egyenruha megvásárlását, b) a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített, a ruházati ellátási normába bekerült ruházati terméknek és felszerelési cikknek a beszerzését, valamint c) az elhasználódott ruházati termékek és felszerelési cikkek utánpótlását. (3) Az  igényjogosult állomány az  (1) és a  (2)  bekezdésben meghatározott beszerzési kötelezettségének teljesítését követően a ruházati utánpótlási ellátmány terhére polgári ruházati termékeket is vásárolhat. (4) Az  egyenruhás és a  vegyes ruhás alapellátási normába sorolt állomány részére az  alapfelszerelés terhelési időpontjától számított 12 hónapig ruházati utánpótlási ellátmány nem jár. Az  egyenruhás alapellátási normába és a  vegyes ruhás alapellátási normába sorolt állomány javára az  alapfelszerelés terhelési időpontjától számított 13. hónap első napján a tárgyévre vonatkozó ruházati utánpótlási ellátmány december 31. napjáig járó időarányos részét, majd a továbbiakban évente január 1. napjával az ellátmány teljes összegét kell jóváírni. (5) A polgári ruhás alapellátási normába sorolt állomány javára a kinevezést követő naptári év első napjától a ruházati utánpótlási ellátmány teljes összegét kell jóváírni. 17. § (1) A  miniszter a  tárgyévi ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjét a  tárgyévet megelőző év szeptember 15.  napjáig határozza meg, amelyről az  önálló szerv értesíti az  igényjogosultat. A  tárgyévi természetbeni ellátás mértéke, az  éves ruházati utánpótlási ellátmány összegének 80%-át nem haladhatja meg. A  ruházati utánpótlási ellátmánynak a természetbeni ellátással nem terhelt, pénzben kifizethető részét a tárgyév szeptember 15. napjáig kell kifizetni. Az ellátmány természetbeni részét a tárgyév december 31. napjáig kell kiadni. (2) Ha a ruházati utánpótlási ellátmány természetbeni ellátás része a tárgyév december 31. napjáig előreláthatóan nem vagy csak részben valósul meg, a  természetbeni ellátmány fedezetéül visszatartott összeg fel nem használt részét a tárgyévben ki kell fizetni. (3) Ha a ruházati utánpótlási ellátmány természetbeni ellátásra visszatartott része meghaladja az igényjogosult részére kiadásra kerülő termékek összárát, a különbözetet a tárgyévben ki kell fizetni. (4) A  (2) és a  (3) bekezdés szerinti kifizetés elszámolását a 21. §-ban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani azzal, hogy a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a miniszter állapítja meg. (5) Ha a  tárgyévi ruházati utánpótlási ellátmány forintösszegének 80%-át a  természetbeni ellátásként meghatározott ruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzési ára meghaladja, a  különbözetet a  következő évi ruházati utánpótlási ellátmány terhére túlellátásként kell előjegyezni. (6) A túlellátásként előjegyzett összeget a ruházati utánpótlási ellátmányt terhelő teljes kiegyenlítésig kell göngyölíteni. 18. § (1) Ha a tárgyévben a hivatásos állomány tagja a ruházati utánpótlási ellátmányra időarányosan jogosult, az időarányos ruházati utánpótlási ellátmány összegét a ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult részére ki kell fizetni, ha az nem haladja meg az éves ruházati utánpótlási ellátmány összegének 20%-át. Ebben az esetben a természetben kiadásra kerülő ruházat ellenértékét a következő évi ruházati utánpótlási ellátmány terhére túlellátásként kell előjegyezni. (2) Ha az időarányos ruházati utánpótlási ellátmány összege az éves ruházati utánpótlási ellátmány összegének 20%-át meghaladja, a  természetben kiadásra kerülő ruházat ellenértékét az  éves ruházati utánpótlási ellátmány 20%-át meghaladó összegből kell kiegyenlíteni. Ha ez  a  természetben kiadásra kerülő ruházat ellenértékét nem fedezi, a maradványt a következő évi ruházati utánpótlási ellátmány terhére túlellátásként kell előjegyezni. (3) Ha a  természetbeni ellátásra való jogosultság a  tárgyév során megváltozik, és az  igényjogosult a  természetbeni ellátásra kötelezetté válik, részére a  ruházati termékeket ki kell adni, és a  ruházati termékek ellenértékét –  az  alapellátás-kiegészítésre jogosultak kivételével – az  éves ruházati utánpótlási ellátmány pénzben kifizetendő részéből vissza kell tartani. Ha az  éves ruházati utánpótlási ellátmány már kifizetésre került, a  kiadott ruházati termékek ellenértékét túlellátásba kell helyezni. (4) Ha az igényjogosult természetbeni ellátásra való jogosultsága a tárgyév során megszűnik, részére a természetbeni ellátás visszatartott ellenértékét ki kell fizetni, továbbá a kiadott ruházati termékeket be kell vonni. (5) A hivatásos szolgálati jogviszony tárgyévben történő megszűnése esetén, ha az érintett a tárgyévben természetbeni ellátásban részesült, a  biztosított ruházati termékeket be kell vonni és részére az  éves ruházati utánpótlási ellátmányt a visszatartott összeggel együtt a 23. §-ban foglaltak figyelembevételével kell biztosítani. (6) Nem köteles egyenruhát beszerezni a) a  tárgyévben hat hónapot elérő vagy azt meghaladó időtartamú illetmény nélküli szabadságon lévő igényjogosult, b) a szolgálati elöljáró eltérő rendelkezésének hiányában a rendelkezési állományban lévő igényjogosult, c) a  szülési szabadságon lévő igényjogosult, valamint a  várandós igényjogosult, ha a  várandósságot orvos igazolta, d) a felmentési idejét töltő igényjogosult, valamint e) az  az igényjogosult, akinek a  nyugdíjazására tekintettel a  tárgyévben a  hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik. (7) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerven belüli áthelyezés esetén, ha a természetbeni ellátás még nem történt meg, a  megrendelt termékeket tovább kell küldeni a  fogadó szervhez, feltéve, hogy az  igényjogosult ruházati ellátási normája nem változott, vagy az új ruházati ellátási norma a ruházati cikkeket tartalmazza. (8) Ha a  rendvédelmi feladatokat ellátó szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezés esetén az  igényjogosult részére a  ruházati utánpótlási ellátmány már folyósításra került, az  átadó szerv által kiadott igazolás figyelembevételével a fogadó szerv a ruházati utánpótlási ellátmányt már nem biztosítja. 7. Az ellátás különös szabályai 19. § (1) E  rendelet eltérő rendelkezésének hiányában a  ruházati ellátási normájában nem szerepelő, a  2–7.  mellékletben meghatározott megengedett öltözeti cikkeket az igényjogosult a szolgálati feladatok ellátása során – az öltözködési előírások betartása mellett – viselheti (a továbbiakban: megengedett öltözet). A megengedett öltözet megvásárlása a  ruházati utánpótlási ellátmány terhére történik. Ahol az  állományilletékes parancsnok a  megengedett öltözet cikkeit kötelező viseletként rendeli el, ott az ellátás költségét az illetékes gazdasági szervezeti elem átvállalhatja. (2) Az  igényjogosult rendfokozati előléptetésével, illetve a  15.  § (1)  bekezdés c)  pontja kivételével a  rendfokozati kinevezésével kapcsolatos átszerelési költség az  igényjogosult ruházati utánpótlási ellátmányát terheli. Rendfokozati előléptetés, kinevezés esetén az önálló szerv költségvetése terhére – az állományilletékes parancsnok jóváhagyásával – egy darab hímzett tépőzáras rendfokozati jelzés és egy pár hímzett váll-lap az  igényjogosult részére kiadható. (3) A központi szerv ruházati feladatokat ellátó szervezeti eleme vezetőjének állásfoglalását kell kérni a) ugyanazon igényjogosultnak a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek közötti vagy a  szervezeti egységek közötti áthelyezése miatti vagy a  szervezeti egységén belüli, két éven belül történt ismételt – többszöri  – ruházati norma-váltása esetén, b) a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnését követő ismételt állományba vételkor, valamint c) –  a  ruházati elszámolás egyidejű felterjesztésével – az  utánpótlás egy évet elérő átmeneti szüneteltetését követően az igényjogosult újbóli ellátásához. (4) A  (3)  bekezdésben meghatározott esetekben az  állományilletékes parancsnok a  ruházati szakszolgálat állásfoglalásának figyelembevételével dönt az igényjogosult újbóli ellátásáról. (5) Azok a  szolgálati nyugdíjasok, akik a  nyugdíjas vagy a  szolgálati járandóságra jogosultságot igazoló igazolványukban szereplő bejegyzés szerint egyenruha viselésére jogosultak, az  51.  § (1) és (2)  bekezdésében foglaltaknak megfelelő ruházatot az egyenruházati boltban vásárolhatják meg. A jogosultságot igazoló igazolványt a vásárláskor – a jogosultság ellenőrzése érdekében – fel kell mutatni. (6) Ha a  szolgálati nyugdíjas tábornoki kinevezésben részesül, 1-1  db tábornoki társasági zubbonnyal, nadrággal és tányérsapkával történő ellátása az  őt legutoljára, a  hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnésekor foglalkoztató szervezeti egység költségvetésének terhére történik. 8. Az utánpótlás átmeneti szüneteltetésének szabályai 20. § (1) A  harminc  napot meghaladó időtartamú illetmény nélküli szabadságon lévő személy ruházati utánpótlási ellátmányra a  távolléte időtartamára nem jogosult. A  távollét időtartamát – összevontan – egész hónapokban kell számítani, a töredékhónap nem vehető figyelembe. Az előre kifizetett ruházati utánpótlási ellátmánynak azon részét, amelyre vonatkozóan a jogosultság nem áll fenn, túlellátásként kell előjegyezni és a következő évi ruházati utánpótlási ellátmányból le kell vonni, illetve a  hivatásos szolgálati jogviszony megszűnése esetén vissza kell téríttetni. (2) A  szolgálati beosztásából felfüggesztett, az  előzetes letartóztatásba, házi őrizetbe vagy lakhelyelhagyási tilalom alá helyezett, illetve a katonai fogdában letöltendő szabadságvesztésre ítélt igényjogosult részére – az  intézkedés időtartamától függetlenül – esedékessé váló ruházati utánpótlási ellátmányt az  intézkedés elrendelését követő hónap első napjától vissza kell tartani. (3) Az  igényjogosult – a  23.  §-ban meghatározottak szerint – a  fegyelmi vagy büntetőeljárás megindításának első naptári hónapja utolsó napjától visszamenőleges hatállyal köteles elszámolni, ha a) a szolgálati beosztásból történő felfüggesztésére okot adó fegyelmi vagy büntetőeljárásban jogerősen olyan döntést hoztak, amelynek alapján hivatásos szolgálati jogviszonyát meg kell szüntetni, vagy b) hivatásos szolgálati jogviszonya a  szolgálati beosztásból történő felfüggesztésére okot adó fegyelmi vagy büntetőeljárás jogerős befejezését megelőzően egyéb okból szűnik meg. (4) Ha az  igényjogosult a  szolgálati beosztásból történő felfüggesztésére okot adó fegyelmi vagy büntetőeljárás jogerős befejezését követően továbbra is hivatásos szolgálati jogviszonyban marad, a  visszatartott és esedékessé vált ruházati utánpótlási ellátmányt részére visszamenőlegesen ki kell adni. A  kifizetett ellátmánnyal a  21.  §-ban meghatározott módon kell elszámolni. (5) Nem szünetel az ellátás azon igényjogosult részére, a) akit a Hszt. 51. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti szervhez vezényeltek, b) aki szülési szabadságát tölti, vagy c) aki egészségügyi szabadságon van. 9. A kifizetett ellátmánnyal való elszámolás szabályai 21. § (1) Az  alapfelszerelési, alapellátás-kiegészítési és ruházati utánpótlási ellátmány készpénzben kifizetett részének felhasználását igazoló számlával az igényjogosult a tárgyév november 15. napjáig köteles elszámolni. (2) Ha az  időarányos ruházati utánpótlási ellátmány kifizetésére a  tárgyév november 1.  napja és december 1.  napja között kerül sor, az  igényjogosult a  kifizetett összeggel a  kifizetés  napjától számított 30  napon belül köteles elszámolni. Az igényjogosult elhalálozása esetén a 23. § (9) bekezdése szerint kell eljárni. (3) Ha az  igényjogosult részére történő kifizetés dátuma december hónapra esik, a  tárgyévben történő elszámolási kötelezettségéről az igényjogosultat tájékoztatni kell. (4) Az adott naptári évre szóló számlát – a (8) bekezdésben meghatározott szervek kivételével – a ruházati ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére kell kiállíttatni. (5) A  ruházati utánpótlási ellátmány terhére – számla ellenében – a  8.  mellékletben meghatározott, rendszeresített egyenruházati termék, illetve polgári ruházati termék számolható el. (6) A számlát elszámolás céljából a ruházati ellátmányt biztosító szervezeti egység anyagi-pénzügyi szolgálatához kell benyújtani. (7) Ha az  igényjogosult a  ruházati utánpótlási ellátmánnyal nem, vagy csak részben számol el, a  ruházati utánpótlási ellátmányt biztosító szervezeti egység a  számla benyújtására nyitva álló határidő elteltét követő 30  napon belül értesíti az  illetményt folyósító szervet az  igényjogosultnak az  elszámolás után fennálló adó- és járulékfizetési kötelezettségéről. Adó- és járulékfizetési kötelezettség fennmaradása esetén az  illetményfolyósító szerv gondoskodik a megfizetendő adó és járulék következő havi illetményből történő levonásáról. (8) Az  AH, az  NBSZ és a  belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya tagjának vagy a  hivatásos állomány oda vezényelt tagjának a  ruházati ellátmány jogszerű felhasználását az  igényjogosult nevére és lakóhelyének címére kiállított számlával kell igazolnia. A számlát elszámolás céljából a ruházati utánpótlási ellátmányt biztosító szervezeti egységhez kell benyújtani. 10. A megrongálódott, elveszett vagy megsemmisült ruházati termékek és felszerelési cikkek pótlása 22. § A ruházati termékek és a  felszerelési cikkek megrongálódását, megsemmisülését, elvesztését az  igényjogosult haladéktalanul köteles írásban jelenteni a  szolgálati elöljárójánál. A  kártérítési felelősség megállapításától függetlenül haladéktalanul intézkedni kell a ruházati termékek és a felszerelési cikkek javításáról, pótlásáról, aminek a költségét az illetékes gazdasági szervezeti elem előlegezi meg. 11. A hivatásos szolgálati jogviszony megszűnése esetén követendő eljárás 23. § (1) Attól, akinek a  hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnt, a  ruházati termékeket és a  felszerelési cikkeket –  a  névkitűzők, sapkák, ingek, blúzok, téli ingek, téli alsók, lábbelik, kesztyűk és zoknik kivételével –, valamint a  speciális szolgálati egyenruházatot azonnali hatállyal be kell vonni, és azt az  állomány további ellátására kell felhasználni. A  ruházati elszámolást a  hivatásos szolgálati jogviszony megszűnésekor hatályos ruházati normatáblázat, valamint a  ruházati ellátási norma két éven belüli változásainak figyelembevételével kell végrehajtani. (2) A  hivatásos szolgálati jogviszony létesítésétől számított egy éven belül a  hivatásos szolgálati jogviszonyát megszüntető igényjogosult az  átvett teljes ruházati cikkösszetétellel köteles elszámolni, továbbá visszafizetni a ruházati termékek és a felszerelési cikkek vásárlására kifizetett összegből a még meg nem vásárolt termékekre és cikkekre eső teljes összeget. (3) A  hivatásos szolgálati jogviszony megszűnése esetén az  igényjogosult a  tárgyévben jóváírt ruházati utánpótlási ellátmányból csak a  hivatásos szolgálati jogviszony megszűnéséig, ha a  jogviszony megszűnésekor szolgálati beosztásából történő felfüggesztés hatálya alatt áll, a  szolgálati beosztásból történő felfüggesztés elrendelése szerinti naptári hónap végéig esedékes összegre jogosult. (4) Kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés esetén a  nem hivatásos szolgálati jogviszonyban továbbfoglalkoztatott igényjogosult a  tárgyévben kifizetett ruházati utánpótlási ellátmányból csak a hivatásos állományban töltött hónap végéig esedékes összegre jogosult. (5) A  hivatásos szolgálati jogviszony megszűnésekor még ki nem fizetett ruházati utánpótlási ellátmányt a  20.  §-ban foglaltak figyelembevételével a szolgálatban töltött időre pótlólag időarányosan biztosítani kell. (6) A  hivatásos szolgálati jogviszony megszűnését, illetve a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek közötti, valamint a szervezeti egységek közötti áthelyezést követően a  tulajdonban meghagyott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket két évig meg kell őrizni. Két éven belül történt újbóli áthelyezés vagy a  hivatásos szolgálati jogviszony megszűnését követő ismételt állományba vétel esetén a tulajdonban meghagyott ruházati termékek és felszerelési cikkek helyett az  önálló szerv költségvetését terhelően másik nem adható ki. Erről az  érintettet írásban kell tájékozatni. (7) Az  az  igényjogosult, aki a  leadásra kötelezett ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel nem tud elszámolni, vagy a  ruházati termékek és felszerelési cikkek állapota szolgálati feladatellátásra alkalmatlan, ezek tárgyévi forintértékének 50%-át köteles visszafizetni. (8) Ha a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnésére az igényjogosult nyugdíjazására tekintettel kerül sor, a ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel történő elszámoltatása során figyelembe kell venni az 51. §-ban foglaltakat. (9) A  hivatásos állomány elhunyt tagjának ruházati termékeire és felszerelési cikkeire – a  rohamsisak és a  speciális szolgálati egyenruházat kivételével – a  szolgálati időre való tekintet nélkül az  öröklési jog szabályai az  irányadók. Az utolsó szolgálati évre jóváírt egész évi ruházati utánpótlási ellátmányt – ha még nem került kifizetésre – az örökös részére ki kell fizetni, az  azt terhelő adó megfizetése a  ruházati utánpótlási ellátmányt folyósító szervet terheli. A kifizetett ruházati utánpótlási ellátmánynak azon részét, amelyre a jogosultság megszűnt, nem kell visszatéríttetni. 12. Az elszámolás rendje és a nyilvántartás okmányai 24. § (1) Az  igényjogosult alapfelszerelési ellátmányát, alapkiegészítési ellátmányát, ruházati utánpótlási ellátmányát, ruházati normabesorolását, továbbá a  ruházati jogosultságával, az  ellátásával és az  elszámolásával kapcsolatos eseményeket a  ruházati nyilvántartó programban – a  ruházati nyilvántartó program működésének megkezdéséig az igényjogosult személyére kiállított ruházati elszámolási könyvben (a ruházati nyilvántartó program és a ruházati elszámolási könyv a továbbiakban együtt: ruházati személyi nyilvántartás) – kell személyenként rögzíteni. (2) A ruházati nyilvántartó program alkalmazását a miniszter rendeli el az önálló szervek részére. (3) A ruházati személyi nyilvántartásban kell megőrizni a Hszt. 175. § (7) bekezdésében meghatározott adatokat. (4) A tábornokká kinevezett igényjogosultak ruházati személyi nyilvántartását könyvét az eredeti szolgálati hely szerint illetékes ruházati szakszolgálat – az  AH-nál és az  NBSZ-nél az  arra kijelölt szervezeti elem – vezeti, valamint végzi a ruházattal kapcsolatos elszámolást. (5) Az  alapfelszerelés, az  alapellátás-kiegészítés és a  természetbeni ellátás kiadásának dokumentumait a  hivatásos szolgálati jogviszony időtartama alatt meg kell őrizni és rögzíteni kell a ruházati személyi nyilvántartásban. 25. § (1) A  ruházati személyi nyilvántartást minden év december 31.  napjáig le kell zárni (a  továbbiakban: rendszeres évi zárás). (2) A  ruházati személyi nyilvántartásnak a  ruházati ellátmány nyilvántartására szolgáló részét – a  rendszeres évi záráson túlmenően – le kell zárni az  igényjogosult hivatásos szolgálati jogviszonyának megszűnésekor, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek közötti vagy a szervezeti egy …